Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Vadvéd | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 137 (2721. - 2740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
![>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11394_1547776595_sotetelf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346
2740. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 23:49:19
Üzenet elküldve: 2018-03-16 23:49:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Egy hattal később//
//Őrségváltás//
- Ő az. Csődör. *bólint amikor Xotara elmondja, hogy már találkozott a lovával* Valóban eléggé kiállhatatlan jószág, rajtam kívül jóformán senkit nem tűr meg a közelében. Pedig mondhatom, ez nem az én hatásom. Bár ennek is van előnye.
*Somolyogva hallgatja ahogy Xot lelkesen beszél a terveiről és elégedetten nyugtázza, hogy a mélységi, legalábbis a szavai alapján, valóban ért a lovakhoz. Erről eszébe jut valami, elmosolyodik.*
- Jó is, hogy említed, köszönöm. Szereznem kéne valahonnan forgácsot a szalma alá. Birris mostanában elég sokat van állásban, más sem hiányozna, mint egy kiadós nyírrothadás.
*Azon egy kicsit elcsodálkozik, hogy Xot feleslegesnek érezné magát. Valahogy ilyesmi még senkiről, magáról sem jutott eszébe, mióta a Vadvédre érkezett. Neki úgy tűnt, hogy mindenki megtalálta azt amihez kedve van, amiben jártas és hasznára lehet másoknak.*
- Egy patkolókovács valóban elkelne ide, de hogy pont te legyél az?...
*Ez így egy kicsit félreérthető lehet, úgyhogy megrázza a fejét és gyorsan folytatja is.*
- Ne érts félre, nem úgy gondolta, hogy alkalmatlan lennél rá, de az ilyesmi azért csak kemény és nehéz munka.
*Egyre rosszabb lesz, most már úgy is veheti Xot, hogy Bajdi gyengének vagy nyápicnak tartja. De hát a kovácsmesterség hagyományosan férfi munka.*
- De ha ehhez van kedved, és Pyctának sincs ellenére, akkor hajrá! Majd beajánllak Birris-nek, úgy könnyebb dolgod lesz vele. És persze előre is köszönöm.
*A következő kérdésre elvigyorodik.*
- Lehet, hogy furcsa lesz amit mondani fogok, de nem Erttel töltöttem az éjszakát. De nem is az állat megnyugtatása és kezessé tétele tűnik a legnehezebb feladatnak. Ez az amit druidáéknál elsők között sajátít el a tanítvány a mestertől. Egy griffet még csak láncra lehet verni vagy ketrecbe zárni, és szekéren szállítani, de a maihhin már problémásabb. Azt csak lábon lehetne elhajtani a Vashegyig, viszont akkor valamelyikünknek, de inkább mindkettőnknek el kell kísérnie. Ezen még gondolkoznom kell.
*Sóhajt egyet, és Xot, mélységiekhez képest szokatlanul sötét szemeibe néz. Érdekes, eddig még azt sem vette észre, hogy nem vörösek az íriszei. A szeme fehérje viszont annál inkább, de ez az ébren töltött éjszaka számlájára írható.*
- Nyugodtan menj pihenni, most már itt vagyok. Gondolom hosszú volt az éjszaka.
//Őrségváltás//
- Ő az. Csődör. *bólint amikor Xotara elmondja, hogy már találkozott a lovával* Valóban eléggé kiállhatatlan jószág, rajtam kívül jóformán senkit nem tűr meg a közelében. Pedig mondhatom, ez nem az én hatásom. Bár ennek is van előnye.
*Somolyogva hallgatja ahogy Xot lelkesen beszél a terveiről és elégedetten nyugtázza, hogy a mélységi, legalábbis a szavai alapján, valóban ért a lovakhoz. Erről eszébe jut valami, elmosolyodik.*
- Jó is, hogy említed, köszönöm. Szereznem kéne valahonnan forgácsot a szalma alá. Birris mostanában elég sokat van állásban, más sem hiányozna, mint egy kiadós nyírrothadás.
*Azon egy kicsit elcsodálkozik, hogy Xot feleslegesnek érezné magát. Valahogy ilyesmi még senkiről, magáról sem jutott eszébe, mióta a Vadvédre érkezett. Neki úgy tűnt, hogy mindenki megtalálta azt amihez kedve van, amiben jártas és hasznára lehet másoknak.*
- Egy patkolókovács valóban elkelne ide, de hogy pont te legyél az?...
*Ez így egy kicsit félreérthető lehet, úgyhogy megrázza a fejét és gyorsan folytatja is.*
- Ne érts félre, nem úgy gondolta, hogy alkalmatlan lennél rá, de az ilyesmi azért csak kemény és nehéz munka.
*Egyre rosszabb lesz, most már úgy is veheti Xot, hogy Bajdi gyengének vagy nyápicnak tartja. De hát a kovácsmesterség hagyományosan férfi munka.*
- De ha ehhez van kedved, és Pyctának sincs ellenére, akkor hajrá! Majd beajánllak Birris-nek, úgy könnyebb dolgod lesz vele. És persze előre is köszönöm.
*A következő kérdésre elvigyorodik.*
- Lehet, hogy furcsa lesz amit mondani fogok, de nem Erttel töltöttem az éjszakát. De nem is az állat megnyugtatása és kezessé tétele tűnik a legnehezebb feladatnak. Ez az amit druidáéknál elsők között sajátít el a tanítvány a mestertől. Egy griffet még csak láncra lehet verni vagy ketrecbe zárni, és szekéren szállítani, de a maihhin már problémásabb. Azt csak lábon lehetne elhajtani a Vashegyig, viszont akkor valamelyikünknek, de inkább mindkettőnknek el kell kísérnie. Ezen még gondolkoznom kell.
*Sóhajt egyet, és Xot, mélységiekhez képest szokatlanul sötét szemeibe néz. Érdekes, eddig még azt sem vette észre, hogy nem vörösek az íriszei. A szeme fehérje viszont annál inkább, de ez az ébren töltött éjszaka számlájára írható.*
- Nyugodtan menj pihenni, most már itt vagyok. Gondolom hosszú volt az éjszaka.
2739. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 23:48:38
Üzenet elküldve: 2018-03-16 23:48:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Beteglátogató//
*A csuhást mindig is nyugalmáról és higgadtságáról ismeri mindenki az erődben, aki egy kis időt is eltöltött Vadvédben. Most viszont kitörni kész vihar lobog azokban a máskor lombzöld szemekben. Valódi erejükről talán csak Xotara mesélhetne, de még ő sem látta a valódi tombolást, csak ízelítőt kapott a szeléből.
A venár vezér állán mozdul csak meg egy izom, amikor hallja a Ssyleana védelmében megszólaló vékony elf szavait. A kis szoba, melyben vannak nem ad lehetőséget a szavak elrejtésére, de úgy tűnik, a fiatal hosszúéletű nem is akarja véka alá rejteni mondanivalóját. A másik ismeretlen, a meglehetősen furcsa kinézetű tündér is kioldalog a szobából, amely így már nem annyira zsúfolt. A csuhás csak tekintetével követi kifelé a furcsa párost.
Az egyetlen mindig biztos és megnyugtató pont a szobában Lyzendra, aki gyorsan rendezi a dolgokat, kitessékeli a nem oda illő személyeket. A csuhás megkönnyebbülten sóhajt, elhangzott szavait még hallja a folyosóról és egy pillanatra átfut az elméjén, hogy talán a fővadász elf nem is tudja, mennyire hálás neki, amiért ennyire összefogja a csapatot akkor is, ha ő egy kicsit szétesik.
Végül már csak az alélt Aenae és Isqeha maradnak a szobában, a félvér pedig a rá jellemző precizitással látja el a felszakadt sebet.*
- Mozgalmas volt az út is. *Tűnődik el, szomorúan nézve az eszméletlenség ködében is nyugtalan topázszeműt.*
- Köszönöm. Akaratos lány, de ha te mondod neki, meg fogja fogadni. *Mosolyog erőtlenül a félvérre.
Isqeha elindul kifelé és a csuhás az ajtóig követi, hogy ott elbúcsúzhasson tőle.*
- Nagyon köszönöm, Isqeha, az Erdő Szíve áldjon. *Látszik rajta, hogy mondana még valamit, amivel ki tudja fejezni a köszönetét, de végtelenül fáradt és törődött. Nem csak fizikailag, de lelkileg is. Az arca most is kőszikla, de a lombzöld szemekben ott tükröződik a fáradtság.
Amikor a félvér elhagyta a szobát, becsukja az ajtót és visszamegy az ágyhoz. Egy széket húz az ágy mellé, megfogja Aenae kezét, nagyon szeretné most átölelni, de fél, hogy a seb újra felszakad egy rossz mozdulattól, így úgy dönt, az éjjelt a széken tölti.
Nehezen jön álom a szemére, de nem csak a kényelmetlen széktől, töltött már éjszakát sokkal kellemetlenebb körülmények között is. Aggódik, nehogy a topázszemű rosszul mozduljon és baj történjen és ébren szeretne lenni, amikor Aenae magához tér. Végül valamikor hajnal előtt nyomja el az álom.*
*A csuhást mindig is nyugalmáról és higgadtságáról ismeri mindenki az erődben, aki egy kis időt is eltöltött Vadvédben. Most viszont kitörni kész vihar lobog azokban a máskor lombzöld szemekben. Valódi erejükről talán csak Xotara mesélhetne, de még ő sem látta a valódi tombolást, csak ízelítőt kapott a szeléből.
A venár vezér állán mozdul csak meg egy izom, amikor hallja a Ssyleana védelmében megszólaló vékony elf szavait. A kis szoba, melyben vannak nem ad lehetőséget a szavak elrejtésére, de úgy tűnik, a fiatal hosszúéletű nem is akarja véka alá rejteni mondanivalóját. A másik ismeretlen, a meglehetősen furcsa kinézetű tündér is kioldalog a szobából, amely így már nem annyira zsúfolt. A csuhás csak tekintetével követi kifelé a furcsa párost.
Az egyetlen mindig biztos és megnyugtató pont a szobában Lyzendra, aki gyorsan rendezi a dolgokat, kitessékeli a nem oda illő személyeket. A csuhás megkönnyebbülten sóhajt, elhangzott szavait még hallja a folyosóról és egy pillanatra átfut az elméjén, hogy talán a fővadász elf nem is tudja, mennyire hálás neki, amiért ennyire összefogja a csapatot akkor is, ha ő egy kicsit szétesik.
Végül már csak az alélt Aenae és Isqeha maradnak a szobában, a félvér pedig a rá jellemző precizitással látja el a felszakadt sebet.*
- Mozgalmas volt az út is. *Tűnődik el, szomorúan nézve az eszméletlenség ködében is nyugtalan topázszeműt.*
- Köszönöm. Akaratos lány, de ha te mondod neki, meg fogja fogadni. *Mosolyog erőtlenül a félvérre.
Isqeha elindul kifelé és a csuhás az ajtóig követi, hogy ott elbúcsúzhasson tőle.*
- Nagyon köszönöm, Isqeha, az Erdő Szíve áldjon. *Látszik rajta, hogy mondana még valamit, amivel ki tudja fejezni a köszönetét, de végtelenül fáradt és törődött. Nem csak fizikailag, de lelkileg is. Az arca most is kőszikla, de a lombzöld szemekben ott tükröződik a fáradtság.
