Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Vadvéd | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 214 (4261. - 4280. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Sadmyr A'Cahiss [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11181_1527277818_fel_elf_ferfi.jpg)
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346
4280. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-09-23 20:38:55
Üzenet elküldve: 2018-09-23 20:38:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérve//
*Bekullog az erődbe, csak Sadmyrnek int oda egyet és máris folytatja az útját befelé. Amíg jöttek, volt ideje gondolkodni és korábbi kijelentése csak tovább ért benne. Ha lóval jött, leteszi az istállóban, gépiesen leszerszámozza és már megy is tovább az épületbe, hogy ott a szobájában kezdjen el pakolni. Nincs sok holmija, mióta itt van, nem nagyon gyűjtött semmit, ami kevés cucca meg van, az elfér egy zsákban.
Az erőd most üresnek és kihaltnak tűnik a korábbiakhoz képest és még kicsit sötétebbnek is, bár ez lehet csak az évszaknak tudható be, ami a nyár után beköszöntött. Kicsit fázik, így felveszi a mellényét és miközben bekapcsolja a csatokat, gondolkodik.
Az ágy végébe dobja a motyóját és kimegy a szobából, hogy megkeresse Lyzt, beszélnie kell vele, el kell neki mondania, hogy elmegy és megkéri, hogy jöjjön vele. Tudja a választ, de akkor is fel fogja tenni a kérdést. Elég volt és bár szép volt, jó volt, de már nem akar maradni. Hogy rajta nevessenek, hogy Énmegleon piszkálja, vagy Umon akarjon elégtételt venni rajta. Kösz nem, nem várja meg. Mert lehet, hogy kilőné a szemét, ha van alkalma rá, de egy az egyben összetörné valószínűleg minden csontját.
Az udvarra érve szíve választottját keresi, de olyan nyomott érzés lesz úrrá rajta, mint még soha.
Újra búcsúznia kell.*
*Bekullog az erődbe, csak Sadmyrnek int oda egyet és máris folytatja az útját befelé. Amíg jöttek, volt ideje gondolkodni és korábbi kijelentése csak tovább ért benne. Ha lóval jött, leteszi az istállóban, gépiesen leszerszámozza és már megy is tovább az épületbe, hogy ott a szobájában kezdjen el pakolni. Nincs sok holmija, mióta itt van, nem nagyon gyűjtött semmit, ami kevés cucca meg van, az elfér egy zsákban.
Az erőd most üresnek és kihaltnak tűnik a korábbiakhoz képest és még kicsit sötétebbnek is, bár ez lehet csak az évszaknak tudható be, ami a nyár után beköszöntött. Kicsit fázik, így felveszi a mellényét és miközben bekapcsolja a csatokat, gondolkodik.
Az ágy végébe dobja a motyóját és kimegy a szobából, hogy megkeresse Lyzt, beszélnie kell vele, el kell neki mondania, hogy elmegy és megkéri, hogy jöjjön vele. Tudja a választ, de akkor is fel fogja tenni a kérdést. Elég volt és bár szép volt, jó volt, de már nem akar maradni. Hogy rajta nevessenek, hogy Énmegleon piszkálja, vagy Umon akarjon elégtételt venni rajta. Kösz nem, nem várja meg. Mert lehet, hogy kilőné a szemét, ha van alkalma rá, de egy az egyben összetörné valószínűleg minden csontját.
Az udvarra érve szíve választottját keresi, de olyan nyomott érzés lesz úrrá rajta, mint még soha.
Újra búcsúznia kell.*
4279. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-09-23 19:57:58
Üzenet elküldve: 2018-09-23 19:57:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Udvar//
* Gyorsan vágtat a lóval, mert szeretné már maga mögött tudni az egész napot. Egészen felzaklatták a történtek, s valamivel le kell nyugtatnia magát. Hamar megpillantja a nyíló kaput, s még mielőtt becsuknák, be is száguld rajta, majd az istállóhoz viszi a lovat és ott is hagyja, hogy majd valaki gondoskodik róla. A sötételfnek most nincs idegzete ezzel foglalkozni. A gyakorlópályához siet, majd tőrével eszeveszettül kezdi szurkálni a bábut. Mindeközben gyakran hangosan kiált is, hogy kiadja magából a felgyülemlett haragot a többiek és maga iránt. Kezdi úgy érezni, hogy nincs többé maradása itt, de mégis oly fájdalmas lenne hátra hagyni mindent, hiszen már szinte otthonának érzi a helyet és nem akar visszatérni a régi életéhez. A napról napra tartó rettegésbe és mocskos világba, ahol senkiben sem bízhat. Egy családra lelt az itteniekben, akik elfogadták annak ellenére, hogy nagyon is különbözik tőlük, ő pedig megpróbált megváltozni értük, de kezdi úgy érezni, mintha széthullana a családja, az igaz családja. *
* Gyorsan vágtat a lóval, mert szeretné már maga mögött tudni az egész napot. Egészen felzaklatták a történtek, s valamivel le kell nyugtatnia magát. Hamar megpillantja a nyíló kaput, s még mielőtt becsuknák, be is száguld rajta, majd az istállóhoz viszi a lovat és ott is hagyja, hogy majd valaki gondoskodik róla. A sötételfnek most nincs idegzete ezzel foglalkozni. A gyakorlópályához siet, majd tőrével eszeveszettül kezdi szurkálni a bábut. Mindeközben gyakran hangosan kiált is, hogy kiadja magából a felgyülemlett haragot a többiek és maga iránt. Kezdi úgy érezni, hogy nincs többé maradása itt, de mégis oly fájdalmas lenne hátra hagyni mindent, hiszen már szinte otthonának érzi a helyet és nem akar visszatérni a régi életéhez. A napról napra tartó rettegésbe és mocskos világba, ahol senkiben sem bízhat. Egy családra lelt az itteniekben, akik elfogadták annak ellenére, hogy nagyon is különbözik tőlük, ő pedig megpróbált megváltozni értük, de kezdi úgy érezni, mintha széthullana a családja, az igaz családja. *
4278. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-09-23 16:56:11
Üzenet elküldve: 2018-09-23 16:56:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Otthon//
//A könyvtárban//
*Az erdő ritkásan járt ösvényeit hamarosan már jártabb utak váltják fel. Persze az avatatlan szemeknek ezek még mindig csak vadcsapások, de aki az erdőben él hosszú ideje, megismeri annak környékét, így Umon pontosan tudja, hogy merre jár. Megkönnyebbülten sóhajt fel, egyrészt mert hazaért, másrészt mert a hang sem jelentkezik egy ideje. Ugyan az utóbbi néhány órában meglepően együttműködőek voltak. Ezen még dolgozni kell, de egy pillanatra azt érezte, hogy minden késztetést le tud gyűrni és át tudja venni felette a hatalmat. Érzelmei ugyan változnak, hisz jóval erkölcstelenebb és hirtelen gondolatok rohanják meg ilyenkor, de, ha elég erős marad, akkor talán még van remény. A kapuhoz ezekkel a gondolatokkal feltöltődve érkezik meg, majd Sa fent őrt álló Sadmyrnek int.*
- Nyisd ki. *Mondja szűkszavúan, s ha a fiú eleget tesz az utasításnak, emelt fővel ballag be az udvarra. Hatalmasat szippant a levegőből, hisz végre itthon van. Furcsa, de egész kellemes gondolatok rohanják meg, ez a hely egyszerűen hatással van rá. Ezen persze annyira nem csodálkozik, hiszen az életét köszönheti neki. Most mégis egyedül érzi magát. Első útja a kis fához megy, majd ösztönösen kezdi el kigyomlálni, hosszú ideje elhanyagolta már. Félúton aztán abbahagyja, teljesen elgémberedett és a lábai sem bírják már az állást. Nem is emlékszik mióta nem aludt már. Rövid nézelődés után az étkező felé veszi az irányt, némi mogorva köszönés Banyának, egy pár falatot bedobál, iszik egy pohárral, majd a lépcsőn a könyvtárba megy. Ott az egyik kényelmes fotelba veti magát, s addig nézi a sorba rakott könyveket, míg végül elnyomja az álom. Fogalma sincs miért nem a szobáját vette célba, de ez itt valahogy sokkal nyugodtabb.*
//A könyvtárban//
*Az erdő ritkásan járt ösvényeit hamarosan már jártabb utak váltják fel. Persze az avatatlan szemeknek ezek még mindig csak vadcsapások, de aki az erdőben él hosszú ideje, megismeri annak környékét, így Umon pontosan tudja, hogy merre jár. Megkönnyebbülten sóhajt fel, egyrészt mert hazaért, másrészt mert a hang sem jelentkezik egy ideje. Ugyan az utóbbi néhány órában meglepően együttműködőek voltak. Ezen még dolgozni kell, de egy pillanatra azt érezte, hogy minden késztetést le tud gyűrni és át tudja venni felette a hatalmat. Érzelmei ugyan változnak, hisz jóval erkölcstelenebb és hirtelen gondolatok rohanják meg ilyenkor, de, ha elég erős marad, akkor talán még van remény. A kapuhoz ezekkel a gondolatokkal feltöltődve érkezik meg, majd Sa fent őrt álló Sadmyrnek int.*
- Nyisd ki. *Mondja szűkszavúan, s ha a fiú eleget tesz az utasításnak, emelt fővel ballag be az udvarra. Hatalmasat szippant a levegőből, hisz végre itthon van. Furcsa, de egész kellemes gondolatok rohanják meg, ez a hely egyszerűen hatással van rá. Ezen persze annyira nem csodálkozik, hiszen az életét köszönheti neki. Most mégis egyedül érzi magát. Első útja a kis fához megy, majd ösztönösen kezdi el kigyomlálni, hosszú ideje elhanyagolta már. Félúton aztán abbahagyja, teljesen elgémberedett és a lábai sem bírják már az állást. Nem is emlékszik mióta nem aludt már. Rövid nézelődés után az étkező felé veszi az irányt, némi mogorva köszönés Banyának, egy pár falatot bedobál, iszik egy pohárral, majd a lépcsőn a könyvtárba megy. Ott az egyik kényelmes fotelba veti magát, s addig nézi a sorba rakott könyveket, míg végül elnyomja az álom. Fogalma sincs miért nem a szobáját vette célba, de ez itt valahogy sokkal nyugodtabb.*
4277. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-09-19 19:23:56
Üzenet elküldve: 2018-09-19 19:23:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Otthon?//
*Csak pár órát alszik, de úgy érzi, mintha újjászületett volna. Ahogy lemegy az udvarra, egyre furcsábban érzi magát. Az erőd, ami amikor elindultak, még tele volt régi és újonnan érkezett lakókkal, olyanokkal, akiket Isq nem is ismert, csak annyit tudott róluk, hogy azalatt érkeztek Vadvédbe, amíg ők Lyzzel, Xottal és Selessel Pycta kérésére elmentek megnézni a régi Karavánpihenő romjait, az erőd most kihalt.
