Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínVadvédNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 190 (3781. - 3800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3800. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-08 21:19:58
 ÚJ
>Relild Yeasgha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Étkezőben - vacsora//

- Ja, hogy étel.
*Bólint, mikor megmagyarázzák nekik a furcsa szó jelentését.*
- Így már mindjárt mást.
*Leteszi az üres csontot a tányérra, és begyűri a cipó maradékát is.*
- Jó!
*Bólogat hevesen.*
- Bár, hetek óta nem ettem normálisan, ilyenkor még a borzalmas kaja is jól esik.
*Nem tudatosul benne, hogy ezzel megbánthat bárkit is, ezért fülig érő szájjal törölgeti a zsíros kezét.
Közben többen is jönnek, az óriáslány bólogatva tudomásul veszi azt, amit mondanak, de nem valószínű, hogy megjegyezi. Na meg nem is törődik vele igazán.*
- Kulacsot?
*Hosszasan elgondolkozik, mire kibökné a választ.*
- Hát, nem tudom. Van miből inni ott, nem hiszem, hogy az kell.
*Rázza a fejét lemondóan.*
- Miért, szerinted mit?

3799. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-08 21:15:50
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Étkezőben – vacsora//
//Ishala, Lyz és mindenki más arra lévő//

*Seles érzi, hogy a fiú még mindig sajnálja kissé amiatt, ahogy az előbb összeomlott. Szerencsére mostanra már összeszedte magát, pont olyan érdeklődve hallgatja társát eszegetés közben, mintha csak egy átlagos napot töltene Vadvédben, részben, hogy magán is segítsen, részben pedig, hogy vendégüket is bátorítsa. Szeme leplezetlen érdeklődéssel csillan, mikor Ishala arról beszél, mennyire kötődik a vadonhoz.*
- De jó ezt hallani! Az én életem is a vadonhoz fűződik. Igaz, nem az egész… Arthenior mellett nőttem fel a szántóföldeken, egy nagyobb faluban. De az erdő mindig a közelemben volt. Sok rossz dolog történt, amiért el kellett hagynom az otthonomat, és az erdő mindig megóvott, ételt adott, meggyógyított. *Magyarázza, arcára teljes lelkesedés, szinte vallási áhítat ül ki. Széttárja karjait, mintha felmutatna az egész épületre, ami felettük magasodik* Ide véletlenül keveredtem, de nekem való, és ezek szerint neked is.
- Ó, ne aggódj, akit egyszer befogad az Erdőszellem, annak nem kell elmennie. Pycta talál majd neked helyet. *Mosolyog rá, és reméli, hogy nem most hallja először ezt az Erdőszellem-dolgot, különben lehet, hogy meg is szeppen rajta, mi történt, és még Selesnek kell magyarázkodni.* Én sem érkeztem olyan régen. Együtt jöttem Isqehával. Őt már tudtommal ismered, láttam, hogy beszélgettetek.
- Sok jó ember van még itt! *Mondja, aztán felnevet.* A legtöbb nem ember. De érted, mire gondolok!
*Ekkor betoppan Lyz, és szépen bemutatkozik. Amíg beszél, Seles csendben eszeget, elmélázva nézi maga előtt az asztallapot. Azért ezekben a pillanatokban még mindig látszik rajta, hogy sok mindenen keresztülment az elmúlt néhány órában. Ahogy Lyz megérinti a vállát, egészen összerándul.*
- Jaj… Jó, Isqehát itt láttam a közelben az előbb. *Feleli a szőke elfnek Seles, körül is pillant, de most nem látja őket, pedig mintha Annuval beszélgetett volna.* Szólok nekik, ha találkozunk! *Bólogat. Tanácstalanul pillant Ishalára, látszik, hogy fogalma sincs, miért éppen rá van szükség a másik kettő mellett. Bajdi druida, az rendben van, Isqeha altatót csinál, az is rendben. De ő?*

A hozzászólás írója (Selestwen Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.08 21:16:08

3798. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-08 21:08:09
 ÚJ
>Szárnyatlan Ertatsnoy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Kapunál//
//Ert, Sad//

- Igazad van.
*Bólint elismerően.*
- A lányok ilyenek... érzelmesek.
*Mondja elmosolyodva. Nem a lányok miatt lesz jókedve, ezzel inkább csak saját magát gúnyolja ki. Szerelmes sem volt még soha, így talán nem meglepő, hogy sosem volt még dolga a gyengébbik nemmel, természetesen a beszélgetésbe elegyedésen kívül.*
- Ne kérj bocsánatot. Nekem kell megköszönöm, hogy megmentetted, és vigyáztál rá. Furcsa, hogy milyen eleven és kíváncsi, pedig a nullumoknál ez nem jellemző... Lehet, hogy a kamaszkor miatt van.
*Gondolkozik el egy pillanatra.*
~Igen, biztos, hogy az lesz.~
- Majd megkérdezem Pyctát, hátha elenged.
*Mondja nevetve.*
- Druida vagyok. Be kell fognunk néhány állatot.
*Hirtelen feláll, majd két tenyerével leporolja a nadrágját.*
- Én elmegyek vacsorázni, majd' éhen halok.

3797. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-08 20:16:24
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Udvar//
//Lyz, Pycta, Umon - Xauzur ketrecénél//

*Lyz ebből a famulus dologból cseppet sem a segéd mivoltát érzi ki. Pláne nem abból, ha némaságra kárhoztatja a mester a tanítványát. Ezért szót viszont nem emel, csak ajka rándul, s Umon érkezésével még annyira sem akar, mint előtte.
Így viszont szépen mindent elmondhat legalább, mert Umont így is felkereste volna valószínűleg, de így ő is azonnal értesülhet. Xotara kívánsága szerint. Mikor átnyújtaná a levelet, Pycta megállítja, s ő maga kéri el a papírost. A vadászlány egy kitartott pillanatig a vezérre emeli smaragdszín szemeit, nemigen érti, de adja is a pergament szótlanul.
Lyz úgy érzi, mindent elmondott, amit mondani szeretett volna. Nem maradt kérdés sem Pycta, sem pedig Umon előtt. S ekkor érzi meg igazán, mennyire elfáradt ma. Két napos felderítésen van túl, amiben egy megzakkant mélységi lány, egy jó adag idegőrlő civakodás, egy lápi banya a kék fénygömbjével, egy dulakodásba fajult romnézés, és a feltörekvő vihar előli menekülés is helyet talált magának.
Talán ezért is érzékenyebb ma mindenre, kevésbé toleráns, talán türelmetlenebb is. Hálás Pycta elbocsátó szavaiért, s azért is hogy Umon milyen bölcsen tudja kezeli a helyzetet, pedig szent meggyőződése, hogy belül mardossa őt Xot távozása. *
- Nincs mit Umon. Örülök, hogy örülsz. *Az ölelést viszonozza, baráti melegséggel, s amint Umon elindul, nem sokkal később követi ő is.*
- Jó éjt Pycta, *köszön a vezértől.* Holnap találkozunk.
*Kilép Xauzur ketrecéből, s újra a az épület felé veszi az irányt.*

//Étkezőben - vacsora//
//Mindenki, de jobban Sythra, Kalynma, Sheldat, Seles figyelmébe//

