Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 19 (361. - 380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
380. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-27 10:26:30
Üzenet elküldve: 2015-07-27 10:26:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Lutius szobája//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Tényleg sikerült alaposan feltüzelni a nőstényt, több, mint kívánja a Lutiusként bemutatkozó szemtelen, de túlságosan is jóképű Tazrysnt. Szeretné, sőt akarja magában érezni a férfit, hogy az úgy kényeztesse, ez a hosszúra nyúló játszadozás a kezekkel és a szájakkal most már nem elég neki, többet akar. Érzi és tudja ezt alkalmi párja is, aki nem rest megadni neki, amire vágyik, először lassabban és gyengédebben, aztán gyorsabban és kicsikét durvábban, mert ők így szeretik. Az aktus közben szabadjára engedi a vadabbik énjét, a férfi izmos hátát karmolássza, mintha csak egy igazi vadmacskát tepert volna le a hím, úgy viselkedik, oda lesz a hűvös, parancsoló modor, most másnak van itt az ideje. Közben vadul csókolja a másik száját, nyakát, ahol éri, egészen addig, amíg a férfi a csúcsra nem juttatja őt.
Test kissé megfeszül, majd elernyed, fejét visszahajtja a puha párnák közé, keblei gyorsan emelkednek fel, majd le, ahogy szaporán veszi a levegőt, Lutius alaposan megdolgozta.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Tényleg sikerült alaposan feltüzelni a nőstényt, több, mint kívánja a Lutiusként bemutatkozó szemtelen, de túlságosan is jóképű Tazrysnt. Szeretné, sőt akarja magában érezni a férfit, hogy az úgy kényeztesse, ez a hosszúra nyúló játszadozás a kezekkel és a szájakkal most már nem elég neki, többet akar. Érzi és tudja ezt alkalmi párja is, aki nem rest megadni neki, amire vágyik, először lassabban és gyengédebben, aztán gyorsabban és kicsikét durvábban, mert ők így szeretik. Az aktus közben szabadjára engedi a vadabbik énjét, a férfi izmos hátát karmolássza, mintha csak egy igazi vadmacskát tepert volna le a hím, úgy viselkedik, oda lesz a hűvös, parancsoló modor, most másnak van itt az ideje. Közben vadul csókolja a másik száját, nyakát, ahol éri, egészen addig, amíg a férfi a csúcsra nem juttatja őt.
Test kissé megfeszül, majd elernyed, fejét visszahajtja a puha párnák közé, keblei gyorsan emelkednek fel, majd le, ahogy szaporán veszi a levegőt, Lutius alaposan megdolgozta.*
379. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-27 09:19:27
Üzenet elküldve: 2015-07-27 09:19:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Megnyitó ünnepség//
//Eilureen, Viaka és Kyro - Viaka szobájában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az apró jelzések adta kérésnek megfelelően folytatja az előadást, egyre odaadóbb rézékiséggel cirógatva a dalnok combján a finom bőrt, hiszen a selyemruha, a fizika törvényeinek engedve már minden bizonnyal a földre hullott, ő pedig volt olyan galád, hogy hagyta ezt megtörténni. Csak mikor hallja, hogy elég, fejezi be az érzékek borzolását, s hajol el Eilietől.
Látja, hogy szegény lányon a bor, a meleg és a füstölők alattomosan bódító hatása kifogott. Bár a vörös boszorka hozzáedződött már az effélékhez élvezetek habzsoló élete során, a tömény illat azért rajta is kezdi kifejteni hatását. Elméjét ugyan nem nyomja el, de tompítja annyira, hogy jobban élvezhessen minden egyes érintést. Pillantása tiszta, de tekintete mélyén ott lapul a kitörni vágyó éhes tűz.
Lám, a kárpótlás sikeresnek bizonyult. Aprócska, szerény mosoly kúszik rövid időre a barackszín ajkakra, noha magabiztos énje egy pillanatig nem kételkedett az eredményben. Míg vendégük a székkel foglalatoskodik, a vörös a dalnok mellé lép, oldalról kicsit hozzásimul, első pillanatra úgy tűnhet, mintha az imént játszadozást készülne folytatni, ám pusztán támasznak van ott, ha a bódulattal küzdő lány térde esetleg megroggyanna megint.
Az úr pedig helyet foglal, s némán szemléli a kéjek két követét. Viaka türelmesen várja az ítéletet, arcán a szelíd mosoly mellé hasonló tekintet társul, amit a tükörben is láthatott a nemes. A narancsvörös íriszek némán közvetíti az üzenetet, mondd óhajod, s teljesítve lesz.
Letérdel, ahogy a határozott kérés szól, s közelebb is araszol, minden plusz, nem kívánatos érintést mellőzve simul a férfi combjához testével.
A két kis pánt ellenkezés nélkül adja meg magát a vendég akaratának, s mivel csak azok tartották a ruhát a lányon, a lila kelme a földre hullik a karcsú alakról. Egyetlen apró érintés, mégis kellemesen bizsereg tőle, hiszen bár nem az ő testén játszadoztak érzéki csókok és érintések, azért az iménti előadás megtette a hatását a vörös boszorkán is. Édes kínok, ez következik hát. Pillantása a dalnokra vándorol, vajon mennyire pihente ki az iménti kis játékát, mert ami ezután fog jönni, az még inkább borzolni fogja az érzékeket - ezt a tekintetéből is kiolvashatja egyértelműen.
Csak mikor a nemes végzett a társnőjének szánt instrukciókkal, araszol hozzá közelebb egy prédáját cserkésző ragadozó lassúságával. Az elhelyezkedésre most is ügyel, figyel rá, hogy mindketten érintsék valami módon egyszemélyes közönségüket, ahogy arra is, hogy a látvány ne szenvedje kárát, se szemből, sem pedig a tükörből nézve.
A lány füléhez hajol, ajkaival cirógatja, forró leheletével borzolja, majd halk hangon búgja a szavakat.*
- Ezt élvezni fogod. *Ám hogy a megnyugtatásnak szánt szavak csak a dalnoknak címezte-e, megint nem egyértelmű. Búcsúzóul még finoman ráharap a lányfülcimpájára, és játékosan meghúzza egy kicsit, de igazi fájdalmat nem okoz még. És ez a még bizony ott lebeg ebben a kis incselkedésben.
Következőnek a cseresznyepiros ajkakat ostromolja a korábbinál hevesebb csókkal, amit ujjai gyengéd érintésével ellensúlyoz lentebb a formás halmokon. Ám amint ajkuk egybeforrása válik gyengéddé, keze váltanak határozottabb, a korábbi visszafogottsághoz képest talán ijesztően szenvedélyes formulára. Úgy tűnik, e kettősség mellett fog maradni a vörös, hisz ha ajkai érintése a szelídebb, ujjai játszadozása tüzesebb, ha pedig cirógatása gyengéd, a csókjai égnek vad szenvedélytől. Végig halad az arca élén egész a nyakáig, miközben a formás keblekkel is hol így, hol úgy incselkedik.
Ám ekkor váltás jön, kezei a lány teste két oldalán lesiklanak combjaira, lassú, érzéki mozdulatokkal simogatva érzékeny belső felüket, olykor majdnem öléig szöknek a komisz ujjak, de mégsem érintik. Eközben fentebb a dalnok nyakát ostromolja, inkább finom harapásokkal, mint csókokkal, de nem viszi túlzásba azok erejét, apró csippentés csupán az egész. Lassan, lépésről lépésre készíti elő a terepet a fináléhoz.
Mikor társnője nem számít rá, erősebben harap rá nyaka kecses ívében a bőrre, égő nyomot hagyva az alabástrom bőrön. Ám ez a fájdalom inkább olyan, mint az ételes az erős fűszer, pikánssá teszi, de el nem rontja. Főleg, hogy a kiegészítő ellentét most sem marad el, ahogy az várható már - keze a lány ölébe siklik, gyengéd érzékiséggel simítva, még az alsónemű anyagán keresztül.
Pillantása a kis merényletet követően a tükörre vándorol, a reakciókat tanulmányozva, mind a közönségét, mind áldozatáét, hogy finomítson a gyengéd érzékiség és a vad szenvedély arányán.
S ideje végre a zárásra térni, megadni a kegyelemdöfést. Egyik keze visszatér az egyik domborulathoz, míg ajkaival a nyak másik oldalára vándorol. Apró, finom csókok és a korábbiaknál valamivel erősebb, de élénk nyomot azért nem hagyó harapások váltják egymást, miközben ujjai ismét a lány keblével játszadoznak hol érzékien, hol kicsit vadabban. Ám lent maradó keze sem rest, bekúszik az alsónemű alá, hogy a dalnok legérzékenyebb tájékán érintse. Ujjai érzéki játékba kezdnek - kínzó lassúsággal. Elhozzák a kéjt, ám ez arra elegendő, hogy a vágyakat tovább korbácsolja, többet és többet akarjon, és ezt bizony addig óhajtja folytatni a boszorka, míg a sóvárgás oly annyira felerősödik, hogy az szinte már fájdalmas. És talán ez az a része a kínzásának, amikor a meleg, a bor, és a bódító füst a leginkább segítségére van. Közben nem rest újfent a tükör segítségét kérni, a csókok és harapások garmadájával próbálja afelé terelni a lányt, hogy arát maga is a szépítkező asztal felé forduljon. Csak ha már látja azt a kifejezést a bájos vonásokon, amiért az egész kis előadás létre jött, akkor kegyelmez meg a másik a lánynak.*
//Eilureen, Viaka és Kyro - Viaka szobájában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az apró jelzések adta kérésnek megfelelően folytatja az előadást, egyre odaadóbb rézékiséggel cirógatva a dalnok combján a finom bőrt, hiszen a selyemruha, a fizika törvényeinek engedve már minden bizonnyal a földre hullott, ő pedig volt olyan galád, hogy hagyta ezt megtörténni. Csak mikor hallja, hogy elég, fejezi be az érzékek borzolását, s hajol el Eilietől.
Látja, hogy szegény lányon a bor, a meleg és a füstölők alattomosan bódító hatása kifogott. Bár a vörös boszorka hozzáedződött már az effélékhez élvezetek habzsoló élete során, a tömény illat azért rajta is kezdi kifejteni hatását. Elméjét ugyan nem nyomja el, de tompítja annyira, hogy jobban élvezhessen minden egyes érintést. Pillantása tiszta, de tekintete mélyén ott lapul a kitörni vágyó éhes tűz.
Lám, a kárpótlás sikeresnek bizonyult. Aprócska, szerény mosoly kúszik rövid időre a barackszín ajkakra, noha magabiztos énje egy pillanatig nem kételkedett az eredményben. Míg vendégük a székkel foglalatoskodik, a vörös a dalnok mellé lép, oldalról kicsit hozzásimul, első pillanatra úgy tűnhet, mintha az imént játszadozást készülne folytatni, ám pusztán támasznak van ott, ha a bódulattal küzdő lány térde esetleg megroggyanna megint.
Az úr pedig helyet foglal, s némán szemléli a kéjek két követét. Viaka türelmesen várja az ítéletet, arcán a szelíd mosoly mellé hasonló tekintet társul, amit a tükörben is láthatott a nemes. A narancsvörös íriszek némán közvetíti az üzenetet, mondd óhajod, s teljesítve lesz.
Letérdel, ahogy a határozott kérés szól, s közelebb is araszol, minden plusz, nem kívánatos érintést mellőzve simul a férfi combjához testével.
A két kis pánt ellenkezés nélkül adja meg magát a vendég akaratának, s mivel csak azok tartották a ruhát a lányon, a lila kelme a földre hullik a karcsú alakról. Egyetlen apró érintés, mégis kellemesen bizsereg tőle, hiszen bár nem az ő testén játszadoztak érzéki csókok és érintések, azért az iménti előadás megtette a hatását a vörös boszorkán is. Édes kínok, ez következik hát. Pillantása a dalnokra vándorol, vajon mennyire pihente ki az iménti kis játékát, mert ami ezután fog jönni, az még inkább borzolni fogja az érzékeket - ezt a tekintetéből is kiolvashatja egyértelműen.
Csak mikor a nemes végzett a társnőjének szánt instrukciókkal, araszol hozzá közelebb egy prédáját cserkésző ragadozó lassúságával. Az elhelyezkedésre most is ügyel, figyel rá, hogy mindketten érintsék valami módon egyszemélyes közönségüket, ahogy arra is, hogy a látvány ne szenvedje kárát, se szemből, sem pedig a tükörből nézve.
