Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 121 (2401. - 2420. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2420. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-03 12:31:40
Üzenet elküldve: 2022-05-03 12:31:40
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Bris, Mik, Nievesha, Fänrírion//
//Bámészkodás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tarajos lány nyitogatja a pofonládát, de sokkal több kell ennél ahhoz, hogy Mik kijöjjön a sodrából. Jó ideje nyomja a pult mögött, így az ingerküszöb már elég magas és nem is okoznak nagyobb gondot, mint az átlag részeg vendég.*
- Máris hozom, kisasszony. *Mosolyog készségesen, talán már túl készségesen is a plusz kenyérre. Az elf kiüti magát és úgy tűnik, vele nem lesz gond egy ideig, elnyúlik, mint a puszta.
A kérésre, hogy majd a hegyesfülűt helyezzék biztonságba egy szobában, meghallgatja, de csak akkor válaszol, amikor a csengő aranyak előkerülnek.*
- Természetesen gondoskodunk a barátjáról. *Válaszolja negédesen.*
- Az tök jó lenne, köszönöm. Persze, a folyosón balra a második üres. Ott a kulcs a pultban, hatos. *Mosolyog az orkra, amikor felajánlja, hogy felviszi a részeget. Neki egy gonddal kevesebb.
Aztán megy, intézi a fürdőt a sárgaszemű elfnek az emeleten, kiviszi a fiatalok kajáját még előtte. Egy tündér is érkezik a Kalmárba, de Miknek épp rengeteg melója van és Xavyn se látszik, hogy annyira segíteni akarna, el is tűnik a színről.*
- Mindjárt jövök, uram, foglaljon helyet. *Mondja a selyeminges fiatal tündérnek, majd elindul az emeletre a vízzel és az ételekkel magukra hagyva kicsit a fogadóban lévőket. De Ukrom addigra biztosan visszatér, így baj nem lehet.
Amikor visszaértek, azonnal elindul a tündér asztala felé és megáll mellette.*
- Köszöntöm a Wegtoreni Kalmárban, Mik vagyok. Mit hozhatok? *Érkezik meg barátságos mosollyal.
Közben a tarajos valamiért odament a lent maradt kettőshöz, a büdi duóhoz és valamiről nagyon beszélgetnek, de úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben. Zajlik az élet, ahogy annak egy fogadóban kell.*
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Bris, Mik, Nievesha, Fänrírion//
//Bámészkodás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tarajos lány nyitogatja a pofonládát, de sokkal több kell ennél ahhoz, hogy Mik kijöjjön a sodrából. Jó ideje nyomja a pult mögött, így az ingerküszöb már elég magas és nem is okoznak nagyobb gondot, mint az átlag részeg vendég.*
- Máris hozom, kisasszony. *Mosolyog készségesen, talán már túl készségesen is a plusz kenyérre. Az elf kiüti magát és úgy tűnik, vele nem lesz gond egy ideig, elnyúlik, mint a puszta.
A kérésre, hogy majd a hegyesfülűt helyezzék biztonságba egy szobában, meghallgatja, de csak akkor válaszol, amikor a csengő aranyak előkerülnek.*
- Természetesen gondoskodunk a barátjáról. *Válaszolja negédesen.*
- Az tök jó lenne, köszönöm. Persze, a folyosón balra a második üres. Ott a kulcs a pultban, hatos. *Mosolyog az orkra, amikor felajánlja, hogy felviszi a részeget. Neki egy gonddal kevesebb.
Aztán megy, intézi a fürdőt a sárgaszemű elfnek az emeleten, kiviszi a fiatalok kajáját még előtte. Egy tündér is érkezik a Kalmárba, de Miknek épp rengeteg melója van és Xavyn se látszik, hogy annyira segíteni akarna, el is tűnik a színről.*
- Mindjárt jövök, uram, foglaljon helyet. *Mondja a selyeminges fiatal tündérnek, majd elindul az emeletre a vízzel és az ételekkel magukra hagyva kicsit a fogadóban lévőket. De Ukrom addigra biztosan visszatér, így baj nem lehet.
Amikor visszaértek, azonnal elindul a tündér asztala felé és megáll mellette.*
- Köszöntöm a Wegtoreni Kalmárban, Mik vagyok. Mit hozhatok? *Érkezik meg barátságos mosollyal.
Közben a tarajos valamiért odament a lent maradt kettőshöz, a büdi duóhoz és valamiről nagyon beszélgetnek, de úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben. Zajlik az élet, ahogy annak egy fogadóban kell.*
2419. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-03 10:34:34
Üzenet elküldve: 2022-05-03 10:34:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Egy emeleti szobában//
*A fiatalokat a fogadótérben hagyja és fáradtan felcaplat az emeletre, hogy elfoglalja a szobáját. Minden a sarokba kerül, az erdőmélyi elf pedig a padlóra hanyatt fekve. Valójában minden porcikája fáj és bár éhes, most úgy érzi, nem bírna enni. Annyira jól esik csak feküdni a hideg padlón és bámulni a plafont. Így megy ez addig, amíg kopognak az ajtón. Nem tudja, hogy elaludt vagy ébren volt, de pillanatoknak tűnik, mire a koppanások felhangzanak az ajtó fáján.*
- Pillanat. *Nyögi és feltápászkodik. Nehezebben megy, mint gondolta. Fáj a combja, ahol Alarach megütötte. Zúzódás csak, de eddig azt gondolta, nem is fáj. Ám most rá kell jönnie, hogy de, mégis fáj. Izomláz gyötri, kimerült és éhes, de most legjobban egy fürdőre vágyik. Ezért most felküzdi magát és kinyitja az ajtót.
Míg a pultos fiú elkészíti a fürdőt, félreáll és iszik pár korty teát és eszik a sültből, aztán amikor a férfi elhagyta a szobát, leveszi minden ruháját. A haja a tavasszal már kezd visszanőni, hegei mind nyom nélkül eltűnnek. A Fákban Lakó ajándéka ez is.
A víz épp elég forró, kicsit égeti is a bőrét, de jól esik neki. Beleül és alaposan lecsutakolja magát. Tervei szerint nem ül tovább saját levében, ám azon kapja magát, hogy csak támaszkodik könyökeivel a dézsa oldalán és a semmibe mered maga előtt. Olyan érzés ez, amit rég nem érzett. Most nem fenyegeti semmilyen veszély, nincs sürgető késztetés, küldetés, csak a lassan hűlő víz és az ételek csalogató illata a tálcán.
Maga sem tudja, mennyi idő telik el miközben csak ül és bambul ki a fejéből. Igyekszik elérni a teát és némi húst, mert szüksége van valami tápanyagra, ha nem kíván elájulni, amikor felkel a vízből. Így fogyasztja el szép lassan az ételt és issza ki bögréjéből a teát. Békésen, egyedül és közben csak reméli, hogy odalent Nievesha és Rírion nem kerül bajba. De miért kerülne, hisz egy fogadóban vannak a két ifjú pedig tud viselkedni.*
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Egy emeleti szobában//
*A fiatalokat a fogadótérben hagyja és fáradtan felcaplat az emeletre, hogy elfoglalja a szobáját. Minden a sarokba kerül, az erdőmélyi elf pedig a padlóra hanyatt fekve. Valójában minden porcikája fáj és bár éhes, most úgy érzi, nem bírna enni. Annyira jól esik csak feküdni a hideg padlón és bámulni a plafont. Így megy ez addig, amíg kopognak az ajtón. Nem tudja, hogy elaludt vagy ébren volt, de pillanatoknak tűnik, mire a koppanások felhangzanak az ajtó fáján.*
- Pillanat. *Nyögi és feltápászkodik. Nehezebben megy, mint gondolta. Fáj a combja, ahol Alarach megütötte. Zúzódás csak, de eddig azt gondolta, nem is fáj. Ám most rá kell jönnie, hogy de, mégis fáj. Izomláz gyötri, kimerült és éhes, de most legjobban egy fürdőre vágyik. Ezért most felküzdi magát és kinyitja az ajtót.
Míg a pultos fiú elkészíti a fürdőt, félreáll és iszik pár korty teát és eszik a sültből, aztán amikor a férfi elhagyta a szobát, leveszi minden ruháját. A haja a tavasszal már kezd visszanőni, hegei mind nyom nélkül eltűnnek. A Fákban Lakó ajándéka ez is.
A víz épp elég forró, kicsit égeti is a bőrét, de jól esik neki. Beleül és alaposan lecsutakolja magát. Tervei szerint nem ül tovább saját levében, ám azon kapja magát, hogy csak támaszkodik könyökeivel a dézsa oldalán és a semmibe mered maga előtt. Olyan érzés ez, amit rég nem érzett. Most nem fenyegeti semmilyen veszély, nincs sürgető késztetés, küldetés, csak a lassan hűlő víz és az ételek csalogató illata a tálcán.
Maga sem tudja, mennyi idő telik el miközben csak ül és bambul ki a fejéből. Igyekszik elérni a teát és némi húst, mert szüksége van valami tápanyagra, ha nem kíván elájulni, amikor felkel a vízből. Így fogyasztja el szép lassan az ételt és issza ki bögréjéből a teát. Békésen, egyedül és közben csak reméli, hogy odalent Nievesha és Rírion nem kerül bajba. De miért kerülne, hisz egy fogadóban vannak a két ifjú pedig tud viselkedni.*
2418. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-03 10:05:44
Üzenet elküldve: 2022-05-03 10:05:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Bris, Mik//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Niev morózus, csak Miktől lágyul el kicsit, mert úgy tűnik, hogy mégsem csinált magából komplett idiótát azzal, hogy bemutatkozott. Azt mindenesetre elhatározza, hogy többé nem tesz ilyet egy fogadóban sem, végül is a név egy olyan dolog, amit nem kell megosztani mindenkivel. És legközelebb a fürdőhöz kéri az ételt, nem a fürdő előttre vagy utánra.*
- Köszönöm Mik, mindenképpen ki kell majd mosni. Apámé a karaj lesz.
*Valahol a kulcscsontja tájékán belecsíp az ingébe, ami ugyan virágból szőttnek néz ki, de közel sem olyan illatos, mint azt a látszólagos alapanyag indokolná.
A levesre természetesen ráveti magát és kicsit kacérkodik a csípős paprika gondolatával is, de nem mérlegel túl sokáig, de valóban óvatosan bánik vele, ahogyan azt Mik javasolta, meg a rendelt főételben is van, még nem tudja, hogy kiugrik majd tőle a szeme.*
- Aztaku…
*Vagy nem volt elég óvatos, vagy egyszerűen csak nem számított arra, hogy ilyen erős lesz, de rögtön leizzad, teával leöblíteni hiú ábránd, nem segít. Ennek ellenére valahogy mégis élvezetét leli ebben a merőben új tapasztalatban, bár bizonyára nem fog mindenhez csípőset kérni. Néhány kanál után már nem érzi az étel eredeti ízét, csak azt, hogy mennyire erős, viszont Niev nem az a fajta, aki nem eszi meg azt, ami a tányérján van. Két elképesztően égető kanál leves között pedig van ideje arra, hogy meghallja mások megjegyzéseit, aztán maga is tegyen egyet. Provokáció? Meglehet, hogy mindkét részről az volt. Hogy az ő részéről túlmutathat-e ez a szájaláson, azt még nem döntötte el, de úgy tűnik, hogy Bris az, aki dönt.
Niev úgy pillant a mellé támaszkodóra, hogy a fejét nem fordítja felé. Látszólag nem zökkenti ki a túlcsípősözött leves élvezetéből a szóbeli inzultus.*
- Aminek nem inge…
*Rántja meg a vállát flegmán. Már tudja, hogy az az ork nyilvánvalóan a fogadó személyzetéhez tartozik és azt is tudja, hogy ő túl fáradt egy többfrontos perpatvarhoz. De a szájalás azért még nem az a kategória, ami miatt az ork kitessékelhetné őket, meg aztán itt egyértelműen ő az, akit zaklatnak azzal, hogy az asztalához jönnek. Rírion szavaira az elfre pillant, máskor szigorú ajkai most gonosz mosolyra húzódnak. Természetesen nem akarja, hogy Rírion kapja a pofont, de ha mégis úgy alakulna, akkor elmondhatják majd, hogy ők csak reagáltak.*
- Te most tényleg azt mondtad rá, hogy seggfej?
*Kérdezi félrebiccentett fejjel az elftől, ekkor már a lány felé pillant, majd vissza az elfre.*
- De hát nem is ismerjük, lehet, hogy nem is az… Amúgy is, zseniális a haja. Szerinted apa kiakadna, ha én is ilyenre nyíratnám?
*Úgy beszél Brisről, mintha az épp nem állna ott mellette zavaró közelségben. Hanghordozása negédes, bár valóban tetszik neki a lány haja, sokkal kevesebbet kell fésülködni.*
- Láttam a múltkor egy nőt, karika volt az orrában, az is nagyon tetszett. De apa azon is kiakadna. Viszont ha reggelre kész lenne, akkor már nem lehetne visszacsinálni, ugye?
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Bris, Mik//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Niev morózus, csak Miktől lágyul el kicsit, mert úgy tűnik, hogy mégsem csinált magából komplett idiótát azzal, hogy bemutatkozott. Azt mindenesetre elhatározza, hogy többé nem tesz ilyet egy fogadóban sem, végül is a név egy olyan dolog, amit nem kell megosztani mindenkivel. És legközelebb a fürdőhöz kéri az ételt, nem a fürdő előttre vagy utánra.*
- Köszönöm Mik, mindenképpen ki kell majd mosni. Apámé a karaj lesz.
*Valahol a kulcscsontja tájékán belecsíp az ingébe, ami ugyan virágból szőttnek néz ki, de közel sem olyan illatos, mint azt a látszólagos alapanyag indokolná.
A levesre természetesen ráveti magát és kicsit kacérkodik a csípős paprika gondolatával is, de nem mérlegel túl sokáig, de valóban óvatosan bánik vele, ahogyan azt Mik javasolta, meg a rendelt főételben is van, még nem tudja, hogy kiugrik majd tőle a szeme.*
- Aztaku…
*Vagy nem volt elég óvatos, vagy egyszerűen csak nem számított arra, hogy ilyen erős lesz, de rögtön leizzad, teával leöblíteni hiú ábránd, nem segít. Ennek ellenére valahogy mégis élvezetét leli ebben a merőben új tapasztalatban, bár bizonyára nem fog mindenhez csípőset kérni. Néhány kanál után már nem érzi az étel eredeti ízét, csak azt, hogy mennyire erős, viszont Niev nem az a fajta, aki nem eszi meg azt, ami a tányérján van. Két elképesztően égető kanál leves között pedig van ideje arra, hogy meghallja mások megjegyzéseit, aztán maga is tegyen egyet. Provokáció? Meglehet, hogy mindkét részről az volt. Hogy az ő részéről túlmutathat-e ez a szájaláson, azt még nem döntötte el, de úgy tűnik, hogy Bris az, aki dönt.
