Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínVadvédNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 42 (821. - 840. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

840. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-06 19:21:07
 ÚJ
>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Vakmerő

//Kiképzés//

*Lassan megindul az áradat, sorra érkeznek a többiek. Még a fülét is felhúzza, úgy vizslatja őket végig finom diszkrécióval, egyikét a másik után. Egyelőre azt nem látja csupán, akit leginkább keresne tekintete. Teljesen ismeretlen arcok is akadnak, tekintve azonban, hogy érkeztére nemrég került sor, ebben egyáltalán nincs semmi meglepő. Minden új felbukkanóban új lehetőséget lát. Magában is. Hosszú előéletet hagy maga mögött, Mynástul, Ryrrosostul, hogy valami újat leljen meg.
A sápatag elf beszédének első, bevezető része megszólítottság hiányában elszáll mellette. A lehetőség, hogy hirtelen zsákmányoljon magának valakit, aki miatt megmoshatják a fejét, nem mérvadó. Nem mintha nem kéne keményen megdolgoznia érte. Szilárdan hiszi, hogy egy férfi szívéhez a legrövidebb út a mellkasán át vezet, a pudingot meg csak akkor szereti, hogy ha már megkeményedett. A fizikai megterhelés csöppet sincs ellenére, előző nap is addig nyüstölte magát a kard forgatását gyakorolva, míg végül ki nem dőlt. A szokott nyújtógyakorlatokat végzi, egész ruganyos lett tőle az idők folyamán. Aztán követi Sylwerant, terveinek megfelelően nem köpi ki a tüdejét a futásnál, sőt, néha szíve szerinte bele is gyorsítana egy kicsit. Persze visszafogja az a kósza gondolatorzó, hogy ha emelné a tempót, még vissza találna menni az időben. Akkor meg futhatná le újra az egészet, és ugye azzal kinek van energiája bajlódni? A fekvőtámasz szinte már pihentetőnek számít, hamar be is fejezi, még a kísértéstől is megóvja magát, hogy ráüljön valakinek a hátára némi nehezítésként. Vélhetően azon kevesek közé tartozik, akik izgalommal várják a következő napokat, amikor emelik a tétet. Főként a kardforgatás szó hallatán szorul ökölbe a keze. Jöhet az újabb nyújtás, új módi szerint, majd a Nagyterem és a víz. Egy részével sikeresen leönti a felsőjét, némiképp átlátszóvá téve azt, de a kandallók mellett gyors száradásra számít. Elemel mindenből egyet, ami csak az íráshoz szükségeltetik. Reméli ezzel senkinek nem lesz gondja, hiszen nem mindenki bír ezzel a tudománnyal. Csodálkozik erősen, vajon ez mire is lesz jó. Mondjuk ha a toll hegyes, azt talán bele lehet állítani valaminek a nyakába, a többinek a helyét még keresi a szörnyvadászati kelléktárban. Addig is jó lesz himbilimbit pergamenre vetni.*
- Miért? *kérdez őszinte csodálkozással, csak utána tűnik fel, hogy ez bizony nem felelet. Gius válasza meggyőzőnek tűnik, még akkor is, ha a mindenféle lények legyőzésének útját saját elképzelése szerint a saját fejében is képes eltárolni.*

839. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-06 17:46:16
 ÚJ
>Khan, a Félszemű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Kiképzés//

- Aha, hát szerintem akkor nézd ki magadnak az első áldozatod. *Dyn akár el is kezdhetné számba venni, hogy kit és milyen módszerrel fog megnyúzni, merthogy a nagytermi reggeli belapátolása után minden idáig dédelgetett álom egy újabb, csendes napról egyszeriben elillan. Nem úgy a köd, ami a napfelkelte előtt még vastagon megüli az erdőt és az annak gyomrában fészkelő Vadvéd udvarát is.
Rebesgették már egy ideje, hogy a venár-képzés hamarosan kezdetét veszi és Khannak arra is lett volna egy közel biztos tippje, hogy Sylweran lesz a kiképzésvezető. A hajnali szitáló dérben meg is kapják az ukázt az elkövetkező hatokra vonatkozóan, de a felemás szeműt nem is ez, inkább a reakciók érdeklik, főként azok, amelyek esetleg döbbenetet vagy aggályt fejeznének ki. Ő, még ha egy teljesen másik életből elragadott emléknek tűnik is a mostani pillanatból vizsgálva, valami hasonlóval számolt és a megannyi, fehéren hegedt sebbélyegek a testén mind egy-egy alapos leckéről tanúskodnak.*
- Hű, fekvőtámasz. Holnaptól cserélünk, te végzed felettem aaa... munkát. *Megpróbál fojtani egy keveset az orrhangú kacagáson, de nem jár teljes sikerrel, talán Sylweran hegyesre faragott fülei is elkapnak ebből egy keveset.
Az átmozgatásra vonatkozó meglátást már komolyan veszi, úgyhogy hozzá is lát felkészíteni magát az utána következő edzésprogramra. (A vizualitás kedvéért, a Khan bemelegítését leginkább bemutató képsor: https://goo.gl/9q6T7d)
A naponta emelkedő sorozatszámú gyakorlatok eszébe juttatják azt a fickót, akivel egyszer, még fizetett kardként találkozott egy hadjárat során. Emberfeletti ereje, gyorsasága és állóképessége volt. Amikor tengelyt kellett volna akasztaniuk, Khan inkább barátságot kötött vele és felajánlotta a szolgálatait a nyilvánvalóan győztesebbnek tűnő fél részére. Akkor megtudta a fickótól, hogy egy igen egyszerű, ám brutális kiképzésnek köszönheti a birtokában lévő erőt. Az edzés során minden egyes áldott nap, 100 fekvőtámaszt, 100 guggolást, 100 felülést kellett végrehajtania, mind e mellé 10 kilométernyi futás is járult. Ezeket három éven keresztül, minden egyes nap elvégezte, mígnem egy nap arra ébredt, hogy nem maradt már ellensége, akivel egyenrangúként mérhetné össze erejét. Mivel azzal az élettel felhagyott, Khan azóta nem is hallott erről a férfiről, talán el is unta már, hogy élő nem lehet ellenfele és máshol keresett magának kihívást.
A futásra és minden más gyakorlatra egyébként valamelyest már felkészült, hiszen a Vörössel való szeretkezés is megkíván némi állóképességet és kitartást, úgyhogy az első napi, tüdőrohasztó birkózás után ezt a mostani sorozatot már sokkal jobban bírja, de persze ma még csak felvezető köröket futnak. Addig nincs is problémája a dolgokkal, amíg ez az egész csak a fizikális terhelésről szól, de amikor bevonulnak vissza a nagycsarnokba, ott két dolog miatt is félrevonja a száját. Ad 1, a poharakba vizet töltenek, ad 2, írniuk kell. Ez utóbbi nem kifejezetten erőssége, ahogy az olvasást sem gyakorolta túl hosszan és kitartóan.*
- Te jól írsz, ugye? *Hajol közelebb padtársához, remélvén, hogy Dyn szívének kedvesebb gondolat a körmölés, s ha igen, úgy ugye meg is osztja majd jegyzeteit a szemeit tágra nyitó rókaképűvel?* Túlélni. Mindig ez a lényeg.
*Nem felejt el azért válaszolni Syl kérdésére sem a maga egyszerű, földhöz ragadt módján.*

A hozzászólás írója (Khan, a Félszemű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.06 17:47:05

838. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-06 16:34:06
 ÚJ
>Ranae Gius avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Reggel//

*Nara távozik, csak az édes illat marad utána, Gius pedig székre teríti a Sylweran tréfája nyomán vizessé vált ágyenműt.
~Tréfa... na megállj!~
A reggeli már előkészítve várja őket, az a rusnya ork megint kitett magáért, ahogy a terítést végző lányok is. Gius Nara mellé telepszik le, nem kezdeményez beszélgetést, csak a lányra mosolyog és enni kezd. Módjával falatozik, nem rakja színültig a gyomrát, mert Sylweran ma reggeli szemétkedése és a felszólalása után sejti, hogy készül valami. Mintha rémlene neki a kiképzés emlegetése... az ma lesz? Mindegy is, azért eleget eszik, aztán irány az udvar.*
~Lássuk, mivel készült ez az elborult hegyes fülű!~

