Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 110 (2181. - 2200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2200. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-18 20:46:37
Üzenet elküldve: 2017-08-18 20:46:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ald'as Cotys//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Hazafelé tartva döbben rá, hogy egyébként neki még rohadtul nincs kedve hazamenni. Lejátszani ugyanazt a szokásos lemezt, hogy hazamegy a nagy, üres házba, és valahogy elüti egyedül az időt, ha nem dől unalmában az ágyba egyből. Így mivel útja amúgy is arrafelé viszi, úgy dönt, hogy egy kis ivás még mára bőven belefér. A Kósza pintyben egyébként sem járt még, de a Pegazusba szintúgy semmi kedve nem volt menni. Napjai nagy részét hiszen munkája miatt így is ott tölti, mi értelme lenne még az estéjét is?
Nagyon sokat nem is gondolkodik azon, hogy akkor most betérjen-e, vagy inkább mégse, ilyen dolgokra mindig kapható. Bár mondjuk jobban örült volna, ha kicsit kevesebben lesznek. Körbenézve nem nagyon lát teljesen szabad asztalt. Elhúzza a száját, majd a vendégeken végignézve kezd el szelektálni a lehetőségek közül. Egy nagydarab, holtrészeg öregembert már ki is szór a rostán. A másik asztalnál egy könnyes szemű lányka fojtja italba bánatát, és mivel kicsit sem füllik a törött kis lelkecskéjét ápolni, együttérzés színleléséhez meg szintúgy, ezt a lehetőséget is elveti nagyon gyorsan. Maradt egy sarokban ücsörgő férfi, aki jól szétpakolta cuccait, egyértelműen jelezve ezzel, hogy ő sem kíván mára tárasságot, csak úgy, mint Zara. A lány ezzel mit sem törődve rántja meg a vállát, és indul el határozott léptekkel az asztal felé.*
~ Minden nem lehet úgy, ahogy elterveztük, ez van...~¸
- Bocsánat, szabad? *Kérdi, hogy azért az udvariasság formaiságait mégis megtartsa, de a választ meg sem várva már le is ült vele szemben, ezzel ő jelezve egyértelműen, hogy már pedig itt fog maradni. Azért mikor helyet foglal, kedvesen elmosolyodik, vagy legalábbis valami hasonlóval próbálkozik.*
//Ald'as Cotys//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Hazafelé tartva döbben rá, hogy egyébként neki még rohadtul nincs kedve hazamenni. Lejátszani ugyanazt a szokásos lemezt, hogy hazamegy a nagy, üres házba, és valahogy elüti egyedül az időt, ha nem dől unalmában az ágyba egyből. Így mivel útja amúgy is arrafelé viszi, úgy dönt, hogy egy kis ivás még mára bőven belefér. A Kósza pintyben egyébként sem járt még, de a Pegazusba szintúgy semmi kedve nem volt menni. Napjai nagy részét hiszen munkája miatt így is ott tölti, mi értelme lenne még az estéjét is?
Nagyon sokat nem is gondolkodik azon, hogy akkor most betérjen-e, vagy inkább mégse, ilyen dolgokra mindig kapható. Bár mondjuk jobban örült volna, ha kicsit kevesebben lesznek. Körbenézve nem nagyon lát teljesen szabad asztalt. Elhúzza a száját, majd a vendégeken végignézve kezd el szelektálni a lehetőségek közül. Egy nagydarab, holtrészeg öregembert már ki is szór a rostán. A másik asztalnál egy könnyes szemű lányka fojtja italba bánatát, és mivel kicsit sem füllik a törött kis lelkecskéjét ápolni, együttérzés színleléséhez meg szintúgy, ezt a lehetőséget is elveti nagyon gyorsan. Maradt egy sarokban ücsörgő férfi, aki jól szétpakolta cuccait, egyértelműen jelezve ezzel, hogy ő sem kíván mára tárasságot, csak úgy, mint Zara. A lány ezzel mit sem törődve rántja meg a vállát, és indul el határozott léptekkel az asztal felé.*
~ Minden nem lehet úgy, ahogy elterveztük, ez van...~¸
- Bocsánat, szabad? *Kérdi, hogy azért az udvariasság formaiságait mégis megtartsa, de a választ meg sem várva már le is ült vele szemben, ezzel ő jelezve egyértelműen, hogy már pedig itt fog maradni. Azért mikor helyet foglal, kedvesen elmosolyodik, vagy legalábbis valami hasonlóval próbálkozik.*
2199. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-18 20:12:53
Üzenet elküldve: 2017-08-18 20:12:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zaratinate Roentra //
~Végre szabad vagyok!~
*Menetből löki be az ismerős lebuj, ismerős ajtaját. Odabent megáll egy pillanatra és mélyen beszippantja a hely alkoholtól, dohány füsttől és más kipárolgásoktól nehéz levegőjét. Kékacél szemeit körbe járatja a vendég seregen.*
~Semmi különös.~
*Lát ugyan néhány ismerős arcot, de sehol egy közeli barát, vagy legalább egy jó ismerős. A többi Városőr vagy dolgozik, vagy a Barakkban maradt.
Cotysnak azonban nem volt ma az ottani Kantinhoz kedve. Sétára, friss levegőre, némi magányra vágyott. Fekete csizmába bújtatott lábai pedig idáig hozták.
Most itt áll a Pinty közepe táján és elgondolkodón ismét körbe néz. Ezúttal azonban már nem a hely közönségét mustrálja. Csendes zugot keres magának. Talál is egy félre eső kis asztalt, négy székkel, amit még nem foglalt el senki. Arrafelé irányozza lépteit. Közben komótos mozdulatokkal megszabadul szarvasbőr kesztyűitől és az övébe tűzi őket. Vörös köpenye és orrvédős sisakja, rajta a fehér tollal ezúttal otthon maradtak. Hiszen ma este már nincs szolgálatban. Így csupán fegyverszíját- melyen hátul a mesterkardja, az elejébe tűzve három dobótőre van- kanyarítja a szék háttámlájára. Kis gondolkodás után átrakja a mellette lévő székre, amit közelebb húz magához. Így is jelezve, hogy az egész asztalra igényt tart. A jobb oldalán, piros hüvelyben lapuló Wegtoreni rövidkardot is lecsatolja, ám ezt az asztalra helyezi, úgy, hogy a markolat a keze ügyébe essen. Ha szükséges. Sose lehet tudni. A bal oldalon viselt hosszú tőrét a helyén hagyja.
Most, hogy így elhelyezkedett, kósza pillantást vet a pult felé.*
~Inni kéne valamit. Nem, egyelőre mégsem.~
*Kis tarisznyájában kezd matatni. A kutatás eredményeként elő is kerül hosszú szárú gyökér pipája, egy dohányzacskó és egy tűzszerszám.
A tőle megszokott elmélyült alapossággal hozzá is lát a pipa töméséhez. Mert Ald'as Cotys őrmester nagyon komolyan veszi a pipázást. Ezt bárki megmondhatja, aki kicsit is ismeri őt. Nem is néz föl a munkájából addig, amíg az első keserédes füst pamacsokat ki nem eregeti a Pinty levegőjébe.
Ekkor az asztalra könyökölve, némán pöfékelve újra az ivót látogató népséget vizslatja.*
~Mégis csak lesz valami jó ebben a napban. Legalább béke van.~
//Zaratinate Roentra //
~Végre szabad vagyok!~
*Menetből löki be az ismerős lebuj, ismerős ajtaját. Odabent megáll egy pillanatra és mélyen beszippantja a hely alkoholtól, dohány füsttől és más kipárolgásoktól nehéz levegőjét. Kékacél szemeit körbe járatja a vendég seregen.*
~Semmi különös.~
*Lát ugyan néhány ismerős arcot, de sehol egy közeli barát, vagy legalább egy jó ismerős. A többi Városőr vagy dolgozik, vagy a Barakkban maradt.
Cotysnak azonban nem volt ma az ottani Kantinhoz kedve. Sétára, friss levegőre, némi magányra vágyott. Fekete csizmába bújtatott lábai pedig idáig hozták.
Most itt áll a Pinty közepe táján és elgondolkodón ismét körbe néz. Ezúttal azonban már nem a hely közönségét mustrálja. Csendes zugot keres magának. Talál is egy félre eső kis asztalt, négy székkel, amit még nem foglalt el senki. Arrafelé irányozza lépteit. Közben komótos mozdulatokkal megszabadul szarvasbőr kesztyűitől és az övébe tűzi őket. Vörös köpenye és orrvédős sisakja, rajta a fehér tollal ezúttal otthon maradtak. Hiszen ma este már nincs szolgálatban. Így csupán fegyverszíját- melyen hátul a mesterkardja, az elejébe tűzve három dobótőre van- kanyarítja a szék háttámlájára. Kis gondolkodás után átrakja a mellette lévő székre, amit közelebb húz magához. Így is jelezve, hogy az egész asztalra igényt tart. A jobb oldalán, piros hüvelyben lapuló Wegtoreni rövidkardot is lecsatolja, ám ezt az asztalra helyezi, úgy, hogy a markolat a keze ügyébe essen. Ha szükséges. Sose lehet tudni. A bal oldalon viselt hosszú tőrét a helyén hagyja.
Most, hogy így elhelyezkedett, kósza pillantást vet a pult felé.*
~Inni kéne valamit. Nem, egyelőre mégsem.~
*Kis tarisznyájában kezd matatni. A kutatás eredményeként elő is kerül hosszú szárú gyökér pipája, egy dohányzacskó és egy tűzszerszám.
A tőle megszokott elmélyült alapossággal hozzá is lát a pipa töméséhez. Mert Ald'as Cotys őrmester nagyon komolyan veszi a pipázást. Ezt bárki megmondhatja, aki kicsit is ismeri őt. Nem is néz föl a munkájából addig, amíg az első keserédes füst pamacsokat ki nem eregeti a Pinty levegőjébe.
Ekkor az asztalra könyökölve, némán pöfékelve újra az ivót látogató népséget vizslatja.*
~Mégis csak lesz valami jó ebben a napban. Legalább béke van.~
2198. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-16 22:18:21
Üzenet elküldve: 2017-08-16 22:18:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zhera//
*Az elf kémekről tett bölcselkedő megjegyzésére neki is van egy megjegyzése.*
- De az sem épp okos dolog, ha megkérdezed egy kémtől hogy ő kém-e. Lerombolod az álcáját és még zavarba is hozod.
*Neki ugyan most semmilyét nem rombolta le Zhera, de még zavarba sem jött. Ő ugyanis nem kém. Még nem az.*
- Kár. Pedig egy színész élete sem sokban különbözik egy tolvajétól. Mindkettő lop, csak az egyik az időm, a másik meg a pénzem.
*Hüvelykujja körmével vakargatja fogai közül a felgyülemlett lepedéket, úgy hallgatja a lány szövegelését önmaga lelki sanyargatásáról.*
- Elárultál volna? Mondok én neked valamit. Én nem tudom hogy elárultál-e vagy sem, de nem is érdekel, ezt döntsd el te magadnak. De tudod, akkor lettél volna nagy gyökér ha megpróbálsz segíteni nekem. Akkor te is a börtönben végzed, holott lett volna esélyed a menekülésre. *Megint büffent egyet.* Ha így lett volna, akkor életed végéig Gyökér Zének hívnálak.
*Azzal az elf valami oknál fogva leveri poharát az asztalról. Harlien csak néz rá, mint egy lelki sebesültre.*
- Szerintem ne igyál ma többet.