Niev úgy pillant a mellé támaszkodóra, hogy a fejét nem fordítja felé. Látszólag nem zökkenti ki a túlcsípősözött leves élvezetéből a szóbeli inzultus.*
- Aminek nem inge…
*Rántja meg a vállát flegmán. Már tudja, hogy az az ork nyilvánvalóan a fogadó személyzetéhez tartozik és azt is tudja, hogy ő túl fáradt egy többfrontos perpatvarhoz. De a szájalás azért még nem az a kategória, ami miatt az ork kitessékelhetné őket, meg aztán itt egyértelműen ő az, akit zaklatnak azzal, hogy az asztalához jönnek. Rírion szavaira az elfre pillant, máskor szigorú ajkai most gonosz mosolyra húzódnak. Természetesen nem akarja, hogy Rírion kapja a pofont, de ha mégis úgy alakulna, akkor elmondhatják majd, hogy ők csak reagáltak.*
- Te most tényleg azt mondtad rá, hogy seggfej?
*Kérdezi félrebiccentett fejjel az elftől, ekkor már a lány felé pillant, majd vissza az elfre.*
- De hát nem is ismerjük, lehet, hogy nem is az… Amúgy is, zseniális a haja. Szerinted apa kiakadna, ha én is ilyenre nyíratnám?
*Úgy beszél Brisről, mintha az épp nem állna ott mellette zavaró közelségben. Hanghordozása negédes, bár valóban tetszik neki a lány haja, sokkal kevesebbet kell fésülködni.*
- Láttam a múltkor egy nőt, karika volt az orrában, az is nagyon tetszett. De apa azon is kiakadna. Viszont ha reggelre kész lenne, akkor már nem lehetne visszacsinálni, ugye?
2417. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-02 21:09:44
Üzenet elküldve: 2022-05-02 21:09:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Bris, Mik//
*Eszébe sem jutott viszonozni Miknek a bemutatkozást, de Niev megteszi. A pultos reakciójából látja, hogy ez nagyon is jó ötlet volt, sőt, követendő példa, azonban utólag pótolni már nem az igazi. Levonja magának, hogy legközelebb lehetne kedvesebb, közvetlenebb, hisz ez semmibe sem kerülne. Pycta hamar távozik. Maga részéről tartja, hogy szívesen állná a holnapi reggelit és egy kör jó sört hozzá, ünneplés gyanánt. Reméli, társai nem utasítják vissza.
Kisvártatva az étel is megérkezik, ekkor ő is kiprésel egy mosolyt Mik felé.*
- Köszönjük szépen!
*Niev biztosan elárulja majd a pultosnak, melyik kaja Pyctáé, neki csak a leves kell meg a paprika. Miközben jól megfűszerezi a sűrű barnát, feltételezi, hogy Niev is ráveti magát a kajára, hisz erre várnak egy napja.*
- Jó étvágyat!
*Régóta kedveli a csípős dolgokat. Fokozatosan vágyott mindig erősebbre annál, amit éppen megszokott. Azt gondolván, hogy most már békében és nyugalomban vannak, átadja magát annak az erősen maró érzésnek, ahogy a wegtoreni paprika kiégeti az ízlelő bimbóit. És élvezi. Még a víz is kiveri közben, de élvezi. Sajnos a nyugalom naiv illúzió. Még alig kanalazott párat, amikor a vihar fellegek gyülekezni kezdenek. Nem törne pálcát egyik lány felett sem. Niev éhes, fáradt, miután rendkívüli dolgokat vitt véghez. Megérti, hogy ideges a pusmogás miatt. Az idegent is megérti, hogy zavarja a szag, nem tudván, min mentek keresztül. Azonban Ríriontól nagyon álszent dolog volna a békességről papolni. A plafon is rászakadna a zsugás elfre, ha azt állítaná, hogy sosem volt része egy jó, feszültség oldó, kocsmai verekedésben. Ellenben ha hagyja elkezdődni, könnyen eldurvulhat, ezért Nievet megelőzve szól az ismeretlen hölgyhöz.*
- Nyugodjon meg! *Kéri komoly arccal.* - Nem kívánjuk tesztelni a tomporának elméjét.
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Bris, Mik//
*Eszébe sem jutott viszonozni Miknek a bemutatkozást, de Niev megteszi. A pultos reakciójából látja, hogy ez nagyon is jó ötlet volt, sőt, követendő példa, azonban utólag pótolni már nem az igazi. Levonja magának, hogy legközelebb lehetne kedvesebb, közvetlenebb, hisz ez semmibe sem kerülne. Pycta hamar távozik. Maga részéről tartja, hogy szívesen állná a holnapi reggelit és egy kör jó sört hozzá, ünneplés gyanánt. Reméli, társai nem utasítják vissza.
Kisvártatva az étel is megérkezik, ekkor ő is kiprésel egy mosolyt Mik felé.*
- Köszönjük szépen!
*Niev biztosan elárulja majd a pultosnak, melyik kaja Pyctáé, neki csak a leves kell meg a paprika. Miközben jól megfűszerezi a sűrű barnát, feltételezi, hogy Niev is ráveti magát a kajára, hisz erre várnak egy napja.*
- Jó étvágyat!
*Régóta kedveli a csípős dolgokat. Fokozatosan vágyott mindig erősebbre annál, amit éppen megszokott. Azt gondolván, hogy most már békében és nyugalomban vannak, átadja magát annak az erősen maró érzésnek, ahogy a wegtoreni paprika kiégeti az ízlelő bimbóit. És élvezi. Még a víz is kiveri közben, de élvezi. Sajnos a nyugalom naiv illúzió. Még alig kanalazott párat, amikor a vihar fellegek gyülekezni kezdenek. Nem törne pálcát egyik lány felett sem. Niev éhes, fáradt, miután rendkívüli dolgokat vitt véghez. Megérti, hogy ideges a pusmogás miatt. Az idegent is megérti, hogy zavarja a szag, nem tudván, min mentek keresztül. Azonban Ríriontól nagyon álszent dolog volna a békességről papolni. A plafon is rászakadna a zsugás elfre, ha azt állítaná, hogy sosem volt része egy jó, feszültség oldó, kocsmai verekedésben. Ellenben ha hagyja elkezdődni, könnyen eldurvulhat, ezért Nievet megelőzve szól az ismeretlen hölgyhöz.*
- Nyugodjon meg! *Kéri komoly arccal.* - Nem kívánjuk tesztelni a tomporának elméjét.
2416. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-25 08:53:34
Üzenet elküldve: 2022-04-25 08:53:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
*Míg szellőztetés címén az ajtót tartásával foglalja le a munkaidejét, nagy meglepetésére be is toppan valaki rajta. ~Hogy a ragya cifrázna ki. ~ Egyértelmű, hogy elsőre megtalálja és még elf is, ami azt jelenti, hogy vagy kétszer akkora mint ő, így fel kell néznie rá, minthogy mellette áll.*
-Ü…üdv. *Köszönti kicsit megkésve, miután megembereli magát.*
-Jah, hát nem, én csak ideálltam, rendelni a pultnál lehet. *Legyint széles, kissé torz vigyorral, nagyon nem akar dolgozni. Közben a három személy be is lép a vendégtérbe, ahogy elhaladnak mellette megcsapja a szaguk is az orrát. ~Rájuk is fér a fürdő.~ Majd még ácsorog egy darabig, amíg Mik felveszi a csoport rendelését, vizet hordani sincsen nagyon kedve, de arra még lehet hogy befogják. Közben hallja, hogy a szagra bizony mások is panaszkodnak. Miután becsukja az ajtót odaaraszol a pulthoz, csak lassan, nehogy váratlanul érje a munkakínálás. Közben hallgatózik, hogy a hármas egyik tagja a dézsában kívánja elfogyasztani a vacsorát, meg hogy mosásra is igényt tartanának. Majd hallja is, hogy Mik kedvesen felajánlja a mosatást is, közben ő már a konyha felé araszol. Annak is fültanúja lesz, hogy a részeget végre vízszintesbe akarják egy elszigetelt helyre bedugni, amivel mélységesen egyetért.*
-Ü…üdv. *Köszönti kicsit megkésve, miután megembereli magát.*
-Jah, hát nem, én csak ideálltam, rendelni a pultnál lehet. *Legyint széles, kissé torz vigyorral, nagyon nem akar dolgozni. Közben a három személy be is lép a vendégtérbe, ahogy elhaladnak mellette megcsapja a szaguk is az orrát. ~Rájuk is fér a fürdő.~ Majd még ácsorog egy darabig, amíg Mik felveszi a csoport rendelését, vizet hordani sincsen nagyon kedve, de arra még lehet hogy befogják. Közben hallja, hogy a szagra bizony mások is panaszkodnak. Miután becsukja az ajtót odaaraszol a pulthoz, csak lassan, nehogy váratlanul érje a munkakínálás. Közben hallgatózik, hogy a hármas egyik tagja a dézsában kívánja elfogyasztani a vacsorát, meg hogy mosásra is igényt tartanának. Majd hallja is, hogy Mik kedvesen felajánlja a mosatást is, közben ő már a konyha felé araszol. Annak is fültanúja lesz, hogy a részeget végre vízszintesbe akarják egy elszigetelt helyre bedugni, amivel mélységesen egyetért.*
2415. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-24 22:26:56
Üzenet elküldve: 2022-04-24 22:26:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A legendás lista//
- Hát, én azt nem tudhatom mi elég nekik.
*Tanácstalanul megvonja a vállát. Kissé frusztrálttá válik annak okán, hogy a fiatal fiú minduntalan olyan kérdésekkel fordul hozzá, amikre nem tud válaszolni, persze mindezt csak magának köszönheti, miután olyan lelkesen prédikált a hitről.*
- Igen.
*Biccent a megerősítést követően.*
- Nem baj. Fontos, hogy saját akaratból köteleződj el az istenségek felé, az imának pedig szívből kell jönnie és nem amiatt, mert vársz érte cserébe valamit. Az isteneknek nem lehet hazudni, könnyen átlátnak az önző szándékokon.
*Legalábbis ezt feltételezi, de mivel ő maga nem olyan szerencsés - amit nem is feltétlenül bán -, mint Learon, aki félistenekkel találkozgat, s amazok bajnokukká teszik, ezért csak arra tud hagyatkozni, amit logikusnak vél ebben a közel sem logikus témába.*
- Pontosan. Legendás pedig sokféleképpen lehet bárki, akár gyógyításban, akár bölcsességében. A kiválóságnak számtalan formája akad, ami megőrizhet valakit a következő nemzedék szívében.
*A kisfiú izgatottságát nehezen tudja hová tenni, de csodájára jár, hiszen min pihenne meg szívesebben az ember tekintete, s figyelme ha nem egy lelkes ifjún?*
- Nos, akkor kezdünk amikor úgy érzed készen állsz rá.
*Lassan felemelkedik ülőhelyéről, ráérősen, hogy adjon időt Shindának a döntésre.*
- Én most a mágustoronyhoz megyek, ha akarsz, akkor velem tarthatsz. De figyelmeztetlek, hogy hosszú az út és veszélyes.
*A választól függetlenül Karheia felsétál a szobájába, hogy összeszedje ott hagyott holmijait, illetve a két kutyakölyköt, majd a kulcsot visszaszolgáltatva elhagyja a Kalmárt.*
- Hát, én azt nem tudhatom mi elég nekik.
*Tanácstalanul megvonja a vállát. Kissé frusztrálttá válik annak okán, hogy a fiatal fiú minduntalan olyan kérdésekkel fordul hozzá, amikre nem tud válaszolni, persze mindezt csak magának köszönheti, miután olyan lelkesen prédikált a hitről.*
- Igen.
*Biccent a megerősítést követően.*
- Nem baj. Fontos, hogy saját akaratból köteleződj el az istenségek felé, az imának pedig szívből kell jönnie és nem amiatt, mert vársz érte cserébe valamit. Az isteneknek nem lehet hazudni, könnyen átlátnak az önző szándékokon.
*Legalábbis ezt feltételezi, de mivel ő maga nem olyan szerencsés - amit nem is feltétlenül bán -, mint Learon, aki félistenekkel találkozgat, s amazok bajnokukká teszik, ezért csak arra tud hagyatkozni, amit logikusnak vél ebben a közel sem logikus témába.*
- Pontosan. Legendás pedig sokféleképpen lehet bárki, akár gyógyításban, akár bölcsességében. A kiválóságnak számtalan formája akad, ami megőrizhet valakit a következő nemzedék szívében.
*A kisfiú izgatottságát nehezen tudja hová tenni, de csodájára jár, hiszen min pihenne meg szívesebben az ember tekintete, s figyelme ha nem egy lelkes ifjún?*
- Nos, akkor kezdünk amikor úgy érzed készen állsz rá.
*Lassan felemelkedik ülőhelyéről, ráérősen, hogy adjon időt Shindának a döntésre.*
- Én most a mágustoronyhoz megyek, ha akarsz, akkor velem tarthatsz. De figyelmeztetlek, hogy hosszú az út és veszélyes.
*A választól függetlenül Karheia felsétál a szobájába, hogy összeszedje ott hagyott holmijait, illetve a két kutyakölyköt, majd a kulcsot visszaszolgáltatva elhagyja a Kalmárt.*
2414. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-24 22:22:35
Üzenet elküldve: 2022-04-24 22:22:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt _ a büdös, koszos és/vagy részeg banda + Bris + a személyzet//
*Ha eddig csak az üzlet távolabbi végébe akart volna kaméleonként beleolvadni, akkor most valami csont nélküli lényként akarja meghúzni magát a fellelhető legkisebb repedésben, minél távolabb e káosztól. A hangerő még nagyobbra nő, és eddig is megosztott figyelmére annál több feladat kerül, de mégis inkább a zaj zavarja a legjobban. Talán pont azért, mert eddigi kocsmai estéivel ellentétben most nem csak a semmibe bámulhat, elveszve saját gondolataiban, hanem figyelnie, ellenőriznie kéne e átkozott vendégtér összes foglalt asztalát. Emiatt egyre nagyobbá válik a késztetés, hogy hangszálait nem kímélve csöndre parancsolja a vendéglő összes kuncsaftját, akármilyen gorombának és lehetetlennek hangzik ez. Amikor azt hitte, hogy a kovácsműhelynél "valamennyivel" színesebb helyre fog kerülni, fogalma sem volt róla, hogy már az első napon ennyire túl lehet terhelve, emberek iránti türelmének határait cibálják.*
~ Hogy az a rohadt... ~ *Egy rövid, de erős fejrázással összeszedi magát. Szoborként díszelegve nem messze a pult mellett, mellbe font karokkal elemezgeti a szobát.
