Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínVadvédNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 173 (3441. - 3460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3460. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-26 16:12:07
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

- Amikor annyi idős voltam, mint te, akkor én imádtam a kicsiket. *Mosolyog rá Seles, de valahol megérti a dolgot, hogy persze, ennyi idősen ilyesmiről hallani még furcsa és morbid.* De hát emberfüggő, te meg amúgy sem vagy az a babázós fajta, ahogy ismerlek. *Mondja, megcsikizve a lány állát egy kicsit, ha hagyja. Nagyon örül viszont annak, hogy Zsenge nem retteg már annyira, mert ijesztő állapotban látta, amikor az ajtaja előtt találkoztak az imént. És csak részben azért, mert az ember lánya ilyenkor falfehér amúgy is.*
- Igen, az a legjobb, ha áztatgatod. *Bólogat egyetértően.* De azért erre ne használj egy egész dézsát, inkább merd át valami kisebb edénybe. Kár foglalni a helyet mások elől, akik fürdenének. *Mutatja neki az oldalt a földön lévő kisebb edényeket, amiket ő maga is beismeri szívesen, hogy használ ilyesmi célra.* Egyébként meg ha bármire szükséged lenne, szólj!
*Seles tapintatosan elfordul, hogy Zsenge át tudja venni a nadrágját, és mikor végzett, elégedett az eredménnyel. Nem tűnik túl nagynak rá, biztos kényelmes lesz.*
- Leon biztosan szívesen segít, és megcsinálja majd úgy, ahogy neked tetszik! Néha úgy érzem, amúgy is le kell foglalnia magát valamivel, elég tevékeny ember, de sokszor nincs mit tenni a környéken. *Véli.*
- Jaj, nagyon szívesen, Zsenge! Máskor is! *Ha a lány hagyja, megölelgeti.* Örülök, hogy szóltál nekem, és segíthettem. Bármikor, ha van valami ilyen, keress meg! *Mondja, és magára hagyná Zsengét, hogy elintézhesse a dolgait, de egy kicsit még megtorpan. Már csak egy dolog foglalkoztatja, mégpedig az, hogy mi lehet Zsenge szobájában, amit nem akarja, hogy Seles lásson.*
- Mi a baj a szobáddal? Úgy felkaptad rajta a vizet, hogy megemlítettem. Talán a vér…? *Kérdezi, és látszik, hogy csak segíteni akar.*

3459. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-26 16:11:36
 ÚJ
>Pyr Lavand avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Zsenge szobája//
//Zsenge, Pyr//

*Egy aprót sóhajt, majd kicsit még szusszan is mellé, mintha érezné, hogy valaki figyeli. Persze lehet, hogy az öntudatlan álmok érzelmes játékot űznek vele, nem lehet tudni, de lelkében mindenesetre béke honol. Az érintésre nem rezzen össze, kicsit olyan, mintha számított volna rá, s hajának oldalra simításával együtt húzódik apró mosolyra szája. Ki tudja merre jár és ki tudja mit gondol, az álomvilág rejtelmes és varázslatos világa magával ragadja. Vélhetően melege lehet, ebben a napsütéses időben, mert lábával igazgatva kitakarózik kicsit. Mosolya nem szakad meg, még akkor sem, mikor a takaró lejjebb kerül, inkább csak sóhajt még egyet, bár az álomvilágban jár, úgy néz ki, hamarosan felébred ő is, mert teste apró jelzéseket küld a külvilágnak.*

3458. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-26 16:01:33
 ÚJ
>Mirazsik a Zsenge avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Zsenge szobája//
//Zsenge, Pyr//

*Örül, hogy nem riad fel vele együtt Pyr is, legalább jobban meg tudja figyelni most. Kicsit fura, mert normális felsőt vett fel, szóval sokkal civilizáltabb és hát nem félmeztelen járkál az erődben. Szomorú, hogy így ritkábban látja majd a felsőtestét, na de örül is mellette, hogy mások viszont nem látják majd, szóval megmaradhat neki ez az élmény, nem kell osztozkodnia mással rajta. Fura is kicsit ez az egész, mert őt eddig nem érdekelték a férfi felsőtestek, meg most sem érdekli igazán, de Pyr az valahogy teljesen más. Vissza lecsúszik az ágyba és kezével megsimogatja a kifésült haját, ami még világosabb is lett, most hogy nincs benne semmi természetben megtalálható anyag.*

3457. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-26 15:56:37
 ÚJ
>Pyr Lavand avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Zsenge szobája//
//Zsenge, Pyr//

*Álmában viszonylag nyugodtan alszik, jóllehet ez köszönhető annak is, hogy jó és meleg helyen van. Zsenge sem rugdossa ki, sőt nem is ijed meg tőle, pedig tényleg csendesen lopózott be. Hamar álomba szenderül, pedig úgy érzi eleget aludt éjszaka és a faragás sem fárasztotta le túlságosan, talán a meleg, vagy a sok izgalom, nem lehet tudni. Pyr nem ébred fel arra, sem, hogy Zsenge mocorogni kezd mellette, majd kicsit később fel is ül hirtelen az ágyban, talán kissé hidegebb esz minden, s keze alatti kellemes puha részt sem találja, de egyelőre még az igazak álmát alussza.*

3456. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-26 14:32:12
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Egy kis tatarozás//
//Valea, Sythra, Umon, Pycta//