*Umon után nem sokkal lép az ebédlőbe, még hallja, ahogy Umon köszönti a többieket. Megáll az ajtóban, míg a szerzetes beszél, s újabb arcokat fedez fel az asztalnál. Sythra-n kívül, akihez Shen'eriel beszél nagy lendülettel, maszatos szájjal, még egy sötét hajú lányt és vele egy férfit is megpillant. Mielőtt felállhatnának, Lyz odasétál hozzájuk, hogy bemutatkozzon. Biztos benne, hogy nem régen érkeztek, akárcsak a szürke bőrű lány.
Nem híve a nagy beszédeknek, kiállásoknak, most is csak úgy közelebb lép a csapat ezen részéhez, mert úgy érzi, az a minimum, hogy bemutatkozzon, mielőtt a fürdőbe, s utána a fürdőbe vonul.*
- Üdvözöllek benneteket. Lyzendra vagyok, Vadvéd fővadásza és alvezére. *hangja csendes, mégis tisztán hallhatja mindenki, akinek szól. Inkább csak kissé fáradt, de a nap végére ez már mindenkire igaz lehet.*
- A vadászatokra jelentkezni nálam lehet, ha valaki biztos kézzel bánik íjjal, lándzsával, esetleg csapdákkal, vagy kiismeri magát az ösvényeken. Ezen kívül, szívesen segítek is ezekkel kapcsolatban, ha tudok.
*Bár Aenae-vel vallott csúfos kudarca után cseppet sem biztos önmagában, inkább csak kötelességből ajánlja fel, és természetesen teljesíti is, igény szerint.*
- Nem is zavarnálak titeket, további kellemes estét mindenkinek. Jó étvágyat, és jó éjt!
*Biccent, majd elindul a lépcső felé, de út közben odalép a frissen érkezett Seleshez, aki Ishala mellett talált helyet. A lány vállára teszi a kezét, úgy szól hozzá.*
- Seles, holnap Pycta vár minket egy megbeszélésre, a tanácsterembe. Napközépkor. Ha látod Isqehát és Bayde-ot szólj nekik is kérlek. További kellemes estét nektek.
*Aztán egy halvány mosollyal biccent elköszönésképp, hogy elinduljon újra egyetlen célja felé.*


A hozzászólás írója (Ssyleana Lyzendra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.08 20:38:52

3796. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-08 19:00:55
 ÚJ
>Ishala Hietzyl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Étkezőben – vacsora//
//Mindenki, de főleg Seles//

*A tündér hagyta, hogy megölelje, és Ishala ezzel elintézettnek tekinti a dolgot. Persze, lehet, hogy maradt még tüske az oldalában, és nem biztos, hogy ez egy barátság kezdete lenne. Az is lehet, hogy sose fognak kijönni egymással. De mindenesetre az udvari esetet hátra hagyták, maguk mögött van, és az elf nem fog haragudni soha a srácra. Amikor a férfi, aki megvédte megjelenik, ösztönösen szeretne felállni, és megköszönni neki, de úgy látja rajta, hogy ennek nincs most itt az ideje. Mindenképpen időt kell majd szakítania rá, hogy elbeszélgessen vele, és megtudja, hogy mi a véleménye az egész helyzetről. Érdekli az is, hogy mennyire hibáztatja a történtek miatt. Viszont abban biztos, hogy az udvaron elmondottak nem változtak, és nem kívánja a falakon kívül látni, máskülönben mondaná. Persze az is lehet, hogy csak nem akarja most fáradtan és éhesen elküldeni, és holnap reggel ez változni fog, de egyellőre ezzel nem akar foglalkozni. Az, hogy Lyzendra magára hagyja, nem zavarja, úgyse beszélgettek volna, legalábbis az elf most nincs igazán beszédes kedvében, még mindig felkavarja ez az egész helyet. Ahogy a nő eltűnik, egy másik férfi jelenik meg, ami ismét megakasztja a fiatal elfet abban, hogy étvágyát olthassa. Nem szeretne enni, miközben valaki figyelmet vár, épp ezért hiába van előtte az étel, türelmesen megvárja, amíg a rendmester is köszönt mindenkit. Halkan sóhajt, hiszen ez egy újabb név, amit biztos nem fog megjegyezni egyhamar. Viszont úgy tűnik, hogy tőle várhatja majd, hogy megmutassa új szobáját, és odakísérje. Éppen nekiállna az evésnek, amikor egy új arc jelenik meg, aki nem is annyira új. Emlékszik rá, ő Seles, a szomorú. Az ő lován ült a törp. *
- Neked is jó étvágyat. *Köszönti mosolyogva, ahhoz olyan apróságoknál, mint a több nap óta nem evésnél több kell, hogy a nyugalmából kizökkenjen.*
- Alig egy hatja, hogy a vadont jártam, de tulajdonképpen a fél életem erről szólt, gyakran tűntem el hatokra a vadonban, tulajdonképpen ott is nőttem fel. *Érzi, hogy ismét előkúszik apjának emléke, és nagyon érzelmekkel teli nap volt ez a mai a számára, nem akarja, hogy ismét eluralkodjon rajta a gyász, inkább gyorsan elhessegeti magától.*
- És Vadvéd eddig nagyon tetszik, igen. Nem gondoltam, hogy létezik egy hely ennyire összhangban a természettel, ami ennyire nyugodt. Persze, nem ment minden akadálymentesen… de annak már vége, és most nagyon izgatott vagyok, hogy itt lehetek. Remélem, hogy nem küldenek el. *Ahogy ezt végig mondja, reméli, hogy a nő is hasonlóan hosszan fog beszélni, és addig bekaphat pár falatot, amivel meg is próbálkozik. Természetesen ettől még érdeklődve figyeli, és látszik rajta, hogy nem bánja a társalgást, bár előbb Lyz mellett még máshogy érzett. Alighanem az lehet az oka, hogy korábban ő is látta az ember nőt sírni, és tudja, hogy neki se volt könnyű napja. *

3795. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-08 18:42:44
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

- A farkasról jut eszembe. *Mosolyodik el egy vicces emlékre Seles.* Mielőtt idejöttem, egy pásztor ajánlott nekem munkát, és meggyőződése volt, hogy kecske vagyok. Bárhogy is… *Fordul Leonhoz, és még az ujjával is fenyegetőzik.* Nem szabad harapdálni.
- Minden benne van, amit szeretsz? *Kacag fel.* Az egyiket mindjárt gondoltam, de ugye a kisbaba a másik, amit szeretsz?
*Seles nem akarja beismerni, de valójában a vajlingtartást egy sarkalatos pontnak érzi a kapcsolatukban, és kissé meg is hatódna, ha nem hangzana ennyire viccesen, hogy Leon így kezeli a dolgot.*
- Imádlak, de tényleg. *Simogatja meg a férfi arcát, de ő Leonnal ellentétben nem vigyorog, sokkal inkább szerelmesen mosolyog rá. Látszik, hogy hálás azért, hogy itt van vele, és hogy gondoskodik róla.* A lényeg, hogy a baba ne szenvedjen semmiben hiányt. *Teszi hozzá, mert ez a legfontosabb az egészben, ezért is aggódik a legjobban. De hát ez ilyen anyai dolog. Erre Leon az ölébe ülteti, amitől még inkább elfogja a törődés érzése.*
- Olyan jól érzem magam veled. *Magyarázza neki.* Jó itt Vadvédben is, megvan a helyem, megvannak a barátaim. Először azt hittem, ennyi elég is, de eszembe jutott, hogy azért valami hiányzik. Hogy talán hiába félek annyira emiatt az anyaság-dolog miatt. Kicsit olyan, mintha erre lennék hivatott, annyira szeretem a gyerekeket. Ott van Zsenge is... Jó, ő nem gyerek már igazán, de érted, mire gondolok.
- Talán nem is törődnék ezzel a baba-ötlettel, ha nem ültettél volna bogarat a fülembe, amikor először együtt voltunk. *Olyan mulatságos visszaemlékezni, egyben olyan izgató is. Seles belecsókol Leon nyakába.* Így, hogy te is akarod, már egészen más a helyzet. Rájöttem, hogy szeretném ezt… *Mondja neki. Ujjait végigfuttatja a férfi mellkasán, azzal az egyértelmű céllal, hogy nemsokára megfossza őt a felső ruháitól.*