Amikor a félvér elhagyta a szobát, becsukja az ajtót és visszamegy az ágyhoz. Egy széket húz az ágy mellé, megfogja Aenae kezét, nagyon szeretné most átölelni, de fél, hogy a seb újra felszakad egy rossz mozdulattól, így úgy dönt, az éjjelt a széken tölti.
Nehezen jön álom a szemére, de nem csak a kényelmetlen széktől, töltött már éjszakát sokkal kellemetlenebb körülmények között is. Aggódik, nehogy a topázszemű rosszul mozduljon és baj történjen és ébren szeretne lenni, amikor Aenae magához tér. Végül valamikor hajnal előtt nyomja el az álom.*
2738. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 21:39:52
Üzenet elküldve: 2018-03-16 21:39:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Seles//
*A lány szerencsére vele tart, sőt hálásan átöleli Isqet, ő pedig nagyon örül, hogy érti Seles, hogy érte mondta azt, amit mondott, és nem ellene. Miután belépnek a laborba, és elhelyezkednek a magas támlás székeken, Selesből csak úgy dőlni kezd a szó, Isq meg hagyja, hadd beszélje ki magából ezt az egészet.*
- Figyelj ide, Seles, hallgass meg! *kezdi el aztán ő is, de csak akkor, amikor már biztos benne, hogy a lány teljesen kiöntötte a szívét.*
- Egyet biztosan tudok. Azok a döntések, amiket félelemből teszünk, nem visznek előre az élet ösvényén. Félsz attól, hogy gyereked lesz, félsz attól, hogy nem lesz, ha most teszel ellene, félsz attól, hogy Leon nem marad melletted, de félsz azt akarni, hogy melletted maradjon, és egy család legyetek. Látod, milyen felesleges mindegyik félelmed? Egymást oltják ki!
- Ne félj!
- Meggondolatlan lennél és ostoba? Ha ez igaz lenne, akkor nem lennél itt! Seles, te nagyon, nagyon jó anya leszel! Biztos vagyok benne! *mosolyodik el.*
- Én nem foglak lebeszélni. A te döntésed. Itt van, amit kérsz. *áll lábujjhegyre, és szedi le az ablak melletti faajtós szekrényke legfelső polcáról az egyik üveget, Seles kezébe adva.*
- Két-három naponta innod kell belőle. Mindig egy kis kupicányit.
- De tudd: gyógyítóként egyáltalán nem szívesen adom.
- Cserébe egy dolgot kérek tőled! Idővel, előbb-utóbb beszélj Leonnal erről. Vele, és nem velem. *néz komolyan Selesre.* - Lehet, hogy épp ő lesz az, aki az összes félelmedet: volt, nincs, elűzi majd.
- És most menjünk aludni. Igazán hosszú volt ez a nap! *mosolyodik el, felállva és nyújtózkodva egy hatalmasat, és ha Seles megnyugodott, elbúcsúzik tőle, jövőbízón rákacsintva a könyvtárba vezető ajtóból. Aztán elindul, hogy aludjon egy nagyot.*
*A lány szerencsére vele tart, sőt hálásan átöleli Isqet, ő pedig nagyon örül, hogy érti Seles, hogy érte mondta azt, amit mondott, és nem ellene. Miután belépnek a laborba, és elhelyezkednek a magas támlás székeken, Selesből csak úgy dőlni kezd a szó, Isq meg hagyja, hadd beszélje ki magából ezt az egészet.*
- Figyelj ide, Seles, hallgass meg! *kezdi el aztán ő is, de csak akkor, amikor már biztos benne, hogy a lány teljesen kiöntötte a szívét.*
- Egyet biztosan tudok. Azok a döntések, amiket félelemből teszünk, nem visznek előre az élet ösvényén. Félsz attól, hogy gyereked lesz, félsz attól, hogy nem lesz, ha most teszel ellene, félsz attól, hogy Leon nem marad melletted, de félsz azt akarni, hogy melletted maradjon, és egy család legyetek. Látod, milyen felesleges mindegyik félelmed? Egymást oltják ki!
- Ne félj!
- Meggondolatlan lennél és ostoba? Ha ez igaz lenne, akkor nem lennél itt! Seles, te nagyon, nagyon jó anya leszel! Biztos vagyok benne! *mosolyodik el.*
- Én nem foglak lebeszélni. A te döntésed. Itt van, amit kérsz. *áll lábujjhegyre, és szedi le az ablak melletti faajtós szekrényke legfelső polcáról az egyik üveget, Seles kezébe adva.*
- Két-három naponta innod kell belőle. Mindig egy kis kupicányit.
- De tudd: gyógyítóként egyáltalán nem szívesen adom.
- Cserébe egy dolgot kérek tőled! Idővel, előbb-utóbb beszélj Leonnal erről. Vele, és nem velem. *néz komolyan Selesre.* - Lehet, hogy épp ő lesz az, aki az összes félelmedet: volt, nincs, elűzi majd.
- És most menjünk aludni. Igazán hosszú volt ez a nap! *mosolyodik el, felállva és nyújtózkodva egy hatalmasat, és ha Seles megnyugodott, elbúcsúzik tőle, jövőbízón rákacsintva a könyvtárba vezető ajtóból. Aztán elindul, hogy aludjon egy nagyot.*
2737. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 20:56:17
Üzenet elküldve: 2018-03-16 20:56:17
ÚJ
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Isqeha//
*Seles maga is meglepődik zavarodottságán.* ~ Olyan vagyok, mint valami buta gyerek. ~ *Döbben rá, és kitörli a szeméből a könnyeket.* ~ Ebben a hatban már másodszor fakadok sírva Isqeha előtt. Szegény fiú… ~
- Köszönöm, annyira köszönöm! *Mondja neki, és hirtelen felindultságában megöleli Isqehát. Nem csupán azért hálás, amiért jött, hanem azért is, hogy elmondhatja, mit érez, és amint beérnek a laborba, bele is fog a mesébe a sok aggodalomról, amik a mai nap során érték, és a bizonytalanságról, amit részben Umon okozott neki. Szüksége is van erre, olyan hosszú és eseménydús volt ez a nap, hogy még egy hatalmas lelkierejű embert is megviselt volna, Seles pedig ha valaminek, erősnek soha nem tartotta magát igazán.*
*Seles maga is meglepődik zavarodottságán.* ~ Olyan vagyok, mint valami buta gyerek. ~ *Döbben rá, és kitörli a szeméből a könnyeket.* ~ Ebben a hatban már másodszor fakadok sírva Isqeha előtt. Szegény fiú… ~
- Köszönöm, annyira köszönöm! *Mondja neki, és hirtelen felindultságában megöleli Isqehát. Nem csupán azért hálás, amiért jött, hanem azért is, hogy elmondhatja, mit érez, és amint beérnek a laborba, bele is fog a mesébe a sok aggodalomról, amik a mai nap során érték, és a bizonytalanságról, amit részben Umon okozott neki. Szüksége is van erre, olyan hosszú és eseménydús volt ez a nap, hogy még egy hatalmas lelkierejű embert is megviselt volna, Seles pedig ha valaminek, erősnek soha nem tartotta magát igazán.*
2736. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 20:32:58
Üzenet elküldve: 2018-03-16 20:32:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Seles//
- Gyerünk innen! Ezt nem itt kell megbeszéljük a folyosón! *határozza el magát Isqeha, látva, hogy Seles mennyire elkeseredik. És mennyire fél. Igazából nagyon megsajnálja, ahogy összevissza beszél. De valahol meg is érti a dolgot. Leon nyilván nem virágot akar szedni Selessel a Vadvéd előtti tisztáson, meg hát Seles is volt már férjnél. Természetes, hogy együtt vannak. Csak hát ki tudja, mit hoz a jövő.
Esze ágában sincs a lánnyal vitatkozni. Seles láthatóan leginkább arra vágyik, hogy kiönthesse a szívét, vagy valakivel meg tudja beszélni ezt az egész vívódást.*
- Menjünk a laborba. Ott most biztosan nincs senki. *mondja a lánynak.* - Úgyis oda tartottam. Meg ott van az is, amit szeretnél. *teszi hozzá sóhajtva.*
- Gyerünk innen! Ezt nem itt kell megbeszéljük a folyosón! *határozza el magát Isqeha, látva, hogy Seles mennyire elkeseredik. És mennyire fél. Igazából nagyon megsajnálja, ahogy összevissza beszél. De valahol meg is érti a dolgot. Leon nyilván nem virágot akar szedni Selessel a Vadvéd előtti tisztáson, meg hát Seles is volt már férjnél. Természetes, hogy együtt vannak. Csak hát ki tudja, mit hoz a jövő.
Esze ágában sincs a lánnyal vitatkozni. Seles láthatóan leginkább arra vágyik, hogy kiönthesse a szívét, vagy valakivel meg tudja beszélni ezt az egész vívódást.*
- Menjünk a laborba. Ott most biztosan nincs senki. *mondja a lánynak.* - Úgyis oda tartottam. Meg ott van az is, amit szeretnél. *teszi hozzá sóhajtva.*
2735. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 20:16:18
Üzenet elküldve: 2018-03-16 20:16:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Isqeha//
*Seles hirtelen nem is tudja hová tenni a dolgot, aztán tudatosul benne lassan, hogy mire céloz Isqeha. Elbátortalanodva nézi a felé nyúló kezet, és ösztönösen ellép előle.*
- A barátnőim is éltek ilyen… Valamivel. *Magyarázza kézzel-lábbal.* Rendszeresen itták, szedték, vagy Teysus tudja, mit kell csinálni vele. Később lett gyermekük, gond nélkül. Nem ismerem ezt a valamit, de ha létezik, kérlek, adj belőle! Többeknek is van párja itt Vadvédben, gondolom, ők is… Ah, ezért lenne jó most Aenae-vel beszélnem! *Seles tudta, hogy Aenae megértené, mert nő, bár azt nem tudta, hogy ők hogy oldják meg Pyctával.*
- Én nem örülnék, ha kisbabánk lenne! Még nem! *Csattan fel, és már azt se bánja, ha meghallják.* Tegnap óta vagyunk egy pár. A férjemmel… Mindegy!
