Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínVadvédNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 65 (1281. - 1300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1300. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-14 18:57:02
 ÚJ
>Baldrol Dawmornn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Reggeli - A nagyteremben//

*A férfi hozzá fűzött kommentére elvigyorodik.*
- Szerencse kell hozzá pajtás! Szerencse!
*Majd innentől minden figyelmét leköti az érkező Mylnara. Persze ennek nem szabad túl egyértelműnek lennie, még ha mindenki más számára az is, így a jövevény történetét örömmel hallgatja, de mikor a lány elnézést kér és végigsimít a karján, csak legyint rá egyet és felvont szemöldökkel nézi Bolhás magánakciózását.*
- Csak nyugodtan!
*Azzal visszafordul, hogy befejezze megkezdett reggelijét. Egy röpke pillanat erejéig elpillant Träyak irányába is, aki nagyban húzza a lóbőrt az asztalon.
A mostani esős este még a mélységi számára sem lehetett túl hálás. Főleg az incidens miatt. Biztos, hogy a szokottnál jobban figyelt mindenre. Nara visszatértekor pedig gyanúja be is bizonyosodik, de azért elégedetten veszi tudomásul, hogy mellé ült most is.*
- Szólni kéne az egyik lánynak, hogy készítsenek elő számára egy fürdőt.
*Osztja meg ötletét a vörössel, hiszen tudja milyen kimerítő lehetett az őrség.*
- Felkísérném szívesen, de a férfiúi önbecslése biztosan nem engedné. Bár ahogy így elnézem...
*Beszél továbbra is a lányhoz, majd mikor látja, hogy amaz mintha zavarba jönne valamitől.*
- Mi az?
*Kérdi, de Nara máris belekezd. Az elhangzottak után őszintén elmosolyodik.*
- Nincsen. Sőt, nagyon szívesen megismerném!
~Ahogyan téged is. Mindenhogy.~
*Ezt persze nem mondhatja. Egyelőre.*

1299. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-14 16:46:32
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//Tanácskozás//

*Khan tekintetét ugyan valóban elcsípi, de ahelyett, hogy szégyenkezve elpirulva, inkább széles vigyort húz a képére. Régóta titkon vágyja, hogy ura határait az élet legtöbb területén feszegetni tudja. Az egykori Félszemű ugyanis olyan türelmet képes gyakorolni, amelyet szégyen lenne nem megpróbálni feszegetnie. Nem tudja mi várja ha egyszer elérik azt a szintet, hogy Khan ténylegesen dühbe guruljon, de Dynti meglátása szerint, amikor annak idején megkérdezte a férfitől, hogy képes-e elfogadni a Vörössel járó zűrzavart, s amikor amaz erre válaszként gyűrűt húzott az ujjára, az mindent elárult.
Bólogatva asszisztál a férfi betegségéről előadott dumához, bár ad némi gyanakvásra okot az, ahogyan azt tálalják, mégsem sejt semmit.*
- Igen, nézesd meg magad a vörössel. *Sylweran szavaira is nagyot bólint, s még mindig csak azért, hogy hitelesebb képet nyújtsanak a hóhajú gyanakvó tekintetével szemben. Közben persze elejtett egy fél utalást is a férfi felé, mivel nem mondta ki melyik rőt hajúról van szó.
Egy ideig inkább csak azzal foglalatoskodik, hogy a gyomrát ellássa mindenféle jóval, hátha akkor majd ritkábban eredne meg feleslegesen a nyelve.*
- Tényleg a pecsétek. Jaj, de feledékenyek vagyunk. *Csap a homlokára, majd oldalról Khanra pillant.*
~Milyen pecsétek?~
*Úgy dönt csendben marad, főleg Syl fejmosása idején. Nem vesz el semmit a vezérük tekintélyéből, de sajnos hiábavaló tény, hogy a Vörös nem olyan fajtából származik, aki szívesen fogad el parancsokat, avagy korholást, ezért jelenleg is nehezére esik ezt tűrni. Egész egyszerűen már a Kárhozottaknál betöltött pozíciója és előélete is arra késztette, hogy leszűkítse a világot egy személyre, saját magára, amelyet később a mellette ülő személlyel kettőre bővített, és nem szeret másokat beengedni. Arról pedig a Véd lakói nem tehetnek, de vélhetőleg már sejtik, amit ő az első perctől fogva tud, hogy nem igazán illik bele az itt kialakult képbe. Mégis mély levegőt vesz, mert még nem adja fel az esélyét annak, hogy talán mégsem véletlen, hogy itt van. Csak ezzel a csapatjátékos dologgal nem tud megbirkózni.
Azon kapja magát, hogy csak figyeli az elfet, de nem hallja a szavait, így egy gyors fejrázással visszatéríti saját magát, de csak Sylweran sebeinek említésére „érkezik meg”.*
- A tapasztalatból mindig is többet tanultam, mint a hallott szóból. *Nem szokása elnézést kérni, talán soha nem is tette még, ezt a mondatát talán mégis lehet akként értelmezni. Az ő teste is tele van karcolásokkal, amelyek a szavait igazolják.*
- Beszélni kötve hiszem, hogy lehetne, minthogy az egészen biztos, hogy nem értenek, avagy csak nem beszélnek a nyelvünkön. Morognak és dorombolnak, de a diplomáciához nem értenek. Ellenben tökéletesen felhasználják a környezetüket, ahogy már talán említettem is, az egyik nőstény néhány pillantás alatt kikevert egy krémet, hogy a fejemre mért csapást utóhatásait enyhítse. Amennyire pedig emlékszem fegyverként bot végére kötött köveket, de tőrt is használnak. Kardot vagy íjat nem láttam sehol, de nem is volt túl sok időm megfigyelni az egész… hát a települést. *A plafon felé pillant, az után kutatva, hogy mit felejtett ki a beszámolóból.* És a fiatalabb példányok fogékonynak tűnnek az újdonságokra. Warginak például jobban ízlett az én sült nyulam a nyers helyett, amit előtte evett. *Mosolyszerű görbe húzódik a szája sarkára. Egy macskaszerű lényt jól tud lakatni, a férjének meg még egy rántottát sem képes összeütni. Legalábbis nem úgy, hogy ehető is legyen.*
- Azt hiszem még nem találkoztak hozzánk hasonlóval, minthogy mindegyik alaposan körbeszaglászott és az egyik még a képemet is összenyalta. *Elhúzza a száját.
Hagy némi időt Khannak is a saját véleményének kifejtésére, valamint a többieknek, s csak miután Sylweran felvetését átrágta azután nyitja szóra a száját. Kényelmesen hátra dől a széken, s, ha csak nem túl nehéz, amelyen ül, akkor még hintázni is kezd rajta.*
- Talán ha ételt vinnénk nekik. A kisebbek nyulat esznek, így gondolom a felnőtt példányok már akár egy őzzel is elvannak. Ez már csak azért is lenne jó taktika, mert ha jóllaknak nem minket akarnak megenni majd. Ám… Nekem nem úgy tűnt, mintha bármiféle támadásra is készülnének akárki ellen, inkább csak elvannak a maguk falai között és a csapdák által ejtett foglyokkal táplálkoznak jobb esetben. Nem hiszem, hogy mostanában települtek volna ide. Persze ettől függetlenül talán nem ártana egy nagyobb, de nem túl nagy csapattal feltérképezni a környéket. Kezdve a csapdával, ahol a fegyvereim vannak, odáig még talán én is eltalálok, Khan pedig talán onnantól már tudja az utat. *Hátha még az útközben eldobott rumosüvegnek is a nyomára lelnének.*

1298. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-13 15:35:09
 ÚJ
>Fényvér Shiriqa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Tanácskozás//

