Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínVadvédNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 89 (1761. - 1780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1780. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-30 15:13:59
 ÚJ
>Bayde Armannneth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Fürdőfelderítés//
//Fürdőzés//

*Tehát egy kicsit meglepte, hogy Xo ilyen egyenesen közölte, hogy mire vágyik. Tapasztalatai szerint ilyesmi fölöttébb ritkán fordul elő, talán azért, mert az ilyen közvetlen nőket a férfiak imádják szajháknak tekinteni. Persze ez ostobaság, Bajdi a maga részéről imádja az ilyen nőszemélyeket, már csak praktikus okokból is. Ezzel saját magának is meg tud spórolni hosszú és a sikerrel nem mindig kecsegtető köröket, melyek során szép szavakkal, udvarlással, gesztusokkal próbál birtokon kerülni. És bizony még az is gyakran előfordul, hogy tisztességtelen közeledését tisztességesnek veszik és a kiszemelt leányzó már a menyegzőt kezdi tervezni. Ezzel addig nincs is baj, míg a tévedés ki nem derül - persze csak azután, hogy a bájgúnár megkapta, amit akart - és a tévedésben élő lány felbőszült és jó karban lévő férfirokonai nem kezdik el keresni, különféle balesetveszélyes eszközökkel felszerelkezve.
De mos erről nem lehet szó, a mélységi világosan értésére adta, hogy ő is mihamarabb részesülni szeretne mindazon jóból, amit Zara már megtapasztalhatott. És Bayde nem irigy ember, még egy sötételfnek is hajlandó lenne a kedvére tenni. Már csak tudományos érdeklődés okán is.
De aztán váratlan irányt vesz a fordulatos társalgás, és Bayde csak két pislantás után fogja fel, hogy bizony át lett verve, valószínűleg előre megfontolt módon. Most persze érezhetné magát méltóságában megsértettnek, mert hogy néz az ki, hogy egy nőszemély, ráadásul egy mélységi gúnyt űz egy férfiből? Ez felháborító! De hát Bajdi nem az a vaskalapos fajta, így két gyors pislogás után csak jókedvűen nevet fel.*
- Ó, vagy úgy! Én már el is felejtettem azokat a hordókat, nem gondoltam volna, hogy ilyen mély benyomást tettem rád. De ha neked két hordó is elég, ám legyen!
*Nevetve veszi a barátságos öklözést, aztán megcsóválja a fejét.*
- Talán most meg kéne sértődnöm, hogy egy jól sikerült viccet ilyen otrombán toroltál meg, de nem vagyok haragtartó típus. Úgyhogy ha végül olyan fáradtnak éreznéd magad, hogy már elaludni sem tudsz, nyugodtan szólj! Szívesen segítek.
*A felhívásra az ajtóra néz és pár pillanatig nem tudja, hogy mitévő legyen.*
- Ez nagyon kedves tőled. *vigyorog a mélységire* Tehát az én fejem törjék be, ha pont rossz pillanatban nyitok be, ugye?
*Titokban azért reméli, hogy sikerül elcsípnie azt a bizonyos rossz pillanatot. Bár az a kiáltás ami ide csalta őket inkább hallatszott fájdalmasnak, de miért ne lehetne ez egyszer az életben igaz az a rendszerint kapatos hímneműek között terjengő történet, miszerint az együtt fürdőző hajadonok megmossák egymás hátát és ha már így hozta az alkalom, akár más is előfordulhat. E várakozástól függetlenül először megzörgeti az ajtót és csak pár szívdobbanásnyi idő múltán nyit be, hogy ha esetleg pucéran parádéznának a helyiség közepén, maguk elé kaphassanak valamit, vagy nyakig merülhessenek a dézsákba.*
- Valami baj van? *dugja be végül fejét a résre nyitott ajtón és igyekszik gyorsan felmérni a terepet. Természetesen nem aljas gonosztevőkre számít, akik rárontottak a venárokra, hanem izgalmas domborulatokra, de ezt is legalább olyan fontosnak találná.*
- Valami kiáltást hallottunk...

1779. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-30 14:05:03
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//fürdőzés//

*Ha mélyen belegondol, akkor talán jobb is, hogy anyjának soha nem szegezett neki egy ilyen kérdést, mert egészen biztosan szívszélhűdést kapott volna. Régebben mondjuk nem érdekelte különösebben a kérdéskör, de újabban kénytelen erre is gondolni, hiszen cseppet sem vágyik arra, hogy anyává váljon. Ez a gondolat eleve hátborzongató a számára, de azért még nem tagadna meg magától olyan dolgokat, amiket amúgy nagyon is élvez.*
- Rhéa félelmét azt ismerem. Csak azt gondoltam, hogy vannak más módszerek is, amikről nem írnak a könyvek, de azért ismerik őket a nők.
*Azért egyébként külön hálás, hogy Lyz és Zara nem firtatják, hogy miért is kérdez ilyeneket. Anyja firtatná, bár neki mondhatná azt, hogy egy barátnője akarja tudni, viszont az erdőmélyi erdőben aligha hivatkozhat holmi barátnőre. Persze lehetne általános érdeklődés is, mert végül is Aenae is egy ivarérett, felnőtt nő. Csak éppen ez az ivarérett, felnőtt nő még attól is frászban van, hogy le kellett vetkőznie más nők előtt, meg hogy másik meztelen testeket látott. De ő ugye egészen másként szocializálódott, olyan közegben, ahol nem fürdőznek társaságban, meg ahol nem tesznek fel ilyen kérdéseket másoknak.*
- Te szoktad számolgatni, meg figyelgetni? Bonyolultnak tűnik.
*emeli Lyzre a tekintetét, majd Zarára siklik a topázsárga szempár.*
- Tegyük fel, hogy nem tudja a férfi magától. De hogy közlök vele ilyet?
*Kicsit talán elmúlhat a zavara, mert elmosolyodik, mikor elképzeli magában a szituációt. Illetve próbálja elképzelni, de valahogy még a képzeletében sem tudja kibökni. Vagyis röhögés nélkül egészen biztosan nem.*
- Drágám, kérlek a hasamat kend össze, vagy a lepedőt?
*Kimondva még tragikusabban hangzik, mint a gondolataiban és már tényleg rázza is a vállát a nevetés. Talán nem nevetnie kellene, hanem sírnia, hogy totális zavarban lenne adott szituációban egy olyan dologtól, aminek amúgy teljesen természetesnek kellene lennie. Kicsit meg kellene emberelnie magát ezzel kapcsolatban, nem pedig csitriként viselkedni.*
- Amúgy miért a nőnek kell az ilyesmire figyelnie? Bayde kiszedte időben? Egyébként Bayde nyaljon sünt.
*ezzel arra utal, hogy a férfi szerint a nőket szeretné.*
- De Lyz haja tényleg tökre szép, nagyon szeretnék szőke hajat. Sőt az elfek egyáltalán nagyon szépek, bár mielőtt Lyzt megláttam azt gondoltam, hogy Pyctánál nemigen lehet senki sem szebb. De ezt már mondtam reggel is.
*mosolyog rá az elfre, akit már valóban ezzel traktált reggel is, meg azzal, hogy nézze el neki, ha bámulja emiatt. Bayde önbecsülésén meg nem - nem csak - a pofon ejtett sebet, hanem a kis szegénynegyedi kalandjuk, mikor szintén teljesen hatástalan volt Aenaere a sármja.*

1778. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-30 13:05:00
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Fürdőzés//

