Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Vadvéd | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 170 (3381. - 3400. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346
3400. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-22 21:37:27
Üzenet elküldve: 2018-05-22 21:37:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap reggel//
//Étkező//
//Ertatsnoy, Umon, Aryna//
*Már éppen rázná a fejt Umon szavaira, hogy nem jól értelmezte, amit mondott - bár, ha a tündér ennyire maga alatt és, és össze-vissza beszél nem nehéz -, de a lány sokkal gyorsabb nála, ami hát, megint nem túl nehéz.*
- Hát, a nyáron.
*Szipogj hangosan, majd elveszi a zsebkendőt, és jó hangosan belefújja az orrát. Érzi, ahogyan az orrlyukai felszabadulnak a teher alól, és végre kellő mennyiségű oxigén áramlik a tüdejébe.*
- Hát, mi régen a Kikötőben laktunk. Akkor jó hely volt, csak... csak valamiért nagyon elromlott.
*Nem mondja tovább, mert Umon ebből már biztos tudja, hogy mégis mi történhetett.*
- Rendben.
*Bólogat sebesen Arynának. A következő pillanatban szinte egyik másodpercről a másikra eltűnik a szomorúsága.*
- Tényleg?
*A boldogságtól szinte majd kiugrik a bőréből.*
- Komolyan? Meg tudja csinálni?
*Szinte azonnal a lány karjaiba ugrik, és jó szorosan átöleli. Most a legjobban tényleg egy kisfiúra hasonlít.*
- Köszönöm!
//Étkező//
//Ertatsnoy, Umon, Aryna//
*Már éppen rázná a fejt Umon szavaira, hogy nem jól értelmezte, amit mondott - bár, ha a tündér ennyire maga alatt és, és össze-vissza beszél nem nehéz -, de a lány sokkal gyorsabb nála, ami hát, megint nem túl nehéz.*
- Hát, a nyáron.
*Szipogj hangosan, majd elveszi a zsebkendőt, és jó hangosan belefújja az orrát. Érzi, ahogyan az orrlyukai felszabadulnak a teher alól, és végre kellő mennyiségű oxigén áramlik a tüdejébe.*
- Hát, mi régen a Kikötőben laktunk. Akkor jó hely volt, csak... csak valamiért nagyon elromlott.
*Nem mondja tovább, mert Umon ebből már biztos tudja, hogy mégis mi történhetett.*
- Rendben.
*Bólogat sebesen Arynának. A következő pillanatban szinte egyik másodpercről a másikra eltűnik a szomorúsága.*
- Tényleg?
*A boldogságtól szinte majd kiugrik a bőréből.*
- Komolyan? Meg tudja csinálni?
*Szinte azonnal a lány karjaiba ugrik, és jó szorosan átöleli. Most a legjobban tényleg egy kisfiúra hasonlít.*
- Köszönöm!
3399. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-22 20:19:22
Üzenet elküldve: 2018-05-22 20:19:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az udvaron//
//Zsenge, Pyr//
-Jaj már! Most jobb lenne, ha két ilyen kis keresztbe csík lenne elől, kinn lenne a hasam és ilyen kis rövidnadrágban vagy szoknyában flangálnék itt? *Kérdezi szemét forgatva, mert valami ilyesmi szerelésben voltak odahaza a kis felnőttnek tettető lányok, akik közel sem viselkedtek felnőttként még persze. Valahogy ez messze áll Zsenge személyiségétől is. Jobban érzi magát a bő felsőiben és a feszesebb nadrágjaiban, amit takar ugye a felsője, így nem látszik a formás feneke, amit nem akar mutogatni a nagyvilágnak.*
-Hát igen, van ez így, én mikor tanítottak íjászkodni, az alkarom tele volt kék zöld foltokkal, mert nem fordítottam ki a könyököm, hogy egyenesbe legyen a karom és az ideg mindig odacsapott, egy életre megtanultam én is utána, hogy jól kell tartani a kezem képzelheted. *Meséli és kezével meg is mutatja mire gondol, igen kis mozdulat, na de fontos is, talán Pyr is jobban jár ha megjegyzi, hogy ha valamikor íjjal kéne lőnie, akkor mire figyeljen oda már így előre is.*
-Nem fáj annyira, de azt sem mondom, hogy nem érzem, szóval ez csak ilyen kedvelrontó valami, *Fejti ki, hogy nem kell sajnálni őt, azt amúgy sem szereti, na de azért megnyugszik, hogy a madáretetők elnapolása nem okoz olyan nagy csalódást a tündérnek, aki annyira beleélte magát, hogy Zsenge el sem tudta képzelni mi lenne, ha megmondaná, hogy már nincs kedve hozzá.*
-Nem titkolózni akartam, csak most kezdődött nem rég és azért nem szóltam, meg mert láttam mennyire lelkes voltál, na meg nem akartam, hogy azt hidd, hogy minden munka alól ki akarom magam vonni, mert ez nem igaz, csak a legtöbb alól szeretek kivonni magam. *Vicceli el a végét, mert biztos benne, hogy az eddigiek, inkább utóbbit támasztják alá, na de ezt a kis elf leányzót nem zavarják. Mikor kimondja Pyr azt a bizonyos szót, el is pirul Mirazsik, nem gondolta volna, hogy ilyen hamar hallani fogja ezt a szót, na de nincs ellene a folytatásnak sem, szóval beleugrik abba a csókba, hogy az az érzelmes pecsét meg is történjen.*
-Szóval, hogy is volt, hogy ehhez kell egy fél év is ha nem több? *Húzza kicsit mosolygósan a tündért, mert nem tudja nem szóvá tenni a dolgot.*
//Zsenge, Pyr//
-Jaj már! Most jobb lenne, ha két ilyen kis keresztbe csík lenne elől, kinn lenne a hasam és ilyen kis rövidnadrágban vagy szoknyában flangálnék itt? *Kérdezi szemét forgatva, mert valami ilyesmi szerelésben voltak odahaza a kis felnőttnek tettető lányok, akik közel sem viselkedtek felnőttként még persze. Valahogy ez messze áll Zsenge személyiségétől is. Jobban érzi magát a bő felsőiben és a feszesebb nadrágjaiban, amit takar ugye a felsője, így nem látszik a formás feneke, amit nem akar mutogatni a nagyvilágnak.*
-Hát igen, van ez így, én mikor tanítottak íjászkodni, az alkarom tele volt kék zöld foltokkal, mert nem fordítottam ki a könyököm, hogy egyenesbe legyen a karom és az ideg mindig odacsapott, egy életre megtanultam én is utána, hogy jól kell tartani a kezem képzelheted. *Meséli és kezével meg is mutatja mire gondol, igen kis mozdulat, na de fontos is, talán Pyr is jobban jár ha megjegyzi, hogy ha valamikor íjjal kéne lőnie, akkor mire figyeljen oda már így előre is.*
-Nem fáj annyira, de azt sem mondom, hogy nem érzem, szóval ez csak ilyen kedvelrontó valami, *Fejti ki, hogy nem kell sajnálni őt, azt amúgy sem szereti, na de azért megnyugszik, hogy a madáretetők elnapolása nem okoz olyan nagy csalódást a tündérnek, aki annyira beleélte magát, hogy Zsenge el sem tudta képzelni mi lenne, ha megmondaná, hogy már nincs kedve hozzá.*
-Nem titkolózni akartam, csak most kezdődött nem rég és azért nem szóltam, meg mert láttam mennyire lelkes voltál, na meg nem akartam, hogy azt hidd, hogy minden munka alól ki akarom magam vonni, mert ez nem igaz, csak a legtöbb alól szeretek kivonni magam. *Vicceli el a végét, mert biztos benne, hogy az eddigiek, inkább utóbbit támasztják alá, na de ezt a kis elf leányzót nem zavarják. Mikor kimondja Pyr azt a bizonyos szót, el is pirul Mirazsik, nem gondolta volna, hogy ilyen hamar hallani fogja ezt a szót, na de nincs ellene a folytatásnak sem, szóval beleugrik abba a csókba, hogy az az érzelmes pecsét meg is történjen.*
-Szóval, hogy is volt, hogy ehhez kell egy fél év is ha nem több? *Húzza kicsit mosolygósan a tündért, mert nem tudja nem szóvá tenni a dolgot.*
3398. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-22 19:48:09
Üzenet elküldve: 2018-05-22 19:48:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap reggel//
//Étkező//
//Ertatsnoy, Umon, Aryna//
*Aryna látja Umon reakcióját és persze megérti, hogy mennyire dühítő az egész, de úgy néz ki nem figyel annyira a részletekre, mint hogy szidták szegény Ert édesanyát és nem ő bántotta kis tündér fiacskáját. Egy mozdulattal kizökkenti kicsit az embert, ha minden igaz ebből a helyzetből. Legalábbis erről olvasott egy könyvet, a testbeszédről, hogy ha megérint hirtelen valakit a vállánál vagy a könyökénél, amik nem olyan zónába esnek, hogy félreérthető legyen, az kibillenti őket egy pillanatra a jelenlegi helyzetből és kicsit megrekednek. Ezt is teszi, Umon vállára teszi a kezét, majd Ertatsnoy felé fordul.*
-Nem reagáltad túl, az aki más édesanyját szidja az semmiképen nem kedves és teljesen elfogadhatatlan viselkedés. *Mivel Aryna tud a szárnyakról, hogy miként vesztette el őket a tündér, így neki ez sok kis félmondat is elég, hogy összerakja a képet.*
-Ez nem néz ki jól, bár hamarabb megmutattad volna, le kéne kezelnünk, mielőtt valami bajod lesz, kérlek maradj még addig, amíg ezt rendbe tesszük. *Néz megértően és aggodalmasan Ert szemeibe és kezével letöröl pár könnycseppet, olyan igazi anyukás mozdulattal, ami olyan természetesen jött, na de segíteni szeretne a tündéren ez tisztán és jól érződik.*