*De, az elf igenis iszik és már rendel is, Harl pedig arcát tenyerébe temeti. Néhány ember épp őket figyeli, vagy inkább hogy mi a francért is törik össze a berendezést.*
- Ő volt, nem én. Vele fizettessétek ki. *Mutat Zherára, majd hozzá intézi szavait.* Oh, csak nem meghívsz? Akármi is az, elfogadom ha nem kerül egy fityingembe se. Meg ha nem rakatsz bele mérget.
*Az ital megérkezik, Zhera pedig megemeli poharát felé. Válaszként ő is ezt teszi.*
- A régi évekre, bár hogy abban neked mi volt szép, azt én föl nem fogom.
*Lassacskán kóstolgatja az italt. Mivel gyakorta jár erre iszogatni, valamelyest jól bírja a piát. Ugyan ő azt nem tudja, hogy Zhera hogy áll ezzel, de semmi kedve sincs egy seggrészeg elfet támogatni éjnek évadján. De nappal se.*
//Zhera//
*Az elf kémekről tett bölcselkedő megjegyzésére neki is van egy megjegyzése.*
- De az sem épp okos dolog, ha megkérdezed egy kémtől hogy ő kém-e. Lerombolod az álcáját és még zavarba is hozod.
*Neki ugyan most semmilyét nem rombolta le Zhera, de még zavarba sem jött. Ő ugyanis nem kém. Még nem az.*
- Kár. Pedig egy színész élete sem sokban különbözik egy tolvajétól. Mindkettő lop, csak az egyik az időm, a másik meg a pénzem.
*Hüvelykujja körmével vakargatja fogai közül a felgyülemlett lepedéket, úgy hallgatja a lány szövegelését önmaga lelki sanyargatásáról.*
- Elárultál volna? Mondok én neked valamit. Én nem tudom hogy elárultál-e vagy sem, de nem is érdekel, ezt döntsd el te magadnak. De tudod, akkor lettél volna nagy gyökér ha megpróbálsz segíteni nekem. Akkor te is a börtönben végzed, holott lett volna esélyed a menekülésre. *Megint büffent egyet.* Ha így lett volna, akkor életed végéig Gyökér Zének hívnálak.
*Azzal az elf valami oknál fogva leveri poharát az asztalról. Harlien csak néz rá, mint egy lelki sebesültre.*
- Szerintem ne igyál ma többet.
*De, az elf igenis iszik és már rendel is, Harl pedig arcát tenyerébe temeti. Néhány ember épp őket figyeli, vagy inkább hogy mi a francért is törik össze a berendezést.*
- Ő volt, nem én. Vele fizettessétek ki. *Mutat Zherára, majd hozzá intézi szavait.* Oh, csak nem meghívsz? Akármi is az, elfogadom ha nem kerül egy fityingembe se. Meg ha nem rakatsz bele mérget.
*Az ital megérkezik, Zhera pedig megemeli poharát felé. Válaszként ő is ezt teszi.*
- A régi évekre, bár hogy abban neked mi volt szép, azt én föl nem fogom.
*Lassacskán kóstolgatja az italt. Mivel gyakorta jár erre iszogatni, valamelyest jól bírja a piát. Ugyan ő azt nem tudja, hogy Zhera hogy áll ezzel, de semmi kedve sincs egy seggrészeg elfet támogatni éjnek évadján. De nappal se.*
2197. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-15 21:39:24
Üzenet elküldve: 2017-08-15 21:39:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harlien//
- Ha egy kém kémnek látszik, akkor elég csapnivalóan végzi a munkáját.
*Teszi hozzá még mielőtt Harlien "körbekalauzolná" a fogadó népének viselt dolgain. Tekintete egyik delikvensről a másikra siklik, és csak csendben, magában fűz hozzá egy-egy gondolatot a bemutatóhoz. Megvetésre emlékeztető kesernyés érzés tör rá, mintha epe ízét érezné. Arca fájdalmas grimaszba rándul egy szívdobbanásnyi ideig.*
- Tudod te is, hogy csapnivaló kém lennék. Sose volt kenyerem a színjáték.
*Hangja elcsendesül, a mondat végét már alig lehet hallani. Feje pár pillanatig lehorgad, pohara alján nézegeti az ital maradékát.*
- És igen, érdekel, hogy mi van veled. Tudod, sokat rágtam magam. Úgy éreztem... meggyőződésem volt, hogy elárultalak és cserben hagytalak azon az éjjelen. De amikor láttam, hogy körbevettek téged... *Halk sóhaj szakad fel az elf tüdejéből.* Hisz' én is csak éppen hogy kicsusszantam közöttük!
*Zhera keze hirtelen mozdul. Mintha visszakézzel akart volna pofont adni, úgy veri le az asztalról a poharat. Az darabokra pattanó üveg panaszos csilingelése cseng még pár pillanatig a fülében.*
- Hé! Két NeutRumot!
*Kurjant hátra ingerülten. És felkönyököl az asztalra. Újabb sóhaj hallatszik és Zhera Harlienre emeli tekintetét.*
- Igyunk valami erőset. A vendégem vagy egy körre.
*A beálló hatásszünet épp megfelelő idő lesz a pénz előkészítésére. Amint megérkezik az italuk, Zhera átadja a felszolgálónak [Mesélő (Daidalos)] az italok ellenértékéül szolgáló 20 aranyat.
Beleszagol az italba. Nem tervezte, hogy ilyesmit is legurít ezen az estén, de hát ahogy mondani szokták: nyugtával dicsérd a napot. Bár azt a mondást lehet nem ilyen szituációkra használják. Zhera mindenesetre Harlien fel emeli új poharát.*
- Ezt a régi szép időkre!
*Arcán valami olyasmi vigyor villan, amit eszelősöknél láthat feltűnni az ember.*
//Harlien//
- Ha egy kém kémnek látszik, akkor elég csapnivalóan végzi a munkáját.
*Teszi hozzá még mielőtt Harlien "körbekalauzolná" a fogadó népének viselt dolgain. Tekintete egyik delikvensről a másikra siklik, és csak csendben, magában fűz hozzá egy-egy gondolatot a bemutatóhoz. Megvetésre emlékeztető kesernyés érzés tör rá, mintha epe ízét érezné. Arca fájdalmas grimaszba rándul egy szívdobbanásnyi ideig.*
- Tudod te is, hogy csapnivaló kém lennék. Sose volt kenyerem a színjáték.
*Hangja elcsendesül, a mondat végét már alig lehet hallani. Feje pár pillanatig lehorgad, pohara alján nézegeti az ital maradékát.*
- És igen, érdekel, hogy mi van veled. Tudod, sokat rágtam magam. Úgy éreztem... meggyőződésem volt, hogy elárultalak és cserben hagytalak azon az éjjelen. De amikor láttam, hogy körbevettek téged... *Halk sóhaj szakad fel az elf tüdejéből.* Hisz' én is csak éppen hogy kicsusszantam közöttük!
*Zhera keze hirtelen mozdul. Mintha visszakézzel akart volna pofont adni, úgy veri le az asztalról a poharat. Az darabokra pattanó üveg panaszos csilingelése cseng még pár pillanatig a fülében.*
- Hé! Két NeutRumot!
*Kurjant hátra ingerülten. És felkönyököl az asztalra. Újabb sóhaj hallatszik és Zhera Harlienre emeli tekintetét.*
- Igyunk valami erőset. A vendégem vagy egy körre.
*A beálló hatásszünet épp megfelelő idő lesz a pénz előkészítésére. Amint megérkezik az italuk, Zhera átadja a felszolgálónak [Mesélő (Daidalos)] az italok ellenértékéül szolgáló 20 aranyat.
Beleszagol az italba. Nem tervezte, hogy ilyesmit is legurít ezen az estén, de hát ahogy mondani szokták: nyugtával dicsérd a napot. Bár azt a mondást lehet nem ilyen szituációkra használják. Zhera mindenesetre Harlien fel emeli új poharát.*- Ezt a régi szép időkre!
*Arcán valami olyasmi vigyor villan, amit eszelősöknél láthat feltűnni az ember.*
2196. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-15 20:42:35
Üzenet elküldve: 2017-08-15 20:42:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zhera//
*Zhera tekintete mintha zavart sugározna az erőben. Harliennek ez feltűnik, de nem foglalkozik vele. Nem kezdi el elemezgetni az elf testbeszédét.*
- Ennél hivatalosabb dolgot még életemben nem csináltam, azért ez nagy szó. *A kérdésekre megint felnevet kínjában.* Hogy én? Kém?! Úgy nézek én ki?
*Végigtekint önmagán, de olyan gesztussal, mintha sohasem látta volna még a saját külsejét. Kicsit le is szedegeti redingotjáról a felgyülemlett szöszöket, majd visszakönyököl az asztalra és komoly ábrázattal néz Zherára.*
- Jó szemed van. Kém vagyok. Ebben az ivóban mindenkiről tudok mindent. Nézd azt a barna inges vén fószert a pipájával. Három éve veri a feleségét, lop, csal, hazudik és kétszer ült börtönben. Vagy nézd ott, azt a fiatal, jóképű pasast annál az asztalnál. Három nemesi ház asszonyának a szeretője. Arról a jó negyvenes paliról amott meg azt beszélik, a férfiakat szereti. *Az ivó népéről visszavándorol a tekintete Zherára.* Az információ hatalom a kezedben.
*Bárgyún mosolyogva néz az elfre, majd megvakarja az állát.*
- De sajna azon kívül, hogy az ivó látogatóinak milyen rongy a magánélete, és hogy a hat mely napján töltik újra a grogos hordókat, semmit sem tudok kideríteni senkiről. Az emberek valahogy nem osztják meg velem a titkaikat ha nem részegek. Vajon miért? *Sóhajt.* Sajna nem lennék jó kém. Az információgyűjtésről szóló részt csak fantáziából építettem bele a szerződésembe, merthogy néha, az ivó titkainak hála, kézre tudok keríteni egyeseket. Illetve tudnék, ha lenne rá igény. De védelmi feladatokat még el tudok látni a kedves fegyvereimmel.
*Kezét tőrének markolatára teszi, mely oldalán nyugszik. Vívókarján és tőrén kívül ezen a világon senkire sem merné rábízni az életét.*
- Mellesleg csak nem ennyire érdekel a munkám? Csak nem te is kém vagy? Áh, de mindegy is. A kocsma legnagyobb kémével ülsz szemben most. Engem úgysem múlsz felül.
//Zhera//
*Zhera tekintete mintha zavart sugározna az erőben. Harliennek ez feltűnik, de nem foglalkozik vele. Nem kezdi el elemezgetni az elf testbeszédét.*
- Ennél hivatalosabb dolgot még életemben nem csináltam, azért ez nagy szó. *A kérdésekre megint felnevet kínjában.* Hogy én? Kém?! Úgy nézek én ki?
*Végigtekint önmagán, de olyan gesztussal, mintha sohasem látta volna még a saját külsejét. Kicsit le is szedegeti redingotjáról a felgyülemlett szöszöket, majd visszakönyököl az asztalra és komoly ábrázattal néz Zherára.*
- Jó szemed van. Kém vagyok. Ebben az ivóban mindenkiről tudok mindent. Nézd azt a barna inges vén fószert a pipájával. Három éve veri a feleségét, lop, csal, hazudik és kétszer ült börtönben. Vagy nézd ott, azt a fiatal, jóképű pasast annál az asztalnál. Három nemesi ház asszonyának a szeretője. Arról a jó negyvenes paliról amott meg azt beszélik, a férfiakat szereti. *Az ivó népéről visszavándorol a tekintete Zherára.* Az információ hatalom a kezedben.
