Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínVadvédNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 113 (2241. - 2260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2260. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-10 09:47:37
 ÚJ
>Aviolan Sunuko avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

*Leon további kérdését inkább megválaszolatlanul hagyja. Vannak olyan dolgok amikről az ember nem nagyon kívánkozik beszélni, ez pedig pont azok közé tartozik. Na meg eléggé megilletődik azon az egyszerű karakteriségen amit mutat, erre még hozzá fog kelleni szoknia az ő részéről. Úgy ahogy majdnem minden másra is az élettől.
Tiszteletteljesen néz Leonra amikor az alig pár pillanat alatt beéri őt, de mégsem hagyja le mint ahogy ő számította volna. Hogy egy nála alig robusztusabb test ilyen gyorsan képes mozogni, arra nem gondolt. Ezt is eszében kell tartania mikor már vele küzd. Valószínűleg akkor a reflexei is az élen lehetnek. Ez is a hajós élet ajándéka lenne?
A gyors tempónak köszönhetően pár másodperc alatt el is érték a raktárhelyiségek kissé még mindig poros környékét. Az elmúlt hatok unalmas munkáiból szerzett tapasztalatából szinte már rutinosan nyúl bele az először teljesen használhatatlannak tűnő dolgokat tartalmazó ládák közé, hogy tamáskodó tekintettel kapirgáljon az évek által rozsdarágta fémlemezek és pár sürgősségi tartalék váltóruha között. Pillanatok múlva nagyot rántva előhúz egy szinte mesteri munkával kifaragott hosszúkardot, aminek tompa éleit már le is kezdi porolni hogy minél előbb használni tudják. Tényleg precíz munkát végzett az aki ezeket csinálta, a markolaton lévő hydrafejes díszítésektől az ércsatornáig mindenre gondolt. Csak a súlykülönbségről és az egész fegyver fenyőbél árnyalatából lehet ráismerni hogy nem valódi. Továbbkeresgélt míg egy másikat nem talált hasonló tökéletességgel leutánozva az eredetit.
Az egyiket markolatánál fogva átdobja Leonnak, nem lesz nehéz azt úgy elkapni, s megszólal:*
- Nem hiszem hogy találunk itt olyan fegyvert ami a nálad lévőt tudná teljesen imitálni, de remélem a hosszúkarddal azért elégedett vagy. No, akkor egy szégyenkör vissza és el is kezdhetjük! - *Ezzel most már egy komótos kocogó sebességet vesz föl és a gyakorlófegyverrel úgy indul vissza a gyakorlótérre. Ott van egy körrel bevont terület ami kiváló lehetőséget kíván mindenféle manőverre. Ahogy Leont tanulmányozta az elmúlt percekben úgy rájött hogy nagy szüksége is lesz rájuk.*

2259. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-10 07:52:57
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A Kulcsok Őre és a Kapu Őrzője//
//Zárás//

*Álom, édes álom. A szerzetes immár melegben, nyugodtan tölti az éjszakát, álmát nem zavarja meg semmi és senki. Nem érzi, ahogy Xotara abbahagyja a szorítást, nem hallja azt sem, hogy a sötételf bocsánatot kér tőle, ahogy azt sem, hogy úgy ölében, a lány magukra teríti köpenyét, hogy ne fázzanak. Álomtalan éjszakán esik túl, de egyáltalán nem fárasztón és nem zsibbasztón, pedig a jelenlegi pozíciója bizony erre engedne következtetni. A hajnal első jelei a fák felett már feltünedeznek, mikor megébred, félálomban kissé borzongva húzza közelebb magához, mit melegnek érez, jelen esetben a lány testét, melyet karjaival is szorosan magához ölel. Békésen szuszog nyakába, s érzi illatát. Szinte természetesnek veszi a szituációt, pedig a legkevésbé talán ez a szó jellemzi a helyzetet, de erre addig nem döbben rá, míg szemét ki nem nyitja, mikor a hajnal érkezése feltépi az éjszaka, égboltra terített fekete szőttesét. A hajnal lassan és érzékien érkezik, óvatosan hasítja fel a vásznat, s a természet eme békés vajúdása után, csecsemőként bújik ki a fák lombjai mögül. A szerzetes szemét lassan nyitja, s elnézi az őrtorony mögött terebélyesedő lombozatot, a fák ágain csak néhol lelhető fel falevél, azok viszont erősen szorítva ragaszkodnak hozzájuk. Szélcsend van és egyéb csend. A természet még alszik, ahogy az erőd is, ahogy ölében ülő Xotara is.*
~ Mi? Mi van? Xot? ~ *Felfedezése villámcsapásként éri, de mozdulni nem akar, semmi kedve felébreszteni alkalmi takaróját és hazudna magának, ha azt mondaná, hogy nem élvezi a látványt és a helyzetet. A reggel csípős, a szerzetes szájából kiáramló gőz ritmikusan törik meg Xotara nyakán, s száll játékosan tovább a lassan világosodó égbolt felé. Umon most legszívesebben játékosan beleharapna. Hol van már a bosszúság, a harag, az ellentétek? Az éjszakai szél mind elfújta, messzi távolba, s reméli nem is jön vissza soha már. Persze Xot nyaka, azon dobogó ér előtte látszik, még szemét sem kell megerőltetnie, de nem hajtja végre előbbi gondolatát, semmi kedve egy ijedt gyomorszájrúgásra ébredni és nincs is kedve elrontani ezt a számára kedves pillanatot. Bár művészi vénája eddig csak az ominózus erkélyjelenetnél jött elő, most is eszébe jutnak idézetek, melyből egyik kedvencét suttogja el ébresztésképpen a lány fülébe:*
- "Jártam már itt ezelőtt, de mikor és hogyan nem tudom. Ismerem a füvet az ajtón túl, az édes friss illatot, a sóhajok hangját, a fényeket a parton. És te az enyém voltál ezelőtt, hogy milyen régen talán nem tudom. Megtörtént ez már így ezelőtt? És az idő kavargó röpte nem lesz-e képes életünkkel visszaadni a szerelmünket a halál ellenére. Éjjel és nappal egy kis örömöt adni. Még egyszer." *Ha a sötételf felébred mosolyogva fogadja, szemében játszi elnézést kérő tekintettel, hisz mondatai nem szerelmi vallomás, mégis ideillőnek érzi. Egyfajta békülő versnek szánja, s azért, hogy Xotara ne a fojtogatásra, hanem az együtt eltöltött éjszakára gondoljon. Nem mozdul, megvárja, míg a lány ébred, nem akarja itt hagyni búcsú és szavak nélkül.*

2258. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-10 06:52:07
 ÚJ
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

-Áh, majd talán ha úgy alakul, újra kihajózunk, de ne éld bele magad túlságosan! *Azért, hogy ne szegje kedvét a férfinak, nem beszél a számtalan szörnyű kínok között elpusztuló társáról, egyik legjobb cimborájáról, akit ő csábított gyermekként a hajóra, ahol aztán agylázat kapott, és orvos nem lévén a hajón, mire kikötöttek, már halott volt. Vagy arról a sok gyilkosságról, meg egymás beleit kiontó újoncról, akik hajba kaptak pár aranyon, mikor fizették őket!* ~Te pedig ezen akkor még csak nevettél, nem, hogy elmagyaráztad volna nekik, hogy mi van! Na, látszik, hogy öregszünk, ugye Leon?~
-Várom én a kalandokat, csak másmilyeneket! Kalandozok én az asszonyi ölekben! Meg, hogy megverhetek egy másik venárt, csak úgy, kedvtelésből, és az még örül is neki! *Utal itt egyértelműen Aviolanra.*
-Azonban már csak puszta kedvtelésből, lehet nem mennék ki egy faluba legyilkolni a parasztokat, mint régen! *Vigyorog átszellemülten, bár mások ezt eszelősnek mondanák. Látja, hogy azért valamennyire betalált az ötletével, de azért, annyira mégse, hogy az igazság legyen.*
-Hát, akkor? Megöltél valakit, ugye? *Nem is érti, hogy miért fontos ez, de már azért is maradni akar a témánál, mert ez egy jó beszélgetés eddig. Lehet, ha elterelődik másfelé, akkor már nem lesz olyan jó. Mikor látja, hogy a fickó nyújtani készül, egyből leesik neki, hogy ez valamiféle verseny lesz.* ~Jaj öreg csontjaimnak!~ *Aztán mikor elrajtol mellőle a férfi, egy pillanatig még meglepődötten néz, majd azonnal kirobban, hogy utolérje.* //Gyorsaság 170-Nagyon Jó//
*Mikor beéri a férfit, szándékosan nem hagyja le, hanem mellette fut. Mikor odaérnek, vár, hogy mit kap a kezébe.*

2257. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-10 06:36:43
 ÚJ
>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A Kulcsok Őre és a Kapu Őrzője//

