Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Vadvéd | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 169 (3361. - 3380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346
3380. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 15:09:01
Üzenet elküldve: 2018-05-21 15:09:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap reggel//
//Étkező//
//Aryna, Umon//
-Ugyan, fölösleges ennyire udvariasnak lenned. *Legyint, valahogy megjött az önbizalma, na de nem is baj ez, legalább komolyabbnak látszik, olyannak, amilyennek a lelke mélyén mindig is érezte magát, az már más kérdés, miért nem tud úgy is viselkedni mindig.*
-Mindenki önmagával a legszigorúbb, na de ha nem lennél erős, akkor valahol a szegény negyedbe koldulnál, ha csak nem lettél volna már öngyilkos, az életben maradáshoz kell a legnagyobb bátorság. *Furák azok a stigmák, na de megpróbálja nem annyira azt figyelni, inkább Umon szemébe néz meg az ételre beszéd közben.*
-Igen, a legrosszabb a hirtelen sok információ, ami előtör, nekem is voltak ilyenek, de sajnos nem elég hosszúak, hogy megtudjak mindent, de már nem is érdekel a múltam. *Felemeli a mutatóujjat olyan tanítósan.* Ne sajnáld a rossz emlékeket sem, hiszen az is te voltál és tanulhatsz belőlük, milyen nem szeretnél lenni vagy hogy miként nem szeretnél soha többé cselekedni, mi váltotta ki azt, hogy olyan voltál és miként kerülheted el az olyan helyzeteket. *Nyilván csettintéssel nem történnek ilyen dolgok, kicsit sajnálja szegény férfit, na de ilyen az élet, kegyetlen és megpróbáltatásokkal teli.*
-Ó... *Szóval a bevillanó emlékeknek miatt itt történt valami, ami miatt a többiek elvesztették a bizalmukat Umonban.*
-Ne aggódj, az idő megoldja, addig is velem mindig beszélgethetsz, ha magányosnak érzed magad és ha a többiek látják, hogy nincs semmi baj, idővel majd ők keresnek meg téged. *Bár valószínű Umont jobban megrázta a dolog, hisz könnyezik, Aryna inkább oda sem néz, a süti is tökéletes néznivaló.*
-Szerintem amúgy, ha olyan a társaság, akkor meg végképp csak te gondolod túl, hogy kerülnek, elég sok itt a munka és te sem vágysz annyira a többiek társaságára, hisz te mondtad, hogy jobb így kettesben reggelizni, lehet ezért is kerültek, mert ezt látták rajtad. *Persze kívülállóként majd megfigyeli ezt még, hisz nem árt tudni milyen a vadvérti hangulat.*
-Ez rengeteg dolog, na de venárok ide novusok oda, lehet nem ártana mindenkinek tartani ilyen órákat, na de majd ha sikerül találkoznom ezzel a Pyctával, majd biztos javasolni fogom neki, mert ezek fontos dolgok és bármi történhet bárkivel, amiért elszakad a többiektől vagy lemarad és már meg is történt a baj. A könyvtárban egy elkerített részen vannak a tankönyvek, hogy bárki ne férhessen hozzá, majd megmutatom, hogy lehet oda bejutni. *Nem készült fel arra, hogy most tartson bárkinek is túlélésből órát, nyilván megérti ezt Umon is.*
//Étkező//
//Aryna, Umon//
-Ugyan, fölösleges ennyire udvariasnak lenned. *Legyint, valahogy megjött az önbizalma, na de nem is baj ez, legalább komolyabbnak látszik, olyannak, amilyennek a lelke mélyén mindig is érezte magát, az már más kérdés, miért nem tud úgy is viselkedni mindig.*
-Mindenki önmagával a legszigorúbb, na de ha nem lennél erős, akkor valahol a szegény negyedbe koldulnál, ha csak nem lettél volna már öngyilkos, az életben maradáshoz kell a legnagyobb bátorság. *Furák azok a stigmák, na de megpróbálja nem annyira azt figyelni, inkább Umon szemébe néz meg az ételre beszéd közben.*
-Igen, a legrosszabb a hirtelen sok információ, ami előtör, nekem is voltak ilyenek, de sajnos nem elég hosszúak, hogy megtudjak mindent, de már nem is érdekel a múltam. *Felemeli a mutatóujjat olyan tanítósan.* Ne sajnáld a rossz emlékeket sem, hiszen az is te voltál és tanulhatsz belőlük, milyen nem szeretnél lenni vagy hogy miként nem szeretnél soha többé cselekedni, mi váltotta ki azt, hogy olyan voltál és miként kerülheted el az olyan helyzeteket. *Nyilván csettintéssel nem történnek ilyen dolgok, kicsit sajnálja szegény férfit, na de ilyen az élet, kegyetlen és megpróbáltatásokkal teli.*
-Ó... *Szóval a bevillanó emlékeknek miatt itt történt valami, ami miatt a többiek elvesztették a bizalmukat Umonban.*
-Ne aggódj, az idő megoldja, addig is velem mindig beszélgethetsz, ha magányosnak érzed magad és ha a többiek látják, hogy nincs semmi baj, idővel majd ők keresnek meg téged. *Bár valószínű Umont jobban megrázta a dolog, hisz könnyezik, Aryna inkább oda sem néz, a süti is tökéletes néznivaló.*
-Szerintem amúgy, ha olyan a társaság, akkor meg végképp csak te gondolod túl, hogy kerülnek, elég sok itt a munka és te sem vágysz annyira a többiek társaságára, hisz te mondtad, hogy jobb így kettesben reggelizni, lehet ezért is kerültek, mert ezt látták rajtad. *Persze kívülállóként majd megfigyeli ezt még, hisz nem árt tudni milyen a vadvérti hangulat.*
-Ez rengeteg dolog, na de venárok ide novusok oda, lehet nem ártana mindenkinek tartani ilyen órákat, na de majd ha sikerül találkoznom ezzel a Pyctával, majd biztos javasolni fogom neki, mert ezek fontos dolgok és bármi történhet bárkivel, amiért elszakad a többiektől vagy lemarad és már meg is történt a baj. A könyvtárban egy elkerített részen vannak a tankönyvek, hogy bárki ne férhessen hozzá, majd megmutatom, hogy lehet oda bejutni. *Nem készült fel arra, hogy most tartson bárkinek is túlélésből órát, nyilván megérti ezt Umon is.*
3379. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 14:26:47
Üzenet elküldve: 2018-05-21 14:26:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az udvaron//
//Zsenge, Pyr//
*Valahogy nem sikerül túllépnie olyan hamar az olvasásos dolgon, mikor Pír mosolyogva próbálja megnyugtatni inkább elfordul tőle és nagyon keresgél valamit.*
-Jó szólni fogok. *Már korábban is sejtette, hogy Pyr mennyire szerethet olvasni, na de most már biztos lehet benne, már tudja is, hogy milyen ajándékkal készülne neki, ha megünnepelnék a kapcsolatuk fordulónapját, persze ha kitart addig, mert örülne ha kitartana, na de sose lehet tudni, hisz idő kell ehhez, na de hogy mennyi, azt nem tudja.*
-Magamból nem néztem ki, de ti fiúk erősebbek vagytok, ez a dolgotok. *Neveti el magát, mert nyilván nem ez a férfiak dolga, na de jól hallhatóan csak poénkodott a dologgal.*
-Leon szerintem erősebb Pyctánál. *Jegyzi meg huncut mosollyal, mert hát a kalóz erősebbnek tűnik, na de annál butábbnak is viszont.*
-Hát az nem lenne olyan vicces, de azért kinevetnélek érte, ha fennakadnál a fán. *Neveti el ő is magát, nyilván a tündér is nevetne saját magán, ha úgy járna, mert figyelmetlen.*
-Várok. *Amint felreppen Pyr, Zsenge leguggol és kiszórja a csavarokat a földre, majd elkezdi összeszedni őket méret szerint, valamivel szöszölni akar, mert valamiért a kedve elment az egész madáretető építéstől. Nem is érti magát, valamiért olyan nyűgös kezd lenni, pedig ez rá nem jellemző.
Annyira elmerül a gondolataiban, hogy mikor megérkezik a tündér kicsit meg is ijed.*
-Ő, hogy merre? *Néz fel és felszedi a csavarokat, majd felegyenesedik, hogy mehessenek arra, amerre kell.*
-Nem figyeltem a beszélgetésetekre, kellett volna? *Érdeklődik kíváncsian, el sem tudja képzelni miért olyan fontos kérdés ez most.*
-Most kihagynám. *Mosolyog kedvesen, nincs kedve szórakozni, csak ki akar dőlni és lustálkodni az ágyán, mint a betegek, valamiért úgy érzi magát, mint ha az lenne, pedig nem is az.*
-Mennyi kis házat csináljunk? *Érdeklődi meg, mert nem árt felmérni a terepet, mennyi ideig fog még itt szenvedni a műhelynél.*
//Zsenge, Pyr//
*Valahogy nem sikerül túllépnie olyan hamar az olvasásos dolgon, mikor Pír mosolyogva próbálja megnyugtatni inkább elfordul tőle és nagyon keresgél valamit.*
-Jó szólni fogok. *Már korábban is sejtette, hogy Pyr mennyire szerethet olvasni, na de most már biztos lehet benne, már tudja is, hogy milyen ajándékkal készülne neki, ha megünnepelnék a kapcsolatuk fordulónapját, persze ha kitart addig, mert örülne ha kitartana, na de sose lehet tudni, hisz idő kell ehhez, na de hogy mennyi, azt nem tudja.*
-Magamból nem néztem ki, de ti fiúk erősebbek vagytok, ez a dolgotok. *Neveti el magát, mert nyilván nem ez a férfiak dolga, na de jól hallhatóan csak poénkodott a dologgal.*
-Leon szerintem erősebb Pyctánál. *Jegyzi meg huncut mosollyal, mert hát a kalóz erősebbnek tűnik, na de annál butábbnak is viszont.*
-Hát az nem lenne olyan vicces, de azért kinevetnélek érte, ha fennakadnál a fán. *Neveti el ő is magát, nyilván a tündér is nevetne saját magán, ha úgy járna, mert figyelmetlen.*
-Várok. *Amint felreppen Pyr, Zsenge leguggol és kiszórja a csavarokat a földre, majd elkezdi összeszedni őket méret szerint, valamivel szöszölni akar, mert valamiért a kedve elment az egész madáretető építéstől. Nem is érti magát, valamiért olyan nyűgös kezd lenni, pedig ez rá nem jellemző.
