Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Vadvéd | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 165 (3281. - 3300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346
3300. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-12 20:27:35
Üzenet elküldve: 2018-05-12 20:27:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az étkezőben, reggel//
//Zsenge, Pyr//
*Aenae valami hangot hallott és felpattanva elrohan. Zsenge kicsit meglepődik, na de egy vállvonás után maga elé húzza a lány megmaradt ételét, hogy azt is elfogyassza.*
-Én sem hallottam semmit, biztos nem vagyunk olyan jó reggeliző társaság és elment. *Bár meg sem lepődik azok után, amiket Pyr el kezdett mondani itt, még jó hogy félbeszakította, na de akkor is. Szemöldökét összehúzva fordul a tündér felé.*
-Beléd meg mi ütött, hogy elkezdesz itt beszámolót tartani rólunk? Nem megbeszéltük, hogy nem beszélünk róla? Pláne nem neki, akivel kitárgyaltuk _AZT_ a témát! *Hordja le a tündért, persze csak halkan, mert nem bízik Banyában és amúgy is mindig a szolgálók a legpletykásabbak mindenhol.*
-Bemelegíthetnénk a szobámban, majd utána kimehetnénk edzeni is, bár lehet nem ártana kis közelharcot is tanulni, azt meg lehet szobába is bénázni, nem szeretem ha van közönség, mikor tanulok valamit és még nem megy. *Bár semmit sem tud a közelharcól, de sokat látta a fiúkat gyakorolni, az is valami legalább.*
-Vagy van más ötleted? *Érdeklődik, miközben az utolsó falatok is eltűnnek a lány hasában és egy jóllakott büfögés hagyja el a száját.*
//Zsenge, Pyr//
*Aenae valami hangot hallott és felpattanva elrohan. Zsenge kicsit meglepődik, na de egy vállvonás után maga elé húzza a lány megmaradt ételét, hogy azt is elfogyassza.*
-Én sem hallottam semmit, biztos nem vagyunk olyan jó reggeliző társaság és elment. *Bár meg sem lepődik azok után, amiket Pyr el kezdett mondani itt, még jó hogy félbeszakította, na de akkor is. Szemöldökét összehúzva fordul a tündér felé.*
-Beléd meg mi ütött, hogy elkezdesz itt beszámolót tartani rólunk? Nem megbeszéltük, hogy nem beszélünk róla? Pláne nem neki, akivel kitárgyaltuk _AZT_ a témát! *Hordja le a tündért, persze csak halkan, mert nem bízik Banyában és amúgy is mindig a szolgálók a legpletykásabbak mindenhol.*
-Bemelegíthetnénk a szobámban, majd utána kimehetnénk edzeni is, bár lehet nem ártana kis közelharcot is tanulni, azt meg lehet szobába is bénázni, nem szeretem ha van közönség, mikor tanulok valamit és még nem megy. *Bár semmit sem tud a közelharcól, de sokat látta a fiúkat gyakorolni, az is valami legalább.*
-Vagy van más ötleted? *Érdeklődik, miközben az utolsó falatok is eltűnnek a lány hasában és egy jóllakott büfögés hagyja el a száját.*
3299. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-12 20:16:49
Üzenet elküldve: 2018-05-12 20:16:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*A fejen vágás után csak úgy ömlik a szó a csuhásból. ha a homlokát nem is sikerült áttörni, legalább a gátlásait igen, a nap folyamán.*
-Hé, hé hé! Egyszerre egy mondat! *Aztán végig hallgatva mindenre válaszol, szépen egymás után.*
-Nem vagyok én állat, hogy rögtön ledobjam a gatyám! Hol a romantika, hol a hangulat? Piha! *Vigyorog és nevetgél halkan.*
-Nem voltam például tanár, mert, hogy nincs sok eszem hozzá! Vagy nem voltam utcaseprő! *Nem tett fel olyan nehéz kérdést a szandálos, mert tényleg sok minden volt már a kalóz, hiszen el kellett tengetnie valahogyan az életét, és sok minden ragadott rá, de egy életbe nem fér bele minden sajnos.*
-Ahogy gondolod! Varrok én neked amilyet csak akarsz! Ha rózsaszín virágokat és darumadarakat szeretnél rá, akkor is! *Mert, hogy ilyet már készített egyszer, és fejből tudna most is, nem kéne előtte tervezgetni. Ahogy a férfi kijelenti, hogy menjenek fel a lakrészére, Leon egyenesen visszahőköl, és értetlen fejet vág.*
-Ejnye Umon! Az én szívem már foglalt, és egy átbeszélt éjszaka után amúgy sem szokásom szobára menni! Én nem olyan fiú vagyok! *Aztán persze a tökéletes színészi alakítás után elneveti magát, és már-már hangosabb is mint kéne.*
-Szerintem elegen vannak Vadvédben akik élnének az ajánlatoddal! Én azonban azt mondom, szerezd meg a piát, és menjünk inni az étkezőbe! Ne verjünk fel mindenkit! *Nagy nehezen, fájó szívvel átadja a rumot, és ahogy meglötyögteti, érzi, hogy már jó darab elfogyott belől.* ~Hát ér ennyit báriféle barátság? Ha időben kivágom magam valamivel, akkor nem issza meg!~ *A keze azonban önkéntelenül megáll a levegőben a palackkal együtt, méghozzá Umon előtt, hogy az át tudja venni, h akarja. Leon is nyaldossa a száját, bár inkább attól a ténytől, hogy érzi, a jövőben nagyon száradni fog az ajka, mikor szüksége lenne erre a rumra!*
*A fejen vágás után csak úgy ömlik a szó a csuhásból. ha a homlokát nem is sikerült áttörni, legalább a gátlásait igen, a nap folyamán.*
-Hé, hé hé! Egyszerre egy mondat! *Aztán végig hallgatva mindenre válaszol, szépen egymás után.*
-Nem vagyok én állat, hogy rögtön ledobjam a gatyám! Hol a romantika, hol a hangulat? Piha! *Vigyorog és nevetgél halkan.*
-Nem voltam például tanár, mert, hogy nincs sok eszem hozzá! Vagy nem voltam utcaseprő! *Nem tett fel olyan nehéz kérdést a szandálos, mert tényleg sok minden volt már a kalóz, hiszen el kellett tengetnie valahogyan az életét, és sok minden ragadott rá, de egy életbe nem fér bele minden sajnos.*
-Ahogy gondolod! Varrok én neked amilyet csak akarsz! Ha rózsaszín virágokat és darumadarakat szeretnél rá, akkor is! *Mert, hogy ilyet már készített egyszer, és fejből tudna most is, nem kéne előtte tervezgetni. Ahogy a férfi kijelenti, hogy menjenek fel a lakrészére, Leon egyenesen visszahőköl, és értetlen fejet vág.*
-Ejnye Umon! Az én szívem már foglalt, és egy átbeszélt éjszaka után amúgy sem szokásom szobára menni! Én nem olyan fiú vagyok! *Aztán persze a tökéletes színészi alakítás után elneveti magát, és már-már hangosabb is mint kéne.*
-Szerintem elegen vannak Vadvédben akik élnének az ajánlatoddal! Én azonban azt mondom, szerezd meg a piát, és menjünk inni az étkezőbe! Ne verjünk fel mindenkit! *Nagy nehezen, fájó szívvel átadja a rumot, és ahogy meglötyögteti, érzi, hogy már jó darab elfogyott belől.* ~Hát ér ennyit báriféle barátság? Ha időben kivágom magam valamivel, akkor nem issza meg!~ *A keze azonban önkéntelenül megáll a levegőben a palackkal együtt, méghozzá Umon előtt, hogy az át tudja venni, h akarja. Leon is nyaldossa a száját, bár inkább attól a ténytől, hogy érzi, a jövőben nagyon száradni fog az ajka, mikor szüksége lenne erre a rumra!*
3298. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-12 20:10:00
Üzenet elküldve: 2018-05-12 20:10:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Az étkezőben, reggel//
//Zsenge, Pyr, Aenae//
*Pyr inkább eszik, ki sem látszik a zöldség mögül, ugyanis igyekszik úgy helyezkedni, hogy a képe csak nagyon ritkán lehessen látható és akkor is inkább salátának tűnjön. ~ És még ki is röhög. Na megállj csak. ~ Persze azért somolyog az orra alatt Zsenge túláradó boldogságán, aminek persze ismét ő a célpontja. Valahogy úgy érzi, hogy általában célpont. De azt is érzi, hogy erről általában ő tehet. ~ Mondjuk a mókamesterség sem rossz dolog. Könnyebb, mint a felvilágosítás. ~ Állapítja meg magában, miközben Zsengén pihenteti szemeit, csak nézi ahogy eszik ez a lány. ~ Meglehetősen jó étvágyú, ahogy mondta is. ~ Miközben Aenaere tekint, épp valami szerencsétlen mondaton gondolkodik, hogy ne pislogjon, mint hal a tóban, azonban láthatóan az emberlány megmerevedik. ~ Bakker, mit csináltam már megint. ~ A tündér azt gondolja rossz fát tett a tűzre, s épp a menekülő útvonalat tervezgeti, mikor Aenae valami hangot emleget.*
- Én nem hallottam semmit, hát te Zsenge? *Néz a lányra, s közben szemével jelez Aenae felé, hogy ez bizony meghibbant. Különösebben nem tudják kitárgyalni a dolgot, mert Aenae felpattan és elviharzik.*
- Ezt meg mi lelte? *Kérdezi megütközve Zsengétől, majd csendes is lesz az étkező.* Hát ketten maradtunk. Mit csináljunk ma? Valamit kellene dolgozni is. *Mondja, mert nem érzi túlságosan hasznosnak magát, pedig itt jól fogadták.*
//Zsenge, Pyr, Aenae//
*Pyr inkább eszik, ki sem látszik a zöldség mögül, ugyanis igyekszik úgy helyezkedni, hogy a képe csak nagyon ritkán lehessen látható és akkor is inkább salátának tűnjön. ~ És még ki is röhög. Na megállj csak. ~ Persze azért somolyog az orra alatt Zsenge túláradó boldogságán, aminek persze ismét ő a célpontja. Valahogy úgy érzi, hogy általában célpont. De azt is érzi, hogy erről általában ő tehet. ~ Mondjuk a mókamesterség sem rossz dolog. Könnyebb, mint a felvilágosítás. ~ Állapítja meg magában, miközben Zsengén pihenteti szemeit, csak nézi ahogy eszik ez a lány. ~ Meglehetősen jó étvágyú, ahogy mondta is. ~ Miközben Aenaere tekint, épp valami szerencsétlen mondaton gondolkodik, hogy ne pislogjon, mint hal a tóban, azonban láthatóan az emberlány megmerevedik. ~ Bakker, mit csináltam már megint. ~ A tündér azt gondolja rossz fát tett a tűzre, s épp a menekülő útvonalat tervezgeti, mikor Aenae valami hangot emleget.*
- Én nem hallottam semmit, hát te Zsenge? *Néz a lányra, s közben szemével jelez Aenae felé, hogy ez bizony meghibbant. Különösebben nem tudják kitárgyalni a dolgot, mert Aenae felpattan és elviharzik.*
- Ezt meg mi lelte? *Kérdezi megütközve Zsengétől, majd csendes is lesz az étkező.* Hát ketten maradtunk. Mit csináljunk ma? Valamit kellene dolgozni is. *Mondja, mert nem érzi túlságosan hasznosnak magát, pedig itt jól fogadták.*
3297. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-12 20:08:09
Üzenet elküldve: 2018-05-12 20:08:09
ÚJ
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Konyha//
- Sok csúnya dolgot vágnak a sötételfek fejéhez, és amiket felsoroltál, azok egészen biztosan szitoknak számítanak. Azért sötételfek, mert sötét a bőrük, de így is születnek már, szerintem. *Magyarázza, mert még mindig nem biztos abban, hogy lehet-e másképp valaki sötételf. Majd egyszer megkérdezi Xotot erről, vagy akár magát Jayziont, hiszen ezek szerint tőle sem érdemes tartania a témában.*
- Mind hozunk rossz döntéseket életünk során. *Mondja Leonnal kapcsolatban. Ő persze tudja, hogy Leon és az alkohol nagyon jó pajtások, és hogy azért nem iszik, mert nincs mit, az alkohol el van zárva. Meg nagyon reménykedik benne, hogy már akkor se inna annyit, ha lenne – Seles kedvéért. De az utóbbiban korántsem biztos…
Érzi Zsengén, hogy igyekszik udvariasan lereagálni a történetét, és neki ennyi bőven elég is. Nem azért meséli el ezt az embereknek, hogy sajnálják, mert semmilyen keserűség nem segít abban, hogy szeretett férje visszatérjen az élők sorába.*
- Kívánom neked, hogy ne is tapasztald meg. *Mondja neki kedvesen mosolyogva. Mindenki megérdemli a boldogságot, még akkor is, ha nem mindenkinek jut belőle ugyanannyi. Elég is a szomorúságból, úgy látszik, Zsengét sokkal jobban foglalkoztatja Pyr, a történet visszatérő alanya. Seles elmosolyodik rajta, és egy pillanatra átfut a fején, hogy talán valami más is van kibontakozóban a két fiatal között. Mindenesetre akár igen, akár nem, úgy tesz, ahogy ilyenkor szokott, lelkesen hallgatja a vicces beszámolót. Úgy tűnik, Pyr elég ügyetlen kis tündér lehet, de csak belejön majd a harcba, ha arra kerül sor életében.*
- Hogy is használt volna éles fegyvert? *Kérdez vissza kacagva.* Ha _éles_ fegyvert fogott volna fordítva, már rég szétvágta volna a kezét, te! De akkor, ahogy hallom, távolharcban tényleg nagyon ügyes lehetsz. *Ismeri el.* Egyszer szívesen lőnék veled párat az udvaron, akár versenyezhetnénk is, ki az ügyesebb. Pyrt is elhívjuk majd. *Teszi hozzá, és úgy elkezd nevetni, hogy alig bírja kibökni az utolsó mondatot.* Hátha azt is fordítva fogja meg!