-Tudtam róla, de nem láttam, hogy nem lett kezelésbe véve. *A fejét ingatja és egy pillanatig kicsit kiüvegesedik a tekintete, majd magához térve megrázza a fejét. Emlékek, pont a legjobbkor.*
-Régen gyógyítónak tanultam, én is el tudom látni a sebed, és tudok egy varázslatot, hogy ne érezz semmit, amíg leápolom rendesen. *Reméli így, hogy nem kell fájdalommal számolni, talán könnyebben bele megy a dologba Ert.*
-Kérlek bízz bennem, segíteni fogunk rajtad, már találtam egy varázslótanoncot, aki megtanulhatja _azt_ a varázslatot is. *Kacsint a tündérre, mert ő biztos tudja miről van szó, meg talán sikerül éreztetnie vele, hogy amíg nem találkoztak, addig is foglalkozott a dolgával és tényleg fontos az elf számára, hogy jól érezze magát.*
//Étkező//
//Ertatsnoy, Umon, Aryna//
*Aryna látja Umon reakcióját és persze megérti, hogy mennyire dühítő az egész, de úgy néz ki nem figyel annyira a részletekre, mint hogy szidták szegény Ert édesanyát és nem ő bántotta kis tündér fiacskáját. Egy mozdulattal kizökkenti kicsit az embert, ha minden igaz ebből a helyzetből. Legalábbis erről olvasott egy könyvet, a testbeszédről, hogy ha megérint hirtelen valakit a vállánál vagy a könyökénél, amik nem olyan zónába esnek, hogy félreérthető legyen, az kibillenti őket egy pillanatra a jelenlegi helyzetből és kicsit megrekednek. Ezt is teszi, Umon vállára teszi a kezét, majd Ertatsnoy felé fordul.*
-Nem reagáltad túl, az aki más édesanyját szidja az semmiképen nem kedves és teljesen elfogadhatatlan viselkedés. *Mivel Aryna tud a szárnyakról, hogy miként vesztette el őket a tündér, így neki ez sok kis félmondat is elég, hogy összerakja a képet.*
-Ez nem néz ki jól, bár hamarabb megmutattad volna, le kéne kezelnünk, mielőtt valami bajod lesz, kérlek maradj még addig, amíg ezt rendbe tesszük. *Néz megértően és aggodalmasan Ert szemeibe és kezével letöröl pár könnycseppet, olyan igazi anyukás mozdulattal, ami olyan természetesen jött, na de segíteni szeretne a tündéren ez tisztán és jól érződik.*
-Tudtam róla, de nem láttam, hogy nem lett kezelésbe véve. *A fejét ingatja és egy pillanatig kicsit kiüvegesedik a tekintete, majd magához térve megrázza a fejét. Emlékek, pont a legjobbkor.*
-Régen gyógyítónak tanultam, én is el tudom látni a sebed, és tudok egy varázslatot, hogy ne érezz semmit, amíg leápolom rendesen. *Reméli így, hogy nem kell fájdalommal számolni, talán könnyebben bele megy a dologba Ert.*
-Kérlek bízz bennem, segíteni fogunk rajtad, már találtam egy varázslótanoncot, aki megtanulhatja _azt_ a varázslatot is. *Kacsint a tündérre, mert ő biztos tudja miről van szó, meg talán sikerül éreztetnie vele, hogy amíg nem találkoztak, addig is foglalkozott a dolgával és tényleg fontos az elf számára, hogy jól érezze magát.*
3397. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-22 19:43:05
Üzenet elküldve: 2018-05-22 19:43:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Az udvaron//
//Zsenge, Pyr//
*Büszkén húzza ki magát, még a szerszámokat is kissé erősebben szorítja meg, hisz ebben a pillanatban hivatalosan is férfivá nyilvánították. Talán most először, ráadásul egy számára kedves személy tette ezt, így mosolya csak terebélyesedni tud.*
- Ez jól esett, köszi. *Köszöni meg ma már ki tudja hányadszor Zsenge szavait.* És igen, minden kétséget kizáróan lány vagy, még ha igyekszel palástolni is. *Vigyorog. De ez a vigyor kedves és örömteli, nem pedig gúnyos, vagy cinikus, talán még hálával teli is, mi a lánynak szól, hogy vele van.*
- Á. Nem volt gond. Ellógtam ott én magamban, bár azért kicsit ijesztő volt, mégiscsak gyerek voltam. De utána megtaláltak és levontam a tanulságot. Na, azóta nem nyitogatom feleslegesen a szárnyaimat. De majd megmutatom, hogy csinálom, rengeteget fejlődtem. *A beszélgetés közben végig Zsengét figyeli, valahogy azt érzi, már ő sem készítene madáretetőt, hiszen Zsenge láthatóan nincs jól, sőt ezt kérdésére meg is erősíti.*
- Fáj a hasad? De miért nem szólsz, kedves? *Lép közelebb hozzá.* Miattam nem kell titkolóznod! *Mondja halkan, s komolyan is gondolja a dolgot.* Annyi időnk van, amennyit csak szeretnénk, majd legközelebb folytatjuk! *Simogatja meg a lány arcát, aki meg is öleli, ami Pyrt ismét melegséggel tölti el, az ölelést azonnal viszonozza, de csak óvatosan és lágyan, nehogy a lány fájdalmát fokozza. Ami ezután következik villámcsapásként éri, mert Zsenge hangjában semmi gyerekesség, semmi élc, semmi irónia nincs. Persze nem ez a meglepetés, hanem a szó, melybe az élet összes érzése bele van sűrítve. Pyrrel összekeveredik a világ, mi eddig volt, elsuhan mellette, s az idő megáll, csak ők vannak, s ők is egybeforrva. Két kezébe fogja a lány arcát, s ha engedi mélyen a szemébe néz, amire korábban azt gondolta, hogy hatok, évszakok váltakozása és múlása kell hozzá, az a sok várakozás, az a sok idő, hirtelen feleslegesnek és egyszerű pocsékolásnak tűnik.*
- Én is szeretlek! *Mondja egyszerűen és egy pillanatra sem okoz fájdalmat számára a szó, mely száját elhagyja. Ki tudja mikor és hogyan, de valami megváltozott és erről a lány tehet, de Pyr nem bánja. Szája csókra nyílik, egyértelmű jelét adva az érzelmes pecsétnek, s Zsengén múlik a pillanat folytatása.*
//Zsenge, Pyr//
*Büszkén húzza ki magát, még a szerszámokat is kissé erősebben szorítja meg, hisz ebben a pillanatban hivatalosan is férfivá nyilvánították. Talán most először, ráadásul egy számára kedves személy tette ezt, így mosolya csak terebélyesedni tud.*
- Ez jól esett, köszi. *Köszöni meg ma már ki tudja hányadszor Zsenge szavait.* És igen, minden kétséget kizáróan lány vagy, még ha igyekszel palástolni is. *Vigyorog. De ez a vigyor kedves és örömteli, nem pedig gúnyos, vagy cinikus, talán még hálával teli is, mi a lánynak szól, hogy vele van.*
- Á. Nem volt gond. Ellógtam ott én magamban, bár azért kicsit ijesztő volt, mégiscsak gyerek voltam. De utána megtaláltak és levontam a tanulságot. Na, azóta nem nyitogatom feleslegesen a szárnyaimat. De majd megmutatom, hogy csinálom, rengeteget fejlődtem. *A beszélgetés közben végig Zsengét figyeli, valahogy azt érzi, már ő sem készítene madáretetőt, hiszen Zsenge láthatóan nincs jól, sőt ezt kérdésére meg is erősíti.*
- Fáj a hasad? De miért nem szólsz, kedves? *Lép közelebb hozzá.* Miattam nem kell titkolóznod! *Mondja halkan, s komolyan is gondolja a dolgot.* Annyi időnk van, amennyit csak szeretnénk, majd legközelebb folytatjuk! *Simogatja meg a lány arcát, aki meg is öleli, ami Pyrt ismét melegséggel tölti el, az ölelést azonnal viszonozza, de csak óvatosan és lágyan, nehogy a lány fájdalmát fokozza. Ami ezután következik villámcsapásként éri, mert Zsenge hangjában semmi gyerekesség, semmi élc, semmi irónia nincs. Persze nem ez a meglepetés, hanem a szó, melybe az élet összes érzése bele van sűrítve. Pyrrel összekeveredik a világ, mi eddig volt, elsuhan mellette, s az idő megáll, csak ők vannak, s ők is egybeforrva. Két kezébe fogja a lány arcát, s ha engedi mélyen a szemébe néz, amire korábban azt gondolta, hogy hatok, évszakok váltakozása és múlása kell hozzá, az a sok várakozás, az a sok idő, hirtelen feleslegesnek és egyszerű pocsékolásnak tűnik.*
- Én is szeretlek! *Mondja egyszerűen és egy pillanatra sem okoz fájdalmat számára a szó, mely száját elhagyja. Ki tudja mikor és hogyan, de valami megváltozott és erről a lány tehet, de Pyr nem bánja. Szája csókra nyílik, egyértelmű jelét adva az érzelmes pecsétnek, s Zsengén múlik a pillanat folytatása.*
3396. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-22 19:12:43
Üzenet elküldve: 2018-05-22 19:12:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap reggel//
//Étkező//
//Ertatsnoy, Umon, Aryna//
*Hirtelen mindent elfelejt, minden gondját, minden búját, a tündér reakciói mellett, ezek eltörpülnek, Umon gondoskodó és aggódó lénye lép előre, szemei Aryna és Ert között cikáznak, válaszokat és megoldást akar. Megpróbál kevésbé tolakodó lenni, sem érzelmeket felkavarni, sem súlyosbítani nem akarja a helyzetet, valójában kissé tanácstalan, mert a tündért még soha nem látta ilyennek. Valójában megfontoltnak, nyugodtnak és bölcsnek tartotta és tartja most is, ezért lepi meg a látott reakció.*
