Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Vadvéd | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 153 (3041. - 3060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11394_1547776595_sotetelf_no.jpg)
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346
3059. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-04 16:07:33
Üzenet elküldve: 2018-04-04 16:07:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Udvar//
//Shen, Isq, Lyz, Seles//
//kicsi Bayde és Leon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Sok minden megváltozott, amióta ide került az erődbe. Legalábbis benne mindenképpen. Azelőtt sohasem tudta volna elképzelni, hogy egy erdei erődben él, nem iszik minden nap és ráadásnak egy csúf ork szakácsnő keze alatt tevékenykedik, mint valami kukta.
De a változásnak okai is vannak, ezek közül pedig a legfontosabb, Lyz, Erdőmélye elfkirálykisasszonya. Azt se gondolta volna soha, hogy egyszer majd egy lány kegyeiért tegye meg ezeket, azelőtt mindig fordítva volt, de meglehet, ez is az Erdőszellem "átka", mert most inkább áldásnak érzi.
A bizalmas beszélgetés a szüleikről elég közel hozza őket egymáshoz, de érezni Sheni hangjából, hogy csak nagyzolni akar Lyz előtt, hogy nem is érdekli a szülei elvesztése, vagyis az, hogy ott hagyták, a hangjában ott remeg az elvesztett gyermekkor fájdalma.*
- Persze. Örülnék, ha elfogadnád. *motyogja zavartan, majd amikor megkapja a kendőt, lemerevedik, mint a kígyó.*
- De Lyzi, ez az anyukádé volt, ez nem... én, meg se érdemlem. *mondja zavartan, úgy tartva a kezében a ruhadarabot, mintha aranyból volna szőve.*
- Nagyon köszönöm. *motyogja, majd az övére köti és szépen elrendezi, majd az istállóhoz érnek.*
- Húh, az tök jó. *örömködik, majd az italt rejtő fiolát az oldaltáskájába tömi. Aztán persze leesik neki, hogy ha megérkezésekor kap egy ilyet, akkor nem kellett volna végigszenvednie a hetet, de arra is rájön, hogy az ilyen jó cumókat valószínűleg az ilyen esetekre tartogatják. Beletörődik.
Aztán a dokival együtt esik pofára, amikor Kormiból kibújik a démonhárpiakeselyű és szénné oltja őket.*
- De ez... *válaszolná Lyznek, de nem szeretne tiszteletlen lenni, ám ekkora pofátlanságot nem akar elviselni, főleg, hogy az elf vadász a célpontja.
Amikor Lyz odadobja az aranyakat, teljesen kijön a béketűréséből, kezei ökölbe szorulnak, átveti válla felett az íjat, keze az oldaltegezben pihenő vesszők tollait simogatják. Ha itt buli lesz, ő kéri az első táncot.*
- Dehogy bolondozik, kijött a kormos énje, fekete a szíve is, mint a bőre. *köpi szinte a szavakat Xot felé válaszképp Seles kijelentésére, hogy Kormi csak tréfál.*
- Ha ezt tudom, akkor inkább hagytál volna ott, pokolfajzat. *emeli fel a hangját. Ertytől még elfogadná ezeket a szavakat, de ettől a kormostól biztos nem. Nem is érti, hogyan italozhatott együtt ezzel a véglénnyel. Kezd nagyon felmenni benne a pumpa, ujjai kifehérednek az íj fáján.*
- Te fogsz pusztulni, ha folytatod a pofázást, feketelyuk. *ezúttal már fizikálisan is köp egyet a mélységi lába elé, félig ki is húz egy nyilat a tegezből.
De Xotara folytatja a pofátlankodást és mindenkinek kioszt egy képzeletbeli pofont, de még a főnökéket is belekeveri, ami komoly cucc, ahogy ismeri a reverendás szentfazék lombzabálót, abban nem lesz köszönet.
Végül Kormos a lovával kezd szerencsétlenkedni, mintha a saját lova nem akarná a hátára engedni. Nem ismeri a mélységi lányt, nem tudja, milyen viszonyban van a hátasával, de azt tudja, hogy a lovak érzékeny állatok, ők se szeretik a bunkókat.*
- Mi van Kormi, visszanyal a jég. *vihog kárörvendőn, ahogy hátralép, de a nyilat nem ereszti el. Aztán a pofátlan mélységi oda kerül, ahova való, a porba, ahogy ledobja a ló.*
- Látod, a lovak se szeretik a nagy pofád. *szúr még egyet bele a földön. Aztán magyarázkodni kezd, össze-vissza, teljesen szétesve. Sheni máris látja, mi a helyzet. Beijedt a túlerőtől és most próbálja menteni a menthetőt. A hegyesfülű felröhög a szavain és most már visszateszi látványosan a nyilat a tegezbe.*
- Tudod, Kormi, szarul hazudsz. Nagyon szarul. *nevet csúfondárosan a kormosra.*
- Ez nem jön be még egyszer, füstös. Ezt elbasztad. *Hajol oda, hogy alulról megnézhesse Xotara bűnbánó képét, még a száját is lebiggyeszti, ahogy a kisbabák szokták, ha sírni készülnek.*
- Brühühü. *súgja oda, majd visszalép Lyz mellé.*
- Ne haragudj, de ez most nagyon felhúzott. Nem tudom, miből van ennek a szíve, hogy azzal zsarol, hogy majdnem megdöglöttem az erdőben. *suttogja szégyenlős tekintettel. Nem bírja a bunkókat, de azt meg végképp nem, ha Lyzt akarja valaki szívatni.*
- Szerintem hagyjuk itt, ha megint rájön ez a cucc, én lelövöm. *komolyan mondja, látni az acélszürke szemekben, ahogy lenézően a mélységi lány felé néz.*
- Hagyjad, doki. Legyen boldog az aranyaival, oda dugja őket, ahova nem süt be a nap. *kontráz a Isqeha szavaira.*
- Szégyen vagy, füstös. *mondja még oda neki, ahogy elmegy mellette és a számára felnyergelt lóra pattan fel ruganyosan. A bokájába egy pillanatra belehasít a fájdalom, de gyorsan el is múlik.*
//Shen, Isq, Lyz, Seles//
//kicsi Bayde és Leon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Sok minden megváltozott, amióta ide került az erődbe. Legalábbis benne mindenképpen. Azelőtt sohasem tudta volna elképzelni, hogy egy erdei erődben él, nem iszik minden nap és ráadásnak egy csúf ork szakácsnő keze alatt tevékenykedik, mint valami kukta.
De a változásnak okai is vannak, ezek közül pedig a legfontosabb, Lyz, Erdőmélye elfkirálykisasszonya. Azt se gondolta volna soha, hogy egyszer majd egy lány kegyeiért tegye meg ezeket, azelőtt mindig fordítva volt, de meglehet, ez is az Erdőszellem "átka", mert most inkább áldásnak érzi.
A bizalmas beszélgetés a szüleikről elég közel hozza őket egymáshoz, de érezni Sheni hangjából, hogy csak nagyzolni akar Lyz előtt, hogy nem is érdekli a szülei elvesztése, vagyis az, hogy ott hagyták, a hangjában ott remeg az elvesztett gyermekkor fájdalma.*
- Persze. Örülnék, ha elfogadnád. *motyogja zavartan, majd amikor megkapja a kendőt, lemerevedik, mint a kígyó.*
- De Lyzi, ez az anyukádé volt, ez nem... én, meg se érdemlem. *mondja zavartan, úgy tartva a kezében a ruhadarabot, mintha aranyból volna szőve.*
- Nagyon köszönöm. *motyogja, majd az övére köti és szépen elrendezi, majd az istállóhoz érnek.*
- Húh, az tök jó. *örömködik, majd az italt rejtő fiolát az oldaltáskájába tömi. Aztán persze leesik neki, hogy ha megérkezésekor kap egy ilyet, akkor nem kellett volna végigszenvednie a hetet, de arra is rájön, hogy az ilyen jó cumókat valószínűleg az ilyen esetekre tartogatják. Beletörődik.
Aztán a dokival együtt esik pofára, amikor Kormiból kibújik a démonhárpiakeselyű és szénné oltja őket.*
- De ez... *válaszolná Lyznek, de nem szeretne tiszteletlen lenni, ám ekkora pofátlanságot nem akar elviselni, főleg, hogy az elf vadász a célpontja.
Amikor Lyz odadobja az aranyakat, teljesen kijön a béketűréséből, kezei ökölbe szorulnak, átveti válla felett az íjat, keze az oldaltegezben pihenő vesszők tollait simogatják. Ha itt buli lesz, ő kéri az első táncot.*
- Dehogy bolondozik, kijött a kormos énje, fekete a szíve is, mint a bőre. *köpi szinte a szavakat Xot felé válaszképp Seles kijelentésére, hogy Kormi csak tréfál.*
- Ha ezt tudom, akkor inkább hagytál volna ott, pokolfajzat. *emeli fel a hangját. Ertytől még elfogadná ezeket a szavakat, de ettől a kormostól biztos nem. Nem is érti, hogyan italozhatott együtt ezzel a véglénnyel. Kezd nagyon felmenni benne a pumpa, ujjai kifehérednek az íj fáján.*
- Te fogsz pusztulni, ha folytatod a pofázást, feketelyuk. *ezúttal már fizikálisan is köp egyet a mélységi lába elé, félig ki is húz egy nyilat a tegezből.
De Xotara folytatja a pofátlankodást és mindenkinek kioszt egy képzeletbeli pofont, de még a főnökéket is belekeveri, ami komoly cucc, ahogy ismeri a reverendás szentfazék lombzabálót, abban nem lesz köszönet.
Végül Kormos a lovával kezd szerencsétlenkedni, mintha a saját lova nem akarná a hátára engedni. Nem ismeri a mélységi lányt, nem tudja, milyen viszonyban van a hátasával, de azt tudja, hogy a lovak érzékeny állatok, ők se szeretik a bunkókat.*
- Mi van Kormi, visszanyal a jég. *vihog kárörvendőn, ahogy hátralép, de a nyilat nem ereszti el. Aztán a pofátlan mélységi oda kerül, ahova való, a porba, ahogy ledobja a ló.*
- Látod, a lovak se szeretik a nagy pofád. *szúr még egyet bele a földön. Aztán magyarázkodni kezd, össze-vissza, teljesen szétesve. Sheni máris látja, mi a helyzet. Beijedt a túlerőtől és most próbálja menteni a menthetőt. A hegyesfülű felröhög a szavain és most már visszateszi látványosan a nyilat a tegezbe.*
- Tudod, Kormi, szarul hazudsz. Nagyon szarul. *nevet csúfondárosan a kormosra.*
- Ez nem jön be még egyszer, füstös. Ezt elbasztad. *Hajol oda, hogy alulról megnézhesse Xotara bűnbánó képét, még a száját is lebiggyeszti, ahogy a kisbabák szokták, ha sírni készülnek.*
- Brühühü. *súgja oda, majd visszalép Lyz mellé.*
- Ne haragudj, de ez most nagyon felhúzott. Nem tudom, miből van ennek a szíve, hogy azzal zsarol, hogy majdnem megdöglöttem az erdőben. *suttogja szégyenlős tekintettel. Nem bírja a bunkókat, de azt meg végképp nem, ha Lyzt akarja valaki szívatni.*
- Szerintem hagyjuk itt, ha megint rájön ez a cucc, én lelövöm. *komolyan mondja, látni az acélszürke szemekben, ahogy lenézően a mélységi lány felé néz.*
- Hagyjad, doki. Legyen boldog az aranyaival, oda dugja őket, ahova nem süt be a nap. *kontráz a Isqeha szavaira.*
- Szégyen vagy, füstös. *mondja még oda neki, ahogy elmegy mellette és a számára felnyergelt lóra pattan fel ruganyosan. A bokájába egy pillanatra belehasít a fájdalom, de gyorsan el is múlik.*
3058. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-04 15:13:11
Üzenet elküldve: 2018-04-04 15:13:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Kapuban//
//Lyz, Shen, Seles, Xot//
*~Hát ez... hát ez!!~ Isq teljesen elképed, csak hápog magában. Nem elég az aranyak felemlegetése, Xotara még jócskán tetézi az eddigieket, szemrebbenés nélkül visszaszólogat Lyznek, Shent kiokítja arról, hogy jobb ha befogja a száját, mert hogy neki köszönheti az életét. Lyz hűvös, döbbent számonkérésén seperc alatt túllép, és pillanatok alatt eltünteti az aranyait a derékövére kötve. Még Pyctáról is kijelenti, hogy semmi köze a dolgaihoz, meg neki se az övéhez, oszt annyi! ~Ez megkergült!~*
- Hallod, Seles! Ez valamit ivott... vagy részeg. *súgja félhangosan oda a lánynak, amikor az egyre próbálja meggyőzni saját magát, meg Xotot, meg mindannyiukat, hogy a sötételf lány biztos csak megint otrombán viccelődik, csak épp túlzásba viszi a dolgot. De amikor Xot flegmán még neki, Isqehának is visszaszól, hogy üsse kő, rendben, majd később elrendezik a dolgot, addig legyen, mehet hitelbe, egészen felpaprikázódik.*
- Neked elment az eszed, vagy mi?? *replikáz dühödten.* - Egy csapatban megyünk! Számítanunk kell egymásra!