A lány füléhez hajol, ajkaival cirógatja, forró leheletével borzolja, majd halk hangon búgja a szavakat.*
- Ezt élvezni fogod. *Ám hogy a megnyugtatásnak szánt szavak csak a dalnoknak címezte-e, megint nem egyértelmű. Búcsúzóul még finoman ráharap a lányfülcimpájára, és játékosan meghúzza egy kicsit, de igazi fájdalmat nem okoz még. És ez a még bizony ott lebeg ebben a kis incselkedésben.
Következőnek a cseresznyepiros ajkakat ostromolja a korábbinál hevesebb csókkal, amit ujjai gyengéd érintésével ellensúlyoz lentebb a formás halmokon. Ám amint ajkuk egybeforrása válik gyengéddé, keze váltanak határozottabb, a korábbi visszafogottsághoz képest talán ijesztően szenvedélyes formulára. Úgy tűnik, e kettősség mellett fog maradni a vörös, hisz ha ajkai érintése a szelídebb, ujjai játszadozása tüzesebb, ha pedig cirógatása gyengéd, a csókjai égnek vad szenvedélytől. Végig halad az arca élén egész a nyakáig, miközben a formás keblekkel is hol így, hol úgy incselkedik.
Ám ekkor váltás jön, kezei a lány teste két oldalán lesiklanak combjaira, lassú, érzéki mozdulatokkal simogatva érzékeny belső felüket, olykor majdnem öléig szöknek a komisz ujjak, de mégsem érintik. Eközben fentebb a dalnok nyakát ostromolja, inkább finom harapásokkal, mint csókokkal, de nem viszi túlzásba azok erejét, apró csippentés csupán az egész. Lassan, lépésről lépésre készíti elő a terepet a fináléhoz.
Mikor társnője nem számít rá, erősebben harap rá nyaka kecses ívében a bőrre, égő nyomot hagyva az alabástrom bőrön. Ám ez a fájdalom inkább olyan, mint az ételes az erős fűszer, pikánssá teszi, de el nem rontja. Főleg, hogy a kiegészítő ellentét most sem marad el, ahogy az várható már - keze a lány ölébe siklik, gyengéd érzékiséggel simítva, még az alsónemű anyagán keresztül.
Pillantása a kis merényletet követően a tükörre vándorol, a reakciókat tanulmányozva, mind a közönségét, mind áldozatáét, hogy finomítson a gyengéd érzékiség és a vad szenvedély arányán.
S ideje végre a zárásra térni, megadni a kegyelemdöfést. Egyik keze visszatér az egyik domborulathoz, míg ajkaival a nyak másik oldalára vándorol. Apró, finom csókok és a korábbiaknál valamivel erősebb, de élénk nyomot azért nem hagyó harapások váltják egymást, miközben ujjai ismét a lány keblével játszadoznak hol érzékien, hol kicsit vadabban. Ám lent maradó keze sem rest, bekúszik az alsónemű alá, hogy a dalnok legérzékenyebb tájékán érintse. Ujjai érzéki játékba kezdnek - kínzó lassúsággal. Elhozzák a kéjt, ám ez arra elegendő, hogy a vágyakat tovább korbácsolja, többet és többet akarjon, és ezt bizony addig óhajtja folytatni a boszorka, míg a sóvárgás oly annyira felerősödik, hogy az szinte már fájdalmas. És talán ez az a része a kínzásának, amikor a meleg, a bor, és a bódító füst a leginkább segítségére van. Közben nem rest újfent a tükör segítségét kérni, a csókok és harapások garmadájával próbálja afelé terelni a lányt, hogy arát maga is a szépítkező asztal felé forduljon. Csak ha már látja azt a kifejezést a bájos vonásokon, amiért az egész kis előadás létre jött, akkor kegyelmez meg a másik a lánynak.*
378. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-27 01:41:26
Üzenet elküldve: 2015-07-27 01:41:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Megnyitó ünnepség//
//Irryn szobája - Intiath//
*A férfi nem válaszol semmit incselkedő szavaira, csak némán, kéjjel telt tekintettel követi Irrynt fel a lépcsőn. Lassan lépked hát, nem érdemes itt elsietni a dolgokat. Inkább várakozó, türelmetlen éhségű pillantásokat küld izgalmasnak ígérkező követője után, majd szobájának ajtaja elé érve csak lenyomja a kilincset, s ujját hívogatóan begörbíti kétszer is, hogy a férfi tudja, megérkeztek.
Ha Intiath belép azon a bizonyos ajtón, akkor a szeme elé tárul Irryn nemrégiben kialakított kis magán magánvilága. Ugyan még nincs minden úgy, ahogy azt a fekete veszedelem elképzelte, de a szobá már most is igen otthonos.
Az első, talán legszembetűnőbb tényező más lányok szobájához képest, hogy az ágy, nem középen foglal helyet, hanem az ajtótól balra eső falra van felállítva merőlegesen a hatalmas, vöröses mahagóni színekben pompázó franciaágy, felette pedig baldahinszerű fekete függönyök lógnak le egy nagyobb keretről, mely az ágy négy sarkából indul. A falak körben vörösek, a padlót sok helyen szőnyegek díszítik. Ha azonban Intiath szemei nem ragadnak le ezeknél a pontoknál, akkor jobbra pillantva észrevehet egy alacsony, kör alakú asztalkát, melyet párnák színes zöme és szőrös puha szönyeg ölel körül. Az asztalon egy tál gyümölcs foglal helyet, kicsivel arréb pedig megpillantható Irryn ruhásszekrénye, tükre és mosdótála is, tele friss, hideg vízzel. Az ajtóval szemben gesztenyeszín függyöny lebeg, elrejtve és sejtetve a szoba piciny erkélyét, mely most zárva van.
Ebbe a világba lép hát be Intiath, a szőke, hosszúhajú elf férfi.
Irryn az ajtó mellett várja be vendégét, egészen a falnak lapulva, majd mikor amaz belép, csöndben becsukja maga után.
Fürkésző, fokozódó vágytól csillogó szemekkel figyeli a másikat, majd némán, lassan a közelébe lépked. Most nem olyan vehemens, nem kapkodó, inkább sejtelmes. Tenyerét a férfi mellkasára fekteti, majd ügyes és gyors ujjaival szép lassan megszabadítja partnerét felső ruházatától. Mozdulatai finomak és óvatosak. Szinte lesimogatja a ruhát a másikról, hagyva, hogy Intiath léphessen elsőként. A kezébe adja az irányítást, végtére is ő a férfi. Egyelőre.*
//Irryn szobája - Intiath//
*A férfi nem válaszol semmit incselkedő szavaira, csak némán, kéjjel telt tekintettel követi Irrynt fel a lépcsőn. Lassan lépked hát, nem érdemes itt elsietni a dolgokat. Inkább várakozó, türelmetlen éhségű pillantásokat küld izgalmasnak ígérkező követője után, majd szobájának ajtaja elé érve csak lenyomja a kilincset, s ujját hívogatóan begörbíti kétszer is, hogy a férfi tudja, megérkeztek.
Ha Intiath belép azon a bizonyos ajtón, akkor a szeme elé tárul Irryn nemrégiben kialakított kis magán magánvilága. Ugyan még nincs minden úgy, ahogy azt a fekete veszedelem elképzelte, de a szobá már most is igen otthonos.
Az első, talán legszembetűnőbb tényező más lányok szobájához képest, hogy az ágy, nem középen foglal helyet, hanem az ajtótól balra eső falra van felállítva merőlegesen a hatalmas, vöröses mahagóni színekben pompázó franciaágy, felette pedig baldahinszerű fekete függönyök lógnak le egy nagyobb keretről, mely az ágy négy sarkából indul. A falak körben vörösek, a padlót sok helyen szőnyegek díszítik. Ha azonban Intiath szemei nem ragadnak le ezeknél a pontoknál, akkor jobbra pillantva észrevehet egy alacsony, kör alakú asztalkát, melyet párnák színes zöme és szőrös puha szönyeg ölel körül. Az asztalon egy tál gyümölcs foglal helyet, kicsivel arréb pedig megpillantható Irryn ruhásszekrénye, tükre és mosdótála is, tele friss, hideg vízzel. Az ajtóval szemben gesztenyeszín függyöny lebeg, elrejtve és sejtetve a szoba piciny erkélyét, mely most zárva van.
Ebbe a világba lép hát be Intiath, a szőke, hosszúhajú elf férfi.
Irryn az ajtó mellett várja be vendégét, egészen a falnak lapulva, majd mikor amaz belép, csöndben becsukja maga után.
Fürkésző, fokozódó vágytól csillogó szemekkel figyeli a másikat, majd némán, lassan a közelébe lépked. Most nem olyan vehemens, nem kapkodó, inkább sejtelmes. Tenyerét a férfi mellkasára fekteti, majd ügyes és gyors ujjaival szép lassan megszabadítja partnerét felső ruházatától. Mozdulatai finomak és óvatosak. Szinte lesimogatja a ruhát a másikról, hagyva, hogy Intiath léphessen elsőként. A kezébe adja az irányítást, végtére is ő a férfi. Egyelőre.*
377. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 23:28:43
Üzenet elküldve: 2015-07-26 23:28:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Megnyitó ünnepség//
//Gilroy//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Pedig ezek a mosolyok valódiak és ha már itt tartunk, ezúttal Gilroy az első ebben az ágyban... Ma legalábbis biztosan. Így hát erős hévvel lopja azokat a csókokat, hogy bebizonyítsa azok valódiságát. Éppen ezért lepi meg, mikor a fiú lefordul róla.
~ Nem voltam elég jó? Vagy túl vad voltam?... ~
Jut eszébe az első két gondolat. A szavain pedig végképp elcsodálkozik. Alig telik el egy másodperc a szavai elhangzása után, egyből minden fájdalmát és keserűségét beleadó kiáltás hagyja el torkát. *
- Ne! Kérlek, megteszek bármit érted! * Kérleli a fiút, talán feleslegesen. Furcsa lehet, hogy a nő könyörög már, de úgy néz ki, félreértette. Azt hiszi, hogy egyszerűen el akarja hagyni a szobát mindezeket után. Neki pedig nem csak a pénz miatt fáj a szíve, hanem mert nem szeret félbehagyni munkát. Amennyiben az iménti szavai nem győzték meg Gilt, abban az esetben a félmeztelen lány megpróbál fölé kerekedni és felülről a szemeibe néz. *
- Egy másik nő, mi? * Volt már ilyen esete, de akkor visszacsalogatta a delikvenst pár csókkal, lássuk most mi sül ki belőle. Ha továbbra sincs előrehaladás, úgy hamarosan visszaveszi trikóját, mert habár nem szégyenlős, mégiscsak furcsán érzi magát ebben a helyzetben. Aztán ismét Gilre vándorolnak szemecskéi is minden eddiginél őszintébb mosollyal kérdezi. *
- Azt ugye megengeded, hogy megmasszírozzalak, ha már mást nem tehetek? * Helyeslő válasz esetén beférkőzik a fiú háta mögé és erősen nyomkodni kezdi hátát, ahogy azt lent már elkezdte. *
//Gilroy//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Pedig ezek a mosolyok valódiak és ha már itt tartunk, ezúttal Gilroy az első ebben az ágyban... Ma legalábbis biztosan. Így hát erős hévvel lopja azokat a csókokat, hogy bebizonyítsa azok valódiságát. Éppen ezért lepi meg, mikor a fiú lefordul róla.
