Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 131 (2601. - 2620. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2620. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-10-11 20:23:58
Üzenet elküldve: 2018-10-11 20:23:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//elf ornitomuzikológia avagy mi lesz ha két lombrágó betéved a csehóba//
*Meg sem lepődik rajta, hogy a férfi helyet foglal az asztalánál. A kislány szóra viszont felkapja fejét és gyilkos tekintettel néz az idegenre, majd róka módjára elmosolyodik és felhörpinti az italát.*
~Ó, kedvesem, ha tudnád, mennyire nem vagyok már kislány.~
- Á igen, már kezdtem oly magányosan érezni magam, mint egy toronyba zárt hercegnő. Uram, ön eme toronyba zárt szűz kislány megmentője.
*Szavai gúnyosak, szinte már marnak, de, hogy ne tegyen ilyen rossz első benyomást, egyből kompenzál egy ragyogó, férfi szíveket meglágyító mosollyal.*
- Ha nem vagyok túl indiszkrét, mesélje már el nekem, mi lett a kezével? Fúrja az oldalamat a kíváncsiság.
*Mondja az említett csonkra nézve, majd emelné poharát újra ajkaihoz, de rá kell döbbennie, hogy azt bizony épp az előbb itta ki. Int a csaposnak, hogy hozzon egy újabb kört. Kezd melege lenni, úgyhogy megszabadul kalapjától és a székre akasztja. Rövid hajába túr, hogy megigazgassa rakoncátlan tincseit. Hallja, hogy kint elkezd kopogni az eső. Az ablak felé pillant. Az üvegen már meg is jelentek a piciny vízcseppek.*
//elf ornitomuzikológia avagy mi lesz ha két lombrágó betéved a csehóba//
*Meg sem lepődik rajta, hogy a férfi helyet foglal az asztalánál. A kislány szóra viszont felkapja fejét és gyilkos tekintettel néz az idegenre, majd róka módjára elmosolyodik és felhörpinti az italát.*
~Ó, kedvesem, ha tudnád, mennyire nem vagyok már kislány.~
- Á igen, már kezdtem oly magányosan érezni magam, mint egy toronyba zárt hercegnő. Uram, ön eme toronyba zárt szűz kislány megmentője.
*Szavai gúnyosak, szinte már marnak, de, hogy ne tegyen ilyen rossz első benyomást, egyből kompenzál egy ragyogó, férfi szíveket meglágyító mosollyal.*
- Ha nem vagyok túl indiszkrét, mesélje már el nekem, mi lett a kezével? Fúrja az oldalamat a kíváncsiság.
*Mondja az említett csonkra nézve, majd emelné poharát újra ajkaihoz, de rá kell döbbennie, hogy azt bizony épp az előbb itta ki. Int a csaposnak, hogy hozzon egy újabb kört. Kezd melege lenni, úgyhogy megszabadul kalapjától és a székre akasztja. Rövid hajába túr, hogy megigazgassa rakoncátlan tincseit. Hallja, hogy kint elkezd kopogni az eső. Az ablak felé pillant. Az üvegen már meg is jelentek a piciny vízcseppek.*
2619. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-10-11 20:12:47
Üzenet elküldve: 2018-10-11 20:12:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1183
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1183
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//elf ornitomuzikológia avagy mi lesz ha két lombrágó betéved a csehóba//
*Int végignéz a fogadón és meg kell állapítania, hogy legalább annyi nő van itt mint mikor még bordélyként funkcionált. Szégyen. Egyetlen leányt lát, aki már már úgy nézi őt ahogy fordított esetben ő a lányt. Meg is ereszt a lány felé egy mosolyt amibe, hogy a másik mit lát bele, azt majd ő eldönti. A kapott poharát felveszi és azzal a kezében indul meg a magányos lány asztala felé. Aki, külön szimpatikusnak számít mert maga is füstölni kezd és mert az éles elf szemek kiszúrják, hogy nem épp kislányoknak való itóka pihen a kislány előtt. Az asztalhoz lépve a poharát le is teszi azért, hogy a pipáját annyira kivegye a szájából, hogy vidám mosollyal rákérdezhessen.*
-Jól esne egy kis társaság kislány?
*Majd a választól függetlenül lecsüccsen, az asztalra támasztja a pipáját melyet kézcsonkjának támaszt és belekortyol az italába.*
~Legalább a rumot nem tudják elrontani.~
//elf ornitomuzikológia avagy mi lesz ha két lombrágó betéved a csehóba//
*Int végignéz a fogadón és meg kell állapítania, hogy legalább annyi nő van itt mint mikor még bordélyként funkcionált. Szégyen. Egyetlen leányt lát, aki már már úgy nézi őt ahogy fordított esetben ő a lányt. Meg is ereszt a lány felé egy mosolyt amibe, hogy a másik mit lát bele, azt majd ő eldönti. A kapott poharát felveszi és azzal a kezében indul meg a magányos lány asztala felé. Aki, külön szimpatikusnak számít mert maga is füstölni kezd és mert az éles elf szemek kiszúrják, hogy nem épp kislányoknak való itóka pihen a kislány előtt. Az asztalhoz lépve a poharát le is teszi azért, hogy a pipáját annyira kivegye a szájából, hogy vidám mosollyal rákérdezhessen.*
-Jól esne egy kis társaság kislány?
