Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínVadvédNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 124 (2461. - 2480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2480. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 21:00:34
 ÚJ
>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Itthon - Pycta//

*Xotara a kikötőben történtekre méregzöld szemeit megvillantva felel.*
- Az elég kemény környék, ahogy hallottam. Értelmetlenül el tudnak mérgesedni arra a dolgok, főleg ha egyedül vagy másodmagával megy oda valaki. Szerencse, hogy megúsztátok.
*A sötételf lány sejtelmesen elmosolyodik, és rájellemzően véleményt formál. Mondandójában érezhető, hogy mennyire ügyel elfogadhatóan, diplomatikusan fogalmazni.*
- Viszont, ha többen, akár egy egész venár-csapattal tévelyednénk arra, csak úgy tök véletlenül, mondjuk egy erdei gombászás után, akkor máris más volna a helyzet.
*Nem bírja megállni, és kijelentését megtoldja egy kacsintással.
Pycta véleményére a kis eredi kalandjukról a druida tündérrel, csak megadóan bólogat, hiszen már maga is belátta az erdei kanosszajárása közben, hogy hibázott, amikor egyedül ment Ert után.*
- Igen, tudom, de akkor ez a lépés tűnt helyesnek.
*Viszont, Pycta megerősítésére, hogy bizony tőle várja az előbb említett feladat teljesítését, és nem beszélt félre vagy ilyesmi, a sötételf lány is visszamosolyog, majd nagy buzgón eltűnik az istállóban a két hátassal.*

//Istálló//

*Kajtár prüszkölve felnyerít, amikor meglátja gazdáját két felnyergelt másik ló társaságában az istállóba vonulni.*
- Jól van már nah! Nem én lovagoltam rajtuk, és sajnálom kincsem, de a tervezett kilovaglásunk is elmarad. Ne nézz így rám!
~Pycta keresztül húzta a számításaimat.~
*Magyaráz lovának, szokásához híven gyermetegen, mintha az állat megértené. Holott ezt a lány is tudja, hogy nincs így, de jót derül, amikor Kajtár megfordul a bokszban, és a farát mutatja.*
- Na! Ne kezd Te is!
*Xot egy játékos farra csapással válaszol, mire Kajtár egy meglepett hördülő nyihogást hallat.*
- Na elég most dolog van.
*Xotara lenyergeli a két lovat, és mindegyiket bevezeti saját bokszába. Fogalma sincs, hogy a két lónak mi a neve, de azt már megjegyezte, hogy a két jószágnak hol a boksza. Már, magában múltkor is vigyorogva konstatálta, hogy a két lónak bizony egymás mellett van a boksza.*
~Minő véletlen.~
*Gondosan elrámolja a lószerszámokat a nyergesbe, majd az istállóban lévő minden ló elé dob egy villa szénát. Pycta és Aenae lovainak egy-egy fandli zabot is ad, a hosszú útjukra való tekintettel. Az itatásról sem feledkezik meg és hoz a két lónak egy-egy vödör vizet. Ekkor Aenae lovának bokszához lép és jobban felméri a patás jószágot. A hátas egy almásderes paripa, olyan közepes marmagassággal, olyan 14 marok lehet. Lát valami címer sütést is az állat farán, de nem mond túl sokat a pirtianes-i lánynak. Meg is vonja vállait, majd elsiet a műhelybe, ahonnan egy szép, nagy öles fogóval tér vissza. Elhúzza a boksz ajtót és odasétál a lóhoz. Először hagyja, hogy az almásderes ló kedvére megszaglássza, és csak utána simítja végig annak csillogó, almáktól díszes nyakát.*
- Jól van pajtás! Remélem, Te nem vagy olyan makrancos, mint a gazdád. Gyere, hadd látom a patkós patáidat.
*Xotara végig simítja a deres ló egyik mellős patkós lábát, és úgy kéri, hogy adja fel neki az állat. A sötételf lány ügyel, és figyel a ló minden mozdulatára, hiszen most nem Kajtárt simogatja és egy idegen lóval, sokkal elővigyázatosabbnak kell lenni. A deres azonban készségesen feladja a lábát. Xotara neki gyürkőzik hát és mint a jó kovácsok térdei közé kapja a lólábat. A fogóval szépen lassan felfeszegeti annyira a patkót, hogy jó alá tudjon fogni vele, majd, amikor meg van leszedi a patkót. Mikor meg van visszaengedi a földre a ló lábát, és mivel az ellenszegülés nélkül viselte a dolgot, egy nyakpaskolást is kap. Xotara az előbbi műveletet megismétli a hátsó, majd az utolsó mellső lábon is. Azonban, az utolsó patkó lefeszegetése közben az almás ló türelme talán elfogyott, mert ekkor vállon csípi a sötételf lányt.*
- Hé! Azanyáád hétszentségit!
*Rivall rá az állatra Xotara, majd a fogóval az állat felé legyint, de nem éri el, mert a ló azonnal elkapja a fejét.*
- Maradjál már veszteg, mindjárt kész vagyok!
*Xotara azzal gyorsan lekapja a harmadik patkót is. Aztán, kilépve a bokszból, talán előhangolásként elbődülve kiáltja a következő nevet.*
- Sad!
*Nem is telik bele sok idő és a bokszok között szinte a semmiből fel is tűnik a jó lovászfiú, Sadmyr.*
- Áh! Itt is vagy! Helyes! Kérlek, fejezd be a kitrágyázást. Tudom, azt mondtam, majd én megcsinálom, de most félbe kell hagynom.
*A fiú meg se nyikkan, csak nagy boldogan, mintha csak kamrába küldték volna egy zsák cukorért, elszalad a vasvilláért.*
~Lelkes, ügyes kölök, szeretem az ilyeneket.~
*A sötételf lány végig porolja magát, aztán mikor rájön, hogy sokat nem tud javítani ezzel megjelenését és szagosságán a fogóval a vállán, kicaplat az istállóból.

Ekkor viszont váratlanul, a semmiből, vagy a jó ég tudja honnan, de Umon viharzik el mellette, szakad és véres csuhában. Xotara nem is a látványból fogja fel, hogy amit lát az vér az átkozott szerzetesen, hiszen kezeit, arcát feketén borítják a stigmák. A sötételf lány orrát a vér édeskés, émelyítően átható szaga csapja meg. A lány rögtön a barát után fordul, és tudja, valami visszafordíthatatlan borzalom történhetett az előbb. Hallja, amit a férfi mindenki bocsánatáért esedezik. Xotara mély női orgánumával utána kiált.*
- Uumon! Várj!
*Az átkozott szerzetes azonban feltépi a gondatlanul nem kulcsra zárt kaput, és elakarja hagyni az erődöt. Xotarának se kell több! Elhajítja a keze ügyében lévő nagy vasfogót, hogy hátha azzal eltalálja Umont, akinek a fejét célozza meg, hogy az elveszítse az eszméletét.*

//Kockadobás – célzáspróba: sikeres//

*Umont fejen telibe találja a nagy vas fogó, aki ettől valószínűleg eszméletlenül rogy össze a kapuban.*


A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.25 21:04:10

2479. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 20:57:35
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Lány a sötétben//