Annyira elmerül a gondolataiban, hogy mikor megérkezik a tündér kicsit meg is ijed.*
-Ő, hogy merre? *Néz fel és felszedi a csavarokat, majd felegyenesedik, hogy mehessenek arra, amerre kell.*
-Nem figyeltem a beszélgetésetekre, kellett volna? *Érdeklődik kíváncsian, el sem tudja képzelni miért olyan fontos kérdés ez most.*
-Most kihagynám. *Mosolyog kedvesen, nincs kedve szórakozni, csak ki akar dőlni és lustálkodni az ágyán, mint a betegek, valamiért úgy érzi magát, mint ha az lenne, pedig nem is az.*
-Mennyi kis házat csináljunk? *Érdeklődi meg, mert nem árt felmérni a terepet, mennyi ideig fog még itt szenvedni a műhelynél.*
3378. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 12:31:00
Üzenet elküldve: 2018-05-21 12:31:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap reggel//
//Étkező//
//Aryna, Umon//
- Én kérek bocsánatot, félreérthető voltam! *Mondja Umon gyorsan, kezét mellkasára téve.* Nem úgy értettem. Természetesen hívhatjuk rituálénak is. *Mosolyog a lányra.* Köszönöm, hogy erősnek gondolsz, valójában én nem így vélekedek magamról, kell a megerősítés. *Jelenti ki halkan, miközben tányérjában turkál. Iszik egy pár kortyot, közben érdeklődő tekintetét Arynára emeli, stigmái láthatóan kíváncsian húzódnak az előtérbe, nyilván mindegyik hallani akarja a lány szavait, mert egyre sűrűbben hálózzák arcát.*
- Amnézia? Érdekes. Képzeld, én a kikötőben ébredtem és semmire sem emlékeztem, egészen néhány nappal ezelőttig. Aztán hirtelen minden bevillant. *Itt ismét komorrá válik addig mosolygós arca.* Sajnos vannak olyan dolgok, melyeknek örökké a homályban kellene maradniuk. *Rázza meg fejét.* Vannak emlékek, melyeket szívesen kicserélnék újakra, de sajnos ez nem így működik. *Csettint egyet jobb kezével, de ismét mosolyogni próbál.*
- Hát. Sok tervem van. Ott az üvegház, azt Isqehával tervezzük, szeretnék megtanulni szeszt főzni. Képzeld, Pyctától kaptam ajándékba három lepárlót. Kicsit a raktárba, de főleg eladásra és gyógyászati célokra. Csak arra gondoltam, hogy többekkel gyorsabban megy, meg aztán, akkor hátha szóba állnak velem a többiek, ha látják, hogy... hogy a régi vagyok. *Itt már nem tudja türtőztetni magát, s szemeiből lassú cseppekben gördülnek le a könnyek, melyek végigszántják arcát, s az állán cseppennek a tányérra. Gyorsan elfordul, s csuhája szélével törli meg arcát, mire visszafordul, már ismét mosolyog, csak tekintete szomorú.*
- Nem vagyok már éhes. *Mondja zavartan, s eltolja magától a tányért.*
- Ez a vizsga érdekesen hangzik és már értem mire gondoltál. Van egy-két lakónk, akinek fogalma sincs Erdőmélye veszélyeiről, s az ottani életről, ha esetleg baj történne. Mindenféleképpen hasznos dolgokat tudnál te is tanítani Pyctával. Mesélj még erről kérlek, szerintem tudásom a tiédhez, vajmi kevés. *Mosolyog, talán szeme már megszáradt.*
//Étkező//
//Aryna, Umon//
- Én kérek bocsánatot, félreérthető voltam! *Mondja Umon gyorsan, kezét mellkasára téve.* Nem úgy értettem. Természetesen hívhatjuk rituálénak is. *Mosolyog a lányra.* Köszönöm, hogy erősnek gondolsz, valójában én nem így vélekedek magamról, kell a megerősítés. *Jelenti ki halkan, miközben tányérjában turkál. Iszik egy pár kortyot, közben érdeklődő tekintetét Arynára emeli, stigmái láthatóan kíváncsian húzódnak az előtérbe, nyilván mindegyik hallani akarja a lány szavait, mert egyre sűrűbben hálózzák arcát.*
- Amnézia? Érdekes. Képzeld, én a kikötőben ébredtem és semmire sem emlékeztem, egészen néhány nappal ezelőttig. Aztán hirtelen minden bevillant. *Itt ismét komorrá válik addig mosolygós arca.* Sajnos vannak olyan dolgok, melyeknek örökké a homályban kellene maradniuk. *Rázza meg fejét.* Vannak emlékek, melyeket szívesen kicserélnék újakra, de sajnos ez nem így működik. *Csettint egyet jobb kezével, de ismét mosolyogni próbál.*
- Hát. Sok tervem van. Ott az üvegház, azt Isqehával tervezzük, szeretnék megtanulni szeszt főzni. Képzeld, Pyctától kaptam ajándékba három lepárlót. Kicsit a raktárba, de főleg eladásra és gyógyászati célokra. Csak arra gondoltam, hogy többekkel gyorsabban megy, meg aztán, akkor hátha szóba állnak velem a többiek, ha látják, hogy... hogy a régi vagyok. *Itt már nem tudja türtőztetni magát, s szemeiből lassú cseppekben gördülnek le a könnyek, melyek végigszántják arcát, s az állán cseppennek a tányérra. Gyorsan elfordul, s csuhája szélével törli meg arcát, mire visszafordul, már ismét mosolyog, csak tekintete szomorú.*
- Nem vagyok már éhes. *Mondja zavartan, s eltolja magától a tányért.*
- Ez a vizsga érdekesen hangzik és már értem mire gondoltál. Van egy-két lakónk, akinek fogalma sincs Erdőmélye veszélyeiről, s az ottani életről, ha esetleg baj történne. Mindenféleképpen hasznos dolgokat tudnál te is tanítani Pyctával. Mesélj még erről kérlek, szerintem tudásom a tiédhez, vajmi kevés. *Mosolyog, talán szeme már megszáradt.*
3377. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 12:15:37
Üzenet elküldve: 2018-05-21 12:15:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Az udvaron//
//Zsenge, Pyr//
- Egyáltalán nem kell, pont ezt mondom, csak látom az arcodon, hogy zavarban vagy emiatt. Ne légy! *Mosolyog a lányra.*
- Rendben, ha gyakorolni lesz kedved, szólj és segítek. Én nagyon szeretek olvasni, annyi minden tudomány van a könyvekben, egy egész kis világ. *Pyr valóban rajong a könyvekért, az illatukért, a sercenésért, mikor lapozza a pergament, érdekes módon még a könyvtár csendes miliőjéért is. El is képzeli, ahogy varázskönyveket forgat, így megint a torony jut az eszébe, ahová mostanában nemigen tud elmenni. Na de majd máskor. Közben elindulnak, de tekintettel arra, hogy Zsenge egy újabb szerszámot emleget, így egy fejszéért is visszaugrik:*
- Tudok hát! *Mondja határozottan, közben megemeli karját, ahol muszklijait mutogatja.* Nem látszik rajtam, de azért erős vagyok. Nem nézed ki belőlem? *Néz kissé sértődötten a tündérre, persze nem gondolja komolyan.* Jó, nem vagyok úgy kipattintva, mint Pycta, de azért az alapvető dolgokat én is meg tudom csinálni. *Jelenti ki, majd a fejszét hátára csapva, kalapáccsal és szögekkel a kezében indul meg.*
- Lefelé jövet, az más, akkor csak lassítanom kell azzal, hogy egy pillanatra kinyitom. De azt is csak az utolsó ágakról, mert egyébként összekaszabolnám magam... vagy fennakadnék. *Röhög fel, mert máris látja magát, ahogy Zsenge bokájánál fogva rángatja le a fáról. Közben odaérnek a falakhoz:*
- Várj meg itt! *Szárnyait kitárja és felreppen a tetejére, majd röviden tanácskozik a venár őrrel, aki érdekes módon Sadmyr a lovászfiú. Zsenge elf füleivel talán hallhatja miről beszélgetnek:*
- Akkor a szénégető mellett? A zöldségeskerteknél? Rendben, köszönjük! Igen, nagyon csinos lány, azt hiszem tetszik nekem, de el ne mondd neki, nem akarom elkapkodni a dolgot. *Utóbbi mondatait már nagyon halkan mondja, majd rövidesen visszaereszkedik Zsenge mellé.*
- Megvan! A zöldségeskertek mellett, a szénégetőnél van felhalmozva fa, különböző méretűek, fajtájúak, laposabbak, domborúbbak, ott találunk. Arra kell menni! *Mutat előre a megfelelő irányba, s ha Zsenge nem szeretne semmit mondani, akkor el is indul, de azért félúton visszafordul.*
- Amúgy hallottad miről beszélgettünk? Ez a Sadmyr igazán kedves fiú és szorgalmas. *Mondja egyszerűen, de szemei Zsengén függnek, mert arra gyanakszik, még sem volt olyan halk, mint azt szerette volna.*
- Hordjunk egy csomót a műhelyhez, majd ott kifaragjuk vésővel. *Jut eszébe, majd az istállónál lévő kiskocsit megfogja és maga után kezdi húzni.*
- Beleülsz? *Kérdezi vigyorogva, Zsengére kacsintva.*
//Zsenge, Pyr//
- Egyáltalán nem kell, pont ezt mondom, csak látom az arcodon, hogy zavarban vagy emiatt. Ne légy! *Mosolyog a lányra.*
- Rendben, ha gyakorolni lesz kedved, szólj és segítek. Én nagyon szeretek olvasni, annyi minden tudomány van a könyvekben, egy egész kis világ. *Pyr valóban rajong a könyvekért, az illatukért, a sercenésért, mikor lapozza a pergament, érdekes módon még a könyvtár csendes miliőjéért is. El is képzeli, ahogy varázskönyveket forgat, így megint a torony jut az eszébe, ahová mostanában nemigen tud elmenni. Na de majd máskor. Közben elindulnak, de tekintettel arra, hogy Zsenge egy újabb szerszámot emleget, így egy fejszéért is visszaugrik:*
- Tudok hát! *Mondja határozottan, közben megemeli karját, ahol muszklijait mutogatja.* Nem látszik rajtam, de azért erős vagyok. Nem nézed ki belőlem? *Néz kissé sértődötten a tündérre, persze nem gondolja komolyan.* Jó, nem vagyok úgy kipattintva, mint Pycta, de azért az alapvető dolgokat én is meg tudom csinálni. *Jelenti ki, majd a fejszét hátára csapva, kalapáccsal és szögekkel a kezében indul meg.*
- Lefelé jövet, az más, akkor csak lassítanom kell azzal, hogy egy pillanatra kinyitom. De azt is csak az utolsó ágakról, mert egyébként összekaszabolnám magam... vagy fennakadnék. *Röhög fel, mert máris látja magát, ahogy Zsenge bokájánál fogva rángatja le a fáról. Közben odaérnek a falakhoz:*
- Várj meg itt! *Szárnyait kitárja és felreppen a tetejére, majd röviden tanácskozik a venár őrrel, aki érdekes módon Sadmyr a lovászfiú. Zsenge elf füleivel talán hallhatja miről beszélgetnek:*
- Akkor a szénégető mellett? A zöldségeskerteknél? Rendben, köszönjük! Igen, nagyon csinos lány, azt hiszem tetszik nekem, de el ne mondd neki, nem akarom elkapkodni a dolgot. *Utóbbi mondatait már nagyon halkan mondja, majd rövidesen visszaereszkedik Zsenge mellé.*
- Megvan! A zöldségeskertek mellett, a szénégetőnél van felhalmozva fa, különböző méretűek, fajtájúak, laposabbak, domborúbbak, ott találunk. Arra kell menni! *Mutat előre a megfelelő irányba, s ha Zsenge nem szeretne semmit mondani, akkor el is indul, de azért félúton visszafordul.*
- Amúgy hallottad miről beszélgettünk? Ez a Sadmyr igazán kedves fiú és szorgalmas. *Mondja egyszerűen, de szemei Zsengén függnek, mert arra gyanakszik, még sem volt olyan halk, mint azt szerette volna.*
- Hordjunk egy csomót a műhelyhez, majd ott kifaragjuk vésővel. *Jut eszébe, majd az istállónál lévő kiskocsit megfogja és maga után kezdi húzni.*
- Beleülsz? *Kérdezi vigyorogva, Zsengére kacsintva.*
3376. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 09:19:21