A tündér és egy másik emberke elment, ez csak most jutott el agyáig, de legalább kettővel kevesebbre kell figyelni, az jó. Az új trió nem látszik bajkeverőnek, csak úgy néznek ki, mintha a világot próbálták volna meg megmenteni, és a visszaúton majdnem belefulladtak az ingoványba. A szagról nem is beszélve. Xavyt jelenleg elvesztette mérete és a sok ember miatt, majd előkerül valahol, ha nem látni, hát hallani biztos fogja. A stílusos vöröshajú stílusa változatlan, talán jobb ha távol marad. Mikarr elismerő türelemmel állja a sarat hálátlan munkájában, ő nem tudja mikor vágta már volna hozzá valakihez a rendelését, egy kis származási megjegyzéssel megspékelve. A brutálissan becsípett elf pedig... idő van, ugye ő még életben van? Csekélyke aggodalommal lép a kettős asztalához, megkémlelve amaz állapotát. Igen, csak alszik. Bár ha abban a pozícióban marad, akkor nem marad örökké az élők sorában sem. Hallja is asztaltársa ajánlatát.* - Fel tudom vinni. *Egyezik bele a számára kedvező ötletbe. Eggyel kevesebb megfigyelendő, miért is mondana nemet?* - Mik? Van szoba? *Nem hiszi, hogy ez idő alatt sikerült elég messzire jutnia munkatársának ahhoz, hogy ne lett volna ennek fültanúja, de ha mégis, akkor levázolja a szituációt, és meghallgatja ítéletét. Fülét nem kerüli el a Kalmár megmaradt két hölgyvendégének hirtelen felgyulladó párbeszédje sem, de nem siet még reagálni, ugyanis nincs miért. Efféle beszólogatások szinte mindennaposnak számítanak egyes helyeken, és egy hozzá hasonlóan jól látható testőrséggel, főleg aki most a terem kellős közepén van, kevés ember próbál öklöt emelni bárkire. Úgyhogy jelenleg inkább az elffel foglalkozik.*
*Ha eddig csak az üzlet távolabbi végébe akart volna kaméleonként beleolvadni, akkor most valami csont nélküli lényként akarja meghúzni magát a fellelhető legkisebb repedésben, minél távolabb e káosztól. A hangerő még nagyobbra nő, és eddig is megosztott figyelmére annál több feladat kerül, de mégis inkább a zaj zavarja a legjobban. Talán pont azért, mert eddigi kocsmai estéivel ellentétben most nem csak a semmibe bámulhat, elveszve saját gondolataiban, hanem figyelnie, ellenőriznie kéne e átkozott vendégtér összes foglalt asztalát. Emiatt egyre nagyobbá válik a késztetés, hogy hangszálait nem kímélve csöndre parancsolja a vendéglő összes kuncsaftját, akármilyen gorombának és lehetetlennek hangzik ez. Amikor azt hitte, hogy a kovácsműhelynél "valamennyivel" színesebb helyre fog kerülni, fogalma sem volt róla, hogy már az első napon ennyire túl lehet terhelve, emberek iránti türelmének határait cibálják.*
~ Hogy az a rohadt... ~ *Egy rövid, de erős fejrázással összeszedi magát. Szoborként díszelegve nem messze a pult mellett, mellbe font karokkal elemezgeti a szobát.
A tündér és egy másik emberke elment, ez csak most jutott el agyáig, de legalább kettővel kevesebbre kell figyelni, az jó. Az új trió nem látszik bajkeverőnek, csak úgy néznek ki, mintha a világot próbálták volna meg megmenteni, és a visszaúton majdnem belefulladtak az ingoványba. A szagról nem is beszélve. Xavyt jelenleg elvesztette mérete és a sok ember miatt, majd előkerül valahol, ha nem látni, hát hallani biztos fogja. A stílusos vöröshajú stílusa változatlan, talán jobb ha távol marad. Mikarr elismerő türelemmel állja a sarat hálátlan munkájában, ő nem tudja mikor vágta már volna hozzá valakihez a rendelését, egy kis származási megjegyzéssel megspékelve. A brutálissan becsípett elf pedig... idő van, ugye ő még életben van? Csekélyke aggodalommal lép a kettős asztalához, megkémlelve amaz állapotát. Igen, csak alszik. Bár ha abban a pozícióban marad, akkor nem marad örökké az élők sorában sem. Hallja is asztaltársa ajánlatát.* - Fel tudom vinni. *Egyezik bele a számára kedvező ötletbe. Eggyel kevesebb megfigyelendő, miért is mondana nemet?* - Mik? Van szoba? *Nem hiszi, hogy ez idő alatt sikerült elég messzire jutnia munkatársának ahhoz, hogy ne lett volna ennek fültanúja, de ha mégis, akkor levázolja a szituációt, és meghallgatja ítéletét. Fülét nem kerüli el a Kalmár megmaradt két hölgyvendégének hirtelen felgyulladó párbeszédje sem, de nem siet még reagálni, ugyanis nincs miért. Efféle beszólogatások szinte mindennaposnak számítanak egyes helyeken, és egy hozzá hasonlóan jól látható testőrséggel, főleg aki most a terem kellős közepén van, kevés ember próbál öklöt emelni bárkire. Úgyhogy jelenleg inkább az elffel foglalkozik.*
2413. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-24 21:28:06
Üzenet elküldve: 2022-04-24 21:28:06
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Nyílt //
// Bámészkodás //
* A Wegtoreni Kalmárról már sokat hallott. Ilyet is meg olyat is, szóval úgy döntött Alesian, hogy saját szemével nézi meg magának.*
- Kósza Pinty. Tényleg itt volt egy bordély, nagy hírű bordély, amit sajnos nem próbáltam. Most már csak ez nyolc karú, büdös tengeri herkentyű van helyette. Haldoklik a kultúra én mondom, már egy tisztességes bordély sincs ebben a szutykos városban. Teysus csalódott lehet.* Rázza meg szomorúan a fejét, miközben a himbálózó cégért bámulja a hófehér falak előtt. De nem itt akar egész nap ácsorogni. Van egy kis zsebpénze, amit most szívesen el is költene, meg persze gyarapítaná is, mert a maga fajta az ilyen helyeken szerez vagyont. Megfeszíti azt a kevés izmát, ami van, hogy betolja vele az ajtót.*
- Mindent ezekre a nagy melákokra méreteznek.* Morogja az orra alatt, de legalább bent van végre. Körbe pillant, hogy felmérje hova is csöppent.*
~ Semmi különös, csak egy fogadó. Nem egy bordély, de mazért nem rossz. ~* A Pegazusnál véleménye szerint jobb, de majd elválik. Első ránézésére fogadóhoz képest jónak tűnik. Meg is indul a pult irányába. Nagyjából ekkor indulhat meg Bris is. Éppen a közelében halad el, így megüti a fülét az a bizonyos "kis kancsós" kérdés.*
~ Höhö! Itt valami nagy dolog van készülőben. ~ *Rögtön irányt is változtat, ami jelen pillanatban az egyik közeli asztal. Pont olyan távolságra helyezkedik el, hogy mindent panorámából láthasson, meg hallhasson.*
~ Kiderül, hogy a lehető legjobb döntés volt, hogy ma betértem ide? ~* Adná, ha lenne egy jó kis csaj bunyó. Az úgy fel tudná dobni a napját.*
// Bámészkodás //
* A Wegtoreni Kalmárról már sokat hallott. Ilyet is meg olyat is, szóval úgy döntött Alesian, hogy saját szemével nézi meg magának.*
- Kósza Pinty. Tényleg itt volt egy bordély, nagy hírű bordély, amit sajnos nem próbáltam. Most már csak ez nyolc karú, büdös tengeri herkentyű van helyette. Haldoklik a kultúra én mondom, már egy tisztességes bordély sincs ebben a szutykos városban. Teysus csalódott lehet.* Rázza meg szomorúan a fejét, miközben a himbálózó cégért bámulja a hófehér falak előtt. De nem itt akar egész nap ácsorogni. Van egy kis zsebpénze, amit most szívesen el is költene, meg persze gyarapítaná is, mert a maga fajta az ilyen helyeken szerez vagyont. Megfeszíti azt a kevés izmát, ami van, hogy betolja vele az ajtót.*
- Mindent ezekre a nagy melákokra méreteznek.* Morogja az orra alatt, de legalább bent van végre. Körbe pillant, hogy felmérje hova is csöppent.*
~ Semmi különös, csak egy fogadó. Nem egy bordély, de mazért nem rossz. ~* A Pegazusnál véleménye szerint jobb, de majd elválik. Első ránézésére fogadóhoz képest jónak tűnik. Meg is indul a pult irányába. Nagyjából ekkor indulhat meg Bris is. Éppen a közelében halad el, így megüti a fülét az a bizonyos "kis kancsós" kérdés.*
~ Höhö! Itt valami nagy dolog van készülőben. ~ *Rögtön irányt is változtat, ami jelen pillanatban az egyik közeli asztal. Pont olyan távolságra helyezkedik el, hogy mindent panorámából láthasson, meg hallhasson.*
~ Kiderül, hogy a lehető legjobb döntés volt, hogy ma betértem ide? ~* Adná, ha lenne egy jó kis csaj bunyó. Az úgy fel tudná dobni a napját.*
2412. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-24 20:07:31
Üzenet elküldve: 2022-04-24 20:07:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt _ a büdös, koszos és/vagy részeg banda + Bris + a személyzet//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A szakács. Tutira. Ezek után biztos, hogy azt a második tálat tolja majd az elf elé.*
- Kenyeret? Hogyne! *Már hogy a viharba ne kérnének? Mindent IS! Ha már így elcseszte a rendelést az a gyökér szakács!
Shennél szépen lassan teljesen beüt az alkoholmámor. Bris egészen le van nyűgözve. Ő ennél szinte csak rosszabb észegekkel találkozik. Rosszakkal, rosszabbakkal meg a legrosszabbakkal. Hozzájuk képest ez a lombzabáló, aki úgy belefolyik a fotelba, mint aki mindig is a része volt, egy igazi kis tünemény. Még az a vidáman csörgedező kis nyálpászma is, ami ájult mámorában végigcsörgedezik a pofiján.
A szag tekintetében nem mondhatni, hogy elégedett, de nagyon úgy fest, hogy ezek itt valami puccos díszvendégek, akiknek aztán mindent szabad. Szerencsére a legnagyobb felületen bűzlő fickónak legalább van önkritikája és nem nyomasztja tovább az étkezni kívánók köreit.
Az a baj a még egy ablak kinyitással, hogy odakint még így is rohadt cidri van, annak ellenére, hogy állítólag nyakukon a tavasz, ráadásul leviszi a fejüket a huzat. Nem csoda, hogy nem lelkesedik a megoldásért, de amikor meghallja azt a kommentárt pöceszagú szöszitől... Mondták már rá, hogy jeges víz folyik az ereiben (nem), de hogy erre most nem ugrik fel és nem keni el a kis ribanc nagy pofáját, na ilyet nem minden nap látni kocsmában. Bris csak végigsimít az arcán mint ahogy a férfiak a borostájukon szoktak, de egyelőre a seggén marad.*
- Megoldható lenne őt *biccent Shen felé* majd ágyba tenni ma estére? Mégse járja, hogy zárás után csak kihúzzátok a fogadó elé.
*Bris megérdeklődi a Szoba árát és a felcipelés feláraként rátesz még néhány aranyat, így összesen 30 érmét
tol Mik elé. Ha nem lehetséges a kómás pitypangzabáló elhelyezése, akkor lehet, hogy kölcsön kell kérnie egy talicskát. Vajon lehet ezeknek talicskájuk?
Ahogy ezt a kérdést letárgyalták, Bris elkezdi tömni a kis pofazacskóit és rág nagy elánnal, mintha időre kéne végeznie. Még a vajat is úgy harapja, mint a kenyeret. Mikor Mik meg az a másik fölmennek az emeletre a kajával meg a vízzel, Bris lehúzza a maradék sörét, megtürli a képét az ingujjában, aztán még az utolsó falatot rágva elindul a nagyfopájú kis takony meg a langaléta felé. Nem nagy elánnal, csak úgy lődörgősben, mint aki a budit keresi vagy mittudomén. A szalonnazsíros kezét közben ráérősen a gatyájába törli, aztán egy célirányos fordulóval betámaszkodik a szöszke mellé.*
- Nekem locsogsz, kicsi kancsó? *kérdi totál baráti stílusban. Még vigyorog is hozzá (minden őszinteség nélkül).* - Vagy a kis gnóm pukkancsot picsáztad le? Büdöske.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A szakács. Tutira. Ezek után biztos, hogy azt a második tálat tolja majd az elf elé.*
- Kenyeret? Hogyne! *Már hogy a viharba ne kérnének? Mindent IS! Ha már így elcseszte a rendelést az a gyökér szakács!
Shennél szépen lassan teljesen beüt az alkoholmámor. Bris egészen le van nyűgözve. Ő ennél szinte csak rosszabb észegekkel találkozik. Rosszakkal, rosszabbakkal meg a legrosszabbakkal. Hozzájuk képest ez a lombzabáló, aki úgy belefolyik a fotelba, mint aki mindig is a része volt, egy igazi kis tünemény. Még az a vidáman csörgedező kis nyálpászma is, ami ájult mámorában végigcsörgedezik a pofiján.
A szag tekintetében nem mondhatni, hogy elégedett, de nagyon úgy fest, hogy ezek itt valami puccos díszvendégek, akiknek aztán mindent szabad. Szerencsére a legnagyobb felületen bűzlő fickónak legalább van önkritikája és nem nyomasztja tovább az étkezni kívánók köreit.