*Majd a választól függetlenül lecsüccsen, az asztalra támasztja a pipáját melyet kézcsonkjának támaszt és belekortyol az italába.*
~Legalább a rumot nem tudják elrontani.~
2618. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-10-11 19:52:19
Üzenet elküldve: 2018-10-11 19:52:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//elf ornitomuzikológia avagy mi lesz ha két lombrágó betéved a csehóba//
*Kittëra csendesen ül a sarokban csúcsos kalapját a fejébe húzza. Annak takarásából szemléli szórakozott tekintettel a csehó vendégeit. Nincsenek túl sokan. Néhány férfi közösen iszogat egy asztalnál, az egyik nagy hanggal felkiált, mire egy másik tarkón csapja. Elhallgat. Ennyi érdekesség történt. Kezdi unni magát, amikor kitárul az ajtó és a hűvös széllel együtt egy elf férfi is betoppan. Megbámulja annak minden vonását. Különösebben nem érdekelné, hiszen csak egy elf. Ezret látott már belőlük. De ennek itt hiányzik a fél karja, a csonka test pedig mindig - vagyis hát többnyire - izgalmas történeteket ígér. Mégsem szól a férfinek, hogy foglaljon helyet az ő asztalánál. Csak meredten bámulja, mintha csak a tudatát akarná befolyásolni, hogy őmellé üljön le. Óvatosan belekortyol italába. A nedű végigmarja a torkát. Talán mégis csak valami gyengébbel kellett volna kezdenie, ahogy a kocsmáros javasolta, de annál büszkébb ő, mintsem, hogy visszautasítsa a kihívásokat. Állítólag ez a legerősebb aperitif szerte a városban. A kocsmáros legalábbis ezzel hencegett még úgy fél órája az egyik vendégének. Kittëra közben piszkáját is előhúzza és rágyújt. Hagyja, hogy a füst, az alkohol és különös illatú parfümje misztikus illatfelhőbe burkolja.*
//elf ornitomuzikológia avagy mi lesz ha két lombrágó betéved a csehóba//
*Kittëra csendesen ül a sarokban csúcsos kalapját a fejébe húzza. Annak takarásából szemléli szórakozott tekintettel a csehó vendégeit. Nincsenek túl sokan. Néhány férfi közösen iszogat egy asztalnál, az egyik nagy hanggal felkiált, mire egy másik tarkón csapja. Elhallgat. Ennyi érdekesség történt. Kezdi unni magát, amikor kitárul az ajtó és a hűvös széllel együtt egy elf férfi is betoppan. Megbámulja annak minden vonását. Különösebben nem érdekelné, hiszen csak egy elf. Ezret látott már belőlük. De ennek itt hiányzik a fél karja, a csonka test pedig mindig - vagyis hát többnyire - izgalmas történeteket ígér. Mégsem szól a férfinek, hogy foglaljon helyet az ő asztalánál. Csak meredten bámulja, mintha csak a tudatát akarná befolyásolni, hogy őmellé üljön le. Óvatosan belekortyol italába. A nedű végigmarja a torkát. Talán mégis csak valami gyengébbel kellett volna kezdenie, ahogy a kocsmáros javasolta, de annál büszkébb ő, mintsem, hogy visszautasítsa a kihívásokat. Állítólag ez a legerősebb aperitif szerte a városban. A kocsmáros legalábbis ezzel hencegett még úgy fél órája az egyik vendégének. Kittëra közben piszkáját is előhúzza és rágyújt. Hagyja, hogy a füst, az alkohol és különös illatú parfümje misztikus illatfelhőbe burkolja.*
2617. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-10-11 19:42:37
Üzenet elküldve: 2018-10-11 19:42:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1183
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1183
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//elf ornitomuzikológia avagy mi lesz ha két lombrágó betéved a csehóba//
*Szellős, fehér ing, barna szarvasbőrnadrág és a kelleténél talán egy kicsit nagyobb cipő. Ez a viselet önmagában talán még nem is vonzaná úgy a tekinteteket hisz a lényeg az, aki a ruhát hordja. Int ugyanis bár a kezét leszámítva nem panaszkodhat a külsejére sem, de a lényeg, a ragyogó személyisége. Ezeket a ruhákat ugyanis hordhatná más is, ahogy azzal a hosszú szárú pipával is füstölöghetne bárki, de nem olyan játékos izgalmakat ígérő vigyorral mint, ami jelenleg Int képén ragyog. Az elf ugyanis ma mulatni akar. Fél kézzel is remek munkát végzett egy borzalmas állapotban lévő lábon, ami csak azt igazolhatja, hogy ő a világ legjobb orvosa. Ezt pedig meg kell ünnepelni. Oda is vetődik a pultra, csettint egyet és leadja a rendelését.*
-Rumot a doktor úrnak mert ma mulatni akar.
*Miközben kitöltik neki végig is néz a kricsmin, hogy kivel lenne érdemes eltölteni egy ilyen estét. Természetesen nem férfit keres erre a szerepre.*
//elf ornitomuzikológia avagy mi lesz ha két lombrágó betéved a csehóba//
*Szellős, fehér ing, barna szarvasbőrnadrág és a kelleténél talán egy kicsit nagyobb cipő. Ez a viselet önmagában talán még nem is vonzaná úgy a tekinteteket hisz a lényeg az, aki a ruhát hordja. Int ugyanis bár a kezét leszámítva nem panaszkodhat a külsejére sem, de a lényeg, a ragyogó személyisége. Ezeket a ruhákat ugyanis hordhatná más is, ahogy azzal a hosszú szárú pipával is füstölöghetne bárki, de nem olyan játékos izgalmakat ígérő vigyorral mint, ami jelenleg Int képén ragyog. Az elf ugyanis ma mulatni akar. Fél kézzel is remek munkát végzett egy borzalmas állapotban lévő lábon, ami csak azt igazolhatja, hogy ő a világ legjobb orvosa. Ezt pedig meg kell ünnepelni. Oda is vetődik a pultra, csettint egyet és leadja a rendelését.*
-Rumot a doktor úrnak mert ma mulatni akar.