- Túlreagáltad...? De... dehát Ert, hisz reszketsz! Kérlek, engedd, hogy segíthessünk! *Bólint Aryna kedves szavaira.* Ki, ki bántott? Édesanyád? *Próbálja összeszedni és értelmezni Ert válaszait, mert azok meglehetősen összefüggéstelenek és jól látható, hogy a tündér nagyon zaklatott. Hirtelen feláll, hogy egy tiszta vászonzsebkendőt hozzon, a célnak megfelelnek a konyhában friss és tiszta textildarabok.*
- Hozok zsebkendőt! *Érinti meg egy pillanatra Ert kezét, de csak úgy, hogy nehogy a tündér megijedjen, persze nem kizárt, hogy így is elhúzza előle. Mikor villámgyorsan visszatér, Ert akkor mutatja meg hátát, s Umon elszörnyed a látványtól, de igyekszik nem mutatni. Meglepetését legyűrve nézi meg kissé közelebbről, de kezeit messze eltartja, hogy a tündér lássa, még véletlenül sem akarja megérinteni, vagy bántani a sebet. Hirtelen az eddigi meglepetést és tanácstalanságot óriási düh váltja fel, s a szerzetes kezei ökölbe szorulnak, stigmái haragvó lánggal borítják el arcát. Mikor megszólal, hangja erőltetetten kimért és csendes, közben átnyújtja a zsebkendőt:*
- Ki tette ezt veled? *Kérdezi, majd Arynához fordul.* Aryna, te tudtál erről? *Umon nem tudós és nem gyógyító. Azt látja, hogy a seb nem annyira friss, de nem tudja eldönteni, hogy nemrég okozhatták és a tündér emiatt zaklatott, vagy esetleg azóta történhetett valami, ami régebbi sebével kapcsolatos. A reggeli és a saját problémák távoli emlékek csupán, látható, hogy valakinek sokkal nagyobb szüksége van a segítségre, mint Umonnak valaha is volt.*
//Étkező//
//Ertatsnoy, Umon, Aryna//
*Hirtelen mindent elfelejt, minden gondját, minden búját, a tündér reakciói mellett, ezek eltörpülnek, Umon gondoskodó és aggódó lénye lép előre, szemei Aryna és Ert között cikáznak, válaszokat és megoldást akar. Megpróbál kevésbé tolakodó lenni, sem érzelmeket felkavarni, sem súlyosbítani nem akarja a helyzetet, valójában kissé tanácstalan, mert a tündért még soha nem látta ilyennek. Valójában megfontoltnak, nyugodtnak és bölcsnek tartotta és tartja most is, ezért lepi meg a látott reakció.*
- Túlreagáltad...? De... dehát Ert, hisz reszketsz! Kérlek, engedd, hogy segíthessünk! *Bólint Aryna kedves szavaira.* Ki, ki bántott? Édesanyád? *Próbálja összeszedni és értelmezni Ert válaszait, mert azok meglehetősen összefüggéstelenek és jól látható, hogy a tündér nagyon zaklatott. Hirtelen feláll, hogy egy tiszta vászonzsebkendőt hozzon, a célnak megfelelnek a konyhában friss és tiszta textildarabok.*
- Hozok zsebkendőt! *Érinti meg egy pillanatra Ert kezét, de csak úgy, hogy nehogy a tündér megijedjen, persze nem kizárt, hogy így is elhúzza előle. Mikor villámgyorsan visszatér, Ert akkor mutatja meg hátát, s Umon elszörnyed a látványtól, de igyekszik nem mutatni. Meglepetését legyűrve nézi meg kissé közelebbről, de kezeit messze eltartja, hogy a tündér lássa, még véletlenül sem akarja megérinteni, vagy bántani a sebet. Hirtelen az eddigi meglepetést és tanácstalanságot óriási düh váltja fel, s a szerzetes kezei ökölbe szorulnak, stigmái haragvó lánggal borítják el arcát. Mikor megszólal, hangja erőltetetten kimért és csendes, közben átnyújtja a zsebkendőt:*
- Ki tette ezt veled? *Kérdezi, majd Arynához fordul.* Aryna, te tudtál erről? *Umon nem tudós és nem gyógyító. Azt látja, hogy a seb nem annyira friss, de nem tudja eldönteni, hogy nemrég okozhatták és a tündér emiatt zaklatott, vagy esetleg azóta történhetett valami, ami régebbi sebével kapcsolatos. A reggeli és a saját problémák távoli emlékek csupán, látható, hogy valakinek sokkal nagyobb szüksége van a segítségre, mint Umonnak valaha is volt.*
3395. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-22 12:31:57
Üzenet elküldve: 2018-05-22 12:31:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Ó dehogy, ennél különbözőbbek nem is lehetnétek. De ha nagyon akarok, akkor persze vonhatok párhuzamokat. Akarjak?
*Kicsit előrebiccenti a fejét és megint megkaparintja magának Pycta egyik hajtincsét, annak végével "festegeti" felváltva a férfi és a maga arcát.*
- Hát szerintem megközelítés kérdése, hogy van-e, vagy, hogy nincs. De ha ragaszkodsz hozzá, akkor nincsen.
*Persze ezt is nyilván teljesen más szemszögből nézik, nem is akar erről igazán elmoralizálgatni, főleg mert Pycta teljesen másképp gondolkodik a világ dolgairól, annak is főleg az anyagi részéről, meg aztán közben már amúgy is a csodálatosan szépen behegedt sebét csodálják. Meg Pycta valami egészen mást is, de ez Aenaenek fel sem tűnik, legalábbis először, ő simán elértekezik a sebről.*
- Szépen igen. Isqueha igen szép munkát végzett. Esküszöm tetszik. Nem mintha akarnék további sebeket, de ha sebed lesz, akkor csak vele varrasd össze. Persze ne legyen sebed. Persze ha lenne azt szere... Hogy mi?
*Ez az a pillanat, amikor realizálja, hogy csak a heg volt az, ami napvilágot látott a kigombolt inge alól. Kicsit döbbenten néz le a férfi kezeire, amik a gombjaival bíbelődnek éppen. Még elvörösödnie is sikerül, de elég hamar rendezni tudja a vonásait.*
- Illetlen. Gondolataid. Támadnak. Várjá' várjá'. Nem tudom rólad elképzelni, hogy illetlen gondolataid lennének. Nem-nem, kizárt, hogy ilyen gondolataid "támadjanak". Asszem, hogy megint egy pici csalódás ez nekem.
*Szélesen mosolyog. Két tenyere közé zárja az elf arcát és úgy csókolja meg.*
- Látod a megfázás nem is ijesztő, de az illetlen gondolataid. Amik feltámadhatnak.
*Meg ugye ott a vállán a pokróc, szóval megfázástól amúgy sem félt.*
- Ó dehogy, ennél különbözőbbek nem is lehetnétek. De ha nagyon akarok, akkor persze vonhatok párhuzamokat. Akarjak?
*Kicsit előrebiccenti a fejét és megint megkaparintja magának Pycta egyik hajtincsét, annak végével "festegeti" felváltva a férfi és a maga arcát.*
- Hát szerintem megközelítés kérdése, hogy van-e, vagy, hogy nincs. De ha ragaszkodsz hozzá, akkor nincsen.
*Persze ezt is nyilván teljesen más szemszögből nézik, nem is akar erről igazán elmoralizálgatni, főleg mert Pycta teljesen másképp gondolkodik a világ dolgairól, annak is főleg az anyagi részéről, meg aztán közben már amúgy is a csodálatosan szépen behegedt sebét csodálják. Meg Pycta valami egészen mást is, de ez Aenaenek fel sem tűnik, legalábbis először, ő simán elértekezik a sebről.*
- Szépen igen. Isqueha igen szép munkát végzett. Esküszöm tetszik. Nem mintha akarnék további sebeket, de ha sebed lesz, akkor csak vele varrasd össze. Persze ne legyen sebed. Persze ha lenne azt szere... Hogy mi?
*Ez az a pillanat, amikor realizálja, hogy csak a heg volt az, ami napvilágot látott a kigombolt inge alól. Kicsit döbbenten néz le a férfi kezeire, amik a gombjaival bíbelődnek éppen. Még elvörösödnie is sikerül, de elég hamar rendezni tudja a vonásait.*
- Illetlen. Gondolataid. Támadnak. Várjá' várjá'. Nem tudom rólad elképzelni, hogy illetlen gondolataid lennének. Nem-nem, kizárt, hogy ilyen gondolataid "támadjanak". Asszem, hogy megint egy pici csalódás ez nekem.
*Szélesen mosolyog. Két tenyere közé zárja az elf arcát és úgy csókolja meg.*
- Látod a megfázás nem is ijesztő, de az illetlen gondolataid. Amik feltámadhatnak.
*Meg ugye ott a vállán a pokróc, szóval megfázástól amúgy sem félt.*
3394. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-22 00:49:15
Üzenet elküldve: 2018-05-22 00:49:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Az egyetértés fontos egy kapcsolatban és most a topázszemű és a csuhás tökéletesen egyetértenek. Ritka alkalmak egyike, hisz neveltetésük és származásuk különbözősége okán sokszor másképp vélekednek dolgokról, de most ilyesmi fel sem merül.*
- Úgy gondolod, én és az édesapád nem különbözünk annyira egymástól? *Kérdi furcsállva, mert neki nagyon úgy tűnik, hogy Kagan és a csuhás eléggé másképp gondolkodnak. Kagan hadúr, birodalmat akar építeni és ha kell, hódítani sem rest, hogy hatalmát növelje és ehhez minden eszközt felhasznál, míg a csuhás a békét szorgalmazza, az élni és élni hagyni elvét, az Erdő Szívének törvényeit tartva szem előtt.*
- Nekem nincs erődöm. A venároknak van erődje és csak azért, mert a Fákban Lakó ezt engedi számunkra. *Igen, ez eléggé teológiai megközelítése a dolgoknak, de a csuhás hiszi, hogy ez így van és nem is szeretné másképp. Meglehet, hogy ő vezeti a venárokat, hogy adnak a szavára, de fennhéjázás volna azt állítani, hogy Vadvéd az övé.*
- Szépen gyógyult. *Mondja, ahogy a heget fürkészi a terasz gyér fényében. Persze ez nem csak Aenae érdeme, hanem Isqeha-é is, aki ellátta a sebet és utána mindig időt szakított a kezelésére.
