Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 283 (5641. - 5660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5660. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-13 13:11:14
Üzenet elküldve: 2021-08-13 13:11:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*A kancellár határozott embernek látszik. A jóeszű kifejezés talán nem is fedi le teljesen a valóságot. Most mégis ellentmond saját magának. Először egy mondatban említi az átokfajzat szót és az Aenae nevet, majd hozzáteszi, hogy utóbbi általános tiszteletetnek és szeretetnek örvend. Még az ő részéről is. Sajnálatos módon, Reya nem sok ismerettel rendelkezik a thargok szokásait illetően, de bármerre is járt ezidáig, sehol sem volt a tisztelet jele valakit egy kalap alá venni egy átokfajzattal. Furcsa kapcsolata lehet ennek a kettőnek ott a Vashegyen. Leginkább ahhoz a közjátékhoz hasonlóan tudja elképzelni, amit a mélyen tisztelt báróval folytattak le nem is olyan régen. Tették a szépet, de érezhetően izzott köztük a levegő. Ez pedig felvet egy meglehetősen fontos kérdést. Hubi vajon mennyire nézi hülyének a nőt?*
-Természetesen te sem vagy kivétel. *Visszhangozza egy leheletnyi gúnnyal a hangjában. Egy cinkos mosolyt sem rest hozzáfűzni, csupán, hogy a férfi érezze a törődést. Úrnő ide vagy oda, már így is több szót kapott, mint érdemelt volna. Sokkal fontosabb és kellemesebb dolguk van annál, mintsem elmélyülni a barbárok politikájában. A mélységi sokkal inkább Hubiban mélyülne el. Vagy fordítva. Miután Jágó is nyugovóra tért, már csak a túlöltözöttség szabhat gátat. Ám kevés dolgot lehet könnyebben orvosolni, a nő pedig szorgosan teszi is, a folytatás érdekében. Habozás nélkül szabadítja meg a férfit feleslegessé vált felsőruházatától.*
-Tudósként nem volna szabad könnyelmű feltételezésekbe bocsátkoznod. *Búgja, már-már dorombolva, arcával is a férfi mellkasához simulva. Az esztétika különös dolog. Csakis a szemlélőn múlik, hogy milyennek lát valamit, vagy valakit. Így lehet akár egy szépen kivehető véres kéznyom valami fehér falon, egyesek számára művészeti alkotás, mások szemében pedig puritán rongálás. Vagy vegyük a kancellár minden józan észnek ellentmondó ízlését, ami a mélységi nők karjaiba tereli! Ugyanilyen elven Reyának is lehet szokatlan kedvtelése, hogy érettebb férfiak ágyában köt ki. Azok egyébként is tapasztaltabbak az örömszerzés terén. Ezek között pedig Hubi kirívó szépséggel büszkélkedhet. Hiszen semmiképpen sem egy sörpocakos, kopaszodó, lomha vénség. Épp ellenkezőleg. Felettébb jóképű és sikerült megőriznie az összes fogát. Mi többet kívánhat egy vágyaktól fűtött nő? Talán némi hajlandóságot a kezdeményezésre. Hubi, úriember lévén, pedig ennyi hibát sem hagy találni magán. Gyakorlott mozdulatokkal gombolja ki Reya ingét, amiben a nő nem segít. Ám nem is akadályozza. Csupán hagyja, hogy a férfi kibontakozzon. Mikor őt is sikerül megszabadítani egy felesleges ruhadarbtól, hátára veti magát az ágyon. Tarkójánál megragadva, a férfit is magávalrántva, kezd egy már hevesebb csókba. Már amennyiben ezt semmi sem akadályozza. Végül az egész lényét átadja Hubinak, hadd fedezzen fel bármit, amit szeretne. Érezze a férfiúi fölényét és hódítsa meg a legkevésbé sem naiv áldozatát!*
*A kancellár határozott embernek látszik. A jóeszű kifejezés talán nem is fedi le teljesen a valóságot. Most mégis ellentmond saját magának. Először egy mondatban említi az átokfajzat szót és az Aenae nevet, majd hozzáteszi, hogy utóbbi általános tiszteletetnek és szeretetnek örvend. Még az ő részéről is. Sajnálatos módon, Reya nem sok ismerettel rendelkezik a thargok szokásait illetően, de bármerre is járt ezidáig, sehol sem volt a tisztelet jele valakit egy kalap alá venni egy átokfajzattal. Furcsa kapcsolata lehet ennek a kettőnek ott a Vashegyen. Leginkább ahhoz a közjátékhoz hasonlóan tudja elképzelni, amit a mélyen tisztelt báróval folytattak le nem is olyan régen. Tették a szépet, de érezhetően izzott köztük a levegő. Ez pedig felvet egy meglehetősen fontos kérdést. Hubi vajon mennyire nézi hülyének a nőt?*
-Természetesen te sem vagy kivétel. *Visszhangozza egy leheletnyi gúnnyal a hangjában. Egy cinkos mosolyt sem rest hozzáfűzni, csupán, hogy a férfi érezze a törődést. Úrnő ide vagy oda, már így is több szót kapott, mint érdemelt volna. Sokkal fontosabb és kellemesebb dolguk van annál, mintsem elmélyülni a barbárok politikájában. A mélységi sokkal inkább Hubiban mélyülne el. Vagy fordítva. Miután Jágó is nyugovóra tért, már csak a túlöltözöttség szabhat gátat. Ám kevés dolgot lehet könnyebben orvosolni, a nő pedig szorgosan teszi is, a folytatás érdekében. Habozás nélkül szabadítja meg a férfit feleslegessé vált felsőruházatától.*
-Tudósként nem volna szabad könnyelmű feltételezésekbe bocsátkoznod. *Búgja, már-már dorombolva, arcával is a férfi mellkasához simulva. Az esztétika különös dolog. Csakis a szemlélőn múlik, hogy milyennek lát valamit, vagy valakit. Így lehet akár egy szépen kivehető véres kéznyom valami fehér falon, egyesek számára művészeti alkotás, mások szemében pedig puritán rongálás. Vagy vegyük a kancellár minden józan észnek ellentmondó ízlését, ami a mélységi nők karjaiba tereli! Ugyanilyen elven Reyának is lehet szokatlan kedvtelése, hogy érettebb férfiak ágyában köt ki. Azok egyébként is tapasztaltabbak az örömszerzés terén. Ezek között pedig Hubi kirívó szépséggel büszkélkedhet. Hiszen semmiképpen sem egy sörpocakos, kopaszodó, lomha vénség. Épp ellenkezőleg. Felettébb jóképű és sikerült megőriznie az összes fogát. Mi többet kívánhat egy vágyaktól fűtött nő? Talán némi hajlandóságot a kezdeményezésre. Hubi, úriember lévén, pedig ennyi hibát sem hagy találni magán. Gyakorlott mozdulatokkal gombolja ki Reya ingét, amiben a nő nem segít. Ám nem is akadályozza. Csupán hagyja, hogy a férfi kibontakozzon. Mikor őt is sikerül megszabadítani egy felesleges ruhadarbtól, hátára veti magát az ágyon. Tarkójánál megragadva, a férfit is magávalrántva, kezd egy már hevesebb csókba. Már amennyiben ezt semmi sem akadályozza. Végül az egész lényét átadja Hubinak, hadd fedezzen fel bármit, amit szeretne. Érezze a férfiúi fölényét és hódítsa meg a legkevésbé sem naiv áldozatát!*
5659. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-13 09:46:19
Üzenet elküldve: 2021-08-13 09:46:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mikarr//
*A felszolgáló férfi nagyon együtt érző. Jó hangulatot kelt, így biztosan be fog még térni ide a későbbiekben is. A szerencsésnek mondható kimenetelre bólogat.*
- Ez így van. Lehetett volna sokkal rosszabb. *Bár igazán azt sem tudja, hogyan szerezte a sérülését, de tény, hogy a koponyája be is lehetett volna zúzódva. Talán soha nem kelt volna fel. Ezt már talán sosem tudja meg. Időközben visszatér a pultos egy gőzölgő, sűrűbb levessel, egy korsó sörrel és egy tál forró vízzel a sebéhez.*
- Köszönöm a segítségét! *Hálásan válaszol a kapott ételre, italra és a gyógynövényekre is. Figyelmesen hallgatja a másikat a gyógynövények felhasználásáról.*
- Egyszer viszonozni fogom a jóindulatát. *Diszkrét főhajtással válaszol, amint hozzáfog a gyógynövények beáztatásához. Előbb a sebét szeretné rendbe rakni. A pultos tovább érdeklődik, de nem tartaná tovább fel.*
- Így már minden rendben lesz. *Újabb főhajtás a kedves gesztusra, majd a beáztatott növények gyógyító levével és egy tiszta sebkötözővel elkezdi kitisztítani a sebet. Ha ezzel megvan, akkor a gyógynövények egy részét kiveszi a vízből, kinyomja belőlük a nedvességet, majd a halántékára teszi, a sebre, és mindezt egy tiszta kötéssel rögzíti a fején. Most már nyugodtabban tud neki látni az ínycsiklandozó Sűrű Barna levesnek. Neki is lát a meleg leves elfogyasztásának. Időnként egy kortyot iszik a korsó sörből is.*
*A felszolgáló férfi nagyon együtt érző. Jó hangulatot kelt, így biztosan be fog még térni ide a későbbiekben is. A szerencsésnek mondható kimenetelre bólogat.*
- Ez így van. Lehetett volna sokkal rosszabb. *Bár igazán azt sem tudja, hogyan szerezte a sérülését, de tény, hogy a koponyája be is lehetett volna zúzódva. Talán soha nem kelt volna fel. Ezt már talán sosem tudja meg. Időközben visszatér a pultos egy gőzölgő, sűrűbb levessel, egy korsó sörrel és egy tál forró vízzel a sebéhez.*
- Köszönöm a segítségét! *Hálásan válaszol a kapott ételre, italra és a gyógynövényekre is. Figyelmesen hallgatja a másikat a gyógynövények felhasználásáról.*
- Egyszer viszonozni fogom a jóindulatát. *Diszkrét főhajtással válaszol, amint hozzáfog a gyógynövények beáztatásához. Előbb a sebét szeretné rendbe rakni. A pultos tovább érdeklődik, de nem tartaná tovább fel.*
- Így már minden rendben lesz. *Újabb főhajtás a kedves gesztusra, majd a beáztatott növények gyógyító levével és egy tiszta sebkötözővel elkezdi kitisztítani a sebet. Ha ezzel megvan, akkor a gyógynövények egy részét kiveszi a vízből, kinyomja belőlük a nedvességet, majd a halántékára teszi, a sebre, és mindezt egy tiszta kötéssel rögzíti a fején. Most már nyugodtabban tud neki látni az ínycsiklandozó Sűrű Barna levesnek. Neki is lát a meleg leves elfogyasztásának. Időnként egy kortyot iszik a korsó sörből is.*
5658. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-11 20:58:24
Üzenet elküldve: 2021-08-11 20:58:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*Ha Hubi aggódik is Jágó hogyléte felől, meglehetős sikerrel palástolja érzelmeit. Elég nagynak gondolja a ládát, hogy a madár ne fulladjon meg, és bár kis rikácsolás után el is csendesedik (Jágó, nem Hubi) ez betudható annak, hogy a papagájok sötétben nem zajongnak.*
- Ó, csak egy ártatlan élc volt. *jegyzi meg könnyedén amikor Reya rákérdez Jágó kívánt nevére* Kagaenae úrnőről van szó, Kagan Thargodar leányáról. Ő a Vashegy úrnője, akit általános tisztelet és szeretet övez. Természetesen ez alól én sem vagyok kivétel.
*Erre már csak azért is szükség van, mert ha Reya eljut a Vashegyre - és erre esély van - akkor akár még Aenae-vel is szót válthat. Más sem hiányzik, mint hogy magyarázkodnia kelljen annak a fruskának. És valahol ezzel is magyarázható Hubi látszólagos hezitálása. A Vasehgyről ugyanis eszébe jut Dora. Igaz, hogy a kalapos elf felszívódott, mint szürke szamár a ködben, ahogy annak idején a Szegénynegyedben mondták, de a kancellár túlságosan kedveli hozzá, hogy számításon kívül hagyja. Csak hát a mélységi némbereket is kedveli, azokat ráadásul régebben. Így aztán Reya nem sok ellenállásba ütközik, hacsak az immár félmeztelen és immár felajzott kancellár kissé szemtelen mosolyát nem vesszük annak.*
- Feltételezem, ennél némileg épületesebb látványra számítottál, kedvesem.