Sehol egy árva lélek, azt sem tudja, hogy Selesék egyáltalán visszaértek, visszatértek-e.
Csak cselleng, cél nélkül, és így, hogy senki nincsen sehol, egy árva lélek sem, kivéve Sadmyrt, aki fenn gubbaszt őrségben a falon, egyre kevésbé érzi jól magát.
Aenae elment. Taán nem is jön vissza többet.
Xot elment... Seles azt sem tudja merre van, de ő már Leonnal egy családot alkot így, hogy a közös gyereküket várják. Azon sem csodálkozna, ha nem maradnának Vadvédben.
Pycta faképnél hagyta őket. Talán soha nem tér vissza ide, Vadvédbe sem.
Lyzék is... hol vannak? Hova a csodába mentek mindannyian?
Pedig már kezdett itt gyökeret verni.
De nem számít, szembe kell nézzen vele, nem számít, hogy ő, Isqeha itt van vagy nincs itt.
Senkit nem érdekel. Mindenki járja a saját útját, könnyű szívvel hagyta ott őt Aenae, Xot, Seles, Pycta, Pyr is.
Nem tartozik ide, mert itt nincs már semmi.
De valami van még. A kis fa. És Erdőmélye.
A fejében sorakozó kérdésekre senki sem felel, mindenki elment, és még csak az sem érdekli őket, hogy Isqeha él-e, hal-e.
Neki is mennie kell.
A kis fánál köt ki. Letérdel.
A homlokát is a földhöz érinti, úgy borul le sokáig, magába szívva a föld erejét, szagát, a kis fa létezésének kedvességét, a képeket, amit Vadvéd adott neki. Jó így. Aztán feláll, lassan, felnyújtózkodik, mind a két kezét széttárva, az ég felé, és érzi, ahogy árad bele az élet, a jövő hívása.
Hazahívja őt. Körbenéz, még egyszer, utoljára, felballag a szobájába, még egyszer utoljára kinéz odafentről, le az erdőre, a fák messze elnyúló lombtakarója fölé, aztán hátat fordít a látványnak, és lemegy újra az udvarra.
A kapuhoz sétál, nagyot ránt a zsákján, ahogy felkiált Sadmyrnek, aztán, ahogy kitárul a kapu, int neki, és kisétál rajta.
Még egyszer visszafordul, hunyorít egyet a kölyöknek, aztán eltűnik a fák között. Hazamegy. Haza, Kimmerihez.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.19 19:27:18
*Csak pár órát alszik, de úgy érzi, mintha újjászületett volna. Ahogy lemegy az udvarra, egyre furcsábban érzi magát. Az erőd, ami amikor elindultak, még tele volt régi és újonnan érkezett lakókkal, olyanokkal, akiket Isq nem is ismert, csak annyit tudott róluk, hogy azalatt érkeztek Vadvédbe, amíg ők Lyzzel, Xottal és Selessel Pycta kérésére elmentek megnézni a régi Karavánpihenő romjait, az erőd most kihalt.
Sehol egy árva lélek, azt sem tudja, hogy Selesék egyáltalán visszaértek, visszatértek-e.
Csak cselleng, cél nélkül, és így, hogy senki nincsen sehol, egy árva lélek sem, kivéve Sadmyrt, aki fenn gubbaszt őrségben a falon, egyre kevésbé érzi jól magát.
Aenae elment. Taán nem is jön vissza többet.
Xot elment... Seles azt sem tudja merre van, de ő már Leonnal egy családot alkot így, hogy a közös gyereküket várják. Azon sem csodálkozna, ha nem maradnának Vadvédben.
Pycta faképnél hagyta őket. Talán soha nem tér vissza ide, Vadvédbe sem.
Lyzék is... hol vannak? Hova a csodába mentek mindannyian?
Pedig már kezdett itt gyökeret verni.
De nem számít, szembe kell nézzen vele, nem számít, hogy ő, Isqeha itt van vagy nincs itt.
Senkit nem érdekel. Mindenki járja a saját útját, könnyű szívvel hagyta ott őt Aenae, Xot, Seles, Pycta, Pyr is.
Nem tartozik ide, mert itt nincs már semmi.
De valami van még. A kis fa. És Erdőmélye.
A fejében sorakozó kérdésekre senki sem felel, mindenki elment, és még csak az sem érdekli őket, hogy Isqeha él-e, hal-e.
Neki is mennie kell.
A kis fánál köt ki. Letérdel.
A homlokát is a földhöz érinti, úgy borul le sokáig, magába szívva a föld erejét, szagát, a kis fa létezésének kedvességét, a képeket, amit Vadvéd adott neki. Jó így. Aztán feláll, lassan, felnyújtózkodik, mind a két kezét széttárva, az ég felé, és érzi, ahogy árad bele az élet, a jövő hívása.
Hazahívja őt. Körbenéz, még egyszer, utoljára, felballag a szobájába, még egyszer utoljára kinéz odafentről, le az erdőre, a fák messze elnyúló lombtakarója fölé, aztán hátat fordít a látványnak, és lemegy újra az udvarra.
A kapuhoz sétál, nagyot ránt a zsákján, ahogy felkiált Sadmyrnek, aztán, ahogy kitárul a kapu, int neki, és kisétál rajta.
Még egyszer visszafordul, hunyorít egyet a kölyöknek, aztán eltűnik a fák között. Hazamegy. Haza, Kimmerihez.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.19 19:27:18
4276. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-09-07 10:04:15
Üzenet elküldve: 2018-09-07 10:04:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Vadvédbe//
*Különös szomorúságot érez, amikor feltűnik az erőd, pedig az úton végig nagyon vágyott már rá, hogy végre visszaérjenek. De most mégis elfogja valami furcsa szomorúság, amit annak tud be, hogy Pycta nincsen velük, és a nagy tervek, és a sok rákészülődés és Pycta hazatérése a tharg hadúrtól a megbízás hírével: mind-mind semmissé váltak az elmúlt napokban.
Valahogy nincs is kedve egyelőre beszélni a többiekkel. Majd holnap. Előbb alszik egyet. Persze Bajdiék, ha akarják, elmondhatják a dolgot, ha találnak valakit, de Isq, amint bebocsájtatást nyernek, kiköti Shayennt az istállóban, meghagyja Sadmyrnek, ha a kölyök előkerül a kapunál, hogy lássa el feltétlen a lovat, aztán elkezdi szétszortírozni a nyeregtáska tartalmát.
A szét nem osztogatott varázsitalokat visszaviszi az Udvarházba a raktárba, visszateszi azt a medált is, amire Pycta hívta fel a figyelmét, és jól érezhetően nagy hasznát vette a varázslatok tanulásánál, elpakolja a holmijait és üvegcséit a laborban, felviszi a holmijait a szobába, aztán, miután mindezzel végez, beállít Banyához a konyhába.