A hozzászólás írója (Selestwen Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.08 18:46:14

3794. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-08 17:59:37
 ÚJ
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

-Hát, a szobában keveset voltam. Általában őrködöm. *Sajnos, vagy nem sajnos, de így lett beosztva, hogy vigyázza Vadvédet a betolakodóktól, akik eddig nem voltak hajlandók megjelenni. Aki ide jön, az nagyrész itten is marad.*
-Én inkább a farkas vagyok, és úgy cserkészlek titeket, barikat! *Vigyorog előbb Zsengére, aztán Selesre, akivel nemrég már megbeszélték, hogy ő a farkas.*
-Akkor legyél fiú, Zsengém, de akkor kockahas, és jössz velem edzni, meg megtanítalak kardozni, hogy meg tudd védeni magad! *Ő ilyesmiben is kiegyezik, bár azt nem tudja elképzelni, hogy úgy tréningeztesse, mint egy fiút. Azokat meg lehet csapni a kardlappal, vagy el lehet gáncsolni. Ha Zsengével csinálna ilyet, az valószínűleg az első ütésnél eltörné valamiét. Annyira meg Leon sem bízik magában, hogy ilyesmit bevállaljon.*
-Szia! Még majd beszélünk! *Integet a lány után.*
*Miután letette a földre a Selest, leplezetlen vigyorral hallgatja minden egyes szavát, méghozzá epekedve.*
-Hát, hogy ne lennék lelkes? Ebben az ötletben benne van mindkét dolog amit szeretek! *Ebből gondolja ki a kedvese, hogy mire is gondol, mert ő nem fejti ki.*
-Amiben csak tudok, a szolgálatodra állok! Ha reggel hányni kell, tartom a vajlingot is! *Vigyorog rá önfeledten.*
-De ha kell, zenélek is majd elalvás előtt. Úgy hallottam, hogy az jót tesz nekik! *A csók nagyon kellemesen esik neki, előbb is legalább ilyen érzelmeset szeretett volna, csak nem lett volna jó, ha zavarba hozzák Zsengét. A kalóz végig el sem engedi a lány kezét, és a csók végeztével leül az ágyra, és az ölébe veszi szerelmét.*
-Mesélj, mitől változott meg a véleményed?



3793. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-08 17:57:40
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//A fürdőben, aztán Étkező//

*Seles csak mosolyog a vidám kis Zsenge szavain, aztán mikor a lány kimegy, azzal se vesződik, hogy bezárja az ajtót. Hátha még valakinek fürödhetnéke van, őt pedig már az se érdekli, ha meglátják. Odatesz maga mellé egy törölközőt, ledobálja és beáztatja egy vödör vízben elpiszkolódott ruháit, és már ereszkedik is a jóleső vízbe.*
- Teysusra! *Suttogja maga elé. Be kell vallania, hogy ilyen jól már rég nem érezte magát, minden lelki fáradtság ellenére a testének már hiányzott a nyugalom, a pihenés. Mi sem alkalmasabb erre, mint itt lenni, a félhomályos, párás szobában. Lábujjait nyújtóztatja, aztán hirtelen ötlettel lejjebb csúszik, lebukik a víz alá, ahol a fények csak foszlányok, a vacsora zajai csak tompa puffanások a dobhártyán.
Ebben a nyugodt, bár csak egy levegővételnyi időre szóló állapotban Selesnek nem marad más inger, csupán a saját testére tud figyelni. Valami egészen furcsa, tompa érzést érez hastájékon, amit eddig a sírás vágyának tulajdonított. Meglepődve figyel, de már fel is kell ülnie levegőért, és mire újra keresné a furcsa érzést, mintha meg is szűnt volna.*
~ Mindegy, csak nincs semmi bajom. Biztosan éhes vagyok. ~ *Töpreng, és haját többször is kifésüli ujjával, aztán már nyúl is a törölközőért. Átsiet az üres folyosón, be a szobába, és felkapkod magára néhány tiszta ruhát, aztán már fordul is az étkező felé, csak úgy vizes hajjal.*

//Az étkezőben – vacsora//
//Relild, Shen, Syth, Ishala, Isqeha//

*Amikor belép, látja, hogy még többen is eszegetnek. Tekintetével Zsengét keresi, de úgy látszik, még nem érkezett meg, ezért int egy vadvédi gyerkőcnek, hogy hozzon neki is a levesből és sültből.*
- Sziasztok! *Mosolyog a jelenlévőkre kedvesen. Szeme kopog az éhségtől, ezért ő is majdnem olyan vehemenciával esik neki a tányér ételnek, mint a közelben ülő Shen. Csak egyszer pillant fel zavartan, eszébe jut, hogy annyira Xotarának nézte az új, sötét bőrű lányt, hogy be se mutatkozott neki.*
- Jaj, ne haragudj. *Megtörli a száját és felé nyújtja a kezét.* Seles vagyok. *Azzal fél füllel figyel rájuk is, de a Zsengével folytatott beszélgetése miatt Ishala felé fordul, hogy szóba elegyedjen vele. Látszik, hogy ő is most kezd falatozásba.*
- Jó étvágyat! *Mondja neki.* Hosszú volt az út, nem csoda, hogy így megéheztünk. Régóta jártad már a vadont, mielőtt találkoztunk? És hogy tetszik Vadvéd?

3792. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-08 11:02:31
 ÚJ
>Shen'eriel Shianon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Étkezőben - vacsora//