*Szerencsére Zara veszi a lapot, a kádak témájában. Lyz úgy érzi, hogy a sors valamilyen furcsa humora folytán, élete nagy részét erdei otthonában töltő elfként, arany középutat képez a két városi lány közt. Míg egyikük a szemérmes bájával az egyik véglet, a másik a pajkos laza természetével a másik véglet, ő pedig ott lavírozik valahol félúton.*
- Persze, kérdezz nyugodtan. *Kedves gyanútlansággal ejti ki a szavakat. Ha tud válaszolni, persze legjobb tudása szerint megteszi. Olyasféle dolgok futnak át az agyán, ahogy a ruhás hordójához lép, hogy íjászattal, vadászattal, vagy valami más hasonló dologgal kapcsolatos kérdése támadt a lánynak. Törölközőjét fejti le magáról, amikor a felvezetésbe kezd Aenae, s Lyz már sejti, hogy ennek semmi köze nem lesz a gyakorláshoz, vagy bármilyen ehhez hasonló szárazabb dologhoz. Vált egy zavart pillantást Zarával, miközben letörölgeti magáról a maradék vizet. Nők egymás közti pikáns sugdolózása vagy a fürdőzés, nagyon más, egy olyan témához képest, amit egy anyának kellene megejtenie. Esetleg kebelbarátnőknek vagy egy nővérnek, ha más nincs, akkor nagymamának. Na de ha egyik sincs?
Míg összeszedi gondolatait, Zara válaszol elsőként, Ő közben töri a fejét, hogy hogyan is adhatná elő, ami neki is eszébe jut. Törölközőjét végül maga elé fogja, hogy a kínos témán ne rontson ő maga is. Bár feltett szándéka volt mielőbb felöltözni, most mégis inkább a lányokra figyel a hordónak támaszkodva.
Szerencsére Zara a nagy lényeget elmondja, neki csak egy bizonytalan apróság jut még eszébe, amit esetleg hozzá tudna toldani. *
- Nemigen tudok Zaránál jobbat mondani. Rhéa félelme a legbiztosabb módszer, hogy… tudod, ne essen meg a baj. *Szedi össze magát. *Esetleg… bár ehhez idő kell, de az is segíthet, ha figyeled magad minden hónapban. Megtanulhatod, hogy mikor zárd magadra az ajtót… de ez csak akkor biztonságos, ha úgy ismered a hónap változásait, mint a tenyeredet. Egyéb esetben főzheted nagy mennyiségben a főzetet.
*Fejezi be a mondatot, s vár, hátha Aenaenek akad még kérdése.*

1777. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-30 01:23:58
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Érkezés//

*Reméli, hogy Umon nem neheztel rá azért, mert őt hívta magával, Bayde-ot pedig a fürdőbe küldte Xotara-val. Jobb, ha az átkozott szerzetes mellette van, ha bármi történne. Nem sértésnek szánja vagy úgy gondolná, veszélyes volna egyedül hagyni a többiekkel, egyszerűen csak ezt tartotta a legmegfelelőbb választásnak. A druida pedig biztosan nem bánja, hogy neki kellett a fürdőbe mennie a sikoltozó lányokhoz. Reméli, hogy nem történt semmi komoly baj odabent.
Az ismeretlen lánynak feltett első kérdésre adott válaszból a csuhás elf világosan ki tudja olvasni, hogy milyen vándorral áll szemben. Az őszinte válaszra őszinte mosoly érkezik feleletként. Aki így beszél az erődről, az a Fákban Lakó barátja, ennél fogva szabadon járhat erdeiben.*
- A venárok nem egyszerű szörnyvadászok, bár a köznép szemében annak tűnhetnek. De mi az erdő barátai is vagyunk, az Erdő Szívének befogadottjai, kimondatlan szövetség a miénk, mely az Erdőszellemmel köttetett. *Mondja, ahogy becsukja Ymra mögött a kaput és egy vaskos retesszel bezárja.*
- Tiszteletre méltó erények *Hajol meg, amikor a lány elsorolja készségeit.*, de én akkor vagyok boldog, ha fegyvereinket csak karban tartani vesszük elő, íjainkat pedig csak vadászat idején kell használnunk. *Mosolyog haloványan és megindul az udvaron át a főbejárat felé.*
- Megalázástól pedig nem kell tartanod, az Erdő Szíve nem tűri az efféle gyalázatot lombjai alatt. Gyere kérlek, kövess. Épp jókor érkeztél, ünnepi lakomát ülünk, örülnék, ha csatlakoznál és közben mindent meg tudunk beszélni. *Indul el, s ha Ymra és Umon követik, könnyed léptekkel halad a főépület felé.*
- Nem tudom, ki beszélt neked erről az erődről és a venárokról, de attól tartok, hogy ő már nincs itt. A közelmúltban az összes régi venár elhagyta Vadvédet, csak én maradtam. *Fordul séta közben szomorú mosollyal a lány felé.*
- Azóta az Erdő Szívének hála, sokan csatlakoztak, az élet visszatért a falak közé és békében élünk, de bármikor felvesszük a harcot az erdő nyugalmát fenyegető métely ellen. Remélem, ez nem szegi kedved, s miután megismerted a többi venárt, szívesen csatlakozol és költözöl be Vadvédbe.
*A szomorú mosolyt felváltja a reményteli, hisz Ymra csatlakozásával eggyel több, az erdőt tisztelő tagja lesz Vadvértnek. A csuhás már magában előre mosolyog Bayde-on, aki minden bizonnyal készségesen körbevezeti majd a csinos jövevényt, de valószínűleg ugyanígy lehet ezzel Umon is, mert eléggé elnémult.*

1776. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-30 00:43:17
 ÚJ
>Zaratinate Roentra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Fürdőzés//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Már mondaná, hogy nagyon nem is emlékszik, melyik dézsában fürödtek, de a vállrántásnak induló mozdulatból nagyon gyorsan lelkes fejrázás lesz Lyz rosszalló pillantására.*
- Nem, valóban nem ebben voltunk. A sarokban lévőben fürödtünk, mert az nagyobb kicsivel.
*Neki meg sem fordul a fejében, hogy Aenaenak nem kell több sokk mára, de hát még szerencse, hogy a másik nő is ott van. Aenaenak egyenest megváltás.*
- Oh, egy pár nap és begyógyul. Utána meg érezni sem fogod, hidd el! Majd keresünk neked valami kenőcsöt, hogy ne fájjon annyira.
*Közben ő is kimászik a vízből. Megtöröli haját, majd maga köré tekeri a törülközőt, és egy kis sámlira ül.*
- Kérdezz csak nyugodtan!
*Valami olyasmire számít, ami a fülszúrással kapcsolatos, esetleg máris meggondolta magát, és inkább hagyná ezt az egészet, vagy pedig máris megszerette, és többet akar, aminek azért elég kicsi az esélye, szinte semmi. Ehhez képest egészen másról kezd érdeklődni, ezt már a dadogásából tudja. Mikor pedig ahhoz ér, hogy mikor társaságuk van, már egészen biztos benne, hogy jól mellélőtt a tippelgetésékkel.*
- Igeeen...?
*Aztán végül kinyögi a lányt, Zara pedig kérdőn az elfre pillant, mégis hogyan magyarázzák el neki. Persze tudja ő a választ, csak a megfogalmazásával vannak még problémái. Szegény lány már attól is hüledezett, hogy itt voltak tegnap együtt Baydeval, hát ha még elkezdi ezt itt neki részletezni!*
- Hát, tudod. Van ennek több módja is. Van egy főzet, Rhéa félelmének a párlata, azt használom én is, mert hát na... Ki tudja mikor hozza úgy az élet, hogy kell. Az elvileg segít, hogy elkerüld a terhességet. Meg ami biztosabb, hogy a partnered... izé... Máshol szórja el a magvait. Érted? Végeztek, még mielőtt megtörténne, aminek meg kell. Ez mondjuk nagyrészt nem rajtad múlik, de ha nem terveztek kis családot, és a másik nem teljesen hülye, akkor ezt magától is megteszi. Ha nem, hát szólsz neki.
*Közben néha lopva Lyzre pillant, hogy ugyan segítse már ki.*
- Ha pedig már megtörtént... Nos, elkezdesz költségvetést készíteni, hogy hogyan szerezd be az érkező kis csöppségnek a dolgokat, vagy arra is jó ez imént említett főzet, ha többet iszol.