*Vörös köd.
Xotara elvesztve minden önkontrollját, tudatosságát, gyilkos ösztönnel ragadja meg Umon torkát, azzal a teljesen nyers céllal, hogy megfojtsa az Átkozott szerzetest, vagy pontosan fogalmazva, hogy a Démont belefojtsa a szerzetesbe.
Közben, a szerzetes is vergődik kötél béklyóban, és éppen azon van, hogy valahogy szabaduljon. A Természet Törvényeihez híven, Umon egymaga nem tépte el a kötelet, de bizony a tüzesen izzó pecsétgyűrűjével már elégethette annyira, hogy az meggyengült, és már Umon önerejéből is képes lehetett kiszabadulni belőle. A Természet Feletti, ezen aprócska ékszerével, ám mégis nagy jelentőségű részletével, a Természet Törvényei nem számoltak. Briliáns.
Az Átkozott szerzetes kiszabadul. Minden bizonnyal, tagjai elgémberedtek a hosszabb egy helyben üléstől, hiszen Umon már egy jó ideje ki lett kötözve. A barna csuhás megfeszített tagjaira a kötél enged. A barát talán felállni is készül, de a hirtelen szabadulásból keletkezett lendületéből, tehetetlenül nagy erővel dől előre. A barna csuhás tehetetlenségi mozdulatától, a fél térden támaszkodó mélységi lány, egy érdekes leszúrt rittbergerrel egybekötött piruettet produkálva, a gravitáció segedelmével, beleesik a férfi ölébe.
Xotara, agyilag még mindig elborultan próbálja megfojtani Umont, így semmit nem fog fel abból, hogy a szerzetes rovásai visszahúzódnak, szembogara összehúzódva enged teret szeme fehérségének, és szürkéskék íriszének. Xotara nem veszi észre, hogy Umon újra Ura önmagának. Ám, ekkor a barát a fuldoklástól lilulószájjal, elcsukló, de most még karcosabb hangján belesuttog a sötételf lány hegyes fülébe.
„Xot! Xotara!... Köszö... köszönöm, Xot. ”
Ahogy, a kapuban is, amikor Umon rákiáltott, most ezek a suttogó szavak is eljutnak elméjéhez, de most nem csak részben, hanem teljes egészében hatni tud Xotarára. Mintha, egy szeneslapáttal vágták volna fejbe, olyan hirtelen tisztul ki a kép előtte.
Villanás.*
~Mi… Umon? Hűűh!~
*A sötételf lány ujjai azonnal elernyedve engednek szorításukból, és elkapja kezeit Umon torkáról.*
- Basszus! Ne haragudj!
*Xotara, úgy tartja el magától és Umontól is a kezeit, mintha valami undorító dologhoz ért volna hozzá az előbb, de nem az előbbi érintéstől undorodik, hanem tettétől, amit az előbb még vérkomolyan meg akart tenni, és amit talán majdnem be is végzett.*
- Majdnem megöltelek!
*Xotara teljesen elborzad saját kijelentésétől, miközben a hisztéria kerülgeti, erre Umon közli vele, hogy fázik, majd két lapos pislogás után a férfi feje a lány vállára borul. A sötételf lány, így marad magára, a vállán Umon fejével, annak ölében sréhen ülve, leforrázva a gondolataitól és érzéseitől, kezeit még mindig eltartva a levegőbe.*
~Elájult! Biztos, mert nem kapott elég levegőt. Baszki!~
*Ekkor, viszont Umon felületes szuszogása alvó hortyogásba csap át.*
~Mi?! Ez alszik?! Én, meg akartam ölni, Ő meg elalszik?!~
*Hördül fel magában, de ez nem olyan felhördülés, mert ekkor Xotara hálásan, megkönnyebbülten elmosolyodik.*
~Látszik, milyen béna vagyok.~
*De, a sötételflány, ettől a kudarcától most nem roskad magában. Sőt, már rosszmájúan vigyorog.*
~Höh! Látod, ezt Apa?! Még, akkor se tudok embert ölni, ha akarok!~
*Xotarát, mély megnyugvással tölti el ez a felismerés, amire kezeit leengedi. Ekkor, eszmél csak rá hogy hol is ül, vagy is inkább hogy kin.*
~Banyek! Ezt, meg hogy az eredarba hoztuk össze? Tök logikátlan.~
*Ekkor, a vállára bukott Umon tarkójára és nyaka oldalára pillant.*
~Bakker! Ez tuti… baromira látszani fog, és a szekrényemben csak egy vörös szaténsál van fekete csipkével…~
*Xotara, gyorsan le is csapja magában a gondolatot, mert menten könnyes röhögésben tör ki, ha tovább gondolja.*
~Rajtam se vették észre, csak Pycta… de hát Umon meg olyan hóka, leszámítva a tetoválásait. Talán, itt az idő kiteregetni a szennyest? Talán.~
*Umon nyakán Xotara lila kézjegyei lassan brutális nyakékformát öltenek, emléket állítva a korábbi események láncolatának, melynek első láncszeme a fürdőben kovácsolódott, de a láncnak még koránt sincs vége.
Egyik, kezével végig simítja Umon sérült tarkóját. Elvigyorodik.*
~1-1 Démonisztikus Eksztázisom.~
*A szerzetes nyakát újra megérintve érzi, hogy Umon tényleg fázhat. Másik kezével, annak kezét is megfogja, ami szintén elég fagyos.*
~Fel kéne innen kelni és le kéne mászni az istállóba lópokrócért.~
*Umon fázik. A jó szerzetes nem érzi a hideget.
Xotara csak most fogja fel, hogy Umon ugyanabban a barna csuhájában van, mint amiben mindig lenni szokott. És, már egy jó ideje így van kint vele, ezen a téli éjjelen.*
~Már, tök régóta fázhat. Ezek, a hülye mazochista férfiak.~
*Xotara, leoldja magáról fekete, csuklyás köpenyét, amit óvatosan húz ki a vállán lévő Umon feje alól, majd gyakorlott köpenykanyarintós mozdulattal, úgy teríti a kettejükre, hogy az inkább Umont melegítse. De, Xot nem mazochista, így bőven hagy magának is annyi köpenycsücsköt, hogy ő se fagyjon meg, csak jobban fel kell húznia a lábait, és egy kicsit jobban oda kell bújnia a másikhoz. Úgy, ülnek ketten a köpenymelegedőben, mint a borsó meg a héja. A szögre akasztott lámpásból elég az olaj, és kialszik. Bizony, hiába sötételf szemek, mert nem sokra rá, azok is leragadnak, és Xotara is elalszik, őrségben. Igen. Szégyen és gyalázat, de így alszanak együtt, a méltóságteljesen érkező Nap, első sugaráig. Vagy még tovább? A fene se tudja.*

A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.10 06:56:47

2256. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-09 23:20:41
 ÚJ
>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Barátnők//