- Bocsáss meg, Aviolan, de megyek, lemosom magamról az út porát. *Sóhajtja nehéz szívvel. Először úgy gondolta, jó lesz pár szót váltani a férfivel, de rájön, hogy túl sok probléma nyomja most a lelkét ahhoz, hogy felszabadultan tudjon bármit is mondani, így inkább magára hagyja. Úgyis eléggé koszos a kétnapos úttól, s bár tavernával aludtak, mégsem olyan komfortos most. Aenae is biztosan fürdeni megy először, hisz az út alatt sokat panaszkodott, hogy nem tud átöltözni. A gondolat apró mosolyt csal a szája sarkába, éppen annyit, hogy megtörje a sötét gondolatokat. Örül, hogy itt van neki a topázszemű, bár ő nem is tudhatja, hogy olykor akaratlanul is segíti a csuhást.
A teraszról az csarnokba jut, ám épp nincs senki odabent. A Banya és a többiek biztosan az esti lakomát készítik elő és el. A kandallók előtt sem ül senki, valószínűleg dolga van mindenkinek, így a csuhás sem indul senki keresésére. Még van talán egy fél órája, amíg Xotara végez a lovaik ellátásával és utána úgyis tárgyalnia kell a venárokkal a thargoktól kapott feladatról, az északi veszedelemről, a mágusmester Krestvir felkéréséről és még sok mindenről, amit ezek felvetnek. Ráadásul Lyz ismerőse is megsérült az erdőben, meg az az elf is itt van, akit Ertatsnoy és Xotara hoztak Vadvédbe. Felfelé lépdelve a lépcsőkön éppen azon tanakodik, hogy még jobban meg kellene osztania a feladatokat, hogy ne minden döntés rá háruljon, ezzel sokkal szélesebb látómezőt és pontosabb képet kaphatna ő maga is az eseményekről és azok megoldásáról.
Az emeletre érve, azonnal a fürdő felé indul, de ott nem találja Aenae-t, úgyhogy a szobája felé veszi az irányt, az előző körös fürdőzésük emléke jótékonyan hat sötét kedvére, jó lesz megismételni. Talán Xotara-nak is több idő kell összecsődíteni mindenkit a nagycsarnokba... amikor ordító hang rázza meg az emeletet. Ha nem volna jobb a hallása, mint az átlagos embereké, akkor is meghallaná, így viszont fel is ismeri és észleli, merről jött, nem beszélve arról, hogy tudja, ez mit jelent.
Rugóként lő ki előre, ledobva magáról a csuhát, hogy az ne akadályozza a mozgásban. Két lépéssel Aenae szobája előtt terem és benyit. Azaz nyitna, s bár az ajtó nyitva, valami eltorlaszolja. Vállal löki be az ajtót, ami enged, amint elég nagy a rés, besiklik rajta és megpillantja mögötte Aenae-t. Kétségbe esik, a szívét hideg marokkal rántja össze a félelem, de gyorsan kiderül, hogy a topázszeműnek nincs komolyabb baja, de Umon az ablakon menekült el.
Jól tette.
A csuhás elmondta, mi lesz, ha az erődlakók ellen tör a démon és Umonnak nem lesz ereje megfékezni. S láthatóan - a feldúlt szoba, Aenae vére - nem tudja megfékezni, most pedig menekül.
Állán megfeszülnek az izmok, lombzöld tekintete úgy sötétül el, mint az ég vihar idején.*
- Maradj itt. *Ennyit mond csak.
Húsz szekundum sem telt el, a csuhás kilő az ablak felé, úgy ugrik ki rajta, mint egy macska. A levegőben nyílként feszül meg, hogy földet érve, szinte megtorpanás nélkül gurulja ki a zuhanást és máris pattan fel, hogy a kapu felé rohanó Umon után szaladjon.
Megvolt a lehetősége az átkozott szerzetesnek, de nem élt vele. Az Erdő Szíve legyen kegyes hozzá, mert a csuhás nem lesz.*

2478. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 20:46:08
 ÚJ
>Szárnyatlan Ertatsnoy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Földszinti folyosó//

- Rosszul lett az erdőben. Vért köhögött, összeesett. Medvebocsot kerestem, erre egy fulladozó elfre bukkantam. Azaz nem csak én, mert utána rögtön nekiesett három lupus. Még az íját sem tudta elővenni, megharapták a lábát, a kezét... az egyik megrázta, el is ájult. Ha nem lennék druidatanonc, és nem ismerném azt a szelídítős varázslatot, ami miatt elengedték a lupusok, mind a ketten meghalunk.
*Rántja meg a vállát.*
- Most már tudod, hogy miért vagyok mérges?
*Néz az elfre, majd a következő pillanatban más tereli el a figyelmét. Csillag lefut a lába szárán, odaszalad Lyzhez, és szagolgatni kezdi a lábát. A tündér picit oldalra hajtott fejjel nézi a jelenetet.
Közben kijönnek a fürdőszobából a többiek, Ert hangosan köszön nekik.*
- Ahj, nekem még soha nem volt senkim.
*Csalódottan lebiggyeszti az ajkait.*

2477. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 20:38:41
 ÚJ
>Bayde Armannneth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Zara//

- Valójában a híres neves Bayde Armanneth egyetlen dologhoz ért igazán. *hajol közelebb titokzatos arccal* Elhitetni másokkal, hogy mindenhez ért. De ez maradjon köztünk.
*Zara legalább olyan jól szórakozik azon, hogy táncművészetével kápráztassa el, mint saját maga, és megnyugvással veszi, hogy ezt a lehetőséget elvetették. Végül csak a lány egyik kezét tudja megfogni, mert a másikat már a tarkóján érzi, és a helyzetből nyilvánvaló, hogy Zara nem csupán egy jó dögönyözést szeretne. Pontosabban nemcsak ilyen dögönyözést.*
- Kedves kisasszony, valahol igen rossz szokásokat vett fel. *vigyorodik el, amikor már igen közelről nézhet a kék szemekbe* Szerencsére.
*Kicsit még közelebb hajol, hogy megcsókolhassa a vörös hajút, mert bár ő ajánlott masszázst, ezt azért nem tudná most megállni. Aztán az ágyhoz vezeti a lányt, és gyengéd erőszakkal megpróbálja leültetni rá.*
- Bizonyára tudja, hogy az ilyesmi ruha nélkül az igazi. *Valahogy még mindig rááll a szája a magázódásra. Lehajol, megfogja Zara csizmás bal lábszárát, aztán egyik lábával átlép felette, hogy úgy szoríthassa azt térdei közé, hogy háttal legyen a lánynak. Így, kicsit előre görnyedve vigyorog hátrafelé.*
- Ha volna kegyes segíteni egy kicsit! A másik lábával legyen kedves megtolni kissé a hátsómat!
*Ha Zara megteszi amit kért, talán nem fog akkorát rúgni belé, hogy az ajtóig bucskázzon. Ha ezzel a módszerrel sikerült megszabadulni az egyik csizmától, ugyanezt a műveletet elvégzi a másikkal is, majd lehajol Zarához és meglehetős rutinnal lát neki megszabadítani felső ruházatától.*
- Igazság szerint az efféle kényeztetés illatos olajokkal megsegítve igazán élvezetes, de sajnos ezzel nem készültem. *szólal meg kicsit röstelkedve* De azt hiszem, így sem lesz majd oka panaszra.
*Ha végzett, leguggol és hasonlóan gyakorlott mozdulatokkal lazítja meg Zara nadrágját, hogy azt is elkezdje lehámozni róla.*
- Volna kedves kicsit megemelni a... hmm... formás fenekét? *somolyog, miközben Zara hasfalával szemez. Ha megkapja amit kért, a nadrágot is lehúzza, miközben persze kihasználja az alkalmat, hogy végigsimítson azon az izgalmas hátsón. Ha végzett, ezt a ruhadarabot is leejti, aztán felegyenesedik és lehajolva átnyalábolja Zara lábait és fellendíti az ágyra, hogy hasmánt nyúljon el. Ha minden úgy ment ahogy eltervezte, akkor a vörös hajún most már csak néhány, szinte említésre sem méltó textilnemű maradt.*
- Kérem, lazítson! *hajol oda Zara füléhez, aztán kicsit türelmetlenül rugdossa le saját csizmáit, hogy ezt követően feltérdel az ágyra Zara mellé. Egyik kezét a lány lapockájára fekteti, a másikat kis hezitálás után a keresztcsont fölé. Ez utóbbi lehet, hogy nem volt annyira jó ötlet, mert most lélegzetét is visszafogva kell arra koncentrálnia, hogy egyelőre azt tegye, amit ígért.*
- Ugye nem én vagyok az első aki azt mondja, hogy a feneked egyszerűen zabálnivaló?
*Vigyorog fülig érő szájjal az említett testrészt szemlélve, és egyben eddig tartott a modoros magázódás is a részéről. Most már igazán nekiláthat a gyúrásnak, és ebben a pillanatban őszinte hálával gondol egykori mesterére, aki ezt az akkor számára haszontalannak látszó dolgot elsajátíttatta vele. Azóta persze párszor szembesült már a hasznosságával. Általában ilyen helyzetekben.
Mivel olaj nem áll a rendelkezésére, óvatosabban kell majd eljárnia, hogy fájdalmat még véletlenül se okozzon. Először a vállakat feszíti hátra néhányszor óvatosan, átkarolva azokat, hogy az ízületeket ellazíthassa. Ezután hüvelykujjak nyomásával gyúrja át a nyakszirt alatti izmokat, onnan így halad lefelé a gerincoszlop mentén váltott kezekkel, azután a nyaktól lefelé még néhányszor megismétli ezt. Utána a vállaktól haladva masszírozza végig a hátat, megkerülve a lapockákat. Nem hagyja ki aztán a karcsú derekat sem, ott a tenyereinek alsó felével fejt ki egy kicsit erősebb nyomást. Most már Zara fenekét takaró utolsó ruhadarabtól is megszabadítja ha nem ellenkezik, és épp csak addig tart egy pici szünetet, amíg megcsodálhatja annak lélegzetelállító ívét. Ezt az izmot már erőteljesebben lehet gyúrni, amit néha azzal szakít meg, hogy játékosan hüvelyk- és a többi ujjai közé fogja az izom egy darabját és gyors, szabályos tempóban, csipkedő mozdulatokkal lazítja. Ezután ismét felfelé indul el, a gerinc mentén a hüvelykujjak tövének puha részével dolgozik körkörös mozdulatokkal. Itt ha Zara figyel, azt veheti észre, hogy egy rövid ideig csak egy kézzel masszíroz. Másik kezével derékszíja csatjával bajlódik, és kis csörrenés jelzi, hogy sikerült kioldania. Előrehajol, futólag végigcsókol a nyakszirten, tovább a nyak oldalán és úgy suttog Zara fülébe.*
- Hogy érzed magad?
*A hangján persze érezni, hogy most is mosolyog.*