A hozzászólás írója (Zaratinate Roentra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.12.30 00:44:06

1775. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-30 00:11:22
 ÚJ
>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Vacsorához készülődve//
//Fürdőfelderítés//

*Bayde epésebb válasza egyáltalán nem érinti érzékenyen, hogyan bántódhatna meg egy csipkelődős megjegyzés miatt olyan valaki, aki maga is gyakran ad hangot véleményének rossz szándék nélkül, otrombán. Az álszentség lenne, és Xotara gyűlöli az álszenteket.*
- Igazad van, és rajtad kívül nem ismerek egyet sem. Előítéletes voltam. Sajnálom. Én se vagyok tökéletes. Ugyanabba a hibába estem én is, mint amit magam is mélyen megvetek, hiszen fajtám miatt engem is előbb megítélnek, mint megismernének. Még hozzá negatív előjelel. „Kormos szajha, füles bányász, sötét enyveskezű stb. stb. ” Elismerem nem alaptalan a megítélés, de a kivétel erősíti a szabályt. Szóval, nemcsak a druidákat, de a sötételfeket is imádják beskatulyázni.
*Xotara maga is meglepődik, hogy milyen jól elbeszélget a druidával, pedig a fürdőnél csúnyán megtréfálta őt a férfi. Ekkor jut csak eszébe újra a dolog. Umonnal való történtek közben tejesen ki is ment a fejéből, hogy a közel jövőben ki akart tolni a druidával. Most meg itt társalog vele, még csak nem is felszínes dolgokról, mint az időjárás például, hanem egészen mélyenszántó témáról, de hát a revans kötelez. Nem neheztelésből, hiszen csak egy nebáncsvirág sértődne vérig egy ártatlan tréfától. Nem alázta meg a férfi, és nem is verte nagydobra senki előtt se, hogy nevetségessé tegye őt. Persze, ezt csak remélni tudja, de eddig még senki nem nevetett az arcába, hogy két hordót gurítottak a fürdő ajtaja elé, amíg ő bent volt. Szóval, ő sem akarja megalázni a férfit, de a kölcsönt vissza kell adni. Úgy illik, és nem gondolja, hogy a férfi megsértődne, egy hasonló ártatlan tréfa miatt. A tréfa mikéntjén kezdi törni a fejét.
~Most kéne valamit gyorsan kitalálni, amíg fürdőhöz érünk. Ki tudja, mikor maradok megint kettesben ezzel a bájgúnárral, de mit. Gyerünk, törd a fejed, ezt az alkalmat nem szabad kihagyni.~
Xotara pont úgy vigyorodik el, mint amikor eszébe jutott leemelni a fürdő ajtaját a zsanérokról.
~Meg van! Na, kislány rajta dobd be magad és elő a fapofával. Menni fog.~
Xotara mély levegőt vesz, és tárgyilagos hangon elhangzik a szájából a nyers egyszerű kérdés, ami mégis kettős jelentéssel bír, majd elhallgat és vár. Vár, hogy a férfi besétál-e a csapdába, vagy a férfi átlát rajta és az arcába nevetve kijelenti, hogy ő egyáltalán nem fáradt. Vár.
A szórakozott férfi tudatáig nem egyből jut el a kérdés, vagy inkább az ajánlat. Egy pár pillanatba beletelik. Xotara látja, amikor ráharap a csalira. A férfi döbbent ábrázatát még szakálla sem képes elrejteni, amit igazol menet közben való megtorpanása is. A mélységi lány Bayde pofáját látva, majd nem megtörik, de csak majdnem. Nagy önuralommal még tartja komoly ábrázatát. Nem elég látnia. Hallania is kell. Vár a férfi válaszára. Bayde döbbenetét széles vigyorra váltja fel és egy rá jellemző élcelődő magyarázattal fogadja el a sötételf lány ajánlatát. Xotara az ajkába harap, és tetettet értetlenül döbbent ábrázatot felvéve szól: *
- Már megbocsáss, de miről beszélsz?
*Itt egy kis szünetet tart, mert érzi nem képes hangja komolyságát megőrizni, így vigyorogva, derült hangon fejezi be a mondandóját.*
- Kérlek alássan, én csak azt mondtam, hogy vacsora után feküdjünk le. Dög fáradt vagyok. Napok óta nem aludtam ki magam rendesen, de azt egy árva szóval se mondtam, hogy együtt feküdjünk le. Csak elég fáradtnak tűnsz Te is.
*Bayde ábrázatát fürkészve elhallgat pár pillanatra, majd vidoran folytatja: *
- A hordókért… 1:1… Bájgúnár.
*Azzal játékosan a férfi vállába bokszol. Közben a fürdőhöz is érnek, és még mindig nevető, elégedett tekintettel a férfira néz.*
- Nah, egy kicsit gonosz voltam az előbb, de lásd, hogy kedves is tudok lenni, átadom a lehetőséget neked, hogy felderítsed a fürdőt. Én majd hátulról fedezlek.
*Mutat az ajtóra, majd tesz egy lépést hátra, hogy utat engedjen a férfinak. A biztatás kedvéért még egy kacsintást is hozzáfűz testbeszédéhez.*

1774. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-29 19:59:57
 ÚJ
>Bayde Armannneth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Vacsorához készülődve//
//Fürdőfelderítés//

- Még az sem biztos, hogy van cél. Pontosabban lehet, hogy nem olyan, mint amilyennek általában elképzeljük.
*Kezd magasröptűvé válni a társalgás, de ez nincs ellenére. Noha nem a druida tökéletes archetípusa, inkább a könnyed bolondozás jellemző rá, mint az elmélyült bölcselkedés, de tudja értékelni a komolyabb beszélgetéseket is.*
- Lehet, hogy maga az út a cél.
*Érzi, hogy ez magában nem biztos, hogy érthető, úgyhogy folytatja is.*
- Ismertem valakit még odahaza, szerzetes volt, mint ti. Kevés nála jámborabb ember, illetve elfet ismertem, talán még a hangját sem emelte fel soha. De amikor láttam, hogyan gyakorol... az istenekre... Képes lett volna egyetlen ujjával ölni, mert azt láttam, hogy a mutatóujjával képes volt átütni lovagi mellvértet. No, ő gondolta úgy, hogy ha egyszer arra ébredne, hogy már mindent tud, kvázi célba ért, akkor vesztené értelmét az élete. Mert ez szerinte a tudás folyamatos gyarapítása és a tökéletességre való törekvés. Vagyis az ő esetében maga az út volt a cél.
*Elmosolyodik ahogy eszébe jut még valami.*
- Gyakran mondogatta, hogy minél többet tud, annál inkább ráébred, hogy ez milyen kevés.
*A sikoly után pedig elképzelése sincs, hogy mi történhetett és persze a kiáltás a többiek figyelmét sem kerüli el. Pycta hamar dönt és a sötételfet küldi a történtek felderítésére. És maga is vele indul. Bayde majdnem megereszt egy fültől fülig vigyort, mert van egy olyan sanda gyanúja, hogy bár a csuhás szentéletűnek látszik, de azért csak kíváncsi a fürdőző leányokra. Umon felé fordul és egy mosollyal megvonja a vállát, mintha azt mondaná, hogy ez van. Mielőtt azonban beszélgetésbe elegyedhetnének, a szolgáló fia viharzik be a terembe, hogy valaki van a kapunál. Pycta pedig gyorsan fontossági sorrendet állít fel, és ennek köszönhetően Bayde kapja a fürdő felderítésének minden bizonnyal veszélyes, de legalább annyira érdekes feladatát.*
- Hogyne! *bólint az elf kérésére és a mélységi után ered. Xo pedig morcosnak tűnik, mintha még el is akarná hessegetni maga mellől.*
- Dehogynem akarok. *jegyzi meg olyan hangon, mint aki inkább kötelességből tart a nősténnyel, holott maga is szeretne végére járni a dolognak* - Biztos vagyok benne, hogy magad is boldogulnál, de ki tudja, hátha segítségedre lehetek.
*Kilépnek a csarnokból és már a fürdő felé haladnak, Xo pedig cseverészni kezd. Úgy látszik, mégsem olyan rosszkedvű vagy ellenséges. Bár a megjegyzésére Bayde kicsit epésen reagál.*
- Ó, nem is tudtam, hogy ilyen sok druidát ismersz és mind ugyanolyan.
*Persze nem akarja megbántani a lányt, inkább csak csipkelődik. De ezt lassan megszokhatják nála. Akinek pedig nem tetszik az vagy nem fog szóba állni vele, vagy emelt hangon, mondhatni kiabálva hozza majd ezt tudtára.*
- Igen, a druidákat imádják beskatulyázni. Mindegyiknek hosszú, ősz szakálla van, ehhez passzoló színű és hosszúságú haja, földszín csuhába burkolózik, mindennemű és rangú állattal jóban van és az élet értelmén töpreng folyamatosan. Sőt, valószínűleg legalább hetven telet látottan jönnek világra. Hát nem.
*Kuncog a mélységi mellett lépdelve, mert tökéletesen tisztában van vele, hogy nem felel meg a társadalom druidákról alkotott elképzelésének. Nem mintha ez annyira zavarná. Már szinte a fürdő ajtaja előtt járnak, amikor Xo utolsó megjegyzésére szórakozottan, majdnem oda sem figyelve felel.*
- Jó, persze.
*Most jut el a tudatáig, hogy mit mondott a másik és önkéntelenül meg is torpan, kicsit meglepetten meredve a mélységire.*
- Hogy micsoda? *Rögtön érzi, hogy ez mennyire ostoba kérdés volt, fülig is szalad a szája, ahogy legyint.* Eh, bocsáss meg, csak kicsit megleptél. De azt hiszem, most kéne egy kicsit kéretnem magam. Már csak azért is, hogy ne tűnjön úgy, ennyire könnyen kapható vagyok és én se érezzem magam egy utolsó cédának.
*Tovább szélesedik a mosoly, ha ez egyáltalán még lehetséges.*
- No de miért akadékoskodnék, ha egyszer tökéletes ötleteid vannak?
*Igazság szerint egyelőre nem teljesen biztos benne, hogy ez valóban olyan jó ötlet-e? Elvégre Lihanechben nevelkedett, mélységit felnőtt koráig még csak nem is látott, ellenben mást sem hallott, hogy micsoda elvetemült, elfajzott népség is az. Az ilyesmi pedig beivódik, nehéz az előítéleteket egyik napról a másikra levetni. De az is megvan, hogy roppant izgalmasnak találja a lehetőséget, hogy tiltott gyümölcsbe kóstolhat bele.
Egyelőre viszont a fürdőben történteket kéne kideríteniük és csak fejével biccent az ajtó felé.*
- Nézzem meg én, vagy inkább te?
*Persze szívesen lenne az első, mert nyakát tenné rá, hogy csodálatosan izgalmas látvány fogadná ha bekukucskálna az ajtón, de annyi jóérzés csak szorult belé, hogy ne feltétlen akarjon meglepni fürdőző hajadonokat.*