- Még Te gondolod magad venárnak??! *kezd el fortyogni, de nem látja értelmét, hogy győzködje a lányt. Inkább azon kattog az agya, hogy voltaképpen mi baja lehet Xotarának. ~Miért változott meg ilyen hirtelen?? Valaki megbántotta talán? Vagy valami más baja van? Vagy ennyi ideig tényleg csak színlelt??! Képtelenség!~
Aztán Xot szerencsére elhúz, az őrtoronyba vagy hová megy a holmijáért.*
- Nem, dehogy! Menjünk! *válaszol Lyznek határozottan, aki lóra szállva még felajánlja, hogy ha valaki esetleg nem akar menni, hát nem kötelező az út.*
- Egyszerűen nem értem, mi van vele! *próbálja menteni az alvezér előtt a menthetetlent, látva, az mennyire csalódott és haragvó a metszően hűvös felszín alatt. De csak akkor döbben rá, hogy ez tényleg_biztosan_ nem Xotara, valami gonoszmód kiforgatta önmagából, amikor meghallja, hogy a lány hogy beszél Kajtárral.*
- Ez nem Xot. *állapítja meg hangosan, döbbenten, a többekre nézve.*
- Xotara sosem beszélne így a lovával!!
*Döbbenete akkor éri el a tetőfokát, amikor a lovas lány mindennek a tetejébe nem bír felülni Kajtárra!! Ehelyett egy hatalmasat terül a porban! Isq csak bámul. ~Ezt nem hiszem el!!~ Először az nem is jut el hozzá, miket hadovál össze Xot hanyatt fekve.*
- Szellem izéé??! *kérdezi gyanakodva, de csak leszáll a lováról, látva a kiterült lányt, és lehajol, odanyújtja a kezét neki, hogy legalább talpra húzza. Közben Ert nulluma odafut hozzájuk, egyenest rá Xotra. De aztán Sadmyr elpályázik vele, Xot meg aztán, egészen a megszokott módon, könnyedén fellendül a lovára.*
- Akkor talán add vissza Lyz aranyait! *morogja a sötételf lány lesütött szemű mentegetőzésére, bár nagyon szeretne hinni neki, hogy újra önmaga, és a régi Xotara fog velük tartani. De tényleg látszik, hogy a lány borzasztó zavarban van.*
- Meg talán az én hitelemtől is tekintsünk el! *fűzi még hozzá. Újra felül a feketetarkára, és besorol Lyz után. ~Talán még ma el is indulunk! Hacsak nem kergülünk meg mind sorra~ tűnődik még mindig az egészen, de hiába próbál bármi értelmes magyarázatot találni a történtekre, az égvilágon semmi nem jut eszébe, ami megmagyarázhatná a dolgot.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.04 15:20:25
//Lyz, Shen, Seles, Xot//
*~Hát ez... hát ez!!~ Isq teljesen elképed, csak hápog magában. Nem elég az aranyak felemlegetése, Xotara még jócskán tetézi az eddigieket, szemrebbenés nélkül visszaszólogat Lyznek, Shent kiokítja arról, hogy jobb ha befogja a száját, mert hogy neki köszönheti az életét. Lyz hűvös, döbbent számonkérésén seperc alatt túllép, és pillanatok alatt eltünteti az aranyait a derékövére kötve. Még Pyctáról is kijelenti, hogy semmi köze a dolgaihoz, meg neki se az övéhez, oszt annyi! ~Ez megkergült!~*
- Hallod, Seles! Ez valamit ivott... vagy részeg. *súgja félhangosan oda a lánynak, amikor az egyre próbálja meggyőzni saját magát, meg Xotot, meg mindannyiukat, hogy a sötételf lány biztos csak megint otrombán viccelődik, csak épp túlzásba viszi a dolgot. De amikor Xot flegmán még neki, Isqehának is visszaszól, hogy üsse kő, rendben, majd később elrendezik a dolgot, addig legyen, mehet hitelbe, egészen felpaprikázódik.*
- Neked elment az eszed, vagy mi?? *replikáz dühödten.* - Egy csapatban megyünk! Számítanunk kell egymásra!
- Még Te gondolod magad venárnak??! *kezd el fortyogni, de nem látja értelmét, hogy győzködje a lányt. Inkább azon kattog az agya, hogy voltaképpen mi baja lehet Xotarának. ~Miért változott meg ilyen hirtelen?? Valaki megbántotta talán? Vagy valami más baja van? Vagy ennyi ideig tényleg csak színlelt??! Képtelenség!~
Aztán Xot szerencsére elhúz, az őrtoronyba vagy hová megy a holmijáért.*
- Nem, dehogy! Menjünk! *válaszol Lyznek határozottan, aki lóra szállva még felajánlja, hogy ha valaki esetleg nem akar menni, hát nem kötelező az út.*
- Egyszerűen nem értem, mi van vele! *próbálja menteni az alvezér előtt a menthetetlent, látva, az mennyire csalódott és haragvó a metszően hűvös felszín alatt. De csak akkor döbben rá, hogy ez tényleg_biztosan_ nem Xotara, valami gonoszmód kiforgatta önmagából, amikor meghallja, hogy a lány hogy beszél Kajtárral.*
- Ez nem Xot. *állapítja meg hangosan, döbbenten, a többekre nézve.*
- Xotara sosem beszélne így a lovával!!
*Döbbenete akkor éri el a tetőfokát, amikor a lovas lány mindennek a tetejébe nem bír felülni Kajtárra!! Ehelyett egy hatalmasat terül a porban! Isq csak bámul. ~Ezt nem hiszem el!!~ Először az nem is jut el hozzá, miket hadovál össze Xot hanyatt fekve.*
- Szellem izéé??! *kérdezi gyanakodva, de csak leszáll a lováról, látva a kiterült lányt, és lehajol, odanyújtja a kezét neki, hogy legalább talpra húzza. Közben Ert nulluma odafut hozzájuk, egyenest rá Xotra. De aztán Sadmyr elpályázik vele, Xot meg aztán, egészen a megszokott módon, könnyedén fellendül a lovára.*
- Akkor talán add vissza Lyz aranyait! *morogja a sötételf lány lesütött szemű mentegetőzésére, bár nagyon szeretne hinni neki, hogy újra önmaga, és a régi Xotara fog velük tartani. De tényleg látszik, hogy a lány borzasztó zavarban van.*
- Meg talán az én hitelemtől is tekintsünk el! *fűzi még hozzá. Újra felül a feketetarkára, és besorol Lyz után. ~Talán még ma el is indulunk! Hacsak nem kergülünk meg mind sorra~ tűnődik még mindig az egészen, de hiába próbál bármi értelmes magyarázatot találni a történtekre, az égvilágon semmi nem jut eszébe, ami megmagyarázhatná a dolgot.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.04 15:20:25
3057. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-04 13:56:47
Üzenet elküldve: 2018-04-04 13:56:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Novus kiképzés//
//Denzack, Pyr, Zara//
* Hiába igyekezett a mélységi eltalálni Zaratinatet, a nő könnyű szerrel kivédte mind a két ütését. Denzack nagyon remélte, hogy legalább az egyik ütés célt ér, de hiába. Ellenfele pedig ellentámadásba is kezd, viszont ezúttal a férfi is gyors vagy csak szerencséje van, de kardjával blokkolja az ütést. Ezután a nő felfüggeszti a harcot. *
- Köszönöm, igyekszek majd.
* Jól esik neki, hogy valaki megdicséri harci tudását, majd a Pyr felé fordul, aki majdnem meglendítette Zaratinate felé a kardot. A tündér dumáján elmosolyodik, majd komolyabban szól neki. *
- Azért próbáld ki az íjászatot is, talán abban nagyobb sikered lesz. Szélsőséges esetben akár mágiát is tanulhatnál, bár nem tudom, hogy belőled miként lehetne komoly mágus.
* Ismét elmosolyodik, ahogy elképzeli Pyrt egy ősz, nagy szakállú mágusnak, aki mindenhova egy földig érő köntösben mászkál. *
//Denzack, Pyr, Zara//
* Hiába igyekezett a mélységi eltalálni Zaratinatet, a nő könnyű szerrel kivédte mind a két ütését. Denzack nagyon remélte, hogy legalább az egyik ütés célt ér, de hiába. Ellenfele pedig ellentámadásba is kezd, viszont ezúttal a férfi is gyors vagy csak szerencséje van, de kardjával blokkolja az ütést. Ezután a nő felfüggeszti a harcot. *
- Köszönöm, igyekszek majd.
* Jól esik neki, hogy valaki megdicséri harci tudását, majd a Pyr felé fordul, aki majdnem meglendítette Zaratinate felé a kardot. A tündér dumáján elmosolyodik, majd komolyabban szól neki. *
- Azért próbáld ki az íjászatot is, talán abban nagyobb sikered lesz. Szélsőséges esetben akár mágiát is tanulhatnál, bár nem tudom, hogy belőled miként lehetne komoly mágus.
* Ismét elmosolyodik, ahogy elképzeli Pyrt egy ősz, nagy szakállú mágusnak, aki mindenhova egy földig érő köntösben mászkál. *
3056. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-04 09:25:01
Üzenet elküldve: 2018-04-04 09:25:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Novus kiképzés//
//Denzack, Pyr, Zara//
*A csépelést olykor abbahagyja, ha az egyik bábu lassan elfogy, egy másikra tér át. Olykor hátulról, olykor elölről, olykor fentről, olykor lentről, gyakorlatilag mindenféle logika és elképzelés nélkül, össze-vissza, vagdalózva. Közben gondolatai persze másfelé járnak, az imént történtek, a virágágyás, a leégés, így először észre sem veszi a közeledő Zarát. Ami annyit jelent, hogy szépen nekitolat csépelés közben.*
- Hijjjáááááá! *Fordul meg hirtelen begőzölt tekintettel az ütközéstől, mert azt gondolja, hogy egy bábu került mögé, majd mikor meglátja Zarát, s az elhangzó kérdést is értelmezi zavartan vakarja meg fejét a kard markolatával.*
- Pfúúú... most majdnem lemészároltalak. Ha beindul a Pyrhadaró, nincs megállás. Szerencsére elképesztő reflexekkel rendelkezem. *Tódítja, majd vigyorogva Zarára tekint.*
- Persze! Sikerült. Ez az eleje *mutatja büszkén* ez pedig a vége! Gyorsan tanulok! *Jegyzi meg csak úgy mellékesen.* De nem érzem, hogy ez lenne a megfelelő fegyver. Tudod én inkább a nemes szavak és lehengerlő modor híve vagyok. *Vigyorog továbbra is, közben szemöldökét húzogatja föl, le.*
- Jó, tudom, harcolni is kell, de valójában béna vagyok. *Ismeri be hirtelen elgondolástól vezérelve.* Életemben nem fogtam még kardot, mondjuk ez nyilván látható. *Félszegen néz Zarára, mint tudjuk, Pyr sohasem tud hazudni. Most sem akar.*
//Denzack, Pyr, Zara//
*A csépelést olykor abbahagyja, ha az egyik bábu lassan elfogy, egy másikra tér át. Olykor hátulról, olykor elölről, olykor fentről, olykor lentről, gyakorlatilag mindenféle logika és elképzelés nélkül, össze-vissza, vagdalózva. Közben gondolatai persze másfelé járnak, az imént történtek, a virágágyás, a leégés, így először észre sem veszi a közeledő Zarát. Ami annyit jelent, hogy szépen nekitolat csépelés közben.*
- Hijjjáááááá! *Fordul meg hirtelen begőzölt tekintettel az ütközéstől, mert azt gondolja, hogy egy bábu került mögé, majd mikor meglátja Zarát, s az elhangzó kérdést is értelmezi zavartan vakarja meg fejét a kard markolatával.*
- Pfúúú... most majdnem lemészároltalak. Ha beindul a Pyrhadaró, nincs megállás. Szerencsére elképesztő reflexekkel rendelkezem. *Tódítja, majd vigyorogva Zarára tekint.*
- Persze! Sikerült. Ez az eleje *mutatja büszkén* ez pedig a vége! Gyorsan tanulok! *Jegyzi meg csak úgy mellékesen.* De nem érzem, hogy ez lenne a megfelelő fegyver. Tudod én inkább a nemes szavak és lehengerlő modor híve vagyok. *Vigyorog továbbra is, közben szemöldökét húzogatja föl, le.*
- Jó, tudom, harcolni is kell, de valójában béna vagyok. *Ismeri be hirtelen elgondolástól vezérelve.* Életemben nem fogtam még kardot, mondjuk ez nyilván látható. *Félszegen néz Zarára, mint tudjuk, Pyr sohasem tud hazudni. Most sem akar.*
3055. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-04 09:14:45
Üzenet elküldve: 2018-04-04 09:14:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pyr szobája este//
- Eh. *Ennyi és nem több, mit Pyr mondani képes a kijelentéseit folyamatosan megcáfoló, gyakorlatilag számára jelenleg verhetetlen logikára.*
~ Okos lány. ~ *Nézi elmélázva.* ~ Valóban én is gyerekes vagyok, ebben nincs hiba. ~ *Húzza el kicsit száját, aztán elkerekedett szemekkel nézi Zsenge magánakcióját az ágysimogatással.*
~ Bakker, most komolyan kacérkodik velem? ~ *Elönti a forróság ismét, s az ablak felé tekint. Kissé talán azzal a szándékkal, hogy menten kiugrik rajta, de úgy érzi innen már nincs visszaút, amit ígér, ahhoz tartania kell magát. Kissé kelletlenül, kissé nehézkesen, szigorúan nadrágban, de lassan odamászik a lány mellé, s az ellenkező irányba fordulva, magzati pozícióban lefekszik.*
- A várakozás sohasem rossz dolog Zsenge. *Mondja válla felett.* Igazából mennél tovább vársz, annáll jobb lesz az érzés, ha majd megtörténik. Legalábbis ez az érzés. *Mondja szórakozottan, s már nem érzi oly kényelmetlenül magát, jóllehet ebben az is közrejátszik, hogy nem néz beszéd közben az elf szürke, olykor önkéntelenül is kacér és kíváncsi szemeibe. Tekintve, hogy saját szemét is becsukja, illetve, hogy ő ezzel elrendezettnek tekinti a dolgot, az elf lány kényelmetlen fészkelődéséből és csendességéből nem sokat érez, csak annyit, hogy a takaró lassan lekerül róla.*
- Nah, viszont azért takarót is kérek! *Mondja méltatlankodva, mikor azt érzi, hogy az lejjebb csúszik, de betudja annak, hogy Zsenge megnyugszik és végre aludni tér, s kissé visszahúzza magára.*
- Mondjuk marha meleg van, de így... betakarva jobb. *Reményei szerint az estének itt vége is szakad, reggel pedig jóízű mosollyal ébrednek, s mindenki megy a maga útján. Reményei szerint. Mindenki tudja, hogy a remény hal meg utoljára.*
//Pyr szobája este//
- Eh. *Ennyi és nem több, mit Pyr mondani képes a kijelentéseit folyamatosan megcáfoló, gyakorlatilag számára jelenleg verhetetlen logikára.*
~ Okos lány. ~ *Nézi elmélázva.* ~ Valóban én is gyerekes vagyok, ebben nincs hiba. ~ *Húzza el kicsit száját, aztán elkerekedett szemekkel nézi Zsenge magánakcióját az ágysimogatással.*
~ Bakker, most komolyan kacérkodik velem? ~ *Elönti a forróság ismét, s az ablak felé tekint. Kissé talán azzal a szándékkal, hogy menten kiugrik rajta, de úgy érzi innen már nincs visszaút, amit ígér, ahhoz tartania kell magát. Kissé kelletlenül, kissé nehézkesen, szigorúan nadrágban, de lassan odamászik a lány mellé, s az ellenkező irányba fordulva, magzati pozícióban lefekszik.*
- A várakozás sohasem rossz dolog Zsenge. *Mondja válla felett.* Igazából mennél tovább vársz, annáll jobb lesz az érzés, ha majd megtörténik. Legalábbis ez az érzés. *Mondja szórakozottan, s már nem érzi oly kényelmetlenül magát, jóllehet ebben az is közrejátszik, hogy nem néz beszéd közben az elf szürke, olykor önkéntelenül is kacér és kíváncsi szemeibe. Tekintve, hogy saját szemét is becsukja, illetve, hogy ő ezzel elrendezettnek tekinti a dolgot, az elf lány kényelmetlen fészkelődéséből és csendességéből nem sokat érez, csak annyit, hogy a takaró lassan lekerül róla.*
- Nah, viszont azért takarót is kérek! *Mondja méltatlankodva, mikor azt érzi, hogy az lejjebb csúszik, de betudja annak, hogy Zsenge megnyugszik és végre aludni tér, s kissé visszahúzza magára.*
- Mondjuk marha meleg van, de így... betakarva jobb. *Reményei szerint az estének itt vége is szakad, reggel pedig jóízű mosollyal ébrednek, s mindenki megy a maga útján. Reményei szerint. Mindenki tudja, hogy a remény hal meg utoljára.*
3054. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-04 07:35:48
Üzenet elküldve: 2018-04-04 07:35:48
ÚJ
![>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11394_1547776595_sotetelf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Udvar//
//Shen, Isq, Lyz, Seles//
//kicsi Bayde és Leon//
*Kihívó pillantást villant az Alvezérre. Tekintetük találkozik. Lyzendra smaragdszín szemei jégcsapként fúródnak Xotara méregzöld szemeibe, de a sötételf lány rezzenéstelen és vérkomoly arccal állja a tekintetét. Az elf nő visszakérdésére csak ennyit felel.*
- Jól hallottad.