*Xotara is megkönnyebbül, amikor látja, hogy barátosnéja arcán nyoma sincs egy neheztelő vonásnak sem. Így, nyugodtan hallgatja Seles válaszait, gondolatait. A mélységi lánynak igazán fel sem tűnik, hogy a harcos amazon, egyik mondata milyen velős és tömör, amivel barátosnéja olyat mondott, mintha olvasna a sorok között, és egy ilyen kettős utalással próbálna hatni rá, vagy inkább a Tudatalattijára.*
~Szeretet kulcsa… de hát, hogy lehetne annak kulcsa? … az őröknek van kulcsa a kapuhoz.~
*Viszont, Xotarában az egészből csak annyi csapódik le, hogy Seles, ezt a közhelyes badarságot, biztos valami ostoba lányregényben olvashatta. Sőt, a sötételf lánynak is rémlik valami, talán az ő kezében is megfordul az a könyv. Nem egyszer járt, Pirtianes főkönyvtárában, éjjel magának könyvet lopni. Persze, Xot nem olvas ilyen nyálas lányregényeket, ha mégis az csak puszta véletlen volt, és az első pár oldal után, minden bizonnyal, a sarokba vágta azt a gyermeteg, vacak mesekönyvet. Xotara nem is emlékszik pontosan, de a történet két nővérről szólt. Az egyik egy lelkes, naiv és nyíltszívű lány volt, a másik nővér meg valami jégvarázzsal volt megátkozva, és a történet tanulsága az volt, amit Seles, az imént szinte szó szerint idézett. Erre a felismerésre, Xotara 'nagyszája' széles vigyorra húzódik. Főleg, amikor látja, hogy Seles el is pirul. A mélységi lány már vágna is közbe, a szkeptikusan, jégvirágos modorát előszedve, hogy ez milyen közhelyes badarság már, amikor barátosnéja tovább magyarázva megsimogatja, az ő karját. Köszönetképpen, mert hálás neki, hogy meg akarja óvni a rossz dolgoktól. Xotarában, meglepetésében, benne reked a fagyos szusz, és csak ennyit tud hozzáfűzni: *
- Szívesen!
*Majd, megilletődve tovább figyel Selesre.*
- Jól, mondod; tűnünk. Látni és láttatni, de van, ami láthatatlan. Érdekes, Te sem tűnsz most, olyan gyengének, mint amilyennek olykor mutatod magad. Harcos Amazon.
*Veti oda Selesnek, elmosolyodva, majd a kalóz ficsúrra terelődik a téma.*
- Én szorítok nektek… de továbbra se fogom a keblemre ölelve elfogadni az udvarlód. Még sokat kell letennie az asztalra, hogy kioltsa gyanakvásom, ha így lesz… meg fogom követni, de azért erre nem tenném le a nagy esküt, ha nem bánod.
*Seles tovább csacsogva mesél neki, arról hogy majd Leonttól vívó leckéket vesz.*
- Milyen, gáláns dalia… a Bajvívó Sármőr… csak sérvet ne kapjon a megterhelő feladattól.
*Szúrja közbe vigyorogva, de amikor barátosnéja a balkézről és a démonokkal való együtt hálás összefüggéséről beszél, egy pillanat alatt, görbül szája feszült ajaktartásba. Persze, nem azért, mert a sötételf lány hitelt adna ilyen ostoba, elvakult, vallási babonáknak, hanem azért, mert Seles pont most kezd a démonok létkérdéséről fecserészni. Xot, suta vigyort erőltet magára, megdörgöli tarkóját.*
- Pee… rsze, hogy nincsenek démonok… mekkora ökörség már. Biztos, az olyan ökrök találták ki ezt az egészet, mint Leon.
*Vigyorog továbbra is sután, de aztán témát váltva, kenyérre kenhetően, válaszol.*
- Így van. Ne is, ha meg mégis úgy alakulna, akkor azt tisztázzuk is le, az elején. Jó? Én is örülök, hogy barátosném vagy, és nekem mindig bejött, hogy balkezes vagy. Tök jó, gondolj csak bele. Ha, egyszer valamivel szemben, együtt kéne felvennünk a harcot, akkor hátunkat egymásnak vethetjük, anélkül, hogy akadályoznánk a másikat az íj megfeszítésekor.
*Xotara, elmosolyodva int a fejével a kapu felé, amire Seles visszabiccent, és már el is tűnik az őrtorony lejáróban. A sötételf lány a toronyban könyökölve legelteti árgus szemeit a Vadvédbe érkezőkön. Levonva magában mindenről és mindenkiről a konklúziókat.*

A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.09 23:30:08

2255. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-09 22:11:51
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Csajok//

*Nagyon hálás Zarának azért, hogy hagyja szemérmeskedni és nem is néz felé. A beszélgetésben azért beszáll.*
- Nem zárja be. Csak szorul az ajtó. Biztos elvetemedett a nedvességtől, vagy nemtom, de én is gyenge vagyok hozzá, hogy kinyissam.
*Meg ezek szerint mindenki, aki ott próbálkozott, majd zártnak hitte és odébb állt. Kétes dicsőség, hogy nem csak az ő izomzata puding, hanem a többieké is. Mivel az imént magukhoz invitálták, ezért Aenae gyorsan be is mászik, hogy ne kelljen mutogatnia magát túl sokáig. Tarkóját a dézsa peremének támasztja és igyekszik összehúzni magát, hogy ne kelljen hozzáérnie másokhoz.*
- Na azért annyira nem haldokoltam. Valami kis ezüst karikára gondoltam egyébként. Vérszemet azért nem, azt hiszem, hogy az orromban bénán nézne ki, a mellbimbómat nem szúrnám át, meg a pöckömet sem. Máshová szoktak még tenni ilyet?
*Érdeklődik Lyzre nézve, akin amúgy van egy bazi tetoválás, szóval valószínűleg nincsen ellenére az effajta testmódosítás, ezért is kéri őt. Xotarát nem szívesen kérné meg ilyesmire, nincsenek ugyanis túl jóban, de mivel erről nem kell mindenkinek tudnia, így a Xotarára vonatkozó részeket teljesen elengedi a füle mellett. Ekkor érkezik az említett sötételf kebelbarátnője, Seles, szintén tisztálkodási szándékkal, de ugye Bayden kívül mindenki ilyen szándékkal jár ide. Természetesen őt is meginvitálják ebbe a dézsába, ami így nyilván szűkös lesz, de Aenae már összehúzta magát. Mosolyog Selesre, majd a tekintete átsiklik Zarára.*
- Biztos vagyok benne, hogy a laborban van valami, amitől eszméletemet vesztem és akkor nem kiabálnék, mint múltkor. De a kedélyjavítód is jól hangzik.
*Nem él egyikkel sem, még sosem szedálta le magát és egy-egy korty boron kívül más alkoholt még sosem ivott, egyéb tudatmódosítókat meg csak könyvekből ismer és onnan is csak azóta, hogy az itteni könyvtárban találkozott velük. Bármelyik hamar kiütné, hogy kacagjon egy köldök-átszúrásnál. Akkor mondjuk tényleg nem sikoltozna.*

2254. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-09 21:38:04
 ÚJ
>Zaratinate Roentra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Csajok//

- Igen, a fürdő most nagyon jót fog tenni! De akkor ezek szerinte nem velem volt a baj teljesen. Na mindegy, legalább ma úgy fogok aludni, mint akit agyonlőttek!
*Bemásznak mindketten a kádba, ahol Zara kényelmesen elnyúlik, szinte nyakig merül benne, kiélvezve a jó meleg vizet.
Lyz is a fenti emeletről panaszkodik. De hát valóban mennyivel praktikusabb volna, ha a hálószobákból nem kéne lejönniük ide!
Már épp készül hozzáfűzni nem túl kedves megjegyzését, mikor nyílik az ajtó, és Aenae lép be rajta. Lyz szavait csak lelkes bólogatással erősíti meg.
Zara direkt nem nagyon néz addig felé, amíg öltözik. Nem mintha nagyon pirulna más női test látványától, hisz az előbb Lyzzel is halál nyugodtan rohangáltak egymás előtt, de tudja, milyen szemérmes volt Aenae a múltkor is, nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni.*
- De hát ezek szerint mindenki itt próbálkozott először... Minek van két fürdőnk, ha Pycta bezárja? Aztán a fél erdő egyet használ. Majd beszélni kéne vele.
*Fűzi hozzá jó nagyot ásítva.
Már nem is lepődik meg, hogy Aenae még mindig tud neki meglepetéseket okozni neki. Múltkori fülszúrás után így fellelkesült volna?*
- Édes szívem, ugye tudod, hogy az jobban fáj, mintha a füled szúrnák át, pedig ott is már haldokoltál. *Mondja nevetve, persze nem gúnyolódik.* De érzéstelenítővel nem lehet olyan vészes, ahogy hallottam. Már ha van egyáltalán olyanunk. Talán még maradt egy kis... kedély javítóm, azzal is kibírható.
*Régen különböző okok miatt az alapfelszereltség volt nála, és nem volt rest pár üvegcsével hozni magával ide is.
Ekkor pedig újabb hölgyemény érkezik a legújabb közösségi színtérre.*
- Dehogy bánjuk!
*Üdvözli a lányt széles mosollyal a arcán. Selessel még úgysem nagyon ismerik egymást, nem volt nagyon alkalma még beszélgetni a lánnyal.*
- De nehogy már külön menj! Van még itt hely.
*Meginvitálja közéjük, elvégre csak jobb hangulatban lehet beszélgetni, ha nem olyan messze vannak egymástól.*

2253. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-09 20:34:24
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Csajok//

*Seles nagyon lelkesen vállalta, hogy őrködik odakint, de a hideg szél a falon még az erős szervezetén is kifogott. Kicsit kaparó torokkal, átfázva lép be a szobájába, és nem vágyik másra, mint egy forró fürdőre, meg majd azután egy finom meleg teára. Hajlandó meghozni az áldozatot, hogy piszkos ruháit levetve még jobban fázzon arra a kis időre, amíg egy törülközőbe csavarva átvág a folyosón a szerencsére szobájától nem messze lévő fürdőig. Ahogy közeledik, lányok hangja csapja meg a fülét, vízzubogás, és ahogy megmozdítja az ajtót, valami finom illat is. Kopogtat, de úgy gondolja, a lányoknak nem lesz baja vele, hogy bemegy.*
- Sziasztok! *Mondja, és tekintetével csak azt méri fel, hogy Zara, Lyz és Aenae van bent, de nem akar senkit megbámulni.* Ugye nem bánjátok, ha csatlakozom? *Kérdezi. Meglátja, hogy az a dézsa, amit használni szokott, még üres. Inkább elvonul a sarokba, mint általában, és ott engedi magának a vizet, miközben hallgatja a lányok beszélgetését, hátha valamihez ő is hozzá tud szólni. Végtére is ideje lenne barátkoznia egy kicsit, még ha nem is adja ezt a szándékát túl jól mások tudtára, mert eléggé magába forduló fajta.*