Üzenet elküldve: 2018-05-21 09:19:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az udvaron//
//Zsenge, Pyr//
-Szégyenkeznem kéne? *Riad meg, ezek szerint az olvasás itt teljesen természetes dolog, meg az írás is, amibe bele sem kezdtek.* Nekem csak kínos erről beszélni és Aenae kezdett el tanítani, így ő is fejezi be, szerintem amúgy sem találja a helyét és így legalább lekötöm őt egy időre. *Persze jó lenne mindent a tündérrel csinálnia, hisz akkor mindig együtt lehetnének, na de Zsenge ennyire nem lesz önző, kedveli is az emberlányt, aki nem mellesleg a vezető Pycta barátnője, szóval jó kis kapcsolatépítés is, ha vele barátkozik.*
-Amit tudok, annak a gyakorlásában segíthetsz. *Szegény Pyr annyira lelkes, muszáj neki is adni ebből a fantasztikus lehetőségből, persze Mirazsik nem nagyon szeretne gyakorolni, de túléli majd pár alkalommal.*
-Remélem te tudsz vele fát hasítani, mert én túl gyenge vagyok hozzá, lehet ha felemelném meglendíteni hátraesnék. *Neveti el magát, szinte látja maga előtt ahogy a fele felett átemeli a baltát és dob egy hátast azzal a kezében.*
-Hát ilyet, de mikor lejössz akkor tudod használni a szárnyad egy idő után legalább. *Mennyivel egyszerűbb lenne az utolsó pár ág, ha csak leugorhatna és ő is a szárnyával tompíthatná az esést.*
-Jó, te beszélsz az őrökkel én meg bólogatok helyeslően. *Nem ismer még mindenkit, elég jól elkerült mindenkit eddig, akit meg ismer inkább nem beszélgetne vele most.*
-Igen, ha lenne vésőnk és tudnánk használni, azzal is lehetne dolgozni és jó kis kerek tető lehetne a rönkökből is. *Persze ez a kis épület is mennyi akadályt épít, már az elején, így sokkal nehezebb lesz, mint képzelte, na de megtervezni még meg lehet a nagy viskót, csak megépíteni már valószínű azt az erősebb férfiak fogják.*
//Zsenge, Pyr//
-Szégyenkeznem kéne? *Riad meg, ezek szerint az olvasás itt teljesen természetes dolog, meg az írás is, amibe bele sem kezdtek.* Nekem csak kínos erről beszélni és Aenae kezdett el tanítani, így ő is fejezi be, szerintem amúgy sem találja a helyét és így legalább lekötöm őt egy időre. *Persze jó lenne mindent a tündérrel csinálnia, hisz akkor mindig együtt lehetnének, na de Zsenge ennyire nem lesz önző, kedveli is az emberlányt, aki nem mellesleg a vezető Pycta barátnője, szóval jó kis kapcsolatépítés is, ha vele barátkozik.*
-Amit tudok, annak a gyakorlásában segíthetsz. *Szegény Pyr annyira lelkes, muszáj neki is adni ebből a fantasztikus lehetőségből, persze Mirazsik nem nagyon szeretne gyakorolni, de túléli majd pár alkalommal.*
-Remélem te tudsz vele fát hasítani, mert én túl gyenge vagyok hozzá, lehet ha felemelném meglendíteni hátraesnék. *Neveti el magát, szinte látja maga előtt ahogy a fele felett átemeli a baltát és dob egy hátast azzal a kezében.*
-Hát ilyet, de mikor lejössz akkor tudod használni a szárnyad egy idő után legalább. *Mennyivel egyszerűbb lenne az utolsó pár ág, ha csak leugorhatna és ő is a szárnyával tompíthatná az esést.*
-Jó, te beszélsz az őrökkel én meg bólogatok helyeslően. *Nem ismer még mindenkit, elég jól elkerült mindenkit eddig, akit meg ismer inkább nem beszélgetne vele most.*
-Igen, ha lenne vésőnk és tudnánk használni, azzal is lehetne dolgozni és jó kis kerek tető lehetne a rönkökből is. *Persze ez a kis épület is mennyi akadályt épít, már az elején, így sokkal nehezebb lesz, mint képzelte, na de megtervezni még meg lehet a nagy viskót, csak megépíteni már valószínű azt az erősebb férfiak fogják.*
3375. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 08:43:45
Üzenet elküldve: 2018-05-21 08:43:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Az udvaron//
//Zsenge, Pyr//
*Ha Zsenge azt gondolja, hogy Pyr arcán a gúny, vagy a megvetés legapróbb jele is észrevehető, nagyon téved. A könyvtárral kapcsolatos felvetésére, majd magyarázatára, ugyanolyan kedvesen néz a lányra, mint korábban, fikarcnyit sem változik tekintete.*
- Zsengusz! De hát miért szégyenkezel emiatt? Aenaetől nagyon kedves, hogy segít neked, de azért nekem is szólhattál volna. *Mondja picit szomorkásan és csalódottan, de kedvesen mosolyogva.* Én nem segíthetek neked? *Kérdezi félszegen, majd felderül az arca.* Rendben, itt a terv. Miközben papírra vetjük a lombház terveit, közben néhány alapvető betűt is tanulunk. *Kihúzza magát.* Én, Pyr Lavand ezennel megfogadom, hogy titkod megőrzöm, s segítek neked. *Aztán csendesebben folytatja.* Persze, csak ha én is jó vagyok neked tanárnak. *Simítja meg Zsenge halántékát szeretetteljesen. Egy kicsit azon is gondolkodik, hogy akkor még több időt tölthetne együtt a lánnyal, jobban megismerhetné, esetleg szorosan mellé is ülhetne. Majd más témára tér át, mert láthatóan Zsengének ez érzékeny téma.*
- Oké, oké, akkor az istállót hanyagoljuk, viszont keresek egy baltát is. *Mondja, majd gyorsan magához vesz egy hasítófejszét is a műhelyből és elindul egy korábban már kinézett fa felé, vagy a fal felé, ezt még útközben eldöntik:*
- Az az igazság, hogy, ha sűrűek az ágak, nem tudom széttárni a szárnyamat, így kénytelen vagyok én is mászni. De ez nem baj. Mert imáááááádok fára mászni! *Mondja vidáman.*
- Először irány a fal, keresünk egy-két őrt, hátha ők megmondják. De a tűzifa nagyon jó ötlet, bár a magam részéről jobban örültem volna deszkadaraboknak. Deeeeee... viszont sokkal természetesebb és környezetbeillőbb. *Okoskodik hangosan miközben az őrtorony felé sétálnak.*
//Zsenge, Pyr//
*Ha Zsenge azt gondolja, hogy Pyr arcán a gúny, vagy a megvetés legapróbb jele is észrevehető, nagyon téved. A könyvtárral kapcsolatos felvetésére, majd magyarázatára, ugyanolyan kedvesen néz a lányra, mint korábban, fikarcnyit sem változik tekintete.*
- Zsengusz! De hát miért szégyenkezel emiatt? Aenaetől nagyon kedves, hogy segít neked, de azért nekem is szólhattál volna. *Mondja picit szomorkásan és csalódottan, de kedvesen mosolyogva.* Én nem segíthetek neked? *Kérdezi félszegen, majd felderül az arca.* Rendben, itt a terv. Miközben papírra vetjük a lombház terveit, közben néhány alapvető betűt is tanulunk. *Kihúzza magát.* Én, Pyr Lavand ezennel megfogadom, hogy titkod megőrzöm, s segítek neked. *Aztán csendesebben folytatja.* Persze, csak ha én is jó vagyok neked tanárnak. *Simítja meg Zsenge halántékát szeretetteljesen. Egy kicsit azon is gondolkodik, hogy akkor még több időt tölthetne együtt a lánnyal, jobban megismerhetné, esetleg szorosan mellé is ülhetne. Majd más témára tér át, mert láthatóan Zsengének ez érzékeny téma.*
- Oké, oké, akkor az istállót hanyagoljuk, viszont keresek egy baltát is. *Mondja, majd gyorsan magához vesz egy hasítófejszét is a műhelyből és elindul egy korábban már kinézett fa felé, vagy a fal felé, ezt még útközben eldöntik:*
- Az az igazság, hogy, ha sűrűek az ágak, nem tudom széttárni a szárnyamat, így kénytelen vagyok én is mászni. De ez nem baj. Mert imáááááádok fára mászni! *Mondja vidáman.*
- Először irány a fal, keresünk egy-két őrt, hátha ők megmondják. De a tűzifa nagyon jó ötlet, bár a magam részéről jobban örültem volna deszkadaraboknak. Deeeeee... viszont sokkal természetesebb és környezetbeillőbb. *Okoskodik hangosan miközben az őrtorony felé sétálnak.*
3374. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-21 00:59:33
Üzenet elküldve: 2018-05-21 00:59:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Hazatérve//
//Ingoványbeli felderítés másnapján, éjszaka//
//Umon, Sheldat, Kalynma//
* Szinte szóról szóra azt a választ hallja, amire számít. *
- Persze, hogy fent voltál, mert hamar meg kellett tanulnod gyorsan fára mászni, annyiszor kerültél bajba. Illetve kerültél volna, ha khm nincs valaki, aki vigyázott rád, mint a szeme fényére.
* Válaszolja nevetve, de a végén kissé szeretet teljesebb hangon. Tény, hogy Kalynma már kiskora óta belopta magát a férfi szívébe, s ez most sincs másképp. Kicsit ugyan megpihen a lány hátának dőlve, de mikor szólnak hozzá, felemeli a fejét, s biccent. *
- Végre egy kis séta. Már igazán rám fér.
* Míg Kaly és Umon a nyomokat tüntetik el, Sheldat vigyáz a lovakra, na meg az erődöt méri fel, amennyire lehetséges. Gyorsan feloszlik a társaság, s immár kettesben mennek tovább, hogy egy ágyat találjanak valahol, ahol végre álomra hajthatják a fejüket. *
- Milyen nyűgös valaki, ha álmos! Gyere segítek.
* Mondja miközben keresnek egy üres szobát, s közben hirtelen odalép Kalyhoz, s könnyedén a vállára kapja a lányt, persze csak akkor ha hagyja magát. *
- Csak hogy össze ne ess nekem.
* Magyarázza, miközben találnak is egy üres szobát. Belépve az ajtón, rögvest az ágyhoz lép, s lendületesen, de óvatosan az ágyra pottyantja a lányt. *
- Parancsoljon kisasszony.
* Hajol meg színpadiasan, majd gondosan becsukja és bezárja az ajtót maguk mögött. Miután maga is lepakolt, letelepszik a másik ágyra és kissé fáradt tekintettel néz Kalyra. *
- Pihenjünk le, itt biztonságban vagyunk. Holnap kipihenve átbeszéljük az elmúlt éveket, rendben?
* Kérdezi, s ha a lány is így gondolja, akkor mind a ketten lepihennek. *
//Ingoványbeli felderítés másnapján, éjszaka//
//Umon, Sheldat, Kalynma//
* Szinte szóról szóra azt a választ hallja, amire számít. *
- Persze, hogy fent voltál, mert hamar meg kellett tanulnod gyorsan fára mászni, annyiszor kerültél bajba. Illetve kerültél volna, ha khm nincs valaki, aki vigyázott rád, mint a szeme fényére.
* Válaszolja nevetve, de a végén kissé szeretet teljesebb hangon. Tény, hogy Kalynma már kiskora óta belopta magát a férfi szívébe, s ez most sincs másképp. Kicsit ugyan megpihen a lány hátának dőlve, de mikor szólnak hozzá, felemeli a fejét, s biccent. *
- Végre egy kis séta. Már igazán rám fér.
* Míg Kaly és Umon a nyomokat tüntetik el, Sheldat vigyáz a lovakra, na meg az erődöt méri fel, amennyire lehetséges. Gyorsan feloszlik a társaság, s immár kettesben mennek tovább, hogy egy ágyat találjanak valahol, ahol végre álomra hajthatják a fejüket. *
- Milyen nyűgös valaki, ha álmos! Gyere segítek.
* Mondja miközben keresnek egy üres szobát, s közben hirtelen odalép Kalyhoz, s könnyedén a vállára kapja a lányt, persze csak akkor ha hagyja magát. *
- Csak hogy össze ne ess nekem.
* Magyarázza, miközben találnak is egy üres szobát. Belépve az ajtón, rögvest az ágyhoz lép, s lendületesen, de óvatosan az ágyra pottyantja a lányt. *
- Parancsoljon kisasszony.