~ Nem voltam elég jó? Vagy túl vad voltam?... ~
Jut eszébe az első két gondolat. A szavain pedig végképp elcsodálkozik. Alig telik el egy másodperc a szavai elhangzása után, egyből minden fájdalmát és keserűségét beleadó kiáltás hagyja el torkát. *
- Ne! Kérlek, megteszek bármit érted! * Kérleli a fiút, talán feleslegesen. Furcsa lehet, hogy a nő könyörög már, de úgy néz ki, félreértette. Azt hiszi, hogy egyszerűen el akarja hagyni a szobát mindezeket után. Neki pedig nem csak a pénz miatt fáj a szíve, hanem mert nem szeret félbehagyni munkát. Amennyiben az iménti szavai nem győzték meg Gilt, abban az esetben a félmeztelen lány megpróbál fölé kerekedni és felülről a szemeibe néz. *
- Egy másik nő, mi? * Volt már ilyen esete, de akkor visszacsalogatta a delikvenst pár csókkal, lássuk most mi sül ki belőle. Ha továbbra sincs előrehaladás, úgy hamarosan visszaveszi trikóját, mert habár nem szégyenlős, mégiscsak furcsán érzi magát ebben a helyzetben. Aztán ismét Gilre vándorolnak szemecskéi is minden eddiginél őszintébb mosollyal kérdezi. *
- Azt ugye megengeded, hogy megmasszírozzalak, ha már mást nem tehetek? * Helyeslő válasz esetén beférkőzik a fiú háta mögé és erősen nyomkodni kezdi hátát, ahogy azt lent már elkezdte. *
376. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 22:28:43
Üzenet elküldve: 2015-07-26 22:28:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Lutius szobája//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Úgy tűnik eléggé feltüzelte a mélységi nőt, legalább annyira mint az Tazrysn vágyait felkorbácsolta, a nadrágját mikor visszatér forró csókjaival elárasztani a nőstényt, az segít lábával végleg lerúgni róla a nadrágját, közben még morcog is neki, de ennyi belefér. Közben a hím óvatosan választja le az imént ráadott ruhától az ügyfelét, hogy kérésére megadhassa neki amire vágyik, mert úgy tűnik, hogy kitapintotta a lényeget és már az sem bír tovább magával, ami jár az jár. Megvillannak szenvedélyben izzó sárgái újra az ördögi vörös szempárba, amint le kerül róla a szemkendő, és elragadóan gonosz mosollyal veti rá magát a nőstényre, az első hullámban még kicsit gyengéd, de utána intenzívebb tempóra vált és ha olyan jeleket kap, hogy még-még-még akkor egyre hevesebb és durvább lesz, főleg ha harapdálják vagy karmolják a testét közben.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Úgy tűnik eléggé feltüzelte a mélységi nőt, legalább annyira mint az Tazrysn vágyait felkorbácsolta, a nadrágját mikor visszatér forró csókjaival elárasztani a nőstényt, az segít lábával végleg lerúgni róla a nadrágját, közben még morcog is neki, de ennyi belefér. Közben a hím óvatosan választja le az imént ráadott ruhától az ügyfelét, hogy kérésére megadhassa neki amire vágyik, mert úgy tűnik, hogy kitapintotta a lényeget és már az sem bír tovább magával, ami jár az jár. Megvillannak szenvedélyben izzó sárgái újra az ördögi vörös szempárba, amint le kerül róla a szemkendő, és elragadóan gonosz mosollyal veti rá magát a nőstényre, az első hullámban még kicsit gyengéd, de utána intenzívebb tempóra vált és ha olyan jeleket kap, hogy még-még-még akkor egyre hevesebb és durvább lesz, főleg ha harapdálják vagy karmolják a testét közben.*
375. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 22:03:12
Üzenet elküldve: 2015-07-26 22:03:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
// Jero //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* A kómótos lépteket látva kissé csüggedtnek tűnik a lányka, de majd együtt javítanak a kedvén. Lehet, hogy ma már sokat dolgozott és elfáradt? Az is lehet, hogy ebben a szobában háromszor is megfordult már a mai napon? Nem lehet könnyű, sőt az is megeshet, hogy nem ő maga választotta ezt a fajta életmódot, hanem rákényszerült. Gil sokszor belegondolt már ebbe, hiszen az ő anyja is ezt a munkát végezte egykor, sőt talán még most is, de arról ő már nem tud. A kérést, hogy mosolyogjon hamar, s bár kissé gépiesen teljesítik, egy művészt, egy vérbeli színészt azonban nem lehet könnyedén megtéveszteni, mivel az már sok mesterkélt mosolyt látott.*
- Nem. Illetve igen, ha őszinte. Tudod az a helyzet, hogy... óh váó... * Megint belé folytják a szót, de ezúttal most a látvány miatt felejtette el amibe belekezdett. A könnyű anyagú trikó lekerül Jero formás kis alakjáról, s felfedi a két feszes és tenyérbe való mellet. Gil halkan felnyög, miközben kék íriszeivel hosszan elidőzik annak ékén, s nem is volna rest, máris mozdulna, hogy kezébe vegye őket. Neki pont ez a méret az ideális, teljesen megfelelnek minden szempontból, Jero azonban hirtelen eltakarja magát. Ez váratlan lépés tőle, viszont ettől érdekessé és egyedivé vált Gil szemében, még ha a lány nem is tud róla. Egy szégyellős kurtizán? Ilyennel még sosem találkozott. Ezen a gondolaton elmosolyodik, s már el is tervezi, hogy mi lesz a következő lépés a listáján. A kutató kezek aztán hamar becsusszannak az inge alá, s róla is lekerül a kék textília, mely aztán az ágy mellé hullik. Hirtelen ezernyi gondolat zúdul a férfi agyába, s rájön, hogy ő sem volt egészen őszinte. A csókot játékosan és ugyan olyan hévvel viszonozza, nyelvével kissé tán erőszakosan hatolva be a lány ajkai közt, a lejjebb kalandozó kezek pedig pózváltásra ösztökélik. Megragadva a vékony karocskákat maga alá vonja Jero-t, kinek vállai a puha párnához nyomódhatnak.*
- Van még valami. Kérésféle, vágy... nevezd aminek akarod. * Mondja, miközben elszakad a hívogató ajkaktól, majd egyszerűen legördül róla és elfordul. Ne lássa a lány, hogy mennyire felizgatta ez a pár másodpercnyi csókolózás.*
- Csak tégy úgy, mintha megtörtént volna rendben? * Még többet is fizet érte, ha a lány együttműködik. Hogy minek ez a színjáték arra bizonyára Jero is hamar rájön, nincs szükség magyarázkodásra: egy másik nőről van szó. Ez egész kényelmes pénzszerzés a számára, nem kell egy idegen férfi vágyaival foglalkoznia, csupán egy légtérben maradni vele egy órácskát a zárt ajtók mögött. Sejti, hogy a kérését később meg fogja bánni és átkozza majd magát, főleg miután azokra a szépen domborodó keblekre pillant. Ki tudja, talán egy perc és már másképp gondolkodik? A művészek szeszélyes természetűek. Az is lehet, hogy még így is visszajáró vendég lesz, hogy fenntartsa ezt az álcát. Jobb vendéggel tán össze sem hozhatta volna a sors.*
A hozzászólás írója (Gilroy a rímfaragó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.26 22:14:28
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* A kómótos lépteket látva kissé csüggedtnek tűnik a lányka, de majd együtt javítanak a kedvén. Lehet, hogy ma már sokat dolgozott és elfáradt? Az is lehet, hogy ebben a szobában háromszor is megfordult már a mai napon? Nem lehet könnyű, sőt az is megeshet, hogy nem ő maga választotta ezt a fajta életmódot, hanem rákényszerült. Gil sokszor belegondolt már ebbe, hiszen az ő anyja is ezt a munkát végezte egykor, sőt talán még most is, de arról ő már nem tud. A kérést, hogy mosolyogjon hamar, s bár kissé gépiesen teljesítik, egy művészt, egy vérbeli színészt azonban nem lehet könnyedén megtéveszteni, mivel az már sok mesterkélt mosolyt látott.*
- Nem. Illetve igen, ha őszinte. Tudod az a helyzet, hogy... óh váó... * Megint belé folytják a szót, de ezúttal most a látvány miatt felejtette el amibe belekezdett. A könnyű anyagú trikó lekerül Jero formás kis alakjáról, s felfedi a két feszes és tenyérbe való mellet. Gil halkan felnyög, miközben kék íriszeivel hosszan elidőzik annak ékén, s nem is volna rest, máris mozdulna, hogy kezébe vegye őket. Neki pont ez a méret az ideális, teljesen megfelelnek minden szempontból, Jero azonban hirtelen eltakarja magát. Ez váratlan lépés tőle, viszont ettől érdekessé és egyedivé vált Gil szemében, még ha a lány nem is tud róla. Egy szégyellős kurtizán? Ilyennel még sosem találkozott. Ezen a gondolaton elmosolyodik, s már el is tervezi, hogy mi lesz a következő lépés a listáján. A kutató kezek aztán hamar becsusszannak az inge alá, s róla is lekerül a kék textília, mely aztán az ágy mellé hullik. Hirtelen ezernyi gondolat zúdul a férfi agyába, s rájön, hogy ő sem volt egészen őszinte. A csókot játékosan és ugyan olyan hévvel viszonozza, nyelvével kissé tán erőszakosan hatolva be a lány ajkai közt, a lejjebb kalandozó kezek pedig pózváltásra ösztökélik. Megragadva a vékony karocskákat maga alá vonja Jero-t, kinek vállai a puha párnához nyomódhatnak.*
- Van még valami. Kérésféle, vágy... nevezd aminek akarod. * Mondja, miközben elszakad a hívogató ajkaktól, majd egyszerűen legördül róla és elfordul. Ne lássa a lány, hogy mennyire felizgatta ez a pár másodpercnyi csókolózás.*
- Csak tégy úgy, mintha megtörtént volna rendben? * Még többet is fizet érte, ha a lány együttműködik. Hogy minek ez a színjáték arra bizonyára Jero is hamar rájön, nincs szükség magyarázkodásra: egy másik nőről van szó. Ez egész kényelmes pénzszerzés a számára, nem kell egy idegen férfi vágyaival foglalkoznia, csupán egy légtérben maradni vele egy órácskát a zárt ajtók mögött. Sejti, hogy a kérését később meg fogja bánni és átkozza majd magát, főleg miután azokra a szépen domborodó keblekre pillant. Ki tudja, talán egy perc és már másképp gondolkodik? A művészek szeszélyes természetűek. Az is lehet, hogy még így is visszajáró vendég lesz, hogy fenntartsa ezt az álcát. Jobb vendéggel tán össze sem hozhatta volna a sors.*
A hozzászólás írója (Gilroy a rímfaragó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.26 22:14:28
374. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 21:45:23
Üzenet elküldve: 2015-07-26 21:45:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Lutius szobája//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A kis bakit akár azzal is magyarázhatja, hogy a sötételf egészen elveszi az eszét, annyira jó. Ez így is van, de az is megállja a helyét, hogy Shaia fizet, ő a nőstény, úgyhogy annyit igazán elvárhat egyéjszakás szolgálójától, hogy csukott szemmel, bármiféle további utasítás nélkül is tudja, mit szeretne és így kényeztesse őt a lehető legjobb tudása szerint. Ennél lejjebb sosem fogja adni, ha ide jön, jobb, ha már most megszokja ezt a fickó.*
- Akkor jó! *Szinte sóhajtva mondja, megint csak két forró csók szünetében. Valameddig a kezeivel tolja le Lutius nadrágját, utána megpróbál csupasz lábaival befejezni a műveletet, mocorog kicsit az izmos sötételf alatt. Kezével most azt méri fel, hogy mekkora örömöt tud okozni majd neki a hím, és erre mennyire áll készen. Az eredmény remek, mondhatni kiváló, el sem engedi, hagyja, hogy az ő ruhájával Lutius egyedül küzdjön meg. Amikor lecsusszan róla a bugyi megszólal.*
- Na mutasd, mit tudsz! *A másik, még szabad kezével leveszi a férfi szeme elől a kendőt.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A kis bakit akár azzal is magyarázhatja, hogy a sötételf egészen elveszi az eszét, annyira jó. Ez így is van, de az is megállja a helyét, hogy Shaia fizet, ő a nőstény, úgyhogy annyit igazán elvárhat egyéjszakás szolgálójától, hogy csukott szemmel, bármiféle további utasítás nélkül is tudja, mit szeretne és így kényeztesse őt a lehető legjobb tudása szerint. Ennél lejjebb sosem fogja adni, ha ide jön, jobb, ha már most megszokja ezt a fickó.*
- Akkor jó! *Szinte sóhajtva mondja, megint csak két forró csók szünetében. Valameddig a kezeivel tolja le Lutius nadrágját, utána megpróbál csupasz lábaival befejezni a műveletet, mocorog kicsit az izmos sötételf alatt. Kezével most azt méri fel, hogy mekkora örömöt tud okozni majd neki a hím, és erre mennyire áll készen. Az eredmény remek, mondhatni kiváló, el sem engedi, hagyja, hogy az ő ruhájával Lutius egyedül küzdjön meg. Amikor lecsusszan róla a bugyi megszólal.*
- Na mutasd, mit tudsz! *A másik, még szabad kezével leveszi a férfi szeme elől a kendőt.*
373. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 21:31:43
Üzenet elküldve: 2015-07-26 21:31:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Megnyitó ünnepség - kicsi Gil, főleg Eran//
*Csaknem háttal ül a bejáratnak, s eleddig egy betérő sem érdekelte annyira, hogy tekintetét ráemelje (persze az imént érkező Vöröst leszámítva), kékjei most mégis moccannak, ahogy a nyíló ajtó nesze megüti fülét. S mintha csak valami jótét sugallat vezérelte volna, nem mulasztotta az ismerős alak jöttét. ~Gilroy.~ Huncut mosoly suhan át ajkain, a figyelmetlenebbek számára talán észrevétlen, ahogy magában eleveníti fel a bájgúnár nevét. Ki, ígéretéhez (vagy fenyegetéséhez) híven, valóban megtalálta. Nagyobb figyelmet ennél most viszont nem szentel neki, hisz nincs egyedül, s apja utolsók között sem nevelte modortalannak.