*Miközben kitöltik neki végig is néz a kricsmin, hogy kivel lenne érdemes eltölteni egy ilyen estét. Természetesen nem férfit keres erre a szerepre.*
2616. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-10-05 04:08:54
Üzenet elküldve: 2018-10-05 04:08:54
ÚJ
![>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11394_1547776595_sotetelf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A két nővér//
*Xot csak ül az ölében kiterült Selessel és várja, hogy most mi lesz. Igazából nagyon még levegőt se mer venni, csak várja, hogy kiderüljön terhes barátosnéja jól van-e vagy se. Seles szótlanul talpra vergődik, majd visszahuppan a helyére, amennyire a sötételf lány tud segíti neki ebben. Az anyatigris bánatos képpel az előbbi dühe legkisebb jele nélkül néz rá. Ez nem is, hogy meglepi Xotarát, hanem feszülté teszi, főleg hogy barátosnéja pocak-vizsgálatából se sokat tud leszűrni.*
~ Jaj, ne… azzal tudok mit kezdeni, ha üvöltözik velem… de most mi van… szaladjak vajákosért? A fenébe Isq, miért nem vagy itt? ~
*Seles fejrázva kezd beszélni, arról, hogy nem akar valamit, de rémült őzikeszemekkel egyszer csak elhallgat. Ekkor a mélységi lány már nem bírja tovább, és felhördülve szólal meg, egyszerre Selessel.*
- Nyögd már ki! Mi a sistergős ménkű van!
~ „Félek, hogy most látlak utoljára. ” Hogy mi? ~
*Csodálkozva és valamennyire meghatva fogja fel az egykori harcos amazon szavait.*
- Jah, én meg má' azt hittem, hogy neked, vagy a kis élősködődnek lett valami baja, mármint… izé… áh, hagyjuk… nem megy ez nekem.
*Xotara enyhe megkönnyebbülést és zavart bosszúságot érez. Pótcselekvésként sebtében felveszi az elejtett nyílvesszőt és visszalöki a tegezébe, és nyers őszinteséggel mondja, ami a szívén van.*
- Na, a porontyra gondoltam, és nem cserélnék veled. Terhesnek lenni ebben a zendült, mocskos városban. Egy olyan segghülye pali oldalán, mint Leon. Már most kivagy… látom. Ne is tagad! Szóval, én is féltelek téged.
* A sötételf lány nagy szusszanással ismét hátra dől prémes székben, és némi szünet után elvigyorodva folytatja.*
- Engem meg ne félts! T'od, vagány kislány vagyok, aki kemény, mint a kád széle. Am' meg csak templomba járunk Pyctával.
*Xot megnyugtatóan vigasztalónak szánt, némi humorral átitatott szavait, félő, hogy terhes barátosnéja merő gúnyolódó titkolódzásnak fogja venni, mert hát ugyan ki a csoda hinné el a sötételf lányról, hogy betenné a lábát egy templomba. Főleg, hogy ugyanebben a hangnemben kajánul vigyorogva kezd válaszolni az aggódó anyatigris kéréseire is.*
- Jó, jó… majd küldök füstjeleket, vagy inkább postagalambot szeretnél? Jaj már, ma nem fogok többet bőgni.
*Viszont, Seles hangjából nem akar eltűnni a komoly felhang, inkább csak még élesebbnek hangzik, ahogy egymást követik a mondatai. Xotara hosszabban lehunyva mélyzöld szemeit, rendezve gondolatait, egy nagy sóhaj után, visszavált a komoly hangnemére, amit valahogy egyre gyakrabban kell megtennie, de hogy eloszlasson mindenféle kételyt, tudja, hogy így kell tennie, méghozzá megnyílva barátsonéjának. Talán, Árnytörő hősnőnk is megérzett valami mélyebb igazságot Seles szavaiban, amikor azt mondta fél, hogy most látják egymást utoljára.*
- Seles! Én soha nem felejtek, soha senkit. Téged meg, naná, hogy nem fejtelek el. Ahogy, a Vadvédet sem fogom, ha az erőd helyén csak egy kőhalom fog állni akkor sem, mert nekem sose volt igazi otthonom. Mindig költöztünk. Az igazi családom régen halott. Egyedül apámról nem t'om biztosan, hogy él-e vagy hal-e. Remélem az utóbbi, de ezt hagyjuk.
*A sötételf lány tekintete az összetört bögre darabjain időzik el.*
- Ember vagy… de, én is valahogy nővéremnek érezlek. Hogy, így tekintünk egymásra, mitől nagy dolog nekem? Emberek ölték meg az anyámat és a bátyámat. Persze, már t'om, hogy nem teljesen jogtalanul, de hiába… azóta is az embereket utálom a legjobban az összes faj közül… igen, még az orkoknál is jobban.
~ Mondjuk, az agyarasokat csak azért utálom, mert előbb kötnek belém, mint én beléjük. ~
*Ezek után, az anyatigris int Louinak, és Xot legnagyobb meglepetésére vadkanpecsenyét rendel, amire természetesen mi más történhetne, minthogy a sötételf lány szája arra a ritka széles mosolyra húzódik, aminek messze köze sincs a vigyorgáshoz.*
- Látod, hogy neked mennyi agyad van! Remek választás. Nem is t'om, mikor ettem utoljára rendes kaját.
~ Bár, élénken emlékszem, hogy egyik reggel a Banya hideg pörijéből gyártottam szaftos kenyeret. ~
*Az ételek, mivel döglött a hely, igen hamar elébük is kerülnek. Xotara a jó illatok ellenére is elgondolkozva szól.*
- Köszi, de ez most a búcsú vacsink, vagy az utolsó vacsoránk?
*De, Seles emlékeztetőjére, a calemi kocsma nevére, már jóízűen felnevet.*
- És tényleg… Vadkan… most már tuti megjegyzem.
*A sötételf lány nem tököl sokat, kézzel rámarkol a kitálalt húsra, amit úgy fal, mint egy árvaházi kisgyerek, aki eddig csak zabkásán élt. Miközben a fejüket tömik, a beszélgetést is zavartalanul, már egész jó hangulatban folytatják. Barátosnéja a szegénynegyedi otthonukról mesél, amiről Xot megtudja, hogy nem is luk, hanem egy rendes ház.*
- Tök jó!