* Hajol meg színpadiasan, majd gondosan becsukja és bezárja az ajtót maguk mögött. Miután maga is lepakolt, letelepszik a másik ágyra és kissé fáradt tekintettel néz Kalyra. *
- Pihenjünk le, itt biztonságban vagyunk. Holnap kipihenve átbeszéljük az elmúlt éveket, rendben?
* Kérdezi, s ha a lány is így gondolja, akkor mind a ketten lepihennek. *
3373. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-20 22:07:29
Üzenet elküldve: 2018-05-20 22:07:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Végül minden magyarázat nélkül elrohan a tündér, csak egy gyerekes "Ti úgysem értitek!"-et vet oda nekik.*
~Mint valami depressziós kiskamasz...~
*Mikor pedig Bayde kezdi el őket kioktatni, értetlenül emeli fel kezeit.*
- Héj, ebből engem hagyj ki! Szerintem nagyon is kedves voltam, de nekem itt ne hisztizzen senki.
*Valójában igaza van Bajdinak, ha úgy gondolja, Zara csak azért fogadta el, amit mond, hogy elkerülje a vitát. Vajmi kevéssé érdekli bárminemű probléma a sajátján kívül, így még annyi energiát sem hajlandó beleölni, hogy vitatkozzon róla.*
- Jó, ebben igazat adok neked. Illetve... Nekem tök mindegy, honnan szerzitek, csak mennyünk el közben kocsmázni.
*Elég csak felidéznie magában a Pintyet vagy a Pegazust, és már rohanna is vissza a városba. Nem feltétlen csak az alkohol miatt, egyszerűen csak ott érzi otthon magát, ott van minden, amihez szép emléke fűződik. Csak az a fránya körözés ne volna...
Engedi Bajdinak, hogy megvizsgálgassa az ujjait, közben ajkai játékos mosolyra húzódnak.*
- Hmmm... Jól van, nem bánom! De akkor minden ujjamra kérek egyet, rubinnal meg minden. Tudod, mint a kalózoknak. És inkább azt vésesd a belső felére, hogy "Örökké együtt. Zara és a kaja." Hidd el, ezzel sokkal jobban le fogsz tudni venni a lábamról.
*Végül minden magyarázat nélkül elrohan a tündér, csak egy gyerekes "Ti úgysem értitek!"-et vet oda nekik.*
~Mint valami depressziós kiskamasz...~
*Mikor pedig Bayde kezdi el őket kioktatni, értetlenül emeli fel kezeit.*
- Héj, ebből engem hagyj ki! Szerintem nagyon is kedves voltam, de nekem itt ne hisztizzen senki.
*Valójában igaza van Bajdinak, ha úgy gondolja, Zara csak azért fogadta el, amit mond, hogy elkerülje a vitát. Vajmi kevéssé érdekli bárminemű probléma a sajátján kívül, így még annyi energiát sem hajlandó beleölni, hogy vitatkozzon róla.*
- Jó, ebben igazat adok neked. Illetve... Nekem tök mindegy, honnan szerzitek, csak mennyünk el közben kocsmázni.
*Elég csak felidéznie magában a Pintyet vagy a Pegazust, és már rohanna is vissza a városba. Nem feltétlen csak az alkohol miatt, egyszerűen csak ott érzi otthon magát, ott van minden, amihez szép emléke fűződik. Csak az a fránya körözés ne volna...
Engedi Bajdinak, hogy megvizsgálgassa az ujjait, közben ajkai játékos mosolyra húzódnak.*
- Hmmm... Jól van, nem bánom! De akkor minden ujjamra kérek egyet, rubinnal meg minden. Tudod, mint a kalózoknak. És inkább azt vésesd a belső felére, hogy "Örökké együtt. Zara és a kaja." Hidd el, ezzel sokkal jobban le fogsz tudni venni a lábamról.
3372. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-20 21:59:29
Üzenet elküldve: 2018-05-20 21:59:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Meg.
*Mosolyog rá a férfire, nem akar ő osztozkodni senkivel, meg sem fordul ilyesmi a fejében, se így, sem pedig úgy.*
- Karomülőnek talán nem, bár ezen sem csodálkoznék. A nélkülözésről meg ilyesmikről lehet, hogy nem is gondoljátok ugyanazt. Bár neked is van egy erődöd, meg neked is van erődöd.
*Feleli vidáman, megpaskolva az elf vállát, mintha most apai módon megdicsérné azért, hogy a csepp leányának ugyanazt tudja biztosítani, amit ő is biztosíthatna. Ha az anyjából indul ki, akkor nem érdekelné, hogy mi történik az egy szem élő gyermekével, csak neki ne kelljen lejjebb adnia a megszokott életstílusából. Az apját meg igazság szerint nem ismeri, bármi is lehet a terve, még az is lehet, hogy egyáltalán nincsen neki terve. Ki tudhatja? Aki ismeri az nyilván, Aenae viszont nem ismeri.*
- Szép. Sebhez képest.
*Persze ellenne nélküle is, de már nem forognak ekörül a gondolatai, nem is nézegeti a tükörben, nem is tapogatja, most viszont még kijjebb gombolja az ingét, hogy előrekerüljön az a sebhely. A csillagfényben talán nem látszik annyira, hogy a szegycsontjától hátrafelé induló sebhely egészen elhalványodott mostanra, bár hátán, a gerince közelében egészen mély volt, így ott látványosabb is. Bal karját kissé felemeli, az inget is felhúzza és ültében fordul, hogy Pycta megnézhesse a heget, ami majdnem a gerincénél ér véget. Szerencséje volt, mellkasán alig a bőrt karcolta fel, bár hátul valóban sokkal mélyebb volt, így a helye is látványosabb.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.20 21:59:56
- Meg.
*Mosolyog rá a férfire, nem akar ő osztozkodni senkivel, meg sem fordul ilyesmi a fejében, se így, sem pedig úgy.*
- Karomülőnek talán nem, bár ezen sem csodálkoznék. A nélkülözésről meg ilyesmikről lehet, hogy nem is gondoljátok ugyanazt. Bár neked is van egy erődöd, meg neked is van erődöd.
*Feleli vidáman, megpaskolva az elf vállát, mintha most apai módon megdicsérné azért, hogy a csepp leányának ugyanazt tudja biztosítani, amit ő is biztosíthatna. Ha az anyjából indul ki, akkor nem érdekelné, hogy mi történik az egy szem élő gyermekével, csak neki ne kelljen lejjebb adnia a megszokott életstílusából. Az apját meg igazság szerint nem ismeri, bármi is lehet a terve, még az is lehet, hogy egyáltalán nincsen neki terve. Ki tudhatja? Aki ismeri az nyilván, Aenae viszont nem ismeri.*
- Szép. Sebhez képest.
*Persze ellenne nélküle is, de már nem forognak ekörül a gondolatai, nem is nézegeti a tükörben, nem is tapogatja, most viszont még kijjebb gombolja az ingét, hogy előrekerüljön az a sebhely. A csillagfényben talán nem látszik annyira, hogy a szegycsontjától hátrafelé induló sebhely egészen elhalványodott mostanra, bár hátán, a gerince közelében egészen mély volt, így ott látványosabb is. Bal karját kissé felemeli, az inget is felhúzza és ültében fordul, hogy Pycta megnézhesse a heget, ami majdnem a gerincénél ér véget. Szerencséje volt, mellkasán alig a bőrt karcolta fel, bár hátul valóban sokkal mélyebb volt, így a helye is látványosabb.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.20 21:59:56
3371. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-20 21:13:22
Üzenet elküldve: 2018-05-20 21:13:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az udvaron//
//Zsenge, Pyr//
-Oké, a könyvtárban! Hurrá! *Az utolsó szó valahogy nem sikerült annyira örömtelinek, pedig még a levegőbe is bokszol, mennyire jó lesz. Lehet nem ártana bevallania valamit Pyrnek, mielőtt még ott ég be ki tudja ki előtt, mert oda azért mennek mások is. Érzi is, hogy nem sikerült valami kitörő boldogsággal mondania, úgy hogy nyel egy nagyot, majd gyorsan elmondja, miért fél a helytől.*
-Én még csak most tanulok olvasni Aenaetól, szóval nem rajongok annyira a könyvtárért, egyelőre. *Nagyon szusszan a végére, túl van rajta, elmondta, hogy nem annyira okos, na de rajzolni legalább tud. Valahogy nem is érdekli amúgy meg semmi, mert mikor csókolózik a tündérrel megszűnik körülötte a világ. Valahogy nem érzi azt a lassan haladást, mint amit előző este felvázoltak neki, na de ő biztos nem fog ellene szólni semminek. Amint vége, kicsit örül is, hogy más felé kell figyelnie, mert így legalább haladnak is azokkal a kis házikókkal.*
-Én sem találtam, itt csak eszközök vannak ezek szerint, faanyag máshol lesz. *Elneveti magát, hogy az istállóban nézzenek szét.*
-Szerintem ami az istállóban van, az a lovaknak van, szóval a tűzifára valót kéne megkeresni ott talán ott találunk valamit, amit elfűrészelhetünk vagy baltával kettéhasíthatunk. *A műhelyben van fűrész is, bár ahhoz erő is kéne, ami Zsengének nincs sok, de talán ketten elboldogulnának azzal is.*
-Neked is másznod kell a fára? Nem csak felreppensz? *Kérdezi, mert jó móka a fára mászás, na de onnan le is kell jönni, ami már nehézkesebben megy, legalábbis legutóbb is leesett, igaz gyenge volt, na de az élmény akkor is megmaradt, szörnyű volt az a zuhanás.*
-Szerintem az őröket is megkérdezhetjük vagy ha felmegyünk oda, akkor fentről is szétnézhetünk az őrök helyéről a falról. *Javasolja, bár nem olyan izgalmas, de biztonságos legalább.*
//Zsenge, Pyr//
-Oké, a könyvtárban! Hurrá! *Az utolsó szó valahogy nem sikerült annyira örömtelinek, pedig még a levegőbe is bokszol, mennyire jó lesz. Lehet nem ártana bevallania valamit Pyrnek, mielőtt még ott ég be ki tudja ki előtt, mert oda azért mennek mások is. Érzi is, hogy nem sikerült valami kitörő boldogsággal mondania, úgy hogy nyel egy nagyot, majd gyorsan elmondja, miért fél a helytől.*
-Én még csak most tanulok olvasni Aenaetól, szóval nem rajongok annyira a könyvtárért, egyelőre. *Nagyon szusszan a végére, túl van rajta, elmondta, hogy nem annyira okos, na de rajzolni legalább tud. Valahogy nem is érdekli amúgy meg semmi, mert mikor csókolózik a tündérrel megszűnik körülötte a világ. Valahogy nem érzi azt a lassan haladást, mint amit előző este felvázoltak neki, na de ő biztos nem fog ellene szólni semminek. Amint vége, kicsit örül is, hogy más felé kell figyelnie, mert így legalább haladnak is azokkal a kis házikókkal.*
-Én sem találtam, itt csak eszközök vannak ezek szerint, faanyag máshol lesz. *Elneveti magát, hogy az istállóban nézzenek szét.*
-Szerintem ami az istállóban van, az a lovaknak van, szóval a tűzifára valót kéne megkeresni ott talán ott találunk valamit, amit elfűrészelhetünk vagy baltával kettéhasíthatunk. *A műhelyben van fűrész is, bár ahhoz erő is kéne, ami Zsengének nincs sok, de talán ketten elboldogulnának azzal is.*
-Neked is másznod kell a fára? Nem csak felreppensz? *Kérdezi, mert jó móka a fára mászás, na de onnan le is kell jönni, ami már nehézkesebben megy, legalábbis legutóbb is leesett, igaz gyenge volt, na de az élmény akkor is megmaradt, szörnyű volt az a zuhanás.*
-Szerintem az őröket is megkérdezhetjük vagy ha felmegyünk oda, akkor fentről is szétnézhetünk az őrök helyéről a falról. *Javasolja, bár nem olyan izgalmas, de biztonságos legalább.*
3370. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-20 20:50:39
Üzenet elküldve: 2018-05-20 20:50:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap reggel//
//Étkező//
//Aryna, Umon//
-Ó, bocsánat, hogy rituálénak feltételeztem. *Bár attól még az, még ha büntetésképpen is kapta ezt az érdekes dolgot. Szerencsére nem fullad bele Umon az első korty vizébe a rossz feltételezését hallva. Inkább nem is akarja megtudni mi bűnt követett el ezért, lehet azt is csak túlgondolná.*
-Mivel itt vagy, vélhetően erős vagy és nem adod fel olyan könnyen, de persze az önismeret a legnehezebb dolog, mert idő kell hozzá és persze érnek olyan külső hatások, ami miatt a személyiséged is folyamatosan változik. Én amnéziás vagyok és nem emlékszem a múltamra, így nehéz rájönnöm ki is vagyok valójában, de azért haladok vele. *Kis bátortalan mosollyal fejezi be a mondanivalóját, majd csíp egy újabb darabot a péksütiből és elfogyasztja.*
-Elég sok időt töltöttem egyedül a hold mágia ágat tanulmányozva kinn az erdőben és így visszatérve fura, hogy nem ismerek senkit és persze, hogy sokkal többen vagyunk, mint régen. *Biztos benne, hogy jó okkal kerüli a többieket, biztos valami rossz dolgot tett, na de majd rákérdez Banyánál vagy valakinél, aki legalább ismerős itt számára is.*
-Milyen tervekhez kellenek a többiek is? *Nyilván az üvegház is benne van, na de ahhoz nem kell mindenki.