*Sylweran is a paráználkodók kommentálásával kezdi a beszédét, amire megint a reggelijébe temeti tekintetét, inkább gondolni sem akar az egészre, a végén még vörösbe szökik az arca, ami amúgy egy kicsit még így is megtörténik a fürdő említésére, bár valószínűtlen hogy bárki éppen őrá figyelne ekkor. Túl fáradt ahhoz, hogy Dyntina mondandóját rendesen követni tudja, pedig próbálkozik. Khan már egy fokkal összeszedettebben és érdekesebben mesél, a lyuk említésére még fel is emeli a fejét reggelijéből, első dolga lesz megnézni ha itt végeztek, mert tegnap este amikor jobb dolga nem lévén körbe-körbe járkált őrködés közben nem talált semmi ilyesmit. Mentségére legyen mondva, rettentően sötét volt, az eső is esett, sár is volt, sőt, még fázott is, meg fáradt volt, és inkább a tetőn történtek, meg a korábban saját szobájában történtek jártak a fejében, esetleg az óriás betoppanása. Fel sem merült benne hogy a fallal gond lehet, eszébe sem jutott azt vizsgálgatni, de hát, pont a hibáiból tanul az ember, vagy esetünkben az apró óriás, legközelebb alaposabb lesz. A gyógynövények őt már kevésbé érdeklik, nem is ért hozzájuk, azt sem tudja mijük van és mijük nincs, neki elég Khan szava erről az egészről, ha akarna se tudna foglalkozni vele hiszen nem ért hozzá, rábízza ezt is Sylweranra. Anyu csak csendben "ott van" amíg apu kiosztja a gyerekeket. Lenne neki is hozzáfűznivalója, de csak ugyanaz mint Sylnek, az meg felesleges hogy ketten dorgálják őket, nem szeretné ha félreértenék és rosszul éreznék magukat miatta "itthon". Elég szedett vetett közösséget hoztak itt össze és még mindenkinek össze kell rázódnia, sokan sokféle életből jöttek, Khanékról pedig úgy érzi, még nem illeszkedtek be. Mintha tartanának az egész csapattól. Valahogy nem oldódtak fel, mintha idegenek lennének, ketten mindenki más ellen. Az mindenesetre bizonyos, hogy ha valamibe ők ketten keverednek, akkor legközelebb rögtön Khant fogja kérdezni róla. Dyntivel meg... nos, vele is fog majd folytatni egy személyes beszélgetést. Már előre utálja, hiszen valószínűleg kénytelen lesz szokatlanul sok mennyiségű rumot is elfogyasztani közben, de a csapatért bármit. Ki tudja, még jól is elsülhet. A pecsétek említésére magában bólogat, talán tényleg újra kellene osztani őket a kalandosabbak között, mert például Arynának és neki nem feltétlenül van rá szüksége, Baldrollnak és Soreylnek sem, ők nem azok a csavargó fajták, de a párocskák... Nos, ilyen szempontból talán ők a legnagyobb veszélyforrás, Khanék és Yezáék, hiszen teljesen érthető hogy néha külön, kettesben szeretnének lenni, távol mindenkitől, akkor pedig előfordulhatnak hasonló helyzetek, amikor jól jöhet egy pecsét. Akaratlanul is eszébe jut persze ismét Niavi, akinél pecsét is volt, iránytűt is készítettek vele, mégis úgy érte a vég, hogy senki nem tudott róla. Pedig ha feltörte volna a pecsétet, rögtön rohantak volna az iránytűért és mentek volna érte, de így, utólag, már az irányt sem találnák meg.*

*Sylweran hegénél szólítja meg végre őt is az elf, éppen tele van a szája és nagyban gondolkodik elvesztett társuk esetén, nem igazán van képben, így meglehetősen buta arcot vághat amikor felpillant a tányértól az elfre.*
- Hm?
*Nem tudja épp miről lehet szó, de inkább csak bólogat, tele szájjal mást úgysem tud tenni, vissza is fordul a reggelihez. Kicsit talán úgy tűnhet, hogy marhára nem érdekli ez az egész, pedig csak fáradt. És... Nem igazán tudna se a lány se a férfi szemébe nézni huzamosabb ideig anélkül, hogy az éjszaka látottak sejlenének fel benne. Azért lassan csak befejezi az evést, mire Sylweran ismét a "merre" kérdéséhez ér, már áll is fel hogy elővegyen egy térképet. Ők maguk még nem készítettek, pedig itt lenne az ideje, így csak egy nagy Arthenior és környéke világtérképük van, de az irányt és a nagyjábóli helyet azon is be lehet lőni, legalább Vadvéd már meg van jelölve rajta pontosan, ezen Khan el tudja mutogatni, amit a vezér kérdezett.*
- Hát...
*Mivel most hozta a térképet még mindig áll, Sylweran mögött-mellett, karjait éppen most fonja egymásba mellkasa előtt.*
- Mindenképpen foglalkozni kell velük, veszélyesek lehetnek. Eddig nem tudtak rólunk, de most már lehet, hogy aktívan keresnek. Sajnos azt a lehetőséget is figyelembe kell vennünk, hogy talán Niavival is ők végeztek. Hányat láttatok, fel tudjuk venni velük a versenyt? Mindenképpen úgy kellene odamennünk, hogy ha támadnak, akkor mi legyünk fölényben, nem kockáztathatunk. Persze a békés megoldással kell kezdeni, de fel kell készülnünk mindenre.
*Dióhéjban ez a véleménye, rá is pillant Khanra ahogy elhallgat, jelezve hogy átadja a szót, de csakhamar ismét a térképre szegezi inkább tekintetét.*

1297. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-13 14:32:24
 ÚJ
>Sehonnai Sylweran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38

