Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 146 (2901. - 2920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2920. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-05 22:44:18
Üzenet elküldve: 2019-07-05 22:44:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*Igazán örül annak, hogy Mikben jó beszélgetőpartnerre talált. Annak pedig kifejezetten, hogy úgy tűnik lesz lehetősége arra, hogy abban a kompániában dolgozhasson, ahol a fiatal fiú is. A válaszon elmosolyodik.*
- Régebben szerette az öreg hajkurászni a nőket az már igaz, egy egész vagyon hagyott olykor egy-egy bordélyban.*-nevetett fel Graril és nyelt egy újabb korty sört.*
- Nem itt születtem. Egy eldugott kis faluban éltem ami a Füves puszta és az Ingoványos vidék között van. A szüleimet hamar elveszettem, mert egy rablóbanda lerohanta a falunkat. Az öreg talált rám és nevelt fel engem. Valamikor nagy kalandor lehetett, mert tőle tanultam meg a kardforgatás alapjait. Talán éppen azért akarok karavánokat őrizni, hogy hátha egyszer megtalálom azokat a gonosztevőket, akik megölték a szüleimet. Ugyanakkor remek pénzszerzési lehetőség, és tudom a tudásomat is fejleszteni, nem beszélve arról, hogy világot is láthatok eközben.*-mondja Graril mosolyogva. Bár az az igazság, hogy ebben nincs semmi mulatságos. A karavánőrzés nehéz és felelősségteljes feladat. Mégis úgy érzi, hogy ő meg tudna ezzel birkózni.*
- És te idevalósi vagy? Miért álltál kocsmárosnak?*-érdeklődik Mik kiléte felől.*
*Igazán örül annak, hogy Mikben jó beszélgetőpartnerre talált. Annak pedig kifejezetten, hogy úgy tűnik lesz lehetősége arra, hogy abban a kompániában dolgozhasson, ahol a fiatal fiú is. A válaszon elmosolyodik.*
- Régebben szerette az öreg hajkurászni a nőket az már igaz, egy egész vagyon hagyott olykor egy-egy bordélyban.*-nevetett fel Graril és nyelt egy újabb korty sört.*
- Nem itt születtem. Egy eldugott kis faluban éltem ami a Füves puszta és az Ingoványos vidék között van. A szüleimet hamar elveszettem, mert egy rablóbanda lerohanta a falunkat. Az öreg talált rám és nevelt fel engem. Valamikor nagy kalandor lehetett, mert tőle tanultam meg a kardforgatás alapjait. Talán éppen azért akarok karavánokat őrizni, hogy hátha egyszer megtalálom azokat a gonosztevőket, akik megölték a szüleimet. Ugyanakkor remek pénzszerzési lehetőség, és tudom a tudásomat is fejleszteni, nem beszélve arról, hogy világot is láthatok eközben.*-mondja Graril mosolyogva. Bár az az igazság, hogy ebben nincs semmi mulatságos. A karavánőrzés nehéz és felelősségteljes feladat. Mégis úgy érzi, hogy ő meg tudna ezzel birkózni.*
- És te idevalósi vagy? Miért álltál kocsmárosnak?*-érdeklődik Mik kiléte felől.*
2919. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-05 22:24:36
Üzenet elküldve: 2019-07-05 22:24:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Harangok nyomában//
//Chayss//
- Remek *bólint a harangok dolgára, hisz ő elmondta mire kellenek, immár a kereskedő dolga, hogy feladatra alkalmas darabok legyenek. Lyz nem merült el sosem a fémmegmunkálás rejtelmeiben, így külön örül, hogy ezt a részét leveszik a válláról.
Ugyancsak a fegyverrel is hasonlóan gondolkodik, ahhoz pedig még rajzot is biztosít, de fontosnak találja megjegyezni, hogy nem ragaszkodik a kivitelhez feltétlenül.*
- Ha kinézetre nem épp erre hajlik, *mutat az ívekre* vagy másképp kell kialakítani, számomra nem gond. Elsődleges szempont, hogy erős, strapabíró legyen, amellett legalább olyan jól tudjam íjkánt is használni, mint azt, ami csak azt tudja. Minden mást, a kovácsra bízok. *Mondjuk azért úgy gondolja, ha valaki hozzáfog egy ilyen egyedi darabhoz, annak az esztétikumára is ad majd. Ez Lyz azon magánvéleménye, amelynek nem ad hangot. Annál tényleg fontosabb, hogy mindkét funkciót maradéktalanul ellássa.*
-Öhm... és még valami. Ha csak örök pengével tudná megoldani, természetesen egy alkalmas tokot is elvárok hozzá, amitől azonnal szabadítani tudom. Legutóbb sem lett volna időm percekig bontogatni. *Békeidőben pedig ne sebezzen ha nem muszáj, ezért gondolt az elf lány kipattanó pengére, de számítania kell arra is, hogy esetleg ez nem teljesen megoldható.* Ellenben, ne ez legyen a kiindulópont, és azért nem is fizetek annyit. Ha pedig meglesz, alaposan le fogom tesztelni... *jegyzi meg a tapasztat harcosok tónusán, jegyezve, hogy sumákolásnak helye nincs, és hogy nagyon is igényes a fegyverének minden négyzetcentijére.
Az árak területén kellemesen meglepődik, tulajdonképpen. Arra mondjuk nem számított, hogy előleget is kérnek, de végül is, nem esik kétségbe miatta, pláne a hallottak után.
~Nyolcszáz egy mesterkard? Jó, hát, majdnem egy ezres...~ fut át a fején, s kicsit elégedett is, hogy bár ezer aranyra gondolt egy mesterkard áránál, végül is nem lőtt olyan nagyon mellé. Ezt viszont aligha mondaná ki hangosan is éppen egy ártárgyalás kellős közepén, inkább csak tartja a halovány mosolyt, ami eddig is jellemezte. Így hallgatja az árra vonatkozó fejtegetést.*
- Nem probléma, ha valamivel drágább, pár száz arany ilyen esetben úgy gondolom, elfogadható különbség *biztosítja a kalmárt, de persze eddig számszerű felső határt nem szabott meg. Honnan is tudhatná, mennyiben állnak meg? Azért nem szeretne úgy járni, hogy alaposan fölé lő, s azt aztán be is hajtják rajta. Hitetlen pillantással jutalmazza, hogy egyáltalán felmerül, hogy eltűnne a rendelés után, de persze, nem ismerik egymást a kalmárral, s ha előleget kér, az íráshoz Lyz maga is ragaszkodna. A fejtegetésre az asztalra támasztott kezeit kulcsolja, fölöttük fürkészi, mit is hoz ki a végén. Valahogy sehogy nem jön ki, amire Lyz számít. Sem a fele, sem a teljes összeg. Valahol a kettő közt állapodik meg.*
- Természetesen nem szeretném, hogy nyakadon maradjon a fegyver *biztosítja efelől, de persze nem tudhatja, addig vele történik-e valami, így kénytelen elfogadni a félelmét, és rutinból fakadó biztosíték iránti igényét. Míg a borostyánszín szemek várakozón pillantanak rá, ő továbbra is visszafogott kedéllyel figyeli a férfit, s maga is számol. Ha nem lő nagyon mellé, később csak töredékét kell fizetnie, ez sem rossz fordulat, csak legyen meg minden, amit kér.*
- Rendben. A többit pedig átvételkor fizetem *bólint végül. Lyz megértő, s jóhiszemű, míg rá nem szolgál az ellenkezőjére. Reméli, nem kell megkeresnie a kereskedőt, hogy önmaga hajtsa be a rendelést. Erszényét maga elé készítve várja, hogy írószerszám kerüljön elő, s papírra kerüljön az egyezség.*
- Hol kell aláírni? *billenti félre fejét, s az egyezség örömétől kezdődő csillogással szemeiben pillant az igricre. Lesz harang, lesz fegyver, lesznek nyilai. Alig várja, hogy elújságolja Pyctának.*
//Chayss//
- Remek *bólint a harangok dolgára, hisz ő elmondta mire kellenek, immár a kereskedő dolga, hogy feladatra alkalmas darabok legyenek. Lyz nem merült el sosem a fémmegmunkálás rejtelmeiben, így külön örül, hogy ezt a részét leveszik a válláról.
Ugyancsak a fegyverrel is hasonlóan gondolkodik, ahhoz pedig még rajzot is biztosít, de fontosnak találja megjegyezni, hogy nem ragaszkodik a kivitelhez feltétlenül.*
- Ha kinézetre nem épp erre hajlik, *mutat az ívekre* vagy másképp kell kialakítani, számomra nem gond. Elsődleges szempont, hogy erős, strapabíró legyen, amellett legalább olyan jól tudjam íjkánt is használni, mint azt, ami csak azt tudja. Minden mást, a kovácsra bízok. *Mondjuk azért úgy gondolja, ha valaki hozzáfog egy ilyen egyedi darabhoz, annak az esztétikumára is ad majd. Ez Lyz azon magánvéleménye, amelynek nem ad hangot. Annál tényleg fontosabb, hogy mindkét funkciót maradéktalanul ellássa.*
-Öhm... és még valami. Ha csak örök pengével tudná megoldani, természetesen egy alkalmas tokot is elvárok hozzá, amitől azonnal szabadítani tudom. Legutóbb sem lett volna időm percekig bontogatni. *Békeidőben pedig ne sebezzen ha nem muszáj, ezért gondolt az elf lány kipattanó pengére, de számítania kell arra is, hogy esetleg ez nem teljesen megoldható.* Ellenben, ne ez legyen a kiindulópont, és azért nem is fizetek annyit. Ha pedig meglesz, alaposan le fogom tesztelni... *jegyzi meg a tapasztat harcosok tónusán, jegyezve, hogy sumákolásnak helye nincs, és hogy nagyon is igényes a fegyverének minden négyzetcentijére.
Az árak területén kellemesen meglepődik, tulajdonképpen. Arra mondjuk nem számított, hogy előleget is kérnek, de végül is, nem esik kétségbe miatta, pláne a hallottak után.
~Nyolcszáz egy mesterkard? Jó, hát, majdnem egy ezres...~ fut át a fején, s kicsit elégedett is, hogy bár ezer aranyra gondolt egy mesterkard áránál, végül is nem lőtt olyan nagyon mellé. Ezt viszont aligha mondaná ki hangosan is éppen egy ártárgyalás kellős közepén, inkább csak tartja a halovány mosolyt, ami eddig is jellemezte. Így hallgatja az árra vonatkozó fejtegetést.*
- Nem probléma, ha valamivel drágább, pár száz arany ilyen esetben úgy gondolom, elfogadható különbség *biztosítja a kalmárt, de persze eddig számszerű felső határt nem szabott meg. Honnan is tudhatná, mennyiben állnak meg? Azért nem szeretne úgy járni, hogy alaposan fölé lő, s azt aztán be is hajtják rajta. Hitetlen pillantással jutalmazza, hogy egyáltalán felmerül, hogy eltűnne a rendelés után, de persze, nem ismerik egymást a kalmárral, s ha előleget kér, az íráshoz Lyz maga is ragaszkodna. A fejtegetésre az asztalra támasztott kezeit kulcsolja, fölöttük fürkészi, mit is hoz ki a végén. Valahogy sehogy nem jön ki, amire Lyz számít. Sem a fele, sem a teljes összeg. Valahol a kettő közt állapodik meg.*
- Természetesen nem szeretném, hogy nyakadon maradjon a fegyver *biztosítja efelől, de persze nem tudhatja, addig vele történik-e valami, így kénytelen elfogadni a félelmét, és rutinból fakadó biztosíték iránti igényét. Míg a borostyánszín szemek várakozón pillantanak rá, ő továbbra is visszafogott kedéllyel figyeli a férfit, s maga is számol. Ha nem lő nagyon mellé, később csak töredékét kell fizetnie, ez sem rossz fordulat, csak legyen meg minden, amit kér.*
- Rendben. A többit pedig átvételkor fizetem *bólint végül. Lyz megértő, s jóhiszemű, míg rá nem szolgál az ellenkezőjére. Reméli, nem kell megkeresnie a kereskedőt, hogy önmaga hajtsa be a rendelést. Erszényét maga elé készítve várja, hogy írószerszám kerüljön elő, s papírra kerüljön az egyezség.*
- Hol kell aláírni? *billenti félre fejét, s az egyezség örömétől kezdődő csillogással szemeiben pillant az igricre. Lesz harang, lesz fegyver, lesznek nyilai. Alig várja, hogy elújságolja Pyctának.*
2918. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-05 18:34:39
Üzenet elküldve: 2019-07-05 18:34:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Szappan és víz meg fésű//
*Arja nagyon örül a dézsának, a legjobban annak.