*Sheni fiú csak azért nem figyel a dokira, mert tökre el van foglalva és ha tisztában volna vele, hogy rá se bagózott Isqire, akkor most nagyon bőszen kérne bocsánatot, mert a félvérnek köszönheti az életét. A lombzabáló nagyon bírja a dokit.
Sythra látszólag egyetért vele, mert bólogat és ennek a hegyesfülű nagyon örül. Kevesekkel tud jót beszélgetni, talán csak Lyzivel, de ő vele azért, mert a hegyes füléig bele van zúgva. Azt nem merné állítani, hogy szerelmes, mert az túl komoly dolog volna, de hogy nagyon rá van kattanva, az kétségtelen.*
- Jaja, kaki. *mosolyog a lányra tőle szokatlan kedvességgel.*
- Nemá, hogy a faterod kívánsága szerint akarj családot. Először neked kell akarnod, az ősök meg örüljenek veled, mert fogságban kevés vad szaporodik. *ezt egy vadásztól hallotta, akinek az egyik kezén három ujja volt, ami tök praktikus volt, ha három sört akart rendelni, de ha már négyet, akkor a másik kezét is igénybe kellett vennie.
De Aranyhaj megelégszik a válasszal és amúgy is farkaséhes, így a csarnokba mennek, ahol már tart a parti.
Ha tudná mit gondol róla Izérelild, akihez csatlakoznak, akkor tuti kikérné magának, ő nem is komor és idegesítőnek se az, látná az óriás Pyrimirit, azt a kis szárnyas bestiát, na, ő idegesítő. Ha olyan magas lenne, amilyen idegesítő, ülve nyalná a holdat.
A nevet illető helyesbítésre csak a homlokát ráncolja, mert neki a mocsárban úgy mutatkozott be, mint izéRelild. Lélekben megvonja a vállát, őt se úgy nevezik itt, mint Shen'eriel, hanem mint Shen, Sheni vagy Aranyhaj.
Már válaszolna, amikor Sythra kisegíti, mert amúgy is tele van a szája levessel, sülttel, cipóval és vízzel. Egyszerre, de lelkesen bólogat.*
- És megtaláltad, amit kerestél, mert Lyz azt mondta, tuti nem kulcsot keresel. De szerintem én tudom, miért küldtek el a mestereid, vagy kik. *mondja nagy komolyan, ahogy lenyelte a sok kaját, a szája széle csillog a zsírtól és valami szaft is a szája bal sarkába ragadt, de nem zavartatja magát.*
- Syth, egyél te is, mert nem nagyon láttalak flamózni és kell az erő. Az erő meg a kajában van. Holnap meg őrségben leszek, ha gondolod, gyere te is, leváltjuk a szőke kölyköt. Mit gondolsz? *kérdi, de a válasz után megint biztos várni kell pár pillanatot, mert újra tömni kezdi a száját.*

3791. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-08 06:23:20
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Udvar//
//Lyz, Pycta, Umon - Xauzur ketrecénél//

*Csak egy pillanatig áll mosolyogva, mert Xauzur morgása tölti be a levegőt. A mélyről jövő hang egy pillanatra meglepi, de szenvtelen tekintettel, még mindig összefont kezekkel állja a vad tekintetét.
~ Csitt, bestia! Umon vagyok. ~ gondolja magában, de nem szól, érthető, hogy Xauzur nem szívleli, ezen nincs is különösebben fennakadva, ahogy félelmet sem érez. Egyébiránt az állattal talán egyszer találkozott futólag, az étkezőben, mikor Pycta visszatért Baydel és Annuliennel.*
- Semmi baj, Pycta. Megértem. Nem ismer, vagy talán túlságosan is. *Suttogja csendesen, ajkán szomorú mosoly játszik, de tekintete immár Lyz felé irányul, a fel nem tett kérdésre hamarosan választ kap. Emiatt egy pillanatra meg is feszül, mert úgy véli Xotara megkereste volna, ha visszaérkezik, bármennyire is haragszik a szerzetesre. Lyz hangja egy ideig élesen cseng fülében, majd lassan elmosódottá és elkenté válik, mintha az idő lelassult volna körülötte, Umon réveteg tekintettel mered a nőre, arca kifejezéstelen, stigmái lassan apró táncba kezdenek arcán, de ez az egyetlen változás, mi megfigyelhető rajta.
~ Kushadj! ~ Gondolata határozott és célratörő, mondhatni teljesen egyértelmű és, természetes, mintha mindig is ezt csinálta volna, a hangok nem jelentkeznek. A levélért, melyet Lyzendra felé tart nem nyúl, kezei továbbra is összefűzve pihennek csuhájában, Pycta reakciójára viszont némán bólint, jobb lesz így, hogy a levelet nem ő kapja meg.*
- Aminek meg kellett történnie az megtörtént. Az ő élete, az ő döntése, ő nem akarna vitatkozni ezen. *Hangja nem erőtlen, de továbbra is halk, arcán nincsenek érzelmek, egyedül Pycta utolsó kérése az, mire érdemben reagál:*
- Pycta, rendmesteri cím birtokosaként, kötelességem az új vendégeink elszállásolása, ahogy hallom vannak bőven, így mielőtt lepihennék, szeretném ezt megtenni. *Határozott, de halk, hangján érződik, hogy ebből a feladatból nem szeretne engedni, elég bajt okozott már.*
- Köszönöm Lyz, hogy megosztottad velem. *Mondja csendesen.* Kimondhatatlanul örülök, hogy hazaértetek! *Ha a nő engedi, Umon közelebb lép és csendesen, szavak nélkül megöleli, ha úgy látja rajta, hogy ez túlzás, akkor csak halvány mosollyal bólint a nő felé, majd elindul vissza az étkezőbe. Utolsó mondatát már menet közben ejti el:*
- Holnap. A tanácsteremben. Ott leszek.

//A venárjelölteknek//
//Mindenki, akinek nincs szobája//

*Halk sóhajjal lép be az étkezőbe, kezei továbbra is összevonva, s szokásától eltérően ezúttal a középpontba kerül. Olyan helyre áll, ahol mindenki jól látja, s mindaddig nem szól, míg a vendégek el nem csendesednek, bizonyára feltűnik nekik egy barna csuhás, stigmával borított arcú szerzetes látványa a gyertyafényben. Amint csend lesz, halkan így szól, ha valaki közbevág elhallgat, s csak azután folytatja, mikor néma csend lesz:*
- Mindenkit üdvözlök! Umon Palasan vagyok, venár, Vadvért klán rendmestere. Az erőd és környéke rendjéért, tisztaságáért és többek között az itt lakókért is felelek. Aki a vacsorával végzett, elkísérem és szobát nyitunk neki. Kérlek legyetek türelemmel, felújítások vannak folyamatban, szerencsére az erőd mostanában elég vonzó mindenki számára. Érezzétek magatokat itthon, fogadjon az erdő benneteket! *Mondja szigorú arccal, majd szokásos helyére a kandalló mellé ül le egy székre, kezei összefonva, arcára a sötétség homálya borul. Mindaddig gondoltaiba temetkezik, míg valaki nem végez a vacsorával. Amint szép sorban mindenki megtalálja a helyét, összerakja a székeket, egy kicsit felseper, majd szobájába tér.*

//Napváltás reggelén//

*Az éjszaka hosszú volt, de gondolatok nem zavarták. Kipihenten és erőteljesen ébred. Míg Pycta nem hívja a terembe, addig a gyakorlóteret szemeli ki célul. Mezítláb és félmeztelen, egyszerű nadrágban indul ki, hogy napi meditatív és erőnléti edzését megejthesse.*

A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.08 06:41:22

3790. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-07 23:45:34
 ÚJ
>Sadmyr A'Cahiss [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Kapunál//
//Ert, Sad//