- Nem vagyok terhes, ha arra gondolsz. *Teszi hozzá, és érzi, hogy egy kicsit megnyugszik, és végre őszintén beszélhet Isqehával.* Csak szeretnék együtt lenni Leonnal, egyelőre következmények nélkül. Mert félek… *Ismeri be.* Félek attól, hogy gyerekem lesz, félek attól, hogy elveszítem Leont, és hogy nem is lesz gyerekem soha… Bármikor baja eshet, vagy elhagyhat valaki másért, vagy… Annyira bizonytalan vagyok, és annyira félek… *Szeme könnybe lábad.* Meggondolatlan vagyok, és ostoba. Nem lennék jó anya, most még nem. *Közelebb lép Isqehához, és könyörögni kezd.* Kérlek, Isqeha! Szeretnék a saját testemről saját döntést hozni, de ahhoz szükségem van segítségre! *Próbálkozik még utoljára. Ki tudja, Aenae meddig nincs magánál, hihetetlen, hogy ennyire szerencsétlen helyzetbe került!*
*Seles hirtelen nem is tudja hová tenni a dolgot, aztán tudatosul benne lassan, hogy mire céloz Isqeha. Elbátortalanodva nézi a felé nyúló kezet, és ösztönösen ellép előle.*
- A barátnőim is éltek ilyen… Valamivel. *Magyarázza kézzel-lábbal.* Rendszeresen itták, szedték, vagy Teysus tudja, mit kell csinálni vele. Később lett gyermekük, gond nélkül. Nem ismerem ezt a valamit, de ha létezik, kérlek, adj belőle! Többeknek is van párja itt Vadvédben, gondolom, ők is… Ah, ezért lenne jó most Aenae-vel beszélnem! *Seles tudta, hogy Aenae megértené, mert nő, bár azt nem tudta, hogy ők hogy oldják meg Pyctával.*
- Én nem örülnék, ha kisbabánk lenne! Még nem! *Csattan fel, és már azt se bánja, ha meghallják.* Tegnap óta vagyunk egy pár. A férjemmel… Mindegy!
- Nem vagyok terhes, ha arra gondolsz. *Teszi hozzá, és érzi, hogy egy kicsit megnyugszik, és végre őszintén beszélhet Isqehával.* Csak szeretnék együtt lenni Leonnal, egyelőre következmények nélkül. Mert félek… *Ismeri be.* Félek attól, hogy gyerekem lesz, félek attól, hogy elveszítem Leont, és hogy nem is lesz gyerekem soha… Bármikor baja eshet, vagy elhagyhat valaki másért, vagy… Annyira bizonytalan vagyok, és annyira félek… *Szeme könnybe lábad.* Meggondolatlan vagyok, és ostoba. Nem lennék jó anya, most még nem. *Közelebb lép Isqehához, és könyörögni kezd.* Kérlek, Isqeha! Szeretnék a saját testemről saját döntést hozni, de ahhoz szükségem van segítségre! *Próbálkozik még utoljára. Ki tudja, Aenae meddig nincs magánál, hihetetlen, hogy ennyire szerencsétlen helyzetbe került!*
2734. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 19:47:19
Üzenet elküldve: 2018-03-16 19:47:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Seles//
*Seles belevág a mondandójába, és Isq, bármennyire fáradt, érzékeli, hogy a lány valamiért zavarban van. Valamilyen gyógyszert szeretne. Kicsit csodálkozik, de biztatóan rámosolyog, hogy megnyugodjon. ~Talán a feje fáj? Vagy mi a csoda baja lehet?~ gondolja. De Seles rögtön azzal folytatja, hogy nincs baja. Aztán, bár igazán senki nincs a közelükben, félrehúzódnak az emeleti folyosó végébe, vagyis hát Seles félrehúzódik, Isqeha meg érzékelve a szándékot készségesen vele tart, egyre kíváncsibbá válva.
~Jahogy a terhességtől fél!!~ érti meg, és jön most már ő is picit zavarba. Most már egy kis pír kúszik az ő arcára is óhatatlanul.*
- Létezik, igen. *nyögi ki a választ, ahogy Seles kertelés nélkül rákérdez.*
- De figyelj, Seles... ezt leginkább_olyan_nők szokták inni. Tudod. *vörösödik el. Mit mondjon most Selesnek? ~Bárcsak Aenae ne sebesült volna meg... bárcsak Umon ne sebesítette volna meg... mindegy.~
Összevissza kavarognak benne a gondolatok. Még az is felötlik benne, hogy lám, így aztán nem lesz gyereke Leonnak Selestől. Egyszerűen elég csak elmagyaráznia Selesnek, mit is igyon. De elszégyelli magát. Ő gyógyító.
~Az a szer meg nem egy jó szer! Na és Seles gyereke. Ne szülessen meg? Ááá...~ emeli fel mindkét kezét, és fogja meg a fejét. Na meg Leon... nem említené neki, persze, de ez azért mégis túlzás Selestől.*
- Seles, figyelj! Először beszélj vele! Hallod? Beszéljétek meg ezt a dolgot! Jó?
- Aztán meglátjuk. *teszi hozzá csendesen.*
- Én... örülnék, ha kisbabátok lenne. *mosolyodik el, és lágyan megsimogatja Seles haját.*
*Seles belevág a mondandójába, és Isq, bármennyire fáradt, érzékeli, hogy a lány valamiért zavarban van. Valamilyen gyógyszert szeretne. Kicsit csodálkozik, de biztatóan rámosolyog, hogy megnyugodjon. ~Talán a feje fáj? Vagy mi a csoda baja lehet?~ gondolja. De Seles rögtön azzal folytatja, hogy nincs baja. Aztán, bár igazán senki nincs a közelükben, félrehúzódnak az emeleti folyosó végébe, vagyis hát Seles félrehúzódik, Isqeha meg érzékelve a szándékot készségesen vele tart, egyre kíváncsibbá válva.
~Jahogy a terhességtől fél!!~ érti meg, és jön most már ő is picit zavarba. Most már egy kis pír kúszik az ő arcára is óhatatlanul.*
- Létezik, igen. *nyögi ki a választ, ahogy Seles kertelés nélkül rákérdez.*
- De figyelj, Seles... ezt leginkább_olyan_nők szokták inni. Tudod. *vörösödik el. Mit mondjon most Selesnek? ~Bárcsak Aenae ne sebesült volna meg... bárcsak Umon ne sebesítette volna meg... mindegy.~
Összevissza kavarognak benne a gondolatok. Még az is felötlik benne, hogy lám, így aztán nem lesz gyereke Leonnak Selestől. Egyszerűen elég csak elmagyaráznia Selesnek, mit is igyon. De elszégyelli magát. Ő gyógyító.
~Az a szer meg nem egy jó szer! Na és Seles gyereke. Ne szülessen meg? Ááá...~ emeli fel mindkét kezét, és fogja meg a fejét. Na meg Leon... nem említené neki, persze, de ez azért mégis túlzás Selestől.*
- Seles, figyelj! Először beszélj vele! Hallod? Beszéljétek meg ezt a dolgot! Jó?
- Aztán meglátjuk. *teszi hozzá csendesen.*
- Én... örülnék, ha kisbabátok lenne. *mosolyodik el, és lágyan megsimogatja Seles haját.*
2733. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 19:17:57
Üzenet elküldve: 2018-03-16 19:17:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Isqeha//
- Isqeha! *Seles felpattan a lépcsőről, mikor Isqeha távozóban van, valószínűleg éppen a labor felé. Neki is jó így, feltételezései szerint ott lehet, amit keres, csak nem tudja gyógyítói segítség nélkül megtalálni, és azt se tudja, hogy hogyan adagolja. Tényleg csak annyi fogalma van róla, hogy ilyen szer létezik. Mikor utoléri a félelfet, fojtott hangon, kissé esetlenül beszélni kezd. Az egész helyzet eléggé kellemetlen, de túléli valahogy.*
- Isqeha, tudom, hogy rengeteg a dolgod, de szükségem lenne valakire, aki ért a gyógyszerekhez. *Kis szünetet tart, amíg próbálja elképzelni, hogy lehet ezt ideálisan tálalni.* Nincs bajom, csak… Szóval Leon és én… *Érzi, hogy elönti a pír, és félrehúzódva a lehető leghalkabban beszél barátjához, hogy tényleg ne hallja senki.* Szeretnék valamit, ami megakadályozza, hogy teherbe essek. Már most is fennáll a veszélye, hogy teherbe esek. Létezik erre valami, ugye? Rengeteg nőtől hallottam már.
*Ha bármi ötlete van Isqehának, szó nélkül követi őt is meg az utasításait is. Azért még a biztonság kedvéért hozzáteszi:*
- Kérlek… Leon előtt ne említsd, rendben? Még nem tudtam vele megbeszélni.
- Isqeha! *Seles felpattan a lépcsőről, mikor Isqeha távozóban van, valószínűleg éppen a labor felé. Neki is jó így, feltételezései szerint ott lehet, amit keres, csak nem tudja gyógyítói segítség nélkül megtalálni, és azt se tudja, hogy hogyan adagolja. Tényleg csak annyi fogalma van róla, hogy ilyen szer létezik. Mikor utoléri a félelfet, fojtott hangon, kissé esetlenül beszélni kezd. Az egész helyzet eléggé kellemetlen, de túléli valahogy.*
- Isqeha, tudom, hogy rengeteg a dolgod, de szükségem lenne valakire, aki ért a gyógyszerekhez. *Kis szünetet tart, amíg próbálja elképzelni, hogy lehet ezt ideálisan tálalni.* Nincs bajom, csak… Szóval Leon és én… *Érzi, hogy elönti a pír, és félrehúzódva a lehető leghalkabban beszél barátjához, hogy tényleg ne hallja senki.* Szeretnék valamit, ami megakadályozza, hogy teherbe essek. Már most is fennáll a veszélye, hogy teherbe esek. Létezik erre valami, ugye? Rengeteg nőtől hallottam már.
*Ha bármi ötlete van Isqehának, szó nélkül követi őt is meg az utasításait is. Azért még a biztonság kedvéért hozzáteszi:*
- Kérlek… Leon előtt ne említsd, rendben? Még nem tudtam vele megbeszélni.
2732. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 18:12:35
Üzenet elküldve: 2018-03-16 18:12:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Beteglátogató//
- Ha te mondod, "kis haver!" *neveti el magát akarata ellenére a bolondos tündér szűnni nem akaró szájmenésén. ~Hol nőhetett fel? Biztosan nem Erdőmélyén! A Szegénynegyedbeli suhancok beszélnek így Artheniorban. Remélhetőleg tényleg meggyógyult, és valóban nem lappang már semmi benne.~ sóhajt.*
- Lyzivel? Jahogy Lyzzel! *jön rá Isq, hogy Shen a jágerek vezetőjére gondol, és elvigyorodik.* - Hát, ha ilyesmit forgatsz a fejedben, akkor fel kell kössed a gatyádat! *nevet.* - Meg hát ahhoz pláne meg kell hogy erősödjél! *használja ki gyorsan az alkalmat, hogy motiválja a fiatal elf fiút visszafele menet, magában somolyogva.
Aenae nem tér magához, de ami nyugtalanítja, az az, hogy ez nem egy ájult, mély öntudatlanság. A szemhéja időnként cikázón meg-megrebben, látszik alatta a szemgolyók nyugtalan mozgása. Meg-megrándul, néha felnyög, függetlenül attól, hogy körülötte vagy vele éppen mi is történik.*
- Az egy dolog, hogy felszakadt a varrat. Azt elláttam. De mindenképpen pihennie kellene. Méghozzá teljes nyugalomban. Idegkimerültség lehet. Gondolom, az út is hosszú volt, azt nem tudom, előtte mik történtek vele. A seb összevarrásánál is mindenáron öntudatánál akart maradni. Előtte Umon... halálra rémülhetett. *válaszol Pyctának.*
- Rendben, megígérem. *igyekszik megnyugtatni a vezért.*
- De neki is akarnia kell. Erőszakkal nem tudom ágyban tartani. Ráadásul jócskán tud már annyit a gyógyításról, hogy tisztában legyen vele, mik a kockázatok.
- Gondom lesz rá. *ígéri meg éjszakára az altató főzetet, aztán magára hagyja Pyctát Aenae-vel.