*Bárgyún mosolyogva néz az elfre, majd megvakarja az állát.*
- De sajna azon kívül, hogy az ivó látogatóinak milyen rongy a magánélete, és hogy a hat mely napján töltik újra a grogos hordókat, semmit sem tudok kideríteni senkiről. Az emberek valahogy nem osztják meg velem a titkaikat ha nem részegek. Vajon miért? *Sóhajt.* Sajna nem lennék jó kém. Az információgyűjtésről szóló részt csak fantáziából építettem bele a szerződésembe, merthogy néha, az ivó titkainak hála, kézre tudok keríteni egyeseket. Illetve tudnék, ha lenne rá igény. De védelmi feladatokat még el tudok látni a kedves fegyvereimmel.
*Kezét tőrének markolatára teszi, mely oldalán nyugszik. Vívókarján és tőrén kívül ezen a világon senkire sem merné rábízni az életét.*
- Mellesleg csak nem ennyire érdekel a munkám? Csak nem te is kém vagy? Áh, de mindegy is. A kocsma legnagyobb kémével ülsz szemben most. Engem úgysem múlsz felül.
2195. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-15 19:50:15
Üzenet elküldve: 2017-08-15 19:50:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harlien//
~Nem kell minden kesztyűt felvenni.~
*Emlékezteti ismét magát, bár ez a második eset már kicsit kellemetlen szájízt hagy maga után. Most jön csak rá, hogy ugyanazt érzi, mint annak idején: tart a lánytól. Már annak idején is megvolt benne ez az érzés és most is kezd "elhatalmasodni" rajta. Azok a bizonyos megbízások... Már régen is kirázta a dologtól a hideg és ez mostanra sem változott semmit. Nem is tekint Harlienre, inkább oldalra néz, mielőtt folytatná.*
- Hm. Ez nagyon hivatalosan hangzik, Harlien. *Nagyjából ekkor jut el arra a pontra, hogy újra a vele szemben ülőre tudja emelni tekintetét.* Információgyűjtés és védelmi feladatok? Kémkedsz valakinek? Kém lettél?
*Tekintetében kíváncsiság csillan, mindenféle vádaskodás nélküli érdeklődés. Minden bizonnyal ő a város legnaivabb lánya, mivel azt hiszi, hogy tiszta, egyenes választ kap.*
//Harlien//
~Nem kell minden kesztyűt felvenni.~
*Emlékezteti ismét magát, bár ez a második eset már kicsit kellemetlen szájízt hagy maga után. Most jön csak rá, hogy ugyanazt érzi, mint annak idején: tart a lánytól. Már annak idején is megvolt benne ez az érzés és most is kezd "elhatalmasodni" rajta. Azok a bizonyos megbízások... Már régen is kirázta a dologtól a hideg és ez mostanra sem változott semmit. Nem is tekint Harlienre, inkább oldalra néz, mielőtt folytatná.*
- Hm. Ez nagyon hivatalosan hangzik, Harlien. *Nagyjából ekkor jut el arra a pontra, hogy újra a vele szemben ülőre tudja emelni tekintetét.* Információgyűjtés és védelmi feladatok? Kémkedsz valakinek? Kém lettél?
*Tekintetében kíváncsiság csillan, mindenféle vádaskodás nélküli érdeklődés. Minden bizonnyal ő a város legnaivabb lánya, mivel azt hiszi, hogy tiszta, egyenes választ kap.*
2194. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-13 18:51:13
Üzenet elküldve: 2017-08-13 18:51:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zhera//
- Hát igen. Börtön ide vagy oda, azért mégsem haltam meg. Ez nekem csak jó dolog.
*Ó, azért Harlien is nosztalgiázik rendesen! Csak épp kicsit más értelemben mint Zhera. Nem egyformák, és ezért hálás is az anyjának és a rég elveszett apjának.*
- Itt vagyunk. Nincs is nagyobb öröm és boldogság számomra, mint a saját szabadságom és a tudat, hogy közben még futja némi grogra is.
*Ahogy ezt kimondja, már mohón fel is nyakalja az utolsó korty italt is. Szomorúan nézi a pohárka üres fenekét. Fel kell dolgoznia ezt a veszteséget.
~Nem baj. Ha még elhúzódik ez a kotyogás, akkor veszek még néhányat.~
Észreveszi Zhera arcán azt a sunyi mosolyt, amit minden egyes emberen vagy egyéb lényen gyűlöl felfedezni. Mit vigyorog ez itt neki? Egyedül az nem idegesíti, ha ő maga vigyorog, de nyilván így a normális.*
- Hm, mikor miből. Sok embert ismertem én, aki mikor miből élt meg. Hajdanán én is mikor miből éltem meg. *Ujjaival unottan kopog a pohár mellett az asztalon.* Át lehet szúrni ha valaki nagyon próbálkozik. De gondolom, nincsenek mostanában haragosaid akiktől félned kellene.
*Most ő vigyorog, de nem olyan sunyin mint az elf az imént, hanem inkább csak kínjában.*
- Még fénykoromból való ruhák ezek. Mikor ideköltöztem Artheniorba, mi tagadás, jól ment a szekér. Voltak bizonyos megbízásaim, amik jól fizettek.
*Sejtheti az elf, hogy milyen megbízások lehettek ezek, hisz egykoron egy csapatban dolgoztak. Nem is magyarázza inkább tovább a dolgot.*
- Nem hogy az állam felkopna, anyám, hanem még én verném magam szálkás bottal ha ilyen szolgálatom lenne, vagy mi a frásznak is nevezed. *Magában böffent egyet, majd továbbra is nőiesen folytatja.* Hogy most mivel tartom el magam? Legális munkám van, kérem. Információgyűjtésben segédkezek és védelmi feladatokat látok el bizonyos embereknek. De hogy úgy mondjam, nehéz manapság jó melót találni.
*Nem ereszti bő lére a szót ezen témában. Végül is, ha kicsit elferdítve is a valóságot, mégis az igazat beszéli. Elvégre az elf sem mondott konkrét dolgokat az ő munkáit illetően, neki miért kellene?*
//Zhera//
- Hát igen. Börtön ide vagy oda, azért mégsem haltam meg. Ez nekem csak jó dolog.
*Ó, azért Harlien is nosztalgiázik rendesen! Csak épp kicsit más értelemben mint Zhera. Nem egyformák, és ezért hálás is az anyjának és a rég elveszett apjának.*
- Itt vagyunk. Nincs is nagyobb öröm és boldogság számomra, mint a saját szabadságom és a tudat, hogy közben még futja némi grogra is.
*Ahogy ezt kimondja, már mohón fel is nyakalja az utolsó korty italt is. Szomorúan nézi a pohárka üres fenekét. Fel kell dolgoznia ezt a veszteséget.
~Nem baj. Ha még elhúzódik ez a kotyogás, akkor veszek még néhányat.~
Észreveszi Zhera arcán azt a sunyi mosolyt, amit minden egyes emberen vagy egyéb lényen gyűlöl felfedezni. Mit vigyorog ez itt neki? Egyedül az nem idegesíti, ha ő maga vigyorog, de nyilván így a normális.*
- Hm, mikor miből. Sok embert ismertem én, aki mikor miből élt meg. Hajdanán én is mikor miből éltem meg. *Ujjaival unottan kopog a pohár mellett az asztalon.* Át lehet szúrni ha valaki nagyon próbálkozik. De gondolom, nincsenek mostanában haragosaid akiktől félned kellene.
*Most ő vigyorog, de nem olyan sunyin mint az elf az imént, hanem inkább csak kínjában.*
- Még fénykoromból való ruhák ezek. Mikor ideköltöztem Artheniorba, mi tagadás, jól ment a szekér. Voltak bizonyos megbízásaim, amik jól fizettek.
*Sejtheti az elf, hogy milyen megbízások lehettek ezek, hisz egykoron egy csapatban dolgoztak. Nem is magyarázza inkább tovább a dolgot.*
- Nem hogy az állam felkopna, anyám, hanem még én verném magam szálkás bottal ha ilyen szolgálatom lenne, vagy mi a frásznak is nevezed. *Magában böffent egyet, majd továbbra is nőiesen folytatja.* Hogy most mivel tartom el magam? Legális munkám van, kérem. Információgyűjtésben segédkezek és védelmi feladatokat látok el bizonyos embereknek. De hogy úgy mondjam, nehéz manapság jó melót találni.
*Nem ereszti bő lére a szót ezen témában. Végül is, ha kicsit elferdítve is a valóságot, mégis az igazat beszéli. Elvégre az elf sem mondott konkrét dolgokat az ő munkáit illetően, neki miért kellene?*
2193. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-12 12:13:25
Üzenet elküldve: 2017-08-12 12:13:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harlien//
- Ha engem kérdezel, inkább a börtön, mint a lánghalál...
*Válaszolja csendben, annak ellenére, hogy valójából senki nem kérdezte, de ezt azért nem hagyhatta riposzt nélkül. Beszélgetésük érdekes kesernyés utóíze egyelőre még nem tántorítja el. Mi több, valami furcsa, kellemes nosztalgiával tölti el őt. Feltehetőleg pont az ellenkezője játszódik le a vele szemben ülőben. Már ha egyáltalán lejátszódik benne valami.*
~Mindig ilyen csípős volt a nyelve? Vagy csak én puhultam el az évek alatt?~
*Zöld-arany szemei alaposan feltérképezik Harlient. Arcának minden szegletét, testének legtöbb rezdülését; persze azért ez nem megy át szemmel verésbe Zhera részéről. Épp baljáról is lehámozza a kesztyűt, amikor egykori társa újabb csípős, vagy annak szánt megjegyzést tesz.*
- Rossz pénz nem vész el, te is tudod... nézz csak ránk! Mindketten itt vagyunk! Hehhe!
*Újabb korty ital csurran le torkán. Kesztyűit övébe tűri, itt ne felejtse őket, ha távozik. A zsák aranyat érő kérdésre pedig pont azt a választ kapta, amire számított. Arcán cinkos mosoly villan, szemeit pedig elkapja Harlienről. Egy pillanatra megint Pirtianesben érezte magát.*
- Hogy miből élek? *Kérdezi, miközben a pohara alján lötyögő italt nézegeti.* Mikor miből. *Hangzik el a nagyvonalú válasz.* Segítettem építkezésen, lőttem és nyúztam vadat, voltam pár napig téglavető. Amihez épp kedvem van és elég jól fizet, hogy pár napi aranyat összekaparjak belőle.
*Kupája halkan koppan az asztal lapján, ő pedig ismét hátradől.*
- Jó kis vért ez, bár ha teljesen őszinte akarok lenni, magában nem sok védelmet nyújt. De ki az a hülye, aki nyári forróság ideje alatt is fegyverkabátot hord?!
*Kezeit széttárja, értetlenkedésének jelet adván. Ha szerencséje van, senki nem próbálja meg szíven szúrni a közeljövőben, így nem kell próbára tennie a vértet.*
- Úgy látom, te se panaszkodhatsz. Smink, finomnak tetsző ruhák. Egyikünk sem kell, hogy éhezzen.
*Poharát megemeli, de nem nyújtja koccintóra, legközelebb már üresen koppan a kupa.*
- Na és te miből tartod fenn magad? Kétlem, hogy lelkisegély szolgálatot vezetnél. Hamar felkopna az állad.
*Ez talán az eddigi legpimaszabb megjegyzése, mióta leült az asztalhoz, de mivel a legtöbb táncot ketten járják, így ő sem marad ki a jóból. Arcán ismét ott látható az az incselkedő mosoly, amit régről ismerhet a másik.*
//Harlien//
- Ha engem kérdezel, inkább a börtön, mint a lánghalál...