*Mert Hubi fiatalon sem dicsekedhetett látványosan kidolgozott izmokkal, ráadásul az idő is lassan eljár felette. Tehát Reya enyhén megereszkedett izomokat, egy szikár öregember felsőtestét cirógathatja, akinél nagyjából az egyetlen érdem, hogy kappanhájat sem növesztett. Ha pedig Reya ettől nem rohant neki az artheniori félhomálynak, Hubi meglehetős rutinnal kezdi megoldani a gombokat, kapcsokat Reya ruházatán. Úgy fest, hogy Jágónak ezúttal igaza volt, a kancellár ebben a pillanatban határozottan kemény legénynek érzi magát. Ha Reya nem is érzi magát különlegesnek, Hubi számára az. Már csak sötételf mivoltának köszönhetően is, hiszen a jó kancellár rajongása a kormos némberekért, legalábbis a Vashegyen, közismert. Magától értetődik tehát, hogy Hubinak semmi kifogása nincs ellene, hogy Reya maga fölé teperje. Mert, ugye, az mégsem lehet, hogy a nő legyen felül. Hova vezetne ez?*
*Ha Hubi aggódik is Jágó hogyléte felől, meglehetős sikerrel palástolja érzelmeit. Elég nagynak gondolja a ládát, hogy a madár ne fulladjon meg, és bár kis rikácsolás után el is csendesedik (Jágó, nem Hubi) ez betudható annak, hogy a papagájok sötétben nem zajongnak.*
- Ó, csak egy ártatlan élc volt. *jegyzi meg könnyedén amikor Reya rákérdez Jágó kívánt nevére* Kagaenae úrnőről van szó, Kagan Thargodar leányáról. Ő a Vashegy úrnője, akit általános tisztelet és szeretet övez. Természetesen ez alól én sem vagyok kivétel.
*Erre már csak azért is szükség van, mert ha Reya eljut a Vashegyre - és erre esély van - akkor akár még Aenae-vel is szót válthat. Más sem hiányzik, mint hogy magyarázkodnia kelljen annak a fruskának. És valahol ezzel is magyarázható Hubi látszólagos hezitálása. A Vasehgyről ugyanis eszébe jut Dora. Igaz, hogy a kalapos elf felszívódott, mint szürke szamár a ködben, ahogy annak idején a Szegénynegyedben mondták, de a kancellár túlságosan kedveli hozzá, hogy számításon kívül hagyja. Csak hát a mélységi némbereket is kedveli, azokat ráadásul régebben. Így aztán Reya nem sok ellenállásba ütközik, hacsak az immár félmeztelen és immár felajzott kancellár kissé szemtelen mosolyát nem vesszük annak.*
- Feltételezem, ennél némileg épületesebb látványra számítottál, kedvesem.
*Mert Hubi fiatalon sem dicsekedhetett látványosan kidolgozott izmokkal, ráadásul az idő is lassan eljár felette. Tehát Reya enyhén megereszkedett izomokat, egy szikár öregember felsőtestét cirógathatja, akinél nagyjából az egyetlen érdem, hogy kappanhájat sem növesztett. Ha pedig Reya ettől nem rohant neki az artheniori félhomálynak, Hubi meglehetős rutinnal kezdi megoldani a gombokat, kapcsokat Reya ruházatán. Úgy fest, hogy Jágónak ezúttal igaza volt, a kancellár ebben a pillanatban határozottan kemény legénynek érzi magát. Ha Reya nem is érzi magát különlegesnek, Hubi számára az. Már csak sötételf mivoltának köszönhetően is, hiszen a jó kancellár rajongása a kormos némberekért, legalábbis a Vashegyen, közismert. Magától értetődik tehát, hogy Hubinak semmi kifogása nincs ellene, hogy Reya maga fölé teperje. Mert, ugye, az mégsem lehet, hogy a nő legyen felül. Hova vezetne ez?*
5657. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-11 18:16:09
Üzenet elküldve: 2021-08-11 18:16:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*Hubi értetlenül áll, illetve ül, a történtek után. Mint akinek fogalma sincs, hogy mi zajlik, vagy éppen mi készül. Fogjuk rá, Reya sem az a kimagasló szépség. Még a mélységi nők között is inkább csak egy a tízből. Ám még sosem okozott csalódást, sem a partnerének, sem önmagának. Utóbbit arra alapozza, hogy mikor meg akar kapni valakit, mint egy ragadozó, nem ereszti a prédát, csak dolga végeztével. Ezek a vadászatok pedig nagyrészt sikeresen végződtek. A kancellár pedig férfiként nehezen érezhet ellenszenvet a mélységi meglehetősen ártalmatlan, ha nem is ártatlan, terve iránt. Hiszen az erősebb nem képviselői bármikor kaphatóak az ilyesfajta szórakozásra. Ez a példány mégis hezitálni látszik. ~Ezúttal mit vétettem? Vagy ő nem biztos a szándékaiban?~ Villan át a nő elméjén, de a kínossá növekvő csendet Jágót sikeresen megszakítja. Rövid ismeretségük alatt, Reyának sikerült megtapasztalni, hogy ne tulajdonítson nagy jelentőséget a papagáj szavainak. Most sem tenné, de az időnként felszólaló szárnyas kezd egyre zavaróbbá válni. Már fel is szólalna annak érdekében, hogy átvihetnék az ő parlagon heverő szobájába, mikor a férfi egyszerűbb megoldást talál. Így átveszi a felé nyújtott poharat, míg a sajátjába belekortyol. Kancellárunknak hála pedig, Jágó hamar egy ládában köt ki. A látvány egyszerre megnyugtató és felkavaró is. Vajon kap ott levegőt az a szerencsétlen állat? Azt tudni kell, hogy a mélységit egyáltalán nem érdekelné, ha a madár reggelre megfulladna, de mások jelenlétében jobb úgytenni, mintha mégis tenné. Ellenben Hubi rövid monológja teljesen elvonja a figyelmét.*
-Ha nem vagyok túl faragatlan, megkérdezhetem, ki az az Aenae? *Teszi fel a kérdést, míg a férfi visszatér a madarászásból. Végül minden visszatér a tervezett medrébe és csakis egymásra koncentrálhatnak. Hubi felszólításának eleget téve a mélységi megszabadul a poharaktól és meglehetősen közel húzódik.*
-Ezer örömmel. *Búgja a férfi fülébe, szinte már dorombolva.* Kezdjük például ezzel! Talán még követem is a példádat. *Azzal igyekszik megszabadítani a másikat a zekéjétől. Amennyiben semmi nem akadályozza, és sikerül teljesen lecsupaszítania Hubi felső testét, ujjaival kezdi el cirógatni azt. Mint egy vak, aki egy szobrot kíván megcsodálni. Ezen a ponton minden kétséget kizáróan világossá kell válnia, hogy mi is van készülőben. Ha pedig semmilyen ellenállást sem tapasztal, azt beleegyezésnek veszi. Ezek után, talán a kancellár is aktivizálja magát.*
*Hubi értetlenül áll, illetve ül, a történtek után. Mint akinek fogalma sincs, hogy mi zajlik, vagy éppen mi készül. Fogjuk rá, Reya sem az a kimagasló szépség. Még a mélységi nők között is inkább csak egy a tízből. Ám még sosem okozott csalódást, sem a partnerének, sem önmagának. Utóbbit arra alapozza, hogy mikor meg akar kapni valakit, mint egy ragadozó, nem ereszti a prédát, csak dolga végeztével. Ezek a vadászatok pedig nagyrészt sikeresen végződtek. A kancellár pedig férfiként nehezen érezhet ellenszenvet a mélységi meglehetősen ártalmatlan, ha nem is ártatlan, terve iránt. Hiszen az erősebb nem képviselői bármikor kaphatóak az ilyesfajta szórakozásra. Ez a példány mégis hezitálni látszik. ~Ezúttal mit vétettem? Vagy ő nem biztos a szándékaiban?~ Villan át a nő elméjén, de a kínossá növekvő csendet Jágót sikeresen megszakítja. Rövid ismeretségük alatt, Reyának sikerült megtapasztalni, hogy ne tulajdonítson nagy jelentőséget a papagáj szavainak. Most sem tenné, de az időnként felszólaló szárnyas kezd egyre zavaróbbá válni. Már fel is szólalna annak érdekében, hogy átvihetnék az ő parlagon heverő szobájába, mikor a férfi egyszerűbb megoldást talál. Így átveszi a felé nyújtott poharat, míg a sajátjába belekortyol. Kancellárunknak hála pedig, Jágó hamar egy ládában köt ki. A látvány egyszerre megnyugtató és felkavaró is. Vajon kap ott levegőt az a szerencsétlen állat? Azt tudni kell, hogy a mélységit egyáltalán nem érdekelné, ha a madár reggelre megfulladna, de mások jelenlétében jobb úgytenni, mintha mégis tenné. Ellenben Hubi rövid monológja teljesen elvonja a figyelmét.*
-Ha nem vagyok túl faragatlan, megkérdezhetem, ki az az Aenae? *Teszi fel a kérdést, míg a férfi visszatér a madarászásból. Végül minden visszatér a tervezett medrébe és csakis egymásra koncentrálhatnak. Hubi felszólításának eleget téve a mélységi megszabadul a poharaktól és meglehetősen közel húzódik.*
-Ezer örömmel. *Búgja a férfi fülébe, szinte már dorombolva.* Kezdjük például ezzel! Talán még követem is a példádat. *Azzal igyekszik megszabadítani a másikat a zekéjétől. Amennyiben semmi nem akadályozza, és sikerül teljesen lecsupaszítania Hubi felső testét, ujjaival kezdi el cirógatni azt. Mint egy vak, aki egy szobrot kíván megcsodálni. Ezen a ponton minden kétséget kizáróan világossá kell válnia, hogy mi is van készülőben. Ha pedig semmilyen ellenállást sem tapasztal, azt beleegyezésnek veszi. Ezek után, talán a kancellár is aktivizálja magát.*
5656. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-11 14:30:05
Üzenet elküldve: 2021-08-11 14:30:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Kocsmatúra//
//Mik//
*Jól el is bambult vagy csak a történések vonták el annyira a figyelmét, hogy megfeledkezett arról, amiért idejött. Inni. Azaz kikérni az italt a pultostól. Bár ott ül a pultnál mégis inkább az asztalok között sétálgató kiszolgáló neki a szimpatikusabb, így, mikor látja hogy visszafelé tart egyéb ügyei okán, odainti magához. Az kéne még, hogy valami gyerek adja ki neki az alkoholt.*
-Bocsánat, egy pillanatra… *Emeli fel az egyik karját és az azon lévő mutatóujjával próbálna jelezni Mikarrnak. ~Na, ő úgy néz ki, mint aki ivott már...~*
//Mik//
*Jól el is bambult vagy csak a történések vonták el annyira a figyelmét, hogy megfeledkezett arról, amiért idejött. Inni. Azaz kikérni az italt a pultostól. Bár ott ül a pultnál mégis inkább az asztalok között sétálgató kiszolgáló neki a szimpatikusabb, így, mikor látja hogy visszafelé tart egyéb ügyei okán, odainti magához. Az kéne még, hogy valami gyerek adja ki neki az alkoholt.*
-Bocsánat, egy pillanatra… *Emeli fel az egyik karját és az azon lévő mutatóujjával próbálna jelezni Mikarrnak. ~Na, ő úgy néz ki, mint aki ivott már...~*
5655. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-11 10:45:27
Üzenet elküldve: 2021-08-11 10:45:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az simlis és az amazon//
*Valahol tudja, hogy a bátyja is megnyugvást és békét keresett háborgó lelkének az ördögvigyor adta bódultságban és emelkedett hangulatban. Az még nem tiszta előtte, hogy a pipadohányos nő az miért függ tőle. Az általános tanácsára jéghideg, metsző tekintet és egy érdektelen választ kap. Nem is várt többet egy idegen bölcselkedésre, amit nem lett volna muszáj oda szúrnia a másiknak, de a mai nap már csak ilyen kedvében van. Saját boros poharát emeli iváshoz, amikor csatlakozik hozzá a lány. A határozott megjegyzés az est további részét latolgatva határozott jellemet takar.*