*Valóban elmélyülten dolgozik, amikor Valea ráköszön. Idebent nem tart attól, hogy bárki is megtámadná orvul, de azért megrebben, ahogy villámgyorsan megfordul a térdén.*
- Oh, bocsánat. Az Erdő Szíve áldjon, Valea. Kicsit megleptél. *Vallja be mosolyogva, ahogy felkel és leporolja nadrágját és könyökeit. A ruhájáról por és faforgács hullik le, a szobát kellemes, édeskés faillat lengi be.*
- Vadvéd lassan kicsi lesz, megtelnek a helyek, de van egy pár kétszemélyes szoba, amelyet egy venár lakik csak, átalakítom a szobákat, hogy többen elférjünk. *Néz a szerszámok és a már elkészült támasztó fadarabok felé.*
- Ha négy szobát és egy használaton kívüli helyiséget átalakítunk, akkor legalább nyolc fővel tudjuk növelni a férőhelyek számát. *Magyarázza még.
Aztán mindketten dolgozni kezdenek, csendben, némán. A csuhátlan csuhás észreveszi ugyan a hegek egy részét, de nem kérdez felőlük, most is úgy gondolja, ha Valea majd meg szeretné osztani vele a történetüket, akkor majd elmondja magától. Az alapok a padlón és a plafonon lassan felkerülnek, most kezdődik a nehezebb része, a falak beépítése. A méretes deszkák egyrészt súlyosak, másrészt nehéz velük bánni és van, ahol két részből kell felállítani a falat. De ekkor fut be Umon.*
- Umon, az Erdő Szíve áldjon. Igen, még éjjel. *Válaszol mosolyogva, viszonozza az átkozott szerzetes köszöntését. Amíg Valea és a barát megismerkednek csendben marad, majd visszafordul a munkák felé.*
- Lyzendra és a felderítők még nem értek vissza. Az éjjel vihar volt az ingovány felett, de nem kell félteni őket, velük van Seles. *Mondja, mintha ez mindent megmagyarázna, de aki tudja, kicsoda az említett személy, az érteni fogja, miért nem kell aggódni.*
- Szétválasztjuk a kétszemélyes szobákat, kell még férőhely, a tegnapi vendégekkel megtelt Vadvéd. *Mosolyog Valea-ra, amikor megpillantja a háttérben álló félvért.*
- Sythra, lennél szíves segíteni nekünk. Fel kell állítanunk a falakat és tartani kellene,
amíg rögzítem fent és lent. *Int a kezében lévő kalapáccsal az alapok felé.
Ha Sythra és az eddig vele dolgozó Valea mellett Umon is beáll, akkor már könnyebben és gyorsabban haladhatnak. Mire a nap túljut a delelőn, akár több szobával is végezhetnek.
Kora délután Banya egy nagy tál sózott szarvashúsos cipóval és egy nagy kancsó hűs vízzel érkezik, hogy a dolgozók megpihenhessenek és ebédelhessenek. A hús mellett friss medvehagyma és retek is került a cipóra.*
- Egész szépen haladunk. *Mondja a csuhás, hátát az egyik kész falnak vetve. Az álla még mindig szénporos, a nadrágja tiszta faforgács, de elégedett.*

3455. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-26 14:14:18
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Mindketten megizzadtak, de ez nem zavarja. Nem mintha máskor zavarta volna. Az elmúlt fertályóra eléggé tüzesre sikeredett. Valójában ő sem emlékszik pontosan, hogy mi is történt valójában. Ahol az emlékeinek kellene lennie csak valami homályos, felettébb izgalmas és kéjes gondolatok fészkelnek. Fogalma sem volt arról, hogy a testi örömök is képesek ilyen hatást kiváltani az elméből. Hasonlót tapasztalt akkor is, amikor az aszkézis idején, az éhségtől bódultan rótta az erdőt. Az út más, de a hatás hasonló. Ez forró volt és fülledt, kéjes és izgató, ellentétben az aszkézis fizikai, szenvedéshez közeli útjához.
A hátán fekszik, légzése egész hamar tér vissza a természetes állapotba, hunyt szemmel élvezi Aenae közelségét. Az éjjel friss levegője a nyitott ablakon lopakodik a szobába, olykor-olykor libabőr fut végig a testén, mintha csak a topázszemű érzéseire felelne.
Lombzöld szemei csukva, keskeny ajkán halovány, boldog mosoly játszik, az asztalon égő egyetlen mécses éles vonalakkal rajzolja meg elégedett érzelmeit.*
- Mák, hogy bejöttünk. *Suttogja halkan, hangjában az öröm emléke cseng. Tényleg örül, mert ahhoz, hogy ilyesmiket műveljenek, mint korábban, a terasz nem lett volna megfelelő helyszín.*
- Szívrabló haramia. *Ismétli meg a titulust, mert kifejezetten tetszik neki. Egyszerre romantikus és vad.*
- És ez így is van rendjén. *Egészíti ki Aenae szavait a sajátjával. Ha már elrabolták egymás szívét, az a legjobb eset, hogy kölcsönösen tették. Nem volna jó más szerelmének szívét ellopni és a csuhás nem is szeretné.
Szereti az ilyen pillanatokat, mert tudja, hogy Aneae is boldog. Most nem törődik azzal, hogy ő nem elf, hogy meddig fog élni a csuhás mellett és mi lesz majd tíz év múlva, amikor már nem lesz olyan fiatalos, mint most. Most csak ketten vannak, beleragadva a pillanat mézcseppjébe és szinte nem is létezik más körülöttük. Az erdő óvón öleli körbe őket, vigyázva mindkettőjükre és a szerelmükre. Mit kívánhat még magának egy halandó?*

3454. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-26 13:46:49
 ÚJ
>Valea lae'Natar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