*De aztán, az anyatigris éles témaváltással, Pyctára és az eltűnésére kérdez rá, nem is titkolva, hogy a bögyében van az egykori vezér. Xotara érzi Selesen, hogy ismét elégé feszülté vált, és ez igencsak nem teszik neki, így ismét legrégibb, és kicsorbíthatatlan vita fegyverét, a humorát veszi elő, amikor elmeséli a találkozást. Lesz, ami lesz.*
- Há' t'od, éppen a piactéren árultam pénzért a testem, amikor egyszer csak odajött hozzám egy leprás koldus. Szürke ancúgban, pofazsákosan, még a képén is kendő volt, és hörögve, pofátlanul pénzt kezdet tőlem kunyerálni. Te mi a rákot gondoltál volna? Majd' elvitt a szívszélütés. Csak azért nem szaladtam el sikítva, mert nem t'ok olyat, mármint sikítani, és tökre beszartam, hogy ott rögtön leesnek a lábaim. Kettőt találhatsz ki volt a fazon… na jó, hármat.
*Fejezi be, a sötételf lány mintha itt lenne a történet vége, de aztán még a végére toldja.*
- Aztán a templomban az oltár elé vonultunk.
*Ezzel, Xot elhallgat, mintha tényleg mindent elmagyarázott volna részletesen töviről hegyire, és nyugodtan tömi tovább magába a vadkant, persze lehet, hogy Seles ezt is gúnyos szemtelenkedésnek veszi, mert bizony még evés közben is látszik a pofáján, hogy le kell küzdenie vigyorgását, mert meg van róla győződve, hogy most nagyon frappánsa kivágta magát a kérdés alól.*
//A két nővér//
*Xot csak ül az ölében kiterült Selessel és várja, hogy most mi lesz. Igazából nagyon még levegőt se mer venni, csak várja, hogy kiderüljön terhes barátosnéja jól van-e vagy se. Seles szótlanul talpra vergődik, majd visszahuppan a helyére, amennyire a sötételf lány tud segíti neki ebben. Az anyatigris bánatos képpel az előbbi dühe legkisebb jele nélkül néz rá. Ez nem is, hogy meglepi Xotarát, hanem feszülté teszi, főleg hogy barátosnéja pocak-vizsgálatából se sokat tud leszűrni.*
~ Jaj, ne… azzal tudok mit kezdeni, ha üvöltözik velem… de most mi van… szaladjak vajákosért? A fenébe Isq, miért nem vagy itt? ~
*Seles fejrázva kezd beszélni, arról, hogy nem akar valamit, de rémült őzikeszemekkel egyszer csak elhallgat. Ekkor a mélységi lány már nem bírja tovább, és felhördülve szólal meg, egyszerre Selessel.*
- Nyögd már ki! Mi a sistergős ménkű van!
~ „Félek, hogy most látlak utoljára. ” Hogy mi? ~
*Csodálkozva és valamennyire meghatva fogja fel az egykori harcos amazon szavait.*
- Jah, én meg má' azt hittem, hogy neked, vagy a kis élősködődnek lett valami baja, mármint… izé… áh, hagyjuk… nem megy ez nekem.
*Xotara enyhe megkönnyebbülést és zavart bosszúságot érez. Pótcselekvésként sebtében felveszi az elejtett nyílvesszőt és visszalöki a tegezébe, és nyers őszinteséggel mondja, ami a szívén van.*
- Na, a porontyra gondoltam, és nem cserélnék veled. Terhesnek lenni ebben a zendült, mocskos városban. Egy olyan segghülye pali oldalán, mint Leon. Már most kivagy… látom. Ne is tagad! Szóval, én is féltelek téged.
* A sötételf lány nagy szusszanással ismét hátra dől prémes székben, és némi szünet után elvigyorodva folytatja.*
- Engem meg ne félts! T'od, vagány kislány vagyok, aki kemény, mint a kád széle. Am' meg csak templomba járunk Pyctával.
*Xot megnyugtatóan vigasztalónak szánt, némi humorral átitatott szavait, félő, hogy terhes barátosnéja merő gúnyolódó titkolódzásnak fogja venni, mert hát ugyan ki a csoda hinné el a sötételf lányról, hogy betenné a lábát egy templomba. Főleg, hogy ugyanebben a hangnemben kajánul vigyorogva kezd válaszolni az aggódó anyatigris kéréseire is.*
- Jó, jó… majd küldök füstjeleket, vagy inkább postagalambot szeretnél? Jaj már, ma nem fogok többet bőgni.
*Viszont, Seles hangjából nem akar eltűnni a komoly felhang, inkább csak még élesebbnek hangzik, ahogy egymást követik a mondatai. Xotara hosszabban lehunyva mélyzöld szemeit, rendezve gondolatait, egy nagy sóhaj után, visszavált a komoly hangnemére, amit valahogy egyre gyakrabban kell megtennie, de hogy eloszlasson mindenféle kételyt, tudja, hogy így kell tennie, méghozzá megnyílva barátsonéjának. Talán, Árnytörő hősnőnk is megérzett valami mélyebb igazságot Seles szavaiban, amikor azt mondta fél, hogy most látják egymást utoljára.*
- Seles! Én soha nem felejtek, soha senkit. Téged meg, naná, hogy nem fejtelek el. Ahogy, a Vadvédet sem fogom, ha az erőd helyén csak egy kőhalom fog állni akkor sem, mert nekem sose volt igazi otthonom. Mindig költöztünk. Az igazi családom régen halott. Egyedül apámról nem t'om biztosan, hogy él-e vagy hal-e. Remélem az utóbbi, de ezt hagyjuk.
*A sötételf lány tekintete az összetört bögre darabjain időzik el.*
- Ember vagy… de, én is valahogy nővéremnek érezlek. Hogy, így tekintünk egymásra, mitől nagy dolog nekem? Emberek ölték meg az anyámat és a bátyámat. Persze, már t'om, hogy nem teljesen jogtalanul, de hiába… azóta is az embereket utálom a legjobban az összes faj közül… igen, még az orkoknál is jobban.