2476. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 20:25:42
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Lány a sötétben//

*Umon tombol, ezért semmire sem figyel. Agyában csak két dolog dolgozik, az egyik Aenae iránt érzett haragja, a másik pedig Umon valódi énje, ki lassan szeretné visszavenni az uralmat. Gyűrűsujján lassan izzó pecsétgyűrű égetését észre sem veszi, ahogyan azt sem, hogy Aneae mögötte az ajtóhoz rohan. Izzó szemekkel, de már kissé darabos mozdulatokkal lép a fal felé, melyben még mindig mereven áll a korábban beledobott csillag. Eközben Aenaenek sikerül kinyitnia a kulcsra zárt ajtót, s éppen a ládával bajlódik.*
- Ááá! *Ordítva rázza meg pecsétgyűrűs ujját, ami már hevesebben izzik, mint Umon szeme, szinte vörösre égetve ezzel a szerzetes ujját.*
~ Takarodj belőlem! ~ *Umon lelkének apró szelete lassan terjedni kezd, hogy teste feletti uralmat immár átvehesse.*
~ Ez már az én testem. Nem a tiéd! ~ *A szerzetes megakad menet közben, a fejben társalgás meglehetősen sok energiáját leköti, így kezét a csillagon tartva áll meg.*
~ Soha nem lesz... ~ *A darabos mozdulatok, mintha megmerevednének a levegőben.*
- a tiéd!! *Az ordítás áttörő erejű, vélhetően a közelben tartózkodó venárok mindegyike hallhatja. De a hang, már Umoné. Gyors pillantással méri fel égett kezét, melyen a gyűrű kissé kevésbé hevesen izzik, bár rendesen megégette a szerzetes ujját. Véres kezére, majd a ládával küszködő Aenaere, annak véres ruházatára tekint.*
- Ne! A Fekete Fára, ne! Miért?! *Nem gondolkodik, felméri a helyzetet és dönt. Ha itt marad mindenkit veszélybe sodor. Csak egy lehetősége maradt. Aenae felé lépve kissé ránéz:*
- Bocsáss meg nekem! *Csuklyáját fejére húzza, fejét előrehajtva, majd azzal a lendülettel a szoba ablakának ront, hogy fejjel előre ugorjon ki a csukott ablakon. Az ugrás sikeres, de az üvegszilánkok megteszik a hatását, bár a csuklya a fején van, néhány szilánk bizony lehajtott feje ellenére is betalál, s összevágja arcát. Ugrás közben fordul, s a kitört ablak keretében kapaszkodva lógva ugrik le az emeletről. Szerencsés esés, egy karcolás és zúzódás nélkül megússza, köszönhetően szerzetesi kiképzésének, földet érve automatikusan hengeredik tovább, majd felpattan és a kapu felé indul rohanva. Egy átlagemberhez képest meglehetősen gyorsan halad, s ha valaki útjába áll, egyszerűen megkerüli, vagy elsodorja. Egyetlen célja, hogy minél távolabb legyen szeretteitől.*
~ Én nem akartam. Nem akartam ártani senkinek! ~ *Könnyei kissé elhomályosítják látását, de nem enged a feltörő érzelmeknek, csak rohan tovább, s hamarosan a kapu is eléri. Pyctáék minden bizonnyal eljöttek már onnan, bár nem nézi ki merre járhat. Talán Xotara mellett is elrohan. A lényeg kijutni a kapun, hogy ne árthasson senkinek. Csak abban reménykedik, hogy a kapu még nyitva van, hisz Xotara a lovak elvezetésével volt elfoglalva. Őr jelenleg nincs a falon, Selesék a fürdő tájékán, Xotara a lovakkal, Elostort már régen nem látta senki, így szabad az út kifelé. A kapun keresztül rohanva csak egy dolog jár a fejében, melyet hangosan is kimond.*
- Bocsássatok meg nekem!


2475. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 19:50:48
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Lány a sötétben//

*A testében megannyi stressz hormon szabadul fel, aminek hála képes olyanokra, minthogy belevágja a tőrt a férfibe. Sikítana, de Umon keze a gigáját szorongatja, életösztöne ekkor súgja azt, hogy használja a kést. Mozdulata ugyan nem sikeres, de arra pont elég, hogy kizökkentse még azelőtt, hogy komolyan fojtogatni kezdhesse. A következő pillanatban kirepül a tőr a kezéből, csengve-pengve csapódik a falnak. Aztán Umon lehemperedik róla, ő pedig ezt a pillanatot használja fel arra, hogy lepattanjon az ágyról és az ajtóhoz rohanjon. Jobbja elfordítja a kulcsot a zárban, ballal rámarkol a ruhás láda fogójára, bár ezt hamar revideálja mert kattan a zár, így már ki tudja nyitni az ajtót úgy, hogy azzal tolja el a ládát az útból. Fél szemét folyamatosan a férfin tarja, aki valószínűleg legalább olyan gyorsan szabadítja ki a falból a dobócsillagot, mint ahogyan Aenae az ajtót igyekszik kinyitni. Nem válaszol a férfinek, nem igazán tudna ugyanis mit mondani a dologra, már az előbb nem sem tudott mit mondani arra, mikor Umon az imént azt ecsetelte, hogy hogyan fogja meggyilkolni és mit fog csinálni a tetemével. Nem hagyhatja magát kizökkenteni az ajtó kinyitásának roppant fontos műveletéből.*