1773. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-29 18:14:05
 ÚJ
>Ymra Culoro avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Érkezés//

* Ymrának nem kell sokáig várakoznia, mikor föltűnik egy edzettnek látszó elf férfi, aki barátságosan köszönti őt. Vele tart egy csuhás alak is. A hosszúéltű szólítja meg. Elsőre szimpatikus a lánynak, így viszonozza a kedves mosolyt.*
- Az én nevem Ymra Culoro. Ismerem a természetet és tudom, hogy a legnagyobb erő, mely ad, de máskor ugyanannyit el is vehet tőlünk. Botorság lenne hát, ha nem félném és nem tisztelném.
*A kérdésen csak egy pillanatra gondolkodik.*
- Még ugyan nem tudok mindent rólatok, de az alapján amit hallottam és ahogy most fogadtál, igennel felelek. Szeretnék a venárokhoz tartozni, ha szükségetek lenne rám. Az íjászat az erősségem, de a tőr és a pusztakezes harc sem teljesen ismeretlen számomra. Arra mindig nyitott vagyok, hogy tapasztaltabbaktól tanuljak, tisztelettel fordulok a nálam feljebbvalókhoz, de nem tűröm a megaláztatást.
*Immár mérlegelés nélkül lép be az ajtón. Ritkán fordul elő vele ilyesmi, de Pycta kisugárzása bizalmat ébreszt benne, annak ellenére, hogy szinte semmit nem tud még róla. Azt azonban megállapítja, hogy annak ellenére, hogy a férfi ennek az egész erődnek a vezetője egyáltalán nem viselkedik gőgösen és nem képzeli felsőbbrendűnek magát. Ez már egy jó pont. Ymra nem tesz fel egyelőre kérdéseket, lefoglalja az, hogy mindent alaposan szemügyre vegyen. A Vadvéd egy külön kis birodalom az erdős rengeteg közepén. Tetszik neki a gyakorlótér, a zöldségeskertek és az épületek is. Most nézi meg alaposabban a csuhás alakot, akiről elsőre az jut eszébe, hogy kissé ''elvarázsolt'' figura lehet, persze ezt semmi nem támasztja alá, csupán a zavart arckifejezés a férfi arcán. Várakozón pillant két kísérőjére, hogy most merre tovább, mi fog következni.*

A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.03.10 04:47:17, a következő indokkal:
Jelpótlás, jeljavítás.

1772. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-29 18:03:22
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//fürdőzés//

*Egek. Ha nem a megfelelő dézsában pancsikolt, akkor tényleg összebaydeolta és összezarázta magát.*
- Hát, ha ezt tudom, akkor legközelebb inkább elkérem a kulcsot.
*Tulajdonképpen az nem zavarja cseppet sem, hogy mások máshogy állnak a testiséggel, mint ő és ad hoc jelleggel is egymásnak esnek, hanem az, hogy mindezt olyan helyen teszik, ahol aztán bárki találkozhat az összekeveredett testnedveikkel.*
- Kérdezhetek valamit egyébként?
*Közben már két kézzel legyezi mind a két fülét. Az égő érzés pedig lassan enyhül is, legalábbis elviselhetőre csökken.*
- Semmi baj Lyz, jól vagyok, csak puding. És köszönöm. A szúrást is, meg a fülbevalót is.
*Előbb Zarára pillant, majd Lyzre és hálásan rájuk is mosolyog. Fel persze még nem áll, mert fél, hogy megszédülne, vagy ilyesmi és nem hiányzik, hogy összetörje magát, vagy ilyesmi.*
- Szóval azt akartam kérdezni tőled Zara, meg esetleg tőled is Lyz, szóval tőletek. Anyámtól sosem kérdeznék ilyet, biztos nem is válaszolna, bár neki amúgy sincsenek soha semmire normális válaszai.
*Kicsit talán félrebeszél, de amikor zavarban van, akkor hajlamos arra, hogy mellébeszéljen.*
- Szóval amikor így társaságotok akad, mint ugye neked Zara Bayde a minap...
*Egészen biztos, hogy fel sem hozta volna a témát, ha Zara nem köppinti el a kis liezonját.*
- Szóval akkor mit csinálsz, hogy izéééé ne ess meg?
*Nagyon nehezen mondta ezt ki, és maga is meglepődik magán, hogy végül sikerült. Persze utána olvasott már ennek a dolognak az első pánik után, hogy Rhéa félelmének a párlata pont ezen segít, de azért meghallgatna valami személyes tapasztalatot is, nem csak a könyvszagú magyarázatot olvasná.*
- Vagy ha már megesett a baj, akkor mit csinálsz? Csináltok?
*Persze ugyanebben a könyvben benne volt a megoldás erre a kérdésre is, de továbbra is érdekli a személyes tapasztalat.*

1771. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-29 17:21:59
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Vacsorához készülődve//
//Érkezés//