*A tündér épp nem volt ott és csak Sadmyrnek köszönheti, hogy Csillag most nem a héja gyomrában végezte. Persze ettől még nem lett volna kevésbé szomorú a kis félvér, hogy mi történt a nullummal. Ám így minden szerencsésen alakult.
Lábait maga elé húzza, úgy hallgatja Erti szavait, hogy ő egyetért vele, majd elmeséli, hogy hogyan érkezett meg Vadvédbe.*
- Én nem gúnyoltam ki senkit, csak elmondtam neki, hogy szerintem mennyire önző. És te se mondhatod, hogy nem az, mert láttad, mit csinált. Seles nénit is az ujja köré csavarta egy kis sírdogálással. *Mondja, majd egy legyintéssel elengedi a dolgot. Tartja annyira okosnak Selest, hogy ő nem fog bedőlni Zsengének. Az a lány csak egy kis elkényeztetett fruska, elkényeztetettebb, mint Aenae, amikor idejött.*
- Örülök és még egyszer, ne haragudj, csak azért zártam be, hogy ne tűnjön el megint. Remélem, most már nem fog megint elszökni, a kis szőrgombóc. *Mondja mosolyogva, majd, ha a közelben van Csillag, akkor megvakarja az álla alatt, ha engedi, mert azt szeretni szokták.
Aztán amikor Erti megkéri, hogy vigyázzon Csillagra, amikor ő küldetésre megy, akkor kicsit megijed.*
- Óóó, nem már, te is elmész küldetésre? Nem mehetek én is? *Élénkül fel, de azonnal el is szomorodik.*
- Biztos nem, még túl fiatal vagyok, meg venár se vagyok. *Mondja keskeny vállait megrántva, de aztán elmosolyodik.*
- Ha te mész, akkor nagyon szívesen vigyázok rá és ígérem, hogy nem fogom bezárni. *Vigyorog a tündérre.*

3789. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-07 23:28:23
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Udvar//
//Lyz, Pycta, Umon - Xauzur ketrecénél//

*Lyzendra beéri a ketrec ajtaját, de láthatóan vonakodva lép be oda, amiért a csuhás nem neheztel rá, kevesen képesek nyugodtak maradni egy kifejlett irbisz jelenlétében. A hívásra már közelebb lép, majd leülve hallgatja meg a venár vezér szavait Pyr-ről és a büntetéséről.*
- Famulus. A tanítványom, az apródom, ha úgy jobban tetszik, de hívhatod segédnek is. *Magyarázza meg a szó jelentését tökéletes nyugalomban. Érzi, hogy alvezére nem ért egyet a büntetéssel, sem a mértékével, sem a mikéntjével, de a csuhás mindezért vállalja a felelősséget és a döntés súlyát is.*
- Nem kell egyetértened, nem kérem, hogy helyeselj, csak azt, hogy tartsd tiszteletben, amit tettem és ne nehezítsd meg a dolgom. *Ezek már a vezér szavai, határozottak és ellentmondást nem tűrők. Lyz kiérezheti belőlük a szavak komolyságát. Nem kér, ez nem kérés.
Nem derül ki, Lyz szólna-e még a témában, mert a ketrec ajtajánál megjelenik Umon, már épp a meghajlását viszonozná ültében, a barát szavai után, amikor Xauzur viselkedése megváltozik, az irbisz sárga ragadozószemei Umonra siklanak, felhúzza ínyét, kivillantva arasznyi tépőfogait, a csuhás tenyere alatt, melyet a párduc marján tart halk morgás kél, de nem a megszokott, elégedett morgás, hanem vészjósló, harcra hívó moraj.*
- Xauzur, kérlek. *Szólal meg a csuhás halkan, közelebb hajolva az irbisz füléhez, hogy saját dallamos nyelvén nyugtassa meg az állatot, keze jobban átkarolja, nehogy véletlen nekiugorjon a ketrec ajtajába lépő átkozott szerzetesnek.
A nagymacskák különleges, nem e világi érzékei megérzik a gonosz lényeket, s ha nem is Umont találja annak, átkát mindenképpen képes kiszagolni.
Az elsuttogott szavakat csak Lyz értheti talán, de pár szívdobbanás és Xauzur visszaengedi fejét mellső lábaira, de sárga tekintetét nem veszi le Umonról.*
- Bocsáss meg, nem tudom, mi ütött belé. *Mondja a csuhás és ezúttal nem mondja el, hogy pontosan tudja, de feleslegesnek tartja most ebbe belemászni.
Lyzendra rátér kései beszélgetésük fő okára, Xotara-ra és a csuhás csak egy fáradt és hosszú pislantással adja jelét, hogy nem így tervezte. Ha nem így alakul, akkor megparancsolja Lyznek, hogy egyetlen szót sem szólhat Umonnak a mélységi lány eltűnéséről, hogy ezzel óvja a szerzetes lelki békéjét, de amikor Lyz belekezd a felolvasásba, már nem szeretné megszakítani. Jöjjön hát, amit az Erdő Szíve nekik szánt.
Komoran, maga elé meredve hallgatja a történetet, csak akkor néz fel egy pillanatra, amikor a fővadász leírja, hogy mit érzett Xotara, amikor úgy megváltozott. Azért érdekes ez, mert ő ugyanezt tapasztalta a Pegazusban, csak ő nem nyerészkedő, hanem undok és utálatos lett, a homlokára nőtt furunkulusról és külsejének megváltozásáról már nem is tud. De ha jobban belegondol, akkor még az időpont is egyezik. A furcsa és különösen negatív érzelmi viharoknak nem tudja, mihez lehet köze, de mivel maga segített Teysus hívének oltárt építeni, aki köztudottan a kettősség és az egyensúly istene, talán ébredezik benne egy gondolat csírája.
De nincs ideje felnevelni a gondolatot, mert jön a levél, amit szívesen elkerült volna, de már Umon is hallja. A felolvasás közben Umont fürkészi, a megingás, a lelki egyensúly megbomlásának legapróbb jeleit keresve rajta, észre sem véve, hogy egyre szorosabban fogja Xauzur-t, mintha vissza akarná tartani. Mire véget ér a levél, már minden izma megfeszül, állkapcsán is, az árnyékok finom játéka a bizonyíték erre.*
- Lyzendra. *Állítja meg az elf nő kezét, mielőtt átnyújthatná a levelet, de lombzöld tekintete a szerzetest figyeli. Fáradtabbnak tűnik, mint bármikor eddig, amikor megszólal a hangja hideg és színtelen, kissé rekedtes.*
- Remélem, meg fogod érteni, de ezt a levelet most nem kaphatod meg. Nem kockáztathatok. Az Erdő Szívére mondom, hogy sajnálom. *Ha Lyz hagyja, akkor elveszi tőle a levelet és ingébe rejti, nem néz bele, nem olvas bele. Tudja, hogy ezzel mérhetetlen szomorúságot okoz az átkozott szerzetesnek, tudja, hogy Lyzendra nem fogja megérteni és tovább töredezik vezéri reputációja, de ezt meg kell cselekednie. Úgy nem indulhat el egy küldetésre, hogy a barát lelkileg kibillent, akaratában meggyengült. Elég veszélyes lesz maihhinekre vadászni egy ismeretlen földön, ezernyi veszély közt, nem szeretné, ha belülről és féltenie kellene a csapatot.*
- Menjetek, pihenjetek le. Holnap mindkettőtöket napközép idején várlak a tanácsteremben, ahol megbeszéljük a küldetés részleteit és a felszerelések sorát. Oda várom Isqeha-t, Bayde-ot és Seles-t is. Csak őket. A többiek rendezzék a vendégek és a csatlakozni kívánók dolgait. *Fejezi be határozott utasításainak sorát és mielőtt bárki is megszólalhatna, hozzáteszi.*
- Menjetek és az Erdő Szíve óvjon benneteket. *Szavára Xauzur hatalmasat ásít, minden fogát megmutatva a két venárnak, majd egy kurta morranással adva súlyt a venár vezér szavainak. Nem érdemes vitázni most egyikükkel sem.*