*Szerencsére Zsenge tényleg tudja, miről van szó, és nincs semmi elf-trükk a dolog mögött. Seles megkönnyebbül.*
- Igen, _az_ a dolog. *Hagyja rá.* Jó, hogy tudod. Piha.
*Zsenge mesélni kezd a bátyjáról, és Selesnek összetörik tőle a szíve.* ~ Még hogy nem veszített el senkit, akit mindennél jobban szeretett! Hiszen szegény imádta a bátyját. ~ *Gondolja magában, miközben a lányt ölelgeti. Megtudja azt is, hogy milyen nehezen tette magát túl ezen a lány. Selesnek nincsen testvére, soha nem is volt, de talán a legszorosabb kapcsolat a nagyapjához fűzte a családban, aki őt is úgy kezelte, mint egy kis hercegnőt szoktak. Már tizenöt éve is annak, hogy a férfi meghalt, ő pedig rég túltette magát a traumán, ami Zsengének most még nagyon friss emlék.*
- A bátyád nagyon bátor elf volt, ha az életét áldozta azért, hogy neked ne essen bántódásod. *Bizonygatja.* Ha a szívedben tartod, örökké ott lesz veled. *Mondja neki, és benyúl hálóingébe, majd kihalász alóla egy ököl talizmánt, és felmutatja a gyertyafényben Zsengének.* Ezt a férjem viselte, és én megőriztem. Néha azzal is alszom, igen. *Halványan elmosolyodik.* Leon soha nem kérdezte, miért hordom, és talán nem is örülne neki, ha tudná. De a férjem ugyanúgy része az életemnek, mint ő, vagy mint te, és mindig velem marad valahol, akkor is, ha már elment. *Hacsak Zsenge nem akarja megfogni, visszarejti a nyakláncot az ing alá.* Persze nem csak tárgyakkal lehet ezt elérni. Elég, ha odabent ott van, mindig. *Mutat Zsenge szíve felé, és megnyutatóan mosolyog. Csak reménykedik benne, hogy ha már sikeresen átvészelte élete legnagyobb gyászát, máson is segíthet a bajban.* És idővel minden jobb lesz, meglásd!
*Már javában rendet tesz, mikor Zsenge válaszol a felmerülő kérdésére. A lány nagy rendetlenséget hagyott maga után, de azok után, amiket mesél, Seles nem csodálkozik rajta, hogy nem tanult meg rendet tenni maga után. De hát ez legyen a legkevesebb. Valahol kifogás, hogy Zsenge gyerek, de valahol meg… Azért még nem tűnik felnőttnek. Valami kamaszféle lehet, amennyire Seles meg tudja állapítani.*
- Értem… *Seles végigméri Zsengét, és őszinte vívódás látszik az arcán, hogy nem lenne-e mégis helyes akár erővel is hazacibálni a lányt a családjához. Egy gyereknek otthon van a helye. Végül egy sóhajjal mégis tudomásul veszi a lány döntését.*
- Annyi mindenkiről hallottam már, aki a házasság elől menekült el. Nekem az életemet mentette meg, hogy Ellothor feleségül vett. Akkor kért meg, mikor már egy falat kenyérre se volt pénzem. *Meséli a lánynak.* Meg hát, ahogy nézem, szerencsém is volt. Ő fiatal volt, kedves és végtelenségig jó ember, nem valami taszító, nőverő nemes uraság. Persze a te döntésed a te döntésed, Zsenge. Ha meggondolnád magad, egy szavadba kerül, és hazakísérlek, de ha nem… Én csak örülök neki, ha itt vagy velünk. *Kacsint rá.*
//Konyha//
- Sok csúnya dolgot vágnak a sötételfek fejéhez, és amiket felsoroltál, azok egészen biztosan szitoknak számítanak. Azért sötételfek, mert sötét a bőrük, de így is születnek már, szerintem. *Magyarázza, mert még mindig nem biztos abban, hogy lehet-e másképp valaki sötételf. Majd egyszer megkérdezi Xotot erről, vagy akár magát Jayziont, hiszen ezek szerint tőle sem érdemes tartania a témában.*
- Mind hozunk rossz döntéseket életünk során. *Mondja Leonnal kapcsolatban. Ő persze tudja, hogy Leon és az alkohol nagyon jó pajtások, és hogy azért nem iszik, mert nincs mit, az alkohol el van zárva. Meg nagyon reménykedik benne, hogy már akkor se inna annyit, ha lenne – Seles kedvéért. De az utóbbiban korántsem biztos…
Érzi Zsengén, hogy igyekszik udvariasan lereagálni a történetét, és neki ennyi bőven elég is. Nem azért meséli el ezt az embereknek, hogy sajnálják, mert semmilyen keserűség nem segít abban, hogy szeretett férje visszatérjen az élők sorába.*
- Kívánom neked, hogy ne is tapasztald meg. *Mondja neki kedvesen mosolyogva. Mindenki megérdemli a boldogságot, még akkor is, ha nem mindenkinek jut belőle ugyanannyi. Elég is a szomorúságból, úgy látszik, Zsengét sokkal jobban foglalkoztatja Pyr, a történet visszatérő alanya. Seles elmosolyodik rajta, és egy pillanatra átfut a fején, hogy talán valami más is van kibontakozóban a két fiatal között. Mindenesetre akár igen, akár nem, úgy tesz, ahogy ilyenkor szokott, lelkesen hallgatja a vicces beszámolót. Úgy tűnik, Pyr elég ügyetlen kis tündér lehet, de csak belejön majd a harcba, ha arra kerül sor életében.*
- Hogy is használt volna éles fegyvert? *Kérdez vissza kacagva.* Ha _éles_ fegyvert fogott volna fordítva, már rég szétvágta volna a kezét, te! De akkor, ahogy hallom, távolharcban tényleg nagyon ügyes lehetsz. *Ismeri el.* Egyszer szívesen lőnék veled párat az udvaron, akár versenyezhetnénk is, ki az ügyesebb. Pyrt is elhívjuk majd. *Teszi hozzá, és úgy elkezd nevetni, hogy alig bírja kibökni az utolsó mondatot.* Hátha azt is fordítva fogja meg!
*Szerencsére Zsenge tényleg tudja, miről van szó, és nincs semmi elf-trükk a dolog mögött. Seles megkönnyebbül.*
- Igen, _az_ a dolog. *Hagyja rá.* Jó, hogy tudod. Piha.
*Zsenge mesélni kezd a bátyjáról, és Selesnek összetörik tőle a szíve.* ~ Még hogy nem veszített el senkit, akit mindennél jobban szeretett! Hiszen szegény imádta a bátyját. ~ *Gondolja magában, miközben a lányt ölelgeti. Megtudja azt is, hogy milyen nehezen tette magát túl ezen a lány. Selesnek nincsen testvére, soha nem is volt, de talán a legszorosabb kapcsolat a nagyapjához fűzte a családban, aki őt is úgy kezelte, mint egy kis hercegnőt szoktak. Már tizenöt éve is annak, hogy a férfi meghalt, ő pedig rég túltette magát a traumán, ami Zsengének most még nagyon friss emlék.*
- A bátyád nagyon bátor elf volt, ha az életét áldozta azért, hogy neked ne essen bántódásod. *Bizonygatja.* Ha a szívedben tartod, örökké ott lesz veled. *Mondja neki, és benyúl hálóingébe, majd kihalász alóla egy ököl talizmánt, és felmutatja a gyertyafényben Zsengének.* Ezt a férjem viselte, és én megőriztem. Néha azzal is alszom, igen. *Halványan elmosolyodik.* Leon soha nem kérdezte, miért hordom, és talán nem is örülne neki, ha tudná. De a férjem ugyanúgy része az életemnek, mint ő, vagy mint te, és mindig velem marad valahol, akkor is, ha már elment. *Hacsak Zsenge nem akarja megfogni, visszarejti a nyakláncot az ing alá.* Persze nem csak tárgyakkal lehet ezt elérni. Elég, ha odabent ott van, mindig. *Mutat Zsenge szíve felé, és megnyutatóan mosolyog. Csak reménykedik benne, hogy ha már sikeresen átvészelte élete legnagyobb gyászát, máson is segíthet a bajban.* És idővel minden jobb lesz, meglásd!
*Már javában rendet tesz, mikor Zsenge válaszol a felmerülő kérdésére. A lány nagy rendetlenséget hagyott maga után, de azok után, amiket mesél, Seles nem csodálkozik rajta, hogy nem tanult meg rendet tenni maga után. De hát ez legyen a legkevesebb. Valahol kifogás, hogy Zsenge gyerek, de valahol meg… Azért még nem tűnik felnőttnek. Valami kamaszféle lehet, amennyire Seles meg tudja állapítani.*
- Értem… *Seles végigméri Zsengét, és őszinte vívódás látszik az arcán, hogy nem lenne-e mégis helyes akár erővel is hazacibálni a lányt a családjához. Egy gyereknek otthon van a helye. Végül egy sóhajjal mégis tudomásul veszi a lány döntését.*
- Annyi mindenkiről hallottam már, aki a házasság elől menekült el. Nekem az életemet mentette meg, hogy Ellothor feleségül vett. Akkor kért meg, mikor már egy falat kenyérre se volt pénzem. *Meséli a lánynak.* Meg hát, ahogy nézem, szerencsém is volt. Ő fiatal volt, kedves és végtelenségig jó ember, nem valami taszító, nőverő nemes uraság. Persze a te döntésed a te döntésed, Zsenge. Ha meggondolnád magad, egy szavadba kerül, és hazakísérlek, de ha nem… Én csak örülök neki, ha itt vagy velünk. *Kacsint rá.*
3296. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-12 18:42:04
Üzenet elküldve: 2018-05-12 18:42:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Bajde magyarázatán elmosolyodik. Kevés igazság van benne, de a druida képes ezt is úgy elmondani, hogy akár még el is tudná hinni.*
- Jól van, jól van. *Mondja felemelt kezekkel.* Akkor kereskedő, értem én. Akkor kereskedőtől.
*Nem mia kettő közül ntha nagyon okoskodni akarna, ő ehhez nem ért, vagyis inkább nem érdekli.
Miután a társaság minden tagja jó ötletnek találta, hogy Artheniorba menjenek, már csak az maradt, hogy majd Pyctának szóljanak róla.*
- Nyugi, Bajdi! *Megpaskolja a férfi mellkasát.* Kétlem, hogy pont te fogsz ilyenre vetemedni.
*De való igaz, Zara sem nagyon szívlelné az ötletet. Még csak a gondolattól is elborzad, hogy ő valakinek az asszonya.
Közben a tündérke mindjárt sírva fakad, amitől legalább úgy égnek áll a haja, mint a házasság gondolatától. Szemeit forgatva dől neki a korlátnak, de nem szól semmit, csak magában átkozza a hisztis anyámasszonykatonáját.*
- Jól van, Leon, hagyjad, így is mindjárt öngyilkosságra vetemedik, ahogy látom. Aztán én nem akarok Pyctának magyarázkodni, miért nyírtuk ki az egyik druidáját!
*Úgy látszik, Baydera maradt az igazságtevő szerepe.*
*Bajde magyarázatán elmosolyodik. Kevés igazság van benne, de a druida képes ezt is úgy elmondani, hogy akár még el is tudná hinni.*
- Jól van, jól van. *Mondja felemelt kezekkel.* Akkor kereskedő, értem én. Akkor kereskedőtől.