A kigombolt ing nem csak a sebre, de más kényesebb testrészekre is rálátást nyit és a csuhás azon kapja magát, hogy már nem csak a sebet figyeli.*
- Gombold vissza az inged, mert megfázol vagy míg illetlen gondolataim nem támadnak. *Mosolyog fel a lányra, majd maga kezdi el begombolni az inget. Nem mintha kedve ellen való volna az összebújás, de mégis csak az erőd teraszán vannak.*
*Az egyetértés fontos egy kapcsolatban és most a topázszemű és a csuhás tökéletesen egyetértenek. Ritka alkalmak egyike, hisz neveltetésük és származásuk különbözősége okán sokszor másképp vélekednek dolgokról, de most ilyesmi fel sem merül.*
- Úgy gondolod, én és az édesapád nem különbözünk annyira egymástól? *Kérdi furcsállva, mert neki nagyon úgy tűnik, hogy Kagan és a csuhás eléggé másképp gondolkodnak. Kagan hadúr, birodalmat akar építeni és ha kell, hódítani sem rest, hogy hatalmát növelje és ehhez minden eszközt felhasznál, míg a csuhás a békét szorgalmazza, az élni és élni hagyni elvét, az Erdő Szívének törvényeit tartva szem előtt.*
- Nekem nincs erődöm. A venároknak van erődje és csak azért, mert a Fákban Lakó ezt engedi számunkra. *Igen, ez eléggé teológiai megközelítése a dolgoknak, de a csuhás hiszi, hogy ez így van és nem is szeretné másképp. Meglehet, hogy ő vezeti a venárokat, hogy adnak a szavára, de fennhéjázás volna azt állítani, hogy Vadvéd az övé.*
- Szépen gyógyult. *Mondja, ahogy a heget fürkészi a terasz gyér fényében. Persze ez nem csak Aenae érdeme, hanem Isqeha-é is, aki ellátta a sebet és utána mindig időt szakított a kezelésére.
A kigombolt ing nem csak a sebre, de más kényesebb testrészekre is rálátást nyit és a csuhás azon kapja magát, hogy már nem csak a sebet figyeli.*
- Gombold vissza az inged, mert megfázol vagy míg illetlen gondolataim nem támadnak. *Mosolyog fel a lányra, majd maga kezdi el begombolni az inget. Nem mintha kedve ellen való volna az összebújás, de mégis csak az erőd teraszán vannak.*
3393. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 21:33:08
Üzenet elküldve: 2018-05-21 21:33:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap reggel//
//Étkező//
//Ertatsnoy, Umon, Aryna//
*Bamba tekintettel nézi, ahogyan a többiek köré gyűlnek. Kiesik a kezéből a villa, és koppan egyet a tányéron.
Nem nagyon szeretné, ha most a többiek nyaggatnák, a tündér csak haza akar menni, azaz menne, ha tudna. De nem tud, és nem is nagyon mer.
Elveszi a poharat, de nem iszik bele, csak szorongatja a két markában.*
- Semmi komoly, én csak... én csak kicsit túlreagáltam. Tényleg.
*Próbál egy mosolyt erőltetni az arcára, de inkább fintor lesz belőle.*
- Hát csak tegnap... tegnap de nem csinált semmit, meg nem akart bántani, csak régen pont ott... Aztán szidta az édesanyámat, de ő már nem is...
*A szemei egyre jobban csillognak a könnyektől, közben pedig hangosan szipog is hozzá. Leteszi a bögrét, majd remegő kezekkel felemeli a pólóját, hogy megmutassa a többieknek a sebet. Látszik, hogy nem csak úgy levágták a szárnyait, hanem egyenesen kitépték a hátából. A seb mély, csúnya, van, ahol még egy darabka izom is hiányzik. Csak nagyjából látták el, és talán fél éves lehet.*
//Étkező//
//Ertatsnoy, Umon, Aryna//
*Bamba tekintettel nézi, ahogyan a többiek köré gyűlnek. Kiesik a kezéből a villa, és koppan egyet a tányéron.
Nem nagyon szeretné, ha most a többiek nyaggatnák, a tündér csak haza akar menni, azaz menne, ha tudna. De nem tud, és nem is nagyon mer.
Elveszi a poharat, de nem iszik bele, csak szorongatja a két markában.*
- Semmi komoly, én csak... én csak kicsit túlreagáltam. Tényleg.
*Próbál egy mosolyt erőltetni az arcára, de inkább fintor lesz belőle.*
- Hát csak tegnap... tegnap de nem csinált semmit, meg nem akart bántani, csak régen pont ott... Aztán szidta az édesanyámat, de ő már nem is...
*A szemei egyre jobban csillognak a könnyektől, közben pedig hangosan szipog is hozzá. Leteszi a bögrét, majd remegő kezekkel felemeli a pólóját, hogy megmutassa a többieknek a sebet. Látszik, hogy nem csak úgy levágták a szárnyait, hanem egyenesen kitépték a hátából. A seb mély, csúnya, van, ahol még egy darabka izom is hiányzik. Csak nagyjából látták el, és talán fél éves lehet.*
3392. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 21:05:34
Üzenet elküldve: 2018-05-21 21:05:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap reggel//
//Étkező//
//Ertatsnoy, Umon, Aryna//
-Szerintem jóvá lehet még tenni, csak idő kérdése és persze meg lehet értetni mindenkivel mindent, csak tudni kell jól megközelíteni a dolgokat a magyarázat közben. Például aki szegénységben nő fel, tudja mi az a nélkülözés, amíg ezt egy gazdaggal nehéz megértetni, de nem lehetetlen. Lehet ma még nem lesz rá megoldás, de egy hatod után még is lesz. *Kicsit okoskodó, na de könyvekből és a múltból tanult, saját maga is ezeket a tanokat követi, persze lehet egy külső szemlélő Arynának is megtalálná a saját mondását, amivel segítheti.*
-Nincs mit, örülök ha segíthettem és persze szólni fogok, ha nekem is elkél majd a segítség, mert nem vagyok én sem mindenható. *Mosolyodik el, bár nem tervezett most semmi fizikai erőnlétet megkövetelő dolgot, azért mindig jól jön a segítség, ha még is olyan dolga akadna.*
~Szerencsétlent ki bántotta meg ennyire?~ *Aryna is felkel a székéről és Ert elé helyezkedik el, majd a tetovált kezét előre nyújtja és megfogja a tündér kezét.*
-Valaki bántott? Mi történt? *Kérdi aggodalmasan, mert tudja mi történt szegény tündérrel és hát el is mondhatná neki, hogy talált helyben egy máguspalántát, aki tud majd rajta segíteni.*
-Igen, már találkoztunk, köszönöm. *Pillant fel Umonra, amikor bemutatná neki Ertet, aki valamiért haza szeretne menni, de az elf úgy véli ez nem lenne helyes döntés és biztos benne, hogy valakik ezért felelni fognak. ~Milyen jó lenne most egy nyugtató varázslat.~ Gondolja, miközben szegény megviselt kis tündért nézi.*
//Étkező//
//Ertatsnoy, Umon, Aryna//
-Szerintem jóvá lehet még tenni, csak idő kérdése és persze meg lehet értetni mindenkivel mindent, csak tudni kell jól megközelíteni a dolgokat a magyarázat közben. Például aki szegénységben nő fel, tudja mi az a nélkülözés, amíg ezt egy gazdaggal nehéz megértetni, de nem lehetetlen. Lehet ma még nem lesz rá megoldás, de egy hatod után még is lesz. *Kicsit okoskodó, na de könyvekből és a múltból tanult, saját maga is ezeket a tanokat követi, persze lehet egy külső szemlélő Arynának is megtalálná a saját mondását, amivel segítheti.*
-Nincs mit, örülök ha segíthettem és persze szólni fogok, ha nekem is elkél majd a segítség, mert nem vagyok én sem mindenható. *Mosolyodik el, bár nem tervezett most semmi fizikai erőnlétet megkövetelő dolgot, azért mindig jól jön a segítség, ha még is olyan dolga akadna.*
~Szerencsétlent ki bántotta meg ennyire?~ *Aryna is felkel a székéről és Ert elé helyezkedik el, majd a tetovált kezét előre nyújtja és megfogja a tündér kezét.*
-Valaki bántott? Mi történt? *Kérdi aggodalmasan, mert tudja mi történt szegény tündérrel és hát el is mondhatná neki, hogy talált helyben egy máguspalántát, aki tud majd rajta segíteni.*
-Igen, már találkoztunk, köszönöm. *Pillant fel Umonra, amikor bemutatná neki Ertet, aki valamiért haza szeretne menni, de az elf úgy véli ez nem lenne helyes döntés és biztos benne, hogy valakik ezért felelni fognak. ~Milyen jó lenne most egy nyugtató varázslat.~ Gondolja, miközben szegény megviselt kis tündért nézi.*
3391. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 20:44:20
Üzenet elküldve: 2018-05-21 20:44:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap reggel//
//Étkező//
//Ertatsnoy, Umon, Aryna//
*Hamar összeszedi magát, még szégyelli is kicsit. Hisz tulajdonképpen egy kedves, de idegen személy előtt borul ki, persze ez még mindig a jobbik variáció, mintha a nyakát fojtogatva ébredne fel. A heves kitörés kapcsán azonban nem jelentkezik a belső hang sem, ami meg jó jel, Umon ennek örül. Egyetértően bólogat.*
- A rossz emlékek erőt adnak, s tanítanak, magam is így gondolom. Persze jóvátehetetlen és meg nem értett dolgokkal szemben nehéz bármit is tenni. *Mindentől függetlenül az eddig idegen lányra hálával tekint, mert a beszélgetés mindenféleképpen segít, hisz meghallgatják:*