Miután mindent alaposan szemügyre vesz, és körbejár, meg szétnéz az erkélyen álldogálva az utcában is jobbra és balra is eltekingetve, első dolga, hogy forró vizet szerezzen odalentről a konyhából.
Mik a pultban beszélget épp egy ismeretlen férfival, a báró meg egy gyönyörű szőke elf nővel tárgyal elmélyülten az egyik asztalnál, amikor leóvakodik az ivórészbe a lépcsőn a konyhába tartva. A törpe már rég elment. ~Isanntét pedig elrángatta az a férfi... ki tudja, mikor jön vissza!~
Nem rest és felcipel két teli vödröt óvatosan a falépcsőn, de mielőtt elindul felfelé, előtte még gondosan megrakja a kemencét újra az odakészített fával, ki ne aludjon a tűz a konyhában.
Aztán fent a szobában szépen nekilát, hogy lemossa magáról a temető mocskát a dézsa mellé kikészített illatos szappannal, miután gondosan bezárja maga mögött az ajtót.
Kifésüli és megmossa a szappannal a haját is, megszárogatva a vastag, durva törülközővel, amennyire csak tudja. Eligazgatja az arca körül, de a tükörrel gondban van, mert az sajnos nincsen a szobában.
Ugyanígy a ruhával is, mint mindig: kimosni nem tudja, mert nincs amit felvegyen helyette, így csak alaposan kiszellőzteti az erkélyen, amíg mosakodik.
Aztán jobb híján újra magára húzza.
De az útileplét, azt alaposan kidörzsöli a szappannal, és kiteríti az erkélyen, hogy megszáradjon.
~Legalább megmosakodtam! De muszáj lesz kerítenem egy ruhát!~ sóhajt egy nagyot, ahogy végignéz magán, a kopottas, és feketére koszolódott kézelőfodron, a piszkos szoknyaaljon. De ahogy mindig, bizakodó: hogy majd ez is megoldódik valahogy!
Most már csak a vizet kell lecipelnie, de egy hang nélkül ezt is megoldja, mindkét facsebret leegyensúlyozva szemlesütve, csendben a lépcsőn, remélhetőleg nincsen senkinek az útjában.
Aztán a szappanos vizet, ha háborítás nélkül eljut odáig, szépen kiönti a utcára hátul, miután nekiveselkedve kireteszeli a nagy, vaskos hátsó ajtót a raktárhelyiségben, amit utána persze gondosan visszareteszel.
~Legjobb lesz, ha elmegyek a Piacra. Ott tudnék ruhát venni magamnak!~ gondolja, bár akkor az utolsó aranyait is el kell költse. ~De most már van szállásom! És a báró azt mondta, étel és ital is jár az álláshoz!~ hozza meg a döntést óvatosan magában, azzal elindul felfelé.*
*Arja nagyon örül a dézsának, a legjobban annak.
Miután mindent alaposan szemügyre vesz, és körbejár, meg szétnéz az erkélyen álldogálva az utcában is jobbra és balra is eltekingetve, első dolga, hogy forró vizet szerezzen odalentről a konyhából.
Mik a pultban beszélget épp egy ismeretlen férfival, a báró meg egy gyönyörű szőke elf nővel tárgyal elmélyülten az egyik asztalnál, amikor leóvakodik az ivórészbe a lépcsőn a konyhába tartva. A törpe már rég elment. ~Isanntét pedig elrángatta az a férfi... ki tudja, mikor jön vissza!~
Nem rest és felcipel két teli vödröt óvatosan a falépcsőn, de mielőtt elindul felfelé, előtte még gondosan megrakja a kemencét újra az odakészített fával, ki ne aludjon a tűz a konyhában.
Aztán fent a szobában szépen nekilát, hogy lemossa magáról a temető mocskát a dézsa mellé kikészített illatos szappannal, miután gondosan bezárja maga mögött az ajtót.
Kifésüli és megmossa a szappannal a haját is, megszárogatva a vastag, durva törülközővel, amennyire csak tudja. Eligazgatja az arca körül, de a tükörrel gondban van, mert az sajnos nincsen a szobában.
Ugyanígy a ruhával is, mint mindig: kimosni nem tudja, mert nincs amit felvegyen helyette, így csak alaposan kiszellőzteti az erkélyen, amíg mosakodik.
Aztán jobb híján újra magára húzza.
De az útileplét, azt alaposan kidörzsöli a szappannal, és kiteríti az erkélyen, hogy megszáradjon.
~Legalább megmosakodtam! De muszáj lesz kerítenem egy ruhát!~ sóhajt egy nagyot, ahogy végignéz magán, a kopottas, és feketére koszolódott kézelőfodron, a piszkos szoknyaaljon. De ahogy mindig, bizakodó: hogy majd ez is megoldódik valahogy!
Most már csak a vizet kell lecipelnie, de egy hang nélkül ezt is megoldja, mindkét facsebret leegyensúlyozva szemlesütve, csendben a lépcsőn, remélhetőleg nincsen senkinek az útjában.
Aztán a szappanos vizet, ha háborítás nélkül eljut odáig, szépen kiönti a utcára hátul, miután nekiveselkedve kireteszeli a nagy, vaskos hátsó ajtót a raktárhelyiségben, amit utána persze gondosan visszareteszel.
~Legjobb lesz, ha elmegyek a Piacra. Ott tudnék ruhát venni magamnak!~ gondolja, bár akkor az utolsó aranyait is el kell költse. ~De most már van szállásom! És a báró azt mondta, étel és ital is jár az álláshoz!~ hozza meg a döntést óvatosan magában, azzal elindul felfelé.*
2917. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-04 18:12:23
Üzenet elküldve: 2019-07-04 18:12:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Lluthery, Essia//
*Nem kicsit mulattatja, hogy a nő árgus szemekkel figyeli, miközben teljesen a csend kettejük között, az arcán pedig még mindig azaz idegesítő mosoly fityeg. Megvárja míg Essia elkezd enni, majd nekilát ő is a saját tányérjának. Úgy dönt, enni azért hagyja a nőt, nem fog közben se idegesítő pofákat vágni, se viccesen csiklandós pontokat keresni rajta. Egyszerűen csak próbál kis cafatokra szaggatni és a szájához mért adagokat a kanalára tenni, ugyanis ő is éhes, de hölgy társaságban foggal mégse tépheti a húst, nem lenne illő. ~Eeyr verje meg azt, aki kitalálta, hogy mazsolával kell ezt a vacakot főzni!~ Persze kiköpni már csak nem köpi, hogy nézne az ki, csak komoly arccal küzd a végsőkig. Miután sikeresed győzedelmeskedett, megtörli a száját, majd a borért nyúl, hogy diadalittasan legurítsa a maradékot.*
-Ki-Kisasszony! *Fordul oda, amint úgy látja, hogy már a nő is végzett a saját adagjával vagy már csak piszkálgatja az ételt.*
-Mi a te-terve az este hátra lévő részére? Pe-Pe-Persze azt nem akarnám, hogy egy nő ilyen ké-késői órán egyedül bolyongjon az utcákon. Megmondom őszintén, én itt szá-szándékozom tölteni az éjszakát. *Emeli meg a két kezét, hogy a nő kacsójáért nyúljon, közben igen ártatlan arcot és merő sajnálatot tükrözve, kivert kutya szemekkel odavágva neki körítésnek. Majd körbenéz, neki teljesen megfelel a hely, de lát némi esélyt, igen csekélyt, hogy Essia talán csupán ennyit remélt a dologtól, a most feláll és hazasétál. Reméli, hogy a tanult erőfeszítés elég, hogy a biztonság kellemes ölelésébe zárja a nőt és egy fényes páncélú lovag képében jelenjen meg a képzeletében. Nem tartja azt se kizártnak, hogy valamelyik közeli háznak csúfolt épületben húzza meg magát, így sejti, hogy ha felajánlást tesz, az nem fog süket fülekre találni.*
*Nem kicsit mulattatja, hogy a nő árgus szemekkel figyeli, miközben teljesen a csend kettejük között, az arcán pedig még mindig azaz idegesítő mosoly fityeg. Megvárja míg Essia elkezd enni, majd nekilát ő is a saját tányérjának. Úgy dönt, enni azért hagyja a nőt, nem fog közben se idegesítő pofákat vágni, se viccesen csiklandós pontokat keresni rajta. Egyszerűen csak próbál kis cafatokra szaggatni és a szájához mért adagokat a kanalára tenni, ugyanis ő is éhes, de hölgy társaságban foggal mégse tépheti a húst, nem lenne illő. ~Eeyr verje meg azt, aki kitalálta, hogy mazsolával kell ezt a vacakot főzni!~ Persze kiköpni már csak nem köpi, hogy nézne az ki, csak komoly arccal küzd a végsőkig. Miután sikeresed győzedelmeskedett, megtörli a száját, majd a borért nyúl, hogy diadalittasan legurítsa a maradékot.*
-Ki-Kisasszony! *Fordul oda, amint úgy látja, hogy már a nő is végzett a saját adagjával vagy már csak piszkálgatja az ételt.*
-Mi a te-terve az este hátra lévő részére? Pe-Pe-Persze azt nem akarnám, hogy egy nő ilyen ké-késői órán egyedül bolyongjon az utcákon. Megmondom őszintén, én itt szá-szándékozom tölteni az éjszakát. *Emeli meg a két kezét, hogy a nő kacsójáért nyúljon, közben igen ártatlan arcot és merő sajnálatot tükrözve, kivert kutya szemekkel odavágva neki körítésnek. Majd körbenéz, neki teljesen megfelel a hely, de lát némi esélyt, igen csekélyt, hogy Essia talán csupán ennyit remélt a dologtól, a most feláll és hazasétál. Reméli, hogy a tanult erőfeszítés elég, hogy a biztonság kellemes ölelésébe zárja a nőt és egy fényes páncélú lovag képében jelenjen meg a képzeletében. Nem tartja azt se kizártnak, hogy valamelyik közeli háznak csúfolt épületben húzza meg magát, így sejti, hogy ha felajánlást tesz, az nem fog süket fülekre találni.*
2916. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-04 08:42:59
Üzenet elküldve: 2019-07-04 08:42:59
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*Graril elégedettnek tűnik, legalábbis Miknek ez jön le a férfi reakcióiból. A kereskedőház szépen gyarapodik, egyre többen vannak és beindulni látszik az üzlet is. Nem csak a Pinty, mint fogadó, de a kereskedés is. Volt ma már itt törpe bányász, most az a csinos elf lány, egy kalandor és most Graril, aki védelmi feladatokat szeretne ellátni a WAK égisze alatt. A bárónak nem lesz oka panaszra.
A férfi kérdésére szélesen elmosolyodik.*
- A fogadót nemrég nyitották meg. Korábban a thargok működtették, akkor volt itt bordély, de a wegtoreni nem akar újra erre az útra lépni. *Magyarázza a lányok hiányát.*
- Azt hiszem, az öreg barátodnak nem tudsz majd jó hírekkel szolgálni. *Mosolyog szélesen a vén kujon kérésére.*
- Amúgy artheniori vagy? Vagy másik városból jöttél? *Kérdi érdeklődve, mert úgy tűnik, a báró tárgyalása hosszabbra nyúlik a megszokottnál. Mondjuk azzal az elf lánnyal ő is szívesen sokáig beszélgetne. Közben szétnéz, hogy a párocska jól érzi-e magát és Ysanee végzett-e már az étellel, hogy elhozhassa előle a tányért.*
- És miért akarsz karavánok mellett őrködni? Az mondják, az veszélyes is lehet. Persze nem az üzletet szeretném rontani, csak érdekel. *Kérdez rá, mert sosem értette, miért teszi ki valaki mások javainak védelmében magát veszélyeknek. Most alkalma nyílik ennek kiderítésére.*
*Graril elégedettnek tűnik, legalábbis Miknek ez jön le a férfi reakcióiból. A kereskedőház szépen gyarapodik, egyre többen vannak és beindulni látszik az üzlet is. Nem csak a Pinty, mint fogadó, de a kereskedés is. Volt ma már itt törpe bányász, most az a csinos elf lány, egy kalandor és most Graril, aki védelmi feladatokat szeretne ellátni a WAK égisze alatt. A bárónak nem lesz oka panaszra.