Az a baj a még egy ablak kinyitással, hogy odakint még így is rohadt cidri van, annak ellenére, hogy állítólag nyakukon a tavasz, ráadásul leviszi a fejüket a huzat. Nem csoda, hogy nem lelkesedik a megoldásért, de amikor meghallja azt a kommentárt pöceszagú szöszitől... Mondták már rá, hogy jeges víz folyik az ereiben (nem), de hogy erre most nem ugrik fel és nem keni el a kis ribanc nagy pofáját, na ilyet nem minden nap látni kocsmában. Bris csak végigsimít az arcán mint ahogy a férfiak a borostájukon szoktak, de egyelőre a seggén marad.*
- Megoldható lenne őt *biccent Shen felé* majd ágyba tenni ma estére? Mégse járja, hogy zárás után csak kihúzzátok a fogadó elé.
*Bris megérdeklődi a Szoba árát és a felcipelés feláraként rátesz még néhány aranyat, így összesen 30 érmét
tol Mik elé. Ha nem lehetséges a kómás pitypangzabáló elhelyezése, akkor lehet, hogy kölcsön kell kérnie egy talicskát. Vajon lehet ezeknek talicskájuk?Ahogy ezt a kérdést letárgyalták, Bris elkezdi tömni a kis pofazacskóit és rág nagy elánnal, mintha időre kéne végeznie. Még a vajat is úgy harapja, mint a kenyeret. Mikor Mik meg az a másik fölmennek az emeletre a kajával meg a vízzel, Bris lehúzza a maradék sörét, megtürli a képét az ingujjában, aztán még az utolsó falatot rágva elindul a nagyfopájú kis takony meg a langaléta felé. Nem nagy elánnal, csak úgy lődörgősben, mint aki a budit keresi vagy mittudomén. A szalonnazsíros kezét közben ráérősen a gatyájába törli, aztán egy célirányos fordulóval betámaszkodik a szöszke mellé.*
- Nekem locsogsz, kicsi kancsó? *kérdi totál baráti stílusban. Még vigyorog is hozzá (minden őszinteség nélkül).* - Vagy a kis gnóm pukkancsot picsáztad le? Büdöske.
2411. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-24 17:01:04
Üzenet elküldve: 2022-04-24 17:01:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt _ a büdös, koszos és/vagy részeg banda + Bris + a személyzet + kicsit a távozók//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Sheni asztaltársán keresztül érzékeli csak a körülötte lévő világot. Már egy olyan, jobb helyen van, ahol minden él sima, nincsenek problémák és könnyű minden és igen, szeret mindenkit. Különösen azt a vörös tarajos angyalt, aki ezekben a boldog óráiban a társa és legjobb barátja.*
- Zsép'vok. *Csücsörít elégedetten, mert azért a bókokat érti, ha néha-néha ki is hagy a figyelme és eltéveszt egy-egy szót.
Igyekszik eleget tenni az irányításnak, a tudata örömmel teljesítené az egyszerű parancsokat, ám a teste más utakon jár és általában egy lépéssel mindig lemarad az akarattól.*
- Ü'ök. *Mutatja meg Brisnek, hogy milyen szépen tud ülni. Amikor a lány az ajtó felé mutat, igyekszik arra fókuszálni, de csak elmosódott körvonalakat lát a fény és árnyék játékában. Látható, hogy halvány lila köze nincs az érzékeléshez, bármennyire hunyorog.*
- Ne'ekm ne' konrunc'a. *Fordítja vissza kásás tekintetét Brisre egyértelműen jelezve, hogy ebben a kócerájban nincs ellenfele kisfiús, de mégis férfias megjelenésének.
Érkezik valaki, akit Sheni nem ismer fel. Lehet az ork, de akár a dühös gnóm lány is vagy egy harmadik személy, mert nem tudja befogni a fókuszba. Míg tarajos asztaltársa vele társalog, kényelmesen hátradől és onnan hallgatja a duruzsolássá olvadó hangokat. A nagy semmi és az ébrenlét határának acélsodronyán egyensúlyozik kocsonya lábakkal és egyre nehezebben tud a hangokra koncentrálni maga körül. Érzi, hogy jön az édes öntudatlanság, arcára a lelki szegények elégedett mosolya ül ki. Már csak azzal kellene kezdeni valamit, hogy a fogadó folyamatosan forog körülötte. Egy régi ivócimborája azt ajánlotta neki, ilyenkor tegye le a lábát a padlóra és a forgás megáll, de szomorúan konstatálja, hogy a bakancsa talpa már eleve lent van.
Mindegy is, a húzás erősebb és Sheni széttárt karokkal fordul át az éberség palánkán és zuhan hanyatt a részegség puha semmijébe. Kívülről csupán annyit lehet észlelni, hogy a lombzabáló grotesztkül a vállára hajtott fejjel ül lehunyt szemekkel mint egy ottfelejtett rongybaba és bizonyára nem képezi már szerves részét a hallgatóságnak.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Sheni asztaltársán keresztül érzékeli csak a körülötte lévő világot. Már egy olyan, jobb helyen van, ahol minden él sima, nincsenek problémák és könnyű minden és igen, szeret mindenkit. Különösen azt a vörös tarajos angyalt, aki ezekben a boldog óráiban a társa és legjobb barátja.*
- Zsép'vok. *Csücsörít elégedetten, mert azért a bókokat érti, ha néha-néha ki is hagy a figyelme és eltéveszt egy-egy szót.
Igyekszik eleget tenni az irányításnak, a tudata örömmel teljesítené az egyszerű parancsokat, ám a teste más utakon jár és általában egy lépéssel mindig lemarad az akarattól.*
- Ü'ök. *Mutatja meg Brisnek, hogy milyen szépen tud ülni. Amikor a lány az ajtó felé mutat, igyekszik arra fókuszálni, de csak elmosódott körvonalakat lát a fény és árnyék játékában. Látható, hogy halvány lila köze nincs az érzékeléshez, bármennyire hunyorog.*
- Ne'ekm ne' konrunc'a. *Fordítja vissza kásás tekintetét Brisre egyértelműen jelezve, hogy ebben a kócerájban nincs ellenfele kisfiús, de mégis férfias megjelenésének.
Érkezik valaki, akit Sheni nem ismer fel. Lehet az ork, de akár a dühös gnóm lány is vagy egy harmadik személy, mert nem tudja befogni a fókuszba. Míg tarajos asztaltársa vele társalog, kényelmesen hátradől és onnan hallgatja a duruzsolássá olvadó hangokat. A nagy semmi és az ébrenlét határának acélsodronyán egyensúlyozik kocsonya lábakkal és egyre nehezebben tud a hangokra koncentrálni maga körül. Érzi, hogy jön az édes öntudatlanság, arcára a lelki szegények elégedett mosolya ül ki. Már csak azzal kellene kezdeni valamit, hogy a fogadó folyamatosan forog körülötte. Egy régi ivócimborája azt ajánlotta neki, ilyenkor tegye le a lábát a padlóra és a forgás megáll, de szomorúan konstatálja, hogy a bakancsa talpa már eleve lent van.
Mindegy is, a húzás erősebb és Sheni széttárt karokkal fordul át az éberség palánkán és zuhan hanyatt a részegség puha semmijébe. Kívülről csupán annyit lehet észlelni, hogy a lombzabáló grotesztkül a vállára hajtott fejjel ül lehunyt szemekkel mint egy ottfelejtett rongybaba és bizonyára nem képezi már szerves részét a hallgatóságnak.*
2410. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-24 16:28:19
Üzenet elküldve: 2022-04-24 16:28:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt _ a büdös, koszos és/vagy részeg banda + Bris + a személyzet//
*A Kalmárban mindenkinek kijár a "kisasszony" és az "uram" megszólítás, amíg a vendég vendégként viselkedik. Ha átlépi a határt a vendég és a bunkó között, akkor olyanokkal akadhat össze, mint Ukrom vagy végső esetben Mik. De az valóban csak a végső eset.
Ha érzi is a megszólítás felett vagy a részeg elf "barátként" aposztrofálása miatti dühöt, a pultos nem mutatja. Helyette barátságosan mosolyog csak a tarajos lányra.*
- Parancsol. *Fordul vissza, amikor indulna és a lány megállítja.*
- Kettő? Oh, sajnálom, lehet, hogy a szakács elnézte a rendelést. *Természetes reakció, hogy a pultos a szakácsra fogja, ha valamit elrontott. A szakács a fogadó láthatatlan kelléke, aki a konyha mélyén éli sanyarú életét és tudtán kívül szenved el ilyen bűnöket.*
- Máris hozom a másodikat is. Kérnek még kenyeret hozzá? *Kérdi készségesen és ha megkapja a választ, már indul is a konyhába, hogy szóljon Nyikhajnak, a vendég egy második tálat is kér, közvetlen az első után. Milyen bunkó már? Miért nem tudja megrendelni egyszerre? Ilyenkor ez a bevett intézkedés. Mik ártatlan marad.
Míg elkészül a második Vándorok Eledele, hisz ilyenkor meg kell kicsit váratni a kukacoskodó vendéget, hadd érezze a törődést, addig ki tudja szolgálnia viharvert triót, akik némi kellemetlen szaggal gazdagítják a Kalmár levegőjét. De mindegy is, Xavy épp szellőztet.*
- Rendben, viszem hozzá. *Bólint a nyurga elfnek kedves mosollyal, de már tudja, hogy jó adagot fog kiadni neki, hadd lángoljon a hegyesfülű feje, ha már ilyen legény a gáton.*
- Örülök, hogy megismerhetem, Niev kisasszony. *Hajtja meg kissé a fejét, amikor a szőke kócos lány viszonozza a bemutatkozást. A vendégek egy része ritkán teszi, így jól esik neki.
Miután a kettős távozott a pulttól és leadja tetemes rendelésüket, kivisz egy kancsó vizet, míg elkészülnek az ételek és igen, amíg felforr a víz, hisz eszébe jut, teát is rendelt a trió. Az asztalnál a különös tekintetű elf kérdez tőle.*
- Öhm, persze. *Válaszol némi késéssel. Az "üzlet rontására" a kandalló felé pillant, ahonnan koránt sem nőies füttyentés veri fel a fogadó békéjét.*
- Intézkedem, uram. *Biccent a kérésre. Míg Mik visszaindul a pulthoz, mert a tarajos bizonyosan a második Vándorok Eledelét keresi rajta, a korábban páncélos elf el is indul a szobák felé. A pultnál átad neki egy kulcsot és elmagyarázza, hogyan találja meg a kulcson jelölt szobát, aztán felnyalábolja a második fatálat és elindul a kandallóhoz.*
- Már itt is a második tál. A szakács nagyon sajnálja a hibát. *Teszi le a másik tál mellé és ekkor hallgatja meg a szag miatti nyavalygást.*
- Nem, később felszámoljuk. *Szalad ki a száján a válasz, ami először a nyelvére tolul, de rájön, hogy ez talán túl nyers volt, ezért bocsánatkérő mosollyal folytatja.*
- Sajnálom, kisasszony, kinyitok egy ablakot ezen az oldalon is, az segíteni fog. *Javasolja.*
- Az említett vendégek pedig rendeltek fürdőt, hamarosan megszűnik a probléma. *Folytatja mosolyogva.*
- Hozzak esetleg egy vödröt? *Pillant a részeg elfre segítőkészen és némi gúnnyal a hangjában.*
- Ne aggódjon, ha baj történne, azt is feltakarítom. *Teszi hozzá készséges mosollyal.
Ennél többet nem tud tenni, kinyitja az ablakot és elindul a pultba, mert akad dolga bőven. Vizet kell melegíteni az elfnek fentre, felvinni neki az ételeit és kivinni a két ifjúnak az asztalhoz az övéket. Kezdi úgy érezni, hogy kevés egyedül erre a két asztalra. Valaki besegíthetne neki. Persze nem Ukrom, ő nem azért van itt, Xavy meg még a fejét szellőzteti.*
- Jó napot fogtál ki. *Szól oda az orknak, amikor visszaér a pulthoz. Amikor a szőke lány újra a pulthoz lép, épp a forró vizet tölti a tealevelekre.*
- Persze, tegyék csak ki és éjjel kimossuk. A csizmát, bakancsot is, tiszta lesz reggelre, Niev kisasszony. *Válaszol a lánynak mosolyogva. Szimpatikus neki a topáz szemű teremtés és a ruhája is érdekes. Bár ha valódi virágok lennének, biztosan nem lenne füstszaguk.
Ha a lány távozott, akkor melegíttet vizet és felpakolja egy tálcára előbb a szőke lány és a nyurga elf rendelését, hogy előbb azt vigye ki.*
- Parancsoljanak, a három Sűrű Barna és hozzá a paprika. *Kezdi letenni az asztalra.*
- A vadkanpecsenye, a kolbásszal töltött karaj és a teák. Mit vihetek fel az úrnak az emeletre a fürdő mellé? *Kérdi a kettőst és ide-oda jártatja tekintetét közöttük. Ha megkapja a választ, akkor azt visszateszi a tálcára.*
- Jó étvágyat kívánok! *Mosolyog a fiatalokra, akiknek tényleg nincs jó szaguk, de sokaknál nem divat az, hogy naponta fürödjenek. Ha minden rendben és nincs kérdés, akkor már indul is a maradék ételekkel a pulthoz, hogy Nyikhajjal felvigyék a fürdővizzel együtt az emeletre az elf szobájába.
Ha a kopogás után benyithat, meglepődik a szőnyegen fekvő férfi látványán. De legalább nem az ágyneműt keni össze. Feltölti a dézsát és leteszi az asztalra az ételeket, majd ahogy lehet, gyorsan távozik is az különc elf szobájából.*
*A Kalmárban mindenkinek kijár a "kisasszony" és az "uram" megszólítás, amíg a vendég vendégként viselkedik. Ha átlépi a határt a vendég és a bunkó között, akkor olyanokkal akadhat össze, mint Ukrom vagy végső esetben Mik. De az valóban csak a végső eset.
Ha érzi is a megszólítás felett vagy a részeg elf "barátként" aposztrofálása miatti dühöt, a pultos nem mutatja. Helyette barátságosan mosolyog csak a tarajos lányra.*
- Parancsol. *Fordul vissza, amikor indulna és a lány megállítja.*
- Kettő? Oh, sajnálom, lehet, hogy a szakács elnézte a rendelést. *Természetes reakció, hogy a pultos a szakácsra fogja, ha valamit elrontott. A szakács a fogadó láthatatlan kelléke, aki a konyha mélyén éli sanyarú életét és tudtán kívül szenved el ilyen bűnöket.*
- Máris hozom a másodikat is. Kérnek még kenyeret hozzá? *Kérdi készségesen és ha megkapja a választ, már indul is a konyhába, hogy szóljon Nyikhajnak, a vendég egy második tálat is kér, közvetlen az első után. Milyen bunkó már? Miért nem tudja megrendelni egyszerre? Ilyenkor ez a bevett intézkedés. Mik ártatlan marad.