3788. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-07 23:02:19
 ÚJ
>Mirazsik a Zsenge avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//A fürdőben//
//Zsenge, Seles//

- Pycta megígérte, hogy másnap találkozunk és beszélünk, mikor behozott ide, de nem így történt, én tudom, hogy biztos nem volt ideje, de akkor is rosszul esett. *Nem tudja miként álljon a vezérükhöz, na de Selesben bízhat, ő rendes és segít neki.*
-Én még nem ültem lovon, mert veszélyes egy ilyen törékeny gyermeknek. *Kicsit gúnyosan mondja, mintha idézné valaki más szövegét, de az biztos, hogy nem az embernek szól a hangsúly.*
-Pedig szeretem a lovakat, olyan puha az orruk, meg aranyosak. *Azért örül, hogy nincs egyedül az olvasás tudatlanságával, vagyis van más is, akinek nem megy olyan jól.*
-Ha lenn lesz a vacsoránál bemutatlak neki. *A fejéhez is kap és belemarkol a hajába.* Azt mondta segítsünk Banyának tálalni meg mosogatni, biztos ott segédkezik most! Azt mondta, ha segítsek neki benne... *Talán le kéne futnia oda, na de a kezét is be kellene előtte kötni, nehogy összekoszolja.*
-Igazából... Engem régen le meg fel öltöztettek, annyira nem zavar a meztelenség, inkább csak nem vagyok elégedett a saját testemmel, amióta változik... nőiesedik. *Köhécseli az utolsó szót, mert ez a szó nála olyan tabu dolog, jobb fiúsnak lenni.*
-De miattam érthette félre és úgy érzem bocsánatot kell kérjek tőle, megkeresem és vacsoránál találkozunk? *Kérdezi, mert ő nagyon éhes már, na meg enni mindennél jobban szeret ugyebár, na de beszélgetne a tündérrel is. Már toporog is egy helyben, olyan mehetnéke támadt hirtelen, meg a nyakéket is magához veszi, hogy rákérdezzen.*

//Étkező, majd konyha//
//Pyr, Banya//

*Gyorsan fut végig a folyosón, majd belép az étkezőbe, ahol egyre többen vannak, olyan új arcokat is lát, akiket még nem. Ishalát meglátva elmosolyodik és integet neki, már ha észreveszi a kis elfet, aki a konyha felé igyekszik. Ahogy benyit meg is látja akit keres és megörül, na de a torkában akkor is gombócot érez.*
-Szia Banya, jöttem segíteni! *Köszön előbb az orknak, majd a kezébe is vesz pár mosogatni való tányért Pyr elől elhappolva, hogy a közelébe mehessen, na meg meg akarja mutatni, hogy tud ő segíteni is.*
-Pyr, sajnálom amit a szobába műveltem, tudnod kell, hogy csak téged szeretlek, ne haragudj rám kérlek. *Elég bűnbánóan néz és próbál kicsit közelebb húzódni.* Ezt találtam a folyosón, olyan mint a te zöld kövecskéd, nem te hagytad el? *Kérdezi, szinte szóhoz sem hagyja jutni Pyrt, kicsit úgy érzi, ezért abba is hagyja a szövegelés és valami választ vár, miközben a tányérokat súrolgatni kezdi.*

A hozzászólás írója (Mirazsik a Zsenge) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.07 23:02:37

3787. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-07 22:22:37
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//A fürdőben//
//Zsenge, Seles//

- Jaj Zsengém! *Mondja neki Seles szomorúan, de tudja, hogy Pycta szava a döntő. Ha pedig ő nem engedi, akkor nem lehet.* Sajnálom. Hallgatnunk kell arra, amit Pycta mond, még ha nem is értünk vele egyet, akkor is. *És még nem is tudja, hogy mi történt Pyrrel, különben átgondolná ezt a kijelentését.*
- Én a férjemtől tanultam, de azért nem vagyok a legügyesebb benne. *Ismeri el szerényen Seles.* Ugyanez vonatkozik a lovaglásra is. Egészen vicces volt lóháton menni a küldetésre az előbb. Ott zötykölődtem. Persze valamennyire emlékeztem rá, hogy kell, de hát semmi gyakorlás, ugye… Te tudsz lovagolni? *Próbál most beszélgetni egy kicsit másról is. Szélesen elmosolyodik, mikor Zsenge elkezd Pyrről beszélni, és szépítgetni magát.*
- Sajnos nem ismerem a kis barátodat, de annyira furcsa ez az egész helyzet, hogy nem tudom másra fogni, mint hogy félreértés van a dologban. *Bólogat.* Egyszer már én is megnézem magamnak, sőt akár be is mutathatnál neki. *Mondja, de közben elkészül a víz és el kell zárnia.* Viszont tudom, hogy nem szereted, ha előtted pucérkodnak, és nekem meg kellene fürdenem. *Mutat a kádra. Nem baj, hogy nincs váltásruhája, majd elszalad a szobájába egy szál törölközőben, úgy is megteszi. Erre Zsenge a sebes kezével jön.*
- Jujujuj! *Kiáltja Seles, nem vészes a seb, de hát azért nem is lehetett kellemes megszerezni. Ügyesen be is köti Zsengének.* Szegénykém, jobbulást! Vigyázz azért, most ne fogdoss semmi koszosat vagy romlandót. *Mikor végzett, megcsodálja a művet. Szegény Zsenge összevissza lett kötözve, pedig csak kicsit sérült meg, több helyen.*
- Ööö… *Egészen meglepődik a furcsa kérdésen.* Hogy hogyan kell bocsánatot kérni? *Ezen még soha nem gondolkodott, azt hitte, egyértelmű. Fél ezekbe a dolgokba beleszólni.* Hát úgy, hogy: „bocsánat”! De nem is kell bocsánatot kérned, hiszen nem akartál neki rosszat. Vagy mondtál neki valami olyat, ami bántó volna?


3786. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-07 20:48:02
 ÚJ
>Kalynma Drathren avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Egy kis tatarozás //
//Kalynma és Sheldat//

* Igencsak csendesen pakolnak, miután leszidta Shelt. Csak néha-néha felszisszen, mikor beszerez pár apróbb sérülést. Sikeresen letörte a férfi jó kedvét és már kezdi bánni. Mikor már úgy tűnik, hogy lassan végeznek, Sheldat akkor lép csak mellé, hogy kisebb-nagyobb horzsolásait és vágásait szemügyre vegye. Lehajtott fejjel dünnyög, mert valahogy nem érzi jól magát most. *
- Annyira nem vészes, csak, csak kicsit hirtelen volt ez a találkozás. Beszélni is alig volt időnk. Talán akkor nem haraptam volna annyira a vicceid miatt. Ne haragudj, régen inkább visszapiszkáltalak volna ahelyett, hogy lehordalak. Szóval, ne haragudj.
* A saját sebeire már nem is mond semmit, inkább csak a bőre sérült meg, az pedig inkább csak érzékeny. Kicsit össze szedi magát, mikor feltűnik Aryna, hogy egy nagy közös vacsorára meghívja őket. *
- Rendben, megyünk mindjárt.
* Válaszolja a lánynak, s mikor ő elmegy, akkor már kicsit mosolyog, Sheldat ötlete remek ezen a téren most. *
- Béke vacsora. Utána pedig béketárgyalás, vagyis inkább beszélgetés. Most már nem érzem magam olyan fáradtnak, hogy rögtön elaludjak, mihelyst ágyat látok. Mosakodjunk meg és irány a vacsora, rendben?
* Kicsit rendbe szedik magukat és úgy mennek vacsorázni. *