*Nem mia kettő közül ntha nagyon okoskodni akarna, ő ehhez nem ért, vagyis inkább nem érdekli.
Miután a társaság minden tagja jó ötletnek találta, hogy Artheniorba menjenek, már csak az maradt, hogy majd Pyctának szóljanak róla.*
- Nyugi, Bajdi! *Megpaskolja a férfi mellkasát.* Kétlem, hogy pont te fogsz ilyenre vetemedni.
*De való igaz, Zara sem nagyon szívlelné az ötletet. Még csak a gondolattól is elborzad, hogy ő valakinek az asszonya.
Közben a tündérke mindjárt sírva fakad, amitől legalább úgy égnek áll a haja, mint a házasság gondolatától. Szemeit forgatva dől neki a korlátnak, de nem szól semmit, csak magában átkozza a hisztis anyámasszonykatonáját.*
- Jól van, Leon, hagyjad, így is mindjárt öngyilkosságra vetemedik, ahogy látom. Aztán én nem akarok Pyctának magyarázkodni, miért nyírtuk ki az egyik druidáját!
*Úgy látszik, Baydera maradt az igazságtevő szerepe.*
3295. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-12 18:26:53
Üzenet elküldve: 2018-05-12 18:26:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Konyha//
*Zsenge helyeslően bólint, úgy bizony, ahogy mondja Seles, azért nem látott csúnya elfet, mert azok általában nem mutatkoznak.*
-Sötételf? Így csúfolják őket? *Kérdezi, mert ennyi erővel hívhatnák kormos elfnek is vagy koszos képű elfnek is. A kis elf még nem találkozott Xottal, de többen említették már a nevét, szóval majd egyszer megtörténik az is biztos és majd megkérdezi, vele meg mi a rossz dolog történt, hogy ilyen a bőre színe.*
-De hát ő választotta, hogy kalóz lesz, tudnia kellett az mivel jár. *Vonja meg a vállát, inkább gondolja fizikailag erősnek a férfit, mint lelkileg, bár az is tény. hogy nem tört össze és nem iszik egyfolytában, legalábbis még nem látta részegnek.*
-Na igen, tőlem tarthat is! Komoly ellenfél vagyok mindenki számára! *Húzza ki magát büszkén, száján kis huncut mosollyal.
Seles el is kezdi a mesét, mi is történt vele a múltban, valahogy az elf nem hatódik meg tőle, annyira átlagos dolognak tartja, persze nem kell sok, hogy kicsit belegondoljon, milyen lenne, ha elveszíteni Pyrt, ettől lebiggyeszti a szája szélét, de nem hagyja, hogy elragadja ez a negatív érzelem, hisz ilyen veszély itt alig ha nem fenyegeti őket.*
-Hát, nem lehet könnyű elveszteni valakit, akit annyira szerettél, én még nem éltem át olyat, szóval el sem tudom igazán képzelni milyen. *Válaszol, na de hát ha már témánál vannak és valami vidámat kéne mesélnie, Pyr a legjobb alany.*
-Igen, szerintem még nem is használt éles fegyvert, kár hogy nem láttad! *nevet fel, majd kicsit alább is hagy a dolog.* Én nem tudok vívni, engem eltiltottak az éles szúró és vágó fegyverektől meg a közelharctól. *Gyerek volt ő még ahhoz és ez így is maradt.*
-Utána a bumerángját vette elő és hencegni akart nekem, milyen ügyesen eldobja és elkapja, persze a bábut megkerülte vele, szóval szó szerint csak játszott, na odahívott, hogy mutassam meg én mit tudok! Csak ámult a kis tündér, mikor én tarkón vágtam a bábut a bumerángjával, a célzás az én tudásom alapja, szóval esélye sem volt. *Kicsit büszke is magára, hogy ügyesebb volt, na de nem nehéz túlteljesíteni olyanon, aki nem tanult és gyakorolt annyit, mint Zsenge.*
-Néha eszek olyat is, de csak azt nem tudok enni, nem vagyok én legelésző tehén, hogy eléljek a zöldségeken! *Nevet fel, mert egyértelműen viccnek szánta.*
-Ja hogy a havi női dolog! *Mondja félhangosan elnyújtva a végét, leesett neki miről van szó, beszéltek róla neki, szóval képben van.*
-A bátyám volt az életem értelme. *Magyarázza ölelés közben, valahogy jól esik ez a kis törődés, meg a fejsimogatás is, kicsit olyan mint otthon volt, amikor vigasztalták.*
-Semmi baj, már egy párszor elmeséltem, eleinte könnyű volt, mert fel sem fogtam mi történt, majd a rémálmok után már nehezebben ment, de most... egész jól sikerült sírás nélkül. *Talán tényleg jót tesz, hogy elmondja többször, na de ha ezzel kiválthatná a rémálmait, akkor bizony minden nap elmondaná, mint egy esti imát az Erdőszellemnek.*
-Tudom, már kinőttem a gyerekkorból, de szeretnék az maradni, olyan jó indok a gyerek vagyok mindenre, legalábbis az volt ~otthon.~
-Észreveszem, ha már túl sok és akkor le szoktam állni... tényleg. *Mosolyodik el és lop még egy sütit, amit jóízűen rágcsál, amíg nem kap egy újabb kérdést. Nem lesz szomorú, csak a száját elhúzza kicsit.*
-A szüleim, ha kerestek is és megtalálták a testvérem hulláját, biztos azt hiszik én is odalettem, szóval lehet gyászolnak, de én nem akarok hazamenni, mert folyton szekálnának, hogy házasodjak meg és tanuljak illemet... Kis hercegnőt akarnának csinálni belőlem, amit én nem akarok, szóval soha, de soha nem akarok hazamenni, a bátyám nélkül nem az igazi a hely. *Nem érzi a kis elf úgy, hogy ez a nagy szeretet ilyenre kényszeríteni őt, meg amúgy sem szerették a szülei annyira, mert mindig rossz volt.*
//Konyha//
*Zsenge helyeslően bólint, úgy bizony, ahogy mondja Seles, azért nem látott csúnya elfet, mert azok általában nem mutatkoznak.*
-Sötételf? Így csúfolják őket? *Kérdezi, mert ennyi erővel hívhatnák kormos elfnek is vagy koszos képű elfnek is. A kis elf még nem találkozott Xottal, de többen említették már a nevét, szóval majd egyszer megtörténik az is biztos és majd megkérdezi, vele meg mi a rossz dolog történt, hogy ilyen a bőre színe.*
-De hát ő választotta, hogy kalóz lesz, tudnia kellett az mivel jár. *Vonja meg a vállát, inkább gondolja fizikailag erősnek a férfit, mint lelkileg, bár az is tény. hogy nem tört össze és nem iszik egyfolytában, legalábbis még nem látta részegnek.*
-Na igen, tőlem tarthat is! Komoly ellenfél vagyok mindenki számára! *Húzza ki magát büszkén, száján kis huncut mosollyal.
Seles el is kezdi a mesét, mi is történt vele a múltban, valahogy az elf nem hatódik meg tőle, annyira átlagos dolognak tartja, persze nem kell sok, hogy kicsit belegondoljon, milyen lenne, ha elveszíteni Pyrt, ettől lebiggyeszti a szája szélét, de nem hagyja, hogy elragadja ez a negatív érzelem, hisz ilyen veszély itt alig ha nem fenyegeti őket.*
-Hát, nem lehet könnyű elveszteni valakit, akit annyira szerettél, én még nem éltem át olyat, szóval el sem tudom igazán képzelni milyen. *Válaszol, na de hát ha már témánál vannak és valami vidámat kéne mesélnie, Pyr a legjobb alany.*
-Igen, szerintem még nem is használt éles fegyvert, kár hogy nem láttad! *nevet fel, majd kicsit alább is hagy a dolog.* Én nem tudok vívni, engem eltiltottak az éles szúró és vágó fegyverektől meg a közelharctól. *Gyerek volt ő még ahhoz és ez így is maradt.*
-Utána a bumerángját vette elő és hencegni akart nekem, milyen ügyesen eldobja és elkapja, persze a bábut megkerülte vele, szóval szó szerint csak játszott, na odahívott, hogy mutassam meg én mit tudok! Csak ámult a kis tündér, mikor én tarkón vágtam a bábut a bumerángjával, a célzás az én tudásom alapja, szóval esélye sem volt. *Kicsit büszke is magára, hogy ügyesebb volt, na de nem nehéz túlteljesíteni olyanon, aki nem tanult és gyakorolt annyit, mint Zsenge.*
-Néha eszek olyat is, de csak azt nem tudok enni, nem vagyok én legelésző tehén, hogy eléljek a zöldségeken! *Nevet fel, mert egyértelműen viccnek szánta.*
-Ja hogy a havi női dolog! *Mondja félhangosan elnyújtva a végét, leesett neki miről van szó, beszéltek róla neki, szóval képben van.*
-A bátyám volt az életem értelme. *Magyarázza ölelés közben, valahogy jól esik ez a kis törődés, meg a fejsimogatás is, kicsit olyan mint otthon volt, amikor vigasztalták.*
-Semmi baj, már egy párszor elmeséltem, eleinte könnyű volt, mert fel sem fogtam mi történt, majd a rémálmok után már nehezebben ment, de most... egész jól sikerült sírás nélkül. *Talán tényleg jót tesz, hogy elmondja többször, na de ha ezzel kiválthatná a rémálmait, akkor bizony minden nap elmondaná, mint egy esti imát az Erdőszellemnek.*
-Tudom, már kinőttem a gyerekkorból, de szeretnék az maradni, olyan jó indok a gyerek vagyok mindenre, legalábbis az volt ~otthon.~
-Észreveszem, ha már túl sok és akkor le szoktam állni... tényleg. *Mosolyodik el és lop még egy sütit, amit jóízűen rágcsál, amíg nem kap egy újabb kérdést. Nem lesz szomorú, csak a száját elhúzza kicsit.*
-A szüleim, ha kerestek is és megtalálták a testvérem hulláját, biztos azt hiszik én is odalettem, szóval lehet gyászolnak, de én nem akarok hazamenni, mert folyton szekálnának, hogy házasodjak meg és tanuljak illemet... Kis hercegnőt akarnának csinálni belőlem, amit én nem akarok, szóval soha, de soha nem akarok hazamenni, a bátyám nélkül nem az igazi a hely. *Nem érzi a kis elf úgy, hogy ez a nagy szeretet ilyenre kényszeríteni őt, meg amúgy sem szerették a szülei annyira, mert mindig rossz volt.*
3294. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-12 18:09:38
Üzenet elküldve: 2018-05-12 18:09:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Tudod kicsit megnyugtató, mikor felfedezem egy-egy hibádat. Ha túl tökéletes lennél, akkor csak álom lehetnél, az álmokból meg előbb-utóbb fel kell ébredni.
*Ő ezt teljességgel komolyan gondolja. Mikor az első együtt töltött éjszakájuk után felébredt, akkor is arra gondolt, hogy a mellette heverő férfi csupán káprázat. A szíve szakadna meg, ha csak az lenne, meg hát komolyan megkérdőjelezné az elmeállapotát is az ilyen képzelgés.*
- Nyilvánvaló, hogy nem vettél részt ilyesmin, hiszen nem vagy csaj.
*A hosszú haj persze lehet, hogy egyeseket megzavar, vagy a tökéletes arcvonások, de Aenae nem hagyja magát ilyesmikkel kizökkenteni, ő nagyon jól tudja, hogy Pycta nem csaj.*
- Azt hiszem, hogy mindenkinek van jobb dolga, minthogy engem kísérgessen.
*Kezd bele egyrészről önérzetesen, másrészről pedig teljesen szem előtt tartva azt, hogy tényleg nem lehet túl kellemes a teljesen böte Aenaet kísérgetni. Ő tutira nem akarná magát kísérgetni.*
- De rendben, majd megkérek valakit.
*Ezt igen rövid megfontolás után teszi hozzá, amolyan nyugtató jelleggel, mielőtt Pycta esetleg összevont szemöldökkel, hosszasan érvelne amellett, hogy miért is kellene kísérő.*
- Ugyan, városi lány vagyok, ott sokkal jobban kiismerem magam, mint bárhol máshol. Hidd el! Egyébként meg igenis használom a fejem. Azzal rohanok neki a falnak.