Míg elkészül a második Vándorok Eledele, hisz ilyenkor meg kell kicsit váratni a kukacoskodó vendéget, hadd érezze a törődést, addig ki tudja szolgálnia viharvert triót, akik némi kellemetlen szaggal gazdagítják a Kalmár levegőjét. De mindegy is, Xavy épp szellőztet.*
- Rendben, viszem hozzá. *Bólint a nyurga elfnek kedves mosollyal, de már tudja, hogy jó adagot fog kiadni neki, hadd lángoljon a hegyesfülű feje, ha már ilyen legény a gáton.*
- Örülök, hogy megismerhetem, Niev kisasszony. *Hajtja meg kissé a fejét, amikor a szőke kócos lány viszonozza a bemutatkozást. A vendégek egy része ritkán teszi, így jól esik neki.
Miután a kettős távozott a pulttól és leadja tetemes rendelésüket, kivisz egy kancsó vizet, míg elkészülnek az ételek és igen, amíg felforr a víz, hisz eszébe jut, teát is rendelt a trió. Az asztalnál a különös tekintetű elf kérdez tőle.*
- Öhm, persze. *Válaszol némi késéssel. Az "üzlet rontására" a kandalló felé pillant, ahonnan koránt sem nőies füttyentés veri fel a fogadó békéjét.*
- Intézkedem, uram. *Biccent a kérésre. Míg Mik visszaindul a pulthoz, mert a tarajos bizonyosan a második Vándorok Eledelét keresi rajta, a korábban páncélos elf el is indul a szobák felé. A pultnál átad neki egy kulcsot és elmagyarázza, hogyan találja meg a kulcson jelölt szobát, aztán felnyalábolja a második fatálat és elindul a kandallóhoz.*
- Már itt is a második tál. A szakács nagyon sajnálja a hibát. *Teszi le a másik tál mellé és ekkor hallgatja meg a szag miatti nyavalygást.*
- Nem, később felszámoljuk. *Szalad ki a száján a válasz, ami először a nyelvére tolul, de rájön, hogy ez talán túl nyers volt, ezért bocsánatkérő mosollyal folytatja.*
- Sajnálom, kisasszony, kinyitok egy ablakot ezen az oldalon is, az segíteni fog. *Javasolja.*
- Az említett vendégek pedig rendeltek fürdőt, hamarosan megszűnik a probléma. *Folytatja mosolyogva.*
- Hozzak esetleg egy vödröt? *Pillant a részeg elfre segítőkészen és némi gúnnyal a hangjában.*
- Ne aggódjon, ha baj történne, azt is feltakarítom. *Teszi hozzá készséges mosollyal.
Ennél többet nem tud tenni, kinyitja az ablakot és elindul a pultba, mert akad dolga bőven. Vizet kell melegíteni az elfnek fentre, felvinni neki az ételeit és kivinni a két ifjúnak az asztalhoz az övéket. Kezdi úgy érezni, hogy kevés egyedül erre a két asztalra. Valaki besegíthetne neki. Persze nem Ukrom, ő nem azért van itt, Xavy meg még a fejét szellőzteti.*
- Jó napot fogtál ki. *Szól oda az orknak, amikor visszaér a pulthoz. Amikor a szőke lány újra a pulthoz lép, épp a forró vizet tölti a tealevelekre.*
- Persze, tegyék csak ki és éjjel kimossuk. A csizmát, bakancsot is, tiszta lesz reggelre, Niev kisasszony. *Válaszol a lánynak mosolyogva. Szimpatikus neki a topáz szemű teremtés és a ruhája is érdekes. Bár ha valódi virágok lennének, biztosan nem lenne füstszaguk.
Ha a lány távozott, akkor melegíttet vizet és felpakolja egy tálcára előbb a szőke lány és a nyurga elf rendelését, hogy előbb azt vigye ki.*
- Parancsoljanak, a három Sűrű Barna és hozzá a paprika. *Kezdi letenni az asztalra.*
- A vadkanpecsenye, a kolbásszal töltött karaj és a teák. Mit vihetek fel az úrnak az emeletre a fürdő mellé? *Kérdi a kettőst és ide-oda jártatja tekintetét közöttük. Ha megkapja a választ, akkor azt visszateszi a tálcára.*
- Jó étvágyat kívánok! *Mosolyog a fiatalokra, akiknek tényleg nincs jó szaguk, de sokaknál nem divat az, hogy naponta fürödjenek. Ha minden rendben és nincs kérdés, akkor már indul is a maradék ételekkel a pulthoz, hogy Nyikhajjal felvigyék a fürdővizzel együtt az emeletre az elf szobájába.
Ha a kopogás után benyithat, meglepődik a szőnyegen fekvő férfi látványán. De legalább nem az ágyneműt keni össze. Feltölti a dézsát és leteszi az asztalra az ételeket, majd ahogy lehet, gyorsan távozik is az különc elf szobájából.*
2409. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-24 12:21:37
Üzenet elküldve: 2022-04-24 12:21:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Niev nem sok fogadóban járt életében, jellemzően inkább csak a Három barátban, ott meg ugye ismerték és ő is ismert mindenkit. De itt ugye nem ismerik, úgyhogy felettébb meglepődik azon, hogy Mik bemutatkozik. Igazából nem tudja, hogy mit is kéne tennie? Illene bemutatkoznia neki is? Zavartan néz Rírionra, végül pedig ugyanolyan zavartan kiböki a nevét, közben pedig egyik kezével sután beletúr a hajába, mintha nem tudja, mit csináljon a kezével.*
- Őőőő... Niev vagyok.
*Ezután elhadarja, hogy mit is szeretne enni, meg inni, majd visszatérnek az asztalukhoz. Kicsit morózus - ismét -, mert Rírion nem mondta meg a nevét a fiatalembernek, tehát nem szokás, tehát hülyét csinált magából a bemutatkozással. Csúnya nézésével ezúttal Miket "tünteti ki", mikor amaz egy kancsó vizet hoz nekik, bizonyára a ház ajándéka, a teához még forrhat a víz.*
- A leves után megfürödnék.
*Mondja halkan, majd mikor Pycta az ételről kérdezi, akkor mogorván az asztalon is heverő étlapra bök, pontosabban az étlap azon tételére, amint Pyctának gondolt. Ezután az asztalra könyököl, állát a tenyerébe támasztja. Nagyjából csak annyit hall Pycta szavaiból, hogy "bla-bla-bla", amúgy is az egyik fülén bemennek az elhangzottak, a másikon meg ki. Túl elcsigázott most ahhoz, hogy jövőbeni tervei túl tudjanak terjedni a fürdés-sütemény-alvás mesterhármason.
Pyctára néz, majd Mikre, mikor az elf azt mondja, hogy a fürdőbe kérné az ennivalót. Niev elhúzza a száját, neki is oda kellett volna kérnie. Ő úgy gondolta, hogy megeszi a levest most, hogy ne legyen olyan éhes, utána megfürdik és a szobájában megeszi a főételt. Ha pedig még fér, akkor rendel süteményt is. Pyctának már csak a hátát nézi, ahogyan elindul az emeletre, aztán újra feláll és újra a pulthoz sétál.*
- Elnézést, de van lehetőség arra, hogy valahogy kimosassuk a ruhánkat? Mittomén kiteszem az ajtó elé, mikor fürödnék és reggel visszakapom mosva?
*Fogalma sincs, hogy itt mi a szokás, de Mik majd megmondja. Ha megtudta, amit meg kellett tudnia, akkor visszaül az asztalhoz.
Bris megjegyzésére érzi, hogy elönti a pulykaméreg.*
- Hülye picsa.
*Jegyzi meg elég hangosan ahhoz, hogy az meghallhassa és tudhassa, hogy őrá gondol, de mivel nem néz rá Brisre, ezért ugye bárkire mondhatta.*
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Niev nem sok fogadóban járt életében, jellemzően inkább csak a Három barátban, ott meg ugye ismerték és ő is ismert mindenkit. De itt ugye nem ismerik, úgyhogy felettébb meglepődik azon, hogy Mik bemutatkozik. Igazából nem tudja, hogy mit is kéne tennie? Illene bemutatkoznia neki is? Zavartan néz Rírionra, végül pedig ugyanolyan zavartan kiböki a nevét, közben pedig egyik kezével sután beletúr a hajába, mintha nem tudja, mit csináljon a kezével.*
- Őőőő... Niev vagyok.
*Ezután elhadarja, hogy mit is szeretne enni, meg inni, majd visszatérnek az asztalukhoz. Kicsit morózus - ismét -, mert Rírion nem mondta meg a nevét a fiatalembernek, tehát nem szokás, tehát hülyét csinált magából a bemutatkozással. Csúnya nézésével ezúttal Miket "tünteti ki", mikor amaz egy kancsó vizet hoz nekik, bizonyára a ház ajándéka, a teához még forrhat a víz.*
- A leves után megfürödnék.
*Mondja halkan, majd mikor Pycta az ételről kérdezi, akkor mogorván az asztalon is heverő étlapra bök, pontosabban az étlap azon tételére, amint Pyctának gondolt. Ezután az asztalra könyököl, állát a tenyerébe támasztja. Nagyjából csak annyit hall Pycta szavaiból, hogy "bla-bla-bla", amúgy is az egyik fülén bemennek az elhangzottak, a másikon meg ki. Túl elcsigázott most ahhoz, hogy jövőbeni tervei túl tudjanak terjedni a fürdés-sütemény-alvás mesterhármason.
Pyctára néz, majd Mikre, mikor az elf azt mondja, hogy a fürdőbe kérné az ennivalót. Niev elhúzza a száját, neki is oda kellett volna kérnie. Ő úgy gondolta, hogy megeszi a levest most, hogy ne legyen olyan éhes, utána megfürdik és a szobájában megeszi a főételt. Ha pedig még fér, akkor rendel süteményt is. Pyctának már csak a hátát nézi, ahogyan elindul az emeletre, aztán újra feláll és újra a pulthoz sétál.*
- Elnézést, de van lehetőség arra, hogy valahogy kimosassuk a ruhánkat? Mittomén kiteszem az ajtó elé, mikor fürödnék és reggel visszakapom mosva?
*Fogalma sincs, hogy itt mi a szokás, de Mik majd megmondja. Ha megtudta, amit meg kellett tudnia, akkor visszaül az asztalhoz.
Bris megjegyzésére érzi, hogy elönti a pulykaméreg.*
- Hülye picsa.
*Jegyzi meg elég hangosan ahhoz, hogy az meghallhassa és tudhassa, hogy őrá gondol, de mivel nem néz rá Brisre, ezért ugye bárkire mondhatta.*
2408. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-24 10:35:37
Üzenet elküldve: 2022-04-24 10:35:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Yath//
-Hát így teljesíthessem minden kívánságát kedvesem.
*Vigyorog ahogy az ajtó kinyílik, és a titokzatos nő nyit ajtót, szerencsére "otthon" találta őt.*
-Útra készen?
*Kérdezi, hisz nem egy buta tündér ő, a ruhából következtet erre, jobban mondva a korábbi ruhákhoz hasonlítva.*
-Ne haragudj, hogy sokáig várattalak, volt egy-két dolog amit el kellett intéznem. Megfordult a futár a levéllel a férjedhez? Sikerült megtudni, hogy mire lesz szükség bájitalok terén?
*Talán sok kérdésnek tűnhet, de úgy véli hogy ez teljesen természetes, meg aztán végtére is mégis csak üzleti árnyéka van ennek a kis románcnak. Ha behívják bemegy, de egyébként nem tolakszik be az ajtón, csak türelmesen várja, hogy mire fut ki a dolog, és természetesen igyekszik a szebbik formáját mutatni.*
-Hát így teljesíthessem minden kívánságát kedvesem.
*Vigyorog ahogy az ajtó kinyílik, és a titokzatos nő nyit ajtót, szerencsére "otthon" találta őt.*
-Útra készen?
*Kérdezi, hisz nem egy buta tündér ő, a ruhából következtet erre, jobban mondva a korábbi ruhákhoz hasonlítva.*
-Ne haragudj, hogy sokáig várattalak, volt egy-két dolog amit el kellett intéznem. Megfordult a futár a levéllel a férjedhez? Sikerült megtudni, hogy mire lesz szükség bájitalok terén?
*Talán sok kérdésnek tűnhet, de úgy véli hogy ez teljesen természetes, meg aztán végtére is mégis csak üzleti árnyéka van ennek a kis románcnak. Ha behívják bemegy, de egyébként nem tolakszik be az ajtón, csak türelmesen várja, hogy mire fut ki a dolog, és természetesen igyekszik a szebbik formáját mutatni.*
2407. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-23 22:30:41
Üzenet elküldve: 2022-04-23 22:30:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
*Későn kapcsol, hogy Niev mindhárom szobát kifizette. Most nem szól egy szót sem, majd később.*
- Köszönöm Mik, jó lesz a wegtoreni paprika. *Azt nem állítja, hogy óvatos lesz vele. Úgy szereti igazán, ha a füle is füstöl tőle. Maga is örül a kézmosási lehetőségnek. Jó, hogy Niev rákérdezett, legalább a keze tisztább lesz, mielőtt belenyúl vele a paprikába.
Az asztalnál szóba kerülnek a jövőbeli tervek. Rírion jól ismeri saját fizimiskáját és enyhe nevetésre késztetik az emlegetett kilók.*
- Kemény kihívás!
*Egyelőre csak egy sűrű barnát rendelt, ami elég neki, ha tartalmas. De lehet még folytatja később mással, ha fér még belé. Hátuk mögött összesúgnak. Sajnos a szaguk nem illan el fürdés nélkül. Pycta el is vonulna, amit nagyon megért. Maga részéről hagyja, hadd pihenjen az idősebb és természetes, hogy Niev mellett áll bármi baj adódik.*
- Legyen jó éjszakád. És köszönöm nektek a szobát. Cserébe holnap igyatok velem egy sört és állnám a reggelit is szívesen.
*Veti fel e gondolatot. Amíg Niev nem megy fel a szobájába, ő is lenn marad. Ha megtudják, mik a lehetőségek ruha ügyben, segít intézkedni.*
- Ha nem gond én ide kérem azt a paprikás levest. Ígérem, nem rontom sokáig a levegőt. *Szó szerint, ami azt illeti.*
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
*Későn kapcsol, hogy Niev mindhárom szobát kifizette. Most nem szól egy szót sem, majd később.*
- Köszönöm Mik, jó lesz a wegtoreni paprika. *Azt nem állítja, hogy óvatos lesz vele. Úgy szereti igazán, ha a füle is füstöl tőle. Maga is örül a kézmosási lehetőségnek. Jó, hogy Niev rákérdezett, legalább a keze tisztább lesz, mielőtt belenyúl vele a paprikába.