Játékstílus: Megfontolt

//Tanácskozás//

*Shiriqa hallgat, de hát nem is nagyon tudna közbeszólni, és most Sylweran is egy ideig úgyis csak azt fogja tenni. Dyntina kezdi a beszédet, így rá emeli tekintetét a férfi.*
- Nem akarom megszólni őket, de szólnom azt csak kell, hiszen a biztonság az első, és ez több szempontból sem volt egészen biztonságos. Ráadásul meg is láthatták volna őket. Mint ahogyan Te is azt mondod, hogy láttad is így vagy úgy. Nem az én dolgom, kinek milyen a magánélete a szobájában vagy az erdőben, vagy a fürdőben... *sorolja és egy kicsit el is vigyorodik a hosszas felsorolásra.*- De azért vannak dolgok, amiket tiszteletben kell tartani, és persze elkerülni a veszélyes helyzeteket.
*Ő ezzel már le is akarja zárni ezt a tetőn történt témát, inkább hallgatná, hogy mi volt a páros kalandja során. El is kezdi Dyntina a dolgokat, és valami gyógynövényről és betegségről kezd beszélni. Elég sokat és elég hosszan. Túl hosszan. Ráadásul még Khan is rákontrázik. Sylweran szemöldöke pedig egyre feljebb csúszik a homlokán.*
- Aham. *nyugtázza is az eléggé zavaros és gyanús elbeszélést a végén a gyógyszerről és a kórról.*- Értem... szóval valami trópusi nyavalya. Ha így áll a helyzet, nem ártana, ha elmennél Jezabielhez egy kivizsgálásra. Sőt, kifejezetten szeretném kérni, hogy amint visszatér - azt hiszem a mágustoronyban van - keresd fel. Majd ő megnézi pontosan mi a probléma, és kikezeljük ezt ahogyan kell. *mondja nagy komoran.*- Nem szeretnénk, ha komoly bajod lenne, és azt sem, hogyha esetleg fertőző, akkor mindenki másra átragaszd. Ez egy olyan dolog, amiről nekem, mint vezetőnek, nem árt tudnom. Egyébként a raktár tele van gyógynövényekkel, amiket még főként az építkezés alatt gyűjtöttünk. Biztos vagyok benne, hogy megkaphattátok volna azt amire szükségetek van, ha eljöttök hozzám, és nekem szóltok. *néz nagyon-nagyon mélyen Khan és Dynti szemeibe, mintha sejtene valamit. De ki tudja.*
- Én azért vagyok, hogy nektek segítsek. Amellett, hogy a kiképzéssel kínozlak benneteket. *nyom el egy félmosolyt, aztán felsóhajt.*- Egyébként bárhová is mentek, ha csak nem egy körre Vadvéd körül, akkor szóljatok valakinek. Mindig van valaki. Legalább a kapuőr. Ez nem kifogás. Nézzétek meg Niavi esetét... *sóhajt fel.*- A saját érdeketekben mondom, és, hogy ne okozzatok plusz nehézséget a társaitoknak, ha bajba kerültök, és mi azt sem tudjuk, hogy mi merre hány méter. Ráadásul pecsétet is vihettetek volna, egy halom van Jezabielnél. Ha baj van, csak feltöritek, és ha szóltatok előtte, hogy merre indultatok el, máris utánatok tudunk menni. *kissé bosszúsan megcsóválja a fejét.*
- Mindegy, folytassátok a történetet. *mondja aztán, majd csak hallgat újból.
Érdeklődve figyel, és hallgatja a történetet a macska népről, és elgondolkoztatja az, hogy Khanon össze is verekedtek. Majd egyetértően bólogat, amint kiteljesedik a történet abban, hogy azért sikerült elmenekülniük, mert Dyntina megmentette az egyik kölyköt.
Khannál egy ponton viszont közbe szól.*
- Van egy rés a déli falrészen? Erről is szólnotok kellett volna. Gondolom nem akarjátok, hogy a következő esti rajtaütés teljes csendben történjen, és olyan könnyedén, hogy fel sem kelünk álmunkból, már elvágták a torkunkat. Vagy bejön valami vadállat. *ismét csak mély levegőt vesz és lassan kifújja azt.*- Majd ha ezt letárgyaltuk, mutassátok meg kérlek, azt is meg kell csinálnunk. *zárja le most ennyivel. Inkább tovább figyel, és a végén csak bólogat egy sort, és jó egy percig nem szólal meg, csak gondolataiba mélyed.*
- Hát ez egy érdekes történet. Habár ha van nálatok pecsét, amit feltörtök amint baj van, és tudjuk merre indultatok, akkor mi kimenekítünk benneteket akkor is, ha nincs ilyen hatalmas nagy szerencsétek. Mert ez csak a szerencséteken múlott, ugye tudjátok? Ha nincs az a kölyök, és Dyntina jó szíve, és ha nincs ezekben a lényekben együttérzés, és hála, akkor most nem beszélgetnénk itt. Sőt mi több, tudatlanul lehet, hogy más csapattársaitok is ebbe a csapdába sodródtak volna, felkészületlenül. Így mások életét is veszélyeztethettétek volna vele. Hát miről beszéltem végig a kiképzés alatt? És mit mondtam nektek az erdőről? Egyszer sem figyeltetek rám? Vagy azt hittétek egy sületlen vén bolond elf ostobaságokat hord nektek össze? Azt gondoltátok, talán nem tapasztaltam már ehhez hasonlókat, vagy a mesét az árnyakról, amelyben Shiriqával és a Nővérrel küzdöttünk, csak kitaláltuk? *korholja egyértelműen őket, és nagyon csúnyán néz rájuk egy ideig. Szeretné, ha ezeket a dolgokat végre felfognák, és nem csak ők, hanem mindenki más is. Elhúzza a bal válla felett az ingét, és a nyakán egy elég szép nagy, fehér heg tárulhat a többiek szeme elé.*
- Ezt a vágást is reggelizés közben szereztem. Igaz Shiriqa? *pillant a kicsiny óriás nőre, hiszen ő pontosan tudja, hogyan szerezte. Látta. És neki is köszönheti, hogy ez most csak egy nagy heg, és nem hever a feje a porban valahol külön a testétől.*
- Legközelebb gondoljátok végig a dolgokat mielőtt cselekedtek. *zárja le ezzel az egészet, és részéről végez is a dorgálással, de ezt sajnos muszáj volt megtennie. Ismét vesz egy mély lélegzetet, sóhajt egy nagyot, aztán néhány másodperc gondolkodás után szólal meg ismét.*
- Tehát macskalények. *kezdi kicsit még elrévedve.*- Méghozzá okos, értelmes lények, akiknek valószínűleg a területükre tévedtetek, ezért foghattak el benneteket... talán valamiképpen még primitívebbek lehetnek nálunk, hiszen harccal döntenek dolgokról, ebből az jön le... viszont elég nagy pozitívum, hogy ismerik az empátiát. Tehát lehet velük beszélni. Legalábbis meglehet próbálni. Ki tudja, hogy miért harcolhattak, és, hogy mi volt a valós indítékuk. Talán szent helyen voltatok a számukra, és nem akartak volna bántani, ha más körülmények között találkoztok... az is lehet, hogy épp azért harcoltak, mert nem tudtak mihez kezdeni veletek, és nézeteltérésük volt e téren. Ha meg megakartak volna enni titeket... az is csak azért lehetett, mert nem hinném, hogy nagyon tudatában lehettek annak, hogy pontosan ti micsodák is vagytok... elvégre az erdő sűrűjében találkoztatok velük, nem? *kérdez rá.*
- Nem gondolom, hogy nap mint nap idegenek mennek be a falujukba.
*Ismét néhány másodpercnyi csend.*
- Egyértelműen nem szabad ehhez ellenségesen hozzáállnunk. *jelenti ki eztán.*- Lehet, hogy másképp is meg tudjuk oldani. De persze mindenre fel kell készülnünk. És Dyntina fegyvereit is vissza kell szereznünk. Merre mentetek pontosan? Melyik irányba? *kérdez ismét, aztán ismét kicsit gondolkodik.*
- És azt is tudni szeretném, mit láttatok a táborban. Díszeket, totemeket, fegyvereket, állatbőröket... ki kellene derítenünk, hogy mit szerethetnek ezek a lények, és ajándékot vinni a számukra. Ez egy remek kezdés volna véleményem szerint. Ha pedig nem működik... hát sajnos akkor még mindig ott vannak a fegyvereink. A felelősséget mindenesetre én vállalni fogom. Ha úgy gondoljátok megéri a kockázat. Shiriqa neked mi a véleményed? *pillant a lányra, csak, hogy ő is mondhasson végre valamit a hosszas monológjai után, azután pedig visszanéz Dyntire és Khanra.*
- Ti is mondjátok el kérlek, mit gondoltok erről az egészről,és a kifejtésemről, amelyekkel a lényeket próbálom jellemezni. *mondja.*

1296. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-13 13:53:25
 ÚJ
>Khan, a Félszemű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Tanácskozás//

~ Próbára teszed a hűségem, asszony. ~
*Lövell egy félig-meddig haragosnak szánt pillantást Dyn felé, s ha amaz csakugyan elcsípi tekintetét, ezúttal tudni fogja, hogy férjurába arcjátékában nem csak színi tettetés az a piciny mogorvaság, amiért megint kerülőúton kell kimagyarázniuk a helyzetet. Az igazság az, hogy nem is dönti el azonmód, hogy partner lesz-e ebben vagy (ahogy erre Sylweran is kifejezetten és nyomatékosan "megkérte" őket) szabatosan elmeséli a történteket, kezdve onnét, hogy megpattantak Vadvédből, azon keresztül, hogy ezt milyen okból tették, s lezárva azzal, hogy mitől úszták mégis meg ép bőrrel az egészet.
Kár, hogy a lány repertoárjában vannak olyan fegyvertényezők, amelyek semmissé tudják tenni talmi haragtüzeit egy csettintés könnyedségével.*
- Dynnek igaza van. *Visszanyeli a nagy sóhajt, amiért végül amellett tör pálcát, hogy asszonya oldalára álljon; de hát ki másé mellett állhatna egy olyan világban, amibe azért tért vissza, hogy ővele élhessen le másodikként kapott élete hátralévő napjait?*
- A gyógyszer azért kell, hogy kordában tartsa azt a kórt, ami belülről esz. Azóta tudom, hogy bennem van, amióta visszatértem a hajóutamról. Gyanúm szerint a déli szigetvilágok egyikéről hoztam magammal, de csak engem fertőzött meg. *Az igazságnak ez is csak a fele, viszont remek lehetőség arra, hogy kimondja egy lelkét teherként nyomó dolog tényét. Dynnek fogalma sem lehet, hogy fején találta a szöget az imént, Khannak viszont esze ágában sem lett volna az amúgy is gondterhelt lelket tovább kínozni azzal, hogy ráaggatja ezt a súlyt. Ha rendszeresen hozzájut a megfelelő készítményekhez, akkor egyébként sem jelentkeznek a szimptómák.*
- Ehhez indultunk a vadonba, azon a szűk résen át, ami a déli falrészen húzódik. Erdőmélyén cserét ajánlottunk az itt lakó szellemeknek: valamit, ami ugyanúgy a rengetegből származik cserébe azért, amire nekünk szükségünk volt. Dyn és én aztán játékba kezdtünk, de ő megriadt, amikor elvesztettük egymást szem elől és belezuhant egy farkasverembe. Pechünkre, előbb talált rá az általa is említett lény, ami elhurcolta őt a falkájához. Amikor nyomra bukkantam, nem volt bennem kérdés, hogy nincs időm visszatérni, feltételeznem kellett, hogy a késlekedés elragadja tőlem a lehetőséget, hogy életben láthassam őt. Ezért utánuk eredtem és rátaláltam a táborukra ennél a hegylábnál. *Rámutat a térképen az általa belőtt területre, már ha ugyan van ilyen eszköz elérhető közelségben. Azt is megpróbálja ujjal végigkövetni, hogy merre haladtak onnantól kezdve, hogy kiléptek Vadvédből.*
- Amikor odaértem, önként és harc nélkül átadtam magam a macskaembereknek, akik az én fegyvereimet is elvették és egy cölöphöz kötöttek odabent. Onnantól fordultak rosszra és egyben szerencsésre a dolgok, ugyanis a hímek összekaptak azon, hogy kié legyen az ingyen kínálkozó vacsora vagy párbajellenfél. Fogalmam sincs, minek tekintettek, de végérvényben mindegy, mert ahogy hallhattad, ebben a kavarodásban találtunk magunknak alkalmi szövetségest. Az én felbukkanásom eléggé felborzolhatta a kedélyeket, mert semmi másra nem maradt figyelmük és ha Dyn nincs ott, Wargi a szakadékba zuhan. A kicsi anyja, hálájának kiegyenlítéséért segített kiszabadulnom és utat is mutatott, amin keresztül meglóghattunk. Azután sokáig futottunk, de külön-külön utakon. Az, hogy odabent mi történt végül, nem tudjuk. A veremhez és Dyn fegyvereiért nem mentünk vissza, de valószínűleg még mindig ott találnánk őket. *Ím, a nagyon részletes beszámoló az aznap megesett "elraboltak, de kiszabadultunk" történetről. Ráadásként pedig egy kis megkönnyebbülés, hogy Khan elmondhatott valamit magáról, amit azóta tartogat magának, amióta feltámadt holtából.*