// Egy kis tatarozás //

*Szerencséjére nem kell sokat keresgélni és hamar megtalálja Pyctát, aki láthatóan nagyon elmélyülten dolgozik valamin. De min is?*
̵ Szép jó reggelt Pycta! Mi zajlik itt épen? A munkálatokon kívül.
*Kérdezi, közben már méri is fel a terepet, hogy mibe tud éppen becsatlakozni. Nyilvánvalóan meg sem kérdezi, hogy segíthet-e. Lehetőleg a precíz munkákat igyekszik elkerülni, abban akadályozná kesztyűje, amit égési sérüléséből fakadóan nem szívesen vesz le, plusz elméje picit kimerült, nem annyira képes a koncentrációra.
Aztán ahogy csatlakozik, nem is figyel igazán arra mit csinál. Sikerül hasonlóképpen kikapcsolnia, mint Pyctának. Nem is gondol a lángoló Artheniorra, csak a faforgács és a deszkák textúrája lebeg a szeme előtt. Az ismeretlen férfira fel sem figyel addig, amíg hangja ki nem szakítja az elmélkedésből.*
̵ Valea lae'Natar, örvendek Umon!
*Lassan fel is egyenesedik, és a számára kissé szokatlan külsejű ember felé fordul, megadva neki a kellő tiszteletet. A stigmákat látva már nem is zavarják annyira hegei, amikből nappali fénynél a hátát tarkítók látszanak, esetleg egyszer-egyszer a combján lévők, ha éppen valaki oda pillant. Kicsit pihegve megtörli gyöngyöző homlokát már javában koszos kesztyűjével, amivel aligha segített helyzetén. Este valószínűleg ki kell mosnia mindent, vagy esetleg kérnie váltó öltözetet.
Észreveszi ugyan Sythrát, és gondolkodik is rajta, hogy megszólítja, de éppenséggel ő sincs túl barátkozós hangulatban, ezért úgy dönt ezt a szerencsés feladatot meghagyja a két férfinak. Az esetleges társalgást sem zavarja meg, udvariasan kivárja amíg befejezik, és kap esetleg egy következő feladatot.*

3453. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-26 11:37:50
 ÚJ
>Mirazsik a Zsenge avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt


//Zsenge szobája//
//Zsenge, Pyr//

*Az igazak álmát álmodja Zsenge, az egyik párnát a lába között a hasánál ölelve nyomorgatja és fejével meg amit fekszik, abba bújik bele időnként. Saját kis világában van, ahol szép fehér tollas szárnyai vannak és fehér hosszú egyszerű ruhában van, mellette meg ott van Pyr és kéz a kézben ugrándoznak meg repdesnek különféle helyen, amik nem is léteznek, csak Zsenge fantáziájában.
Idővel valahogy Pyr érkezése után melegséget érez felőle és közelebb bújik hozzá kettőt nyögdécselve, mint aki mond valamit, de közben csak pár hang jön ki. Olyan kényelmesen kidőlt, de most mégis felkel arra, hogy nem ártana valami másik pózban folytatni az álmodást. Kicsit kinyitja a szemét és elmosolyodik, hogy fekszik mellette valaki, na de valami fura, így fel is ugrik ültébe és a szemét törölgeti. ~Ú, Pyr megfésülködött vagy egy helyes másik tündér jött hozzám.~ Nevetgél magában, milyen más így a szeretett fiúja, még helyesebb mint volt eddig.*

3452. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-26 08:43:43
 ÚJ
>Pyr Lavand avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Lombház tervezés//
//Műhelyben//

*Amint visszatér, rögtön munkához lát, s a műhelyasztalra kikészített darabokat kezdi megmunkálni. Nem különösebben ért a dolgához, a fa tetejére tervezett lombházak nem igényelnek fúrást, faragást és szögelést, hisz a lényege, hogy az élő fa, melynek tetején a ház állni fog, ne sérüljön, s megbirkózzon terhével. Azonban a madárkunyhók más feladatot kívánnak, így sorra maga elé veszi előbb a vastagabb és szálkásabb darabokat, majd vésővel és gyaluval próbálja megfelelő alakra és állagúra. A munka nehéz és kissé izzasztó, de jelenleg szerencsére nincs oly meleg, s Pyr élvezettel veti bele magát a munkába. A madárkuckóknak előbb az oldalai, majd a hátulja is elkészül, nem utolsó sorban a csapott tetőnek szánt felső darabok is. Az elejét hagyja utoljára, mert azokon kis lyukakat vág, hogy a madarak könnyen belebújhassanak, s akár fészkelhessenek is benne. Kis fapálcikákat is szerez, melyeket a lyukak alá erősít, hogy onnan a hím figyelni tudja környezetét, illetve meg tudjon pihenni, ha úgy kívánja. Néhány óra eltelik, s hamarosan delelőre jár, de Pyr jól halad, a madárkuckók darabjai előtte hevernek már, összeszerelésre készen. Zsengének azonban tett egy ígéretet, s ahhoz tartja magát, hisz vele együtt szeretné majd összeállítani a kis kuckókat, hogy aztán Pyctának megmutathassák. Közben talán a lombházat is megtervezik. ~ Zsenge még aludhat? ~ Teszi fel a kérdését magának, közben leteszi a szerszámokat és megtörli homlokát. ~ Egyedül elég volt. Megyek megnézem Zsenguszt. ~ Gondolja és el is indul.*

//Zsenge szobája//
//Zsenge, Pyr//

*Végighalad az udvaron, büszke tartással, mert végre valami hasznosat is csinált a bajkeverés és a félreérthető helyzetek kreálása helyett. A szokásos útvonalon haladva, hamarosan már a folyosón jár és Zsenge szobája előtt csendesen, mosolyogva megállva kukkant be az ajtón, nyikorgás mentesen lenyomva a kilincset. Zsenge még az igazak álmát alussza, ahogy lefeküdt, úgy is van, csendesen pihegve, néha felszusszantva. Pyr egy picit még csodálja a lányt, majd egy rövid gondolkodás után halkan beteszi maga mögött az ajtót, s lábbelijét levéve az ágyhoz lép. A takarót hasonló gondos némasággal és óvatossággal hajtja fel, hogy csendesen Zsenge mellé bújjon, s átkarolja. Fejét a párnára teszi, s szemét lehunyja, érzi a lány lélegzetvételét, reméli, hogy nincsenek már fájdalmai. Csókkal, vagy egyébbel nem zavarja álmát, inkább ő is pihen egy kicsit, ott, ahol a legjobban érzi jelenleg magát. ~ Majd, ha felébredt elmondom a jó hírt. ~ Gondolja még utoljára csendesen, majd őt is elnyomja az álom.*