Így, lélegzetvételnyi szünet után fordítja is vissza figyelmét Eran felé.*
- Nos, akad belőlük bőven. Leginkább az elme működésével kapcsolatos témakörök ezek, legyen szó bármely fajról, esetleg állatról. De legfőképp a sajátom érdekel.
*Talán éppen ezért olyan jól működő furcsa párosuk, legkedvencebb Felcserével, ki épp megkérdőjelezhető dolgokat művel Asszisztenciánk háta mögött. Ha ez igen, az átöltözés ténye nem kerülte el figyelmét, ahogy a sminktelenítésé sem. ~Jellemző.~ Hessegeti is el igazán fel sem éledt mérgét, s csatlakozik vissza a pillanatra letett fonalhoz. Tehát, míg Vörösét a test, őt az elme bajai, működése érdeklik igazán. Na meg a pálinka.*
- Ó, egy percig sem kételkedtem.
*Szája sarkában kunkorodó vigyora szemernyit sem veszített korábbi kacérságából, sőt, ha lehet, még inkább erőre kap a férfi habogásán. Ha ezen a téren nem is találta meg méltó partnerét, azért jól szórakozik.
Ahogy Gilroy minden egyes pillantásán, mit magáénak tudhat, s mit lopva viszonoz, a szöszke tagadhatatlan érdeklődésének teljes tudatában. Egészen addig, míg a ház egyik leánya le nem aratja a szabadon árválkodó termést. Rövid, kedélyes vállrándítással fogadja a távozó utolsó pillantását, s koncentrál ismét teljes mértékben beszélgető partnerére.*
- Elképzelhető. A szavai viszont egészen mást sugallnak, én pedig nem venném a lelkemre, ha bármi olyanba kényszeríteném, mihez nem nyúlna jó szájízzel.
*Ha szavai nem is feltétlen hordoznának másodlagos értelmet, hangsúlya egészen egyértelművé teszi ezen él létezését. S a hathatós csönd is, mit borából való kortyolása eredményez.*
*Csaknem háttal ül a bejáratnak, s eleddig egy betérő sem érdekelte annyira, hogy tekintetét ráemelje (persze az imént érkező Vöröst leszámítva), kékjei most mégis moccannak, ahogy a nyíló ajtó nesze megüti fülét. S mintha csak valami jótét sugallat vezérelte volna, nem mulasztotta az ismerős alak jöttét. ~Gilroy.~ Huncut mosoly suhan át ajkain, a figyelmetlenebbek számára talán észrevétlen, ahogy magában eleveníti fel a bájgúnár nevét. Ki, ígéretéhez (vagy fenyegetéséhez) híven, valóban megtalálta. Nagyobb figyelmet ennél most viszont nem szentel neki, hisz nincs egyedül, s apja utolsók között sem nevelte modortalannak.
Így, lélegzetvételnyi szünet után fordítja is vissza figyelmét Eran felé.*
- Nos, akad belőlük bőven. Leginkább az elme működésével kapcsolatos témakörök ezek, legyen szó bármely fajról, esetleg állatról. De legfőképp a sajátom érdekel.
*Talán éppen ezért olyan jól működő furcsa párosuk, legkedvencebb Felcserével, ki épp megkérdőjelezhető dolgokat művel Asszisztenciánk háta mögött. Ha ez igen, az átöltözés ténye nem kerülte el figyelmét, ahogy a sminktelenítésé sem. ~Jellemző.~ Hessegeti is el igazán fel sem éledt mérgét, s csatlakozik vissza a pillanatra letett fonalhoz. Tehát, míg Vörösét a test, őt az elme bajai, működése érdeklik igazán. Na meg a pálinka.*
- Ó, egy percig sem kételkedtem.
*Szája sarkában kunkorodó vigyora szemernyit sem veszített korábbi kacérságából, sőt, ha lehet, még inkább erőre kap a férfi habogásán. Ha ezen a téren nem is találta meg méltó partnerét, azért jól szórakozik.
Ahogy Gilroy minden egyes pillantásán, mit magáénak tudhat, s mit lopva viszonoz, a szöszke tagadhatatlan érdeklődésének teljes tudatában. Egészen addig, míg a ház egyik leánya le nem aratja a szabadon árválkodó termést. Rövid, kedélyes vállrándítással fogadja a távozó utolsó pillantását, s koncentrál ismét teljes mértékben beszélgető partnerére.*
- Elképzelhető. A szavai viszont egészen mást sugallnak, én pedig nem venném a lelkemre, ha bármi olyanba kényszeríteném, mihez nem nyúlna jó szájízzel.
*Ha szavai nem is feltétlen hordoznának másodlagos értelmet, hangsúlya egészen egyértelművé teszi ezen él létezését. S a hathatós csönd is, mit borából való kortyolása eredményez.*
372. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 21:04:00
Üzenet elküldve: 2015-07-26 21:04:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Megnyitó ünnepség//
//Gilroy//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Úgy néz ki Jorgew logikája kicsit elüt Gilroyétól, mivel ő úgy fogja fel a dolgot, hogy egy gondolatolvasónak sokkal jobban fizető munkája is lehetne és nem kéne minden jöttmentnek kielégíteni a vágyait... Pontosabban kéne, csak egészen más formában.
Komótosan lépked fel az emeletre, mintha el is felejtette volna, hogy egy vendég is járkál mögötte, így a szobáig elérve nem is szól, csak odabent ugyebár.
A szinte már parancsként ható kérdést, mely az arcáról lefagyó mosolyról szól egyből orvosolja egy kis ajakgörbüléssel és játékosan kérdezi. *
- Így jobb? * Nem vár sokáig a válasszal, mert vannak fontosabb dolgok is, amiket meg kell még vitatniuk. Sőt, inkább egyből a tettek mezejére lépnek. Megvárja, míg Gilroy kényelmesen elhelyezkedik az ágyon, majd felé fordul. Szemében játékos láng lobban, szívesen bevetne egy-két trükköt, de aztán úgy dönt némán engedelmeskedik a férfinek, hiszen ha vár, akkor jobb esetben csak ő teszi meg a vetkőztetős lépéseket, rossz esetben viszont elunja magát. Ezt pedig nem szabadna megkockáztatni, így bólint és már húzza is le a fehér trikót magáról, mely alatt a melegnek köszönhetően semmi nincs, így felfedi Gilroy előtt gömbölyded idomait. Nem hatalmasak, alig tesznek ki egy-egy nagyobb almát, de ezzel együtt pont kézre valóak.
Az első pillanatban ösztönszerűen takaró pozíciót vesz fel kezeivel, aztán rájön, hogy hol is van, ekkor kezei lejjebb ereszkednek, majd az egész testtel együtt előrébb vándorolnak. Gilroy könnyedén közelebb húzhatja magához, vagy kitapogathatja, amit akar, de Jorgew sem csak áll, mint egy szobor: a lent már megismert lágy, mégis erős ujjacskáival benyúl a férfi inge alá és a felsőtestet kezdi el babrálni.
Aztán hirtelen megáll, fejét kicsit hátrébb húzza, mikor már csak néhány centiméter választja el Giltől és így szól. *
- De az nem fair, ha csak én vetkőzök. * Jelenti be és kezei is kiszöknek a ruha alól, hogy keresztbe fonódjanak mellkasa előtt.
Ha kell rásegít a vetkőzésre, de bármi áron próbálja végbehajtani tervét: megszabadítani vendégét a pólótól. Amennyiben ezzel megvannak, lassan visszatér az előző pózba és, ha nincs ellenvetés, akkor egy forró csókot lehel Gil szájára, miközben a mellkason járkáló kezek lejjebb vándorolnak. *
- Ez minden vágyad? * Kérdi ezúttal ismét mosollyal az arcán. Bizonyára lesz még mit levetkőznie magáról, de az várhat magára pár percet... *
//Gilroy//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Úgy néz ki Jorgew logikája kicsit elüt Gilroyétól, mivel ő úgy fogja fel a dolgot, hogy egy gondolatolvasónak sokkal jobban fizető munkája is lehetne és nem kéne minden jöttmentnek kielégíteni a vágyait... Pontosabban kéne, csak egészen más formában.
Komótosan lépked fel az emeletre, mintha el is felejtette volna, hogy egy vendég is járkál mögötte, így a szobáig elérve nem is szól, csak odabent ugyebár.
A szinte már parancsként ható kérdést, mely az arcáról lefagyó mosolyról szól egyből orvosolja egy kis ajakgörbüléssel és játékosan kérdezi. *
- Így jobb? * Nem vár sokáig a válasszal, mert vannak fontosabb dolgok is, amiket meg kell még vitatniuk. Sőt, inkább egyből a tettek mezejére lépnek. Megvárja, míg Gilroy kényelmesen elhelyezkedik az ágyon, majd felé fordul. Szemében játékos láng lobban, szívesen bevetne egy-két trükköt, de aztán úgy dönt némán engedelmeskedik a férfinek, hiszen ha vár, akkor jobb esetben csak ő teszi meg a vetkőztetős lépéseket, rossz esetben viszont elunja magát. Ezt pedig nem szabadna megkockáztatni, így bólint és már húzza is le a fehér trikót magáról, mely alatt a melegnek köszönhetően semmi nincs, így felfedi Gilroy előtt gömbölyded idomait. Nem hatalmasak, alig tesznek ki egy-egy nagyobb almát, de ezzel együtt pont kézre valóak.
Az első pillanatban ösztönszerűen takaró pozíciót vesz fel kezeivel, aztán rájön, hogy hol is van, ekkor kezei lejjebb ereszkednek, majd az egész testtel együtt előrébb vándorolnak. Gilroy könnyedén közelebb húzhatja magához, vagy kitapogathatja, amit akar, de Jorgew sem csak áll, mint egy szobor: a lent már megismert lágy, mégis erős ujjacskáival benyúl a férfi inge alá és a felsőtestet kezdi el babrálni.
Aztán hirtelen megáll, fejét kicsit hátrébb húzza, mikor már csak néhány centiméter választja el Giltől és így szól. *
- De az nem fair, ha csak én vetkőzök. * Jelenti be és kezei is kiszöknek a ruha alól, hogy keresztbe fonódjanak mellkasa előtt.
Ha kell rásegít a vetkőzésre, de bármi áron próbálja végbehajtani tervét: megszabadítani vendégét a pólótól. Amennyiben ezzel megvannak, lassan visszatér az előző pózba és, ha nincs ellenvetés, akkor egy forró csókot lehel Gil szájára, miközben a mellkason járkáló kezek lejjebb vándorolnak. *
- Ez minden vágyad? * Kérdi ezúttal ismét mosollyal az arcán. Bizonyára lesz még mit levetkőznie magáról, de az várhat magára pár percet... *
371. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 20:36:31
Üzenet elküldve: 2015-07-26 20:36:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
// Jorgew //
* Gil szerint a legtehetségesebb gondolatolvasók nagyon is a bordélyházakban űzik szemfényvesztő képességeiket. Itt kielégítik azokat a vágyakat is amikről a férfiember még csak nem is álmodott azelőtt, vagy fizetség nélkül sosem élhette át addig titkolt óhajait. A tapasztaltabb leányok, már egy pillantásból, egy szóból is rájönnek arra, hogy mire gondol a vendég, s nincs is olyan nehéz dolguk, hiszen miért lépi át a bordély küszöbét egy férfi?
Pont azért, hogy ilyen és Jorgew-hez hasonló mutatós hölgyek társaságát élvezze, a feltétel pedig nem számít.*
- Sejtettem, és mit szólnál, ha... * Még közelebb csusszan, már amennyire a fotel engedi ezt neki, s egyre égetőbbnek érzi, hogy megérintse azokat a puha, fedetlen vállacskákat. Érdeklődve oldalra biccenti a fejét, mikor Jorge mosolyogva bólint. Vajon mi jár most az ő barna fejecskéjében? A fehérnép alávaló...de náluk van minden amire egy bánatos szívnek szüksége van. Mondatát be sem fejezi, a lány máris int neki, hogy kövesse.
