Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Vadvéd | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 176 (3501. - 3520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Sadmyr A'Cahiss [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11181_1527277818_fel_elf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346
3520. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-29 10:13:30
Üzenet elküldve: 2018-05-29 10:13:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Leon egyáltalán nem bölcsnek ismerte meg a szerzetest, hiszen általában, amikor találkozott vele, akkor mindig Xoton nyavalygott, vagy a saját bajain, vagy éppen együtt ittak. Márpedig, ha az ember iszik, akkor nem olyan nagyon a gondolkodás a fő szempont. Leon legalábbis biztos, hogy nem. Ahogy pedig a csuhás kinéz, nála sem kifejezetten.*
-Legyen így! Örülök, hogy végre alkothatok majd! Még a végén berozsdásodom, és a saját ingemet sem tudom majd megvarrni, ha éppen kiszakad. *Az nagyon bajos lenne. Biztos találna itt a Vadvédben egy nőt, aki megcsinálja neki, de ugye senki nem úgy dolgozik, mint ő. Nem lesz rosszabb talán, de másmilyen, mint amihez a kalóz hozzászokott.*
-Ha a szívem pálinkás üveg lenne, akkor se kéne neked! *Majd, hogy ne lógjon csak így a levegőben a mondata, meg is magyarázza.*
-Mert ha az lenne, akkor csak az enyém lenne, és úgy nyolc éves korom körül még feltéptem volna a bordáimat, hogy megihassam magamat. Elég groteszk egy gondolat! *Nevetgél a helyzet lehetetlenségén, pedig valószínűleg tényleg így lett volna életének valamelyik olyan szakaszában, amikor maga alatt volt.*
-Ugyan! Én mikor nem vagyok éhes? *Egy ekkora nagy, és izmos test fenntartásához hatalmas mennyiségű ételre van szükség. Nos, ezt könnyű is elhitetni magával, még úgy is, hogy pár órája még azon volt, hogy minél többet eddzen, hogy a súlyfeleslege lemenjen róla, és újra olyan tökéletes izomzattal rendelkezzen, mint Vadvédbe érkezése előtt.* ~Hát, akkor ez várat majd magára!~
-Akkor menj csak, csinálok neked olyan rántottát, hogy még a szandálos lábujjaidat is megnyalogatod utána! *Hessegeti el a csuhást ki a konyhából, hiszen egyébként ha főz, akkor azt egyedül szereti csinálni. Még, ha csak egy rántottáról is van szó! Mire a férfi visszaér, már ott is egy lábasban a rántotta, úgy ahogy kell, és ahogy a hajón ették. Krumplival, hagymával, és két kis szelet hússal a tányérok szélén.*
-Szolgáljad csak ki magad! Megsütöttem, de kiszedni nem fogom neked! *Elvégre nem asszony, hogy kiszolgálja a csuhást.*
-Mondanám, hogy zenélek én, de csak furulyám van, márpedig evés közben nehéz fújni! Még a végén teli megy nekem tojással, és aztán csak nézhetek!
*Leon egyáltalán nem bölcsnek ismerte meg a szerzetest, hiszen általában, amikor találkozott vele, akkor mindig Xoton nyavalygott, vagy a saját bajain, vagy éppen együtt ittak. Márpedig, ha az ember iszik, akkor nem olyan nagyon a gondolkodás a fő szempont. Leon legalábbis biztos, hogy nem. Ahogy pedig a csuhás kinéz, nála sem kifejezetten.*
-Legyen így! Örülök, hogy végre alkothatok majd! Még a végén berozsdásodom, és a saját ingemet sem tudom majd megvarrni, ha éppen kiszakad. *Az nagyon bajos lenne. Biztos találna itt a Vadvédben egy nőt, aki megcsinálja neki, de ugye senki nem úgy dolgozik, mint ő. Nem lesz rosszabb talán, de másmilyen, mint amihez a kalóz hozzászokott.*
-Ha a szívem pálinkás üveg lenne, akkor se kéne neked! *Majd, hogy ne lógjon csak így a levegőben a mondata, meg is magyarázza.*
-Mert ha az lenne, akkor csak az enyém lenne, és úgy nyolc éves korom körül még feltéptem volna a bordáimat, hogy megihassam magamat. Elég groteszk egy gondolat! *Nevetgél a helyzet lehetetlenségén, pedig valószínűleg tényleg így lett volna életének valamelyik olyan szakaszában, amikor maga alatt volt.*
-Ugyan! Én mikor nem vagyok éhes? *Egy ekkora nagy, és izmos test fenntartásához hatalmas mennyiségű ételre van szükség. Nos, ezt könnyű is elhitetni magával, még úgy is, hogy pár órája még azon volt, hogy minél többet eddzen, hogy a súlyfeleslege lemenjen róla, és újra olyan tökéletes izomzattal rendelkezzen, mint Vadvédbe érkezése előtt.* ~Hát, akkor ez várat majd magára!~
-Akkor menj csak, csinálok neked olyan rántottát, hogy még a szandálos lábujjaidat is megnyalogatod utána! *Hessegeti el a csuhást ki a konyhából, hiszen egyébként ha főz, akkor azt egyedül szereti csinálni. Még, ha csak egy rántottáról is van szó! Mire a férfi visszaér, már ott is egy lábasban a rántotta, úgy ahogy kell, és ahogy a hajón ették. Krumplival, hagymával, és két kis szelet hússal a tányérok szélén.*
-Szolgáljad csak ki magad! Megsütöttem, de kiszedni nem fogom neked! *Elvégre nem asszony, hogy kiszolgálja a csuhást.*
-Mondanám, hogy zenélek én, de csak furulyám van, márpedig evés közben nehéz fújni! Még a végén teli megy nekem tojással, és aztán csak nézhetek!
3519. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-29 06:58:13
Üzenet elküldve: 2018-05-29 06:58:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Zsenge szobája//
//Zsenge, Pyr//
*Szegény Zsenge már hogy is érthetné, hogy a másokkal is lehetne, nem azt jelenti, hogy kopjon le Pyrről és másokkal barátkozzon, mert a tündér már nem kíváncsi rá, mert egy kis boszorkány, aki folyton megbabonázza és emiatt nem tud uralkodni önmagán a tündér. Na de a mondat, amit vár válaszok, már nem jutnak el hozzá, mert elájul. Nem bírja a saját vére látványát, na meg más vérét sem annyira, na de ami az övé, attól mindig émelyeg. Most még hevesen kalapál a szíve is, mert itt van a személy, akibe szerelmes, de nem mehet közel hozzá, mert az is elég távolságtartó volt vele az erdőben. A keze is valami rossz eret találhatott el a tenyerén, mert eléggé vérzett, mikor ránézett. Na igen, valahol itt dőlt ki, de kicsit később magához tér.*
-Pyr? *Kinyitja a szemeit és a fejéhez, kap, hogy levegye a vizes ruhadarabot, persze jobbjával, ami már kezd csillapodni, na de nem ártana bekötni. ~Ne hagyjam itt én őt? Mi~ Nem nagyon foglalkozik inkább ezzel, nem tudja mire vélni és abban se biztos, hogy tényleg a száját csókolgatta volna, mert hát elég közel van hozzá a tündér és hát legalább nem hagyta magára.*
-Még mindig vérzik? *Kérdezi, a kezét oldalt maga mellé engedve, mert ő biztos rá nem mer nézni.* Nem bírom a látványát... *El is néz balra az ágy sarkába szomorúan.*
//Zsenge, Pyr//
*Szegény Zsenge már hogy is érthetné, hogy a másokkal is lehetne, nem azt jelenti, hogy kopjon le Pyrről és másokkal barátkozzon, mert a tündér már nem kíváncsi rá, mert egy kis boszorkány, aki folyton megbabonázza és emiatt nem tud uralkodni önmagán a tündér. Na de a mondat, amit vár válaszok, már nem jutnak el hozzá, mert elájul. Nem bírja a saját vére látványát, na meg más vérét sem annyira, na de ami az övé, attól mindig émelyeg. Most még hevesen kalapál a szíve is, mert itt van a személy, akibe szerelmes, de nem mehet közel hozzá, mert az is elég távolságtartó volt vele az erdőben. A keze is valami rossz eret találhatott el a tenyerén, mert eléggé vérzett, mikor ránézett. Na igen, valahol itt dőlt ki, de kicsit később magához tér.*
-Pyr? *Kinyitja a szemeit és a fejéhez, kap, hogy levegye a vizes ruhadarabot, persze jobbjával, ami már kezd csillapodni, na de nem ártana bekötni. ~Ne hagyjam itt én őt? Mi~ Nem nagyon foglalkozik inkább ezzel, nem tudja mire vélni és abban se biztos, hogy tényleg a száját csókolgatta volna, mert hát elég közel van hozzá a tündér és hát legalább nem hagyta magára.*
-Még mindig vérzik? *Kérdezi, a kezét oldalt maga mellé engedve, mert ő biztos rá nem mer nézni.* Nem bírom a látványát... *El is néz balra az ágy sarkába szomorúan.*
3518. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-29 06:13:44
Üzenet elküldve: 2018-05-29 06:13:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Zsenge szobája//
//Zsenge, Pyr//
*Zsenge láthatóan nem érti a történteket, de hát hogyan is érthetné szegény, mikor Pyr maga sem tudja, hogy mi a fenét művel. Adott pillanatban ez tűnt a jó döntésnek. A lány fiatal és szinte gyermek még, Pyr pedig tett egy ígéretet, amit tartani szeretne, de nehezen megy, ha két sóhajjal figyelmét ennyire elterelik. Érzéseiről nincs kétség, azok jottányit sem változtak, azonban gondolatait Zsenge kezéről csepegő vére szakítja meg. ~ Ennyire megsérült?! ~ kapja fel fejét hirtelen és egy bizonytalan lépést tesz a lány felé, de annak látható és érthető hidegsége miatt egy rövid próbálkozás után megtorpan.*
- Nem úgy értem, hogy legyél máss... *Mondaná, de Zsenge lábai egyik pillanatról a másikra megrogyni látszanak, s a lány a falnál össze esik. Azaz esne, ha a tündér ezt hagyná, de természetesen, mint korábban Aenae esetében, Pyr most is megfelelően reagál, bár ezúttal kissé ügyesebben, mert ahelyett, hogy a lány alá vetné magát, apró reppenést követően kezével kapja el:*
- Zsenge! *Kiált fel, miközben szorosan tartja a lányt.* Zsenge! Ne! *Ha reagál a lány, ha nem, Pyr ölbe kapja két kezével és gyengéden helyezi az ágyra. Ingét ledobja magáról, s kettőbe tépi, egyik ruhát a mosdótálcában mártja meg, s a lány homlokára helyezi. Megnézi a sebet a kezén, ami nem tűnik mélynek, de a vérzés úgy látszik nem csillapodik, ezért az ing másik darabjával azt kezdi letörölni, nagyon óvatosan:*