*Válaszolja csendben, annak ellenére, hogy valójából senki nem kérdezte, de ezt azért nem hagyhatta riposzt nélkül. Beszélgetésük érdekes kesernyés utóíze egyelőre még nem tántorítja el. Mi több, valami furcsa, kellemes nosztalgiával tölti el őt. Feltehetőleg pont az ellenkezője játszódik le a vele szemben ülőben. Már ha egyáltalán lejátszódik benne valami.*
~Mindig ilyen csípős volt a nyelve? Vagy csak én puhultam el az évek alatt?~
*Zöld-arany szemei alaposan feltérképezik Harlient. Arcának minden szegletét, testének legtöbb rezdülését; persze azért ez nem megy át szemmel verésbe Zhera részéről. Épp baljáról is lehámozza a kesztyűt, amikor egykori társa újabb csípős, vagy annak szánt megjegyzést tesz.*
- Rossz pénz nem vész el, te is tudod... nézz csak ránk! Mindketten itt vagyunk! Hehhe!
*Újabb korty ital csurran le torkán. Kesztyűit övébe tűri, itt ne felejtse őket, ha távozik. A zsák aranyat érő kérdésre pedig pont azt a választ kapta, amire számított. Arcán cinkos mosoly villan, szemeit pedig elkapja Harlienről. Egy pillanatra megint Pirtianesben érezte magát.*
- Hogy miből élek? *Kérdezi, miközben a pohara alján lötyögő italt nézegeti.* Mikor miből. *Hangzik el a nagyvonalú válasz.* Segítettem építkezésen, lőttem és nyúztam vadat, voltam pár napig téglavető. Amihez épp kedvem van és elég jól fizet, hogy pár napi aranyat összekaparjak belőle.
*Kupája halkan koppan az asztal lapján, ő pedig ismét hátradől.*
- Jó kis vért ez, bár ha teljesen őszinte akarok lenni, magában nem sok védelmet nyújt. De ki az a hülye, aki nyári forróság ideje alatt is fegyverkabátot hord?!
*Kezeit széttárja, értetlenkedésének jelet adván. Ha szerencséje van, senki nem próbálja meg szíven szúrni a közeljövőben, így nem kell próbára tennie a vértet.*
- Úgy látom, te se panaszkodhatsz. Smink, finomnak tetsző ruhák. Egyikünk sem kell, hogy éhezzen.
*Poharát megemeli, de nem nyújtja koccintóra, legközelebb már üresen koppan a kupa.*
- Na és te miből tartod fenn magad? Kétlem, hogy lelkisegély szolgálatot vezetnél. Hamar felkopna az állad.
*Ez talán az eddigi legpimaszabb megjegyzése, mióta leült az asztalhoz, de mivel a legtöbb táncot ketten járják, így ő sem marad ki a jóból. Arcán ismét ott látható az az incselkedő mosoly, amit régről ismerhet a másik.*
2192. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-12 10:48:28
Üzenet elküldve: 2017-08-12 10:48:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zhera//
- Szóval remélted?
*Hangja kesernyés, mint az epe. Ez a keserűség még akkor sem változik, mikor megtudja, Zhera miért is reménykedett abban, hogy őt csukták le.*
- Ha ott, abban a tűzben én meghalok, a te életed akkor sem változik semmit. Felesleges volt reménykedned.
*Saját magából indul ki, hisz őt sohasem érdekelte, hogy régi ismerősei élnek vagy halnak-e. Ugyan mit rágódjon rajtuk? Az ő világa attól még nem lesz jobb vagy szebb. Elég neki saját grogbűzös élete terheit cipelni, minek kínlódjon máséval?*
- Szerencsétlen. *Hörpint bele italába.* Mármint a pali.
*Magában elmereng azon, hogy mikor is vert utoljára pofon valakit, de úgy igazán nagyon. Nem emlékszik rá, olyan rég volt már. Ez talán azért van, mert az utóbbi időben inkább átszokott a sokkalta kifinomultabb és kevésbé feltűnő módszerekre, már ha valakit el kell tennie láb alól. Azért persze még néha-néha szívesen tarkón vágna egy-két személyt, ha alkalma adódik rá.*
- Tudom én, hogy szeretsz a figyelem középpontjába kerülni. Csak nehogy pórul járj egyszer, anyám.
*A korsó addig jár a kútra, míg el nem törik. Ezt Harlien a saját bőrén is tapasztalta az elmúlt években. Lehet, hogy egyszerűen csak nem volt szerencséje.
Az elf kérdésére szája akaratlanul is bárgyú vigyorba húzódik. Már várta ezt a kérdést.*
- Mit gondolsz? *Vigyorog közben csak úgy magának.* Melyik ember lettem?
*Mielőtt az elf találgathatna, már meg is előlegezi neki a választ.*
- Voltam már egyik is, voltam már másik másik is. Nincsen olyan út, ami jó, vagy legalábbis jobb a többinél.
*Ő maga nem szeret az élet bölcsességeiről papolni, mert egyrészt borzasztóan nem érdekli hogy mások hogy élnek, és mert másrészt meg az ő életbölcsességeit a legtöbb ember nem érti meg. Inkább eltereli a szót.*
- És mondd, miből keresed a kenyered manapság? Látom, lamellás vértre azért futja.
*Ha más emberek lelki világa hidegen is hagyja őt, az anyagiak mindig is érdekelték. És ha már anyagiaknál tartanak, szomorú szívvel veszi tudomásul, hogy immáron második pohár grogja is lassacskán elfogy és vennie kellesz egy újabbat. Fogy az a pénz rendesen, ha a Pintybe beszabadul.*
//Zhera//
- Szóval remélted?
*Hangja kesernyés, mint az epe. Ez a keserűség még akkor sem változik, mikor megtudja, Zhera miért is reménykedett abban, hogy őt csukták le.*
- Ha ott, abban a tűzben én meghalok, a te életed akkor sem változik semmit. Felesleges volt reménykedned.
*Saját magából indul ki, hisz őt sohasem érdekelte, hogy régi ismerősei élnek vagy halnak-e. Ugyan mit rágódjon rajtuk? Az ő világa attól még nem lesz jobb vagy szebb. Elég neki saját grogbűzös élete terheit cipelni, minek kínlódjon máséval?*
- Szerencsétlen. *Hörpint bele italába.* Mármint a pali.
*Magában elmereng azon, hogy mikor is vert utoljára pofon valakit, de úgy igazán nagyon. Nem emlékszik rá, olyan rég volt már. Ez talán azért van, mert az utóbbi időben inkább átszokott a sokkalta kifinomultabb és kevésbé feltűnő módszerekre, már ha valakit el kell tennie láb alól. Azért persze még néha-néha szívesen tarkón vágna egy-két személyt, ha alkalma adódik rá.*
- Tudom én, hogy szeretsz a figyelem középpontjába kerülni. Csak nehogy pórul járj egyszer, anyám.
*A korsó addig jár a kútra, míg el nem törik. Ezt Harlien a saját bőrén is tapasztalta az elmúlt években. Lehet, hogy egyszerűen csak nem volt szerencséje.
Az elf kérdésére szája akaratlanul is bárgyú vigyorba húzódik. Már várta ezt a kérdést.*
- Mit gondolsz? *Vigyorog közben csak úgy magának.* Melyik ember lettem?
*Mielőtt az elf találgathatna, már meg is előlegezi neki a választ.*
- Voltam már egyik is, voltam már másik másik is. Nincsen olyan út, ami jó, vagy legalábbis jobb a többinél.
*Ő maga nem szeret az élet bölcsességeiről papolni, mert egyrészt borzasztóan nem érdekli hogy mások hogy élnek, és mert másrészt meg az ő életbölcsességeit a legtöbb ember nem érti meg. Inkább eltereli a szót.*
- És mondd, miből keresed a kenyered manapság? Látom, lamellás vértre azért futja.
*Ha más emberek lelki világa hidegen is hagyja őt, az anyagiak mindig is érdekelték. És ha már anyagiaknál tartanak, szomorú szívvel veszi tudomásul, hogy immáron második pohár grogja is lassacskán elfogy és vennie kellesz egy újabbat. Fogy az a pénz rendesen, ha a Pintybe beszabadul.*
2191. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-10 14:14:49
Üzenet elküldve: 2017-08-10 14:14:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harlien//
- Beszélték, hogy valaki horogra akadt és hogy börtönbe került. Tudod, *Köszörüli meg a torkát kissé.* reméltem, hogy téged kaptak le...
*Elég furán, sőt, akár még vérlázítóan is hathat ez a mondat, ám ha Harlien nem késeli meg rögtön az elfet, akkor hallhatja a teljes történetet.*
- Azt is rebesgették, hogy két alak bennégett a tűzben és hogy csak az egyik volt őr. *Arcára valami olyasmi kifejezés ül ki, mint aki valami keserűbe harap. Újabb korty ital után azonban ez elpárolog. Szemei újra és újra átpásztázzák a vele szemben ülő lány arcát. Lány? Inkább már nő. Hiába teltek el évek, Zhera még mindig sihederként gondol mindkettejükre, ám az igazság az, hogy már egyikük sem ugyanaz a kiscsikó, mint annak idején.*
- Igen, még csak egy ablak. Eddig csak egyszer törtek az életemre, de nem volt szerencséje a palinak. *Jobb kezéről lehúzza a kesztyűt és sebes, varos bütykeit mutatja a másiknak.* Négy fogát vertem ki, mielőtt távoztam volna az ablakon át.
*Arcán ekkor fura, "hencegő" mosoly-féle látszódik. Bármennyire is rosszul érintette az eset, ez a dolog enyhít kicsit a fájdalmán. Az itteni ablakok tesztelésének ötletét diplomatikusan nem hallja meg.*
~Nem kell felvenni minden kesztyűt.~
- Tudod, hogy nem bírom ki emlékezetes ki- és belépők nélkül. *Hangja kissé tompán csendül. Talán a fájdalmas emlékek teszik.* Zhera Kelnala nem csak egy újabb arc a tömegből.
*Végül ő is hátradől. Mi több, picit hintázik a széken. Harlien beszámolója azonban kissé fanyar mosolyra húzza száját. Némán hallgatja a beszámolót és az az érzése támad, hogy a börtönben töltött idő csak még élesebbé tette a másik nyelvét és még keserűbbé a szívét.*
~Csodálkozol? Te lehet bele is döglöttél volna.~
*Korholja magát röviden és a tanmese végén felteszi a zsák aranyat érő kérdést.*
- Na ás _te_ melyik ember lettél, Harlien Bahtor?
*Kupája lassan emelkedik szája elé, miközben szemeit le sem veszi a vele szemben ülőről. Szemkontaktus? Vagy szemmel verés?*
~Na és te? Te melyik elf lettél, Zhera Kelnala?~
//Harlien//
- Beszélték, hogy valaki horogra akadt és hogy börtönbe került. Tudod, *Köszörüli meg a torkát kissé.* reméltem, hogy téged kaptak le...
*Elég furán, sőt, akár még vérlázítóan is hathat ez a mondat, ám ha Harlien nem késeli meg rögtön az elfet, akkor hallhatja a teljes történetet.*
- Azt is rebesgették, hogy két alak bennégett a tűzben és hogy csak az egyik volt őr. *Arcára valami olyasmi kifejezés ül ki, mint aki valami keserűbe harap. Újabb korty ital után azonban ez elpárolog. Szemei újra és újra átpásztázzák a vele szemben ülő lány arcát. Lány? Inkább már nő. Hiába teltek el évek, Zhera még mindig sihederként gondol mindkettejükre, ám az igazság az, hogy már egyikük sem ugyanaz a kiscsikó, mint annak idején.*
- Igen, még csak egy ablak. Eddig csak egyszer törtek az életemre, de nem volt szerencséje a palinak. *Jobb kezéről lehúzza a kesztyűt és sebes, varos bütykeit mutatja a másiknak.* Négy fogát vertem ki, mielőtt távoztam volna az ablakon át.