Aryna a homlokát kezdi el gyűrögetni, ahogy hallja a venár vizsga mennyire megszűnt létezni és mennyire félreértik a jelentőségét, nagyot is sóhajt, mikor megkapja a kérdést, számára milyen is volt.*
-Igazából a novus kiképzés arról szólt, hogy megtanultuk az alap túlélési lehetőségeket, nem mindenki kalandor, aki itt köt ki, de mi is megválogattuk, hogy ki jöhet ide velünk. Mindenkivel elbeszélgettünk, felmértük a személyiségét és utána került ide. Itt mind elméleti, mind gyakorlati oktatásban részesültünk, én is megtanultam a tőrrel bánni, mert hiába vagyok mágus, közelharcban is meg kell tudjam védeni magam. Az elméletből egy pár kérdéses vizsga volt, majd a gyakorlatban is meg kellett mutatni, hogy tudunk valamit, majd az első komolyabb küldetés után, megtörtént a beavató ceremónia egy szép mulatozós vacsorával. *Meséli, szép emlékek ezek, na de ha itt ez már nem számít, akkor teljesen lényegtelen a dolog, csak egy szép emlék, hogy volt ilyen is.*
-Nekem a mágiával kellett bizonyítanom, hogy rátermett vagyok, de azért a tőrrel is megnézték mit tudok, nem vagyok nagy harcos, de a vizsga nem azért van, hogy megbukj, hanem hogy biztos felkészültél e arra, amit egy venár dolga. A jelmondatunk az volt, hogy A hidrának kilenc feje van! *Fejezi be a kis beszámolóját, majd újabb falatot tesz a szájába.*
//Étkező//
//Aryna, Umon//
-Ó, bocsánat, hogy rituálénak feltételeztem. *Bár attól még az, még ha büntetésképpen is kapta ezt az érdekes dolgot. Szerencsére nem fullad bele Umon az első korty vizébe a rossz feltételezését hallva. Inkább nem is akarja megtudni mi bűnt követett el ezért, lehet azt is csak túlgondolná.*
-Mivel itt vagy, vélhetően erős vagy és nem adod fel olyan könnyen, de persze az önismeret a legnehezebb dolog, mert idő kell hozzá és persze érnek olyan külső hatások, ami miatt a személyiséged is folyamatosan változik. Én amnéziás vagyok és nem emlékszem a múltamra, így nehéz rájönnöm ki is vagyok valójában, de azért haladok vele. *Kis bátortalan mosollyal fejezi be a mondanivalóját, majd csíp egy újabb darabot a péksütiből és elfogyasztja.*
-Elég sok időt töltöttem egyedül a hold mágia ágat tanulmányozva kinn az erdőben és így visszatérve fura, hogy nem ismerek senkit és persze, hogy sokkal többen vagyunk, mint régen. *Biztos benne, hogy jó okkal kerüli a többieket, biztos valami rossz dolgot tett, na de majd rákérdez Banyánál vagy valakinél, aki legalább ismerős itt számára is.*
-Milyen tervekhez kellenek a többiek is? *Nyilván az üvegház is benne van, na de ahhoz nem kell mindenki.
Aryna a homlokát kezdi el gyűrögetni, ahogy hallja a venár vizsga mennyire megszűnt létezni és mennyire félreértik a jelentőségét, nagyot is sóhajt, mikor megkapja a kérdést, számára milyen is volt.*
-Igazából a novus kiképzés arról szólt, hogy megtanultuk az alap túlélési lehetőségeket, nem mindenki kalandor, aki itt köt ki, de mi is megválogattuk, hogy ki jöhet ide velünk. Mindenkivel elbeszélgettünk, felmértük a személyiségét és utána került ide. Itt mind elméleti, mind gyakorlati oktatásban részesültünk, én is megtanultam a tőrrel bánni, mert hiába vagyok mágus, közelharcban is meg kell tudjam védeni magam. Az elméletből egy pár kérdéses vizsga volt, majd a gyakorlatban is meg kellett mutatni, hogy tudunk valamit, majd az első komolyabb küldetés után, megtörtént a beavató ceremónia egy szép mulatozós vacsorával. *Meséli, szép emlékek ezek, na de ha itt ez már nem számít, akkor teljesen lényegtelen a dolog, csak egy szép emlék, hogy volt ilyen is.*
-Nekem a mágiával kellett bizonyítanom, hogy rátermett vagyok, de azért a tőrrel is megnézték mit tudok, nem vagyok nagy harcos, de a vizsga nem azért van, hogy megbukj, hanem hogy biztos felkészültél e arra, amit egy venár dolga. A jelmondatunk az volt, hogy A hidrának kilenc feje van! *Fejezi be a kis beszámolóját, majd újabb falatot tesz a szájába.*
3369. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-20 17:43:11
Üzenet elküldve: 2018-05-20 17:43:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Az udvaron//
//Zsenge, Pyr//
*Hevesen bólogat, mert akkor csak pergament kell szerezni, egy kis darab szén, aztán jöhet is a tervezés.*
- De tervezni a könyvtárban fogunk! *Mondja.* Az olyan tudományos. Az okosok mindig ott bujkálnak, ha tanulni, vagy tervezgetni vágynak. *Állapítja meg, mert valóban azt gondolja, hogy ez így van. Futás közben arra gondol, hogy egy izgalmas kaland veheti kezdetét, melyre úgy néz ki, végre Zsenge érdeklődését is felkelti, sőt mi több, még ő tesz javaslatot. A műhelyhez érve, mikor ajkuk egybeforr elfelejt mindent, mi körülötte zajlik, Zsenge viszont csókjában, s kezének ölelésében egyszerűen megszűnik létezni. Kezeit ő is a lány arcára teszi két oldalt, s úgy tartja két kezében óvón, mintha sohasem akarná elengedni. Hosszú pillanatok ezek, s mindez csukott szemmel varázslatos álomnak tűnnek, mégis mikor vége, csak egy apró másodpercnek tűnik. A tündér legszívesebben így maradna egész napra, felejtve a kis kunyhót, az erődöt a napsütést, de Zsengének ismét igaza van. Nem hátrány levegőt venni közben. Nagyot sóhajt aztán, s mikor Zsengével belépnek a műhelybe, megpróbál másra gondolni, semmint elveszni a pillanatnyi csoda, ködszerű álomfátylában.*
- Öhm... falapok? *Kérdezi zavartan, s kissé tanácstalanul néz szét, majd a műhely eldugottabb asztalai alatt kezd el kutatni. Nem akar nagyobb rendetlenséget csinálni, hisz láthatóan többé-kevésbé rend uralkodik.* Itt bent nincs. *Mondja csalódottan.* Mivel ki, nem szeretnél menni így kénytelenek vagyunk bent az erdőben körbenézni máshol. Talán az istállóban? *Kérdezi bizonytalanul, mert fogalma sincs, hogy egy istállóban mit tárolnak. Ő is talál magának kalapácsot és szögeket, meg zsinegeket, ha már a kész kis kuckót fára kívánják kötözni.*
- Neked van ötleted? Én nem igazán ismerem Vadvédet, talán fel kellene fedeznünk! Esetleg felmászhatnánk egy magasabb fára, hogy körbenézzünk! *Hatalmasnál hatalmasabb ötletek, de mit várhatnánk két fiataltól, kik Vadvéd mellett, egymás személyiségének rejtelmeit is fel kívánják fedezni. Legalábbis Pyr jelenleg ezt teszi, mert miközben keresgél, mindvégig Zsengét nézi lopva, annak gyönyörű hosszú haját, szürke szemeit és érdeklődő tekintetét. A hangjától pedig egyenesen olvadozni kíván. ~ Az Erdőszellemre. Tetszik nekem... Nem akarok csalódni. ~ A gondolat villámcsapásként éri, bár nyilván a külső szemlélődő számára ez már nyilvánvaló, Pyr még csak most kezdi felfogni. Kérdés csak, hogy az érzelmek hová és meddig vezetnek.*
//Zsenge, Pyr//
*Hevesen bólogat, mert akkor csak pergament kell szerezni, egy kis darab szén, aztán jöhet is a tervezés.*
- De tervezni a könyvtárban fogunk! *Mondja.* Az olyan tudományos. Az okosok mindig ott bujkálnak, ha tanulni, vagy tervezgetni vágynak. *Állapítja meg, mert valóban azt gondolja, hogy ez így van. Futás közben arra gondol, hogy egy izgalmas kaland veheti kezdetét, melyre úgy néz ki, végre Zsenge érdeklődését is felkelti, sőt mi több, még ő tesz javaslatot. A műhelyhez érve, mikor ajkuk egybeforr elfelejt mindent, mi körülötte zajlik, Zsenge viszont csókjában, s kezének ölelésében egyszerűen megszűnik létezni. Kezeit ő is a lány arcára teszi két oldalt, s úgy tartja két kezében óvón, mintha sohasem akarná elengedni. Hosszú pillanatok ezek, s mindez csukott szemmel varázslatos álomnak tűnnek, mégis mikor vége, csak egy apró másodpercnek tűnik. A tündér legszívesebben így maradna egész napra, felejtve a kis kunyhót, az erődöt a napsütést, de Zsengének ismét igaza van. Nem hátrány levegőt venni közben. Nagyot sóhajt aztán, s mikor Zsengével belépnek a műhelybe, megpróbál másra gondolni, semmint elveszni a pillanatnyi csoda, ködszerű álomfátylában.*
- Öhm... falapok? *Kérdezi zavartan, s kissé tanácstalanul néz szét, majd a műhely eldugottabb asztalai alatt kezd el kutatni. Nem akar nagyobb rendetlenséget csinálni, hisz láthatóan többé-kevésbé rend uralkodik.* Itt bent nincs. *Mondja csalódottan.* Mivel ki, nem szeretnél menni így kénytelenek vagyunk bent az erdőben körbenézni máshol. Talán az istállóban? *Kérdezi bizonytalanul, mert fogalma sincs, hogy egy istállóban mit tárolnak. Ő is talál magának kalapácsot és szögeket, meg zsinegeket, ha már a kész kis kuckót fára kívánják kötözni.*
- Neked van ötleted? Én nem igazán ismerem Vadvédet, talán fel kellene fedeznünk! Esetleg felmászhatnánk egy magasabb fára, hogy körbenézzünk! *Hatalmasnál hatalmasabb ötletek, de mit várhatnánk két fiataltól, kik Vadvéd mellett, egymás személyiségének rejtelmeit is fel kívánják fedezni. Legalábbis Pyr jelenleg ezt teszi, mert miközben keresgél, mindvégig Zsengét nézi lopva, annak gyönyörű hosszú haját, szürke szemeit és érdeklődő tekintetét. A hangjától pedig egyenesen olvadozni kíván. ~ Az Erdőszellemre. Tetszik nekem... Nem akarok csalódni. ~ A gondolat villámcsapásként éri, bár nyilván a külső szemlélődő számára ez már nyilvánvaló, Pyr még csak most kezdi felfogni. Kérdés csak, hogy az érzelmek hová és meddig vezetnek.*
3368. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-20 17:01:23
Üzenet elküldve: 2018-05-20 17:01:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Szoba//
*Lemászik a falról, átrohan az udvaron, majd betör az épületbe, és meg sem áll a szobájáig. Nem lát és nem is hall most, a könnyei patakokban folynak az arcáról. Ha valaki meg akarná szólítani, vagy az lenne a terve, meg megállítja a tündért csak a puszta erejével lenne esélye - ami lássuk be, amúgy nem nehéz.