- Itt ne hagyj engem! Zsenge... drága Zsenge! *Hangján érezhető a feszültség, de nem akarja az elfre ráragasztani, száját óvatos csókkal illeti, hogy érezze, nincs egyedül.*
//Zsenge, Pyr//
*Zsenge láthatóan nem érti a történteket, de hát hogyan is érthetné szegény, mikor Pyr maga sem tudja, hogy mi a fenét művel. Adott pillanatban ez tűnt a jó döntésnek. A lány fiatal és szinte gyermek még, Pyr pedig tett egy ígéretet, amit tartani szeretne, de nehezen megy, ha két sóhajjal figyelmét ennyire elterelik. Érzéseiről nincs kétség, azok jottányit sem változtak, azonban gondolatait Zsenge kezéről csepegő vére szakítja meg. ~ Ennyire megsérült?! ~ kapja fel fejét hirtelen és egy bizonytalan lépést tesz a lány felé, de annak látható és érthető hidegsége miatt egy rövid próbálkozás után megtorpan.*
- Nem úgy értem, hogy legyél máss... *Mondaná, de Zsenge lábai egyik pillanatról a másikra megrogyni látszanak, s a lány a falnál össze esik. Azaz esne, ha a tündér ezt hagyná, de természetesen, mint korábban Aenae esetében, Pyr most is megfelelően reagál, bár ezúttal kissé ügyesebben, mert ahelyett, hogy a lány alá vetné magát, apró reppenést követően kezével kapja el:*
- Zsenge! *Kiált fel, miközben szorosan tartja a lányt.* Zsenge! Ne! *Ha reagál a lány, ha nem, Pyr ölbe kapja két kezével és gyengéden helyezi az ágyra. Ingét ledobja magáról, s kettőbe tépi, egyik ruhát a mosdótálcában mártja meg, s a lány homlokára helyezi. Megnézi a sebet a kezén, ami nem tűnik mélynek, de a vérzés úgy látszik nem csillapodik, ezért az ing másik darabjával azt kezdi letörölni, nagyon óvatosan:*
- Itt ne hagyj engem! Zsenge... drága Zsenge! *Hangján érezhető a feszültség, de nem akarja az elfre ráragasztani, száját óvatos csókkal illeti, hogy érezze, nincs egyedül.*
3517. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-29 05:58:51
Üzenet elküldve: 2018-05-29 05:58:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Egy kis tatarozás//
//Valea, Sythra, Aryna, Kalynma, Umon, Sheldat, Pycta//
*Hogy ne aggódjon? Könnyű azt mondani, bár tény, hogy Pycta könnyen elrejti érzéseit, úgyhogy ezúttal annyira nem hiszi, amit hall. Mindenesetre a vezért megbántani nem szeretné, így nyugtázza az elhangzottakat.*
- Értem, Pycta! *Jelenti ki, majd hirtelen maga sem tudja miért, közelebb lép:*
- Adj mellém egy venárt, elmegyek érte! Mi a fenének kolbászol ott kint egyedül?! *A szerzetes célja nyilván továbbra is a vezeklés, kicsit úgy érzi talán ezzel lenne ideje megmagyarázni a történteket a lánynak. A plusz ember pedig azért kell, mert vélhetően Aenae az első alkalommal vágná belé tőrét.*
- Nem közelíteném meg, csak megkeresnénk. A többit intézné a venártárs. *Mondja halkan, hogy Pycta is megértse mi a szándéka, majd megvonja a vállát.* Ismerem a környéket és annak veszélyeit. Visszahozom! Bízz bennem! *Bár ez utóbbi kijelentése kissé furán hathat, ezt ő is érzi. Elgondolkodva dolgozik, s valahonnan újabb vendég bukkan fel némán, az árnyékból, bár az is lehet, hogy a szerzetes nem figyelt eléggé, mindenesetre meglepődik. ~ Újak. Pycta aktív volt az útja során. ~ Gondolja, majd halvány mosollyal arcán viszonozza a köszöntést Sythnek. Beszélgetésre jelenleg nincs idő, mert az idő pereg, a munka pedig zajlik. Gyakorlatilag majdnem ráüt a kezére, mikor Aryna megérkezik, kicsit úgy érzi, hogy nem is Vadvédben van, ugyan eddig is nagy volt a forgalom, de az utóbbi néhány percben ez hatványozottan emelkedik. Az Érkezp Arynára tekint aggódó szemekkel, hisz tudja, hogy Ertatsnoy ápolásából érkezik, kérdő tekintetét a lány vélhetően észreveszi:*
- Örülök! *Bólint mosolyogva és meg is nyugszik kissé, majd immár Kalymnának köszön, ki szintén megérkezik Sheldattal. Úgy néz ki ez az építkezés szinte mindenkit megmozgat. Időközben kiderül, hogy Valea és Aryna valahonnan már ismerik egymást, bár Umon akkor még nem volt a venárok része. A legújabb rejtőzködő hallgatag lélek, ebben talán Umonra hasonlít, így a szerzetes ahelyett, hogy különböző mondatokkal traktálná, mindenféle dologról, inkább csak feltekint, s egy szöggel teli tasakot és kalapácsot nyújt át neki:*
- Ha gondolod. *Suttogja halvány mosollyal arcán, stigmái természetesen azonnal táncba kezdenek, hisz Umon a nőt nem ismeri, zavara pedig a szokásos módon jelentkezik, ha sokan veszik körül, akiket nem ismer. Miközben Pycta válaszára vár flytatja iménti feladatait. Az épület nem korhadt és nem ette még meg a szú, de a kitűzött célhoz viszonylag nagy átalakítások kellenek, s a két személyes szobák kettéválasztásához szükséges falakhoz, a váz összeállítása és a keretek szegelése most a fontos. Sythnek ezért is nyújtja át az egyik szerszámot, mert a keret már a földön lassan kész, talán immár a helyére is helyezhetnék, s ha a lány elfogadja azt, két oldalról tartva a keret alapját helyére tehetik.*
//Valea, Sythra, Aryna, Kalynma, Umon, Sheldat, Pycta//
*Hogy ne aggódjon? Könnyű azt mondani, bár tény, hogy Pycta könnyen elrejti érzéseit, úgyhogy ezúttal annyira nem hiszi, amit hall. Mindenesetre a vezért megbántani nem szeretné, így nyugtázza az elhangzottakat.*
- Értem, Pycta! *Jelenti ki, majd hirtelen maga sem tudja miért, közelebb lép:*
- Adj mellém egy venárt, elmegyek érte! Mi a fenének kolbászol ott kint egyedül?! *A szerzetes célja nyilván továbbra is a vezeklés, kicsit úgy érzi talán ezzel lenne ideje megmagyarázni a történteket a lánynak. A plusz ember pedig azért kell, mert vélhetően Aenae az első alkalommal vágná belé tőrét.*
- Nem közelíteném meg, csak megkeresnénk. A többit intézné a venártárs. *Mondja halkan, hogy Pycta is megértse mi a szándéka, majd megvonja a vállát.* Ismerem a környéket és annak veszélyeit. Visszahozom! Bízz bennem! *Bár ez utóbbi kijelentése kissé furán hathat, ezt ő is érzi. Elgondolkodva dolgozik, s valahonnan újabb vendég bukkan fel némán, az árnyékból, bár az is lehet, hogy a szerzetes nem figyelt eléggé, mindenesetre meglepődik. ~ Újak. Pycta aktív volt az útja során. ~ Gondolja, majd halvány mosollyal arcán viszonozza a köszöntést Sythnek. Beszélgetésre jelenleg nincs idő, mert az idő pereg, a munka pedig zajlik. Gyakorlatilag majdnem ráüt a kezére, mikor Aryna megérkezik, kicsit úgy érzi, hogy nem is Vadvédben van, ugyan eddig is nagy volt a forgalom, de az utóbbi néhány percben ez hatványozottan emelkedik. Az Érkezp Arynára tekint aggódó szemekkel, hisz tudja, hogy Ertatsnoy ápolásából érkezik, kérdő tekintetét a lány vélhetően észreveszi:*
- Örülök! *Bólint mosolyogva és meg is nyugszik kissé, majd immár Kalymnának köszön, ki szintén megérkezik Sheldattal. Úgy néz ki ez az építkezés szinte mindenkit megmozgat. Időközben kiderül, hogy Valea és Aryna valahonnan már ismerik egymást, bár Umon akkor még nem volt a venárok része. A legújabb rejtőzködő hallgatag lélek, ebben talán Umonra hasonlít, így a szerzetes ahelyett, hogy különböző mondatokkal traktálná, mindenféle dologról, inkább csak feltekint, s egy szöggel teli tasakot és kalapácsot nyújt át neki:*
- Ha gondolod. *Suttogja halvány mosollyal arcán, stigmái természetesen azonnal táncba kezdenek, hisz Umon a nőt nem ismeri, zavara pedig a szokásos módon jelentkezik, ha sokan veszik körül, akiket nem ismer. Miközben Pycta válaszára vár flytatja iménti feladatait. Az épület nem korhadt és nem ette még meg a szú, de a kitűzött célhoz viszonylag nagy átalakítások kellenek, s a két személyes szobák kettéválasztásához szükséges falakhoz, a váz összeállítása és a keretek szegelése most a fontos. Sythnek ezért is nyújtja át az egyik szerszámot, mert a keret már a földön lassan kész, talán immár a helyére is helyezhetnék, s ha a lány elfogadja azt, két oldalról tartva a keret alapját helyére tehetik.*
3516. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-28 20:43:42
Üzenet elküldve: 2018-05-28 20:43:42
ÚJ
![>Sadmyr A'Cahiss [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11181_1527277818_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Őrségben lenni jó. Nem mindenki szereti, de Sadmyr imádja. Ott ül a toronyban, nézi a szép erdőt és valójában semmi dolga nincs. Délben, meg este jön Banya, hoz neki valami finomat, összekócolja a haját és kész. Bár most egész sokan vannak kint és sokan is jöttek vissza, bár ez nem teszi sokkal nehezebbé a feladatot. Vadvéd a vadon közepén van, ki akarna idejönni és megtámadni? Senki se. Ami itt van, az csak a venároknak fontos és neki persze, mert neki itt van az élete. Amióta idekerült mindig erre vágyott, hogy maga is venár legyen, hogy végre igazán komoly feladatokat kapjon és végre felnőttként kezeljék. Persze szeretett takarítani, meg ellátni a lovakat, de nagyon szomorú volt, amikor a régiek elmentek. Meg is ijedt, hogy majd neki is mennie kell, mert már nem lesz itt senki. Rossz volt végignézni, ahogy mindenki elment. Banya persze vigasztalta őket, hogy ő mindig itt lesz nekik. Ám az élet visszatért, hála az Erdőszellemnek és most már olyan sokan vannak, hogy alig bírja megszámolni.