//Kiképzés//

*Az udvaron Sylweran először a Vadvédben alakuló románcokról beszél, amit Gius felvont szemöldökkel hallgat. Meggyőződése, hogy ehhez senkinek semmi köze, de hát Ő máshonnan jött, úgy látszik, a venárok egymás hálószobájába is be kell, hogy lássanak. Aztán kiderül, hogy most aztán vége a jó világnak, mert futni kell majd meg fekvőtámaszozni, legalábbis Sylweran ilyesmivel fenyegetőzik, borzasztó kegyetlennek tüntetve fel magát. Gius egyik mosolyt nyomja el a másik után. A kardját leoldja ugyan, de Ő bizony nem pakolja el, ott marad a fűben, hogy ha bármi vész adódik, pár pillanat alatt magához vehesse. A futást könnyed tempóban teljesíti, kicsit bosszantja is, hogy nem futhat a saját ütemére. Utána a fekvőtámaszok következnek. Csak egyszer néz körbe, de a sok lógó csípőt, égnek meredő popsit látva inkább hagyja az egészet, inkább magára figyel, az öklön fekvőtámaszozáshoz azért koncentrálni kell, fontos a helyes könyök és csukló tartás. Mikor ezzel is végeznek, lazítás következik. Gius azért megállapítja, hogy este be kell iktatnia egy kiadós nyújtást, ha nem akarja, hogy összeugorjanak az izmai. Most viszont izzadtan, koszosan a nagyterem felé veszik az irányt, ahol a szorgos cselédek már iskolai hangulatot teremtettek. Gius is maga elé vesz egy pergament, tollat és tintát. Sylweran beszélni kezd, Gius kezében is megindul a penna. Pergamenjét hamarosan számos kard, pajzs és kiscica képe díszíti. Közben fél füllel figyel, így a kérdésre fel sem nézve mondja a választ.*
-Gondolom, azt, hogy melyik bestia miért veszélyes, mi a gyenge pontja, melyik fog mérget köpni, melyik másik ugrik ránk a fa tetejéről, ilyesmi.

837. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-06 13:43:50
 ÚJ
>Sehonnai Sylweran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38