1295. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-11 19:59:59
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Venár gyorstalpaló//

*Wäor megjegyzésére csak megereszkednek a vállai és sóhajt.
~Most komolyan?~
Nem mintha eddig takargatták volna, hogy együtt vannak, de úgy látszik, a vadász biztosra akar menni.*
- Szeretnél esetleg itt helyben a magadévá tenni, hogy mindenkinek teljesen és egyértelműen világos legyen a helyzet kettőnk között? *szűri a fogai közt Wäornak, aztán somolyogva a férfi hátsójába csíp a miheztartás végett.
Kicsit előrébb siet, közvetlenül Meruwiel mögé. Nem igazán repes a gyakorlatozásért, de álmossága ellenére egészen lelkesnek mutatja magát. Majdhogynem úgy lépked az elf nyomában, mintha máris előlépett volna valamiféle fegyverhordozóvá. Fegyver. Mikor szóba kerül, először megörül magának, hogy reggelizéshez indulván még nem is gondolt rá, hogy magához vegye a kardját, és milyen jól tette! Igen ám, de nagyjából ez az a pillanat, amikor rájön, hogy egyáltalán nem reggelizett, viszont azt a merőkanalat még mindig ott szorongatja a kezében. Gyorsan a háta mögé is rejti, aztán megragadja az alkalmat, hogy elslisszoljon letenni a "fegyverét". Ügyesen dugdossa a holmit, de nem akar feltűnést, így a mutatott irányba iramodik vele, mintha valóban fegyverletétel ügyében tenné azt a kört. Úgy van vele, hogy majd később visszaviszi a merőkanalat a helyére.
~Jól kezdődik...~
A nyújtásnál azért akkurátusan Wäor elé áll, hogy egy kicsit kárpótolja a reggeli harapósságáért. A futással is kiegyezik, de a fekvőtámasz, az nem az ő műfaja. Néhányat el is csal, le-leteszi a térdét. Ha nagyon muszáj volna, bírná ő, de az igazat megvallva most épp hasogat a feje a fáradtságtól. Azért arra persze figyel, hogy Meruwiel ne vegye észre.
Mikor van egy szusszanásnyi ideje, odasorol az egyik újonc mellé.*
- Suku... Sunuko, ugye? *kérdezi, kissé bizonytalankodva a névben.* - Láttam, reggel az északi igen vidor hévvel magyarázott neked az asztalnál. Történt talán valami? *puhatolózik. Nem tudja, hogy alakult előző esti táncpartnerei éjszakája, de fúrja az oldalát a kíváncsiság.

Megörül, mikor a fejtágítás kerül szóba. Bár, ahogy látja Wäor épp fordítva van ezzel. Viszont amikor Meruwiel az írási/olvasási gondokról kérdez, Yeza ösztönösen lendíti is fel a kezét. Tökéletesen tud olvasni, az írással sincs gondja, sőt, még a hamisítás is megy neki valamennyire. Viszont nagyon nehezen vetkőzi le a megszokást. A korábbi életében mindig előny volt, ha azt hitték, nem jártas a betűk terén. Előfordult, hogy ennek okán nyugodt szívvel hagyták kettesben kényesebb iratokkal is.*
- De Wäor majd segít *simul hozzá a vadászhoz kis szégyellősséggel. A férfi ismeri már épp eléggé, hogy tudja, ez csak annyit jelent, hogy jobb nem kommentálni.*

1294. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-10 22:27:31
 ÚJ
>Wäoreyn Tineough avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Reggeli - A nagyteremben//

*Lehet valami különleges a levegőben, ami a kóma finom takarójába göngyöli az ittenieket, hogy éber létük peremén, vagy éppen túloldalán tartsa őket. Nem morog, evéshez kiváló asztaltársaságot nyert így, meg persze szórakoztató is a helyzet.*
- Wäoreyn *böki ki a nevét a sötételfnek, mikor az végre magához térni látszik, persze szigorúan előre véve a válaszköszöntést. Sok idejük aztán nem marad az ismerkedésre, mert Meruwiel hamar aktívra fordítja napjukat kérdéseivel és kedvese morgolódásával is meg kell küzdenie. Pedig mindent megtett érte, nem is érti a letolást. Gyöngéden meg is koccintotta a bokáját, mikor már tisztán látszott, hogy durmolással itt nem fognak előrébb jutni. A szidalmat fel sem veszi. Majd este lejátsszák egymás között.*
- Úgy aludtunk, mint a bunda. Yeza nagyon kényelmes volt.
*Hirtelen megtorpan, majd korrigál.*
- Az ágy. Az ágy volt kényelmes. Nem Yeza.
*Pedig szívesen hozzásimult volna a vöröshöz, hogy mélyebben is tanulmányozzák a fekvőhelyüket. Falatozik még egy keveset, aztán részéről indulhatnak is.*

//Venár gyorstalpaló//

*Kezdi áldani az eszét, hogy csak könnyűt és nem is haspók módjára falatozott. Fizikai megterhelés előtt az ilyesmi sosem szerencsés, bár nem kell attól tartania, hogy szégyenben marad, hála a céhben elszenvedett, kiképzésnek nevezett akaratpróbának. Sok-sok körbe sem halna bele vélhetően. Lassú tempóval indít, majd fokozatosan gyorsít. Nincs hova spórolnia az erejével. A többi sem viseli meg túlzottan. Fél szeme Yezán, hogyan boldogul. Nem lesz rest odalépni hozzá, ha segítségre volna szüksége. Az agytágítás szó hallatán egy kicsit elhúzza a száját. Írni-olvasni természetesen tud, ha nem is parádésan, de a vadászoknak létszükséglet, hogy ennek előnyeit ki tudják használni a küldetéseken. Így értelemszerűen nem jelez, csak várja a további instrukciókat.*

1293. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-10 15:18:17
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//Tanácskozás//