Most pedig itt ül és a nyugalmukat vigyázza, így legalább törleszthet valamit vissza nekik abból, amit kapott tőlük. Szereti a mostani venárokat, furcsa, színes és mulatságos népség. De nekik is ez az otthona és neki olyanok, mintha a testvérei lennének, a bátyai és a nővérei.
Felteszi a lábát a másik székre és kényelmesen hátradől, az íj keresztben maga előtt, a tegez a székre akasztva. Mosolyogva figyeli az erdőt.*
*Őrségben lenni jó. Nem mindenki szereti, de Sadmyr imádja. Ott ül a toronyban, nézi a szép erdőt és valójában semmi dolga nincs. Délben, meg este jön Banya, hoz neki valami finomat, összekócolja a haját és kész. Bár most egész sokan vannak kint és sokan is jöttek vissza, bár ez nem teszi sokkal nehezebbé a feladatot. Vadvéd a vadon közepén van, ki akarna idejönni és megtámadni? Senki se. Ami itt van, az csak a venároknak fontos és neki persze, mert neki itt van az élete. Amióta idekerült mindig erre vágyott, hogy maga is venár legyen, hogy végre igazán komoly feladatokat kapjon és végre felnőttként kezeljék. Persze szeretett takarítani, meg ellátni a lovakat, de nagyon szomorú volt, amikor a régiek elmentek. Meg is ijedt, hogy majd neki is mennie kell, mert már nem lesz itt senki. Rossz volt végignézni, ahogy mindenki elment. Banya persze vigasztalta őket, hogy ő mindig itt lesz nekik. Ám az élet visszatért, hála az Erdőszellemnek és most már olyan sokan vannak, hogy alig bírja megszámolni.
Most pedig itt ül és a nyugalmukat vigyázza, így legalább törleszthet valamit vissza nekik abból, amit kapott tőlük. Szereti a mostani venárokat, furcsa, színes és mulatságos népség. De nekik is ez az otthona és neki olyanok, mintha a testvérei lennének, a bátyai és a nővérei.
Felteszi a lábát a másik székre és kényelmesen hátradől, az íj keresztben maga előtt, a tegez a székre akasztva. Mosolyogva figyeli az erdőt.*
3515. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-28 20:24:20
Üzenet elküldve: 2018-05-28 20:24:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Egy kis tatarozás//
//Valea, Sythra, Aryna, Kalynma, Umon, Sheldat, Pycta//
- Igen, én is nagyon örülök, Aryna. Annak is, hogy megkerültél, mert annak idején Darenn-nel éppen utánad indultunk, amikor sok mai venárba botlottunk. *Mosolyog a lányra egy enyhe meghajlás után. Az a keresés később nagyon erős hatással volt Vadvéd és a venárok életére. Sajnos nem ismerte a régi venárok vezetőjét, ő már csak nagyon kevesekkel találkozott és azok is szép sorjában eltűntek. Ám most már él és virul az erőd, lüktet az élettől és a tenni akarástól.*
- Mindenképpen beszélgetni fogunk egy jót, ám mint most látod, komoly munka folyik. Annyian lettünk, hogy már a meglévő férőhelyek is kevesek. Itt az ideje bővíteni. *Teszi hozzá a szerszámok és a deszkák felé nézve. Sokat dolgoztak, de még két szoba átalakítása hátra van.*
- Igen, a bútorokat majd a férfiak felhordják és berendezik. *Helyesel, ő sem várja el Aryna-tól, hogy ágyat és asztalt cipeljen fel az emeletre. Van erre a feladatra elég erős venár férfi.
De közben befutnak Kalynma és Sheldat is, így máris megoldódik a probléma, mert Aryna-nak nem kell egyedül dolgozni.*
- A Fákban Lakóra, de örülök nektek. *Fordul széles mosollyal az érkező lány és Sheldat felé. Tudta, hogy visszaértek, mert előző este még összefutott Umonnal, de így találkozni velük azért mégiscsak más.*
- Segítetek Aryna-nak? *Kérdi.*
- Bocsánat, hogy így azonnal befoglak benneteket a munkára, de minél előbb végzünk, annál hamarabb beszélgethetünk egy jót a nagycsarnokban. *Mosolyog mindenkire, mert valóban örül, hogy mind itt vannak épségben, egészségben. Csak Aenae miatt aggódik kicsit, de reméli, hogy az Erdő Szíve őrá is vigyáz, bárhol is legyen a topázszemű.
Természetesen feltűnik neki, hogy Sythra kivonja magát a társalgásból, de a csuhátlan csuhás csak egy futó mosollyal néz rá, majd visszafordul társaihoz. Megérti, ha valaki zárkózott, épp olyan a félvér lány, mint Xotara volt annak idején, amikor megérkezett. Zárkózott, bizalmatlan és visszahúzódó. Ám az erőd, a venárok vagy az erdő előbb utóbb oldani fogja a zárkózottságát és ő is be fog illeszkedni. Persze, ha ő is akarja.*
- Munkára fel. *Mondja a venár vezér, majd felmarkolja a kalapácsot, hogy újabb falnak lásson neki. Csak pillantásával kéri Sythra-t, hogy segítsen neki tartani a falat vagy fogni a deszkát, míg fűrészeli.*
//Valea, Sythra, Aryna, Kalynma, Umon, Sheldat, Pycta//
- Igen, én is nagyon örülök, Aryna. Annak is, hogy megkerültél, mert annak idején Darenn-nel éppen utánad indultunk, amikor sok mai venárba botlottunk. *Mosolyog a lányra egy enyhe meghajlás után. Az a keresés később nagyon erős hatással volt Vadvéd és a venárok életére. Sajnos nem ismerte a régi venárok vezetőjét, ő már csak nagyon kevesekkel találkozott és azok is szép sorjában eltűntek. Ám most már él és virul az erőd, lüktet az élettől és a tenni akarástól.*
- Mindenképpen beszélgetni fogunk egy jót, ám mint most látod, komoly munka folyik. Annyian lettünk, hogy már a meglévő férőhelyek is kevesek. Itt az ideje bővíteni. *Teszi hozzá a szerszámok és a deszkák felé nézve. Sokat dolgoztak, de még két szoba átalakítása hátra van.*
- Igen, a bútorokat majd a férfiak felhordják és berendezik. *Helyesel, ő sem várja el Aryna-tól, hogy ágyat és asztalt cipeljen fel az emeletre. Van erre a feladatra elég erős venár férfi.
De közben befutnak Kalynma és Sheldat is, így máris megoldódik a probléma, mert Aryna-nak nem kell egyedül dolgozni.*
- A Fákban Lakóra, de örülök nektek. *Fordul széles mosollyal az érkező lány és Sheldat felé. Tudta, hogy visszaértek, mert előző este még összefutott Umonnal, de így találkozni velük azért mégiscsak más.*
- Segítetek Aryna-nak? *Kérdi.*
- Bocsánat, hogy így azonnal befoglak benneteket a munkára, de minél előbb végzünk, annál hamarabb beszélgethetünk egy jót a nagycsarnokban. *Mosolyog mindenkire, mert valóban örül, hogy mind itt vannak épségben, egészségben. Csak Aenae miatt aggódik kicsit, de reméli, hogy az Erdő Szíve őrá is vigyáz, bárhol is legyen a topázszemű.
