Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Vadvéd | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 140 (2781. - 2800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346
2800. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 22:16:26
Üzenet elküldve: 2018-03-18 22:16:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Észak//
*Összefonva kezét csuhájában türelmesen vár. A távolság nem elég nagy ahhoz, hogy közbelépjen, ha bármi történne és ahhoz sem, hogy kiválóan hallja, amit beszélnek. Időközben hátára tett harci botját, melyet csuháját összehúzó kötele tart, nem veszi kézbe.*
~ Egy szertartás. Gyanúsan hangzik. ~ *Pyctával ellentétben még nem tudja magáénak a venár bizalmat, de arcára nem ülnek ki gondolatai, csak stigmái táncolnak gyanakvóan. Ettől függetlenül alig várja Pycta jelét, ami hamarosan meg is érkezik. Azonnal közelebb lép, s a törpe felé tisztelettel és halvány mosollyal arcán meghajol. Úgy, ahogy tőle elvárható, csuhájában összefont kézzel, csendesen, szinte suttogva megszólalva:*
- Fogadjon az erdő, Dirina! Umon Palasan vagyok, szintén venár. *Tekintve, hogy kérdést nem kapott, ahogy további feladatot sem, immár közelebb, de nem zavarva a törp mondandóját, megáll Pycta mellett. Stigmái arcán nyugodtak és mozdulatlanok. A szerzetes arcán kizárólag a kíváncsiság és a vendégszeretet látszik. Nem árulna el nagy titkot, ha elmondaná mennyire kíváncsi a nő szavaira. Persze az sem lenne utolsó, ha az erődöt fejleszteni lehetne, ezért ő kissé anyagias szempontból is megközelítené a kérdést. Mindenesetre az ígéret eddig jó. Kérdés, hogy valóban csak felszerelést kell e cipelni, illetve mi a többi feladat?*
*Összefonva kezét csuhájában türelmesen vár. A távolság nem elég nagy ahhoz, hogy közbelépjen, ha bármi történne és ahhoz sem, hogy kiválóan hallja, amit beszélnek. Időközben hátára tett harci botját, melyet csuháját összehúzó kötele tart, nem veszi kézbe.*
~ Egy szertartás. Gyanúsan hangzik. ~ *Pyctával ellentétben még nem tudja magáénak a venár bizalmat, de arcára nem ülnek ki gondolatai, csak stigmái táncolnak gyanakvóan. Ettől függetlenül alig várja Pycta jelét, ami hamarosan meg is érkezik. Azonnal közelebb lép, s a törpe felé tisztelettel és halvány mosollyal arcán meghajol. Úgy, ahogy tőle elvárható, csuhájában összefont kézzel, csendesen, szinte suttogva megszólalva:*
- Fogadjon az erdő, Dirina! Umon Palasan vagyok, szintén venár. *Tekintve, hogy kérdést nem kapott, ahogy további feladatot sem, immár közelebb, de nem zavarva a törp mondandóját, megáll Pycta mellett. Stigmái arcán nyugodtak és mozdulatlanok. A szerzetes arcán kizárólag a kíváncsiság és a vendégszeretet látszik. Nem árulna el nagy titkot, ha elmondaná mennyire kíváncsi a nő szavaira. Persze az sem lenne utolsó, ha az erődöt fejleszteni lehetne, ezért ő kissé anyagias szempontból is megközelítené a kérdést. Mindenesetre az ígéret eddig jó. Kérdés, hogy valóban csak felszerelést kell e cipelni, illetve mi a többi feladat?*
2799. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 21:57:51
Üzenet elküldve: 2018-03-18 21:57:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
- Legfeljebb egy hat, mondom. *nyugtatja Aenaet.*
- Majd hordok neked a könyvtárból könyveket. Ha Umon hagyott még valamit. *vigyorodik el. A szerzetes mostanában teljesen széttúrja a könyvtárat, egyszerre négy-öt kötet van mindig elöl, de folyton újabbakat szed elő.*
- Szólj, hogy mi érdekel.
- Egyelőre ezt itt hagyom neked. *bök rá a vastag gerincű, aranyozott betűs, növényábrás régi kötetre. A gerincen ott a felirat: Kimmeri Plantagenet: Gyógynövények alapfokon. A borítón egy Vérfű aprólékos részletekkel megrajzolt skarlátvörös virága.*
- Meg én ezt is órákig el tudom nézegetni. *Mutatja meg az Égatlaszt.*
- Tudod, melyik az Iribisz? Hát a Dél Sarlója?? *lelkesedik.
Aztán a komódhoz indul a tükörért, kihúzva járatlan mozdulatokkal, de segíteni akarva a felső fiókot. Azán visszahozva a kezébe adja Aenae-nek, hogy megnézze a sebet, mielőtt átkeni a gyógykenőccsel. Persze megakad a szeme a Rhéa félelme flaskán. Tegnap este adott egy ugyanilyet Seles kezébe. ~Hát ezért volt kevesebb. Amikor ideérkeztem, az egész felső polc tele volt. Aenae is issza.~
- Mndd csak, máskor is hánytál mostanában? *kérdezi óvatosan, mert hirtelen az a gyanúja támad, hátha Aenae terhes. Persze ha issza az elhajtót, akkor nem lehetne az, dehát ki tudja.*
- Mire visszaér Pycta, beforr. De a viszketést nem fogod tudni megúszni. De ne kapard le a heget. Akkor sokkal szebb lesz a helye.
- Legalább figyelheted, hogy gyógyul. *vigyorog.* - Én is mindig magamon kísérletezem.
- Különben is, hamar helyre kell jöjj. Össze kell öltsed Shen lábszárán a lupusfulgur harapást nemsokára. Úgy néz ki, bár nem akarom elkiabálni, hogy nem kap csonthártyagyulladást.
*Hát igen, ezen Isq is gondolkozott már, hogy talán le kellene itatni a maihhineket.*
- De egy egész maihhin csordának vagy húsz gallon főzetet kellene elkészítsünk. Meg miért innák meg? Biztosan megvan a saját ivóhelyük. Talán... a kedvenc ételükbe, vagy valami csemegébe kellene rejteni. *töpreng.
Az elgondolkodtató, hogy Aenae szerint csak a fúvócső jöhet szóba.*
- Amilyen vastag a bőrük, egyetlen nyílvessző nem hiszem hogy nagy kárt tenne bennük. *vélekedik azért.*
- De még sohasem lőttem nyíllal maihhinre, az az igazság.*
- Legfeljebb egy hat, mondom. *nyugtatja Aenaet.*
- Majd hordok neked a könyvtárból könyveket. Ha Umon hagyott még valamit. *vigyorodik el. A szerzetes mostanában teljesen széttúrja a könyvtárat, egyszerre négy-öt kötet van mindig elöl, de folyton újabbakat szed elő.*
- Szólj, hogy mi érdekel.
- Egyelőre ezt itt hagyom neked. *bök rá a vastag gerincű, aranyozott betűs, növényábrás régi kötetre. A gerincen ott a felirat: Kimmeri Plantagenet: Gyógynövények alapfokon. A borítón egy Vérfű aprólékos részletekkel megrajzolt skarlátvörös virága.*
- Meg én ezt is órákig el tudom nézegetni. *Mutatja meg az Égatlaszt.*
- Tudod, melyik az Iribisz? Hát a Dél Sarlója?? *lelkesedik.
Aztán a komódhoz indul a tükörért, kihúzva járatlan mozdulatokkal, de segíteni akarva a felső fiókot. Azán visszahozva a kezébe adja Aenae-nek, hogy megnézze a sebet, mielőtt átkeni a gyógykenőccsel. Persze megakad a szeme a Rhéa félelme flaskán. Tegnap este adott egy ugyanilyet Seles kezébe. ~Hát ezért volt kevesebb. Amikor ideérkeztem, az egész felső polc tele volt. Aenae is issza.~
- Mndd csak, máskor is hánytál mostanában? *kérdezi óvatosan, mert hirtelen az a gyanúja támad, hátha Aenae terhes. Persze ha issza az elhajtót, akkor nem lehetne az, dehát ki tudja.*
- Mire visszaér Pycta, beforr. De a viszketést nem fogod tudni megúszni. De ne kapard le a heget. Akkor sokkal szebb lesz a helye.
- Legalább figyelheted, hogy gyógyul. *vigyorog.* - Én is mindig magamon kísérletezem.
- Különben is, hamar helyre kell jöjj. Össze kell öltsed Shen lábszárán a lupusfulgur harapást nemsokára. Úgy néz ki, bár nem akarom elkiabálni, hogy nem kap csonthártyagyulladást.
*Hát igen, ezen Isq is gondolkozott már, hogy talán le kellene itatni a maihhineket.*
- De egy egész maihhin csordának vagy húsz gallon főzetet kellene elkészítsünk. Meg miért innák meg? Biztosan megvan a saját ivóhelyük. Talán... a kedvenc ételükbe, vagy valami csemegébe kellene rejteni. *töpreng.
Az elgondolkodtató, hogy Aenae szerint csak a fúvócső jöhet szóba.*
- Amilyen vastag a bőrük, egyetlen nyílvessző nem hiszem hogy nagy kárt tenne bennük. *vélekedik azért.*
- De még sohasem lőttem nyíllal maihhinre, az az igazság.*
2798. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 21:46:04
Üzenet elküldve: 2018-03-18 21:46:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
//Konyha//
// Denzack //
*A fiatal kis elf észre sem veszi, hogy kicsit szétesett a meséje, mert úgy előjönnek a képek és csak mondja és mondja a magáét, amíg elő nem kerül végre a kaja. Igaz segít neki előkerülni, hisz megnézte mit honnan vett elő a tegnap esti kedves néni, szóval az önkiszolgálás is remekül megy, még ha ebbe az újonc társa is benne van.