Beront a szobába, bevágja maga mögött az ajtót, talán még néhány szomszéddal arrébb is hallani. Rávetődik az ágyára, a párnájába dugja a fejét, és ha senki nem zavarja meg, akkor órákig van így. Az sem nagyon érdekli, hogy nehezen kap levegőt, csak néha fordítja oldalra a fejét, hogy a tüdejébe szívhasson egy kis éltető oxigént, utána rögtön visszatemetkezik a sötétségbe.
Azt hitte, hogy már túllépett a múlt terhén, de úgy tűnik, még mindig nem sikerült. Mindig azt hiszi, hogy már vége a szenvedésnek, de aztán jön valami ismerős: a kedvenc étele, amit édesanyja főzött neki mindig, a virágok illata a kertjükben, a szenvedés hangjai, egy mozdulat...
Egyre jobban tudatosul benne, hogy vissza kell mennie a városba, ott a papok talán segíthetnek rajta. Biztos ismerik azt a mágiát...*
*Lemászik a falról, átrohan az udvaron, majd betör az épületbe, és meg sem áll a szobájáig. Nem lát és nem is hall most, a könnyei patakokban folynak az arcáról. Ha valaki meg akarná szólítani, vagy az lenne a terve, meg megállítja a tündért csak a puszta erejével lenne esélye - ami lássuk be, amúgy nem nehéz.
Beront a szobába, bevágja maga mögött az ajtót, talán még néhány szomszéddal arrébb is hallani. Rávetődik az ágyára, a párnájába dugja a fejét, és ha senki nem zavarja meg, akkor órákig van így. Az sem nagyon érdekli, hogy nehezen kap levegőt, csak néha fordítja oldalra a fejét, hogy a tüdejébe szívhasson egy kis éltető oxigént, utána rögtön visszatemetkezik a sötétségbe.
Azt hitte, hogy már túllépett a múlt terhén, de úgy tűnik, még mindig nem sikerült. Mindig azt hiszi, hogy már vége a szenvedésnek, de aztán jön valami ismerős: a kedvenc étele, amit édesanyja főzött neki mindig, a virágok illata a kertjükben, a szenvedés hangjai, egy mozdulat...
Egyre jobban tudatosul benne, hogy vissza kell mennie a városba, ott a papok talán segíthetnek rajta. Biztos ismerik azt a mágiát...*
3367. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-20 16:47:35
Üzenet elküldve: 2018-05-20 16:47:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap reggel//
//Étkező//
//Aryna, Umon//
*Halkan felnyög az érdekes rituálé szó összetételre, a víz majdnem torkán akad, mert ő is épp azt részesíti előnyben. Apróbb köhögési roham lesz úrrá rajta. Kényszeredett mosollyal néz Arynára:*
- Bocsáss meg, félrenyeltem. Rituálénak nem nevezném, de valójában érdekesnek sem. Ami azt illeti büntetés volt, megbélyegzés, a tettek miatt, mit korábban elkövettem.
*Mosolya azonban változatlan, Pycta segítségével rég feldolgozta már a múltat, csak az a lelkiismeretfurdalás ne lenne. Az kegyetlenebb, mint az emlékezés, bár a kettő szorosan összefügg.*
- Igen, *helyesel* a fa vélhetően mágikus. Rendünk szent fájaként tiszteljük, ő az út, ő a cél, s a mutató számunkra. Ágain a levelek vagyunk mi, néhányan száradtak és gyengék, mások feketék és rothadtak. De akadnak dús, harsány zöld színű egészségesek is. Ami azt illeti én még nem tudom melyik vagyok.
*Szomorodik el, s fejét ingatja csalódottan, tudja, hogy a lány sem fogja tudni megválaszolni ezt a kérdést, hisz nem is ismeri.*
- Jó ez a csend. *Néz körül szórakozottan.* De a magam részéről a tömeghez is hozzászoktam már, bár mostanában kissé kerülöm a többieket. *Forgatja a villát szórakozottan a kezében. A reggeli szervírozása ezután következik, s Umon egy közepes méretű vadhús mellett dönt salátával, péksüteménnyel.*
- Jó étvágyat. *Derűs arccal lát neki, felejtve immár az előbbi gondolatokat, néhány percig csak a tányérhoz ütődő evőeszközök hangja hallatszik.*
- Én megpróbálom végigvinni a terveimet, de mindenki kelleni fog hozzá. *Mosolyog vidáman és egy salátát próbál felszúrni villájára.*
- Venár vizsga? *Kérdezi, miközben a falatot szájába téve felnéz.* Én... én nem hiszem, hogy nekünk lett volna olyan. Pycta a személyiségünkből és az egymáshoz, valamint az erdőhöz való hozzáállásunkból dönti el, alkalmasak vagyunk-e venárnak. *Kicsit elgondolkodik, majd így folytatja:* Tudod, lehet valaki ványadt és gyenge, ha lelkében őrzi a természet békéjét, s életét teszi fel arra, hogy védje, s óvja azt. Lehet valaki ügyes, vagy okos, ha társaival nem törődik. Szerintem nekünk az egymással való törődés és az erdőről való gondoskodás a vizsgánk, gyakorlatilag az egész életünk egy vizsga. *Szomorodik el megint hirtelen, s a semmibe réved, de gyorsan összeszedi magát.*
- És te? Neked milyen vizsgád volt? Mit kellett csinálnod? Nagyon érdekelne, függetlenül attól, hogy jelenleg nincs, illetve nem tudom Pycta tervezi e, erről még nem beszéltünk.
*Valóban érdekli, de valójában a lány nyugodt és visszafogott, csendes természete az, mi magával ragadja. Minden előítélet, Umon - a lány számára ismeretlen - múltjára való tekintet nélkül egy egyszerű, kötetlen, reggeli beszélgetés az, mi őt most érdekli, egy kedves személlyel. Egy lényegtelen, napsütéses délelőttön, amikor nem kell azon aggódnia megtámad-e valakit, vagy meg kell-e küzdeni valamiért, akár magáért.*
//Étkező//
//Aryna, Umon//
*Halkan felnyög az érdekes rituálé szó összetételre, a víz majdnem torkán akad, mert ő is épp azt részesíti előnyben. Apróbb köhögési roham lesz úrrá rajta. Kényszeredett mosollyal néz Arynára:*
- Bocsáss meg, félrenyeltem. Rituálénak nem nevezném, de valójában érdekesnek sem. Ami azt illeti büntetés volt, megbélyegzés, a tettek miatt, mit korábban elkövettem.
*Mosolya azonban változatlan, Pycta segítségével rég feldolgozta már a múltat, csak az a lelkiismeretfurdalás ne lenne. Az kegyetlenebb, mint az emlékezés, bár a kettő szorosan összefügg.*
- Igen, *helyesel* a fa vélhetően mágikus. Rendünk szent fájaként tiszteljük, ő az út, ő a cél, s a mutató számunkra. Ágain a levelek vagyunk mi, néhányan száradtak és gyengék, mások feketék és rothadtak. De akadnak dús, harsány zöld színű egészségesek is. Ami azt illeti én még nem tudom melyik vagyok.
*Szomorodik el, s fejét ingatja csalódottan, tudja, hogy a lány sem fogja tudni megválaszolni ezt a kérdést, hisz nem is ismeri.*
- Jó ez a csend. *Néz körül szórakozottan.* De a magam részéről a tömeghez is hozzászoktam már, bár mostanában kissé kerülöm a többieket. *Forgatja a villát szórakozottan a kezében. A reggeli szervírozása ezután következik, s Umon egy közepes méretű vadhús mellett dönt salátával, péksüteménnyel.*
- Jó étvágyat. *Derűs arccal lát neki, felejtve immár az előbbi gondolatokat, néhány percig csak a tányérhoz ütődő evőeszközök hangja hallatszik.*
- Én megpróbálom végigvinni a terveimet, de mindenki kelleni fog hozzá. *Mosolyog vidáman és egy salátát próbál felszúrni villájára.*
- Venár vizsga? *Kérdezi, miközben a falatot szájába téve felnéz.* Én... én nem hiszem, hogy nekünk lett volna olyan. Pycta a személyiségünkből és az egymáshoz, valamint az erdőhöz való hozzáállásunkból dönti el, alkalmasak vagyunk-e venárnak. *Kicsit elgondolkodik, majd így folytatja:* Tudod, lehet valaki ványadt és gyenge, ha lelkében őrzi a természet békéjét, s életét teszi fel arra, hogy védje, s óvja azt. Lehet valaki ügyes, vagy okos, ha társaival nem törődik. Szerintem nekünk az egymással való törődés és az erdőről való gondoskodás a vizsgánk, gyakorlatilag az egész életünk egy vizsga. *Szomorodik el megint hirtelen, s a semmibe réved, de gyorsan összeszedi magát.*
- És te? Neked milyen vizsgád volt? Mit kellett csinálnod? Nagyon érdekelne, függetlenül attól, hogy jelenleg nincs, illetve nem tudom Pycta tervezi e, erről még nem beszéltünk.