Természetesen feltűnik neki, hogy Sythra kivonja magát a társalgásból, de a csuhátlan csuhás csak egy futó mosollyal néz rá, majd visszafordul társaihoz. Megérti, ha valaki zárkózott, épp olyan a félvér lány, mint Xotara volt annak idején, amikor megérkezett. Zárkózott, bizalmatlan és visszahúzódó. Ám az erőd, a venárok vagy az erdő előbb utóbb oldani fogja a zárkózottságát és ő is be fog illeszkedni. Persze, ha ő is akarja.*
- Munkára fel. *Mondja a venár vezér, majd felmarkolja a kalapácsot, hogy újabb falnak lásson neki. Csak pillantásával kéri Sythra-t, hogy segítsen neki tartani a falat vagy fogni a deszkát, míg fűrészeli.*
3514. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-28 17:06:30
Üzenet elküldve: 2018-05-28 17:06:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Egy kis tatarozás//
//Valea, Sythra, Aryna, Umon, Pycta, Sheldat, Kalynma//
*De sokan lettek itt körülötte hirtelen. Kissé el is fogja a szorongás, s legszívesebben kiabálva elmenekülne, de az egyrészt borzasztóan gyerekes lenne, másrészt lehet, hogy bolondnak is néznék. Ezért inkább egy szolidabb megoldást választ, odébb oson néhány lépést a számára már tömeggé vált emberektől. Ez legföljebb udvarias helyezkedésnek tűnhet, hogy akik ismerik egymást, azok közelebb lehessenek egymáshoz, hogy megbeszéljék apró-cseprő problémáikat és életüket. Az újonnan érkezőknek már nem jár annyi illedelmesség, mint Pyctának és Valeának korábban, mindenkinek csak odaböki nevét, és nem foglalkozik velük hosszadalmasan. Nagyon boldoggá tenné, ha a csürhe vezére elküldené valami nyugodalmasabb munkát végezni, de odáig nem merészkedik, hogy ezt szóvá is tegye, elvégre úgy tűnik, most itt van tennivaló. Úgyhogy meghúzza magát amennyire csak lehet, és igyekszik továbbra is hasznos tagja maradni a társadalomnak, anélkül, hogy igazán tagja maradna a társaságnak. Ha Pycta újabb feladatot jelöl ki számára, akkor természetesen segédkezet nyújt továbbra is, de ennyi. Beszélgetéseikhez hozzátenni nem tud, ő most kívülálló és ismeretlen közöttük, nincs közös múltja senkivel, nem aggódik senkiért, és egyelőre ezzel be is éri.*
//Valea, Sythra, Aryna, Umon, Pycta, Sheldat, Kalynma//
*De sokan lettek itt körülötte hirtelen. Kissé el is fogja a szorongás, s legszívesebben kiabálva elmenekülne, de az egyrészt borzasztóan gyerekes lenne, másrészt lehet, hogy bolondnak is néznék. Ezért inkább egy szolidabb megoldást választ, odébb oson néhány lépést a számára már tömeggé vált emberektől. Ez legföljebb udvarias helyezkedésnek tűnhet, hogy akik ismerik egymást, azok közelebb lehessenek egymáshoz, hogy megbeszéljék apró-cseprő problémáikat és életüket. Az újonnan érkezőknek már nem jár annyi illedelmesség, mint Pyctának és Valeának korábban, mindenkinek csak odaböki nevét, és nem foglalkozik velük hosszadalmasan. Nagyon boldoggá tenné, ha a csürhe vezére elküldené valami nyugodalmasabb munkát végezni, de odáig nem merészkedik, hogy ezt szóvá is tegye, elvégre úgy tűnik, most itt van tennivaló. Úgyhogy meghúzza magát amennyire csak lehet, és igyekszik továbbra is hasznos tagja maradni a társadalomnak, anélkül, hogy igazán tagja maradna a társaságnak. Ha Pycta újabb feladatot jelöl ki számára, akkor természetesen segédkezet nyújt továbbra is, de ennyi. Beszélgetéseikhez hozzátenni nem tud, ő most kívülálló és ismeretlen közöttük, nincs közös múltja senkivel, nem aggódik senkiért, és egyelőre ezzel be is éri.*
3513. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-28 16:36:21
Üzenet elküldve: 2018-05-28 16:36:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
-A tanulmányaim eléggé lekötöttek és egy ideje csak almát adok ennek a cuki pofinak, nem néztem, hogy néz ki. *Vallja be és a tarkóját kezdi el vakargatni kicsit elszégyellve magát. Na pont emiatt jobb is, ha a csikót elajándékozza majd valakinek.*
-De kis ügyes! *Dicséri meg Csillagot, na meg persze Ertnek is szól, mivel ő foglalkozott a kis állatkájával, hogy szót fogadjon és tudja mi mit jelent.*
-Annyira aranyos, úgy megsimogatnám, de persze tudom hogy félénk és nem lehet. *Nem is kísérelné meg, pedig tényleg nagyon simogatni való a kis nullum.*
~Na, pont mint Pyr, minden tündér ugyan olyan.~
-Megteszünk mindent, hogy újra lehessen. *Kezét gyengéden szinte alig érintve a tündér vállára teszi, egy biztató mosollyal.*
-Akkor mit szólnál, ha tiéd lenne a csikó? Nekem egy ló is sok, de eszmei értéke is van, mert egy kedves embertől kaptam, aki sajnos már nincs az élők között.
-A tanulmányaim eléggé lekötöttek és egy ideje csak almát adok ennek a cuki pofinak, nem néztem, hogy néz ki. *Vallja be és a tarkóját kezdi el vakargatni kicsit elszégyellve magát. Na pont emiatt jobb is, ha a csikót elajándékozza majd valakinek.*
-De kis ügyes! *Dicséri meg Csillagot, na meg persze Ertnek is szól, mivel ő foglalkozott a kis állatkájával, hogy szót fogadjon és tudja mi mit jelent.*
-Annyira aranyos, úgy megsimogatnám, de persze tudom hogy félénk és nem lehet. *Nem is kísérelné meg, pedig tényleg nagyon simogatni való a kis nullum.*
~Na, pont mint Pyr, minden tündér ugyan olyan.~
-Megteszünk mindent, hogy újra lehessen. *Kezét gyengéden szinte alig érintve a tündér vállára teszi, egy biztató mosollyal.*
-Akkor mit szólnál, ha tiéd lenne a csikó? Nekem egy ló is sok, de eszmei értéke is van, mert egy kedves embertől kaptam, aki sajnos már nincs az élők között.
3512. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-28 13:05:00
Üzenet elküldve: 2018-05-28 13:05:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Biztos nem erre figyeltél.
~Bár elég nagy különbség van a kövérség, és a vemhesség között, főleg, ha gyógyító vagy, de lényegtelen.~
- Igen, ez igaz, de ki tudja.
*Mondja ezt, mikor Csillag kerül szóba. Igaza van a lánynak, de azért félti a kis apróságot, talán érthető, hogy miért.*
- Persze, hogy tudja! Nézd.
*Széles mosoly kerekedik az arcára.*
- Csillag! Gyere, megyünk!
*Az állat nem reagál rögtön, egy lépést hátrébb lép, miközben látványosan hegyezi a füleit, mintha gondolkodni; majd rögtön megugrik, és már a szokásos módot felfut a gazdája ruháján, és megül a fiú vállát.*
- Ha lenne szárnyam, felrepülhetnék érte.
*Halkan sóhajt, majd szomorú mosoly jelenik meg az arcán.*
- Nem nekem nincs lovam. Csak Csillag van mellettem.
- Biztos nem erre figyeltél.
~Bár elég nagy különbség van a kövérség, és a vemhesség között, főleg, ha gyógyító vagy, de lényegtelen.~
- Igen, ez igaz, de ki tudja.
*Mondja ezt, mikor Csillag kerül szóba. Igaza van a lánynak, de azért félti a kis apróságot, talán érthető, hogy miért.*
- Persze, hogy tudja! Nézd.
*Széles mosoly kerekedik az arcára.*
- Csillag! Gyere, megyünk!
*Az állat nem reagál rögtön, egy lépést hátrébb lép, miközben látványosan hegyezi a füleit, mintha gondolkodni; majd rögtön megugrik, és már a szokásos módot felfut a gazdája ruháján, és megül a fiú vállát.*
- Ha lenne szárnyam, felrepülhetnék érte.
*Halkan sóhajt, majd szomorú mosoly jelenik meg az arcán.*
- Nem nekem nincs lovam. Csak Csillag van mellettem.
3511. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-28 12:50:38
Üzenet elküldve: 2018-05-28 12:50:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Tudom, hogy a félelem bizonyos pontig egészséges. Például félek Xauzurtól. Nem rettegek tőle, de megtartom a kellő távolságot. Az éjszakai erdőtől is félek, de ezt is egyszerű megoldani, éjjel nem megyek ki.
*Ezernyi dolog van, amitől fél, nem sorolja fel mindent, mert itt ülnének akkor reggelig. Ezek nagy része olyan félelem, amit nagyon jól tud kezelni és bőven az egészséges mértéken belül vannak. Míg beszél, addig egyik keze odacsúszik a sebhelyre a mellkasán. Látszani nem nagyon látszik, de azt teljesen jól érezni, hogy ott egészen más a bőre tapintás. Nem mondja ki, de Pycta is sejtheti, hogy Umonra gondol. Tőle retteg. Persze rendszerint próbál nem gondolni a dologra, és ez rendszerint sikerül is neki, amikor viszont nem, akkor egy elsuhanó árnyéktól is megijed és csak sírni szeretne a szobája sarkában, zárt ajtó mögött. Tisztában van vele, hogy ezt saját magának kell önmagával elrendeznie, ahogyan azzal is, hogy nem feltétlenül a legjobb megoldás az, hogy magába fojtja a dolgot. Ugyanakkor túlságosan friss az élmény ahhoz, hogy beszélni tudjon róla. Ez pontosan az amiről Pycta beszél.*
- Eddig is tudtam, de már biztos, hogy kettőnk közül te vagy a bölcsebb.
*Talán Aenae is ki kéne próbálja a magányos aszkézist, hogy ilyen módon legyen képes kezelni az érzelmeit. Nem, nem akarja kipróbálni. Nem is fogja kipróbálni és egészen biztosan hagyni fogja, hogy a túlzott aggódás rányomja a bélyegét mindenre, amibe belefog majd.