A történet elején meg sem lepődik, itt erdők vannak, hol máshol járkálna mindenki, na de mikor a démon nyulak szóba kerülnek kikerekednek a szemei és gyorsan nyel egy nagyot, mielőtt kiköpné az értékes ételt, másodszor megrágni már nem olyan jó.*
-Te most ugratsz vagy tényleg léteznek a dajkamesékből ezek a húsevő démonnyulak? *Érdeklődik és fürkészi a sárga szemeket.*
-Én nem mehetek haza, szóval maradok itt, elég jó dolgom lesz, azt mondta Pycta lehetek én is venár vadász, otthon is vadász lettem volna, de itt jobb eddig, akkora szobám van *Kezével még illusztrálja is, hogy milyen hatalmas.* amiben egy család elférne. *Bár az idilli családi kép az nála három főből áll, de mivel Zsengének ez természetes, így nem érzi lényegesnek elmondani.*
//Konyha//
// Denzack //
*A fiatal kis elf észre sem veszi, hogy kicsit szétesett a meséje, mert úgy előjönnek a képek és csak mondja és mondja a magáét, amíg elő nem kerül végre a kaja. Igaz segít neki előkerülni, hisz megnézte mit honnan vett elő a tegnap esti kedves néni, szóval az önkiszolgálás is remekül megy, még ha ebbe az újonc társa is benne van.
A történet elején meg sem lepődik, itt erdők vannak, hol máshol járkálna mindenki, na de mikor a démon nyulak szóba kerülnek kikerekednek a szemei és gyorsan nyel egy nagyot, mielőtt kiköpné az értékes ételt, másodszor megrágni már nem olyan jó.*
-Te most ugratsz vagy tényleg léteznek a dajkamesékből ezek a húsevő démonnyulak? *Érdeklődik és fürkészi a sárga szemeket.*
-Én nem mehetek haza, szóval maradok itt, elég jó dolgom lesz, azt mondta Pycta lehetek én is venár vadász, otthon is vadász lettem volna, de itt jobb eddig, akkora szobám van *Kezével még illusztrálja is, hogy milyen hatalmas.* amiben egy család elférne. *Bár az idilli családi kép az nála három főből áll, de mivel Zsengének ez természetes, így nem érzi lényegesnek elmondani.*
2797. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 21:42:00
Üzenet elküldve: 2018-03-18 21:42:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Észak//
*Széles mosollyal viszonozza a törpe nő örömét, majd az igenlő válasz elhangzásakor, Umon felé fordul, hogy magukhoz hívja a várakozó szerzetest, s míg odaér hozzájuk, visszafordul Dirina felé.*
- Igen, az Erdőszellem erdejében az erdő törvényei ítélnek, amelyeket mindenkinek be kell tartania, legyen az állat vagy vándor. *Amikor pedig a törpe nő enni és inni kér, a csuhás jön a legjobban zavarba.*
- Az Erdő Szívére, de udvariatlan vagyok. Kérlek, kerülj beljebb, azonnal kerítek neked ételt és vizet. *Beljebb lép gyorsan és az őrtorony alatti asztalhoz lép, ahol az őrség szokott enni és helyet mutat Dirina-nak.*
- Kérlek, foglalj helyet. *Saját hátizsákját kinyitva sajtot, kenyeret és szárított-sózott őzhúst tesz egy fatányérra, egy kupába pedig friss vizet önt.*
- Bocsáss meg, az erődben nem nagyon van bor, csak vízzel tudok szolgálni. Be sem mutatkoztam, de megjelenésed és a célod, kicsit kizökkentett. *Mosolyog a remélhetően helyet foglaló törpe nőre.*
- A nevem Pycta del Ventus. Fogyassz amennyi jól esik. Nem kérünk semmit cserébe, amink van, az Erdőszellemtől kaptuk, nekem öröm, ha megoszthatjuk másokkal. *Hárítja el az fizetés ígéretét. Ritkán akad ilyen érdekes vendég Vadvédben és ez a kevés étel tényleg nem jelent gondot. Talán eddigre Umon is odaér hozzájuk.*
- Esetleg, míg étkezel, mesélnél nekünk arról a szertartásról? *Kérdi óvatosan egy másik székre ülve, ha Dirina is helyet foglalt.*
*Széles mosollyal viszonozza a törpe nő örömét, majd az igenlő válasz elhangzásakor, Umon felé fordul, hogy magukhoz hívja a várakozó szerzetest, s míg odaér hozzájuk, visszafordul Dirina felé.*
- Igen, az Erdőszellem erdejében az erdő törvényei ítélnek, amelyeket mindenkinek be kell tartania, legyen az állat vagy vándor. *Amikor pedig a törpe nő enni és inni kér, a csuhás jön a legjobban zavarba.*
- Az Erdő Szívére, de udvariatlan vagyok. Kérlek, kerülj beljebb, azonnal kerítek neked ételt és vizet. *Beljebb lép gyorsan és az őrtorony alatti asztalhoz lép, ahol az őrség szokott enni és helyet mutat Dirina-nak.*
- Kérlek, foglalj helyet. *Saját hátizsákját kinyitva sajtot, kenyeret és szárított-sózott őzhúst tesz egy fatányérra, egy kupába pedig friss vizet önt.*
- Bocsáss meg, az erődben nem nagyon van bor, csak vízzel tudok szolgálni. Be sem mutatkoztam, de megjelenésed és a célod, kicsit kizökkentett. *Mosolyog a remélhetően helyet foglaló törpe nőre.*
- A nevem Pycta del Ventus. Fogyassz amennyi jól esik. Nem kérünk semmit cserébe, amink van, az Erdőszellemtől kaptuk, nekem öröm, ha megoszthatjuk másokkal. *Hárítja el az fizetés ígéretét. Ritkán akad ilyen érdekes vendég Vadvédben és ez a kevés étel tényleg nem jelent gondot. Talán eddigre Umon is odaér hozzájuk.*
- Esetleg, míg étkezel, mesélnél nekünk arról a szertartásról? *Kérdi óvatosan egy másik székre ülve, ha Dirina is helyet foglalt.*
2796. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 21:25:25
Üzenet elküldve: 2018-03-18 21:25:25
ÚJ
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Leon szobája//
*Talán túlzás is vitának nevezni valamit, ami ennyire egyoldalú. Seles megint túlkomplikál mindent, már ő maga is érzi, ahogy kibukott belőle ez az egész baba-ügy. De úgy gondolja, a sok kellemetlenség leginkább abból ered, hogy fél, és ebben nagyon nagy segítség, hogy Leon nem kiabál vele, vagy nem sértődik meg, amiért azt mondta, amit. Eredetileg nagyon fél attól, hogy hogyan reagál majd, mert úgy érzi, hogy ez rányomja a bélyegét a kapcsolatukra, de hihetetlenül megkönnyebbül, mikor… jól.*
- Amikor én szeretném? *Mondja neki szinte meghökkenve, és kibújik a takaró alól, mintha nem hinne a fülének. Még sírni is elfelejt, mikor a férfi fölé mászik, és olyan gyengéden és szeretően beszélni kezd hozzá arról, hogy ő milyen jó anya lenne. Még néhányat szipog, de aztán valami egészen más önti el, ami az előbb talán kicsit elmaradt a nagy bizonytalanság miatt, és Leon testének érintésétől újra felgyülemlik benne. Ezen csak ront a helyzet, hogy még Leon csókolgatni is kezdi.*
- Öhm… *Mordul, egy kicsit zavartan, mert túl sok ez neki hirtelen, hogy feldolgozza. Megsimogatja a férfi arcát.* Jó! Én… Jó. Minden nagyon jó. *Ismeri be, és végre, sírás ide vagy oda, szélesen elmosolyodik.* Azt hittem, megharagszol majd, vagy kiabálsz velem… Nem tudom, miért hittem. Többé nem fogom ezt hinni. Elmondok neked mindent, megígérem. *Mondja, és amilyen hálásan csak tudja, megcsókolja Leont. A barna szemekbe néz, habár sötét van ahhoz, hogy tisztán kivegye a férfi arcát. Egy kósza gondolat keríti hatalmába, de nem meri Leon előtt kimondani, túlságosan váratlanul érné, hogy megint ilyeneken gondolkodik.*
~ Két napja vagyunk egy pár, és gyengédebben bánik velem, mint a tulajdon férjem tette. Seles, te ostoba, megfogtad Teysus lábát! ~
*Nem tudja eldönteni, hogy segít-e rajta vagy ront-e a helyzetén, hogy ettől végképp Leonra vágyik testben és lélekben is.*
*Talán túlzás is vitának nevezni valamit, ami ennyire egyoldalú. Seles megint túlkomplikál mindent, már ő maga is érzi, ahogy kibukott belőle ez az egész baba-ügy. De úgy gondolja, a sok kellemetlenség leginkább abból ered, hogy fél, és ebben nagyon nagy segítség, hogy Leon nem kiabál vele, vagy nem sértődik meg, amiért azt mondta, amit. Eredetileg nagyon fél attól, hogy hogyan reagál majd, mert úgy érzi, hogy ez rányomja a bélyegét a kapcsolatukra, de hihetetlenül megkönnyebbül, mikor… jól.*
- Amikor én szeretném? *Mondja neki szinte meghökkenve, és kibújik a takaró alól, mintha nem hinne a fülének. Még sírni is elfelejt, mikor a férfi fölé mászik, és olyan gyengéden és szeretően beszélni kezd hozzá arról, hogy ő milyen jó anya lenne. Még néhányat szipog, de aztán valami egészen más önti el, ami az előbb talán kicsit elmaradt a nagy bizonytalanság miatt, és Leon testének érintésétől újra felgyülemlik benne. Ezen csak ront a helyzet, hogy még Leon csókolgatni is kezdi.*
- Öhm… *Mordul, egy kicsit zavartan, mert túl sok ez neki hirtelen, hogy feldolgozza. Megsimogatja a férfi arcát.* Jó! Én… Jó. Minden nagyon jó. *Ismeri be, és végre, sírás ide vagy oda, szélesen elmosolyodik.* Azt hittem, megharagszol majd, vagy kiabálsz velem… Nem tudom, miért hittem. Többé nem fogom ezt hinni. Elmondok neked mindent, megígérem. *Mondja, és amilyen hálásan csak tudja, megcsókolja Leont. A barna szemekbe néz, habár sötét van ahhoz, hogy tisztán kivegye a férfi arcát. Egy kósza gondolat keríti hatalmába, de nem meri Leon előtt kimondani, túlságosan váratlanul érné, hogy megint ilyeneken gondolkodik.*
~ Két napja vagyunk egy pár, és gyengédebben bánik velem, mint a tulajdon férjem tette. Seles, te ostoba, megfogtad Teysus lábát! ~
*Nem tudja eldönteni, hogy segít-e rajta vagy ront-e a helyzetén, hogy ettől végképp Leonra vágyik testben és lélekben is.*
2795. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 21:10:29
Üzenet elküldve: 2018-03-18 21:10:29
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Észak//
*A jövevény őszinte örömmel bólint.*
-Ez igazán nagyszerű! Akár azonnal indulhatunk is. Akárki jöhet, aki arra alkalmasnak érzi magát. Különben nem számítok veszélyre, de hát ebben a nagy rengetegben sokféle veszélyes állat megél. Persze, jónak mondom. *Pyctára mosolyog, aztán a homlokához kap, mint akinek eszébe jutott valami.*
-Ha esetleg meg tudtuk kínálni egy kis friss vízzel és étellel, az még külön jól esne az út előtt. Persze mindenért fizetek, aminek ára van.