*Aztán, Shen'eriel pofázik közbe, mire Xotara még pár pillanatig tartja a szemkontaktust Lyzendrával, majd egy simlis vigyor kíséretében átnéz az Alvezér válla fölött, és az elf férfira szegezi a tekintetét. Ellép oldalra az elf nőtől és egyenesen Shen'erielhez sétál.*
- Te csak hallgass! Veled még amúgy is van elszámolni valóm. Tartozol nekem. Jaj, mennyivel is? Oh, igen! Az életeddel. Lehet, hogy Ertatsnoy mentett meg a Lupusfulgurktól, de azt hiszed, hogy életben maradtál volna, ha én nem vagyok ott?! Ő egyedül nem lett volna képes elvonszolni Téged az erődig, velem ellentétben. Sőt, ha én nem megyek utána, Ő is ott pusztult volna, mert a sötétben soha nem talált volna vissza.*
~ A borospincében elfogyasztott bort is felszámolhatnám neki. Hiszen Ő nem csinált semmit, csak beült vedelni. Viszont, akkor azonnal beköpne, és én is megütném a bokám, de azért utalok rá. Csak a miheztartás végett. ~
- A többiről nem is beszélve.
*Vigyorog ravaszul az elf képébe, és ujjával alulról fölfelé megkoppintja a férfi állát, majd hátat fordítva otthagyja. Lyzendrának se kell több, rögtön felveszi az erdőmélyi életmentős téma fonalát, és kérdőre vonja a mélységi lányt a szavai értelmét illetően, de még Isqeha is értetlenül kérdezősködni kezd.*
~ Mit nem lehet ezen érteni!? Komolyan kérdem. Ezek most tényleg ennyire korlátolt értelmi képességekkel rendelkeznek? ~
- Igen, Alvezérem. Így van, de most már térjünk a lényegre! Szóval, mennyi, az annyi?
*Lyzendra belemegy az üzletbe, és a sötételf lány kezébe nyomja az erszényét. Xotara ott helyben megszámolja az aranyat, majd elhúzott szájjal szól.*
- 366 arany? Csak ennyi? Na, jó egyelőre elég lesz. A többit rendezzük a munka után. Akkor már reális árat tudok mondani.
*Amikor az elf nő az üzletük kapcsán megemlíti Umont és Pyctát, Xotara csak legyintve válaszol.*
- Ugyan. Nekik a kettőnk ügyletéhez semmi közük. Különben is. Ők is üzleti úton vannak. Mi sem szólunk bele a dolgukba, hát ők se tegyék.
~ Hopp! Majd elfelejtettem, hiszen Umon is tartozik nekem, de még Pycta is. Na, majd átszámítom aranyba, hogy pontosan mennyivel is jönnek nekem. ~
*Isqehának is odaszól.*
- Rendben, Isqeha, veled is akkor számolok el, ha visszatértünk. Ennyi hitelt még tudok adni.
~ Az ostoba! A gyógyitalt elfelejtette beszámíttatni. Hiába, piszok jó üzleti érzékem van. ~
*Selestwenről sem feledkezett meg, csak eddig jobbnak látta, ha nem reagál a haszontalan locsogásaira.*
- Selestwen! Üzletben nem ismerek viccet, amúgy Te is ráérsz, akkor fizetni, mint Isqeha.
*Xotara simlis vigyorral a képén feldobja a levegőbe Lyzendra csörgő erszényt, majd elkapja, és derékövére kötözi.*
- Két pillanat és itt vagyok.
*A sötételf lány felmászik az őrtoronyba a fegyvereiért és a fekete köpenyéért. A toronyból még odakiált két beosztottjának.*
- Bayde, Leon! Na, lássam valami hasznotok is. Ez különösen rád igaz, Leon. A késve megkezdett őrség miatt, még Veled is számolok.
*A fővédmester kurtán biccent, majd lecsúszik az őrtorony létráján és visszatér a többiekhez. Bemegy az istállóba Kajtáért, aki a kilovaglás miatt már alig bír magával. Xotara miközben kivezeti az istállóból, Kajtár szokásához híven izgatottan rohan, egy kicsit. Azonban a sötételf lány szokásával ellentétben türelmetlenül rángatja meg lova kantárszárát.*
- Maradj már! Komolyan kezdesz az agyamra menni. Ha nem fejezed be, kilóra eladlak egy vágóhídnak!
*A zabla fájdalmas rángatására Kajtár felkapja fejét, és ijedten kezd toporogni gazdája körül.*
- Jaj, Sadmyr! Gyere már és fogd meg ezt a dögöt! Mindjárt belevágom a vasvillát. Sadmyr, jó lovászfiúhoz méltón, megnyugtatja a böszme patást, aki nem sokra rá már nyugodtan áll egy helyben. Xotara az orra alatt morogja.*
- Oh, Te büdös dög, hogy lépnél ki a patádból!
*A sötételf lány belelép a kengyelbe és elrugaszkodik a földtől, hogy fellendüljön a nyeregbe.
Ekkor azonban az előbbiekhez hasonlóan, csak visszafelé melegség fut végig az egész testét. A kis-lábujja körmétől egészen a feje búbjáig. A hirtelen fejébe tóduló vértől, és attól, hogy elment az esze, bár csak az a fergeteges, megszédül, egyensúlyát veszti, és mint valami részeg állat, vagy mint, aki életében nem ült fel még lóra átesik a ló túl oldalára. Xotara hanyatt elterülve vágódik el a kapu előtt a porban.*
- Mi a jó sistergős ménkű volt ez a nyavalya?! Hogy a hóhér vágjon hátba engem!
*Xotara a zavartnál is zavartabban és erősen szégyenkezve pillant végig, a feketének tűnő szemeivel, a többieken. A sötételf lány a legendás intelligenciájának hála vagy nem hála, az előbbieknél is végig tisztában volt, és felfogta minden tettét és szavát, csak a felsőbb erők gonosz játéka miatt semmit sem tudott tenni, hogy ne viselkedjen így. Xotara a fergeteges esze miatt, ami ugye már elment, érti, hogy valami csúf isteni színjáték áldozata volt az előbb, de már nem képes saját szavaival értelmesen és hihetően elmagyarázni, főleg, hogy a szégyentől teljesen zavarban van. Xot hanyatt fekve felkönyököl.*
- Éééén…
*Szól tömören és frappánsan, majd hasonlóan folytatja.*
- Én izé… ez nem én voltam, vagyis-mélyen-én-de-mégse-me'-nem-gondoltam-komolyan.
*Hadarja magyarázva, majd valamivel értelmesebben kezd megeredni a nyelve.*
- Figyeljetek! Komolyan! Ne nézzetek má' így rám?! Valami csuda szellem izé erőt vett rajtam.
*Már éppen tápászkodna fel, amikor a megriadt kis Csillag, Ert kis nullmja, felrohan az ölébe. Talán attól a karvalytól riadt így meg, ami az imént ereszkedett Bayde karjára.*
- Mi? Csillag? Hát, a gazdád hol van?
*A reszkető kis jószágot tenyerébe veszi, és feltápászkodik a földről. Elveszi Sadmyrtől Kajtár kantárszárát, és Csillagot átadja a fiúnak.*
- Keresd meg Ertet és add oda neki Csillagot. Kösz Sad.
*Xotara végigsimítja Kajtár nyakát, aki ijedten szagolgatja gazdáját, de egy pár simogatástól újra megnyugszik, majd Xot könnyedén felpattan a nyergébe.*
- Nem tudom elmagyarázni mi volt az előbbi, de borzasztóan sajnálom. Mindent, amit mondtam és tettem.
*Zavartan lesüti feketének tűnő szemeit, mert más nem jut eszébe, főleg, hogy úgy véli a többiek bolondnak nézik, vagy ami még rosszabb álnok kígyónak.*
A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.04 07:40:39
//Shen, Isq, Lyz, Seles//
//kicsi Bayde és Leon//
*Kihívó pillantást villant az Alvezérre. Tekintetük találkozik. Lyzendra smaragdszín szemei jégcsapként fúródnak Xotara méregzöld szemeibe, de a sötételf lány rezzenéstelen és vérkomoly arccal állja a tekintetét. Az elf nő visszakérdésére csak ennyit felel.*
- Jól hallottad.
*Aztán, Shen'eriel pofázik közbe, mire Xotara még pár pillanatig tartja a szemkontaktust Lyzendrával, majd egy simlis vigyor kíséretében átnéz az Alvezér válla fölött, és az elf férfira szegezi a tekintetét. Ellép oldalra az elf nőtől és egyenesen Shen'erielhez sétál.*
- Te csak hallgass! Veled még amúgy is van elszámolni valóm. Tartozol nekem. Jaj, mennyivel is? Oh, igen! Az életeddel. Lehet, hogy Ertatsnoy mentett meg a Lupusfulgurktól, de azt hiszed, hogy életben maradtál volna, ha én nem vagyok ott?! Ő egyedül nem lett volna képes elvonszolni Téged az erődig, velem ellentétben. Sőt, ha én nem megyek utána, Ő is ott pusztult volna, mert a sötétben soha nem talált volna vissza.*
~ A borospincében elfogyasztott bort is felszámolhatnám neki. Hiszen Ő nem csinált semmit, csak beült vedelni. Viszont, akkor azonnal beköpne, és én is megütném a bokám, de azért utalok rá. Csak a miheztartás végett. ~
- A többiről nem is beszélve.