Elengedi Pyctát, hogy elheveredjen. Egyik karját hívogatón a férfi felé nyújtja, hogy visszahívja maga mellé, szívesen odavonná az elf fejét oda a saját mellkasára, hogy cirógathassa a hátát-vállát.*
- Tudom, hogy a félelem bizonyos pontig egészséges. Például félek Xauzurtól. Nem rettegek tőle, de megtartom a kellő távolságot. Az éjszakai erdőtől is félek, de ezt is egyszerű megoldani, éjjel nem megyek ki.
*Ezernyi dolog van, amitől fél, nem sorolja fel mindent, mert itt ülnének akkor reggelig. Ezek nagy része olyan félelem, amit nagyon jól tud kezelni és bőven az egészséges mértéken belül vannak. Míg beszél, addig egyik keze odacsúszik a sebhelyre a mellkasán. Látszani nem nagyon látszik, de azt teljesen jól érezni, hogy ott egészen más a bőre tapintás. Nem mondja ki, de Pycta is sejtheti, hogy Umonra gondol. Tőle retteg. Persze rendszerint próbál nem gondolni a dologra, és ez rendszerint sikerül is neki, amikor viszont nem, akkor egy elsuhanó árnyéktól is megijed és csak sírni szeretne a szobája sarkában, zárt ajtó mögött. Tisztában van vele, hogy ezt saját magának kell önmagával elrendeznie, ahogyan azzal is, hogy nem feltétlenül a legjobb megoldás az, hogy magába fojtja a dolgot. Ugyanakkor túlságosan friss az élmény ahhoz, hogy beszélni tudjon róla. Ez pontosan az amiről Pycta beszél.*
- Eddig is tudtam, de már biztos, hogy kettőnk közül te vagy a bölcsebb.
*Talán Aenae is ki kéne próbálja a magányos aszkézist, hogy ilyen módon legyen képes kezelni az érzelmeit. Nem, nem akarja kipróbálni. Nem is fogja kipróbálni és egészen biztosan hagyni fogja, hogy a túlzott aggódás rányomja a bélyegét mindenre, amibe belefog majd.
Elengedi Pyctát, hogy elheveredjen. Egyik karját hívogatón a férfi felé nyújtja, hogy visszahívja maga mellé, szívesen odavonná az elf fejét oda a saját mellkasára, hogy cirógathassa a hátát-vállát.*
3510. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-28 07:41:04
Üzenet elküldve: 2018-05-28 07:41:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Zsenge szobája//
//Zsenge, Pyr//
*Mirazsik szíve szinte megszakad, hogy ilyen távolságtartó, na de a saját érdekében muszáj ehhez ragaszkodnia, mert még a végén megint elszáll innen Pyr és aztán magyarázkodhat, hogy miért ment el.*
~Ja, tudom mit éreztél... Ha! Mintha ő nem babonázott volna meg engem?!~ *Kommentál magában és még a szemét is forgatja, a keze akaratlanul is ökölbe szorul, amitől csak jobban csöpög a vére, na de most valahogy nem azzal foglalkozik.*
-De _én_ nem akarok mással lenni, itt mindenki felnőtt és nincs senki akivel szórakozhatnék! *Lecsúszik a fal mentén guggolásba és megöleli a lábát. Még csak egy napja jöttek össze, és persze már szakítanak is vele, mert elragadták az érzelmei, amikről nem is tudja, hogy valahol ott lapulnak legbelül és cselekvésre is készek, ha eljön az idő.
Szürke szemei a saját kezére siklik, a vér rossz emlékeket ébreszt benne és ha nem ülne már a földön, biztos jobban látszana mennyire émelyeg tőle, na de remegni kezd az talán látszik.*
-Pyr, el fogok ájulni. *Már érzi, ahogy kezd sötétedni minden körülötte és nem érzékeli a külvilágot sem, csak el borul oldalra, ha nem érkezik addig segítsége, túl sok izgalom történt meg ugye a vér is, ez már túl sok egyszerre szegény Zsengének.*
//Zsenge, Pyr//
*Mirazsik szíve szinte megszakad, hogy ilyen távolságtartó, na de a saját érdekében muszáj ehhez ragaszkodnia, mert még a végén megint elszáll innen Pyr és aztán magyarázkodhat, hogy miért ment el.*
~Ja, tudom mit éreztél... Ha! Mintha ő nem babonázott volna meg engem?!~ *Kommentál magában és még a szemét is forgatja, a keze akaratlanul is ökölbe szorul, amitől csak jobban csöpög a vére, na de most valahogy nem azzal foglalkozik.*
-De _én_ nem akarok mással lenni, itt mindenki felnőtt és nincs senki akivel szórakozhatnék! *Lecsúszik a fal mentén guggolásba és megöleli a lábát. Még csak egy napja jöttek össze, és persze már szakítanak is vele, mert elragadták az érzelmei, amikről nem is tudja, hogy valahol ott lapulnak legbelül és cselekvésre is készek, ha eljön az idő.
Szürke szemei a saját kezére siklik, a vér rossz emlékeket ébreszt benne és ha nem ülne már a földön, biztos jobban látszana mennyire émelyeg tőle, na de remegni kezd az talán látszik.*
-Pyr, el fogok ájulni. *Már érzi, ahogy kezd sötétedni minden körülötte és nem érzékeli a külvilágot sem, csak el borul oldalra, ha nem érkezik addig segítsége, túl sok izgalom történt meg ugye a vér is, ez már túl sok egyszerre szegény Zsengének.*
3509. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-28 06:24:47
Üzenet elküldve: 2018-05-28 06:24:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Erkélyjelenet//
//Zsenge, Pyr//
*Hangosat sóhajtva teszi be a lábát, miután az ablak kinyílik, előbb egy picit a párkányon üldögél, majd aztán beljebb megy és az ágy szélére ül. Arra az ágyra, mi még előbb a gyönyörök netovábbja volt. Féloldalasan felnéz Zsengére, majd a közepébe vág.*
- Tudod mit érzek, érezned kell! *Mondja, majd szomorúan ingatja meg fejét.* Amikor találkoztunk és este elhárítottalak, tettem egy ígéretet magamnak: nem sietünk, szépen lassan haladunk. De megbabonáztál. Egyszerűen *sóhajt fel ismét* nem vagyok ura önmagamnak a közeledben. *Feláll és járkálni kezd a szobában, még ingét is megtalálja, amit gyorsan fel is húz, hogy utána ismét folytassa.*
- Akárhogy is nézzük fiatal vagy még. Másokkal is kellene találkoznod, ismerkedned, beszélgetned, jóformán csak velem voltál, mióta Vadvédben vagy. Ez fontos, ha be akarsz illeszkedni, én is azért csinálok dolgokat, hogy elfogadjanak. *Pyr nem kertel, elmondja, amit gondol, bárhogyan is lesz a vége. Fogalma sincs egyébként sem, hogy mit csináljon, menjen, vagy maradjon. Most valahogy megint úgy érzi mehetnékje támad, hisz korábban szinte sohasem volt ilyen sokáig egy helyen. Ha csak néhány száz méterrel is, de változtatta lakhelyét. Nem mer közeledni a lányhoz, fél, hogy ismét felélednének az ösztönök.*
- Ha nem akarsz rám várni hosszú éveket... mert ez olyan _fontos_ neked... *kezdi egy hatalmas nyelés után, nagyon halkan* én azt is megértem, ha mással szeretnél lenni. Aki ettől gyorsabb. Aki meg tudja mutatni neked a dolgokat. Én úgy látszik erre nem vagyok alkalmas. *Fátyolosodik el tekintete, s a földet nézi, miközben visszaül belülről az ablakpárkányra.*
//Zsenge, Pyr//
*Hangosat sóhajtva teszi be a lábát, miután az ablak kinyílik, előbb egy picit a párkányon üldögél, majd aztán beljebb megy és az ágy szélére ül. Arra az ágyra, mi még előbb a gyönyörök netovábbja volt. Féloldalasan felnéz Zsengére, majd a közepébe vág.*
- Tudod mit érzek, érezned kell! *Mondja, majd szomorúan ingatja meg fejét.* Amikor találkoztunk és este elhárítottalak, tettem egy ígéretet magamnak: nem sietünk, szépen lassan haladunk. De megbabonáztál. Egyszerűen *sóhajt fel ismét* nem vagyok ura önmagamnak a közeledben. *Feláll és járkálni kezd a szobában, még ingét is megtalálja, amit gyorsan fel is húz, hogy utána ismét folytassa.*
- Akárhogy is nézzük fiatal vagy még. Másokkal is kellene találkoznod, ismerkedned, beszélgetned, jóformán csak velem voltál, mióta Vadvédben vagy. Ez fontos, ha be akarsz illeszkedni, én is azért csinálok dolgokat, hogy elfogadjanak. *Pyr nem kertel, elmondja, amit gondol, bárhogyan is lesz a vége. Fogalma sincs egyébként sem, hogy mit csináljon, menjen, vagy maradjon. Most valahogy megint úgy érzi mehetnékje támad, hisz korábban szinte sohasem volt ilyen sokáig egy helyen. Ha csak néhány száz méterrel is, de változtatta lakhelyét. Nem mer közeledni a lányhoz, fél, hogy ismét felélednének az ösztönök.*
- Ha nem akarsz rám várni hosszú éveket... mert ez olyan _fontos_ neked... *kezdi egy hatalmas nyelés után, nagyon halkan* én azt is megértem, ha mással szeretnél lenni. Aki ettől gyorsabb. Aki meg tudja mutatni neked a dolgokat. Én úgy látszik erre nem vagyok alkalmas. *Fátyolosodik el tekintete, s a földet nézi, miközben visszaül belülről az ablakpárkányra.*
3508. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-27 21:48:01
Üzenet elküldve: 2018-05-27 21:48:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Mindketten tisztában vannak azzal, hogy a küldetés nem az ők szétválasztását szolgálja. Kagan számító ember, de nem ennyire, még ha tudatában is lett volna annak, hogy a lánya egy erdőben él egy csuhás elffel, akkor sem ilyen módon szabna gátat a kapcsolatuknak. Ennél sokkal egyszerűbb módjai is vannak ennek. De mint már tisztázták, erről szó sincs.