2474. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 18:51:53
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Lány a sötétben//
//A hozzászólás 16+ jelenteket tartalmaz//

*A küzdelem hevében nincs ideje és affinitása sem arra, hogy Aenae kezét lefogja, vagy kiverje belőle a kést. Borzasztóan dühös, elsősorban magára, hogy hagyja így elharapózni a dolgokat, a nőnek már rég kibelezve kellene feküdnie, másodsorban a lányra, hogy ily módon kibabrál vele.*
- Velem nem szoktak packázni! Ki foglak belezni te kis ribanc! A beleidet a nyakad köré tekerem és azzal akasztalak ki a kapuba! *Sorban jönnek a szidalmak, Umon immár folyamatosan világító szeme dühösen lobban fel, stigmái pókhálószerűen borítják arcát, s folyadék szerűen folynak át egyes testrészéről a másikra, nyakára le, onnan át fülére, majd tarkójára. Az egész pillanatokon belül zajlik le, a szerzetes elméjét elborítja a düh, így vérgőzös fejjel Aenae nyakát próbálja elkapni, azonban a lány meglepően erős és gyors, sőt, ami azt illeti ügyes is. Így a káromlások sorát hirtelen Aenae lecsapó mozdulata szakítja felébe, s a valami combjának belső felébe hirtelen kisebb fájdalom hasít. Vélhetően csak a lábára tekeredett csuhának köszönheti, hogy a sérülés nem komoly, a tőr hegye épphogy csak felületi sérülést okoz. A fájdalom nem nagy, s a szerzetes nem is emiatt ordít, mint inkább meglepetésében és dühében, majd a lány kezét baljával elkapva próbálja kitekerni kezéből a tőrt. Ha a mozdulat sikeres, mielőtt alaposabban átgondolná, azt is elhajítja valamerre.*
- Szóval így állunk? Küzdesz az elkerülhetetlen sorsod ellen? Hát mit gondolsz, hogyan éltem túl annyi évszázadot? *Hirtelen agresszív mozdulattal ugrik le a nőről, a kéjes érzés immár messze száll, arcát akarja úgy összekaszabolni a falba állított dobócsillaggal, hogy soha ne ismerjenek rá, hogy csíkokban lógjon róla a bőr. Ezért villámgyorsan lép le a lányról, s a fal felé indul, hogy az abba korábban beleállított csillagot megkeresse és kitépje. Persze arra zavartan időt szakít, hogy véres ujját ismét cuppogva tisztára nyalja. A korábban elveszített csillagot meg sem próbálja megkeresni az ágyneműk rengetegében, ahogy a vakon elhajított kést sem. Aenae további szerencséje, hogy ily hirtelen és meggondolatlanul lép fel a támadásával szemben, így a szerzetes immár nem a szokásához híven megfojtani, hanem összekaszabolni akarja.*
- Meghalsz Aenae, ugye tudod Aenae? Ugye? Ugye, hogy tudod? Bizony, halott leszel és csúnya. Bizony, bizony, az. *Kezdi elveszíteni az eddig sem nagy önuralmát, így azt sem veszi észre, hogy gyűrűsujján lévő pecsétgyűrű halványan izzani kezd, s lassan melegedik. Ha Aenae jó megfigyelő, talán ezt is észreveheti.*

A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.25 19:11:45

2473. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 18:09:32
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Lány a sötétben//

*Nyekken, ahogyan Umon megint utánanyúl és újra a hajába markol. Az utána következő dulakodás gyorsabban történik, semmint Aenae felfoghatná, hogy pontosan milyen mozdulat követ milyen mozdulatot, csak a végeredményt képes felfogni, vagyis azt, hogy a férfi a hasán ül, meg azt, hogy lüktet a feje a megtépett haja miatt és, hogy a kezében a tőr.
Zihálva kapkodja a levegőt, ha érezné a helyzet iróniáját, akkor jót nevetne azon, hogy egy másik férfi alatt, ugyanebben az ágyban éppígy szokott zihálni, azonban nem érzi ezt momentán és csak a könnyei folynak megállíthatatlanul.
A tőr a kezében nem is hallja, hogy mit mond a másik, nem is látja a tekintetén a változást, a hangjában sem hallja meg. Egy dolog jár csak a fejében, mégpedig az, hogy használja a kezében tartott tőrt. Nem egy nagy harcos, az íjászattal többször próbálkozott, mint a fegyveres közelharccal és akkor is az történt, hogy Pycta fél pillanat alatt kicsavarta a gyakorlófegyvert a kezéből. De az egy darab fa volt és nem az élete volt a tét, merthogy ő azért harcol.*
- Pycta tudni fogja!
*Suttogja, majd minden erejét és gyorsaságát összeszedve próbálja belevágni a tőrt a férfi combjába. Ha Umon így játszik, akkor Aenae is így fog játszani, már számára is nyilvánvaló, hogy ez nem valami ostoba, ijesztgetős játék, abban nem sebesült volna meg senki, márpedig neki lüktet az mellkasától az oldala felé haladó spirális seb, néhol csak felületi karc, de valahol a húsába is belevágott a dobócsillag.
Akár sikerül megsebeznie a férfit, akár nem, megpróbál a hasára fordulni, háta úgy ki tud mászni a férfi alól.*

2472. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 17:35:23
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Lány a sötétben//

*Umon korábban karjaiba vájó körmöket nem is érzi, főleg, hogy valószínűleg szerzetesi kiképzése során sokkal nagyobb fájdalmat volt kénytelen elviselni, így fájdalomküszöbe emberi léptékkel meglehetősen magas. Éppen kezdi magát már jól érezni, erre hirtelen elrontják szórakozását, s a lány, ki eddig megmerevedett küzdeni kezd.*
- Vááá! *Artikulálatlanul üvölt, mikor áldozata kifordul beteg öleléséből, s megpróbál lehengeredni az ágyról a szerzetestől ellenkező oldalon. Azonban nem számol azzal, hogy a valami, Umon szerzetesi ügyességével bír, így az egyetlen dolog, amit elér, az a mellkasán ejtett sérülés, mit a dobócsillag okoz. Egyébiránt a szerzetes Aenae haját ismételten elkapja, s egy határozott mozdulattal visszarántja az ágyra őt. Hogy elkerülje a további menekülésre tett kísérletet, az izgő-mozgó lány hasára próbál lovagló ülésben ráülni. Aenae szerencséje a szerencsétlenségben, hogy a dobócsillag Umon kezéből kihullik, így azzal már további sérülést nem tud ejteni a lány testén. Emiatt meglehetősen haragos is.*
- Mi a francot művelsz, te kis ribanc? *Küzdelem közben észreveszi, hogy a lány valami után kajtat ruházata körül, ezért miközben megpróbálja lefogni szemügyre veszi zsebeit, övét, majd feltűnik neki a tőr, amit visel. A küzdelem hevében megpróbálja azt megkaparintani. Hihetetlen szemekkel nézi a nőt, mert kiderül, hogy bizony vadmacska fürgeséggel bír, így hiába a lovaglóülés, Umon szerzetesi képzése, Aenae a Vadvédben töltött ideje alatt, vagy korábbi edzéseknek köszönhetően bizony gyors, így a tőr az ő kezében landol. Az a faramuci helyzet áll elő, hogy az ágyon Aenae hátán fekszik, rajta Umon ül lovaglóülésben, s a lány kezében a kés. Kérdés, hogy mit kezd a szituációval, mert láthatóan a valami nem igazán foglalkozik Umon sorsával. Hogy még nehezebbé váljon a szituáció, Umon feje hirtelen hátravágódik, majd immár tiszta tekintettel néz le a lányra:*
- Aenae...? Mi történik...?