*Nyomatékul megérinti az erszényt, ami utazó köpenye alatt, a derekán lóg.*
*A jövevény őszinte örömmel bólint.*
-Ez igazán nagyszerű! Akár azonnal indulhatunk is. Akárki jöhet, aki arra alkalmasnak érzi magát. Különben nem számítok veszélyre, de hát ebben a nagy rengetegben sokféle veszélyes állat megél. Persze, jónak mondom. *Pyctára mosolyog, aztán a homlokához kap, mint akinek eszébe jutott valami.*
-Ha esetleg meg tudtuk kínálni egy kis friss vízzel és étellel, az még külön jól esne az út előtt. Persze mindenért fizetek, aminek ára van.
*Nyomatékul megérinti az erszényt, ami utazó köpenye alatt, a derekán lóg.*
2794. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 20:56:50
Üzenet elküldve: 2018-03-18 20:56:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Leon szobája//
*Leon nem gondolta volna, hogy kapcsolatuk, ami még csak tegnap reggel kezdődött, máris vitába fog futni. Azonban arra még annyira sem gondolt, hogy Seles éppen az együttlétük után fogja azt mondani, hogy kapcsolatuk képlékeny, és nem örökké fog tartani. Persze Leon eddigi összes kapcsolatára úgy tekintett, mint ami haláláig ér, de erre most nem tud gondolni.* ~Miért ilyen bonyolult ez az egész? Minek ez a felesleges előre gondolkozás mindig? Lesz ami lesz, aztán jó lesz!~ *persze ezt nem mondja ki hangosan, mert úgy sejti, nagyon megbántaná vele szerelmét.*
-Nem értem valóban! *Húzza fel a szemöldökét, és nem mosolyog, ahogy szokott, de kifejezett bosszúságot sem látni most arcán.*
-Az ami Umonnal történt, az egyáltalán nincs hatással rád. Én itt vagyok, megvédelek! Pycta meg látod, nem volt ott, amikor rátámadott! Ennyire egyszerű a dolog! *Tényleg nem tudja mi ez a sok beszéd az anyasággal meg felelősséggel. A gyerek az gyerek. Megszületik, elvan magában itt a biztonságos falak között!*
-Jaj ugyan már! Nálad szeretőbb és gondoskodóbb nőt hirtelen nem is tudnék mondani! A lányuknak csodás élete lesz! *Aztán, a korrektség kedvéért hozzátesz még egy mondatot.*
-Persze, csak akkor ha megszületik, és akkor fog születni, ha te szeretnéd! *Aztán amikor sírva fakad a lány, Leon egyszerűen fölé hajol, és két könyökével támaszkodik, úgy, hogy orruk összeérjen.*
-Ne sírj! Ígérj meg nekem valamit jó? *Mosolyog rá, mintha mi sem történt volna.*
-Nem gondolkozol többet ostobaságokon, hanem ha valami gyötör, akkor azt elmondod nekem, jó? *Belecsókol szerelme nyakába.*
-Aztán, ha így lesz, nem fogunk eljutni addig, hogy sírnod kelljen, mert rögtön megbeszéljük!
*Leon nem gondolta volna, hogy kapcsolatuk, ami még csak tegnap reggel kezdődött, máris vitába fog futni. Azonban arra még annyira sem gondolt, hogy Seles éppen az együttlétük után fogja azt mondani, hogy kapcsolatuk képlékeny, és nem örökké fog tartani. Persze Leon eddigi összes kapcsolatára úgy tekintett, mint ami haláláig ér, de erre most nem tud gondolni.* ~Miért ilyen bonyolult ez az egész? Minek ez a felesleges előre gondolkozás mindig? Lesz ami lesz, aztán jó lesz!~ *persze ezt nem mondja ki hangosan, mert úgy sejti, nagyon megbántaná vele szerelmét.*
-Nem értem valóban! *Húzza fel a szemöldökét, és nem mosolyog, ahogy szokott, de kifejezett bosszúságot sem látni most arcán.*
-Az ami Umonnal történt, az egyáltalán nincs hatással rád. Én itt vagyok, megvédelek! Pycta meg látod, nem volt ott, amikor rátámadott! Ennyire egyszerű a dolog! *Tényleg nem tudja mi ez a sok beszéd az anyasággal meg felelősséggel. A gyerek az gyerek. Megszületik, elvan magában itt a biztonságos falak között!*
-Jaj ugyan már! Nálad szeretőbb és gondoskodóbb nőt hirtelen nem is tudnék mondani! A lányuknak csodás élete lesz! *Aztán, a korrektség kedvéért hozzátesz még egy mondatot.*
-Persze, csak akkor ha megszületik, és akkor fog születni, ha te szeretnéd! *Aztán amikor sírva fakad a lány, Leon egyszerűen fölé hajol, és két könyökével támaszkodik, úgy, hogy orruk összeérjen.*
-Ne sírj! Ígérj meg nekem valamit jó? *Mosolyog rá, mintha mi sem történt volna.*
-Nem gondolkozol többet ostobaságokon, hanem ha valami gyötör, akkor azt elmondod nekem, jó? *Belecsókol szerelme nyakába.*
-Aztán, ha így lesz, nem fogunk eljutni addig, hogy sírnod kelljen, mert rögtön megbeszéljük!
2793. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 20:43:24
Üzenet elküldve: 2018-03-18 20:43:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Észak//
*A lombzöld tekintet előtt álló alak valóban megnyerő külsejű, a csuhást csak az lepi meg, hogy törpe az illető, ám ez az apró meglepetés nem tükröződik lágy vonásain. Keskeny ajka barátságos mosolyra görbül, ahogy meghajol a bemutatkozó nő felé és közelebb lép hozzá, mert mondanivalója kíváncsivá teszi.*
- Egy szertartást? *Kérdez vissza, de inkább csak azért, hogy átgondolja a hallottakat. Ugyan menniük kellene, de ez a szertartás elég érdekesen hangzik, arról nem is beszélve, hogy az Erdő Szívében volna ez a szertartás.*
- Nagyon szívesen elkísérlek és segítek, amiben tudok. Az erdőt nálam kevesen ismerik jobban és az árnyékom sem aggaszt. Venárok vagyunk, Erdőmélye védelmezői, magam pedig az Erdőszellem szerzetese. *Mosolyog a törpe nőre. Bár semmiféle fegyvert nem látni nála a kopott alkarvédőkön kívül, mégis a tartása, kisugárzása nem hagy kétséget afelől, hogy képes megvédeni magát.*
- Ha nem jelent gondot, egy másik társam is elkísérne. *Fordul a nem messze várakozó Umon felé, de csak akkor hívja oda magukhoz, ha Dirina igent mond. Nem szeretné itt hagyni az erődben történtek után.