Az eddig is feltűnt neki, hogy milyen kihalt az erőd, szinte senkibe nem futott bele, Banyától meg megtudja, hogy Lyzék kilovagoltak Erdőmélyére. Szinte mindenki.
Ezen kicsit elcsodálkozik, de ahhoz túl fáradt, hogy esetleg utánuk menjen. ~Majd holnap. Ha addig nem érnek haza.~ gondolja, aztán felmegy a szobájába, és bevágja a szunyát.*
*Különös szomorúságot érez, amikor feltűnik az erőd, pedig az úton végig nagyon vágyott már rá, hogy végre visszaérjenek. De most mégis elfogja valami furcsa szomorúság, amit annak tud be, hogy Pycta nincsen velük, és a nagy tervek, és a sok rákészülődés és Pycta hazatérése a tharg hadúrtól a megbízás hírével: mind-mind semmissé váltak az elmúlt napokban.
Valahogy nincs is kedve egyelőre beszélni a többiekkel. Majd holnap. Előbb alszik egyet. Persze Bajdiék, ha akarják, elmondhatják a dolgot, ha találnak valakit, de Isq, amint bebocsájtatást nyernek, kiköti Shayennt az istállóban, meghagyja Sadmyrnek, ha a kölyök előkerül a kapunál, hogy lássa el feltétlen a lovat, aztán elkezdi szétszortírozni a nyeregtáska tartalmát.
A szét nem osztogatott varázsitalokat visszaviszi az Udvarházba a raktárba, visszateszi azt a medált is, amire Pycta hívta fel a figyelmét, és jól érezhetően nagy hasznát vette a varázslatok tanulásánál, elpakolja a holmijait és üvegcséit a laborban, felviszi a holmijait a szobába, aztán, miután mindezzel végez, beállít Banyához a konyhába.
Az eddig is feltűnt neki, hogy milyen kihalt az erőd, szinte senkibe nem futott bele, Banyától meg megtudja, hogy Lyzék kilovagoltak Erdőmélyére. Szinte mindenki.
Ezen kicsit elcsodálkozik, de ahhoz túl fáradt, hogy esetleg utánuk menjen. ~Majd holnap. Ha addig nem érnek haza.~ gondolja, aztán felmegy a szobájába, és bevágja a szunyát.*
4275. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-09-05 20:06:19
Üzenet elküldve: 2018-09-05 20:06:19
ÚJ
![>Sadmyr A'Cahiss [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11181_1527277818_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A kapuban//
*Sadmyr elveszi Leontól és Selestől a kantárat, és már vezeti is a lovakat az istállóba. Módszeresen, ahogyan sok éve már lovászfiúként rendezi a sorukat. Siet, mert az a biztos, ha ő is fent van az őrtoronyban. Ám arra nem számít, amit hall. Seles úgy mondja, hogy ő is hallhassa, hogy Pycta eltűnt megint. Már korábban is az erdőbe ment, és nem is jött vissza, de Sadmyr azért remélte, hogy egyszer viszont látja majd a darócruhás elfet. Minden mást Seles a szobában kíván megbeszélni, biztosan amolyan női dolgok, Sadmyr pedig hálás érte, hogy semmi ilyesmibe nem keverik bele. Így csak felmászik az őrtoronyba, és onnan várja a többieket.*
- Majdnem olyan kihalt az erőd, mint mikor a régiek elmentek igaz, Szürkeszárny? *néz a madarára, aki eztán vijjogva reppen fel a magasba, mint ha tudná, hogy mire gondol a fiú, s Erdőmélye fölött ró le néhány impozáns kört.*
*Sadmyr elveszi Leontól és Selestől a kantárat, és már vezeti is a lovakat az istállóba. Módszeresen, ahogyan sok éve már lovászfiúként rendezi a sorukat. Siet, mert az a biztos, ha ő is fent van az őrtoronyban. Ám arra nem számít, amit hall. Seles úgy mondja, hogy ő is hallhassa, hogy Pycta eltűnt megint. Már korábban is az erdőbe ment, és nem is jött vissza, de Sadmyr azért remélte, hogy egyszer viszont látja majd a darócruhás elfet. Minden mást Seles a szobában kíván megbeszélni, biztosan amolyan női dolgok, Sadmyr pedig hálás érte, hogy semmi ilyesmibe nem keverik bele. Így csak felmászik az őrtoronyba, és onnan várja a többieket.*
- Majdnem olyan kihalt az erőd, mint mikor a régiek elmentek igaz, Szürkeszárny? *néz a madarára, aki eztán vijjogva reppen fel a magasba, mint ha tudná, hogy mire gondol a fiú, s Erdőmélye fölött ró le néhány impozáns kört.*
4274. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-08-31 20:13:09
Üzenet elküldve: 2018-08-31 20:13:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A kapuban//
//Sadmyr, Zsenge, Leon, Seles//
- Szerintem az erdő szelleme küldhette, hogy segítséget kérjen, mert hát van, akik nem hallják mit szeretne és nekik látványos felhívással üzen. *Persze ez lehet kis dolog is, na de a lényeg, hogy sokan kimentek utána nézni a dolognak. Seles hamar kerít is váltótársat Zsenge helyére így Leon megölelése után indulhat is lefelé a nő után, a szomszédos szobába, ahol majd mindent megtud.*
- Rendben. *Indul is a kalóz előtt lefelé, majd mikor Sadmyr is odaérkezik, akkor jönnek a hírek, hogy Pycta lelépett, ez annyira nem hatja meg Zsengét, ellenben Pyr távozása hallatán teljesen elfehéredik. ~Pyr elhagyott?! Képes volt magamra hagyni, azok után amin átmentünk? Ennyit ér a szava, hogy szeret?~ Kicsit el is veszti az egyensúlyát és Leonnak dől.*
- Pyr... *Sóhajtja szomorúan, a szemei is könnybe lábadnak, na de azért nem megy a füle mellett, hogy Seles egészsége miatt jöttek vissza, mert nem érzi jól magát, reméli nem valami halálos betegség lappang benne.*
- Menjünk a szobátokba, hogy leülhess akkor, ha nem érzed jól magad. *Tereli az embert befelé, miközben babrálni kezd a kapott kis nyakláncával.*
//Sadmyr, Zsenge, Leon, Seles//
- Szerintem az erdő szelleme küldhette, hogy segítséget kérjen, mert hát van, akik nem hallják mit szeretne és nekik látványos felhívással üzen. *Persze ez lehet kis dolog is, na de a lényeg, hogy sokan kimentek utána nézni a dolognak. Seles hamar kerít is váltótársat Zsenge helyére így Leon megölelése után indulhat is lefelé a nő után, a szomszédos szobába, ahol majd mindent megtud.*
- Rendben. *Indul is a kalóz előtt lefelé, majd mikor Sadmyr is odaérkezik, akkor jönnek a hírek, hogy Pycta lelépett, ez annyira nem hatja meg Zsengét, ellenben Pyr távozása hallatán teljesen elfehéredik. ~Pyr elhagyott?! Képes volt magamra hagyni, azok után amin átmentünk? Ennyit ér a szava, hogy szeret?~ Kicsit el is veszti az egyensúlyát és Leonnak dől.*
- Pyr... *Sóhajtja szomorúan, a szemei is könnybe lábadnak, na de azért nem megy a füle mellett, hogy Seles egészsége miatt jöttek vissza, mert nem érzi jól magát, reméli nem valami halálos betegség lappang benne.*
- Menjünk a szobátokba, hogy leülhess akkor, ha nem érzed jól magad. *Tereli az embert befelé, miközben babrálni kezd a kapott kis nyakláncával.*
4273. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-08-28 17:50:31
Üzenet elküldve: 2018-08-28 17:50:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//A kapuban//
//Sadmyr, Zsenge, Seles//