2252. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-09 19:48:31
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Barátnők//

*Seles megkönnyebbül tőle, hogy Xot nem haragszik meg rá a mondottak miatt, és hogy ilyen őszinteséggel fordul felé. Tulajdonképpen magában azért is hálás, mind neki, mind Isqehának, hogy féltik őt Leontól. Nem baj, ha az embernek vannak olyan barátai, akik felhívják a figyelmét a Xot által épp az előbb emlegetett rosszra. Seles egy pillanatra elgondolkodik, hogy saját magában mi az a titkolt rossz… Eszébe jut, ahogy a kezébe vágta a kést, és a sok álmatlan éjszaka, ahol már fel akarta adni ezt az életet, ezt a rá kiszabott, kegyetlennek tűnő sorsot. Azonban sokkal többet tartogat: szerelmeket, barátokat… Még most, a hideg toronyban állva is csak arra tud gondolni, hogy az élet igenis lehet szép.*
- Ha valakiben sok a jóság, akkor lehet önerejéből jó. Ha valakiben kevés, nos… *Kicsit eltöpreng.* Talán csak több segítségre van szüksége. Szerintem a szeretet a kulcsa mindennek. *Ismeri be, és nem akarja úgy előadni, mintha össze akarná boronálni Umont Xottal, de mikor kimondja, akkor jön rá, hogy úgy hangzik. Elpirul egy kissé.*
- Ami pedig engem illet, és a védelmezést, hálás vagyok, hogy vigyázol rám, és tudom, hogy azért mondod azt, amit. *Mosolyog, és őszinte hálával megsimogatja Xot karját.* Én is szeretnék vigyázni rád, rátok, de egyelőre ti sokkal erősebbnek tűntök. Leon sem fog bántani, ebben biztos vagyok, még ha abban nem is, mi fog kisülni ebből az egészből. *Erről eszébe jut a beszélgetése a kalózzal.* Képzeld, Leon belement, hogy gyakoroljunk egy kicsit vívni. Kíváncsi leszek. *Kuncog.* Eléggé megriasztottam, hogy balkezes vagyok, alig tudtam lebeszélni róla, hogy nem háltam démonokkal. Szerintem nincsenek is démonok, butaságnak tűnik. *Teszi hozzá, bár még mindig bizonytalan egy kissé, de valószínűbbnek tartja, hogy ez egy falusi kitaláció. Legyint.* Mindegy, a lényeg, hogy örülök, hogy a barátnőm vagy, és az a legfontosabb, hogy ne haragudjunk egymásra. *Olyan elbűvölően ártatlan mosollyal mondja ezt, hogy még a vaj is megolvad tőle.*

//Érkezés Vadvédbe//

- Oh! *Kiált fel meglepetten, mikor meghallja Lyz füttyét, és int nekik, majd odabiccent Xotnak, megértve a feladatát. Lesiet a létrán, és a kapuhoz lép, hogy kitárja azt. A legszélesebb mosolyát veszi elő a vendégek érkezésének örömére, és egészen izgatott, hogy most ő ismételheti meg az egy hata vele megesett kapunyitási helyzetet. Több új arcra is figyelmes lesz, meg egy… disznóra.*
- Kedves vándorok, üdvözöllek titeket Vadvédben! Selestwen Sellewennar vagyok.*Mondja ünnepélyesen és vidáman, és csodálkozva nézi, ahogy az állat elhalad mellette, be az udvarra. Reménykedik benne, hogy Ertatsnoy biztosan tartja azt az irbiszt…* Érezzétek otthon magatokat! *Mutat körbe.*

//Denzack, Zara, Sun//

Tekintete megakad a bordó csuklyás alakon, aki láthatóan fájdalmakkal küzd, Zara támogatja, és még Sunuko is hozzájuk lép. Aggódó arccal siet ő is a színre.*
- Aenae és Pycta nem érkeztek meg még, de Isqeha biztosan tud rajtad segíteni. *Mondja kedvesen a csuklyás idegennek.* Bent van, szerintem a konyha környékén lehet. *Teszi hozzá, hogy megkönnyítse a többiek dolgát egy kicsit.*

//Őrségben//

Megvárja, amíg a tömeg bevonul, és ha nem kell semmi mást csnálnia, újra visszatér az őrhelyére, és még egy kicsit kíváncsian szemléli a táraságot, miközben befejezheti a százszor megkezdett evést. Ezután kiveszi a zsebéből Patkányt, szerelme furcsa zálogát, és őt simogatja, meg dudorászik neki.*
- Mozgalmas napunk van. *Mondja neki mosolyogva.*

2251. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-09 19:33:46
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Csajok//

*Lyz a maga részéről nem festi magát, de ahogy nézi Zara átváltozását, talán szívesen kipróbálná. Talán az ő arcán is javítana némileg. Talán kiemelhetné a szemét.
~Ugyan, minek is, kinek is? Itt az erdőben úgysem érdekel senkit.~ El is veti magában a gondolatot. ~A vadakat tuti nem érdekli.~
A hordón üldögélve hallgatja, hogy Zarának nem volt valami jó napja.*
- Akkor nagyon rád fér egy kis lazulás. Én sem aludtam valami jól az éjjel… lehet, hogy van valami a levegőben, mert mióta itt lakom, az első éjjel volt, hogy nyugtalanul aludtam.
*Lyz dézsájába még csak alig gyűlt valamennyi víz, így örömmel fogadja el Zara felajánlását.*
- Ó, köszi. Ebbe a dézsába nagyon lassan folyik a víz. Lehet, hogy a csővel van valami baj. Talán szólok is Umonnak, hogy nézzék meg, ha lesz egy kis idejük.
*Elzárja a lassú csapot, és bemászik Zara mellé a dézsába.*
- Próbáltam az emeleti fürdőbe bejutni, de nem nyílt az ajtó. *Sóhajtva hozza fel a témát, ami a leginkább rosszul esik neki ma este.* Első este tudtam ott fürdeni, azóta nem nyílik az ajtó. Lehet, hogy zárva van?
* Éppen hogy kimondja, nyílik az ajtó, s a felszálló párán át Aenae fürtjeit pillantja meg. *
- Szia, persze, gyere csak nyugodtan, csak abba a dézsába nem folyik a víz rendesen. *Mutat a másik dézsa felé Lyz, amibe korábban akart vizet engedni. Végül is így, hogy Zarával osztoznak egy dézsán, spórolnak is némi meleg vizet. Nem egy éjjeli fürdőzés alkalmával járt már úgy, hogy nem jutott neki meleg víz, így dideregve mosakodott meg sebtében, aztán gyorsan szaladt a meleg takaró alá. Így legalább az utánuk következőknek is jut majd meleg víz.
Aene kérdésére újra felhozza az emeleti fürdő problémakörét.*
- Éppen morgolódom, hogy a fenti fürdő el van zárva, jobb lett volna csak odáig menni… *Derűsebben mondja, mint ahogyan korábban érezte magát miatta. Talán a meleg víz kezdi lelazítani, vagy Zara fürdőolaja teszi meg a hatást, de kevésbé bosszús, mint volt. Azon pedig végképp derül, amikor Aenae a köldöklyukasztást hozza fel lehetséges igénynek. Azért az már nem egy fülcimpa. Mosolyogva könyököl a dézsa peremén.*
- Nem is tudom Aenae… A füleddel még elboldogultam, de a köldökkel meggyűlne a bajunk szerintem. *Kicsit tart ettől.* Esetleg Xotarát kérdezd meg, ha komolyan gondolod. Hátha ő csinált már ilyet. *Tart egy cseppnyi szünetet, majd elgondolkodva folytatja.* De ha Xotara nem vállalja, utánajárok a könyvtárban és megcsinálom neked. Van bele való ékszered? Vagy mit akarsz bele tenni?
*Egyre szélesebben mosolyog, mert ha Aenae komolyan gondolja, akkor valószínűleg már elfelejtette, hogy mennyire égett a füle, amikor azt lyukasztotta neki.*
- Vérszemet kaptál? *Pillant sokatmondón a lányra.*

2250. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-09 17:54:17
 ÚJ
>Aviolan Sunuko avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