- Eszembe sem jutott, amíg meg nem említetted. Úriembereknél nem szokás kihasználni az ilyen helyzeteket. *Vigyorogva válaszol és érződik, hogy nem olyan fakabátos úriember, mint amilyennek lefesti magát, de egyértelműen érti a célzást.*
- A mai este legfeljebb egy cserebogarat fordítok a hátára. Máshoz amúgy sincs kedvem. *Ezt unottan és egykedvűen fűzi az előzőhöz. Minden figyelmeztetés ellenére, a választól független leül hozzá az ördögvigyortól mámoros nőszemély.*
- Wyn. *Viszonozza a kurta bemutatkozást majd az egyik pohár borát odatolja az asztalon Jenari elé.*
- Lehet nem volt jó ötlet tőlem, hogy az ördögvigyorra még borral itatlak. *Késő bánat, hiszen az italt felkínálta, és ezt már nem vonja vissza. A másik felnőtt ember, még ha önpusztító életet is folytat látszólag.*
- Neked mi a mai napi búslakodásod Ördögvigyor Jenari? *Ha már együtt boroznak kíváncsi, hogy mi volt a baj a mai nappal.*
- De várj, majd kezdem én, nehogy azt gondold, hogy kutakodok. *Megelőzi a válasszal Jenarit és így kezd a saját történetébe.*
- Én azért iszok, mert a megélhetésemnek gyakorlatilag annyi. A hiúzom se hozhatom a városba, és csak ez a szűkös zacskó aranyam maradt. *Nem kíván mélyenszántóan belemenni a részletekbe, és nem is vár a másiktól sem többet, így most a jégkék szemekbe pillant.*
//Az simlis és az amazon//
*Valahol tudja, hogy a bátyja is megnyugvást és békét keresett háborgó lelkének az ördögvigyor adta bódultságban és emelkedett hangulatban. Az még nem tiszta előtte, hogy a pipadohányos nő az miért függ tőle. Az általános tanácsára jéghideg, metsző tekintet és egy érdektelen választ kap. Nem is várt többet egy idegen bölcselkedésre, amit nem lett volna muszáj oda szúrnia a másiknak, de a mai nap már csak ilyen kedvében van. Saját boros poharát emeli iváshoz, amikor csatlakozik hozzá a lány. A határozott megjegyzés az est további részét latolgatva határozott jellemet takar.*
- Eszembe sem jutott, amíg meg nem említetted. Úriembereknél nem szokás kihasználni az ilyen helyzeteket. *Vigyorogva válaszol és érződik, hogy nem olyan fakabátos úriember, mint amilyennek lefesti magát, de egyértelműen érti a célzást.*
- A mai este legfeljebb egy cserebogarat fordítok a hátára. Máshoz amúgy sincs kedvem. *Ezt unottan és egykedvűen fűzi az előzőhöz. Minden figyelmeztetés ellenére, a választól független leül hozzá az ördögvigyortól mámoros nőszemély.*
- Wyn. *Viszonozza a kurta bemutatkozást majd az egyik pohár borát odatolja az asztalon Jenari elé.*
- Lehet nem volt jó ötlet tőlem, hogy az ördögvigyorra még borral itatlak. *Késő bánat, hiszen az italt felkínálta, és ezt már nem vonja vissza. A másik felnőtt ember, még ha önpusztító életet is folytat látszólag.*
- Neked mi a mai napi búslakodásod Ördögvigyor Jenari? *Ha már együtt boroznak kíváncsi, hogy mi volt a baj a mai nappal.*
- De várj, majd kezdem én, nehogy azt gondold, hogy kutakodok. *Megelőzi a válasszal Jenarit és így kezd a saját történetébe.*
- Én azért iszok, mert a megélhetésemnek gyakorlatilag annyi. A hiúzom se hozhatom a városba, és csak ez a szűkös zacskó aranyam maradt. *Nem kíván mélyenszántóan belemenni a részletekbe, és nem is vár a másiktól sem többet, így most a jégkék szemekbe pillant.*
5654. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-11 08:48:49
Üzenet elküldve: 2021-08-11 08:48:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az simlis és az amazon//
*Jenari rendkívül élvezi, hogy egészen olyan mintha felhőkön járna, és mégis nehéznek érzi a testét a fáradtság érzet miatt amit az Ördögvigyor eredményezett. Szokatlan keveréke ez az illumináltságnak, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy megunná. Mivel figyelmét is tompítja, ezért Wynperios rosszalló pillantását meg sem érzi magán, ha pedig meg is jelenne benne egy aprócska sejtelem akkor egyszerűen csak elhessegeti. De "sajnos" nem tudja tovább levegőnek nézni a másikat, mert ez birtokba veszi elvesztett tárgyát és még megjegyzést is fűz hozzá. Jenari elméjéhez néhány gyors pislogás után végre elérnek a szavak, és arcán meg is jelennek a bódító ködön áttörő éles érzelmei. Ebből is jól láthatóvá válik, hogy a wegtoreni lány nem feltétlenül a legszívélyesebb személy, mert vigyora töretlen, de kékjei metszőek és ridegek, amivel kissé visszás képet alkot. Igaz már megjelenése önmagában egy furcsa keveréke a wegtoreniekre jellemző melegségnek, amihez párosul éles, zord szempárja.*
- Nem mintha kérdeztem volna mit preferálsz.
*Morogja, és bár úgy érzi milyen remekül visszavágott, de ezúttal szavai is kissé erőtlenek.*
- Tőlem. De ne is reménykedj abban, hogy a hátamra fekszem pár ital miatt, szóval ha emiatt pazarolnád az aranyadat egy idegenre, akkor csalódást kell okoznom.
*Miközben beszél kihúz magának egy széket, a választól függetlenül letelepedik az asztalhoz, és a pipája megtisztogatásához lát hozzá, közben láthatóan mélyen töpreng azon, hogy vegyen egy újabb adag Ördögvigyort, vagy elégedjen meg annyival amennyit sikerült elfüstölnie.*
- Jenari.
*Veti oda nevét félvállról, mintha semmi jelentősége nem lenne sem annak, sem a bemutatkozásnak, pedig Wynperios akár hallhatott is róla, hogy Jenari milyen ügyes mások felképelésében.*
//Az simlis és az amazon//
*Jenari rendkívül élvezi, hogy egészen olyan mintha felhőkön járna, és mégis nehéznek érzi a testét a fáradtság érzet miatt amit az Ördögvigyor eredményezett. Szokatlan keveréke ez az illumináltságnak, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy megunná. Mivel figyelmét is tompítja, ezért Wynperios rosszalló pillantását meg sem érzi magán, ha pedig meg is jelenne benne egy aprócska sejtelem akkor egyszerűen csak elhessegeti. De "sajnos" nem tudja tovább levegőnek nézni a másikat, mert ez birtokba veszi elvesztett tárgyát és még megjegyzést is fűz hozzá. Jenari elméjéhez néhány gyors pislogás után végre elérnek a szavak, és arcán meg is jelennek a bódító ködön áttörő éles érzelmei. Ebből is jól láthatóvá válik, hogy a wegtoreni lány nem feltétlenül a legszívélyesebb személy, mert vigyora töretlen, de kékjei metszőek és ridegek, amivel kissé visszás képet alkot. Igaz már megjelenése önmagában egy furcsa keveréke a wegtoreniekre jellemző melegségnek, amihez párosul éles, zord szempárja.*
- Nem mintha kérdeztem volna mit preferálsz.
*Morogja, és bár úgy érzi milyen remekül visszavágott, de ezúttal szavai is kissé erőtlenek.*
- Tőlem. De ne is reménykedj abban, hogy a hátamra fekszem pár ital miatt, szóval ha emiatt pazarolnád az aranyadat egy idegenre, akkor csalódást kell okoznom.
*Miközben beszél kihúz magának egy széket, a választól függetlenül letelepedik az asztalhoz, és a pipája megtisztogatásához lát hozzá, közben láthatóan mélyen töpreng azon, hogy vegyen egy újabb adag Ördögvigyort, vagy elégedjen meg annyival amennyit sikerült elfüstölnie.*
- Jenari.
*Veti oda nevét félvállról, mintha semmi jelentősége nem lenne sem annak, sem a bemutatkozásnak, pedig Wynperios akár hallhatott is róla, hogy Jenari milyen ügyes mások felképelésében.*
5653. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-11 08:13:00
Üzenet elküldve: 2021-08-11 08:13:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az simlis és az amazon//
*Az élettől meggyötörve, de törve nem, üldögél a székében kezeit a tarkóján pihentetve. Még mindig csuklya van a fején, amit egyelőre nem szándékozik lehúzni, hogy az arca teljesen látható legyen. Nem is sokat üldögél, mire egy felszolgáló érkezik, hogy a rendelését felvegye. Mindjárt három adagot is rendel a Ház bora-ból. Mindezért 24 aranyat ad a felszolgálónak.
Nincsen túlságosan eleresztve arannyal, így a ház bora is tökéletesen megteszi. Ebből három pohárral is rendel, ami kezdeti hangulat javításra teljesen jó lesz. Ahogy elrendezi a bor dolgát, átpillant egy másik asztal felé, aminél valaki pöfékel. Sosem szerette a dohányt, sem az illatát, így hamar megtalálja a forrását. Szúrós szemekkel méri fel a tulajdonos, aki meglepő módon egy nő. Nem sok nőt látott még dohánnyal, de ez a nő valahogy magára vonzza a figyelmét. A levegőbe szimatolva mintha nem egyszerű dohányt érezne, de mivel nem kifinomult a szaglása, mint egy orknak, ezért erre most nem venne mérget. A nő elég csinos. Először sötétbarna haja és a jégkék íriszek keltik fel figyelmét, amit talán egy összepillantás segít tisztábban látni. A vonásai nagyon nőiesek, bár ehhez határozott állkapocs társul, ami azt sugallja, hogy határozott jellem lehet, így mindent egybe véve. A testalkata izmos, ahogy a ruhája ezt láttatni engedi. Valami nagyon kellemes dohányt használhat, mert így külső szemszögből olyan, mint aki elűzte magából a világ bánatát. Helyzetből adódóan nem is kell sokat tennie, hogy a nő ténykedését láthassa. Az asztalon kicsit arrébb teszi a lábát, így pont szemben lehet a másik asztalával. A pipa egyszer csak kiesik a kezéből, mintha nem bírná megtartani a könnyű eszközt. Egy szitokszó után az elpattogó pipa után kezd kutatni. Határozottan olyan érzése van, hogy a nő valami bódító dohányt használhatott. A mozgása elég lomha és túl laza. ~Miért ilyen unott a tekintete. Mintha minden mindegy lenne. Talán csak fáradt vándor, vagy kudarcot vallott kalandor. Nem, valami más lehet e mögött.~ A pia egészen nagy utat tesz meg és Wyn széke alatt köt ki. Könnyedén hajol le egyik kézzel a pipáért, amit gyorsan fel is kap. Beleszagolva a benne maradt kevés dohányba nem nehéz felismernie, hogy ördögvigyorral volt megtömködve.*
- Rövidtávon koldussá tesz, hosszú távon elűz a valóságtól. Én inkább az alkoholban hiszek. *Kacsint a nőre, akitől nem vár helyeslést, de ezt akkor is megosztja vele. A pipát oda nyújtja neki, hogy el tudja venni.*
- A dohánynak annyi. Egy pohár borral megkínálhatlak? Mielőtt én is koldus leszek, még valami jót szeretnék tenni. *Vigyorogva invitálja meg a bódító állapotban lévőt. Nem játszadozni kíván a lánnyal, csak szimplán meghívja egy pohár borra. Sajnos a bátyja az ördögvigyor mohó felhasználója lett, s látta, hogy mire képes ez a függőséget okozó szer.*
//Az simlis és az amazon//
*Az élettől meggyötörve, de törve nem, üldögél a székében kezeit a tarkóján pihentetve. Még mindig csuklya van a fején, amit egyelőre nem szándékozik lehúzni, hogy az arca teljesen látható legyen. Nem is sokat üldögél, mire egy felszolgáló érkezik, hogy a rendelését felvegye. Mindjárt három adagot is rendel a Ház bora-ból. Mindezért 24 aranyat ad a felszolgálónak.