*Rövid nevetés után inkább megcsókolja a férfit, ráadásul azzal az előre megfontolt, aljas szándékkal, hogy elejét vegye mindenféle további beszédnek a feje használatával, illetve megfelelő használatával kapcsolatban. A másik ajkát ízlelni sokkal kellemesebb. Tulajdonképpen mindennél kellemesebb és legszívesebben álló nap ezt csinálná, igen, határozottan jó lenne az, ha egész nap csak összebújnának, egymáshoz simulnának és kóstolgatnák a másikat. Piha!*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.12 18:16:24
- Tudod kicsit megnyugtató, mikor felfedezem egy-egy hibádat. Ha túl tökéletes lennél, akkor csak álom lehetnél, az álmokból meg előbb-utóbb fel kell ébredni.
*Ő ezt teljességgel komolyan gondolja. Mikor az első együtt töltött éjszakájuk után felébredt, akkor is arra gondolt, hogy a mellette heverő férfi csupán káprázat. A szíve szakadna meg, ha csak az lenne, meg hát komolyan megkérdőjelezné az elmeállapotát is az ilyen képzelgés.*
- Nyilvánvaló, hogy nem vettél részt ilyesmin, hiszen nem vagy csaj.
*A hosszú haj persze lehet, hogy egyeseket megzavar, vagy a tökéletes arcvonások, de Aenae nem hagyja magát ilyesmikkel kizökkenteni, ő nagyon jól tudja, hogy Pycta nem csaj.*
- Azt hiszem, hogy mindenkinek van jobb dolga, minthogy engem kísérgessen.
*Kezd bele egyrészről önérzetesen, másrészről pedig teljesen szem előtt tartva azt, hogy tényleg nem lehet túl kellemes a teljesen böte Aenaet kísérgetni. Ő tutira nem akarná magát kísérgetni.*
- De rendben, majd megkérek valakit.
*Ezt igen rövid megfontolás után teszi hozzá, amolyan nyugtató jelleggel, mielőtt Pycta esetleg összevont szemöldökkel, hosszasan érvelne amellett, hogy miért is kellene kísérő.*
- Ugyan, városi lány vagyok, ott sokkal jobban kiismerem magam, mint bárhol máshol. Hidd el! Egyébként meg igenis használom a fejem. Azzal rohanok neki a falnak.
*Rövid nevetés után inkább megcsókolja a férfit, ráadásul azzal az előre megfontolt, aljas szándékkal, hogy elejét vegye mindenféle további beszédnek a feje használatával, illetve megfelelő használatával kapcsolatban. A másik ajkát ízlelni sokkal kellemesebb. Tulajdonképpen mindennél kellemesebb és legszívesebben álló nap ezt csinálná, igen, határozottan jó lenne az, ha egész nap csak összebújnának, egymáshoz simulnának és kóstolgatnák a másikat. Piha!*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.12 18:16:24
3293. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-12 17:40:46
Üzenet elküldve: 2018-05-12 17:40:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Konyha//
- Hát… Ha nem akarják, hogy lássam őket, akkor lehet, hogy ezért nem láttam egyetlen csúnya elfet sem még. *Véli Seles, és egészen eltöpreng ezen a dolgon. Amikor férje az őrség tagja volt, ő csak látásból ismerte a városban járó-kelő, magas rangú elfek némelyikét, itt meg Pyctából, Lyzből és Shenből próbált következtetni eddig, akik valószínűleg – legalábbis amennyire emberként meg tudta ítélni – szebbek lehetnek, mint az átlag.* Furcsa, de soha nem tetszettek az elfek úgy, ahogy mondjuk a volt férjem vagy Leon. Vagy úgy általában az ember férfiak. *Töpreng el hangosan, de tovább mosolyog, látszik rajta, hogy azt se bánja, ha Zsenge kérdezgeti ezzel kapcsolatban.*
- Jayzion? Oh, de hát ő… Tényleg ezt mondta? Még soha nem hallottam olyat, hogy sötételffé váljon egy nem sötét elf. *Ráncolja a homlokát.* Az igazat megvallva Xotot tartom legjobb barátnőmnek, de szinte semmit nem tudok a sötételfekről. ~ Leszámítva azt, hogy mindenki gyűlöli és féli őket, de ez Xotara esetében alaptalan. ~ Egyszerű világból jöttem, ahol az emberek nem nagyon ismerték a más népeket.
- Szerintem mindenki erős, aki fel tudja dolgozni a múltat. *Seles nem veszi a tréfát, komolyan válaszol.* De Leon fizikailag is nagyon erős, én erre gondoltam. Sok ember az, és nem riad meg még attól sem, ha olyan veszedelmes és agyafúrt kis elf lányokkal találkozik, mint te. *Mondja most már mosolyogva, a végén viccesen oldalba bökve beszélgetőtársát.*
- Hogy én? Nos, én… *Ismeri magát, nem tudja palástolni, hogy még mindig fáj erről beszélnie. Nem is kell eltitkolnia, hiszen ez az igazság. Ha valaki nem dolgozta még fel az életében ért traumákat, akkor az – elsősorban – ő.* A férjem a városi őrség tagja volt, és egyszer összetűzésbe került egy rablóbandával. Azt hitte, elűzte őket, de egyik este… *Nagyot nyel, és látszik rajta, hogy kissé újra átéli az eseményeket.* Egyik este eljöttek a házunkhoz, hogy bosszút álljanak. A férjem meghalt, a házam elégett. Nem maradt semmi az előző életemből.
- Az előző életemből… Milyen különös ezt mondani. *Mosolyog, mintha csak valami rossz álomból ébredt volna az imént.* Már nem vagyok az, aki akkor voltam, és így van ez rendben.
*Szerencsére Zsenge tesz róla, hogy felvidítsa. Fél perc sem telik belé, de Seles már könnyesre neveti magát azon, ahogy a lány Pyr árnyékszék fölé guggoláshoz hasonlító harci pózát imitálja.*
- Rossz végén fogta a kardot? *Kacag.* Bánom, hogy nem láthattam azt a kiképzést. Te tudsz vívni, Zsenge? *Figyelmét láthatóan elkerüli, hogy Zsenge hogy viszonyul Pyrhez, mert még nem ismeri a történetüket.*
- Csak arra ügyelj, hogy mindenfélét egyél. *Mutat a zöldséggel, hússal teli szendvics alkotóelemeire.* Attól leszel egészséges!
*Seles megszeppen, hogy Zsenge nem tudja, milyen napokra célozgat. Egyrészt, mert nem érzi magában a kurázsit, hogy ő magyarázza el ezt a lánynak, másrészt pedig, mert fogalma sincs, ez az elfeknél hogy működik.*
- Ööö, hát tudod, a nőknek havonta fáj a hasa. *Mondja röviden és velősen, és reméli, hogy Zsenge nem faggatja ki az egészről, hanem bekattan neki, miről van szó. Elég idősnek tűnik már hozzá. Elcsodálkozik rajta, hogy az elf lány milyen jártas az Erdőszellemmel kapcsolatban, és egy pillanatra arra gondol, hogy őt valahogy soha nem nevelték az erdő tiszteletére, mégis az erdőnek köszönheti mindazt, amit eddig megszerzett.*
~ Vajon mit gondolnának rólam a szüleim? Vajon a nagyapa mit gondolna? Persze azon kívül, hogy ne közösködjek egy öreg kalózzal. Igen, ezt valószínűleg megjegyezné. ~ *Mosolyog magában.*
*Őszintén szólva egy pillanatra sem gondolta volna, hogy az egyszerű rákérdezéstől a lánynak megered a nyelve, és elmeséli a teljes történetet, hogy hogy került ide, minden borzalmával együtt. Talán azért teszi, hogy kiadja magából, mindenesetre Seles a legjobb hallgatóság hozzá, részvéttel arcán hallgatja végig a fiatal lány mondandóját, és odafigyel minden részletre. Persze sejthető volt, hogy egy az erdő közepén talált, megijedt lányt valami baj érte, ezért keveredett Vadvédbe, de a história szomorúbb, mint hitte. Mikor a lányon már látja, hogy nagyon küzd magával, nem tudja visszafogni magát, mellé lép, és ha engedi megöleli, megsimogatja a haját.*
- Szegénykém, annyira sajnálom. *Még egy csókot is hint a lány búbjára, kicsit úgy, ahogy őt vigasztalták annak idején a családjában. Már elengedi, mellé guggol.* Ne haragudj, hogy firtattam, lehet, hogy nem kellett volna. De, azt hiszem, ha magamból indulok ki, jól tetted, hogy elmondtad. Talán ez is segít abban, hogy könnyebben tudj aludni. Vagy ha úgy érzed, hogy beszélni szeretnél valakivel, hozzám bármikor odajöhetsz, és biztosra veszem, hogy Leon se haragudna érte. Szereti a gyerekeket, habár te már elég nagy vagy ahhoz, hogy klasszikus értelemben véve „gyerek” legyél. *Mutat rá.* Vadásznak, igaz, tényleg elég kicsi. Ezek szerint találtam egy íjásztársat. *Mosolyog a lányra.* Ami pedig a piszkálást illeti… *Ujjával fenyegető mozdulatot tesz.* Csak csínján! *Felkel, és körülnéz.* ~ Rendet kell raknom. ~
- Ha tudom, hogy milyen körülmények közül jutottál ide, nem szóltam volna rád aznap. Remélem, nem haragszol! *Pakolni kezdi az ételeket, amiket Zsenge szerteszét hagyott a szendvicshez, de még mindig a hallottakon gondolkodik. Hirtelen visszafordul felé.* Zsenge? Lehet, hogy butaságot kérdezek, de egy valamit nem értek a történetedből. Hol vannak a szüleid? Ha ennyire szeretnek, az első dolgunk kéne legyen, hogy visszavigyünk hozzájuk. Biztosan hiányzol nekik.
//Konyha//
- Hát… Ha nem akarják, hogy lássam őket, akkor lehet, hogy ezért nem láttam egyetlen csúnya elfet sem még. *Véli Seles, és egészen eltöpreng ezen a dolgon. Amikor férje az őrség tagja volt, ő csak látásból ismerte a városban járó-kelő, magas rangú elfek némelyikét, itt meg Pyctából, Lyzből és Shenből próbált következtetni eddig, akik valószínűleg – legalábbis amennyire emberként meg tudta ítélni – szebbek lehetnek, mint az átlag.* Furcsa, de soha nem tetszettek az elfek úgy, ahogy mondjuk a volt férjem vagy Leon. Vagy úgy általában az ember férfiak. *Töpreng el hangosan, de tovább mosolyog, látszik rajta, hogy azt se bánja, ha Zsenge kérdezgeti ezzel kapcsolatban.*
- Jayzion? Oh, de hát ő… Tényleg ezt mondta? Még soha nem hallottam olyat, hogy sötételffé váljon egy nem sötét elf. *Ráncolja a homlokát.* Az igazat megvallva Xotot tartom legjobb barátnőmnek, de szinte semmit nem tudok a sötételfekről. ~ Leszámítva azt, hogy mindenki gyűlöli és féli őket, de ez Xotara esetében alaptalan. ~ Egyszerű világból jöttem, ahol az emberek nem nagyon ismerték a más népeket.
- Szerintem mindenki erős, aki fel tudja dolgozni a múltat. *Seles nem veszi a tréfát, komolyan válaszol.* De Leon fizikailag is nagyon erős, én erre gondoltam. Sok ember az, és nem riad meg még attól sem, ha olyan veszedelmes és agyafúrt kis elf lányokkal találkozik, mint te. *Mondja most már mosolyogva, a végén viccesen oldalba bökve beszélgetőtársát.*
- Hogy én? Nos, én… *Ismeri magát, nem tudja palástolni, hogy még mindig fáj erről beszélnie. Nem is kell eltitkolnia, hiszen ez az igazság. Ha valaki nem dolgozta még fel az életében ért traumákat, akkor az – elsősorban – ő.* A férjem a városi őrség tagja volt, és egyszer összetűzésbe került egy rablóbandával. Azt hitte, elűzte őket, de egyik este… *Nagyot nyel, és látszik rajta, hogy kissé újra átéli az eseményeket.* Egyik este eljöttek a házunkhoz, hogy bosszút álljanak. A férjem meghalt, a házam elégett. Nem maradt semmi az előző életemből.
- Az előző életemből… Milyen különös ezt mondani. *Mosolyog, mintha csak valami rossz álomból ébredt volna az imént.* Már nem vagyok az, aki akkor voltam, és így van ez rendben.