Odakint aztán elindul a hosszú nap után a gondolataiba merülve a laborba. Egy kicsit meglepődik, amikor Seles siet oda hozzá, amikor meglátja.*
- Ha te mondod, "kis haver!" *neveti el magát akarata ellenére a bolondos tündér szűnni nem akaró szájmenésén. ~Hol nőhetett fel? Biztosan nem Erdőmélyén! A Szegénynegyedbeli suhancok beszélnek így Artheniorban. Remélhetőleg tényleg meggyógyult, és valóban nem lappang már semmi benne.~ sóhajt.*
- Lyzivel? Jahogy Lyzzel! *jön rá Isq, hogy Shen a jágerek vezetőjére gondol, és elvigyorodik.* - Hát, ha ilyesmit forgatsz a fejedben, akkor fel kell kössed a gatyádat! *nevet.* - Meg hát ahhoz pláne meg kell hogy erősödjél! *használja ki gyorsan az alkalmat, hogy motiválja a fiatal elf fiút visszafele menet, magában somolyogva.
Aenae nem tér magához, de ami nyugtalanítja, az az, hogy ez nem egy ájult, mély öntudatlanság. A szemhéja időnként cikázón meg-megrebben, látszik alatta a szemgolyók nyugtalan mozgása. Meg-megrándul, néha felnyög, függetlenül attól, hogy körülötte vagy vele éppen mi is történik.*
- Az egy dolog, hogy felszakadt a varrat. Azt elláttam. De mindenképpen pihennie kellene. Méghozzá teljes nyugalomban. Idegkimerültség lehet. Gondolom, az út is hosszú volt, azt nem tudom, előtte mik történtek vele. A seb összevarrásánál is mindenáron öntudatánál akart maradni. Előtte Umon... halálra rémülhetett. *válaszol Pyctának.*
- Rendben, megígérem. *igyekszik megnyugtatni a vezért.*
- De neki is akarnia kell. Erőszakkal nem tudom ágyban tartani. Ráadásul jócskán tud már annyit a gyógyításról, hogy tisztában legyen vele, mik a kockázatok.
- Gondom lesz rá. *ígéri meg éjszakára az altató főzetet, aztán magára hagyja Pyctát Aenae-vel.
Odakint aztán elindul a hosszú nap után a gondolataiba merülve a laborba. Egy kicsit meglepődik, amikor Seles siet oda hozzá, amikor meglátja.*
2731. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 16:49:14
Üzenet elküldve: 2018-03-16 16:49:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Beteglátogató//
//É-szárny, emelet//
//Pyr, Shen, Aenae, Pycta, Isq, Lys//
*Pyr bőszen bólogat nyitott szájjal, ahogy Lyz válaszol, mert már a nevét is megtudja. Igazából csüng a lány szavain, tekintetén, apró szeplőin, szinte nem is hallja a válaszokat. Egyáltalán nem csalódik attól, hogy ha kap is, csak kitérő válaszokat. Még arra sem kapja el tekintetét, hogy Lyz hangya helyett légytokát akar lőni, pedig az köztudottan sokkal nehezebb, hiszen repül. Égszínkék nyílt tekintetét a lány szemeibe fúrja, s nem kapja el akkor sem, mikor látja annak zavarát. Azonban az idillnek hamarosan vége szakad, bár az érkezők közül Pycta nevezetű is délceg és nemes kiállású.*
~ Hiszen elf ő is. Az elfek csodálatosak! ~ *Sóhajt magában, miközben a falat támasztja.*
- Szóval Csipkerózsikát Aenaenek hívják. Remélem felépül, nagyon szép lány, ember létére. *Csendesen beszél, nem akarja megzavarni a gyógyítást.* De miért kell annyi pacsulit magára önteni, a természetes illat sokkal jobb. *Fintorodik el egy pillanatra.* Remélem hamar felépül! *Ismétli még egyszer, majd Shenre és Lyzre pillant.*
- Enni? Nem ettem még. *Majd oldalba böki új cimboráját.* Tesa, aztán van itt gyümölcs is, meg zöldség is? Mert én húst nem eszem. Sajnálom az állatokat. Persze megértem a vadászatot is, nem ítélem el, vagy ilyesmi, ha kell segédkezem is benne, de kellő tisztelettel. A szükségtelen mészárlást nem tűröm. *Mélázik el, majd ismét Lyzhez fordul.*
- Köszönöm az invitálást és elfogadom, Lyz. De szép vagy! *Sóhajt fel ismét.* Mesélsz majd az életedről? Hogyan éltek, mit csináltok? *Aztán gyors a szájára csap.* Felőlem indulhatunk, a szájmenésem olykor önkéntelen.
*Közben vigyorogva megint megböki cimboráját.*
- Te is mesélhetsz ám, kíváncsi vagyok rád! Aztán majd gyúrunk együtt? Kicsit összeszedjük magunkat, meg ilyenek. Hmm? *Közben befeszít, s tollas szárnyait széttárva reppen fel a levegőbe, s ott is marad jó pár másodpercig.*
A hozzászólás írója (Pyr Lavand) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.16 16:49:42
//É-szárny, emelet//
//Pyr, Shen, Aenae, Pycta, Isq, Lys//
*Pyr bőszen bólogat nyitott szájjal, ahogy Lyz válaszol, mert már a nevét is megtudja. Igazából csüng a lány szavain, tekintetén, apró szeplőin, szinte nem is hallja a válaszokat. Egyáltalán nem csalódik attól, hogy ha kap is, csak kitérő válaszokat. Még arra sem kapja el tekintetét, hogy Lyz hangya helyett légytokát akar lőni, pedig az köztudottan sokkal nehezebb, hiszen repül. Égszínkék nyílt tekintetét a lány szemeibe fúrja, s nem kapja el akkor sem, mikor látja annak zavarát. Azonban az idillnek hamarosan vége szakad, bár az érkezők közül Pycta nevezetű is délceg és nemes kiállású.*
~ Hiszen elf ő is. Az elfek csodálatosak! ~ *Sóhajt magában, miközben a falat támasztja.*
- Szóval Csipkerózsikát Aenaenek hívják. Remélem felépül, nagyon szép lány, ember létére. *Csendesen beszél, nem akarja megzavarni a gyógyítást.* De miért kell annyi pacsulit magára önteni, a természetes illat sokkal jobb. *Fintorodik el egy pillanatra.* Remélem hamar felépül! *Ismétli még egyszer, majd Shenre és Lyzre pillant.*
- Enni? Nem ettem még. *Majd oldalba böki új cimboráját.* Tesa, aztán van itt gyümölcs is, meg zöldség is? Mert én húst nem eszem. Sajnálom az állatokat. Persze megértem a vadászatot is, nem ítélem el, vagy ilyesmi, ha kell segédkezem is benne, de kellő tisztelettel. A szükségtelen mészárlást nem tűröm. *Mélázik el, majd ismét Lyzhez fordul.*
- Köszönöm az invitálást és elfogadom, Lyz. De szép vagy! *Sóhajt fel ismét.* Mesélsz majd az életedről? Hogyan éltek, mit csináltok? *Aztán gyors a szájára csap.* Felőlem indulhatunk, a szájmenésem olykor önkéntelen.
*Közben vigyorogva megint megböki cimboráját.*
- Te is mesélhetsz ám, kíváncsi vagyok rád! Aztán majd gyúrunk együtt? Kicsit összeszedjük magunkat, meg ilyenek. Hmm? *Közben befeszít, s tollas szárnyait széttárva reppen fel a levegőbe, s ott is marad jó pár másodpercig.*
A hozzászólás írója (Pyr Lavand) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.16 16:49:42
2730. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 16:17:04
Üzenet elküldve: 2018-03-16 16:17:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Beteglátogató//
//É-szárny, emelet//
//Lyz, Pyr, Shen, Aenae, Pycta, Isq//
*Aenae szépen ágyba kerül, s Lyz főleg rá figyel, de azért nem tudja nem észrevenni, hogy a tollas tündér tátott szájjal bámulja. Aenae a kezdetektől edzi ezzel a módszerrel, főleg a haja miatt, de még így is kicsit zavarba jön, s inkább próbál úgy tenni, mint ha nem venné észre, csak az előtűnő halvány szeplőcskék jelzik, hogy kicsit elpirul.*
- Szia Pyr, én Lyzendra vagyok. Szólíts csak Lyznek. *Mosolyog kedvesen, de zavara csak nő a halmozódó kérdésektől. Lopva pillant Shenre, hogy eddig is ilyen izgága volt-e a tündér fiú, vagy most lelte valami, aztán újra a tollasra figyel.*
- Kedves vagy Pyr, de nem, nem tudok állatokkal beszélni. *Kezdi a válaszok sorát.* Hát, nem tudom… tudok fára mászni, de… ó hát, nem hiszem, hogy tokán tudnék lőni egy legyet. *Ezen már halkan fel is nevet. Ki hallott már ilyet, hogy tokán lőni egy legyet. Szerencsére az utolsó kérdésre nem tud válaszolni, bár maga sem tudja, mit is mondhatna, mert Isqeha toppan be sietve. *
- De jó, hogy itt vagy Isq. *Pattan fel az ágy széléről.* Átvérzett… *Néz a fiúra aggódva, illetve nézne, de egy pillanatra elhomályosodik a világ a szeme előtt. Az ágy támlának támaszkodik, csak úgy mellékesen, s ahogy jön, úgy megy is a homály, tisztul a kép. Mindez valószínűleg senkinek sem tűnik fel, mert Isq az idegösszeomlás szélén áll, Lyz szólni sem tud, hogy nyugodjon meg. Pyrt leteremti a turbánért, aztán kiküld mindenkit, őt meg Aenae mellé rendeli. Így a legjobb, mert nem is tudná egyedül hagyni, vissza is ereszkedik az ágy szélére. Nem sokáig van oda Isq, csak míg a gyógyszereket összeszedi, de a csendes szobában, csak vánszorognak a percek. Mire Aenae-t ellátja a gyógyító fiú, Pycta is megérkezik, s határozottan útjára bocsát mindenkit. *
- Rendben, Pycta. Megyek. *Emelkedik fel lassan az ágy széléről. Nem hiányzik, hogy őt is össze kelljen kanalazni, mert buta módon szinte semmit nem evett. Megérti, hogy feszült az elf. Lyz látta őket kettesben, és tudja, milyen fontosak egymásnak. Bármennyire is meglepőek a szigorú szavak, a férfi helyében talán ő is így reagálna. Annál jobban csak Shen lepi meg, amikor a védelmére kel.