3451. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-26 01:03:15
 ÚJ
>Sheldat Belril avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Sheldat, Kalynma//
//Másnap reggel - kíváncsian bóklászva//

* Szerencsésen megússza az előző napi arcátlanságait, sőt Kaly egy jó pihenést puszit is ad neki, majd magára hagyja. Egy darabig még forgolódik, de végül csak nem tud visszaaludni. *
~ Elvégre azért jött velem, hogy velem legyen. Nem? Én meg magára hagyom. ~
* Zsörtölődik, bár az ok kicsit sántít, hisz a lány tud magára vigyázni, és itt biztonságban van, arra mégis elegendő, hogy a férfi kikászálódjon, s némi gyors rendrakás és készülődés után Kalynma után induljon. Szerencsére nem kell sokat keresgélnie, mert a lány a tőle megszokott tempóban sétálgat és nézelődik. Sheldat igyekszik hátulról letámadni, a reggeli puszit visszaadva köszönti. *
- Mi lenne, ha valami reggeli után szimatolnánk?
* Kérdezi miközben, persze csak ha a másikat nem zavarja, átkarolja a lány vállát. *

3450. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-26 00:07:43
 ÚJ
>Sythra Nyrinath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Visszatérés a Vadakhoz//

*Jóízűen elfogyasztja vacsoráját, s habár nem szokása mohónak lenni, ez a jóízű elfogyasztás most "pillanatok alatt"-ot jelent. Egy ideig bizonyosan ellesz ezzel az étellel, még akkor is, ha a következő napon esetleg jól kidobják innen, és újra az erdőben kell ennivalóra vadásznia és a bőséges zsákmányért imádkoznia. Arca immár békésnek és elégedettnek tűnik, s mélán bólogat Pycta szavaira. A vacsora végeztével némán követi a férfit, megjegyzi magának a fürdő helyét, aztán a szobákhoz érve búcsút int mindkettejüknek és befoglalja magának az egyiket. Ledobja fegyvereit, köpenyét, kicsit üldögél az ágyon, míg az erődben minden véglegesen el nem csendesedik, s csak aztán oson ki, hogy vegyen egy kellemes fürdőt. Örül, hogy kicsit maga lehet, rendezheti a gondolatait, nem mellesleg pedig lemoshatja magáról az út mocskát is. Nem tölt el igazán hosszú időt a fürdőben, dolga végeztével visszatér újdonsült szobájába, aztán lepihen és még hosszú ideig bámulja a helyiség plafonját.*

//Egy kis tatarozás//
//A csendes megfigyelő//

*Nem alszik sokat, nem szokása, talán 2-3 órát tölthetett félálomban, az idegen hely, az erődben való alvás épp annyira nyugtalanítják, hogy ne tudjon többet aludni. Valamelyest mégis kipihenten ugrik ki ágyából a nap első sugarainak megjelenésével egyetemben. Kicsit kirázza és leporolja ruháit, majd beöltözik, inget, gatyát, csizmát húz, az egészet megkoronázza tőrével és köpenyével, vértjét és íját azonban az ágy mellett hagyja. Nem tartja naivságnak, hogy védelem nélkül mászkál egy erődben, elvégre... ez egy erőd. Ugyan mi baj lehet a falain belül? A tőre pedig valószínűleg több, mint elég lesz, hiszen annyira még bizalmatlan az itteniekkel szemben, hogy teljesen védtelenül ne vegyüljön közéjük. Miután ezzel végzett, kikukucskál szobájának ajtaján, és mivel leginkább még mindig csend honol a falak között, úgy határoz, meglátogatja drága hátasát az istállóban.
Hangtalanul leoson az istállóba, és nem is kell sokáig keresgélnie Csutkát, az állat gazdájának szagát érezve azonnal jelez, hogy igen, bizony ő itt van. Megszeretgeti, megölelgeti a pacit, kicsit elbeszélget vele, aztán megnézi magának a többi lovat is, mindegyikhez intézve egy-egy kedves szót, vagy egy kis homloksimit.
Mire végez, a nap már egész magasan jár, és az erőd népei is megkezdik mozgolódásukat, mintha valamire nagyon készülnének. Kóborolni kezd, míg ki nem szúrja Pyctát, meg a nőstény elfet is, aztán még valaki érkezik hozzájuk, és ezzel úgy is dönt, hogy inkább nem megy közelebb, inkább csak távolról, mint egy árnyék figyelgeti őket. Még csuklyáját is fejébe húzza, hogy úgy nézzen ki, mintha valójában nem is lenne ott, de azért ott van, bárki láthatja. Csak hát jobb neki egyelőre így, az árnyékban megbújva, egyszerre csak néhány emberrel ismerkedve. És talán így, a viszonylagos távolból leskelődve jobban meg tudja szokni mások jelenlétét, mintha mindenki rárontana és kénytelen lenne beszélni is velük.*
~Csak kis lépésekben, kislány!~

3449. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-25 21:33:47
 ÚJ
>Aryna Yji avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72