*Vigyorog ravaszul az elf képébe, és ujjával alulról fölfelé megkoppintja a férfi állát, majd hátat fordítva otthagyja. Lyzendrának se kell több, rögtön felveszi az erdőmélyi életmentős téma fonalát, és kérdőre vonja a mélységi lányt a szavai értelmét illetően, de még Isqeha is értetlenül kérdezősködni kezd.*
~ Mit nem lehet ezen érteni!? Komolyan kérdem. Ezek most tényleg ennyire korlátolt értelmi képességekkel rendelkeznek? ~
- Igen, Alvezérem. Így van, de most már térjünk a lényegre! Szóval, mennyi, az annyi?
*Lyzendra belemegy az üzletbe, és a sötételf lány kezébe nyomja az erszényét. Xotara ott helyben megszámolja az aranyat, majd elhúzott szájjal szól.*
- 366 arany? Csak ennyi? Na, jó egyelőre elég lesz. A többit rendezzük a munka után. Akkor már reális árat tudok mondani.
*Amikor az elf nő az üzletük kapcsán megemlíti Umont és Pyctát, Xotara csak legyintve válaszol.*
- Ugyan. Nekik a kettőnk ügyletéhez semmi közük. Különben is. Ők is üzleti úton vannak. Mi sem szólunk bele a dolgukba, hát ők se tegyék.
~ Hopp! Majd elfelejtettem, hiszen Umon is tartozik nekem, de még Pycta is. Na, majd átszámítom aranyba, hogy pontosan mennyivel is jönnek nekem. ~
*Isqehának is odaszól.*
- Rendben, Isqeha, veled is akkor számolok el, ha visszatértünk. Ennyi hitelt még tudok adni.
~ Az ostoba! A gyógyitalt elfelejtette beszámíttatni. Hiába, piszok jó üzleti érzékem van. ~
*Selestwenről sem feledkezett meg, csak eddig jobbnak látta, ha nem reagál a haszontalan locsogásaira.*
- Selestwen! Üzletben nem ismerek viccet, amúgy Te is ráérsz, akkor fizetni, mint Isqeha.
*Xotara simlis vigyorral a képén feldobja a levegőbe Lyzendra csörgő erszényt, majd elkapja, és derékövére kötözi.*
- Két pillanat és itt vagyok.
*A sötételf lány felmászik az őrtoronyba a fegyvereiért és a fekete köpenyéért. A toronyból még odakiált két beosztottjának.*
- Bayde, Leon! Na, lássam valami hasznotok is. Ez különösen rád igaz, Leon. A késve megkezdett őrség miatt, még Veled is számolok.
*A fővédmester kurtán biccent, majd lecsúszik az őrtorony létráján és visszatér a többiekhez. Bemegy az istállóba Kajtáért, aki a kilovaglás miatt már alig bír magával. Xotara miközben kivezeti az istállóból, Kajtár szokásához híven izgatottan rohan, egy kicsit. Azonban a sötételf lány szokásával ellentétben türelmetlenül rángatja meg lova kantárszárát.*
- Maradj már! Komolyan kezdesz az agyamra menni. Ha nem fejezed be, kilóra eladlak egy vágóhídnak!
*A zabla fájdalmas rángatására Kajtár felkapja fejét, és ijedten kezd toporogni gazdája körül.*
- Jaj, Sadmyr! Gyere már és fogd meg ezt a dögöt! Mindjárt belevágom a vasvillát. Sadmyr, jó lovászfiúhoz méltón, megnyugtatja a böszme patást, aki nem sokra rá már nyugodtan áll egy helyben. Xotara az orra alatt morogja.*
- Oh, Te büdös dög, hogy lépnél ki a patádból!
*A sötételf lány belelép a kengyelbe és elrugaszkodik a földtől, hogy fellendüljön a nyeregbe.
Ekkor azonban az előbbiekhez hasonlóan, csak visszafelé melegség fut végig az egész testét. A kis-lábujja körmétől egészen a feje búbjáig. A hirtelen fejébe tóduló vértől, és attól, hogy elment az esze, bár csak az a fergeteges, megszédül, egyensúlyát veszti, és mint valami részeg állat, vagy mint, aki életében nem ült fel még lóra átesik a ló túl oldalára. Xotara hanyatt elterülve vágódik el a kapu előtt a porban.*
- Mi a jó sistergős ménkű volt ez a nyavalya?! Hogy a hóhér vágjon hátba engem!
*Xotara a zavartnál is zavartabban és erősen szégyenkezve pillant végig, a feketének tűnő szemeivel, a többieken. A sötételf lány a legendás intelligenciájának hála vagy nem hála, az előbbieknél is végig tisztában volt, és felfogta minden tettét és szavát, csak a felsőbb erők gonosz játéka miatt semmit sem tudott tenni, hogy ne viselkedjen így. Xotara a fergeteges esze miatt, ami ugye már elment, érti, hogy valami csúf isteni színjáték áldozata volt az előbb, de már nem képes saját szavaival értelmesen és hihetően elmagyarázni, főleg, hogy a szégyentől teljesen zavarban van. Xot hanyatt fekve felkönyököl.*
- Éééén…
*Szól tömören és frappánsan, majd hasonlóan folytatja.*
- Én izé… ez nem én voltam, vagyis-mélyen-én-de-mégse-me'-nem-gondoltam-komolyan.
*Hadarja magyarázva, majd valamivel értelmesebben kezd megeredni a nyelve.*
- Figyeljetek! Komolyan! Ne nézzetek má' így rám?! Valami csuda szellem izé erőt vett rajtam.
*Már éppen tápászkodna fel, amikor a megriadt kis Csillag, Ert kis nullmja, felrohan az ölébe. Talán attól a karvalytól riadt így meg, ami az imént ereszkedett Bayde karjára.*
- Mi? Csillag? Hát, a gazdád hol van?
*A reszkető kis jószágot tenyerébe veszi, és feltápászkodik a földről. Elveszi Sadmyrtől Kajtár kantárszárát, és Csillagot átadja a fiúnak.*
- Keresd meg Ertet és add oda neki Csillagot. Kösz Sad.
*Xotara végigsimítja Kajtár nyakát, aki ijedten szagolgatja gazdáját, de egy pár simogatástól újra megnyugszik, majd Xot könnyedén felpattan a nyergébe.*
- Nem tudom elmagyarázni mi volt az előbbi, de borzasztóan sajnálom. Mindent, amit mondtam és tettem.
*Zavartan lesüti feketének tűnő szemeit, mert más nem jut eszébe, főleg, hogy úgy véli a többiek bolondnak nézik, vagy ami még rosszabb álnok kígyónak.*
A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.04 07:40:39
3053. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-04 07:09:52
Üzenet elküldve: 2018-04-04 07:09:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Ertatsnoy szobája//
*Mikor azt hinné Aryna, hogy megmenekül és elfuthat a szégyen elől és átgondolhatja miket tett, amíg nem volt önmaga maradásra bírják.*
-Igen? *Kérdi szégyenlősen és mikor megfordul maga előtt lógó kezeit is összekulcsolja olyan félénken. Reméli nem valami velős megjegyzést akar hozzávágni a kedves kis tündér.*
-Régebben volt egy végtag visszanövesztő varázslat, amit most ha jól sejtem az Eeyr hívők tudnak már csak alkalmazni, a fény ajándéka a neve, nem tudom mennyire működne a szárnyaddal, az is lehet, hogy egyszerre nem is lehetne mind a kettőt visszakapnod, csak olyan fél hónap eltéréssel... mert tudod sokat kell inni meg enni ilyenkor vagy két hatig, de ezt is csak egy poros jegyzetemből tudom, mármint a régi varázslat így működött, az újnak még nem volt alkalmam utánanézni alaposabban. *Nem szeretné elvenni az utolsó remény is a tündértől, de fele-fele arányt ad a szárnyak ismét megszerzéséhez, na de persze ahhoz kéne egy ilyen magas szintű mágus is, aki megcsinálja, valószínűleg nem is ingyen. Na de nem rohan még el, hét ha akad még kérdés.*
*Mikor azt hinné Aryna, hogy megmenekül és elfuthat a szégyen elől és átgondolhatja miket tett, amíg nem volt önmaga maradásra bírják.*
-Igen? *Kérdi szégyenlősen és mikor megfordul maga előtt lógó kezeit is összekulcsolja olyan félénken. Reméli nem valami velős megjegyzést akar hozzávágni a kedves kis tündér.*
-Régebben volt egy végtag visszanövesztő varázslat, amit most ha jól sejtem az Eeyr hívők tudnak már csak alkalmazni, a fény ajándéka a neve, nem tudom mennyire működne a szárnyaddal, az is lehet, hogy egyszerre nem is lehetne mind a kettőt visszakapnod, csak olyan fél hónap eltéréssel... mert tudod sokat kell inni meg enni ilyenkor vagy két hatig, de ezt is csak egy poros jegyzetemből tudom, mármint a régi varázslat így működött, az újnak még nem volt alkalmam utánanézni alaposabban. *Nem szeretné elvenni az utolsó remény is a tündértől, de fele-fele arányt ad a szárnyak ismét megszerzéséhez, na de persze ahhoz kéne egy ilyen magas szintű mágus is, aki megcsinálja, valószínűleg nem is ingyen. Na de nem rohan még el, hét ha akad még kérdés.*
3052. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-03 23:35:59
Üzenet elküldve: 2018-04-03 23:35:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ertatsnoy szobája//
*Szinte úgy villan be az agyába a kérdés, mintha villám csapna keresztül a testén. Először nem biztos abban, hogy tényleg meg merje-e kérdezi ezt ezek után, de úgy van vele, hogy mégis miért ne. Nem hiszi, hogy túl sokat vesztene.*
- Várj, még ne menj...
*Leveszi a kezét a kilincsről.*
- Ha már ilyen jó vagy a mágiában... nem tudod... nos... ő... valahogyan vissza lehetne növeszteni egy... test... igazából a szárnyaimat.
*A szemében évezredek fájdalma gyűlik össze, sírni viszont nem sír, azt már milliószor megtette, a könnyei elfogytak.*
*Szinte úgy villan be az agyába a kérdés, mintha villám csapna keresztül a testén. Először nem biztos abban, hogy tényleg meg merje-e kérdezi ezt ezek után, de úgy van vele, hogy mégis miért ne. Nem hiszi, hogy túl sokat vesztene.*
- Várj, még ne menj...
*Leveszi a kezét a kilincsről.*
- Ha már ilyen jó vagy a mágiában... nem tudod... nos... ő... valahogyan vissza lehetne növeszteni egy... test... igazából a szárnyaimat.
*A szemében évezredek fájdalma gyűlik össze, sírni viszont nem sír, azt már milliószor megtette, a könnyei elfogytak.*
3051. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-03 23:17:47
Üzenet elküldve: 2018-04-03 23:17:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Seles//
- Én is naaaagyon örülök, ha így gondolod.
*Mondja, majd magához szorítja a lányt, mintha csak egy kis plüssmaci volna, akit éjszakánként szorongatnak a gyerekek.*
- Jó felüllevést, Aenae!
*Őszintén szurkol neki, hogy végre felül lehessen. Aztán Lyz is távozik köreikből, ő pedig egyre inkább elkeseredik, hogy egyedül fog maradni, és akkor majd mit kezd!?*
- Ugye Seles, te nem mész el?
*Szája sarka lefelé görbül, hatalmas tragédiaként éli meg, hogy a többiek elmentek aludni, meg felül lenni.*
~Nem is értem, hogyan képzelhették, hogy csak így faképnél hagynak engem. Engem! Pedig olyan nagylelkű voltam, még a füvemből is adtam nekik...~
*Feltápászkodik ő is nagy nehezen a földről. Kicsit még mindig olyan érzése van, mintha forogna vele a világ.
Seles körbenéz, hátha nem bújtak-e el a szekrény mögött vagy az asztal alatt, de Zara reményei ellenére sajnos nem így történik.*
- Alszok veled, persze! Úgy is nemrég Bajdival aludtam, milyen önző lennék, ha most veled nem tenném meg ugyanezt?
*Szemei felcsillannak a felajánlásra, na meg hogy Seles nem hagyja őt itt egyedül, és nem kell majd végigkopogtatnia Vadvéd szobáin, hogy társaságot találjon. Pedig az is eszébe jutott már, hogy befekszik Aenaeék mellé aludni, vagy meglátogatja valamelyik tündérkéjüket.*
- Megyek, megyek!
*Követi Selest a szobájába, hogy ott ő is a matracra vetődjön. Nem kell neki sem sok, hogy álomba merüljön, úgy, ahogy van, félig az ágyon, félig a padlón.*
//Seles//
- Én is naaaagyon örülök, ha így gondolod.
*Mondja, majd magához szorítja a lányt, mintha csak egy kis plüssmaci volna, akit éjszakánként szorongatnak a gyerekek.*
- Jó felüllevést, Aenae!
*Őszintén szurkol neki, hogy végre felül lehessen. Aztán Lyz is távozik köreikből, ő pedig egyre inkább elkeseredik, hogy egyedül fog maradni, és akkor majd mit kezd!?*
- Ugye Seles, te nem mész el?
*Szája sarka lefelé görbül, hatalmas tragédiaként éli meg, hogy a többiek elmentek aludni, meg felül lenni.*
~Nem is értem, hogyan képzelhették, hogy csak így faképnél hagynak engem. Engem! Pedig olyan nagylelkű voltam, még a füvemből is adtam nekik...~
*Feltápászkodik ő is nagy nehezen a földről. Kicsit még mindig olyan érzése van, mintha forogna vele a világ.