Az ő felszerelése csak egy hátizsákból áll, melyet a konyhán készítettek össze neki. Fekete kenyér, sajt, szárított őzhús és egy tömlő víz van benne. Egy ugyanilyen vár Umonra is, ha vele tarthat, hisz éppen útra akartak kelni, ám a törpe nő érkezése miatt kicsit eltolják az utazást.*
*A lombzöld tekintet előtt álló alak valóban megnyerő külsejű, a csuhást csak az lepi meg, hogy törpe az illető, ám ez az apró meglepetés nem tükröződik lágy vonásain. Keskeny ajka barátságos mosolyra görbül, ahogy meghajol a bemutatkozó nő felé és közelebb lép hozzá, mert mondanivalója kíváncsivá teszi.*
- Egy szertartást? *Kérdez vissza, de inkább csak azért, hogy átgondolja a hallottakat. Ugyan menniük kellene, de ez a szertartás elég érdekesen hangzik, arról nem is beszélve, hogy az Erdő Szívében volna ez a szertartás.*
- Nagyon szívesen elkísérlek és segítek, amiben tudok. Az erdőt nálam kevesen ismerik jobban és az árnyékom sem aggaszt. Venárok vagyunk, Erdőmélye védelmezői, magam pedig az Erdőszellem szerzetese. *Mosolyog a törpe nőre. Bár semmiféle fegyvert nem látni nála a kopott alkarvédőkön kívül, mégis a tartása, kisugárzása nem hagy kétséget afelől, hogy képes megvédeni magát.*
- Ha nem jelent gondot, egy másik társam is elkísérne. *Fordul a nem messze várakozó Umon felé, de csak akkor hívja oda magukhoz, ha Dirina igent mond. Nem szeretné itt hagyni az erődben történtek után.
Az ő felszerelése csak egy hátizsákból áll, melyet a konyhán készítettek össze neki. Fekete kenyér, sajt, szárított őzhús és egy tömlő víz van benne. Egy ugyanilyen vár Umonra is, ha vele tarthat, hisz éppen útra akartak kelni, ám a törpe nő érkezése miatt kicsit eltolják az utazást.*
2792. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 20:41:58
Üzenet elküldve: 2018-03-18 20:41:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Leon szobája//
*Seles kényelmetlenül fészkelődik, és békítően megcsókolja a férfi vállát.*
- Én nem akarom, hogy szomorú legyél. *Mondja olyan fáradtan és törékenyen, amilyet csak ki tud belőle hozni ez a helyzet, miközben itt hever valakivel, akit szeret. A viták mindig nehezek egy kapcsolatban, de Seles nem akarja így kezdeni az övét. Megremeg a hangja.* Én csak…
*Attól, hogy Leon még mindig szereti, megnyugszik egy kissé, és a simogatástól elmosolyodik, de amit mond, az megint nem tetszik neki.*
~ Miért ilyen naiv? ~ *Töpreng el. Már nem mintha zavarná, sőt mindig van abban valami kifejezetten bájos, ha egy férfi gyereket akar, de most csak neki okoz fejtörést a dolog, hogy mit feleljen, amivel kibékíti Leont a helyzettel.*
- Jaj… Én is nagyon szeretlek. *Nagyot sóhajt, és megsimogatja őt. Tudja, hogy csak annyit kell tennie, hogy elmondja Leonnak, amit Isqehának elmondott az imént, de ez ironikus módon – talán a tét miatt – sokkal nehezebbnek tűnik.* És megkísérlem, hogy legalább annyira szeretnék egy babát, mint te. Mindig is szerettem volna… Olyan jó lenne, ha lenne egy kislányunk. De én még olyan képlékenynek érzem ezt az egészet. Minden új nekem, Vadvéd is, a kapcsolat is… Az pedig egyenesen megijeszt, hogy anya legyek. Nem… Nem hiszem, hogy érted ezt. *Mondja neki nagyon óvatosan, mert nem akarja megbántani, de azért ki szeretné mondani az őszintét.* Azt hiszem, ehhez talán nőnek kell lenni. Lehet, hogy csak én érzem így, és egy normális nő sem. De egy kisbaba olyan felelősség, amit nem tudnék elviselni, még nem… Lehet, hogy nem is olyan soká igen, de most nem… *Már nem tudja megállítani, csak úgy ömlik belőle a szó.* Annyira féltem amiatt, ami Umonnal történt, és egy pillanatra azt hittem, hogy megint világgá megyek, és csak az tartott vissza, hogy te itt vagy nekem! Én nem lennék jó anya!
*Úgy érzi, értéktelen, és hiába harsog a fejében Isqeha hangja, hogy jó anya lenne, elpityeredik, aztán rögtön el is szégyelli magát.*
- Jaj nekem… Ne haragudj! *Törölgeti a kézfejével a szemét.* Ezt az estét is elrontottam. Annyira, annyira sajnálom! *Mondja, és a szégyentől vörösen elbújik a takaró alá.*
*Seles kényelmetlenül fészkelődik, és békítően megcsókolja a férfi vállát.*
- Én nem akarom, hogy szomorú legyél. *Mondja olyan fáradtan és törékenyen, amilyet csak ki tud belőle hozni ez a helyzet, miközben itt hever valakivel, akit szeret. A viták mindig nehezek egy kapcsolatban, de Seles nem akarja így kezdeni az övét. Megremeg a hangja.* Én csak…
*Attól, hogy Leon még mindig szereti, megnyugszik egy kissé, és a simogatástól elmosolyodik, de amit mond, az megint nem tetszik neki.*
~ Miért ilyen naiv? ~ *Töpreng el. Már nem mintha zavarná, sőt mindig van abban valami kifejezetten bájos, ha egy férfi gyereket akar, de most csak neki okoz fejtörést a dolog, hogy mit feleljen, amivel kibékíti Leont a helyzettel.*
- Jaj… Én is nagyon szeretlek. *Nagyot sóhajt, és megsimogatja őt. Tudja, hogy csak annyit kell tennie, hogy elmondja Leonnak, amit Isqehának elmondott az imént, de ez ironikus módon – talán a tét miatt – sokkal nehezebbnek tűnik.* És megkísérlem, hogy legalább annyira szeretnék egy babát, mint te. Mindig is szerettem volna… Olyan jó lenne, ha lenne egy kislányunk. De én még olyan képlékenynek érzem ezt az egészet. Minden új nekem, Vadvéd is, a kapcsolat is… Az pedig egyenesen megijeszt, hogy anya legyek. Nem… Nem hiszem, hogy érted ezt. *Mondja neki nagyon óvatosan, mert nem akarja megbántani, de azért ki szeretné mondani az őszintét.* Azt hiszem, ehhez talán nőnek kell lenni. Lehet, hogy csak én érzem így, és egy normális nő sem. De egy kisbaba olyan felelősség, amit nem tudnék elviselni, még nem… Lehet, hogy nem is olyan soká igen, de most nem… *Már nem tudja megállítani, csak úgy ömlik belőle a szó.* Annyira féltem amiatt, ami Umonnal történt, és egy pillanatra azt hittem, hogy megint világgá megyek, és csak az tartott vissza, hogy te itt vagy nekem! Én nem lennék jó anya!
*Úgy érzi, értéktelen, és hiába harsog a fejében Isqeha hangja, hogy jó anya lenne, elpityeredik, aztán rögtön el is szégyelli magát.*
- Jaj nekem… Ne haragudj! *Törölgeti a kézfejével a szemét.* Ezt az estét is elrontottam. Annyira, annyira sajnálom! *Mondja, és a szégyentől vörösen elbújik a takaró alá.*
2791. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 20:25:09
Üzenet elküldve: 2018-03-18 20:25:09
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Észak//
*Megnyerő alak kerül Pycta szeme elé. Átlagos magasságú törpe nő az illető. Testét egyszerű, de jó minőségű kombinált vért takarja, oldalán kard és fejsze, hátán pajzs és hosszabb utazásra alkalmas háti zsák, kezében vándor bot. Arcát látva nem gondolhatja senki, hogy egy veszélyes, agresszív lényről van szó. A magabiztos, mégis kedves mosoly, a barátságos pillantás, amit körbe hordoz a nyíló kapuval elé táruló látványon, bárkit meggyőzhet, hogy ha nem akar a nő ellenére tenni, biztosan nem kell tartania tőle. A nő pedig, miután végzett a látvány gyors mustrájával, udvariasan biccent Pycta felé.*
-Üdv neked! A nevem Dirina. Azért utaztam ilyen sokat, hogy ezen a vidéken végre hajtsak egy szertartást. Ennél még egy kicsit északabbra szeretnék utazni. Ehhez keresek kísérőt, aki segít hozni a holmit és aki nem ijed meg az árnyékától. Ha ismeri az erdőt, az sem hátrány. Az út nem hosszú, gyorsan megjárnánk. A fizetséget illetően nagylelkű vagyok.
*Hatásszünet.*
-Akad itt olyan, aki velem tartana?
*Megnyerő alak kerül Pycta szeme elé. Átlagos magasságú törpe nő az illető. Testét egyszerű, de jó minőségű kombinált vért takarja, oldalán kard és fejsze, hátán pajzs és hosszabb utazásra alkalmas háti zsák, kezében vándor bot. Arcát látva nem gondolhatja senki, hogy egy veszélyes, agresszív lényről van szó. A magabiztos, mégis kedves mosoly, a barátságos pillantás, amit körbe hordoz a nyíló kapuval elé táruló látványon, bárkit meggyőzhet, hogy ha nem akar a nő ellenére tenni, biztosan nem kell tartania tőle. A nő pedig, miután végzett a látvány gyors mustrájával, udvariasan biccent Pycta felé.*
-Üdv neked! A nevem Dirina. Azért utaztam ilyen sokat, hogy ezen a vidéken végre hajtsak egy szertartást. Ennél még egy kicsit északabbra szeretnék utazni. Ehhez keresek kísérőt, aki segít hozni a holmit és aki nem ijed meg az árnyékától. Ha ismeri az erdőt, az sem hátrány. Az út nem hosszú, gyorsan megjárnánk. A fizetséget illetően nagylelkű vagyok.