//Érkezés Vadvédbe//

*Végül csak megérkeznek. Sokkal korábban a kelleténél, többedmagukkal, de legalább épségben és megerőltetés nélkül. Amint az utolsó fák törzsei közt mennek el már kihatolnak a napfényes területre, ahol a Vadvéd bástyáján álló őrök egyike (Most melyik lehet szolgálatban?) azonnal meg is láthatja és felismerheti őket. Lyz füttyentése szakítja a csöndet, de mégis kellemesen hangzik a fülnek. Ez is egy elf trükk talán? Ahogy lovával mellé léptet és megáll, mosolyogva nézi a másik kettőt. Azért reméli hogy mindenki egyben van még.
Viszont amint mozgást vél hallani, ösztönösen hátrakapja a fejét iszonyatos sebességgel, mintha máris egy potenciális ellenségre számítana aki csak az alkalmat várta hogy ellankadjon a figyelmük. (Tekintve hogy Sol mögötte ül, saját fejét kissé oldara fordítva próbál kilesni mögüle, derekát és gerincét nevetségesen kihajlítva a próbálkozás alatt, így a két lánynak lesz min mosolyogniuk.) De nem, mindössze erődbéli társuk, Zara az, és még... egy krízises állapotban lévő csuklyás férfiú akit támogatnia kell a lánynak.
Nem tétovázik: egy laza mozdulattal nagy fekete lováról a földre landol és már a hirtelen többszemélyes vadásztársaság felé tart, mindenkinek intve és mosolyogva közben akivel szempárja ütközik.*
- Mi történt? Mintha egy seregen kellett volna átgázolnotok. Zara, hadd segítsek. És te ki lennél? - *Szinte hadarva ejti ki a szavakat miközben már karnyújtásnyi közelségbe kerül a két említetthez, készen arra hogy átfogja a láthatólag ramaty állapotban lévő csuklyást. Ha az enged, saját vállát leengedi hogy amaz belé karoljon és jobbról támogatja, szinte ösztönösen cselekedve. Magyarázkodni ráér később.*


2249. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-09 17:30:16
 ÚJ
>Aviolan Sunuko avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

*Két kezének ujjait összekulcsolva és magasan feje fölé kinyújtva hallgatja Leont, miközben igyekszik egész idáig nem eléggé megerőltette csontozatát helyrerakni: Ha már küzdeni fognak, nehogy felkészületlennél tegyék!
Szavaira megértően bólint: Bár őt sosem kötötték le túlzottan a hús élvezetei és a bájos szavak tömkelege, még neki is hiányzik egy kellemes asszonyi kéz; egy társ, aki lélekben és testben egyaránt képes lenne őt támogatni. Talán egyszer.*
- Ha semmi nem válik be, majd összedobjuk együtt a pénzt! Csak nem kerülhet egy egész kastélyba, ugye? - *Feleli és kérdi optimistán. Nem mintha egy választ várna, sőt: inkább csak vidításként használta ezeket a szavakat minthogy komolyan gondolná, hisz' még az ő csekély agyának is érthető hogy jóformán lehetetlen lenne ezt elérniük.*
- Békés munkát kívánsz, mi? Nekem még belém férnek a kalandok, akár még helyetted is végezhetem őket! - *Energikus viselkedése inkább fiatalságának köszönhető. Nem tudja mennyivel idősebb nála embertársa, de ahogy arcát tanulmányozta úgy tippelni mert volna hogy épp eléggel hogy ilyet mondjon. És pont elég kevéssel ahhoz, hogy ereje teljében maradjon. Ezt nem szabad elfelejtenie amikor ellene fog küzdeni.

Fejét riadtan felkapja Leon feltevésére, és olyan hirtelen és gyorsan fordítja rá tekintetét, mintha dróton keresztül húzták volna. Komor arca az övét fürkészte mielőtt leszűrte volna hogy fogalma sincs az ex-hajósnak hogy mégis milyen közel tévesztette el az igazságot.*
- Nem. De bárcsak ez lett volna. - *Ennyit tud mindössze kinyögni magából mielőtt elfordította volna fejét és némán tovább kereste volna a fegyvereket.
Viszont amikor Leon felajánlja hogy együtt menjenek, boldogan néz föl ismét és egyetértését adva kételkedés nélkül bólint egyet. Még el is vigyorodik. *
- Ahogy akarod! De ne hagyj le annyira, különben tán' annyira kifulladsz hogy nehezedre esik harcolnod! - *Ezekkel a szavakkal komikus tisztességgel társa mellé áll és lábait kinyújtóztatja, majd hirtelen minden figyelmeztetés nélkül előreveti magát a raktárhelyiségek irányába. Bár nem vesz föl megerőltető tempót, lábát akkor sem kíméli. //Gyorsaság 85-Jó//
Ha társa követi (na meg le is hagyja) és elérik a raktárat, előtte kissé lelassítva áll meg és szemeivel már keresni kezdi a megfelelő eszközt az általa és Umon által idehordott limlomok közül.*

2248. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-09 16:52:05
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Csajok//

*Néha megesik vele, hogy rosszul alszik, általában azért, mert rosszat álmodott, ilyenkor az éjszaka folyamán többször is felriad, a múltkor egy elsuhanó árnyat is látni vélt, de most olyan érzése volt, mintha valaki fölé hajolna és szagolgatná a haját és gonoszul lihegne hozzá. Persze csak rossz álom volt, semmi egyéb, mert mikor megriadt, akkor csak Pycta szuszogott mellette és cseppet sem tűnt olyannak, mintha egy pillanattal korábban még a haját szaglászta volna kéjes vigyorral. Különben is miért csinálna ilyet suttyomban, amikor amúgy bármikor megtehetné?
A rossz alvás az egész napjára rányomta a bélyegét, főleg azzal, hogy nemigen tudott semmire koncentrálni és elképesztően álmos volt, ezek után meg többször belealudt a könyvtárban az olvasásba, úgyhogy úgy döntött, hogy inkább olyannal tölti a nap további részét, amibe nem tud belebóbiskolni. Az istálló kiganézása és a boxok újraalmozása éppen megfelelő elfoglaltság volt, így most már nem csak álmos, de fáradt is, ráadásul tényleg büdös is. A dzsuva nagyját már odakint lemosta, de még mindig büdösnek érzi magát, bár valószínűleg csak pszichésen.
Az emeleti fürdőt veszi célba, de az ajtó szorul és az ő testi ereje nem is elég hozzá, hogy bejusson, így a földszinti felé veszi az irányt.
Kopogás után bedugja a fejét, mivel a választ nem várta meg és amúgy is hallotta a kiszűrődő hangokat, de azért nem akar rárontani senkire és időt akar adni, hogy felkészülhessenek arra, hogy valaki be fog lépni.*
- Akad még hely, ugye?
*Majd megint elfordulva vetkőzik, és nem néz oda addig, míg mások csupaszok. Amúgy tudja, hogy van hely, hiszen a múltkor is vidáman elfértek. Úgy slisszol be, hogy lehetőleg a másik kettőnek semmi olyan testrészét ne lássa, amit amúgy ne láthatna ruhában is.*
- Hogy vagytok?
*Ritka nála, hogy csevegést kezdeményezzen, de néha azért megesik, és talán Lyzzel és Zarával vannak olyan nexusban, hogy meg merje ezt tenni.*
- Arra gondoltam Lyz, hogy a köldököm is kiszúrhatnád. Láttam egy könyvben és tökre tetszik.
*A másik kettő azt hiheti, hogy viccel, pedig komolyan gondolja. Félig.*

2247. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-09 15:47:30
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Tartályok, fogaskerekek és egyebek//
//Leon, Isqeha//