Az asztalnál szóba kerülnek a jövőbeli tervek. Rírion jól ismeri saját fizimiskáját és enyhe nevetésre késztetik az emlegetett kilók.*
- Kemény kihívás!
*Egyelőre csak egy sűrű barnát rendelt, ami elég neki, ha tartalmas. De lehet még folytatja később mással, ha fér még belé. Hátuk mögött összesúgnak. Sajnos a szaguk nem illan el fürdés nélkül. Pycta el is vonulna, amit nagyon megért. Maga részéről hagyja, hadd pihenjen az idősebb és természetes, hogy Niev mellett áll bármi baj adódik.*
- Legyen jó éjszakád. És köszönöm nektek a szobát. Cserébe holnap igyatok velem egy sört és állnám a reggelit is szívesen.
*Veti fel e gondolatot. Amíg Niev nem megy fel a szobájába, ő is lenn marad. Ha megtudják, mik a lehetőségek ruha ügyben, segít intézkedni.*
- Ha nem gond én ide kérem azt a paprikás levest. Ígérem, nem rontom sokáig a levegőt. *Szó szerint, ami azt illeti.*
2406. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-22 21:42:48
Üzenet elküldve: 2022-04-22 21:42:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
*Míg a fiatalok intézik a rendelést, addig az erdőmélyi elf az asztalnál hámozza le magáról a szerzetesvértet. Valójában csak a felkarpáncél lyukadt ki Alarach fullánkjától, azt mindenképp javíttatni kell.*
- Az szép. *Dugja át ujját a lyukon maga elé suttogva. Amikor végzett, fáradtan, de megkönnyebbülten dobja le maga mellé a páncél darabjait és nyújtja ki lábait az asztal alatt és dől hátra. Biztos nem ez a legudvariasabb viselkedés egy fogadóban, de reméli, hogy ezért nem fogják kidobni őket. Bár egyesek megbámulták a belépőjüket. Sok aranyat szeretne itt hagyni, csak megegyeznek valahogy. Ahogy sárga tekintete körbefut a helyiségen és megpillantja az ork ajtónállót. Kurtán odabiccent neki, majd Nievet és Ríriont keresi a pultnál, akik akkortájt indulnak vissza hozzá.*
- Mit eszünk? *Kérdi mert ez foglalkoztatja most leginkább.*
- Szerinted megengedik, hogy a fürdőben egyem meg az ételem? *Kérdi halvány mosollyal, mert az volna ám a valódi kényelem, forró vízben derékig ülve sültet enni.
Amíg kiérkezik az étel, addig van idejük megbeszélni a közeljövő terveit is, legalábbis Nievesha említette, hogy ki kellene mosni a ruháikat, bár lehet, hogy tényleg könnyebb lenne megszabadulni tőlük és újakat venni helyettük.*
- Ha ettünk, fürödtünk és aludtunk, utána elmehetünk vásárolni új ruhákat és felszerelést. Vannak valami kereskedők a piacon, azoknál biztosan kapunk kedvünkre valót. Olyan ruha kell, ami bírja a gyűrődést, hamarosan elkezdődik a kiképzésed, Niev. Erősödnöd kell és megtanulni fegyvert forgatni. *Mondja a lánynak.*
- És neked se ártana felszedni pár kilót, kölyök. *Fordul a sárga tekintet Rírion felé.
Ezután érkezhet meg a pulttól a fickó hozzájuk a vízzel és a poharakkal és érdeklődik a fürdés felől. Valószínűleg ők már nem érzik annyira, hogy milyen büdösek, mert ez egy elég egyértelmű célzás arra, hogy mások viszont igen. A kandallónál ülő tarajos lány is valami hasonlóról beszélt korábban a pultosnak.*
- Köszönjük. *Veszi el az egyik poharat, hogy szomját oltsa.*
- Van rá lehetőség, hogy a szobámba kérjem a fürdőt és az ételem egyszerre? *Néz fel ültében a kötényes férfire bocsánatkérő mosollyal.*
- Mint látod, elég koszos vagyok és a szagom se lehet jobb. Nem rontanám az üzletet. *A sárga ragadozótekintet a kandallónál ülő kettősre siklik, majd onnan vissza Mikre.*
- Én felmegyek, oda hozza az ételt és most kérném a fürdőt. A ruháinkat pedig ki kellene mosni vagy ha menthetetlen, újat vennénk, persze, csak ha van ilyesmire lehetőség. *Közli további igényeit a pultossal, ha igenlő választ kap, örülni fog, ha nem, akkor megoldják valahogy.*
- Rírion, vigyázz a lányomra és ne keveredjetek bajba. Niev, intézd el a ruhákat majd és most lepihenek. *Kel fel az asztaltól sóhajtva és felnyalábolja felszereléseit és levetett páncélt.
Ha nem tartóztatják, akkor felindul a szobába, amit kijelölnek neki és megkapja a kulcsát magukra hagyva a fiatalokat. Itt már nem eshet bajuk, egy olyan kaland után, amit Erdőmélyén éltek át, egy kocsma már meg sem árthat nekik.
Ha megkapja a kulcsát, akkor fellábal az emeletre a kirendelt szobájába és mindent az egyik sarokba dob, hogy nekikezdjen levetkőzni derékig. A fürdőt így kívánja megvárni a földön hanyatt fekve békésen.*
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
*Míg a fiatalok intézik a rendelést, addig az erdőmélyi elf az asztalnál hámozza le magáról a szerzetesvértet. Valójában csak a felkarpáncél lyukadt ki Alarach fullánkjától, azt mindenképp javíttatni kell.*
- Az szép. *Dugja át ujját a lyukon maga elé suttogva. Amikor végzett, fáradtan, de megkönnyebbülten dobja le maga mellé a páncél darabjait és nyújtja ki lábait az asztal alatt és dől hátra. Biztos nem ez a legudvariasabb viselkedés egy fogadóban, de reméli, hogy ezért nem fogják kidobni őket. Bár egyesek megbámulták a belépőjüket. Sok aranyat szeretne itt hagyni, csak megegyeznek valahogy. Ahogy sárga tekintete körbefut a helyiségen és megpillantja az ork ajtónállót. Kurtán odabiccent neki, majd Nievet és Ríriont keresi a pultnál, akik akkortájt indulnak vissza hozzá.*
- Mit eszünk? *Kérdi mert ez foglalkoztatja most leginkább.*
- Szerinted megengedik, hogy a fürdőben egyem meg az ételem? *Kérdi halvány mosollyal, mert az volna ám a valódi kényelem, forró vízben derékig ülve sültet enni.
Amíg kiérkezik az étel, addig van idejük megbeszélni a közeljövő terveit is, legalábbis Nievesha említette, hogy ki kellene mosni a ruháikat, bár lehet, hogy tényleg könnyebb lenne megszabadulni tőlük és újakat venni helyettük.*
- Ha ettünk, fürödtünk és aludtunk, utána elmehetünk vásárolni új ruhákat és felszerelést. Vannak valami kereskedők a piacon, azoknál biztosan kapunk kedvünkre valót. Olyan ruha kell, ami bírja a gyűrődést, hamarosan elkezdődik a kiképzésed, Niev. Erősödnöd kell és megtanulni fegyvert forgatni. *Mondja a lánynak.*
- És neked se ártana felszedni pár kilót, kölyök. *Fordul a sárga tekintet Rírion felé.
Ezután érkezhet meg a pulttól a fickó hozzájuk a vízzel és a poharakkal és érdeklődik a fürdés felől. Valószínűleg ők már nem érzik annyira, hogy milyen büdösek, mert ez egy elég egyértelmű célzás arra, hogy mások viszont igen. A kandallónál ülő tarajos lány is valami hasonlóról beszélt korábban a pultosnak.*
- Köszönjük. *Veszi el az egyik poharat, hogy szomját oltsa.*
- Van rá lehetőség, hogy a szobámba kérjem a fürdőt és az ételem egyszerre? *Néz fel ültében a kötényes férfire bocsánatkérő mosollyal.*
- Mint látod, elég koszos vagyok és a szagom se lehet jobb. Nem rontanám az üzletet. *A sárga ragadozótekintet a kandallónál ülő kettősre siklik, majd onnan vissza Mikre.*
- Én felmegyek, oda hozza az ételt és most kérném a fürdőt. A ruháinkat pedig ki kellene mosni vagy ha menthetetlen, újat vennénk, persze, csak ha van ilyesmire lehetőség. *Közli további igényeit a pultossal, ha igenlő választ kap, örülni fog, ha nem, akkor megoldják valahogy.*
- Rírion, vigyázz a lányomra és ne keveredjetek bajba. Niev, intézd el a ruhákat majd és most lepihenek. *Kel fel az asztaltól sóhajtva és felnyalábolja felszereléseit és levetett páncélt.
Ha nem tartóztatják, akkor felindul a szobába, amit kijelölnek neki és megkapja a kulcsát magukra hagyva a fiatalokat. Itt már nem eshet bajuk, egy olyan kaland után, amit Erdőmélyén éltek át, egy kocsma már meg sem árthat nekik.
Ha megkapja a kulcsát, akkor fellábal az emeletre a kirendelt szobájába és mindent az egyik sarokba dob, hogy nekikezdjen levetkőzni derékig. A fürdőt így kívánja megvárni a földön hanyatt fekve békésen.*
2405. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-22 19:39:33
Üzenet elküldve: 2022-04-22 19:39:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt _ a büdös, koszos és/vagy részeg banda + Bris + a személyzet + kicsit a távozók//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Szomorúan látja, hogy a pöttöm esély némi jófajta nótázásra épp a távozás útjára lép valami kalapossal. Ha zenélni nem lehet, akkor inkább szobára mennek. Nyilván. És nem itt, hanem valami rendes helyen. Nyilván. Mert a rendes helyeken nem üvöltik le a muzsikust. Legfeljebb akkor, ha szar. De biztos nem azelőtt, hogy ez kiderülhetne. Nyilván.
Az orkok mimikáján sosem tudott kiigazodni. Fogalma sincs, hogy most a bengának baja van valamivel, pukiznia kell vagy csak szimplán nem érti a túl hosszú mondatokat. Ezzel a dilemmával hunyorog Ukromra, mikor az egyszavas válasz után végül megnyugodva felsóhajthat.
A pitypangzabáló lassan, de biztosan eléri a részegségnek azt a fokát, amikor offenzív szeretetroham lesz rajta úrrá. Ha nem lenne olyan szájszaga, amilyen, talán Bris még fel is tudna fedezni benne valami bizarr bájt, de így inkább csak igyekszik leszerelni.*
- Jól van, szépfiú, jól van. Hopp-hopp, nem dől előre! Úgy, úgy! Vissza mennyél! Úgy! Ül szépen. *Mindeközben igyekszik meggátolni Shent abban, hogy túlságosan belelovalja magát az előredőlésbe, mert annak tuti rossz vége lesz. Látszólag barátilag paskolgatja a kobakját, de tulajdonképpen csak ellentart, míg vissza nem sikerül tuszkolnia az elfet a biztonságos félig-fekvő pozícióba, a háttámlának dőlve. Fura. Az ember azt hinné, olyan kis madárcsontúak, de ez a tulok itt bazi nehéz így a tehetetlenségi hányadosával.*
- Nézd má', jön a konkurencia! *horkan fel az újonnan érkezettek felé bökve.* - Mi lesz így az üzleteddel, szépfiú? *ingatja a fejét.* - Na jó, a nyurga miatt talán nem kell aggódnod, de másik... *kiértékelőn mustrálja pár pillanatig a páncélos faimádót.* - A te pofikád akkor lenne ilyen fancsali, ha közölnék, hogy elfogyott a szesz... egész Lanawinon. ~Fancsali egy frászt. Ijesztő egy lombzabáló kurafi.~
*Közben megérkezik végre a várva várt kaja. A magázással eleve úgy érzi, hogy csak kóstolgatják, de ez a kisasszony? Kedve lenne felpattanni és az orrát a vicces kedvű konyhásfiú orrának nyomni a tényekkel, hogy ő aztán se nem kicsi, se nem asszony! Az elgondolás persze már ott elvérezne, hogy az orra rohadtul nem érne fel a tag orrához, meg aztán Bris igazi disztingvált dáma (függetlenül attól, hogy még ezeket a szavakat se ismeri és hogy nem, nem az). Ebbéli elkötelezettségét csaknem megingatja a félreérthetetlen genyózás, amikor csakazértis a barátjának titulálja a gallyrészeg elfet.*
- Kettő! *szól a távozni készülő Mik után és mutatja az ujján is. Először (persze nyilván nem szándékoltan) a középsőt kinyújtva, aztán mindjárt utána a mutatót is, hogy lassan ráfogjon a másik kettőre a hüvelykjével.* - Kettőt rendeltünk. *Meglehet, sőt erősen valószínű, hogy a méretes tálon két adag pihen, de a cifrapöcsű márványkuvik rakja meg ezeket, hát mi okból csemegézne ő egy tálból egy vadidegen hegyesfülűvel? Ha a felét se tudná megenni még ennek se, most már akkor is hozzák csak ki neki a másik adagot is! Aztán majd nem lesz ilyen kis virgonc a fickó, ha a főnöke elszámoltatja!
Igazából ennyit az nem tud elsumákolni, aki nem is akar, de ez elvi kérdés! Bris magabiztos. Már csak azért is, mert a frissen ékezett kiscsaj meg a langaléta a pulthoz mennek rendelni, a gnóm pukkancs nagyban szellőztet, így Mik aligha áll le vele most kötözködni.
Minden csodás. A halmazba nem tartozó, számos dolgokat leszámítva, de mit kukacoskodjon az ember? Ez a krédó tartható is volna, egészen addig, míg az új jövevényekkel egyetemben valami más is leülepedik.