*Arcán ekkor fura, "hencegő" mosoly-féle látszódik. Bármennyire is rosszul érintette az eset, ez a dolog enyhít kicsit a fájdalmán. Az itteni ablakok tesztelésének ötletét diplomatikusan nem hallja meg.*
~Nem kell felvenni minden kesztyűt.~
- Tudod, hogy nem bírom ki emlékezetes ki- és belépők nélkül. *Hangja kissé tompán csendül. Talán a fájdalmas emlékek teszik.* Zhera Kelnala nem csak egy újabb arc a tömegből.
*Végül ő is hátradől. Mi több, picit hintázik a széken. Harlien beszámolója azonban kissé fanyar mosolyra húzza száját. Némán hallgatja a beszámolót és az az érzése támad, hogy a börtönben töltött idő csak még élesebbé tette a másik nyelvét és még keserűbbé a szívét.*
~Csodálkozol? Te lehet bele is döglöttél volna.~
*Korholja magát röviden és a tanmese végén felteszi a zsák aranyat érő kérdést.*
- Na ás _te_ melyik ember lettél, Harlien Bahtor?
*Kupája lassan emelkedik szája elé, miközben szemeit le sem veszi a vele szemben ülőről. Szemkontaktus? Vagy szemmel verés?*
~Na és te? Te melyik elf lettél, Zhera Kelnala?~
2190. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-10 12:01:05
Üzenet elküldve: 2017-08-10 12:01:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zhera//
- Tehát még szóbeszédek is terjengtek rólam. *Közönyös tekintettel szürcsöl bele italába.* Hirtelen milyen híres lettem akkoriban.
*Az biztos, hogy a csoportos lekapcsolás után a pirtianesi bandák jó ideig meghúzták magukat. Csak kellett egy elrettentő példa nekik, és valamiért pont reá és semmirekellő néhány társára esett a választás, hogy ezen példák üres helyeit ők töltsék be.*
- Nem rossz város ez. A magamfajtákat jobban elfogadják itt mint odahaza.
*Ha Pirtianesben adta volna a fejét a katonaságra vagy az ottani őrségre, akkor nagy valószínűséggel nem vették volna fel. A történtek után meg már a kutya nem akart ott munkát vállalni, legalábbis ő biztosan nem.*
- Csak egy ablak? Meglepsz. Itt is van néhány, letesztelheted őket. *Fejével a hozzájuk legközelebb lévő ablak felé int.* Kár, hogy nem tudnál feltűnés nélkül távozni.
*~Megtehetnéd, és akkor nem folytatódna ez az igazán ostoba beszélgetés.~
Keserű arckifejezéssel veszi tudomásul, hogy ideiglenes beszélgetőtársa nem készül elmenni, sőt szó szerint meg is fogadja korábbi tanácsát és italt rendel.
~Hosszú az éjszaka, Harlien.~
Hosszú sóhajtások kíséretében válaszol az elf kérdésére, holott nincs ínyére a dolog.*
- Hogy mi történt velem? Az után? *Tekintetét először a plafonra emeli, majd vissza Zherára.* Kérlek szépen, az után bíróság és börtön történt. Mellesleg nem volt olyan rossz az a börtön. Időt hagy az embernek, hogy elgondolkozzon az élete értelmén míg kopaszra nyírják és heti háromszor kap enni. Aztán kiengednek, és nincs hova menned, nincs kihez szólnod, nincs pénzed, semmid sincs. Ekkor dől el, mire jutottál agyilag a börtönéveid alatt. A buta ember tudod mit csinál ilyenkor?
*Körbenéz ekkor az ivóban, mint tekintetével buta embereket keresne. Biztosan van itt is belőlük egy pár.*
- A buta ember visszatér ahhoz az életmódhoz, ami miatt pont hogy lecsukták. Az okos ember is visszatér, de másképp csinálja mint azelőtt. A zseniális ember viszont soha a büdös életbe nem adja a fejét arra, hogy megint valami tolvajcéhbe vagy bandába szegődjön. Száz szónak is egy a vége, én egyedül folytattam tovább. *Megvakarja orrát, megint iszik egy kortyot.* Hát veled mi történt azóta? Hány ablakot törtél ki?
//Zhera//
- Tehát még szóbeszédek is terjengtek rólam. *Közönyös tekintettel szürcsöl bele italába.* Hirtelen milyen híres lettem akkoriban.
*Az biztos, hogy a csoportos lekapcsolás után a pirtianesi bandák jó ideig meghúzták magukat. Csak kellett egy elrettentő példa nekik, és valamiért pont reá és semmirekellő néhány társára esett a választás, hogy ezen példák üres helyeit ők töltsék be.*
- Nem rossz város ez. A magamfajtákat jobban elfogadják itt mint odahaza.
*Ha Pirtianesben adta volna a fejét a katonaságra vagy az ottani őrségre, akkor nagy valószínűséggel nem vették volna fel. A történtek után meg már a kutya nem akart ott munkát vállalni, legalábbis ő biztosan nem.*
- Csak egy ablak? Meglepsz. Itt is van néhány, letesztelheted őket. *Fejével a hozzájuk legközelebb lévő ablak felé int.* Kár, hogy nem tudnál feltűnés nélkül távozni.
*~Megtehetnéd, és akkor nem folytatódna ez az igazán ostoba beszélgetés.~
Keserű arckifejezéssel veszi tudomásul, hogy ideiglenes beszélgetőtársa nem készül elmenni, sőt szó szerint meg is fogadja korábbi tanácsát és italt rendel.
~Hosszú az éjszaka, Harlien.~
Hosszú sóhajtások kíséretében válaszol az elf kérdésére, holott nincs ínyére a dolog.*
- Hogy mi történt velem? Az után? *Tekintetét először a plafonra emeli, majd vissza Zherára.* Kérlek szépen, az után bíróság és börtön történt. Mellesleg nem volt olyan rossz az a börtön. Időt hagy az embernek, hogy elgondolkozzon az élete értelmén míg kopaszra nyírják és heti háromszor kap enni. Aztán kiengednek, és nincs hova menned, nincs kihez szólnod, nincs pénzed, semmid sincs. Ekkor dől el, mire jutottál agyilag a börtönéveid alatt. A buta ember tudod mit csinál ilyenkor?
*Körbenéz ekkor az ivóban, mint tekintetével buta embereket keresne. Biztosan van itt is belőlük egy pár.*
- A buta ember visszatér ahhoz az életmódhoz, ami miatt pont hogy lecsukták. Az okos ember is visszatér, de másképp csinálja mint azelőtt. A zseniális ember viszont soha a büdös életbe nem adja a fejét arra, hogy megint valami tolvajcéhbe vagy bandába szegődjön. Száz szónak is egy a vége, én egyedül folytattam tovább. *Megvakarja orrát, megint iszik egy kortyot.* Hát veled mi történt azóta? Hány ablakot törtél ki?
2189. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-09 19:28:22
Üzenet elküldve: 2017-08-09 19:28:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harlien//
*Zhera arcán egy pillanatra mintha egy aprócska mosoly jelenne meg. "Kisanyám", jó régen nem hallotta már ezt senkitől. Ám amilyen hamar jött, olyan hamar le is hervadt képéről ez a kifejezés.*
~Börtön.~
*Jeges karmok marnak Zhera gyomrába, legalábbis ő így érzi. Tehát igaz volt a hír és volt alapja a balsejtelemnek. Harlien tényleg rácsok mögé került. Az után az ominózus balhé után Zhera jó ideig nyugtatgatta magát, hogy a másik lány is biztos kislisszolt végül az őrök gyűrűjéből. Ámította magát, hogy enyhítse a lelkiismeretfurdalást.*
- Szóval igaz volt a szóbeszéd. *Válaszolja végül és csak lehuppan a székre. Batyuja tompa puffanással ér padlót.* Hát igazából manapság erre lófrálok. Nemrég érkeztem a városba és eddig még csak egyszer kellett kiugranom egy ablakon.
*Fejét enyhén oldalra biccenti és jobbjával szalmasárga üstökét vakargatja, mintha zavarban lenne. Talán picit valóban ez a helyzet. Harlien még emlékezhet, hányszor ficamodott, húzódott, ugrott ki Zhera bokája az ablakokon való távozások jóvoltából.*
~De ha egyszer az a legrövidebb út...~
*Az új társaság említését diplomatikusan nem hallja meg. Nem dolgozott csapatban, mióta ez az utolsó szétesett. Azazhogy próbált ő, de mégsem próbálta eléggé. Mit mondjon? Mit kérdezzen? Mit szabad és mit nem? Ilyesmik kavarognak a fejében, amikor a vele szemben ülő italt rendel.*
- Egy Tripla T-t hozzon nekem is!
*Nyögi be végül. Erszényéből újabb 7 arany kerül elő, ami rövidesen a pultosnál [Mesélő (Daidalos)] landol. Az ital megérkezik és Zhera mohón karmai közé is kaparintja azt. Egyszerre örömmel és enyhe fájdalommal konstatálja, hogy Harlien stílusa mit sem változott. Legalábbis ebből a kevéske szóváltásból még ez jött le neki. Jót kortyol a szeszből és mintegy ezen felbátorodva kérdést is szegez a másiknak.*
- Ha már így összefújt bennünket a szél, ~mint a szemetet...~ mesélj! Mi történt veled _az_ után?
*Talán egy kicsit haragszik magára. Talán egy kicsit megunta, hogy magát okolja. Talán egy kicsit jó lesz letojni végre a múlt történéseit... elvégre _most_ mindketten _itt_ vannak.*
//Harlien//
*Zhera arcán egy pillanatra mintha egy aprócska mosoly jelenne meg. "Kisanyám", jó régen nem hallotta már ezt senkitől. Ám amilyen hamar jött, olyan hamar le is hervadt képéről ez a kifejezés.*
~Börtön.~
*Jeges karmok marnak Zhera gyomrába, legalábbis ő így érzi. Tehát igaz volt a hír és volt alapja a balsejtelemnek. Harlien tényleg rácsok mögé került. Az után az ominózus balhé után Zhera jó ideig nyugtatgatta magát, hogy a másik lány is biztos kislisszolt végül az őrök gyűrűjéből. Ámította magát, hogy enyhítse a lelkiismeretfurdalást.*
- Szóval igaz volt a szóbeszéd. *Válaszolja végül és csak lehuppan a székre. Batyuja tompa puffanással ér padlót.* Hát igazából manapság erre lófrálok. Nemrég érkeztem a városba és eddig még csak egyszer kellett kiugranom egy ablakon.
*Fejét enyhén oldalra biccenti és jobbjával szalmasárga üstökét vakargatja, mintha zavarban lenne. Talán picit valóban ez a helyzet. Harlien még emlékezhet, hányszor ficamodott, húzódott, ugrott ki Zhera bokája az ablakokon való távozások jóvoltából.*
~De ha egyszer az a legrövidebb út...~
*Az új társaság említését diplomatikusan nem hallja meg. Nem dolgozott csapatban, mióta ez az utolsó szétesett. Azazhogy próbált ő, de mégsem próbálta eléggé. Mit mondjon? Mit kérdezzen? Mit szabad és mit nem? Ilyesmik kavarognak a fejében, amikor a vele szemben ülő italt rendel.*
- Egy Tripla T-t hozzon nekem is!
*Nyögi be végül. Erszényéből újabb 7 arany kerül elő, ami rövidesen a pultosnál [Mesélő (Daidalos)] landol.