//Étkezőben - vacsora//

* Nem sokat késnek, a szépen terített, finom falatokkal megpakolt asztalnál leülnek ők is végre. Csendben figyeli, amint az egyik ifjú némán mutogat valaki másnak valamit és igazából nem sokat ért a történtekből. Nem volt sem fül, sem szemtanúja semminek. Későn ébredtek a nap másik felét pedig a pakolás töltötte ki. Pycta mond egy köszöntőt és az azt követő pár szabályt alaposan megjegyzi. *
- Az biztos, hogy én egyedül nem megyek ki innen.
* Súgja Sheldatnak, mert látta, milyen ösvények tekergőznek erre. Simán eltévedne már az első métereknél. Közben a levesből és a sültből is eszik bőséggel, de azért nem zabál. S mikor páran távoznak is az asztaltól, úgy dönt, hogy nekik is jobb volna most távozni. *
- Szerintem menjünk vissza a szobánkba mi is. Megfürdenék és utána beszélgethetnénk végre rendesen.

3785. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-07 20:30:15
 ÚJ
>Sythra Nyrinath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Sythra és Aranyhaj//

*Nem túl hevesen, de azért bólogat minden szóra és mondatra, amit Aranyhaj magyaráz neki. Valójában valahol jó mélyen még szórakoztatja is, ahogy a férfi ontja magából a szavakat, mintha valami fura kerregő aranyhajú kanári lenne. Ezen a gondolaton mélázva még egy bárgyú mosoly is megjelenik arcán, de aztán újra elkomorodik mikor megint saját egyedüllétéről esik szó. Először csak szavak nélkül követi Aranyhajat, majd az udvaron sóhajt egyet, válaszol is neki.*
- Hát tudod, egyedül lenni... tényleg szar.
*Kissé elmosolyodik a szóhasználaton, de igazából nem tudna jobb szót a helyzet leírására.*
- Remélem én is. Fiatalabb már nem leszek, szeretnék... nem is tudom. Családot. Atyám kívánsága szerint.
*Habár nem túl idős, mégis úgy beszél, mint egy halálára váró bölcselkedő. Az azért mélyen elkeseríti, hogy neki, mint fattyúnak nem kifejezetten lehetnek például kölykei, de attól még minden esélye meg van rá, hogy valakit vagy valakiket családjaként szerethessen. Mert hát ez volt apjának egyik utolsó kívánsága, hogy soha ne térjen le a boldogság útjáról, amit ő, az édesapa, és elmondása szerint Természet Anya rótt ki számára. Aztán nem is pazarol több szót erre a témára, tiszta sor, hogy ha kíváncsiskodni akar, Aranyhaj majd kérdezni fog.*

//Étkezőben - vacsora//

*Még szótlanabbul csattog be az elf oldalán, le is ül mellé, bár nem akkor hévvel, mint Aranyhaj. Amikor az elf odasúgja neki, hogy ki beszél, csak egy néma "tudom"-ot sutyorog neki vissza.*
- Láttam hát. Például őt itt.
*Fejével Relildre bök. Az ételből nem kér, nem éhes, és nem szeret felesleges enni, még akkor sem, ha nem tudja mikor lesz rá legközelebb lehetősége. Öltözéke alatt van némi esély arra, hogy bordái már utat akarnak törni maguknak, mert az elmúlt jó néhány hat során nem evett sokat, és mióta itt van is csak egyszer evett kiadósat. Rossz szokásának tartja ezt, melyen lehetőleg szeretne változtatni, de most még a gondolatát sem bírja, hogy ennie kéne. Vizet vesz magához, mert az viszont mindig jól esik.*
- Flamó, Relild. Étel.
*Ebben azért kisegíti Relildet, mutatóujjával bökve a lány előtt heverő tányérra és mindenféle földi jóságra.*

3784. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-07 20:13:02
 ÚJ
>Pyr Lavand avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Étkező//
//Ishala, Pycta//

*Furábbnál furább dolgok történnek vele, amire igazából nem is tud felkészülni, számítani sem számít rájuk Ishala ugyanis vélhetően tökéletesen megérti mire gondol a tündér. Talán kissé még félre is mehet a dolog, vagy egyszerűen ilyen barátkozós, függetlenül attól, hogy Pyr majdnem letarolta. Érdekes szerzetek a férfiak, de általában ott, ha az egyik földre kerül, a mókának vége. Most is így lehet, így Pyrnek nincs ellenére az ölelés, bár kezd azon gondolkodni, hogy tényleg irtózatos nagy barom volt, mert Ishala nyilvánvalóan ilyen ölelgetős.
~ Nyilván ez a fétise, én marha, meg még megszólom azért, mert Zsengét ölelgeti. ~ Mindenesetre jó szívvel fogadja a barátságos gesztust, nincs ellenére, azonban Pycta érkezése megfagyasztja a levegőt, legalábbis a tündérbe belefagy, aminek bele kell. ~ Ezt csinálhatom egyáltalán? ~ Kérdezi magától hirtelen, majd meglapogatja az elf vállát és vigyázzba vágja magát. Pycta arca minden elárul, Pyr csak bólint, közben elnézést kérő tekintettel néz Ishalára és már kapkodja is fel az előbb összekészített üres, használt tányérokat és poharakat. Beviharzik velük a konyhába, egész ügyesen, mert egyet sem ejt el, mint egy kis mesebeli házi manó, csak a kunkori papucs hiányzik, meg a cukorsüveg. A konyhában Banya fogadja, megszokta már Pyrt, csak nagyon néha kap egy-egy sallert, de azt is csak szeretetből. Gondosan elteszi a már elmosott tányérokat a helyére, poharat töröl, mosogatót tisztogat, mindent elvégez, mit csak a konyhában tud. Közben persze figyel, amint ürül egy-egy tányér, ugrik és viszi mosogatni, ahogyan kell egy szorgalmas apródnak, vagy famulusnak. ~ Vagy házi manónak. ~ Mosolyodik el, de csak egy pillanatra, s közben feszülten figyel, nehogy valaki meglássa.*

3783. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-07 19:07:11
 ÚJ
>Annulien Raenelar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Isq//

*Hevesen rázza a fejét végig, miközben Isqehát hallgatja.*
-Nem, nem nem.
*Húzza el karját óvatosan Isqétől és ragadja meg, hogy vele maradjon még.*
-A romokhoz nem engednének... Bár nem kell tudniuk. És az nem az én madaram, ahj.
*Fordul el kissé Isqtől.*
-Én nem is tudom, mi az a maihhin. De nem is fontos, mennem kell Isq.
*Engedi el a fiú kezét.*
-Amíg nyitva a kapu. Tudnom kell, mit akart tőlem. Láttam már azelőtt is azt a madarat.
*És egyedül. Nem szeretné hasonló élményeknek kitenni a többieket, mint a legutóbbi alkalommal.*
-Hülye vagyok, sajnálom, mennem kell.
*Nem néz már Isqre, nem akar fájdalmat okozni sem magának, se neki, se a többieknek.*
-Találkozunk még.
*Simítja még meg a fiú karját egy utolsó pillantásváltás erejéig és határozottan elindul a kapu felé. Nem néz vissza, igyekszik kerülni az esetleges tekinteteket is. Csak remélni meri, hogy nem botlik bele Lyzbe vagy Pyctába, hisz újra magyarázkodnia kellene... Azt pedig már nem bírná anélkül, hogy el ne törjön az a fránya mécses.*