A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.25 18:01:34

2471. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 17:02:51
 ÚJ
>Zaratinate Roentra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Bajdi//

- Hmm… Nem is tudom. Mik közül lehet választani? Nem mintha azt feltételezném, hogy létezik olyan dolog, amihez a híres neves Bayde Armanneth nem értene, de hát mégis csak a legjobbakat szeretném.
*Kíváncsian várja, mit hoz ki ebből a férfi, bár őt ismerve, biztos benne, hogy már ezen a kis játékán is jót fog szórakozni. Természetesen kétsége sincs afelől, mi a fő szándéka Baydenak, amiért most itt van, azzal is tisztában van, hogy mi lesz a végkimenetele ennek az egésznek, és őszintén szólva, kicsit sem keseredik el a gondolattól, sőt!
Ahogy kiejti a száján a férfi a zenés-táncos produkciót, Zara szinte azonnal gyöngyöző kacagásban tör ki. Próbálja elképzelni a jelenetet, de valahogy annyira unrealisztikus kép jelenik meg előtte, ahogy a piperkőc egyre kevesebb ruhában, rózsával a szájában rázza neki, hogy nem tudja megállni nevetés nélkül.
Az ezt követőre először csak felvonja a szemöldökét, a pontosítás után, miszerint valójában csak egy ellazító masszázst óhajt felajánlani a nőnek, csak egyetértően bólogat, hogy persze, persze, ő is pont erre gondolt.
Bayde a keze után nyúl, ő pedig engedi, hogy megfogja azt, még kicsit közelebb is lép hozzá.*
- Hááát… *Gondolkodóan oldalra billenti a fejét.* Szavamra, nehéz döntés. A táncos produkció nagyon vonzó ajánlat. De én nem fogok a nekem szóló műsorhoz zenélni, így hát muzsikus hiányában, de csak is ezért, inkább az utóbbit választanám.
*Arcán egy játékos mosoly jelenik meg, mire gondolatmenete levezetésének végére ér, majd Bayde nykába karol.*
- De tudja mit! *mondja halkan.* Legyen mellé valami meglepetés is!

2470. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 15:57:50
 ÚJ
>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Lehetetlen küldetés//

*A kormos lány azon hallottakra, hogy szőke daliánál nincsen tolvajkulcs egészen lelombozódik, és leveszi kezeit Aranyhaj vállairól.*
- Nincsen? Nem már! Akkor mi a fenének hívtalak ide? Szerinted, ha nekem lenne, akkor mi szükségem lenne Rád?
~Most mit kezdjek egy féllábú, féleszű elffel?~
*Sőt, egészen fel is háborodik magában.*
~Tudtam, mégis csak be kellett volna lovagolnom a városba és vennem egy pár darabot. Tuti, hogy a szegénynegyedben az egyik félreeső sikátorban tudtam volna szerezni. Áh! Már mindegy.~
*Xot bosszúsan töpreng, míg Aranyhaj úgy forgolódik a sötétben, mint a macska farkán a stanicli.*
~Talán, ha beszélnék, azzal a vörös csuhással… talán neki van. Sőt, szinte biztos vagyok benne, hiszen Ő is sötételf, és nem annak a nemesi fajtának tűnt.~
*Nem is igazán figyel oda, hogy miről magyaráz neki az elf, mert amit várt tőle, azt nem tudta megadni neki. Mit bánja Ő, hogy Aranyhaj, mint gondol róla, hiszen úgyis a tudtára adja, ha akarja, de a véleménye sem igazán érdekli, hiszen nyilvánvaló, hogy rühellik egymást. A dolog kölcsönös, tehát tökre rendben van, és nem kell egymással szemben kicsit se viselkedniük. Utálhatják egymást kedvükre, ahogy csak jól esik.
Arra, azonban a jelenleg bosszúvágytól elvakult Xotara nem is gondol, hogy a tolvaj múltjára utaló minden elejtett információt, a későbbiekben Shen felhasználhat ellene, és bizony súlyos csapást tudna mérni, a sötételf lány, amúgy se valami rózsás megítélésére a Vadvédben. Eddig, csak Zarának beszélt tolvaj múltjáról, de amiatt, hogy a vörös csaj szája eljárna, egyáltalán nem aggódik, hiszen valahol Őt is köti a tolvajbecsület.
Aranyhaj további okfejtésére csak rosszmájúan elvigyorodik, és szemeit forgatja.*
- A lakat csak az egyik probléma. A zárról se feledkezz meg! Ami, ráadásul egy trükkösebb, három zárnyelves típusú.
*Árulja megint el magát, amivel még jobban ráerősít Aranyhaj jogosan becsmérlő és megvető megítélésére, hogy bizony ez a sötételf se különb a többinél. Xotara bizony Umon miatt fordult, így ki magából. A lány sértett dühe átcsapott maró bosszúvágyba, melynek célja, hogy provokálja a jó szerzetest, és hogy egy méltó oka legyen a férfinak megvetéssel kerülnie őt. Hiszen a mondás is úgy tartja, hogy szerelemben és háborúban mindent szabad!
Xotara tovább magyaráz tudálékosan Shennek.*
- A mankóddal? Ezzel, a vacak felmosónyéllel akarsz Te egy ilyen lakatot lefeszíteni? Látom, tényleg fogalmad sincs, arról hogyan kell ezt csinálni.
*A lányból úgy törnek elő a mélyen elfojtott és megvetett, családi hagyományokból megörököl tudás foszlányai, mint egy gyógyulófélben lévő frissen felrepedt sebből a vér.
Közben Aranyhaj vigyorgó pofáját fürkészi, amire viszonzásul a lány is önkéntelenül elvigyorodik.*
- Mulatozni, dehogy is nem! Csupa mókakacagás itt az élet! Csak tudod, itt kicsit úgy mulatnak mint egy kolostorban… kenyéren és vízen.
*Xotara is érzi, hogy ez erős túlzás, szóval kijavítja magát.*
- Jó! A Banyának fejedelmi a főztje, de általában csak vizet iszunk. Gyalázat!
*Majd éles témaváltással kérdez.*
- Am' mi a neved? Bár nekem Aranyhaj maradsz, míg utol nem érik azt a bizonyos sánta kutyát.
*Kuncog, majd hanyagul csak ennyit vet oda: *
- Én Xot vagyok. Amúgy, van még egy ötletem, hogy honnan szerezhetnénk tolvajkulcsot.
*Elvigyorodik.*
- Van még egy sötételf a Vadvédben. Veled egy napon érkezett, és szintén sérült, mint Te.
*Biccent fejével a lépcsőfeljáró felé.*
- Ha levernénk a lakatott és felfeszítenénk a zárat, az feltűnést hagyna, de ha tolvajkulccsal jutunk be, akkor többször is tivornyázhatunk, anélkül, hogy idő előtt feltűnne, bárkinek is, hogy valaki dézsmálja a borkészletet.
*Xotara újra a falnak veti a vállát, és karba fonja kezeit.*
- Az említett mélységi szobája a földszinten van. Velem jössz, vagy megvársz itt, míg beszélek Vele?
*Xotara most nem tervez előre semmit, és emiatt arra az eshetőségre se gondol, hogy talán a fajtársa még mindig eszméletlenül fekszik, vagy ha meghallja a kérését egyszerűen az arcába fogja csapni az ajtót. A sötételf lány nem foglakozik most ilyen részletekkel, ami szintén nem jellemző rá. Most úgy van vele lesz, ami lesz. Vagy, ha úgy tetszik: próba cseresznye!*