*Umon talán kissé feltűnően kezdi magát kényelmetlenül érezni, mikor Pycta kijelenti, hogy Bayde-el egyedül kell maradnia. Nem azért, mert a fickó nem szimpatikus számára, éppenhogy teszik neki közvetlen őszintesége és határozottsága, ez volt az első benyomása, mikor legelőször találkoztak. Azonban a szerzetes sötét titkára még nem derült fény, egyelőre elegendőnek tartja, ha arcát megszokják, ezen felül Pycta döntésére van bízva, mikor találja a csapatot késznek arra, hogy ezt elfogadják. Aztán ismét fel kell lélegeznie, mihelyst Pycta visszatér és Umont magával hívja. Nem tudja ezekből az érzésekből, a druida mennyit vesz észre, nem ismeri őt még annyira, hogy ezt meg tudja állapítani. Másik gondolata a fürdőben történtek körül forognak. Xotara egyedül indul el, érthető okokból, Pycta feleslegesen nem akarja a fürdőző hölgyekre uszítani a férfitársaságot, azonban reméli Xotara kellően felkészül mindenre. Nincsenek rossz érzései a sikollyal kapcsolatosan, aggodalmát feleslegesnek érzi, főleg így, hogy Bayde is Xotara után ered. A venár vezér hívására enyhe biccentéssel válaszol, de arcán a stigmák párhuzamos rendbe rendeződnek, szigorú, feszült rendben követik egymást, egyensúlyban a szerzetes felkészültségével és harcra kész állapotával. Nem került még ilyen helyzetbe, furcsa is számára az érzés, de megkedvelte már annyira, legalábbis a csapat három tagját, s emellett gondolván a védtelenül, vidáman fürdőző nőkre, hogy járása és lendülete, Pycta szavajárásához és hangsúlyához igazodjon. A csarnokon keresztül sietve sok minden jár a fejében: Xotarával történtek, Pycta tanácsai, Bayde-el való találkozás, távlati tervei:*
~ Nincs predesztináció. Vajon valóban nincs? Azon egyszerű okból kifolyólag vagyok itt, mert elvesztem? Célom lenne a céltalanság? Vagy merőben más ok, mely előre elrendeltetett. Vajon a Fákban Lakó és a Fekete Fa között van különbség? ~* gondolataiban elmerülve észre sem veszi és a kapuhoz ér, azon kapja magát, hogy Pycta egyszerű, de mindent elmondó kérdésre vár választ. Észbe kap, és meghajol:*
- A Fekete Fa adjon neked enyhet vándor és Vadvéd, ha jó szándékkal érkeztél.* Arcán stigmái az új jövevény hatására talán kissé sűrűbben mutatkozhatnak, bár a szerzetes mosolyog, kissé sok minden történik mostanában, melyet fel tudna dolgozni.*
~ A mohos fa oldalára, hogy randa nők soha nem mászkálnak errefelé?!~* Zavarát, most csuklyája nem tudja elrejteni.*


1770. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-29 17:07:22
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Fürdőzés//

*Aenae arckifejezésén nem mer nevetni, nehogy megbántsa a lányt, így beharapott ajkakkal félre is fordítja a fejét, amint a lány Zarára néz.*
- Ha nem is másik fürdő, de itt is több kád van… nem biztos, hogy az, amelyikben te, vagy én fürödtünk… Ugye, Zara? *pillant sokatmondón Zarára. Megérti Aenaet, főleg, hogy ilyenformán talán őt is zavarja egy kicsit a dolog, de azért nem ugorna be egy másik dézsába levakarni magát, ha most kiderülne, hogy éppen az övében enyelegtek előző este. *
- Ajj ne haragudj! Próbálom nagyon óvatosan csinálni!
*Szabadkozik, ahogy Aenae az első szúrás után fájlalja a fülét. Tényleg nagyon próbált óvatos lenni, de hát a szúrás, az szúrás, nem olyan mint egy tollpihével való simogatás. Vár egy kicsit, hogy a lány összeszedje magát, aztán másodjára nem számol, csak csinálja, ahogy Aenae kéri.*
- Jól vagy? Minden rendben? *Kérdezi a fejével lábai közt szenvedőtől, aki mellé le is guggol, hogy egy szintbe kerüljenek, s mikor Aenae felegyenesedik, onnan pillant a lányra aggodalmasan.*
- Rendben szólunk, de ha komolyan gondolod, úgyis megcsinálom neked. *Mosolyog fel megkönnyebbülten, hogy még sincs akkora baj. Lassan feláll, s a hordóhoz lép, hogy elkezdjen átöltözni, mert még a mosott ruháit is ki kell terítenie vacsora előtt.*

1769. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-29 16:55:42
 ÚJ
>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Vacsorához készülődve//
//Fürdőfelderítés//

*Pycta visszakérdezésére már nincs érkezése válaszolni a félbe szakító sikoly miatt, de nem is igazán tudott volna újabb gondolatot a témához fűzni, csak magát ismételni, és igen talán mint sok mindenben, ebben a kérdésben is az arany középúton van az igazság.
A szürke csuhás, mintha a fejében olvasna, tehát jól sejtette, hogy Ő lesz küldve a fürdőbe felderítésre, de biztos, ami biztos az elf is elkíséri. Igazán nagyvonalú vezér. Nem bánja a dolgot. Szívesen utána néz a dolognak, bár nem hiszi, hogy bármi nagy baj lenne, hiszen akárki sikított is a három lányból, már valamelyik biztos segítségért szaladt volna, ha szükség lenne rá. A trióból a szőke elfet, és a vörös csajt elég talpraesettnek ítéli meg ahhoz, hogy vigyázzanak magukra, és a hármasból egyedül kilógó bájos szépségre is. Bár, nem tervezte, hogy ma még egyszer a fürdő közelébe megy.
Éppen a fürdő felé vennék az irányt, amikor érkezik a hír, hogy valaki érkezett az erőd kapujához. Pycta vezér kötelezettségének eleget téve rendezi és szervezi át az utasításait, majd Ő és Umon a kapuhoz sietnek.
Xotara biccentéssel egybekötött vállrándítással indulna a fürdőhöz, amikor felfogja, hogy a szürke csuhás a feladathoz Baydeot jelöli ki szárnysegédjének. Kicsit meglepődik, de nincs ellenvetése a dolog ellen. Sőt, mikor jobban belegondol, talán még örül is neki, hogy tilosban járhat a férfival.
Xotara szenvtelen hangon adja ki az utasítást: *
- Akkor, gyere! Menjünk, de ha nem akarsz, akkor nem kell.
*Egymás mellett baktatnak, úton a fürdőbe. A sötételf lány csevegő hangon: *
- Szóval, Te se vagy egy szentfazék jellem. Ezt jó tudni, eddig azt hittem a druidák se különböznek sokban a szerzetesektől. Sokszor elég fárasztóak tudnak lenni a prédikálásukkal.
*Gondol itt a hasonló véleményükre a sors és a véletlenek kérdésében. Pár pillanatra elcsigázott csend telepszik rájuk, majd a mélységi lány így folytatja: *
- Arra gondoltam, hogy vacsi után feküdjünk le. Ahogy így elnézlek Rád férne, ahogy rám is.

A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.12.29 18:06:19

1768. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-29 13:06:21
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Vacsorához készülődve//
//Érkezés//

*Amíg a nagycsarnokban - és a fürdőben is - zajlik az élet úgy tűnik, az erőd körül is történnek események. Vadvéd még ilyenkor sem marad védtelen, annak ellenére sem, hogy valódi őrszem nincs a falakon, hisz a legjobb védelme maga az erdő. Erdőmélye vadonjába csak azok léphetnek veszély nélkül, akik magukban hordozzák az erdő békéjét vagy a venárok kísérik őket.
A falon most is egyetlen figyelő van, a szobalány kisebbik fia, aki az őrtoronyban ül, de már ő is inkább a csarnokban lenne a többiekkel, hisz ünnepi vacsora készülődik. Ismeri az erdőt, évek óta itt él Vadvédben, s amikor feltűnik a kapu előtt a jövevény és bebocsátást kér, azonnal eliramodik szólni a venároknak.
A csarnokban talál pár venárt, s köztük a csuhás elf után iramodva jelzi, hogy valaki áll a kapu előtt. A hosszúéletű mosolyogva bólint neki, majd visszaküldi a falra.*
- Bocsássatok meg, Bayde, követnéd Xotarát? Umon, kérlek gyere velem. *Nyugodt hangon beszél, de hanghordozása határozott, majd az átkozott szerzetessel az oldalán elindul kifelé az erődből.
A kapuhoz érve az ajtóként funkcionáló részhez lép és kinyitja, hogy megnézhesse, kit vezetett az Erdő Szíve Vadvéd kapujához.*
- A Fákban Lakó hozott nálunk. Vadvédben mindenkit szívesen látunk, aki tiszteli és féli az erdőt és törvényeit. *Köszönti mosolyogva, barátságosan a csinos lányt.*
- A nevem Pycta del Ventus, a venárok vezetője vagyok. Ő pedig Umon. *Hajol meg kissé és mutatkozik be és mutatja be a mellette álló másik csuhást.*
- Szeretnél a venárok közé tartozni? *Kérdi egyenesen, őszinte érdeklődéssel, de már utat is enged befelé.*