- Jaj, hát izé… *A tarkójához kap zavarában. Más sem hiányzik, minthogy úgy bukjanak le, hogy közben valaki mást vonnak kérdőre helyettük.* Én a helyedben nem szólnám meg őket külön ezért. Gondolj bele, milyen ciki lenne nekik.
*Ezzel le is tudja a dolgot, és már bánja is, hogy szóba hozta. Inkább kihúz egy széket és neki áll reggelizni. Szerencsére már az orrán is kap levegőt így nem kell mindenkinek végighallgatni azt a kínlódást, amit bedugult szaglószervvel produkálna evés közben. Ez leginkább Khanra vonatkozik, mivel azért vannak olyan helyzetek, amikben a párok nem szívesen látnák, hallanák egymást.*
- Részletesen, rendben. *Bólogat nagyban, de már érzi a vesztét. Nincs ideje arra, hogy a férfire pillanthasson és átadja neki a szót.*
~Ajaj.~
- Mint Khan tegnap említette, gyógyszerért mentünk ki. Vagyis egy bizonyos gyógynövényért, ami azért kell, mert… *Vizet vesz magához, hogy addig is időt adjon a terelőduma kitalálására. Azt mégsem kötné szívesen mások orrára, hogy nem akar várandós lenni, ellenben a tetőn való pajzánkodástól sem fosztaná meg a heves vérmérseklüket.* Khan beteg.
~Most komolyan?~
- Izé. Nem nagyon. Csak egy kicsit. *Mély levegőt vesz. Ha már kipottyant a száján, nem hagyhatja abba.* Ez egy ilyen… nagyon különleges betegség, ami néha jön rá, és mint láthatjátok most sincs semmi baja, mert hát megtaláltuk a növényt, és én ismerem csak a receptet, ami alapján csináltunk neki egy főzetet, és most semmi baja. Nagyon jók a… a képességei. Úgy értem, bírja a strapát. Mármint, ha esetleg harcra kerül a sor, ugyanúgy bírja. Erre gondoltam, és nem másra.
*Felkap egy kancsót és újratölti a poharát, minthogy egész teste nagyjából ötvenfokos lázban ég, és főleg az arca.*
- Öhm, nem volt időnk szólni senkinek, mert hát nem is volt itt senki, és sietnünk kellett. Ezért csak kimentünk, és… Véletlenül elkeveredtünk egymástól. Nem is tudom, nagyon gyorsan történt. Persze szó sincs olyasmiről, hogy mindez saját hibánkból, vagy bármi rosszul sikerült tréfából alakult így. Azután én egy csapda alján találtam magam, ahonnan rángatott ez a valami és visszadobta oda a fegyvereimet, és mikor legközelebb feleszméltem, már egy barlang mélyén voltam ezekkel a warg… vagyis nem-wargokkal. Vagyis lehet, hogy wargok voltak, bár Khan szerint nem. De szerintem igen. Magasak voltak, elég szőrösek, és macskaszerű fejük volt. Ahogy én láttam családokban élnek, egy nagy kolóniában. Tudnak bánni szerszámokkal, és Khanért még a hímek meg is akartak küzdeni. Rám az egyik nőstény vigyázott, a kölykeivel, akik közül az egyik nagyon aranyos volt. Puha volt a szőre, és… Jó, igen, ez most mindegy is. Szóval a kölyök majdnem leesett egy szikláról, ahonnan én visszahúztam, ezzel sikerült egyrészt Khanról elterelni a figyelmet, másrészt elérni, hogy ez a nőstény segítsen nekünk onnan elmenekülni. Úgyhogy megúsztuk. Aztán visszajöttünk ide, és észrevettük, hogy valami nyakörv van rajtunk… Ja igen, ennyi. Hehe. *Megvakarja a tarkóját és a párjára pillant segélykérő tekintettel. Egészen biztosan jobb lett volna rábízni a részletes elmesélését.*

1292. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-09 19:33:47
 ÚJ
>Fényvér Shiriqa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Tanácskozás//

*Sylweran aggályai mind csak a férfi agy szüleményei, Shiriqa egyszerűen előbbre helyezi családjuk nyugodt mindennapjait kettejük kapcsolatánál.*
- Nem, semmi érdekes nem történt.
*A tetőn történteket nem részletezné inkább. Kimerülten, elgyötörten, fáradtan, de boldogan fog neki a reggelijének, amiből persze érdeklődve pillant fel Sylweranra amikor megszólítja, de az érkezők sikeresen félbeszakítják, bármi is kezdődne. A tetőn lévő akciót végül Dynti maga leplezi le, az óriás nem kis megdöbbenésére. Tényleg nem ők lettek volna? Meglehet hogy rosszul látta, de az a felső... az az övé kell hogy legyen. A magánélet említésére azért egészen enyhén elmosolyodik, de rögtön komolyságot is erőltet magára, megpróbálva a reggelijébe rejteni érzelmeit. A vezér úgyis feltesz minden kérdést amit fel kell tenni, Shiriqának már csak a jövőre lennének javaslatai, de annak nem most van itt az ideje. Jobb híján csak kedvesen üdvözli a párocskát, a többit egyelőre Sylweranra hagyja. Úgyis túl fáradt lenne belebonyolódni, bőven megelégszik azzal, hogy fültanúja lehet ennek az egésznek.*

1291. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-09 14:19:15
 ÚJ
>Meruwiel Berenil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Megfontolt

//Venár gyorstalpaló//

*Megreggelizik, és türelmesen vár az újakra. Elvégre senkit nem hajt a tatár.
Azután, hogy látja, mindenki megette a maga részét, még egy kis ideig hagyja, hadd ülepedjen bennük az étel.*
- Hogy telt az első éjszakátok itt? Kényelmes volt az ágy? Milyen volt a vacsora? *érdeklődik közben kedvesen mosolyogva, úgy nagyjából minden újoncnak címezve, aki figyel rá. Habár furcsa kifejezés ez az újonc, mert tulajdonképpen még ők sem teljesen venárok, hátra van még a kiképzés vége és a próba, na meg a beavatás, amiről Sylweran annyit beszélt már. Kíváncsi rá, milyen lesz.*
- Nos, ha végeztetek, akkor indulhatunk is. Nem kell félni, nem foglak titeket nagyon megerőltetni. *mosolyog, és próbál is vidámnak tűnni, meg maradni, s nem gondolni az előző estére. Bármennyire is nehéz.*
- Na, hát akkor kövessetek! *áll fel végül, s elindul ki az udvarra, amint minden új a nyomában van.*
- Én részemről kihagynám a reggeli bemelegítést, de azt mondta Syl, hogy nem árt, ha ti is elkezdtek felkészülni az ő bemelegítéseire, úgyhogy egy egészen kicsit azért csináljuk. De utána átmegyünk kisiskolásba. *vigyorodik el egy pillanatra.*
- Na gyerünk. Fegyverre meg hasonlókra nem lesz szükségetek, ha van nálatok, nyugodtan tegyétek el, mondjuk oda a fegyverraktárba, ott biztonságban lesz. *mutatja az irányt.*- A lényeg, hogy könnyű felszerelésben legyetek.
*Ha mindenki megvan, akkor Meruwiel meg is mutatja mindegyikőjüknek a kezdő gyakorlatokat. Előbb egy kis nyújtás, aztán pedig a gyakorlópályán pár kör laza futás. Utána egy kis fekvőtámasz, néhány kis nyújtás ismét, majd egy laza kör után végeznek is.*
- Sylweran ennél jóval többet fog majd kérni, na meg persze harcolni is tanulni fogtok, de szerintem arra, hogy felkészüljetek a rendes kiképzésre, ez is elég. *mosolyog végül.*
- Van valakinek bármi kérdése? *teszi csípőre a kezét ezek után, kissé még mély levegőket véve a futás és egyebek után.*
- Ha nincs, akkor pihenünk egy kicsit, és agyat tágítunk. *mondja az elkövetkezendőket.*- Mert, ahogyan Sylweran mondaná... "egy venárnak nem csak a testi erejében rejlik a hatalma", vagy valami ilyesmi. És egyébként igaza is van. Sokszor múlhat az életünk a másikon, vagy azon, hogy mennyire nagy tudással rendelkezünk. Ha valakinek van bármi gondja az írással vagy az olvasással egyébként, az szóljon nyugodtan. Nincs ezzel semmi baj. Volt már, akinek volt vele gondja, és megtanítgatta ez-az, amennyire lehetett. Előfordul, nem mindenki számára az a legfontosabb, hogy ezt megtanulja. *mosolyog.*

1290. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-07 13:36:40
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Reggeli - A nagyteremben//
//Venár gyorstalpaló//

*Lassan mindenki a végére ér a reggelijének, csak Yeza van néminemű csúszásban a napirenddel. Ő az esti alvást igyekszik bepótolni az asztalra dőlve. Ha az a tegnapi óriás épp mellette döntötte volna be a falat, talán arra sem ébredne fel. A világ most egy teljesen más szférában halad a maga útján, míg Yeza nyála komótosan folydogál az öntudatlanság békés régióiban.
Wäor azért remélhetőleg lesz oly kegyes és felkölti, amikor indulni kell. S habár hosszú-hosszú percekig bóbiskolt, Yeza számára az egész egy pillanatnak tűnt csupán. Épp ezért meg is rémül kissé, hogy udvariatlan volt a mélységivel és a beszélgetés közben billent meg az ébrenlét határán. Arról meg már egyáltalán nincs tiszta kép a fejében, hogy ez az ismerkedés még a megszólításon se jutott túl. A kezdeti elhatározást egy pillanatra se torpantotta meg az a tény, hogy közben elaludt. Azt meg a kótyagosságának tudja be, hogy per pillanat semmi de semmi konkrétumot nem tudna felidézni a diskurzusból.*
- Hát ez tényleg érdekes *mosolyog kicsit zavartan Trayäkra egy univerzális reakcióval bármire, ahol a téma tart.* - Ó *pillant Meruwiel felé.* - Azt hiszem, jelenésünk van. De azért köszönöm a beszélgetést. Remélem folytathatjuk. *Annál is inkább, mert egy "Hol is tartottunk legutóbb?" kérdés talán kisegítené a tekintetben, hogy miről is volt szó. Csak arra kell majd figyelnie, hogy mindenképp ő legyen, aki ezzel tud indítani legközelebb.*
- Te meg hol a fenében jártál? *szisszen Wäorra, miközben igyekszik besorolni Meruwiel környékére. Semmi kétség, elég paprikás a kedve amiatt, hogy így elszundikált, de valahogy mindig kézenfekvőbb valaki másra haragudni.* - Szólhattál volna. *Ha tudatában lenne, hogy még mindig szorongatja azt a merőkanalat, még talán oda is legyintene vele a vadásznak, de így csak önkéntelen gesztikulációs kellékké avanzsálja.*