Bris határozott intéssel, ha kell, egy impozáns (tényleg nagyon király benne) füttyentéssel hívja vissza az illetékes személyzetet.*
- Elnézést *néz fel lassan, mint egy legalább háromszor ilyen terebélyes és ezerszer ilyen befolyásos földesúr.* - Csak érdeklődnék, hogy az árban benne van-e a szag is. *Flegmán a penetráns bűzt árasztó és fülig retkes trió felé biccent.* - Mert a zaba rohadt gusztusos *méltatja az asztalon pihenő Vándorok eledele fantázianevű kulináris költeményt* -, de ennyi erővel egy dögkút mellett is megehetném. Ha én nem hányok be, akkor ő *bök hüvelykjével Shen felé* - biztosan. *Nagyokat bólint. Ő apró porszem, hogy a megváltoztathatatlan útjába álljon. Őszintén szólva ennyire részegen vannak, akiket csak szimplán a töményebb kajaszagtól is elkap a rókázhatnék.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Szomorúan látja, hogy a pöttöm esély némi jófajta nótázásra épp a távozás útjára lép valami kalapossal. Ha zenélni nem lehet, akkor inkább szobára mennek. Nyilván. És nem itt, hanem valami rendes helyen. Nyilván. Mert a rendes helyeken nem üvöltik le a muzsikust. Legfeljebb akkor, ha szar. De biztos nem azelőtt, hogy ez kiderülhetne. Nyilván.
Az orkok mimikáján sosem tudott kiigazodni. Fogalma sincs, hogy most a bengának baja van valamivel, pukiznia kell vagy csak szimplán nem érti a túl hosszú mondatokat. Ezzel a dilemmával hunyorog Ukromra, mikor az egyszavas válasz után végül megnyugodva felsóhajthat.
A pitypangzabáló lassan, de biztosan eléri a részegségnek azt a fokát, amikor offenzív szeretetroham lesz rajta úrrá. Ha nem lenne olyan szájszaga, amilyen, talán Bris még fel is tudna fedezni benne valami bizarr bájt, de így inkább csak igyekszik leszerelni.*
- Jól van, szépfiú, jól van. Hopp-hopp, nem dől előre! Úgy, úgy! Vissza mennyél! Úgy! Ül szépen. *Mindeközben igyekszik meggátolni Shent abban, hogy túlságosan belelovalja magát az előredőlésbe, mert annak tuti rossz vége lesz. Látszólag barátilag paskolgatja a kobakját, de tulajdonképpen csak ellentart, míg vissza nem sikerül tuszkolnia az elfet a biztonságos félig-fekvő pozícióba, a háttámlának dőlve. Fura. Az ember azt hinné, olyan kis madárcsontúak, de ez a tulok itt bazi nehéz így a tehetetlenségi hányadosával.*
- Nézd má', jön a konkurencia! *horkan fel az újonnan érkezettek felé bökve.* - Mi lesz így az üzleteddel, szépfiú? *ingatja a fejét.* - Na jó, a nyurga miatt talán nem kell aggódnod, de másik... *kiértékelőn mustrálja pár pillanatig a páncélos faimádót.* - A te pofikád akkor lenne ilyen fancsali, ha közölnék, hogy elfogyott a szesz... egész Lanawinon. ~Fancsali egy frászt. Ijesztő egy lombzabáló kurafi.~
*Közben megérkezik végre a várva várt kaja. A magázással eleve úgy érzi, hogy csak kóstolgatják, de ez a kisasszony? Kedve lenne felpattanni és az orrát a vicces kedvű konyhásfiú orrának nyomni a tényekkel, hogy ő aztán se nem kicsi, se nem asszony! Az elgondolás persze már ott elvérezne, hogy az orra rohadtul nem érne fel a tag orrához, meg aztán Bris igazi disztingvált dáma (függetlenül attól, hogy még ezeket a szavakat se ismeri és hogy nem, nem az). Ebbéli elkötelezettségét csaknem megingatja a félreérthetetlen genyózás, amikor csakazértis a barátjának titulálja a gallyrészeg elfet.*
- Kettő! *szól a távozni készülő Mik után és mutatja az ujján is. Először (persze nyilván nem szándékoltan) a középsőt kinyújtva, aztán mindjárt utána a mutatót is, hogy lassan ráfogjon a másik kettőre a hüvelykjével.* - Kettőt rendeltünk. *Meglehet, sőt erősen valószínű, hogy a méretes tálon két adag pihen, de a cifrapöcsű márványkuvik rakja meg ezeket, hát mi okból csemegézne ő egy tálból egy vadidegen hegyesfülűvel? Ha a felét se tudná megenni még ennek se, most már akkor is hozzák csak ki neki a másik adagot is! Aztán majd nem lesz ilyen kis virgonc a fickó, ha a főnöke elszámoltatja!
Igazából ennyit az nem tud elsumákolni, aki nem is akar, de ez elvi kérdés! Bris magabiztos. Már csak azért is, mert a frissen ékezett kiscsaj meg a langaléta a pulthoz mennek rendelni, a gnóm pukkancs nagyban szellőztet, így Mik aligha áll le vele most kötözködni.
Minden csodás. A halmazba nem tartozó, számos dolgokat leszámítva, de mit kukacoskodjon az ember? Ez a krédó tartható is volna, egészen addig, míg az új jövevényekkel egyetemben valami más is leülepedik.
Bris határozott intéssel, ha kell, egy impozáns (tényleg nagyon király benne) füttyentéssel hívja vissza az illetékes személyzetet.*
- Elnézést *néz fel lassan, mint egy legalább háromszor ilyen terebélyes és ezerszer ilyen befolyásos földesúr.* - Csak érdeklődnék, hogy az árban benne van-e a szag is. *Flegmán a penetráns bűzt árasztó és fülig retkes trió felé biccent.* - Mert a zaba rohadt gusztusos *méltatja az asztalon pihenő Vándorok eledele fantázianevű kulináris költeményt* -, de ennyi erővel egy dögkút mellett is megehetném. Ha én nem hányok be, akkor ő *bök hüvelykjével Shen felé* - biztosan. *Nagyokat bólint. Ő apró porszem, hogy a megváltoztathatatlan útjába álljon. Őszintén szólva ennyire részegen vannak, akiket csak szimplán a töményebb kajaszagtól is elkap a rókázhatnék.*
2404. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-22 11:15:18
Üzenet elküldve: 2022-04-22 11:15:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt _ Shen és Bris + Xavy + Fynlisse + mindenki, aki hallja//
- Köszönöm, Xavy. *Mosolyog a gnóm lányra, amikor megdicséri. Persze, hogy tudja, mire van szüksége a padlónak, amit végiglocsoltak borral. Egy felmosóra és tiszta vízre, hogy ne ragadjon utána. Akkurátusan felmos a helyszínen, körbemossa a fotelbe visszaültetett részeg elfet és tarajos barátnőjét.*
- Köszönön. *Mondja, amikor a lány felemeli a lábát, hogy alatta is fel tudjon takarítani.*
- Ne túlozzunk. *Néz kissé félrefordított fejjel Xavyra. Neki nem degradál, hogy fel kell mosnia, máskor is csinálta és végül is az elf fickó nem rókázta le a padlót, csak egy kis bor folyt ki.*
- Menj csak. *Szól az ajtó felé tartó után, mert nem csak a helyet, de Xavynak is ki kellene szellőztetnie a fejét.
A tarajos vörös lány közben úgy tiltakozik az ellen, hogy "társának" titulálják a részege fickót, hogy azon Mik csak mosolyogni tud.*
- Kösz, haver. Intézem nekik. *Mondja még Ukromnak a közreműködésre. Simán kezelte a helyzetet, de az elf is együttműködő volt.*
- Minden jót, Sren! *Integet oda mosolyogva a távozó kalaposnak. Örül, hogy megismerte a fickót és reméli, látja még, akár jobb állapotban is. Ha felkeresi az intézőt, biztos akad neki valami munka a Kereskedőháznál.
A pultnál aztán már ott várja egy tálcán a tarajos rendelésr, fel is veszi, miután letette a vödröt és a felmosót és elindul vele vissza a kandallóhoz.*
- Bocsásson meg, kisasszony, volt egy kis fennforgás. *Teszi le a Vándorok Eledelét a lány elé. A méretes fatálon van kolbász, sonka, sajt, szalonna és friss vaj, meg pár szelet vaskos kenyér.*
- És hoztam egy kancsó vizet is, a barátjának. *Alig bírja ki, hogy ne vigyorogjon amikor kimondja a mondatot.*
- Jó étvágyat és ha lehet, ügyeljen rá. *Biccent fejével a dülöngélő elf felé.
Ha nincs más, vissza is indul a pulthoz, amikor a hármas befut. Úgy tűnik, ma csak ilyenek esnek be. Előbb Sren, a részeg elf a tarajos lánnyal, most meg egy viharvert trió.*
- Ajjaj, remélem, Xavy nem borul ki. *Jegyzi meg vigyorogva Ukromnak. Az érkező elf az egyik asztalhoz ül, míg a fiatalabb hosszúéletű és a szőke lány a pulthoz indulnak.*
- Üdvözlöm önöket a Wegtoreni Kalmárban, kisasszony, Mik vagyok. Miben állhatok szolgálatukra? *Köszönti a maszatos duót a pultnál.*
- Egy levest, értem. Van wegtoreni paprikánk, az elég csípős, óvatosan kell bánni vele. *Mondja a szőke, magas elf ifjúnak.*
- Szobánk van, az ételeket pedig intézem, kérem, foglaljanak helyet. A kezét pedig ott tudja megmosni. *Mutat kedves mosollyal a pult végében a lépcső alatt álló mosakodótálra, ahol a tiszta vízen kívül egy szappan és egy törölköző várja a tisztaságra valamit adó vendégeket.
Ezután, ha a kettős visszatért az asztalhoz, leadja a konyhán a rendelést és mivel nem rendeltek italt az asztalnál, ezért kivisz egy nagy kancsó vizet és három poharat a társaságnak.*
- A fürdőt mikorra készíthetem? *Kérdi, amikor leteszi a vizet és a poharakat. A hármas eléggé leharcoltnak tűnik, amellett, hogy koszosak. Mik már látja szomorú sorsát, hogy este fél órával tovább kell majd takarítania.*
- Köszönöm, Xavy. *Mosolyog a gnóm lányra, amikor megdicséri. Persze, hogy tudja, mire van szüksége a padlónak, amit végiglocsoltak borral. Egy felmosóra és tiszta vízre, hogy ne ragadjon utána. Akkurátusan felmos a helyszínen, körbemossa a fotelbe visszaültetett részeg elfet és tarajos barátnőjét.*
- Köszönön. *Mondja, amikor a lány felemeli a lábát, hogy alatta is fel tudjon takarítani.*
- Ne túlozzunk. *Néz kissé félrefordított fejjel Xavyra. Neki nem degradál, hogy fel kell mosnia, máskor is csinálta és végül is az elf fickó nem rókázta le a padlót, csak egy kis bor folyt ki.*
- Menj csak. *Szól az ajtó felé tartó után, mert nem csak a helyet, de Xavynak is ki kellene szellőztetnie a fejét.
A tarajos vörös lány közben úgy tiltakozik az ellen, hogy "társának" titulálják a részege fickót, hogy azon Mik csak mosolyogni tud.*
- Kösz, haver. Intézem nekik. *Mondja még Ukromnak a közreműködésre. Simán kezelte a helyzetet, de az elf is együttműködő volt.*
- Minden jót, Sren! *Integet oda mosolyogva a távozó kalaposnak. Örül, hogy megismerte a fickót és reméli, látja még, akár jobb állapotban is. Ha felkeresi az intézőt, biztos akad neki valami munka a Kereskedőháznál.
A pultnál aztán már ott várja egy tálcán a tarajos rendelésr, fel is veszi, miután letette a vödröt és a felmosót és elindul vele vissza a kandallóhoz.*
- Bocsásson meg, kisasszony, volt egy kis fennforgás. *Teszi le a Vándorok Eledelét a lány elé. A méretes fatálon van kolbász, sonka, sajt, szalonna és friss vaj, meg pár szelet vaskos kenyér.*
- És hoztam egy kancsó vizet is, a barátjának. *Alig bírja ki, hogy ne vigyorogjon amikor kimondja a mondatot.*
- Jó étvágyat és ha lehet, ügyeljen rá. *Biccent fejével a dülöngélő elf felé.
Ha nincs más, vissza is indul a pulthoz, amikor a hármas befut. Úgy tűnik, ma csak ilyenek esnek be. Előbb Sren, a részeg elf a tarajos lánnyal, most meg egy viharvert trió.*
- Ajjaj, remélem, Xavy nem borul ki. *Jegyzi meg vigyorogva Ukromnak. Az érkező elf az egyik asztalhoz ül, míg a fiatalabb hosszúéletű és a szőke lány a pulthoz indulnak.*
- Üdvözlöm önöket a Wegtoreni Kalmárban, kisasszony, Mik vagyok. Miben állhatok szolgálatukra? *Köszönti a maszatos duót a pultnál.*
- Egy levest, értem. Van wegtoreni paprikánk, az elég csípős, óvatosan kell bánni vele. *Mondja a szőke, magas elf ifjúnak.*
- Szobánk van, az ételeket pedig intézem, kérem, foglaljanak helyet. A kezét pedig ott tudja megmosni. *Mutat kedves mosollyal a pult végében a lépcső alatt álló mosakodótálra, ahol a tiszta vízen kívül egy szappan és egy törölköző várja a tisztaságra valamit adó vendégeket.
Ezután, ha a kettős visszatért az asztalhoz, leadja a konyhán a rendelést és mivel nem rendeltek italt az asztalnál, ezért kivisz egy nagy kancsó vizet és három poharat a társaságnak.*
- A fürdőt mikorra készíthetem? *Kérdi, amikor leteszi a vizet és a poharakat. A hármas eléggé leharcoltnak tűnik, amellett, hogy koszosak. Mik már látja szomorú sorsát, hogy este fél órával tovább kell majd takarítania.*
2403. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-22 09:28:58
Üzenet elküldve: 2022-04-22 09:28:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
*A kérdésre fáradtan és flegmán megrántja a vállát. Fogalma sincs, hogy ez a nekik való fogadó lesz-e, igazából nem tudja, hogy melyik lehet nekik való és melyik nem. Szokták mondani, hogy a puding próbája az evés, ha itt nem ízlik a süti, akkor legközelebb nem ide jönnek. A cégért tanulmányozza, véleménye szerint a kalmár egy ritka ronda jószág, míg így stilizált formájában is. Bizonyára az átéltek hatása alatt áll, de olyan jószágnak gondolja, ami nyolc karjával nyolcfelé tépi a szerencsétlent, aki az útjába vetődik.