Aenae nagyon elkalandozik, de a csuhást nem zavarja a csend. Jólesik neki és nem azért, mert a topázszemű sokat beszélne vagy a téma untatná, hanem mert szereti a csendet. Nem kell ezt tovább gondolni. Lombzöld tekintete a plafon deszkáit vizslatják, hagyja, hogy gondolatai szabadon kalandozzanak kedvükre. Amikor aztán felül, Aenae is így cselekszik, az ujjak érintése a hasfalán nem okoz neki kellemetlenséget, sosem volt csiklandós. Mosolyogva figyeli a kalandozó ujjakat, majd felnéz a topázokba, amikor a lány megszólal.*
- A félelem nem egészségtelen, de nem szabad engedni a szorításának. Szerinted én nem foglak félteni, ha elmegyek? *Mosolyog Aenae-re és megsimítja az állát.*
- Ha halálra aggódom magam, akkor csak a visszatérésemet hátráltatom és még terhére is leszek a csapatnak. De csak legbelül fogok aggódni. *Folytatja, ahogy közelebb ül hozzá. Az ölelésből érzi, hogy Aenae azt szeretné, hogy ne érjen véget. Nem is ereszti el, amíg ő nem engedi el. Nem tud mit mondani, már mindent elmondott és az a pillanat, amikor el kell majd válniuk, közeleg. Remélni tudja csak, hpogy Aenae jól fogja viselni és nem lesz baj. Legalábbis ezért fohászkodik az Erdő Szívéhez.*
*Mindketten tisztában vannak azzal, hogy a küldetés nem az ők szétválasztását szolgálja. Kagan számító ember, de nem ennyire, még ha tudatában is lett volna annak, hogy a lánya egy erdőben él egy csuhás elffel, akkor sem ilyen módon szabna gátat a kapcsolatuknak. Ennél sokkal egyszerűbb módjai is vannak ennek. De mint már tisztázták, erről szó sincs.
Aenae nagyon elkalandozik, de a csuhást nem zavarja a csend. Jólesik neki és nem azért, mert a topázszemű sokat beszélne vagy a téma untatná, hanem mert szereti a csendet. Nem kell ezt tovább gondolni. Lombzöld tekintete a plafon deszkáit vizslatják, hagyja, hogy gondolatai szabadon kalandozzanak kedvükre. Amikor aztán felül, Aenae is így cselekszik, az ujjak érintése a hasfalán nem okoz neki kellemetlenséget, sosem volt csiklandós. Mosolyogva figyeli a kalandozó ujjakat, majd felnéz a topázokba, amikor a lány megszólal.*
- A félelem nem egészségtelen, de nem szabad engedni a szorításának. Szerinted én nem foglak félteni, ha elmegyek? *Mosolyog Aenae-re és megsimítja az állát.*
- Ha halálra aggódom magam, akkor csak a visszatérésemet hátráltatom és még terhére is leszek a csapatnak. De csak legbelül fogok aggódni. *Folytatja, ahogy közelebb ül hozzá. Az ölelésből érzi, hogy Aenae azt szeretné, hogy ne érjen véget. Nem is ereszti el, amíg ő nem engedi el. Nem tud mit mondani, már mindent elmondott és az a pillanat, amikor el kell majd válniuk, közeleg. Remélni tudja csak, hpogy Aenae jól fogja viselni és nem lesz baj. Legalábbis ezért fohászkodik az Erdő Szívéhez.*
3507. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-27 21:15:25
Üzenet elküldve: 2018-05-27 21:15:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Egy kis tatarozás//
//Valea, Sythra, Aryna, Umon, Pycta, Sheldat, Kalynma//
-Pycta! Végre, hogy találkozunk sok dolgot meg kell beszélnünk majd. *Darenn nem olyan régi venár, na de ő sincs sehol és úgy néz ki elf férfi maradt a vezető, még hasonlít is Sehonnaira, lehetségesnek tartja, hogy rokonok is lehetnének.*
-Remélem lesz időd beszélgetni majd, nem vagy túl elfoglalt. *Minden vezető túl elfoglalt, na de annyira nem, hogy az embereire ne legyen ideje.*
-Rendben, berendezem a szobákat, de a bútorok cipelését meghagyom a fiúknak, gyertyákat, pergament, tintát, tollat, tiszta ágyneműt és váltóruhát elég bevinnem? *Érdeklődik, mert nem akar minden szobát teljesen berendezni sem, mivel mindenki tegye egyedivé, amit kap úgy van vele.*
-Sziasztok! Én Aryna vagyok. *Mutatkozik ki a párosnak, akik szintén csatlakoznak hozzájuk.*
-Kalynma velem jöhet berendezni vagy esetleg mind a ketten együtt? *Fordul az elf vezérhez, mert így más bútorozni is tudnának az új szobákban.*
A hozzászólás írója (Aryna Yji) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.27 21:51:34
//Valea, Sythra, Aryna, Umon, Pycta, Sheldat, Kalynma//
-Pycta! Végre, hogy találkozunk sok dolgot meg kell beszélnünk majd. *Darenn nem olyan régi venár, na de ő sincs sehol és úgy néz ki elf férfi maradt a vezető, még hasonlít is Sehonnaira, lehetségesnek tartja, hogy rokonok is lehetnének.*
-Remélem lesz időd beszélgetni majd, nem vagy túl elfoglalt. *Minden vezető túl elfoglalt, na de annyira nem, hogy az embereire ne legyen ideje.*
-Rendben, berendezem a szobákat, de a bútorok cipelését meghagyom a fiúknak, gyertyákat, pergament, tintát, tollat, tiszta ágyneműt és váltóruhát elég bevinnem? *Érdeklődik, mert nem akar minden szobát teljesen berendezni sem, mivel mindenki tegye egyedivé, amit kap úgy van vele.*
-Sziasztok! Én Aryna vagyok. *Mutatkozik ki a párosnak, akik szintén csatlakoznak hozzájuk.*
-Kalynma velem jöhet berendezni vagy esetleg mind a ketten együtt? *Fordul az elf vezérhez, mert így más bútorozni is tudnának az új szobákban.*
A hozzászólás írója (Aryna Yji) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.27 21:51:34
3506. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-27 21:08:33
Üzenet elküldve: 2018-05-27 21:08:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Erkélyjelenet//
//Zsenge, Pyr//
*Zsenge agyában kavarog minden, nem érti mi és miért van, nem is érdekli már annyira, inkább marad a haverkodás szintjén, nem kell még neki barát, csak meghülyíti a fejét és olyanokra veszi rá szegény elf lányát, amit amúgy nem tenne.
Kopogtatás üti meg a fülét és mikor odanéz nem tudja mit gondoljon, mi nem az, amire gondol, mit akar megbeszélni? ~Én is meg akarom beszélni...~ Le kell zárni ezt, bármi is volt az majd elmúlik, na de egy beszélgetésbe nem hal bele. A kezével meg nem is foglalkozott, vérzik kicsit, na de majd eláll. Megtörli a szemét a felsője ujjába, majd az ablakhoz sétál és kinyitja. A kilincset elengedve nézi csak meg a kezét, hogy valószínűleg kicsit komolyabb a sebe, mint gondolta.* ~Francba.~
-Csak akkor gyere be, ha utána az ajtón távozol. *Jelenti ki, mert még egyszer nem akarja végig nézni, ahogy kirepül Pyr az ablakán. Zsenge keresztbe teszi a kezét és hátra lép a falhoz, ahol megtámaszkodik, már csak azért is zárkózottnak mutatja ő is magát.*
-Na mesélj. *Nem néz direkt a tündérre, inkább csak a földet nézi meg a szétdobált íját a tegezével, amiből a nyílvesszői is kiborultak.*
//Zsenge, Pyr//
*Zsenge agyában kavarog minden, nem érti mi és miért van, nem is érdekli már annyira, inkább marad a haverkodás szintjén, nem kell még neki barát, csak meghülyíti a fejét és olyanokra veszi rá szegény elf lányát, amit amúgy nem tenne.
Kopogtatás üti meg a fülét és mikor odanéz nem tudja mit gondoljon, mi nem az, amire gondol, mit akar megbeszélni? ~Én is meg akarom beszélni...~ Le kell zárni ezt, bármi is volt az majd elmúlik, na de egy beszélgetésbe nem hal bele. A kezével meg nem is foglalkozott, vérzik kicsit, na de majd eláll. Megtörli a szemét a felsője ujjába, majd az ablakhoz sétál és kinyitja. A kilincset elengedve nézi csak meg a kezét, hogy valószínűleg kicsit komolyabb a sebe, mint gondolta.* ~Francba.~
-Csak akkor gyere be, ha utána az ajtón távozol. *Jelenti ki, mert még egyszer nem akarja végig nézni, ahogy kirepül Pyr az ablakán. Zsenge keresztbe teszi a kezét és hátra lép a falhoz, ahol megtámaszkodik, már csak azért is zárkózottnak mutatja ő is magát.*
-Na mesélj. *Nem néz direkt a tündérre, inkább csak a földet nézi meg a szétdobált íját a tegezével, amiből a nyílvesszői is kiborultak.*
3505. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-27 21:03:00
Üzenet elküldve: 2018-05-27 21:03:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Kései reggeli- Sheldat és Kalynma//
//Egy kis tatarozás//
//Valea, Sythra, Aryna, Umon, Pycta//
* Óh, ő majd akkor csap le, ha Shel teljes mértékben gyanútlan lesz, s biztonságban érzi magát. Mikor már el is felejtette a dolgot. Haha! Most még hagyja magát átölelni és egyebek, de komisz bosszút forral. *
- Kései reggeli, sokáig aludtunk. Gyorsan együnk valamit és keressük meg a többieket. Eléggé kínosnak érzem így is, hogy sokáig aludtunk, nem szép dolog. Végül is segítettek kijutni a városból és otthont, menedéket adtak. Gyere, siessünk.