*Leon örül, látva, hogy mennyire nagy dolog Zsengének a visszatértük. Nem is számított ilyen fogadtatásra, hiszen még alig, hogy elmentek. Persze követi párját rögtön ahogy elindul a lány felé, hiszen fontos megbeszélnivalójuk van, amiről semmi pénzért nem szeretne lemaradni. Milyen apa lenne az olyan, aki mindent ráhagy a nőjére? Persze ha már ölelkezés, ő sem szeretne kimaradni, ezért ha Seles elengedte a lányt, ő is odamegy, hogy megkaphassa a magáét. Ezután várakozik és hallgatja, hogyan is mondja el a híreket szerelme. Ő sosem volt a szavak embere, de már az is mutatja elhatározását, hogy ott áll mellettük. Kicsit meg is lepődik, hogy a két gyermeket itt hagyták egyedül az őrségben.* ~Hogy lehetnek annyire felelőtlenek?~ *Lemennek, aztán Seles elmondja a történteket, Leon pedig még mindig csak ácsorog mellette, nem is szólva. Igazából elege van az egészből. Mindenki megy amerre gondolja, senkit nem érdekel, hogy másokkal mi van, és olyan az egész, mint valami állatkert. Nem szól hozzá a Pycta témához sem, pedig van róla véleménye, de nem akarja, hogy szegény fiú még több rossz hírt, esetleg ócsárlást halljon, pedig a kalóz most nagyon azt szeretné. Meg is érdemelné az úgynevezett vezérük ezek után. A babadolognál már végignéz a gyermekeken és csak mosolyog, majd odalép, hogy baljával átkarolhassa Seles derekát.*
//Sadmyr, Zsenge, Seles//
*Leon örül, látva, hogy mennyire nagy dolog Zsengének a visszatértük. Nem is számított ilyen fogadtatásra, hiszen még alig, hogy elmentek. Persze követi párját rögtön ahogy elindul a lány felé, hiszen fontos megbeszélnivalójuk van, amiről semmi pénzért nem szeretne lemaradni. Milyen apa lenne az olyan, aki mindent ráhagy a nőjére? Persze ha már ölelkezés, ő sem szeretne kimaradni, ezért ha Seles elengedte a lányt, ő is odamegy, hogy megkaphassa a magáét. Ezután várakozik és hallgatja, hogyan is mondja el a híreket szerelme. Ő sosem volt a szavak embere, de már az is mutatja elhatározását, hogy ott áll mellettük. Kicsit meg is lepődik, hogy a két gyermeket itt hagyták egyedül az őrségben.* ~Hogy lehetnek annyire felelőtlenek?~ *Lemennek, aztán Seles elmondja a történteket, Leon pedig még mindig csak ácsorog mellette, nem is szólva. Igazából elege van az egészből. Mindenki megy amerre gondolja, senkit nem érdekel, hogy másokkal mi van, és olyan az egész, mint valami állatkert. Nem szól hozzá a Pycta témához sem, pedig van róla véleménye, de nem akarja, hogy szegény fiú még több rossz hírt, esetleg ócsárlást halljon, pedig a kalóz most nagyon azt szeretné. Meg is érdemelné az úgynevezett vezérük ezek után. A babadolognál már végignéz a gyermekeken és csak mosolyog, majd odalép, hogy baljával átkarolhassa Seles derekát.*
4272. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-08-27 22:36:07
Üzenet elküldve: 2018-08-27 22:36:07
ÚJ
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//A kapuban//
//Sadmyr, Zsenge, Leon//
- Világító szemű? Micsoda ördöngösség ez? *Ez már tréfának olyan rossz, hogy Seles egészen biztos benne, nem az. Még jó, hogy Zsenge itt maradt, és nem ment ezek után a furcsa állatok után.
Seles nem örül a hírnek, hogy mindenki elhagyta az erődöt. Ha már nincsen vezérük, igazán jó lett volna tudni, hogy valahol a közelben van Lyz. Mindig ő helyettesítette Pyctát, most viszont érte is aggódhatnak, nem is beszélve Umonról, Sythről, Ishaláról, Valeáról, Medvéről, Jayzionról, Shenről, Relildről, akik ezek szerint mind a furcsa világító szemű szarvas után indultak.
Tanácstalanul néz körbe a falról, mintha azt várná, hogy a semmiből megérkeznek, és közben nagyot sóhajt. A hajába túr. Ez az egész távozás-dolog tízszer, hússzor, százszor kezd nehezebb lenni, mint amilyennek indult. Zsenge, és ha ott van, Leon is láthatja rajta, hogy mennyire töpreng, mit tegyenek. Végül igazat ad a lánynak: egyelőre elég, ha megoldja az őrséget. Egy kis segédért füttyent, aki örömmel siet fel a létrán, hogy ennyire fontos feladatot kapott. Seles megvárja, majd elindul lefelé. Annyira gondolkodik, hogy még magyarázni is elfelejt, csak a létra közepén jut eszébe, hogy faképnél hagyta a fentieket.*
- A szobában majd mindent elmondok, gyerünk, utánam! *Szól nekik. Mikor leér, nem is kell messzire mennie, hogy újra összefusson Sadmyrral az udvaron. Amikor biztos benne, hogy a fiú és Zsenge is jól hallja, akkor mondja ki a nyilvánvalót, megerősítésül pedig Leonra néz.*
- Találkoztunk Pyctával a Mágustoronynál, és elment. Eltűnt, szőrén-szálán. Nyoma sincs haramiáknak, csak neki. *Nagyot nyel, mert még mindig keserű a szája attól, amit mondania kell.* Attól tartok, lemondott a küldetésről… És rólunk is. Ennek már voltak jelei a tanácskozásunkon, mielőtt elindultunk. *Most jön a neheze, Seles Zsengéhez fordul. Nem titkolhatja, ami történt, még akkor sem, ha fáj.* Pyr is eltűnt aznap este, ugyanakkor. Az ő nyomait egyáltalán nem találtam, nyilván repült. Bármi is van velük, Zara, Bayde, Isqeha és Ertatsnoy még nem lehetnek messze, ha nagyon akarják a fiúk, megtalálhatják őket.
- Mi azért jöttünk vissza, mert nem érzem jól magam. Nem mertük kockáztatni az egészségemet. *Próbál nem hazudni, de azért a gyerekről sem szólni, mert megbeszélték Leonnal, hogy titokban tartják a terhességet. Ugyanakkor elég valószínű, hogy se Zsenge, se Sadmyr nem értik, miről beszél, olyan fiatalok még. Elkél egy kis magyarázat.* Leonnal babát tervezünk…
//Sadmyr, Zsenge, Leon//
- Világító szemű? Micsoda ördöngösség ez? *Ez már tréfának olyan rossz, hogy Seles egészen biztos benne, nem az. Még jó, hogy Zsenge itt maradt, és nem ment ezek után a furcsa állatok után.
Seles nem örül a hírnek, hogy mindenki elhagyta az erődöt. Ha már nincsen vezérük, igazán jó lett volna tudni, hogy valahol a közelben van Lyz. Mindig ő helyettesítette Pyctát, most viszont érte is aggódhatnak, nem is beszélve Umonról, Sythről, Ishaláról, Valeáról, Medvéről, Jayzionról, Shenről, Relildről, akik ezek szerint mind a furcsa világító szemű szarvas után indultak.
Tanácstalanul néz körbe a falról, mintha azt várná, hogy a semmiből megérkeznek, és közben nagyot sóhajt. A hajába túr. Ez az egész távozás-dolog tízszer, hússzor, százszor kezd nehezebb lenni, mint amilyennek indult. Zsenge, és ha ott van, Leon is láthatja rajta, hogy mennyire töpreng, mit tegyenek. Végül igazat ad a lánynak: egyelőre elég, ha megoldja az őrséget. Egy kis segédért füttyent, aki örömmel siet fel a létrán, hogy ennyire fontos feladatot kapott. Seles megvárja, majd elindul lefelé. Annyira gondolkodik, hogy még magyarázni is elfelejt, csak a létra közepén jut eszébe, hogy faképnél hagyta a fentieket.*
- A szobában majd mindent elmondok, gyerünk, utánam! *Szól nekik. Mikor leér, nem is kell messzire mennie, hogy újra összefusson Sadmyrral az udvaron. Amikor biztos benne, hogy a fiú és Zsenge is jól hallja, akkor mondja ki a nyilvánvalót, megerősítésül pedig Leonra néz.*
- Találkoztunk Pyctával a Mágustoronynál, és elment. Eltűnt, szőrén-szálán. Nyoma sincs haramiáknak, csak neki. *Nagyot nyel, mert még mindig keserű a szája attól, amit mondania kell.* Attól tartok, lemondott a küldetésről… És rólunk is. Ennek már voltak jelei a tanácskozásunkon, mielőtt elindultunk. *Most jön a neheze, Seles Zsengéhez fordul. Nem titkolhatja, ami történt, még akkor sem, ha fáj.* Pyr is eltűnt aznap este, ugyanakkor. Az ő nyomait egyáltalán nem találtam, nyilván repült. Bármi is van velük, Zara, Bayde, Isqeha és Ertatsnoy még nem lehetnek messze, ha nagyon akarják a fiúk, megtalálhatják őket.