A férfi kérdésére szélesen elmosolyodik.*
- A fogadót nemrég nyitották meg. Korábban a thargok működtették, akkor volt itt bordély, de a wegtoreni nem akar újra erre az útra lépni. *Magyarázza a lányok hiányát.*
- Azt hiszem, az öreg barátodnak nem tudsz majd jó hírekkel szolgálni. *Mosolyog szélesen a vén kujon kérésére.*
- Amúgy artheniori vagy? Vagy másik városból jöttél? *Kérdi érdeklődve, mert úgy tűnik, a báró tárgyalása hosszabbra nyúlik a megszokottnál. Mondjuk azzal az elf lánnyal ő is szívesen sokáig beszélgetne. Közben szétnéz, hogy a párocska jól érzi-e magát és Ysanee végzett-e már az étellel, hogy elhozhassa előle a tányért.*
- És miért akarsz karavánok mellett őrködni? Az mondják, az veszélyes is lehet. Persze nem az üzletet szeretném rontani, csak érdekel. *Kérdez rá, mert sosem értette, miért teszi ki valaki mások javainak védelmében magát veszélyeknek. Most alkalma nyílik ennek kiderítésére.*
2915. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-04 08:29:35
Üzenet elküldve: 2019-07-04 08:29:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Harangok nyomában//
//Lyzendra//
- Értem. Mindenképpen kikérem majd a kovács véleményét a témában és a lehető legalkalmasabb harang beszerzése mellett döntünk. *Válaszolja mosolyogva. Neki aztán tejesen mindegy, lesz-e nyelve vagy valami ütővel kell megszólaltatni, de az efféle figyelmesség általában pozitívan befolyásolja az üzletkötést.*
- A kereskedőháznak megvannak az eszközei, csak a szállításnak vannak költségei, amelyeket beleépítünk az árba. Remélem, ez nem jelent problémát. *Magyarázza a szállítás problematikáját, nehogy később legyen probléma ebből. De úgy tűnik, hogy egyre gondolnak, mert Lyzendra is a szállítás költségével terhelt ár mellett voksol.
Az íj szépségében is egyetértenek, az már másik kérdés, hogy a legyártása lehetséges-e. Az íjak sérülékeny fegyverek, nem tudja, hogy alkalmasak-e olyasmire, amelyekre az elf lány szeretné használni vagy csak egy csinos kiegészítő lesz majd a fegyver végein a penge. De ezt nem is az ő tiszte eldönteni, majd a kovács, amelyik elkészíti, megmondja, lehetséges vagy lehetetlen dolgot akar elvárni tőle.
A rajz az övé lehet, amit kedves mosollyal köszön meg. Jobb és persze sokkal könnyebb lesz elmagyaráznia így a mesternek, hogy mit is szeretne tőle kérni valójában.*
- Mindent meg fogok tenni ennek érdekében. *Hajtja meg enyhén magát ültében.
Végül rátérnek az ár kérdésére, Lyzendra látszólag tisztában van a fegyverének árával, bár az igricben felmerül némi kétely. A mesterkardok elkészítése már-már tradíció, egykor, ha jók az információi, Artheniorban is élt egy mesterkovács, aki kovácsolt belőlük, de aztán különös körülmények között eltűnt az egész családjával együtt. Ám ettől függetlenül a kardok előállítására már van "recept", míg egy ilyen különleges íj elkészítésére talán még sosem került sor.*
- Egy kereskedő dolga, hogy a vásárló elégedett legyen mind az áruval, mind az árral. *Kezd bele elgondolkodva.*
- Egy ilyen íj megkovácsolása, különlegessége okán, meglehet, több aranyba kerül majd, mit egy mesterkard, hisz valójában egy "új" fegyvert kell megalkotnia a mesternek, de természetesen figyelembe fogom venni az igényeidet és ennek megfelelően állítom be az árat. Viszont. *Húzza el kelletlenül a száját, mert láthatóan még érzékenyebb téma kerül most szóba.*
- A szóbeli szerződés semmilyen biztonságot nem ad számomra, nem gondolom, hogy így történne, de ha most egy holdhónap alatt legyártatom a fegyvert és a harangokat és ne adja Teysus, de te eltűnsz, itt maradok egy különleges, csak számodra értékes fegyverrel és kilenc haranggal, amelyet a városban igen nehezen tudnék értékesíteni. És mivel a kereskedőház aranyai már benne állnak, így eladásukig veszteséget termelnek csak számomra. *Kijön belőle a véresszájú kereskedő, de ezen a terepen a legjobb.*
- Mindkettőnk biztonsága érdekében szükség lesz némi letétre, amely az átvétel elmaradása esetén enyhíti a veszteségem, de az üzlet elmaradása esetén, hisz nem tudhatjuk, találok-e erre megfelelő kovácsot, visszajár neked. Remélem, megérted és elfogadod érveim. *Mosolyog bocsánatkérően, lapos pillantással nézve az asztal túloldalán ülő elfre.*
- Egy mesterkard ára nyolcszáz arany körül mozog békeidőben, a kilenc harang árát nevezzük meg négyszáz-ötszáz aranyban. *Gondolkodik hangosan, de így legalább majd Lyzendra is érti, milyen képlet alapján határozza meg a letét mértékét.*
- Legyen kilencszáz arany az összeg, amelyet a kereskedőház letétként elkér és amelyről, beleegyezésed esetén, írásos szerződést is készítünk. *Mondja ki a lehetségesen járható utat.*
- Megfelel az összeg? *Fordulnak a sárga ragadozószemek az elf smaragdjai felé.*
//Lyzendra//
- Értem. Mindenképpen kikérem majd a kovács véleményét a témában és a lehető legalkalmasabb harang beszerzése mellett döntünk. *Válaszolja mosolyogva. Neki aztán tejesen mindegy, lesz-e nyelve vagy valami ütővel kell megszólaltatni, de az efféle figyelmesség általában pozitívan befolyásolja az üzletkötést.*
- A kereskedőháznak megvannak az eszközei, csak a szállításnak vannak költségei, amelyeket beleépítünk az árba. Remélem, ez nem jelent problémát. *Magyarázza a szállítás problematikáját, nehogy később legyen probléma ebből. De úgy tűnik, hogy egyre gondolnak, mert Lyzendra is a szállítás költségével terhelt ár mellett voksol.
Az íj szépségében is egyetértenek, az már másik kérdés, hogy a legyártása lehetséges-e. Az íjak sérülékeny fegyverek, nem tudja, hogy alkalmasak-e olyasmire, amelyekre az elf lány szeretné használni vagy csak egy csinos kiegészítő lesz majd a fegyver végein a penge. De ezt nem is az ő tiszte eldönteni, majd a kovács, amelyik elkészíti, megmondja, lehetséges vagy lehetetlen dolgot akar elvárni tőle.
A rajz az övé lehet, amit kedves mosollyal köszön meg. Jobb és persze sokkal könnyebb lesz elmagyaráznia így a mesternek, hogy mit is szeretne tőle kérni valójában.*
- Mindent meg fogok tenni ennek érdekében. *Hajtja meg enyhén magát ültében.
Végül rátérnek az ár kérdésére, Lyzendra látszólag tisztában van a fegyverének árával, bár az igricben felmerül némi kétely. A mesterkardok elkészítése már-már tradíció, egykor, ha jók az információi, Artheniorban is élt egy mesterkovács, aki kovácsolt belőlük, de aztán különös körülmények között eltűnt az egész családjával együtt. Ám ettől függetlenül a kardok előállítására már van "recept", míg egy ilyen különleges íj elkészítésére talán még sosem került sor.*
- Egy kereskedő dolga, hogy a vásárló elégedett legyen mind az áruval, mind az árral. *Kezd bele elgondolkodva.*
- Egy ilyen íj megkovácsolása, különlegessége okán, meglehet, több aranyba kerül majd, mit egy mesterkard, hisz valójában egy "új" fegyvert kell megalkotnia a mesternek, de természetesen figyelembe fogom venni az igényeidet és ennek megfelelően állítom be az árat. Viszont. *Húzza el kelletlenül a száját, mert láthatóan még érzékenyebb téma kerül most szóba.*
- A szóbeli szerződés semmilyen biztonságot nem ad számomra, nem gondolom, hogy így történne, de ha most egy holdhónap alatt legyártatom a fegyvert és a harangokat és ne adja Teysus, de te eltűnsz, itt maradok egy különleges, csak számodra értékes fegyverrel és kilenc haranggal, amelyet a városban igen nehezen tudnék értékesíteni. És mivel a kereskedőház aranyai már benne állnak, így eladásukig veszteséget termelnek csak számomra. *Kijön belőle a véresszájú kereskedő, de ezen a terepen a legjobb.*
- Mindkettőnk biztonsága érdekében szükség lesz némi letétre, amely az átvétel elmaradása esetén enyhíti a veszteségem, de az üzlet elmaradása esetén, hisz nem tudhatjuk, találok-e erre megfelelő kovácsot, visszajár neked. Remélem, megérted és elfogadod érveim. *Mosolyog bocsánatkérően, lapos pillantással nézve az asztal túloldalán ülő elfre.*
- Egy mesterkard ára nyolcszáz arany körül mozog békeidőben, a kilenc harang árát nevezzük meg négyszáz-ötszáz aranyban. *Gondolkodik hangosan, de így legalább majd Lyzendra is érti, milyen képlet alapján határozza meg a letét mértékét.*
- Legyen kilencszáz arany az összeg, amelyet a kereskedőház letétként elkér és amelyről, beleegyezésed esetén, írásos szerződést is készítünk. *Mondja ki a lehetségesen járható utat.*
- Megfelel az összeg? *Fordulnak a sárga ragadozószemek az elf smaragdjai felé.*
2914. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-03 18:56:12
Üzenet elküldve: 2019-07-03 18:56:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Lluthery, Essia//
*Nem igazán örül a másik szótlanságának, bár az arca sokat elárul, de a szavak ennél sokkal többet tudnak mondani a lánynak. Egy-egy hanglejtés, vagy egy megfogalmazás sokkal többet tud neki mondani, mint a szem csillogása vagy a száj rezdülése. Bár a kacsintás elég árulkodó, hogy mi a célja, és arról is, hogy miként akarja ezt elérni.
Mindeközben megérkezik a várva várt vacsora is, amihez tisztelet tudóan nem lát neki, hiszen a férfi rendelte meg, így az udvariasság megkívánja, hogy átadja az első falat lehetőségét. Kissé elbizonytalanodik, amikor a férfi kinyújtja a kezét felé, mivel semmi nem jut eszébe hirtelen ami miatt erre a cselekednek értelmet adhat. Amikor a férfi a kezébe adja a villát, megérti a célt, de az indok még mindig ködös számára. Viszont az éhség indokánál fogva nem ellenkezik, hanem azonnal nekilát az ínycsiklandozó ételnek. Csak az udvari etiketthez való vasfegyelmet elváró neveltetése akadályozza, hogy egyszerűen magába tömje az ételt. Sőt a koncentrációját is sikerül megosztania annyira, hogy miközben eszik, bár nem szólal meg tele szájjal, de figyeli miként cselekszik a férfi, próbálja elkapni az árulkodó rezzenéseket, amivel többet olvashat ki belőle és a céljaiból.*
*Nem igazán örül a másik szótlanságának, bár az arca sokat elárul, de a szavak ennél sokkal többet tudnak mondani a lánynak. Egy-egy hanglejtés, vagy egy megfogalmazás sokkal többet tud neki mondani, mint a szem csillogása vagy a száj rezdülése. Bár a kacsintás elég árulkodó, hogy mi a célja, és arról is, hogy miként akarja ezt elérni.