Vár egy pár pillanatot, majd lassan feláll és követi felfelé a lányt. A lépcsőfordulóban még visszafordul, s vet egy utolsó pillantást a pult felé, hátha összeakad tekintete Wyniével. Ha így volna, akkor utána bizonyára kavarognának benne a megmagyarázhatatlan érzések, de egy mély sóhaj után száműzi őket hamar, s becsukja maguk mögött a szoba ajtaját.
Röviden háttal nekitámaszkodik az ajtónak, s innen is jó alaposan szemügyre veszi az igen dekoratív leányzót, ki hamar leül az ágy szélére, a csinos kis mosoly viszont eltűnik az arcáról.*
- No, mi ez a komor tekintet? A mosolyod jobban tetszett. Ami szép azt többször kell mutogatni, ugye ebben egyetértünk?
* Löki el magát szórakozottan az ajtótól, s Jorge-val ellentétben ő nem leül, hanem hanyag módon leheveredik az ágyra, a csizmáját pedig levéve a padlóra hullajtja.*
- Hmm... Egész kényelmes. * Állapítja meg mikor érzi a matrac finom rugalmasságát. A kérdésre pimaszul elvigyorodik.*
- Még ilyesmit is teljesítesz? El leszek kényeztetve érzem. Nos én nem vagyok nagyravágyó ember, de mi lenne, ha levennéd azt a csinos kis kelmét magadról? A többit meg én intézem. * Kacsint a lányra, miközben tenyerét tarkója alatt kitámasztja. Ha túl sokáig tartana a folyamat, talán nem bírna magával és besegítene. Kissé temperamentumos természetű a bárd.*
* Gil szerint a legtehetségesebb gondolatolvasók nagyon is a bordélyházakban űzik szemfényvesztő képességeiket. Itt kielégítik azokat a vágyakat is amikről a férfiember még csak nem is álmodott azelőtt, vagy fizetség nélkül sosem élhette át addig titkolt óhajait. A tapasztaltabb leányok, már egy pillantásból, egy szóból is rájönnek arra, hogy mire gondol a vendég, s nincs is olyan nehéz dolguk, hiszen miért lépi át a bordély küszöbét egy férfi?
Pont azért, hogy ilyen és Jorgew-hez hasonló mutatós hölgyek társaságát élvezze, a feltétel pedig nem számít.*
- Sejtettem, és mit szólnál, ha... * Még közelebb csusszan, már amennyire a fotel engedi ezt neki, s egyre égetőbbnek érzi, hogy megérintse azokat a puha, fedetlen vállacskákat. Érdeklődve oldalra biccenti a fejét, mikor Jorge mosolyogva bólint. Vajon mi jár most az ő barna fejecskéjében? A fehérnép alávaló...de náluk van minden amire egy bánatos szívnek szüksége van. Mondatát be sem fejezi, a lány máris int neki, hogy kövesse.
Vár egy pár pillanatot, majd lassan feláll és követi felfelé a lányt. A lépcsőfordulóban még visszafordul, s vet egy utolsó pillantást a pult felé, hátha összeakad tekintete Wyniével. Ha így volna, akkor utána bizonyára kavarognának benne a megmagyarázhatatlan érzések, de egy mély sóhaj után száműzi őket hamar, s becsukja maguk mögött a szoba ajtaját.
Röviden háttal nekitámaszkodik az ajtónak, s innen is jó alaposan szemügyre veszi az igen dekoratív leányzót, ki hamar leül az ágy szélére, a csinos kis mosoly viszont eltűnik az arcáról.*
- No, mi ez a komor tekintet? A mosolyod jobban tetszett. Ami szép azt többször kell mutogatni, ugye ebben egyetértünk?
* Löki el magát szórakozottan az ajtótól, s Jorge-val ellentétben ő nem leül, hanem hanyag módon leheveredik az ágyra, a csizmáját pedig levéve a padlóra hullajtja.*
- Hmm... Egész kényelmes. * Állapítja meg mikor érzi a matrac finom rugalmasságát. A kérdésre pimaszul elvigyorodik.*
- Még ilyesmit is teljesítesz? El leszek kényeztetve érzem. Nos én nem vagyok nagyravágyó ember, de mi lenne, ha levennéd azt a csinos kis kelmét magadról? A többit meg én intézem. * Kacsint a lányra, miközben tenyerét tarkója alatt kitámasztja. Ha túl sokáig tartana a folyamat, talán nem bírna magával és besegítene. Kissé temperamentumos természetű a bárd.*
370. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 20:26:29
Üzenet elküldve: 2015-07-26 20:26:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Megnyitó ünnepség//
//Eilureen, Viaka és Kyro - Viaka szobájában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Félő, túl messzire ment. A bor, a füstölők vaddá nehezedő aromája, a szobában megrekesztett hőség túlságosan is bódulatába vonta az ifjú Dalnokot. Bár a teste követi az ősi dallamot, úgy érzi, e hármas elveszít egy triumvirt. Az ernyedten is kéjre feszülő test egészen kényükre adja magát. Hát legyen. Legyen ő a vágyak zsenge lakomája. S már látja is azt az éhes pillantást. A vörös boszorkányt hamar felfedezi a tükör játékát, s ki is használja. Ő nagyon is eszénél van. Megfogadta intését, s érzéki apróságokkal kényezteti az ilyen finom dolgokra nagyon is figyelmes férfiút. Már az első pillanatban, ahogy kettősükhöz lépett. Immár a szűzi test e buja piktor vásznává lett, ki ajkaival, ujjaival értőn lát munkának. Figyel a harmóniára, a tartásra, a lendületre, s nem rest magával vonni a nemesi balt is. Nocsak.
Hagyja, hogy keze mozdulataiba kéjt lopjon a vezérlő kacsó, s megelégedésére van e finom játék is a Dalnok érzékeivel, ám amikor pillantása találkozik a narancs íriszekkel, mégis apró bólintással jelzi, itt az ideje hogy a gyönyör oltárára feszítsék ezt az alabástrom bőrű nimfát.
Egy szaporán tüdőbe szívott lélegzet, rózsás ajkak húsába kapó elemi hullám, mely végigsöpör a kényeztetésre bágyadó testen, kéj parazsából máglyává lobbanó fény a Dalnok felpattanó pillái mögött. Ez az amit elvár. Kívánságát nem sok minden jelzi, de a vörös olvashat az apró jelzésekből. Úgy a hamvas combok felé invitáló pillantásból, mint szorítása leheletnyivel határozottabbra váltásából, mellyel a Dalnokot tartja.
Csak míg e szépséges lakoma magára nem talál annyira, hogy kiszolgálja a vendég további óhajait. Csak eddig engedi ezt a felvonást.*
- Elég *szól a csendes utasítás.*
- Ügyes lány *súgja a barna tincsek közé, de újra csak a vörös boszorkányra tekint. Talán most először, mintha valamiféle elégedett mosolyféle ülne meg a vértelen ajkak szegletében. Talán csak a mécslángok árnyainak játéka az egész. Szavaiban, meglehet, némi feddés is bujkál. Vagy több is ennél. E két szó mintha megfosztaná társnőjétől a pihegő ledért, hogy a vöröst maga mellé emelve, az eddig kétfelé oszló szolgálat terheit most egyedül a Dalnokon megkettőzze.
Lassan elereszti a lányt és az egyik székért nyúl. Elveszi a kerek kis asztalka mellől és elhelyezi egy megfelelő helyre, mely továbbra sem feledi kellékei közül a szépítkező asztal tükrét.
A szoba levegője mostanra tömény, bódító illatokkal telítődött, s a meleggel elegyedve szinte már fullasztó. A nemesen mégsem látszik a hatása, mintha valahogy kívül lenne a test határain. Hogy nem csupán kísértete a létnek, néhány verejtékcsepp gyöngyözése mutatja csak a fehér mellkason. Tekintete a nem tompul sem a hőségtől sem a mákonyos illatoktól. Hátborzongatóan józan és figyelmes.
Elhelyezkedik újdonsült trónusán és maga elé kéri a két leányt. Néhány hosszú pillanatig elidőzik rajtuk a pillantása, mintha penitencián gondolkodna. Pedig csupán a feslett báj e két madárkáját szemléli a maga aprólékos módján. Megejtő lehet néhány üres pillanat a részletekig precíz elvárásokba kényszerített előjáték után. Vajon mit kezdenek vele?
Kisvártatva aztán elegáns mozdulattal int a nemesi jobb.*
- Ereszkedjetek térdre *mondja, olyasmi hangsúllyal, mintha magától értetődő dolgot kellene ecsetelnie.
Közelebb kéri őket. Egészen közel, míg a két ledér a combjaihoz nem simul. Egyik jobb, másik bal felől.*
- Amikor felajánlkoztál *szólal, de nem pillant a vörösre, csak saját ténykedését figyeli, amint a gömbölyű vállakról letessékeli a könnyű, lila anyagot* -, édes kínról szóltál. *Finom tapintású ujjai kibontják a tenyérbe illő, formás kis kebleket a ruhából. Csupán a pillantásából látszik, hogy kedvére való a látvány, ám érintése csak egy apró simítás az egyik kellemes domborulat oldalától alá fordulva.
Elégedetten dől hátra, s ismét csak elnézi a két lányt, mint aki szavát feledte. De aztán megsimítja a Dalnok állát.*
- Gondolod, e bájos orcára tudnád festeni? Mindkettőt *fordul pillantása a vörösre.* - Oly élénken, ahogy csak lehetséges. Tökéletes egyensúlyban.
*Aztán a Dalnokhoz hajol, s eltűri a barna tincseket.*
- Hallani akarom a hangod, kedves *súgja.* - Egyetlen apró sóhajt se tarts meg magadnak.
//Eilureen, Viaka és Kyro - Viaka szobájában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Félő, túl messzire ment. A bor, a füstölők vaddá nehezedő aromája, a szobában megrekesztett hőség túlságosan is bódulatába vonta az ifjú Dalnokot. Bár a teste követi az ősi dallamot, úgy érzi, e hármas elveszít egy triumvirt. Az ernyedten is kéjre feszülő test egészen kényükre adja magát. Hát legyen. Legyen ő a vágyak zsenge lakomája. S már látja is azt az éhes pillantást. A vörös boszorkányt hamar felfedezi a tükör játékát, s ki is használja. Ő nagyon is eszénél van. Megfogadta intését, s érzéki apróságokkal kényezteti az ilyen finom dolgokra nagyon is figyelmes férfiút. Már az első pillanatban, ahogy kettősükhöz lépett. Immár a szűzi test e buja piktor vásznává lett, ki ajkaival, ujjaival értőn lát munkának. Figyel a harmóniára, a tartásra, a lendületre, s nem rest magával vonni a nemesi balt is. Nocsak.
Hagyja, hogy keze mozdulataiba kéjt lopjon a vezérlő kacsó, s megelégedésére van e finom játék is a Dalnok érzékeivel, ám amikor pillantása találkozik a narancs íriszekkel, mégis apró bólintással jelzi, itt az ideje hogy a gyönyör oltárára feszítsék ezt az alabástrom bőrű nimfát.
Egy szaporán tüdőbe szívott lélegzet, rózsás ajkak húsába kapó elemi hullám, mely végigsöpör a kényeztetésre bágyadó testen, kéj parazsából máglyává lobbanó fény a Dalnok felpattanó pillái mögött. Ez az amit elvár. Kívánságát nem sok minden jelzi, de a vörös olvashat az apró jelzésekből. Úgy a hamvas combok felé invitáló pillantásból, mint szorítása leheletnyivel határozottabbra váltásából, mellyel a Dalnokot tartja.
Csak míg e szépséges lakoma magára nem talál annyira, hogy kiszolgálja a vendég további óhajait. Csak eddig engedi ezt a felvonást.*
- Elég *szól a csendes utasítás.*
- Ügyes lány *súgja a barna tincsek közé, de újra csak a vörös boszorkányra tekint. Talán most először, mintha valamiféle elégedett mosolyféle ülne meg a vértelen ajkak szegletében. Talán csak a mécslángok árnyainak játéka az egész. Szavaiban, meglehet, némi feddés is bujkál. Vagy több is ennél. E két szó mintha megfosztaná társnőjétől a pihegő ledért, hogy a vöröst maga mellé emelve, az eddig kétfelé oszló szolgálat terheit most egyedül a Dalnokon megkettőzze.
Lassan elereszti a lányt és az egyik székért nyúl. Elveszi a kerek kis asztalka mellől és elhelyezi egy megfelelő helyre, mely továbbra sem feledi kellékei közül a szépítkező asztal tükrét.