Egy zavart pillantást vet a fiúra, aztán Pyctára, aztán újra Shenre.*
- Dehogy Shen! Nem, semmi baj. *Néz fel rá kedves kérlelőn.* Gyere. * Nem akar tovább zavarogni Aenae betegágyánál, és azon vitázni, hogy a vezér ingerültebben szólt, mint általában. Kedves határozottsággal próbálja kitoloncolni maga előtt Shent, s becsukni maguk mögött az ajtót.*
- Tudod… *Pillant fel Shenre.* az az elf, Pycta. A vezérünk. A lány pedig Aenae, a kedvese… és egy kicsit nehéz időszakot élnek. *Próbálja nagy vonalakban vázolni a fiúnak a helyzetet.* Biztosan te is ingerült volnál, ha a szerelmedet baleset érné…
*Magyarázza, majd oldalra pillant. Az ajtó előtt a falnak támaszkodva Pyr várakozik.*
- Vacsoráztatok már? ~Mert én mindjárt összeesek…~ *Kérdezi a fiúkat, s minden eddigi tervét elnapolja, inkább a konyhára venné az irányt, hogy egyen pár falatot, mielőtt fürödni és aludni indul.*
//É-szárny, emelet//
//Lyz, Pyr, Shen, Aenae, Pycta, Isq//
*Aenae szépen ágyba kerül, s Lyz főleg rá figyel, de azért nem tudja nem észrevenni, hogy a tollas tündér tátott szájjal bámulja. Aenae a kezdetektől edzi ezzel a módszerrel, főleg a haja miatt, de még így is kicsit zavarba jön, s inkább próbál úgy tenni, mint ha nem venné észre, csak az előtűnő halvány szeplőcskék jelzik, hogy kicsit elpirul.*
- Szia Pyr, én Lyzendra vagyok. Szólíts csak Lyznek. *Mosolyog kedvesen, de zavara csak nő a halmozódó kérdésektől. Lopva pillant Shenre, hogy eddig is ilyen izgága volt-e a tündér fiú, vagy most lelte valami, aztán újra a tollasra figyel.*
- Kedves vagy Pyr, de nem, nem tudok állatokkal beszélni. *Kezdi a válaszok sorát.* Hát, nem tudom… tudok fára mászni, de… ó hát, nem hiszem, hogy tokán tudnék lőni egy legyet. *Ezen már halkan fel is nevet. Ki hallott már ilyet, hogy tokán lőni egy legyet. Szerencsére az utolsó kérdésre nem tud válaszolni, bár maga sem tudja, mit is mondhatna, mert Isqeha toppan be sietve. *
- De jó, hogy itt vagy Isq. *Pattan fel az ágy széléről.* Átvérzett… *Néz a fiúra aggódva, illetve nézne, de egy pillanatra elhomályosodik a világ a szeme előtt. Az ágy támlának támaszkodik, csak úgy mellékesen, s ahogy jön, úgy megy is a homály, tisztul a kép. Mindez valószínűleg senkinek sem tűnik fel, mert Isq az idegösszeomlás szélén áll, Lyz szólni sem tud, hogy nyugodjon meg. Pyrt leteremti a turbánért, aztán kiküld mindenkit, őt meg Aenae mellé rendeli. Így a legjobb, mert nem is tudná egyedül hagyni, vissza is ereszkedik az ágy szélére. Nem sokáig van oda Isq, csak míg a gyógyszereket összeszedi, de a csendes szobában, csak vánszorognak a percek. Mire Aenae-t ellátja a gyógyító fiú, Pycta is megérkezik, s határozottan útjára bocsát mindenkit. *
- Rendben, Pycta. Megyek. *Emelkedik fel lassan az ágy széléről. Nem hiányzik, hogy őt is össze kelljen kanalazni, mert buta módon szinte semmit nem evett. Megérti, hogy feszült az elf. Lyz látta őket kettesben, és tudja, milyen fontosak egymásnak. Bármennyire is meglepőek a szigorú szavak, a férfi helyében talán ő is így reagálna. Annál jobban csak Shen lepi meg, amikor a védelmére kel.
Egy zavart pillantást vet a fiúra, aztán Pyctára, aztán újra Shenre.*
- Dehogy Shen! Nem, semmi baj. *Néz fel rá kedves kérlelőn.* Gyere. * Nem akar tovább zavarogni Aenae betegágyánál, és azon vitázni, hogy a vezér ingerültebben szólt, mint általában. Kedves határozottsággal próbálja kitoloncolni maga előtt Shent, s becsukni maguk mögött az ajtót.*
- Tudod… *Pillant fel Shenre.* az az elf, Pycta. A vezérünk. A lány pedig Aenae, a kedvese… és egy kicsit nehéz időszakot élnek. *Próbálja nagy vonalakban vázolni a fiúnak a helyzetet.* Biztosan te is ingerült volnál, ha a szerelmedet baleset érné…
*Magyarázza, majd oldalra pillant. Az ajtó előtt a falnak támaszkodva Pyr várakozik.*
- Vacsoráztatok már? ~Mert én mindjárt összeesek…~ *Kérdezi a fiúkat, s minden eddigi tervét elnapolja, inkább a konyhára venné az irányt, hogy egyen pár falatot, mielőtt fürödni és aludni indul.*
2729. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 15:10:36
Üzenet elküldve: 2018-03-16 15:10:36
ÚJ
![>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11394_1547776595_sotetelf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Egy hattal később//
//Őrségváltás//
*Bólint Bayde szavaira.*
- Birris. Értem. Az a nyughatatlan pej ló. Igen. Őt már megcsodáltam futólag a bokszajtón keresztül. Meg a többiek lovait is, de nagyon nem tudom kinek melyik a lova. Zara, Pycta és Aenae lovát tudom, és most már a Tiédet is.
*Látva a vadmester gyanakvó pillantását kis híján elvigyorodik, de csak szélesebbre húzódik Xotara mosolya, ha humoránál lenne, minden bizonnyal jóízűen elnevetné magát.*
- Csak felületes ismereteim vannak, nem akarok a lovadban kárt tenni, ahogy máséban sem. Ezért, akarok valamikor a városba menni, és kitanulni a dolgot egy kovácsmesternél. Nem érzem magam igazán hasznos venárnak pusztán éjjeli őrként. Pyctával is már beszéltem erről, és támogatja az elképzelésem. Tudod, a lovakat legalább hat hatonta körmölni kell, a patkolás meg attól függ, és ha bármi probléma lenne a vadvédi lovak lábaival, akkor én azon tudnék segíteni. Ennyi ló mellé kell egy kovács. Ha jól megy a tanulás lehet a fegyverkovácsolásba is belevágok. Persze, ez még nagyon a jövő zenéje.
*Magyarázza terveit és az elképzeléseinek a mibenlétét teljesen őszintén a druidának.*
- Múltkor is, Aenae lova elhagyta az egyik patkóját, és Pycta megkért, hogy tegyek valamit, de csak annyit tudtam tenni a lóért, hogy a másik három patkót is leszedtem a lábairól, nehogy a rossz terhelés miatt a későbbiekben lesántuljon.
*Itt eszébe jut az a ominózus fogó, és egy kicsit el is szontyolodik magában, de látható a sötételf lányon, hogy akár órákig képes lenne a lovakról beszélni.*
- Szóval, csak azért kérdeztem, hogy melyik a Te lovad, hogy tudjam. Amúgy gyönyörű tüzes jószág, bár én a jámborabb pajkos habitusúakat jobban kedvelem, mint az én Kajtárom. Birris kanca vagy csődör?
*A mélységi lány észre veszi magát, és visszavesz magából, mert valószínű, hogy Baydét nem igazán ez a téma érdekli. Ismét témát váltva, érdeklődőn a Tharg megbízásra tereli a szót.*
- És, összedugtátok már a fejeteket Erttel? Kitaláltátok, hogyan lehet a legbiztonságosabban leszedálni a vadakat?
A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.16 15:14:00
//Őrségváltás//
*Bólint Bayde szavaira.*
- Birris. Értem. Az a nyughatatlan pej ló. Igen. Őt már megcsodáltam futólag a bokszajtón keresztül. Meg a többiek lovait is, de nagyon nem tudom kinek melyik a lova. Zara, Pycta és Aenae lovát tudom, és most már a Tiédet is.
*Látva a vadmester gyanakvó pillantását kis híján elvigyorodik, de csak szélesebbre húzódik Xotara mosolya, ha humoránál lenne, minden bizonnyal jóízűen elnevetné magát.*
- Csak felületes ismereteim vannak, nem akarok a lovadban kárt tenni, ahogy máséban sem. Ezért, akarok valamikor a városba menni, és kitanulni a dolgot egy kovácsmesternél. Nem érzem magam igazán hasznos venárnak pusztán éjjeli őrként. Pyctával is már beszéltem erről, és támogatja az elképzelésem. Tudod, a lovakat legalább hat hatonta körmölni kell, a patkolás meg attól függ, és ha bármi probléma lenne a vadvédi lovak lábaival, akkor én azon tudnék segíteni. Ennyi ló mellé kell egy kovács. Ha jól megy a tanulás lehet a fegyverkovácsolásba is belevágok. Persze, ez még nagyon a jövő zenéje.
*Magyarázza terveit és az elképzeléseinek a mibenlétét teljesen őszintén a druidának.*
- Múltkor is, Aenae lova elhagyta az egyik patkóját, és Pycta megkért, hogy tegyek valamit, de csak annyit tudtam tenni a lóért, hogy a másik három patkót is leszedtem a lábairól, nehogy a rossz terhelés miatt a későbbiekben lesántuljon.
*Itt eszébe jut az a ominózus fogó, és egy kicsit el is szontyolodik magában, de látható a sötételf lányon, hogy akár órákig képes lenne a lovakról beszélni.*
- Szóval, csak azért kérdeztem, hogy melyik a Te lovad, hogy tudjam. Amúgy gyönyörű tüzes jószág, bár én a jámborabb pajkos habitusúakat jobban kedvelem, mint az én Kajtárom. Birris kanca vagy csődör?
*A mélységi lány észre veszi magát, és visszavesz magából, mert valószínű, hogy Baydét nem igazán ez a téma érdekli. Ismét témát váltva, érdeklődőn a Tharg megbízásra tereli a szót.*
- És, összedugtátok már a fejeteket Erttel? Kitaláltátok, hogyan lehet a legbiztonságosabban leszedálni a vadakat?
A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.16 15:14:00
2728. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 14:14:46
Üzenet elküldve: 2018-03-16 14:14:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Étkező//
*Magában jót nevet az egészen, hogy Pycta áldozatul esik egy ilyen kis ártalmatlan viccnek. A jelek szerint Mirazsikot nézi nőnek, ami hízelgő meg egyben sértő is lehet. Inkább nem firtatja, ha ez az ember szeret hülyeségeket beszélni, lehet hamar az idegeire fog majd menni, ha úgy hozza a sors.*
-Akkor miről vagy híres Leon? *Érdeklődik, mert addig sem ő beszélés koncentrálhat a kajára, hogy addig bírja ki. Meg is érkeznek és valami Banya hoz is neki ételt.*
-Köszönöm. *Tömi is magába az ételt, jó étvágya van, meg ki tudja mióta nem is evett, a szín is visszatér bele szinte. Iszik is rendesen mellé, még mellé is folyik, na de a lány egy laza mozdulattal a ruhájába törli, ami mellé megy.*
-Ez nagyon finom, kérhetek még? *Fel is emelkedik a székről keresi Banyát, aki szed neki egy újabb adagot az ételből. Szinte új erőre kapva már nem is igényli a cipelést, ahogy végez.*
-Na merre lesz a hely, ahol aludhatok? *Érdeklődik Leontól, közben feláll az asztaltól és a kezét a csípőjére téve várakozik, meg büfög egy emberségeset.*
-Bocsi.