- Mi azért jöttünk vissza, mert nem érzem jól magam. Nem mertük kockáztatni az egészségemet. *Próbál nem hazudni, de azért a gyerekről sem szólni, mert megbeszélték Leonnal, hogy titokban tartják a terhességet. Ugyanakkor elég valószínű, hogy se Zsenge, se Sadmyr nem értik, miről beszél, olyan fiatalok még. Elkél egy kis magyarázat.* Leonnal babát tervezünk…
4271. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-08-26 11:18:22
Üzenet elküldve: 2018-08-26 11:18:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A kapuban//
//Sadmyr, Zsenge, Leon, Seles//
*Legalább Sadmyr visszajön őrködni, amint végez a lovakkal, ennek örül, mert nem marad sokáig egyedül, na de van, aminek sokkal jobban örül, ami nem más, mint Seles jelenléte, hisz felmegy hozzá a toronyba.*
- Szia Seles. *Visszaölel, na de fél szemmel azért az erdőt kémleli.*
- Láttak az erdőben egy világító szemű szarvast és kimentek megnézni mi történhetett, csak mi maradtunk szinte, ezért is segítek őrködni, de lehet Sadmyr egyik testvérét ideküldhetnéd és akkor ő leválthat engem és megyek a szobátokba beszélgetni. *Nem tudja mi lehet ez a nagy titok, na de ha hármasban szeretne vele beszélni hát ő nincs ellene.*
- A többiek nem jönnek? Pyr sem? *Kérdezi még meg, csak reméli, hogy nem lett baja az ő tündérkéjének.*
//Sadmyr, Zsenge, Leon, Seles//
*Legalább Sadmyr visszajön őrködni, amint végez a lovakkal, ennek örül, mert nem marad sokáig egyedül, na de van, aminek sokkal jobban örül, ami nem más, mint Seles jelenléte, hisz felmegy hozzá a toronyba.*
- Szia Seles. *Visszaölel, na de fél szemmel azért az erdőt kémleli.*
- Láttak az erdőben egy világító szemű szarvast és kimentek megnézni mi történhetett, csak mi maradtunk szinte, ezért is segítek őrködni, de lehet Sadmyr egyik testvérét ideküldhetnéd és akkor ő leválthat engem és megyek a szobátokba beszélgetni. *Nem tudja mi lehet ez a nagy titok, na de ha hármasban szeretne vele beszélni hát ő nincs ellene.*
- A többiek nem jönnek? Pyr sem? *Kérdezi még meg, csak reméli, hogy nem lett baja az ő tündérkéjének.*
4270. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-08-24 11:38:55
Üzenet elküldve: 2018-08-24 11:38:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A kapuban//
//Sadmyr, Zsenge, Leon, Seles//
- Köszi! *Vigyorog a lányra, majd már pattan is, hogy az érkezőket közelebbről köszönthesse. Ruganyos mozdulatokkal közlekedik a létrán megszokta már, így hamarosan Leon és Seles előtt áll. A kantárokat egy határozott mosolygó bólintással veszi el, majd a lovak elvezetése közben még visszaordít a falra:*
- Sietek vissza, Zsenge! *Valóban szaporázza lépteit, s az istálló felé veszi az irányt.*
//Az istállóban//
*A fáradt lovakról leveszi a kötőféket, a nyerget, s a megfelelő helyre rakja őket.*
- Engedelmes jószágok vagytok! *Duruzsol a fülükbe, miközben a lecsutakolással is végez. Ezt követően bevezeti őket a helyükre, s friss szénával, valamint hűvös vízzel kedveskedik. Egy darabig még szeretettel néz őket, láthatóan elfáradt a két jószág, aztán persze észbe kap. Egy-egy utolsó paskolás a nyakukon és indul is vissza az őrhelye felé. ~ Zsenge biztos pihenne már, vagy beszélgetne Leonékkal. ~ Mosolyog. Ami azt illeti ő is kíváncsi, hogy vajon Pycta és a többiek merre járhatnak.*
//Sadmyr, Zsenge, Leon, Seles//
- Köszi! *Vigyorog a lányra, majd már pattan is, hogy az érkezőket közelebbről köszönthesse. Ruganyos mozdulatokkal közlekedik a létrán megszokta már, így hamarosan Leon és Seles előtt áll. A kantárokat egy határozott mosolygó bólintással veszi el, majd a lovak elvezetése közben még visszaordít a falra:*
- Sietek vissza, Zsenge! *Valóban szaporázza lépteit, s az istálló felé veszi az irányt.*
//Az istállóban//
*A fáradt lovakról leveszi a kötőféket, a nyerget, s a megfelelő helyre rakja őket.*
- Engedelmes jószágok vagytok! *Duruzsol a fülükbe, miközben a lecsutakolással is végez. Ezt követően bevezeti őket a helyükre, s friss szénával, valamint hűvös vízzel kedveskedik. Egy darabig még szeretettel néz őket, láthatóan elfáradt a két jószág, aztán persze észbe kap. Egy-egy utolsó paskolás a nyakukon és indul is vissza az őrhelye felé. ~ Zsenge biztos pihenne már, vagy beszélgetne Leonékkal. ~ Mosolyog. Ami azt illeti ő is kíváncsi, hogy vajon Pycta és a többiek merre járhatnak.*
4269. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-08-24 01:55:08
Üzenet elküldve: 2018-08-24 01:55:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//A kapuban//
//Sadmyr, Zsenge, Leon, Seles//
- Én meg majd intézem a ház körüli munkát, főzök, mosok. *Mosolyog Seles. Rengeteg nőt ismer, akik ettől teljesen megbotránkoznának, de számára mi sem természetesebb, mint jót tenni azokért, akiket a legjobban szeret. És ha ez tiszta ruhában meg egy-egy finom kalácsban vagy süteményben is megmutatkozhat, akkor Seles jó háziasszonyként megoldja. Bár nem tudja, Leon milyen munkát képzel el magának, de azt már láthatta, hogy milyen ügyesen varr. Kétségtelen, hogy ha ő is komolyan veszi a dolgot, akkor boldogulhatnak.
Eközben Sadmyr és Zsenge már észre is veszi őket, és Seles követi Leont a kapun át. Az udvar üres, a csönd meglepő. Az imént még csak úgy pezsgett az élet Vadvédben, most pedig mintha mindenki bezárkózott volna az épületbe. Selesben felmerül a gyanú, hogy valami nem stimmel. Ő is Sadmyr kezébe nyomja a kantárt, hogy elrendezze Cserfest és a rajta lévő holmit, de elsősorban Zsengével szeretne beszélni. Gondolkodás nélkül felkapaszkodik a várfalra, Leonnal vagy egyedül, oda, ahol a lány vette át az őrséget, és alaposan meg is ölelgeti, már amennyire a keskeny őrhely ezt lehetővé teszi.*
- Annyira örülök, hogy látlak, és épségben vagy! A többiek hova lettek? Akkora a csönd.
*Arra gondol, hogy beszélnie kellene Lyznek a távozásról, de fogalma sincs, hogyan tálalja a dolgot. Elfacsarodik a szíve. Nem akarta ezt az egészet, de most tessék, itt vannak. Fojtott hangon, hogy Sadmyr se hallja, csak esetleg Leon, ha velük jött, suttogni kezd Zsengének.*
- Egy nagyon fontos dologról kellene beszélnünk… Hármasban.
*Körülpillant, de annak sincs akadálya, hogy a falon ejtsék meg a beszélgetést. Persze ha Zsenge vagy Leon ragaszkodnak a zárt térhez, elmehetnek valamelyikük szobájába is, Seles velük tart.*
A hozzászólás írója (Selestwen Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.24 01:57:17
//Sadmyr, Zsenge, Leon, Seles//
- Én meg majd intézem a ház körüli munkát, főzök, mosok. *Mosolyog Seles. Rengeteg nőt ismer, akik ettől teljesen megbotránkoznának, de számára mi sem természetesebb, mint jót tenni azokért, akiket a legjobban szeret. És ha ez tiszta ruhában meg egy-egy finom kalácsban vagy süteményben is megmutatkozhat, akkor Seles jó háziasszonyként megoldja. Bár nem tudja, Leon milyen munkát képzel el magának, de azt már láthatta, hogy milyen ügyesen varr. Kétségtelen, hogy ha ő is komolyan veszi a dolgot, akkor boldogulhatnak.
Eközben Sadmyr és Zsenge már észre is veszi őket, és Seles követi Leont a kapun át. Az udvar üres, a csönd meglepő. Az imént még csak úgy pezsgett az élet Vadvédben, most pedig mintha mindenki bezárkózott volna az épületbe. Selesben felmerül a gyanú, hogy valami nem stimmel. Ő is Sadmyr kezébe nyomja a kantárt, hogy elrendezze Cserfest és a rajta lévő holmit, de elsősorban Zsengével szeretne beszélni. Gondolkodás nélkül felkapaszkodik a várfalra, Leonnal vagy egyedül, oda, ahol a lány vette át az őrséget, és alaposan meg is ölelgeti, már amennyire a keskeny őrhely ezt lehetővé teszi.*
- Annyira örülök, hogy látlak, és épségben vagy! A többiek hova lettek? Akkora a csönd.
*Arra gondol, hogy beszélnie kellene Lyznek a távozásról, de fogalma sincs, hogyan tálalja a dolgot. Elfacsarodik a szíve. Nem akarta ezt az egészet, de most tessék, itt vannak. Fojtott hangon, hogy Sadmyr se hallja, csak esetleg Leon, ha velük jött, suttogni kezd Zsengének.*
- Egy nagyon fontos dologról kellene beszélnünk… Hármasban.