2469. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 15:01:20
 ÚJ
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//A fürdőben//
//Seles//

*Leon kihasznál minden pillanatot, hogy Selesben gyönyörködhessen, és már-már pofátlanul bámulja vigyorogva.*
-Jó, de csak jobb már így! Így egész nap érzem majd az illatodat! *Nincs is annál jobb, még, ha a valóságban nem is lesz így, de ő majd odaképzeli azt a kellemes illatot. Ezután elkezd pakolni, takarítani. Furcsa, hogy férfi létére megcsinálja ezt, de semmi pénzért nem hagyná úgy, ahogy hagyták.*
-Én is köszönöm! *Mondja a csók előtt, majd csodálva mereszti a szemét az eltávozó lány hátsójára.*

//Földszinti folyosó//
//Lyz, Shen, Erti//

*Leon kilépked a folyosóra, és mikor kint van, látványosan igazít egyet övén, és vigyorogva indul el az összegyűltek felé.*
-Áh, szép reggelt mindenki! Neked is, te nőies fiú! *Fordul Aranyhaj felé, akinek még nem is tudja a nevét, csupán annyit tud, hogy nem valami jó állapotban került ide.* ~No! A végén Ert is megtalálja majd a párját! Én ennek csak örülni fogok!.~
-Nyugodtan menjetek be a fürdőbe fiúk, mi már végeztünk, csak takarítsatok ki magatok után! *Azután Lyzhez fordul.*
-Önnek is jó reggelt szép hölgyem! Sajnálattal kell közölnöm, hogy bár terveimben szerepelt, de már nem kaphat meg engem, az én szívem már elkelt! *Ezzel még a fejét is megbiccenti kissé, és elsétál. Cseppet sem érdekli, hogy eddig szó sem volt róla, hogy össze akarna vele jönni a szőkeség, de hát a kalóz őt is kinézte magának már, azonban a dolgok nem úgy alakultak. Aztán elballag a szobájába.*

//Egy kivételesen szép reggel//

*Miután bemegy a szobába, zárja maga mögött az ajtót, ledobálja gönceit az ágyra, majd össze is hajtja, úgy rakja be a kiskosárba amibe a szennyest gyűjti. Aztán elővesz egy váltás ruhát, kibontja haját, átfésüli, majd újra copfba rendezi, felkapja a még mindig szundizó patkányát, aki csak nyekken egyet, prüszköl, de már helyet is foglal a vállán, majd ajtót nyit, kilép, újrazár, és elballag az étkező felé, ahol reményei szerint kedvesét találja, aki már teljes értékűen az övé. Mikor odaér, Leül vele szemben hatalmas vigyorral.*
-Jó étvágyat! *Csatlakozik az evéshez és nagy falatokban nekilát a reggelinek.*

2468. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 14:35:20
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//A fürdőben//
//Leon//

- Hiszen direkt kettő törülközőt hoztam! *Méltatlankodik Seles viccesen, ahogy megint pucéran áll Leon előtt, de azért ő sem tudja megállni, hogy végigjárassa párján a tekintetét. ~ Hozzá tudnék ehhez szokni. ~ Vallja be magának, és már nem is tűnik olyan idegennek és merésznek az ötlet, hogy legközelebb az éjszakát is együtt töltsék. Megigazítja a törülközőt, hogy biztosan ne csússzon le sietségében, és kezébe veszi a másik törölközőt és a használt inget.*
- Megtennéd? Köszönöm! *Mondja, és gyorsan egy csókot nyom Leon ajkaira.* Az étkezőben találkozunk! Szerzek neked is valami harapnivalót.*

//Földszinti folyosó//
//Lyz, Shen, Erti//

*Azzal az ajtóhoz lép, felnyitja a zárat, és felvértezi magát arra, hogy odakint egy rakás ember bámulja majd meg, ahogy egy szál törölközőben átsiet a szobája felé. Ennek ellenére nem lát senkit, csak a folyosó végén – nem mintha nem kéne így is elmennie Lyz, Ertatsnoy és a tegnap este vele és Xottal érkező elf férfi mellett. Szíve szerint lesütött szemmel rohanna el mellettük, de tudatosul benne, hogy valószínűleg ők maguk is kikövetkeztették már, mi történt odabent, és nincs is ezen mit szégyellni. Az, hogy a férfiak látják „meztelenkedni” egy szál törülközőjében, zavarja ugyan, de ahogy közel ér, látja, hogy a sérült is valószínűleg a fürdőre vár, ezért feltámad benne a segítés vágya, és Lyzhez fordul kevésbé szégyellősen.*
- Leon még rendet tesz bent, de mindjárt mehet, aki akar. *Mondja, azzal, hogy ne illegesse magát a fiúk előtt, várakozás nélkül visszaindul a szobájába, hogy valami rendes ruhát is felölthessen.*

//Egy kivételesen szép reggel//

Ahogy belép a szobájába, hátát az ajtónak veti, és nagyot sóhajt. Ami az előbb történt, az túlment minden várakozásán, a boldogság újult erővel járja át a tagjait. Minden olyan szép volt, minden olyan tökéletes volt, ami történt. Vidáman dobja a sarokba az inget és törülközőt a mosnivalókkal teli kosárba, és magára kapja szokásos öltözékét. Elrendezgeti az ágyat, kihúzza a függönyt, és közben azon kapja magát, hogy azon töpreng, milyen lenne, ha legközelebb Leon is vele aludna.
~ Azért ne kapkodj, Seles! ~ *Figyelmezteti magát. Eddig minden rendben megy, de azért azt fent is kell tartani.*
Amikor már úgy érzi, elégedett lehet a kialakuló renddel, az étkező felé indul. Az épület szinte zsibong a sok fel-le járkáló venár hangjától, és Selesnek most először olyan benyomása van, mintha valami családi ünnep lenne, ahol a rokonok összegyűlnek. Pozitív hozzáállása és vidám mosolya még Banyánál is csodát tesz, mert valamiért ő kapja a legnagyobb magos zsemlét. Elkéri Leon reggelijét is, és óvatosan, nehogy kiborítsa, a két tányérral az étkezőig egyensúlyoz, majd hozzálát a reggelihez.*

2467. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 14:23:57
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Lány a sötétben//

*Eljön az a pillanat, mikor rájön az ember, hogy a szavak teljesen hasztalanok, Aenae abban a pillanatban jött erre rá, mikor a férfi az ő esdeklését mímeli, majd ki is neveti ugyanezért.
Talán átverekedhetné magát a szerzetesen, a bökkenő csak az, hogy látta már Umont verekedni és még Pyctát is képes volt megizzasztani, következésképpen a teljesen képzetlen Aenaenek esélye sem lenne vele szemben. Persze ott van a tőr is az övén, de egyelőre nincsen lehetősége előhúzni, illetve ha lenne, valószínűleg akkor sem biztos, hogy használni tudná. Nem válaszol.
Amíg a tőr elővarázslásának lehetőségén gondolkodik, addigra Umon már megint előtte áll, ellépne, de a férfi már a hajába markol, mindkét keze megragadja a szerzetes csuklóját abban a reményben, hogy a szorításától majd elereszti tincseit. Meglepően sok erőt képes kifejteni, körmei a másik bőrébe vájnak, ha a férfi ettől sem engedi el, akkor Aenae kénytelen lesz hajolni a húzás irányába, hiszen nem akarja, hogy fél haja a másik kezében maradjon. Megint összeszorítja szemeit, már az is sok neki, hogy amaz megnyalja, nézni már nem is bírja. A félelem mellé ebben a pillanatban csatlakozik az undor. Most sem válaszol. Csak a fejbőre fáj már a hajának húzásától, és emiatt fel-felszisszen.
Ha a Umon továbbra sem törődik a csuklójába vájódó tíz körömmel, és még mindig fogja a haját, akkor valóban van esélye az ágyra rántani a lányt. Vélhetően sokkal jobban bírja a fájdalmat, mint Aenae, aki már csak azt szeretné, ha elengedné a haját.
A haját végre nem fogja, viszont a dobócsillaggal játszadozik rajta, Aenae nem néz a férfi arcára, nem is válaszol, csak zihálva a fegyvert útját nézi, és mikor éppen távolodik a nyakától, akkor megpróbál szabadulni, mégpedig úgy, hogy Umontól ellenkező irányba hemperedik. A penge felszántja a bőrét, úgyhogy immáron nem csak Umon vére szennyezi a ruháját, hanem a sajátja is. Érdekes azonban, hogy a fájdalmat nem érzi. Ha minden igaz, akkor sikerülhet lefordulnia az ágyról - a tegnap lezúzott oldalára és könyökére esve - és talán arra is lehet ideje, hogy előszedje a tőrét. Továbbra sem válaszol, immáron csak egy dolog lebeg a szeme előtt, mégpedig a menekülés, vagy az elbújás, elbújni csak az ágy alá tudna, de annak nem sok értelme lenne, így a másik irányba próbál fordulni még kettőt és gyorsan talpra állni.*