- Köszönöm Aryna, ez kedves tőled. Ha bármiben tudok segíteni egy régi venárnak, akkor te is nyugodtan fordulj hozzám. *Szórakozottan mégis vesz az előtte lévő tálkából egy frissen sült péksüteményt, majd beleharap. Úgy néz ki visszajött az étvágya. Meg hát jól tápláltan jobban megy az edzés is. Mert végiggondolva napjait efelé módosítja terveit. Majd edzés után főzőcskézik.*
- Szeretek tanulni és minden érdekel, jóllehet most a növények és a gyümölcsök kötnek le leginkább, mert... *Itt folytatná a mondatot, de a kis tündér jelenik meg az étkezőben láthatóan halálra váltan, hamuszürkén és rettentő kedvtelenül, talán magába fordulva.*
- Az erdőre! Ert, mi történt veled? *Bár még nem ismeri annyira a tündért, azt meg tudja állapítani, hogy sírt, s tekintettel arra, hogy emocionálisan egyébként maga is meglehetősen aktív, odaugrik hozzá és melléül. A pohárból tölt neki egy kis vizet.*
- Ert! Igyál egy kicsit és kérlek mondd el, mi bánt! *Közben tanácstalanul néz Arynára, ő lehet, hogy jobb ebben, mint ő.* Haza, Ertatsnoy? Én bárhová elkísérlek, csak mondd meg mi a baj! *Umon komolyan gondolja, amit mond, jelenleg segíteni akar mindenkin és mindenhogyan. Természetéből is fakad, de vezekelni is akar. Közben azért eszébe jut, hogy fogalma sincs arról Ert mit tudhat a történtekről. Kérdése is lenne hozzá Xotaráról, de jelenleg nem érzi helyénvalónak, hogy saját problémájával foglalkozzon.*
- Aryna, ő Ert, egy kedves, mosolygós tündér, nem szokott ilyen lenni, valami történhetett. Ismeritek egymást? *Mutatja be Arynának a tündért, mert nem tudja, vajon ők találkoztak-e már, beszélgetésükkor nem tartózkodott Vadvédben.*
//Étkező//
//Ertatsnoy, Umon, Aryna//
*Hamar összeszedi magát, még szégyelli is kicsit. Hisz tulajdonképpen egy kedves, de idegen személy előtt borul ki, persze ez még mindig a jobbik variáció, mintha a nyakát fojtogatva ébredne fel. A heves kitörés kapcsán azonban nem jelentkezik a belső hang sem, ami meg jó jel, Umon ennek örül. Egyetértően bólogat.*
- A rossz emlékek erőt adnak, s tanítanak, magam is így gondolom. Persze jóvátehetetlen és meg nem értett dolgokkal szemben nehéz bármit is tenni. *Mindentől függetlenül az eddig idegen lányra hálával tekint, mert a beszélgetés mindenféleképpen segít, hisz meghallgatják:*
- Köszönöm Aryna, ez kedves tőled. Ha bármiben tudok segíteni egy régi venárnak, akkor te is nyugodtan fordulj hozzám. *Szórakozottan mégis vesz az előtte lévő tálkából egy frissen sült péksüteményt, majd beleharap. Úgy néz ki visszajött az étvágya. Meg hát jól tápláltan jobban megy az edzés is. Mert végiggondolva napjait efelé módosítja terveit. Majd edzés után főzőcskézik.*
- Szeretek tanulni és minden érdekel, jóllehet most a növények és a gyümölcsök kötnek le leginkább, mert... *Itt folytatná a mondatot, de a kis tündér jelenik meg az étkezőben láthatóan halálra váltan, hamuszürkén és rettentő kedvtelenül, talán magába fordulva.*
- Az erdőre! Ert, mi történt veled? *Bár még nem ismeri annyira a tündért, azt meg tudja állapítani, hogy sírt, s tekintettel arra, hogy emocionálisan egyébként maga is meglehetősen aktív, odaugrik hozzá és melléül. A pohárból tölt neki egy kis vizet.*
- Ert! Igyál egy kicsit és kérlek mondd el, mi bánt! *Közben tanácstalanul néz Arynára, ő lehet, hogy jobb ebben, mint ő.* Haza, Ertatsnoy? Én bárhová elkísérlek, csak mondd meg mi a baj! *Umon komolyan gondolja, amit mond, jelenleg segíteni akar mindenkin és mindenhogyan. Természetéből is fakad, de vezekelni is akar. Közben azért eszébe jut, hogy fogalma sincs arról Ert mit tudhat a történtekről. Kérdése is lenne hozzá Xotaráról, de jelenleg nem érzi helyénvalónak, hogy saját problémájával foglalkozzon.*
- Aryna, ő Ert, egy kedves, mosolygós tündér, nem szokott ilyen lenni, valami történhetett. Ismeritek egymást? *Mutatja be Arynának a tündért, mert nem tudja, vajon ők találkoztak-e már, beszélgetésükkor nem tartózkodott Vadvédben.*
3390. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 20:23:56
Üzenet elküldve: 2018-05-21 20:23:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az udvaron//
//Zsenge, Pyr//
-Igen férfi vagy. *Erősíti meg Pyrt, mert hát tényleg az, persze a rendszeretetre inkább nem mondd semmit, mert amiben a tündér lányos, abban Zsenge meg fiúsnak mondható, szóval jól kiegészítik egymást.*
-Én meg nem szeretem a rendet, meg a takarítást és azért még lány vagyok! *Vicceli el a dolgot kicsit, na de attól még komoly igazság van benne, meg sok újat nyilván nem mond vele.*
-Ú, az rossz lehetett, még jó, hogy megtaláltak. *Neki az az egy hosszabb délután is rengeteg idő volt a fán, amíg segítségre várt vagy a fene tudja mire, leginkább csak sírt ott mint egy rakás szerencsétlenség.*
-Persze, jól vagyok, csak a hasam fáj egy kicsit. *Mosolyodik el és megöleli Pyrt, nem érti hogy jön ide a megbántottság, na de most annyira nem is érdekli.*
-Volt kedvem hozzá, de valahogy most már csak döglődnék az ágyamon egész nap. *Olyan beleéléssel mondja, hogy már érzi is, hogy kidől az ágyára és ellustálkodja az egész napot.*
-Na és milyen jól ismersz. *Nagyon jól esik neki, hogy a tündér észrevette, hogy valami nem oké, pedig próbálta nem rányomni rossz hangulatát az egész dologra.*
-Szeretlek Pyr. *Kicsit szorosabban öleli meg és a fiú vállán pihenteti a fejét. Ez a melegség valahogy nagyon kellemes és már nem is fáj annyira a hasa sem.*
//Zsenge, Pyr//
-Igen férfi vagy. *Erősíti meg Pyrt, mert hát tényleg az, persze a rendszeretetre inkább nem mondd semmit, mert amiben a tündér lányos, abban Zsenge meg fiúsnak mondható, szóval jól kiegészítik egymást.*
-Én meg nem szeretem a rendet, meg a takarítást és azért még lány vagyok! *Vicceli el a dolgot kicsit, na de attól még komoly igazság van benne, meg sok újat nyilván nem mond vele.*
-Ú, az rossz lehetett, még jó, hogy megtaláltak. *Neki az az egy hosszabb délután is rengeteg idő volt a fán, amíg segítségre várt vagy a fene tudja mire, leginkább csak sírt ott mint egy rakás szerencsétlenség.*
-Persze, jól vagyok, csak a hasam fáj egy kicsit. *Mosolyodik el és megöleli Pyrt, nem érti hogy jön ide a megbántottság, na de most annyira nem is érdekli.*
-Volt kedvem hozzá, de valahogy most már csak döglődnék az ágyamon egész nap. *Olyan beleéléssel mondja, hogy már érzi is, hogy kidől az ágyára és ellustálkodja az egész napot.*
-Na és milyen jól ismersz. *Nagyon jól esik neki, hogy a tündér észrevette, hogy valami nem oké, pedig próbálta nem rányomni rossz hangulatát az egész dologra.*
-Szeretlek Pyr. *Kicsit szorosabban öleli meg és a fiú vállán pihenteti a fejét. Ez a melegség valahogy nagyon kellemes és már nem is fáj annyira a hasa sem.*
3389. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 20:06:04
Üzenet elküldve: 2018-05-21 20:06:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Az udvaron//
//Zsenge, Pyr//
- Valóban, de én azért szívesen mosogatok, meg takarítok, ilyesmi. *Szégyelli el magát, mert ő valóban szereti a rendet, ami meg általában amolyan lányos dolog.* De azért férfi vagyok! *Jelenti ki, bár kétségkívül kissé bátortalanul.*
- Leon? Nem tudom, azért Pycta is elég erős. *Mondja vállát megvonva. Miközben sétálnak, Zsenge máris Pyrt látja fennakadva, ami azért annyira nem vicces.*
- Mikor kicsi voltam, még nem tudtam hogyan kell csinálni, sokszor apám szedett le. Volt, hogy ott lógtam egy délutánt, mert az erdőben nem hallotta senki hogy kiabálok. *Meséli, persze az emlékek már viccesnek hatnak, ezért ő is vigyorog, mint a tejbe tök. Hamarosan a falhoz érnek, ahol mindent megbeszél az őrrel, majd visszarepül Zsengéhez és az említett felhívás utáni vigyor az arcára fagy. Valahogy más lett minden. ~ Talán kihallgatta a beszélgetésünket a fiúval, ezért ilyen? Biztos csak letagadja. ~ Ijed meg a tündér, mert azt látja, hogy valami nincs rendben. Még nem túl jó emberismerő, pont annyira tudja kifigyelni mások érzéseit, mint a normál képességgel rendelkezők, de korábban Zsenge kapva kapott volna az alkalmon egy kis bolondozásra, most pedig inkább hárít. Vészes sebességgel forog az agya, mit ronthatott el, ami ilyen pillanatokon belül problémát okozott, de semmi használható sem jut az eszébe. ~ Talán elsiettem a dolgot, talán most, hogy jobban megismert már nem is tetszem neki. ~ Mondja ki magában, mi először az eszébe jut. Zakatol az agya, persze azért elkezdi húzni a kiskocsit, csak így Zsenge nélkül, s bár nem tudja, a madár etetőkészítés, teljesen más szempontból, de neki sincs már annyira ínyére. Aztán bevillan valami és félreteszi önző, egoista nézeteit, mielőtt végleg az önsajnálat bugyraiba merülne, mint korábbi életében Erdőmélyén. Ezért leteszi a kocsit és Zsengéhez lép.*
