//Izzó szemek a sötétben//
*Éppen most akad ilyen titokzatos állat a környéken, amikor sem Xotara nincs itt, sem Seles, akiről tudja, milyen ügyesen talál rá elrejtett ösvényekre, állatok csapásaira. Arról nem is beszélve, hogy tudomása szerint egyetlen druida sem maradt az erődben. Nem bosszankodik, csak Ishalát hallgatva rájön, hogy akiket a leginkább ismer, azok nincsenek körülötte, akik viszont igen, azokról viszonylag keveset tud.
Ebbe a dilemmába toppan bele Shen, Kapitányként említve Lyzt, aztán neki is lát a nyergeléshez, magának és Valeának is. Emellett Sadmyrre bízza az őrséget. Lyznek pedig sokkal könnyebbé válik a vállán a teher. Hálás mosollyal ajkain, pillant az elfre, majd tégelyt nyújt felé, amit ezelőtt Isqehától kapott.*
- Shen, ezt tedd el *adja a kezébe, aztán már fordul is tovább. Denzackhoz lép, s az ő kezébe is nyom egy adag kenőcsöt.*
- Láttam, egész jól célzol a tőrökkel *jegyzi meg, majd meglapogatja Denzack vállát.* Ne nyissátok ki.
*Majd tovább lép dolgára.
Míg a szarvas és a nőstények szeméről is szót ejt Ishala, Lyz kiosztott két tégelyt, és felnyergelte Boytát. Valea és Denzack is jelzi, hogy menne velük, csak lovuk nincs, így ő maga fél szemmel körülnéz, és Relild félig nyergelt lovára pillant.*
- Relild, talán ő jobb volna Jayzionnak, viszont ott a hátsó állásban van Sunuko lova. Felkészítem neked. Szerintem jól kijöttök majd.
*Persze keveseknek mond így bármit is, hogy Sunuko lova, de Lyz még emlékszik az eltűnt harcosra. Aki lovát hátrahagyva vált köddé. Olyan nagy fekete ló, hogy sokaknak sámli kellene hozzá, de Relildnek biztosan nem. És biztosan el is bírja majd a telivér.*
- Az a hatalmas fekete.* szól még, aztán már siet is hogy felnyergelje. Mikor elkészül, Relild felé nyújtja a kantárt.*
- Fogd, induljatok a kapuhoz.
*Aztán hangosabban szól*
- Mindenki aki elkészült, induljon a kapuhoz!
*Ahogy látja, Shen segít Valeának, így nekik is lesz lovuk. Ő maga is kivezeti Boytát az istállóból, s már azon agyal, amit Ishala mondott, hogy a kis háznál voltak a többiek. Sejti, hogy hol lehet, de nem biztos benne. Csak folyosói pletykát hallott az épülő házikóról, de még nem jutott ki megnézni. *
- Tessék Ishala, tedd el *nyújt át egy tégelyt Ishalának is, majd felemeli hangját, immár a kapuban, indulásra készen. Hangja izgatott ugyan, de tisztán érthetően beszél. Bármennyire sietne, mégiscsak egy kisebb csapat összegyűlt, muszáj egy kisebb eligazítást tartania. Lóra száll, s szembe fordul a többiekkel.*
- Nem ölni megyünk, de nem tudjuk, mit találunk. Mindenkinél legyen fegyver. Aki tégelyt kapott, nagyon óvatosan bánjon vele, pengevirágból készült kenőcs van benne. Tőrre, vagy nyílvesszőre kenve felerősíti a vérzést. Veszélyes! *töretlenül folytatja* Mindenki tudja, hogy az erdő veszélyes, ezért senki ne maradjon le, és senkit sem hagyunk hátra! Emellett pedig, legyen hátul is szemetek, fokozott figyelmet kérek mindenkitől. Ishala, mutasd az utat, te tudod, merre voltak pontosan.
*Azzal ha Ishala elindul, ő maga is követi.*