Mindeközben megérkezik a várva várt vacsora is, amihez tisztelet tudóan nem lát neki, hiszen a férfi rendelte meg, így az udvariasság megkívánja, hogy átadja az első falat lehetőségét. Kissé elbizonytalanodik, amikor a férfi kinyújtja a kezét felé, mivel semmi nem jut eszébe hirtelen ami miatt erre a cselekednek értelmet adhat. Amikor a férfi a kezébe adja a villát, megérti a célt, de az indok még mindig ködös számára. Viszont az éhség indokánál fogva nem ellenkezik, hanem azonnal nekilát az ínycsiklandozó ételnek. Csak az udvari etiketthez való vasfegyelmet elváró neveltetése akadályozza, hogy egyszerűen magába tömje az ételt. Sőt a koncentrációját is sikerül megosztania annyira, hogy miközben eszik, bár nem szólal meg tele szájjal, de figyeli miként cselekszik a férfi, próbálja elkapni az árulkodó rezzenéseket, amivel többet olvashat ki belőle és a céljaiból.*
2913. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-03 00:43:33
Üzenet elküldve: 2019-07-03 00:43:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*Úgy tűnik valóban jó helyen jár, hiszen úgy néz ki szüksége lesz itt az ő szolgálataira. Az is kiderül számára, hogy a főnök egy báró, tehát nemesember. Grarilnak majd kétszer is jól meg kell gondolnia, hogy mit és milyen hangnemben kell majd mondania leendő munkaadója felé. Nem azért, mintha faragatlan alak lenne, hanem azért mert ezek a kékvérűek nem mindig tűrik el a kendőzetlen igazságot, vagy ha igen akkor csak módjával, adagolva. Bár lehet, hogy Cha'yss báró úr egyáltalán nem ilyen fajta. Nem sokat tud a nemesekről. Mindenesetre az biztató, hogy van munka a számára, amit elvégezhet.
Mik még azt is elárulja, hogy a báró mindenféle alap áruval kereskedik, bár Grarilt az sem érdekli ha szörnyetegeket kell szállítani, ha jól meg van fizetve. Ugyanakkor a folyami hajókázás számára nagyon jó lenne. Eddig csak halászhajón utazott, és dolgozott gyerekként. Ez valamelyest nosztalgikus érzésekkel tölti el a szívét.*
- És itt, hogy megy az üzlet? Egy falumban élő öregember mesélt arról, hogy amikor itt járt voltak lányok is akik szórakoztatták. Amikor idejöttem a lelkemre kötötte, hogy kérdezzem meg, hogy vannak az itt dolgozó lányok.*-szól a férfi és nagyot nyel a korsójából.*
*Úgy tűnik valóban jó helyen jár, hiszen úgy néz ki szüksége lesz itt az ő szolgálataira. Az is kiderül számára, hogy a főnök egy báró, tehát nemesember. Grarilnak majd kétszer is jól meg kell gondolnia, hogy mit és milyen hangnemben kell majd mondania leendő munkaadója felé. Nem azért, mintha faragatlan alak lenne, hanem azért mert ezek a kékvérűek nem mindig tűrik el a kendőzetlen igazságot, vagy ha igen akkor csak módjával, adagolva. Bár lehet, hogy Cha'yss báró úr egyáltalán nem ilyen fajta. Nem sokat tud a nemesekről. Mindenesetre az biztató, hogy van munka a számára, amit elvégezhet.
Mik még azt is elárulja, hogy a báró mindenféle alap áruval kereskedik, bár Grarilt az sem érdekli ha szörnyetegeket kell szállítani, ha jól meg van fizetve. Ugyanakkor a folyami hajókázás számára nagyon jó lenne. Eddig csak halászhajón utazott, és dolgozott gyerekként. Ez valamelyest nosztalgikus érzésekkel tölti el a szívét.*
- És itt, hogy megy az üzlet? Egy falumban élő öregember mesélt arról, hogy amikor itt járt voltak lányok is akik szórakoztatták. Amikor idejöttem a lelkemre kötötte, hogy kérdezzem meg, hogy vannak az itt dolgozó lányok.*-szól a férfi és nagyot nyel a korsójából.*
2912. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-02 22:43:00
Üzenet elküldve: 2019-07-02 22:43:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Harangok nyomában//
//Chayss//
- Lehet nyelve a harangoknak. Ilyen részletekre nem tértünk ki, amikor döntöttünk róluk. *Ha őszinte kar lenni, számára ez részletkérdés, a lényeg a hangjukban van, nem milyenségükben. Meglehetősen gyakorlatiasan gondolkodik ebben az esetben. A szállítással kapcsolatban pedig hasonlóképpen.*
- Ha nincs kapacitásod elhozni a harangokat, elegendő egy futár is. Vannak szekereink és alkalmas társaim, akikre rá merem bízni a szállítást. *Nem fukarkodni szeretne, csupán elsődlegesnek tartja, hogy meglegyen amit kér, a szállítást már akár ő is megoldja.*
- Viszont gyorsabb, ha magad szállíttatod, és az volna a fontosabb. Olyan árat szeretnék kapni, amiben a szállítás is benne van, ha lehet.
*Ilyen esetben pedig nem szereti a meglepetéseket, és a később felmerülő nem várt kiadásokat. Pláne, ha nem csak a saját kontójára tárgyal.
Aztán pedig a fegyverre is sor kerül, és abban az egyszer-egyszer elcsípett pillanatban úgy véli, Chayss le van nyűgözve a fegyvertől. Persze, melyik férfi ne alélna egy pompás íj vagy bárminemű különleges fegyver láttán. Meglehetősen keveseket tudna felsorolni.*
- Szerintem is az. *Smaragd fényekkel izzik, ahogy a becses fegyverről beszél, hát ha még belegondol, hogyan tudná lemetszeni vele azt az agancsost. Fel sem tűnik neki, hogy Chayss kicsit gyönyörködik benne, és vágyott fegyverének előadásában. Eeyr adná, hogy ne kelljen használni, de kétli, hogy Satheret annyiban hagyná, vereséggel. Lyz legalábbis úgy hiszi, nem szabadulnak ennyivel.
Komoly kifejezéssel bólint, amikor Chayss a rajzot kérné.*
- Természetesen a tiéd. Cserébe a valós mását hozd el *Húzza ajkát halovány mosolyra.*
- Úgy hallottam egy vándortól, *emlékszik vissza arra a kalaposra, akit almával dobott kupán, vagy csak majdnem, de hát ki emlékszik már a részletekre.* Rothgaar mester a thargoknál legalább olyan jó kovács, már ha arteniorban nem maradt egy sem. Én magam nem ismerem őt, de arról a területről hozott különleges páncélt az egyik társam is. Gondolom, hogy ez sem lenne neki kihívás, már ami az anyagot illeti. *Lyz nem mondja, hogy a thargoktól kéri a fegyvert, de nem szeretne tripla annyit fizetni, mert Lanawin másik végében kutatnak holmi kovácsok után. A pazarolt időről nem is beszélve.*
- Az íjam és a vesszők egy mesterkard árát legalább megérik számomra. *Hangja komolyan cseng, és nem azon van a hangsúly természetesen, hogy ki állja, hanem hogy kinek éri meg. Úgy sejti, nemigen lesz alatta az íj már csak önmagában sem, Lyz pedig mindenképp szeretné így ezt csak hozzávetőleg határozza meg.*
- Ha többe kerülne, részemről pár száz arany még belefér. *Biztosítja a férfit, de azt nem szeretné, ha vissza is élne vele. Elég intelligensnek tűnik a kalmár ahhoz, hogy Lyz számítása szerint ne akarja átverni őket, már csak a jövőbeni rendelések reményében sem. Bár nyilvánvaló, ha csúsztatáson kapja, nem csak az üzletet vesztheti.
Hogy a fegyver vajon abból az anyagból lesz-e, hát nem lesz nehéz kiderítenie, mivel Pycta páncélja is különleges, így az összehasonlítás valószínűleg hamar megadja majd a választ. Efelől teljesen nyugodt.*
//Chayss//
- Lehet nyelve a harangoknak. Ilyen részletekre nem tértünk ki, amikor döntöttünk róluk. *Ha őszinte kar lenni, számára ez részletkérdés, a lényeg a hangjukban van, nem milyenségükben. Meglehetősen gyakorlatiasan gondolkodik ebben az esetben. A szállítással kapcsolatban pedig hasonlóképpen.*
- Ha nincs kapacitásod elhozni a harangokat, elegendő egy futár is. Vannak szekereink és alkalmas társaim, akikre rá merem bízni a szállítást. *Nem fukarkodni szeretne, csupán elsődlegesnek tartja, hogy meglegyen amit kér, a szállítást már akár ő is megoldja.*
- Viszont gyorsabb, ha magad szállíttatod, és az volna a fontosabb. Olyan árat szeretnék kapni, amiben a szállítás is benne van, ha lehet.
*Ilyen esetben pedig nem szereti a meglepetéseket, és a később felmerülő nem várt kiadásokat. Pláne, ha nem csak a saját kontójára tárgyal.
Aztán pedig a fegyverre is sor kerül, és abban az egyszer-egyszer elcsípett pillanatban úgy véli, Chayss le van nyűgözve a fegyvertől. Persze, melyik férfi ne alélna egy pompás íj vagy bárminemű különleges fegyver láttán. Meglehetősen keveseket tudna felsorolni.*
- Szerintem is az. *Smaragd fényekkel izzik, ahogy a becses fegyverről beszél, hát ha még belegondol, hogyan tudná lemetszeni vele azt az agancsost. Fel sem tűnik neki, hogy Chayss kicsit gyönyörködik benne, és vágyott fegyverének előadásában. Eeyr adná, hogy ne kelljen használni, de kétli, hogy Satheret annyiban hagyná, vereséggel. Lyz legalábbis úgy hiszi, nem szabadulnak ennyivel.
Komoly kifejezéssel bólint, amikor Chayss a rajzot kérné.*
- Természetesen a tiéd. Cserébe a valós mását hozd el *Húzza ajkát halovány mosolyra.*
- Úgy hallottam egy vándortól, *emlékszik vissza arra a kalaposra, akit almával dobott kupán, vagy csak majdnem, de hát ki emlékszik már a részletekre.* Rothgaar mester a thargoknál legalább olyan jó kovács, már ha arteniorban nem maradt egy sem. Én magam nem ismerem őt, de arról a területről hozott különleges páncélt az egyik társam is. Gondolom, hogy ez sem lenne neki kihívás, már ami az anyagot illeti. *Lyz nem mondja, hogy a thargoktól kéri a fegyvert, de nem szeretne tripla annyit fizetni, mert Lanawin másik végében kutatnak holmi kovácsok után. A pazarolt időről nem is beszélve.*
- Az íjam és a vesszők egy mesterkard árát legalább megérik számomra. *Hangja komolyan cseng, és nem azon van a hangsúly természetesen, hogy ki állja, hanem hogy kinek éri meg. Úgy sejti, nemigen lesz alatta az íj már csak önmagában sem, Lyz pedig mindenképp szeretné így ezt csak hozzávetőleg határozza meg.*
- Ha többe kerülne, részemről pár száz arany még belefér. *Biztosítja a férfit, de azt nem szeretné, ha vissza is élne vele. Elég intelligensnek tűnik a kalmár ahhoz, hogy Lyz számítása szerint ne akarja átverni őket, már csak a jövőbeni rendelések reményében sem. Bár nyilvánvaló, ha csúsztatáson kapja, nem csak az üzletet vesztheti.
Hogy a fegyver vajon abból az anyagból lesz-e, hát nem lesz nehéz kiderítenie, mivel Pycta páncélja is különleges, így az összehasonlítás valószínűleg hamar megadja majd a választ. Efelől teljesen nyugodt.*
2911. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-02 20:09:18
Üzenet elküldve: 2019-07-02 20:09:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*Örül, hogy sikerül megtalálnia elsőre a hangnemet a betérő fiatal, furcsa tekintetű férfivel és tolakodásnak sem veszi a csapos kérdését. Végül is nem valami idegennek számol be a céljairól, hanem a főnök egyik emberének.