*Körülpillant, de annak sincs akadálya, hogy a falon ejtsék meg a beszélgetést. Persze ha Zsenge vagy Leon ragaszkodnak a zárt térhez, elmehetnek valamelyikük szobájába is, Seles velük tart.*
A hozzászólás írója (Selestwen Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.24 01:57:17
4268. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-08-23 19:00:55
Üzenet elküldve: 2018-08-23 19:00:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A kapuban//
//Őrség//
- Jó. *Sóhajt és hagyja rá a dolgot Sadmyrre, hisz eddig is erről volt szó, hogy így fog tenni, nem kell még egyszer elmondania mit tehetne, főleg, hogy eleinte nem is akart tanácsot sem adni, mert magának jöjjön rá a lány a dolgokra.*
- Oké, akkor majd pihenhetsz te előbb. *Az este elég lesz egy valaki is, ha ébren van, nem olyan nehéz a kapunyitogatás.*
- Majd kiderül mi volt, amikor visszatérnek. *Kicsit pozitívan áll hozzá, mert látja a fiú mennyire reménykedik ebben és milyen rosszul érinti, ha csökken a létszám itt a vadvédben.*
//Sadmyr, Zsenge, Leon, Seles//
-Sziasztok! *Ugrik is örömében, mikor meglátja kik térnek vissza, boldogság tölti el, hogy egy nap sem telt el és már is itt van Seles meg Leon is.*
- Jó maradok. *Mondja duzzogva, ő szívesebben menne segíteni, most ehelyett itt ragad őrködni, unottan támaszkodik a falra és nézi az erdőt, hát ha jönnek a többiek is, de nagyon nem úgy fest sajnos.*
//Őrség//
- Jó. *Sóhajt és hagyja rá a dolgot Sadmyrre, hisz eddig is erről volt szó, hogy így fog tenni, nem kell még egyszer elmondania mit tehetne, főleg, hogy eleinte nem is akart tanácsot sem adni, mert magának jöjjön rá a lány a dolgokra.*
- Oké, akkor majd pihenhetsz te előbb. *Az este elég lesz egy valaki is, ha ébren van, nem olyan nehéz a kapunyitogatás.*
- Majd kiderül mi volt, amikor visszatérnek. *Kicsit pozitívan áll hozzá, mert látja a fiú mennyire reménykedik ebben és milyen rosszul érinti, ha csökken a létszám itt a vadvédben.*
//Sadmyr, Zsenge, Leon, Seles//
-Sziasztok! *Ugrik is örömében, mikor meglátja kik térnek vissza, boldogság tölti el, hogy egy nap sem telt el és már is itt van Seles meg Leon is.*
- Jó maradok. *Mondja duzzogva, ő szívesebben menne segíteni, most ehelyett itt ragad őrködni, unottan támaszkodik a falra és nézi az erdőt, hát ha jönnek a többiek is, de nagyon nem úgy fest sajnos.*
4267. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-08-23 11:37:36
Üzenet elküldve: 2018-08-23 11:37:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//A kapuban//
//Sadmyr, Zsenge, Leon, Seles//
*Leon tudja, hogy minden rendbe fog jönni a későbbiekben, csak elég időt és energiát kell rászánniuk a kapcsolatuk és jövőjük építésére.*
-Bizony, hogy el! Megtanítjuk Zsengét mindenre, amit tudunk! Én meg szerzek valami jó állást, vagy valamit, amiből el tudjuk tartani magunkat! *Mert ugye itten Vadvédben eléjük volt rakva minden, az ételtől kezdve a fürdővízig, szóval egyedül nehezebb dolguk lesz majd. A már említett lányt meg is találják a kapuban, méghozzá a kis segédjükkel, Sadmyral. Mielőtt bármit is szólhatna, Seles már fel is kiabál nekik, így a kalóznak már csak annyi marad, hogy integessen a fiataloknak. Mikor a fiú le jön, rögtön a kezébe is adja a lovat, amivel a lehető legkevesebbet szeretne foglalkozni.*
-Csak vidd el a lovat, kérlek! *Mondja, miközben gyorsan lekapja cuccait a hátas hátáról, és a saját vállára rakja.*
//Sadmyr, Zsenge, Leon, Seles//
*Leon tudja, hogy minden rendbe fog jönni a későbbiekben, csak elég időt és energiát kell rászánniuk a kapcsolatuk és jövőjük építésére.*
-Bizony, hogy el! Megtanítjuk Zsengét mindenre, amit tudunk! Én meg szerzek valami jó állást, vagy valamit, amiből el tudjuk tartani magunkat! *Mert ugye itten Vadvédben eléjük volt rakva minden, az ételtől kezdve a fürdővízig, szóval egyedül nehezebb dolguk lesz majd. A már említett lányt meg is találják a kapuban, méghozzá a kis segédjükkel, Sadmyral. Mielőtt bármit is szólhatna, Seles már fel is kiabál nekik, így a kalóznak már csak annyi marad, hogy integessen a fiataloknak. Mikor a fiú le jön, rögtön a kezébe is adja a lovat, amivel a lehető legkevesebbet szeretne foglalkozni.*
-Csak vidd el a lovat, kérlek! *Mondja, miközben gyorsan lekapja cuccait a hátas hátáról, és a saját vállára rakja.*
4266. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-08-23 01:03:49
Üzenet elküldve: 2018-08-23 01:03:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Izzó szemek a sötétben//
//Őrség//
- Akkor mutasd. Ne csak mondd. Van itt jó néhány páratlan harcos, aki észreveszi, ha hasznos szeretnél lenni. Akkor biztosan kapnál feladatot, talán komolyabbat is.
*Teljesen őszintén mondja, mert ő is hasznos akar lenni, és mindig kap is lehetőséget, feladatot, hogy bizonyítson.*
- Igen, akkor felváltva. Vagyis felváltva vagyunk ébren, mert az volna a lényeg, hogy valaki mindig ébren legyen, és ne aludjon.
*A feladat a fő, hogy ha visszaérnek, biztosan legyen, aki kaput nyit, és ne egymás hegyén-hátán aludjanak a toronyban.*
- Szerintem meg imádkozzunk, hogy az Erdőszellem legyen, mert ha nem… *Látott ő már itt nagyon sok mindent. * ha az a valami nem Pycta bácsi imái miatt érkezik, akkor még nagy baj is lehet belőle. *De azért bízik benne, hogy az Erdőszellem az.*
//A kapuban//
//Sadmyr, Zsenge, Leon, Seles//
*Kiáltás hallatszik, és ennek nagyon megörül, csak hogy nem azok jönnek, akikre számított. Seles és Leon az és nekik nagyon máshol kellene lenniük.*
- Hahó! *kiált le. *Megyek!
*És már megy is, kaput nyitni. A szélesre tárt kapun megvárja, míg a két vándormadár beljebb léptet, aztán be is csukja azt.*
- Zsenge, légyszives vedd át az őrséget, míg én intézem a lovakat *kiált fel a lánynak. Most bizonyíthat, ha szeretne, az esély adott.*
- Vagyis, segítek *néz immár sokkal szerényebben Selesre, aztán Leonra, vajon kell-e a segítsége.*
//Őrség//
- Akkor mutasd. Ne csak mondd. Van itt jó néhány páratlan harcos, aki észreveszi, ha hasznos szeretnél lenni. Akkor biztosan kapnál feladatot, talán komolyabbat is.
*Teljesen őszintén mondja, mert ő is hasznos akar lenni, és mindig kap is lehetőséget, feladatot, hogy bizonyítson.*
- Igen, akkor felváltva. Vagyis felváltva vagyunk ébren, mert az volna a lényeg, hogy valaki mindig ébren legyen, és ne aludjon.
*A feladat a fő, hogy ha visszaérnek, biztosan legyen, aki kaput nyit, és ne egymás hegyén-hátán aludjanak a toronyban.*
- Szerintem meg imádkozzunk, hogy az Erdőszellem legyen, mert ha nem… *Látott ő már itt nagyon sok mindent. * ha az a valami nem Pycta bácsi imái miatt érkezik, akkor még nagy baj is lehet belőle. *De azért bízik benne, hogy az Erdőszellem az.*
//A kapuban//
//Sadmyr, Zsenge, Leon, Seles//
*Kiáltás hallatszik, és ennek nagyon megörül, csak hogy nem azok jönnek, akikre számított. Seles és Leon az és nekik nagyon máshol kellene lenniük.*
- Hahó! *kiált le. *Megyek!