Nincsen túlságosan eleresztve arannyal, így a ház bora is tökéletesen megteszi. Ebből három pohárral is rendel, ami kezdeti hangulat javításra teljesen jó lesz. Ahogy elrendezi a bor dolgát, átpillant egy másik asztal felé, aminél valaki pöfékel. Sosem szerette a dohányt, sem az illatát, így hamar megtalálja a forrását. Szúrós szemekkel méri fel a tulajdonos, aki meglepő módon egy nő. Nem sok nőt látott még dohánnyal, de ez a nő valahogy magára vonzza a figyelmét. A levegőbe szimatolva mintha nem egyszerű dohányt érezne, de mivel nem kifinomult a szaglása, mint egy orknak, ezért erre most nem venne mérget. A nő elég csinos. Először sötétbarna haja és a jégkék íriszek keltik fel figyelmét, amit talán egy összepillantás segít tisztábban látni. A vonásai nagyon nőiesek, bár ehhez határozott állkapocs társul, ami azt sugallja, hogy határozott jellem lehet, így mindent egybe véve. A testalkata izmos, ahogy a ruhája ezt láttatni engedi. Valami nagyon kellemes dohányt használhat, mert így külső szemszögből olyan, mint aki elűzte magából a világ bánatát. Helyzetből adódóan nem is kell sokat tennie, hogy a nő ténykedését láthassa. Az asztalon kicsit arrébb teszi a lábát, így pont szemben lehet a másik asztalával. A pipa egyszer csak kiesik a kezéből, mintha nem bírná megtartani a könnyű eszközt. Egy szitokszó után az elpattogó pipa után kezd kutatni. Határozottan olyan érzése van, hogy a nő valami bódító dohányt használhatott. A mozgása elég lomha és túl laza. ~Miért ilyen unott a tekintete. Mintha minden mindegy lenne. Talán csak fáradt vándor, vagy kudarcot vallott kalandor. Nem, valami más lehet e mögött.~ A pia egészen nagy utat tesz meg és Wyn széke alatt köt ki. Könnyedén hajol le egyik kézzel a pipáért, amit gyorsan fel is kap. Beleszagolva a benne maradt kevés dohányba nem nehéz felismernie, hogy ördögvigyorral volt megtömködve.*- Rövidtávon koldussá tesz, hosszú távon elűz a valóságtól. Én inkább az alkoholban hiszek. *Kacsint a nőre, akitől nem vár helyeslést, de ezt akkor is megosztja vele. A pipát oda nyújtja neki, hogy el tudja venni.*
- A dohánynak annyi. Egy pohár borral megkínálhatlak? Mielőtt én is koldus leszek, még valami jót szeretnék tenni. *Vigyorogva invitálja meg a bódító állapotban lévőt. Nem játszadozni kíván a lánnyal, csak szimplán meghívja egy pohár borra. Sajnos a bátyja az ördögvigyor mohó felhasználója lett, s látta, hogy mire képes ez a függőséget okozó szer.*
5652. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-10 19:42:44
Üzenet elküldve: 2021-08-10 19:42:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*Néhány röpke pillanatig a jó kancellár meg van zavarodva, mint egy ork az Artheniori Tudományos Céh rendes évi közgyűlésén. Azzal természetesen tisztában van, hogy igen messze áll attól a férfiideáltól amilyenről a fehérnépek rendszerint álmodnak. Ezért aztán soha nem is érezte tragédiának, ha nem a srámja miatt szédültek ágyába a vászoncselédek. Némi pragmatizmussal úgy volt vele, hogy mindegy, csak szédüljenek. Viszont Reya most egészen őszintének látszik. Ez pont elég, hogy zavarban legyen, de a csóktól és talán a kancellár elködösülő tekintetétől felajzott Jágó izgatottan téblábolni kezd Reya vértjén.*
- Van errreje, van errreje!...
*Most Hubi csuklik egyet, kortyol a borból aztán egy szabadkozó mosollyal Reya kezébe nyomja a poharát.*
- Ugye megbocsátasz egy pillanatra?
*Felkel a lány mellől, a székhez lép és negédesen csettintgetve a nyelvével, jobb keze mutatóujját nyújtja a papagáj felé. Aztán sebesen visszakapja, mert Jágó első körben nem helyet foglalni kívánt rajta, hanem belekapni. Amikor aztán a madár rátelepszik, balja boszorkányos gyorsasággal lendülve csípi nyakon a felháborodottan rikácsoló Jágót és miután egy lendületes mozdulattal az ágy végében álló ládába hajította, gyorsan rá is csukja a fedelet.*
- Csak tudnám, hogy ki adta neki a Jágó nevet? Nem jelent semmit. Az Átokfajzat kifejezőbb lenne. *pillanatra elgondolkodik* Vagy az Aenae.
*Miután Jágó zavaró hatása a múlté minden mehetne rendben, de Hubi fején ijesztő gondolat suhan át. Miután eredetileg úgy tervezte, hogy a Pegazusban száll meg, a hintót is oda küldte, poggyászának zömével. A szakállolaj hiánya ebben a pillanatban nem égető, de a míves kidolgozású úti tégely is a Pegazusba került. Persze leszólhatna a konyhára, követelve, hogy azonnal hozzanak fel fél font vajat, de ezt végtelenül stílustalannak érzi. Magában sóhajt egyet, de csalódottságát kifelé igyekszik nem mutatni. Csak somolyog egyet Reya kijelentésén.*
- Szolgáld ki magad!
*Természetes, hogy egy kancellár nem csak a hivatalában szeret irányítani, így Reyának is igyekeznie kell, ha elvenni szeretne és nem kapni. Az pedig hamarosan kiderül, hogy Jágónak igaza volt-e azzal a bizonyos erővel?*
*Néhány röpke pillanatig a jó kancellár meg van zavarodva, mint egy ork az Artheniori Tudományos Céh rendes évi közgyűlésén. Azzal természetesen tisztában van, hogy igen messze áll attól a férfiideáltól amilyenről a fehérnépek rendszerint álmodnak. Ezért aztán soha nem is érezte tragédiának, ha nem a srámja miatt szédültek ágyába a vászoncselédek. Némi pragmatizmussal úgy volt vele, hogy mindegy, csak szédüljenek. Viszont Reya most egészen őszintének látszik. Ez pont elég, hogy zavarban legyen, de a csóktól és talán a kancellár elködösülő tekintetétől felajzott Jágó izgatottan téblábolni kezd Reya vértjén.*
- Van errreje, van errreje!...
*Most Hubi csuklik egyet, kortyol a borból aztán egy szabadkozó mosollyal Reya kezébe nyomja a poharát.*
- Ugye megbocsátasz egy pillanatra?
*Felkel a lány mellől, a székhez lép és negédesen csettintgetve a nyelvével, jobb keze mutatóujját nyújtja a papagáj felé. Aztán sebesen visszakapja, mert Jágó első körben nem helyet foglalni kívánt rajta, hanem belekapni. Amikor aztán a madár rátelepszik, balja boszorkányos gyorsasággal lendülve csípi nyakon a felháborodottan rikácsoló Jágót és miután egy lendületes mozdulattal az ágy végében álló ládába hajította, gyorsan rá is csukja a fedelet.*
- Csak tudnám, hogy ki adta neki a Jágó nevet? Nem jelent semmit. Az Átokfajzat kifejezőbb lenne. *pillanatra elgondolkodik* Vagy az Aenae.
*Miután Jágó zavaró hatása a múlté minden mehetne rendben, de Hubi fején ijesztő gondolat suhan át. Miután eredetileg úgy tervezte, hogy a Pegazusban száll meg, a hintót is oda küldte, poggyászának zömével. A szakállolaj hiánya ebben a pillanatban nem égető, de a míves kidolgozású úti tégely is a Pegazusba került. Persze leszólhatna a konyhára, követelve, hogy azonnal hozzanak fel fél font vajat, de ezt végtelenül stílustalannak érzi. Magában sóhajt egyet, de csalódottságát kifelé igyekszik nem mutatni. Csak somolyog egyet Reya kijelentésén.*
- Szolgáld ki magad!
*Természetes, hogy egy kancellár nem csak a hivatalában szeret irányítani, így Reyának is igyekeznie kell, ha elvenni szeretne és nem kapni. Az pedig hamarosan kiderül, hogy Jágónak igaza volt-e azzal a bizonyos erővel?*
5651. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-10 19:13:10
Üzenet elküldve: 2021-08-10 19:13:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az simlis és az amazon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Jenari már kellemesen érzi magát, éppen székében szinte elfolyva tesped, elmélyülten tanulmányozva az épület mennyezetét és az afelé fújt füstcsíkokat. Illetve karikák akarnának lenni azok, amit a lány kitartóan próbálgat, de még sikertelenül. Mivel csak Wegtoren utcáin pöfékelőktől látta ezt, és a technikáját még senki sem magyarázta el neki, így egyedül kell rájönnie, és egyelőre nem úgy tűnik mintha unná. Persze az is segítségére van, hogy az Ördögvigyor édes illata lengi be, és a bódító szer kicsit önfeledtebbé és érdekesebbé teszi az életét.
~ Korábban is rászokhattam volna. ~
Töpreng egy nagy szippantás közben, ami egyben el is feledteti, hogy bizony mennyire is rászokott, és ez nem feltétlenül olyan kellemes mint az illuminált hatás amiben jelenleg része lehet.
Karjai kissé erőtlenné válnak ennek hála, és észre sem veszi, hogy milyen lendülettel ereszti le őket maga mellé, így pipáját ennek a nagy gesztusnak hála sikerül elejtenie.*
- Ó baszdmeg!
*Szalad ki a száján a szitokszó arcán az ördögi vigyorral, és a kis nőies formájú fa tárgy után pillant ami a fogadóban arrébb pattog, és belőle kihullik az értékes dohány. Szerencséjére semmi sem kap ennek hatására lángra, de zsoldjának egy része bizony ott hever csüggedten a deszkákon, és ettől Jenari ajkai is kissé lefelé kanyarodnak. Nagy sóhajtva feltápászkodik panaszos székéről, és lustán, a bódító fű miatt álmosan indul kedves emléke után, amit olyan sokáig őrzött féltve, de ez a függő és nemtörődöm Jenari meglehetősen félvállról veszi az egykori becses ajándék sorsát. Ahogy minden mást is, és új életvitelének nagyjából ez is a célja.*
//Az simlis és az amazon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Jenari már kellemesen érzi magát, éppen székében szinte elfolyva tesped, elmélyülten tanulmányozva az épület mennyezetét és az afelé fújt füstcsíkokat. Illetve karikák akarnának lenni azok, amit a lány kitartóan próbálgat, de még sikertelenül. Mivel csak Wegtoren utcáin pöfékelőktől látta ezt, és a technikáját még senki sem magyarázta el neki, így egyedül kell rájönnie, és egyelőre nem úgy tűnik mintha unná. Persze az is segítségére van, hogy az Ördögvigyor édes illata lengi be, és a bódító szer kicsit önfeledtebbé és érdekesebbé teszi az életét.
~ Korábban is rászokhattam volna. ~
Töpreng egy nagy szippantás közben, ami egyben el is feledteti, hogy bizony mennyire is rászokott, és ez nem feltétlenül olyan kellemes mint az illuminált hatás amiben jelenleg része lehet.
Karjai kissé erőtlenné válnak ennek hála, és észre sem veszi, hogy milyen lendülettel ereszti le őket maga mellé, így pipáját ennek a nagy gesztusnak hála sikerül elejtenie.*
- Ó baszdmeg!