*Hatásszünet.*
-Akad itt olyan, aki velem tartana?
2790. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 20:21:53
Üzenet elküldve: 2018-03-18 20:21:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Leon szobája//
*Leon az együttlétkor nem érzi meg, hogy valami baj lenne, és ugyan olyan katartikus élményként dől be az ágyba, ahogy először is a dézsa vizébe. Azonban amikor a lány a nevét mondja, tudja, hogy valami fontost akar kérdezni, így odafordul, és teljes egészében csak rá figyel.*
-Mondjad csak! *Mosolyog szerelmére, bár a habogásból gyakorlatilag először szinte semmit nem ért. Ezt be is tudhatná annak, hogy milyen jól szerepelt, de aztán a hangszín érzelmesre, szinte már szomorúra vált.*
-Igen? Mi van vele? *Értetlenkedik egy sor feleslegesen, hiszen rögtön jön a magyarázat is. Eléggé lesújtja amit hall, és rögtön szóra is nyitja a száját, de egy pillanat múlva már be is csukja, hogy egy fél perc után fejtse ki gondolatait.*
-Tudod, kicsit szomorú vagyok emiatt! *Inkább visszafekszik, hogy a plafont nézze miközben beszél.*
-Persze nem haragszom, hiszen jobban szeretlek annál, hogy ilyesmin fennakadjak! *Húzza el a száját.*
-Ha belegondolsz, úgysem mosta aktuális! Mire megszületik a baba, már majd egy év el fog telni míg együtt vagyunk! Az már nem olyan kevés idő! *Aztán visszafordul, és hirtelen mozdulattal végig simít a lány haján és arcán.*
-Igazából, a lényeg, hogy te itt legyél nekem! A többi meg majd kialakul!
*Leon az együttlétkor nem érzi meg, hogy valami baj lenne, és ugyan olyan katartikus élményként dől be az ágyba, ahogy először is a dézsa vizébe. Azonban amikor a lány a nevét mondja, tudja, hogy valami fontost akar kérdezni, így odafordul, és teljes egészében csak rá figyel.*
-Mondjad csak! *Mosolyog szerelmére, bár a habogásból gyakorlatilag először szinte semmit nem ért. Ezt be is tudhatná annak, hogy milyen jól szerepelt, de aztán a hangszín érzelmesre, szinte már szomorúra vált.*
-Igen? Mi van vele? *Értetlenkedik egy sor feleslegesen, hiszen rögtön jön a magyarázat is. Eléggé lesújtja amit hall, és rögtön szóra is nyitja a száját, de egy pillanat múlva már be is csukja, hogy egy fél perc után fejtse ki gondolatait.*
-Tudod, kicsit szomorú vagyok emiatt! *Inkább visszafekszik, hogy a plafont nézze miközben beszél.*
-Persze nem haragszom, hiszen jobban szeretlek annál, hogy ilyesmin fennakadjak! *Húzza el a száját.*
-Ha belegondolsz, úgysem mosta aktuális! Mire megszületik a baba, már majd egy év el fog telni míg együtt vagyunk! Az már nem olyan kevés idő! *Aztán visszafordul, és hirtelen mozdulattal végig simít a lány haján és arcán.*
-Igazából, a lényeg, hogy te itt legyél nekem! A többi meg majd kialakul!
2789. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 20:09:48
Üzenet elküldve: 2018-03-18 20:09:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Leon szobája//
*Ez után a hosszú nap után nincs is jobb, mint Leon csókjai és érintései közben kiengedni a feszültséget. Seles meztelenül pihen a férfi karjaiban, homlokát párja állához érinti, és ujjaival izmos mellkasán játszik. Még mindig mosolyog azért, ami az előbb történt, de ez a pillanat már korántsem olyan felhőtlen, mint amilyen a fürdőben volt… Isqeha szavai nyomán egy kis sötét felleg úszott fölé, amiről nem tud nem tudomást venni.*
- Leon? *Moccan meg kissé, és csak reméli, hogy a férfi nem alszik. Mikor megbizonyosodik róla, úgy helyezkedik, hogy a szemébe nézhessen.* Ha már gyerekek meg lányok… Beszélhetnénk valami fontosról? Ami a… *Megremeg a hangja.* Szóval azzal kapcsolatos, amit most csináltunk, meg amit a fürdőben, és amitől ugye… *Arra gondol, hogy nem hibáztathatja Leont, ha ebből egy kukkot sem ért, mert ő maga sem értene belőle egy szót sem. Megköszörüli a torkát, és újrakezdi.*
- Csak egy napja vagyunk együtt, és arra gondoltam, hogy nekem még korai lenne ez a baba-dolog. *Böki ki megszeppenve. Csak reméli, hogy Leon nem haragszik meg, annyira fontos neki a téma.*
*Ez után a hosszú nap után nincs is jobb, mint Leon csókjai és érintései közben kiengedni a feszültséget. Seles meztelenül pihen a férfi karjaiban, homlokát párja állához érinti, és ujjaival izmos mellkasán játszik. Még mindig mosolyog azért, ami az előbb történt, de ez a pillanat már korántsem olyan felhőtlen, mint amilyen a fürdőben volt… Isqeha szavai nyomán egy kis sötét felleg úszott fölé, amiről nem tud nem tudomást venni.*
- Leon? *Moccan meg kissé, és csak reméli, hogy a férfi nem alszik. Mikor megbizonyosodik róla, úgy helyezkedik, hogy a szemébe nézhessen.* Ha már gyerekek meg lányok… Beszélhetnénk valami fontosról? Ami a… *Megremeg a hangja.* Szóval azzal kapcsolatos, amit most csináltunk, meg amit a fürdőben, és amitől ugye… *Arra gondol, hogy nem hibáztathatja Leont, ha ebből egy kukkot sem ért, mert ő maga sem értene belőle egy szót sem. Megköszörüli a torkát, és újrakezdi.*
- Csak egy napja vagyunk együtt, és arra gondoltam, hogy nekem még korai lenne ez a baba-dolog. *Böki ki megszeppenve. Csak reméli, hogy Leon nem haragszik meg, annyira fontos neki a téma.*
2788. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 19:36:26
Üzenet elküldve: 2018-03-18 19:36:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
//Konyha//
//Mirazsik//
* Meglepődik, mert azt hitte, hogy fajgyűlölő a lány, de valószínűleg inkább nem látott még Denzackhoz hasonlót. A sötételf kicsit örül, hogy talált valakit aki kedveli a bőrszínét. A lány történetét csak egy darabon tudja követni utána zavarossá válik az egész és nincs összefüggés se a történések közt, érzi Denzack, hogy az elf sok fontos részletet kihagy történetéből, de nem is faggatózik, mert tulajdonképpen nem hal bele, ha nem osztják meg vele az információt. Amint beérnek a konyhába, Zsenge rögvest elő is pakol egy kis ételt kettejük számára, így Denzackra már csak egy feladat marad, hogy egyen. *
- Nos, éppen az erdőben jártam, amikor démon nyulak támadtak rám, de szerencsére volt nálam egy kis elemózsia amivel el tudtam el tudtam csalni őket tőlem. Súlyos sérülésekkel mentem az erdőben, míg ráleltem egy vadászcsapatra, akiknek néhány tagját ismerem is, és behoztak ide. Azóta itt vagyok és, ha tehetem nem is megyek el. Hiszen itt sokkal jobban megy a sorom. Te meddig tervezel maradni?
A hozzászólás írója (Denzack, a kegyetlen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.18 19:37:48
//Konyha//
//Mirazsik//
* Meglepődik, mert azt hitte, hogy fajgyűlölő a lány, de valószínűleg inkább nem látott még Denzackhoz hasonlót. A sötételf kicsit örül, hogy talált valakit aki kedveli a bőrszínét. A lány történetét csak egy darabon tudja követni utána zavarossá válik az egész és nincs összefüggés se a történések közt, érzi Denzack, hogy az elf sok fontos részletet kihagy történetéből, de nem is faggatózik, mert tulajdonképpen nem hal bele, ha nem osztják meg vele az információt. Amint beérnek a konyhába, Zsenge rögvest elő is pakol egy kis ételt kettejük számára, így Denzackra már csak egy feladat marad, hogy egyen. *
- Nos, éppen az erdőben jártam, amikor démon nyulak támadtak rám, de szerencsére volt nálam egy kis elemózsia amivel el tudtam el tudtam csalni őket tőlem. Súlyos sérülésekkel mentem az erdőben, míg ráleltem egy vadászcsapatra, akiknek néhány tagját ismerem is, és behoztak ide. Azóta itt vagyok és, ha tehetem nem is megyek el. Hiszen itt sokkal jobban megy a sorom. Te meddig tervezel maradni?