Seles körbenéz, hátha nem bújtak-e el a szekrény mögött vagy az asztal alatt, de Zara reményei ellenére sajnos nem így történik.*
- Alszok veled, persze! Úgy is nemrég Bajdival aludtam, milyen önző lennék, ha most veled nem tenném meg ugyanezt?
*Szemei felcsillannak a felajánlásra, na meg hogy Seles nem hagyja őt itt egyedül, és nem kell majd végigkopogtatnia Vadvéd szobáin, hogy társaságot találjon. Pedig az is eszébe jutott már, hogy befekszik Aenaeék mellé aludni, vagy meglátogatja valamelyik tündérkéjüket.*
- Megyek, megyek!
*Követi Selest a szobájába, hogy ott ő is a matracra vetődjön. Nem kell neki sem sok, hogy álomba merüljön, úgy, ahogy van, félig az ágyon, félig a padlón.*
3050. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-03 22:41:47
Üzenet elküldve: 2018-04-03 22:41:47
ÚJ
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Udvar//
//Xot, Shen, Isq, Lyz//
*Seles hallgatja Xotot, és nem tud mit kezdeni a hirtelen jött bolondozásával. Először nem is arra figyel, hogy mit mond, inkább a lóval meg a karavánpihenővel van elfoglalva, aztán meg, mikor már neki intézi a szavait, és már a lovon ül, kirobban belőle a nevetés, és alig bírja abbahagyni.*
- Na de Xot! *Kiáltja.* Ne játssz már, azért ennél komolyabb dolgunk van!
~ És különben is, sárga? De hát ez barna! Milyen butaság! ~
- Ugyan, Shen, Xot csak bolondozik. *Mosolyog szélesen, és megveregeti lovacskája nyakát.* Mi a neve, Sadmyr? *Kérdezi a kedves fiút az istállóhoz közeledve.*
- Cserfes a neve.
- Remek, szia, Cserfes! *A ló meglehetősen közömbösnek mutatkozik, amit, tekintve, hogy Seles már ezer éve nem ült lovon, egyelőre jó jelnek tekint. Talán meglesznek ketten az úton, már csak azért kell aggódnia, ami útközben történhet velük. Isqeha aggodalmára is csak azt tudja felelni, amit eddig.*
- Xot csak viccel, mindjárt visszaadja a pénzt, figyeld meg. *Mondja arra utalva, hogy szeme láttára adja neki minden vagyonát Lyz.* Nem értem, miért vagyunk ilyen komorak. *Teszi hozzá egy kicsit elkámpicsorodva, ahogy a többieket elnézi. Persze, nyilván az út sem lesz egyszerű, és bajuk is eshet, sőt Xot nagyon buta időpontot választott a műsorára, de attól még nincs oka senkinek így megijedni. De mielőtt számon kérné bárkin is a rosszkedvet ezen a szép napon, inkább a kapu felé fordítja a lovát.* Menjünk! *Mondja ő is, és követi a már elindulókat.*
//Leon, Bayde//
*Még mielőtt kinyitják a kaput, széles mosollyal felkiált a két férfinak.*
- Aztán vigyázzatok ám a falra úgy, mintha én tenném! A viszont látásra! *Aztán még külön integet Leonnak. Furcsa lesz itt hagyni a szerelmét, már szinte sülve-főve együtt voltak.*
~ De hát ki kell bírniuk egymás nélkül is időnként, nem igaz? ~
A hozzászólás írója (Selestwen Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.03 22:42:58
//Xot, Shen, Isq, Lyz//
*Seles hallgatja Xotot, és nem tud mit kezdeni a hirtelen jött bolondozásával. Először nem is arra figyel, hogy mit mond, inkább a lóval meg a karavánpihenővel van elfoglalva, aztán meg, mikor már neki intézi a szavait, és már a lovon ül, kirobban belőle a nevetés, és alig bírja abbahagyni.*
- Na de Xot! *Kiáltja.* Ne játssz már, azért ennél komolyabb dolgunk van!
~ És különben is, sárga? De hát ez barna! Milyen butaság! ~
- Ugyan, Shen, Xot csak bolondozik. *Mosolyog szélesen, és megveregeti lovacskája nyakát.* Mi a neve, Sadmyr? *Kérdezi a kedves fiút az istállóhoz közeledve.*
- Cserfes a neve.
- Remek, szia, Cserfes! *A ló meglehetősen közömbösnek mutatkozik, amit, tekintve, hogy Seles már ezer éve nem ült lovon, egyelőre jó jelnek tekint. Talán meglesznek ketten az úton, már csak azért kell aggódnia, ami útközben történhet velük. Isqeha aggodalmára is csak azt tudja felelni, amit eddig.*
- Xot csak viccel, mindjárt visszaadja a pénzt, figyeld meg. *Mondja arra utalva, hogy szeme láttára adja neki minden vagyonát Lyz.* Nem értem, miért vagyunk ilyen komorak. *Teszi hozzá egy kicsit elkámpicsorodva, ahogy a többieket elnézi. Persze, nyilván az út sem lesz egyszerű, és bajuk is eshet, sőt Xot nagyon buta időpontot választott a műsorára, de attól még nincs oka senkinek így megijedni. De mielőtt számon kérné bárkin is a rosszkedvet ezen a szép napon, inkább a kapu felé fordítja a lovát.* Menjünk! *Mondja ő is, és követi a már elindulókat.*
//Leon, Bayde//
*Még mielőtt kinyitják a kaput, széles mosollyal felkiált a két férfinak.*
- Aztán vigyázzatok ám a falra úgy, mintha én tenném! A viszont látásra! *Aztán még külön integet Leonnak. Furcsa lesz itt hagyni a szerelmét, már szinte sülve-főve együtt voltak.*
~ De hát ki kell bírniuk egymás nélkül is időnként, nem igaz? ~
A hozzászólás írója (Selestwen Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.03 22:42:58
3049. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-03 21:47:35
Üzenet elküldve: 2018-04-03 21:47:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Udvar//
// Shen//
*Valamiféle lelki közösséget érez Shennel a szülői veszteségei miatt. Erre valahogy a legkevésbé sem számított, amikor legelőször találkoztak, és a rumli közepén találta a konyhában. Utána mindenféle szarvasagancsot mutogatott, és finxekről beszélt. Most pedig egymás mellett ereszkedtek térdre egy közös ügy érdekében, aztán, mint ha ez a hangulat ráragadt volna. Még olyasmit is megoszt Shen'eriellel, amit eddigi ittléte alatt senkivel sem.
Mikor a távozó szüleiről beszél a fiú, kedve volna vállára simítani a tenyerét vigasztalásképp, csak a mosoly, ami megzavarja, mint ha olyan semmiség volna, hogy mindenki és senki nevelte fel. Talán mégsem érzi olyan veszteségnek.
Voltaképpen örül is, hogy az íjászatra terelődik a téma. Kevésbé meredek.*
- Kihívsz? *kérdezi, s egy pillanatra töprengőn húzza el a száját.* Rendben. * Bólint, hogy elfogadja a kihívást.* Tudom is, hogy mire fogunk lőni.
*A mindig komoly vadászlány, most másmilyennek tűnhet, kicsit, mint akit felráztak a téli álomból, úgy élénkül fel egyszerre, s csillan szemében a szertelen zöld szikra.*
- Gondolkozhatsz a nyereményemen. *mosolyog a kacsintó fiúra. Kedves incselkedés, mely szerénységét cáfolhatná, ha nem látszana, hogy cseppet sem a nyeremény gondolata dobja fel, hanem a játék.*
- Biztosan nekem adod? *bizonytalanodik el. A fogadásból arcán maradt széles mosoly lassan szelídül, miközben a zöld kockáért nyúl. Bár sok kocka közül, bármelyiket adhatta volna Lyznek, és egy sima kis fakocka is ugyanolyan kedves gesztus lett volna, ő mégis az egyik legszebbet nyújtja oda.*
- Nagyon szép *nézi meg közelebbről.* Köszönöm… vigyázok rá, ígérem.
*Lehajtott fejjel kezd övén motozni, s egy kisebbfajta rejtett zsebbe csúsztatja a kis kockát. Ott elég szorosan, biztonságban van, hogy véletlenül se vesszen el. Aztán megakad a mozdulat. Talán viszonoznia kellene a gesztust. Azonmód oldja le a maradék zöld szalagot övéről, s nyújtja oda Shen'erielnek.*
- Elfogadod cserébe? *Kedves mosoly kíséretében adja oda a légiesen könnyű anyagú szalagot, ha Shen elfogadja tőle.*
//Istálló//
//Seles, Isq, Xot, Shen//
*Benne volt a pakliban, hogy nem arat osztatlan sikert a terv. Látja Isqehán is Selesen is, hogy megijednek. *
- Igen, Isq, tudom, de nem kell semmit csinálnunk ott *szól kedvesen.* Csak végigmegyünk a karavánúton, ott megnézzük a romot és folytatjuk az utat a város közeli erdőkig.
*Mikor Isqeha és Shen elmennek, még körbejárja a csomagokat.*
- Jaj, nem Seles. Nem sétálunk. *mosolyog Selesre.* Már készen vannak a lovak.
*Időközben Shen lovát is felnyergeli Sadmyr, míg a fiúk vissza nem érnek.*
- Tessék Xot, kérdezz. *Aztán, a mélységi lány kérdez is. Lyz pedig hirtelen azt sem tudja, jól hallott-e. A betoppanók is fültanúi az előadásnak.
Lyz arcáról lassan olvad a kedves mosoly, amivel eddig Selest illette. Nagyon ritkán hívják Lyzendrának, talán egy hata Shen köszönt így el tőle, de ami jelenleg jobban zavarja, az a hangsúly. Szinte felkérés keringőre. Ráadásul épp a mélységi lánytól, amire azért nem számított, mert ugyan elvannak egy légtérben, de talán sosem beszéltek a kelleténél többet. Főleg az őrség és vadászat témában. Eddig abban a hitben volt, hogy Xotarának is hasonló nézetei vannak, vadvéddel kapcsolatban, mint neki. Mint egy család tagja, közös érdek minden, amibe belefognak. Az erdő, az erőd, mindért egyformán felelnek. Lyzendra pedig főként venárnak tartja magát, s sosem élne vissza a titulusával. Nekik feltétel nélkül dolguk, hogy ha a szomszédságban valami felüti a fejét, annak legalább utánajárjanak.
Megáll Xotara előtt, s egy pár pillanatig csak néz a méregzöld szemekbe, vajon mikor neveti el magát ordenáré módon, hogy csak vicc az egész. Ám sajnos ilyen nem történik.*
- Miről beszélsz Xotara? *kérdezi komoly hangon, szinte hitetlenkedve, s mikor valóban tudatosul, hogy fizetséget vár, nem csak a kiruccanásért, hanem a lovak felkészítéséért is, addig komoly pillantása hűvössé válik.
Mikor Shen újra a védelmére kel, csak egy pillanatra néz rá, míg nyugtatólag szól pár szót.*
- Semmi baj Shen, megbeszéljük.
*De nagyjából szívéből szólt a fajtársa, csak nem azokkal a szavakkal. Ezután visszafordul Xothoz, s smaragdszín szemeit, a mélységi lányéba fúrja, s egészen közel lép hozzá.*
- Tehát, ha jól értem, fizetséget vársz azoktól, akik aggódtak érted, mikor az erdőnek mentél, s az életüket tették volna kockára érted. Mindezt azért, mert az erdővel szomszédságban meg kell nézzünk egy helyet, ami viszont mindannyiunkat veszélyeztethet. Köztük téged ugyan úgy.
*Immár nem csak pillantása, de hangja is hűvösen távolságtartó. Nem nehéz így tennie, mellkasában a csalódottság éppen ilyen jeget teremt. Emlékszik, még arra az estére nagyon is, amikor Denzack betegágya mellett bóbiskolt, és félálomban próbálta összetákolni a hirtelen tervet, ami alapján Xot után indultak volna a sötétedő rengetegbe. És ő feltétel nélkül megtette volna.*
- Rendben Árnytörő Xotara. *Bólint, tudomásul véve a helyzetet. Majd egy mozdulattal leakasztja erszényét.*
- Egyelőre ennyit tudok adni előlegnek. Ha megfelel.* AzzalÁrnytörő Xotarakezébe nyomja erszényét, melyben366 arany csörren.
* De mint tudod, van hozzáférésem a kincstárhoz. *Tart egy cseppnyi szünetet.*
- Mondj egy összeget, ha visszaértünk. Kérlek számold ki tételesen, hogy legyen mit mondanom Pyctának, Umonnak, és a többieknek, ha megkérdezik.
*Azzal ellép a mélységi lány mellett, majd a többiekhez fordul, s szelídebben folytatja.*
- Ha inkább maradnátok, nyugodtan megtehetitek. Nem szeretnélek bajba sodorni benneteket. Mindenki maga dönt. *Lovához fordul, kivezeti az istállóból, majd a kapunál felszáll, ha mindenki odaér. Akár indulhatnak is.*
// Shen//
*Valamiféle lelki közösséget érez Shennel a szülői veszteségei miatt. Erre valahogy a legkevésbé sem számított, amikor legelőször találkoztak, és a rumli közepén találta a konyhában. Utána mindenféle szarvasagancsot mutogatott, és finxekről beszélt. Most pedig egymás mellett ereszkedtek térdre egy közös ügy érdekében, aztán, mint ha ez a hangulat ráragadt volna. Még olyasmit is megoszt Shen'eriellel, amit eddigi ittléte alatt senkivel sem.