~ Mondjuk, az agyarasokat csak azért utálom, mert előbb kötnek belém, mint én beléjük. ~
*Ezek után, az anyatigris int Louinak, és Xot legnagyobb meglepetésére vadkanpecsenyét rendel, amire természetesen mi más történhetne, minthogy a sötételf lány szája arra a ritka széles mosolyra húzódik, aminek messze köze sincs a vigyorgáshoz.*
- Látod, hogy neked mennyi agyad van! Remek választás. Nem is t'om, mikor ettem utoljára rendes kaját.
~ Bár, élénken emlékszem, hogy egyik reggel a Banya hideg pörijéből gyártottam szaftos kenyeret. ~
*Az ételek, mivel döglött a hely, igen hamar elébük is kerülnek. Xotara a jó illatok ellenére is elgondolkozva szól.*
- Köszi, de ez most a búcsú vacsink, vagy az utolsó vacsoránk?
*De, Seles emlékeztetőjére, a calemi kocsma nevére, már jóízűen felnevet.*
- És tényleg… Vadkan… most már tuti megjegyzem.
*A sötételf lány nem tököl sokat, kézzel rámarkol a kitálalt húsra, amit úgy fal, mint egy árvaházi kisgyerek, aki eddig csak zabkásán élt. Miközben a fejüket tömik, a beszélgetést is zavartalanul, már egész jó hangulatban folytatják. Barátosnéja a szegénynegyedi otthonukról mesél, amiről Xot megtudja, hogy nem is luk, hanem egy rendes ház.*
- Tök jó!
*De aztán, az anyatigris éles témaváltással, Pyctára és az eltűnésére kérdez rá, nem is titkolva, hogy a bögyében van az egykori vezér. Xotara érzi Selesen, hogy ismét elégé feszülté vált, és ez igencsak nem teszik neki, így ismét legrégibb, és kicsorbíthatatlan vita fegyverét, a humorát veszi elő, amikor elmeséli a találkozást. Lesz, ami lesz.*
- Há' t'od, éppen a piactéren árultam pénzért a testem, amikor egyszer csak odajött hozzám egy leprás koldus. Szürke ancúgban, pofazsákosan, még a képén is kendő volt, és hörögve, pofátlanul pénzt kezdet tőlem kunyerálni. Te mi a rákot gondoltál volna? Majd' elvitt a szívszélütés. Csak azért nem szaladtam el sikítva, mert nem t'ok olyat, mármint sikítani, és tökre beszartam, hogy ott rögtön leesnek a lábaim. Kettőt találhatsz ki volt a fazon… na jó, hármat.
*Fejezi be, a sötételf lány mintha itt lenne a történet vége, de aztán még a végére toldja.*
- Aztán a templomban az oltár elé vonultunk.
*Ezzel, Xot elhallgat, mintha tényleg mindent elmagyarázott volna részletesen töviről hegyire, és nyugodtan tömi tovább magába a vadkant, persze lehet, hogy Seles ezt is gúnyos szemtelenkedésnek veszi, mert bizony még evés közben is látszik a pofáján, hogy le kell küzdenie vigyorgását, mert meg van róla győződve, hogy most nagyon frappánsa kivágta magát a kérdés alól.*
2615. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-10-03 19:51:35
Üzenet elküldve: 2018-10-03 19:51:35
ÚJ
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A két nővér//
*Feje borzasztóan lüktet, de lassan kitisztul a kép. Először szinte biztos volt benne, hogy el fog ájulni, és meg is üti magát, de a másik pillanatban azon kapja magát, hogy Xotara tartja őt, ezért elmúlt a baj. A sötételf lány karjaiból visszaevickél a padra. Kezét ösztönösen a pocakjára teszi, de odabent látszólag minden rendben van, a kicsi megúszta. Marad az, hogy Seles szomorúan nézzen, és megbánja, amit az előbb mondott. Megrázza a fejét, bár a mozdulat most eléggé veszélyes, így is örül, hogy abbahagyta a szédelgést.*
- Nem, nem akarom, hogy… *Kezdi nagy elánnal, de elharapja a mondatot. Xotot nézi rémült, nagy őzszemekkel.* Félek, hogy most látlak utoljára. *Mondja elfúló hangon, és igaza van: valahogy Xottal lenni azt jelenti, hogy jól van, és esetleg Seles meg tudja védeni a bajban. Persze, most nem, de úgy általában meg. Ha kilép az ajtón, megint jön a bizonytalanság, amit a lány már túl jól ismer. Egész biztos benne, hogy ha Xot „azt teszi, amit kell”, akkor sem arra gondol, hogy meditálni jár majd a Holdudvarba.*
- Nem tudom, hogy mit akarsz csinálni, de talán majd elmeséled. Csak arra szeretnélek megkérni, hogy néha üzenj róla, mi van veled. Nem kell sok, csak egy üzenet vagy egy jel, hogy tudjam, rendben vagy. *Seles szemében most nagyon nagy komolyság látszik, és reméli, Xotara is felfogja szavai súlyosságát.* Vadvédnek vége, de mi mindig itt leszünk egymásnak. Akkor is, ha te éppen messze jársz, mindig olyan maradsz nekem, mintha a nővérem lennél. És nálam mindig lesz otthonod, én is hozzád jöttem, mikor nekem nem volt, gondolj bele! Csak ne felejts el soha, rendben?
*Már jobban érzi magát, de azért néhány falat kapóra jönne ahhoz, hogy végre eloszlassa Xot kételyeit. Hátrafordul, és kér a csapostól két vadkanpecsenyét. A fogadós (Mesélő (Daidalos)) kezébe pottyant 24 aranyat.
*
- A vendégem vagy, egészségedre!