Az ital megérkezik és Zhera mohón karmai közé is kaparintja azt. Egyszerre örömmel és enyhe fájdalommal konstatálja, hogy Harlien stílusa mit sem változott. Legalábbis ebből a kevéske szóváltásból még ez jött le neki. Jót kortyol a szeszből és mintegy ezen felbátorodva kérdést is szegez a másiknak.*- Ha már így összefújt bennünket a szél, ~mint a szemetet...~ mesélj! Mi történt veled _az_ után?
*Talán egy kicsit haragszik magára. Talán egy kicsit megunta, hogy magát okolja. Talán egy kicsit jó lesz letojni végre a múlt történéseit... elvégre _most_ mindketten _itt_ vannak.*
2188. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-09 12:31:19
Üzenet elküldve: 2017-08-09 12:31:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zhera//
*Kész, vége, innen nincs menekvés. A kínos találkozásnak innentől kezdve meg kell valósulnia. Persze tehetné azt, hogy most azonnal feláll és kicaplat az ivóból, de valahol érdekli is hogy mi a fene lett ezzel az elffel mióta utoljára találkoztak.
AZ egyértelmű kijelentésre elenged egy kisebb, nem túl szívből jövő kacajt és kényelmesen visszadől székének támlájára.*
- Teljes valómban, kisanyám.
*Zhera hangjában hallható a csodálkozás. Odajön az asztalához és csak bámul rá, mint valami borjú. Harlient ez nem zavarja nagyon, megszokta már hogy mindenki megbámulja.*
- Mit mondjak, változnak az idők. *Köpi közbe a közhelyes kifejezést.* Áh, a tetvek, tudod. Egy börtönben már csak így megy.
*Természetesen jól kihangsúlyozza a "börtön" szót. Elvégre a bandából nem mindenkit sikerült elfogniuk, ahogy köztük Zherát sem. Régebben sokat rágódott rajta, hogy neki miért kell benn szenvednie, a többieknek pedig miért nem. Mostanra már megbékélt a gondolattal, de azért még szívesen mindnek az orra alá dörgölné ezt, egy esetleges tarkócsapás kíséretében.*
- Tedd le magad. *Odabiccent az egyik szék felé.* Mi járatban vagy itt, hm? Ha új társaságot keresel, sajnálom, de nem tudok útmutatást adni. Ebben a városban nincsenek jó kapcsolataim.
*Hangján teljességgel érződik az a csípős ízvilág, az utalgatás közös múltjukra, amit legszívesebben kiégetne az emlékezetéből. Nem tudja, hogy Zhera miért van épp Artheniorban, és ez éppenséggel nem is érdekli. De azt tudja, hogy bizonyára már neki is kicsit több esze van és nem szívesen állna be ilyen piti kis bűnbandákba, mint anno. Harl egyszerűen csak szeret csipkelődni, mert miért is ne?
Mondandója után figyelme az üres grogos pohárra terelődik. Füttyent egyet a pultosnak és odakurjant neki.*
- Halló! Még egy pohár Lélekmelegítőt! *Aztán Zherához fordul.* Kell még egy kis alkohol hogy feldolgozzam ezt a találkozást. A helyedben rendelnék néhány pohárral.
*Az ital hamar megérkezik, Harlien pedig ki is fizeti a 3 aranyat a pultosnak [Mesélő (Pajzs)]. Elvégre ha már muszáj megemlékeznie a régi "szép" időkről, akkor csak jobb azt egy bögre grog társaságában megtenni.*
//Zhera//
*Kész, vége, innen nincs menekvés. A kínos találkozásnak innentől kezdve meg kell valósulnia. Persze tehetné azt, hogy most azonnal feláll és kicaplat az ivóból, de valahol érdekli is hogy mi a fene lett ezzel az elffel mióta utoljára találkoztak.
AZ egyértelmű kijelentésre elenged egy kisebb, nem túl szívből jövő kacajt és kényelmesen visszadől székének támlájára.*
- Teljes valómban, kisanyám.
*Zhera hangjában hallható a csodálkozás. Odajön az asztalához és csak bámul rá, mint valami borjú. Harlient ez nem zavarja nagyon, megszokta már hogy mindenki megbámulja.*
- Mit mondjak, változnak az idők. *Köpi közbe a közhelyes kifejezést.* Áh, a tetvek, tudod. Egy börtönben már csak így megy.
*Természetesen jól kihangsúlyozza a "börtön" szót. Elvégre a bandából nem mindenkit sikerült elfogniuk, ahogy köztük Zherát sem. Régebben sokat rágódott rajta, hogy neki miért kell benn szenvednie, a többieknek pedig miért nem. Mostanra már megbékélt a gondolattal, de azért még szívesen mindnek az orra alá dörgölné ezt, egy esetleges tarkócsapás kíséretében.*
- Tedd le magad. *Odabiccent az egyik szék felé.* Mi járatban vagy itt, hm? Ha új társaságot keresel, sajnálom, de nem tudok útmutatást adni. Ebben a városban nincsenek jó kapcsolataim.
*Hangján teljességgel érződik az a csípős ízvilág, az utalgatás közös múltjukra, amit legszívesebben kiégetne az emlékezetéből. Nem tudja, hogy Zhera miért van épp Artheniorban, és ez éppenséggel nem is érdekli. De azt tudja, hogy bizonyára már neki is kicsit több esze van és nem szívesen állna be ilyen piti kis bűnbandákba, mint anno. Harl egyszerűen csak szeret csipkelődni, mert miért is ne?
Mondandója után figyelme az üres grogos pohárra terelődik. Füttyent egyet a pultosnak és odakurjant neki.*
- Halló! Még egy pohár Lélekmelegítőt! *Aztán Zherához fordul.* Kell még egy kis alkohol hogy feldolgozzam ezt a találkozást. A helyedben rendelnék néhány pohárral.
*Az ital hamar megérkezik, Harlien pedig ki is fizeti a 3 aranyat a pultosnak [Mesélő (Pajzs)].
Elvégre ha már muszáj megemlékeznie a régi "szép" időkről, akkor csak jobb azt egy bögre grog társaságában megtenni.*
2187. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-08 16:45:40
Üzenet elküldve: 2017-08-08 16:45:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harlien//
*A név még csak-csak. Egyetlen Harlien nevű lányt ismert eddigi évei alatt. Ám a hozzá tartozó arc...*
~Így elszálltak felette az évek?~
*Óvatosan, először csak egy lépést tesz előre, mintha azt várná, hogy valaki megpróbálja majd megállítani, ám a várt intermezzo elmarad. Felhajtja frissítőjét. Még mindig semmi. Mindkét kezét táskája egyik vállpántja köré fűzi, úgy igazítja meg a batyuját.*
- Hát tényleg te vagy az...
*Hangjában nem cseng mindent átható öröm. Inkább az elképedés, a csodálkozás hallható. Végül pedig összeszedi minden erejét és lábainak minden ellenkezését figyelmen kívül hagyva odalépdel az asztalhoz. Nem ül le azonnal. Egy rövidke pillanatig csak némán néz a másik szemeibe.*
- Alig ismertelek meg. *Szólal meg végül.* Mikor... szétrebbent a brigád, még hosszú sörényed volt. ~És nem voltál úgy kipingálva, mint egy kurtizán.~ Mondd csak...
*Fejével az asztal mellett lévő egyik üres szék felé biccent. Szavak nélkül kérdezi: "Leülhetek vagy menjek?". Gyomrában az ital cigánykerekeket csap, ám ezzel karöltve kellemetlen jeges üresség is jelentkezik. Évek teltek el, mióta utoljára látták egymást. Épp rajtuk ütöttek a városőrök. Minden tiszta káosz volt. Mindenki a maga irháját mentette. Zhera éppen csak ki tudott csusszanni egy verőlegény karjai közül, nem mert visszafordulni. Csak futott, amennyire a cingár praclijai engedték. Akkor látta utoljára Harlient, amikor egy pillanatra megtorpant és visszanézett. A lányt körbevették... legalábbis ő így emlékszik. Nem mehetett vissza, ezzel nyugtatgatta lelkiismeretét az évek alatt.*
//Harlien//
*A név még csak-csak. Egyetlen Harlien nevű lányt ismert eddigi évei alatt. Ám a hozzá tartozó arc...*
~Így elszálltak felette az évek?~
*Óvatosan, először csak egy lépést tesz előre, mintha azt várná, hogy valaki megpróbálja majd megállítani, ám a várt intermezzo elmarad. Felhajtja frissítőjét. Még mindig semmi. Mindkét kezét táskája egyik vállpántja köré fűzi, úgy igazítja meg a batyuját.*
- Hát tényleg te vagy az...
*Hangjában nem cseng mindent átható öröm. Inkább az elképedés, a csodálkozás hallható. Végül pedig összeszedi minden erejét és lábainak minden ellenkezését figyelmen kívül hagyva odalépdel az asztalhoz. Nem ül le azonnal. Egy rövidke pillanatig csak némán néz a másik szemeibe.*
- Alig ismertelek meg. *Szólal meg végül.* Mikor... szétrebbent a brigád, még hosszú sörényed volt. ~És nem voltál úgy kipingálva, mint egy kurtizán.~ Mondd csak...
*Fejével az asztal mellett lévő egyik üres szék felé biccent. Szavak nélkül kérdezi: "Leülhetek vagy menjek?". Gyomrában az ital cigánykerekeket csap, ám ezzel karöltve kellemetlen jeges üresség is jelentkezik. Évek teltek el, mióta utoljára látták egymást. Épp rajtuk ütöttek a városőrök. Minden tiszta káosz volt. Mindenki a maga irháját mentette. Zhera éppen csak ki tudott csusszanni egy verőlegény karjai közül, nem mert visszafordulni. Csak futott, amennyire a cingár praclijai engedték. Akkor látta utoljára Harlient, amikor egy pillanatra megtorpant és visszanézett. A lányt körbevették... legalábbis ő így emlékszik. Nem mehetett vissza, ezzel nyugtatgatta lelkiismeretét az évek alatt.*
2186. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-05 15:28:53
Üzenet elküldve: 2017-08-05 15:28:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zhera//
*Ásít egy nagyot. Kezét nem teszi szája elé, hadd lásson be mindenki a gyomorszájáig. Épp ajkaihoz emelné bögréjét hogy az utolsó kortyocska grogot is kiszipolyozza, amikor másodszor is a saját nevét hallja. Ez azonban annyiban másabb mint az előző "Harlien", hogy nem az ő saját szájából hallható.
Értetlenül néz körbe az ivóban, mint aki azt se tudja hol van. Egyszer csak meglátja a hang forrását, és bizony hogy megakad az a fátyolosan mély hang a torkán. Egy elf leány az: közel hat láb magas, karcsú mint egy éhező őz, az arca is olyasféle tán. Szalmasárga haj díszeleg feje búbján és képének kellős közepén ott van az a jellegzetes orr. Az orr, az az orr. Máris beugrik neki meszes emlékezetéből hogy ki is ez az elf.
~Kísért a múltad, Harlien. Mi ez, ha nem valami elátkozott égi jel?~
Azon melegében felhúzza a maradék grogot is, eleresztvén egy halk böffentést utána. Nem tudja, mi vágta őt tarkón jobban: a tudat, hogy múltbéli életének egy töredékét látta meg épp, vagy az egyik nyitott ablakon át berontó hűvös esti szellő. Egyik sem kellemes érzés.
Végül belenéz az elf szemeibe, majd reménykedve maga mögé, hátha van ott egy másik Harlien nevű valaki. Mikor látja hogy csak a fal néz vissza rá, akkor nagyot sóhajtva ő is visszanéz a zöld szempárba és megrántja a vállát.*
- Zhera.