1289. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-05 21:48:51
 ÚJ
>Ahrelles Legran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Reggeli - A nagyteremben//
//Venár gyorstalpaló//

*Lassacskán mindenki befut, ő meg mint valami bólogató bábu, biccentget mindenkivel, mert hát valaki azt mondta annak idején, hogy teli szájjal nem illik beszélni. Legran pedig bőszen tömi a pofikáját. Esze ágában sincs degeszre enni magát, de már megszokta a gyorsan habzsoljunk be mindent, amit lehet, mert ki tudja, mikor kerül falat megint a tányérra életvitelt. Mint az hamarosan kiderül, a jól bevált metódusok kapóra jönnek.
Ugyanis feltűnnek a helyi négylábúak is, noha egyikük mintha új jövevény lenne, már ha hegyesedő fülei nem csaltak. Megcsodálja a rókát, tényleg cuki, és tényleg aranyos, csakhogy egy régi beidegződés is feltör benne, rögtön megsaccolja azt is, melyik uraság mennyit perkálna a csinos kis bundáért. Nem, ez nem az a hely, nem az az élet, rossz Legran.
Nagyjából ekkor bukkan fel Bolhás is közöttük, s nyúlja le rögtön amit elér Sunuko tányérjáról. Nos, a félvér lány úgy gondolta, lett már olyan nagykutya, hogy ne kelljen élet-halál harcot vívnia többé az ételért, de ez a nagy kutya éppen készül erre rácáfolni. Ugyan nagyjából már végzett a reggelizés műveletével a gyors iramnak hála, de jobb, ha hamar lefekteti a szabályokat a tündi-bündi borjúkutyával. Két oldalról ragadja meg Bolhást a nyaka és a feje találkozásánál, s kezdi el masszírozva dögönyözni a vérebet.*
- Szia te édes drága kuytulimutyuli, hát de nagyra nőttél! *Gügyög Bolhásnak vidáman.* Hát halálra lehet dögönyözni, de ha egyszer is le mersz nyúlni valamit a tányéromról, padló dekoráció lesz belőled. *Dögönyözi még mindig kedélyesen a blökit, majd el is engedi, hiszen az elf lány már intézkedik is, hogy ne az újoncok elől egye el a finom falatokat.
Merunak élénk mozdulattal bólint, hogy hallotta és értette, és a részéről akár mehetnek is. Habár egy kis pihi talán még jó lenne, elvégre közvetlen evés után veszélyes dolog az edzés, de ha menni kell, hát nem fog tiltakozni, rosszabb dolgot is kellett már tennie.*

1288. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-05 21:16:34
 ÚJ
>Aryna Yji avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72

Játékstílus: Vakmerő

//Őrségben//

*Az este nem tudott aludni. Akármennyire is próbált, nem jött álom a szemére. Annyi minden történt vele mostanában, hogy követni is alig bírja.
Jó hely ez, de biztosan ezt akarja? Hiába törte szöszke buksiját az éjjel, korábbi célja vagy tervei mind homályosnak tűnnek vagy egyáltalán nem tűnnek semmilyennek. Mintha nem is lettek volna.
Ez a hely ezért is tűnik ideálisnak. Itt mindenki olyan kedvesnek meg aranyosnak tűnik! Persze hozzájuk képest olyan egyszerűnek meg törékenynek látszik, de szerencsére volt már alkalma megmutatni nekik, hogy nem is olyan védtelen.
Legalább is feltalálja magát, ha kell.
Mikor felkel a nap, végre kezdhet magával valamit. Elszivárog az őrtoronyig, hogy leváltsa a mélységit meg a kutyusát. Bizonyára nagyon fáradtak lehetnek mindketten. Köszön egyet halkan és udvariasan, majd bekuckózik az őrszobába, ahonnan rálehet látni a kapura. Kezdetnek ez is megteszi. Már ha nem akar valami újabb óriás fenevad bezuhanni hozzájuk. Végig fut a hátán a hideg. Mégis csak jobb lesz, ha figyelmesebben hallgatja az erdő reggeli neszeit.*

1287. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-05 13:33:57
 ÚJ
>Mylnara Regnae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Reggeli - A nagyteremben//

-Örömmel hallom.
*Mosolyog Baldrolra, de tekintetében jó adag hitetlenség is villog, hiszen a férfi jóval többet ivott, mint ő. Ezt büszkén meg is jegyzi.*
-Kérdezz bátran, mert tökéletesen érzem magam. Épp annyit ittam, amit még meg sem érzek.
*Ami azért már az ő esetében sem csak egy kupa volt, de hát az a bizonyos északi vér... Az tud valamit. Ugyanakkor hálás ezért a döntésért, mert ki tudja mi mindent hordott volna össze mámortól kótyagos fejjel. Még Baldrol száján is ki-kicsúszott pár fura megjegyzés, amennyire Nara vissza tud emlékezni.*
~Bár nyilvánvalóan csupán az alkohol hatása volt. De azért jól esett.~
-Köszönöm.
*Zökken vissza és húzza közelebb a tányért, éhesen be is kapkodva pár falatot. Az újabb kérdésre még rágás közben Rozsdás felé pillant, aki komótosan és teljes nyugalomban falatozik, fel sem nézve a lányra. Amint lenyeli a falatot, vissza is fordul, hogy válaszolhasson.*
-Ő Rozsdás. Régi jó barátom még az Artheniori erdőkből. Hajnalban Trayäkkal mentünk el megkeresni.
*Int a másik asztalnál ülve alvó mélységire, aki észre sem veszi, hogy Bolhás bizony akcióba kezd, miután rájön, hogy gazdájától nem sok jót várhat. Először felnevet a borjú méretű állat önállóságán, aztán Sunuko arcát látva kissé megretten, és még mielőtt nagyobb baj lehetne belőle, határozottan Bolhásra szól.*
-Bolhás! Menj és ébreszd fel inkább a gazdád!
~Ennyit a kemény kezű nevelésről...~
*A kutya meghökkenve abbahagyja a lopkodást és kissé bamba, értetlen fejjel mered a lányra, továbbra is éhesen nyalva a száját.*
-Bocsáss meg egy pillanatra.
*Simítja meg Baldrol vállát, félbehagyva a mesélést, és feláll. Mivel Bolhás gazdája még magának sem tudott reggelit szedni, mielőtt elnyomta az álom, Narába belehasít a bűntudat és gyors mozdulattal két nagydarab sült pulyka combot dob egy tányérra a vacsora maradékából, és leteszi a kutya elé.*
-Ezzel még egyébként is tartozom neked a segítségért.
*Simogatja meg a fekete busa fejet és csak eztán ül vissza a helyére, a kutya pedig dolga végeztével visszaoldalog az ébredező gazdájához és annak asztaltársaságához, hátha onnan is kap még egy-egy falatot. Nara bocsánatkérőn pillant Baldrol felé, és bele is fog a magyarázkodásba.*
-Trayäk volt az éjjeli őr és nem volt még alkalma pihenni. Bolhás pedig sokat segített, hogy ráakadjunk Rozsdás nyomára.
*Eszébe jut egy látszólag buta, de számára fontos kérdés, amit habozás nélkül szegez az északinak.*
-Ugye nincs bajod a rókákkal? Akarod megismerni?
*Kissé idegesen, de reménytől csillogó szemmel várja a választ és még az evésről is megfeledkezik. Közben Meruwiel is megérkezik az újakért, és Bolhás boldogan köszönti őt is. Nara azonban egyelőre minden figyelmét az északinak szenteli, így észre sem veszi az újabb érkezőt.*

1286. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-05 10:30:10
 ÚJ
>Aviolan Sunuko avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