1767. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-29 11:51:17
 ÚJ
>Ymra Culoro avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Érkezés//

* Valahogy lemarad a kis csapattól, akikkel érkezett, de nem esik kétségbe, hiszen vezetőjük már mutatta, hogy nincsenek messze, már csak egyenesen szabad mennie. Ha már így alakult, hogy egyedül lépi át a Vadvéd kapuit, nem siet út közben, kiélvezi a teljes magány utolsó perceit. Na jó, az hogy teljes, az erős túlzás, hisz megannyi fa, növény és állat él a rengetegben, most azonban úgy érzi, hogy ezen a rövid útszakaszon már nem kell félnie. Az ég felé pillant, de a sűrű lombkorona sátrat vet feje fölé. Nem érzi úgy, hogy be lenne zárva, sőt mintha megérkezett volna oda, ahova már igazán régóta vágyik. Gyermekként nem járt városokban, de a rengeteget úgy ismerte mint a tenyerét. Most is, ahogy a fák susognak a szélben, baráti köszöntésnek érzi és nem retten meg attól sem, ha megzörren egy bokor. Pedig tudja ő, hogy mennyi veszély leselkedhet rá, nem felelőtlen, íja mindig a keze ügyében van. De már meg is érkezett!
Majd négyméter magas falak törnek az ég felé és kiválik a főépület is, mely még magasabbra emelkedik. Egészen más mint a városiak erődjei, abból építették, amit a természet megadott hozzá: fát és földet, nem pedig téglát. Gyorsan végignéz magán. Csizmája, nadrágja megkoszosodott kissé az út porától és lenvászon inge is volt már tisztább, de nem bálba érkezett. A kelet felé néző főkaput lassan, de biztos létekkel közelíti meg, ha nem veszik észre az őrtoronyból vagy nem foglalkoznak vele, akkor fölkiált az ott strázsáló lényeknek vagy megszólítja azt, akivel esetleg arrafelé találkozik.*
- Szép napot! Szabad – e itt a bejárás, ha szörnyvadásznak akarnék szegődni?
*Reméli, hogy komolyan is veszik, hiszen bájos pofija, csinos alakja ellenére igazi harcosként gondol magára és esélyt akar kapni arra, hogy ezt be is bizonyítsa.*

A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.03.10 04:47:52, a következő indokkal:
Jelpótlás, jeljavítás.

1766. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-29 10:41:13
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Vacsorához készülődve//

*Nem csalódik Bayde-ban. A druida a lassan megszokott nyers, de őszinte közlésmódjában biztosítja az átkozott szerzetest jóindulatáról és megértéséről. A léha életű férfi bármennyire is álljon távol a csuhás értékrendjétől és gondolati sémájától, mégis sok közös vonást vél felfedezni közöttük. Még mindig érzi közöttük azt a különös ellentétet, mintha úgy érezné, sohasem lesznek barátok teljesen és őszintén, de reméli, hogy ez idővel változik és mindketten megértik a másik céljait és viselkedését.
A kérdés mintha váratlanul érte volna a druidát, pár pillanatnyi habozását a válasz előtt, betudja a gondolatok összeszedésének. Ezt a kérdést mindenkinek feltette a jelenlévők közül és érdekeli Bayde véleménye is, a korábban is elgondolt okokból.
A válasz éppoly érdekes és elgondolkodtató, mint azt várta. A véletlen és az elrendeltetett közti hatalmas távolság közt valahol ott bújhat meg az igazság.
Umon aztán oly mélyen szántó magyarázatba kezd a druida után, hogy arra a csuhásnak is igencsak figyelnie kell, ha nem szeretné elveszteni a szavak értelmének fonalát. Efféle mély értelmű gondolatokkal korábban sem volt alkalma találkozni. Az ő taníttatása nem kolostorban vagy egy szerzetesrendben zajlott le, hanem magányos mester okította az Erdő Szívének tanaira és törvényeire. Viszont Umon láthatóan komoly lexikális tudással bír, s ennek megfelelően szavait is ekképp fűzi mondatokba. A csuhás hosszúéletű csak haloványan mosolyog, de mosolyában nem találni semmi sértőt, éppen hogy a tudást keresők kíváncsi mosolya az, mely keskeny ajkainak szegletében látszik.
A hydra kilenc feje és a fa ágainak hasonlósága pedig már csak a hab azon a képzeletbeli citromhabos süteményen, melyet Aenae ígért neki nemrég.
Xotara is tovább gördíti az eredeti beszélgetés fonalát meglátásaival, újabb területeket nyitva meg a témában.*
- Tehát, ha úgy nézzük, a sorsfordító események talán előre elrendeltettek, csak a köztük lévő távolság megtételében és a bejárt útban szabadon dönthetünk? *Kérdi elmélázva.*
- A céljainkat mi határozzuk meg és ez a cél, melyet elérni kívánunk, talán már fogantatásunktól belénk van kódolva? Az út, melyet bejárunk pedig állomásokon vezet át, melyeket mi határozunk meg, de az irány, a cél örök. *Vonja le a végső konklúziókat, melyek számára értelemmel bírnak, ám lehet, hogy más ezt másképp értelmezi.
Aztán elhangzik az a sikoly a fürdő felől, melyet Bayde biztosan nem okozhatott, hisz itt áll mellettük, bár a csuhás első pillantása rá vetül.*
- Xotara, lennél kedves megnézni, mi történt? *Szólal meg halkan, de határozottan. Azt tudja, hogy a lányok fürdőzni mentek a gyakorlás után, de fogalma sincs róla, mi okozhatta azt a sikolyt és kitől jöhetett.*
- Kérlek, maradjatok itt. *Fordul enyhe meghajlással a Bayde és Umon felé, majd maga is elindul a fürdő felé, lemaradva kissé Xotara-tól.*

1765. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-29 00:49:16
 ÚJ
>Zaratinate Roentra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Fürdőzés//

- Akárki is csinálta, nekem tetszik! *Mondja Lyznek vállat vonva.*
- Áh, értem! *Persze sejti, hogy a legkevésbé a haja miatt mászott ki ilyen hamar a dézsából Aenae, de nem szól semmit. Nem szeretné kellemetlen helyzetbe hozni, így is néha fürdés közben úgy elpirult a lány!*
- Nem tudhatod, ki mivé változik éjszaka. *Feleli Lyz meséjére.* Bár ha nem tudnám, hogy honnan szedtük össze Umont, talán tőle még nappal is megijednék... Némi túlzással. De érdekes figura, az egyszer biztos.
*Ezután a másik nő is kimászik, hogy nekilássanak a füllyukasztásnak. Zara a dézsából figyeli az eseményeket, ahogy Lyz készülődik, és ahogy Aenae ezt szorongva várja.
Ekkor ejti el a megjegyzését a tegnap estével kapcsolatban, amire a lányok szinte azonnal le is csapnak. Aenae persze inkább hüledezik ennek hallatán, mire kicsit el is neveti magát. Nem mintha eddig nem ült volna ki vigyor az arcára Lyz találgatásira.*
- Ami azt illeti, telitalálat. *Mosolya pedig egyre kiszélesedik.* Véletlen benyitottam, mikor Bayde fürdött. Elkezdünk beszélgetni, és hát... itt maradtam. De egész kellemes volt, hogy úgy mondjam. *Ujjával egy buborékot kezd kergetni a víz tetején, majd Aenae kérdésére csak megvonja a vállát.* Az emeleti fürdő zárva van. Nálam nincs kulcs, csak Pyctától tudnék kérni, de hát amíg azért elmegyek, meg visszaviszem neki, kétszer elintézem a dolgom.
*Nem lenne szegény lány helyében, csodálja, hogy még nem futott ki visítva az ajtón.*
~Kis naiv.~
- Nagyon jókat nevettem ám néhány dolgon. Azt mondta, hogy te, Aenae, biztosan a nőket szemeled ki magadnak. Méghozzá *pillant az elfre.* pont Lyzt. Bár szerintem csak ezzel próbálta ápolgatni a sebét, amit az önbecsülésén ejtettél aznap délután a pofonnal.
*Közben már át is lett szúrva a lány egyik füle, de meglepő módon nem sikított, csak nagyon fájlalja. Biztosan nagyobb sokként érte az imént hallott.
A másodiknál viszont már nem csak látni, hanem hallani is lehet, hogy fájt neki.*
- Na látod, nem is volt olyan szörnyű, túl élted! *Jegyzi meg nevetve egy kis biztatásként.*