Mikor a távozó szüleiről beszél a fiú, kedve volna vállára simítani a tenyerét vigasztalásképp, csak a mosoly, ami megzavarja, mint ha olyan semmiség volna, hogy mindenki és senki nevelte fel. Talán mégsem érzi olyan veszteségnek.
Voltaképpen örül is, hogy az íjászatra terelődik a téma. Kevésbé meredek.*
- Kihívsz? *kérdezi, s egy pillanatra töprengőn húzza el a száját.* Rendben. * Bólint, hogy elfogadja a kihívást.* Tudom is, hogy mire fogunk lőni.
*A mindig komoly vadászlány, most másmilyennek tűnhet, kicsit, mint akit felráztak a téli álomból, úgy élénkül fel egyszerre, s csillan szemében a szertelen zöld szikra.*
- Gondolkozhatsz a nyereményemen. *mosolyog a kacsintó fiúra. Kedves incselkedés, mely szerénységét cáfolhatná, ha nem látszana, hogy cseppet sem a nyeremény gondolata dobja fel, hanem a játék.*
- Biztosan nekem adod? *bizonytalanodik el. A fogadásból arcán maradt széles mosoly lassan szelídül, miközben a zöld kockáért nyúl. Bár sok kocka közül, bármelyiket adhatta volna Lyznek, és egy sima kis fakocka is ugyanolyan kedves gesztus lett volna, ő mégis az egyik legszebbet nyújtja oda.*
- Nagyon szép *nézi meg közelebbről.* Köszönöm… vigyázok rá, ígérem.
*Lehajtott fejjel kezd övén motozni, s egy kisebbfajta rejtett zsebbe csúsztatja a kis kockát. Ott elég szorosan, biztonságban van, hogy véletlenül se vesszen el. Aztán megakad a mozdulat. Talán viszonoznia kellene a gesztust. Azonmód oldja le a maradék zöld szalagot övéről, s nyújtja oda Shen'erielnek.*
- Elfogadod cserébe? *Kedves mosoly kíséretében adja oda a légiesen könnyű anyagú szalagot, ha Shen elfogadja tőle.*
//Istálló//
//Seles, Isq, Xot, Shen//
*Benne volt a pakliban, hogy nem arat osztatlan sikert a terv. Látja Isqehán is Selesen is, hogy megijednek. *
- Igen, Isq, tudom, de nem kell semmit csinálnunk ott *szól kedvesen.* Csak végigmegyünk a karavánúton, ott megnézzük a romot és folytatjuk az utat a város közeli erdőkig.
*Mikor Isqeha és Shen elmennek, még körbejárja a csomagokat.*
- Jaj, nem Seles. Nem sétálunk. *mosolyog Selesre.* Már készen vannak a lovak.
*Időközben Shen lovát is felnyergeli Sadmyr, míg a fiúk vissza nem érnek.*
- Tessék Xot, kérdezz. *Aztán, a mélységi lány kérdez is. Lyz pedig hirtelen azt sem tudja, jól hallott-e. A betoppanók is fültanúi az előadásnak.
Lyz arcáról lassan olvad a kedves mosoly, amivel eddig Selest illette. Nagyon ritkán hívják Lyzendrának, talán egy hata Shen köszönt így el tőle, de ami jelenleg jobban zavarja, az a hangsúly. Szinte felkérés keringőre. Ráadásul épp a mélységi lánytól, amire azért nem számított, mert ugyan elvannak egy légtérben, de talán sosem beszéltek a kelleténél többet. Főleg az őrség és vadászat témában. Eddig abban a hitben volt, hogy Xotarának is hasonló nézetei vannak, vadvéddel kapcsolatban, mint neki. Mint egy család tagja, közös érdek minden, amibe belefognak. Az erdő, az erőd, mindért egyformán felelnek. Lyzendra pedig főként venárnak tartja magát, s sosem élne vissza a titulusával. Nekik feltétel nélkül dolguk, hogy ha a szomszédságban valami felüti a fejét, annak legalább utánajárjanak.
Megáll Xotara előtt, s egy pár pillanatig csak néz a méregzöld szemekbe, vajon mikor neveti el magát ordenáré módon, hogy csak vicc az egész. Ám sajnos ilyen nem történik.*
- Miről beszélsz Xotara? *kérdezi komoly hangon, szinte hitetlenkedve, s mikor valóban tudatosul, hogy fizetséget vár, nem csak a kiruccanásért, hanem a lovak felkészítéséért is, addig komoly pillantása hűvössé válik.
Mikor Shen újra a védelmére kel, csak egy pillanatra néz rá, míg nyugtatólag szól pár szót.*
- Semmi baj Shen, megbeszéljük.
*De nagyjából szívéből szólt a fajtársa, csak nem azokkal a szavakkal. Ezután visszafordul Xothoz, s smaragdszín szemeit, a mélységi lányéba fúrja, s egészen közel lép hozzá.*
- Tehát, ha jól értem, fizetséget vársz azoktól, akik aggódtak érted, mikor az erdőnek mentél, s az életüket tették volna kockára érted. Mindezt azért, mert az erdővel szomszédságban meg kell nézzünk egy helyet, ami viszont mindannyiunkat veszélyeztethet. Köztük téged ugyan úgy.
*Immár nem csak pillantása, de hangja is hűvösen távolságtartó. Nem nehéz így tennie, mellkasában a csalódottság éppen ilyen jeget teremt. Emlékszik, még arra az estére nagyon is, amikor Denzack betegágya mellett bóbiskolt, és félálomban próbálta összetákolni a hirtelen tervet, ami alapján Xot után indultak volna a sötétedő rengetegbe. És ő feltétel nélkül megtette volna.*
- Rendben Árnytörő Xotara. *Bólint, tudomásul véve a helyzetet. Majd egy mozdulattal leakasztja erszényét.*
- Egyelőre ennyit tudok adni előlegnek. Ha megfelel.* AzzalÁrnytörő Xotarakezébe nyomja erszényét, melyben366 arany csörren.
* De mint tudod, van hozzáférésem a kincstárhoz. *Tart egy cseppnyi szünetet.* - Mondj egy összeget, ha visszaértünk. Kérlek számold ki tételesen, hogy legyen mit mondanom Pyctának, Umonnak, és a többieknek, ha megkérdezik.
*Azzal ellép a mélységi lány mellett, majd a többiekhez fordul, s szelídebben folytatja.*
- Ha inkább maradnátok, nyugodtan megtehetitek. Nem szeretnélek bajba sodorni benneteket. Mindenki maga dönt. *Lovához fordul, kivezeti az istállóból, majd a kapunál felszáll, ha mindenki odaér. Akár indulhatnak is.*
3048. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-03 21:47:20
Üzenet elküldve: 2018-04-03 21:47:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Novus kiképzés//
//Denzack, Pyr//
*Ahogy tervezte, sikerült ügyesen kicseleznie Denzackot azzal, hogy a hátába került. Ezzel máris megnyugodott kicsiny, ártatlan lelke, hogy azért mégsem győzi le őt akárki, mert hát azért egoból van ott bőven.
Ezután nyomban védekező állást vesz fel, és egyből hárít is egy ütést, majd a másikat is könnyű szerrel.
Meglengeti kezében a kardot, hogy újra megtalálja az egyensúlyt, majd a földtől jól elrugaszkodva Denzack felé veti magát, ezúttal a mellkasát célozva meg.*
- Jól van, ennyi elég is lesz. *Mondja, akár sikerült a támadás, akár nem.* Nem rossz, komolyan! Egész ügyes vagy. Tanulsz még egy-két cselt, kicsit felidézed a tudásod, és tökéletes lesz.
*Elmosolyodik a csuhás felé, aztán a bábut püfölő tündér felé indul el.*
- Na te meg hogy haladsz? Sikerül már felismerned a kard elejét meg a végét? Tudod, első lecke.
*Hangjában egy kis irónia is van, de semmiképp sem sértő.*
//Denzack, Pyr//
*Ahogy tervezte, sikerült ügyesen kicseleznie Denzackot azzal, hogy a hátába került. Ezzel máris megnyugodott kicsiny, ártatlan lelke, hogy azért mégsem győzi le őt akárki, mert hát azért egoból van ott bőven.
Ezután nyomban védekező állást vesz fel, és egyből hárít is egy ütést, majd a másikat is könnyű szerrel.
Meglengeti kezében a kardot, hogy újra megtalálja az egyensúlyt, majd a földtől jól elrugaszkodva Denzack felé veti magát, ezúttal a mellkasát célozva meg.*
- Jól van, ennyi elég is lesz. *Mondja, akár sikerült a támadás, akár nem.* Nem rossz, komolyan! Egész ügyes vagy. Tanulsz még egy-két cselt, kicsit felidézed a tudásod, és tökéletes lesz.
*Elmosolyodik a csuhás felé, aztán a bábut püfölő tündér felé indul el.*
- Na te meg hogy haladsz? Sikerül már felismerned a kard elejét meg a végét? Tudod, első lecke.
*Hangjában egy kis irónia is van, de semmiképp sem sértő.*
3047. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-03 21:42:14
Üzenet elküldve: 2018-04-03 21:42:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az Erdő Szívének teológiája//
//Zárás//
*Isqeha nem csak olyan hallgató, aki meg is érti, amit mondanak neki, de láthatóan élvezi is a beszélgetést. Sokkal könnyebb így beszélgetve tanítani, ha ezt annak lehet nevezni, mint egy olyan hallgatósággal, mint aki csak ímmel-ámmal figyel a beszélőre. A csuhás épp ugyanannyira élvezi a beszélgetést, mint az ifjú maga. Ilyen szempontból az elf már helyzetben volt. Ő egyedül volt a tanítvány, így nem volt lehetősége, hogy ne figyeljen oda, ráadásul mindent megtett, hogy lemossa családjáról a nevükön esett foltot. Miatta bélyegezték meg szüleit és neki kötelessége volt minden erejével és eszével azon lenni, hogy minél hamarabb feloldozást nyerjenek az ő bűne alól. Így is két évtizedbe került, mire elért az út végére, mely után egy még hosszabb út kezdődött, s a mai napig is tart, itt Vadvédben.*
- Nem hiszem. *Válaszol mosolyogva.*
- Inkább csak komolyodsz, a kettő nem ugyanaz. *Teszi hozzá kedves mosollyal.*
- Elhiszem. Nincs mit, bármikor. Az Erdő Szívéről bármikor szívesen mesélek neked, de bárki másnak is. *Hajol meg viszonozva Isqeha gesztusát. Neki is megtiszteltetés, ha valaki kíváncsi a hitének alapjaira, tanításainak magvára. A félvér az irbisznek is megköszöni a tanítást, amire Xauzur felemeli a fejét és ásít.*
- Látod, őt nem érdekelte annyira. *Masszírozza meg a ragadozó oldalát nevetve.*
- Köszönöm. *Mondja, amikor Isqeha felajánlja, hogy visszaviszi a helyére a kannát.
Az ültetésre tett kijelentésre nem mond semmit, csak szélesen mosolyog és meghajol újra ültében. Nem tudja, hogy az ifjú visszatér-e még beszélgetni, de akkor sem haragszik meg, ha a dolgára indul. Tudja, hogy a füvésznek ezernyi dolga van mindig, s ha nincs, akkor keres magának a nyughatatlan félvér. Örül, hogy Isqeha velük van Vadvédben.
Nekidől Xauzur oldalának, lábait összefonva maga előtt a fűben, a facsemete előtt. Élvezi a napsütést, a doromboló nagymacska megnyugtató hangját és a kellemes időt. Az erőd körül ébredezik a természet téli álmából, ezernyi és több lüktetéssel, hogy hirdessék a Fákban Lakó hatalmát.*
//Az Erdő Szívének teológiája//
//Zárás//
*Isqeha nem csak olyan hallgató, aki meg is érti, amit mondanak neki, de láthatóan élvezi is a beszélgetést. Sokkal könnyebb így beszélgetve tanítani, ha ezt annak lehet nevezni, mint egy olyan hallgatósággal, mint aki csak ímmel-ámmal figyel a beszélőre. A csuhás épp ugyanannyira élvezi a beszélgetést, mint az ifjú maga. Ilyen szempontból az elf már helyzetben volt. Ő egyedül volt a tanítvány, így nem volt lehetősége, hogy ne figyeljen oda, ráadásul mindent megtett, hogy lemossa családjáról a nevükön esett foltot. Miatta bélyegezték meg szüleit és neki kötelessége volt minden erejével és eszével azon lenni, hogy minél hamarabb feloldozást nyerjenek az ő bűne alól. Így is két évtizedbe került, mire elért az út végére, mely után egy még hosszabb út kezdődött, s a mai napig is tart, itt Vadvédben.*
- Nem hiszem. *Válaszol mosolyogva.*
- Inkább csak komolyodsz, a kettő nem ugyanaz. *Teszi hozzá kedves mosollyal.*
- Elhiszem. Nincs mit, bármikor. Az Erdő Szívéről bármikor szívesen mesélek neked, de bárki másnak is. *Hajol meg viszonozva Isqeha gesztusát. Neki is megtiszteltetés, ha valaki kíváncsi a hitének alapjaira, tanításainak magvára. A félvér az irbisznek is megköszöni a tanítást, amire Xauzur felemeli a fejét és ásít.*
- Látod, őt nem érdekelte annyira. *Masszírozza meg a ragadozó oldalát nevetve.*
- Köszönöm. *Mondja, amikor Isqeha felajánlja, hogy visszaviszi a helyére a kannát.