*Valóban érdekli, de valójában a lány nyugodt és visszafogott, csendes természete az, mi magával ragadja. Minden előítélet, Umon - a lány számára ismeretlen - múltjára való tekintet nélkül egy egyszerű, kötetlen, reggeli beszélgetés az, mi őt most érdekli, egy kedves személlyel. Egy lényegtelen, napsütéses délelőttön, amikor nem kell azon aggódnia megtámad-e valakit, vagy meg kell-e küzdeni valamiért, akár magáért.*
3366. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-20 14:00:38
Üzenet elküldve: 2018-05-20 14:00:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az udvaron//
//Zsenge, Pyr//
-Rajzolni? Persze, hogy tudok. *Szerencse, hogy nem leírni kell, mert még az olvasás sem megy szegény Zsengének, nem hogy az írás, majd azt a részét meghagyja Pyrnek, neki biztos tudnia kell, ha szokott olvasni meg a könyvtárba is elnéz néha.*
-Megyek, de ez már rohanásnak számít. *Jegyzi meg és megindul ő is trappolva a folyosón, úgy is elég kihalt most az egész lak, szóval alig ha felzavarnak valakit vele. Zsenge is nevetgélne, de a futás nem a kedvenc tevékenysége, legutóbb az életéért futott, miközben a bátya meghalt, na de próbálja nem átadni magát a negatív érzésnek, ez most más és nem is tartott olyan sokáig, mire megérkeznek a műhelyféleség elé.*
-Végre! *Szusszan egyet, majd ismét olyan közel kerül Pyrhez, mint a futás előtt, csak most talán tényleg igaza van, hogy nincsenek szem előtt. A csóktól elpirul, na de nem akarja ennyivel beérni, így meg is öleli a nyakánál a tündért és ő is megpuszilja a másik ajkait, meg ott hagyja rajta a sajátját még kicsit, valami érzés magával ragadta és miért is ellenkezzen saját magával, mikor nem ő kezdeményezte ezt, amibe most kerültek. Ezen a pár pillanaton úgy sem múlik semmi. Persze nem felejt el levegőt sem venni, szóval akkor elhúzódik és hát munkára fel.*
-Oké, munkára fel! *Belép a műhelybe és keresgélni kezd csavarok után, szerencsére akié volt elég nagy rendet hagyott, így sokáig nem is tart a dolog. A kalapácsot is megtalálja, már csak a fadarabok kellenének, amik itt nem igazán leledzenek.*
-Falapokat honnan szerzünk? Azt itt nem látok. *Legalábbis olyat, amiből megérné építeni ilyen kis házikót, olyat nem lát.*
//Zsenge, Pyr//
-Rajzolni? Persze, hogy tudok. *Szerencse, hogy nem leírni kell, mert még az olvasás sem megy szegény Zsengének, nem hogy az írás, majd azt a részét meghagyja Pyrnek, neki biztos tudnia kell, ha szokott olvasni meg a könyvtárba is elnéz néha.*
-Megyek, de ez már rohanásnak számít. *Jegyzi meg és megindul ő is trappolva a folyosón, úgy is elég kihalt most az egész lak, szóval alig ha felzavarnak valakit vele. Zsenge is nevetgélne, de a futás nem a kedvenc tevékenysége, legutóbb az életéért futott, miközben a bátya meghalt, na de próbálja nem átadni magát a negatív érzésnek, ez most más és nem is tartott olyan sokáig, mire megérkeznek a műhelyféleség elé.*
-Végre! *Szusszan egyet, majd ismét olyan közel kerül Pyrhez, mint a futás előtt, csak most talán tényleg igaza van, hogy nincsenek szem előtt. A csóktól elpirul, na de nem akarja ennyivel beérni, így meg is öleli a nyakánál a tündért és ő is megpuszilja a másik ajkait, meg ott hagyja rajta a sajátját még kicsit, valami érzés magával ragadta és miért is ellenkezzen saját magával, mikor nem ő kezdeményezte ezt, amibe most kerültek. Ezen a pár pillanaton úgy sem múlik semmi. Persze nem felejt el levegőt sem venni, szóval akkor elhúzódik és hát munkára fel.*
-Oké, munkára fel! *Belép a műhelybe és keresgélni kezd csavarok után, szerencsére akié volt elég nagy rendet hagyott, így sokáig nem is tart a dolog. A kalapácsot is megtalálja, már csak a fadarabok kellenének, amik itt nem igazán leledzenek.*
-Falapokat honnan szerzünk? Azt itt nem látok. *Legalábbis olyat, amiből megérné építeni ilyen kis házikót, olyat nem lát.*
3365. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-20 13:37:04
Üzenet elküldve: 2018-05-20 13:37:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap reggel//
//Étkező//
//Aryna, Umon//
-Érdekes rituálé lehetett. *Másnak nem tudja nevezni, nyilván valami mágikus fekete fa nedvét fecskendezték a vérébe, az egész olyan sötét mágia gyanús, na de inkább nem szól érte, a ruházat meg a kolostor egy szerzetesfélére utal, azok mindig is elég sajátosak voltak.*
-Biztos mágikus volt az a fa. *Jegyzi meg és kortyol egyet a poharából, eleve, hogy a fának van folyékony nedve, ami ráadásul fekete, mint a tinta és képes parazitaként önálló életre máson eléggé valószínűvé teszi a dolgot.*
-Ezt az érzés valahol én is osztom, de tudom, hogy nem helyes és meg kell szokni, hogy többen is lakunk itt. *Sóhajtja el magát kicsit megkönnyebbülve, hogy akad más is, aki hasonlóan szégyenlős, mint ő. Bár Aryna személyisége miatt ilyen, amíg Umon a stigmái miatt lett ilyen valószínűleg.*
-Ó, igen, a reggeli. *Kuncogja el magát, nem szokott itt enni, általában a konyhában reggelizett vagy a szobájában tanulás közben.*
-Köszönöm. *Vesz egy péksüteményt és kis darabokat csipkedve belőle enni kezdi.*
-Sok dolgot terveztek Jezabielék is, na de mindig közbejött valami és így eltolódott a megvalósítás, nem mindig volt itt mindenki, hogy nekilássanak. *Kicsit gyanús neki a férfi, akinek ereiben egy fekete fa nedve csörgedezik és virágokat akar ültetni itt. Reméli nem fog fekete fát is ültetni, mert annak itt helye nincs.*
-Mesélnél a venár avatódról, hogy miként zajlott? *Érdeklődik, terelve a témát a növényekről.*
//Étkező//
//Aryna, Umon//
-Érdekes rituálé lehetett. *Másnak nem tudja nevezni, nyilván valami mágikus fekete fa nedvét fecskendezték a vérébe, az egész olyan sötét mágia gyanús, na de inkább nem szól érte, a ruházat meg a kolostor egy szerzetesfélére utal, azok mindig is elég sajátosak voltak.*
-Biztos mágikus volt az a fa. *Jegyzi meg és kortyol egyet a poharából, eleve, hogy a fának van folyékony nedve, ami ráadásul fekete, mint a tinta és képes parazitaként önálló életre máson eléggé valószínűvé teszi a dolgot.*
-Ezt az érzés valahol én is osztom, de tudom, hogy nem helyes és meg kell szokni, hogy többen is lakunk itt. *Sóhajtja el magát kicsit megkönnyebbülve, hogy akad más is, aki hasonlóan szégyenlős, mint ő. Bár Aryna személyisége miatt ilyen, amíg Umon a stigmái miatt lett ilyen valószínűleg.*
-Ó, igen, a reggeli. *Kuncogja el magát, nem szokott itt enni, általában a konyhában reggelizett vagy a szobájában tanulás közben.*
-Köszönöm. *Vesz egy péksüteményt és kis darabokat csipkedve belőle enni kezdi.*
-Sok dolgot terveztek Jezabielék is, na de mindig közbejött valami és így eltolódott a megvalósítás, nem mindig volt itt mindenki, hogy nekilássanak. *Kicsit gyanús neki a férfi, akinek ereiben egy fekete fa nedve csörgedezik és virágokat akar ültetni itt. Reméli nem fog fekete fát is ültetni, mert annak itt helye nincs.*
-Mesélnél a venár avatódról, hogy miként zajlott? *Érdeklődik, terelve a témát a növényekről.*
3364. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-20 13:35:31
Üzenet elküldve: 2018-05-20 13:35:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Az udvaron//
//Zsenge, Pyr//
- Oké, oké, nem leszek, csak kissé elragadtattam magam. *Mondja halkan, majd Zsenge szemébe nézve magában megfogadja, hogy ő bizony nem lesz unalmas. De azért komolyodni szeretne, mert itt Vadvédben mindenki olyan komoly, s szeretné, ha őt is komolyan vennék. Ebből kifolyólag valóban egy nagyobb szabású tervet szeretne Pycta elé tárni, ahogy Zsenge is gondolja.*
- Igazad van. Miközben a madárkuckókat csináljuk, megtervezhetjük a nagyobbat is, akár fejben, akár még le is rajzolhatjuk. Te tudsz rajzolni? *Kérdezi, mert Pyr azt gondolja, hogy ő viszont nem tud, így ebben is szükség lesz Zsengére. Vagy egy olyanra, aki mondjuk tud is. Kósza gondolataiból azonban a lány reakciói billentik ki, ajkai állása, tekintete, testének apró jelzései, s mielőtt a folyosón állva észrevenné őket valaki, kezét szeretné megfogni:*
- Gyere! *Mondja nevetve, majd szinte futva indul meg ki az étkezőből az udvaron át. Emlékszik még, mikor először átjöttek a kapun, hogy nem messze tőle az épületek között van egy ajtó, mely kimondottan, mintha műhelyajtó volna, így arra veszi az irányt. A napfény már erős, de az épületek kellemes árnyat ejtenek, ami nem hátrány, mert Pyr bizony az előbbi ölelésben ki is melegedett, legalábbis úgy érzi, hogy forr belülről. De egyben boldog is, örül a feladatnak, mit Zsengével találtak ki, másrészt pedig annak, hogy itt lehet.*
- Gyere! Gyere már! *Kiáltja nevetve, s az erőd falai között talán még visszahangzik is trappolásuk, Pyr nevetése, hogy a korábban még madarak és vadak lakta tájon, egyéb szerzetek élettel teli hangja is vegyüljön.*
- Megérkeztünk! *Mondja kissé kifulladva, majd ha Zsenge engedi azonnal elkapja a derekát és érzelmesen magához húzza.* Itt nem lát bennünket senki. *Suttogja a lány szemébe, s ha nem húzódik el, apró csókot lehel az ajkaira.*
- Menjünk be! Aztán munkára! *Húzza ki magát utána, s azon gondolkodik, vajon mi történhetett az elmúlt napokban, mi ennyire felkavarta érzéseit. ~ Lassíts, Pyr, lassíts, mert nagyot koppansz. Megint. ~ Korholja magát gondolataiban.*
//Zsenge, Pyr//
- Oké, oké, nem leszek, csak kissé elragadtattam magam. *Mondja halkan, majd Zsenge szemébe nézve magában megfogadja, hogy ő bizony nem lesz unalmas. De azért komolyodni szeretne, mert itt Vadvédben mindenki olyan komoly, s szeretné, ha őt is komolyan vennék. Ebből kifolyólag valóban egy nagyobb szabású tervet szeretne Pycta elé tárni, ahogy Zsenge is gondolja.*
- Igazad van. Miközben a madárkuckókat csináljuk, megtervezhetjük a nagyobbat is, akár fejben, akár még le is rajzolhatjuk. Te tudsz rajzolni? *Kérdezi, mert Pyr azt gondolja, hogy ő viszont nem tud, így ebben is szükség lesz Zsengére. Vagy egy olyanra, aki mondjuk tud is. Kósza gondolataiból azonban a lány reakciói billentik ki, ajkai állása, tekintete, testének apró jelzései, s mielőtt a folyosón állva észrevenné őket valaki, kezét szeretné megfogni:*
- Gyere! *Mondja nevetve, majd szinte futva indul meg ki az étkezőből az udvaron át. Emlékszik még, mikor először átjöttek a kapun, hogy nem messze tőle az épületek között van egy ajtó, mely kimondottan, mintha műhelyajtó volna, így arra veszi az irányt. A napfény már erős, de az épületek kellemes árnyat ejtenek, ami nem hátrány, mert Pyr bizony az előbbi ölelésben ki is melegedett, legalábbis úgy érzi, hogy forr belülről. De egyben boldog is, örül a feladatnak, mit Zsengével találtak ki, másrészt pedig annak, hogy itt lehet.*
- Gyere! Gyere már! *Kiáltja nevetve, s az erőd falai között talán még visszahangzik is trappolásuk, Pyr nevetése, hogy a korábban még madarak és vadak lakta tájon, egyéb szerzetek élettel teli hangja is vegyüljön.*
- Megérkeztünk! *Mondja kissé kifulladva, majd ha Zsenge engedi azonnal elkapja a derekát és érzelmesen magához húzza.* Itt nem lát bennünket senki. *Suttogja a lány szemébe, s ha nem húzódik el, apró csókot lehel az ajkaira.*
- Menjünk be! Aztán munkára! *Húzza ki magát utána, s azon gondolkodik, vajon mi történhetett az elmúlt napokban, mi ennyire felkavarta érzéseit. ~ Lassíts, Pyr, lassíts, mert nagyot koppansz. Megint. ~ Korholja magát gondolataiban.*
3363. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-20 13:24:36
Üzenet elküldve: 2018-05-20 13:24:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Akkor ezt megbeszéltük. *Zárja le a témát a csuhás. Ennek nagyon örül, mert nem biztos benne, hogy élvezné, ha Aenae másokkal szeretne osztozni rajta és reméli, hogy a topázszeműnek sincsenek ilyesféle ambíciói. Ilyen szempontból elég konzervatív, ahogy ezt az elfektől el lehet várni.