*Magában jót nevet az egészen, hogy Pycta áldozatul esik egy ilyen kis ártalmatlan viccnek. A jelek szerint Mirazsikot nézi nőnek, ami hízelgő meg egyben sértő is lehet. Inkább nem firtatja, ha ez az ember szeret hülyeségeket beszélni, lehet hamar az idegeire fog majd menni, ha úgy hozza a sors.*
-Akkor miről vagy híres Leon? *Érdeklődik, mert addig sem ő beszélés koncentrálhat a kajára, hogy addig bírja ki. Meg is érkeznek és valami Banya hoz is neki ételt.*
-Köszönöm. *Tömi is magába az ételt, jó étvágya van, meg ki tudja mióta nem is evett, a szín is visszatér bele szinte. Iszik is rendesen mellé, még mellé is folyik, na de a lány egy laza mozdulattal a ruhájába törli, ami mellé megy.*
-Ez nagyon finom, kérhetek még? *Fel is emelkedik a székről keresi Banyát, aki szed neki egy újabb adagot az ételből. Szinte új erőre kapva már nem is igényli a cipelést, ahogy végez.*
-Na merre lesz a hely, ahol aludhatok? *Érdeklődik Leontól, közben feláll az asztaltól és a kezét a csípőjére téve várakozik, meg büfög egy emberségeset.*
-Bocsi.
2727. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 13:47:23
Üzenet elküldve: 2018-03-16 13:47:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Egy hattal később//
//Őrségváltás//
*Ahogy az első közvetlen fénypászmák elérnek hozzájuk, kicsit hunyorogva pislog a ragyogás felé, de egyelőre még nem annyira erős a fény, hogy ne tudna még egy kicsit gyönyörködni a jelenségben. Úgy tűnik, hogy Xotnak is kedvére való a látvány, és Bajdinak is tetszik. Ettől függetlenül persze nem ragaszkodik hozzá, hogy minden hajnalban láthassa.*
- Attól függ. *vonja meg a vállát kicsit* Lehet, hogy rablók vagy más gonosztevők nem fognak nekivágni ennek az erdőnek éjszaka, de sok furcsaságot lehet hallani a világban erről a rengetegről. Ezek nagy része szerint nem is mindenféle haramiáktól kéne itt tartani leginkább, hanem sokkal rosszabbaktól.
*Azt nem tudja, hogy ezekre a pletykákra mennyit lehet adni, hiszen amióta itt van, csak békés oldalát látta ennek az erdőségnek. Lehetséges, hogy csak szerencséje volt eddig, de az is, hogy azokat a történeteket alaposan kiszínezték.*
- Hát, az arany mindig jól jön, de sajnos ma reggel sem találtam egy egyetlen árva... hogy mi? *vigyorogva kezd neki a mondandójának, de meghökkenve fejezi be. Xot hirtelen témaváltása felkészületlenül érte, és most értetlenül követi a mélységi pillantását az istálló felé. Első meglepetésében reflexszerűen válaszol is.*
- Az a pej telivér, Birris a neve.
*Most már némi gyanakvással pislog Xot felé.*
- Úgy érted, hogy rajta akarod kitanulni a mesterséget?
*Valahogy nem lelkesíti a gondolat, hogy egy kontár vegye kezelésbe a lova patáit. Aztán egyik kezét a csípőjére vágja.*
- Mondd csak, van bármi gyakorlatod a patkolásban?
*Persze vigyorog, mert nem tud szabadulni a gondolattól, hogy a bizonyos körökben ezt a kifejezést egy egészen más jellegű tevékenység körülírására is használják.*
//Őrségváltás//
*Ahogy az első közvetlen fénypászmák elérnek hozzájuk, kicsit hunyorogva pislog a ragyogás felé, de egyelőre még nem annyira erős a fény, hogy ne tudna még egy kicsit gyönyörködni a jelenségben. Úgy tűnik, hogy Xotnak is kedvére való a látvány, és Bajdinak is tetszik. Ettől függetlenül persze nem ragaszkodik hozzá, hogy minden hajnalban láthassa.*
- Attól függ. *vonja meg a vállát kicsit* Lehet, hogy rablók vagy más gonosztevők nem fognak nekivágni ennek az erdőnek éjszaka, de sok furcsaságot lehet hallani a világban erről a rengetegről. Ezek nagy része szerint nem is mindenféle haramiáktól kéne itt tartani leginkább, hanem sokkal rosszabbaktól.
*Azt nem tudja, hogy ezekre a pletykákra mennyit lehet adni, hiszen amióta itt van, csak békés oldalát látta ennek az erdőségnek. Lehetséges, hogy csak szerencséje volt eddig, de az is, hogy azokat a történeteket alaposan kiszínezték.*
- Hát, az arany mindig jól jön, de sajnos ma reggel sem találtam egy egyetlen árva... hogy mi? *vigyorogva kezd neki a mondandójának, de meghökkenve fejezi be. Xot hirtelen témaváltása felkészületlenül érte, és most értetlenül követi a mélységi pillantását az istálló felé. Első meglepetésében reflexszerűen válaszol is.*
- Az a pej telivér, Birris a neve.
*Most már némi gyanakvással pislog Xot felé.*
- Úgy érted, hogy rajta akarod kitanulni a mesterséget?
*Valahogy nem lelkesíti a gondolat, hogy egy kontár vegye kezelésbe a lova patáit. Aztán egyik kezét a csípőjére vágja.*
- Mondd csak, van bármi gyakorlatod a patkolásban?
*Persze vigyorog, mert nem tud szabadulni a gondolattól, hogy a bizonyos körökben ezt a kifejezést egy egészen más jellegű tevékenység körülírására is használják.*
2726. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 13:13:00
Üzenet elküldve: 2018-03-16 13:13:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Egy hattal később//
//Őrségváltás//
*Természetesen, a néptelen udvar meghitt csendjében, a szemfüles Xotara már a nagycsarnoktól felfigyel Bayde közeledésérre. Elmosolyodva konstatálja, hogy a férfi első útja az istállóba vezet, amit hát, ha valaki, akkor ő igazán meg tud érteni. Ezért, egy dorgáló szava sincs a fontossági sorrendet illetően, meg, aztán Leon még nem érkezett meg.*
- Szerbusz Vadmester! 'Reggelt! Időben és pontosan. Nagyon helyes.
*Köszönti ártatlan mosollyal a druidát, és látja, hogy a férfi milyen üde és friss, de nem tesz az állapotára gúnyos megjegyzést.*
- Nem, szerencsére semmi nem történt. Békésen telt el, de mint láthatod valahogy nem bánom.
*Fordítja tekintetét a pompázó látóhatár felé, és törökülésben ülve folytatja.*
- Kicsit néha úgy érzem, hogy nekem van a legkellemesebb feladatom itt az erődben, amire igazán nincs is szükség, hiszen az oltalmazó éjszakai erdő is elég védelmet nyújt.
*Baydera pillant, és somolyogva vonja meg a vállait.*
- De ha muszáj, hát muszáj. Amúgy ismered a mondást. Ki korán kel, aranyat lel. Bár a korán kelés nekem sem az erősségem, ezért egyszerűbb fent maradni.
*Elmélázó tekintettel az istállóra pillant, majd újra a druidára.*
- Tudod, tervezem, hogy kitanulom a patkolókovács mesterséget. Melyik is a Te lovad?
A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.16 13:15:09
//Őrségváltás//
*Természetesen, a néptelen udvar meghitt csendjében, a szemfüles Xotara már a nagycsarnoktól felfigyel Bayde közeledésérre. Elmosolyodva konstatálja, hogy a férfi első útja az istállóba vezet, amit hát, ha valaki, akkor ő igazán meg tud érteni. Ezért, egy dorgáló szava sincs a fontossági sorrendet illetően, meg, aztán Leon még nem érkezett meg.*
- Szerbusz Vadmester! 'Reggelt! Időben és pontosan. Nagyon helyes.
*Köszönti ártatlan mosollyal a druidát, és látja, hogy a férfi milyen üde és friss, de nem tesz az állapotára gúnyos megjegyzést.*
- Nem, szerencsére semmi nem történt. Békésen telt el, de mint láthatod valahogy nem bánom.
*Fordítja tekintetét a pompázó látóhatár felé, és törökülésben ülve folytatja.*
- Kicsit néha úgy érzem, hogy nekem van a legkellemesebb feladatom itt az erődben, amire igazán nincs is szükség, hiszen az oltalmazó éjszakai erdő is elég védelmet nyújt.
*Baydera pillant, és somolyogva vonja meg a vállait.*
- De ha muszáj, hát muszáj. Amúgy ismered a mondást. Ki korán kel, aranyat lel. Bár a korán kelés nekem sem az erősségem, ezért egyszerűbb fent maradni.
*Elmélázó tekintettel az istállóra pillant, majd újra a druidára.*
- Tudod, tervezem, hogy kitanulom a patkolókovács mesterséget. Melyik is a Te lovad?
A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.16 13:15:09
2725. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 12:03:37
Üzenet elküldve: 2018-03-16 12:03:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Egy hattal később//
//Őrségváltás//
*Kicsit szélütötten támolyog keresztül az udvaron hajnalok hajnalán. Ezúttal még az íja és a tegez is vele van, elvégre őrségbe készül. Aránylag csekély kedve volt már akkor kimászni a jó meleg ágyból, amikor még éppen csak derengeni kezd a keleti látóhatár, de ha muszáj, akkor muszáj. Szerencsére van egy olyan jó tulajdonsága, hogy ha szükség van rá, időben tud ébredni. Csak nem szeret. Mielőtt a kapuhoz menne, még bekukkant az istállóba, hogy lovát ellássa. Míg ezzel foglalatoskodik az jut eszébe, hogy ideje lenne jobban megjáratni a telivért, hiszen az utóbbi időben csak az udvaron és a Vadvéd közelében volt erre lehetőség. Mikor végzett még odaadja az állatnak a szokott ajándékát, a pár szem almát, utána pedig ruháját kicsit fázósan fogva össze magán indul tovább. Felkapaszkodik az őrposztba, és mivel nem figyel arra, hogy lépteinek zaját elrejtse, Xot jó eséllyel felfigyelhet a közeledésérre.*
- Jó reggelt! *dörmögi az álmosságtól még mindig rekedt hangon, ahogy felér* Ha jól sejtem, nem történt semmi az éjszaka.
*Ezzel nem kockáztat sokat, hiszen ha nem így lenne, akkor úgyis fellármázták volna az erődöt. Meg aztán ez az erdő napközben is számos kellemetlen meglepetést tartogathat az óvatlan vagy vakmerő utazónak. Valószínűleg nincs olyan épeszű lélek, akik éjnek idején kívánna bóklászni benne.*
- Hm, azt hiszem gyakrabban kéne látnunk ezt. *néz el abba az irányba amerre Xot is nézett, és kicsit elmosolyodik az egyelőre vöröslő fényben játszó horizont láttán* Csak ne lenne ennyire korán.