Kiderül, hogy nem Arja volt az egyetlen, aki a hirdetésre érkezett, mert bár a fiatal lány nem volt annyira közlékeny, mint Graril, de a pulttól hallott pár szót, amely erre engedett következtetni.*
- Értem. *Konstatálja a férfi ittlétének okát és elmosolyodik.*
- Jó helyen jársz, a báró tényleg keres ilyen embereket. *Erősíti meg benne jelenlétének jogosságát.
Az elkerekedő szemekre nem mond semmit, lehet, hogy meglepő Graril számára, hogy meghívta egy körre, de ő tényleg ilyen barátságos és mivel a férfi munkaügyben érkezett, a báró is biztosan nem fog megharagudni érte.*
- Mivel nem? *Kérdez vissza tréfálkozva.*
- Egyelőre még építgeti a profilját, de eddig láttam élelmiszert, állatot, mindenfélét. Szerintem azzal kereskedik, amire igény van. *Szűkíti azért a túl széles lehetőségeket.*
- Karavánról egyelőre nem tudok, de van egy hajójuk, amivel a folyón kereskednek a tharg piaccal. Mivel nemrég telepedtek le, így szerintem még minden alakulóban van. *Vallja be a pultra téve kezeit és szétnéz a fogadóban. Ha mindenki rendben van, akkor visszafordul Graril felé.*
*Örül, hogy sikerül megtalálnia elsőre a hangnemet a betérő fiatal, furcsa tekintetű férfivel és tolakodásnak sem veszi a csapos kérdését. Végül is nem valami idegennek számol be a céljairól, hanem a főnök egyik emberének.
Kiderül, hogy nem Arja volt az egyetlen, aki a hirdetésre érkezett, mert bár a fiatal lány nem volt annyira közlékeny, mint Graril, de a pulttól hallott pár szót, amely erre engedett következtetni.*
- Értem. *Konstatálja a férfi ittlétének okát és elmosolyodik.*
- Jó helyen jársz, a báró tényleg keres ilyen embereket. *Erősíti meg benne jelenlétének jogosságát.
Az elkerekedő szemekre nem mond semmit, lehet, hogy meglepő Graril számára, hogy meghívta egy körre, de ő tényleg ilyen barátságos és mivel a férfi munkaügyben érkezett, a báró is biztosan nem fog megharagudni érte.*
- Mivel nem? *Kérdez vissza tréfálkozva.*
- Egyelőre még építgeti a profilját, de eddig láttam élelmiszert, állatot, mindenfélét. Szerintem azzal kereskedik, amire igény van. *Szűkíti azért a túl széles lehetőségeket.*
- Karavánról egyelőre nem tudok, de van egy hajójuk, amivel a folyón kereskednek a tharg piaccal. Mivel nemrég telepedtek le, így szerintem még minden alakulóban van. *Vallja be a pultra téve kezeit és szétnéz a fogadóban. Ha mindenki rendben van, akkor visszafordul Graril felé.*
2910. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-02 13:55:38
Üzenet elküldve: 2019-07-02 13:55:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*Graril nem veszi kioktatásnak a fiatal fiú szavait. A nyelvtörők nem tartoznak az erősségei közé. Sőt inkább örül annak, hogy hallotta a nevet, így meg tudja jegyezni, mert ha meg kell szólítania akkor legalább nem kell szégyenkeznie azon, hogy nem tudja kiejteni a nevét.*
- Igen, Cha'yss úr. Ez a neve!*-konstatálja a dolgot Graril. A fiú érdeklődése egyáltalán nem tolakodó, hiszen a főnököket minden apró dologgal nem szabad megzavarni.*
- Úgy hallottam, hogy a főnök embereket keres, kardforgatókat karavánok őrzésére, vagy a készletek védelmére. Szeretnék én is csatlakozni!*-mondja a férfi. Bár nem kifejezetten egy fegyvermester, de egész jól elboldogul a kardjával, meg egy ilyen karavánt általában nem egy ember véd egyedül, hanem egy egész csapat. Szóval ha jól össze tudnak dolgozni, akkor semmi baja nem eshet, és még biztos fizetést is kap. Ugyanakkor lehetőséget kap a fejlődésre, hogy kipróbálja magát, és különböző tapasztalatokat szerezzen.
A pultos meghívására, kicsit elkerekedik a szeme. Nincs igazán hozzászokva, hogy valaki egy italt fizet neki. Mindenesetre ismeri az illemet ezért elfogadja a sört. Nyel belőle egy hatalmasat, majd letörli a habot a szája széléről.*
-Köszönöm barátom! Ez most nagyon jól esett!*- mondta Graril.*
- És mond csak Mik, mivel kereskedik Cha'yss úr, van amit állandóan rendel, vagy mindig más és más áru van terítéken?*-érdeklődik a kardforgató.*
*Graril nem veszi kioktatásnak a fiatal fiú szavait. A nyelvtörők nem tartoznak az erősségei közé. Sőt inkább örül annak, hogy hallotta a nevet, így meg tudja jegyezni, mert ha meg kell szólítania akkor legalább nem kell szégyenkeznie azon, hogy nem tudja kiejteni a nevét.*
- Igen, Cha'yss úr. Ez a neve!*-konstatálja a dolgot Graril. A fiú érdeklődése egyáltalán nem tolakodó, hiszen a főnököket minden apró dologgal nem szabad megzavarni.*
- Úgy hallottam, hogy a főnök embereket keres, kardforgatókat karavánok őrzésére, vagy a készletek védelmére. Szeretnék én is csatlakozni!*-mondja a férfi. Bár nem kifejezetten egy fegyvermester, de egész jól elboldogul a kardjával, meg egy ilyen karavánt általában nem egy ember véd egyedül, hanem egy egész csapat. Szóval ha jól össze tudnak dolgozni, akkor semmi baja nem eshet, és még biztos fizetést is kap. Ugyanakkor lehetőséget kap a fejlődésre, hogy kipróbálja magát, és különböző tapasztalatokat szerezzen.
A pultos meghívására, kicsit elkerekedik a szeme. Nincs igazán hozzászokva, hogy valaki egy italt fizet neki. Mindenesetre ismeri az illemet ezért elfogadja a sört. Nyel belőle egy hatalmasat, majd letörli a habot a szája széléről.*
-Köszönöm barátom! Ez most nagyon jól esett!*- mondta Graril.*
- És mond csak Mik, mivel kereskedik Cha'yss úr, van amit állandóan rendel, vagy mindig más és más áru van terítéken?*-érdeklődik a kardforgató.*
2909. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-02 11:34:21
Üzenet elküldve: 2019-07-02 11:34:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Harangok nyomában//
//Lyzendra//
*A vevők szeretik, ha a kereskedő csak velük foglalkozik. A profizmus, nem csak annak a látszatának fenntartása komoly hozzáállást igényel és abban nincs hiány az igricben. Bár roppant előítéletes és nehéz eset, az üzletben éppen azt nyújtja a vásárlóinak, amit elvárnak tőle.
Némán köszöni meg Miknek a bort, majd megvárja, míg távozik az asztaltól, csak azután folytatja a tárgyalást.*
- Biztos vagyok benne, hogy találunk megfelelő megoldást. *Mosolyog a szőke elf lányra.*
- A harangnak legyen nyelve vagy külön kongatóval lehessen megszólaltatni? *Kérdi még, mert ez is egy fontos részlet lehet. A templomokban alulról kongatnak, egy kötéllel, ha jól tudja.
Úgy látszik, sikerült eltalálnia a megfelelő hangnemet a fegyverekkel kapcsolatban. Az ilyen hegyesfülűek amúgy is nagy életvédők.*
- Következő holdtölte. *Ismétli az időpontot, ami teljesíthető intervallumnak tűnik a számára.*
- Leszállítsuk Ezer levél honba vagy eljöttök érte? *Kérdez egy újabb részletet. A memóriája jó, de nem próbálkozik meg a falu elf nevének kiejtésével. Marad a közös nyelvű kifejezésnél, valószínűsíti, hogy így is szimpatikus lesz.*
- Természetesen ennek is költsége van, de sok problémától kímélhetjük meg a közösségedet. *Teszi hozzá bocsánatkérő mosollyal, de minden szolgáltatásnak ára van.
A fegyver, azaz fegyverek leírásakor érdeklődve ráncolja össze szemöldökét. Elég speciális dolgokat kér az elf, kezdi úgy gondolni, hogy tényleg nem erdei vadak ellen kellenek ezek a fegyverek. Démonokról beszél a lány, ami igencsak érdekes részletnek bizonyul. A rajz fölé hajolva, kissé elfordítva fejét tanulmányozza azt. Látható az arcán az elismerés, maga is szereti a célzófegyvereket, bár ő számszeríj-párti, de az íj lerajzolva is csodásnak tűnik.*
- Teysusra, ez aztán a szép fegyver. *Bukik ki a száján az elismerés, amely most tökéletesen őszinte.
Az íj további leírása és részletei tovább fokozzák érdeklődését. Hátradől a székben és inkább Lyzendrát hallgatja, mert egy szép elf lányt hallgatni miközben egy démonokat ölő, pengékkel ellátott íjról beszél, mindennél többet ér.*
- Az artheniori mesterkovácsnak is becsületére válna egy ilyen fegyver elkészítése. Remélem, elkérhetem ezt a rajzot, hogy ezzel is kiegészíthessem majd a kovácsnak a fegyver leírását. Mindazonáltal nem vagyok benne biztos, hogy a megfelelő anyag a rendelkezésükre áll, hisz ehhez a fegyverhez és a nyilakhoz talán gyémánt vagy mithril szükségeltetik. *Gondolkodik hangosan, hogy Lyzendra is értse a felmerülő esetleges problémákat.*
- Lehet, hogy wegtorenig kell mennem az anyagért vagy akár a fegyverért is. Ezek pedig természetesen emelik az árat. Mennyit volnál hajlandó a harangokra és külön a fegyverre szánni? Csak nagy vonalakban. *Emeli fel kezeit hárítóan.*
- Hogy tudjam, milyen feltételekkel tárgyaljak majd a kovácsokkal. *Ad magyarázatot, mert tudnia kell, miből gazdálkodhat.*
//Lyzendra//
*A vevők szeretik, ha a kereskedő csak velük foglalkozik. A profizmus, nem csak annak a látszatának fenntartása komoly hozzáállást igényel és abban nincs hiány az igricben. Bár roppant előítéletes és nehéz eset, az üzletben éppen azt nyújtja a vásárlóinak, amit elvárnak tőle.
Némán köszöni meg Miknek a bort, majd megvárja, míg távozik az asztaltól, csak azután folytatja a tárgyalást.*
- Biztos vagyok benne, hogy találunk megfelelő megoldást. *Mosolyog a szőke elf lányra.*
- A harangnak legyen nyelve vagy külön kongatóval lehessen megszólaltatni? *Kérdi még, mert ez is egy fontos részlet lehet. A templomokban alulról kongatnak, egy kötéllel, ha jól tudja.
Úgy látszik, sikerült eltalálnia a megfelelő hangnemet a fegyverekkel kapcsolatban. Az ilyen hegyesfülűek amúgy is nagy életvédők.*
- Következő holdtölte. *Ismétli az időpontot, ami teljesíthető intervallumnak tűnik a számára.*
- Leszállítsuk Ezer levél honba vagy eljöttök érte? *Kérdez egy újabb részletet. A memóriája jó, de nem próbálkozik meg a falu elf nevének kiejtésével. Marad a közös nyelvű kifejezésnél, valószínűsíti, hogy így is szimpatikus lesz.*
- Természetesen ennek is költsége van, de sok problémától kímélhetjük meg a közösségedet. *Teszi hozzá bocsánatkérő mosollyal, de minden szolgáltatásnak ára van.