*Kezét az ajtó kilincsén tartva némán hallgatja Leon értekezését szerelemről, barátságról, csapatról és kissé furán is érzi magát. Valahogy kifordult a világ, s korábban egy elf, most egy kalóz szavaira van szüksége a szerzetesnek, hogy megnyugodjon. Ahogy végiggondolja eddigi vadvédi pályafutását, felejtve a hordókat és a számtalan esést, rájön, hogy Pycta és Leon mellett, Sunuko és Xotara is nagy támasza, ahogy Lys sem küldte el őt, mikor az erkély alatt kedveskedni próbált. Lassan úgy érzi megnyugszik, s nem sanyargatja magát többé. Azonban Leon, Xotarával kapcsolatos szavaira csak elkomorodva megrázza fejét:*
- Nem tudom mi az, amit érzek bár lehet kívülről ez ily egyértelmű. De ha így is van, nem lehet közöttünk több. Egyszerűen nem lehet és ne kérdezd meg miért! *Komorsága nem ver gyökeret, azonban ismét kissé tehetetlennek érzi magát. Xotarát gyönyörű nőnek tartja, aki határozott, szókimondó, talpraesett és segítőkész. Valóban többet foglalkozik Umonnal, mint mással, talán ő is mélyebb érzéseket táplálhat. Hát lehet ennyire rövid idő alatt valakit annyira kiismerni, megismerni, hogy a ismeretségből ekkorát fejlődjön a kapcsolat? Umon megrázza fejét és megismétli:*
- Egyszerűen nem lehet több közöttünk. Még ha szeretném, akkor sem. Pedig milyen jó lenne egyszer mellette ébredni hajnalban. *Umon felsóhajt, s az égre néz, Leon korábbi hegyes, majd hatalmas fás hasonlata jut eszébe, s elmosolyodik a kalóz kérdéseire:*
- Támaszom vagy ezekben az időkben is, melyet nagyon köszönök. Remélem egyszer viszonozhatom neked ezt a lelki segítséget, bár azt is remélem, hogy soha nem lesz rá szükség, mert te leszel a világ legboldogabb embere. Két kérdésedre azonban tudok válaszolni. *Monjda, majd Leonhoz közelebb hajolva, fülébe suttogja a férfiimádó-nőgyűlölő és egyéb faji, vallási és etnikai alapon tett kényszeredett különbözőségek fogalommagyarázatát. Szelíden utal arra, hogy a sötétebb bőrű vagy egyéb szerzetek, embereknek való hierarchikus alárendelése nem feltétlenül jó dolog, mert ennyi erővel az olyan sötétbarna hajú nőket is kiközösíthetjük, mint Seles, csak azért, mert a miénk világos.*
- Érted már cimbora? Van, hogy a humor félreérthető, s gonosz dolognak tűnhet, így vigyázni kell a csípős nyelvvel is, nehogy túlzottan sértő legyen. *Mosolyog Leonra, majd belép az ajtón. Ahogy helyet foglalnak az asztalnál, Isq ebédrendelését eleinte nehézkesen fogadja, mondván nem éhes, aztán az örök közhelyes gondolat jut eszébe, miszerint evés közben jön meg az étvágy, s néhány perccel később már vidáman falatozik a többiekkel. Komoly arccal és figyelemmel hallgatja Isqeha beszámolóját a műhelyben tett látogatásáról és további terveiről, ötleteiről, közben azonban lopva azért Isqeha és Leonra néz. Egyelőre azt látja, talán nem ugranak egymás torkának, majd megállapítja, hogy annyira talán nem is különböznek egymástól. Mindkét férfi tudja mit akar az élettől, egyikük megfontoltabb, másikuk határozottabb. Egyikük romantikusabb, másikuk racionálisabb. Reméli ezt ők is felismerik, s nem áll közéjük egy félreértés sem. Közben Isqeha felvetésére nagyokat bólogat:*
- Úgy van. Isq jól szólt szükség lesz az erődre és a segítségedre, nem csak az üvegeknél, egyéb projektekben is. *Isqeha a kapunál történekkel kapcsolatos kérdésére csak legyint.*
- Inkább hagyjuk, viszont szeretnék valamit veletek megbeszélni. Nagy tervem van, azonban Pycta jóváhagyása szükséges még hozzá. Leon, te úgy gondolom az alkoholban otthon vagy eléggé, magam is azt érzem, van érzékem hozzá. *Itt kissé elmosolyodik, majd Isqehához fordul.* - Isq, mit gondolsz, tudnátok olyan gyógynövényeket gyűjteni nekem az erdőben Aenaevel, amit esetleg szeszhez keverve le tudnék párolni? *Kérdése nagyon fontos, ugyanis nem tudja Pyctának miként adja elő, hogy az elmúlt hatban a könyvtárban, már a szeszfőzéssel kapcsolatos könyveket keresi.*
- Azt gondolom, hogy a gyógyfüves, alkoholos párlatok jótékony hatását ecsetelve, Pycta talán megengedi nekem, hogy egy kis szeszfőzdét építsek lepárlóval, ehhez viszont mindkettőtök segítségére szükségem lenne. Gondoljátok el, saját szeszfőzde, saját ízvilág, saját nevű italok! Persze ez csak úgy működik, ha Pycta engedélyezi, természetesen sem az erőd, sem az erdő erőforrásait nem akarom meríteni, mindezt önköltségen oldanám meg.* Kérdését követen a levest tovább kanalazva néz olykor a többiekre. Leon válaszában szinte biztos, azonban Isqehában kissé még bizonytalan, nem tudja hogyan viszonyul a témához. Magyarázatképpen ezért gyorsan hozzá is fűzni:*
- Persze nem alkoholizálni akarok, nem is az ivászat miatt. Nyilván jó dolog saját palackozású italt fogyasztani a barátokkal, de nem ez az elsődleges célom, hanem, hogy Vadvéd tatarozására, építkezésekre a szükséges anyagi forrásokat egyszer biztosíthassam. *Itt már tényleg elhallgat, s miközben tovább eszik, fürkészőn a másik kettőre néz. Nem titkolt célja az sem, hogy a közös küldetés, talán közelebb hozhatja ezt a két, általa nagyon kedvelt szerzetet. Ha még a lányok is csatlakoznak, ha Isqnek is kialakulna kapcsolata, akkor az aztán igazán csodálatos lenne.*

2246. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-09 15:44:38
 ÚJ
>Zaratinate Roentra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Pár perc múlva Lyz csatlakozik hozzá, látszólag ugyanazzal a szándékkal, amiért ő is idejött. Nem mintha bánná ezt a lány, a jó társaság, mindig jó.*
- Szia!
*Mondja mosolyogva, majd visszafordul a tükör felé, hogy másik szeméről is lemossa a sminket.*
- Áh, fárasztó!
*A szennyeséhez dobja a szemfestéktől megfeketült rongyot, aztán törülközőjét is egy kis asztalra rakja, hogy végre megmártózhasson a forró vízben.*
- Nagyon rosszul aludtam az éjjel, és már reggel is alig éltem, most meg még inkább így érzem.
*Bemászik a dézsába, cseppent bele egy keveset az üvegcséjéből, mitől enyhén rózsa illat járja be a szobát.*
- Csatlakozol?
*Ajánlja fel Lyznek kicsit arrébb csusszanva.*
- Veled történt valami különös?

2245. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-09 13:32:18
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

- Nem szeretnék vitatkozni senkivel. Veled meg végképp nem. *Válaszolja szégyenlősen. Igazából azt sem tudja, milyen az a kibékülős összeborulás, mert nem igazán vitázott még senkivel, főleg nem olyannal, akivel utána ki lehet békülni. Valahogy a csuhás még a jelentéktelen összekapásoktól is szeretné távol tartani magát. Enélkül is összeborulhatnak bármikor, akkor miért kellene ehhez összekapniuk. Fene sem érti az embereket.
Persze mindez valójában le sem játszódik az elfben, mert éppen egy dézsa forró vízben ül Aenae-vel.*
- Én nem szeretnék városban élni, rosszul tűrném az erdő hiányát. *Válaszolja. Igaza van a topázszeműnek, vannak, akik nem valóak az erdőbe és vannak, akik nem valóak a városba. A csuhás az utóbbiak táborát erősíti.*
- Én nem tettem semmit. *Tárja szét víztől csöpögő kezeit elhárítótan, széles mosollyal. Ő bizony semmit sem tett, ha valami zavar van Aenae fejében, az biztosan magából ered, a hosszúéletű csak az oka lehet, de nem az okozója.*
- Türelmetlen volnék? *Kérdez vissza halovány mosollyal, ahogy orruk összeér, még az egyik szemöldöke is feljebb szalad a kérdéskor.
A csuhás biztosan nem lett türelmetlenebb vagy türelmesebb, egyszerűen csak lassan beletanul ebbe a páros dologba. Minél több időt töltenek együtt ilyen intim környezetben, annál gyakorlottabb lesz. Figyel, tanul és tapasztal, ami nem csak Aenae-nek jó, de a csuhásnak is, ahogy egyre jobban megismeri a másik testét és a sajátját.
A dézsából felszálló gőz jótékonyan rejti el az emeleti fürdőben történteket, igazáról csak a két dézsában lévő tudna valót mondani. Amikor végeztek a fürdéssel és úgy mindennel, kicsit elhúzódik a takarítás, mert valamiért elég sok víz került a fürdő kövére. Majd miután Aenae elhagyta a fürdőt és a csuhás is elindul a szobájába, zavartan tapasztalja, hogy az ajtó eléggé szorul, nehezen lehet kinyitni.*
- Mi lelhette? *Tűnődik magában.*
- Szólnom kell Umon-nak, hogy nézzen rá, még a végén azt hiszi valaki, hogy bezártuk. *Somolyog halkan, majd ruháit kezébe fogva mosolyogva távozik a fürdőből.*

2244. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-09 11:52:03
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Tartályok, fogaskerekek és egyebek//
//Umon, Leon//