Játékstílus: Vakmerő

//Másnap reggel//
//Gyengélkedő//
//Ertatsnoy, Umon, Aryna//

-Teszek fel kötést, amit cserélni kell majd, szóval majd kötéscserénél bekenem mindig. *Mikor a tündér ismét megszólal Aryna kedvesen elmosolyodik és a fejét rázza.*
-Figyelj Ertatsnoy, nem vagy és nem is leszel a terhemre, én örülök, ha segíthetek bárkinek bármiben és bár örülök, hogy nincs szükség a tudásom ezen részére, mert ritka a komolyabb sérülés itt a Vadvérdben, de azért jó érzés, hogy amikor kell, akkor tudom alkalmazni is. *Reméli ez után már nem érzi majd tehernek magát a tündér, legalább nála ne érezze magát annak, az is nagy előrehaladás lenne.*
-Hol és mikor láttad utoljára? *Érdeklődik, addig is másra figyel szegény kis szárnyaszegett.*
-Köszönöm Umon. *Átveszi a növényeket és a kést, örül, hogy valami kevésbé barbár fegyverrel kell majd dolgoznia.*
-Rendben, később találkozunk. *Köszön el, majd nekilát bekeverni a kenőcsöt, előbb az olajos részt, majd abba a többit elkeverve, nem vaj az, ha kicsit jobban összeáll majd.*
-Vedd le a felsődet és ülj a szék háttámlájával szembe kérlek. *Utasítja kedvesen Ertet és jó alaposan megmossa a kezét, illetve odavisz egy kis szeszt is. A varázslatnak működnie kell, na de nem fog egyből belevágni, mindig meg kell győződnie, hogy sikerült és nem fog fájni, már ha ezt ígérte meg, akkor nem akar szava hihetetlen lenni.*
-Na akkor lássunk neki, elmondok egy varázslatot és megérintelek majd, hogy tudjam, a hatás bekövetkezett e már, ha fáj szólj, ha nem akkor meg nekikezdek és igyekszem hamar végezni. *Megmárt az alkoholban egy kisebb darabot a kötszerből, majd átkeni vele a szikét is. A varázslat után a kezével ér a sebhez egy csúnyább részen. Ha minden jól megy, akkor nem kap reakciót és gyorsan le is fertőtleníti a sebet, majd neki lát, a kis megmaradt résznek, hogy eltávolítsa, majd összevarrja a sebet. A hiányzó kis izom majd begyógyul, de ha felette összenő a bőr, az biztos segít a dolgon. Ha nem sikerül, akkor vesz egy nagy levegőt és jobban koncentrálva majd újra próbálkozik.*


A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a súlyos sebek fájdalma egy körre elillan, de a sebek nem gyógyulnak be. A hatás megszűnésével a fájdalom visszatér.

3448. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-25 20:12:45
 ÚJ
>Szárnyatlan Ertatsnoy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Másnap reggel//
//Gyengélkedő//
//Ertatsnoy, Umon, Aryna//

*Csendben figyel, és közben bólogat. Mást nem is csinál a sétáláson kívül. Mikor odaérnek a gyengélkedőbe megáll a fal mellett, és megint csak csendben figyel, és néz ki világfájdalmat tükröző szemein.*
- Köszönöm, de... de nem fogom tudni bekenni.
*Ártatlan tekintettel pislog a lányra.*
- Nem érem el.
*Pár pillanatig csendben marad. Nem szeretne másokat nyaggatni azzal, hogy kenjék be a sebét.*
- De biztosan van valami, amivel meg tudom hosszabbítani a karomat. Nem akarok senkinek sem a terhére lenni ennél is jobban.
*A lelkét érintő kijelentésre csak aprót bólint, ezzel tisztában van, de... de mondani könnyebb, mint megcsinálni.
Leül az első székre, amit talál, majd azt kezdi el figyelni, amit a lány csinál.*
- Nem láttam egy ideje csillagot. Nem tudom, hol lehet.
*Azért örülne, ha a nullum vele lenne, de hát biztos talált jobb társaságot is a tündérfiúnál.
Umon közben elmegy, Ertatsnoy egy ideig nézi a nyomait, majd visszafordul Arynahoz, és gyermeki arckifejezéssel bámul rá.*

3447. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-25 19:36:04
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Másnap reggel//
//Gyengélkedő//
//Ertatsnoy, Aryna, Umon el//

- Elhiszem Aryna, a magam részéről Pyrt nem ismerem, nem akartam ítélkezni, sajnálom. *Mosolyog, majd elindul. Az alkímia műhelyt hamar megtalálja, mert eléggé kiismerte már magát Vadvédben. Az asztalok felett előbb a polcokon néz körül, mert nincs tisztában azzal, hogy ezek a bizonyos sokszínű növények vajon milyen állapotban vannak, de a felcímkézett üvegcsékben szitáló por, egyik általa gondolt növény színére sem hasonlít. Ami azt illeti nem is biztos, hogy növények. Az egyik üvegcsét azért kinyitja, erőteljes, fűszeres illat csapja meg az orrát, egy pillanatra el is szédül.*
- A Fekete Fára! Ezt, ha valaki elszívná... *Mondja megütközve, majd gyorsan visszazárja az üveget, mielőtt végképp magával ragadná annak hangulata. Néhány pillanatnyi nézelődés után, a plafonról apró kis csokrokban szárított növényeket fedez fel, köztük azokat, melyeket ő is keres. Gyorsan összeszedi, amire szüksége van, megkeresi az éles, feltehetően fertőtlenített orvosi kést, majd gyorsan elindul a gyengélkedőbe. Útközben hangos kopácsolás és fűrészelés hangja üti meg fülét, eszébe jut, hogy korábban már volt tervben némi fejlesztés, így kíváncsian fordul a hang irányába, azonban hamar észbe kap, így folytatja útját célja felé. Szerencsére Arynát és Ertatsnoyt is ott találja, ahol kell:*
- Aryna, itt vannak a növények és a kés. *Nyújtja át mindazt, amit talált.* Remélem jól választottam, mert azért volt egy pár csokor a plafonon. *Húzza el a száját, s ha Aryna átveszi tőle a szárított növényeket és az orvosi kést, Ertatsnoy elé guggol.*
- Ert, kérlek bocsáss meg, de el kell mennem. Mintha Pyctát hallottam volna és Xotarát emberemlékezet óta nem láttam. Nagyon aggódom érte. *Mondja, valóban felhős tekintettel.* Aryna, Ert muszáj elmennem, kérlek ne haragudjatok rám! *Mondja, majd ismét a hangok irányába fordul.*