A simogatással semmi gondja nincs, mindig élvezi, ha Aenae simogatja, azt különösen valamiért, amikor a hajával játszadozik.*
- Milyen szerencse. *Mosolyog a lányra, majd halkan felnevet a karonülő jelzőre.*
- Nem hinném, hogy karonülőnek tartana, de biztos vagyok benne, hogy szeretné tudni, hogy a lánya nem nélkülözik és rendesen bánnak vele. Azaz veled. *Mondja mosolyogva, de szavai komolyan csengenek.
Nem tudka pontosan elképzelni, de abban biztos, ha neki és Aenae-nek volna gyermeke, szülőként biztosan tudni szeretné, hogy gyermeke biztonságban van és nem kell nélkülöznie. Ez bizonyosan minden szülő kívánsága.
Ha pedig Kagan-nak ilyen igényei volnának, akkor a csuhás szívesen biztosítja felőle, hogy nem csak fizikálisan képes megvédeni a lányát, de valójában semmiben nem kell hiányt szenvednie. Persze ez nem a város, itt télen nincs eper, de nyáron az erdő bőven osztja kincseit és nem csak epret, málnát, almát.
Erre a gondolatra kicsit elszomorodik, mert valójában nem tudta megakadályozni, hogy Aenae-t bántsák, persze nem lehet felelősségre vonni, de valahol legbelül tudja, hogy ha valamit másképp tesz, akkor elkerülhető lett volna ez a sérelem.*
- A sebed hogy van? *Kérdi némiképp szomorúan. Valamikor ki kell beszélniük ezt is, bár Aenae arra kérte, soha ne említsék fel a történteket, mégis a csuhásnak tudnia kell, hogy valóban rendben van a topázszemű.*
- Akkor ezt megbeszéltük. *Zárja le a témát a csuhás. Ennek nagyon örül, mert nem biztos benne, hogy élvezné, ha Aenae másokkal szeretne osztozni rajta és reméli, hogy a topázszeműnek sincsenek ilyesféle ambíciói. Ilyen szempontból elég konzervatív, ahogy ezt az elfektől el lehet várni.
A simogatással semmi gondja nincs, mindig élvezi, ha Aenae simogatja, azt különösen valamiért, amikor a hajával játszadozik.*
- Milyen szerencse. *Mosolyog a lányra, majd halkan felnevet a karonülő jelzőre.*
- Nem hinném, hogy karonülőnek tartana, de biztos vagyok benne, hogy szeretné tudni, hogy a lánya nem nélkülözik és rendesen bánnak vele. Azaz veled. *Mondja mosolyogva, de szavai komolyan csengenek.
Nem tudka pontosan elképzelni, de abban biztos, ha neki és Aenae-nek volna gyermeke, szülőként biztosan tudni szeretné, hogy gyermeke biztonságban van és nem kell nélkülöznie. Ez bizonyosan minden szülő kívánsága.
Ha pedig Kagan-nak ilyen igényei volnának, akkor a csuhás szívesen biztosítja felőle, hogy nem csak fizikálisan képes megvédeni a lányát, de valójában semmiben nem kell hiányt szenvednie. Persze ez nem a város, itt télen nincs eper, de nyáron az erdő bőven osztja kincseit és nem csak epret, málnát, almát.
Erre a gondolatra kicsit elszomorodik, mert valójában nem tudta megakadályozni, hogy Aenae-t bántsák, persze nem lehet felelősségre vonni, de valahol legbelül tudja, hogy ha valamit másképp tesz, akkor elkerülhető lett volna ez a sérelem.*
- A sebed hogy van? *Kérdi némiképp szomorúan. Valamikor ki kell beszélniük ezt is, bár Aenae arra kérte, soha ne említsék fel a történteket, mégis a csuhásnak tudnia kell, hogy valóban rendben van a topázszemű.*
3362. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-20 13:19:54
Üzenet elküldve: 2018-05-20 13:19:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap reggel//
//Étkező//
//Aryna, Umon//
*Miközben az ismerkedésen túl esnek, s Umon hellyel kínálja a lányt, a konyhából friss vizet is hoz egy kancsóban, majd tölt Arynának. Munka közben lopva néha a lányra néz, aki láthatóan stigmáit vizsgálja.*
- Ó, nem varázslat volt. A kolostorban egy úgynevezett fekete fa nedvét fecskendezték a vérembe. Ettől, ahol vékonyabb a bőröm jobban látszik mozgása. Érdekes módon néhol erősödik, néhol gyengül látszatra, így azért nem tartom kizártnak, hogy valami varázslat is lehet a dolog mögött. *Mintha szavainak akarnának nyomatékot adni, a stigmák gyorsan visszahúzódnak kissé füle mögé zavarában, s enyhe pír lepi el arcát. Nem szokott hozzá, hogy ennyire nyíltan vállalja jeleit, s annak történetét, bár az utóbbi időben már többször előfordult. Mosolyogva tekint a lányra, azonban mikor Aryna a többieket emlegeti, kissé feszültebben kapja a fejét az ajtó felé:*
- Nem tudom, lehet. Bár, ami azt illeti ezt a reggelit jó lenne így csendesen elkölteni. Mármint... *Mondja gyorsan.* Örülök, hogy itt vagy, jó beszélgetni valakivel, csak most nem vágyom nagyobb tömegre. *Rázza meg fejét, majd ő is helyet foglal, azonban egy pillanat múlva fel is pattan.*
- Bocsánat. *Mondja zavarában.* A reggeli. *Nyögi ki, majd a konyhából friss péksüteményt, szárított vadhúst, kolbászt és zöldségeket hoz ki, s Aryna elé teszi, majd végül ismét helyet foglal.*
- Pycta tervez egy üvegházat is egyébként. Ott rengeteg növény nevelhető majd, olyan is, amit elfogyaszthatunk, de tervezek dísznövényeket is. *Néz körbe, s már látja maga körül a dús és burjánzó növényzetet az étkezőben.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.20 13:20:48
//Étkező//
//Aryna, Umon//
*Miközben az ismerkedésen túl esnek, s Umon hellyel kínálja a lányt, a konyhából friss vizet is hoz egy kancsóban, majd tölt Arynának. Munka közben lopva néha a lányra néz, aki láthatóan stigmáit vizsgálja.*
- Ó, nem varázslat volt. A kolostorban egy úgynevezett fekete fa nedvét fecskendezték a vérembe. Ettől, ahol vékonyabb a bőröm jobban látszik mozgása. Érdekes módon néhol erősödik, néhol gyengül látszatra, így azért nem tartom kizártnak, hogy valami varázslat is lehet a dolog mögött. *Mintha szavainak akarnának nyomatékot adni, a stigmák gyorsan visszahúzódnak kissé füle mögé zavarában, s enyhe pír lepi el arcát. Nem szokott hozzá, hogy ennyire nyíltan vállalja jeleit, s annak történetét, bár az utóbbi időben már többször előfordult. Mosolyogva tekint a lányra, azonban mikor Aryna a többieket emlegeti, kissé feszültebben kapja a fejét az ajtó felé:*
- Nem tudom, lehet. Bár, ami azt illeti ezt a reggelit jó lenne így csendesen elkölteni. Mármint... *Mondja gyorsan.* Örülök, hogy itt vagy, jó beszélgetni valakivel, csak most nem vágyom nagyobb tömegre. *Rázza meg fejét, majd ő is helyet foglal, azonban egy pillanat múlva fel is pattan.*
- Bocsánat. *Mondja zavarában.* A reggeli. *Nyögi ki, majd a konyhából friss péksüteményt, szárított vadhúst, kolbászt és zöldségeket hoz ki, s Aryna elé teszi, majd végül ismét helyet foglal.*
- Pycta tervez egy üvegházat is egyébként. Ott rengeteg növény nevelhető majd, olyan is, amit elfogyaszthatunk, de tervezek dísznövényeket is. *Néz körbe, s már látja maga körül a dús és burjánzó növényzetet az étkezőben.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.20 13:20:48
3361. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-20 10:38:06
Üzenet elküldve: 2018-05-20 10:38:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Az erődben biztonságban vagyunk ezektől a lényektől. Mellesleg inkább egy vadállat tépjen szét, mások pengéje helyett, legalább a bestiák hamar végeznek velünk. Mellesleg, te még jobban jártál egy sebes lábbal, mint én, akit szét karmoltak a mindenhol a vérnyulak.
* Denzack nagyon jól tudja, hogy az emberek nem e könyörületükről híresek, főleg nem a más fajúakkal szemben. Volt is már része megtapasztalni az emberek kegyetlenségét, de végül szerencsésen megúszta a halált. Egyébként ilyen téren rokonszenvesek neki az emberek, mert ő is azt vallja, hogy nincs is jobb annál, mikor valaki a halálért rimánkodik. Persze tőr, penge felőli oldalán, a sötételf se akar lenni. *
- Szörnyeket ölnek? Ha muszáj lenne, akkor elmennék, de annyira nem vonz a dolog. Előbb szükségem lenne egy kardra. Borosüveggel, nem igazán lehet szörnyeket ölni.
* Kacag is egyet magában a mélységi, majd vissza is kattannak a zárak a helyükre és elindulhatnak felfelé a lépcsőn. *
- Köszönöm, már nincs élő teremtmény aki ezt mondta volna nekem.
* Nagyon lassan haladnak, de végül sikeresen felérnek a lépcsőn. Úgy tűnik senki se jár éppen arra, szóval szerencséjük volt. *
- Innen már elbicegsz a szobád felé, nem? Nem lenne túl jó, ha együtt látnának minket részegen, me' még gyanút fognának.
- Az erődben biztonságban vagyunk ezektől a lényektől. Mellesleg inkább egy vadállat tépjen szét, mások pengéje helyett, legalább a bestiák hamar végeznek velünk. Mellesleg, te még jobban jártál egy sebes lábbal, mint én, akit szét karmoltak a mindenhol a vérnyulak.
* Denzack nagyon jól tudja, hogy az emberek nem e könyörületükről híresek, főleg nem a más fajúakkal szemben. Volt is már része megtapasztalni az emberek kegyetlenségét, de végül szerencsésen megúszta a halált. Egyébként ilyen téren rokonszenvesek neki az emberek, mert ő is azt vallja, hogy nincs is jobb annál, mikor valaki a halálért rimánkodik. Persze tőr, penge felőli oldalán, a sötételf se akar lenni. *
- Szörnyeket ölnek? Ha muszáj lenne, akkor elmennék, de annyira nem vonz a dolog. Előbb szükségem lenne egy kardra. Borosüveggel, nem igazán lehet szörnyeket ölni.
* Kacag is egyet magában a mélységi, majd vissza is kattannak a zárak a helyükre és elindulhatnak felfelé a lépcsőn. *
- Köszönöm, már nincs élő teremtmény aki ezt mondta volna nekem.
* Nagyon lassan haladnak, de végül sikeresen felérnek a lépcsőn. Úgy tűnik senki se jár éppen arra, szóval szerencséjük volt. *
- Innen már elbicegsz a szobád felé, nem? Nem lenne túl jó, ha együtt látnának minket részegen, me' még gyanút fognának.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346