3782. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-07 17:59:12
 ÚJ
>Aryna Yji avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72

Játékstílus: Vakmerő

//Étkezőben - vacsora//

*Jó sokan lesznek hirtelen és ahogy elnézi elég sok az elf is, aminek örül egy kicsikét, mert csak egy fajúak között van. Az óriás lány nagyon kedvesnek tűnik, na de Aryna nem az a kezdeményező, inkább csak figyeli a többieket és próbálja kiszűrni a neveket, ki kicsoda.*
-Szia Isqeha! *Köszön neki, de nem ül oda hozzájuk közelebb, elég félénk és jobban érzi magát egyedül jelenleg, amint végez az evéssel távozóra is fogja, nem bírja ezt a nagy tömeget, meg várja egy nagyon érdekes könyv is, amit elkezdett olvasni a könyvtárban.*

3781. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-07 17:45:53
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Udvar//
//Umon, Lyz, Pycta – Xauzur ketrecénél//

*Már a ketreceknél jár, mikor utoléri a vezért. Pycta, be is lép Xauzurhoz, s letelepszik az irbisz mellé. Lyz pedig nem követi teljesen, a ketrec ajtajában megáll. A hívásra éppen csak beljebb lép, s csak araszolva halad előre, míg az alom széléig nem ér. Ott aztán leereszkedve sarkaira ül, s úgy hallgatja az időközben megszólaló Pyctát.*
- Mid lett Pyr? *döbbenetét nem tudja palástolni.* Famulusz? Nem értem Pycta. Miért?
*Persze Pyrtől nem hallotta a történteket, az előzményeket, de Ishala elmondása szerint is csak arra tud gondolni, hogy a kis tündér valamit alaposan félreértett. De ezt egy megbeszéléssel meg lehet oldani… *
- Kezet nyújtott, de ezek szerint ezért nem szólhatott semmit… Ishala meg akarta beszélni vele, de ő csak állt csendben… most már értem.
*Látszik Lyzen, hogy nagyon nincs ínyére ez a dolog, talán túl fáradt ahhoz, hogy ne szóljon. Nem regulázza magát, hogy éppen a vezér döntését bírálja, még ha nem is kimondott szóval.*
- Így, hogyan tudja rendbe hozni?
*Csak ebben tud gondolkodni, vagy abban, hogy akkor Ishalához kellett volna osztani segítőként, hogy hamarabb kiismerje magát az új fiú, és hogy kénytelen legyen megismerni őt Pyr, de a víz és kenyér nem old meg semmit. Lyz szerint legalábbis.*
- Mi abból a tanulság? *kérdezi. Szeretné megérteni, ez látszik rajta. Nem vak ellenkezés ez. Ha tudná, hogy Pyctát is ugyan erre a sorsra ítélték, talán csendben maradna, és másként közelítené meg az ítéletet, de neki ezeket a részleteket sosem mesélte el az elf vezér.
Éppen, mikor Xotarára kerül a szó, akkor toppan közéjük a stigmás szerzetes. Lyznek csak sejtései vannak arról, hogy esetleg gyengéd érzelmek fűzhetik össze kettejüket, s tudni csak annyit tud, amennyi a levél hátulján volt. Az pedig igazán elég egy sejtéshez. Csak így komolyan zavarba is jön, hogy Umon jelenlétében kell erről beszélnie. Úgy dönt, minden kellemetlenség ellenér, mert neki több szempontból is az, majd inkább felolvassa az üzenetet, így egyszerre értesül mindkét csuhás mindenről.*
- Talán inkább felolvasom, bár… *beletúr a szőke hajzuhatagba.* Tudnotok kell, hogy mielőtt elindultunk Xotarát lelte valami, elkezdett mindent felszámolni, amiben csak részt vett. A nyergelésért is pénzt kért volna, vagy, hogy Shent hazahurcolta az erdőből. A megmentett életét emlegette, hogy tartozik neki. Aranyat kért volna a fiútól, Isqehától, Seletől is a lovak végett. Aztán mikor lóra szállt volna, leesett, és akkor újra megváltozott. Mint akit elvágtak, visszaállt minden. Nem értette mi történt. Azt mondta, átfutott rajta a hideg, aztán érezte, hogy rossz amit tesz, de nem érdekelte, aztán amikor a lóról leesett, át futott rajta a meleg, és már nem érezte azt, ami korábban megvátoztatta. Beszélgettem vele, magam sem tudtam, higgyem-e vagy se... *felváltva néz Pyctáról Umonra, ahogy mesél, s smaragdszín szemeiben egyre csak növekszik a búskomorság.* Aztán, amikor a romokhoz értünk, éppen csak leszálltunk a lóról. Közelebb is mentünk volna, de előkerült Annulien, és Xotarára támadt. Aztán Xotara lefegyverezte, Isqeha gondjaira bíztam az elf lányt, ellátta a sebeit. Járulékos sebek, semmi súlyos… Volt Annuval egy holló is, mint ha védeni akarta volna… aztán csak követett egy darabig, de aztán nem láttam. *Végül előhalássza a levelet zsebéből, Umon megismerheti a pergament, s ahogy hajtogatja, láthatja is a túloldalon, tulajdon írását.*
- Ma reggel pedig ezt találtam a nyeregtáskámban. *S olvasni kezdi.* Lyz! Elmegyek. Ahogy a kapuban mondtad, valahogy egyenesbe kell kerülnöm magammal. Nem t'om mi történt ott, de félek több volt benne a részem, mint amennyit szeretnék. Annut is képes lettem volna megölni. *olvassa rendületlen.* Már nem menekülhetek többé magam és a múltam elől. Bocsesz, minden szarért, amit okoztam. Ja, Aranyhajjal is csak szívattalak. *halkítja kicsit hangját, mert ez a másik oka zavarának.* Oda van érted. A fővédmesteri rangomat átruháznám rá. Jót fog tenni a szőke ficsúrjának is egy kis felelősség, mint annak idején nekem. Selesnek és Pyctának üzenem; sajnálom, hogy csalódtak bennem. Én igyekeztem változni, de nem jött össze *sóhajt, s egy pillantást vet Umonra.* Umonnak meg… kérlek ad át ezt a levelet. Umon! Dettó! Remélem, egy nap képes leszek visszatérni a Vadvédbe és újra a szemetekbe nézni. Árnytörő Xotara.
*Azzal összehajtja a levelet, és átnyújtja Umonnak, ahogy abban kérve vagyon.*
- És most itt tartunk. Nem tudjuk merre ment, mire megébredtünk a romtanyán, már nem volt ott. A nyomait elmosta a vihar. Nem küldtem a keresésére senkit, mert önszántából ment…



1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346