- Zsenge... jól vagy? Vagy megbántottalak? Figyelj, nem muszáj ez az egész, ha nincs kedved hozzá. *Vonja meg a vállát.* Csak máskor, biztos beleugrottál volna a kocsiba, hogy húzzalak. Ennyire már ismerlek. *Mondja halkan és kedvesen mosolyogva.*
A hozzászólás írója (Pyr Lavand) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.21 20:12:32
//Zsenge, Pyr//
- Valóban, de én azért szívesen mosogatok, meg takarítok, ilyesmi. *Szégyelli el magát, mert ő valóban szereti a rendet, ami meg általában amolyan lányos dolog.* De azért férfi vagyok! *Jelenti ki, bár kétségkívül kissé bátortalanul.*
- Leon? Nem tudom, azért Pycta is elég erős. *Mondja vállát megvonva. Miközben sétálnak, Zsenge máris Pyrt látja fennakadva, ami azért annyira nem vicces.*
- Mikor kicsi voltam, még nem tudtam hogyan kell csinálni, sokszor apám szedett le. Volt, hogy ott lógtam egy délutánt, mert az erdőben nem hallotta senki hogy kiabálok. *Meséli, persze az emlékek már viccesnek hatnak, ezért ő is vigyorog, mint a tejbe tök. Hamarosan a falhoz érnek, ahol mindent megbeszél az őrrel, majd visszarepül Zsengéhez és az említett felhívás utáni vigyor az arcára fagy. Valahogy más lett minden. ~ Talán kihallgatta a beszélgetésünket a fiúval, ezért ilyen? Biztos csak letagadja. ~ Ijed meg a tündér, mert azt látja, hogy valami nincs rendben. Még nem túl jó emberismerő, pont annyira tudja kifigyelni mások érzéseit, mint a normál képességgel rendelkezők, de korábban Zsenge kapva kapott volna az alkalmon egy kis bolondozásra, most pedig inkább hárít. Vészes sebességgel forog az agya, mit ronthatott el, ami ilyen pillanatokon belül problémát okozott, de semmi használható sem jut az eszébe. ~ Talán elsiettem a dolgot, talán most, hogy jobban megismert már nem is tetszem neki. ~ Mondja ki magában, mi először az eszébe jut. Zakatol az agya, persze azért elkezdi húzni a kiskocsit, csak így Zsenge nélkül, s bár nem tudja, a madár etetőkészítés, teljesen más szempontból, de neki sincs már annyira ínyére. Aztán bevillan valami és félreteszi önző, egoista nézeteit, mielőtt végleg az önsajnálat bugyraiba merülne, mint korábbi életében Erdőmélyén. Ezért leteszi a kocsit és Zsengéhez lép.*
- Zsenge... jól vagy? Vagy megbántottalak? Figyelj, nem muszáj ez az egész, ha nincs kedved hozzá. *Vonja meg a vállát.* Csak máskor, biztos beleugrottál volna a kocsiba, hogy húzzalak. Ennyire már ismerlek. *Mondja halkan és kedvesen mosolyogva.*
A hozzászólás írója (Pyr Lavand) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.21 20:12:32
3388. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 20:02:28
Üzenet elküldve: 2018-05-21 20:02:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
~Én ebbe bele fogok halni! Ez normális? EZ?~ *Nekidől a falnak a vállával, remélte, hogy valami másról lesz szó, na de miért is lenne egyszer a dolog. A szédülés megint rajta van, alig ivott ma valamit és ahhoz képest meg túl sok is távozik belőle, bár színében eltérő anyagként.*
-Hozzám?! *Kicsit le is fagy, még csak azt kéne, hogy Pyr előtt kelljen ezt megbeszélnie, el is pirul, mert nem biztos benne, hogy ezt bárkivel meg kéne osztania.*
-Inkább a fürdőbe menjünk, ott le is tudok fürdeni majd ha megtudtam mindent, meg van ott víz, azt hiszem innom is kéne, mert ma nem sokat ittam... *Belemerült a munkába és hát eszében sem volt ilyesmi, mással volt elfoglalva. Hamar a fürdőhöz is érnek és Zsenge bemegy előre oda, majd leül egy dézsa szélére.*
-Szóval hogyan állítjuk meg az azt? *Kérdezi reménykedő szemekkel, mert reméli, hogy nem fog minden nadrág úgy járni, mint ami rajta van most.*
~Én ebbe bele fogok halni! Ez normális? EZ?~ *Nekidől a falnak a vállával, remélte, hogy valami másról lesz szó, na de miért is lenne egyszer a dolog. A szédülés megint rajta van, alig ivott ma valamit és ahhoz képest meg túl sok is távozik belőle, bár színében eltérő anyagként.*
-Hozzám?! *Kicsit le is fagy, még csak azt kéne, hogy Pyr előtt kelljen ezt megbeszélnie, el is pirul, mert nem biztos benne, hogy ezt bárkivel meg kéne osztania.*
-Inkább a fürdőbe menjünk, ott le is tudok fürdeni majd ha megtudtam mindent, meg van ott víz, azt hiszem innom is kéne, mert ma nem sokat ittam... *Belemerült a munkába és hát eszében sem volt ilyesmi, mással volt elfoglalva. Hamar a fürdőhöz is érnek és Zsenge bemegy előre oda, majd leül egy dézsa szélére.*
-Szóval hogyan állítjuk meg az azt? *Kérdezi reménykedő szemekkel, mert reméli, hogy nem fog minden nadrág úgy járni, mint ami rajta van most.*
3387. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 19:53:40
Üzenet elküldve: 2018-05-21 19:53:40
ÚJ
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Seles tudatába két kellemetlen dolog férkőzik be. Az egyik, hogy Zsengének megjött a havibaja, neki pedig el kéne magyaráznia, hogy ilyenkor mi van, a másik pedig, hogy nincs rajta cipő, és elfelejtette felvenni. Meghányja-veti a dolgot magában.*
~ Ha most bemegyek a szobába, attól még Zsengének nem lesz nagyobb baja. Nekem viszont nem fagy meg a lábam. Igen, ezt fogom tenni. ~
- Nincs semmi baj, ez teljesen normális. Egy pillanat. *Mondja, majd visszabotladozik a csizmájáért. Ezúttal sikerül a sajátját megtalálnia a bent uralkodó rendetlenségben, méghozzá mindkettőt. Belebújik, a szekrényéből kivesz egy másik nadrágot is, hogy a lánynak legyen váltás, és visszatér. Lassan éledezni kezd, gondolatok tolulnak a fejébe.*
~ Nem úgy volt, hogy már hallott a havibajról? Mit hallott róla, ha a vérről nem volt szó? ~
- Azt hiszem, jobb, ha ezt nem a folyosón beszéljük meg. Elmehetünk hozzád? *Kérdezi. Annak a nadrágnak már úgyis mindegy, ami jelenleg Zsengén van, nem kell sietniük. Ha beleegyezik, elindul vele.*
*Seles tudatába két kellemetlen dolog férkőzik be. Az egyik, hogy Zsengének megjött a havibaja, neki pedig el kéne magyaráznia, hogy ilyenkor mi van, a másik pedig, hogy nincs rajta cipő, és elfelejtette felvenni. Meghányja-veti a dolgot magában.*
~ Ha most bemegyek a szobába, attól még Zsengének nem lesz nagyobb baja. Nekem viszont nem fagy meg a lábam. Igen, ezt fogom tenni. ~
- Nincs semmi baj, ez teljesen normális. Egy pillanat. *Mondja, majd visszabotladozik a csizmájáért. Ezúttal sikerül a sajátját megtalálnia a bent uralkodó rendetlenségben, méghozzá mindkettőt. Belebújik, a szekrényéből kivesz egy másik nadrágot is, hogy a lánynak legyen váltás, és visszatér. Lassan éledezni kezd, gondolatok tolulnak a fejébe.*
~ Nem úgy volt, hogy már hallott a havibajról? Mit hallott róla, ha a vérről nem volt szó? ~
- Azt hiszem, jobb, ha ezt nem a folyosón beszéljük meg. Elmehetünk hozzád? *Kérdezi. Annak a nadrágnak már úgyis mindegy, ami jelenleg Zsengén van, nem kell sietniük. Ha beleegyezik, elindul vele.*
3386. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 19:28:54
Üzenet elküldve: 2018-05-21 19:28:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Egyik lábáról a másikra helyezve a testsúlyát toporog az ajtó előtt és persze ezt nem hagyja abba később sem.*
-Valami nagyon nem jó és gondolom a havi női hasfájáshoz van köze. *Súgja oda Selesnek, aki már valószínű aludhatott, na de most már ébren van valamennyire legalábbis.*
-Átázott a nadrágom és nem tudom elállítani a vérzést ott lenn, ez természetes vagy vajákoshoz kéne mennem vele? *Kérdi teljesen kétségbeesetten, nem mert volna ezzel egyből felzavarni valakit, aki itt a gyógyító, de valójában azt sem tudja ki lenne ez a személy, és őt merre találja.*
-És én rosszul vagyok a vértől, nem bírom majdnem elájultam és nincs másik nadrágom sem, amit felvehetnék, de ez meg nem szárad meg reggelig. *Már a rosszullét kerülgeti, ahogy tudatosul benne, hogy ki kell mosnia a nadrágját és abból a vörös csíkokban távozik, kicsit bele is szédül és könnyek gyűlnek a szemébe. Nem érti mit ártott az Erdőszellemnek, hogy ezzel bünteti őt, meg a nőket.*
*Egyik lábáról a másikra helyezve a testsúlyát toporog az ajtó előtt és persze ezt nem hagyja abba később sem.*
-Valami nagyon nem jó és gondolom a havi női hasfájáshoz van köze. *Súgja oda Selesnek, aki már valószínű aludhatott, na de most már ébren van valamennyire legalábbis.*
-Átázott a nadrágom és nem tudom elállítani a vérzést ott lenn, ez természetes vagy vajákoshoz kéne mennem vele? *Kérdi teljesen kétségbeesetten, nem mert volna ezzel egyből felzavarni valakit, aki itt a gyógyító, de valójában azt sem tudja ki lenne ez a személy, és őt merre találja.*