A hozzászólás írója (Denzack, a kegyetlen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.18 19:37:48
2787. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 19:22:19
Üzenet elküldve: 2018-03-18 19:22:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az Erdő Szívének teológiája//
*Isq korán kel, ahogy szokott. Lassan megszokássá válik nála a patakban való reggeli fürdés, most, hogy a tavasz az oly sokáig tartó időszakként megélt bujkálásból már végre előmerészkedett, sőt, büszkén nyargalászik a tavaszi szelek hátán Erdőmélye felett. Ilyenkor sokan még az igazak álmát alusszák az erődben. Már végzett, jókedvűen tart felfelé a szobájába. Kis gondolkodás után nyitva hagyja az ablaktáblákat, úgy indul el lefelé, miután rendet rak az apró szobában, csak a szennyest hagyja elöl Lealának. Hadd jöjjön csak befelé kintről, az erdő felől a tavasz buzdító üzenete.
Aztán lenyargal a csigalépcsőn a könyvtárba, ki a folyosóra, át a műhelyen meg a nagycsarnokon át a konyhába. Banyát szerencsére éppen jó hangulatban találja, úgy látszik, a tavasz a mindig zsörtölődő termetes ork asszonyságra is jó hatással van. Isq legalábbis erre gondol a ritka jószerencse miatt, hogy nem teremtik le megint valamiért. Ha nem lenne eleve hihetetlen a dolog, még az is megfordulna a fejében, hogy a konyhából, miután megkapta a reggelijét, és Banya visszatért a szentélyébe, dudorászás hallatszik.
Alaposan megreggelizik, a frissen sült kis apró, édes cipók igazán finomak, az áfonyalekvár remek, és a nagy bögre kecsketej is hamar eltűnik Isqeha csuprából.
Gyorsan visszaviszi az üres edényeket a konyhába, aztán elindul kifelé az udvarba. Most, hogy itt a koratavasz, a teendők egyre csak sokasodnak Vadvédben.
Odakint, az udvaron, a tél zordságától még parázstartók melegével óvott kis facsemete körül ott találja Pyctát. Valami oszlopokkal dolgozik a kis fa körül elmélyülten, nem messze tőle Xauzur hever és a hasát sütteti a nap egyre erősödő melegével.*
- Jó reggelt! *köszön rá a venár vezérre vidáman.* - Mivel dolgozol? *Kíváncsiskodik. Azt tudja, hogy a kis csemetefa nem véletlenül van idekint, és nem odabent, a szentélyben. Hogyan is lehetne az Erdőszellem lényegét egy épület falai közt megtalálni. De igazából a fa történetéről, vagy hogy ki is ültette, nem sokat tud. Az, akit Pycta a Fákban Lakónak hív, Isq számára sem ismeretlen. De valójában még sohasem beszélgetett róla Pyctával.*
- Egészen fiatal kis fa. Te ültetted? Vagy az itt élők valamelyike, és a gondozása maradt ránk? Te tudod a történetét? *kíváncsiskodik. Ha választ kap a kérdéseire, valószínű egészen belelkesedik.*
- Tudok valamiben segíteni? *ajánlja fel a részvételt a munkában.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.18 19:54:22
//Az Erdő Szívének teológiája//
*Isq korán kel, ahogy szokott. Lassan megszokássá válik nála a patakban való reggeli fürdés, most, hogy a tavasz az oly sokáig tartó időszakként megélt bujkálásból már végre előmerészkedett, sőt, büszkén nyargalászik a tavaszi szelek hátán Erdőmélye felett. Ilyenkor sokan még az igazak álmát alusszák az erődben. Már végzett, jókedvűen tart felfelé a szobájába. Kis gondolkodás után nyitva hagyja az ablaktáblákat, úgy indul el lefelé, miután rendet rak az apró szobában, csak a szennyest hagyja elöl Lealának. Hadd jöjjön csak befelé kintről, az erdő felől a tavasz buzdító üzenete.
Aztán lenyargal a csigalépcsőn a könyvtárba, ki a folyosóra, át a műhelyen meg a nagycsarnokon át a konyhába. Banyát szerencsére éppen jó hangulatban találja, úgy látszik, a tavasz a mindig zsörtölődő termetes ork asszonyságra is jó hatással van. Isq legalábbis erre gondol a ritka jószerencse miatt, hogy nem teremtik le megint valamiért. Ha nem lenne eleve hihetetlen a dolog, még az is megfordulna a fejében, hogy a konyhából, miután megkapta a reggelijét, és Banya visszatért a szentélyébe, dudorászás hallatszik.
Alaposan megreggelizik, a frissen sült kis apró, édes cipók igazán finomak, az áfonyalekvár remek, és a nagy bögre kecsketej is hamar eltűnik Isqeha csuprából.
Gyorsan visszaviszi az üres edényeket a konyhába, aztán elindul kifelé az udvarba. Most, hogy itt a koratavasz, a teendők egyre csak sokasodnak Vadvédben.
Odakint, az udvaron, a tél zordságától még parázstartók melegével óvott kis facsemete körül ott találja Pyctát. Valami oszlopokkal dolgozik a kis fa körül elmélyülten, nem messze tőle Xauzur hever és a hasát sütteti a nap egyre erősödő melegével.*
- Jó reggelt! *köszön rá a venár vezérre vidáman.* - Mivel dolgozol? *Kíváncsiskodik. Azt tudja, hogy a kis csemetefa nem véletlenül van idekint, és nem odabent, a szentélyben. Hogyan is lehetne az Erdőszellem lényegét egy épület falai közt megtalálni. De igazából a fa történetéről, vagy hogy ki is ültette, nem sokat tud. Az, akit Pycta a Fákban Lakónak hív, Isq számára sem ismeretlen. De valójában még sohasem beszélgetett róla Pyctával.*
- Egészen fiatal kis fa. Te ültetted? Vagy az itt élők valamelyike, és a gondozása maradt ránk? Te tudod a történetét? *kíváncsiskodik. Ha választ kap a kérdéseire, valószínű egészen belelkesedik.*
- Tudok valamiben segíteni? *ajánlja fel a részvételt a munkában.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.18 19:54:22
2786. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 19:21:36
Üzenet elküldve: 2018-03-18 19:21:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
//Konyha//
//Denzack//
-Tényleg ez az igazi bőrszíned? Csúcs! *Tetszik a kis elfnek, van benne valami egyedi, bár ő is valamivel élettel telibb színbe pompázna, de valahogy a nap csak visszaverődik róla, mint barnítaná.*
-Hát egy fán ragadtam, de hogy miért azt nem részletezném kaja előtt *tart egy levegővételnyi szünetet, majd folytatja is* és akkor arra jött Pycta és elkapott, mikor lefelé menet elájultam és zuhantam a fáról. Ő hozott ide, aztán bejöttünk és átadott egy embernek, aki nagy hülyeségeket beszél és férfi létére ő itt a szabó, szóval ha ruhát akarsz varratni Leont kell keresned, mert így hívják az illetőt. *Be sem áll a szája, meg kicsit összefüggéstelenül is mesél, na de a konyhában már otthonosan mozogva veszi elő az ételt, hogy jól is lakhassanak. Félig tömött szájjal rágás közben kérdez is a kis Zsenge.*
-Na és te hogy kerültél ide? *Teszi fel a kérdést, pár morzsa repül is a szavakkal az asztalra közben.*
//Konyha//
//Denzack//
-Tényleg ez az igazi bőrszíned? Csúcs! *Tetszik a kis elfnek, van benne valami egyedi, bár ő is valamivel élettel telibb színbe pompázna, de valahogy a nap csak visszaverődik róla, mint barnítaná.*
-Hát egy fán ragadtam, de hogy miért azt nem részletezném kaja előtt *tart egy levegővételnyi szünetet, majd folytatja is* és akkor arra jött Pycta és elkapott, mikor lefelé menet elájultam és zuhantam a fáról. Ő hozott ide, aztán bejöttünk és átadott egy embernek, aki nagy hülyeségeket beszél és férfi létére ő itt a szabó, szóval ha ruhát akarsz varratni Leont kell keresned, mert így hívják az illetőt. *Be sem áll a szája, meg kicsit összefüggéstelenül is mesél, na de a konyhában már otthonosan mozogva veszi elő az ételt, hogy jól is lakhassanak. Félig tömött szájjal rágás közben kérdez is a kis Zsenge.*
-Na és te hogy kerültél ide? *Teszi fel a kérdést, pár morzsa repül is a szavakkal az asztalra közben.*
2785. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 19:03:02
Üzenet elküldve: 2018-03-18 19:03:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
//Konyha felé//
//Denzack//
* Örül, hogy sikerült találnia valakit aki tudja az utat, de az elf lány kérdésén meghökken. Úgy gondolja, hogy biztos valami fajgyűlölővel dolga, ezért megpróbál valami nagyszerűt visszaszólni, bár ő nem a szavak embere, vagyis sötételfe. *
- Nem, ahogy belőled sem szívták az összes színt éjszaka. Miért kentek volna?
* Végignéz a lányon, de sápadt bőre és szürkés haja unalmasnak tünteti fel az elfet. *
- Csodás, akkor mehetünk együtt.
* Meg is indul a lány mellett, aki rögtön ismerkedésbe is kezd. Kicsit szimpatikus Denzacknak a lány, hiszen ahogy mondta ő is új, így tulajdonképpen egy cipőben járnak. *
- Örvendek a találkozásnak. Engem Jayzionnak hívnak. Hogy kerültél Vadvédbe? Ismersz egyáltalán itt valakit?