2466. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 13:28:22
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Lány a sötétben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*Umon esdeklő tekintete egy pillanat alatt vált vissza gonosszá, mikor a lány hangját meghallja.*
- Jajj, jujj, ne bánts, könyörgök, jujj, jajj! *Hangját Aenaeéhez hasonlóan elvékonyítja, száját összecsücsöríti, még szipog is hozzá, mint egy kisgyermek, kinek elvették a játékát. Színjátéka után hahotában tör ki, fejét hátravágja ültében, s lábait megemelve kalimpál a levegőben, majd hirtelen felpattan, s a lány felé indul meg lassú, araszoló léptekkel. Előtte ugyan még kitörli fekete szemeiből gonosz kacaja után kiserkent vércseppeket, elmázolva azt arcán. Miután visszanyeri önuralmát, továbbra is a lányra néz, s miközben közeledik hozzá egyre erősebben szorítja a még kezében lévő egyetlen dobócsillagot. Csepp... csepp... hallatszik a csendben, ahogy a csepegő vér koppan a fa padlón, Aenae felé egyre közelebbről.*
- Könyörögni? Könyörögni?! Mit gondolsz, tán pap vagyok, hogy bűnbocsánatért kell könyörögj? Hát pap vagyok én? Igen? Nem? Igen? *Elunja a csevegést, s az araszolást is, két megtermett ugrással a lány mellett terem, ki eddig oldalvást fordulva néz rá.*
- Miért akarnál könyörögni? Életedért? Kegyeimért? Felesleges. Hát. Talán viccesnek tartod mondandóm? *Utal vissza Aenae korábbi kijelentésére már valóban szikrázó szemekkel, melyekben ismét felvillan a fénycsóva.*
- Hát majd ezt nem tartod viccesnek. *Jegyzi meg csendesen, majd, ha a lány továbbra sem mozdul, szabad jobb karjával markolja meg a lány haját, s fordítja maga felé kényszerrel annak könnyektől iszamós arcát. Furcsa, félrefordított fejjel, tettetett nyugalommal csendesen szólal meg:*
- Furcsa dolog a könny. *Jelenti ki filozofikusan.* Mi másnak éltető nedv, szomjoltásra szolgál, neked szemeden át a világba felesleges alkotóelemként távozik. *A megmarkolt hajánál fogva megpróbálja kissé közelebb húzni magához a nő arcát, aki, ha enged, közvetlen közelről szinte hallhatja, érezheti a mozgó stigmákat, mint dobozban egymásba fonódó férgek gyűrűznek folytonosan a szerzetes arcán. Egy rövid, a lány tekintetébe fúrt pillantás után állától felfelé, lassú mozdulattal nyalja le a lány arcáról a sós könnycseppeket, miközben szemeit annak topáz szín szemein tartja.*
- Jól van, no, ne sírj hát, nem bántalak... *Mondja, mintha megszánná, azonban tettei nem szavait igazolják, ugyanis mondatának végén, ha Aenae továbbra sem tesz semmit azzal a lendülettel hajánál fogva rántja le az ágyra, hogy az a hátára feküdjön. Ha a mozdulat sikeres, saját magát is hevenyészett mozdulattal, mint egy vidám legény, odadobja Aenae mellé:*
- Juhúúú! Ugye milyen izgalmas? Ugye? Ugye Aenae, izgalmas, ugye? *Szavait és kérdéseit hadarva, egymás után dobálja, Aenae felé fordulva oldalt fekszik, kezén fejét támasztva nézi a nőt, s a másik kezében lévő dobócsillag élével játszik annak testén, nyakára fel, s onnan le. Néha csak úgy beleszagol hajába, hogy mintegy önigazolásképpen kéjes röhögésben törjön ki bizonyos időközönként. Ha Aenae ránéz, szemeiben az őrültek közönye néz vissza. Ha pedig testére, csak azt látja, hogy a szerzetes kezéről csepegő vér keni össze ruháját.*
- Pedig a stigma szép. Nagyon szép. Úgy szép, ha sok van belőle. *Szeme a közönytől eltekintve gonoszan megvillan.*

A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.25 13:32:21

2465. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 13:21:17
 ÚJ
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//A fürdőben//
//Seles//

*Szerencsére Leon nem látja a szemforgatást, és arra nem is gondol, hogy mit gondol ki ármánykodóan a lány a háta mögött, pedig biztosan szólna érte, hogy, ha már együtt vannak, hát legyenek normálisan, minden velejárójával.*
-Oké, oké! *Válaszol a tudatlanok teljes bizalmával. A csók után, ami valahogy most sokkal jobban esik, mint előzőekben, megkapja azt a mondatot, amit már várt. Persze bízott férfiúi erejében, és abban, hogy nem marad egy alkalommal ez abba, de azért más így hallani. Először nem válaszol, hanem végignézi, ahogy Seles kiszáll mellőle a dézsából. Hiába, hogy most kapta meg a lányt, mégis gyönyörködik a látványban.* ~Nos, Leon! Büszke lehetsz magadra, megkaptad a környék legjobbját!~ *Mikor becsavarja magát, Leon is kiszáll, és nemes egyszerűséggel megfogja a törölközőt és lerántja a lányról, hogy maga is megtörölközhessen.*
-Csak egyet hoztunk, Életem! Azért, én sem akarok itten megfázni! *Mikor végez, visszatekeri a lányra a törülközőt, és visszahúzza nadrágját. Őt nem zavarja az ilyesmi, majd ebben megy el szobájába, ahol szerez egy tisztát, meg egy inget, meg elengedhetetlen mellényét.*
-Persze, hogy! Pont ez jutott eszembe, ettől a kis mozgástól úgy megéheztem! Menj csak nyugodtan, addig én rendet teszek magunk után! *Mégsem hagyhatja így itt a csurom vizes padlót, meg a dézsát teli a koszos vízzel.*
-Nemsokára megyek utánad! *Mosolyog rá kedvesen.*

2464. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 12:49:12
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Lány a sötétben//