//Reggeli - A nagyteremben//
//Venár gyorstalpaló//

*Kimondottan megkönnyebbül, amikor Baldrol pozitívuma nem múlik el. Vagy csak újoncokkal szemben ilyen szívélyes, ő nem tudhatja. Találgatni mindenesetre nincs sok joga, mivel a lelkesítő aura ami a férfiból árad még a terem falait is megnyugtatja.*
- Az etikát félretéve is örülök a találkozásnak! - *Kapja el jobbjával Baldrol jobbját, most már vígan megszorítva azt. Társa további mondatait hallva viszont érzi hogy jókedve gyorsabban kezd elszállni mint a hajnali szellő.* - Tyűha. Akkor fel kell kötnöm gatyámat. Amennyi rémmesét hallottam erről az erdőről, attól már inkább a pajtában aludnék. - *Hát persze hogy minden szavát elhiszi. A reggeli "állapotában" még azt sem tartaná meglepőnek ha nem kezd el népi táncot járni az asztalon rituális üdvözlésként. Ki tudja, talán volt rá példa...
Amikor Meruwielről esik szó, gondolkodva vonja föl szemöldökét, megemésztve a kapott információt. Majd szája sarka gyanús mosolyra húzódik és ő maga fejével kicsit odahajol Baldrol felé, A következő szavakat préselve ki ajkán elég halkan ahhoz, hogy csak ők ketten hallják:*
- Gondolom te már tudsz erről egy-s-mást. -

*Közben megérkezik egy vöröses-barnás hajú fél-elf asszony, társával, egy ki tudja milyen fajta kutyával. Boldogan ugrik egyet Sunuko szíve: imádta az ebeket. Hűséges, energiadús jószágok, akik több szeretetet éreznek gazdájuk iránt mint bárki földet túró paraszt. És teli vannak élettel! Úgy elmélázik gondolataiban, hogy tökéletesen figyelmen kívül hagyja Baldrol szavait; egyik fülén be, másikon ki.*
- Jó reggelt! - *köszön és kezével integet barátságosan. Arra azért nem számít, amikor a nő két külön tányért rak meg háziállatának. Érdeklődve nézi mozdulatait, majd mikor végez, elismerően bólint egyet.* ~ Úgy látom a "családtag" szót itt szó szerint veszik. ~
*a továbbikban el van foglalva bendője megtömésével. Olyannyira, hogy észre sem veszi sem a sötételf, sem kutyája bejövését. Csak akkor szentel figyelmet a külvilágnak, amikor látja, hogy tányérját egy istentelenül nagy, fekete fej lepi el, majd ugyanolyan gyorsan le is bukik az asztalra, amilyen gyorsan fel is jött, szájában kolbásza maradékával. Sunuko erre nem tudott értelmeset reagálni: száját félig kinyitva, szinte komikusan bambán bámulja az ebet amint valószínűleg újabb áldozat után kutat. Tekintetét az újonnan jöttre fordítja, azt a következtetést vonva le, hogy ő lehet a gazdája. Nem mond semmit, mindössze az "elegem-van-az-egész-világból" tekintetéből olvashatják ki a ki nem mondott kérdést:*
~ Komolyan? ~
*Ezután már nem hagyja figyelmen kívül a körülötte történteket: megérkezik egy most már valóban vörös hajú asszonyság, aki, miután Sunuko is köszön neki egy "Jó reggelt!"-el, mély testi kommunikációt folytat az asztal szélével. Nem hibáztatja: amennyi információt a tegnapi estén kaptak, nem rajta múlott hogy ő sem a teremben fog éjszakázni. Wäoreyn is betoppan, kezével int neki köszönésként. Majd a már említett Meruwiel is megjön, és kedvesen informálja őket. Ez elismerésre méltó, tekintve, hogy az este milyen állapotban látta először.*
- Szép reggelt, és köszönöm. Amint végzek az evéssel, én készen állok mindenre! - *Merő lelkesedéssel mondja ki ezeket a szavakat, remélve, hogy nem kell gátlástalanul visszaszívnia őket az elkövetkező időkben.*

1285. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-04 20:06:01
 ÚJ
>Sehonnai Sylweran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38

Játékstílus: Megfontolt

//Tanácskozás//

*Nem marad sokáig egyedül a férfi. Hamarosan felbukkan valaki, méghozzá nem más, mint Shiriqa. Új méretében.
Sylweran szíve kihagy egy dobbanást, amikor meglátja a lányt. Újra csak eszébe jut a tegnap esti dolog, amivel nem tud mihez kezdeni. Shiriqa látszólag nem nagyon preferálta az ő kettejük dolgát, és az események után még ki is ment ázni az esőbe egész éjszakára, nehogy legyen véletlenül is lehetőségük beszélgetni... gondolt rá a férfi, hogy ennek ellenére is megkeresi őt... de inkább mégsem tette. Némi gondolkodás után felment a szobájába álmatlanul forgolódni.*
- Neked is. *mosolyog zavartan a lányra. Majd először meglepett arcot vág, aztán rájön, hogy mi is van.*- Áh, persze az őrködés... Nem volt semmi gond? Nem tart sokáig a tanácskozás, ígérem. *mondja a lánynak. Majd jön a kérdés. Tőlük teljesen semleges kérdés. Mintha tényleg nem akarna róla beszélni a másik.*
- Hát... majd úgyis elmondják. Nem tudok minden részletet még. Most fog kiderülni. *válaszol az óriásnak azután egy kis csönd következik, majd zavartan megköszörüli a torkát a férfi.*
- Figyelj, Shiri... *kezdené, ám ekkor toppan be Dintyna, és a nyomában Khan, Sylweran pedig nyomban elhallgat és az érkezőkre néz zavarodottan.*
- Nektek is jó reggelt. *próbál meg mosolyogni a vörös hajú lányra és a férfira, úgy téve, mintha nem valami személyeset akart volna mondani az imént Shiriqának. Mivel épp ezzel a dologgal küzd, észre sem veszi hirtelen a lány köszönésében a hízelgést. Azután jön is valami szöveg valami párocskáról.*
- Mindenki nyúzottabb ma valahogy, ahogy elnézem... hogy mi? *vonja fel a szemöldökét azután, hogy eljut a tudatáig amit a nő mond.*
- Nem az én dolgom eldönteni, ki milyen magánéletet él, de azért a csúszós tetőn, éjszak és esőben nem a legbiztonságosabb. *felsóhajt.*- Talán majd rákérdezek Waornál... de ha ők is voltak, nem vonhatom kérdőre miatta. A biztonság viszont ettől függetlenül fontos... *masszírozza meg kissé fájó halántékát.*
- Na, üljetek le, vegyetek ha akartok enni, igyatok... *mondja azután, és összefonja karjait maga előtt az asztalon.*
- És kérlek titeket részletesen mondjátok el, mi történt azon a bizonyos napon. Részletesen. *hangsúlyozza ki.*
- Mindent tudni szeretnék. Miért mentetek ki, szóltatok e bárkinek is arról, hogy kimentetek, azután merre indultatok, mennyi ideig mentetek, hogyan botlottatok bele ebbe az egészbe... mindent. *fejti ki, hogy értésék a többiek, valóban még arra is kíváncsi, hányszor vettek levegőt útközben. Talán ez már valami büntetés része is lehet.*
- A lényeg, hogy szeretnék tisztában lenni mindennel, és úgy dönteni bármiről is. Na meg persze a sikeresség is múlhat a legapróbb részleten is, és gondolom Dintyna, szeretnéd visszakapni a fegyvereidet. *hunyorog a lányra.*- Úgyhogy ne kíméljetek.

1284. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-04 19:59:56
 ÚJ
>Trayäk, a nyomolvasó avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Reggeli - A nagyteremben//

*A rendkívül hosszúra nyúlt pillantás alatt rögtön felduzzad az asztal népessége. Fura mód a pislogásnak egy a fejét támasztó öklei közül kicsúszott, az asztallap felé közeledő feje okozta zuhanásérzet vetett véget, s most hevesen verő szívvel konstatálja a vele szemben hasonlóan mélyen elgondolkodó vöröset, és a mellette ülő férfit.*
~Hát ezek meg hogy kerültek ide?~
*Merül fel benne a kérdés, miközben próbálja nyitva tartani a szemét, hogy felmérhesse az asztaltársaságát. A kérdés pedig rögtön két dologra is vonatkozik, névlegesen, hogy hogyan kerültek Vadvédbe, és az asztalhoz? Lassan forog ilyenkor még az az egy szem fogaskerék a fejében, de csak visszaemlékszik lassan, hogy Sylwerannal érkeztek a tegnapi nap folyamán. Pislog még néhány laposat mielőtt szóra nyitná a száját.*
-Jó reggelt.
*Motyogja, épp elég hangosan ahhoz, hogy a közvetlen társasága megértse. A távolabbi környezetével nem tud és nem akar foglalkozni, így sem Meruwiel érkezése, sem Bolhás meglehetősen tolakodó magatartása nem kerülnek feldolgozásra a mélységi fejében. Időszerű lenne felkelni is, mióta a hajnali párából belépett a meleg csarnokba és ülő helyzetbe tette magát, a kelleténél sokkal jobban belassult. Meglátja az idegen fickó előtt a reggelit, és ráeszmél, hogy miért is jöttek be első körben a nagyterembe, a ráeszmélés nyomán pedig erőnek erejével veszi rá magát, hogy elinduljon a szomszéd asztalon ínycsiklandó illatokat árasztó költemény felé. Egy jól megrakott tányérral tér vissza és ül le pontosan oda, ahonnan felkelt, ám mielőtt nekilátna annak, ha a férfi korábban nem kezdeményezett volna, most megteszi ő.*
-Trayäk vagyok.
*Közli egészen tárgyilagosan ahogy az első falatot a szájához emeli.*