* Az épp üres konyhában nem találnak senkit, de kevés kenyérrel és hússal legyűri az éhségét, vizet iszik rá. *
- Keressük meg a többieket.
* Kézen ragadja a férfit és keresni kezdi a többieket, vagy legalább Umont. Aztán némi tévelygés után rátalálnak egy szorgosan dolgozó kis csapatra. Főleg az elfnek örül meg nagyon, hiszen különváltak az útjuk felénél. *
- Pycta! Örülök, hogy te is épségben visszatértél.
- Üdv mindenkinek, amúgy! Én Kalynma vagyok, ő pedig Sheldat. Pycta és Umon segítségével jutottunk ki a városból.
//Egy kis tatarozás//
//Valea, Sythra, Aryna, Umon, Pycta//
* Óh, ő majd akkor csap le, ha Shel teljes mértékben gyanútlan lesz, s biztonságban érzi magát. Mikor már el is felejtette a dolgot. Haha! Most még hagyja magát átölelni és egyebek, de komisz bosszút forral. *
- Kései reggeli, sokáig aludtunk. Gyorsan együnk valamit és keressük meg a többieket. Eléggé kínosnak érzem így is, hogy sokáig aludtunk, nem szép dolog. Végül is segítettek kijutni a városból és otthont, menedéket adtak. Gyere, siessünk.
* Az épp üres konyhában nem találnak senkit, de kevés kenyérrel és hússal legyűri az éhségét, vizet iszik rá. *
- Keressük meg a többieket.
* Kézen ragadja a férfit és keresni kezdi a többieket, vagy legalább Umont. Aztán némi tévelygés után rátalálnak egy szorgosan dolgozó kis csapatra. Főleg az elfnek örül meg nagyon, hiszen különváltak az útjuk felénél. *
- Pycta! Örülök, hogy te is épségben visszatértél.
- Üdv mindenkinek, amúgy! Én Kalynma vagyok, ő pedig Sheldat. Pycta és Umon segítségével jutottunk ki a városból.
3504. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-27 20:47:11
Üzenet elküldve: 2018-05-27 20:47:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Erkélyjelenet//
//Zsenge, Pyr//
- Francba. *Ideje sem volt válaszolni semmire, mert Zsenge a fagyos kirohanás után valóban elkezd rohanni.* Várj... *Mondaná, de Zsenge már messze jár, Pyr pedig nem akar kiabálni, gyengének érzi magát. A lány még el is esik, valószínűleg csúnyán lehorzsolja magát.*
- Francba. *Ismétli meg, majd a lány után indul, ki fiatal kora ellenére meglehetősen jó futó. Pyr viszont tud repülni, még ha nem is oly magasra, a fal tetejére mindenesetre felreppen, félúton kézzel segítve rá a mozdulatra.*
- Csak én vagyok! *Morran oda az azonnal reagáló őröknek, kik amint megismerik visszahúzódnak az őrhelyükre. Félig guggolóállásban, kezét maga elé téve figyeli Zsenge útját, vissza az épületbe, szerencsére többször már nem esik el. Amint Zsenge biztonságosan beér, Pyr a másik oldalon az erődben ugrik le, majd félig repülve, félig futva siet ő is vissza.*
- Majd elmegyek máskor. *Morogja magában, s hangosan felsóhajt.* Megvárnak a fák. *Sok idő nem kell, s Zsenge ablaka alatt áll már, csak egy kis rugaszkodás kell hozzá, hogy feljusson, s annak párkányára ül. Ujjával kocogtatja meg az ablakot, s ha Zsenge észreveszi, lassan int neki kezével.*
- Nyisd ki, kérlek. *Mondja úgy, hogy azt csak Zsenge hallja.* Beszéljük meg. Nem az van, amire gondolsz és a kezedet is el kell látnom. *Ahogy elhelyezkedik, pozíciójából úgy látszik, ha kell egész éjjel itt fog ülni.*
//Zsenge, Pyr//
- Francba. *Ideje sem volt válaszolni semmire, mert Zsenge a fagyos kirohanás után valóban elkezd rohanni.* Várj... *Mondaná, de Zsenge már messze jár, Pyr pedig nem akar kiabálni, gyengének érzi magát. A lány még el is esik, valószínűleg csúnyán lehorzsolja magát.*
- Francba. *Ismétli meg, majd a lány után indul, ki fiatal kora ellenére meglehetősen jó futó. Pyr viszont tud repülni, még ha nem is oly magasra, a fal tetejére mindenesetre felreppen, félúton kézzel segítve rá a mozdulatra.*
- Csak én vagyok! *Morran oda az azonnal reagáló őröknek, kik amint megismerik visszahúzódnak az őrhelyükre. Félig guggolóállásban, kezét maga elé téve figyeli Zsenge útját, vissza az épületbe, szerencsére többször már nem esik el. Amint Zsenge biztonságosan beér, Pyr a másik oldalon az erődben ugrik le, majd félig repülve, félig futva siet ő is vissza.*
- Majd elmegyek máskor. *Morogja magában, s hangosan felsóhajt.* Megvárnak a fák. *Sok idő nem kell, s Zsenge ablaka alatt áll már, csak egy kis rugaszkodás kell hozzá, hogy feljusson, s annak párkányára ül. Ujjával kocogtatja meg az ablakot, s ha Zsenge észreveszi, lassan int neki kezével.*
- Nyisd ki, kérlek. *Mondja úgy, hogy azt csak Zsenge hallja.* Beszéljük meg. Nem az van, amire gondolsz és a kezedet is el kell látnom. *Ahogy elhelyezkedik, pozíciójából úgy látszik, ha kell egész éjjel itt fog ülni.*
3503. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-27 20:11:20
Üzenet elküldve: 2018-05-27 20:11:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egyedül odakinn//
//Zsenge, Pyr//
*Olyan ijesztő ez az egész, minden ugyanúgy néz ki, mint az erdő elején volt, a bátyjával, éppen hogy letértek az ösvényről befelé a rengetegbe, most is arra réved befelé kicsit, már venné le az íját a hátáról és indulna arra, amikor Pyrt hallja. Nem tudja képzeli e vagy ez most tényleg megtörténik, annyira furán érzi magát. Lassan fordul meg a hang irányába és valahogy nem érzi, hogy oda kéne futni a fiúhoz. Olyan rideg és zárkózottat áll a fának dőlve karba tett kezekkel. Kicsit hunyorít, hogy tényleg jól lát e, de több mint valószínű.*
-Veszélyes? Tényleg? *Kérdezi hideg tekintettel, ő tudja ám, milyen veszélyes, pont emiatt vannak rémálmai.*
-Akkor te miért vagy kinn és miért nem megyünk vissza? *Mutat az erőd irányába miközben a jobb karjával a bal kezét kezdi el simogatni könyöktájékon. Direkt nem válaszol, amiért kijött és átélt minden borzalmas emléket úgy néz ki teljesen fölöslegessé vált, a tündér elhidegült tőle, távolságtartó és még egy kicsit sem örül Zsengének, nem is gondol bele, ez milyen nehéz neki, hogy ki kellett jönnie, na de nem is foglalkozik vele, inkább irányba fordul és elindul visszafelé. Jobbjával a tegezéhez nyúl és kivesz egy nyílvesszőt, azt szorongatja idegességében. Nem néz vissza, sőt olyan tíz lépés után inkább futásnak ered, hogy minél hamarabb visszatérhessen. Persze el is sírja magát és mikor már közel van a falhoz elhasal, sikeresen felhorzsolja a térdét és a tenyere is megsérül, mikor alatta darabokra törik a nyila. Még egy szálkadarabot is kell húznia, na de nem foglalkozik vele, csak minél hamarabb vissza tudjon menni. Szerencsére a falon a vele egykorú srác van, aki beengedi és kérésére nem kérdez semmit és nem is szól senkinek, hogy kinn járt. Egyenesen a szobájába rohan és ledobálja a fegyvereit a földre, majd az ágyába veti magát úgy ahogy van koszosan meg véresen és a párnájába dugva a fejét sírdogál.*
//Zsenge, Pyr//
*Olyan ijesztő ez az egész, minden ugyanúgy néz ki, mint az erdő elején volt, a bátyjával, éppen hogy letértek az ösvényről befelé a rengetegbe, most is arra réved befelé kicsit, már venné le az íját a hátáról és indulna arra, amikor Pyrt hallja. Nem tudja képzeli e vagy ez most tényleg megtörténik, annyira furán érzi magát. Lassan fordul meg a hang irányába és valahogy nem érzi, hogy oda kéne futni a fiúhoz. Olyan rideg és zárkózottat áll a fának dőlve karba tett kezekkel. Kicsit hunyorít, hogy tényleg jól lát e, de több mint valószínű.*
-Veszélyes? Tényleg? *Kérdezi hideg tekintettel, ő tudja ám, milyen veszélyes, pont emiatt vannak rémálmai.*
-Akkor te miért vagy kinn és miért nem megyünk vissza? *Mutat az erőd irányába miközben a jobb karjával a bal kezét kezdi el simogatni könyöktájékon. Direkt nem válaszol, amiért kijött és átélt minden borzalmas emléket úgy néz ki teljesen fölöslegessé vált, a tündér elhidegült tőle, távolságtartó és még egy kicsit sem örül Zsengének, nem is gondol bele, ez milyen nehéz neki, hogy ki kellett jönnie, na de nem is foglalkozik vele, inkább irányba fordul és elindul visszafelé. Jobbjával a tegezéhez nyúl és kivesz egy nyílvesszőt, azt szorongatja idegességében. Nem néz vissza, sőt olyan tíz lépés után inkább futásnak ered, hogy minél hamarabb visszatérhessen. Persze el is sírja magát és mikor már közel van a falhoz elhasal, sikeresen felhorzsolja a térdét és a tenyere is megsérül, mikor alatta darabokra törik a nyila. Még egy szálkadarabot is kell húznia, na de nem foglalkozik vele, csak minél hamarabb vissza tudjon menni. Szerencsére a falon a vele egykorú srác van, aki beengedi és kérésére nem kérdez semmit és nem is szól senkinek, hogy kinn járt. Egyenesen a szobájába rohan és ledobálja a fegyvereit a földre, majd az ágyába veti magát úgy ahogy van koszosan meg véresen és a párnájába dugva a fejét sírdogál.*