1764. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-28 21:53:02
 ÚJ
>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Vacsorához készülődve//

*Figyelmesen hallgatja az elf férfit.*
- Nem érzem úgy, de úgy gondolom, hogy az én döntésem volt, hogy eljöttem a városból. Nem azt mondom, hogy szemellenzősen elzárkózom minden természetfelettitől, de eddig még egy szellem, jelenés, vagy valami entitás se fogta meg a kezem, amikor igazán nagy döntéseket kellett hoznom. Tehát úgy gondolom, ha nehéz döntéseknél nem avatkozik bele a természetfeletti az életembe, akkor ilyen jelentéktelen dolgoknál, minthogy elmegyek e sétálni, vagy nem miért tenné? Persze lehet, hogy az a köd a Fában Lakód lehelete volt, és Ő akarta úgy, hogy ide találjak. Ahogy lehet a medve is, akivel találkoztam a városba visszamenet azt is Ő küldte rám, hogy ne térjek oda vissza, de ezek csak feltételezések, és egyik dologban se lehetek biztos. Így határozott véleményt sem tudok formálni a dologról.
*Pycta hydrás és a kőasztalt illető magyarázatára csak bólogat, és hümmög, majd javaslatot tesz.*
- Fenséges állat, és nagyon költői. A mágikus iránytűkkel tűzdelt asztal meg, elképesztő, és nagyon hasznos holminak látszik. Kéne egy mágus, és meg kéne kérni, hogy nézze meg, hátha rendbe lehet tenni.
*Xotara kíváncsian hallgatja a komoly témában megnyilvánuló Bayde szavait is. Örül, hogy a druida jól fogadta az „új” Umont. Őszinte szavain se botránkozik meg, hiszen kulturált formában adott hangot véleményének. A mélységi lány amúgy se törhetne pálcát a druida feje felett, hiszen a fürdőben, amikor először szembesült Umon ábrázatával, és végtelen fekete, mégis izzó szemeivel, hát finoman szólva, neki se az empátia járt első sorban a fejében. Persze most a barát ábrázata koránt se olyan démoni, de még most is szokni kell annak, aki először látja.
Bayde válaszán, ami a sors és véletlenek kérdését illeti, elmosolyodik, de a kezében tartott fémkupáját a szájához emelve elrejti mosolyát.
Umon szónoki anekdotázását hallgatva mosolya szélesebbre húzódik, aminek elrejtéséhez kevés lenne a fémkupa, de a mélységi lány nem is érzi úgy, hogy mosolyát el kéne rejtenie a barát elől.*
- Jól van, Umon látom elemedbe vagy. Igaz a felét nem értettem annak, amit mondtál, de jó hallgatni a lelkes szavaidat.
*Umon hasonlatára újra a hydra faragványra pillant.*
- Tényleg, mint egy fa, de jó!
*A nyolc szemközti társalgásukat félbeszakító sikolyra Xotara is felkapott fejjel elhallgat. Gyorsan a három férfira pillant, és csak most döbben rá, hogy a női nemnek egyedüli képviselője a társaságban. Tekintete megállapodik a venár vezéren, hogy most mi legyen, és él benne a gyanú, hogy nő létére ő lesz a fürdőbe küldve, hogy megnézzek miféle vérengzés folyik a tisztálkodó helyiségben.*

A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.12.28 22:00:21

1763. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-28 17:31:02
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Vacsorához készülődve//

*Talán kissé erősebben fújja ki a megkönnyebbülést jelző levegőt, mint amennyire szerette volna. Bayde válasza jobban megnyugtatja, mint gondolná, remélte, hogy nem utálkozását fejezi majd ki, hisz erdei találkozásukkor is barátságosan fogadta, pedig még nem is ismerték egymást. Jóllehet most sem behatóan, de ez legalább már haladás, hogy az esélyt megadják neki. Az viszont kétségeket ébreszt benne, hogy továbbra is sötét titkát rejti, mely ólomsúlyként nehezedik szívére. Pillanatnyi komorságát most sikerrel, egyedül, hamar elhessegeti és Bayde válaszára koncentrál. Tetszik neki, hogy Pycta okokat keres, Umon sem hisz az oktalanságban. Türelmesen meghallgatja a válaszokat, majd Pyctára és Xotarára nézve szólásra nyitja száját:*
- A pontos tanaim még a köd homályába vesznek, de érzéseimmel tisztában vagyok. Hiszem, hogy vannak okok és okozatok. Okoknak tekintendők azon cselekmények, melyek valamilyen történéshez, eseményhez hozzájárultak. Okozatnak tekintendők azok, melyek az okok következtében bekövetkeztek. Meglátásom szerint az ok, lehet cél, mely az embert befolyásolja, kinek tetteinek következtében keletkezik a konklúzió. Ezen tézisekből kiindulva, nem létezik véletlen, hiszen, ha az ok cél, az okozat az ember következtében keletkezik, tekintettel arra, hogy céltalanság nem létezik. Annak az embernek, aki céltalan, meglátása, tehát célja, hogy nem lehet kilátás egyetlen helyzetből sem, ebből kifolyólag egyetlen célja a céltalanság. Hogy pontosabban fogalmazzam meg, nincs predesztináció, de nincs véletlen sem. Tetteink következménye a közvetlen és belátható jövő, de a távoli közvetett is. Még a véletlenszerű történések sorozatát is a cél, tehát az ember okozza. Nem lehet véletlen, hogy a kikötőből erre indultam, hisz nagyon szeretem a természetet, így neveltek. Nem lehet véletlen, hogy Erdőmélyben találkoztam veletek, hiszen célotok volt az élelemszerzés. Nem véletlen volt, hogy találkozás után befogadtatok, mert lételemetek egymás és az elveszettek megsegítése.*Hosszú monológját követően elmosolyodik.*
- Az sem véletlen, hogy most itt állok, hiszen éhes vagyok, melynek oka, hogy régóta nem ettem.* Vidámsága arcára ül, stigmái ismét táncot lejtenek. Ezt követően érdeklődve hallgatja Pycta előadását az emlékműről.*
- Csodálatosak a faragások. Még csodálatosabb, hogy a régi venár jelkép kilenc ága egy dús lombú fához hasonlatos, akár Fekete Fa jelképéhez is hasonlíthatnám, mely gyűrűmön szerepel. Törzs nélkül nincs összetartó erő, különbözőségünk jelképe lehet a kilenc ág.* Egyre jobban elemében érzi magát, de nem érzi készetetését, hogy folyamatosan bölcseleteket mondjon, azonban ez a téma meglehetősen közel áll hozzá és kedveli Pycta érdeklődését is. Ennek tudatában épp Xotarához is szeretne valami kérdést intézni, azonban a hangos sikolyra ő is felkapja a fejét.*
- Mi a mohos fa? Nem halálhörgés volt, de neked jobb füled van druida! Fájdalomkiáltás volt az biztos.* Miközben elképzeli, ahogy a három férfi és a sötételf nő beront a fürdőbe, a fürdőzőkre, kényelmetlen emlék jut eszébe, s stigmái szégyenlősen visszahúzódnak fülei és arca nyújtotta árnyékába.*

1762. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-28 15:38:49
 ÚJ
>Bayde Armannneth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Vacsorához készülődve//