//Egy kis tatarozás//
//Pycta, Vali, Umon//

*A hangokat követve, hamar rátalál a dolgos párosra, Pycta és egy ismeretlen nő már javában dolgozik. Umon félretéve minden udvariasságát előbb Pyctához fordul:*
- Barátom! Hát visszatértél? *Ha engedi megszorítja a kezét őszinte örömmel, majd körbefuttatja a szemét a nagy átalakításokon és megállapodik az ismeretlenen. Mosolya továbbra is arcán, s meghajol a lány felé:*
- Bocsáss meg, rég láttam a vezért. *Kér elnézést zavarban lévő arckifejezéssel, stigmái szokásához híven füle mögé húzódnak.* Fogadjon az erdő, Umon vagyok, Umon Palasan! *Köszönti végül illendően a jövevényt, majd mindkettejükhöz fordul, tekintve, hogy hiába néz jobban körbe, mást nem talál a szobában.*
- Pycta! Hol vannak a többiek? Hol van Xotara? *Kérdezi kíváncsian, igazából azt gondolja a többiek nyilvánvalóan pihennek, így nyugodtan várja a választ, közben azért nem mellékesen megkérdezi:*
- Tudok valamiben segíteni? Min dolgoztok? *Kíváncsi tekintettel méri fel a megjelölt falat, a léceket, a rengeteg szerszámot, Pycta gyöngyöző homlokát.*

3446. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-25 18:40:23
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Pihen és piheg. És piha. A férfi mellkasán fekve, lehunyt szemmel hallgatja Pycta szívverését, ami ha minden igaz, akkor lassan normalizálódik, csak úgy, mint Aenae szívverése. Lassan felszárad a verejték is a bőréről, ami miatt kicsit fázik is, ezért teste teljesen libabőrös már pár perce. Ennek ellenére nem akarózik megmozdulnia, egyik keze kinyúlik oldalra, a másikkal az elf vállát cirógatja. Az egyik lába egészen elzsibbad, de továbbra sem mozdul meg, vétek lenne megmoccanni, csak szája húzódik mosolyra. Alkalomadtán meg kell köszönje Lyznek a tippet. Hátha vannak további tippjei is. Kinyitja a szemeit, kicsit megemeli a fejét, előbb a férfi arcára vet egy futó pillantást, majd körbehordozza tekintetét a szobán, illetve az eldobált ruhadarabokon. Álomszerű minden azóta, hogy bejöttek a teraszról, egyszerre csodálatos és arcpirító az emlék, nem jellemző rá sem a hevesség, a túlzott kitárulkozás sem - hogy nyílt színen gombolja ki az ingét - de még az illetlen gondolatok is messze elkerülik általában. Újra lehunyja a szemeit és csak mosolyogva ennyit mond:*
- Piha!
*Ez a két szótag tökéletesen kifejezi azt, amit most érez. Fáradt, de elégedett, szinte lebeg. El szeretné mondani, hogy mennyire csodálatos volt, de egyszerre újra szemérmes lett és a világért sem mondana ilyeneket.*
- Szívrabló haramia, hogy pontosak legyünk.
*Suttogja visszautalva a teraszon félbehagyott beszélgetésükre. Újra felemeli a fejét és már moccan, de csak annyira, hogy megcsókolhassa az elfet.*
- És vállalom, hogy magam is az lennék. De más szívével nem tennék ám így.
*Ajkai ezúttal Pycta mellkasát érik, szívtájékon, aztán visszahajtja a fejét ugyanoda, hogy tovább hallgathassa a szívverését.*

3445. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-25 18:40:07
 ÚJ
>Aryna Yji avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72

Játékstílus: Vakmerő

//Másnap reggel//
//Gyengélkedő//
//Ertatsnoy, Umon, Aryna//

*Szerencsére nem kell győzködni senkit és megindulnak a gyengélkedő felé, ami persze beszélgetve telik el úgy-ahogy.*
-Habókmaki? *Megszeppen, mert hát ő elég komolyan elbeszélgetett a tündérrel és bár vicces volt, de nem így jellemezné akkor sem.*
-Én a komoly oldalát is mertem meg és látom benne a lehetőséget. *Jelenti ki és közben Umon szemeibe mélyeszti a saját tengerkék szemeit, hogy jegyezze meg ezt az információt és hát nem adott okot még arra, hogy a szavába kételkedjen bárki is.*
-Rendben, köszönöm. *Engedi útjára a szerzetest, biztató, hogy a növények színeit tudja, reméli jót is hoz majd nekik.*
-Miután leápoltalak, keverek ki neked egy kenőcsöt, amivel kenegethetjük majd a hátadat, ez olyan fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású készítmény lesz. *Magyarázza a tündérnek, hogy miért is kér ilyen növényeket, hisz most megoldja, hogy a seb szép legyen és tiszta, na de utána is le kell ápolni majd. Mikor megérkeznek a gyengélkedőre kinyitja az ajtót és előre engedi Ertet, majd bemegy utána és megáll kedvesen mosolyogva.*
-Ugye tudod, hogy itt *érinti meg a szívét a fiúnak* is van egy mély seb, amivel foglalkozni kell, azt is be kell gyógyítani, de ahhoz sok erő kell, de ha készen állsz, én bármikor meghallgatom mi történt, hidd el az segít és persze nem kell most rögtön belekezdened, idővel majd érzed, hogy készen állsz e rá. *Kacsint is rá biztatón, hogy ne szomorodjon el annyira, na de Aryna úgy érzi, jobb ha ezt is elmondja, mert vannak sebek, amik lelki eredetűek és jobban fájnak, mint bármilyen más seb.*
-Foglalj helyet, amíg előkészítem a dolgokat, Csillag veled van? *Érdeklődik, mert nem szeretné megijeszteni a kis állatot. Közben felméri a készletet és cérnát, tűt, meg kötöző anyagokat pakol ki egy steril helyre. Van egy kis tüzes hely, ahol lehet kifőzni dolgokat, azt életre kelti és a tőrét megforgatja a lángokban, majd lehűti hideg vízzel. Nem égetni akar vele, csak ha vágni kell, akkor nem árt ha van mivel.*