*A mélységire pillant, és az a kellemetlen érzése támad, hogy ezt eddig nem elégszer tette. Hiszen kifejezetten csinos a maga kormos módján, szinte furcsa is, hogy eddig ezt nem vette észre. Lehet, hogy csak a hajnal fényei teszik, de ebben a pillanatban igen kedvére való a látvány. Mindkettő.*
//Őrségváltás//
*Kicsit szélütötten támolyog keresztül az udvaron hajnalok hajnalán. Ezúttal még az íja és a tegez is vele van, elvégre őrségbe készül. Aránylag csekély kedve volt már akkor kimászni a jó meleg ágyból, amikor még éppen csak derengeni kezd a keleti látóhatár, de ha muszáj, akkor muszáj. Szerencsére van egy olyan jó tulajdonsága, hogy ha szükség van rá, időben tud ébredni. Csak nem szeret. Mielőtt a kapuhoz menne, még bekukkant az istállóba, hogy lovát ellássa. Míg ezzel foglalatoskodik az jut eszébe, hogy ideje lenne jobban megjáratni a telivért, hiszen az utóbbi időben csak az udvaron és a Vadvéd közelében volt erre lehetőség. Mikor végzett még odaadja az állatnak a szokott ajándékát, a pár szem almát, utána pedig ruháját kicsit fázósan fogva össze magán indul tovább. Felkapaszkodik az őrposztba, és mivel nem figyel arra, hogy lépteinek zaját elrejtse, Xot jó eséllyel felfigyelhet a közeledésérre.*
- Jó reggelt! *dörmögi az álmosságtól még mindig rekedt hangon, ahogy felér* Ha jól sejtem, nem történt semmi az éjszaka.
*Ezzel nem kockáztat sokat, hiszen ha nem így lenne, akkor úgyis fellármázták volna az erődöt. Meg aztán ez az erdő napközben is számos kellemetlen meglepetést tartogathat az óvatlan vagy vakmerő utazónak. Valószínűleg nincs olyan épeszű lélek, akik éjnek idején kívánna bóklászni benne.*
- Hm, azt hiszem gyakrabban kéne látnunk ezt. *néz el abba az irányba amerre Xot is nézett, és kicsit elmosolyodik az egyelőre vöröslő fényben játszó horizont láttán* Csak ne lenne ennyire korán.
*A mélységire pillant, és az a kellemetlen érzése támad, hogy ezt eddig nem elégszer tette. Hiszen kifejezetten csinos a maga kormos módján, szinte furcsa is, hogy eddig ezt nem vette észre. Lehet, hogy csak a hajnal fényei teszik, de ebben a pillanatban igen kedvére való a látvány. Mindkettő.*
2724. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-16 07:59:48
Üzenet elküldve: 2018-03-16 07:59:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Étkező//
-Nem Pyctára mondom, hogy nő! ~A Tengerek Szellemére, hát szegény ennyire nem érti a célzásokat?~ *Kicsit meg is botránkozik magában a férfi, hogy egy ennyire szerencsétlen lányt sodort ide a szél Vadvédbe.* ~Mint valami fogyatékos gyűjtőhely! Kezdve Aranyhajjal, meg a tudathasadásos Umonnal, most meg szegény gyengeelméjű Mirazsik!~ *Próbál kedves arcot vágni, hiszen azzal, akit már így elvert a sors, nem kéne még gonoszabbnak lennie!*
-Tudom, nem is kedvességemről vagyok híres! ~Viszont ismerem a fajtádat! Mind ezt csinálja!~ *Ezzel el is érnek az étkezőbe, ahol is a kalóz szól Banyának, hogy legyen szíves hozni egy tál meleg ételt, mert egy újabb alak érkezett hozzájuk. Amaz pedig ki is hozza és elé teszi.*
-Jó étvágyat! *Mondja Leon miközben hátra dől a székével és várja, hogy amaz jóllakottra egye magát. Nem fogja itt hagyni, hanem majd elviszi a szobába, ha végzett.*
-Nem Pyctára mondom, hogy nő! ~A Tengerek Szellemére, hát szegény ennyire nem érti a célzásokat?~ *Kicsit meg is botránkozik magában a férfi, hogy egy ennyire szerencsétlen lányt sodort ide a szél Vadvédbe.* ~Mint valami fogyatékos gyűjtőhely! Kezdve Aranyhajjal, meg a tudathasadásos Umonnal, most meg szegény gyengeelméjű Mirazsik!~ *Próbál kedves arcot vágni, hiszen azzal, akit már így elvert a sors, nem kéne még gonoszabbnak lennie!*
-Tudom, nem is kedvességemről vagyok híres! ~Viszont ismerem a fajtádat! Mind ezt csinálja!~ *Ezzel el is érnek az étkezőbe, ahol is a kalóz szól Banyának, hogy legyen szíves hozni egy tál meleg ételt, mert egy újabb alak érkezett hozzájuk. Amaz pedig ki is hozza és elé teszi.*
-Jó étvágyat! *Mondja Leon miközben hátra dől a székével és várja, hogy amaz jóllakottra egye magát. Nem fogja itt hagyni, hanem majd elviszi a szobába, ha végzett.*
2723. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-15 20:39:15
Üzenet elküldve: 2018-03-15 20:39:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Egy hattal később//
//Őrségváltás//
*A nedves föld és rügyek illata száll a langyos szellővel. A fekete olajosan, bársonyos éjszaka kibontott csillaghajjal omlik a fekete erdőre. A rengetegbe olyan alattomban lopakodott be a tavasz, amilyen észrevétlenül távozott onnan a tél. Az ős öreg fák felébredtek téli álmukból. Bimbókat fakasztva és apró leveleket hajtva színkavalkádba borítva az erdőt. A végtelennek tűnő erdő mélyén, a méltóságteljesen érkező Nap éltetőfényével lassan eleveníti meg a tájat. Rigók csattognak az apró rügyekkel, levelekkel tűzdel fák ágai között. A pirkadattól átfestett égbolt és az éledő erdő összeér.
A védfalon törökülésben ülő Xotara, a fekete köpenye nélkül nézi végig a hajnalhasadás eme ámulni való csodáját. Miközben hallja a háta mögött, ahogy a vízkerék is gyorsabban forog a megáradt és erősebb sodrású patakban. A mélységi lány, érthető módon ebben az évszakban, még jobban szereti a napfelkeltéket. Szemlélődése közben, fekete állig érő hajába olykor belekap a lágy szellő, mely alól olykor pajkosan kandikálnak ki hegyes fülei. A múltját és önmagát elfogadó lány rádöbbent, hogy hajvágási szokása is Itarotól ered. Anyja és bátyja halála után, apja kezdte el a kis Xotara a haját olyan rövidre nyírni. Mindig mondván, hogy az úgy a praktikus. Xotara számára így vált megszokottá és természetessé az egészen rövidre nyírt hajviselet, de a saját szobájában történtek óta eszébe se jutott kardjához nyúlni, és levágni a haját.
Az elmúlt hat elején Pycta visszament tájékoztatni a Tharg hadurat, hogy a Venárok elfogadják a megbízását, és kialkudni a küldetés árát. A Vezérük Umont is magával vitte, hogy személyesen gondoskodjon a venárok, és így a barát védelméről is. Távollétükben Mindenki a kapott feladatainak megfelelően készül a Tharg megbízásra a Vadvédben, hogy mire Pyctáék visszatérnek, minden kész legyen, és mielőbb indulhassanak a küldetésre.
Zara a novusokkal foglakozik. Felméri a Vadvért klánba lépő újoncokat, és tovább képzi őket, hogy a későbbiekben venárokká válhassanak. Lyz, továbbra is, szervezi a reggeli vadászatokat és a Tharg küldetésnek megfelelően, állítja össze a két venárcsapatot is. Az egyik, amelyik a küldetésre fog menni, másik, amelyik itthon marad és ellátják az eddigi feladatokat az erőd körül. Baydé és Erté, a feladat, hogy kidolgozzák a módszert a vadak befogására. Xotara, mint eddig is, a vadvédi őrségért felel. Az elmúlt hat során fény derült egy mulasztásra is, minek következtében Annu, az elf mágus lány, képes volt egyik éjszaka észrevétlenül elhagyni az erődöt és nem is tért vissza többé. Isqeha és Aenae azon dolgoznak, hogyan lehet lenyugtatni a vadakat különböző főzetekkel és esetleges mágikus módszerekkel. Az egykori Umon rendmesteri feladatait Jayzion vállalta magára.
Hajnal van. Xotara gondolataiba elmerülve fogadja a lassan érkező reggelt, és törökülésben várja, hogy megérkezzen a nappali őrségre beosztott két úr, Leon és Bayde.
~ Mindjárt jön az őrségváltás. Remélem, Lyzékkel most reggel elmegyünk vadászni. ~
Xotara az elmúlt hatban elkezdte az idejét is jobban beosztani. A reggeli vadászatok után szokott elmenni, néhány órát aludni, és közvetlenül az éjjeli őrség előtt is alszik pár órát, így a reggeli feladatokból is ki tudja venni a részét.*
A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.15 20:54:06
//Őrségváltás//
*A nedves föld és rügyek illata száll a langyos szellővel. A fekete olajosan, bársonyos éjszaka kibontott csillaghajjal omlik a fekete erdőre. A rengetegbe olyan alattomban lopakodott be a tavasz, amilyen észrevétlenül távozott onnan a tél. Az ős öreg fák felébredtek téli álmukból. Bimbókat fakasztva és apró leveleket hajtva színkavalkádba borítva az erdőt. A végtelennek tűnő erdő mélyén, a méltóságteljesen érkező Nap éltetőfényével lassan eleveníti meg a tájat. Rigók csattognak az apró rügyekkel, levelekkel tűzdel fák ágai között. A pirkadattól átfestett égbolt és az éledő erdő összeér.
A védfalon törökülésben ülő Xotara, a fekete köpenye nélkül nézi végig a hajnalhasadás eme ámulni való csodáját. Miközben hallja a háta mögött, ahogy a vízkerék is gyorsabban forog a megáradt és erősebb sodrású patakban. A mélységi lány, érthető módon ebben az évszakban, még jobban szereti a napfelkeltéket. Szemlélődése közben, fekete állig érő hajába olykor belekap a lágy szellő, mely alól olykor pajkosan kandikálnak ki hegyes fülei. A múltját és önmagát elfogadó lány rádöbbent, hogy hajvágási szokása is Itarotól ered. Anyja és bátyja halála után, apja kezdte el a kis Xotara a haját olyan rövidre nyírni. Mindig mondván, hogy az úgy a praktikus. Xotara számára így vált megszokottá és természetessé az egészen rövidre nyírt hajviselet, de a saját szobájában történtek óta eszébe se jutott kardjához nyúlni, és levágni a haját.
Az elmúlt hat elején Pycta visszament tájékoztatni a Tharg hadurat, hogy a Venárok elfogadják a megbízását, és kialkudni a küldetés árát. A Vezérük Umont is magával vitte, hogy személyesen gondoskodjon a venárok, és így a barát védelméről is. Távollétükben Mindenki a kapott feladatainak megfelelően készül a Tharg megbízásra a Vadvédben, hogy mire Pyctáék visszatérnek, minden kész legyen, és mielőbb indulhassanak a küldetésre.