*Csak áll a szoba falának vetett háttal, két kezét ökölbe szorítva mellkasa elé húzza, elszánta magát ugyanis arra, hogy ha a férfi még egyszer túl közel jön hozzá, akkor megüsse. Amit valószínűleg nem nagyon érezne meg, hiszen Aenae nem egy izomkolosszus és ráadásul még soha nem is ütött meg senkit. A másiknak azonban szemlátomást esze ágában sincsen újra közelebb jönnie, hiszen a ládán ücsörögve nézi őt. Aenaenek ettől csak fokozódik a kellemetlen érzése, ezért úgy fordul, hogy a férfi az oldalát láthassa.*
- Ez nem vicces, fejezd kérlek be!
*Könnyein át nem is látja már a másikat, csupán az elmosódott körvonalait a szoba túlsó oldalán, ahogy eltorlaszolja az egyetlen menekülési útvonalat. Bár az ablakon is kiugorhatna, momentán úgy érzi, hogy a nyakát szegni is kellemesebb lenne, mint még egy percig egy légtérben tartózkodni a szerzetessel. Könnyei miatt nem látja azt sem, hogy Umonon bármi megváltozna. A hangjával talán történik valami, de Aenae nem tudná megmondani, hogy pontosan mitől más, mint az előbb volt. Egyrészt továbbra is retteg, másrészt kezd kicsit dühös lenni.*
- Miféle ostoba játékot játszol te velem?!
*Kiáltani szeretne, de csak el-elcsukló, remegő hang jön ki a torkán.*
- Azt akarod, hogy könyörögjek? Ha azt akarod, akkor könyörögni fogok, csak kérlek fejezd ezt be!

2463. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 12:32:15
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//A fürdőben//
//Leon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Seles Leon karjaiba omlik, és pihegve, elpilledve biccenti fejét a férfiohez. Szíve szerint ebben a kellemes állapotban összesítené az eddigi eseményeket a tegnapi csókjuk óta, de ez után minden olyan prózaian egyszerűvé vált, hogy nincs is mit rajta töprengeni.
Persze, neki is feltűnt az előbb, hogy a férfi meg sem próbált semmi óvintézkedést tenni. Ennél már csak az „Leonosabb”, hogy erre még fel is hívja a figyelmet. Seles a szemét forgatja.*
- Erről a baba-dologról azért még majd beszélgetünk. *Incselkedik vidáman. Lesz miről: esze ágában sincs gyereket szülni egy férfinak, akit alig több, mint egy hata ismer, bár azért a maga furcsa módján kissé imponál neki, hogy Leon fejében megfordult a dolog. Még soha nem élt ilyesmivel, de városi barátnőitől hallott róla, hogy van egy növény, amivel meg lehet akadályozni, hogy teherbe essen.*
~ Majd meg kell kérdeznem Aenae-t, ha hazajön. Isqeha is biztosan tudja, de hozzá fordulni ezzel erős túlzás lenne. ~
*Hogy kiengesztelje Leont az előbb mondottakkal kapcsolatban, hosszan, gyengéden megcsókolja.*
- Mindenképpen ismételjük majd meg! Viszont ne haragudj, de én egy kicsit már fázom… *Teszi hozzá, és feláll a dézsában. Már nem zavartatja magát, hogy Leon teljes meztelenségében lássa, csak azért siet, hogy törülközőbe csavarja magát, mert elég hűvös van a fürdőben. Váltásruhát nem hozott, csak a törülköző-hosszúságú inge van ezen kívül nála, ezért kénytelen lesz így átszaladni a folyosón. Viszont még vár Leonra, hogy neki mi a terve.*
- Esetleg egy közös reggeli, ha felöltöztem rendesen? *Kérdezi jókedvűen. Ez a nap még alig kezdődött el, de máris csodás.*

A hozzászólás írója (Selestwen Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.25 12:32:34

2462. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 12:26:57
 ÚJ
>Bayde Armannneth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Zara//

- Kérem szépen... *áll meg nem sokkal az ajtó mögött olyan képpel, mint akit mélyen megbántottak az önérzetében, és most gőgös, de azért udvarias fölényességgel igyekszik a méltánytalanság miatt elégtételt venni* Céhünk nagy hangsúlyt fektet rá, hogy a közönség igényeit mindenben maximálisan kielégítse. Ebbe természetesen beletartozik a pontosság is. Ezért neheztelése igen rosszul esik, hiszen ok nélkül tesz szemrehányást.
*Közben persze elégedetten legelteti szemét a lányon. Ahogy tapasztalta, az arcfestés városi bolondériája még nem gyűrűzött be Vadvédre, legalábbis Zarán kívül más nem nagyon hódol neki itt. De ez a szolid kifestés határozottan ínyére van még akkor is, ha továbbra is Zara haja, pontosabban annak színe nyűgözi le.*
- Szabad tudnom, hogy milyen műsorra gondolt a kisasszony?
*Nyel egyet, mert ahogy Zara elindul felé, ő már csak egyetlen szabadidős tevékenységet tudna elképzelni. De ha már belekezdett a játékba, nem hagyja abba.*
- Hallani kíván hősi regéket a régmúlt dicső csatáiról? Esetleg zenés-táncos produkcióra vágyik?
*Elvigyorodik, mert elképzeli ahogy csábos táncot lejtve egyenként, lassan szabadul meg ruhadarabjaitól, miközben Zara halkan sikkantgatva szórja lába elé az aranyakat. Valahol azért reméli, hogy nem az imént felsoroltakra fog sor kerülni. Mivel nem igric, az ilyesmihez vajmi keveset ért.*
- Netalán a test gyönyöreinek óhajt hódolni? *Rögtön szabadkozó arcot is vág.* - Ó, kérem, csupán arra gondoltam, ami jobb fürdőházakban szokás, az izmok kellemes, ellazító meggyúrására.
*Két kezének ujjait egymásba fonja, és tenyereit kifelé fordítva megroppantja azokat.*
- Őszintén mondhatom, ebben mester vagyok.
*Ez persze barokkos túlzás, de annyi igazság van benne, hogy csinált már ilyet, és panasz nem volt rá. Zara kezei után nyúl és ha megfogta őket, kicsit közelebb hajol. Így ismételten konstatálhatja, hogy a vörös hajon kívül az égszínkék szemek is varázslatosak. És azok a szeplők! Teremtő istenek!*
- Nos? Mire vágyik? *kérdezi kicsit elcsukló hangon, mert ebben a pillanatban meghökkentően szépnek találja a vörös hajút.*

2461. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-02-25 12:02:23
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Lány a sötétben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*Miközben a lány válaszát hallgatja, nyugodtan leül az ajtó elé húzott ládára, s két kezére támaszkodva keresztbe tett lábakkal dől hátra. Egyetlen reakciója, hogy a kezében lévő csillaggal ütemesen kopog a ládán, közben szórakozottan utánozza azt, még lábfeje is jár az ütemre.*
- Kopp-kopp-kopp-kopp. *Unottan ásít egyet, majd ismét a szobában nézelődik, mintha minden sarokban találna valami érdekeset, közben szemeit forgatja, bár ez igazából nem látszik, tekintettel arra, hogy jelenleg nincs szembogara. A nézelődést is hamar megunja, ismét a lányon legelteti tekintetét, szinte levetkőzteti szemével.*
~ Pont annyi van rajta, amennyi még kell. ~ *Állapítja meg tudálékosan, azonban a hirtelen felhangzó Umon megszólításra felkapja a fejét, s az ütemes kopogás ritmusában hirtelen zavar keletkezik. *
- Kedveled... Umont... *Kissé meginog ültében, fejét is többször megrázza, azonban ez nem az eszement, mintsem inkább kissé zavart mozgás, stigmái arcán táncukat tombolják, majd hirtelen megállnak egy pillanat alatt. Szemei Aenaere néznek, szája lebiggyed, hangja szokatlanul tisztán szólal meg:*
- Aenae... te vagy az? Mi történik? Segíts! *Hangja könyörgő és fájdalmas, mint, aki azt sem tudja mi történik, hogyan került ebbe a szituációba.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346