*Megtorpan, de ezt lehet azzal is magyarázni, hogy Umon olyan körmondatokkal fogadja, amilyeneket már hallott tőle az erdőben. Most tulajdonképpen hálás is ezért, mert amíg ezt hallgatja van ideje feldolgozni azt, hogy a csuklya már nem takarja az egész arcot. Pislog is kettőt, de ez éppúgy lehet a cikornyás köszöntés mellékhatása is. Első gondolata az, hogy kedves mosollyal lép a csuháshoz és mindenki érdekében szelíd erőszakkal visszahúzza arcába a kámzsáját. De mivel ezt túlzóan erős viccnek tartja, természetesen semmi ilyesmit nem tesz, csak csodálkozva veszi a meghajlást. Őszintén reméli, hogy ha kicsit jobban megismerik egymást, mind a két csuhás elhagyja az efféle tiszteletköröket.*
- Pycta jó tanácsot adott. *szólal meg végül egy kis mosollyal* Lehet, hogy udvariatlannak fogsz találni, de megértem, hogy rejtőztél. Nem azért mert másokra tekintettel kívántál lenni és nem is az esetleges szégyen miatt. Egyszerűen csak így volt kényelmesebb, ha jól sejtem. Így lehetett megspórolni egy rakás tapintatlan kérdést, tolakodóan fürkésző tekintetet. Viszont ha már közénk tartozol, és közénk tartozol, akkor egyiktől sem kell tartanod. És hidd el, nem ettől lennének álmatlan éjszakáim.
*Elvigyorodik és ha nem is hajol meg, de a fejét csak meghajtja. Utána már érdeklődve hallgatja Pycta magyarázatát Xo kérdésére és közelebb nézve alaposan meg is bámulja azokat az iránytűket. Ilyen mágiáról még csak nem is hallott és noha nem varázstudó, felettébb érdekelné, hogy mi módon működtek ezek az eszközök. És persze az is, hogy valami módon újra mozgásba lehetne-e őket hozni?
A kérdés után egy-két szívdobbanásnyi ideig csak néz Pyctára. Nem tudja eldönteni, hogy megfeleljen rá vagy inkább kikérje magának? Nem tehet róla, de valahányszor Pycta kérdést intéz hozzá úgy érzi, hogy az elf vizsgáztatni akarja. Valószínűleg szó sincs ilyesmiről, de az érzés akkor is kellemetlen. Talán csak az okozza, hogy ismét egy máshoz intézett kérdésre vár tőle is feleletet.*
- Nos, több iskola is létezik. Az egyik szerint semmi sem véletlen, minden előre elrendeltetett és a halandó csak annyit tehet, hogy a keretek között a legjobbat hozza ki magából. És persze a helyzetből. Talán mondanom sem kell, hogy az istenek buzgó hívei képviselik ezt az irányzatot. Mások szerint viszont az élet véletlenek csupa láncolata, amibe a halhatatlanoknak semmi beleszólásuk nincs. A választás a miénk, de persze minden egyes választással új láncolatot indítunk és így tovább. A variációk és lehetőségek száma végtelen.
*Megvonja a vállát.*
- Szerintem az ami legközelebb állhat a valósághoz, a kettő között lehet. Mert például nem gondolnám, hogy valami felsőbbrendű entitás azt rótta a sors könyvébe, hogy én azért indulok el Artheniorból, hogy aztán az erdőben eltévedve ide jussak, de annyiban nem is lehet puszta véletlen, hogy volt okom rá, hogy elinduljak a városból.
*Azt most nem részletezi, hogy tulajdonképpen Aenae után indult, hiszen ennek most nem is lenne jelentősége.*
- De ha a véleményemre vagy kíváncsi, én azt hiszem hogy az életben több a véletlenszerű, mint a kőbe vésett.
*Ezután pedig, amikor Xo kicsi gúnyos éllel a konyhába küldené segíteni a szakácsnőnek, szélesen elvigyorodik és még a tenyereit is összedörzsöli.*
- Szíves örömest! Hiszen miért ne segíthetnék ott, ahol csak tudok. Nem igaz?
*Kicsit szemtelenül vigyorog vissza a mélységire és ismételten nem fejti az igazság minden szálát, hogy egy szörnyű hasonlattal éljünk, hiszen inkább azért menne a konyhába, hogy torkoskodjon egy kicsit. Megéhezett. Azt persze nem tudja, hogy az ork szakácsnő ezt hogyan fogadná, de talán túlélné ezt a kalandot is. Tesz is egy lépést, de megdermedve néz az ajtó felé. A sikoly végig visszhangzik az épületen, meghökkenve fordul a többiek felé.*
- A lányok a fürdőben vannak... *jegyzi meg kicsit sután* Csak nem történt valami baj?
*Ezt ugyan nem tartja túl valószínűnek, hiszen ártó szándékkal ugyan ki juthatott volna be az erdei erődbe? Ettől függetlenül szívesen meggyőződne róla saját szemével is, hogy valóban nincs semmi gond a fürdőzőkkel, ha már jelenlétére nem tartottak igényt. Ami természetesen érthetetlen dolog.*

1761. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2017-12-28 14:51:07
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//fürdőzés//

- Muszáj, mert különben sosem szárad meg a hajam, egy nátha meg nagyon nem hiányzik.
*Ez mondjuk tényleg igaz, mármint a nátha része. Viszont ha magában lenne, akkor lehet, hogy hosszabban elpancsikolna, de most inkább szabadulna a számára kényelmetlen szituációból. Erre a másik kettő nekiáll a tetoválásait mutogatni. Ezen a ponton Aenae majdnem felpattan, hogy sikítva elrohanjon. Sikerrel fegyelmezi magát, mert nem fut el, és még oda is pillant, ráadásul azt az ingerét is legyőzi, hogy megkérdezze azt, hogy mi lesz a most még szép, feszes tetoválással akkor, mikor viselője megöregszik, bőre megráncosodik. Lyznek mondjuk jó pár évtizede van addig, Zara mintájára hamarabb lecsap majd a fonnyadó bőr.*
- Hát még megehetünk.
*Nevet fel, mikor Lyz elmeséli a barátai froclizását. Nevetni praktikus, mert addig nem törődik azzal, hogy mindhárman szinte pucérak. Mert ugyebár a maga köré tekert törülköző nemigen számít. Az elf kimászik, Aenae pedig ismét elfordítja róla a tekintetét és egészen addig néz félre, míg a másik is be nem tekeri magát.*
- Hátőizé, nem, de ennél készebb nem leszek. És előre is bocs, ha sikítok.
*Viszont nem sikít, mert leesett állal hallgatja előbb Zara elejtett megjegyzését, majd Lyz gondolatmenetét. Azért felszisszen. Nem csak a fájdalomtól, hanem a konklúziótól is. Meg kicsit talán attól is, hogy Lyz kitér Pyctára is, és hogy vele kapcsolatban is fején találta a szöget. Mák, hogy a szúrás miatt már eleve ég az arca. Viszont ő lakatot tesz a szájára.*
- Biztos másik fürdőre gondolt, ugye?
*Néz előbb Lyzre, majd topázsárga tekintete átsiklik Zarára, és reménykedik benne, tényleg egy másik fürdőről van szó, de legalábbis egy másik dézsáról, mint amiben ő ült az imént, mert egészen biztos, hogy sokkot kapna, ha kiderülne, hogy összebaydezta és összezarázta a haját meg a kis testét. Ez nagyobb sokknak tűnik így elsőre, mint a fülének átszúrása.*
- Egy picit várjunk, jó? Csak most kicsit ég. Kicsit nagyon. A szépségért szenvedni kell, mi?
*Heherészik, de arcán azért látszik, hogy kicsit tényleg jobban fáj neki, mint amire számított. Vagy egy percig legyezi a kezével, bár nem nagyon segít az égő érzés csökkentésében.*
- Na jó. Készen állok. Ne számolj, csak csináld.
*Most már szorosan összeszorítja a szemeit, hogy még csak ne is lássa a dolgot. Így persze teljesen váratlanul éri - még annak ellenére is, hogy Lyz nyilván ugyanúgy elmatat most is, mint a másikon - de újfent sikeresen fegyelmezi magát és csak akkor engedi szabadjára a fájdalom generálta hangos és fájdalmas kiáltást, mikor Lyz már végzett, ugyanis szörnyű lenne ha megijesztené és mondjuk félrebökné. Aztán a saját térdei közé hajolva szenved csendesen vagy egy percig, addigra pont enyhül az első szúrás okozta égő érzés, újabb egy perc után meg fel is egyenesedik. Hajáról leesett a törülköző*
- Asszem, hogy megmaradok. Köszi. Legközelebb, ha ilyet akarok, akkor szóljatok, hogy puding vagyok az ilyesmihez.

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346