*Ennyit mond, de ezt is csak úgy magának, meg hát mást a pillanat hevében nem is igazán tud. Nem tudja mire készül az elf, de érzi, hogy nagy valószínűséggel oda fog jönni hozzá. Tekintetét egy ideig nem veszi le róla, kicsit tanulmányozgatja a kinézetét, aztán összeráncolja a homlokát és újra rákönyököl az asztalra.
~Lehet rendelek még grogot. Ha már oda a nyugodt estém, akkor legalább legyen valami ami felvidít.~*
//Zhera//
*Ásít egy nagyot. Kezét nem teszi szája elé, hadd lásson be mindenki a gyomorszájáig. Épp ajkaihoz emelné bögréjét hogy az utolsó kortyocska grogot is kiszipolyozza, amikor másodszor is a saját nevét hallja. Ez azonban annyiban másabb mint az előző "Harlien", hogy nem az ő saját szájából hallható.
Értetlenül néz körbe az ivóban, mint aki azt se tudja hol van. Egyszer csak meglátja a hang forrását, és bizony hogy megakad az a fátyolosan mély hang a torkán. Egy elf leány az: közel hat láb magas, karcsú mint egy éhező őz, az arca is olyasféle tán. Szalmasárga haj díszeleg feje búbján és képének kellős közepén ott van az a jellegzetes orr. Az orr, az az orr. Máris beugrik neki meszes emlékezetéből hogy ki is ez az elf.
~Kísért a múltad, Harlien. Mi ez, ha nem valami elátkozott égi jel?~
Azon melegében felhúzza a maradék grogot is, eleresztvén egy halk böffentést utána. Nem tudja, mi vágta őt tarkón jobban: a tudat, hogy múltbéli életének egy töredékét látta meg épp, vagy az egyik nyitott ablakon át berontó hűvös esti szellő. Egyik sem kellemes érzés.
Végül belenéz az elf szemeibe, majd reménykedve maga mögé, hátha van ott egy másik Harlien nevű valaki. Mikor látja hogy csak a fal néz vissza rá, akkor nagyot sóhajtva ő is visszanéz a zöld szempárba és megrántja a vállát.*
- Zhera.
*Ennyit mond, de ezt is csak úgy magának, meg hát mást a pillanat hevében nem is igazán tud. Nem tudja mire készül az elf, de érzi, hogy nagy valószínűséggel oda fog jönni hozzá. Tekintetét egy ideig nem veszi le róla, kicsit tanulmányozgatja a kinézetét, aztán összeráncolja a homlokát és újra rákönyököl az asztalra.
~Lehet rendelek még grogot. Ha már oda a nyugodt estém, akkor legalább legyen valami ami felvidít.~*
2185. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-05 09:22:11
Üzenet elküldve: 2017-08-05 09:22:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harlien//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mindenféle csinnadratta nélkül lép be az ivóba. Nem rúgja be az ajtót, nem kurjantja el magát, hogy "Mindenki a vendégem egy körre!", most nincs műsor, csupán Zhera és az oltani vágyott szomja. Körbe se néz a jelenlévőkön, célirányosan lépdel a söntésig és odaérve kettőt koppant a vaskos fa könyöklőre.*
- Egy Vihogót!
*Közli kurtán és azzal a lendülettel hátat is fordít a kiszolgálószemélyzetnek.*
- Ja és hidegen kérem!
*Szól még hátra válla felett. Közben pedig egyik szütyőjéből előkapargatja a 17 aranyat és a söntésre helyezi az érméket, picike tornyot mintázva belőlük. A pultos [Mesélő (Daidalos)] biztosan értékelni fogja. Míg a frissítőre vár, most először néz körbe a fogadóban, mióta belépett. Tekintete már-már lomhán jár körbe, arcán azonban mintha fancsali kifejezés honosodna meg.*
~Egy újabb unalmas este Artheniorban. Mihez is kezdenék, ha végre felpörögnének az események?~
*Unottan kortyol bele az italába. Talán pusztán a nevének a tudata, de az is lehet, hogy a kellemes fűszeres ízvilág az oka, de Zhera arcára visszafogott mosoly ül ki.
"Ezt Harlienre és az új munkájára! Hogy vinné el a fene mindkettőt."
Hallja valahonnan a kocsmából és még a korty is kis híján a torkán akad. Fájdalmas krehácsolásban tör ki és egy jó minutáig attól tart, hogy kiköpi a tüdejét, ám végül nem kell papot hívni, az utolsó kenet még várhat.*
~Mi a fene ez, valami olcsó vicc?~
*Bőszen pislog a hang irányába, keresvén annak forrását, ám egy testesebb paraszt kitakarja látóterének azt a pontját, így Zhera kénytelen nyakát nyújtogatva, mint valami éhes galamb, leskelődni.*
~Vajon hány helybéli nőcskét hívnak Harlien-nek?~
*Végül már ülőalkalmatosságáról felkelve, pipiskedve nézelődik, mint valami lunátikus, mikor végre meglátja az illetőt, akit...*
~Bassza meg az ég!~
*... ismer.*
- Harlien?!
*Tekintete az értetlenség legmagasabb fokáról árulkodik, ha nem szedné össze magát a meglepettségből, Vihogója a fogadó padlóján végezné.*
//Harlien//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mindenféle csinnadratta nélkül lép be az ivóba. Nem rúgja be az ajtót, nem kurjantja el magát, hogy "Mindenki a vendégem egy körre!", most nincs műsor, csupán Zhera és az oltani vágyott szomja. Körbe se néz a jelenlévőkön, célirányosan lépdel a söntésig és odaérve kettőt koppant a vaskos fa könyöklőre.*
- Egy Vihogót!
*Közli kurtán és azzal a lendülettel hátat is fordít a kiszolgálószemélyzetnek.*
- Ja és hidegen kérem!
*Szól még hátra válla felett. Közben pedig egyik szütyőjéből előkapargatja a 17 aranyat és a söntésre helyezi az érméket, picike tornyot mintázva belőlük. A pultos [Mesélő (Daidalos)] biztosan értékelni fogja.
Míg a frissítőre vár, most először néz körbe a fogadóban, mióta belépett. Tekintete már-már lomhán jár körbe, arcán azonban mintha fancsali kifejezés honosodna meg.*~Egy újabb unalmas este Artheniorban. Mihez is kezdenék, ha végre felpörögnének az események?~
*Unottan kortyol bele az italába. Talán pusztán a nevének a tudata, de az is lehet, hogy a kellemes fűszeres ízvilág az oka, de Zhera arcára visszafogott mosoly ül ki.
"Ezt Harlienre és az új munkájára! Hogy vinné el a fene mindkettőt."
Hallja valahonnan a kocsmából és még a korty is kis híján a torkán akad. Fájdalmas krehácsolásban tör ki és egy jó minutáig attól tart, hogy kiköpi a tüdejét, ám végül nem kell papot hívni, az utolsó kenet még várhat.*
~Mi a fene ez, valami olcsó vicc?~
*Bőszen pislog a hang irányába, keresvén annak forrását, ám egy testesebb paraszt kitakarja látóterének azt a pontját, így Zhera kénytelen nyakát nyújtogatva, mint valami éhes galamb, leskelődni.*
~Vajon hány helybéli nőcskét hívnak Harlien-nek?~
*Végül már ülőalkalmatosságáról felkelve, pipiskedve nézelődik, mint valami lunátikus, mikor végre meglátja az illetőt, akit...*
~Bassza meg az ég!~
*... ismer.*
- Harlien?!
*Tekintete az értetlenség legmagasabb fokáról árulkodik, ha nem szedné össze magát a meglepettségből, Vihogója a fogadó padlóján végezné.*
2184. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-08-04 22:21:26
Üzenet elküldve: 2017-08-04 22:21:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zhera//
*Elgondolkodva szürcsöli Lélekmelegítő néven elhíresült grogját, melyet az imént vásárolt kósza 3 aranyért a pultostól [Mesélő (Pajzs)]. Fárasztó volt számára ez a mai nap, de talán még fárasztóbb a tudat, hogy bizonyos vezetői pozícióban álló személyeknek van alárendelve. Élete során megszokta már hogy eddig mindig is a maga ura volt, száz százalékban. Most meg ha tíz évvel fiatalabb énje látná őt, valószínűleg jól körberöhögné.
~Te sem hitted hogy erre vetemedsz majd. Milyen könnyen eladtad magad, Harlien! Beálltál azok közé, akiket mindig is gyűlöltél.~
Hátradől birkabőrrel letakart székén, míg ujjai a grogos bögrén táncolnak. Behunyja a szemét és homlokát ráncolva visszaemlékezik pirtianesi éveire. A mocsokban eltöltött évekre, amikor az olyan emberek elől menekült, amilyenné most ő maga is vált. Mondhatni elárulta önmagát azáltal, hogy az igazságszolgáltatás becses nevében kell ezután szolgálnia az Őrséget. Pozíciója ugyan még nem végleges, de minden jel arra mutat hogy nemsokára az lesz. Onnantól pedig komoly és fájdalmas következmények nélkül nincs kiút.
Harlien soha nem gondolkodott. Mindig azt tette, amit a legjobbnak látott, már persze mikor a saját bőréről és érdekeiről volt szó. Gyakorlatilag most is ezt teszi, csak legális módon, vagyis hát ezzel próbálja nyugtatni önmagát. Gondolataiban elmerülve veszi csak észre, hogy száraz a torka. Több, mint fél perc telt el és ő még azóta bele sem ivott a grogba. Úgy érzi most itt az ideje.*
- Ezt Harlienre és az új munkájára! *Mondja ezt csak úgy magának, magasra emelve poharát.* Hogy vinné el a fene mindkettőt.
*Azzal nagyot kortyol a grogból, s ezzel együtt mintha az összes gondolata semmivé foszlana. Talán az alkohol teszi, talán elkezdett begyepesedni, ő sem tudja igazán. Páran furcsa tekintettel néznek rá, még páran összesúgnak. Valakik mintha a "beteg" és a "háborodott" szavakat ejtették volna ki a szájukon. Akárhogy is, biztosan nem rá mondták.
Úgy érzi, kellemes kis magányos este lesz ez számára. Ha tehetné, még a lábát is feltenné az asztalra, de nem teheti. Inkább kicsit elfordul a széken, keresztbe teszi lábait, felkönyököl az asztalra és átadja magát a grog és a magány nyújtotta élvezetnek - azonban ez utóbbit már nem élvezheti túl sokáig.*
//Zhera//
*Elgondolkodva szürcsöli Lélekmelegítő néven elhíresült grogját, melyet az imént vásárolt kósza 3 aranyért a pultostól [Mesélő (Pajzs)].
Fárasztó volt számára ez a mai nap, de talán még fárasztóbb a tudat, hogy bizonyos vezetői pozícióban álló személyeknek van alárendelve. Élete során megszokta már hogy eddig mindig is a maga ura volt, száz százalékban. Most meg ha tíz évvel fiatalabb énje látná őt, valószínűleg jól körberöhögné.~Te sem hitted hogy erre vetemedsz majd. Milyen könnyen eladtad magad, Harlien! Beálltál azok közé, akiket mindig is gyűlöltél.~
Hátradől birkabőrrel letakart székén, míg ujjai a grogos bögrén táncolnak. Behunyja a szemét és homlokát ráncolva visszaemlékezik pirtianesi éveire. A mocsokban eltöltött évekre, amikor az olyan emberek elől menekült, amilyenné most ő maga is vált. Mondhatni elárulta önmagát azáltal, hogy az igazságszolgáltatás becses nevében kell ezután szolgálnia az Őrséget. Pozíciója ugyan még nem végleges, de minden jel arra mutat hogy nemsokára az lesz. Onnantól pedig komoly és fájdalmas következmények nélkül nincs kiút.