A fegyver, azaz fegyverek leírásakor érdeklődve ráncolja össze szemöldökét. Elég speciális dolgokat kér az elf, kezdi úgy gondolni, hogy tényleg nem erdei vadak ellen kellenek ezek a fegyverek. Démonokról beszél a lány, ami igencsak érdekes részletnek bizonyul. A rajz fölé hajolva, kissé elfordítva fejét tanulmányozza azt. Látható az arcán az elismerés, maga is szereti a célzófegyvereket, bár ő számszeríj-párti, de az íj lerajzolva is csodásnak tűnik.*
- Teysusra, ez aztán a szép fegyver. *Bukik ki a száján az elismerés, amely most tökéletesen őszinte.
Az íj további leírása és részletei tovább fokozzák érdeklődését. Hátradől a székben és inkább Lyzendrát hallgatja, mert egy szép elf lányt hallgatni miközben egy démonokat ölő, pengékkel ellátott íjról beszél, mindennél többet ér.*
- Az artheniori mesterkovácsnak is becsületére válna egy ilyen fegyver elkészítése. Remélem, elkérhetem ezt a rajzot, hogy ezzel is kiegészíthessem majd a kovácsnak a fegyver leírását. Mindazonáltal nem vagyok benne biztos, hogy a megfelelő anyag a rendelkezésükre áll, hisz ehhez a fegyverhez és a nyilakhoz talán gyémánt vagy mithril szükségeltetik. *Gondolkodik hangosan, hogy Lyzendra is értse a felmerülő esetleges problémákat.*
- Lehet, hogy wegtorenig kell mennem az anyagért vagy akár a fegyverért is. Ezek pedig természetesen emelik az árat. Mennyit volnál hajlandó a harangokra és külön a fegyverre szánni? Csak nagy vonalakban. *Emeli fel kezeit hárítóan.*
- Hogy tudjam, milyen feltételekkel tárgyaljak majd a kovácsokkal. *Ad magyarázatot, mert tudnia kell, miből gazdálkodhat.*
2908. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-02 01:01:37
Üzenet elküldve: 2019-07-02 01:01:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Harangok nyomában//
//Chayss//
*Már akkor feltűnik neki, hogy Chayss teljes figyelme az övé. Még akkor is, amikor Mil'Ochassról beszél. Csakis rá figyel, ami önmagában is bizalmat ébreszt annyira, hogy érdemesnek találja az üzlet első felére. Arról szó sincs, hogy önmagát bárki fölé helyezné, soha nem gondolta többnek magát senkinél. Csupán a közösség érdekeit tartja többre annál, mint hogy komolytalan szócséplővel raboltassa idejét. Kimondottan bizakodó, ahogy a első benyomás alapján ítélni tud.
Az idő közben fehérborral érkező Miket egy pillantásra azért méltatja, még egy kedves mosolyt is kap a kiszolgálófiú, de aztán Lyz újra a mesterkalmárra figyel.*
- Nem kellenek óriás harangok, mint néhány templomban szokás, de a jelzéseket le lehessen adni vele. A közösség nem túl gazdag, de később meglehetnek a forrásaink, hogy mással is felkeressünk, ha meg tudunk egyezni.
*Nem egy született alkusz, de annyit azért ő is tud, hogy a hosszú távú kapcsolatok jövedelmezőbbek lehetnek, a nagyra srófolt egyszerinél. De főleg nem szeretné, ha túlbecsülné Chayss a közösség anyagi kereteit. Kimondottan örül, amikor a mesterkalmár haloványan de mégis mosolyogva elvállalja a harangok beszerzését.*
- Remek *mosolyodik szélesebben, miközben a különös sárga szemekbe pillant. Ismerős, s mégis idegen. Valamiért Aenae jut eszébe, de annyira az üzleten jár az esze, hogy csupán érzés az egész. Megkönnyebbülése a harangok részéről olyan, mintha mázsákat venne le róla Chayss. Ezért is tálalja mielőbb a fegyver dolgát is.*
- Én volnék a legboldogabb, ha nem volna rá szükség *húzza el a száját kelletlen, pillantását egy másodpercre az asztallapon összekulcsolt ujjaira süti, de hamar rendezi a vonásait. Azok a démonok nem tehetik be a lábukat Mil'Ochassba, erről maga gondoskodik. Korábban lesütött smaragdszín szemei új fényt kapnak. A vérengző gyilkosoké nem ilyen, de nem hagy kétséget az elhivatottság felől.*
- Értem és megértem, hogy nem megy azonnal a beszerzés, de a következő holdtöltére szeretném legalább a harangokat megkapni *biztosítja megértéséről, de egy határidőt mindenképpen szabnia kell, mert nem huhoghatnak vagy csiripelhetnek a fák közt, ha egy agancsos újra a Szent fáért igyekszik.*
-Igen, szóval a fegyver *kezd bele a részletekbe. Hangja továbbra is halkabb mint korábban, noha kovácsnál tulajdonképpen ugyan így tálalná, mint itt. Csakhogy mégis csak egy kocsmában üldögélnek, amit azért nem szeretne teleharsogni a különleges igényeivel. Már éppen belekezdene, mikor újra nyílik a Pinty ajtaja, egy rebbenő pillantást vet az elf lány az újonnan érkezőre, csak ameddig felméri, miféle szerzet, aztán újra a kalmáré a figyelme.*
- Szóval, húsz nyílvesszőt szeretnék egy tegezben. *Hangja komolyabb, kicsit talán baljósabb is, mint korábban.* Olyanokat, amik a hús-vér testek helyett a démonokat ölik. A hegye ne csak sebezze őket, mint ezek *int oldala felé, saját maradék vesszői felé. Nagy felelősség egy közösség felett őrködni, és nem engedheti meg magának, hogy gyenge fegyverrel védje sajátjait. Hogy Chayss ebből vajon mit lát, nem tudhatja, talán csak egy begolyózott íjászt aki démonokat lát, vagy valóban elhiszi, amit Lyz mond, már rajta áll. Az biztos, hogy itt még nincs vége a kívánságok lajstromának.*
- Emellett pedig olyan íjat, aminek a súlyozása egyenletes, legalább olyan, mint ez *mutat sajátjára, melyet maga mellé támasztott még mikor leült az asztalhoz. Jobbját aztán zsebébe csúsztatja, onnan húzza elő a rajzot, amit már hatok óta tökéletesít, s hajtogatja is ki a kalmár elé. Maga is közelebb hajol, s a rajz fölött pillant néha fel a sárga szemekbe, ahogy azt magyarázza, milyen legyen a vágyott íj.*
- Ilyet szeretnék *kocogtatja meg a lap szélét, majd húzza vékony ujját az íj vonala mentén.* Rugalmas itt, könnyen feszíthető, de a visszahajló végei pengébe pattanjanak *csettint egy aprót annak demonstrálásaként, hogy milyen könnyedén is akarja ki-be pattintani azokat a pengéket.* ha úgy akarom, s kétvégű fegyverem legyen, ha közelharcban vagyok kénytelen használni. A pengék szintén abból az anyagból legyenek, mint a nyílhegyek. Vigyék a démoni entitásokat.
*A magyarázat után elhallgatva húzza vissza kezét, s ő maga is hátrébb húzódik álla alá kulcsolva ujjait. Várakozón pillant Chayssra, vajon ezt is elvállalja-e, elutasítja, vagy esetleg kérdése merül fel?*
//Chayss//
*Már akkor feltűnik neki, hogy Chayss teljes figyelme az övé. Még akkor is, amikor Mil'Ochassról beszél. Csakis rá figyel, ami önmagában is bizalmat ébreszt annyira, hogy érdemesnek találja az üzlet első felére. Arról szó sincs, hogy önmagát bárki fölé helyezné, soha nem gondolta többnek magát senkinél. Csupán a közösség érdekeit tartja többre annál, mint hogy komolytalan szócséplővel raboltassa idejét. Kimondottan bizakodó, ahogy a első benyomás alapján ítélni tud.
Az idő közben fehérborral érkező Miket egy pillantásra azért méltatja, még egy kedves mosolyt is kap a kiszolgálófiú, de aztán Lyz újra a mesterkalmárra figyel.*
- Nem kellenek óriás harangok, mint néhány templomban szokás, de a jelzéseket le lehessen adni vele. A közösség nem túl gazdag, de később meglehetnek a forrásaink, hogy mással is felkeressünk, ha meg tudunk egyezni.
*Nem egy született alkusz, de annyit azért ő is tud, hogy a hosszú távú kapcsolatok jövedelmezőbbek lehetnek, a nagyra srófolt egyszerinél. De főleg nem szeretné, ha túlbecsülné Chayss a közösség anyagi kereteit. Kimondottan örül, amikor a mesterkalmár haloványan de mégis mosolyogva elvállalja a harangok beszerzését.*
- Remek *mosolyodik szélesebben, miközben a különös sárga szemekbe pillant. Ismerős, s mégis idegen. Valamiért Aenae jut eszébe, de annyira az üzleten jár az esze, hogy csupán érzés az egész. Megkönnyebbülése a harangok részéről olyan, mintha mázsákat venne le róla Chayss. Ezért is tálalja mielőbb a fegyver dolgát is.*
- Én volnék a legboldogabb, ha nem volna rá szükség *húzza el a száját kelletlen, pillantását egy másodpercre az asztallapon összekulcsolt ujjaira süti, de hamar rendezi a vonásait. Azok a démonok nem tehetik be a lábukat Mil'Ochassba, erről maga gondoskodik. Korábban lesütött smaragdszín szemei új fényt kapnak. A vérengző gyilkosoké nem ilyen, de nem hagy kétséget az elhivatottság felől.*
- Értem és megértem, hogy nem megy azonnal a beszerzés, de a következő holdtöltére szeretném legalább a harangokat megkapni *biztosítja megértéséről, de egy határidőt mindenképpen szabnia kell, mert nem huhoghatnak vagy csiripelhetnek a fák közt, ha egy agancsos újra a Szent fáért igyekszik.*
-Igen, szóval a fegyver *kezd bele a részletekbe. Hangja továbbra is halkabb mint korábban, noha kovácsnál tulajdonképpen ugyan így tálalná, mint itt. Csakhogy mégis csak egy kocsmában üldögélnek, amit azért nem szeretne teleharsogni a különleges igényeivel. Már éppen belekezdene, mikor újra nyílik a Pinty ajtaja, egy rebbenő pillantást vet az elf lány az újonnan érkezőre, csak ameddig felméri, miféle szerzet, aztán újra a kalmáré a figyelme.*
- Szóval, húsz nyílvesszőt szeretnék egy tegezben. *Hangja komolyabb, kicsit talán baljósabb is, mint korábban.* Olyanokat, amik a hús-vér testek helyett a démonokat ölik. A hegye ne csak sebezze őket, mint ezek *int oldala felé, saját maradék vesszői felé. Nagy felelősség egy közösség felett őrködni, és nem engedheti meg magának, hogy gyenge fegyverrel védje sajátjait. Hogy Chayss ebből vajon mit lát, nem tudhatja, talán csak egy begolyózott íjászt aki démonokat lát, vagy valóban elhiszi, amit Lyz mond, már rajta áll. Az biztos, hogy itt még nincs vége a kívánságok lajstromának.*
- Emellett pedig olyan íjat, aminek a súlyozása egyenletes, legalább olyan, mint ez *mutat sajátjára, melyet maga mellé támasztott még mikor leült az asztalhoz. Jobbját aztán zsebébe csúsztatja, onnan húzza elő a rajzot, amit már hatok óta tökéletesít, s hajtogatja is ki a kalmár elé. Maga is közelebb hajol, s a rajz fölött pillant néha fel a sárga szemekbe, ahogy azt magyarázza, milyen legyen a vágyott íj.*
- Ilyet szeretnék *kocogtatja meg a lap szélét, majd húzza vékony ujját az íj vonala mentén.* Rugalmas itt, könnyen feszíthető, de a visszahajló végei pengébe pattanjanak *csettint egy aprót annak demonstrálásaként, hogy milyen könnyedén is akarja ki-be pattintani azokat a pengéket.* ha úgy akarom, s kétvégű fegyverem legyen, ha közelharcban vagyok kénytelen használni. A pengék szintén abból az anyagból legyenek, mint a nyílhegyek. Vigyék a démoni entitásokat.