3444. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-25 17:27:51
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Egy kis tatarozás//

*Az idő telik és a munka szépen halad. A deszkákat méretre vágja és előbb a padlónál jelöli ki az illesztéseket, ahol majd a leendő falak állni fognak. A jelzésekhez szögezi a falakat tartó fadarabokat, majd ha azok készen vannak, felállítja a falakat, majd a másik oldalon is rögzíti őket. A szoba így furcsán hosszúkás lesz, de az egyből kettő lesz, így a többen férnek el az erődben.
A munka eltereli a figyelmét Aenae eltűnéséről és észre sem veszi, hogy a nap már magasan jár. A nagy fűrészeléstől meg sem hallja, hogy valaki megközelíti a szobát, ahol éppen dolgozik. Valea talán fel sem ismeri egérszürke csuhája nélkül, haját is ezúttal lófarokba fogta össze és nem a pánttal zabolázza meg, ahogy szokta.
Amikor az elf nő eléri a szobát, a földön térdel, egy széndarabbal jelöli meg, hol kellene elvágnia a lécet, hogy pontosan illeszkedjen majd a fal részéhez. Nagy igyekezetében még az állát is összekente a szénnel és most egy ujjnyi fekete csík húzódik az alsó ajkáig.
Elmélyülten méreget, számol és fűrészel, mintha mindig ezt csinálta volna, pedig eddig köze sem volt az ilyesmihez, de szerencsére elég ügyes kezű ahhoz, hogy nagy hibákat ne vétsen, de amíg nincs segítsége, addig lassabban halad.*

3443. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-25 16:40:38
 ÚJ
>Valea lae'Natar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

// Visszatérés a Vadakhoz //

*Ismételten megköszöni a vacsorát és jó éjszakát kíván mindkettejüknek. Közvetlenül azután meglátogatja a fürdőt, ahol sikerül kicsit felfrissítenie magát. Máris sokkal komfortosabban érzi magát saját bőrében. Éppen csak annyi időre öltözik fel, amíg megkeresi a Pycta által említett szobát, a kettő közül az egyiket. Magára zárva az ajtót levetkőzik, megtisztult testéről jólesik lehúzni a poros utazóruháját, kissé meggyötört lábairól pedig cipőjét.
Ezután igyekszik elaludni, de korábban említett éjszakai életmódjából fakadóan sokáig nem sikerül neki. Akkor éri az álom utol, amikor már éppen szürkülni kezd a hajnali égbolt.*

// Egy kis tatarozás //

*Végül sikeresen alszik egy négy vagy öt órát, és bár testének ennyi nem elegendő első körben, de nem érzi olyan végletekig kimerültnek magát. Az idegen környezetben viszont ennél többet nem is tud, illetve nem is akar pihenni. Felébredve megnyújtózkodik, és gyorsan magára kapja ruháit. Munkálatok hangjaira lesz figyelmes, azt nem tudja pontosan miből fakadhat, de abban biztos, hogy relatíve nagy a nyüzsgés kint.
Kíváncsi tekintettel fürkészi az épületet amint kilép a „szobájából”. Úgy tippeli nagyjából tíz és tizenegy óra között járhat az idő, ezért relatíve későn csatlakozik bárkikhez is. Ahogy halad az épületben felfigyel különböző munkaeszközökre, amitől fellelkesedik. Nem is sejti mi van készülőben, de máris úgy látja lesz lehetősége elütni a napot hasznos időtöltéssel. Első dolga az, hogy megkeresse Pyctát, az első és nagyjából egyetlen személyt aki ismer, leszámítva a lányt akivel este találkozott.*

3442. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-25 16:33:54
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