*Szalad ki a száján a szitokszó arcán az ördögi vigyorral, és a kis nőies formájú fa tárgy után pillant ami a fogadóban arrébb pattog, és belőle kihullik az értékes dohány. Szerencséjére semmi sem kap ennek hatására lángra, de zsoldjának egy része bizony ott hever csüggedten a deszkákon, és ettől Jenari ajkai is kissé lefelé kanyarodnak. Nagy sóhajtva feltápászkodik panaszos székéről, és lustán, a bódító fű miatt álmosan indul kedves emléke után, amit olyan sokáig őrzött féltve, de ez a függő és nemtörődöm Jenari meglehetősen félvállról veszi az egykori becses ajándék sorsát. Ahogy minden mást is, és új életvitelének nagyjából ez is a célja.*
5650. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-10 14:51:26
Üzenet elküldve: 2021-08-10 14:51:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az simlis és az amazon//
*A nap már lemenő félben van, amikor egy csuklyát viselő, magasabb félvér nyit be a Kalmárba. Fülei hegyesebbek az embernél, de most takarásban nehéz megállapítani a származását. Az ajtóban nem sokat áll, egy asztalt néz ki magának valahol a sarokban. Az egyik székre lepakol, a másikban kényelembe helyezi magát. Az asztalra pedig felteszi a lábát. Hátra dől a székben és nagyot sóhajt. Az idei év nem volt túlságosan bőséges. Kevés vadat ejtett el, így a prémekből is éppen annyit tudott eladni, hogy pont elég volt a legszükségesebb dolgokra. Ráadásul a hiúzát sem hozhatja a városba, mert vadállatnak tekinthetnék, s akkor megpecsételődne hű társának a sorsa. Számot vet erszényének tartalmán és az asztalra teszi. Addig nem fog távozni, amíg az egészet le nem issza. Be kell látnia, hogy az erdei életmódot nem tudja tovább fenntartani, különben mehet a szegénynegyedbe kéregetni. Utolsó aranyait rossz kedvében most el fogja költeni valami töményre. Kezeit összekulcsolja a tarkóján és a kiszolgálásra vár.*
//Az simlis és az amazon//
*A nap már lemenő félben van, amikor egy csuklyát viselő, magasabb félvér nyit be a Kalmárba. Fülei hegyesebbek az embernél, de most takarásban nehéz megállapítani a származását. Az ajtóban nem sokat áll, egy asztalt néz ki magának valahol a sarokban. Az egyik székre lepakol, a másikban kényelembe helyezi magát. Az asztalra pedig felteszi a lábát. Hátra dől a székben és nagyot sóhajt. Az idei év nem volt túlságosan bőséges. Kevés vadat ejtett el, így a prémekből is éppen annyit tudott eladni, hogy pont elég volt a legszükségesebb dolgokra. Ráadásul a hiúzát sem hozhatja a városba, mert vadállatnak tekinthetnék, s akkor megpecsételődne hű társának a sorsa. Számot vet erszényének tartalmán és az asztalra teszi. Addig nem fog távozni, amíg az egészet le nem issza. Be kell látnia, hogy az erdei életmódot nem tudja tovább fenntartani, különben mehet a szegénynegyedbe kéregetni. Utolsó aranyait rossz kedvében most el fogja költeni valami töményre. Kezeit összekulcsolja a tarkóján és a kiszolgálásra vár.*
5649. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-09 15:46:00
Üzenet elküldve: 2021-08-09 15:46:00
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Wilril//
*Aki vendégként viselkedik, vendégként bánnak vele, ez ilyen egyszerű. Amikor egy vendég megszűnik vendégként viselkedni, lásd a feltűnősködő tündér, onnantól már valami másként kezelik. Legalábbis Mik. Ugyan nem büszke rá, de kinek hiányzik egy ilyen kellemetlenkedő vendég?
Mindenesetre a zavart fickó illendőn viselkedik, így a pultosnak semmi oka, hogy gonoszkodjon vele. Türelmesen megvárja, míg a másik előkeríti a pénzét és kifizeti a rendelését, majd a raktárban keres neki azokból az általános gyógynövényekből, amelyeket még korábban épp neki vettek.*
- Megnézem, mink van. *Válaszolja a sebet érintően.*
- Még szerencse, hogy nem lett nagyobb baja. Hála az isteneknek. *Mosolyog bátorítón, mert a férfi kicsit még mindig zavart. A konyhában megrendeli az ételt, majd a gyógyszer után néz, amit a tálcára készít, amin majd kiviszi az ételt és az italt.
Kiviszi az asztalhoz az időközben megforrósított Sűrű Barnát és a beígért korsó sört és egy tálban forróvizet.*
- Parancsoljon, ahogy ígértem. Fogyassza egészséggel. *Teszi le a fickó elé a tányért és a korsót, majd a tálcáról leveszi az általános gyógynövényeket tartalmazó kis csomagot és átadja azt is.*
- Ennek jónak kell lennie. Áztassa a gyógynövényeket a vízbe, azzal mossa ki a sebet, aztán pedig tegyen kötést a másikkal a sebre, cserélje naponta és gyorsan rendbe fog jönni. *Ad rövid tájékoztatást. Ugyan nem dolga, hogy minden betérő vendéggel így törődjön, de a másik elég gyámoltalannak látszik, mintha azt sem tudná, hol van és miért van ott.*
- Amúgy minden rendben? Mármint minden más? Nincs szüksége segítségre? *Kérdi homlokráncolva. A férfi nem tűnik hajléktalannak vagy olyannak, aki az utcán él, így felmerül benne a kérdés, hogy talán van még valami a háttérben. De nem szeretne tolakodó lenni.*
*Aki vendégként viselkedik, vendégként bánnak vele, ez ilyen egyszerű. Amikor egy vendég megszűnik vendégként viselkedni, lásd a feltűnősködő tündér, onnantól már valami másként kezelik. Legalábbis Mik. Ugyan nem büszke rá, de kinek hiányzik egy ilyen kellemetlenkedő vendég?
Mindenesetre a zavart fickó illendőn viselkedik, így a pultosnak semmi oka, hogy gonoszkodjon vele. Türelmesen megvárja, míg a másik előkeríti a pénzét és kifizeti a rendelését, majd a raktárban keres neki azokból az általános gyógynövényekből, amelyeket még korábban épp neki vettek.*
- Megnézem, mink van. *Válaszolja a sebet érintően.*
- Még szerencse, hogy nem lett nagyobb baja. Hála az isteneknek. *Mosolyog bátorítón, mert a férfi kicsit még mindig zavart. A konyhában megrendeli az ételt, majd a gyógyszer után néz, amit a tálcára készít, amin majd kiviszi az ételt és az italt.
Kiviszi az asztalhoz az időközben megforrósított Sűrű Barnát és a beígért korsó sört és egy tálban forróvizet.*
- Parancsoljon, ahogy ígértem. Fogyassza egészséggel. *Teszi le a fickó elé a tányért és a korsót, majd a tálcáról leveszi az általános gyógynövényeket tartalmazó kis csomagot és átadja azt is.*
- Ennek jónak kell lennie. Áztassa a gyógynövényeket a vízbe, azzal mossa ki a sebet, aztán pedig tegyen kötést a másikkal a sebre, cserélje naponta és gyorsan rendbe fog jönni. *Ad rövid tájékoztatást. Ugyan nem dolga, hogy minden betérő vendéggel így törődjön, de a másik elég gyámoltalannak látszik, mintha azt sem tudná, hol van és miért van ott.*
- Amúgy minden rendben? Mármint minden más? Nincs szüksége segítségre? *Kérdi homlokráncolva. A férfi nem tűnik hajléktalannak vagy olyannak, aki az utcán él, így felmerül benne a kérdés, hogy talán van még valami a háttérben. De nem szeretne tolakodó lenni.*
5648. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-08 15:36:52
Üzenet elküldve: 2021-08-08 15:36:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
*Nem kell soká várnia, ki is hozzák, amit rendelt. Merchen bókjaira pedig egy enyhe pírral válaszol, miközben elegánsan elfogyasztja a reggelit.*
-Ugyan, biztos vagyok benne, hogy teljesen átlagos középosztálybeli hölgynek nézek ki, Artheniorban százával rohangálnak az ilyenek az utcán.
*Hárít mosolyogva, de azért jól esnek neki a kedves szavak. Közben lopva körbetekint, s megakad a szeme egy ismerős arcon. Fiatal, épp hogy csak pelyhedző állú fiú toporog a pult mellett, beszédbe elegyedve egy ott dolgozóval. Yath könnyedén felismeri, ha neveket nem is, de az arcokat könnyen megjegyzi, főleg, ha kollégáról van szó.*
~Ő szintén a Sellőből jött, talán üzenetet hozott.~
*Emlékszik arra, hogy Mady milyen szavakkal bocsátotta el. Biztosította afelől, hogy majd levélben tartják a kapcsolatot, könnyen lehet, hogy megérkezett az a várva várt üzenet.*
-Egy pillanat.
*Kel fel az asztaltól arcán széles mosollyal, s odalibben a pulthoz. Nem téved, valóban őt keresik, s kézhez is kap egy borítékot, egy külön csatolt, neki címzett levéllel. Gyorsan, mielőtt ismét csatlakozna Merchenhez, átfutja a neki jegyzett sorokat, majd gondosan összehajtja, s elrakja kicsiny batyujába.*
-Elnézést.
*Lép vissza a tündér mellé.*
-Csak egy levél a férjemtől, az elintézni valókkal. Szinte folyton úton van, így rám bízza az apróbb ügyeit.
*Tekintetében enyhe szomorúság csillan meg, bár most már nincs nyoma az előző esti bűntudatnak. Inkább egy kicsit bánatos, talán a gondolat keseríti el, hogy eme fantasztikus hétvége után vissza kell térnie abba a hideg házba, a hideg férje mellé, aki bár mindig jól bánt vele, s bizalma jeléül még a dolgait is rábízza, szerelmes és óvó szemekkel sosem nézett rá, vágytól fűtve sosem ölelte.*
-Indulhatunk.
*Nem kell soká várnia, ki is hozzák, amit rendelt. Merchen bókjaira pedig egy enyhe pírral válaszol, miközben elegánsan elfogyasztja a reggelit.*
-Ugyan, biztos vagyok benne, hogy teljesen átlagos középosztálybeli hölgynek nézek ki, Artheniorban százával rohangálnak az ilyenek az utcán.
*Hárít mosolyogva, de azért jól esnek neki a kedves szavak. Közben lopva körbetekint, s megakad a szeme egy ismerős arcon. Fiatal, épp hogy csak pelyhedző állú fiú toporog a pult mellett, beszédbe elegyedve egy ott dolgozóval. Yath könnyedén felismeri, ha neveket nem is, de az arcokat könnyen megjegyzi, főleg, ha kollégáról van szó.*
~Ő szintén a Sellőből jött, talán üzenetet hozott.~
*Emlékszik arra, hogy Mady milyen szavakkal bocsátotta el. Biztosította afelől, hogy majd levélben tartják a kapcsolatot, könnyen lehet, hogy megérkezett az a várva várt üzenet.*
-Egy pillanat.
*Kel fel az asztaltól arcán széles mosollyal, s odalibben a pulthoz. Nem téved, valóban őt keresik, s kézhez is kap egy borítékot, egy külön csatolt, neki címzett levéllel. Gyorsan, mielőtt ismét csatlakozna Merchenhez, átfutja a neki jegyzett sorokat, majd gondosan összehajtja, s elrakja kicsiny batyujába.*
-Elnézést.
*Lép vissza a tündér mellé.*
-Csak egy levél a férjemtől, az elintézni valókkal. Szinte folyton úton van, így rám bízza az apróbb ügyeit.
*Tekintetében enyhe szomorúság csillan meg, bár most már nincs nyoma az előző esti bűntudatnak. Inkább egy kicsit bánatos, talán a gondolat keseríti el, hogy eme fantasztikus hétvége után vissza kell térnie abba a hideg házba, a hideg férje mellé, aki bár mindig jól bánt vele, s bizalma jeléül még a dolgait is rábízza, szerelmes és óvó szemekkel sosem nézett rá, vágytól fűtve sosem ölelte.*
-Indulhatunk.