*Amikor megérkeznek a gőzölgő ételek, hozzá is lát a falatozáshoz, és úgy eszik, mint akit négy napja éheztetnek. Azért így már mindjárt jobb a helyzet. Eltöprengve nézi a húst, és elmosolyodik.*
- Vadkan! Így hívták a fogadót Calemben, ahol találkoztunk. Már emlékszem. *Mondja, és nagy falatot töm a szájába.* Különben a házunk nem túl kicsi, mármint… Egy rendes méretű ház. Kényelmesen el lehet férni benne, meg a baba is el fog. De mindegy, nem is erről akartam beszélni, hanem arra lennék kíváncsi, hogy találkoztatok Pyctával?
*Nem szívesen beszélget a klánvezérről, de azért mindenképpen tudnia kell, mi történt, hogy következtetéseket is levonhasson. Elvégre nem szabad előre ítélkezni, lehetett az elfnek nyomós oka is, hogy gyorsan, szó nélkül távozott.*
- És nem, nem gondolom, hogy hibás vagy, de arról nehéz lesz meggyőznöd, hogy Pycta nem az. *Közli már hidegebben.*
//A két nővér//
*Feje borzasztóan lüktet, de lassan kitisztul a kép. Először szinte biztos volt benne, hogy el fog ájulni, és meg is üti magát, de a másik pillanatban azon kapja magát, hogy Xotara tartja őt, ezért elmúlt a baj. A sötételf lány karjaiból visszaevickél a padra. Kezét ösztönösen a pocakjára teszi, de odabent látszólag minden rendben van, a kicsi megúszta. Marad az, hogy Seles szomorúan nézzen, és megbánja, amit az előbb mondott. Megrázza a fejét, bár a mozdulat most eléggé veszélyes, így is örül, hogy abbahagyta a szédelgést.*
- Nem, nem akarom, hogy… *Kezdi nagy elánnal, de elharapja a mondatot. Xotot nézi rémült, nagy őzszemekkel.* Félek, hogy most látlak utoljára. *Mondja elfúló hangon, és igaza van: valahogy Xottal lenni azt jelenti, hogy jól van, és esetleg Seles meg tudja védeni a bajban. Persze, most nem, de úgy általában meg. Ha kilép az ajtón, megint jön a bizonytalanság, amit a lány már túl jól ismer. Egész biztos benne, hogy ha Xot „azt teszi, amit kell”, akkor sem arra gondol, hogy meditálni jár majd a Holdudvarba.*
- Nem tudom, hogy mit akarsz csinálni, de talán majd elmeséled. Csak arra szeretnélek megkérni, hogy néha üzenj róla, mi van veled. Nem kell sok, csak egy üzenet vagy egy jel, hogy tudjam, rendben vagy. *Seles szemében most nagyon nagy komolyság látszik, és reméli, Xotara is felfogja szavai súlyosságát.* Vadvédnek vége, de mi mindig itt leszünk egymásnak. Akkor is, ha te éppen messze jársz, mindig olyan maradsz nekem, mintha a nővérem lennél. És nálam mindig lesz otthonod, én is hozzád jöttem, mikor nekem nem volt, gondolj bele! Csak ne felejts el soha, rendben?
*Már jobban érzi magát, de azért néhány falat kapóra jönne ahhoz, hogy végre eloszlassa Xot kételyeit. Hátrafordul, és kér a csapostól két vadkanpecsenyét. A fogadós (Mesélő (Daidalos)) kezébe pottyant 24 aranyat.
*- A vendégem vagy, egészségedre!
*Amikor megérkeznek a gőzölgő ételek, hozzá is lát a falatozáshoz, és úgy eszik, mint akit négy napja éheztetnek. Azért így már mindjárt jobb a helyzet. Eltöprengve nézi a húst, és elmosolyodik.*
- Vadkan! Így hívták a fogadót Calemben, ahol találkoztunk. Már emlékszem. *Mondja, és nagy falatot töm a szájába.* Különben a házunk nem túl kicsi, mármint… Egy rendes méretű ház. Kényelmesen el lehet férni benne, meg a baba is el fog. De mindegy, nem is erről akartam beszélni, hanem arra lennék kíváncsi, hogy találkoztatok Pyctával?