*És már megy is, kaput nyitni. A szélesre tárt kapun megvárja, míg a két vándormadár beljebb léptet, aztán be is csukja azt.*
- Zsenge, légyszives vedd át az őrséget, míg én intézem a lovakat *kiált fel a lánynak. Most bizonyíthat, ha szeretne, az esély adott.*
- Vagyis, segítek *néz immár sokkal szerényebben Selesre, aztán Leonra, vajon kell-e a segítsége.*
4265. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-08-21 21:57:13
Üzenet elküldve: 2018-08-21 21:57:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//A kapuban//
//Sadmyr, Zsenge, Leon, Seles//
*Seles Leont fürkészi tekintetével. Azt nem mondaná, hogy tetszik neki az ötlet, de nem lát más választást, hiszen veszélyes itt maradni. Azért mosolyog, és ő is próbálja ilyen „előttünk a világ” hangulatban látni az egész jövőjüket. Neki nehezebb lesz elválni a vadon biztonságától, ez még egy külön búcsú lesz, már előre látja. A legjobban azonban a szívét az mozgatja meg, amikor megpillantja a dombocskát, amin először futott össze Leonnal, ahol először pillantotta meg a bejáratot és Xotot. Egy darabig nézi a most virágokkal benőtt halmot, csöndben, szomorúan. A Zsengés ötletre azért bólogat.*
- Örülök, hogy te is így látod jónak. Nagyon jól összebarátkoztunk vele, biztosan jól meglennénk! Szerzünk egy kis házat, elleszünk hárman, akár négyen is.
*Azért annyira nem tartja magát merésznek, hogy ezt az ötletet teljes egészében az éppen strázsáló őr nyakába zúdítsa. Mikor közel érnek, elhallgat, de legnagyobb örömére nem mást pillant meg a kapu fölött, mint Zsengét és Sadmyrt. Gyerekek iránti szeretete egyből felülír minden mást, vidáman integet nekik.*
- Sziasztok! Beengedtek minket? *Már tényleg sötétedik, jó lenne a falakon belül tölteni az éjszakát. Aztán a többit majd még meglátják.*
A hozzászólás írója (Selestwen Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.21 21:58:11
//Sadmyr, Zsenge, Leon, Seles//
*Seles Leont fürkészi tekintetével. Azt nem mondaná, hogy tetszik neki az ötlet, de nem lát más választást, hiszen veszélyes itt maradni. Azért mosolyog, és ő is próbálja ilyen „előttünk a világ” hangulatban látni az egész jövőjüket. Neki nehezebb lesz elválni a vadon biztonságától, ez még egy külön búcsú lesz, már előre látja. A legjobban azonban a szívét az mozgatja meg, amikor megpillantja a dombocskát, amin először futott össze Leonnal, ahol először pillantotta meg a bejáratot és Xotot. Egy darabig nézi a most virágokkal benőtt halmot, csöndben, szomorúan. A Zsengés ötletre azért bólogat.*
- Örülök, hogy te is így látod jónak. Nagyon jól összebarátkoztunk vele, biztosan jól meglennénk! Szerzünk egy kis házat, elleszünk hárman, akár négyen is.
*Azért annyira nem tartja magát merésznek, hogy ezt az ötletet teljes egészében az éppen strázsáló őr nyakába zúdítsa. Mikor közel érnek, elhallgat, de legnagyobb örömére nem mást pillant meg a kapu fölött, mint Zsengét és Sadmyrt. Gyerekek iránti szeretete egyből felülír minden mást, vidáman integet nekik.*
- Sziasztok! Beengedtek minket? *Már tényleg sötétedik, jó lenne a falakon belül tölteni az éjszakát. Aztán a többit majd még meglátják.*
A hozzászólás írója (Selestwen Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.21 21:58:11
4264. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-08-12 00:47:10
Üzenet elküldve: 2018-08-12 00:47:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Seles először nem is érti, hogy miért ilyen szigorú Sythra, és különben is miért nem fogadja el a kalácsát? Mindenki szereti a kalácsát. De aztán látja, hogy az egész attitűd mögött valami egészen mély oktató jelleg bújik meg. Szigorral párosul, igaz, de valahogy így akarja elérni az eredményt. Seles pedig egyáltalán nem rossz tanítvány, ezt bizonyítandó ki is húzza magát a lovon, amennyire peckesen csak tudja. Azért egy kis megjegyzést megenged magának.*
- Persze, hogy büszke állat, de a barátom is egyben!
*Persze kiderül, hogy a tartása még így sem tökéletes. Javít rajta, ahogy tud, ahogy Syth mondja, és így máris határozottan jobb érzés a lovon ülni, sokkal katonásabb, mint eddig volt. Halványan elmosolyodik.*
- Dehogy rugdosom! *Kiáltja.* Eddig se rugdostam! Valahogy összeszorítottam a lábam… *Mutatja a mozdulatot, amivel Cserfest eddig sikerült haladásra bírni, aztán meg nem. Ezúttal a pimasz ló el is indul, és Seles úgy fordítja, hogy egy nagy kört írjanak le Syth körül. Közben a lány azon igyekszik, hogy megtartsa az egyenes testtartást, de nem olyan egyszerű, kicsit megrogyik a válla közben néha, és javítania kell.*
- Volt egy lovunk otthon, de nem nagyon tanultam rajta lovagolni. A férjem városőr volt. *Teszi hozzá, hogy Syth értse, honnan (nem) vette a tudását.* Láttam, ő hogy csinálja, de néhány dolgot nehéz utána csinálni, főleg emlékezetből. Így most jó?
- Ha együtt megyünk valahova, mint például a karavánpihenőhöz is, akkor ügyesen követi a többi lovat. Nem marad le. De így, mindenki nélkül…
*Seles először nem is érti, hogy miért ilyen szigorú Sythra, és különben is miért nem fogadja el a kalácsát? Mindenki szereti a kalácsát. De aztán látja, hogy az egész attitűd mögött valami egészen mély oktató jelleg bújik meg. Szigorral párosul, igaz, de valahogy így akarja elérni az eredményt. Seles pedig egyáltalán nem rossz tanítvány, ezt bizonyítandó ki is húzza magát a lovon, amennyire peckesen csak tudja. Azért egy kis megjegyzést megenged magának.*
- Persze, hogy büszke állat, de a barátom is egyben!
*Persze kiderül, hogy a tartása még így sem tökéletes. Javít rajta, ahogy tud, ahogy Syth mondja, és így máris határozottan jobb érzés a lovon ülni, sokkal katonásabb, mint eddig volt. Halványan elmosolyodik.*
- Dehogy rugdosom! *Kiáltja.* Eddig se rugdostam! Valahogy összeszorítottam a lábam… *Mutatja a mozdulatot, amivel Cserfest eddig sikerült haladásra bírni, aztán meg nem. Ezúttal a pimasz ló el is indul, és Seles úgy fordítja, hogy egy nagy kört írjanak le Syth körül. Közben a lány azon igyekszik, hogy megtartsa az egyenes testtartást, de nem olyan egyszerű, kicsit megrogyik a válla közben néha, és javítania kell.*
- Volt egy lovunk otthon, de nem nagyon tanultam rajta lovagolni. A férjem városőr volt. *Teszi hozzá, hogy Syth értse, honnan (nem) vette a tudását.* Láttam, ő hogy csinálja, de néhány dolgot nehéz utána csinálni, főleg emlékezetből. Így most jó?