Játékstílus: Megfontolt

//Kiképzés//

*Nem mondhatni, hogy esemény mentes volt a reggel.
Többen is kaptak nyakon öntést, pedig szívesen elkerülte volna a dolgot. Elvégre nem egy szörnyeteg... de ha így kell, hát így kell. Még mindig tényleg jobban jártak, mint valami mással.
De annak is eljön az ideje.
Gius rendesen megdobálta a vigyorgó Sylwerant, de a férfi figyelmét így sem kerülte el a vörösödő vöröske az ágyban. Nem ez volt az első párocska, akit ma leleplezett, már ha lehet ezeket leleplezésnek nevezni. De azoknak sem esett igazán jól a hideg zuhany, akik egyedül töltötték az éjszakát.*
- Bocsáss meg, de úgy tudtam jelentkeztél venárnak. Sajnos a kiképzéssel együtt jár ez is. *mosolyog rá már az udvaron, a söprögetés után hozzá lépő Arynára.*
- De azt mondom most neked, próbáld meg ezt a napot. Ez nem lesz még annyira erőteljes. Aztán eldöntöd, mit szeretnél majd köztünk csinálni. Jó lesz így? *kérdezi kedvesen, de nem marad sok idejük, és máris szállingózni kezdenek a többiek. Sylweran mindenkinek biccent egyet köszönésképpen, majd a hozzá lép Trayakra pillant.*
- Persze. Remélem nektek is az lesz. Tedd le még gyorsan valahova Bolhást, hogy ne zavarjon. De szerintem ellesz itt az udvaron. Integetnek neked. *teszi még hozzá a végére kacsintva egyet, és az éppen érkező Meruwielre célozva. Persze bárkinek integethet a lány, de valószínűbbnek tartja, hogy Tray váltja ki belőle ezt a nagy lelkesedést. Aztán az elvörösödő Narára néz, és nem tud nem elvigyorodni a látványon. De aztán azért moderálja magát.
Vár még egy ideig, aztán amikor megérkezik végre mindenki, eltereli a többieket egy kupacba, majd szembe áll velük. Az esetleges kiképzésen nem résztvevő nézelődőket pedig elirányítja egy pontra, ahonnan láthatnak és hallhatnak mindent ha akarnak, de nem fognak zavarni.*
- Nos, elérkezett végre ez a nap is! *üti össze a tenyereit elmosolyodva.*- Izgalmas volt máris a reggel ugye? Most már mindenki tudhatja mire számíthat, ha nem kel fel időben. Pedig mostantól minden reggel ekkor lesz az ébredés, és még a hideg vízzel is jobban jártok, mint amit akkor kaphatnátok, ha egy régi venár kiképző táborban lennétek. Azt szeretném előre leszögezni... hogy továbbra is a barátotok szeretnék lenni. De nem fogtok szeretni az elkövetkezendő hatokban. *komolyodik el.*
- Amikor a kiképzés folyik, nem leszek a barátotok. A kiképzőtök leszek, mesteretek, vagy a "rohadék", nevezzetek, aminek akartok. Hogy a kiképzések utáni kis szabadidőtökben mit csináltok, az már a ti dolgotok lesz, és minden tiszteletem azé, akinek lesz ereje vagy agya arra, hogy bármi mást csináljon a pihenésen túl. Viszont örömmel konstatáltam, hogy egyre több nálunk a turbékoló galamb. *vigyorodik el.*
- Szeretném, ha tudnátok, hogy ezzel semmi bajom. Sőt, ha könnyebb, össze is költözhettek egy szobába, ki kivel szeretne, nem vagyok semmi jónak elrontója. Ez egy család, és szeretném, ha ti is annak éreznétek. Én csak örülök a ti örömötöknek. *mondja, és direkt nem néz egyik párra sem, hogy ne érezzék magukat kényelmetlenül.*- De nem mehet az egész annak a rovására, amit csinálni fogunk. Ha valami rosszul sül el... nem akarok dühös, bosszúvágyó női arcokat látni, és alkoholba fojtott férfi bánatot sem. Rendben van? Kezeljétek rendesen a helyzetet, ha úgy adódna, ahogyan most is. Hozzám bármikor fordulhattok bármilyen esetben. *céloz itt a szerelmi bánattól, a Rhéa félelméből készült teán át egészen addig, hogy az istenek esetleg megáldják egyik másik nőt egy leendő kis venárral. Volt már rá példa. Egy régi venár kiképzőtáborban elhajtották a magzatot. Ő viszont ezt is másképp akarja kezelni.*
- De most térjünk is rá a kiképzésre. Látom sokan buzgón páncélt és kardot öltöttetek. Díjazom a lelkesedéseteket, de nem lesz még rá szükség. Sokat akar a szarka... *mosolyodik el egy pillanatra.*- A fegyverraktár nyitva, tegyétek be a fegyvereiteket, és vegyétek le - igen, itt - a páncélotokat. Kaptok rá pár percet. Aztán az utolsó zárja be a raktár ajtaját, és siessetek vissza hozzám.
*Megvárja, amíg azok, akiknek szükséges, elintézik ezt, majd mikor mindenki visszatér, folytatja.*
- A venárok sok sok éven át tanulnak és gyakorolnak, olvasnak, és túlélnek. Kemény a kiképzés, senkit nem fogok hiú ábrándokkal elaltatni... de nekünk erre a sok évnyi tapasztalatra és tanulásra csak néhány hatunk van. Felfordult egy kissé a világ, és a venárok kihaló félben vannak... ha valóban elkötelezitek magatokat emellett a hivatás mellett, mindent bele kell adnunk, és a lehető leggyorsabban. Egy régi venár táborban két lehetőség van. Vagy végig csinálod és venár leszel... vagy meghalsz. Kilépni nincs lehetőség. Sem akkor, sem a próbák után. Mert, hogy minden évben különféle próbák vannak, hogyha valaki nem hullott ki még közben, akkor kihulljon. Itt csak egy próba lesz, és jóval humánusabb. És lehetőséget adok egy pontig, hogy meggondoljátok magatokat. Ez a pont két hat lesz. Ugyanis két hat után eljutunk már olyan dolgokig, amiket nem tudhat az, aki nem venár. Aki az elkövetkezendő két haton belül meggondolja magát, két lehetőség közül választhat. Találunk neki itt valamilyen megfelelő munkát... vagy elmegy. Megölni senkit nem fogok. Ha nem szeg szabályt. *kacsint egyet gonoszkásan. Aztán körbe mutat a kissé látható, söpört kör mentén a pálya szélén.*
- Minden reggel ugyanazzal a bemelegítéssel fogjuk itt kezdeni. Minden reggel ebben az időben keltek majd, megfelelő energiabevitelű táplálékot esztek, és kijöttök ide, hogy azokat a gyakorlatokat csináljátok, amiket most fogunk. Napról napra hosszabb ideig természetesen. Utána a többit majd én mondom. Nem fogtok ebédelni. *folytatja egy kis szünet után.*
- Nem lesz rá időtök, ezért különösen fontos a reggeli. A vacsora viszont már várni fog titeket, amint végeztek. Nem mindig fizikai lesz amit csinálunk. Egy venár nem csak abból áll, hogy kardot forgat és rezegteti az izmait. Egy venár okos, ügyes és talpraesett. Ha nem gondolkodik gyorsan... meghal. Rengeteget fogunk tanulni. Nos... most kaptok egy percet, hogy nyújtsatok, ki mit gondol alkalmasnak saját magának. *mondja aztán. Ő is nyújtani kezd. Hiszen a többiek azt hihetik, hogy Sylweran talán egész nap csak ácsorogni fog, és utasításokat adni, de ez közel sem így lesz.
A nyújtás végén szólal meg aztán ismét.*
- Most pedig álljatok egyes sorba, és utánam! *mondja, majd elindul egy megfelelő tempóban futva a pálya széle felé, ott pedig a kisöprött területen, ami tulajdonképpen csak egy jelölés volt a számára, futni kezd, a többiek pedig követhetik őt, hogy körözzenek egy kicsit.*
- Minden nap eggyel több kört fogtok itt megtenni! *kiáltja hátra a válla felett a többieknek.*
- Ma tízzel kezdjük. Az igazán nem sok. Mindennap más lesz a felelős, aki számolja, és észben tartja. Ma én számolom, de a nap végén kijelölöm, hogy holnap ki fogja, holnap pedig az új jelölt mondja majd meg a következő napi utódját. Ha könnyebb, énekelhettek is közben, hogy jobban bírjátok majd. Szükségetek lesz rá!
*Nem mond többet, csak fut tovább, amíg le nem telik a tíz kör, aztán pedig visszasétál a kör közepére.*
- Rázzátok le a lábaitokat és kezeiteket. Aztán húsz fekvőtámasz. Ezt is a kör felelős fogja majd számolni, és minden nap eggyel nő. A kiképzés végére napi 50 kört, és 100 fekvőtámaszt kell mindenkinek lenyomnia reggelente. *mondja, de ezt nem csinálja kivételesen a többiekkel. Nem azért, mert nem tudná, vagy nem érezne velük szolidaritást, hanem mert figyeli őket. Ha valakinek nem sikerül a fekvőtámaszozás, megengedi, hogy ezúttal még szabálytalanul csinálja, de kiköti, hogy másnaptól már nem lesz engedmény. Aztán mindenkit felállít a földről, és miután mindenki leporolta magát, egy kis izomlazító gyakorlatot mutat nekik, amit vele együtt csinálhatnak. Fontos, hogy az erőkifejtés és az izomlazítás összhangban legyen, hogy másnap ne haljon meg mindenki a fájdalomtól.*
- Nos rendben van. Ez lesz a reggeli bemelegítés. *zárja le ezzel a dolgot a végén. Közben a nap apró csücske is kibújik a fák ágai felett.*
- Mindenki jól van? *kérdezi meg a biztonság kedvéért. Megölni azért senkit nem akar. Aztán folytatja.*
- Nos, vegyesek lesznek a napjaink. Tanulni fogunk különféle kardforgatásokat, íjászatot, csapdaállítást... de rengeteg lesz az elméleti rész is. A mai nap még nem lesz túl megterhelő az izmaitok számára. Lesz még néhány kisebb gyakorlat és testmozgás, de ezt leszámítva fontos dolgokról fogunk beszélgetni. Kövessetek.
*Mondja azzal elindul a Nagyterem felé.
Odabent már lobog a tűz a kandallókban, és az egyik hosszú asztalra pedig szépen sorban tinták, pergamenek és pennák vannak készítve, valamint minden mellé egy-egy pohár víz, hogy ihassanak a reggeli edzés után. Csak Tana és Leala víztöltögetése utal arra, hogy ezt most csinálták, amíg ők kint edzettek, majd a két lány dolgukat befejezve gyorsan el is surran a konyha irányába, és csend lesz a termen.*
- Mindenki válasszon magának egy helyet. Fogjatok pergament és pennát, és jegyzeteljetek, amit akartok. Nem muszáj természetesen, nem az én dolgom, ha valaki meghal. Én mindent megteszek annak ügyében, hogy ez ne történjen meg, a többi már a ti felelősségetek. *mondja, és szokatlan komor ábrázata arra utal, hogy ez sajnos nem tréfa. Ha mindenki helyet foglal, ő a kandallók felőli oldalon megáll az asztal végében, és úgy néz rá mindenkire. Vár egy pillanatot, amíg isznak, majd megszólal.*
- Nos... van e bárkinek ötlete arról, hogy mit fogunk itt csinálni? *teszi fel aztán a kérdést.*- Miért van erre szükség? Mit kellene jegyzetelnie egy venárnak, aki csak szörnyekre vadászik?

836. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-06 12:07:05
 ÚJ
>Mylnara Regnae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Fürdő//

*Lassan kezdi felfogni a dolgokat maga körül, de a gondolatai még mindig zavarosak, és megfoghatatlanok. A teste még finoman reszket, miközben olyan jóleső, forró zsibbadtság járja át, amitől elnehezednek a szemhélyai és úgy érzi, menten elalszik. Vagy már meg is tette?*
~Ez tényleg megtörtént?~
*Kábán ajkához ér, mert az emlékek olyan élénkek, hogy még szinte érzi rajta a férfi édes érintését. Kipirulva pihen a kádban kuporogva és csak most tűnik fel neki, hogy mennyi víz eltűnt. Gius kimászik mellőle, látványától pedig felhevült testén végig fut a borzongás és zavara visszatér, így mikor az ránéz, szemét pirulva süti le és nem is mer ránézni. Soha nem érzett még ilyet. Soha nem élt még át ekkora gyönyört, de nem ostoba. Ami neki új, és csodálatos, Giusnak nyilván természetes. Nem is tudja mit mondjon, inkább úgy dönt, csak hagyja elmenni a másikat, ezért nagyon meglepődik a felé nyújtott kézen és a sokat ígérő meghíváson. Csak egy pillanatig hezitál, ami alatt szülei egyik szóváltása villan át az agyán.*
~Ha a tűzzel játszol, megégetheted magad.~
*Anyja intő szavaira az apja heves csókot adott feleségének, és így felelt.*
~De ha nem teszed, nélküle megfagy a szíved.~
*Ezen a gondolaton felbuzdulva kapaszkodik Gius kezébe és sietősen kimászik, hogy legalább egy törölközőt magára tekerjen. Ekkor tudatosul benne, hogy a nagy sietségben tiszta ruhát sem hozott magával, így egy szál törölközőben még kecsegtetőbb egy meleg takaró gondolata, különösen, ha Gius is alatta van. Ettől a képtől felbátorodva közelebb lép hozzá és rövid, de szenvedélyes csókot ad neki. Bármi lesz is, már nem fél tőle, így hagyja magát vezetni a férfi szobájáig.*