-És én rosszul vagyok a vértől, nem bírom majdnem elájultam és nincs másik nadrágom sem, amit felvehetnék, de ez meg nem szárad meg reggelig. *Már a rosszullét kerülgeti, ahogy tudatosul benne, hogy ki kell mosnia a nadrágját és abból a vörös csíkokban távozik, kicsit bele is szédül és könnyek gyűlnek a szemébe. Nem érti mit ártott az Erdőszellemnek, hogy ezzel bünteti őt, meg a nőket.*
3385. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 19:14:34
Üzenet elküldve: 2018-05-21 19:14:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Seles az igazak álmát aludja Leon oldalán egy mozgalmas nap és mozgalmas éjszaka után, amikor pokoli dörömbölésre és zajra lesz figyelmes, meg arra, hogy Zsenge kiabál. Ösztönösen összerezzen, és nagyot rúg a férfi lábszárába, aki, neki úgy tűnik, erre szintén megébred. Fura is lenne, ha nem, a lány akkora zajt csap, hogy csoda, ha csak ők vették észre.*
~ Szüksége van rám? ~ *Mered álmosan az ajtóra, mintha csak ettől megértené, mi történik. A pánik hangjaira való tekintettel találomra felkapja a szétdobált ruhák közül a nadrágját és egy inget – ami, hopsz, Leoné.*
- Maradj csak, engem keres. *Szól párjának, majd kinyitja az ajtót. Haja csapzottan omlik vállára, kicsit úgy, mintha most is azt hinné, hogy be van fonva, mikor nem. Seles becsukja az ajtót maga után, hogy ne kelljen szembesülnie Leon pőreségével, majd hunyorogva méri végig a leányzót. Bárhogy is nézi, azon kívül, hogy ijedt és falfehér, nem lát igazán magyarázatot arra, mi történhetett.*
- Szia Zsenge. *Mondja. Ez tűnik az első logikus mondatnak, ami elhangozhat a szájából.*
*Seles az igazak álmát aludja Leon oldalán egy mozgalmas nap és mozgalmas éjszaka után, amikor pokoli dörömbölésre és zajra lesz figyelmes, meg arra, hogy Zsenge kiabál. Ösztönösen összerezzen, és nagyot rúg a férfi lábszárába, aki, neki úgy tűnik, erre szintén megébred. Fura is lenne, ha nem, a lány akkora zajt csap, hogy csoda, ha csak ők vették észre.*
~ Szüksége van rám? ~ *Mered álmosan az ajtóra, mintha csak ettől megértené, mi történik. A pánik hangjaira való tekintettel találomra felkapja a szétdobált ruhák közül a nadrágját és egy inget – ami, hopsz, Leoné.*
- Maradj csak, engem keres. *Szól párjának, majd kinyitja az ajtót. Haja csapzottan omlik vállára, kicsit úgy, mintha most is azt hinné, hogy be van fonva, mikor nem. Seles becsukja az ajtót maga után, hogy ne kelljen szembesülnie Leon pőreségével, majd hunyorogva méri végig a leányzót. Bárhogy is nézi, azon kívül, hogy ijedt és falfehér, nem lát igazán magyarázatot arra, mi történhetett.*
- Szia Zsenge. *Mondja. Ez tűnik az első logikus mondatnak, ami elhangozhat a szájából.*
3384. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 18:50:41
Üzenet elküldve: 2018-05-21 18:50:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdő, majd Leon és Seles szobájánál//
*Nagyon nincs jó kedve Zsengének. Olyan jól indult a napja, erre az estéje kész katasztrófa. Nap közben még csak fájt a hasa, bár csak szélgörcsöktől szenvedett volna, még annak is jobban örült volna. Ráadásul még a kedve is olyan hullámzó volt. Most meg csak egy fürdésre vágyott, egy kis felfrissülésre, na de persze inkább csak halálra ijedt tőle. Még szerencse, hogy fekete a nadrágja, meg a felsője is jó hosszú, így nem látszik az eredménye a hasgörcsének. Mikor megnézi a gatyáját még csak olyan, mintha valamibe beleült volna, na de hamarosan tapasztalja, hogy ez nem így van.
Az ájulás kerülgeti, amint tudatosul benne, hogy ez vér, még hozzá a saját vére, ami onnan lentről jön. ~Mindjárt elvérzek!~ Gyorsan mossa magát, majd mikor rá jön, hogy ez nem szűnik meg, inkább kis fürdőlepedőt keres, persze kicsi az nincs, így a kis csont tőrével elvágja, mert egy egész törülközőt nem fog oda dugni nyilván, nem is lenne sok értelme. Gyorsan visszakapja a ruháit és vagy kétszer is megmossa a kezét, hogy még véletlen sem érezze magán a vért. Szinte felkapja a nyúlcipőt és rohan az egyetlen nőhöz, akitől segítséget vár. Szinte csúszik az ajtó előtt a nagy fékezésben és jó hangosan ütögetni kezdi késő éjjel az ajtót.*
-Seles! Seles! Szükségem van rád! *Próbál az ordibálás és hangos beszéd között maradni, mert nem akarja felverni még sem az egész erődöt. Csak reméli, hogy Leon nincs itt vagy olyan mélyen alszik, hogy nem érdekli majd őt ez az egész.*
//Fürdő, majd Leon és Seles szobájánál//
*Nagyon nincs jó kedve Zsengének. Olyan jól indult a napja, erre az estéje kész katasztrófa. Nap közben még csak fájt a hasa, bár csak szélgörcsöktől szenvedett volna, még annak is jobban örült volna. Ráadásul még a kedve is olyan hullámzó volt. Most meg csak egy fürdésre vágyott, egy kis felfrissülésre, na de persze inkább csak halálra ijedt tőle. Még szerencse, hogy fekete a nadrágja, meg a felsője is jó hosszú, így nem látszik az eredménye a hasgörcsének. Mikor megnézi a gatyáját még csak olyan, mintha valamibe beleült volna, na de hamarosan tapasztalja, hogy ez nem így van.
Az ájulás kerülgeti, amint tudatosul benne, hogy ez vér, még hozzá a saját vére, ami onnan lentről jön. ~Mindjárt elvérzek!~ Gyorsan mossa magát, majd mikor rá jön, hogy ez nem szűnik meg, inkább kis fürdőlepedőt keres, persze kicsi az nincs, így a kis csont tőrével elvágja, mert egy egész törülközőt nem fog oda dugni nyilván, nem is lenne sok értelme. Gyorsan visszakapja a ruháit és vagy kétszer is megmossa a kezét, hogy még véletlen sem érezze magán a vért. Szinte felkapja a nyúlcipőt és rohan az egyetlen nőhöz, akitől segítséget vár. Szinte csúszik az ajtó előtt a nagy fékezésben és jó hangosan ütögetni kezdi késő éjjel az ajtót.*
-Seles! Seles! Szükségem van rád! *Próbál az ordibálás és hangos beszéd között maradni, mert nem akarja felverni még sem az egész erődöt. Csak reméli, hogy Leon nincs itt vagy olyan mélyen alszik, hogy nem érdekli majd őt ez az egész.*
3383. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 18:26:27
Üzenet elküldve: 2018-05-21 18:26:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hazatérve//
//Ingoványbeli felderítés másnapján, éjszaka -majd reggel//
//Sheldat, Kalynma//
- Nem is igaz!
* Ez már szemtelenség, galádság és az önfényezés netovábbja. *
- Ühüm. Már ne is haragudj, de én soha, soha nem kerültem bajba. Ha mégis, az csak apróságok miatt volt. Mondjuk igaz, hogy te hős lovagként mindig segítettél.
* Ez is igaz. Ha rosszat tett és szobafogságban kuksolt, Sheldat valahogy mindig felvidította. Másra nem is nagyon számíthatott, a szülei szigorúan nevelték, hogy felnőve majd olyas valaki legyen a férje, aki még náluk is gazdagabb, bla, bla, bla. Nem véletlenül küldte őt másik városba az apja, mikor felserdült. *
- Nem is vagyok nyűgös.
* Morogna még tovább is, álmos hangon, mikor már egy üres szoba felé tartanak. Erre hát nem Sheld vállán találja magát. De akkora már olyan álmos, hogy vitatkozni sem bír rendesen. Csak halkan kéri ki magának ezt az atrocitást. *
- Áhmm, nem vagyok krumplis zsák és bírok még menni is.
* Közbe-közbe ásítva, mégis hagyja magát cipelni. Persze holnap majd ki fog kapni ezért Sheldat. Utána már csak annyit érez, hogy óvatosan, de koppan egy ágyon. *
- Holnap. Holnap majd megbeszéljük, de ezért még kikapsz ám.
* Amúgy meg úrinő nem fekszik vetett ágyba cipőben, ruhában. Mikor Sheldat is kidől, lerúgja még magáról a cipőjét, meg a ruháját félig-meddig a takaró alatt, de közben már alszik is. Egészen másnap reggelig. Szinte egyszerre nyílnak ki szemei és kezd el korogni a gyomra. Felül és a takaró alatt visszahúzza magára gyűrött ruháit. Szét, majd összekócolja a haját és feltekeri, hogy valamennyire kinézzen. Utána kezeivel megtörli szemeit és felsóhajt. *
- Reggelt!
* Igen, olyasmi valami lehet, reggel még. Felkel az ágyból és bevárja Sheldat készülődését. *
- Szerintem ideje lenne bemutatkozni és egyebek. Utána majd körbenézünk és, és amit még meg kell tenni ilyenkor.
A hozzászólás írója (Kalynma Drathren) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.21 19:26:08
//Ingoványbeli felderítés másnapján, éjszaka -majd reggel//
//Sheldat, Kalynma//
- Nem is igaz!
* Ez már szemtelenség, galádság és az önfényezés netovábbja. *
- Ühüm. Már ne is haragudj, de én soha, soha nem kerültem bajba. Ha mégis, az csak apróságok miatt volt. Mondjuk igaz, hogy te hős lovagként mindig segítettél.