*Nem szívesen beszélget a klánvezérről, de azért mindenképpen tudnia kell, mi történt, hogy következtetéseket is levonhasson. Elvégre nem szabad előre ítélkezni, lehetett az elfnek nyomós oka is, hogy gyorsan, szó nélkül távozott.*
- És nem, nem gondolom, hogy hibás vagy, de arról nehéz lesz meggyőznöd, hogy Pycta nem az. *Közli már hidegebben.*
2614. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-10-02 23:51:25
Üzenet elküldve: 2018-10-02 23:51:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
* Úgy tűnik, hogy a férfi benne van a dologban, legalábbis nem ad olyan jelet, amivel elutasítaná az üzletet. Cale vigyorogva nyújtja ki a kezét. *
- Na, akkor holnap délután találkozzunk itt, ha neked is megfelel. * Veti fel, azután pedig kikéri a következő kört is, és egész este fizeti a férfi fogyasztását is, ha már ilyen jól elvannak, és mentorának is felfogadta. Meg amúgy jó érzés, hogy beszélget mindenféléről, és van valaki, aki nem vág közbe, és meghallgatja. Úgyhogy gondfeledten mesélgeti történeteit, és mikor elég jó állapotba kerül, még egy dalt is előad az ivó számára. Szerencsére hozzászokott már, hogy részegen játsszon a hangszerén, amire amúgy nem sokan képesek. Cale viszont egész jól eltalálja a hangokat, és csak egy hozzáértő szúrná ki azt a néhány hangot, ami nem teljesen odaillő. Na nem mintha attól félne, hogy a Pintyben értő közönségnek dalol. *
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
* Úgy tűnik, hogy a férfi benne van a dologban, legalábbis nem ad olyan jelet, amivel elutasítaná az üzletet. Cale vigyorogva nyújtja ki a kezét. *
- Na, akkor holnap délután találkozzunk itt, ha neked is megfelel. * Veti fel, azután pedig kikéri a következő kört is, és egész este fizeti a férfi fogyasztását is, ha már ilyen jól elvannak, és mentorának is felfogadta. Meg amúgy jó érzés, hogy beszélget mindenféléről, és van valaki, aki nem vág közbe, és meghallgatja. Úgyhogy gondfeledten mesélgeti történeteit, és mikor elég jó állapotba kerül, még egy dalt is előad az ivó számára. Szerencsére hozzászokott már, hogy részegen játsszon a hangszerén, amire amúgy nem sokan képesek. Cale viszont egész jól eltalálja a hangokat, és csak egy hozzáértő szúrná ki azt a néhány hangot, ami nem teljesen odaillő. Na nem mintha attól félne, hogy a Pintyben értő közönségnek dalol. *
2613. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-10-02 16:05:16
Üzenet elküldve: 2018-10-02 16:05:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
*Lorthon átveszi a kardot és megvizsgálja szakértő szemmel. Nem repedéseket vagy töréseket vagy hasonlókat keres hisz nem a kard állapota érdekli. Elsőként a súlya, ami ahogy érzi nem tökéetes ahhoz amit tudna kihozni a fegyverből, de megfelelő. Fél kézzel is lehet forgatni. Az alakja viszont már kimondottan nem tetszik neki. Egyenes kétélű penge, keresztvas... Na mindegy. Azért tanítani tud pár dolgot neki erről a fegyverről is. Még úgy is, hogy ő maga nem ilyesmit használ. Végül bólint egyet és visszaadja a másiknak a fegyvert. Nem tudja a gondolatait kifejezni a másiknak, de majd ha komolyan gondolja és felkeresi tanulás céljából. Talán megmutatja neki miért is nem akartak belé kötni kalózkorában és, hogy miképp lehet halálos az ő tánca.*
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
*Lorthon átveszi a kardot és megvizsgálja szakértő szemmel. Nem repedéseket vagy töréseket vagy hasonlókat keres hisz nem a kard állapota érdekli. Elsőként a súlya, ami ahogy érzi nem tökéetes ahhoz amit tudna kihozni a fegyverből, de megfelelő. Fél kézzel is lehet forgatni. Az alakja viszont már kimondottan nem tetszik neki. Egyenes kétélű penge, keresztvas... Na mindegy. Azért tanítani tud pár dolgot neki erről a fegyverről is. Még úgy is, hogy ő maga nem ilyesmit használ. Végül bólint egyet és visszaadja a másiknak a fegyvert. Nem tudja a gondolatait kifejezni a másiknak, de majd ha komolyan gondolja és felkeresi tanulás céljából. Talán megmutatja neki miért is nem akartak belé kötni kalózkorában és, hogy miképp lehet halálos az ő tánca.*
2612. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-10-02 15:34:28
Üzenet elküldve: 2018-10-02 15:34:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
* Salwar nem kirekesztő a némákkal szemben, úgy gondolja, hogy a megszokott szófordulatok rájuk is ugyan úgy alkalmazhatóak. Persze, a férfi nem úgy mondja el a dolgokat, ahogy mások, szavakkal, hanem mozdulatokkal és arckifejezésekkel. De attól még ugyan úgy kifejezi magát, ami Salwar szerint akár beszédnek is felfogható. Nagylelkűen persze.
Úgyhogy ő nem érzi azt, amit Lorthon, hogy a szóhasználat nem ideillő lenne, ettől függetlenül persze észreveszi a szemforgatást, és megjegyzi magának. A sok bólogatás közben azon gondolkodik, hogy a kalóznak biztos izmos a nyaka, ha ebből áll az egész napja. A fegyverre való mutatásnál persze kicsit gyanakvóan, de kihúzza a hüvelyből az egyszerű rövidkardot, ami se nem túlságosan míves, se nem kontármunka. Igazából a leghétköznapibb rövidkard, amit a sötételf valaha látott. Egyszerű, de munkára alkalmas. Ezért is vette meg. Most átadja a fickónak, és figyeli minden mozdulatát, persze felkészülve arra, hogy bármikor odébb vetődjön, mert elég csúnya halál lenne, ha saját fegyverével szúrnák le. *
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
* Salwar nem kirekesztő a némákkal szemben, úgy gondolja, hogy a megszokott szófordulatok rájuk is ugyan úgy alkalmazhatóak. Persze, a férfi nem úgy mondja el a dolgokat, ahogy mások, szavakkal, hanem mozdulatokkal és arckifejezésekkel. De attól még ugyan úgy kifejezi magát, ami Salwar szerint akár beszédnek is felfogható. Nagylelkűen persze.