* Reméli valami izgalmas történetet fog hallani Zsengétől, hiszen nem volt túl sok ideje eddig szórakozni, így most meghallgatna valami érdekes kis történetet. *
//Konyha felé//
//Denzack//
* Örül, hogy sikerült találnia valakit aki tudja az utat, de az elf lány kérdésén meghökken. Úgy gondolja, hogy biztos valami fajgyűlölővel dolga, ezért megpróbál valami nagyszerűt visszaszólni, bár ő nem a szavak embere, vagyis sötételfe. *
- Nem, ahogy belőled sem szívták az összes színt éjszaka. Miért kentek volna?
* Végignéz a lányon, de sápadt bőre és szürkés haja unalmasnak tünteti fel az elfet. *
- Csodás, akkor mehetünk együtt.
* Meg is indul a lány mellett, aki rögtön ismerkedésbe is kezd. Kicsit szimpatikus Denzacknak a lány, hiszen ahogy mondta ő is új, így tulajdonképpen egy cipőben járnak. *
- Örvendek a találkozásnak. Engem Jayzionnak hívnak. Hogy kerültél Vadvédbe? Ismersz egyáltalán itt valakit?
* Reméli valami izgalmas történetet fog hallani Zsengétől, hiszen nem volt túl sok ideje eddig szórakozni, így most meghallgatna valami érdekes kis történetet. *
2784. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 18:37:57
Üzenet elküldve: 2018-03-18 18:37:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Folyosó majd Leon szobája//
*Leon nyugtázza, hogy kedvesének sem olyan szimpatikus az új lány. Mondjuk csodálkozna is, ha bárkinek az lenne ilyen viselkedéssel.* ~Ha fiú lenne, már rég lekevertem volna neki egyet! Csak, hogy tanuljon!~
-Bizony! Aztán nekem kellett vele elmenni, vigyázni amíg evett! *Meséli ő maga is felháborodva. pedig visszautasíthatta volna a kérést. Megkímélte volna magát egy kis idegeskedéstől, amit a fruska okozott neki.*
-Ja! Nem gyerek amúgy csak lány. Fiatal lány. Mondta is, de ez nem mentség a viselkedésére. *Attól, hogy valaki éppen csak világra jött, még lehet felelősségérzete. Sokaknak egészen fiatal korukban kell megtalálniuk magukat. Ahogy Leonnak is meg kellett, gyötrelmeken keresztül. Ennek meg itt mindene megvan, és úgy is hálátlan. Ahogy Seles belekarol, Leon egyszerűen felkapja, úgy mint reggel.*
-Akkor menjünk! Bár most majd kicsit tovább tart a vetkőzés! *Vigyorog a lányra, ahogy felidézi a fürdőzés kellemes emlékét. Amikor aztán odaérnek, becsukja az ajtót, bezárja kulcsra, hogy senki ne zavarja őket, miután Selest lerakta az ágyra. Aztán már mialatt odaér a szerelméhez, le is dobja az ingét, és leveti magát a lány mellé.*
*Leon nyugtázza, hogy kedvesének sem olyan szimpatikus az új lány. Mondjuk csodálkozna is, ha bárkinek az lenne ilyen viselkedéssel.* ~Ha fiú lenne, már rég lekevertem volna neki egyet! Csak, hogy tanuljon!~
-Bizony! Aztán nekem kellett vele elmenni, vigyázni amíg evett! *Meséli ő maga is felháborodva. pedig visszautasíthatta volna a kérést. Megkímélte volna magát egy kis idegeskedéstől, amit a fruska okozott neki.*
-Ja! Nem gyerek amúgy csak lány. Fiatal lány. Mondta is, de ez nem mentség a viselkedésére. *Attól, hogy valaki éppen csak világra jött, még lehet felelősségérzete. Sokaknak egészen fiatal korukban kell megtalálniuk magukat. Ahogy Leonnak is meg kellett, gyötrelmeken keresztül. Ennek meg itt mindene megvan, és úgy is hálátlan. Ahogy Seles belekarol, Leon egyszerűen felkapja, úgy mint reggel.*
-Akkor menjünk! Bár most majd kicsit tovább tart a vetkőzés! *Vigyorog a lányra, ahogy felidézi a fürdőzés kellemes emlékét. Amikor aztán odaérnek, becsukja az ajtót, bezárja kulcsra, hogy senki ne zavarja őket, miután Selest lerakta az ágyra. Aztán már mialatt odaér a szerelméhez, le is dobja az ingét, és leveti magát a lány mellé.*
2783. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 18:28:14
Üzenet elküldve: 2018-03-18 18:28:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
//Konyha felé//
//Denzack//
*Fura csuklyás alak közeledik felé és nem ússza meg a megszólítást, szóval megáll és kíváncsian tekint a sárga szemű egyénre. A szemeit is csak azért szúrja ki, mert elég közel húzódik, hogy benézzen a csuklya alá.*
-De tudom, bár én is csak tegnap érkeztem. *Pislog párat, majd elmosolyodik.*
-Téged bekentek szénnel amíg aludtál vagy mi? *Kérdezi, mert nem látott még sötét bőrűt, na meg nem is hallott róluk még.*
-Amúgy én is oda tartok, erre van. *Inkább meg is indul, mert éhes is és ott is tudja még faggatni a fura fazont, akivel találkozott így reggel.*
-Engem Mirazsiknak hívnak, de a Zsengét jobb szeretem. *Be is mutatkozik, mert hát sose lehet tudni kivel fog összecimborálni itt, de aki még szintén új, annál nagyobb eséllyel indul.*
//Konyha felé//
//Denzack//
*Fura csuklyás alak közeledik felé és nem ússza meg a megszólítást, szóval megáll és kíváncsian tekint a sárga szemű egyénre. A szemeit is csak azért szúrja ki, mert elég közel húzódik, hogy benézzen a csuklya alá.*
-De tudom, bár én is csak tegnap érkeztem. *Pislog párat, majd elmosolyodik.*
-Téged bekentek szénnel amíg aludtál vagy mi? *Kérdezi, mert nem látott még sötét bőrűt, na meg nem is hallott róluk még.*
-Amúgy én is oda tartok, erre van. *Inkább meg is indul, mert éhes is és ott is tudja még faggatni a fura fazont, akivel találkozott így reggel.*
-Engem Mirazsiknak hívnak, de a Zsengét jobb szeretem. *Be is mutatkozik, mert hát sose lehet tudni kivel fog összecimborálni itt, de aki még szintén új, annál nagyobb eséllyel indul.*
2782. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 18:07:50
Üzenet elküldve: 2018-03-18 18:07:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
//Konyha felé//
//Mirazsik//
* Tegnap kicsit ingerülten feküdt le, hiszen hiába várt a gyakorló pályánál legalább egy órát, rajta kívül meg néhány rovaron kívül más nem járt arra. Ez arra engedi következtetni Denzackot, hogy rosszul hallotta amit a gyerek mondott vagy esetleg a gyerek átverte. Mindenesetre nagyon mérges volt a dolog miatt, így csak későn tudott elaludni, de reggel mégis kipihenten kel és sebei is egészen biztatóan néznek ki. Felkel az ágyból és minden végtagját végig nyújtóztatja. Ismét kinyitja az ablakot, hogy szívjon még egy kis friss levegőt, mert rájött, hogy az a múltkor is jót tett neki. A gyomra hirtelen hangos korgásba kezd, hiszen nem is vacsorázott. Úgy dönt, hogy keres valami konyhaféleséget, hátha akad ott valami ennivaló, bár az útra nem emlékszik, de azért reménykedik, hogy talál majd valakit aki tudja. A folyosón menet szembe is jön vele egy, kinézetéből származtathatóan, elf lány. *
- Elnézést! Nem tudod véletlenül, hogy merre találom a konyhát. Nem rég kerültem ide és még nem igazán tudom, hogy mi merre.
* Próbál minél barátságosabbnak tűnni, hogy segítséget kapjon a lánytól. *
//Konyha felé//
//Mirazsik//
* Tegnap kicsit ingerülten feküdt le, hiszen hiába várt a gyakorló pályánál legalább egy órát, rajta kívül meg néhány rovaron kívül más nem járt arra. Ez arra engedi következtetni Denzackot, hogy rosszul hallotta amit a gyerek mondott vagy esetleg a gyerek átverte. Mindenesetre nagyon mérges volt a dolog miatt, így csak későn tudott elaludni, de reggel mégis kipihenten kel és sebei is egészen biztatóan néznek ki. Felkel az ágyból és minden végtagját végig nyújtóztatja. Ismét kinyitja az ablakot, hogy szívjon még egy kis friss levegőt, mert rájött, hogy az a múltkor is jót tett neki. A gyomra hirtelen hangos korgásba kezd, hiszen nem is vacsorázott. Úgy dönt, hogy keres valami konyhaféleséget, hátha akad ott valami ennivaló, bár az útra nem emlékszik, de azért reménykedik, hogy talál majd valakit aki tudja. A folyosón menet szembe is jön vele egy, kinézetéből származtathatóan, elf lány. *
- Elnézést! Nem tudod véletlenül, hogy merre találom a konyhát. Nem rég kerültem ide és még nem igazán tudom, hogy mi merre.
* Próbál minél barátságosabbnak tűnni, hogy segítséget kapjon a lánytól. *
2781. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 17:18:12
Üzenet elküldve: 2018-03-18 17:18:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Zarándoklat//
*Megenyhül mikor az elf szavait hallja, s kérésének örömmel eleget tesz, csuklyáját két kezével nyakára hatja hátra.*
- Egy szerzetesi bot! *Néz meglepetten Pyctára.* Bizonyára fontos lehet neked, mégis nekem adod? *Meglepődik, s ezt leplezni sem tudja, kissé zavarba is jön, mely stigmái játékán immár kitűnően látszik.*
- Köszönöm! *Hajt fejet az elf előtt, s tisztelete és megbecsülése őszinte. Ahogy azt is köszöni, hogy indulás előtt megkapja kért perceit, s miután az elf távozik, az asztalhoz ül, s tollat ragad, hogy gondolatait pergamenre vesse:*
~ Xotara!