Az ültetésre tett kijelentésre nem mond semmit, csak szélesen mosolyog és meghajol újra ültében. Nem tudja, hogy az ifjú visszatér-e még beszélgetni, de akkor sem haragszik meg, ha a dolgára indul. Tudja, hogy a füvésznek ezernyi dolga van mindig, s ha nincs, akkor keres magának a nyughatatlan félvér. Örül, hogy Isqeha velük van Vadvédben.
Nekidől Xauzur oldalának, lábait összefonva maga előtt a fűben, a facsemete előtt. Élvezi a napsütést, a doromboló nagymacska megnyugtató hangját és a kellemes időt. Az erőd körül ébredezik a természet téli álmából, ezernyi és több lüktetéssel, hogy hirdessék a Fákban Lakó hatalmát.*
3046. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-03 20:57:22
Üzenet elküldve: 2018-04-03 20:57:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Ertatsnoy szobája//
-Az volt, na de már így is sokat mondtam! *Minek kell neki ennyit beszélnie fölöslegesen, na de mindegy is.*
-Igen biztos vannak, de ők szoktak engem megkeresni nem én őket, bár téged sem kerestelek, észre sem vettelek, amíg a párnát hozzám nem vágtad! *Igen ez nagyon nem volt szép, lehet vissza kellett volna dobnia. Na és a mondat végén kap a fejéhez és hirtelen magabiztosból át is vált szégyenlőssé, aki ijedten néz szét.* ~Hol vagyok? Ki ez és miért akar kitessékelni engem?~
-Én sem hinném. *Miket mondhatott, mit akart kitépni? Rejtély marad, mert biztos nem fog rákérdezni.*
-Bocsánat a... zavarásért. *Válaszol miközben szedi kefelé a lábacskáit és ahogy kiér el is kezdd futni a szobájába, ahol nyugodtan átgondolhatja mi is történt azután, hogy lefeküdt aludni.*
-Az volt, na de már így is sokat mondtam! *Minek kell neki ennyit beszélnie fölöslegesen, na de mindegy is.*
-Igen biztos vannak, de ők szoktak engem megkeresni nem én őket, bár téged sem kerestelek, észre sem vettelek, amíg a párnát hozzám nem vágtad! *Igen ez nagyon nem volt szép, lehet vissza kellett volna dobnia. Na és a mondat végén kap a fejéhez és hirtelen magabiztosból át is vált szégyenlőssé, aki ijedten néz szét.* ~Hol vagyok? Ki ez és miért akar kitessékelni engem?~
-Én sem hinném. *Miket mondhatott, mit akart kitépni? Rejtély marad, mert biztos nem fog rákérdezni.*
-Bocsánat a... zavarásért. *Válaszol miközben szedi kefelé a lábacskáit és ahogy kiér el is kezdd futni a szobájába, ahol nyugodtan átgondolhatja mi is történt azután, hogy lefeküdt aludni.*
3045. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-03 20:37:57
Üzenet elküldve: 2018-04-03 20:37:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Pyr szobája este//
-Na ugye! *Köszöni szépen, hogy elismeri Pyr, hogy van kisugárzása, haladnak.*
-Ennek úgy gondolom fele-fele az esélye és ugye sose fog kiderülni, ha csak beszélünk róla, hisz találgatni lehet, de az is lehet, hogy jó lesz és még jobban megszeretlek és még inkább együtt lógunk majd utána is! *Valahogy így képzeli el, persze távolságot tartana, hogy ne derüljön ki a kettejük viszonya, mert nem akar rosszat a tollasnak.*
-Aj, ne csináld már, az ember és elf között is simán lehet ötven év, még sem mondják, hogy túl sok az évkülönbség! Te is szeretsz gyerekes lenni, hülyülni másokkal meg ilyenek, szóval ha a lelked ilyen, akkor a kor mit számítana? *Valahogy a kifogáskezelésben nagyon jó, ez is biztos ilyen vele született tehetség.*
-Na látod, most tévedsz! Nem tudhatod és gondolhatod, hogy nekem mi felel meg és mi nem! *Erősködik kicsit, hisz benne nincs ilyen ellenérzés, hogy lehetne rossz valami, amit mással el sem tud képzelni? Meg hát mindenki élvezni szokta és amit felsorolt testi élvezethez kellő dolgok, abban is ő mind jól áll, köszöni szépen.
Miközben sértődötten mászik odébb, hirtelen meggondolja a tündér magát, Zsenge gonoszan elvigyorodik magában, hogy elérte a célját, persze ő azt hiszi a duzzogás miatt és nem a kis popsija miatt van ez az egész.*
-Jó legyen, akkor mellém fekszel? *Dől ki és simogatja meg maga mellett az ágyat kicsit több érzést visz bele, amit észre sem vesz amúgy, mert csak Pyr szemét nézi, olyan szépen világít és kék. Szóval az ágyat simogatja, de gondolatban biztos máshol jár a kis elf leányzó.*
-De a lelki dolognak kell idő, azt értem, de a testinek nem tudom miért kéne idő, már a várakozásra gondolva lesz egyre rosszabb a dolog. *Na igen, meg valami nem stimmel vele amióta kiterült, mintha szivárogna alul belőle valami, de nem is kell pisilnie. Gyorsan az ölébe húzza a takarót is, most egy ideig csak kínosan csendben van és nem is nagyon reagál semmire sem, ami a választ érinti az utolsó kérdésében. Még bele is pirul és azon agyal, most csak képzelődik vagy valós a veszély, na meg mi és miért és hogy nézze meg, hogy a nadrágja átázott e vagy sem.*
//Pyr szobája este//
-Na ugye! *Köszöni szépen, hogy elismeri Pyr, hogy van kisugárzása, haladnak.*
-Ennek úgy gondolom fele-fele az esélye és ugye sose fog kiderülni, ha csak beszélünk róla, hisz találgatni lehet, de az is lehet, hogy jó lesz és még jobban megszeretlek és még inkább együtt lógunk majd utána is! *Valahogy így képzeli el, persze távolságot tartana, hogy ne derüljön ki a kettejük viszonya, mert nem akar rosszat a tollasnak.*
-Aj, ne csináld már, az ember és elf között is simán lehet ötven év, még sem mondják, hogy túl sok az évkülönbség! Te is szeretsz gyerekes lenni, hülyülni másokkal meg ilyenek, szóval ha a lelked ilyen, akkor a kor mit számítana? *Valahogy a kifogáskezelésben nagyon jó, ez is biztos ilyen vele született tehetség.*
-Na látod, most tévedsz! Nem tudhatod és gondolhatod, hogy nekem mi felel meg és mi nem! *Erősködik kicsit, hisz benne nincs ilyen ellenérzés, hogy lehetne rossz valami, amit mással el sem tud képzelni? Meg hát mindenki élvezni szokta és amit felsorolt testi élvezethez kellő dolgok, abban is ő mind jól áll, köszöni szépen.
Miközben sértődötten mászik odébb, hirtelen meggondolja a tündér magát, Zsenge gonoszan elvigyorodik magában, hogy elérte a célját, persze ő azt hiszi a duzzogás miatt és nem a kis popsija miatt van ez az egész.*
-Jó legyen, akkor mellém fekszel? *Dől ki és simogatja meg maga mellett az ágyat kicsit több érzést visz bele, amit észre sem vesz amúgy, mert csak Pyr szemét nézi, olyan szépen világít és kék. Szóval az ágyat simogatja, de gondolatban biztos máshol jár a kis elf leányzó.*
-De a lelki dolognak kell idő, azt értem, de a testinek nem tudom miért kéne idő, már a várakozásra gondolva lesz egyre rosszabb a dolog. *Na igen, meg valami nem stimmel vele amióta kiterült, mintha szivárogna alul belőle valami, de nem is kell pisilnie. Gyorsan az ölébe húzza a takarót is, most egy ideig csak kínosan csendben van és nem is nagyon reagál semmire sem, ami a választ érinti az utolsó kérdésében. Még bele is pirul és azon agyal, most csak képzelődik vagy valós a veszély, na meg mi és miért és hogy nézze meg, hogy a nadrágja átázott e vagy sem.*
3044. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-03 20:34:12
Üzenet elküldve: 2018-04-03 20:34:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Kapu//
- Gyógyító varázsital. Azonnal begyógyít minden sebet. Rögtön. Legalábbis ha nem túl nagy a sérülés. Vigyázz rá, amennyire csak lehet! *válaszolja meg Shen kérdését, amikor az elf srác rákérdez a zöld varázsitalra.*
- Shayenn a neve! *kiált utána Sadmyr, ahogy Isq megindul a feketetarka lóval, bár egyelőre még visszafogja, és csak körbe-körbe táncol vele, ahogy Seles is, várva a többiekre. Közben egyre Xot gúnyos szavain agyal megrökönyödve, újra meg újra a sötételf lány felé pillantva.*
- Xotot meg mi lelte?? Hallottad? Komolyan beszél?! Aranyat kér, hogy velünk tartson? Meg mert előkészítette a lovakat? Nem értem!! *csóválja a fejét Selesnek, és kíváncsian figyeli, hogy a sötételf lány mit felel Shennek, akinek a kérdése most Isq szívéből szól, bár valahogy a szíve meg is facsarodik az egész dologtól. Talán kibújt a szög a zsákból, és a sötételf lányról a végén mégis kiderül, hogy egy számító, simlis teremtés? Xotara??! Isqeha egészen összezavarodik, legszívesebben nem hinne a szemének és a fülének, de a lány arcán ülő ravasz, gonosz kis vigyor láttán kénytelen elkapni a tekintetét. Segélykérően Lyzre pillant, aki valószínűleg maga is eléggé megrökönyödik.*
- Hát ezt meg mi lelte? *kérdezi meg Lyztől is Seles után. Valami nagyon nem stimmel, azt érzi. Valamiért beúszik neki Aenae is. Az a harsány hangos, idegenül hangzó, a kapuig elhallatszó kacagása. És mennyi ideig beszélgetett Pyrrel meg a kis elf lánnyal, mintha nem is önmaga, a mindig zárkózott és visszahúzódó Aenae lenne. Ennél többet azonban, bármennyire is van egy homályos, rossz érzése, nem tud összerakni, csak néz értetlenül.*
- Megkapod a 100 aranyad, csak hozd a cuccaid, és induljunk! *próbálja meg tréfával elütni a dolgot, de komolyan lefagy a vigyor az arcáról, ahogy megpróbál Xotra kacsintani, hátha a lány igazából csak viccel. Sőt, végül inkább elfordul.*
- Gyógyító varázsital. Azonnal begyógyít minden sebet. Rögtön. Legalábbis ha nem túl nagy a sérülés. Vigyázz rá, amennyire csak lehet! *válaszolja meg Shen kérdését, amikor az elf srác rákérdez a zöld varázsitalra.*
- Shayenn a neve! *kiált utána Sadmyr, ahogy Isq megindul a feketetarka lóval, bár egyelőre még visszafogja, és csak körbe-körbe táncol vele, ahogy Seles is, várva a többiekre. Közben egyre Xot gúnyos szavain agyal megrökönyödve, újra meg újra a sötételf lány felé pillantva.*
- Xotot meg mi lelte?? Hallottad? Komolyan beszél?! Aranyat kér, hogy velünk tartson? Meg mert előkészítette a lovakat? Nem értem!! *csóválja a fejét Selesnek, és kíváncsian figyeli, hogy a sötételf lány mit felel Shennek, akinek a kérdése most Isq szívéből szól, bár valahogy a szíve meg is facsarodik az egész dologtól. Talán kibújt a szög a zsákból, és a sötételf lányról a végén mégis kiderül, hogy egy számító, simlis teremtés? Xotara??! Isqeha egészen összezavarodik, legszívesebben nem hinne a szemének és a fülének, de a lány arcán ülő ravasz, gonosz kis vigyor láttán kénytelen elkapni a tekintetét. Segélykérően Lyzre pillant, aki valószínűleg maga is eléggé megrökönyödik.*
- Hát ezt meg mi lelte? *kérdezi meg Lyztől is Seles után. Valami nagyon nem stimmel, azt érzi. Valamiért beúszik neki Aenae is. Az a harsány hangos, idegenül hangzó, a kapuig elhallatszó kacagása. És mennyi ideig beszélgetett Pyrrel meg a kis elf lánnyal, mintha nem is önmaga, a mindig zárkózott és visszahúzódó Aenae lenne. Ennél többet azonban, bármennyire is van egy homályos, rossz érzése, nem tud összerakni, csak néz értetlenül.*
- Megkapod a 100 aranyad, csak hozd a cuccaid, és induljunk! *próbálja meg tréfával elütni a dolgot, de komolyan lefagy a vigyor az arcáról, ahogy megpróbál Xotra kacsintani, hátha a lány igazából csak viccel. Sőt, végül inkább elfordul.*
3043. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-03 20:03:44
Üzenet elküldve: 2018-04-03 20:03:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Ertatsnoy szobája//
-Így is többet tudsz, mint kéne! *Már bánja, hogy elárulta, hogy vészhelyzet volt, na de egyszerűbb így, mint mindenhová bekopogni és vagy nyitva vagy nem, főleg ha régi venár szobáról van szó, aki bezárta az ajtaját mondjuk távozása előtt.*
-Biztosan, de általában ők keresnek meg, és nem én őket. *Válaszol kicsit fellengzősen, majd a fejéhez kap. ~Úúú mit csinálok én? És ki ez?~ Bele is pirul a helyzetbe, hogy egy idegen szobájában van, ahol ajtót nyitnak ki neki, hogy távozzon.*