*Szerencsére Zsenge tesz róla, hogy felvidítsa. Fél perc sem telik belé, de Seles már könnyesre neveti magát azon, ahogy a lány Pyr árnyékszék fölé guggoláshoz hasonlító harci pózát imitálja.*
- Rossz végén fogta a kardot? *Kacag.* Bánom, hogy nem láthattam azt a kiképzést. Te tudsz vívni, Zsenge? *Figyelmét láthatóan elkerüli, hogy Zsenge hogy viszonyul Pyrhez, mert még nem ismeri a történetüket.*
- Csak arra ügyelj, hogy mindenfélét egyél. *Mutat a zöldséggel, hússal teli szendvics alkotóelemeire.* Attól leszel egészséges!
*Seles megszeppen, hogy Zsenge nem tudja, milyen napokra célozgat. Egyrészt, mert nem érzi magában a kurázsit, hogy ő magyarázza el ezt a lánynak, másrészt pedig, mert fogalma sincs, ez az elfeknél hogy működik.*
- Ööö, hát tudod, a nőknek havonta fáj a hasa. *Mondja röviden és velősen, és reméli, hogy Zsenge nem faggatja ki az egészről, hanem bekattan neki, miről van szó. Elég idősnek tűnik már hozzá. Elcsodálkozik rajta, hogy az elf lány milyen jártas az Erdőszellemmel kapcsolatban, és egy pillanatra arra gondol, hogy őt valahogy soha nem nevelték az erdő tiszteletére, mégis az erdőnek köszönheti mindazt, amit eddig megszerzett.*
~ Vajon mit gondolnának rólam a szüleim? Vajon a nagyapa mit gondolna? Persze azon kívül, hogy ne közösködjek egy öreg kalózzal. Igen, ezt valószínűleg megjegyezné. ~ *Mosolyog magában.*
*Őszintén szólva egy pillanatra sem gondolta volna, hogy az egyszerű rákérdezéstől a lánynak megered a nyelve, és elmeséli a teljes történetet, hogy hogy került ide, minden borzalmával együtt. Talán azért teszi, hogy kiadja magából, mindenesetre Seles a legjobb hallgatóság hozzá, részvéttel arcán hallgatja végig a fiatal lány mondandóját, és odafigyel minden részletre. Persze sejthető volt, hogy egy az erdő közepén talált, megijedt lányt valami baj érte, ezért keveredett Vadvédbe, de a história szomorúbb, mint hitte. Mikor a lányon már látja, hogy nagyon küzd magával, nem tudja visszafogni magát, mellé lép, és ha engedi megöleli, megsimogatja a haját.*
- Szegénykém, annyira sajnálom. *Még egy csókot is hint a lány búbjára, kicsit úgy, ahogy őt vigasztalták annak idején a családjában. Már elengedi, mellé guggol.* Ne haragudj, hogy firtattam, lehet, hogy nem kellett volna. De, azt hiszem, ha magamból indulok ki, jól tetted, hogy elmondtad. Talán ez is segít abban, hogy könnyebben tudj aludni. Vagy ha úgy érzed, hogy beszélni szeretnél valakivel, hozzám bármikor odajöhetsz, és biztosra veszem, hogy Leon se haragudna érte. Szereti a gyerekeket, habár te már elég nagy vagy ahhoz, hogy klasszikus értelemben véve „gyerek” legyél. *Mutat rá.* Vadásznak, igaz, tényleg elég kicsi. Ezek szerint találtam egy íjásztársat. *Mosolyog a lányra.* Ami pedig a piszkálást illeti… *Ujjával fenyegető mozdulatot tesz.* Csak csínján! *Felkel, és körülnéz.* ~ Rendet kell raknom. ~
- Ha tudom, hogy milyen körülmények közül jutottál ide, nem szóltam volna rád aznap. Remélem, nem haragszol! *Pakolni kezdi az ételeket, amiket Zsenge szerteszét hagyott a szendvicshez, de még mindig a hallottakon gondolkodik. Hirtelen visszafordul felé.* Zsenge? Lehet, hogy butaságot kérdezek, de egy valamit nem értek a történetedből. Hol vannak a szüleid? Ha ennyire szeretnek, az első dolgunk kéne legyen, hogy visszavigyünk hozzájuk. Biztosan hiányzol nekik.
3292. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-12 16:09:21
Üzenet elküldve: 2018-05-12 16:09:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel magányosan//
*Mikor felébred és körülnéz a szobájában, elég üresnek találja az elf, nem túl otthonos, nem is érzi jól magát az előző társaság nélkül. Igaz a két tündér nagyon aranyos, akiket megismert, na és pont egymás segítségére lehetnének. Elő is vesz egy pergament, amit az asztalra helyez és a tintában megmártva a tollát, írni is kezd:
Pyr az Erdőszellem, vagy ahogy mások nevezik Eeyr tanaival megtanulhatja a szükséges varázslatot, ami talán visszavarázsolja Ertatsnoy szárnyait.
Mikor végez az asztalán hagyja, mert hasznos gondolat, jobban is érzi magát, hogy leírta és nyoma van valahol. A könyveire mered tekintete, annyi kutatómunka és annyi gyakorlással még mindig nem tud mindent, tanulnia kell, de nem tudja hol kezdje az egészet. Régen, amíg nem voltak istennek nevezett entitások, addig minden annyival könnyebb volt. Nagyot sóhajt és karjaira fektetve fejét elterül az asztalon. Olyan szomorú, valami vagy valaki annyira hiányzik neki, de nem tudja ki vagy mi lehet, de abban biztos, hogy nem a Vadvértben tartózkodik az a bizonyos személy vagy dolog.* ~Mi tévő legyek?~
*Mikor felébred és körülnéz a szobájában, elég üresnek találja az elf, nem túl otthonos, nem is érzi jól magát az előző társaság nélkül. Igaz a két tündér nagyon aranyos, akiket megismert, na és pont egymás segítségére lehetnének. Elő is vesz egy pergament, amit az asztalra helyez és a tintában megmártva a tollát, írni is kezd:
Pyr az Erdőszellem, vagy ahogy mások nevezik Eeyr tanaival megtanulhatja a szükséges varázslatot, ami talán visszavarázsolja Ertatsnoy szárnyait.
Mikor végez az asztalán hagyja, mert hasznos gondolat, jobban is érzi magát, hogy leírta és nyoma van valahol. A könyveire mered tekintete, annyi kutatómunka és annyi gyakorlással még mindig nem tud mindent, tanulnia kell, de nem tudja hol kezdje az egészet. Régen, amíg nem voltak istennek nevezett entitások, addig minden annyival könnyebb volt. Nagyot sóhajt és karjaira fektetve fejét elterül az asztalon. Olyan szomorú, valami vagy valaki annyira hiányzik neki, de nem tudja ki vagy mi lehet, de abban biztos, hogy nem a Vadvértben tartózkodik az a bizonyos személy vagy dolog.* ~Mi tévő legyek?~
3291. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-11 21:31:32
Üzenet elküldve: 2018-05-11 21:31:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Konyha//
*Zsenge is felnevet azon, hogy még nem látott Seles csúnya elfeket.*
-Hát nem vesztettél sokat, de elárulom, hogy vannak elég csúnya példányai is fajunknak, akiket valószínű nem fogsz látni, mert elrejtőznek vagy ruhájuk takarásában élnek. *Valahogy a furán besötétedett bőrű Jayzion sem túl szép elf, lehet őt sem látta még az ember lány. Bár nem csodálkozna, hisz alig mozdulnak ki a szobából a kalózzal.*
- Jayzion sem valami szép elf, láttad már a bőrét milyen sötét lett? Azt mondta, hogy orkok nevelték és a szülei iránt érzett gyűlölete miatt lett szürke. Én mikor jobban láttam az arcát, elég csúnyának tűnt, volt rajta pár karcolás meg ilyenek! *Persze ezt valamivel halkabban újságolja, mintha valami hatalmas titkos felfedezés lenne, amit megoszt.*
-Akkor Leon még is gyenge, mert nehezen dolgozza fel a kalóz létét? *Érdeklődik kis huncut mosollyal a szája szélén, mert sikerült kiemelni a leglényegtelenebb részt, persze csak húzni akarja az emberlányt, na de kiderül mennyire vevő a viccelődésre.*
-Az erő nem minden, könnyen a másik ellen lehet fordítani. *legyint egyet, mintha már oly sok nála jóval erősebbet győzött volna le, ha valami megy a kicsi elfnek, az a hencegés teljes magabiztosságot sugallva, de azért a jobb emberismerettel rendelkezők átlátnak rajta, hogy milyen kis gyerekes valójában.*
-Na és veled mi lett, mikor alábecsültél valakit? *Érdeklődik, mikor Seles elmereng a távolba nézve.*
-Pyr? *Felkuncog jóízűen.* Ő egy kis kakas! Láttad volna, amikor gyakorolt harcolni! Kettégörnyedten röhögtem rajta, a kardot a rossz végén fogta meg, majd beállt támadó pózba... *Kitör még jobban a nevetés az elfből és feláll, hogy megmutassa a következő beállást, ami emlékeztet inkább egy illemhelyiség felett szorongó valamira.* Ez volt a támadópóza! Azt hittem mentem tojik egy tojást! *Lehuppan a székre és az asztalt csapdossa a tenyerével nevetés közben.*
-Csak sajnos nem tyúk volt, hogy toljon is... *Fejezi be és le is nyugszik közbe, reméli sikerül megnevettetnie Selest ezzel a kis történettel.*
-Amúgy ja, jól kijövünk, biztos mert mind a ketten olyan gyerekesek vagyunk még. *Húzza mosolyra a száját, de valahogy más is van abban, ahogyan a tündérről beszél.*
-Igen, vannak akik nem esznek húst, mert vigyázniuk kell az alakjukra, mert a meggyőződés, ha elfre gondol bárki is, az, hogy véknyak és kecsesek, na de van akinek tennie kell ezért és vannak a szerencsések, mint én, akiket nem érint ez elhízás veszélye. *Büszkén ki is húzza magát, hogy ja ő bizony vékony és jól érzi magát, hogy sokat ehet.*
-Rosszul vagy? Milyen napokon? *Érdeklődik, mert láthatóan nem ért semmit a most történtekből, na de nem is foglalkozik többet vele egyelőre, csak kérdez.*
-Ezt hamar le lehet mozogni, csak futsz reggel pár kört az udvarban és annyi. *Nem hiszi, hogy néha ha valaki többet eszik mint szokott elhízhatna, na de tudja, hogy sok idősebb lány nyafog emiatt a probléma miatt, de tenni nem tesznek semmit ellene.*
-Igen, az Erdőszellem kiszámíthatatlan és ezért jobb, ha nem haragítod magadra és odafigyelsz a környezetedre. *Jegyzi meg, ő mindig is az erdőben élt, csak nem ezen a részén, szóval számára nem is létezik más istenség.*
-Ő... *A feltett kérdéstől hirtelen elkomolyodik Zsenge arcvonása, eltűnik gyerekes mosolya és nyel is egy nagyot, mielőtt belekezdene.*
-Én éppen a vadászavatómra készültem, a családom híres volt íjászairól és hát rajtam volt a sor... én lehettem volna a valaha élt legfiatalabb vadász... *Tart egy kis szünetet és babrálni kezdi a felsője alját a kezével, miközben inkább az asztal lapjára néz.*
-Az volt a feladat, hogy levadásszak egy őzet... Aki a legnagyobb zsákmánnyal tér vissza az nyer és hát nagy büszkeség lett volna, ezért a bátyámmal kimerészkedtünk az erdő mélyének szélére, hogy majd onnan szerzünk egy igen különleges példány, amit meg is találtunk. Ott állt, célba vettem és el is találtam. Örömömben a hátra kaptam az íjam és hát a földbe szúrt nyilakkal foglalkoztam, hogy vissza tegyem a tegezbe, eközben a testvérem elindult a zsákmányért, amit haza kellett volna vinnünk, csak hogy nem csak mi néztük ki magunknak azt az őzet, hanem... *szipog egyet és ruhája ujját elhúzza az orra előtt, kicsit könnybe lázad a szeme is, de látszik, hogy küzdd ellene. Minden éjjel újra, meg újra átéli ezt, szóval nem nehéz beszélnie róla, bár csak ne így lenne.*
-Ott volt egy medve is, ami felbőgött és a bátyám felé indult! Ő azonnal rám kiáltott, hogy fel a fára és fussak ágról ágra, amíg csak tudok. Annyira féltem, hogy fel sem fogtam mit teszek, csak tettem, amit mondott, miközben hallottam ahogy darabokra tépik és a kínzó kiáltásától még a mai napig rosszul érzem magam... *Na igen, sikerült elmondania, nem sírta el magát, na de pár csepp azért lefolyt az arcán, látszik hogy nagyon megviseli a dolog, de nem fél beszélni róla.*