* Ez is igaz. Ha rosszat tett és szobafogságban kuksolt, Sheldat valahogy mindig felvidította. Másra nem is nagyon számíthatott, a szülei szigorúan nevelték, hogy felnőve majd olyas valaki legyen a férje, aki még náluk is gazdagabb, bla, bla, bla. Nem véletlenül küldte őt másik városba az apja, mikor felserdült. *
- Nem is vagyok nyűgös.
* Morogna még tovább is, álmos hangon, mikor már egy üres szoba felé tartanak. Erre hát nem Sheld vállán találja magát. De akkora már olyan álmos, hogy vitatkozni sem bír rendesen. Csak halkan kéri ki magának ezt az atrocitást. *
- Áhmm, nem vagyok krumplis zsák és bírok még menni is.
* Közbe-közbe ásítva, mégis hagyja magát cipelni. Persze holnap majd ki fog kapni ezért Sheldat. Utána már csak annyit érez, hogy óvatosan, de koppan egy ágyon. *
- Holnap. Holnap majd megbeszéljük, de ezért még kikapsz ám.
* Amúgy meg úrinő nem fekszik vetett ágyba cipőben, ruhában. Mikor Sheldat is kidől, lerúgja még magáról a cipőjét, meg a ruháját félig-meddig a takaró alatt, de közben már alszik is. Egészen másnap reggelig. Szinte egyszerre nyílnak ki szemei és kezd el korogni a gyomra. Felül és a takaró alatt visszahúzza magára gyűrött ruháit. Szét, majd összekócolja a haját és feltekeri, hogy valamennyire kinézzen. Utána kezeivel megtörli szemeit és felsóhajt. *
- Reggelt!
* Igen, olyasmi valami lehet, reggel még. Felkel az ágyból és bevárja Sheldat készülődését. *
- Szerintem ideje lenne bemutatkozni és egyebek. Utána majd körbenézünk és, és amit még meg kell tenni ilyenkor.
A hozzászólás írója (Kalynma Drathren) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.21 19:26:08
3382. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 17:06:18
Üzenet elküldve: 2018-05-21 17:06:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Jin&Jang//
*Megvonja a vállát.*
- Felőlem oda vetkőzöl Xot, ahová szeretnél. Ahonnan én jövök, csapatostul jártunk fürdőzni a tóra, mint a testvérek. Nem jövök zavarba.
* Valószínűleg nem sokára, sárosan csatakosan ül majd a romjain, és cseppet sem a nedves inge lesz a legnagyobb problémája. Ez valahol fel is dobja. Az íjászattal nem tudja úgy feszegetni a teste határait, mint egy pusztakezes pofonosztásnál. Legalább képet kap magáról, emiatt van feldobva, és nem a már elcsípett pofon sarkától.*
- A nyúlszáj nem ilyen… *kezdi, de mér Xotara is helyesbít, nem is akárhogy. Shent már nem először emlegeti titokzatos körítéssel, és akár hogy is úgy érzi, hogy valamilyen buta játékba kezdett Xot. Mint ha direkt emlegetné folyton fel az elfet, hogy felpiszkálja Lyzt. Csakhogy, akármennyire is figyelmen kívül akarja hagyni mégsem megy ez olyan jól.*
- Elmutogatta? Nocsak…
*Meglepve válaszol, s ez éppen eléggé eltereli figyelmét ahhoz, hogy a sikeres gyomros után, ne tudja felcsapni öklét, hogy állon találja a mélységi lányt, mert a következő pillanatban az elgáncsolja, s Lyz egyensúlyát vesztve billen hanyatt. Csak reflexszerűen, minden komponálás nélkül kap egyik kezével a mélységi lány kedvenc lila ruhája után, a másik kezével pedig nyaka felé, hogy ha megtartani nem is tudja, legalább magával rántsa. Mert az már biztos, hogy hullik, s nyögve érkezik a tocsogó talajra. Sajnos a lendülettől lecsúszik a keze, s egyedül ér földet, de cseppet sem esik kétségbe. Lábát lendíti, hátha el tudja kaszálni a másikét, s fordul is oldalra, nehogy rá essen a nagyszájú, ha sikerül.*
- Másra figyeltél? Vagy nem mutogat olyan jól, hogy nem emlékeztél rá?
*Csíp oda finoman kérdésekkel. Eddig abban a hitben volt, hogy Umon felé fűzik Xotarát gyengéd szálak, de ha ilyen sejtelmesen utalgat Shenre, hát, szíve rajta.*
~Nem tartozik rám...~
//Jin&Jang//
*Megvonja a vállát.*
- Felőlem oda vetkőzöl Xot, ahová szeretnél. Ahonnan én jövök, csapatostul jártunk fürdőzni a tóra, mint a testvérek. Nem jövök zavarba.
* Valószínűleg nem sokára, sárosan csatakosan ül majd a romjain, és cseppet sem a nedves inge lesz a legnagyobb problémája. Ez valahol fel is dobja. Az íjászattal nem tudja úgy feszegetni a teste határait, mint egy pusztakezes pofonosztásnál. Legalább képet kap magáról, emiatt van feldobva, és nem a már elcsípett pofon sarkától.*
- A nyúlszáj nem ilyen… *kezdi, de mér Xotara is helyesbít, nem is akárhogy. Shent már nem először emlegeti titokzatos körítéssel, és akár hogy is úgy érzi, hogy valamilyen buta játékba kezdett Xot. Mint ha direkt emlegetné folyton fel az elfet, hogy felpiszkálja Lyzt. Csakhogy, akármennyire is figyelmen kívül akarja hagyni mégsem megy ez olyan jól.*
- Elmutogatta? Nocsak…
*Meglepve válaszol, s ez éppen eléggé eltereli figyelmét ahhoz, hogy a sikeres gyomros után, ne tudja felcsapni öklét, hogy állon találja a mélységi lányt, mert a következő pillanatban az elgáncsolja, s Lyz egyensúlyát vesztve billen hanyatt. Csak reflexszerűen, minden komponálás nélkül kap egyik kezével a mélységi lány kedvenc lila ruhája után, a másik kezével pedig nyaka felé, hogy ha megtartani nem is tudja, legalább magával rántsa. Mert az már biztos, hogy hullik, s nyögve érkezik a tocsogó talajra. Sajnos a lendülettől lecsúszik a keze, s egyedül ér földet, de cseppet sem esik kétségbe. Lábát lendíti, hátha el tudja kaszálni a másikét, s fordul is oldalra, nehogy rá essen a nagyszájú, ha sikerül.*
- Másra figyeltél? Vagy nem mutogat olyan jól, hogy nem emlékeztél rá?
*Csíp oda finoman kérdésekkel. Eddig abban a hitben volt, hogy Umon felé fűzik Xotarát gyengéd szálak, de ha ilyen sejtelmesen utalgat Shenre, hát, szíve rajta.*
~Nem tartozik rám...~
3381. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 15:17:22
Üzenet elküldve: 2018-05-21 15:17:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Szoba//
*Miután begörcsöltek az izmai, és elfeküdte mindenét elmegy, hogy lemossa az arcára száradt könnyeket. Vacsoráznia kellene, de nincs kedve, így csak esetlenül beesik az ágyba, és szinte azonnal alszik is.*
//Másnap reggel//
*Borzalmas dolgokról álmodik: vérről, halálról, szárnyak letépésről, gonosz kacajokról, baltákról, késekről. Hiába alszik sokat, úgy ébred fel, mintha egész éjszaka fent lett volna.
Fancsali képpel elmegy mosakodni, hogy eltüntesse magáról az izzadságot, amit a rémálmok miatt sikerült összeszednie, majd miután felöltözött elbattyog reggelizni.*
//Étkező//
*Úgy esik be az étkezőbe, mint egy élőholt. Háta görnyedt, szemei kissé vörösek és karikásak a sok sírástól, bőre a majdnem egy árnyalattal fehérebbnek tűlik. Azt is észrevenni, hogy fordítva vette fel a pólóját, bár ezt a fiú tudja.
Kurtán köszön a többieknek, alig nyitja ki a száját, így nehéz kivenni, hogy mit is akar mondani. Kedvtelenül szerez magának egy kis reggelit, majd leül valahova az asztalhoz, és úgy kezd el enni, mintha a világ legocsmányabb reggelijét akarnák a gyomárba erőszakolni.*
- Haza akarok menni.
*Mondja alig hallhatóan. A kezébe szorongat egy villát a tényér fölött, de nem eszik, csak zombi módjára bámulja a többieket.*
- Hazajöttök velem?
A hozzászólás írója (Szárnyatlan Ertatsnoy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.21 15:44:24
*Miután begörcsöltek az izmai, és elfeküdte mindenét elmegy, hogy lemossa az arcára száradt könnyeket. Vacsoráznia kellene, de nincs kedve, így csak esetlenül beesik az ágyba, és szinte azonnal alszik is.*
//Másnap reggel//
*Borzalmas dolgokról álmodik: vérről, halálról, szárnyak letépésről, gonosz kacajokról, baltákról, késekről. Hiába alszik sokat, úgy ébred fel, mintha egész éjszaka fent lett volna.
Fancsali képpel elmegy mosakodni, hogy eltüntesse magáról az izzadságot, amit a rémálmok miatt sikerült összeszednie, majd miután felöltözött elbattyog reggelizni.*
//Étkező//
*Úgy esik be az étkezőbe, mint egy élőholt. Háta görnyedt, szemei kissé vörösek és karikásak a sok sírástól, bőre a majdnem egy árnyalattal fehérebbnek tűlik. Azt is észrevenni, hogy fordítva vette fel a pólóját, bár ezt a fiú tudja.
Kurtán köszön a többieknek, alig nyitja ki a száját, így nehéz kivenni, hogy mit is akar mondani. Kedvtelenül szerez magának egy kis reggelit, majd leül valahova az asztalhoz, és úgy kezd el enni, mintha a világ legocsmányabb reggelijét akarnák a gyomárba erőszakolni.*
- Haza akarok menni.
*Mondja alig hallhatóan. A kezébe szorongat egy villát a tényér fölött, de nem eszik, csak zombi módjára bámulja a többieket.*
- Hazajöttök velem?
A hozzászólás írója (Szárnyatlan Ertatsnoy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.21 15:44:24
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346