5647. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-08 11:51:21
Üzenet elküldve: 2021-08-08 11:51:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*A jó kancellár elmondja az ellenérveit, ám a szélhámosoktól hamar az orgyilkosokig és azok hasznos szolgáltatásáig jut. Persze egy ilyen ismert és magas rangú embernek lehetnek olyan ügyletei, amit más módon nem lehet lezárni. Ebben nincs semmi meglepő. Abban viszont annál több leledzik, hogy erről ilyen nyíltan beszél. A kezdeti meglepődés helyét egy cinkos mosoly veszi át Reya arcán. Volt már része hasonló dologban és tisztában van vele, hogy mi szükséges egy ilyen lebonyolításához.*
-Természetesen ilyen nem fordulhat elő. Ezért szokás az előkelő népek körében összekötőt alkalmazni. Ez a személy jár el az uraság nevében, akit így lehetetlen tettenérni. Ő rendeli el a megbízást és gyakran az említett alvilági alak sem tudja, hogy kinek az érdekeit szolgálja. *Sóhajt egy mélyet elmerengve az emlékei között. Majd lemondó hangon folytatja.* Mind hallottunk ilyenről. Ha nem is tudunk róla. *Majd a frissítő hiányára terelődik a szó, aminek pótlását Hubi hősiesen magára is vállalja. Ezzel nincs is baj. Rövid ismeretségük alatt is nehéz lett volna figyelmen kívül hagyni a férfi úriember mivoltját. Jágótól megszabadulva, már szedi is a lábait. Szinte rohan, ami bár meglepő, de nem kelt gyanút Reyában. Minden bizonnyal szomjas maradt és ezért siet ennyire. A pillanatnyi magányt ki is használja a nő, hogy a felfrissülésnek adózzon. Elsősorban a fegyvereitől szabadul meg, amiket gondosan a falnak támaszt az ajtó mellett. Utána hamar lecsatolja a vértjét és Jágó elé teszi a székre, végül szélsebesen megmosakszik. Miközben a törölközőt veszi igénybe, eszébe jut, hogy akár adhatna is egy kis lendületet a férfi fantáziájának. Ennek eleget téve és az illendőség határain belül található kevés lehetőséget mérlegelve, arra a következtetésre jut, hogy egy apró dekoltázs még meg is hozhatja a kívánt hatást. Rögtön ki is old két gombot az ingén, haját pedig a háta mögé söpri, csupán, hogy az se gátolja a tisztánlátást. Majd az ágy szélére ülve éppen kényelembe helyezi magát, mikor a kancellár visszatér. Egy palack bor és két pohár társaságában, nagyokat bókolva lép be az ajtón.*
-Köszönöm! Azért a te jelenléted is csak javít a szoba esztétikáján. *Feleli egy bájosra tervezett mosollyal körítve, miközben elveszi a poharat. Majdnem sikerül is félrenyelnie, mikor a kancellár a papagájra mordul, de szerencsére sikerül elkerülni a fuldokló köhögést. Az meglehetősen hangulat romboló lenne, mikor végre testközelbe kerül vágyai prédájával.*
-Tudom. *Feleli vörös íriszeit a férfi szemeibe mélyesztve.* Nem is akarok semmit visszaadni. Inkább még többet elvennék, ha nincs ellenedre. *Azzal közel hajol Hubihoz, ha pedig nem akadályozza meg, gyengéden megcsókolja a férfit. Ennyit arról, hogy hagyja kezdeményezni! Ám a vér nem válik vízzé. Ha pedig fűti a sötételf lányát, nehéz megállni, hogy ne adja át magát a késztetésnek.*
*A jó kancellár elmondja az ellenérveit, ám a szélhámosoktól hamar az orgyilkosokig és azok hasznos szolgáltatásáig jut. Persze egy ilyen ismert és magas rangú embernek lehetnek olyan ügyletei, amit más módon nem lehet lezárni. Ebben nincs semmi meglepő. Abban viszont annál több leledzik, hogy erről ilyen nyíltan beszél. A kezdeti meglepődés helyét egy cinkos mosoly veszi át Reya arcán. Volt már része hasonló dologban és tisztában van vele, hogy mi szükséges egy ilyen lebonyolításához.*
-Természetesen ilyen nem fordulhat elő. Ezért szokás az előkelő népek körében összekötőt alkalmazni. Ez a személy jár el az uraság nevében, akit így lehetetlen tettenérni. Ő rendeli el a megbízást és gyakran az említett alvilági alak sem tudja, hogy kinek az érdekeit szolgálja. *Sóhajt egy mélyet elmerengve az emlékei között. Majd lemondó hangon folytatja.* Mind hallottunk ilyenről. Ha nem is tudunk róla. *Majd a frissítő hiányára terelődik a szó, aminek pótlását Hubi hősiesen magára is vállalja. Ezzel nincs is baj. Rövid ismeretségük alatt is nehéz lett volna figyelmen kívül hagyni a férfi úriember mivoltját. Jágótól megszabadulva, már szedi is a lábait. Szinte rohan, ami bár meglepő, de nem kelt gyanút Reyában. Minden bizonnyal szomjas maradt és ezért siet ennyire. A pillanatnyi magányt ki is használja a nő, hogy a felfrissülésnek adózzon. Elsősorban a fegyvereitől szabadul meg, amiket gondosan a falnak támaszt az ajtó mellett. Utána hamar lecsatolja a vértjét és Jágó elé teszi a székre, végül szélsebesen megmosakszik. Miközben a törölközőt veszi igénybe, eszébe jut, hogy akár adhatna is egy kis lendületet a férfi fantáziájának. Ennek eleget téve és az illendőség határain belül található kevés lehetőséget mérlegelve, arra a következtetésre jut, hogy egy apró dekoltázs még meg is hozhatja a kívánt hatást. Rögtön ki is old két gombot az ingén, haját pedig a háta mögé söpri, csupán, hogy az se gátolja a tisztánlátást. Majd az ágy szélére ülve éppen kényelembe helyezi magát, mikor a kancellár visszatér. Egy palack bor és két pohár társaságában, nagyokat bókolva lép be az ajtón.*
-Köszönöm! Azért a te jelenléted is csak javít a szoba esztétikáján. *Feleli egy bájosra tervezett mosollyal körítve, miközben elveszi a poharat. Majdnem sikerül is félrenyelnie, mikor a kancellár a papagájra mordul, de szerencsére sikerül elkerülni a fuldokló köhögést. Az meglehetősen hangulat romboló lenne, mikor végre testközelbe kerül vágyai prédájával.*
-Tudom. *Feleli vörös íriszeit a férfi szemeibe mélyesztve.* Nem is akarok semmit visszaadni. Inkább még többet elvennék, ha nincs ellenedre. *Azzal közel hajol Hubihoz, ha pedig nem akadályozza meg, gyengéden megcsókolja a férfit. Ennyit arról, hogy hagyja kezdeményezni! Ám a vér nem válik vízzé. Ha pedig fűti a sötételf lányát, nehéz megállni, hogy ne adja át magát a késztetésnek.*
5646. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-07 09:29:35
Üzenet elküldve: 2021-08-07 09:29:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
- Nem feltétlenül.
*Olyan persze nincs, hogy ne Hubinak legyen igaza. Legalábbis ritkán. Most is szinte reflexből mond ellent, de évtizedek rutinjával ez nem olcsó kekeckedésnek tűnik, hanem megfontolt véleménynek.*
- Aki más nagylelkűségéből kíván hasznot húzni, azt szélhámosnak nevezzük és tevékenységét ritkán kíséri rokonszenv. A világ türelmetlenebb részein gyakorta állítják pellengérre, esetleg többet is kap az általad említett pofonnál. Én ezt kissé másként látom. Úgy vélem, hogy aki igazán tehetséges azt meg kell becsülni. Ha valaki időt, energiát fektet egy jól felépített trükkbe, észrevehető, hogy ösztönös érzéke szorgalommal párosul, az elismerésre és jutalomra méltó.
*Finoman elmosolyodik.*
- Feltéve természetesen, hogy tudását hajlandó olyan célok szolgálatába állítani melyek számomra is hasznosak. Ellenkező esetben marad a pofon. Gnóm barátunk esetében ez sajnos nem kristályosodott ki.
*Az erkély ajtajához sétál, kinyitja és vesz egy mély levegőt.*
- Most bizonyára arra gondolsz, hogy egy hozzám hasonló férfiú miért tartana igényt kisstílű alakok szolgálataira. Nem végezhetünk el mindent saját magunk. Ha egy előkelű, teszem azt, úgy gondolja, hogy riválisának meg kéne térnie őseihez szinte sohasem saját kézzel segíti át a túlvilágra, hanem egy szakember segítségét veszi igénybe aki közönségesen orgyilkosnak nevezünk. Elítélendő dolog az ilyesmi? Talán. Éppen ezért kívánatos ha más végzi a piszkos munkát. Aki diszkrét, csendes és nem köthető ama előkelőhöz.
*Szembe fordul a mélységivel és kicsit széttárja karjait.*
- Az pedig mégsem fordulat elő, hogy egy kancellárt alvilági ügyletekkel lehessen kapcsolatba hozni. Még akkor sem ha saját, de kiváltképp a Vashegy érdekei úgy kívánnák.
*Elégedettséggel veszi tudomásul, hogy kis terve jól alakul, de a jelek szerint Reya ügyesen átlát szándékain. Nem mutatja csalódottságát, legfeljebb elhatározza magában, hogy kevesebb udvariasságra lesz szüksége ha kukkolni akar.*
- Természetesen. Azonnal itt vagyok.
*Jágót átülteti válláról egy szék támlájára, mostanra kifejlődött rutinnal kerüli el ujjaival a szárnyas kapkodó csőrét és behúzza maga mögött az ajtót. Onnantől pedig kapkodja a lábait. Talán ha elég gyors, akkor a kulcslyukhoz visszatérve nem marad le semmiről. Ennek megfelelően szinte a szakálla is lobog ahogy visszatér a söntéshez, ott sietve megrendel a Ház boraból egy palackkal amiért 35 aranyat fizet ki és az üveggel, két pohárral siet vissza a szobájához. Könnyed mosollyal - amit egyes rosszmájú egyének kéjsóvárnak titulálnának - les be a kulcslyukon, de szomorúan veszi tudomásul, hogy elkéshetett. Reya az ágyon ül.*
- Mindig izgalmas látványnak tartottam, ha a szebbik nem egy képviselőjét fegyverben láthattam. *tölt a poharakba* De meg kell mondjam, most sem okozol csalódást.
*Leül Reya mellé, az egyik poharat a kezébe nyomja és a másik keze után nyúl. Ahogy már megszokhatta, Jágó kitűnő dramaturgiai érzékkel teszi meg észrevételét a támláról.*
- Fiki-fiki!
*Hubi némileg hiányos kartográfiai ismeretei szerint ez egy déltengeri szigetcsoport neve lehet és nem igazán érti, hogy miként jön ez ide?*
- Elhallgass! *mordul oda, aztán nyájas mosollyal fordul a mélységi felé*
- Kedvesem, ugye tudod, hogy nem tartozol semmivel?
*Elképzelhető, hogy megint túlzásba viszi az udvariaskodást. Hiszen Reya meglazított ruházata egyértelmű jel lehet, és a jó kancellár szerint igenis tartozik neki. Elvégre az a minimum, hogy fejest ugorjon az ágyába, ennek megfelelően most kéne hörögve rávetnie magát. De Hubi úriember, ahogy nem lehet eléggé kihangsúlyozni.*
- Nem feltétlenül.
*Olyan persze nincs, hogy ne Hubinak legyen igaza. Legalábbis ritkán. Most is szinte reflexből mond ellent, de évtizedek rutinjával ez nem olcsó kekeckedésnek tűnik, hanem megfontolt véleménynek.*
- Aki más nagylelkűségéből kíván hasznot húzni, azt szélhámosnak nevezzük és tevékenységét ritkán kíséri rokonszenv. A világ türelmetlenebb részein gyakorta állítják pellengérre, esetleg többet is kap az általad említett pofonnál. Én ezt kissé másként látom. Úgy vélem, hogy aki igazán tehetséges azt meg kell becsülni. Ha valaki időt, energiát fektet egy jól felépített trükkbe, észrevehető, hogy ösztönös érzéke szorgalommal párosul, az elismerésre és jutalomra méltó.