3502. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-27 19:46:59
Üzenet elküldve: 2018-05-27 19:46:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Egyedül odakinn//
//Zsenge, Pyr//
*Itt a fán egész megnyugtató, nincs semmi mi megzavarná elmélkedésében. A Vadvédben töltött napok egész elfelejtette vele, hogy az egyedüllétben is van valami vonzó, valami megnyugtató. Persze jóval megnyugtatóbb lenne, ha nem történtek volna ezek a dolgok, így még a lábát sincs kedve lógázni, csak egy falevelet rágcsál csendesen. A távoli rengeteg hívó szavából csak néhány zörej rántja ki. Néhány meglehetősen ismerős és távoli zörej. Hirtelen kapja oldalra a fejét a hang irányába, majd hirtelen átreppen egy közelebbi fára, hogy meg tudja nézni ki az, bár sejtései vannak és nagyon nem örül a helyzetnek. ~ Utánam jött. ~ Még egy fával arrébb reppen néma csendben, Zsenge talán egy madárnak vélheti, Erdőmélye rengetegében hasonlóan riasztotta el az orvvadászokat. Immár bizonyos, hogy Zsenge az úton pityereg. ~ Nagyszerű. Kijött, basszus. Nem az erdőben a helye, nem hagyhatom itt így. Végül is már a szobában megtettem. ~ Korholja tovább magát, de nincs mit tenni, attól jobban szereti a lányt, hogy egyszerűen elrepüljön felette, így a lehető legnagyobb csendben ereszkedik le egy szomszédos fa tövébe, aminek hátát támasztja szomorúan, karba font kézzel:*
- Miért vagy itt, Zsengusz? Errefelé veszélyes lehet. *Mondja halkan, épphogy csak a lány meghallja.*
//Zsenge, Pyr//
*Itt a fán egész megnyugtató, nincs semmi mi megzavarná elmélkedésében. A Vadvédben töltött napok egész elfelejtette vele, hogy az egyedüllétben is van valami vonzó, valami megnyugtató. Persze jóval megnyugtatóbb lenne, ha nem történtek volna ezek a dolgok, így még a lábát sincs kedve lógázni, csak egy falevelet rágcsál csendesen. A távoli rengeteg hívó szavából csak néhány zörej rántja ki. Néhány meglehetősen ismerős és távoli zörej. Hirtelen kapja oldalra a fejét a hang irányába, majd hirtelen átreppen egy közelebbi fára, hogy meg tudja nézni ki az, bár sejtései vannak és nagyon nem örül a helyzetnek. ~ Utánam jött. ~ Még egy fával arrébb reppen néma csendben, Zsenge talán egy madárnak vélheti, Erdőmélye rengetegében hasonlóan riasztotta el az orvvadászokat. Immár bizonyos, hogy Zsenge az úton pityereg. ~ Nagyszerű. Kijött, basszus. Nem az erdőben a helye, nem hagyhatom itt így. Végül is már a szobában megtettem. ~ Korholja tovább magát, de nincs mit tenni, attól jobban szereti a lányt, hogy egyszerűen elrepüljön felette, így a lehető legnagyobb csendben ereszkedik le egy szomszédos fa tövébe, aminek hátát támasztja szomorúan, karba font kézzel:*
- Miért vagy itt, Zsengusz? Errefelé veszélyes lehet. *Mondja halkan, épphogy csak a lány meghallja.*
3501. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-27 18:04:38
Üzenet elküldve: 2018-05-27 18:04:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egyedül odakinn//
*A pityergés nem tart olyan sokáig, mert rá jön, hogy nem old meg vele semmit. Az íjat átveti a hátán és felegyenesedik. A nyilakat összeszedi és a tegezébe teszi, az őröket nézi, eléggé elfoglaltak, így talán meg tud lógni, Pyr biztos nincs itt az erődön belül, szóval odakinn lesz, valahol nem túl messze reményei szerint, feltett szándéka megkeresni, hisz nem egy harcművész és mi van ha egy medve felbukkan, sose bocsátaná meg magának, így hát marad a kiosonás, abban elég jó szokott lenni, főleg ha unatkozó őrök vannak, akik nem figyelnek mindenhová folyamatosan. A falmászás sem olyan vészes dolog, főleg ha csak lefelé kell alkalmazni, ott meg az utolsó méteren le lehet ugrani. Van egy kis ösvény, ami vezet valahová, szóval arra indul meg, biztos valami vizes részhez vezethet, hisz arra szüksége van az erődnek és valahonnan merítenie kell. Kicsit messzebb érve felmászik egy fára és onnan néz körül. Fél, kicsit zihál is az emlékektől, amik előtörnek hirtelen, nem kellett volna kijönnie az erdőbe, nem kellett volna elmennie vadászni a bátyjával, nem kellett volna túlélnie az egészet, sőt nem kellett volna az erődbe cipeltetnie sem magát, hogy ott felvilágosítsák és nem kellett volna szerelembe sem esnie, mert nagyon fáj, amikor magára hagyják, megint úgy érzi, hogy mindenki elhagyja őt, akit szeretett és az egész csak egy rossz álom, lehet csak le kéne ugrania a fáról és vége lenne mindennek. Na de fél, nem szeretne meghalni, mi van ha rossz volt és soha sem találkozhat a bátyával, mert ő meg mindig jó volt. Kiabálhatna segítségért, nincs olyan messze, talán meghallanák és hazavinnék... már ha lehet az otthona a vadvéd, az erőd, Pyr nélkül, akivel olyan jól szórakoztak, miért kellett így elmennie, mit követett el? Soha többé nem enged az érzéseinek, inkább marad a józan eszénél... ~De mi van ha nem tudom elfelejteni? Mi van ha bajban van, miközben én itt kuksolok?~ Jut eszébe, mert azért jött ki, hogy megvédje, ha bajba került volna. Elkezd lemászni és ahogy az avart éri a lába kicsit megnyugszik. Egy nyilat a kezébe vesz, védekezésnél jól jöhet, bár itt csak nem találkozik fényes nappal olyan vadakkal, amik ártanának neki.*
-Pyr! *Üvöltené el magát, na de alig jön ki hang a torkán, itt már nem hallanák meg az őrök elég messze van... de a vizet sem látja még maga előtt. A kiabálás meg nem a legjobb dolog, amit az erdőben tenne bárki is, még ha kitaposott ösvényen is halad.* ~Vissza kéne fordulnom, nem kéne egyedül itt lennem...~
*A pityergés nem tart olyan sokáig, mert rá jön, hogy nem old meg vele semmit. Az íjat átveti a hátán és felegyenesedik. A nyilakat összeszedi és a tegezébe teszi, az őröket nézi, eléggé elfoglaltak, így talán meg tud lógni, Pyr biztos nincs itt az erődön belül, szóval odakinn lesz, valahol nem túl messze reményei szerint, feltett szándéka megkeresni, hisz nem egy harcművész és mi van ha egy medve felbukkan, sose bocsátaná meg magának, így hát marad a kiosonás, abban elég jó szokott lenni, főleg ha unatkozó őrök vannak, akik nem figyelnek mindenhová folyamatosan. A falmászás sem olyan vészes dolog, főleg ha csak lefelé kell alkalmazni, ott meg az utolsó méteren le lehet ugrani. Van egy kis ösvény, ami vezet valahová, szóval arra indul meg, biztos valami vizes részhez vezethet, hisz arra szüksége van az erődnek és valahonnan merítenie kell. Kicsit messzebb érve felmászik egy fára és onnan néz körül. Fél, kicsit zihál is az emlékektől, amik előtörnek hirtelen, nem kellett volna kijönnie az erdőbe, nem kellett volna elmennie vadászni a bátyjával, nem kellett volna túlélnie az egészet, sőt nem kellett volna az erődbe cipeltetnie sem magát, hogy ott felvilágosítsák és nem kellett volna szerelembe sem esnie, mert nagyon fáj, amikor magára hagyják, megint úgy érzi, hogy mindenki elhagyja őt, akit szeretett és az egész csak egy rossz álom, lehet csak le kéne ugrania a fáról és vége lenne mindennek. Na de fél, nem szeretne meghalni, mi van ha rossz volt és soha sem találkozhat a bátyával, mert ő meg mindig jó volt. Kiabálhatna segítségért, nincs olyan messze, talán meghallanák és hazavinnék... már ha lehet az otthona a vadvéd, az erőd, Pyr nélkül, akivel olyan jól szórakoztak, miért kellett így elmennie, mit követett el? Soha többé nem enged az érzéseinek, inkább marad a józan eszénél... ~De mi van ha nem tudom elfelejteni? Mi van ha bajban van, miközben én itt kuksolok?~ Jut eszébe, mert azért jött ki, hogy megvédje, ha bajba került volna. Elkezd lemászni és ahogy az avart éri a lába kicsit megnyugszik. Egy nyilat a kezébe vesz, védekezésnél jól jöhet, bár itt csak nem találkozik fényes nappal olyan vadakkal, amik ártanának neki.*
-Pyr! *Üvöltené el magát, na de alig jön ki hang a torkán, itt már nem hallanák meg az őrök elég messze van... de a vizet sem látja még maga előtt. A kiabálás meg nem a legjobb dolog, amit az erdőben tenne bárki is, még ha kitaposott ösvényen is halad.* ~Vissza kéne fordulnom, nem kéne egyedül itt lennem...~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346