- Fogalmam sincs. *Mosolyog Aenae-re és tényleg látszik rajta, hogy nem tudja, mi az a zsabó.*
- Tehát akkor ilyen fodrok. *Próbája elképzelni és rájön, hogy talán már látott olyat, csak akkor még nem tudta, hogy azt úgy hívják, zsabó. Ennek ellenére elég nehezen képzelné el magát egy olyan ingben. Talán kicsit túlzás volna az ő ízlésének. Bár jobban belegondolva, valójában nincs is ízlése ilyen téren. Tudja, hogy kevés szebb dolog van a tó vizén csillogó hajnali napfénynél, a köd ülte domboldalnál vagy épp a csillagos égnél nyárelő idején. De hogy volna ízlése a ruhákhoz, hát azt kötve hiszi.*
- Ha te mondod, hiszek neked. De nem tudom, lesz-e alkalmam ilyen ruhákba öltözni. *Feleli halovány mosollyal és még talán el is tudja magát képzelni az Aenae által lefestett öltözékben, de azt nem tudja, mikor viselne olyat. Bár azt nem meri kijelenteni, hogy soha nem kerül esetleg rá sor.*
- Miért gondolnák? *Kérdez vissza nevetve, mert tényleg nem hiszi, hogy a többi erődlakó azt gondolná róluk, olyan szemérmesek, hogy külön ágyban alszanak. De annyira biztosan, hogy ne a teraszon essenek egymásnak.*
- Áhá, értem. Szívrabló vagyok, nem is haramia. *Mondja a csuhás nagy beleéléssel, hisz Aenae annak idején, találkozásukkor azt hitte, hogy valami erdei haramiák.*
- Ez esetben te is szívrabló vagy, ugyanolyan bűnös, mint én magam. *Ez vitán felül áll, de a csuhás nem tudja levenni a tekintetét a lassan egymás után kigombolódó ingről és a mögötte megbújó ígéretről.*
- Xauzur nem tenne ilyet, legfeljebb, ha kérném rá, de nem kérném ilyenre. *Mondja halkan, ahogy újabb gomb szabadul fel. A csuhás szárazat nyel.
Amikor pedig Aenae felkelésre bírja, nem is kell annyira erőlködnie, hamar elindulnak belefelé az irbisz pedig békésen alszik a teraszon tovább és fogalma sincs róla, miféle illetlen és bűnös dolgok történnek odabent a szobában.*

3441. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-25 15:35:04
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Visszatérés a Vadakhoz//

*A nagycsarnokba érve beérik Valea-t, majd a csuhás a konyhába megy és kihozza a füstölt húst, a zöldségeket és a cipót, majd maga is helyet foglal. Addigra Sythra és az elf nő megismerkedtek. A venár csak egy paradicsomot vesz el és egy kupa vizet tölt magának. Fáradtan gondol vissza az elmúlt két napra és úgy érzi, Aenae eltűnését leszámítva, egészen jól alakult minden.
Sythra viselkedése eléggé zárkózott, de ennek feszegetését nem erőltetné, tudja, milyen érzés hosszú magány után újra halandók közé keveredni. Valami fontos dolognak kellett történnie, ha a félvér lány feladta az egyedüllétet és visszatért. Ám az idő erre is választ fog adni. Halovány mosollyal pillant felé, ahogy enni kezd.
Valea nem nyúl a húshoz, ellenben a cipóból és a zöldségekből eszik.*
- Igen, felerészben. A zöldségek nagy részét az erdőből szerezzük be. Az Erdő Szíve bőségesen méri kincseit azoknak, akik nem akarják kizsákmányolni. *Újabb strófának ható mondat a csuhás ajkairól, de reméli, hogy vendégei nem fogják tolakodásnak venni.*
- Természetesen, Sythra, te is nyugodtan használd a fürdőt, arra találjátok, jobbra a konyha mögött. *Mosolyog mindkét vendégre.*
- Az emeleten pedig találtok szabad szobákat, csak kettő van, nem fogjátok eltéveszteni. *Mutat a lépcső felé, amely az emeletre vezet. A szabad szobák ajtaja nyitva van, de mostanra már biztossá vált, hogy a kétszemélyes szobákat át kell alakítaniuk egy személyesekké, ha férőhelyet szeretnének felszabadítani. Még az is lehet, hogy egy-két használaton kívüli helyiséget is erre a célra kell átalakítani.*
- Megmutatok nektek mindent, aztán, ha megbocsátotok, akkor lepihenek, hosszú és kalandos napok állnak mögöttem. *Mosolyog fáradtan.
Ha a vendégek beleegyeznek, akkor elpakolja az ételek maradékát, majd megmutatja a földszinti fürdőt, a szabad szobákat, majd elköszön Valea-tól és Sythra-tól.
Gyors mosakodás után az emeleti fürdőben fáradtan esik be a topázszeművel közös ágyukba. Jobb lett volna, ha Aenae mellett aludhat, de a lány ki tudja, merre jár. A csuhás csak azt reméli, hogy jól van. Gyorsan ragadja el az álom és a reggel túl gyorsan érkezik.*

//Egy kis tatarozás//
//Másnap reggel//

*Valamiért nem tudott aludni az éjjel. Bármennyire is tudja, hogy aggódnia felesleges, mégsem képes félretenni az Aenae eltűnése feletti érzéseit. Törődötten ébred, még a szokottabbnál is korábban. A fürdőben alaposan, de gyorsan lefürdik, majd a csuha helyett nadrágot és inget vesz magára, ezüst haját pedig egy lófarokba köti egy bőrszalaggal.
Legelőször a konyhába megy, hogy pár kedves szót váltson Banyával és jelezze neki, hogy kettővel többen vannak. Az ork szakácsnő csak mosolyogva csóválja a fejét, majd megcsipkedi a csuhátlan csuhás arcát.
A konyha után a facsemete kerül sorra, örömmel látja, hogy Sadmyr gondját viselte távollétében, így csak egy rövid fohásszal kéri az Erdő Szívének áldását az erődre és a venárokra, és persze Aenae-re külön, aki még mindig nem tért vissza.
Hogy gondolatait elterelje, a műhelybe megy és elkezdi összeszedni a felszereléseket a szobák átalakításához. Fűrész, kalapács, szegek, deszkák, vászon. Ideiglenes megoldás lesz csak, de legalább öt-hat hellyel tudja még növelni az erőd befogadóképességét. A használaton kívüli ágyak így is itt porosodnak, amelyeket a kétszemélyes szobákból hoztak ki az új venárok beköltözésekor.
A főépületbe visz mindent, ami kellhet és azokhoz a szobákhoz megy az emeleten, amelyeket két személyre terveztek. Eddigre a nap már felkelt, beköszöntött a hajnal és hamarosan az erődöt kalapálás, fűrészelés és a munka hangjai töltik be.*

A hozzászólás írója (Pycta del Ventus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.25 15:35:43

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346