A sors vezérelt arra az útra, mely idevezetett, s hiszem, hogy a Fekete Fa árnyéka vezetett el hozzád is. Hiszem, hogy okkal találkoztunk, azonban ez az ok egyelőre a fa árnyékában rejtve marad. El kell mennem, nem tudom mennyi időre, de messzire. Nem tudom mit gondolsz most rólam, azt hiszem gyűlölet és harag emészti szíved, melyet fájdalommal veszek tudomásul, de megértek. Remélem, hogy egyszer még megmutathatom valódi arcom, de ez a pillanat nem most jön el. ~ *A szerzetes egy pillanatra megáll, s az arcán játszó stigmák szemei köré gyűlnek, mintha takarni akarnák érzelmeit, pedig inkább csak felerősítik. Lelki vívódását ezúttal nem tudja leküzdeni, mert már most kínzó az üresség, mely a sötételf hiányát képviseli szívében.*
~ Kérlek bocsáss meg nekem mindazokért, amiket elkövettem! Őrizz meg szívedben úgy, ahogy lelked diktálja! ~
*A pergamenen futó toll sercegése egy pillanatra abbamarad, majd ismét egy üreset vesz maga elé, azonban ezúttal a levél Aenaenek szól.*
~ Aenae!
Nem tudom, hogy mit írhatnék, de nem akarok szavak nélkül távozni, mert szívem nem engedi. Sajnálom, hogy hazudtam, sajnálom, hogy mindezen átestél. Gyűlölöm magam és gyűlölöm testem is, ha arra gondolok, hogy erkölcstelen érintésem tiszta lelked és tested szennyezte be. Gyűlölöm magam, hogy ártottam, hogy fájdalmat okoztam. Soha nem fogom tudni megbocsátani magamnak, ezért téged sem kérlek megbocsátásra. Csak arra kérlek, maradj, amilyen vagy, s tudd, ami történt megtörtént volna mással is, főleg azokkal, akiket közel érzek szívemhez. Lelkemnek gonosz oldala így akar ártani nekem, másokon keresztül. Ezért leszek mindig is egyedül, mert ezt érdemlem. De te csak boldogságot, melyért utam során imádkozni fogok! ~
*Ahogy a tollat a kis üvegcsébe helyezi, felhős tekintete köré ismét árnyak gyűlnek, melybe minden vívódása és szenvedése belesűrűsödik. De immár indulásra kész, amit kellett megtette, nincs, ami jelenleg visszatartsa, zarándoklata elkezdődik, s bár lélekben felkészült nem tudja, hogy mi lesz a végén, hogy hová, vagy hogyan fog visszatérni. Körbenéz a szobában, de a boton kívül, melyet most kapott, nincs mit összeszednie, nincs mit összepakolnia. Tétován álldogál, majd rászánja magát, s a botot jobb kezébe fogva tesz vele néhány egyszerű, suta mozdulatot. Kiváló fegyver, a használat nyomai nem csúfítják, inkább szépítik. Az elf szavai ekkor érnek el hozzá, nem türelmetlenek, inkább kissé meglepettek, mintha nem várt dolog történt volna. A kapun való dübörgést ő is meghallja, így nem akar tétovázni tovább, tekintve, hogy Pycta a kaput emlegeti, nem akarja egyedül hagyni. Sietősen hagyja el a szobát, majd a csarnokon keresztül leveleit korábbi pergamen mellé helyezi, melyen meghökkenve olvassa Xotara írását. Melegség tölti el szívét, s mosolyogva csóválja meg fejét.*
~ Xot! Bárcsak velem jöhetnél, mennyivel egyszerűbb lenne minden. ~ *Sóhajt, majd pillanatnyi tétovázás után a pergamenre ír:*
~ Kérlek gondoskodjatok a rendmesteri státusz betöltéséről. Az istenek vigyázzanak rátok! Umon. ~
//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Észak//
*A csarnokot elhagyva a kapuhoz siet, ahol Pycta egy idegent fogad. Egy meglehetősen határozott szándékú idegent. Kissé messzebb megáll. Nem akar beleavatkozni Pycta és az idegen párbeszédébe, így csak Pyctának jelez, hogy itt van nem messze mögötte, ha szüksége van rá.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.18 17:22:13
*Megenyhül mikor az elf szavait hallja, s kérésének örömmel eleget tesz, csuklyáját két kezével nyakára hatja hátra.*
- Egy szerzetesi bot! *Néz meglepetten Pyctára.* Bizonyára fontos lehet neked, mégis nekem adod? *Meglepődik, s ezt leplezni sem tudja, kissé zavarba is jön, mely stigmái játékán immár kitűnően látszik.*
- Köszönöm! *Hajt fejet az elf előtt, s tisztelete és megbecsülése őszinte. Ahogy azt is köszöni, hogy indulás előtt megkapja kért perceit, s miután az elf távozik, az asztalhoz ül, s tollat ragad, hogy gondolatait pergamenre vesse:*
~ Xotara!
A sors vezérelt arra az útra, mely idevezetett, s hiszem, hogy a Fekete Fa árnyéka vezetett el hozzád is. Hiszem, hogy okkal találkoztunk, azonban ez az ok egyelőre a fa árnyékában rejtve marad. El kell mennem, nem tudom mennyi időre, de messzire. Nem tudom mit gondolsz most rólam, azt hiszem gyűlölet és harag emészti szíved, melyet fájdalommal veszek tudomásul, de megértek. Remélem, hogy egyszer még megmutathatom valódi arcom, de ez a pillanat nem most jön el. ~ *A szerzetes egy pillanatra megáll, s az arcán játszó stigmák szemei köré gyűlnek, mintha takarni akarnák érzelmeit, pedig inkább csak felerősítik. Lelki vívódását ezúttal nem tudja leküzdeni, mert már most kínzó az üresség, mely a sötételf hiányát képviseli szívében.*
~ Kérlek bocsáss meg nekem mindazokért, amiket elkövettem! Őrizz meg szívedben úgy, ahogy lelked diktálja! ~
*A pergamenen futó toll sercegése egy pillanatra abbamarad, majd ismét egy üreset vesz maga elé, azonban ezúttal a levél Aenaenek szól.*
~ Aenae!
Nem tudom, hogy mit írhatnék, de nem akarok szavak nélkül távozni, mert szívem nem engedi. Sajnálom, hogy hazudtam, sajnálom, hogy mindezen átestél. Gyűlölöm magam és gyűlölöm testem is, ha arra gondolok, hogy erkölcstelen érintésem tiszta lelked és tested szennyezte be. Gyűlölöm magam, hogy ártottam, hogy fájdalmat okoztam. Soha nem fogom tudni megbocsátani magamnak, ezért téged sem kérlek megbocsátásra. Csak arra kérlek, maradj, amilyen vagy, s tudd, ami történt megtörtént volna mással is, főleg azokkal, akiket közel érzek szívemhez. Lelkemnek gonosz oldala így akar ártani nekem, másokon keresztül. Ezért leszek mindig is egyedül, mert ezt érdemlem. De te csak boldogságot, melyért utam során imádkozni fogok! ~
*Ahogy a tollat a kis üvegcsébe helyezi, felhős tekintete köré ismét árnyak gyűlnek, melybe minden vívódása és szenvedése belesűrűsödik. De immár indulásra kész, amit kellett megtette, nincs, ami jelenleg visszatartsa, zarándoklata elkezdődik, s bár lélekben felkészült nem tudja, hogy mi lesz a végén, hogy hová, vagy hogyan fog visszatérni. Körbenéz a szobában, de a boton kívül, melyet most kapott, nincs mit összeszednie, nincs mit összepakolnia. Tétován álldogál, majd rászánja magát, s a botot jobb kezébe fogva tesz vele néhány egyszerű, suta mozdulatot. Kiváló fegyver, a használat nyomai nem csúfítják, inkább szépítik. Az elf szavai ekkor érnek el hozzá, nem türelmetlenek, inkább kissé meglepettek, mintha nem várt dolog történt volna. A kapun való dübörgést ő is meghallja, így nem akar tétovázni tovább, tekintve, hogy Pycta a kaput emlegeti, nem akarja egyedül hagyni. Sietősen hagyja el a szobát, majd a csarnokon keresztül leveleit korábbi pergamen mellé helyezi, melyen meghökkenve olvassa Xotara írását. Melegség tölti el szívét, s mosolyogva csóválja meg fejét.*
~ Xot! Bárcsak velem jöhetnél, mennyivel egyszerűbb lenne minden. ~ *Sóhajt, majd pillanatnyi tétovázás után a pergamenre ír:*
~ Kérlek gondoskodjatok a rendmesteri státusz betöltéséről. Az istenek vigyázzanak rátok! Umon. ~
//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Észak//
*A csarnokot elhagyva a kapuhoz siet, ahol Pycta egy idegent fogad. Egy meglehetősen határozott szándékú idegent. Kissé messzebb megáll. Nem akar beleavatkozni Pycta és az idegen párbeszédébe, így csak Pyctának jelez, hogy itt van nem messze mögötte, ha szüksége van rá.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.18 17:22:13
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346