*A magyarázat után elhallgatva húzza vissza kezét, s ő maga is hátrébb húzódik álla alá kulcsolva ujjait. Várakozón pillant Chayssra, vajon ezt is elvállalja-e, elutasítja, vagy esetleg kérdése merül fel?*
2907. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-01 23:59:39
Üzenet elküldve: 2019-07-01 23:59:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*A dobolás abbamarad, tehát a férfi felfigyelt Mikre, a pult mögött álló csapos-kölyök pedig barátságos mosollyal várja a válaszokat.*
- Chayss? *Segíti ki a Grarilként bemutatkozó férfit. A wegtoreni neve tényleg felér egy nyelvtörővel. Főleg a sok ugyanolyan kezdőbetű miatt.
Igyekszik nem kioktató hangot megütni, segíteni szeretett volna, reméli, hogy a fickó nem veszi rossz néven közbekotyogását.*
- A báró úr éppen tárgyal. *Int fejével a közelebbi asztalnál beszélgető csinos szőke elf lány és a nekik háttal ülő wegtoreni felé, jelezve, hogy a főnök éppen elfoglalt.*
- De ha gondolod és nem életbevágóan fontos, akkor várd meg. Szerintem gyorsan végez. *Vált közvetlenebb hangnemre, mert úgy érzi, megengedheti magának Gearillal szemben.*
- Esetleg megkérdezhetem, hogy milyen ügyben keresed a bárót? Hogy be tudjalak jelenteni, ha végzett a szöszivel. *Mosolyodik el, majd egy korsó sört tölt az egyik hordóból és teszi a férfi elé. Nem a legjobb sörük, de tiszta és ízes, a habja meg kemény. Biztosan jól fog esni a férfinek.*
- A vendégem vagy. *Mondja még, mielőtt a férfi válaszolna.*
*A dobolás abbamarad, tehát a férfi felfigyelt Mikre, a pult mögött álló csapos-kölyök pedig barátságos mosollyal várja a válaszokat.*
- Chayss? *Segíti ki a Grarilként bemutatkozó férfit. A wegtoreni neve tényleg felér egy nyelvtörővel. Főleg a sok ugyanolyan kezdőbetű miatt.
Igyekszik nem kioktató hangot megütni, segíteni szeretett volna, reméli, hogy a fickó nem veszi rossz néven közbekotyogását.*
- A báró úr éppen tárgyal. *Int fejével a közelebbi asztalnál beszélgető csinos szőke elf lány és a nekik háttal ülő wegtoreni felé, jelezve, hogy a főnök éppen elfoglalt.*
- De ha gondolod és nem életbevágóan fontos, akkor várd meg. Szerintem gyorsan végez. *Vált közvetlenebb hangnemre, mert úgy érzi, megengedheti magának Gearillal szemben.*
- Esetleg megkérdezhetem, hogy milyen ügyben keresed a bárót? Hogy be tudjalak jelenteni, ha végzett a szöszivel. *Mosolyodik el, majd egy korsó sört tölt az egyik hordóból és teszi a férfi elé. Nem a legjobb sörük, de tiszta és ízes, a habja meg kemény. Biztosan jól fog esni a férfinek.*
- A vendégem vagy. *Mondja még, mielőtt a férfi válaszolna.*
2906. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-01 23:02:07
Üzenet elküldve: 2019-07-01 23:02:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*Éppen belemélyedt az ujjával való dobolásba amikor egy hang szakította meg tevékenységében és gondolatiban. Éppen azon morfondírozott, hogyha jövetelének a célja megvalósulna, akkor mennyi helyre el tudna jutni. Persze nem zavartalan kéjutazás lenne, hanem megerőltető, férfit próbáló helyzetekben kellene megmutatnia, hogy mennyi kurázsi is szorult belé.
A pultnál álló fiatal férfi éppen a rendelése felől érdeklődik. Graril sohasem volt az a nagy alkoholfogyasztó, sót, igazából nem is szerette a részegeskedő alakokat. Természetesen azért ő is megivott egy pár deci bort, vagy egy-két korsó sört, de részeg soha nem volt, még pityókás sem. Jobban kedvelte a kristálytiszta vizet, vagy valamilyen teát. Valószínűleg itt is tartanak gyógyteákat, de most nem ezért tért be ebbe a fogadóba.*
- Üdv! Az én nevem Graril Dhassorn. Egy bizonyos Cha... Cha... urat, a főnökét keresem. - *böki ki nagy nehezen a férfi. A nyelvtörő nevek számára mindig nehézséget jelentettek, de reméli, hogy Mik nem fogja együgyűnek nézni azért, mert nem tud kiejteni egy ilyen nehéz nevet.*
*Éppen belemélyedt az ujjával való dobolásba amikor egy hang szakította meg tevékenységében és gondolatiban. Éppen azon morfondírozott, hogyha jövetelének a célja megvalósulna, akkor mennyi helyre el tudna jutni. Persze nem zavartalan kéjutazás lenne, hanem megerőltető, férfit próbáló helyzetekben kellene megmutatnia, hogy mennyi kurázsi is szorult belé.
A pultnál álló fiatal férfi éppen a rendelése felől érdeklődik. Graril sohasem volt az a nagy alkoholfogyasztó, sót, igazából nem is szerette a részegeskedő alakokat. Természetesen azért ő is megivott egy pár deci bort, vagy egy-két korsó sört, de részeg soha nem volt, még pityókás sem. Jobban kedvelte a kristálytiszta vizet, vagy valamilyen teát. Valószínűleg itt is tartanak gyógyteákat, de most nem ezért tért be ebbe a fogadóba.*
- Üdv! Az én nevem Graril Dhassorn. Egy bizonyos Cha... Cha... urat, a főnökét keresem. - *böki ki nagy nehezen a férfi. A nyelvtörő nevek számára mindig nehézséget jelentettek, de reméli, hogy Mik nem fogja együgyűnek nézni azért, mert nem tud kiejteni egy ilyen nehéz nevet.*
2905. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-01 21:36:42
Üzenet elküldve: 2019-07-01 21:36:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*Alig tér vissza a pult mögé, amikor újra nyílik az ajtó. Gondolja, befejezi még a mosogatást és kirakja a vizes kupákat, poharakat és tányérokat, mielőtt fogadja a vendéget.
A pulthoz visszatérve a betérő már az egyik magasított széken ül és halkan dobol az ujjaival a pult fáján. Aki az ujjával dobol a pulton, az türelmetlennek tetszik Mik számára, így barátságosan szólítja meg a férfit.*
- Jó napot, uram. Mik vagyok, köszöntöm a Kósza Pintyben! Mivel szolgálhatok? *Köszönti és érdeklődik a rendelése felől.
Mivel a pulthoz ült, gyanítja, hogy csak inni szeretne, mert ha étkezne is, biztosan az asztalok valamelyikét választja. Közben elnéz az ajtó felé, Chayssék asztala és Ysanee felé. Majd pillantása szinte azonnal visszatér Grarilhez.*
*Alig tér vissza a pult mögé, amikor újra nyílik az ajtó. Gondolja, befejezi még a mosogatást és kirakja a vizes kupákat, poharakat és tányérokat, mielőtt fogadja a vendéget.
A pulthoz visszatérve a betérő már az egyik magasított széken ül és halkan dobol az ujjaival a pult fáján. Aki az ujjával dobol a pulton, az türelmetlennek tetszik Mik számára, így barátságosan szólítja meg a férfit.*
- Jó napot, uram. Mik vagyok, köszöntöm a Kósza Pintyben! Mivel szolgálhatok? *Köszönti és érdeklődik a rendelése felől.
Mivel a pulthoz ült, gyanítja, hogy csak inni szeretne, mert ha étkezne is, biztosan az asztalok valamelyikét választja. Közben elnéz az ajtó felé, Chayssék asztala és Ysanee felé. Majd pillantása szinte azonnal visszatér Grarilhez.*
2904. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-01 19:47:10
Üzenet elküldve: 2019-07-01 19:47:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
~Hát ez az, a Kósza pinty.~
*Nyugtázza magában Graril a dolgot amikor feltekint a fogadó cégérére. Ha jól emlékszik az egyik régi ismerőse már járt ezen a helyen. A vén kujon sokat mesélt arról, hogy fiatalabb korában be-betért, hogy a hölgyek kedvére tegyen. Bár, ahogyan elnézte az öreget, fiatalabb korában sem lehetett szebb darab, így inkább a nők tettek az ő kedvére.
Mindenesetre határozottan megfogja a kilincset és benyit a fogadóba. Tipikus látvány fogadja: egy egylégterű krimó.
Emberünk a söntés felé veszi a lépteit, és ott letelepszik, hátha egy kocsmáros, vagy valami kocsmatündér beszédbe elegyedik vele.
Beletúr a hajába, így láthatóvá válik szem, aminek nyílását mintha pengével vágták volna ki, és az azon belül ülő mélybarna szemeket. Ujjaival a söntés pultján dobolgat alig hallhatóan.*
~Hát ez az, a Kósza pinty.~
*Nyugtázza magában Graril a dolgot amikor feltekint a fogadó cégérére. Ha jól emlékszik az egyik régi ismerőse már járt ezen a helyen. A vén kujon sokat mesélt arról, hogy fiatalabb korában be-betért, hogy a hölgyek kedvére tegyen. Bár, ahogyan elnézte az öreget, fiatalabb korában sem lehetett szebb darab, így inkább a nők tettek az ő kedvére.
Mindenesetre határozottan megfogja a kilincset és benyit a fogadóba. Tipikus látvány fogadja: egy egylégterű krimó.
Emberünk a söntés felé veszi a lépteit, és ott letelepszik, hátha egy kocsmáros, vagy valami kocsmatündér beszédbe elegyedik vele.
Beletúr a hajába, így láthatóvá válik szem, aminek nyílását mintha pengével vágták volna ki, és az azon belül ülő mélybarna szemeket. Ujjaival a söntés pultján dobolgat alig hallhatóan.*
2903. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-01 18:38:50
Üzenet elküldve: 2019-07-01 18:38:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ysanee//
//Mindenki//
*A szépfiú titulusra csak elmosolyodik. Kezdi megszokni, hogy a hölgyvendégek előszeretettel flörtölnek vele. Először furcsa volt és nem tudta hova tennie, de mostanra megbékélt vele.*
- Ha ez változik, intsen bátran. *Mondja még, mert Ysanee nem kér mást, így hagyja nyugodtan falatozni. Úgysem megy semerre, csak a pult mögé tér vissza, ahol folytatja a munkát. Poharat és kupát mosogat, törölget és fűzi a kemencét, ha szükséges.
A főnök leül az elf nő asztalához, Mik pedig reagál az intésre és visz egy pohárral Chayss kedvenc fehérborából. Ő is kóstolta, tényleg jó, de neki kicsit nőies. Olyan semmilyen. Leteszi a poharat, Lyzendrára mosolyog, majd visszatér a pult mögé.
Arja fent maradt az emeleten, ebből azt feltételezi, hogy beállt közéjük, ami tök jó.*
//Mindenki//
*A szépfiú titulusra csak elmosolyodik. Kezdi megszokni, hogy a hölgyvendégek előszeretettel flörtölnek vele. Először furcsa volt és nem tudta hova tennie, de mostanra megbékélt vele.*
- Ha ez változik, intsen bátran. *Mondja még, mert Ysanee nem kér mást, így hagyja nyugodtan falatozni. Úgysem megy semerre, csak a pult mögé tér vissza, ahol folytatja a munkát. Poharat és kupát mosogat, törölget és fűzi a kemencét, ha szükséges.
A főnök leül az elf nő asztalához, Mik pedig reagál az intésre és visz egy pohárral Chayss kedvenc fehérborából. Ő is kóstolta, tényleg jó, de neki kicsit nőies. Olyan semmilyen. Leteszi a poharat, Lyzendrára mosolyog, majd visszatér a pult mögé.