A szoba levegője mostanra tömény, bódító illatokkal telítődött, s a meleggel elegyedve szinte már fullasztó. A nemesen mégsem látszik a hatása, mintha valahogy kívül lenne a test határain. Hogy nem csupán kísértete a létnek, néhány verejtékcsepp gyöngyözése mutatja csak a fehér mellkason. Tekintete a nem tompul sem a hőségtől sem a mákonyos illatoktól. Hátborzongatóan józan és figyelmes.
Elhelyezkedik újdonsült trónusán és maga elé kéri a két leányt. Néhány hosszú pillanatig elidőzik rajtuk a pillantása, mintha penitencián gondolkodna. Pedig csupán a feslett báj e két madárkáját szemléli a maga aprólékos módján. Megejtő lehet néhány üres pillanat a részletekig precíz elvárásokba kényszerített előjáték után. Vajon mit kezdenek vele?
Kisvártatva aztán elegáns mozdulattal int a nemesi jobb.*
- Ereszkedjetek térdre *mondja, olyasmi hangsúllyal, mintha magától értetődő dolgot kellene ecsetelnie.
Közelebb kéri őket. Egészen közel, míg a két ledér a combjaihoz nem simul. Egyik jobb, másik bal felől.*
- Amikor felajánlkoztál *szólal, de nem pillant a vörösre, csak saját ténykedését figyeli, amint a gömbölyű vállakról letessékeli a könnyű, lila anyagot* -, édes kínról szóltál. *Finom tapintású ujjai kibontják a tenyérbe illő, formás kis kebleket a ruhából. Csupán a pillantásából látszik, hogy kedvére való a látvány, ám érintése csak egy apró simítás az egyik kellemes domborulat oldalától alá fordulva.
Elégedetten dől hátra, s ismét csak elnézi a két lányt, mint aki szavát feledte. De aztán megsimítja a Dalnok állát.*
- Gondolod, e bájos orcára tudnád festeni? Mindkettőt *fordul pillantása a vörösre.* - Oly élénken, ahogy csak lehetséges. Tökéletes egyensúlyban.
*Aztán a Dalnokhoz hajol, s eltűri a barna tincseket.*
- Hallani akarom a hangod, kedves *súgja.* - Egyetlen apró sóhajt se tarts meg magadnak.
369. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 19:19:41
Üzenet elküldve: 2015-07-26 19:19:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Megnyitó ünnepség//
//Gilroy//
* Jorgew is csak "másodállásban" dolgozik a bordélyban, mivel napközben sokkal inkább a piactér vastag tárcái kötik le figyelmét, de egyikből sem lehetne megélni, ha nem lenne a másik. Így hát nem tudhatja, hogy mások miféle eszközökhöz szoktak folyamodni, annyi időt azért nem tölt el itt. Viszont neki ez a legáltalánosabb és leginkább sikeres módszere - ez már csak abból is látszik, hogy ennek a fiúnak sem kell órákig táncolnia, míg megérti szándékait. Ebből pedig az következik, hogy kicsit félreismerte őt, mivel mégsem az a zavarba jövős típusnak tűnik. Ez remek. Jorgew sem az, csupán szeret színészkedni, de ez esetben jól meglesznek. *
- Gondolatolvasó? * Meglepődik a kijelentésen, de aztán egy mosollyal nyugtázza. *
- Ó, igen! Gondolatolvasó vagyok. * Hangjából ítélve akár teljes komolysággal is mondhatná, ám vidáman csillogó szemei és a szája sarkában megülő mosoly mindent elárul, ha esetleg valaki nem jönne rá hamar, hogy egy gondolatolvasó nem a bordélyokban szokott ücsörögni.
A kérdésre szája még nagyobb ívben gördül felfelé, mint eddig, majd szemeit pár pillanatra becsukja, majd kinyitva azokat bólint. A választ viszont nem mondja el. Most talán egy kisgyerekre hasonlít leginkább, aki ragaszkodik tévhitéhez, miszerint tud valamit, amit valójában nem is, csak a vita kedvéért fenntartja ezt.
Aztán hamarosan kezdetét veszi a játék. A fiú gyors kezdésére játékosan elmosolyodik, de nem tétovázik egy percet sem, egyből sarkon fordul és elindul az emeletre. *
- Erre. * Kommentálja félhangosan és a lépcsőn felérve a folyosó vége felé indul, ahol az egyik szobát kinyitja, bekukkant, hogy nem vette-e valaki igénybe távollétében, majd mikor meggyőződik róla, hogy nem, beinvitálja Gilroyt is, majd miután az ajtót bezárta, leül az ágy szélére.
Az eddigi mosoly lefagy arcáról és komoly tekintettel néz a fiúra. *
- Esetleg van valami speciális kívánság? * Amíg ezt nem tudja, addig nem kezd el öltözni. Ki tudja milyen perverz ötletek tolonganak a fiú agyában, mint ahogy az néha megesik ezeknél a férfiaknál. *
//Gilroy//
* Jorgew is csak "másodállásban" dolgozik a bordélyban, mivel napközben sokkal inkább a piactér vastag tárcái kötik le figyelmét, de egyikből sem lehetne megélni, ha nem lenne a másik. Így hát nem tudhatja, hogy mások miféle eszközökhöz szoktak folyamodni, annyi időt azért nem tölt el itt. Viszont neki ez a legáltalánosabb és leginkább sikeres módszere - ez már csak abból is látszik, hogy ennek a fiúnak sem kell órákig táncolnia, míg megérti szándékait. Ebből pedig az következik, hogy kicsit félreismerte őt, mivel mégsem az a zavarba jövős típusnak tűnik. Ez remek. Jorgew sem az, csupán szeret színészkedni, de ez esetben jól meglesznek. *
- Gondolatolvasó? * Meglepődik a kijelentésen, de aztán egy mosollyal nyugtázza. *
- Ó, igen! Gondolatolvasó vagyok. * Hangjából ítélve akár teljes komolysággal is mondhatná, ám vidáman csillogó szemei és a szája sarkában megülő mosoly mindent elárul, ha esetleg valaki nem jönne rá hamar, hogy egy gondolatolvasó nem a bordélyokban szokott ücsörögni.
A kérdésre szája még nagyobb ívben gördül felfelé, mint eddig, majd szemeit pár pillanatra becsukja, majd kinyitva azokat bólint. A választ viszont nem mondja el. Most talán egy kisgyerekre hasonlít leginkább, aki ragaszkodik tévhitéhez, miszerint tud valamit, amit valójában nem is, csak a vita kedvéért fenntartja ezt.
Aztán hamarosan kezdetét veszi a játék. A fiú gyors kezdésére játékosan elmosolyodik, de nem tétovázik egy percet sem, egyből sarkon fordul és elindul az emeletre. *
- Erre. * Kommentálja félhangosan és a lépcsőn felérve a folyosó vége felé indul, ahol az egyik szobát kinyitja, bekukkant, hogy nem vette-e valaki igénybe távollétében, majd mikor meggyőződik róla, hogy nem, beinvitálja Gilroyt is, majd miután az ajtót bezárta, leül az ágy szélére.
Az eddigi mosoly lefagy arcáról és komoly tekintettel néz a fiúra. *
- Esetleg van valami speciális kívánság? * Amíg ezt nem tudja, addig nem kezd el öltözni. Ki tudja milyen perverz ötletek tolonganak a fiú agyában, mint ahogy az néha megesik ezeknél a férfiaknál. *
368. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 18:50:13
Üzenet elküldve: 2015-07-26 18:50:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
// Jorgew //
* Igazán nem érti mi lehet olyan érdekes abban a fickóban. Ráadásul, mintha csak eltévedt bárányka lenne, egyáltalán nem illik a környezetébe. Túl megszeppentnek és rémültnek tetszik. Bizonyára zavarba jött a pult mögött álló angyaltól. Ez a sutaság nem kötheti le hosszútávon Wyni figyelmét, hát miért ne pörgesse fel ő az eseményeket és legyen a hős, ki megszabadítja a kelletlen társaságtól? Hogy fognak majd aztán neki örülni. Talán még a nyálgyógyítást is bevetik. Elégedett mosoly költözik képére és már állna is fel, mikor a látóterébe szökken egy másik csinos gazella. A kecses csípőmozgás majdnem elfeledteti vele a mélyen szunnyadó sóvárgásait, s már nyúlna is, mint gyermek az ajándék masniáért, hogy hamar kibontsa és leessék róla a csomagolás. A kecses, barna teremtés viszont ügyesen megkerüli, mielőtt hozzá érhetne és letelepszik mögé, hogy értő kezecskéivel a bárd fáradt vállait kezdje el masszírozni. Gil felsóhajtva hátradől a fotelben, s mielőtt lehunyná szemeit még a pultnál társalgókra néz, vadászva a kék íriszek pillantását.*
- Hol voltál eddig az életemből...
* Nyög fel kedvtelve, majd rögvest meg is fordul, hadd lássa közelebbről is, hogy kinek van ilyen finom kézimunkája. Azt még lehet később is tesztelni.*
- Kitől hallottál ilyet? Gondolatolvasó vagy? * Pont akkor hajol közelebb, amikor Jorge hátrébb húzódik. Sosem zavarta a közelség, sem az érintés. A lány viszont biztosan gondolatolvasó, hiszen melyik egészséges férfi ne dőlne be századjára is a női trükköknek, mint hajtincs csavargatás, szemlesütés és ajak harapdálás. Régi praktikák, de örökzöldek.*
- Hmm... Veszélyes képesség ez. Azt is tudod, hogy most mire gondolok?
* A tekintetéből nem lenne oly nehéz kitalálni. Talán neki sincs ellenére egy kis szórakozás, hiszen biztos pénzt orront, de Gil nem bánja. Még szélesebb mosolyra húzza ajkait. Az alsón, már behegedt az apró repedés.*
- Gyere, játsszunk!
* Igazán nem érti mi lehet olyan érdekes abban a fickóban. Ráadásul, mintha csak eltévedt bárányka lenne, egyáltalán nem illik a környezetébe. Túl megszeppentnek és rémültnek tetszik. Bizonyára zavarba jött a pult mögött álló angyaltól. Ez a sutaság nem kötheti le hosszútávon Wyni figyelmét, hát miért ne pörgesse fel ő az eseményeket és legyen a hős, ki megszabadítja a kelletlen társaságtól? Hogy fognak majd aztán neki örülni. Talán még a nyálgyógyítást is bevetik. Elégedett mosoly költözik képére és már állna is fel, mikor a látóterébe szökken egy másik csinos gazella. A kecses csípőmozgás majdnem elfeledteti vele a mélyen szunnyadó sóvárgásait, s már nyúlna is, mint gyermek az ajándék masniáért, hogy hamar kibontsa és leessék róla a csomagolás. A kecses, barna teremtés viszont ügyesen megkerüli, mielőtt hozzá érhetne és letelepszik mögé, hogy értő kezecskéivel a bárd fáradt vállait kezdje el masszírozni. Gil felsóhajtva hátradől a fotelben, s mielőtt lehunyná szemeit még a pultnál társalgókra néz, vadászva a kék íriszek pillantását.*
- Hol voltál eddig az életemből...
* Nyög fel kedvtelve, majd rögvest meg is fordul, hadd lássa közelebbről is, hogy kinek van ilyen finom kézimunkája. Azt még lehet később is tesztelni.*
- Kitől hallottál ilyet? Gondolatolvasó vagy? * Pont akkor hajol közelebb, amikor Jorge hátrébb húzódik. Sosem zavarta a közelség, sem az érintés. A lány viszont biztosan gondolatolvasó, hiszen melyik egészséges férfi ne dőlne be századjára is a női trükköknek, mint hajtincs csavargatás, szemlesütés és ajak harapdálás. Régi praktikák, de örökzöldek.*
- Hmm... Veszélyes képesség ez. Azt is tudod, hogy most mire gondolok?
* A tekintetéből nem lenne oly nehéz kitalálni. Talán neki sincs ellenére egy kis szórakozás, hiszen biztos pénzt orront, de Gil nem bánja. Még szélesebb mosolyra húzza ajkait. Az alsón, már behegedt az apró repedés.*
- Gyere, játsszunk!
367. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 18:20:24
Üzenet elküldve: 2015-07-26 18:20:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Lutius szobája//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Sajnos a helyeslő bólintást vagy tekintetet nem látja, mert szemein még mindig ott van az a fránya kendő, na de csókolózáshoz és testi kényeztetéshez nem is kell, hogy lásson, van amit érezni kell.