-Minden éjjel újra és újra átélem az egészet egy rémálomban, ahol a menekülés helyett a testvérem széttépését is átélem, de nem bírom túl jól és mindig izzadtan riadok fel. Reméltem, ha elmondom valakinek, azzal jobb lesz, de nem lett jobb, szóval így is kerülök ide éjnek évadján... *Vallja be és a szájába harap, közben elnyúl egy sütiért és próbál visszaszellemülni a vidámságba, biztos benne, hogy elég lehangoló a története.*
-Na igen és utána találkoztam a többiekkel, egy szavát sem értettem Leonnak és hát muszáj bevallanom, de élvezem húzni őt, mert olyan indulatosan mindig helyre akar tenni, engem otthon kincsnek tekintettek, mert a mi kolóniánkban ritka volt a gyerek, szóval el voltam kényeztetve és nem nagyon nevelgetett senki. *Mosolyodik el, talán így megérti az emberlány, hogy fog még pimaszkodást látni, de ezzel nem bántani akarja a szerelmét, csak jól szórakozik a dolgon.*
//Konyha//
*Zsenge is felnevet azon, hogy még nem látott Seles csúnya elfeket.*
-Hát nem vesztettél sokat, de elárulom, hogy vannak elég csúnya példányai is fajunknak, akiket valószínű nem fogsz látni, mert elrejtőznek vagy ruhájuk takarásában élnek. *Valahogy a furán besötétedett bőrű Jayzion sem túl szép elf, lehet őt sem látta még az ember lány. Bár nem csodálkozna, hisz alig mozdulnak ki a szobából a kalózzal.*
- Jayzion sem valami szép elf, láttad már a bőrét milyen sötét lett? Azt mondta, hogy orkok nevelték és a szülei iránt érzett gyűlölete miatt lett szürke. Én mikor jobban láttam az arcát, elég csúnyának tűnt, volt rajta pár karcolás meg ilyenek! *Persze ezt valamivel halkabban újságolja, mintha valami hatalmas titkos felfedezés lenne, amit megoszt.*
-Akkor Leon még is gyenge, mert nehezen dolgozza fel a kalóz létét? *Érdeklődik kis huncut mosollyal a szája szélén, mert sikerült kiemelni a leglényegtelenebb részt, persze csak húzni akarja az emberlányt, na de kiderül mennyire vevő a viccelődésre.*
-Az erő nem minden, könnyen a másik ellen lehet fordítani. *legyint egyet, mintha már oly sok nála jóval erősebbet győzött volna le, ha valami megy a kicsi elfnek, az a hencegés teljes magabiztosságot sugallva, de azért a jobb emberismerettel rendelkezők átlátnak rajta, hogy milyen kis gyerekes valójában.*
-Na és veled mi lett, mikor alábecsültél valakit? *Érdeklődik, mikor Seles elmereng a távolba nézve.*
-Pyr? *Felkuncog jóízűen.* Ő egy kis kakas! Láttad volna, amikor gyakorolt harcolni! Kettégörnyedten röhögtem rajta, a kardot a rossz végén fogta meg, majd beállt támadó pózba... *Kitör még jobban a nevetés az elfből és feláll, hogy megmutassa a következő beállást, ami emlékeztet inkább egy illemhelyiség felett szorongó valamira.* Ez volt a támadópóza! Azt hittem mentem tojik egy tojást! *Lehuppan a székre és az asztalt csapdossa a tenyerével nevetés közben.*
-Csak sajnos nem tyúk volt, hogy toljon is... *Fejezi be és le is nyugszik közbe, reméli sikerül megnevettetnie Selest ezzel a kis történettel.*
-Amúgy ja, jól kijövünk, biztos mert mind a ketten olyan gyerekesek vagyunk még. *Húzza mosolyra a száját, de valahogy más is van abban, ahogyan a tündérről beszél.*
-Igen, vannak akik nem esznek húst, mert vigyázniuk kell az alakjukra, mert a meggyőződés, ha elfre gondol bárki is, az, hogy véknyak és kecsesek, na de van akinek tennie kell ezért és vannak a szerencsések, mint én, akiket nem érint ez elhízás veszélye. *Büszkén ki is húzza magát, hogy ja ő bizony vékony és jól érzi magát, hogy sokat ehet.*
-Rosszul vagy? Milyen napokon? *Érdeklődik, mert láthatóan nem ért semmit a most történtekből, na de nem is foglalkozik többet vele egyelőre, csak kérdez.*
-Ezt hamar le lehet mozogni, csak futsz reggel pár kört az udvarban és annyi. *Nem hiszi, hogy néha ha valaki többet eszik mint szokott elhízhatna, na de tudja, hogy sok idősebb lány nyafog emiatt a probléma miatt, de tenni nem tesznek semmit ellene.*
-Igen, az Erdőszellem kiszámíthatatlan és ezért jobb, ha nem haragítod magadra és odafigyelsz a környezetedre. *Jegyzi meg, ő mindig is az erdőben élt, csak nem ezen a részén, szóval számára nem is létezik más istenség.*
-Ő... *A feltett kérdéstől hirtelen elkomolyodik Zsenge arcvonása, eltűnik gyerekes mosolya és nyel is egy nagyot, mielőtt belekezdene.*
-Én éppen a vadászavatómra készültem, a családom híres volt íjászairól és hát rajtam volt a sor... én lehettem volna a valaha élt legfiatalabb vadász... *Tart egy kis szünetet és babrálni kezdi a felsője alját a kezével, miközben inkább az asztal lapjára néz.*
-Az volt a feladat, hogy levadásszak egy őzet... Aki a legnagyobb zsákmánnyal tér vissza az nyer és hát nagy büszkeség lett volna, ezért a bátyámmal kimerészkedtünk az erdő mélyének szélére, hogy majd onnan szerzünk egy igen különleges példány, amit meg is találtunk. Ott állt, célba vettem és el is találtam. Örömömben a hátra kaptam az íjam és hát a földbe szúrt nyilakkal foglalkoztam, hogy vissza tegyem a tegezbe, eközben a testvérem elindult a zsákmányért, amit haza kellett volna vinnünk, csak hogy nem csak mi néztük ki magunknak azt az őzet, hanem... *szipog egyet és ruhája ujját elhúzza az orra előtt, kicsit könnybe lázad a szeme is, de látszik, hogy küzdd ellene. Minden éjjel újra, meg újra átéli ezt, szóval nem nehéz beszélnie róla, bár csak ne így lenne.*
-Ott volt egy medve is, ami felbőgött és a bátyám felé indult! Ő azonnal rám kiáltott, hogy fel a fára és fussak ágról ágra, amíg csak tudok. Annyira féltem, hogy fel sem fogtam mit teszek, csak tettem, amit mondott, miközben hallottam ahogy darabokra tépik és a kínzó kiáltásától még a mai napig rosszul érzem magam... *Na igen, sikerült elmondania, nem sírta el magát, na de pár csepp azért lefolyt az arcán, látszik hogy nagyon megviseli a dolog, de nem fél beszélni róla.*
-Minden éjjel újra és újra átélem az egészet egy rémálomban, ahol a menekülés helyett a testvérem széttépését is átélem, de nem bírom túl jól és mindig izzadtan riadok fel. Reméltem, ha elmondom valakinek, azzal jobb lesz, de nem lett jobb, szóval így is kerülök ide éjnek évadján... *Vallja be és a szájába harap, közben elnyúl egy sütiért és próbál visszaszellemülni a vidámságba, biztos benne, hogy elég lehangoló a története.*
-Na igen és utána találkoztam a többiekkel, egy szavát sem értettem Leonnak és hát muszáj bevallanom, de élvezem húzni őt, mert olyan indulatosan mindig helyre akar tenni, engem otthon kincsnek tekintettek, mert a mi kolóniánkban ritka volt a gyerek, szóval el voltam kényeztetve és nem nagyon nevelgetett senki. *Mosolyodik el, talán így megérti az emberlány, hogy fog még pimaszkodást látni, de ezzel nem bántani akarja a szerelmét, csak jól szórakozik a dolgon.*
3290. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-11 19:51:50
Üzenet elküldve: 2018-05-11 19:51:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Zara megjegyzésére csak vigyorog, mint a vadalma. Persze, hogy jellemző. Bajdinak elegendő az önbizalma hozzá, hogy bármi visszautasításban ne azt nézze, hogy ő maga esetleg hol hibázott. A nő nem tudta értékelni, következésképp meg sem érdemli, téma lezárva.*
- Hát mit kéne tennie, édesem? *kérdez vissza kicsit csúfondárosan* Persze ki is mehetne az erdőbe, és elszakíthatna egy bocsot az anyjától, de méltó az egy druidához?
*Szinte már hallja is a replikát, felemeli a a kezét tiltakozóan, hogy a szemrehányásnak elejét vegye, ha sikerül.*
- Igen, tudom, hogy mire gondolsz. A kereskedőnél sem palántából nőtt ki az az állat. De hadd legyünk ennyire képmutatóak! Kicsit olyan ez, mint egy jó sült. Ha a mészáros hozza az alapanyagot, azt megveszed, és minden aggály nélkül jól belaksz. De ha a ropogós malacsült alapanyagát élve látod, amint pici, cuki turcsi orrával szimatol és kedves hangon röfög, akkor nem biztos, hogy a böllérkés után szaladsz.
*Úgy néz ki, hogy eldöntetett, hogy Artheniorba fognak zarándokolni, legfeljebb a mikor kérdéses még. Bajdi még mindig úgy gondolja, hogy Pycta engedélye nélkül nem lenne szerencsés nekivágni, ezt minden bizonnyal zokon venné az elf.*
- Csak tudnám, hogy miért van az az érzésem, hogy pánikba esnél vagy körberöhögnél, ha illő módon térde borulnék előtted és a kezedért esedeznék? *teszi fel a költői kérdést vigyorogva a csók után. Azt már nem teszi hozzá, hogy ő lepődne meg legjobban, ha ilyesmire tagadtatná magát. Nagyon kedveli a vörös hajút, minden együtt töltött perc kellemes vele, de nem tudná elképzelni, hogy férjként és feleségként éljenek. Hiszen az hűséget is feltételez. Brr!
Közben Leon ártatlannak tűnő gesztusa komoly hullámokat kavar. Bajdi értetlenül figyeli ahogy a tündér felkiált, és a meglehetősen modortalan érdeklődés után ki is borul.*
- Mi a?... *képed el, és amikor Ert nekiront Leonnak, ugrik egyet, és a tündér karját megragadva próbálja elválasztani a küzdő feleket, bár komoly küzdelemről beszélni azért enyhe túlzás lenne.*
- Nyugi... nyugalom! *Ha sikerül neki, akkor a tündér és az egykori kalóz közé áll.* De hát nem történt semmi, mi a baj?
*Nem tud arról, hogy Leon esetleg fájdalmat okozhatott Ertnek, ezért is az értetlenség és a kérdés, és ha már úgy alakult, hogy önjelölt bíróként kell fellépnie, Leon is kap egy zord pillantást.*
- Ez mire volt jó? Fáj, ha emberi módon kéne megszólalnod?
*Sóhajt egyet.*
- Komolyan úgy érzem magam, mint egy dada, akinek két vásott kölyök között kéne rendet tennie. Most szólj hozzá!
*Az utolsó mondat már Zarának szól egy vigyor kíséretében. Az pedig igazán szerencse, hogy a Vadvéd környékén mostanában nyugalom honol, mert az ilyen ébernek nem nevezhető őrség ideje alatt csak az nem sétálhatna be a kapun, aki nem akar.*
*Zara megjegyzésére csak vigyorog, mint a vadalma. Persze, hogy jellemző. Bajdinak elegendő az önbizalma hozzá, hogy bármi visszautasításban ne azt nézze, hogy ő maga esetleg hol hibázott. A nő nem tudta értékelni, következésképp meg sem érdemli, téma lezárva.*
- Hát mit kéne tennie, édesem? *kérdez vissza kicsit csúfondárosan* Persze ki is mehetne az erdőbe, és elszakíthatna egy bocsot az anyjától, de méltó az egy druidához?
*Szinte már hallja is a replikát, felemeli a a kezét tiltakozóan, hogy a szemrehányásnak elejét vegye, ha sikerül.*
- Igen, tudom, hogy mire gondolsz. A kereskedőnél sem palántából nőtt ki az az állat. De hadd legyünk ennyire képmutatóak! Kicsit olyan ez, mint egy jó sült. Ha a mészáros hozza az alapanyagot, azt megveszed, és minden aggály nélkül jól belaksz. De ha a ropogós malacsült alapanyagát élve látod, amint pici, cuki turcsi orrával szimatol és kedves hangon röfög, akkor nem biztos, hogy a böllérkés után szaladsz.