*Banya levese hozza a szokott színvonalat, Isq jókat kanalaz, mellé nagyokat fal a cipóból, és roppantul élvezi ahogy az egész bensője átmelegszik az egész napos munka és a vizes cuccban való fagyoskodás után. Arról lemarad, ami az udvaron zajlik, sem Xauzur megjelenésének, sem Umon, Leon vagy Xotara szavainak és szópárbajának nem szem és fültanúja.
Amikor Umon benyit a nagycsarnokba, odakintről érkezve, megörül, bár hogy Leon is vele érkezik, azon már kicsit meglepődik. Ő jót eszik, a leves nagyon jó, így az első gondolata, meglátva őket, hogy biztosan ők is ennének, tudva hogy Leon valószínű egész eddig a falon állt, őrségben, nem beszélve Umonról, aki meg odakinn túrta a patakmedret. Ahogy odaérnek hozzá, az asztalhoz, hogy ők is letelepedjenek a kandalló tüzéhez, lenyeli az ételt, és megtörli a száját a kézfejével.*
- Sziasztok! Kértek? Egy nagy kondérral van a konyhán! *kérdezi, és eléggé el nem ítélhető módon meg sem várva a választ, hamarjában int a kis venár fiúcskának a konyhaajtóban, hogy hozzon a levesből az érkezőknek is! Az ért a szóból, úgyhogy mire a szerzetes meg a copfos leülnek, két cseréptálban már gőzölgő, forró leves, benne öblös, mély fakanál, meg két cipó díszeleg előttük az asztalon, ellenállhatatlan illatokat eregetve.*
- Jó étvágyat nektek is! *vigyorog Isqeha, folytatva a kanalazást, és közben Umonra figyel.
Közben azért lopva, időnként Leonra pillant.
Egészen a mai napig Isq nem nagyon foglalkozott Leonnal. Az elmúlt egy hatban, a kapuban való véletlen összetalálkozás óta nem is igen beszéltek egymással. Isq el volt foglalva azzal hogy ismerkedett az erőddel, bejárta annak minden zegét zugát, az idejét leginkább a könyvtárban, a műhelyben, a laborban meg a déli szárny apró kis emeleti szobájában, nagyritkán az étkezőben, hol Selessel, hol Xotarával, hol mindkettejükkel, hol egyedül töltve.
Az a hirtelen jövő "Leon átöleli Selest" sziluett, amit ma reggel, a kapun kifelé menet meglátott odafenn a járőrpallón, eléggé váratlanul, igencsak kibillentette a lelki egyensúlyából.
Leon a semleges megítélésből Isq bensőjében egy pillantás alatt átesett egy másfajta megítélésbe. Isqeha ráébredt, hogy ő mennyire utálja a kalózt!! Ráadásul a megvilágosodása azzal a mély meggyőződéssel is együtt járt, hogy úgy hiszi, azóta utálja, amióta csak meglátta a kapuban.
Innen már igen rövid út vezetett odáig, hogy ennek az utálatnak nyilván oka is kell legyen! Amely ok, ez egyértelmű, nyilván nem Isq féltékenysége, vagy hiúsága, nem nem, az okot egyedül Leonban kell keresnie! Hiszen majdnem levágta őt ott, a kapuban! Csak Seles készenlétben álló nyílvesszeje állította meg!
Isq tehát a délelőtt folyamán, a reggeli látvány tudatosodása után, Leon tocsogós utálatába merült, szépen kiszínezve és felnagyítva magában a kalóz minden utálható tulajdonságát.
Ezzel egészen jól el is lett volna, jó sokáig, igyekezve minél nagyobb tábort gyűjteni idővel az "Utáljuk Leont, hátha Seles ráébred, hogy nem jól választott" látásmódnak.
Nem mintha Isqeha, valljuk be, leküzdhetetlen, mély és múlhatatlan szerelmet érezne Seles iránt, jóval többet annál, mint a kedvelés és a barátság.
Talán inkább a minden emlékezetkiesése és egyéb gondja ellenére az ifjonc Isqehánál sokkal bölcsebb Umonnak van igaza, és a dolog legfőként a félelf hiúságát sérti.
Igenám, de meglehetősen nehéz mély meggyőződéssel, az ifjúság teljes hevével utálni valakit, aki épp leül az asztalodhoz, őszintén jó étvágyat kíván, sőt még a segítségét is felajánlja!
Ezt magában Isq, némi szomorúságára, meg kell állapítsa. Merthogy ezek után kénytelen arra a következtetésre jutni, hogy Leonban nyilván mégiscsak van valami szerethető, ami miatt Seles őt választotta.
Sőt, kénytelen azt a tényálladékot is megállapítani, hogy Leon, így közelről, őszintén, nem utálnivaló. Egészen normálisnak néz ki.
Abba azért nem gondol bele, ahhoz túl fiatal, és nem is ismeri a születése körülményeit, hogy ha apja annak idején nem viszi haza a faluba, hanem ott nő fel a szegénynegyed mocskában, akkor nagy eséllyel igencsak hasonszőrű lenne ahhoz a Leonhoz, aki ellen most olyan finnyásan berzenkedik. És még az sem biztos, hogy életben lenne, és emellett egy mesterkard is lenne az oldalára csatolva, mint Leonnak. És ráadásul ha mindemellé Leon nevelődik fel Kimmeri pártfogása alatt, elfek között, akkor szinte biztos, hogy ő is ilyen meggyőződéses, jogosnak vélt utálattal nézne a csavargó, túlélésre játszó Isqehára. Ebbe tehát nem gondol bele, bár attól még mindez, tekintve a lanawini élet törvényszerűségeit, így van.
Félelfünk tehát mindebbe nem gondol bele, viszont a Leon iránti eddigi utálkozásából jócskán engedve hallgatja Umon beszámolóját a konyhai meg a fürdőbeli tartályokról.*
- Hát, nem hiszem, hogy Banya értékelné, hogy ha a kemencéjébe nyúlkálnánk! *vélekedik vigyorogva.*
- Szerintem *tűnődik hangosan azok alapján, amit Umontól hall* a hidegvizes tároló tartály ott van, a konyhafal mögött. Óriási, hogy megtaláltad! Biztos abból megy a hideg víz a fürdőbe is azokon a csöveken, amit mondasz. *gondolkodik hangosan.*
- A másik tartályt, a fürdőben, ha tényleg az volt ott, nem tudom, miért szerelhették le. *csóválja a fejét.*
- De a fürdő mögött van egy hatalmas fürdőkályha! A kölykök reggelente oda mindig alágyújtanak, láttam! A fürdőbeli melegvíz abból jön, az tuti. Ezért van, hogy estére sokszor már nem is marad!
*Leon szemmel láthatóan nem sok érdeklődést mutat a téma iránt, úgyhogy Isq ezt látva gyorsan rövidre fogja.*
- Hát, lenyűgöző! Nem tudom, ki álmodhatta meg mindezt, de óriási tudás van mögötte! *válaszolja még lelkesen Umon kérdésére a fogaskerékházat illetően.*
- Még jó, hogy valamelyik gép nem volt közvetlenül rákapcsolva a kerékre, amikor elindítottuk! *mondja.*
- De azt hiszem, nagyjából rájöttem, melyiküket melyik kallantyúval lehet majd működésre bírni! *Ekkor szól Leon a segítségről, ha netán emelni kell valamit.*
- Üveg kell! *vágja rá Isqeha.* - Üvegtáblák kellenek, ha télikertet akarunk! Ahhoz mészkő kell, homok, és rengeteg fa a hamuzsír előállításához! Mindenképp szólunk, ha kellesz! *válaszol lelkesen.*
- Kösz, Leon! *vigyorog őszintén a copfosra. ~Felajánlja az erejét! Lehet, hogy Selesnek van igaza?? Lehet, hogy Leon őszintén gyökeret akar verni Vadvédben, és ide akar tartozni, a múltja ellenére? Talán egészen komolyan gondolja Selest!!~ ad teret magában meglepődve, de valódi eséllyel a lehetőségnek.*
- Odakinn mi újság? *kérdezi aztán, mindezeken tűnődve, lassan a leves végére érve, az udvar felé intve Umontól.*
- Bajdiék nem jöttek még meg? Xauzur velük ment? Patkány, megvan? *néz át Leonra, jócskán lemaradva az odakinti eseményekről.*
- Már jó régen elmentek! Nem is beszélve Lyzékről! *mondja gondterhelten, hátha a többiek hírekkel tudnak szolgálni.*