Az ajtó feltárul előttük, egy gnóm nyitja ki, Niev persze a kalmárral volt elfoglalva, így nem figyelt a kiszűrődő beszédfoszlányokra, úgyhogy simán azt gondolja, hogy a gnóm lány feladata az ajtó nyitogatása. Napszaknak megfelelően köszön, megköszöni az ajtónyitás, majd Pycta mögött besorjázik a fogadóba.
A lány pont ugyanolyan elnyűttnek látszik, mint társai, állig érő szőke haja csimbókokban lóg - több árnyalattal sötétebbnek tűnik, mint amilyen valójában -, ruháját ugyan valamennyire lemosta az előző esti vihar, de bűzik a pókbéltől meg attól az átkos, gonosz vadontól, meg a füsttől, hisz nedves ruhában aludt a tűz mellett. Gúnyája ugye olyan, mintha apró virágokból szőtték volna, de megjelenésén ez sem javít. Hátán keresztben átvetve egy mesterkard, markolata a jobb válla fölött, hegye a bal csípője irányába mutat.*
- Apa, a ruhánkat is ki kéne mosni. Vagy újat venni.
*Elhúzza a száját, mert nem tudja, hogy vajon tisztára lehet-e mosni a holmiját valaha. Vagy akár saját magát.
Pycta szavaira bólint. Akkor előbb evés, utána fürdés, végül a sütemény. A pulthoz sétál és van annyira előzékeny, hogy ne tapogasson össze mindent a mocskos kezeivel. A pulttól arasznyira megáll, előadja, hogy mit szeretne. Szobát, ennivalót, süteményt. Niev először leszurkol 45 aranyat, a három Szoba árát. De 12 aranyért kér Teat. Az étlap gyors átfutása után kér egy Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával, amiért 15 aranyat fizet és 18 aranyért egy adag Kolbásszal töltött sertéskaraj, pecsenyévelt is. Pillanatnyi hezitálás után letesz további 22 aranyat is, két adag ért. *
- Elnézést, valahol meg tudnám mosni a kezemet.
*Kérdezi szelíd mosollyal az arcán. Minden retek ellenére is kedves a mosolya, hiszen azt régóta tudja, hogy mosollyal milyen könnyű célt érni. Bár jellemzően Pyctát próbálta így lekenyerezni, de biztos másoknál is működik. Csak azután ül majd le az asztalhoz, hogy meg tudta valamennyire mosni a kezeit és kicsit az arcát is.*
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
*A kérdésre fáradtan és flegmán megrántja a vállát. Fogalma sincs, hogy ez a nekik való fogadó lesz-e, igazából nem tudja, hogy melyik lehet nekik való és melyik nem. Szokták mondani, hogy a puding próbája az evés, ha itt nem ízlik a süti, akkor legközelebb nem ide jönnek. A cégért tanulmányozza, véleménye szerint a kalmár egy ritka ronda jószág, míg így stilizált formájában is. Bizonyára az átéltek hatása alatt áll, de olyan jószágnak gondolja, ami nyolc karjával nyolcfelé tépi a szerencsétlent, aki az útjába vetődik.
Az ajtó feltárul előttük, egy gnóm nyitja ki, Niev persze a kalmárral volt elfoglalva, így nem figyelt a kiszűrődő beszédfoszlányokra, úgyhogy simán azt gondolja, hogy a gnóm lány feladata az ajtó nyitogatása. Napszaknak megfelelően köszön, megköszöni az ajtónyitás, majd Pycta mögött besorjázik a fogadóba.
A lány pont ugyanolyan elnyűttnek látszik, mint társai, állig érő szőke haja csimbókokban lóg - több árnyalattal sötétebbnek tűnik, mint amilyen valójában -, ruháját ugyan valamennyire lemosta az előző esti vihar, de bűzik a pókbéltől meg attól az átkos, gonosz vadontól, meg a füsttől, hisz nedves ruhában aludt a tűz mellett. Gúnyája ugye olyan, mintha apró virágokból szőtték volna, de megjelenésén ez sem javít. Hátán keresztben átvetve egy mesterkard, markolata a jobb válla fölött, hegye a bal csípője irányába mutat.*
- Apa, a ruhánkat is ki kéne mosni. Vagy újat venni.
*Elhúzza a száját, mert nem tudja, hogy vajon tisztára lehet-e mosni a holmiját valaha. Vagy akár saját magát.
Pycta szavaira bólint. Akkor előbb evés, utána fürdés, végül a sütemény. A pulthoz sétál és van annyira előzékeny, hogy ne tapogasson össze mindent a mocskos kezeivel. A pulttól arasznyira megáll, előadja, hogy mit szeretne. Szobát, ennivalót, süteményt. Niev először leszurkol 45 aranyat, a három Szoba árát.
De 12 aranyért kér Teat. Az étlap gyors átfutása után kér egy Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával, amiért 15 aranyat fizet és 18 aranyért egy adag Kolbásszal töltött sertéskaraj, pecsenyévelt is. Pillanatnyi hezitálás után letesz további 22 aranyat is, két adag ért. *- Elnézést, valahol meg tudnám mosni a kezemet.
*Kérdezi szelíd mosollyal az arcán. Minden retek ellenére is kedves a mosolya, hiszen azt régóta tudja, hogy mosollyal milyen könnyű célt érni. Bár jellemzően Pyctát próbálta így lekenyerezni, de biztos másoknál is működik. Csak azután ül majd le az asztalhoz, hogy meg tudta valamennyire mosni a kezeit és kicsit az arcát is.*
2402. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-21 21:38:38
Üzenet elküldve: 2022-04-21 21:38:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
*Vigyorog, mint a vadalma, de nem a város boldogítja. Persze, azért az is.*
- Örülök hát, Eeyr háza tájának. Ezt... majd egyszer elmesélem. *Feleli szórakozottan. Gyorsabban elérik a templomot, mint várja. A városon belüli távolság már szinte semmi ahhoz képest, amit kalandjuk során lesétáltak. Amíg Pyctára várnak, odasétál ahhoz a padhoz, ahol legutóbb ült. Pontosan emlékszik melyik sor melyik része. Arra is, melyik ablakból esett rá a meleg napfény abban a napszakban. Őt csak kellemes emlék fűzi a templomhoz. Meglepődne, ha Pycta itteni kalandját részletesebben ismerné. Nem tűnik hosszúnak a várakozás ebben a környezetben, de azért csak jól esne már valami jó kaja a kócos elfnek. A kalmárhoz érni is felüdülés. Nem csak a léleknek vannak igényei, a fizikai valóját sem szabad elhanyagolni.*
- Szép napot! *Üdvözli a hölgyet ő is. Nála van fegyver, három is, ha a pók fullánkot nem számítják. Ha van ezeknek kijelölt hely, vagy a hölgy felszólítja rá, úgy leteszi őket készséggel. Bár Eeyr ajándékát nehezen adná ki a kezéből, hajlandó rá végső esetben. Ha Niev elindul kaját rendelni, vele tart ő is. Úgyis csak maga ismeri saját ízlését. Amikor lehetséges, Rírion kér egy levest 12 aranyért, de mindenképp megkérdi, hogy kerülhetne e bele valami csípős is. *
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
*Vigyorog, mint a vadalma, de nem a város boldogítja. Persze, azért az is.*
- Örülök hát, Eeyr háza tájának. Ezt... majd egyszer elmesélem. *Feleli szórakozottan. Gyorsabban elérik a templomot, mint várja. A városon belüli távolság már szinte semmi ahhoz képest, amit kalandjuk során lesétáltak. Amíg Pyctára várnak, odasétál ahhoz a padhoz, ahol legutóbb ült. Pontosan emlékszik melyik sor melyik része. Arra is, melyik ablakból esett rá a meleg napfény abban a napszakban. Őt csak kellemes emlék fűzi a templomhoz. Meglepődne, ha Pycta itteni kalandját részletesebben ismerné. Nem tűnik hosszúnak a várakozás ebben a környezetben, de azért csak jól esne már valami jó kaja a kócos elfnek. A kalmárhoz érni is felüdülés. Nem csak a léleknek vannak igényei, a fizikai valóját sem szabad elhanyagolni.*
- Szép napot! *Üdvözli a hölgyet ő is. Nála van fegyver, három is, ha a pók fullánkot nem számítják. Ha van ezeknek kijelölt hely, vagy a hölgy felszólítja rá, úgy leteszi őket készséggel. Bár Eeyr ajándékát nehezen adná ki a kezéből, hajlandó rá végső esetben. Ha Niev elindul kaját rendelni, vele tart ő is. Úgyis csak maga ismeri saját ízlését. Amikor lehetséges, Rírion kér egy levest 12 aranyért, de mindenképp megkérdi, hogy kerülhetne e bele valami csípős is.
*
2401. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-21 20:36:48
Üzenet elküldve: 2022-04-21 20:36:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt _ Shen és Bris + Xavy + Fynlisse + Pycta//
*Azt jó pontként tudja le magának, hogy Mikarr egy megtisztelő nézéssel illeti, legalább dolgának ezen részét akkor jelenleg rendben végzi. Simán csúsznak a dolgok, de most szó szerint is, ahogy a pultos azt említi is, úgyhogy nem igyekszik túl sokat fészkelődni a két vendég, a vöröshajú asszony és a félholt elf körül amíg kisnövésű munkatársa meg nem jön. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az esetleges egy-két, karnyújtásnyira lévő tárgyat, asztalterítőt, esetleges evőeszközöket meg ilyesmit nem rakosgat vissza emlékezete szerint eredeti pozíciójukba. A pohár az darabokban van és nemsokára már nem is az épületen belül, tehát amiatt nem szükséges fáradnia. Mondjuk oda tud nekik lökni egy újat, tehát egy kanyart meg kell tennie a pultnál, legalább szólni.
Az "öregem" megszólításra viszont kihuny a fény a szemeiből, és érzi, ahogy nyakán rögvest megkezdődik az érnyomok kialakulása. Azon többé-kevésbé békés arckifejezés amit Ukrom még fölvett rögtön leolvad, és amaz kigondolhatja lassan mozgó alsó állkapcsából, hogy a fogait egymásnak dörzsöli. De nem szól; nem vöröset látó bika ő, kikockázza hamar hogy nem sértésként lett a szó hozzávágva, de a piti szavak megtorlása rossz szokásként húzódik meg arcán; némán hallgatja végig a szabadszájú vendéglány csacsogásait (egy szemöldökvonást azért kap ízlésének megosztására), összerakja magában a valahogy még eszméleténél lévő asztaltársa szóhalmazait, majd egy gallonnyi levegő orron keresztüli kiadása után így felel:*
- Megnézzük. *Még enyhén szólva is a rossz embert kérdezte meg, de ha már le lett ezzel szólítva, csakugyan nem fordíthatja metafórikusan hátát, ha már a valóságban arra fog kényszerülni. Az ő feladata amúgy is a vendéghelyiség épségének a megőrzése, kötelezett kisegíteni így társait. A flexibilitást Aztyan valószínűleg külön értékelné, már ha ezen este fülébe fog egyszer jutni, amiről kétkedik. Úgyhogy egy kis morgással a pult felé kezd ballagni, és út közben megkeresi durcás tekintetével Mikarrt. Úticélja felé biccent, hogy azt üzenje, segítse ki.* - Az étkük felől érdeklődnek. És kéne egy kancsó. *Dörmögi. Csakhogy tenyerét az asztalalkalmatosságra téve hangokat hall, és a kijárat felé nézve látja is, ahogy nem egy, hanem három újdonsült vendég díszíti azt. Brilliáns. Ukrom már ösztönösen a szemét forgatná, panaszkodva hogy már a mostani is elég meló a tányérján, de nem őneki kell köszöntenie őket, sem a koszuk után takarítgatni. Úgyhogy lehetne rosszabb is.*
*Azt jó pontként tudja le magának, hogy Mikarr egy megtisztelő nézéssel illeti, legalább dolgának ezen részét akkor jelenleg rendben végzi. Simán csúsznak a dolgok, de most szó szerint is, ahogy a pultos azt említi is, úgyhogy nem igyekszik túl sokat fészkelődni a két vendég, a vöröshajú asszony és a félholt elf körül amíg kisnövésű munkatársa meg nem jön. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az esetleges egy-két, karnyújtásnyira lévő tárgyat, asztalterítőt, esetleges evőeszközöket meg ilyesmit nem rakosgat vissza emlékezete szerint eredeti pozíciójukba. A pohár az darabokban van és nemsokára már nem is az épületen belül, tehát amiatt nem szükséges fáradnia. Mondjuk oda tud nekik lökni egy újat, tehát egy kanyart meg kell tennie a pultnál, legalább szólni.
Az "öregem" megszólításra viszont kihuny a fény a szemeiből, és érzi, ahogy nyakán rögvest megkezdődik az érnyomok kialakulása. Azon többé-kevésbé békés arckifejezés amit Ukrom még fölvett rögtön leolvad, és amaz kigondolhatja lassan mozgó alsó állkapcsából, hogy a fogait egymásnak dörzsöli. De nem szól; nem vöröset látó bika ő, kikockázza hamar hogy nem sértésként lett a szó hozzávágva, de a piti szavak megtorlása rossz szokásként húzódik meg arcán; némán hallgatja végig a szabadszájú vendéglány csacsogásait (egy szemöldökvonást azért kap ízlésének megosztására), összerakja magában a valahogy még eszméleténél lévő asztaltársa szóhalmazait, majd egy gallonnyi levegő orron keresztüli kiadása után így felel:*
- Megnézzük. *Még enyhén szólva is a rossz embert kérdezte meg, de ha már le lett ezzel szólítva, csakugyan nem fordíthatja metafórikusan hátát, ha már a valóságban arra fog kényszerülni. Az ő feladata amúgy is a vendéghelyiség épségének a megőrzése, kötelezett kisegíteni így társait. A flexibilitást Aztyan valószínűleg külön értékelné, már ha ezen este fülébe fog egyszer jutni, amiről kétkedik. Úgyhogy egy kis morgással a pult felé kezd ballagni, és út közben megkeresi durcás tekintetével Mikarrt. Úticélja felé biccent, hogy azt üzenje, segítse ki.* - Az étkük felől érdeklődnek. És kéne egy kancsó. *Dörmögi. Csakhogy tenyerét az asztalalkalmatosságra téve hangokat hall, és a kijárat felé nézve látja is, ahogy nem egy, hanem három újdonsült vendég díszíti azt. Brilliáns. Ukrom már ösztönösen a szemét forgatná, panaszkodva hogy már a mostani is elég meló a tányérján, de nem őneki kell köszöntenie őket, sem a koszuk után takarítgatni. Úgyhogy lehetne rosszabb is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659