*Úgy néz ki, hogy eldöntetett, hogy Artheniorba fognak zarándokolni, legfeljebb a mikor kérdéses még. Bajdi még mindig úgy gondolja, hogy Pycta engedélye nélkül nem lenne szerencsés nekivágni, ezt minden bizonnyal zokon venné az elf.*
- Csak tudnám, hogy miért van az az érzésem, hogy pánikba esnél vagy körberöhögnél, ha illő módon térde borulnék előtted és a kezedért esedeznék? *teszi fel a költői kérdést vigyorogva a csók után. Azt már nem teszi hozzá, hogy ő lepődne meg legjobban, ha ilyesmire tagadtatná magát. Nagyon kedveli a vörös hajút, minden együtt töltött perc kellemes vele, de nem tudná elképzelni, hogy férjként és feleségként éljenek. Hiszen az hűséget is feltételez. Brr!
Közben Leon ártatlannak tűnő gesztusa komoly hullámokat kavar. Bajdi értetlenül figyeli ahogy a tündér felkiált, és a meglehetősen modortalan érdeklődés után ki is borul.*
- Mi a?... *képed el, és amikor Ert nekiront Leonnak, ugrik egyet, és a tündér karját megragadva próbálja elválasztani a küzdő feleket, bár komoly küzdelemről beszélni azért enyhe túlzás lenne.*
- Nyugi... nyugalom! *Ha sikerül neki, akkor a tündér és az egykori kalóz közé áll.* De hát nem történt semmi, mi a baj?
*Nem tud arról, hogy Leon esetleg fájdalmat okozhatott Ertnek, ezért is az értetlenség és a kérdés, és ha már úgy alakult, hogy önjelölt bíróként kell fellépnie, Leon is kap egy zord pillantást.*
- Ez mire volt jó? Fáj, ha emberi módon kéne megszólalnod?
*Sóhajt egyet.*
- Komolyan úgy érzem magam, mint egy dada, akinek két vásott kölyök között kéne rendet tennie. Most szólj hozzá!
*Az utolsó mondat már Zarának szól egy vigyor kíséretében. Az pedig igazán szerencse, hogy a Vadvéd környékén mostanában nyugalom honol, mert az ilyen ébernek nem nevezhető őrség ideje alatt csak az nem sétálhatna be a kapun, aki nem akar.*
3289. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-11 14:27:56
Üzenet elküldve: 2018-05-11 14:27:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Tessék, most megtaláltad jellemhibáim egyikét. Úgyis mindig hibát keresel bennem. *Vonja meg a vállát, de szavaiban semmi komolyság sincs, csupán tréfál. Pedig tényleg így van, nemrég épp az volt a téma, hogy a csuhásnak milyen hibái vannak, s most kiderült, hogy a nőket csak felületesen nézi meg kívülről. Az olyan apróságok, mint a tetoválás elkerüli a figyelmét.*
- Sosem voltam még csajos csevejen, így vajmi kevés fogalmam van arról, mi folyik egy ilyen beszélgetésen. De neked feltétel nélkül elhiszem, hogy ez a téma. *Mosolyog a topázszeműre. Persze érzi a célzást, hogy a sok erős kar és hátsó kibeszélése alkalmával az ő fizikai adottságai sem maradhatnak kitárgyalatlanul.
A csókok után más mederben folytatódik a beszélgetés, amelyet a csuhás vetett fel. Eddig halogatta ezt a témát, mert maga sem örül, hogy hatokig távol lesz Aenae-től, az erdőtől és az erődtől. De bízik bennük, ahogy abban is, ha visszatér, még állni fog Vadvéd és Aenae sem csatangol csak úgy el.*
- Rendben, de örülnék, ha valaki legalább elkísérne, hogy biztonságban odaérj. akkor nem kell aggódnom, hogy egyedül kóborolsz. *Mondja mosolyogva.*
- Bár a várostól jobban féltelek, mint az erdőtől. *Egészíti ki. Érdekes lehet ez a gondolat, de az erdőben legalább tudja a vándor, hogy mire számítson, míg a városban olyan álnok és cselszövő ragadozók laknak, amelyeket sohasem tűrne meg a Fákban Lakó erdejében.*
- Nem mondom meg, hogy mit tegyél és mit nem, emlékszel. Csak azt kérem, hogy mindig vigyázz magadra és használd a fejed. *Aenae okos lány, nem is akármilyen okos. Meg van a magához való esze, csak olykor elég meggondolatlan és csak utólag döbben rá, hogy mennyire veszélyes volt, amit csinált. A csuhás tudja, hogy nem védheti meg mindentől, de szeretné biztonságban tudni.*
- Sietni fogok vissza, nekem is nagyon fogsz hiányozni. *Tudja, hogy ez elég sutára sikerült, de számára a magány nem büntetés, de ettől még ugyanúgy hiányozna neki a topázszemű, mint fordítva.*
- Tessék, most megtaláltad jellemhibáim egyikét. Úgyis mindig hibát keresel bennem. *Vonja meg a vállát, de szavaiban semmi komolyság sincs, csupán tréfál. Pedig tényleg így van, nemrég épp az volt a téma, hogy a csuhásnak milyen hibái vannak, s most kiderült, hogy a nőket csak felületesen nézi meg kívülről. Az olyan apróságok, mint a tetoválás elkerüli a figyelmét.*
- Sosem voltam még csajos csevejen, így vajmi kevés fogalmam van arról, mi folyik egy ilyen beszélgetésen. De neked feltétel nélkül elhiszem, hogy ez a téma. *Mosolyog a topázszeműre. Persze érzi a célzást, hogy a sok erős kar és hátsó kibeszélése alkalmával az ő fizikai adottságai sem maradhatnak kitárgyalatlanul.
A csókok után más mederben folytatódik a beszélgetés, amelyet a csuhás vetett fel. Eddig halogatta ezt a témát, mert maga sem örül, hogy hatokig távol lesz Aenae-től, az erdőtől és az erődtől. De bízik bennük, ahogy abban is, ha visszatér, még állni fog Vadvéd és Aenae sem csatangol csak úgy el.*
- Rendben, de örülnék, ha valaki legalább elkísérne, hogy biztonságban odaérj. akkor nem kell aggódnom, hogy egyedül kóborolsz. *Mondja mosolyogva.*
- Bár a várostól jobban féltelek, mint az erdőtől. *Egészíti ki. Érdekes lehet ez a gondolat, de az erdőben legalább tudja a vándor, hogy mire számítson, míg a városban olyan álnok és cselszövő ragadozók laknak, amelyeket sohasem tűrne meg a Fákban Lakó erdejében.*
- Nem mondom meg, hogy mit tegyél és mit nem, emlékszel. Csak azt kérem, hogy mindig vigyázz magadra és használd a fejed. *Aenae okos lány, nem is akármilyen okos. Meg van a magához való esze, csak olykor elég meggondolatlan és csak utólag döbben rá, hogy mennyire veszélyes volt, amit csinált. A csuhás tudja, hogy nem védheti meg mindentől, de szeretné biztonságban tudni.*
- Sietni fogok vissza, nekem is nagyon fogsz hiányozni. *Tudja, hogy ez elég sutára sikerült, de számára a magány nem büntetés, de ettől még ugyanúgy hiányozna neki a topázszemű, mint fordítva.*
3288. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-11 10:29:47
Üzenet elküldve: 2018-05-11 10:29:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Éné és a buzgó vére//
* Gondolta Denzack, hogy Kagaenae kedvére lesz az ötlet, így el is indul a nő mellett a kapu irányába. Már párszor megfigyelte, hogy miként működik a kapu, így, könnyedén ki tudja engedni Kagaenaet. *
- Rendben, vigyázz magadra!
* Búcsúzik el a lánytól, hiszen sosem lehet tudni, hogy aki kilép a kapun, vajon valaha visszatér-e és egyáltalán életben marad-e, hiszen már Lyzék is egy jó ideje távol vannak. Denzack neki is áll becsukni a kaput, mikor egy vaskos kéz erős szorítását érzi a vállán. A sötételf rögvest hátra is pillant és meglátja, hogy a kézhez egy őr tartozik, aki éppen kérdőre vonja, hogy mégis mi a franc folyik itt. *
- Parancsba kaptam, hogy ki kell őt engednem, mellesleg, ha bármi baj történne én magamra vállalom a felelősséget.
* Az őr biccent egyet, majd tovább áll. Innentől kezdve Denzack már csak reménykedhet, hogy nem fog történni semmi komoly a lánnyal, hiszen akkor rajta szorul a hurok. Ezután elindul, hogy új feladatot kérjen. *
* Gondolta Denzack, hogy Kagaenae kedvére lesz az ötlet, így el is indul a nő mellett a kapu irányába. Már párszor megfigyelte, hogy miként működik a kapu, így, könnyedén ki tudja engedni Kagaenaet. *
- Rendben, vigyázz magadra!
* Búcsúzik el a lánytól, hiszen sosem lehet tudni, hogy aki kilép a kapun, vajon valaha visszatér-e és egyáltalán életben marad-e, hiszen már Lyzék is egy jó ideje távol vannak. Denzack neki is áll becsukni a kaput, mikor egy vaskos kéz erős szorítását érzi a vállán. A sötételf rögvest hátra is pillant és meglátja, hogy a kézhez egy őr tartozik, aki éppen kérdőre vonja, hogy mégis mi a franc folyik itt. *
- Parancsba kaptam, hogy ki kell őt engednem, mellesleg, ha bármi baj történne én magamra vállalom a felelősséget.
* Az őr biccent egyet, majd tovább áll. Innentől kezdve Denzack már csak reménykedhet, hogy nem fog történni semmi komoly a lánnyal, hiszen akkor rajta szorul a hurok. Ezután elindul, hogy új feladatot kérjen. *
3287. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-11 10:16:51
Üzenet elküldve: 2018-05-11 10:16:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Éné és a buzgó vére//
*Aenae nem azért akar szabadulni a sötételftől, mert az sötételf, hanem egész egyszerűen azért, mert nem kíván magának társaságot. Semmiféle társaságot.*
- Ó, remek lenne, köszönöm.
*Mosolyog rá ismét a férfira. Ez így mégis könnyebb, ki is engedi a kapun és nem is akar a nyakába akaszkodni, ez így roppant mód kényelmes.
Ha a férfi kinyitotta a kaput, akkor a lány kivezeti rajta a lovát és odakint nyeregbe is pattan. Továbbra sem egy nagy lovas és most ki is hagyott vagy egy hatot a lovaglásban, de azért már elég sokat fejlődött ahhoz, hogy viszonylag lazán tudja megindítani lovát.*
- Viszlát Jayzion. Majd jövök.
*Búcsúzik még a férfitől, aztán már vissza sem néz.*
*Aenae nem azért akar szabadulni a sötételftől, mert az sötételf, hanem egész egyszerűen azért, mert nem kíván magának társaságot. Semmiféle társaságot.*
- Ó, remek lenne, köszönöm.
*Mosolyog rá ismét a férfira. Ez így mégis könnyebb, ki is engedi a kapun és nem is akar a nyakába akaszkodni, ez így roppant mód kényelmes.
Ha a férfi kinyitotta a kaput, akkor a lány kivezeti rajta a lovát és odakint nyeregbe is pattan. Továbbra sem egy nagy lovas és most ki is hagyott vagy egy hatot a lovaglásban, de azért már elég sokat fejlődött ahhoz, hogy viszonylag lazán tudja megindítani lovát.*
- Viszlát Jayzion. Majd jövök.
*Búcsúzik még a férfitől, aztán már vissza sem néz.*
3286. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-11 09:34:41
Üzenet elküldve: 2018-05-11 09:34:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Éné és a buzgó vére//
* A nő válasza igencsak határozott, inkább lehet kihallani belőle azt, hogy már nagyon szabadulni akar a sötételftől. Denzack persze megért, ha azért mert nem kedveli a sötételfeket, mint sokan mások, de az is eszébe jut, hogy talán valami rosszban sántikál a nő. A férfi úgy gondolja, hogy ha erről van szó, akkor segít a lánynak, hátha később ezt majd ő is viszonozza. *
- Látom eléggé sietsz, szóval, ha szeretnél időt spórolni azzal, hogy az őröknek magyarázkodsz, én szívesen kiengedlek. Persze, csak, ha ez így neked is megfelel.
* A nő válasza igencsak határozott, inkább lehet kihallani belőle azt, hogy már nagyon szabadulni akar a sötételftől. Denzack persze megért, ha azért mert nem kedveli a sötételfeket, mint sokan mások, de az is eszébe jut, hogy talán valami rosszban sántikál a nő. A férfi úgy gondolja, hogy ha erről van szó, akkor segít a lánynak, hátha később ezt majd ő is viszonozza. *
- Látom eléggé sietsz, szóval, ha szeretnél időt spórolni azzal, hogy az őröknek magyarázkodsz, én szívesen kiengedlek. Persze, csak, ha ez így neked is megfelel.