-Én sem... őőő... *néz körül zavartan és szégyenlősen sietős léptekkel indul meg kifelé.*
-Bocsánat a zavarásért, meg a viselkedésem miatt, nem tudom mi ütött belém, én nem vagyok olyan ám, tényleg sajnálom. *Kér elnézést ahogy kiér és el is fut a szobája felé.* ~Atya ég? Mi történt velem?~
-Így is többet tudsz, mint kéne! *Már bánja, hogy elárulta, hogy vészhelyzet volt, na de egyszerűbb így, mint mindenhová bekopogni és vagy nyitva vagy nem, főleg ha régi venár szobáról van szó, aki bezárta az ajtaját mondjuk távozása előtt.*
-Biztosan, de általában ők keresnek meg, és nem én őket. *Válaszol kicsit fellengzősen, majd a fejéhez kap. ~Úúú mit csinálok én? És ki ez?~ Bele is pirul a helyzetbe, hogy egy idegen szobájában van, ahol ajtót nyitnak ki neki, hogy távozzon.*
-Én sem... őőő... *néz körül zavartan és szégyenlősen sietős léptekkel indul meg kifelé.*
-Bocsánat a zavarásért, meg a viselkedésem miatt, nem tudom mi ütött belém, én nem vagyok olyan ám, tényleg sajnálom. *Kér elnézést ahogy kiér és el is fut a szobája felé.* ~Atya ég? Mi történt velem?~
3042. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-03 19:44:07
Üzenet elküldve: 2018-04-03 19:44:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Pyr szobája este//
-Akkor én fellázadok a szabályok ellen, nem bírom őket, bárki is hozza őket! *Válaszol gonoszosan elmosolyodva, mert mi az hogy nincs tapi, ő biztos, hogy azért is fog, persze nem úgy, mint az udvaron, bár lehet akkor a fejből hamar másba menne a vér és nem gondolkozna ennyit Pyr sem.*
-Ugyan már! Nekem is van egy kisugárzásom, biztos érzed, hisz az elfeknek is van, nem hiába szereted őket annyira! *Zsenge mindent megjegyzett ám és most ki is használja, hogy felhozza őket szépen a kellő időben.*
-Na és ha én szeretném, hogy együtt legyünk, akkor nem szakítasz le semmit, másfelől ha meg is történne, a *kicsit elcsuklott hangon ejti ki a következő szavakat.* halott bátyám emlékére esküszöm, hogy senkinek sem mondanám el! *Ez pedig komoly dolog, mert hát ő a legkedvesebb zsenge számára.*
-A szerelemnek te mondtad, hogy idő kell, de most nem arról van szó! Na meg tök jó kifogás, hogy mivel alacsony vagyok és nyilván későn érő, így gyereknek mondhatom magam, de a velem egykorúaknak már rendes gömbölyű mellei voltak és az esküvőjüket tervezték, mert volt jegyesük... *Dühöng kicsit, bár Zsengét ebben sem az zavarja, hogy ő gyereknek tűnik, inkább az, hogy most nagyon fiatalnak mondják, pedig nem az.*
-Nem érem be a kezeddel. *Duzzog és elengedi a tündért, négykézláb mászik az ágy másik felébe szipogva, persze kicsit rá is játszik.*
//Pyr szobája este//
-Akkor én fellázadok a szabályok ellen, nem bírom őket, bárki is hozza őket! *Válaszol gonoszosan elmosolyodva, mert mi az hogy nincs tapi, ő biztos, hogy azért is fog, persze nem úgy, mint az udvaron, bár lehet akkor a fejből hamar másba menne a vér és nem gondolkozna ennyit Pyr sem.*
-Ugyan már! Nekem is van egy kisugárzásom, biztos érzed, hisz az elfeknek is van, nem hiába szereted őket annyira! *Zsenge mindent megjegyzett ám és most ki is használja, hogy felhozza őket szépen a kellő időben.*
-Na és ha én szeretném, hogy együtt legyünk, akkor nem szakítasz le semmit, másfelől ha meg is történne, a *kicsit elcsuklott hangon ejti ki a következő szavakat.* halott bátyám emlékére esküszöm, hogy senkinek sem mondanám el! *Ez pedig komoly dolog, mert hát ő a legkedvesebb zsenge számára.*
-A szerelemnek te mondtad, hogy idő kell, de most nem arról van szó! Na meg tök jó kifogás, hogy mivel alacsony vagyok és nyilván későn érő, így gyereknek mondhatom magam, de a velem egykorúaknak már rendes gömbölyű mellei voltak és az esküvőjüket tervezték, mert volt jegyesük... *Dühöng kicsit, bár Zsengét ebben sem az zavarja, hogy ő gyereknek tűnik, inkább az, hogy most nagyon fiatalnak mondják, pedig nem az.*
-Nem érem be a kezeddel. *Duzzog és elengedi a tündért, négykézláb mászik az ágy másik felébe szipogva, persze kicsit rá is játszik.*
3041. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-03 19:30:24
Üzenet elküldve: 2018-04-03 19:30:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Ez már csak olyan dolog, hogy nem azért vállalja az ember, mert izgalmas és kihívásokkal teli, hanem mert valakinek ezt a posztot is be kell töltenie. Ráadásul az egykori kalóz sem csatlakozik hozzá, de annyi baj legyen! Amúgy is van egy olyan sanda gyanúja, hogy nem igazán viselnék el egymás társaságát huzamosabb időn át. Hiába, két kiskakas már sok egy tyúkudvarba.
Tehát van ideje bámészkodni. Főleg a falon kívülre mereszti a szemeit, egyszerűen csak jólesik elbámészkodni a lombkoronaszint felett. Ilyenkor jönnek a fura gondolatok: próbálja kitalálni, hogy amerre néz, arra mi terül el. Nygatra, délnyugatra persze csak csipkés hegyormokat lát a horizonton, de tudja, hogy valahol arra kell lennie Wegtorennek. Egyszer oda is érdemes lenne ellátogatni. Délkeletnek Arthenior lehet valahol a rengetegen túl, délnek pedig a barbárok földje. De ez utóbbi már olyan messze van, mint földrajzilag, mint kulturálisan, hogy ebben a pillanatban nem is gondol arra, hogy egyszer oda is elvetődhet.
Egy apró árnyék suhan át az arcán, felpillant. Aránylag alacsonyan egy kisebb ragadozómadár köröz az erdő felett, talán tisztást vagy nyiladékot keres. Bajdi elmosolyodik, hirtelen kíváncsi lesz valamire. Számtalanszor próbálta már, és az esetek többségében sikerült is elnyernie valamely állat jóindulatát, ha az ott volt előtte. De vajon az égből is le tudná bűvölni azt a karvalyra hajazó szárnyast? Meg kell próbálni. Összpontosít, a szemét is lehunyja, bal kezét a madár felé nyújtja mintha el akarná érni. Aztán felnéz és pillantásával követi a madár röptét. Egyelőre semmi. Tovább koncentrál, egészen lelassul a légzése, a szívverése is olyan ritka lesz, mintha aludna. Ezután egy kis emlékezetkiesés következik. Szerencsére nincs senki mellette a falon, mert Bajdi most nem nyújt bizalomgerjesztő látványt. Fennakad a szeme, csak a fehérje látszik és úgy mered fel az égre. A szája is nyitva marad. Pár pillanattal később eszmél és ekkor azt látja, hogy a karvaly elegáns ívben ereszkedik, egyenesen felé. Ekkor jut eszébe, hogy ilyenkor vaskos, könyökig érő bőrkesztyűt szokás húzni, mert a karmok bizony elég élesek. De már mindegy, nyújtja a karját a madárnak, az pedig kis szárnyverdesés után leszáll rá. Most az következik, hogy Bajdi kicsit csikorgatja a fogát, mert a karvaly karmai a bőrébe vájnak még akkor is, ha a druida trükknek köszönhetően talán nem olyan erősen, mint máskor történne. De a fájdalomért kárpótolja a pompás állat látványa, kedvére gyönyörködhet. És mintha a karvaly is kíváncsian forgatná a fejét, és próbálna megismerkedni ezzel a furcsa, szárnyatlan szerzettel.
Amikor pedig véget ér a barátkozás és a madár megy az útjára, Bajdi kicsit sziszegve vizsgálgatja a karmolásokat a ruhaujj alatt, majd kis büszkeséggel fordul az udvar felé. Vajon a többiek is látták ezt? Ez egyelőre nem derül ki, de Bajdi valami olyasmit lát, amit nem igazán akart volna észrevenni. Odalent Aenae lopja a napot egy elf és egy tündér társaságában. Ez utóbbi pedig épp magáévá tesz egy virágágyást, de legalábbis valami ilyesmit játszik el. Badji ismeri a legendát, miszerint a tündérek csodaszép virágokból születnek, de valahogy sohasem akarta volna megtudni, hogy miként kell megejteni e virágokat. Ajkába harap, és minden erejére szüksége van, hogy hangosan fel ne nevessen. Inkább visszafordul a falon, és az amúgy is széttépett ingujjból igyekszik hevenyészett kötést rögtönözni a karjára. És persze elhatározza, hogy a történtekről részletesen kifaggatja majd az aranyhajút.*
A hozzászólás írója (Bayde Armannneth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.03 19:38:21
*Ez már csak olyan dolog, hogy nem azért vállalja az ember, mert izgalmas és kihívásokkal teli, hanem mert valakinek ezt a posztot is be kell töltenie. Ráadásul az egykori kalóz sem csatlakozik hozzá, de annyi baj legyen! Amúgy is van egy olyan sanda gyanúja, hogy nem igazán viselnék el egymás társaságát huzamosabb időn át. Hiába, két kiskakas már sok egy tyúkudvarba.
Tehát van ideje bámészkodni. Főleg a falon kívülre mereszti a szemeit, egyszerűen csak jólesik elbámészkodni a lombkoronaszint felett. Ilyenkor jönnek a fura gondolatok: próbálja kitalálni, hogy amerre néz, arra mi terül el. Nygatra, délnyugatra persze csak csipkés hegyormokat lát a horizonton, de tudja, hogy valahol arra kell lennie Wegtorennek. Egyszer oda is érdemes lenne ellátogatni. Délkeletnek Arthenior lehet valahol a rengetegen túl, délnek pedig a barbárok földje. De ez utóbbi már olyan messze van, mint földrajzilag, mint kulturálisan, hogy ebben a pillanatban nem is gondol arra, hogy egyszer oda is elvetődhet.
Egy apró árnyék suhan át az arcán, felpillant. Aránylag alacsonyan egy kisebb ragadozómadár köröz az erdő felett, talán tisztást vagy nyiladékot keres. Bajdi elmosolyodik, hirtelen kíváncsi lesz valamire. Számtalanszor próbálta már, és az esetek többségében sikerült is elnyernie valamely állat jóindulatát, ha az ott volt előtte. De vajon az égből is le tudná bűvölni azt a karvalyra hajazó szárnyast? Meg kell próbálni. Összpontosít, a szemét is lehunyja, bal kezét a madár felé nyújtja mintha el akarná érni. Aztán felnéz és pillantásával követi a madár röptét. Egyelőre semmi. Tovább koncentrál, egészen lelassul a légzése, a szívverése is olyan ritka lesz, mintha aludna. Ezután egy kis emlékezetkiesés következik. Szerencsére nincs senki mellette a falon, mert Bajdi most nem nyújt bizalomgerjesztő látványt. Fennakad a szeme, csak a fehérje látszik és úgy mered fel az égre. A szája is nyitva marad. Pár pillanattal később eszmél és ekkor azt látja, hogy a karvaly elegáns ívben ereszkedik, egyenesen felé. Ekkor jut eszébe, hogy ilyenkor vaskos, könyökig érő bőrkesztyűt szokás húzni, mert a karmok bizony elég élesek. De már mindegy, nyújtja a karját a madárnak, az pedig kis szárnyverdesés után leszáll rá. Most az következik, hogy Bajdi kicsit csikorgatja a fogát, mert a karvaly karmai a bőrébe vájnak még akkor is, ha a druida trükknek köszönhetően talán nem olyan erősen, mint máskor történne. De a fájdalomért kárpótolja a pompás állat látványa, kedvére gyönyörködhet. És mintha a karvaly is kíváncsian forgatná a fejét, és próbálna megismerkedni ezzel a furcsa, szárnyatlan szerzettel.
Amikor pedig véget ér a barátkozás és a madár megy az útjára, Bajdi kicsit sziszegve vizsgálgatja a karmolásokat a ruhaujj alatt, majd kis büszkeséggel fordul az udvar felé. Vajon a többiek is látták ezt? Ez egyelőre nem derül ki, de Bajdi valami olyasmit lát, amit nem igazán akart volna észrevenni. Odalent Aenae lopja a napot egy elf és egy tündér társaságában. Ez utóbbi pedig épp magáévá tesz egy virágágyást, de legalábbis valami ilyesmit játszik el. Badji ismeri a legendát, miszerint a tündérek csodaszép virágokból születnek, de valahogy sohasem akarta volna megtudni, hogy miként kell megejteni e virágokat. Ajkába harap, és minden erejére szüksége van, hogy hangosan fel ne nevessen. Inkább visszafordul a falon, és az amúgy is széttépett ingujjból igyekszik hevenyészett kötést rögtönözni a karjára. És persze elhatározza, hogy a történtekről részletesen kifaggatja majd az aranyhajút.*
A hozzászólás írója (Bayde Armannneth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.03 19:38:21
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346