2243. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-09 10:53:24
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Az őrségváltásból Lyzendra kellemesen elfáradva tér vissza az erődbe, hogy a konyhán magához vegyen pár falatot. Banya már többnyire rendet tett, így a nap végén, ezért igyekszik nem sokat lábatlankodni ott. Eddig jól kijöttek az ork szakácsasszonnyal, de tudja nagyon jól, hogy milyen morcos, ha feltartják. Gyorsan markába kaparint egy pár pogácsát és egy bögre kakaót, úgy veszi az irányt a szobájába. Ott aztán megvacsorázik, s elégedetten eltelve vetkőzik le, hogy fürödni térhessen. Törölközőbe csavarja magát, kezébe kapja fésűjét, és egy kis üvegcsét, hogy az emeleti fürdő felé vegye az irányt.
Rányit a kilincsre, de sajnos zárva van.
~Zsúfolásig az erőd, és csak egy fürdő szabad… ~ Illan el az elégedettsége, s költözik helyébe egy kis durca. Most valahogy rosszabbul esik neki, hogy egy szál törölközőben kell bejárnia az erődöt, ha fürdeni szeretne.
Sóhajtva indul a lépcső felé, de egyre inkább érik a gondolat, hogy megkeresse Pyctát, ha már másnak nem jutott eddig eszébe, hogy legyen kedves megnyitni a felső fürdőt, ami mindenki szobájából útba esik, nem csak a vendégszobák felől. Most kicsit bánja, hogy felköltözött, mert lent neki éppen az esett kézre, bár akkor még a felső is hozzáférhető volt. Nem is érti miért lett aztán elzárva. Egy napig ha használható volt, éppen amíg...
Gondolataiba temetkezve ér le a földszintre, s nyit be a fürdőbe, amikor a sminket törölgető Zarát látja meg.*
- Á, szia Zara, hogy telt a mai nap?
*Odalép egy dézsához, hogy ő is megengedje magának a vizet, s leengedje haját is. Míg töltődik a dézsa, felül egy közeli hordóra, fésűjét és üvegcséjét ölébe véve, s lábát lógatva figyeli Zara sminkeltávolítási műveletét.*

2242. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-09 06:07:08
 ÚJ
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//Seles//

*Leon bizony nem veszi észre azt a döbbenetet, amit Selesnek okoz, de talán ha észrevenné is, talán csak valami hatalmas mosollyal nyugtázná a dolgot, és mondana valami olyasmit, hogy később majd rendesen kitapogatja. Azonban a nagy rohanásban ilyesmire nem tud figyelni, hiszen férfiból van. Csak az, az egy mozzanat ami a szeme előtt van, második szálra nem tud koncentrálni. Patkány persze azonnal idomul a lányhoz és fülét farkincáját behúzva próbál nem láb alatt lenni, és nyekkenés nélkül elviseli, bárhova is tuszkolja be a lány.*

//Umon//

*Leon nem igazán ért semmit a helyzetből, sőt még azt sem fogja fel, hogy az egész galibát ő okozta, majd mikor lehetett, még inkább elmélyítette a bajt. Ő csak jót akart, mint mindig.*
-Olyan hülyeségeket kérdezel mindig! *Válaszol mosolyogva a férfinak, és próbálkozik megérteni a hirtelen jött mondatözönt.*
-Nem figuráz ki senki, én próbáltam önbizalmat önteni beléd! *Dönti oldalra a fejét, miközben kihámozza az értelmet a körmondatokból.*
-Barátság, szerelem, szeretet! Hogy ne tudnád, hogy mi az? Ha ránézel Xotra érzed amit érzel, nem? Na! Az szerintem a szerelem. Ha rám nézel, meglátod a barátodat. Hiszen ha nem lennék az, utánad jöttem volna, hogy megpróbáljak segíteni? Na látod! *Ezzel két kézzel megfogja Umon vállait és egy kicsit megrázza. Na nem annyira, hogy amaz rosszul legyen.*
-Szedd már össze magad kicsit! Nem lehet mindig az a kifogásod, hogy valaki ilyen fura jeleket irkált rád! Bánja a fene, hogy mi ez, de ne használd már kifogásnak! ~Hogy emiatt félnek tőle? Hát ez pedig nagyon is menőnek néz ki! Én mit meg nem adtam volna valami ilyesmiért fiatalkoromban!~ *Ehelyett maradt neki az, hogy kigyúrta magát, hogy viszonylag ijesztőnek tűnjön. Bár, úgy tűnik nem lett az, mert akárhova megy itt Artheniorban, mindig barátkozni akarnak vele.*
-Megtűrt személy? Ugyan már! Ha megtűrt lennél, azt gndolod, hogy Xot, vagy én, vagy bárki más, foglalkozna veled? Olyannak ismersz engem, mint aki csak úgy foglalkozik felesleges, bajos dolgokkal? Na, látod, hogy nem! Az a bajod neked, hogy áldozat akarsz lenni! Majd értelmet verek én beléd! *Vigyorog a fickóra.*
-Mikor találkozol újra Xottal? *Kérdezi őszinte érdeklődéssel, mert bár fogalma sincs, hogy mi történt kettejük között, valahogy muszáj megoldaniuk.*
-Na! Ha beszéltek, akármi történik is, ne menekülj el! Nem jó az! *Ennyit nem is szokott beszélni, úgy érzi magát mint valami szónok, vagy inkább úgy, mint amikor a fiának beszélt, és próbálta megérteni a vézna fiúcska érzelmeit. Eztán jön újból a mese a fáról, Leon meg megcsóválja a fejét.*
-Ha Te egy fa vagy, akkor én meg leszek valami hegy, ami magasabb! Nem tudom, a hegyekbe csap a villám? Mindegy. Leszek akkor valami sokkal nagyobb fa. Tudod! Aztán engem csapkodhat akárki, visszacsapok én a villámnak is, ha kötekedik veled, jó? *Leonnak nem sok jó barátja van, de aki van, azt megpróbálja megvédeni a maga módján. Nos, ez annyiban merül ki, hogy megverekszik mindenkivel akivel kell. Mert ő ebben jó, másban nem igazán. Újból megrázza Umont.*
-Áh, ő rendes lány, nem enged ilyeneket, hogy fenjem rajta a nyelvem! Pedig jó volna! *Hatalmas, összes-fogas vigyorral válaszol.*
-Ha Xot ilyen nagyon szeret téged, akkor meg minek nem válaszolsz neki úgy, ahogy ő neked? Lehet, hogy a ti kapcsolatotok is ilyen csipkelődős! Lehet, hogy arra vár, hogy a sarkadra álljál és megmutassad neki, hogy igen is férfi vagy, és nem csak egy korhadt, kiszáradt fa! *Ezután, mivel már végigértek az összes megválaszolandó kérdéssel, Leonnak is van kettő.*
-Te, Umon! Xot mondott nekem két valamit, amit nem értek. Te ilyen okos fickó vagy, ugye? Mi a bánat az a hímsoviniszta, meg a rasszista? Ezek valami sértések, mint az, hogy anyád egy céda vagy ilyesmi? *Ő ugyan nem tud semmit a vízkerekekről, de azért bemegy. Talán, Umonnak is eszébe jut valami új dolog, amiről beszélhetnek, akkor meg nem akar másutt lenni, ha már előadta nagy barátságát.*

//Isqeha//

-Szép napot Isq! Jó étvágyat! *hallgatja az értekezést, és rájön, hogy nem érdekli a dolog, de azért kitartóan marad egy helyben.*
-Ha kell valamit emelgetni, akkor szóljatok, abban jó vagyok!

2241. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-08 21:56:53
 ÚJ
>Zaratinate Roentra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*A hosszú nap után kimerülten bandukol fel a lépcsőn, és nagyot sóhajtva puffan le ágya szélére. Meredten bámul maga elé, kissé fátyolos tekintettel. Lábán is néhány kék-zöld folt, amit gyakorlás közben szerzett. Nem mintha nagyon zavarná alapjáraton, hozzá van szokva az ilyenhez, csak most éppen borzasztóan sajog a lábszára.*
~Sebaj, lesz jobb nap is!~
*Megrázza magát, kicsit újult erőre kap, és azzal lendülettel gyorsan össze is szed néhány dolgot a szobájából. Fürdőolaj, fésű, törölköző.
Ledobja magáról koszos gönceit, miket a sarokba hajít, és nagyon nem is tervezi most elrakni őket. Majd talán reggel.
Felfogja vörös fürtjeit egy gumival, aztán maga köré tekert törülközőben indul el a fürdő felé. Az emeletit választaná szíve szerint, az jó közel van. Afelé is indul el, de csalódottan kell tapasztalni, hogy az bizony zárva van. Pedig reménykedett, hogy csak egyetlen egyszer elfelejti Pycta. De hát nem, így viszont kénytelen a lentit használni, amit nem akart. A lépcsőzés most nagyon nem az erőssége, minden egyes alkalommal belenyilall lábába a fájdalom.
Lent megtölti a dézsát forró vízzel, jelenleg nincs más, amire jobban vágyna. Lepakolja a cuccait, és egy ronggyal kezdi letörölgetni magáról a fekete szemhéjpúdert.*

A hozzászólás írója (Zaratinate Roentra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.08 22:18:29

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346