3285. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-11 09:26:56
Üzenet elküldve: 2018-05-11 09:26:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Éné és a buzgó vére//
*Nem igazán tartja számon, hogy mikor ki van őrségben, azt az egy biztos csak, hogy őrá nem szokták kiosztani ezt a feladatot, nyilván azért nem, mert nincsenek különösebb kompetenciái ebben (sem). Mindenesetre a kapuhoz tartva belefut a sötételf Jayzionba, aki többet kérdez, mint arra Aenae fel van készülve.*
- 'Reggelt. Mennem kell. Dolgom van. Találkoznom kell valakivel. És köszönöm, de megleszek magam is.
*Mosolyog rá a férfire, közben meg a lova nyakát paskolja. Válasza határozott, valami csoda folytán nem hallani ki belőle azt a rengeteg kételyt, ami amúgy gyötri.*
*Nem igazán tartja számon, hogy mikor ki van őrségben, azt az egy biztos csak, hogy őrá nem szokták kiosztani ezt a feladatot, nyilván azért nem, mert nincsenek különösebb kompetenciái ebben (sem). Mindenesetre a kapuhoz tartva belefut a sötételf Jayzionba, aki többet kérdez, mint arra Aenae fel van készülve.*
- 'Reggelt. Mennem kell. Dolgom van. Találkoznom kell valakivel. És köszönöm, de megleszek magam is.
*Mosolyog rá a férfire, közben meg a lova nyakát paskolja. Válasza határozott, valami csoda folytán nem hallani ki belőle azt a rengeteg kételyt, ami amúgy gyötri.*
3284. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-11 09:19:48
Üzenet elküldve: 2018-05-11 09:19:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Éné és a buzgó vére//
* Amikor munka után érdeklődött Denzack, úgy gondolta valami izgalmas munkát fog kapni, erre most ételt kell vinnie az őröknek. Nem is érti miért éppen ilyen feladatot bíztak rá, hiszen véleménye szerint nem néz ki egy cselédlánynak. Nemhogy örülnének annak, hogy még dolgozni is akar, hanem rábízzák ezt az alja munkát. Míg az ételcsomagokat szállítja, szitkozódik is magában. Miután mindenkinek kiosztotta a jussát, elindul visszafelé, annak reményében, hogy végre valami normális munkát is fog kapni. Míg a konyha felé baktat, észreveszi Kagaenaet, aki éppen lovával lépked célirányosan az a kapu irányába. A sötételf le is szólítja, hátha segítségére lehet a nőnek és legalább addig sem kell csinálni a béna feladatait. *
- Üdv! Hová indulsz? Kell esetleg segítség vagy egy útitárs?
* Lelkesen teszi fel a kérdéseket, reménykedve, hogy végre valami izgalmas kalandban lehet része. *
* Amikor munka után érdeklődött Denzack, úgy gondolta valami izgalmas munkát fog kapni, erre most ételt kell vinnie az őröknek. Nem is érti miért éppen ilyen feladatot bíztak rá, hiszen véleménye szerint nem néz ki egy cselédlánynak. Nemhogy örülnének annak, hogy még dolgozni is akar, hanem rábízzák ezt az alja munkát. Míg az ételcsomagokat szállítja, szitkozódik is magában. Miután mindenkinek kiosztotta a jussát, elindul visszafelé, annak reményében, hogy végre valami normális munkát is fog kapni. Míg a konyha felé baktat, észreveszi Kagaenaet, aki éppen lovával lépked célirányosan az a kapu irányába. A sötételf le is szólítja, hátha segítségére lehet a nőnek és legalább addig sem kell csinálni a béna feladatait. *
- Üdv! Hová indulsz? Kell esetleg segítség vagy egy útitárs?
* Lelkesen teszi fel a kérdéseket, reménykedve, hogy végre valami izgalmas kalandban lehet része. *
3283. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-11 09:02:35
Üzenet elküldve: 2018-05-11 09:02:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Az étkezőben, majd távozóban//
//Éné és a buzgó vére//
*Nem akar igazán beszélgetni arról, hogy miért is eszik így, szerencsére Zsengusz sem forszírozza különösebben. Aenae a tányérjára szegezett tekintettel folytatja a táplálkozást, de hát ugye árgus szemekkel kell vizslatni, hogy mi is az, amit ki akar piszkálni.
Egyszer csak nagyon bizarr érzés lesz rajta úrrá, mintha távoli kürtszót hallana, nem elég, hogy hallja, de szinte érzi is, hallja a fülében a vére zubogását. Nem tudná megmagyarázni a dolgot, de zavartan kapja fel zsongó fejét.*
- Ti is hallottátok?
*A választ meg sem várva ugrik fel, nem törődik már a süteménnyel, sem semmivel, ugyanis vágyat érez arra, hogy menjen és feleljen a hívó szóra, méghozzá a lehető leggyorsabban tegye ezt meg.
Csak annyi időre megy vissza a szobájába, hogy magához vegye a szokott poncsóját, a konyháról egy kulacs vizet szerez, a következő pillanatban pedig már az istállóban van és a lovát nyergeli és vezeti ki az erőd udvarára. Topázsárga tekintete az őrséget kutatja, elvégre valaki ki kell, hogy engedje a kapun és be kell, hogy zárja azt utána. Tartóztatni senki nem tudja, de miért is akarna bárki így tenni? Magyarázatot sem fog adni senkinek, hiszen maga sem tudja a magyarázatot, csak azt tudja, hogy mennie kell, annak is csak ennyit fog mondani, aki kiengedi. Arcán ott az eltökéltség, de belülről valójában nagyon zavarodott.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.11 09:03:13
//Éné és a buzgó vére//
*Nem akar igazán beszélgetni arról, hogy miért is eszik így, szerencsére Zsengusz sem forszírozza különösebben. Aenae a tányérjára szegezett tekintettel folytatja a táplálkozást, de hát ugye árgus szemekkel kell vizslatni, hogy mi is az, amit ki akar piszkálni.
Egyszer csak nagyon bizarr érzés lesz rajta úrrá, mintha távoli kürtszót hallana, nem elég, hogy hallja, de szinte érzi is, hallja a fülében a vére zubogását. Nem tudná megmagyarázni a dolgot, de zavartan kapja fel zsongó fejét.*
- Ti is hallottátok?
*A választ meg sem várva ugrik fel, nem törődik már a süteménnyel, sem semmivel, ugyanis vágyat érez arra, hogy menjen és feleljen a hívó szóra, méghozzá a lehető leggyorsabban tegye ezt meg.
Csak annyi időre megy vissza a szobájába, hogy magához vegye a szokott poncsóját, a konyháról egy kulacs vizet szerez, a következő pillanatban pedig már az istállóban van és a lovát nyergeli és vezeti ki az erőd udvarára. Topázsárga tekintete az őrséget kutatja, elvégre valaki ki kell, hogy engedje a kapun és be kell, hogy zárja azt utána. Tartóztatni senki nem tudja, de miért is akarna bárki így tenni? Magyarázatot sem fog adni senkinek, hiszen maga sem tudja a magyarázatot, csak azt tudja, hogy mennie kell, annak is csak ennyit fog mondani, aki kiengedi. Arcán ott az eltökéltség, de belülről valójában nagyon zavarodott.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.11 09:03:13
3282. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-11 00:06:54
Üzenet elküldve: 2018-05-11 00:06:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
- Csak felemelt?
*Pislog nagy szemekkel a nőre.*
- De ő... ő az előbb...
*Még mindig reszket, mint a nyárfalevél, de utána Leon szavai szinte késként szakítanak a szívébe.*
- Ne! Ne merd a szádra venni anyámat, hallod?
*Kiabálja szinte teli torokból, majd teljes erőből elindul a férfi felé. Először azt hihetik, hogy meg akarja támadni Mikor odaér hozzá lelassít, két kezével pedig megragadja a férfi pólóját.*
- Ő nem! Ő sosem gyűlölt engem!
*Újra kiabálni kezd, miközben a fogása egyre gyengül, és a földre nem esik Leon lábai előtt. Átöleli a térdét és hangosan sírni kezd, közben pedig szipog is elég rendesen.*
- Csak felemelt?
*Pislog nagy szemekkel a nőre.*
- De ő... ő az előbb...
*Még mindig reszket, mint a nyárfalevél, de utána Leon szavai szinte késként szakítanak a szívébe.*
- Ne! Ne merd a szádra venni anyámat, hallod?
*Kiabálja szinte teli torokból, majd teljes erőből elindul a férfi felé. Először azt hihetik, hogy meg akarja támadni Mikor odaér hozzá lelassít, két kezével pedig megragadja a férfi pólóját.*
- Ő nem! Ő sosem gyűlölt engem!
*Újra kiabálni kezd, miközben a fogása egyre gyengül, és a földre nem esik Leon lábai előtt. Átöleli a térdét és hangosan sírni kezd, közben pedig szipog is elég rendesen.*
3281. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-05-10 15:39:30
Üzenet elküldve: 2018-05-10 15:39:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az étkezőben, reggel//
//Zsenge, Pyr, Aenae//
*Zsenge pír mögött kuncog, amikor Aenae megjegyzi, hogy milyen veszélyes a napszúrás és fel is vehetett volna valami kalapot. Persze a kuncogásból nevetés lesz, amint elbőgi magát a tündér, hogy mi van. Helyet foglal és az evéssel foglalkozik inkább, csak pár falat kell, hogy jobb közérzete legyen és elmúljon az éhsége, ami ébredés óta gyötri már.*
-Aha... én ettem már lassan és az nem ilyen. *Jegyzi meg és megvonja a vállát, különösebben nem fogja pont ezzel zaklatni tovább a tanárát. Még jó, hogy a sütire úgy felkapta a fejét.*
-Jaj, akkor idehozom én. *A jelek szerint Seles valami fiúmentes helyre tette el a sütijeit, hogy nehogy berabolják az egészet és elfogyjon egyből.*
-Na tessék, gondolom rég ettél már sütit, szóval nem ezen élsz, csak talán ma reggelire ez jobban fog esni. *Tolja a tálat Aenae elé, majd visszacsüccsen a helyére, hogy folytassa az evést. Ekkor érzi, hogy a mellette ülő bokán rúgja és egyből oldalra sandít szemével. Nem fordul oda, na de érti azért miért kapta a kis gesztust, ami mondjuk lehetett volna kellemesebb is, na de mindegy. hatalmasat harap a szendvicsébe, aminek hála az hamar el is fogy. Zsenge valahogy gyorsan eszik, nem direkt csinálja, csak megszokta, hogy hamar végez. Már nyúl is a teája felé, hogy azt is gyorsan lehajtsa. Közben persze minden nyelésnél egy kis hang jelzi, hogy mennyire nem ismeri az etikettet.*
//Zsenge, Pyr, Aenae//
*Zsenge pír mögött kuncog, amikor Aenae megjegyzi, hogy milyen veszélyes a napszúrás és fel is vehetett volna valami kalapot. Persze a kuncogásból nevetés lesz, amint elbőgi magát a tündér, hogy mi van. Helyet foglal és az evéssel foglalkozik inkább, csak pár falat kell, hogy jobb közérzete legyen és elmúljon az éhsége, ami ébredés óta gyötri már.*
-Aha... én ettem már lassan és az nem ilyen. *Jegyzi meg és megvonja a vállát, különösebben nem fogja pont ezzel zaklatni tovább a tanárát. Még jó, hogy a sütire úgy felkapta a fejét.*
-Jaj, akkor idehozom én. *A jelek szerint Seles valami fiúmentes helyre tette el a sütijeit, hogy nehogy berabolják az egészet és elfogyjon egyből.*
-Na tessék, gondolom rég ettél már sütit, szóval nem ezen élsz, csak talán ma reggelire ez jobban fog esni. *Tolja a tálat Aenae elé, majd visszacsüccsen a helyére, hogy folytassa az evést. Ekkor érzi, hogy a mellette ülő bokán rúgja és egyből oldalra sandít szemével. Nem fordul oda, na de érti azért miért kapta a kis gesztust, ami mondjuk lehetett volna kellemesebb is, na de mindegy. hatalmasat harap a szendvicsébe, aminek hála az hamar el is fogy. Zsenge valahogy gyorsan eszik, nem direkt csinálja, csak megszokta, hogy hamar végez. Már nyúl is a teája felé, hogy azt is gyorsan lehajtsa. Közben persze minden nyelésnél egy kis hang jelzi, hogy mennyire nem ismeri az etikettet.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346