*Finoman elmosolyodik.*
- Feltéve természetesen, hogy tudását hajlandó olyan célok szolgálatába állítani melyek számomra is hasznosak. Ellenkező esetben marad a pofon. Gnóm barátunk esetében ez sajnos nem kristályosodott ki.
*Az erkély ajtajához sétál, kinyitja és vesz egy mély levegőt.*
- Most bizonyára arra gondolsz, hogy egy hozzám hasonló férfiú miért tartana igényt kisstílű alakok szolgálataira. Nem végezhetünk el mindent saját magunk. Ha egy előkelű, teszem azt, úgy gondolja, hogy riválisának meg kéne térnie őseihez szinte sohasem saját kézzel segíti át a túlvilágra, hanem egy szakember segítségét veszi igénybe aki közönségesen orgyilkosnak nevezünk. Elítélendő dolog az ilyesmi? Talán. Éppen ezért kívánatos ha más végzi a piszkos munkát. Aki diszkrét, csendes és nem köthető ama előkelőhöz.
*Szembe fordul a mélységivel és kicsit széttárja karjait.*
- Az pedig mégsem fordulat elő, hogy egy kancellárt alvilági ügyletekkel lehessen kapcsolatba hozni. Még akkor sem ha saját, de kiváltképp a Vashegy érdekei úgy kívánnák.
*Elégedettséggel veszi tudomásul, hogy kis terve jól alakul, de a jelek szerint Reya ügyesen átlát szándékain. Nem mutatja csalódottságát, legfeljebb elhatározza magában, hogy kevesebb udvariasságra lesz szüksége ha kukkolni akar.*
- Természetesen. Azonnal itt vagyok.
*Jágót átülteti válláról egy szék támlájára, mostanra kifejlődött rutinnal kerüli el ujjaival a szárnyas kapkodó csőrét és behúzza maga mögött az ajtót. Onnantől pedig kapkodja a lábait. Talán ha elég gyors, akkor a kulcslyukhoz visszatérve nem marad le semmiről. Ennek megfelelően szinte a szakálla is lobog ahogy visszatér a söntéshez, ott sietve megrendel a Ház boraból egy palackkal amiért 35 aranyat fizet ki és az üveggel, két pohárral siet vissza a szobájához.
Könnyed mosollyal - amit egyes rosszmájú egyének kéjsóvárnak titulálnának - les be a kulcslyukon, de szomorúan veszi tudomásul, hogy elkéshetett. Reya az ágyon ül.*- Mindig izgalmas látványnak tartottam, ha a szebbik nem egy képviselőjét fegyverben láthattam. *tölt a poharakba* De meg kell mondjam, most sem okozol csalódást.
*Leül Reya mellé, az egyik poharat a kezébe nyomja és a másik keze után nyúl. Ahogy már megszokhatta, Jágó kitűnő dramaturgiai érzékkel teszi meg észrevételét a támláról.*
- Fiki-fiki!
*Hubi némileg hiányos kartográfiai ismeretei szerint ez egy déltengeri szigetcsoport neve lehet és nem igazán érti, hogy miként jön ez ide?*
- Elhallgass! *mordul oda, aztán nyájas mosollyal fordul a mélységi felé*
- Kedvesem, ugye tudod, hogy nem tartozol semmivel?
*Elképzelhető, hogy megint túlzásba viszi az udvariaskodást. Hiszen Reya meglazított ruházata egyértelmű jel lehet, és a jó kancellár szerint igenis tartozik neki. Elvégre az a minimum, hogy fejest ugorjon az ágyába, ennek megfelelően most kéne hörögve rávetnie magát. De Hubi úriember, ahogy nem lehet eléggé kihangsúlyozni.*
5645. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-06 16:48:49
Üzenet elküldve: 2021-08-06 16:48:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tiszta szesz és homályos fejek - Learon el//
*Már pár perce ott ülnek és beszélgetnek, már több pohár alkohol lecsúszott a torkukon, és éppen kezdtek a szó szoros értelmében bemelegedni, hiszen a Sajt-mester köpenyét már éppen ledobta a szék hátuljára, amikor az ivóba egy kócos hajú férfi toppan be, ruhaujján egy tenyérnyi vérfolttal és látszólag koszosan. Egyből kiszúrja a tömegből a pásztort és oda is lép hozzá, közben egy gyors fejbiccentéssel a mellette lévő urakat is köszönti, majd pedig szól.*
-Jó napot! *Ezután már csak a mágusnak intézi szavait.*
-Learon uram! Elnézést, hogy megzavarom a szórakozását, de sajnos megsérült az egyik báránya! *Ezzel a Sajt-mester egyből talpon is terem és a vállára dobja köpenyét, csak úgy hanyagul és gyorsan. A csaposhoz szól és ellentmondást nem tűrő szavakkal a Wegtoreni rumból még kettőt rendel 24aranyért. *
-Ne haragudjanak uraim, de mint hallották, az egyik jószágom megsebesült és nekem azonnal oda kell mennem meggyógyítani! *Aztán Norenn, hiszen ő az, aki a Derin-birtok uráért jött lovasszekéren, gyorsan össze is foglalja a dolgokat.*
-Valami megvágta a lábát. Bekötöztük, de a fiam azt mondta, hogy mégis jobb lenne, ha valamelyik varázslatával meggyógyítaná szegényt. *Learon erre bólint nagy komolyan.*
-Nagyon jól tettétek, hogy értem jöttetek! *Meghajol ivócimborái felé.*
-További jó beszélgetést az uraknak és a viszont látásra! *Azzal már meg is fordul, hogy a köpeny lengő vége csak nem súrolja a szőke elf homlokát és már kint is van a Kalmárból. Bent még hallhatják, ahogy a mágus köszön a lovának, Redulnak, de a kerekek már zörögnek is, ahogy megindul gyorsan a Vashegy irányába, remélve hogy a jószága lába még heg nélkül és szépen fog begyógyulni.*
//Tiszta szesz és homályos fejek - Learon el//
*Már pár perce ott ülnek és beszélgetnek, már több pohár alkohol lecsúszott a torkukon, és éppen kezdtek a szó szoros értelmében bemelegedni, hiszen a Sajt-mester köpenyét már éppen ledobta a szék hátuljára, amikor az ivóba egy kócos hajú férfi toppan be, ruhaujján egy tenyérnyi vérfolttal és látszólag koszosan. Egyből kiszúrja a tömegből a pásztort és oda is lép hozzá, közben egy gyors fejbiccentéssel a mellette lévő urakat is köszönti, majd pedig szól.*
-Jó napot! *Ezután már csak a mágusnak intézi szavait.*
-Learon uram! Elnézést, hogy megzavarom a szórakozását, de sajnos megsérült az egyik báránya! *Ezzel a Sajt-mester egyből talpon is terem és a vállára dobja köpenyét, csak úgy hanyagul és gyorsan. A csaposhoz szól és ellentmondást nem tűrő szavakkal a Wegtoreni rumból még kettőt rendel 24aranyért.
*-Ne haragudjanak uraim, de mint hallották, az egyik jószágom megsebesült és nekem azonnal oda kell mennem meggyógyítani! *Aztán Norenn, hiszen ő az, aki a Derin-birtok uráért jött lovasszekéren, gyorsan össze is foglalja a dolgokat.*
-Valami megvágta a lábát. Bekötöztük, de a fiam azt mondta, hogy mégis jobb lenne, ha valamelyik varázslatával meggyógyítaná szegényt. *Learon erre bólint nagy komolyan.*
-Nagyon jól tettétek, hogy értem jöttetek! *Meghajol ivócimborái felé.*
-További jó beszélgetést az uraknak és a viszont látásra! *Azzal már meg is fordul, hogy a köpeny lengő vége csak nem súrolja a szőke elf homlokát és már kint is van a Kalmárból. Bent még hallhatják, ahogy a mágus köszön a lovának, Redulnak, de a kerekek már zörögnek is, ahogy megindul gyorsan a Vashegy irányába, remélve hogy a jószága lába még heg nélkül és szépen fog begyógyulni.*
5644. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-06 12:29:59
Üzenet elküldve: 2021-08-06 12:29:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Pultban//
*Ahogy besunnyog az asztalok között, lapítva, néhányan már le is csapnak rá.*
-Még egy korsó lesz! *Hiszen a törzsvendégek már jól ismerik, nem kell nekik bemutatni.*
-A…azonnal hozom! *Nyugtáz rá szinte már reflexből, majd mikor elér a pulthoz bedobja alá a megtömött tarisznyáját, még kicsit beljebb is rúgja, hogy ne legyen feltűnő. Ezt követően leporolja magát, hogy mégiscsak eltüntesse az út porát, majd feláll, vissza a pult mögé a saját ládáira, hogy a feje kilátszon és mindenki lássa, hogy dolgozik. Egy perc törölgetés után, már megy és viszi is ki a kért sört az asztalhoz.*
-Eeegészégedre! *Ezt követően elviszi onnan a kiürült korsókat, be a konyhára mosogatásra, majd visszaáll az emelvényre és onnan nézelődik, miközben unottan törölgeti a pult tetejét.*
*Ahogy besunnyog az asztalok között, lapítva, néhányan már le is csapnak rá.*
-Még egy korsó lesz! *Hiszen a törzsvendégek már jól ismerik, nem kell nekik bemutatni.*
-A…azonnal hozom! *Nyugtáz rá szinte már reflexből, majd mikor elér a pulthoz bedobja alá a megtömött tarisznyáját, még kicsit beljebb is rúgja, hogy ne legyen feltűnő. Ezt követően leporolja magát, hogy mégiscsak eltüntesse az út porát, majd feláll, vissza a pult mögé a saját ládáira, hogy a feje kilátszon és mindenki lássa, hogy dolgozik. Egy perc törölgetés után, már megy és viszi is ki a kért sört az asztalhoz.*
-Eeegészégedre! *Ezt követően elviszi onnan a kiürült korsókat, be a konyhára mosogatásra, majd visszaáll az emelvényre és onnan nézelődik, miközben unottan törölgeti a pult tetejét.*
5643. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-06 09:53:21
Üzenet elküldve: 2021-08-06 09:53:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mikarr//
*A pultos nagyon kedves fogadtatásban részesíti, ami meglepő számára. Emlékeiben próbál felidézni olyan eseteket, amikor fogadóban járt, de ekkor rádöbben, hogy falakba ütközik, és még ezeket az emlékeket sem tudja felidézni. Mindenesetre viszonozza a mosolyt, és kissé kikerekedett szemmel fogadja, hogy egy korsó sörre meghívják.*
- Nagyon kedves öntől. Azt hiszem, megfogadom az ajánlását. A Sűrű Barna tökéletes lesz. *A zsebeiben kezd el keresgélni, mert olyan gyorsan betért, hogy azt sem tudja, van e pénz nála. Olyan arcot vághat, mint aki mindig elfelejti, hogy hova teszi a pénzt. A zsebeiből előkerülő aranyakból a nagy részét kifizeti a levesért. Az előhalászott aranyakból 12-t ad oda Mikarrnak a ételért. Egyel több aranyat is ad, mert éppen talál még annyit, s ezt borravalónak szánja. Igaz nem sok, de most ennél neki sincs több. Talán még olcsóbb gyógyfüvekre marad néhány aranyérméje. A gyógynövényekre visszakérdeznek, így azt megerősíti.*
- Igen, valami sebre, duzzanatra, esetleg ütődésre. *Az a baj, hogy fogalma sincsen róla, hogy miként keletkezett a halánték sérülése, ezért bizonytalan is abban, hogy mire kérjen gyógynövényt. Talán van a fogadóban ilyen általános gyógynövény sebekre és zúzódásokra. Az tökéletesen megtenné. Komoly kérdés, hogy mi történt vele. Erről érdeklődik a pultos férfi is, de itt valamit mondania kellene, ami miatt nem nézik teljesen bolondnak.*
- Baleset volt, megütöttem. Azt hiszem, hogy banditákkal rosszabbul jártam volna. *Mosolyog a feltevésén, de nincs kizárva számára, hogy banditák hagyták helyben. Ez a történet még hihető is lehet. A fiatal pultos férfi hamar távozik is, feltételezhetően a rendelés leadásáért vagy esetleg a gyógynövénynek utána nézni.*
*A pultos nagyon kedves fogadtatásban részesíti, ami meglepő számára. Emlékeiben próbál felidézni olyan eseteket, amikor fogadóban járt, de ekkor rádöbben, hogy falakba ütközik, és még ezeket az emlékeket sem tudja felidézni. Mindenesetre viszonozza a mosolyt, és kissé kikerekedett szemmel fogadja, hogy egy korsó sörre meghívják.*
- Nagyon kedves öntől. Azt hiszem, megfogadom az ajánlását. A Sűrű Barna tökéletes lesz. *A zsebeiben kezd el keresgélni, mert olyan gyorsan betért, hogy azt sem tudja, van e pénz nála. Olyan arcot vághat, mint aki mindig elfelejti, hogy hova teszi a pénzt. A zsebeiből előkerülő aranyakból a nagy részét kifizeti a levesért. Az előhalászott aranyakból 12-t ad oda Mikarrnak a ételért.