Az ajkak játéka nagyon tetszik a nősténynek és még fel is sóhajt közben, viszonozza a harapgálást is majd Lutius testén el indul Shaia keze egyik a hajába túr, míg a másik a nadrágját veszi célba, hogy abba nyúlva kérdezi meg, hogy nem kíván e megszabadulni tőle.*
-De! *Leheli a nőstény ajkára és felemelkedik kicsit, hogy elkezdje nadrágját letolni, majd mikor már a combjától lentebb ér már fekszik is vissza az ő drága Matrónájára, hogy tovább csókolhassa és most már teljes valójában a teste minden porcikájával kényeztethesse Shaiát, akiről kezével gyengéden kezdi lehúzni a ruhát, ha hagyja, ha nem akkor csak jobbjával simogatja a combjai között, míg balja a fenti domburalatokat kényezteti felváltva.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Sajnos a helyeslő bólintást vagy tekintetet nem látja, mert szemein még mindig ott van az a fránya kendő, na de csókolózáshoz és testi kényeztetéshez nem is kell, hogy lásson, van amit érezni kell.
Az ajkak játéka nagyon tetszik a nősténynek és még fel is sóhajt közben, viszonozza a harapgálást is majd Lutius testén el indul Shaia keze egyik a hajába túr, míg a másik a nadrágját veszi célba, hogy abba nyúlva kérdezi meg, hogy nem kíván e megszabadulni tőle.*
-De! *Leheli a nőstény ajkára és felemelkedik kicsit, hogy elkezdje nadrágját letolni, majd mikor már a combjától lentebb ér már fekszik is vissza az ő drága Matrónájára, hogy tovább csókolhassa és most már teljes valójában a teste minden porcikájával kényeztethesse Shaiát, akiről kezével gyengéden kezdi lehúzni a ruhát, ha hagyja, ha nem akkor csak jobbjával simogatja a combjai között, míg balja a fenti domburalatokat kényezteti felváltva.*
366. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 18:07:42
Üzenet elküldve: 2015-07-26 18:07:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Megnyitó ünnepség//
//Gilroy//
* Szinte már rutinosan nyit be az ajtón és csak néhány lépést tesz előre, egyből megáll, hátha van egy magányos magára, akinek nem jutott pár.
Tekintete végigvándorol az összes bent lévőn, majd egy aprót lép hátra, mikor meglátja Winyrát, aki nem egy, hanem egyből két fiúval is játszadozik. Ez pedig - Jorgew becslései szerint - részben mohóság, részben igazságtalanság. Így hát minden bizonnyal az lesz a legjobb, ha az egyiket elköti. Kecses csípőmozgással közelíti meg Gildroyt, akárcsak az egy kígyó. Mintha a fiú egy kicsit zavarban lenne a helytől, talán ezért is kérdezgette Winyrát, így legjobb lesz minél hamarabb oldani a feszültségét.
A férfi mögötti bárszékre telepszik le és amennyiben a belépőjére nem figyelt volna még fel, úgy lágy ujjaival a vállakat kezdi el masszírozni, persze ügyelve arra, hogy ne menjen túl sokáig - amint odafordul a fiú, abbahagyja és pimaszul hátrébb húzódva kezd bele. Egyből a közepébe. *
- Úgy hallom játszótársat keresel. * Ajka aprócska mosolyra húzódik. * Esetleg, ha én megfelelnék e célra... * Haját göndörgeti, mint valami szűzies kislány, akinek ez lesz az első alkalom és a fiú szemeibe néz, csak hogy aztán lesüsse szemeit.
Felőle maradhatnak is még cseverészni, vagy iszogatni, de az egyből ágyra menős felállást sem zárja ki. *
A hozzászólás írója (Jorgew Odarth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.26 18:10:09
//Gilroy//
* Szinte már rutinosan nyit be az ajtón és csak néhány lépést tesz előre, egyből megáll, hátha van egy magányos magára, akinek nem jutott pár.
Tekintete végigvándorol az összes bent lévőn, majd egy aprót lép hátra, mikor meglátja Winyrát, aki nem egy, hanem egyből két fiúval is játszadozik. Ez pedig - Jorgew becslései szerint - részben mohóság, részben igazságtalanság. Így hát minden bizonnyal az lesz a legjobb, ha az egyiket elköti. Kecses csípőmozgással közelíti meg Gildroyt, akárcsak az egy kígyó. Mintha a fiú egy kicsit zavarban lenne a helytől, talán ezért is kérdezgette Winyrát, így legjobb lesz minél hamarabb oldani a feszültségét.
A férfi mögötti bárszékre telepszik le és amennyiben a belépőjére nem figyelt volna még fel, úgy lágy ujjaival a vállakat kezdi el masszírozni, persze ügyelve arra, hogy ne menjen túl sokáig - amint odafordul a fiú, abbahagyja és pimaszul hátrébb húzódva kezd bele. Egyből a közepébe. *
- Úgy hallom játszótársat keresel. * Ajka aprócska mosolyra húzódik. * Esetleg, ha én megfelelnék e célra... * Haját göndörgeti, mint valami szűzies kislány, akinek ez lesz az első alkalom és a fiú szemeibe néz, csak hogy aztán lesüsse szemeit.
Felőle maradhatnak is még cseverészni, vagy iszogatni, de az egyből ágyra menős felállást sem zárja ki. *
A hozzászólás írója (Jorgew Odarth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.26 18:10:09
365. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 17:54:10
Üzenet elküldve: 2015-07-26 17:54:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Lutius szobája//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem is bólint, csak a tekintete jelzi, hogy ezt szeretné, méghozzá nagyon. Meg még sok mást is, de azokat majd egy kicsikét később, ha kicsókolózták magukat. Előbb egy rövid, de annál szenvedélyesebb csók, aztán legnagyobb sajnálatára a hím még szövegel. Alig bírja ki, hogy ne szakítsa félbe a mondat közepén egy újabb csókkal, most valahogy nehezen bír magával. De néha-néha mindenkinek el kell engednie magát, hogy kikapcsolódhasson és feltöltődhessen, Shaiánál pedig most van ez az idő. A neki járó idő minden pillanatát ki fogja használni arra, hogy a lehető legtöbbet kapjon Lutiusból.*
- Ah! *A következő, hosszabb és még szenvedélyesebb csókot egészen sokáig húzza, csinálja, amíg bírja szusszal, a nyelvét is bevetve. Az apró harapásokat imádja, de nem hagyja magát, ugyanígy vág vissza. Egyik kezével a férfi haját túrja, a másikkal pedig a nadrágjáig vándorol le.*
- Nem veszed le? *Kérdi egy mély levegővétel után, két csók közötti szünetben, miközben jobb kezével Tazrysn nadrágjába nyúl.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem is bólint, csak a tekintete jelzi, hogy ezt szeretné, méghozzá nagyon. Meg még sok mást is, de azokat majd egy kicsikét később, ha kicsókolózták magukat. Előbb egy rövid, de annál szenvedélyesebb csók, aztán legnagyobb sajnálatára a hím még szövegel. Alig bírja ki, hogy ne szakítsa félbe a mondat közepén egy újabb csókkal, most valahogy nehezen bír magával. De néha-néha mindenkinek el kell engednie magát, hogy kikapcsolódhasson és feltöltődhessen, Shaiánál pedig most van ez az idő. A neki járó idő minden pillanatát ki fogja használni arra, hogy a lehető legtöbbet kapjon Lutiusból.*
- Ah! *A következő, hosszabb és még szenvedélyesebb csókot egészen sokáig húzza, csinálja, amíg bírja szusszal, a nyelvét is bevetve. Az apró harapásokat imádja, de nem hagyja magát, ugyanígy vág vissza. Egyik kezével a férfi haját túrja, a másikkal pedig a nadrágjáig vándorol le.*
- Nem veszed le? *Kérdi egy mély levegővétel után, két csók közötti szünetben, miközben jobb kezével Tazrysn nadrágjába nyúl.*
364. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 17:42:28
Üzenet elküldve: 2015-07-26 17:42:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Lutius szobája//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Úgy tűnik tetszik Lutius feneke a nősténynek, mert rámarkol és nem is ellenkezik a hozzá simulás ellen sem, így lassú erősebb csípőmozgással kényezteti altájt drága Shaiáját, aki szóvá is teszi a lehet csókot, hogy adjon neki rendeset ezért a fejével máris közelebb hajol, de csak annyira, hogy az orruk összeérjen.*
-Ha ezt szeretnéd! *Hangja még mindig pimasz, de most szenvedélyes is egyben, miközben a nő megfogja a fejét, hogy ne húzhassa el többet a hím haja az alatta lévő vállaira hullik és viszonozza a kapott csókot, de hagyja olyan rövidnek, aminek kedves vendége szeretné, ezt még engedi.*
-Ilyen csábító ajánlat elől nem tudnék elszakadni! *Ajkai a nőstényére tapadnak, helyeslőn, hogy már hogy a fenébe nem szeretné, nyelvével is átkalandozik a másik szájába és egyre hevesebben csókol, nem sok időd hagyva levegőt venni és néha gyengéden harapva alsó ajkát Shaiának válik el pillanatra tőle, addig csinálja míg le nem állítják. Csípője is egyre intenzívebben mozog és kezeivel is egyre erősebben, de még a gyengéd kategóriában kényezteti a domborulatokat és húzza végig néha egyiket a másik vállán, majd arcát simogatva.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Úgy tűnik tetszik Lutius feneke a nősténynek, mert rámarkol és nem is ellenkezik a hozzá simulás ellen sem, így lassú erősebb csípőmozgással kényezteti altájt drága Shaiáját, aki szóvá is teszi a lehet csókot, hogy adjon neki rendeset ezért a fejével máris közelebb hajol, de csak annyira, hogy az orruk összeérjen.*
-Ha ezt szeretnéd! *Hangja még mindig pimasz, de most szenvedélyes is egyben, miközben a nő megfogja a fejét, hogy ne húzhassa el többet a hím haja az alatta lévő vállaira hullik és viszonozza a kapott csókot, de hagyja olyan rövidnek, aminek kedves vendége szeretné, ezt még engedi.*
-Ilyen csábító ajánlat elől nem tudnék elszakadni! *Ajkai a nőstényére tapadnak, helyeslőn, hogy már hogy a fenébe nem szeretné, nyelvével is átkalandozik a másik szájába és egyre hevesebben csókol, nem sok időd hagyva levegőt venni és néha gyengéden harapva alsó ajkát Shaiának válik el pillanatra tőle, addig csinálja míg le nem állítják. Csípője is egyre intenzívebben mozog és kezeivel is egyre erősebben, de még a gyengéd kategóriában kényezteti a domborulatokat és húzza végig néha egyiket a másik vállán, majd arcát simogatva.*
363. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 16:54:08
Üzenet elküldve: 2015-07-26 16:54:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megnyitó ünnepség//
//Eilureen, Viaka és Kyro - Viaka szobájában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem erőlteti a közelebbi kapcsolatot. A szerep, melyet neki szánnak, másféle viselkedést igényel. Belelép hát a ráosztott szerepkörbe. Mosolyogva és szelíden, mint egy első bálozó leány atyja oldalán, ekképpen lépked ős is Kyro mellett, karját a férfiébe fűzve finoman. Elfogadó lesz hát. Előttük Viaka halad a lépcsőn fel, majd a folyosón, egészen társnője ajtajáig. S az ajtó nyílik.
Mögötte félhomály, és füstölők illata fogadja az érkezőket. Belépnek. Vagyis csak majdnem. Még mindig nem engedi Kyro karját, s ha a férfi vár, hát vár a lány is. A hezitálás mibenlétét nem sejti, de türelmes. Lehet, még sem megfelelő a választás? De igen. Máris átlépik a küszöböt, s itt szabadon engedik.
Eilie beljebb sétál, s tekintete körbefut a szobán, a berendezésen. Az ágynemű mintázatán, a fali kárpiton, a mécsesek apró lángján, s a füstölőkön is, melyek vékonyka csíkban bodorítják a nehéz, bódító illatokat a szoba levegőjébe. Tetszik neki a hely, bár nem rendezné be ilyenre saját szobáját, de hát ez Viaka ízlésvilágát tükrözi, s ahány lány, annyiféle.
Ekkor inti magához újra Kyro, miután bezárt már ajtót és ablakot is. Hangszere az ágyra kerül, s Viaka újabb füstölők meggyújtásához lát. Kyro bort tölt, de csak egy pohárba. A lány egyedül iszik hát, nem érintve a poharat, csak ajkaival. Kissé nagy kortyokban kénytelen nyelni a nehéz nedűt, s már most sejti is, hogy ennek nem lesz jó vége, hiszen így fejébe fog szállni az ital. Ajkaira mosoly kúszik, tekintete Kyroét keresi. Érzi miként csurran ki a pohár pereme mellett néhány csepp bor. A vörös cseppek pedig végig futnak az állán, nyakán, mellkasán, hogy elérjék a ruhát, melynek selyme mohón issza be azokat.