//Napváltás//

*Mélyen és elégedetten alszik. Távolról, mintha kopogást hallana, de olyan messzinek tűnik, hogy biztosan nem neki szól. Finom melegben van, és ismerős, kellemes illat veszi körbe. Orrát Gius mellkasába fúrja és közelebb simul hozzá.*
~Csak még egy kicsit hadd maradjak!~
*Ekkor azonban jeges zuhany hasít az idilli érzésbe, és Nara ijedten kiált fel, megrémülve a gondolattól, hogy az egész csak álom volt. Zihálva, torkában dobogó szívvel néz körbe és hamarabb megismeri a vezért, mint az átmenetileg megvakult Gius. Nyakáig rántja a takarót, és Sylweran arcát látva mélyen elvörösödik. Némán kucorogva nézi az eseményeket, majd mikor Gius végre kitombolta magát, Sylweran pedig elment, kezét a szájára tapasztja. Szívét melegség járja át a férfi aggódására, de egyre remegőbb testét nem a sokk rázza. A kérdését hallva nem is bírja tovább, vidáman felkacag, aztán jut csak szóhoz.*
-Persze. Semmi bajom, de szerintem nem miattad menekült ki a szobából. Láttad az arcát?
*Neveti el magát megint, aztán mosolyogva végig simít Gius arcán, és megcsókolja itt-ott, megszabadítva őt még néhány kósza vízcsepptől.*
-Jó reggelt!
*Érzi, hogy ez nem túl jó ötlet, de tekintete lejjebb vándorol és a férfi testét végig mérve szemében éhes tűz lobban.*
~Nem lehet! Mennem kell!~
*Egy útolsó heves csókot lop Giustól, majd ha az hagyja, ruháit magára kapkodva visszasiet a saját szobájába, elkerülve Sylwerant. Ott aztán megtörölközik és tiszta ruhát vesz. Közben nem bírja megállni, és gondolatai megint elkalandoznak.*
~Mit gondolhat most rólam Sylweran?~
*Mikor először Vadvédbe jöttek, Sharallal kerülgették egymást. Nara azt hitte, ami köztük volt, valami komoly és mély érzelem. De aztán Sharall magába zárkózott és nem engedte, hogy megismerje a fájó múltat, ami a férfit bántotta. Nem beszélt vele, végül pedig...*
~Eltűnt. Nem jött vissza velünk.~
*Narának fájt az elutasítása, de akkor, mielőtt összetört volna, megjelent a fürdőben Gius, és aztán minden olyan gyorsan történt. Az elmúlt pár nap mondhatni tökéletes volt. Egyre ügyesebben lovagol. Legalábbis Bella nem panaszkodik, Gius pedig egyre kevesebbet magyaráz. Inkább beszélgetnek. Nara olyan boldognak érzi magát, mint már nagyon rég nem. Olyan természetes Gius társaságában lennie.*
~Vele minden olyan könnyű.~
*Mellette nem érzi, hogy kevés, hogy többnek kéne tűnnie, mint ami. Ugyanakkor néha felmerülnek benne gyötrő kérdések, amikről nem mer beszélni.*
~Miért van annyit velem? Mit adhatok én neki? Vajon mi lesz, ha megunja és nem leszek már érdekes? Vagy ha megtudja mit érzek?~
*De most is, mint mindig, elhessegeti ezeket a gondolatokat és próbálja kiélvezni a pillanatot, amíg csak tart.*
~Bárhogy lesz is, nem bánok semmit. Egyetlen percet sem. Ő volt a tökéletes.~
*Nem gondol az érzéseire, mert nem szeretné, ha elárulnák, de a fürdő emlékétől kipirul és testét elönti a forróság. Megrázza a fejét, és lesiet a nagyterembe. Kedvesen üdvözöl mindenkit, de nem viszi túlzásba a reggelizést, inkább gondolataiba mélyed.*

//Kiképzés//

*Persze nagy álmodozásának hála, az utolsók között vergődik az udvarra, és ahogy meglátja Sylwerant és tekintetük találkozik, fülig vörösödve süti le a szemét, és többet rá sem mer nézni. Inkább minden mást tanulmányoz az udvaron, mintha élete legérdekesebb tárgya lenne a félre támasztott seprű, vagy a gyakorló bábú.*

835. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-06 11:37:24
 ÚJ
>Meruwiel Berenil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Megfontolt

//Napváltás - Kiképzés//

*Meruwiel is felkel az első koppanásra.
Neki van olyan szerencséje, hogy ismeri már egy ideje az elfet ahhoz, hogy tudja, ha ő azt mondja, időben kell kelni a másnapi kiképzéshez, akkor időben kell kelni, ugyanis valami turpisság lesz a dologban, ha az nem úgy lesz.
Már ki is derül az igaza, amint kócos fejjel, álmosan pislogva, begyógyult szemekkel és ásítozva ajtót nyit, s meglátja a két vödröt.*
- Jó reggelt! *köszön elnyújtottan és halkan.*- Mész lovakat itatni? *nyom el egy álmos mosolyt, tréfálkozva, majd amikor Sylweran már megy is tovább, ő is visszatér a szobájába, de csak azért, hogy felöltözzön, és megmossa az arcát. Na meg a fésülködés sem árthat.
Ki tudja mi vár rájuk ma, úgyhogy könnyű ruhát vesz fel, de azért olyat, ami melegen tartja, ha épp nem mozognak majd, összefogja a haját, és... egy kis gondolkodás után nem vesz el egy fegyvert sem magához. Sylweran szólt volna, ha kellenének.
Így csak ezek után lesétál a Nagyterembe, ahol magához hasonló álmos - és vizes! - venár jelölteket lát.
Leül, és enni kezd, egy kis tojáskrémes és egy kis kecskesajtos kenyeret, jó sok csírával és zöldségekkel. A húsos ragut is megnézi, de egy fintorral el is fordul tőle, amikor nem figyelik, és elhatározza, hogy jó messzire elkerüli.
Trayt nem látja sehol, de gondolja, hogy biztosan Bolhással ment ki. Valahogy ilyen a napi rutinjuk a mélységinek és a kutyájának. Lágyan elmosolyodik a gondolatra. Nem is tudta, hogy lehet ennyire szeretni másokat, mint a sötételfet és a kutyáját.
Lassan megeszi a reggelit, és a teáját is kiissza, majd amikor elkezdenek kiszállingózni a többiek, ő is túra kel, hogy ne legyen az utolsó. Útközben még tesz egy gyors kitérőt az árnyékszék felé... ki tudja mikor lesz rá alkalmuk a nap folyamán, és ő erre is gondol ám. Sok volt az a tea.
Aztán már megy is ki, és mosolyogva, kissé még álmosan, de fitten, odaáll a többiek mellé.*
- Jól aludtatok? *kérdezi, úgy nagyjából mindenkitől, aztán válaszol aki épp meghallja. Itt már Trayt is meglátja és mosolyogva integet felé.
Aztán csak vár. Történjen aminek történnie kell.*

834. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-06 11:05:16
 ÚJ
>Trayäk, a nyomolvasó avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Napváltás//

*Reggel a szokásos idejében ébred, ami viszont egészen szokatlan, az az, ami a folyosón fogadja. Három ajtóval odébb Sylweran két vödörrel áll, és alig észrevehető vigyorral kopog az ajtón. Tray valamit mondana, de hirtelen egy gondolatot sem tud a látottakhoz fűzni, így inkább nem kommentálja.*
-Jó reggelt.
*Ezzel le is tudja a dolgot, és ki indul Bolhással a falon kívülre.*

//Kiképzés//

*Mikor feltárul az erőd kapuja, hogy a mélységi meg a kutyája újra belépjenek rajta, már gyülekeznek a venárok a gyakorlótéren, Sylweran meg... söpröget? Mi ütött ebbe a fickóba? Vödörrel járja a folyosót, meg fesöpri a gyakorlóteret? Utóbbi nem is lenne olyan lehetetlen dolog, ha ki lenne kövezve, de mivel csak kitaposott föld, ezért aztán a vezérvenár tisztogathatja egy darabig. Ehhez sem igazán tud mit hozzáfűzni a férfi, de már kezd aggódni a hegyesfülű szellemi épsége miatt.*
-Minden oké?

833. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-06 10:04:54
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//Napváltás//
//Kiképzés//

- Nem vagyok hajlandó a cipődben lakni. *Hogy szokott olykor álmodni, arról talán ezek az elcsípett félmondatok tanúskodnak, bár emlékei nincsenek róla. Most sem saját szavai zavarják meg a nyugalmát, hanem az ajtón koppanó ujjak. Még érzékeli, ahogy Khan kipattan, hogy válaszoljon a kopogásra, de csak annyira futja erejéből, hogy a fejére húzza a takarót, és elfedje vele jelenlét. Egyelőre ennyire működik az agya, hogy nem kívánja mindenki tudtára adni kivel, és hogy tölti az éjszakáit, habár arra még nincs lehetősége, hogy leessen számára, az ő szobájában vannak és azzal, hogy a férfi nyit ajtót, gyakorlatilag már le is buktak.*
- Nagyon friss vagy ma reggel. *Morcos, kómás hanggal dörmögi a takaró alól a férfi felé szavait, majd csökkentett üzemmódban lát neki, hogy kivesse magát a vízszintes pózból. Ez azzal kezdődik, hogy még csukott szemmel ül fel az ágyban, és próbál nem visszafeküdni. Végül a szemét átdörzsölve, ásítozva áll két lábra, jó ideig megtartva magát abban a kiváltságos helyzetben, hogy nem csinál semmit, csak igyekszik feldolgozni mi történik. Az asztalon, egy tálnyi vízből merít az arcába valamennyit, majd nadrágot és inget húz magára. Végül a legszokatlanabb dolgot műveli, előkap egy fésűt, hogy lehetetlen küldetést hajtson végre és kifésülje a kócokat a hajából. Nincsenek érzései a nappal kapcsolatban, gondolatban még békésen szunyókál, így az étkezőbe menet sem szólal meg igazán, csak élőholtként, automatikusan pakolja egyik lábát a másik után, kabátját is menet közben aggatva magára.
Eszik is valamennyit, iszik is, s közben kezd az elméje is felébredni.*
- Ha hamarosan nem jutok rumhoz, itt tömegmészárlás lesz. *Ezt már az udvarra menet jegyzi meg csendesen a mellette lépdelő Khannak, miközben megbotlik egy… hát igazából nem tudni miben, ugyanis hátra pillantva nem talál semmi olyat, amiben lába megakadhatott volna, vélhetőleg bal lába keveredett össze a jobbal.
Mindentől függetlenül jó formában érzi magát, még akkor is, ha most is bármikor hajlandó lenne fejét a párnára tenni, testével pedig a férfihez bújni és átaludni a napot. Ha valami, hát ez a pár napos pihenő nem volt rá jó hatással és sokkal jobban ellustult, mint valaha is.
Egy ásítással megspékelt biccentéssel köszön mindenki felé és a hóhajú elfre mered. Ő volt az a galád, aki kiverte az ágyából korán reggel, ezért pedig még egyszer bosszút kell állnia.*



832. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-06 02:02:04
 ÚJ
>Ranae Gius avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Fürdő//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Mikor a lány hozzáér a legérzékenyebb testrészéhez, Gius testén jóleső rándulás fut végig. Testük között már semennyi hely nem marad, úgy simulnak össze, mint egyetlen kőtömbből kifaragott két szobor. De a férfinek még ez sem elég. Egyik keze a lány fenekére csúszik. Jól jön most a kád víz, így még könnyebb megemelnie és magára húznia a forró testet. Az előbbi rándulás újra végigfut rajta, ezúttal még intenzívebben. Lassít kicsit a tempón, mozgása harmonikusabb, kevésbé kapkodó lesz, nem szeretne fájdalmat okozni a lánynak. Aztán ahogy megszokják egymás testét, úgy lángol fej újra a fékezhetetlen szenvedély, míg eljutnak a teljes összeolvadásig, ahol egymás testén kívül megszűnik számukra a világ.

A kád víz jelentős része ekkorra már a padlón terjeng.

Gius lihegve húzódik hátrébb, aztán kissé remegő tagokkal kikászálódik a kádból és a törölközőért nyúl. Tétova mozdulattal magára tekeri, aztán a lányra néz. Sóhajtva veszi tudomásul, hogy még mindig gyönyörű és úgy dönt, lennének még ötletei a közös elfoglaltságra. A kádhoz lép és a kezét nyújtja a minden bizonnyal kissé elpilledt elfnek.*
-Tudod, Vadvéd elég huzatos. Arra gondoltam, hogy aludj nálam, nehogy megfázz! Nagyon meleg takaróm van.
*Mosolya nem hagy kétséget afelől, mi mindent csinálna a takaró alatt.*

//Napváltás//

*Valaki kopog és mintha Sylweran hangját hallaná. A szobájában fekszik, a takaró alatt szokatlanul meleg van. Ahogy felemeli a fejét, orrát vörös tincsek csiklandozzák, karjához, melléhez valami puha és meleg simul, bőrét egyenletes szuszogás simogatja. Elvigyorodik, ez az éjszaka az itt töltöttek közül az eddigi legtartalmasabb volt. Igen, most még korán van, Sylweran még várhat. Ha baj lenne, nem udvariaskodna. Magához húzza a lányt és lehunyja szemét.
~Még egy órácska senkinek nem fog ártani...~
Valami furcsa, nedves és hideg vág végig a testén, hogy minden izma összerándul. Teste harcra készülve mély levegőt venne, de valami a levegővel sincs rendben, valami folyékony kerül a szájába, hogy köhögnie kell és a szemébe is csorog valami.
Végigöntötték hideg vízzel.
Felpattanás közben jobbja már nyúl az ágy mellé és markol rá a tőrre, bal keze maga előtt, védekezően. Látni még nem lát, de azt már tudja, hogy akárki tette ezt, most keresztül szúrja. Bal kézzel gyorsan kitörli a szeméből a vizet, jobbjában már döfésre emeli a tőrt.
Sylweran.
A tőr koppanva hullik a padlóra, mert a banda vezérét csak nem fogja leszúrni, helyette a vizes párnát markolja föl és vágja az elf fejéhez, aztán következnek a csizmái, végül az egyik szék, bár eddigre Sylweran, ha van egy kis esze, már távozott. Ha a szék csattanása az ajtó belső oldalán nem volt elég üzenet, Gius még utána küld egy jókívánságot is, amiben reményét fejezi ki, hogy szeretett vezérük széklete a közeljövőben az erdei aljnövényzet egyik jellegzetes, tüskével borított állatát fogja tartalmazni. Amint ezzel kész, morogva ül az ágy szélére és a minden bizonnyal kissé sokkos lánnyal kezd foglalkozni. Kezdetnek egy öleléssel és néhány csókkal igyekszik segíteni feldolgozni az előbbi traumát.*
-Jó reggelt! Megvagy?


831. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-05 19:02:31
 ÚJ
>Eyldana Sveilrun Nővér avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Napváltás és Kiképzés//

* Az őrködés szerencséjére nem csak az ő feladatává vált az elmúlt pár napban, mióta a karaván visszatért, így egészen kipihent, legszívesebben összepakolná a motyóját, és indulna eredar vadászatra. Vagy egy jót lovagolni az erdőbe, íjjal a kezében, mint régen… Ah, a régi, szép idők…
Az ébredés, legyen a Sehonnai akármilyen szépfiú, ugyanolyan szárazan ébred, mint tegnap, pedig akkor nem kapott személyre szabott ébresztést sem. Az elmúlt évtizedben szinte egyszer sem kapott ébresztést mástól, szóval, ha mást nem is, de meglepettséget vált ki belőle az elf jövetele. Pláne mikor az ajtót szélesre tárva megpillantja a két, láthatóan nem gőzölgő vízzel teli vödröt a kezeiben. Odalent a legtöbben már a nagyteremben összegyűltek, csak páran vannak, akik lassabbak nála is. Bár meglepő, úgy gondolta, hogy kiemelkedő sebességgel tud a szobája és az étkező közt közlekedni.
A reggeli, főleg az ork specialitás, a kolostorban töltött étkezésekre emlékezteti. Ott is volt egy nagyasszonyság, kinek főztjét mindenki félte és tisztelte, az egyik pap az élet elixírjének nevezte, a másik meg pont a halálénak, miután a kutyának kikotorva az másnapra feldobta a talpát. Mind a négyet. Egy szó, mint száz, ha azt valaki túlélte, akkor mindent túlél, s mivel Eyldana itt ül köztük, ugyan rövidke tétovázás és mérlegelés után, de nekikezd a trutymónak.
Fél óra bőven elég, hogy megreggelizzen, a többieknek is elég kell, legyen. Az első próba után – hiszen ez a reggeli minden bizonnyal egyfajta, Sylweran által kitervelt, őrült kiképzési módszer – egyenesen az udvarra indul, ahogyan azt a hosszúfülű parancsolta. Jöjjön hát, aminek jönnie kell. *


830. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-05 15:39:11
 ÚJ
>Aryna Yji avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72

Játékstílus: Vakmerő

//Napváltás//

*Nem nagyon volt mit tennie. Jól megnézte magának a helyet, de nem nagyon beszélt senkivel-
Inkább elhúzódott valahová a sarokba, hogy ne nagyon legyen szemelőt. De szerencsére, nem történt semmibaj nem omlott össze semmi, áll még minden a helyén.

Szobáját is megkapja, és kimosta a hajából a fekete festéket. Remélhetőleg alaposan fel tudott takarítani, és nem maradt nyoma se. Lehet egyesek meg fognak lepődni, az új hajszíne miatt, de végre az eredeti tündökölhet rajta.*

//Kiképzés//
//Mint gyógyító//
//Sylweran//

~ JAJ! Mi ez?~
*Hideg frissítő zuhanyt meg is kapja, mintha valami katonai kiképző táborban lenne. Ebből őt hagyják ki szépen. Finom teste nem ehhez van szokva.

Törölközőért nyúl, amivel gyorsan megszárítkozik, majd vesz egy reggeli fürdőt.
Megreggelizik.

Utána megy is a nagyterembe, hogy megszólítsa a fajtársát, aki nem más mint a vezér.*
- Öhm. Köszönöm a reggeli zuhanyt, de nekem is rész kell venni?
Inkább az eszemet kamatoztatnám a csapatnak.
Megoldható?

829. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-05 15:28:53
 ÚJ
>Szondei Szana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Kiképzés//

*Kis depressziója után, szépen összeszedi magát, és megy is a nagyterembe ahol megkapja az eligazítást. Ha már vadász lesz akkor legyen erős, kitartó, meg persze az ügyesség is mérvadó.

De előtte még elintézi a reggeli teendőit. Felfrissül, étkezik, amit a derült égből szakácsuk készít. Majd ő is megjelenik a helyszínen, és várja a következő utasításokat.*
~ Lesz névsor olvasás is?~
*Kíváncsian néz körbe, kik jönnek el, de eddig csak a harcos amazont véli felfedezni illetve a nagy vezért, de majd úgy is jönnek szépen sorban a többiek is.*

828. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-05 15:17:23
 ÚJ
>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Vakmerő

//Napváltás//

~Kopp, kopp, dirr, dong.~ *Tisztes dörömbölés szakítja ki az álmok könnyű birodalmából. Éppen bizarr teapartit rendezett néhány különösen veszélyesnek tartott, de amúgy vendégségben cukorfalatként viselkedő vadállattal. Minden apró részlet a helyén volt, már a teasüteményt is felszolgálták és éppen élénk vitát folytattak arról, hogy a Venár érben venár vér című, irbiszkörökben sok vitát kiváltó alapmű vajon valóban ellentétben áll-e az Irbirodalom érdekeivel és hogy a kötetben szereplő Vadvéd nevezetű mitikus hely létezik-e, vagy csupán a társadalom és a nefes, az állati lélek kiüresedésének finom szimbóluma? A nassykik egyetlen küldötte utóbbi mellett kardoskodott, sajnos szó szerint, mert lendületes monológja közben farkával levert négy pótolhatatlan, valamikor még az ősi romok közül kiásott teáscsészét, melyet a legenda szerint maga az ősi tűzmágus, Pyr Omann égetett ki, a saját kezével majd rejtett el a teljesen indokolatlan és a mai napig érthetetlen szhyllainvázió közepette. A szintén jelen lévő Myna, akit még egy másik álmában hívott meg, mint szakértő, igyekezett közbenjárni, de a hangulat kezdett feszültté válni.
Sosem tudja, hogy sikerült-e volna megállapodásra jutni. Szeme felpattan, gyilkos tűz csak azért nincsen benne, mert meglehetősen fáradt és lusta agyonverni azt a pernahajdert, aki ilyenkor zörget, akármennyi is legyen az idő. Tulajdonképpen rá is nyithatott volna, legfeljebb színlelt volna egy kis erotikus alvást. Aztán eszébe ötlik, hogy zárva az ajtó. Szóval felpattan, hogy igazságot tegyen. A szobai seprűjét felkapja, jobb kezébe. Aztán a balba, mert rájön, hogy ha ballal nyit, akkor a saját orrára csapja az ajtót. Halkan fordul a kulcs, ajtó szélesre tár, s ugrik a nyílásba, felemelt cirokkal.*
-Háhh! *Húzódik el a képe, amikor meglátja Sylwerant. Halkan fütyörészni kezd, a takarítóeszközt a háta mögé dugja.*
-Izé, éppen fésülködtem! *Majdnem azt mondja, hogy borotválkozott, ahhoz még kevesebb köze van a seprűnek, neki meg pláne, végül azonban nem esik saját csapdájába.* -Mindjárt megyek! *Öltözni kezd, kissé kipirultan, hogy minél hamarabb ott legyen a reggelinél.*

//Kiképzés//

*A Nagyterembe már egyenes tartással, miramódra érkezik meg. Az elsők között érkezik, illendően üdvözli a már itt lévőket, hangjában kis kíváncsisággal, aztán leül, elsősorban a már ismerős arcokat keresve, akikkel eddig dolga volt. A ragut köszöni szépen kihagyja, inkább kenyérből és hozzá valókból pakolja meg a tányérját, teát iszik hozzá. Az adag tisztes, hogy bírja a napot. A fél órát nem várja ki, hamarabb érkezik, hogy felmérje a terepet. A fegyverraktárba csak akkor merészkedik be válogatni, ha erre engedélyt kap. Mert szépnek szép, hogy nyitva van az ajtaja, de hát ez még nem minden. Stíröli az előkészített dolgokat, és igyekszik kitalálni, mire valók. Nem tűnnek veszélyesnek. A seprűn kicsit fennakad, reméli, nem finom célzásként van ott. Most már csak a többieknek kell megérkezniük.*

827. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-05 13:58:20
 ÚJ
>Sehonnai Sylweran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38

Játékstílus: Megfontolt

//Kiképzés//

*Miután Sylweran mindenkit felébresztett annak rendje és módja szerint - és még az is örülhet, aki csak vizet kapott a nyakába - megvárta, hogy leérkezzenek a többiek a Nagyterembe, ahová Banya már pakolta is ki a reggeli falatokat. Csak olyat, amitől jó erőben lesznek, hiszen előző nap megkérte az ork asszonyságot, hogy olyan reggelit csináljon, ami feltölti a többieket, és bírni fogják vele szusszal egy ideig. Így friss szelet kenyerek, kenhető kecskesajt, tojáskrém, növényi csírák, és paradicsom, paprika meg uborka került az asztalra többek között. Meg kis kondérban valami húsos ragu, aminek elég bizarr állaga van, de Banya csak annyit mond róla, hogy "Ez osztan ad neked erőt, egyöd meg, hogy sokáig bíjjad!".
Víz, tea és tej kerül még melléjük, így azért van bőven választék, habár ez utóbbi ételt talán nem volna tanácsos tejjel keverni.
Amint leülnek a többiek, és hozzálátnak, Sylweran hangosan felszólal, hogy fél órát kapnak, így amikor az idő letelik, mindenki legyen a gyakorló pályán.
Aztán a férfi elhagyja az épületet.
Kimegy az említett helyre, és kicsit rendezkedik. Kinyitja a fegyverraktár ajtaját, megigazítja a frissen felállított szalmabábukat, és egy seprővel körbe sepri a körvonala mentén a pályát, hogy a poros földben kivehető legyen egy kis utacska.
Aztán elteszi az eszközt, lesöpri a kezét, hátra fogja a haját, majd megköti a tarkója felett, iszik egy kis vizet a kikészített vödrökből, aztán már csak vár, hogy mindenki megérkezzen. Jobb, ha időben.*

826. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-05 09:55:06
 ÚJ
>Szondei Szana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Napváltás//

~ Talán az edzés meghozza a kedvemet, mert itt egész nap ülni nem a legbölcsebb dolgokhoz tartozik.~
*Túl sok van a fejében. Csak előre, s nem számít a múlt. Ez mind és szép, viszont ezzel nincs előrébb. Csak az számít amit elérünk a világban. Jobb lesz ha minél előbb megtalálja a saját hangját, különben az enyészeté válik.*
~ Tényleg miért hagytam ott Soreylt és Rolfot?~
*Erre a önmaga se tud helyes választ adni. Talán a félelem beszélt belőle? Ha ez a nyitja, akkor viszont mi lehet az? Társaság képből valahogy kilög. Úgy érzi mindenkinek megvan a maga "párkapcsolata" de Szana kihez tudna kötődni? Esetleg Nara? Nem tudja még, hogy Giussal igen csak összemelegedett. Most akkor, miszerint van a képlet? Ha tudná is, hogy mik zajlanak egy női szívben, akkor a feje felmondaná a szolgálatot.

Azonban térjünk vissza Szanához.*

~ Mi vagyok hal, vagy madár?~
*Természetesen a kérdést, nem szó szerint kell érteni hanem a mögöttes tartalmat. Mindig ha valamit elhatároz az elején még nagy lelkesedéssel vág bele, viszont mindig vissza akar tekinti a múltjába, s amit lát benne, csak kérdőjelek sokaságát veti fel. Jó irányba megyek? Forduljak vissza, s kezdjem elölről?*
~ Az idő nem vár, hiába kezdeném újra, ha az időkerekét nem tudom befolyásolni.~
*Sajnos a halandósága csak rátesz egy lapáttal, mivel tudja jól, hogy egyszer, mint egy elem le fog merülni, s nincs tovább.*
~ Miért most gyötörnek ezek a depressziós gondolatok? Miért foglalkozok ilyen felesleges dolgokkal?~
*Dorgálja magát, hogy végre megkapja válaszát, csak sajnálatos módon az idő ketyeg. Nem a 100. életük betöltésekor fogunk új dolgokat véghez vinni, nem akkor állunk be katonának hanem leszerelünk, mivel a test nem bírja, hiába akarja tovább a lélek.*

~ Test vagy a lélek?~
*Mikor válik a képzelet valósággá? Ha az első kérdésből indulunk ki, egy hal felmászhat a fára? Ha igen, mit nyer vele?!*
~ Merre tovább? Harcos lehetek?~
*Szívében már elhatározásra jutott, hogy mi szeretne lenni. Harcos íjász. Mintha nyuszika akarna ragadózóvá válni.

Közben sóhajt egy nagyot, s utána járkál egy kicsit ide- oda a szó bában, talán az segít a gondolkozásban.*

~ Gondoljuk át rendesen a dolgokat, hogy miféle álmokat próbálok kergetni? Ha egy harcost képzelek el, akkor egy katona fizikumával rendelkezik, vagyis edzett, s a szervezete bizonyos körülmények között ellenállóbb, továbbá bizonyos eszközöket nagyon jól ismernek, vagy bizonyos speciális tudást birtokosa. És én?~
*Mikor magát kezdi el vizsgálni, nem tudja eldönteni, hogy sírjon vagy nevessen? Képtelen bármit felmutatni a felsoroltak között, pedig még nagy vonalakban sem fedte le a tényeket.

A járkálás után leül az ágyára. Könyökét a combjára helyezi az ujjait összefonja amivel az állát megtámasztja. Ismét beszívja a levegőt, utána kiengedi kis idő elteltével.*

~ Pengéktől meg tartok. Szemtől szemben esélyem sincs ellenük.~

*Arra jutott el magában, hogy nagyon rossz úton haladt eddig, és retteg, hogy túl késő változtatni. A fejéhez kapja a kezét.*

- Ki vagyok én?!

*Ezt már hangosan mondja. Hiába igyekszik hazudni magának, ennek ellenére időről mindig felteszi ezt a kérdést. Legalább tudná hová tart.

Szerencsére fékezni tudja az indulatait. Az arcára csap, hogy felébredjen végre.*

~ Olyanon aggódom amin nem is tudok befolyásolni, és amin pedig lehetne változtatni helyette itt sírok a semmin.~

825. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-05 08:04:21
 ÚJ
>Khan, a Félszemű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Tűzkeresztség másodfokon//

*Hosszú időszak elé néz, erre mindenképp rádöbbentette ez az alig néhány percig tartó adok-kapok játék a Vörössel. Hiába minden tapasztalat, az izmok csak annyi munkát képesek kifejteni, amennyi potenciál jelenleg lapul bennük, s ez a tanulság alapján nem túl számottevő. Viszont kihozta a legtöbbet a helyzetből és ettől sokkal elviselhetőbb lett az a keserű íz a szájában, amit hasznavehetetlensége felett érez.*
- Tehát inkább maradtam volna döglött, erre próbálsz célozni? *Persze abból, hogy Dyn visszacsókol már tudja, hogy ez sem komolyabb intés azoknál, amivel egymást szokásuk ugratni.
Elheverészik még egy ideig a földön, noha ilyenkor az ősz vége felé járva már igencsak húz alulról, s mivel nem szeretne itteni pályafutását rögtön egy tartós meghűléssel kezdeni, ráveszi magát és hitvesét is, hogy valami adekvátabb akkomodáció után nézzenek. Példának okáért egy dézsányi, felforralt fürdővíz tökéletesen megszolgálná az elképzeléseit és hogy ne kelljen dupla annyi munkát végezni, többször kihangsúlyozza a lánynak a fürdés közös vételezésének számos előnyét.
Khan egy alapos hátmosással kompenzálta a félig elvesztett, félig megnyert mérkőzést, így téve teljessé a folyamatot, amit Dyn a tűzrakással kezdett. Minden más, járulékos dolog már csak prémiumként jött e mellé. Az első éjjelen nem is aludt saját szobájában...*

//Napváltás//

*...ahogy azon a reggelesen sem ott talált rá Sylweran ébresztője. Az elmúlt néhány nap arra volt elég, hogy felvegyék az itteni élet ritmusát és hozzászokjanak a dolgok menetéhez. Khanra Vadvéd miliője józanító-békítő befolyással bír, a reggeli napfény sohasem talál rá enerváltan vagy fáradottan.
Megneszelve a "vészt", miszerint ha nem nyit sebtiben ajtót, következőleg már nem egy ártalmatlan kopogtatás érkezik jelzésként, hamarjában felpattintja az ajtót, nekitámaszkodva a félfának (egyúttal félig-meddig kitakarva az épp ruházkodó vagy még takaró alatt durmoló Vöröst) üdvözli e reggelen elsőként az elfet.*
- Az ember szinte kicsattan az életkedvtől errefelé, 'reggelt! *Konfirmálja, hogy hol számítanak perceken belüli megjelenésükre, amit heveny bólogatással jelez is Sylwerannak.* Ott leszünk... leszek! *Ha az elf tovább áll az épületszárnyban, hogy másokat is felköltsön, visszafordul az ágy felé.*
- Vége a lazsálásnak, tündérem. Ma meglátjuk, mi is fejei lehetünk-e a hydrának. *Gyomrát összegyűrő érzés hatalmasodik el rajta, az arcán tallózó mosoly azonban nem félelmet sejtet. Éppen ellenkezőleg, a várakozással teli izgalom hagy ilyen nyomot az ember arcán.*

824. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-05 00:21:13
 ÚJ
>Darenn Soreyl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152

Játékstílus: Vakmerő

//Napváltás//

*Eltelt néhány nap. Reggel felkel, sminden úgy megy ahogy szokott. Kis reggeli testmozgás, tornagyakorlatok, amiket soha nem hagy ki. Aztán felöltözik, páncélostúl, Perchipfellestől.*
~Jó hogy itt vagy barátom! Már hiányoztál!~
*Mondja Soreyl a kardnak, mire az hetykén válaszol.*
~Te csak ne beszélj! Te adtál oda annak az abberált zseninek.~
*Vágja rá a pallos erősen, és sértetten.*
~Jaj ne csináld! Mit tett veled?~
*Kis késlekedéssel érkezik a válasz. A csöndben összeszámlálás, és gyors matematika folyik.*
~Tizenhét! Nem is...~
*Tétova gondolkozás.*
~Tizennyolc igét mormolt rám az a nő! Tizennyolcat. Már már azt hittem ő átkoz meg.~
*Nyugtató barát hangján csendül fel Soreyl lelke, amint csitítani próbálja kardját.*
~Nyugalom. Jezabiel egy nagyon jó ember.~
*Sértett, megvígasztalhatatlan rideg pallos válaszát hallhatja eztán a lovag.*
~Nem érdekel!~
*Majd a férfi, az elsőnél kicsit másabb hangnemben, rengeteg iróniával és cinizmussal ismétli önmagát.*
~Jó hogy itt vagy barátom! Már hiányoztál!~
*Hátára csattintja mint általában, és lemegy a nagyterembe. Nagy napnak néznek elébe.*

823. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-05 00:12:01
 ÚJ
>Darenn Soreyl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Egyre szélesebb a mosolya. Amióta felépült a kis betegségéből, most először érzi, hogy tényleg vége a másnapos szenvedésének.*
~Valami munka, meg izgalom.~
*Mondja magában.*
~Talán mióta ide jöttem, csak patak ásás céljából hagytam el a tábort.~
*Tanakodik magában, ami nem mellesleg tényleg így történt.*
~És annak hány hónapja is?~
*Nem gondolkozik rajta tovább, épp csak a kérdés vetődik fel benne. Azonnal lecsap az utolsó ötletre.*
-Nem szolnék bele, hiszen te vagy itt a szakértő, de a veremcsapda jó ötletnek tűnik. Ásó van, és háló is a műhelyben. Én pedig már jó ideje nem mozgattam át magam rám fér.
*Mosolyodik el gyorsan, és elő is terjeszti az ötletét.*
-Akkor én felszaladok a szobámba egy kardért, mert jobb az óvatosság, te pedig mindent megtalálsz a műhelyben, ha így megfelel.
*Barátságos hangja mélyen remeg a folyósokon. Ha igenleges választ kap, gyorsan fellépcsőzik és le. Gondosan visszazárt ajtóval, és a hosszú kardjával a nagyteremben várja Rolfeusst, s ugyan fel nem öltötte, de elhozta magával a páncélját. Ha várni kell a csapdászra, addig azzal elbabrál magán.*

822. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-04 16:27:44
 ÚJ
>Sehonnai Sylweran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38

Játékstílus: Megfontolt

//Napváltás//
//Még a kiképzés előtt - mindenki//

*Sylweran a nagy napon mindenkinél korábban ébredt.
Sőt, szinte le se feküdt, és kicsit aggódott magában, hogy mit fognak szólni a többiek majd ahhoz, ami rájuk vár. De hát ha ezt az utat választották? Tudták, mi vár rájuk, mégis maradtak. Habár ez a családias hangulatnak is betudható valamicskét talán.
Hiszen ennyi idő alatt barátok lettek, szinte családtagok, és ezen kissé csorba eshet, ha meglátják a szigorú oldalát. Ugyanakkor ezeket követően talán még szorosabb lesz majd a kötelékük, mint azelőtt bármikor.
Az elf gyorsan megmosdik pár perc nyújtózás után, majd felöltözik, és hamarosan már lent is van a nagyteremben, hogy a szintén korán kelő Banyától csenjen pár falatot - nem is tudja mikor aludhat igazából az ork asszony.
Ha gyorsan elfogyasztja a reggelit, akkor pedig már nincs is más dolga, mint a többiekért elmenni. Nem nagyon fognak örülni neki úgy gondolja.
De még mindig jobban járnak, mint ha valami vadállatot engedne szabadjára a folyosókon, hogy arra ébredjenek. Neki volt már olyan reggele. Valószínűleg a többieknek is lesz. Idővel. Hiszen nem egy nap a kiképzés.
De most még nincs más, csak az ajtókon dörömbölés, és a kedves, lágy hangú Sylweran ébresztés. Először. Aki nem kel fel az első szóra, és nem jelenik meg pár percen belül az ajtajában, az a férfi kezében tartott két vödör hideg víz közül biztosan a nyakába kapja az egyiket. Senkit nem fog kímélni. Utána pedig az áldozat majd szitkozódhat és teregethet, hogy estére megszáradjon. Na meg ősszel nem jó vizesen elkezdeni egy programot sem a szabadban.
De ez majd elválik, hogy lesz. Most még csak körbe jár, hogy aztán ha már mindenki megvan, visszatérjen a Nagyterembe amíg mindenki megérkezik, majd eltűnjön az udvar irányába, amikor a többiek már hozzálátnak a reggelihez.*

821. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-04 13:18:27
 ÚJ
>Mylnara Regnae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Egy tűz kihuny, egy másik lángra kap//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
//Fürdő//

*Nara elfelejt mindent. Nem tudja hol van, és miért, és fogalma sincs hol jár a nap, vagy mit is kellene csinálnia. Nem foglalkozik a vacsorával, sem a ruháival, sem a vízzel, amiben van. Csak Gius érdekli, csak őt érzi, csak őt akarja. A férfias illata, az ajkának íze, a bőre finomsága, és az érintésének gyengédsége, mind csak olaj a tűzre, ami a lányban gyulladt. Minden érzéke tombolva követel többet és többet és elégedett sóhajokkal nyugtáz minden csókot, mellyel a férfi felfedezi a testét. Készségesen billenti meg a fejét, és minden alkalommal jóleső borzongás fut végig rajta mikor Gius ajka a füle tövéhez, a nyakához, vagy a kulcscsontjához ér. Egyik kezével a férfi hajába túr, másikkal mohón kapaszkodik belé, és mikor az végre megérti mit szeretne és bemászik a kádba, Nara úgy simul hozzá, mint hűséges kutya a gazdája lábához. Bőr ér a bőrhöz és a gyönyörtől megint felnyög. Nem tud betelni ezzel az érzéssel, ezért mellét hozzá nyomva, csípőjét előre tolva próbál a lehető legnagyobb felületen hozzáérni Giushoz. Egy pillanatra zavarba jön, mikor annak kemény férfiasságához ér, és tétovázik, de egy apró rándulás elegendő és a vágya erősebbnek bizonyul, mint a félelme. Úgy érzi ennél melegebb már nem lehetne a szobában. Ha bárki megkérdezné, rávágná, hogy biztosan lángolnak a falak és maga a kád is, de mit számít ez, mikor a férfi bőréhez érhet? Mit számít bármi, mikor erős testének minden mozdulatát érzi a sajátján?*
~Csak sose hagyd abba!~
*Ez minden gondolat, ami felmerül a tudata mélyén. Próbál ő is minden csókot viszonozni, és ha teheti, lábait a férfi derekára kulcsolja, ha az nem bánja, olyan szorosan simul hozzá, ahogy csak lehet. Magányos teste és lelke is érintésre szomjazik és látszólag semmi nem elég, hogy kielégítse ezt a sürgető vágyat.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346