- Ha együtt megyünk valahova, mint például a karavánpihenőhöz is, akkor ügyesen követi a többi lovat. Nem marad le. De így, mindenki nélkül…
4263. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-08-11 14:47:42
Üzenet elküldve: 2018-08-11 14:47:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Izzó szemek a sötétben//
//Őrség//
- Igen, két külön dolog, de van aki hasznos akar lenni és annyira megmutatná ki is ő meg mit tud, hogy átcsap hősködésbe, szóval néha egybemosódnak a dolgok, főleg ha valakit elragadnak az érzelmei és nem gondolkozik, szóval olyan mint én mostanában. *Halványan elmosolyodik, na de nem azért mert büszke magára, hanem azért, mert kínosnak érzi a dolgot, na de legalább őszinte kis buta elfecske.*
- Biztos úgy lesz, azon leszek. *Meg akarja találni a helyét, na de az nem egyik napról a másikra megy.*
- Na és akkor ha nem érnek vissza és este aludni kell, akkor felváltva alszunk itt? *Érdeklődik, mert nem biztos benne, hogy még ma bárki is visszatér, pedig örülne neki.*
- Remélem sikerül rájönniük, hogy ez mi és mitől van, nem normális, ha világít egy állat szeme, biztos az erdőszellem műve, másé nem lehet. Reméljük nincs nagy baj, csak üzenni szeretne valamit nekünk. *Nem tud sokat, de az erdő békéje szent dolog és segíteniük kell, ha jelet kapnak.*
//Őrség//
- Igen, két külön dolog, de van aki hasznos akar lenni és annyira megmutatná ki is ő meg mit tud, hogy átcsap hősködésbe, szóval néha egybemosódnak a dolgok, főleg ha valakit elragadnak az érzelmei és nem gondolkozik, szóval olyan mint én mostanában. *Halványan elmosolyodik, na de nem azért mert büszke magára, hanem azért, mert kínosnak érzi a dolgot, na de legalább őszinte kis buta elfecske.*
- Biztos úgy lesz, azon leszek. *Meg akarja találni a helyét, na de az nem egyik napról a másikra megy.*
- Na és akkor ha nem érnek vissza és este aludni kell, akkor felváltva alszunk itt? *Érdeklődik, mert nem biztos benne, hogy még ma bárki is visszatér, pedig örülne neki.*
- Remélem sikerül rájönniük, hogy ez mi és mitől van, nem normális, ha világít egy állat szeme, biztos az erdőszellem műve, másé nem lehet. Reméljük nincs nagy baj, csak üzenni szeretne valamit nekünk. *Nem tud sokat, de az erdő békéje szent dolog és segíteniük kell, ha jelet kapnak.*
4262. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-08-08 20:26:12
Üzenet elküldve: 2018-08-08 20:26:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Felvont szemöldökkel figyeli a lány dorgálós módszerét, bár már túllépett azon a ponton, hogy kacarásszon rajta, mert inkább butácskának tartja, mint hasznosnak. Keze most nyugodtan pihen a ló homlokán, valójában egy pillanatra sem veszi le róla a tekintetét, még akkor sem, mikor Seles butaságokat beszél. Persze, nem akarja elvenni a lovat a lovastól sem, így mikor Seles kérdést tesz fel, illetve befejezi mondanivalóját, a fattyú hátrál három lépést, majd keresztbe fonja karjait maga előtt.*
- Köszönöm a felajánlást, de nem élek vele. Ellenben szívesen adok néhány leckét.
*Vonásai szigorúvá válnak, mintha valami zsémbes oktató lenne, aki majd jól rácsap egy bottal a lány kezére, ha nem azt csinálja, amit kéne, még ha ez közel sem áll szándékában.*
- Először is, ne beszélj úgy hozzá, mintha valami öleb lenne. Ő egy büszke állat. Ha tisztelettel bánsz vele, ő is tisztelni fog.
*Nincsenek ugyan előzetes tudásai arról, hogy a lány hogyan bánt eddig Cserfessel, azt azonban látja, hogy jelenleg inkább egy kisded szintjén igyekszik meggyőzni az állatot, hogy engedelmeskedjen.*
- Kezdjük a testtartással.
*Ahogy eddig a félelf látja, Seles csak úgy ül ott a nyeregben, a lótól várva a megoldást, hogy ügyesen fognak majd vágtatni a végtelenbe.*
- Húzd ki magad, fejet fel, sarkat leszorít.
*Leengedi karjait maga mellett, álló helyzetben mutatva a lánynak a helyes testtartást. Később, ha látja a javulást, még lóháton is megmutatja majd neki, de egyelőre a lánynak magától kell okulnia.*
- És ne rugdosd az oldalát! Ne kalimpálj a lábaiddal, figyelj oda rá.
*Ha megvan a helyes testtartás, és Seles sem vágja bele sarkát feleslegesen az állatba, akkor folytathatják.*
*Felvont szemöldökkel figyeli a lány dorgálós módszerét, bár már túllépett azon a ponton, hogy kacarásszon rajta, mert inkább butácskának tartja, mint hasznosnak. Keze most nyugodtan pihen a ló homlokán, valójában egy pillanatra sem veszi le róla a tekintetét, még akkor sem, mikor Seles butaságokat beszél. Persze, nem akarja elvenni a lovat a lovastól sem, így mikor Seles kérdést tesz fel, illetve befejezi mondanivalóját, a fattyú hátrál három lépést, majd keresztbe fonja karjait maga előtt.*
- Köszönöm a felajánlást, de nem élek vele. Ellenben szívesen adok néhány leckét.
*Vonásai szigorúvá válnak, mintha valami zsémbes oktató lenne, aki majd jól rácsap egy bottal a lány kezére, ha nem azt csinálja, amit kéne, még ha ez közel sem áll szándékában.*
- Először is, ne beszélj úgy hozzá, mintha valami öleb lenne. Ő egy büszke állat. Ha tisztelettel bánsz vele, ő is tisztelni fog.
*Nincsenek ugyan előzetes tudásai arról, hogy a lány hogyan bánt eddig Cserfessel, azt azonban látja, hogy jelenleg inkább egy kisded szintjén igyekszik meggyőzni az állatot, hogy engedelmeskedjen.*
- Kezdjük a testtartással.
*Ahogy eddig a félelf látja, Seles csak úgy ül ott a nyeregben, a lótól várva a megoldást, hogy ügyesen fognak majd vágtatni a végtelenbe.*
- Húzd ki magad, fejet fel, sarkat leszorít.
*Leengedi karjait maga mellett, álló helyzetben mutatva a lánynak a helyes testtartást. Később, ha látja a javulást, még lóháton is megmutatja majd neki, de egyelőre a lánynak magától kell okulnia.*
- És ne rugdosd az oldalát! Ne kalimpálj a lábaiddal, figyelj oda rá.
*Ha megvan a helyes testtartás, és Seles sem vágja bele sarkát feleslegesen az állatba, akkor folytathatják.*
4261. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-08-06 21:38:02
Üzenet elküldve: 2018-08-06 21:38:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
- Szóval… *Mikor Syth elismétli Seles lehetetlen mondatát, a lány nem bírja tovább, kitör belőle a jóízű kacagás. Még kicsit próbálkozik a lábával, persze nem rugdossa Cserfest, de azért combjait összeszorítva finoman noszogatja a haladásra. Eddig legalább is ettől sikerült. Amikor azonban Syth közelebb jön, ezt is feladja, nehogy a sárga lovacska pont akkor induljon neki nagy dérrel-dúrral, mikor a félelf lány ott áll előtte.
Cserfes olyan, mint egy vásott gyerek. Makacskodik, rakoncátlankodik, de mindig örül, ha valaki ezzel-azzal kedveskedik neki. Ez most sincs másképp, mikor Sythra az orrát simogatja. Okos szemeit csillogtatja, de természetesen nem moccan meg, az túl egyszerűvé tenné a dolgot. Helyette a gazdája válaszol.*
- Makacs. Mármint nem így hívják. *Teszi hozzá vigyorogva a lány.* Cserfes a neve. De attól még átnevezhetlek Makacsra! *Szól rá, kicsit előrehajolva a nyeregben.* Vagy Csökönyösre. Mint a szamár! Talán egy buta kis csacsi akarsz lenni? *Dorgálja, bár tudja, hogy ezzel aligha győzi meg. A megoldást még mindig Syth-től várja, reménykedőn pillant le a lányra.*
- Láttam, hogy neked is van lovad. Nem tudnál adni néhány leckét? Nem akarok úgy elmenni a küldetésre, hogy… Érted. *Mosolyog. Elképzeli, ahogy társaival nyolcan próbálják meggyőzni Cserfest, menjen arra, amerre kell. Lesz más gondjuk is bőven.* Cserébe sütök neked kalácsot!
- Szóval… *Mikor Syth elismétli Seles lehetetlen mondatát, a lány nem bírja tovább, kitör belőle a jóízű kacagás. Még kicsit próbálkozik a lábával, persze nem rugdossa Cserfest, de azért combjait összeszorítva finoman noszogatja a haladásra. Eddig legalább is ettől sikerült. Amikor azonban Syth közelebb jön, ezt is feladja, nehogy a sárga lovacska pont akkor induljon neki nagy dérrel-dúrral, mikor a félelf lány ott áll előtte.
Cserfes olyan, mint egy vásott gyerek. Makacskodik, rakoncátlankodik, de mindig örül, ha valaki ezzel-azzal kedveskedik neki. Ez most sincs másképp, mikor Sythra az orrát simogatja. Okos szemeit csillogtatja, de természetesen nem moccan meg, az túl egyszerűvé tenné a dolgot. Helyette a gazdája válaszol.*
- Makacs. Mármint nem így hívják. *Teszi hozzá vigyorogva a lány.* Cserfes a neve. De attól még átnevezhetlek Makacsra! *Szól rá, kicsit előrehajolva a nyeregben.* Vagy Csökönyösre. Mint a szamár! Talán egy buta kis csacsi akarsz lenni? *Dorgálja, bár tudja, hogy ezzel aligha győzi meg. A megoldást még mindig Syth-től várja, reménykedőn pillant le a lányra.*
- Láttam, hogy neked is van lovad. Nem tudnál adni néhány leckét? Nem akarok úgy elmenni a küldetésre, hogy… Érted. *Mosolyog. Elképzeli, ahogy társaival nyolcan próbálják meggyőzni Cserfest, menjen arra, amerre kell. Lesz más gondjuk is bőven.* Cserébe sütök neked kalácsot!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346