Harlien soha nem gondolkodott. Mindig azt tette, amit a legjobbnak látott, már persze mikor a saját bőréről és érdekeiről volt szó. Gyakorlatilag most is ezt teszi, csak legális módon, vagyis hát ezzel próbálja nyugtatni önmagát. Gondolataiban elmerülve veszi csak észre, hogy száraz a torka. Több, mint fél perc telt el és ő még azóta bele sem ivott a grogba. Úgy érzi most itt az ideje.*
- Ezt Harlienre és az új munkájára! *Mondja ezt csak úgy magának, magasra emelve poharát.* Hogy vinné el a fene mindkettőt.
*Azzal nagyot kortyol a grogból, s ezzel együtt mintha az összes gondolata semmivé foszlana. Talán az alkohol teszi, talán elkezdett begyepesedni, ő sem tudja igazán. Páran furcsa tekintettel néznek rá, még páran összesúgnak. Valakik mintha a "beteg" és a "háborodott" szavakat ejtették volna ki a szájukon. Akárhogy is, biztosan nem rá mondták.
Úgy érzi, kellemes kis magányos este lesz ez számára. Ha tehetné, még a lábát is feltenné az asztalra, de nem teheti. Inkább kicsit elfordul a széken, keresztbe teszi lábait, felkönyököl az asztalra és átadja magát a grog és a magány nyújtotta élvezetnek - azonban ez utóbbit már nem élvezheti túl sokáig.*
2183. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-07-09 16:48:47
Üzenet elküldve: 2017-07-09 16:48:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vickem//
*Út közben Nolienak van egy kis ideje gondolkodni, mit is akar Vickemtől, mit vár kettőjük kapcsolatától. Nem sokat. Jól érzi magát a társaságában, nagyon szívesen ebédel vele, és a templomba is elkíséri, de ennél többet nem szeretne. A végén még kötődni kezd hozzá, azt hiszi lett egy barátja, aztán ő is csak úgy itt hagyja, mint mindenki más. Sokkal jobbak ezek az egynapos ismeretségek, nem kell attól tartania, hogy csalódást okoznak neki.*
-Én is. Kezdek éhes lenni, jól esne, ha lenne valami meleg a gyomromban.
*Bár már így is elég melege van. Lehet beéri majd egy kis hideg gyümölcstállal vagy levessel. Amúgy sem kérne semmi drága, kiadós fogást, ha a férfi fizet. Arcátlanság lenne a legdrágább ételt kinéznie, mikor más állja a számlát. Elérik a pinty fehére meszelt, díszes épületét. Vickem rögtön előre is megy, hogy ajtót nyisson neki.*
-Köszi!
*Pirul bele az apró, kedves gesztusba, majd beérve meg is torpan, hogy bevárja a férfit. Nem tudja, ilyen népség jár ide, lehet még mindig vannak a bordélykorszakból visszajáró vendégek, akikkel nem akar találkozni.*
-Inkább asztal. *Nem szívesen ülne be a pultos arcába, és ha sikerül egy fal melletti asztalhoz ülniük, akkor még a belépőknek sem fog szemet szúrni a két fehér hajú.* Nézd, ülhetnénk mondjuk oda!
*Mutat az egyik távol eső sarokban álló üres, négyszemélyes asztalra, meg is indul abba az irányba remélve, hogy a férfi is követi.*
//Vickem//
*Út közben Nolienak van egy kis ideje gondolkodni, mit is akar Vickemtől, mit vár kettőjük kapcsolatától. Nem sokat. Jól érzi magát a társaságában, nagyon szívesen ebédel vele, és a templomba is elkíséri, de ennél többet nem szeretne. A végén még kötődni kezd hozzá, azt hiszi lett egy barátja, aztán ő is csak úgy itt hagyja, mint mindenki más. Sokkal jobbak ezek az egynapos ismeretségek, nem kell attól tartania, hogy csalódást okoznak neki.*
-Én is. Kezdek éhes lenni, jól esne, ha lenne valami meleg a gyomromban.
*Bár már így is elég melege van. Lehet beéri majd egy kis hideg gyümölcstállal vagy levessel. Amúgy sem kérne semmi drága, kiadós fogást, ha a férfi fizet. Arcátlanság lenne a legdrágább ételt kinéznie, mikor más állja a számlát. Elérik a pinty fehére meszelt, díszes épületét. Vickem rögtön előre is megy, hogy ajtót nyisson neki.*
-Köszi!
*Pirul bele az apró, kedves gesztusba, majd beérve meg is torpan, hogy bevárja a férfit. Nem tudja, ilyen népség jár ide, lehet még mindig vannak a bordélykorszakból visszajáró vendégek, akikkel nem akar találkozni.*
-Inkább asztal. *Nem szívesen ülne be a pultos arcába, és ha sikerül egy fal melletti asztalhoz ülniük, akkor még a belépőknek sem fog szemet szúrni a két fehér hajú.* Nézd, ülhetnénk mondjuk oda!
*Mutat az egyik távol eső sarokban álló üres, négyszemélyes asztalra, meg is indul abba az irányba remélve, hogy a férfi is követi.*
2182. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-07-09 12:32:30
Üzenet elküldve: 2017-07-09 12:32:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nolie//
*Igaz Vickem első sorban bűvész és mutatványos hírében áll, nem áll tőle messze a szoknya hajkurászás sem. Nem ebből áll az élete és nem is tartozik a prioritásai közé, de minden eszközt szeret megragadni, amivel mosolyt csalhat mások arcára. Kortól és nemtől függően nyilvánvalóan más eszközöket használ. Ám bordélyokban még ő maga sem fordul meg gyakran.*
- Remélem finom ételt adnak.
*Mondja végül ábrándozva, elterelve a gondolatmenetet a kurtizánokról, hiszen Noliet bizonyára nem érinti kellemesen a téma. Inkább a hely új funkciójára összpontosít, még a szegényekre sem hederít, pedig a nyomor erősen tapintható.
A továbbiakban csak némán bólogat, közben árasztja magából a nyugalmat.
Ha a tündér nem szól, Vick talán akkor is észrevette volna az épületet. A sok kis viskó közül elég szembetűnően emelkedik ki díszítései miatt. Ajkai széles mosolyra húzódnak, hiszen ha régen a kínálat hölgyekből is olyan volt, mint amilyen az épület kívülről, akkor kérdéses, hogy miért maradt abba az eredeti szolgáltatás.*
- Hmm... Jól néz ki.
*Ért egyet vidáman. Tekintettel az illemre kinyitja az ajtót, előre megy, majd félreáll és úgy engedi előre Noliet.*
- Pult vagy asztal?
*Kérdezni, majd a lány válaszának megfelelően halad tovább. Még a széket is kihúzza a tündérkének, s már azon gondolkozik, mit egyen. Éhesen kordul meg a gyomra.*
//Nolie//
*Igaz Vickem első sorban bűvész és mutatványos hírében áll, nem áll tőle messze a szoknya hajkurászás sem. Nem ebből áll az élete és nem is tartozik a prioritásai közé, de minden eszközt szeret megragadni, amivel mosolyt csalhat mások arcára. Kortól és nemtől függően nyilvánvalóan más eszközöket használ. Ám bordélyokban még ő maga sem fordul meg gyakran.*
- Remélem finom ételt adnak.
*Mondja végül ábrándozva, elterelve a gondolatmenetet a kurtizánokról, hiszen Noliet bizonyára nem érinti kellemesen a téma. Inkább a hely új funkciójára összpontosít, még a szegényekre sem hederít, pedig a nyomor erősen tapintható.
A továbbiakban csak némán bólogat, közben árasztja magából a nyugalmat.
Ha a tündér nem szól, Vick talán akkor is észrevette volna az épületet. A sok kis viskó közül elég szembetűnően emelkedik ki díszítései miatt. Ajkai széles mosolyra húzódnak, hiszen ha régen a kínálat hölgyekből is olyan volt, mint amilyen az épület kívülről, akkor kérdéses, hogy miért maradt abba az eredeti szolgáltatás.*
- Hmm... Jól néz ki.
*Ért egyet vidáman. Tekintettel az illemre kinyitja az ajtót, előre megy, majd félreáll és úgy engedi előre Noliet.*
- Pult vagy asztal?
*Kérdezni, majd a lány válaszának megfelelően halad tovább. Még a széket is kihúzza a tündérkének, s már azon gondolkozik, mit egyen. Éhesen kordul meg a gyomra.*
2181. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2017-06-25 14:52:51
Üzenet elküldve: 2017-06-25 14:52:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Morwon Loree Dedion//
*Igyekszik nem lemaradni Morwon akár több ölnyi lépésitől, de a magasságbeli különbségek miatt ehhez szednie kell a lábát. Míg a férfi követte őt ez nem volt probléma, hisz a szőke diktálta a tempót. Azonban most az óriás vette kezébe az irányítást, és Eawynek nincs más ötlete, így követi.
Némi gyaloglás, és lassan már szokványossá váló értetlenkedés után egy öreg, mára már igen kihalt csehóhoz érnek. Úgy tűnik a férfi sem biztos abban, hogy jó helyen vannak.
Míg útitársa benéz az épületbe, ez az úgynevezett KisMorwot keresvén ő kint várakozik, így a bent uralkodó békés kihaltságot sincs lehetősége megtapasztalnia. Helyette újból saját gondolataiba merül egy időre. A fejfájása már enyhült, sőt egy ideje a látomások sem gyötrik egyébként is zavart elméjét. Jó hatással lehetett rá, hogy másra kellett figyelni, nem saját kusza problémáira.*
-Megtaláltad akit kerestél?
*Kérdezi a nagy mamlaszt a tőle megszokott visszafogottsággal, mikor visszatér a szabad levegőre. Mint kiderül ez a bizonyos személy nincs itt, így mehetnek tovább a barakkba. A lány csak sóhajt, és mindenféle panaszkodás nélkül követi tovább a másikat. Lábai egyre inkább elfáradnak, hisz éppen csak a Pegazusban pihent pár levegővételnyit. Enni nem tudja mióta nem evett, de gyomra halk morajlással jelzi olykor, hogy nincs minden rendben.*
-Messze van a barakk, Morw?
*Igyekszik nem lemaradni Morwon akár több ölnyi lépésitől, de a magasságbeli különbségek miatt ehhez szednie kell a lábát. Míg a férfi követte őt ez nem volt probléma, hisz a szőke diktálta a tempót. Azonban most az óriás vette kezébe az irányítást, és Eawynek nincs más ötlete, így követi.
Némi gyaloglás, és lassan már szokványossá váló értetlenkedés után egy öreg, mára már igen kihalt csehóhoz érnek. Úgy tűnik a férfi sem biztos abban, hogy jó helyen vannak.
Míg útitársa benéz az épületbe, ez az úgynevezett KisMorwot keresvén ő kint várakozik, így a bent uralkodó békés kihaltságot sincs lehetősége megtapasztalnia. Helyette újból saját gondolataiba merül egy időre. A fejfájása már enyhült, sőt egy ideje a látomások sem gyötrik egyébként is zavart elméjét. Jó hatással lehetett rá, hogy másra kellett figyelni, nem saját kusza problémáira.*
-Megtaláltad akit kerestél?
*Kérdezi a nagy mamlaszt a tőle megszokott visszafogottsággal, mikor visszatér a szabad levegőre. Mint kiderül ez a bizonyos személy nincs itt, így mehetnek tovább a barakkba. A lány csak sóhajt, és mindenféle panaszkodás nélkül követi tovább a másikat. Lábai egyre inkább elfáradnak, hisz éppen csak a Pegazusban pihent pár levegővételnyit. Enni nem tudja mióta nem evett, de gyomra halk morajlással jelzi olykor, hogy nincs minden rendben.*
-Messze van a barakk, Morw?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7130-7149