Zara a novusokkal foglakozik. Felméri a Vadvért klánba lépő újoncokat, és tovább képzi őket, hogy a későbbiekben venárokká válhassanak. Lyz, továbbra is, szervezi a reggeli vadászatokat és a Tharg küldetésnek megfelelően, állítja össze a két venárcsapatot is. Az egyik, amelyik a küldetésre fog menni, másik, amelyik itthon marad és ellátják az eddigi feladatokat az erőd körül. Baydé és Erté, a feladat, hogy kidolgozzák a módszert a vadak befogására. Xotara, mint eddig is, a vadvédi őrségért felel. Az elmúlt hat során fény derült egy mulasztásra is, minek következtében Annu, az elf mágus lány, képes volt egyik éjszaka észrevétlenül elhagyni az erődöt és nem is tért vissza többé. Isqeha és Aenae azon dolgoznak, hogyan lehet lenyugtatni a vadakat különböző főzetekkel és esetleges mágikus módszerekkel. Az egykori Umon rendmesteri feladatait Jayzion vállalta magára.
Hajnal van. Xotara gondolataiba elmerülve fogadja a lassan érkező reggelt, és törökülésben várja, hogy megérkezzen a nappali őrségre beosztott két úr, Leon és Bayde.
~ Mindjárt jön az őrségváltás. Remélem, Lyzékkel most reggel elmegyünk vadászni. ~
Xotara az elmúlt hatban elkezdte az idejét is jobban beosztani. A reggeli vadászatok után szokott elmenni, néhány órát aludni, és közvetlenül az éjjeli őrség előtt is alszik pár órát, így a reggeli feladatokból is ki tudja venni a részét.*
A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.15 20:54:06
2722. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-15 17:10:41
Üzenet elküldve: 2018-03-15 17:10:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Umon szobája, később É-szárny folyosó//
*Ahogy megérzi Xotban az erőt, és Umon megnyugszik egy kissé és lepihen, Selest is elönti a békesség.* ~ Talán eljutunk odáig, hogy elhiggye, nem fogjuk bántani. És hát eddig is szeretett minket, nem igaz? Ő ugyanaz az Umon, aki azelőtt, ugyanabba a viszonyba kerülhetünk vele akár most is. ~
*Seles mosolyogva les még vissza egyszer a pihenő szerzetesre, mielőtt az ajtó becsukódik mögöttük. Eszébe jut, hogy mit akart még, azt a női dolgot megbeszélni Aenae-vel… Ám terve újfent dugába dől, mikor kitörik a pánik a sebesült lány körül. Seles nem akar berontani az amúgy is túl népes közönséggel teli szobába, ezért csak a lépcső tetejére ül mindenkitől távol, és hallgatja a kiszűrődő távoli beszédhangokat. Eleinte Isqehára vár, de annyira belefeledkezik a gondolataiba, hogy épp csak attól ocsúdik fel egy pillanatra, hogy Pycta elrobog mellette. Furcsa helyzet, ahogy a gyertyától megvilágított folyosó táncoló fényeit nézi, és a félig sötétlő fokokat. Megint messzire réved térben és időben, megint otthon van, a gyertya fénye lobog a vidéki ház kis szobájában.*
~ Mindketten kisbabát akartunk. ~ *Emlékszik vissza magában.* ~ Annyiszor elképzeltem, ahogy ott játszik a kertben, egy pici fiú, kiköpött olyan, mint az apja. Vajon, ha most is vele lennék…? ~ *Töpreng el, és nagyon magányosnak érzi magát.* ~ Miért nem lett soha? Több mint egy évig próbálkoztunk. Lehet, hogy meddő vagyok? ~ *Töpreng, és a hasára pillant, mintha csak úgy megtudná belőle a választ.* ~ Vagy ez nem sok idő? ~ *Kattog idegesen, de tudja, hogy nincs kivel megbeszélnie ezt a dolgot. Azonban őrlődik, méghozzá jobban, mint eddig valaha. Évek óta nem volt még ilyen közel hozzá, hogy gyereke legyen.*
~ És ha Leon kiszeret belőlem? ~ *Belereszket a gondolatba. Tudja, hogy megbirkózna egy kisbabával egyedül is, ha kell, de mi van, ha Leon már holnap meggondolja magát, és neki többé nem lesz senki, akivel egyáltalán lehetne babájuk?* ~ Beszélnem kell majd vele erről. ~
*Hátrapillant, de még mindig semmi. Olyan praktikus lenne hagyni az egész terhesség-ügyet, rábízni a természetre, hogy döntse el ő, mi velük a terve, de végül Selesen felülkerekedik a tenni akarás.*
~ Nem akarok babát. Még… ~ *Dönti el, és amint Isqeha kilép a folyosóra, a lány azonnal odasiet hozzá.* ~ Ha kell, őt kérdezem meg, hogy melyik szert vegyem be. Nagyon rosszul veszi majd ki magát, de nincs jobb ötletem. ~
*Ahogy megérzi Xotban az erőt, és Umon megnyugszik egy kissé és lepihen, Selest is elönti a békesség.* ~ Talán eljutunk odáig, hogy elhiggye, nem fogjuk bántani. És hát eddig is szeretett minket, nem igaz? Ő ugyanaz az Umon, aki azelőtt, ugyanabba a viszonyba kerülhetünk vele akár most is. ~
*Seles mosolyogva les még vissza egyszer a pihenő szerzetesre, mielőtt az ajtó becsukódik mögöttük. Eszébe jut, hogy mit akart még, azt a női dolgot megbeszélni Aenae-vel… Ám terve újfent dugába dől, mikor kitörik a pánik a sebesült lány körül. Seles nem akar berontani az amúgy is túl népes közönséggel teli szobába, ezért csak a lépcső tetejére ül mindenkitől távol, és hallgatja a kiszűrődő távoli beszédhangokat. Eleinte Isqehára vár, de annyira belefeledkezik a gondolataiba, hogy épp csak attól ocsúdik fel egy pillanatra, hogy Pycta elrobog mellette. Furcsa helyzet, ahogy a gyertyától megvilágított folyosó táncoló fényeit nézi, és a félig sötétlő fokokat. Megint messzire réved térben és időben, megint otthon van, a gyertya fénye lobog a vidéki ház kis szobájában.*
~ Mindketten kisbabát akartunk. ~ *Emlékszik vissza magában.* ~ Annyiszor elképzeltem, ahogy ott játszik a kertben, egy pici fiú, kiköpött olyan, mint az apja. Vajon, ha most is vele lennék…? ~ *Töpreng el, és nagyon magányosnak érzi magát.* ~ Miért nem lett soha? Több mint egy évig próbálkoztunk. Lehet, hogy meddő vagyok? ~ *Töpreng, és a hasára pillant, mintha csak úgy megtudná belőle a választ.* ~ Vagy ez nem sok idő? ~ *Kattog idegesen, de tudja, hogy nincs kivel megbeszélnie ezt a dolgot. Azonban őrlődik, méghozzá jobban, mint eddig valaha. Évek óta nem volt még ilyen közel hozzá, hogy gyereke legyen.*
~ És ha Leon kiszeret belőlem? ~ *Belereszket a gondolatba. Tudja, hogy megbirkózna egy kisbabával egyedül is, ha kell, de mi van, ha Leon már holnap meggondolja magát, és neki többé nem lesz senki, akivel egyáltalán lehetne babájuk?* ~ Beszélnem kell majd vele erről. ~
*Hátrapillant, de még mindig semmi. Olyan praktikus lenne hagyni az egész terhesség-ügyet, rábízni a természetre, hogy döntse el ő, mi velük a terve, de végül Selesen felülkerekedik a tenni akarás.*
~ Nem akarok babát. Még… ~ *Dönti el, és amint Isqeha kilép a folyosóra, a lány azonnal odasiet hozzá.* ~ Ha kell, őt kérdezem meg, hogy melyik szert vegyem be. Nagyon rosszul veszi majd ki magát, de nincs jobb ötletem. ~
2721. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-15 15:48:47
Üzenet elküldve: 2018-03-15 15:48:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Umon szobájában//
//D-szárny, első emelet//
//Seles, Isq, Xot//
*Lábai megrogynak de egy pillanatig azért még ellenáll, nem akar összeesni, ő ettől erősebbnek tartja magát. Szerencsére a segítségére is sietnek, bár fogalma sincs, hogy miért segítenek rajta, hisz tulajdonképpen fogva tartják. Mindenesetre elfogadja a karokat és a támaszt, egyébként önbecsülésén esne csorba.*
- Köszönöm. *Motyogja magában, majd arra gondol, hogy hogyan is keveredhetett ilyen szituációba, de nincsenek emlékei továbbra sem. Látja, amint a sötételf az asztalra roskad és már végképp nem ért semmit, bár valami furcsa módon valahogy mindenkit közel érez magához, de talán a sötételfet leginkább, aki fizikai értelemben is hatással van rá, azonban ezen nem ér rá gondolkodni, mert a gyengeség eluralkodik rajta. Szerencséjére már ketten is odatámogatják ágyához. A félelf szavaira felkapja tekintetét.*
~ Honnan ismerheti? ~ *Össze van zavarodva, de a segítség hatásos.*
- A Fekete Fa lombja adjon enyhet! Így helyes. *Mondja, majd félszegen a félelfre pillant, s érdekes módon még egy halovány mosolyt is megereszt feléjük. Majd hagyja, hogy lefektessék. Miután mindenki elmegy, még éberen fekszik ágyában, de továbbra is gyenge, s érzi, ahogy szemhéja lassan csukódik. Utolsó éber pillanataként csak egy mondat hagyja el a száját a sötételfre gondolva.*
- Fogalmam sincs mit követtél el, de neked bármit meg tudnék bocsátani. *Motyogja, majd lassan merül el a pihentető álom mélységében.*
//D-szárny, első emelet//
//Seles, Isq, Xot//
*Lábai megrogynak de egy pillanatig azért még ellenáll, nem akar összeesni, ő ettől erősebbnek tartja magát. Szerencsére a segítségére is sietnek, bár fogalma sincs, hogy miért segítenek rajta, hisz tulajdonképpen fogva tartják. Mindenesetre elfogadja a karokat és a támaszt, egyébként önbecsülésén esne csorba.*
- Köszönöm. *Motyogja magában, majd arra gondol, hogy hogyan is keveredhetett ilyen szituációba, de nincsenek emlékei továbbra sem. Látja, amint a sötételf az asztalra roskad és már végképp nem ért semmit, bár valami furcsa módon valahogy mindenkit közel érez magához, de talán a sötételfet leginkább, aki fizikai értelemben is hatással van rá, azonban ezen nem ér rá gondolkodni, mert a gyengeség eluralkodik rajta. Szerencséjére már ketten is odatámogatják ágyához. A félelf szavaira felkapja tekintetét.*
~ Honnan ismerheti? ~ *Össze van zavarodva, de a segítség hatásos.*
- A Fekete Fa lombja adjon enyhet! Így helyes. *Mondja, majd félszegen a félelfre pillant, s érdekes módon még egy halovány mosolyt is megereszt feléjük. Majd hagyja, hogy lefektessék. Miután mindenki elmegy, még éberen fekszik ágyában, de továbbra is gyenge, s érzi, ahogy szemhéja lassan csukódik. Utolsó éber pillanataként csak egy mondat hagyja el a száját a sötételfre gondolva.*
- Fogalmam sincs mit követtél el, de neked bármit meg tudnék bocsátani. *Motyogja, majd lassan merül el a pihentető álom mélységében.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346