1283. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-04 18:26:54
 ÚJ
>Meruwiel Berenil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Megfontolt

//Venár gyorstalpaló//

*Meruwiel is érkezik ám hamarosan a Nagyterembe. Úgy tűnik már kezd gyűlni a tömeg szép lassan, és az újak is első ránézésre mintha már mind lent volnának annak rendje s módja szerint. Örömmel is mosolyog a jelenlévőkre.*
- Jó reggelt! A legújabbak még nyugodtan fejezzék be az evést ivást, ismerkedést, utána megyünk is. Ha szeretnétek a gyorstalpaló előtt körbe is vezetlek titeket gyorsan Vadvédben. *köszön, és mondja el az instrukciókat. Sokkal vidámabbnak tűnik, mint este volt, s habár a Niavi miatt érzett szomorúsága nem múlt el egy alvástól, azért próbálja nem a letagrikus oldalát mutatni.
Le is ül, és neki is lát az evésnek, hogy gyorsan belapátolja a reggelit, és kezdhessék is, amit el kell kezdeniük. Amíg eszik, addig a többieknek is bőven van idejük befejezni mindent, amit elkezdtek.*

1282. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-04 13:26:22
 ÚJ
>Wäoreyn Tineough avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Szerelme szöszmötölésére ébred meg. Nem nehéz, már csak azért sem, mert a szó erejével bűvöli újra az éber világba. Afféle mormogóssal. Egeret látni nyilván traumatikus dolog, de hogy még álmok mezejét is el kell hagynia érte.*
- Nincs itt. Kettő nem fér meg egy ágyban *paskolja meg a vörös hátsóját dörmögősen, félálomban a dög-helyzetre vonatkozóan, talán még nyelvet is nyújt rá, de azért kétség sem fér hozzá a hanghordozásból, hogy mélyen szereti, és el van neki nézve a dolog. Felavatásban még véletlenül sem gondolkodik, pedig a mostani finom feszültségből igencsak érzéki dolgokat lehetne kihozni. Újra leszáll az éj, minden értelemben.
Pirkadatkor tudata úgy kúszik röpke pillanat alatt vissza az álmok világából a matériáéba, mint egy precízen működő óramű. Yeza mocorgása, forgolódása így cseppet sem zavarja, az esély viszont megadja neki, hogy kipihenhesse magát, így nem tartja fel üres szóval és fecsegéssel. Marad az ágyban, és bevárja a távozását is. Talán csak a csók mélysége jelzi, hogy igencsak tudja, mit cselekszik, s nem a kábaság az úr rajta. Eztán áll csak neki öltözni, harcoshoz mérthez valami könnyedebbé, hiszen nem tudja, milyen próbákat kell ma kiállniuk, ezért a mozgékonyságot előnyben részesíti.*

//Reggeli - A nagyteremben//

*Pezsgő, élettel teli társaságba csöppen. Kedvére való, hogy a nap indítása nem húzódik el, s hogy az étkezések közösségben történnek. Ehhez szokott, ennek látja értelmét. Szinte mindenki itt van már, akivel az előző nap összefutottak. Plusz egy újabb vörös, az egészen alacsony fajtából. Ösztönösen szemügyre veszi, de nincs dolguk egymással. Kedvtelésből csak a bolondok tesznek kár, még akkor is, ha vadásznak neveztetnek. Az élet tisztelet mindennél előrébb való. Akkor is, ha néha kénytelen elvenni azt. Az ő vöröse meg közben megtámasztja az arcával az asztalt. Merőben hősies tett. Hagyja is így, hadd pihenjen. Köszönt mindenkit, aztán könnyű reggelit szed magának, gyomrot nem terhelőt. Utána foglal helyet Yeza oldalában, így értelemszerűen egyúttal Trayak közelében is, egyre csak gyarapítva az álomkór-különítmény létszámát. Csak nem fog lebukni már, hogy túlontúl magánál van. Nehéz ügy, mert étel is van előtte, meg a szeme is nyitva van. Ennek tudatában vidáman falatozni kezd, Bolhást önként is megkínálva egy-két jó falattal, ha éppen feléje vetné a jó sorsa.*

1281. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-05-04 09:36:52
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

*Azt hinné az ember, hogy egy ilyen dús nap után mély, álomtalan pihenés veri fejbe. Ráadásul engedéllyel nyúlhatna hosszúra az első reggeli ébredezés is. Még akár arra is lenne idő, hogy behajtsa Wäoron az engesztelést, amivel az egeres fiaskó miatt tartozik.
Ráérnének a henye ébredezéssel, míg a reggel délelőtté komolyodik. Az ilyen alkalmak mérge, hogy általában nem úgy alakulnak. Hogy a fáradtság miatt van-e vagy az elmúlt napok tömény eseményei okán... A jó ég tudja. Yeza zaklatott, fojtogató álmok vermébe zuhan. Jóval hajnal előtt ébred, azok a nyugtalanító érzések pedig megkapaszkodnak a fejében és felfújva magukat nekifeszülnek a koponyájának; nehéz ragacsként ülepszenek le a gyomrában.
Nem bír visszaaludni. Nem is igazán akaródzik, pedig a fáradtság ólomsúllyal ül rajta. Elhúzza a kelést, ameddig csak tudja. Nem akarja felkelteni a vadászt a mocorgásával. Wäorra is ráfér a pihenés. Egy idő után azonban jobbnak látja, ha inkább feladja ezt a harcot. Kimászik az ágyból és felöltözködik.*
- Keresek valami reggelit *suttogja egy csókocska elé, aztán indul is, hogy valami haszna is legen a korai kelésnek.*

//Reggeli - A nagyteremben//

*Ahogy látja, az a korán mégis kicsit csalóka volt. Egész sokan vannak már akik a reggelijüket költik épp. Már belépve meghallja Baldrol frissen és vidáman áradó északi zöngéit, így mindjárt elébe is megy baráti háború jó reggelt csatájának.*
- Egy szót se *néz rá meg a vörösre laposan, nyúzottan és kialvatlanság karikái mögül.* - Csaló banda *kúszik azért mosolygás a szája szegletébe. Ha kevésbé lenne fáradt, talán magától is megkérdezné, hogy vajon hogyan kivitelezhető a csalás a butéliás táncban.*
- Jó reggelt mindenkinek *biccent a többiek felé, aztán egy kicsit kótyagosan elindul, hogy keressen valami reggelinek valót.
Első körben a nagy csöbleket veszi célba, amiben tea gőzölög. Épp megmerítené benne a kanalat, hogy kitöltsön egy bögrényit aztán... valószínűleg bögréért indult el (amik igazából a tea mellett voltak kitéve, csak nem vette észre őket), utólag nem nagyon rémlik. Félúton eltérül a magányosan üldögélő mélységi asztala felé. Vele nem találkoztak a vacsorán, ezért úgy sejti, ő lehetett őrségben Shiriqával. Lezökken mellé (még mindig fogva a merőkanalat, bár ez neki egyáltalán nem tűnik fel). A fejében máris megfogalmazódnak a kérdések, amiket a mélységihez intéz, a taktika, mellyel szóba elegyedik vele, és egy kicsit még többet kiderít az itteniekről. De a józan és taktikus gondolatok lassan kezdenek elsüppedni valami szürreális közegben, ami egyre nagyobb teret nyer magának. Látja Baldrolt és Narát, akiknek az éjjeli nászából rókakölyök született. És látja a két másik újoncot, akik egy fekete bikaborjút etetnek az asztalnál. Mindeközben meg van róla győződve, hogy már beszélget a mélységivel, bár a válaszait nem tudná felidézni, ahogy a hangját sem, de ez a tényező most egyáltalán nem kerül elő. Mivel az igazság az, hogy csak bambult egy darabig, aztán a merőkanalat kitartóan szorongatva ráaludt az asztalra.*

A hozzászólás írója (Yeza a Rőt) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.05.04 09:40:50

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346