Arja fent maradt az emeleten, ebből azt feltételezi, hogy beállt közéjük, ami tök jó.*
2902. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-01 17:32:03
Üzenet elküldve: 2019-07-01 17:32:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Harangok nyomában//
//Lyzendra//
*Leülve hallgatja meg a megkeresés okát. Mindvégig szemkontaktust tart, halovány, érdeklődő mosollyal hallgatva az elf lány szavait.
A MilOchass említésénél bocsánatkérőn hajtja meg alig érezhetően a fejét, hisz ez volt az a név, amelyet nem elfelejtett, hanem nem értett, amikor Mik elmondta, hogy keresik.*
- Ezer levél hona. *Ismétli meg a közös nyelvre fordított megnevezést. Ez már sokkal érthetőbb a számára is, bár fogalma sincs róla, hogy miért éppen levél és ezer. Nem hiszi, hogy ezren lennének, bár a levelet talán mégis érti. ~ Lombzabálók. Vajon az elfek disznózabálónak hívnak minket a hátunk mögött ~
A harangok említése meglepi. Nem arra számított, hogy harangokat fognak rendelni tőlük. A paraméterekre csak bólint és memorizálja őket. Nincs információja arról, miféle harangok is kellenének efféle célokra, de azt gondolja, nagyok. A nagy harang pedig drága.*
- Nem probléma. *Mosolyodik el ál-szerényen. Alapvető, hogy igent mond, aztán majd Garrikh felhajtja neki az árut, vagy elküldi Latamiet a hajóval a thargokhoz. Azt hallotta, náluk van még kovács.
A második árura már magában elmosolyodik. Fegyverek. Hát persze. Nem is olyan nagy életvédők ezek az elfek, teljesen mindegy, hogy egymás, más fajok vagy állatok ellen használják. Kétszínű banda.*
- Természetesen. *Válaszolja készséges kedvességgel.*
- Bárcsak ne kellene ilyesmivel kereskednünk, sokkal jobb világban élhetnénk. *Mondja sajnálkozó mosollyal és őszintének tetszőn.
Úgy tűnik, a lány tudja, mit beszél. Magabiztosnak és talpraesettnek tűnik, nem szívesen kerülne az íja elé. A városban beszélnek egy hasonló nevű, legendásan jól lövő elfről. Lehet, hogy ő az.*
- El kell mondanom, mielőtt üzletet kötünk, hogy a kért áruk beszerzése időbe kerülhet. Hisz magad is tudhatod, hogy a városban jelenleg nincs kovács. Ezért máshol kell beszereznem a harangokat és a fegyvereket, ráadásul az egyéni igények miatt megeshet, hogy külön rendelést kell leadnom miattuk. *Kezd bele ezúttal ő. A saját terepén ő is magabiztos és tapasztalt, minden szavából ez érződik.*
- Miféle fegyverre volna szükséged? *Kérdi még érdeklődő mosollyal a tisztázás végett, sárgás ragadozószemei a lány smaragdjait fürkészik.*
//Lyzendra//
*Leülve hallgatja meg a megkeresés okát. Mindvégig szemkontaktust tart, halovány, érdeklődő mosollyal hallgatva az elf lány szavait.
A MilOchass említésénél bocsánatkérőn hajtja meg alig érezhetően a fejét, hisz ez volt az a név, amelyet nem elfelejtett, hanem nem értett, amikor Mik elmondta, hogy keresik.*
- Ezer levél hona. *Ismétli meg a közös nyelvre fordított megnevezést. Ez már sokkal érthetőbb a számára is, bár fogalma sincs róla, hogy miért éppen levél és ezer. Nem hiszi, hogy ezren lennének, bár a levelet talán mégis érti. ~ Lombzabálók. Vajon az elfek disznózabálónak hívnak minket a hátunk mögött ~
A harangok említése meglepi. Nem arra számított, hogy harangokat fognak rendelni tőlük. A paraméterekre csak bólint és memorizálja őket. Nincs információja arról, miféle harangok is kellenének efféle célokra, de azt gondolja, nagyok. A nagy harang pedig drága.*
- Nem probléma. *Mosolyodik el ál-szerényen. Alapvető, hogy igent mond, aztán majd Garrikh felhajtja neki az árut, vagy elküldi Latamiet a hajóval a thargokhoz. Azt hallotta, náluk van még kovács.
A második árura már magában elmosolyodik. Fegyverek. Hát persze. Nem is olyan nagy életvédők ezek az elfek, teljesen mindegy, hogy egymás, más fajok vagy állatok ellen használják. Kétszínű banda.*
- Természetesen. *Válaszolja készséges kedvességgel.*
- Bárcsak ne kellene ilyesmivel kereskednünk, sokkal jobb világban élhetnénk. *Mondja sajnálkozó mosollyal és őszintének tetszőn.
Úgy tűnik, a lány tudja, mit beszél. Magabiztosnak és talpraesettnek tűnik, nem szívesen kerülne az íja elé. A városban beszélnek egy hasonló nevű, legendásan jól lövő elfről. Lehet, hogy ő az.*
- El kell mondanom, mielőtt üzletet kötünk, hogy a kért áruk beszerzése időbe kerülhet. Hisz magad is tudhatod, hogy a városban jelenleg nincs kovács. Ezért máshol kell beszereznem a harangokat és a fegyvereket, ráadásul az egyéni igények miatt megeshet, hogy külön rendelést kell leadnom miattuk. *Kezd bele ezúttal ő. A saját terepén ő is magabiztos és tapasztalt, minden szavából ez érződik.*
- Miféle fegyverre volna szükséged? *Kérdi még érdeklődő mosollyal a tisztázás végett, sárgás ragadozószemei a lány smaragdjait fürkészik.*
2901. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-30 23:38:52
Üzenet elküldve: 2019-06-30 23:38:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Harangok nyomában//
//Chayss//
- Nagyon szépen köszönöm *pillant Mikre, mikor leteszi elé a poharat. A férfi hamar fordul a teás meggylével.
Lyz pedig annak ellenére is teljes lelki nyugalommal kortyol bele, hogy meglehetősen nagy megrendelés előtt állhat. Ebbe tulajdonképpen nem gondol olyan mélyen bele, hisz önmaga akarta megvásárolni a harangokat, a különleges nyílvesszőket, és ha mindez nem volna elegendő egy íjat is. Most mégis egy kereskedőház kalmárjára vár egy pohár meggylé mellett. Biztosan Pyr varázsának köszönhető, hogy mindez előtt Lyz valóban a megtestesült nyugalom.
A felé érkező tagadhatatlanul sármos férfira akkor figyel fel, mikor az mellé érve, bemutatkozva köszönti.*
- Üdvözöllek *mosolyodik az illedelmes szavakra.*
- Persze, szabad *int a szék felé, hogy Chayss foglaljon csak helyet. Haloványan mosolyog, csupán annyira, hogy nem tűnik komornak.*
- Ssyleana Lyzendra vagyok, és *szélesedik mosolya.* Mil'Ochassból érkeztem *bólint egyetértőn arra, amit Mik említhetett és elgondolása szerint a közösség neve lehetett, amire nem emlékezett a báró. Azt továbbra sem tervezi kinyilvánítani, hogy bármiféle vezető szerepét töltené be a közösségben.*
- Ezer levél hona. Így mondanám a ti nyelveteken *kedvesen dallamos hangján segíti ki a bárót, de nem csak az ismeretterjesztés a célja. Úgy hiszi, az elf közösség elég nagyra duzzadt ahhoz, hogy halljanak még egymásról akár a későbbiekben is, így miért is ne most adjon nyomatékot nevüknek.*
- Jól mondta Mik, szükségem volna néhány dologra. A közösség számára főleg. *Félrebillentett fejét ingatja kicsit, hisz a harangok valóban a közösségé, míg a többi csupán közvetve. Kezeit maga elé helyezi az asztalon, összekulcsolja ujjait, mielőtt megszólal.*
- Elsősorban harangokra volna szükségünk. Közepes méretűekre, aminek a hangja viharban is elér legalább... *szemei szűkölnek, látszik az elf lányon, hogy magában számol mielőtt határoz.* úgy 800 métert. Elképzelhető, hogy kilenc ilyet le tudna szállítani a kereskedőházad?
*Nem bízza a véletlenre, bár a terület méretét pontosan nem tudja, úgy gondolja, ennek elegendőnek kell lennie, mind távolságban, mind mennyiségben. Az első és legfontosabb ím elhangzik, de a neheze még hátra van, ahogy Lyz gondolja.*
- Ezen túl pedig *hangját kissé lehalkítja, bár a dallam nem változik, nem szeretné, a Pinty más vendégeinek orrára kötni, mi egyebet is szeretne.* fegyverre is szükségem volna. Ilyesmivel foglalkozik-e a kereskedőházad?
*Pillantása jelentőségteljes, smaragd fénnyel égő. Tapasztalt harcosok néznek ilyen komolysággal, és nem is folytatja a részleteket, míg nem biztos, hogy jó helyen jár, s megkaphatja amit szeretne.*
//Chayss//
- Nagyon szépen köszönöm *pillant Mikre, mikor leteszi elé a poharat. A férfi hamar fordul a teás meggylével.
Lyz pedig annak ellenére is teljes lelki nyugalommal kortyol bele, hogy meglehetősen nagy megrendelés előtt állhat. Ebbe tulajdonképpen nem gondol olyan mélyen bele, hisz önmaga akarta megvásárolni a harangokat, a különleges nyílvesszőket, és ha mindez nem volna elegendő egy íjat is. Most mégis egy kereskedőház kalmárjára vár egy pohár meggylé mellett. Biztosan Pyr varázsának köszönhető, hogy mindez előtt Lyz valóban a megtestesült nyugalom.
A felé érkező tagadhatatlanul sármos férfira akkor figyel fel, mikor az mellé érve, bemutatkozva köszönti.*
- Üdvözöllek *mosolyodik az illedelmes szavakra.*
- Persze, szabad *int a szék felé, hogy Chayss foglaljon csak helyet. Haloványan mosolyog, csupán annyira, hogy nem tűnik komornak.*
- Ssyleana Lyzendra vagyok, és *szélesedik mosolya.* Mil'Ochassból érkeztem *bólint egyetértőn arra, amit Mik említhetett és elgondolása szerint a közösség neve lehetett, amire nem emlékezett a báró. Azt továbbra sem tervezi kinyilvánítani, hogy bármiféle vezető szerepét töltené be a közösségben.*
- Ezer levél hona. Így mondanám a ti nyelveteken *kedvesen dallamos hangján segíti ki a bárót, de nem csak az ismeretterjesztés a célja. Úgy hiszi, az elf közösség elég nagyra duzzadt ahhoz, hogy halljanak még egymásról akár a későbbiekben is, így miért is ne most adjon nyomatékot nevüknek.*
- Jól mondta Mik, szükségem volna néhány dologra. A közösség számára főleg. *Félrebillentett fejét ingatja kicsit, hisz a harangok valóban a közösségé, míg a többi csupán közvetve. Kezeit maga elé helyezi az asztalon, összekulcsolja ujjait, mielőtt megszólal.*
- Elsősorban harangokra volna szükségünk. Közepes méretűekre, aminek a hangja viharban is elér legalább... *szemei szűkölnek, látszik az elf lányon, hogy magában számol mielőtt határoz.* úgy 800 métert. Elképzelhető, hogy kilenc ilyet le tudna szállítani a kereskedőházad?
*Nem bízza a véletlenre, bár a terület méretét pontosan nem tudja, úgy gondolja, ennek elegendőnek kell lennie, mind távolságban, mind mennyiségben. Az első és legfontosabb ím elhangzik, de a neheze még hátra van, ahogy Lyz gondolja.*
- Ezen túl pedig *hangját kissé lehalkítja, bár a dallam nem változik, nem szeretné, a Pinty más vendégeinek orrára kötni, mi egyebet is szeretne.* fegyverre is szükségem volna. Ilyesmivel foglalkozik-e a kereskedőházad?
*Pillantása jelentőségteljes, smaragd fénnyel égő. Tapasztalt harcosok néznek ilyen komolysággal, és nem is folytatja a részleteket, míg nem biztos, hogy jó helyen jár, s megkaphatja amit szeretne.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7130-7149