Egyel több aranyat is ad, mert éppen talál még annyit, s ezt borravalónak szánja. Igaz nem sok, de most ennél neki sincs több. Talán még olcsóbb gyógyfüvekre marad néhány aranyérméje. A gyógynövényekre visszakérdeznek, így azt megerősíti.*- Igen, valami sebre, duzzanatra, esetleg ütődésre. *Az a baj, hogy fogalma sincsen róla, hogy miként keletkezett a halánték sérülése, ezért bizonytalan is abban, hogy mire kérjen gyógynövényt. Talán van a fogadóban ilyen általános gyógynövény sebekre és zúzódásokra. Az tökéletesen megtenné. Komoly kérdés, hogy mi történt vele. Erről érdeklődik a pultos férfi is, de itt valamit mondania kellene, ami miatt nem nézik teljesen bolondnak.*
- Baleset volt, megütöttem. Azt hiszem, hogy banditákkal rosszabbul jártam volna. *Mosolyog a feltevésén, de nincs kizárva számára, hogy banditák hagyták helyben. Ez a történet még hihető is lehet. A fiatal pultos férfi hamar távozik is, feltételezhetően a rendelés leadásáért vagy esetleg a gyógynövénynek utána nézni.*
5642. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-06 09:26:20
Üzenet elküldve: 2021-08-06 09:26:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*A jó kancellár, mint önzetlen ember, elmondja, hogy ezt a gesztust nem lehet túlzásba vinni. És valamennyire igaza is van, amennyiben ez őszinteséggel társul. Talán létezik is ilyesfajta szerzet, de Reya még nem találkozott vele.*
-Persze könnyű ezt kijelenteni, ha van miből adni. *Itt pedig nem Hubi hatalmas szívére gondol.* Ám a kocka másik oldaláról már más nézőpontba kerülnek a dolgok. De, hogy mondjak egy példát az ellenkezőjére is, vegyük a gnómot! Aki hasznot akar húzni mások nagylelkűségéből, az pofont érdemel és nem alamizsnát. Te pedig adtál volna neki, ami már túlzás. *Annak a gondolatnak, hogy semennyire sem önzetlen dolog a tudásunkat mások segítségére használni, hisz ez a természet rendje és az ellenkezője lenne deviáns viselkedés, inkább nem ad hangot. Hisz óvják az istenek attól, hogy véletlenül is megsértse a férfit! Az emeleten, egy apró közjáték után, végül csak nem válnak el útjaik. A kancellár szívélyesen meginvitálja a nőt a saját szobájába. Amit az nem kevésbé szívélyesen el is fogad, és hamar csukódik is mögöttük az ajtó. A mélységi arcán elégedett mosollyal tekint körbe. A terve, amit nem is túlzottan igyekezett véka alá rejteni, beteljesülni látszik. Hubi felajánlja, hogy frissítse fel magát, amennyiben szeretné. És ó de mennyire szeretné, csupán egy merőben más módon, amihez nem sok köze van a vizeskancsónak.*
-Semmire sem vágyom jobban. *Jelenti ki egy mély sóhajt követően. Bár ez nem teljesen fedi az igazságot, de egy ilyen meleg és sűrű nap után, a második helyen áll a férfi pucér teste mögött. Ám az még várat magára. A tény, hogy Hubi elsőként az ital hiányát szúrta ki, arra enged következtetni, hogy ő maga is inna még valamit. Amennyiben pedig Reya terve érvényesül, mindketten ki fognak tikkadni. Így a legjobb ötletek egyike, hogy pótolják ezt a hiányt.*
-Távol álljon tőlem, hogy ugráltassalak, de örömömre szolgálna, ha megtennéd. *Villantja fel az egyik legszebbnek gondolt mosolyát. Ha pedig a kancellár eleget tesz a kérésnek, úgy Reya egyedül marad a szobában. Sietve veszi igénybe a mosdótálat, hogy mire Hubi visszaér, már a vértjétől és a fegyvereitől megszabadulva az ágyon ülve várja. Az ingén két gombot szabadjára enged egy mélyebb dekoltázs érdekében. Okos embernek látszik a férfi. Talán érti a célzást. Való igaz, a nő lehetne egyértelműbb is, de az talán nem illene bele a kancellár kifinomult ízlésébe. Na meg olyannak tűnik, aki szereti kezébe venni a kezdeményezést. Miért is fosztaná meg ettől?*
*A jó kancellár, mint önzetlen ember, elmondja, hogy ezt a gesztust nem lehet túlzásba vinni. És valamennyire igaza is van, amennyiben ez őszinteséggel társul. Talán létezik is ilyesfajta szerzet, de Reya még nem találkozott vele.*
-Persze könnyű ezt kijelenteni, ha van miből adni. *Itt pedig nem Hubi hatalmas szívére gondol.* Ám a kocka másik oldaláról már más nézőpontba kerülnek a dolgok. De, hogy mondjak egy példát az ellenkezőjére is, vegyük a gnómot! Aki hasznot akar húzni mások nagylelkűségéből, az pofont érdemel és nem alamizsnát. Te pedig adtál volna neki, ami már túlzás. *Annak a gondolatnak, hogy semennyire sem önzetlen dolog a tudásunkat mások segítségére használni, hisz ez a természet rendje és az ellenkezője lenne deviáns viselkedés, inkább nem ad hangot. Hisz óvják az istenek attól, hogy véletlenül is megsértse a férfit! Az emeleten, egy apró közjáték után, végül csak nem válnak el útjaik. A kancellár szívélyesen meginvitálja a nőt a saját szobájába. Amit az nem kevésbé szívélyesen el is fogad, és hamar csukódik is mögöttük az ajtó. A mélységi arcán elégedett mosollyal tekint körbe. A terve, amit nem is túlzottan igyekezett véka alá rejteni, beteljesülni látszik. Hubi felajánlja, hogy frissítse fel magát, amennyiben szeretné. És ó de mennyire szeretné, csupán egy merőben más módon, amihez nem sok köze van a vizeskancsónak.*
-Semmire sem vágyom jobban. *Jelenti ki egy mély sóhajt követően. Bár ez nem teljesen fedi az igazságot, de egy ilyen meleg és sűrű nap után, a második helyen áll a férfi pucér teste mögött. Ám az még várat magára. A tény, hogy Hubi elsőként az ital hiányát szúrta ki, arra enged következtetni, hogy ő maga is inna még valamit. Amennyiben pedig Reya terve érvényesül, mindketten ki fognak tikkadni. Így a legjobb ötletek egyike, hogy pótolják ezt a hiányt.*
-Távol álljon tőlem, hogy ugráltassalak, de örömömre szolgálna, ha megtennéd. *Villantja fel az egyik legszebbnek gondolt mosolyát. Ha pedig a kancellár eleget tesz a kérésnek, úgy Reya egyedül marad a szobában. Sietve veszi igénybe a mosdótálat, hogy mire Hubi visszaér, már a vértjétől és a fegyvereitől megszabadulva az ágyon ülve várja. Az ingén két gombot szabadjára enged egy mélyebb dekoltázs érdekében. Okos embernek látszik a férfi. Talán érti a célzást. Való igaz, a nő lehetne egyértelműbb is, de az talán nem illene bele a kancellár kifinomult ízlésébe. Na meg olyannak tűnik, aki szereti kezébe venni a kezdeményezést. Miért is fosztaná meg ettől?*
5641. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-05 18:16:59
Üzenet elküldve: 2021-08-05 18:16:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Wilril//
*A férfi az asztalnál kissé zavartnak tűnik, de Mik ezen nem akad fent. Sok furcsa vendég jár a Kalmárba. Sok furcsa és idegesítő. Mint az a jóképű tündér, aki meg sem ismeri. Mindegy, rábízza Xavyra és tudja, hogy a gnóm lány teszi majd a dolgát.*
- A legjobb helyre jött. *Mosolyog segítőkészen a férfire. Bár a Kalmár a tehetősebb rétegnek is kínál ételt és italt, az egyszerű vendég is jól lakhat náluk.*
- A Sűrű Barna névre keresztelt ételünk finom és igen laktató és csak tizenegy arany. És hozok egy korsó sört a ház számlájára. *Ajánlja fel a férfinek. Talán azért, mert bűntudata van, hogy úgy kiakadt a tündérre. Pedig ő is ugyanolyan vendég, mint a többi. Csak irritálóbb.
Persze a vendég halántékán lévő seb is feltűnik Miknek, ám az ilyesmit nem illik megszólni.*
- Gyógynövény? Megnézem, de úgy emlékszem, hogy akad. Egykor én is szereztem hasonlókat. *Emlékszik vissza az ébenbőrű kovácsmesterrel vívott ökölharcra, ahol hasonló horzsolások borították a testét.*
- Verekedés? Banditák? *Kérdi együttérzőn, mielőtt elindulna a raktárhoz. Nem kíván nagyon belemenni, ha a fickó nem szeretne, de egy kis érdeklődés belefér. Általában a vendégek értékelik az ilyesmit.
Közben a feltűnősködő tündér elhagyja a fogadót és bár Mik nem látta, hogy mi történt közte és a gnóm lány között, de úgy tűnik, teljesítette a kérést.
Ha megkapta a válaszát és a férfi befejezte vagy nem válaszolt, akkor el is indul megkeresni a gyógynövényeket és bekérni a Sűrű Barnát.*
*A férfi az asztalnál kissé zavartnak tűnik, de Mik ezen nem akad fent. Sok furcsa vendég jár a Kalmárba. Sok furcsa és idegesítő. Mint az a jóképű tündér, aki meg sem ismeri. Mindegy, rábízza Xavyra és tudja, hogy a gnóm lány teszi majd a dolgát.*
- A legjobb helyre jött. *Mosolyog segítőkészen a férfire. Bár a Kalmár a tehetősebb rétegnek is kínál ételt és italt, az egyszerű vendég is jól lakhat náluk.*
- A Sűrű Barna névre keresztelt ételünk finom és igen laktató és csak tizenegy arany. És hozok egy korsó sört a ház számlájára. *Ajánlja fel a férfinek. Talán azért, mert bűntudata van, hogy úgy kiakadt a tündérre. Pedig ő is ugyanolyan vendég, mint a többi. Csak irritálóbb.
Persze a vendég halántékán lévő seb is feltűnik Miknek, ám az ilyesmit nem illik megszólni.*
- Gyógynövény? Megnézem, de úgy emlékszem, hogy akad. Egykor én is szereztem hasonlókat. *Emlékszik vissza az ébenbőrű kovácsmesterrel vívott ökölharcra, ahol hasonló horzsolások borították a testét.*
- Verekedés? Banditák? *Kérdi együttérzőn, mielőtt elindulna a raktárhoz. Nem kíván nagyon belemenni, ha a fickó nem szeretne, de egy kis érdeklődés belefér. Általában a vendégek értékelik az ilyesmit.
Közben a feltűnősködő tündér elhagyja a fogadót és bár Mik nem látta, hogy mi történt közte és a gnóm lány között, de úgy tűnik, teljesítette a kérést.
Ha megkapta a válaszát és a férfi befejezte vagy nem válaszolt, akkor el is indul megkeresni a gyógynövényeket és bekérni a Sűrű Barnát.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7104-7123