Zihálva nyeli le az utolsó kortyokat, s némileg bódultan áll máris, mind a bortól, mind a füstölők nehéz illatától. Jól esik, ahogy a férfi háta mögé lép, s hozzádőlhet. Ujjak futnak végig testén, ruháján át érintve domborulatait. Fejét is hátrahajtja kissé, de tekintete felfedezi a tükröt, mellyel szemben állnak. Mellkasa fel-le hullámzik. Nyelvét kidugja, végig nyalja ajkait, s máris érkezik Via.
Puha csók érinti ajkait. De máris vándorol lefelé. Ujjak tolják le finoman válláról a ruha vékonyka pántjait, s a könnyű selyem lefelé indul, engedve a gravitációnak. Alabástrom bőr bukkan elő, keblei közepén rózsás színű ékek, hetykék, követelőzők, csábítók. Hívják a vándorló ajkak és kóborló ujjak érintését.
Felsóhajt, fejét hátrafeszíti Kyro mellkasának, vállának, karjai erőtlenül lógnak törzse mellett, s talán térdei is megrogynak kissé, ahogy a kéj édes zsongása végig hullámzik karcsú testén.*
//Eilureen, Viaka és Kyro - Viaka szobájában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem erőlteti a közelebbi kapcsolatot. A szerep, melyet neki szánnak, másféle viselkedést igényel. Belelép hát a ráosztott szerepkörbe. Mosolyogva és szelíden, mint egy első bálozó leány atyja oldalán, ekképpen lépked ős is Kyro mellett, karját a férfiébe fűzve finoman. Elfogadó lesz hát. Előttük Viaka halad a lépcsőn fel, majd a folyosón, egészen társnője ajtajáig. S az ajtó nyílik.
Mögötte félhomály, és füstölők illata fogadja az érkezőket. Belépnek. Vagyis csak majdnem. Még mindig nem engedi Kyro karját, s ha a férfi vár, hát vár a lány is. A hezitálás mibenlétét nem sejti, de türelmes. Lehet, még sem megfelelő a választás? De igen. Máris átlépik a küszöböt, s itt szabadon engedik.
Eilie beljebb sétál, s tekintete körbefut a szobán, a berendezésen. Az ágynemű mintázatán, a fali kárpiton, a mécsesek apró lángján, s a füstölőkön is, melyek vékonyka csíkban bodorítják a nehéz, bódító illatokat a szoba levegőjébe. Tetszik neki a hely, bár nem rendezné be ilyenre saját szobáját, de hát ez Viaka ízlésvilágát tükrözi, s ahány lány, annyiféle.
Ekkor inti magához újra Kyro, miután bezárt már ajtót és ablakot is. Hangszere az ágyra kerül, s Viaka újabb füstölők meggyújtásához lát. Kyro bort tölt, de csak egy pohárba. A lány egyedül iszik hát, nem érintve a poharat, csak ajkaival. Kissé nagy kortyokban kénytelen nyelni a nehéz nedűt, s már most sejti is, hogy ennek nem lesz jó vége, hiszen így fejébe fog szállni az ital. Ajkaira mosoly kúszik, tekintete Kyroét keresi. Érzi miként csurran ki a pohár pereme mellett néhány csepp bor. A vörös cseppek pedig végig futnak az állán, nyakán, mellkasán, hogy elérjék a ruhát, melynek selyme mohón issza be azokat.
Zihálva nyeli le az utolsó kortyokat, s némileg bódultan áll máris, mind a bortól, mind a füstölők nehéz illatától. Jól esik, ahogy a férfi háta mögé lép, s hozzádőlhet. Ujjak futnak végig testén, ruháján át érintve domborulatait. Fejét is hátrahajtja kissé, de tekintete felfedezi a tükröt, mellyel szemben állnak. Mellkasa fel-le hullámzik. Nyelvét kidugja, végig nyalja ajkait, s máris érkezik Via.
Puha csók érinti ajkait. De máris vándorol lefelé. Ujjak tolják le finoman válláról a ruha vékonyka pántjait, s a könnyű selyem lefelé indul, engedve a gravitációnak. Alabástrom bőr bukkan elő, keblei közepén rózsás színű ékek, hetykék, követelőzők, csábítók. Hívják a vándorló ajkak és kóborló ujjak érintését.
Felsóhajt, fejét hátrafeszíti Kyro mellkasának, vállának, karjai erőtlenül lógnak törzse mellett, s talán térdei is megrogynak kissé, ahogy a kéj édes zsongása végig hullámzik karcsú testén.*
362. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 16:38:33
Üzenet elküldve: 2015-07-26 16:38:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megnyitó ünnepség//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Galdrian//
*A félhomályba felvetett kérdésre halkan kacarászik, miután kiitta a bort, mely kellemesen elbódítja elméjét, mámorosan fokozva a férfi iránti étvágyát.*
- Lesz az is… kedvesem. *Suttogja valahonnan a fátylak közül, melyek valahogy még sosem voltak ennyire sejtelmesek, mint most, de hát a pillanat hevében szült ötletek a legjobbak többnyire. Neki ez pedig nem csak munka, élményeket ad, és élményeket szerez. Így minden bizonnyal néhányszor mosolyt fog még csalni ajkaira, ha szobájába lépve megpillantja a fehér anyagtömeget.
Bár az ő feladata volna, hogy a hím kívánságait lesse, s kiszolgálja érdekeit, kivált tekintettel vágyaira, most mégis ő találja magát annak teste és a fül közé szorulva, mi nem is meglepő, hiszen a helyzetet ő maga teremtette és a másik szerencsésen harapott is a dologra.
Kiélvezi a röpke momentumot, amikor már benne a lóg a levegőben a következő percek lehetséges kimenetele. Tekintete szinte belefúródik a másik lélektükreibe, szinte ezzel bírva cselekvésre a férfit, s nem is kell rá sokáig várnia. Az ajkak puha gyengédséggel simítják az övét, lassan borzolva a kedélyeket, így aztán belemegy a dologba, s finoman ízlelgeti száját, míg kezével beletúr a barna fürtök közé. A csók mélyülésével persze teret ad a lovag nyelvének, s ez által sajátjának is, hogy mohón falhassa a másikat, ízlelgesse, nyelve hegyével olykor az ajkait ingerelje, ujjaival erősebben fogjon rá a tincsekre.
Érzi, ahogy annak ujjai lassan csusszannak végig combján, szinte perzselni bőrét ott ahol éri, s hiányérzetet hagy maga után ott, ahol már nem. Nem is igen tudná tetszését visszafogni, így kéjes nyögéssel adózik az érzéki örömöknek. Másik kezét átveti Gal vállán, hogy amikor az felkapja, megkapaszkodjon benne, lábaival átfonja a férfi csípőjét, így tartva magát meg még inkább, s ajkai még hevesebben kívánkoznak a csókok után. Ezen dolgok hatására egyre inkább vágyik rá, hogy megszabadítva egymást a ruhák meleg fogságából, de teljesen a férfié lehessen. Mindegy, hogy az ágyon, a falnál, vagy a földön. Hiszen hosszú az éj. Ezt jelezve is elszakad egy pillanatra a finom ajkaktól, majd a lovag nyakához hajol, hogy ezt a részét kényeztesse szájával, nyelvével, olykor fogaival, egészen a fültőig haladva. Ezúttal nem suttog semmit, csak forrón rálehel, majd visszatér, hogy folytassa, amit elkezdtek.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Galdrian//
*A félhomályba felvetett kérdésre halkan kacarászik, miután kiitta a bort, mely kellemesen elbódítja elméjét, mámorosan fokozva a férfi iránti étvágyát.*
- Lesz az is… kedvesem. *Suttogja valahonnan a fátylak közül, melyek valahogy még sosem voltak ennyire sejtelmesek, mint most, de hát a pillanat hevében szült ötletek a legjobbak többnyire. Neki ez pedig nem csak munka, élményeket ad, és élményeket szerez. Így minden bizonnyal néhányszor mosolyt fog még csalni ajkaira, ha szobájába lépve megpillantja a fehér anyagtömeget.
Bár az ő feladata volna, hogy a hím kívánságait lesse, s kiszolgálja érdekeit, kivált tekintettel vágyaira, most mégis ő találja magát annak teste és a fül közé szorulva, mi nem is meglepő, hiszen a helyzetet ő maga teremtette és a másik szerencsésen harapott is a dologra.
Kiélvezi a röpke momentumot, amikor már benne a lóg a levegőben a következő percek lehetséges kimenetele. Tekintete szinte belefúródik a másik lélektükreibe, szinte ezzel bírva cselekvésre a férfit, s nem is kell rá sokáig várnia. Az ajkak puha gyengédséggel simítják az övét, lassan borzolva a kedélyeket, így aztán belemegy a dologba, s finoman ízlelgeti száját, míg kezével beletúr a barna fürtök közé. A csók mélyülésével persze teret ad a lovag nyelvének, s ez által sajátjának is, hogy mohón falhassa a másikat, ízlelgesse, nyelve hegyével olykor az ajkait ingerelje, ujjaival erősebben fogjon rá a tincsekre.
Érzi, ahogy annak ujjai lassan csusszannak végig combján, szinte perzselni bőrét ott ahol éri, s hiányérzetet hagy maga után ott, ahol már nem. Nem is igen tudná tetszését visszafogni, így kéjes nyögéssel adózik az érzéki örömöknek. Másik kezét átveti Gal vállán, hogy amikor az felkapja, megkapaszkodjon benne, lábaival átfonja a férfi csípőjét, így tartva magát meg még inkább, s ajkai még hevesebben kívánkoznak a csókok után. Ezen dolgok hatására egyre inkább vágyik rá, hogy megszabadítva egymást a ruhák meleg fogságából, de teljesen a férfié lehessen. Mindegy, hogy az ágyon, a falnál, vagy a földön. Hiszen hosszú az éj. Ezt jelezve is elszakad egy pillanatra a finom ajkaktól, majd a lovag nyakához hajol, hogy ezt a részét kényeztesse szájával, nyelvével, olykor fogaival, egészen a fültőig haladva. Ezúttal nem suttog semmit, csak forrón rálehel, majd visszatér, hogy folytassa, amit elkezdtek.*
361. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-26 16:34:32
Üzenet elküldve: 2015-07-26 16:34:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Lutius szobája//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Első tapintásra egészen jó az a hátsó, ezért jól rámarkol, hogy jobban megvizsgálja. Kezd belelendül a dologba, hála a fejedelmi kiszolgálásnak Lutius részéről. Mert ugye nem a pihe-puha ágy, meg a tetszetős berendezés az, amiért a vendégek jól érzik magukat, hacsak nincsenek ezekhez kapcsolódó fura vágyaik. A nagy izgalomban az ellen sem tiltakozik, hogy a hím a felsője alá nyúljon ügyes kezeivel, inkább csak az zavarja, hogy nem kap rendes csókot a szemtelen pasastól.*
- Gyere csak vissza és csókolj meg rendesen! *Utasítja a férfit, aztán jobb kezével hátulról megfogja a fejét és közelebb húzza magához, hogy másodjára már ne szórakozhasson így vele.*
- Ha menekülsz, kénytelen leszek lekötözni téged, hogy ne mocorogj annyit. Ezt szeretnéd? *A válasz előtt ad még egy csókot a férfinek, ezúttal egy rendeset.*
- Ne is mondd, tudom, hogy pont ezt szeretnéd. *Mondja huncut mosollyal.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Első tapintásra egészen jó az a hátsó, ezért jól rámarkol, hogy jobban megvizsgálja. Kezd belelendül a dologba, hála a fejedelmi kiszolgálásnak Lutius részéről. Mert ugye nem a pihe-puha ágy, meg a tetszetős berendezés az, amiért a vendégek jól érzik magukat, hacsak nincsenek ezekhez kapcsolódó fura vágyaik. A nagy izgalomban az ellen sem tiltakozik, hogy a hím a felsője alá nyúljon ügyes kezeivel, inkább csak az zavarja, hogy nem kap rendes csókot a szemtelen pasastól.*
- Gyere csak vissza és csókolj meg rendesen! *Utasítja a férfit, aztán jobb kezével hátulról megfogja a fejét és közelebb húzza magához, hogy másodjára már ne szórakozhasson így vele.*
- Ha menekülsz, kénytelen leszek lekötözni téged, hogy ne mocorogj annyit. Ezt szeretnéd? *A válasz előtt ad még egy csókot a férfinek, ezúttal egy rendeset.*
- Ne is mondd, tudom, hogy pont ezt szeretnéd. *Mondja huncut mosollyal.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7104-7123