Úgyhogy ő nem érzi azt, amit Lorthon, hogy a szóhasználat nem ideillő lenne, ettől függetlenül persze észreveszi a szemforgatást, és megjegyzi magának. A sok bólogatás közben azon gondolkodik, hogy a kalóznak biztos izmos a nyaka, ha ebből áll az egész napja. A fegyverre való mutatásnál persze kicsit gyanakvóan, de kihúzza a hüvelyből az egyszerű rövidkardot, ami se nem túlságosan míves, se nem kontármunka. Igazából a leghétköznapibb rövidkard, amit a sötételf valaha látott. Egyszerű, de munkára alkalmas. Ezért is vette meg. Most átadja a fickónak, és figyeli minden mozdulatát, persze felkészülve arra, hogy bármikor odébb vetődjön, mert elég csúnya halál lenne, ha saját fegyverével szúrnák le. *
2611. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-10-02 14:30:48
Üzenet elküldve: 2018-10-02 14:30:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
*Némának, azt mondani, hogy "mondjad"... Remek szóhasználat. Lorthon csak a szemét forgatja. A kérdése kicsit elgondolkozik majd megrázza a fejét. Tényleg nem dolgozik. A múltkori kis pénzből amit azért kapott mert eltörte a lábát az a tetves ork még mindig van. Szóval a kis tánc se azért szokott menni, hogy aznap legyen fedél a feje felett és mit ennie hanem, hogy minél tovább lehessen ilyen színvonalon aluli, de nem nélkülöző élete. Arra, hogy lenne munka lassan a másik felé fordul. Nem bízik továbbra se a kormosokban, de a pénz az pénz. Még akkor is ha meg kell ölni valakit. A hozott italt szintén lehúzza és már ő is érzi a fejében, azt az érzést, ami jelzi, hogy jó úton halad a lerészegedés felé. Amit amúgy követni kíván. Van elég öngyűlölő, hogy ne érdekelje mi lesz vele. Eddig se akarták megölni talán ezt az estét is túléli majd. A munka hallatán kicsit gondolkozik majd megállapítja, hogy a pénz az pénz. Miért is ne. Szóval bólint. Rámutat a másik fegyverére és mutatja, hogy adja csak oda. Meg akarja nézni egy kicsit.*
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
*Némának, azt mondani, hogy "mondjad"... Remek szóhasználat. Lorthon csak a szemét forgatja. A kérdése kicsit elgondolkozik majd megrázza a fejét. Tényleg nem dolgozik. A múltkori kis pénzből amit azért kapott mert eltörte a lábát az a tetves ork még mindig van. Szóval a kis tánc se azért szokott menni, hogy aznap legyen fedél a feje felett és mit ennie hanem, hogy minél tovább lehessen ilyen színvonalon aluli, de nem nélkülöző élete. Arra, hogy lenne munka lassan a másik felé fordul. Nem bízik továbbra se a kormosokban, de a pénz az pénz. Még akkor is ha meg kell ölni valakit. A hozott italt szintén lehúzza és már ő is érzi a fejében, azt az érzést, ami jelzi, hogy jó úton halad a lerészegedés felé. Amit amúgy követni kíván. Van elég öngyűlölő, hogy ne érdekelje mi lesz vele. Eddig se akarták megölni talán ezt az estét is túléli majd. A munka hallatán kicsit gondolkozik majd megállapítja, hogy a pénz az pénz. Miért is ne. Szóval bólint. Rámutat a másik fegyverére és mutatja, hogy adja csak oda. Meg akarja nézni egy kicsit.*
2610. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-10-01 23:48:01
Üzenet elküldve: 2018-10-01 23:48:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
- Na és azt mondjad meg nekem, hogy van-e munkád mostanában. * Teszi fel Cale a következő kérdést, miközben int, hogy jöhet még egy rövid. *
- Mert amúgy nekem lenne egy üzleti ajánlatom, amit akár el is fogadhatnál. Könnyű munka, pár nap. * Teszi hozzá, és mosolyogva figyeli, ahogy megkapják a következő adagot is. Kezdi érezni, hogy egyre vidámabb, hiába, vannak piák amikre így reagál. Persze ezt nem nagyon mondhatja el néma ivópartnerétől. Ha azóta nem jelezte a fickó, hogy nem érdekli a dolog, akkor folytatja is a beszédet.*
- Látod, itt van ez. * Lapogatja meg a kardját az oldalán.* Hát, tudok vele néhány alapmozdulatot, de azért jó lenne egy kicsit fejlődni. Mit szólsz, ha fizetem a piád, meg még a leckékért is, akkor megtanítasz néhány dologra?
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
- Na és azt mondjad meg nekem, hogy van-e munkád mostanában. * Teszi fel Cale a következő kérdést, miközben int, hogy jöhet még egy rövid. *
- Mert amúgy nekem lenne egy üzleti ajánlatom, amit akár el is fogadhatnál. Könnyű munka, pár nap. * Teszi hozzá, és mosolyogva figyeli, ahogy megkapják a következő adagot is. Kezdi érezni, hogy egyre vidámabb, hiába, vannak piák amikre így reagál. Persze ezt nem nagyon mondhatja el néma ivópartnerétől. Ha azóta nem jelezte a fickó, hogy nem érdekli a dolog, akkor folytatja is a beszédet.*
- Látod, itt van ez. * Lapogatja meg a kardját az oldalán.* Hát, tudok vele néhány alapmozdulatot, de azért jó lenne egy kicsit fejlődni. Mit szólsz, ha fizetem a piád, meg még a leckékért is, akkor megtanítasz néhány dologra?
2609. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-10-01 13:22:02
Üzenet elküldve: 2018-10-01 13:22:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
*Jó ideje hiányos a nyelve ahhoz, hogy megtanulja már normálisan kifejezni magát így is. Már ha ki akarja. Mert néma létére is egy igencsak magának való figurának számít. Van néhány sorstársa akik jobban szeretik a társaságot és szívesen mulatnak másokkal. Szóval nem ettől olyan búskomor ő mindig. Sok titok van a hallgatása mögött amit ha a nyelve megvolna talán akkor se tudna elmondani. Arra, hogy boldogul csak vállat ránt. A kardjai kérdésére bólint. Valóban azokból él meg. A következő kérdésre is csak bólint. Hogyne tudna jól harcolni. Kalóz volt és itt a városban is nem egyszer kellett már megvédenie magát.*
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
*Jó ideje hiányos a nyelve ahhoz, hogy megtanulja már normálisan kifejezni magát így is. Már ha ki akarja. Mert néma létére is egy igencsak magának való figurának számít. Van néhány sorstársa akik jobban szeretik a társaságot és szívesen mulatnak másokkal. Szóval nem ettől olyan búskomor ő mindig. Sok titok van a hallgatása mögött amit ha a nyelve megvolna talán akkor se tudna elmondani. Arra, hogy boldogul csak vállat ránt. A kardjai kérdésére bólint. Valóban azokból él meg. A következő kérdésre is csak bólint. Hogyne tudna jól harcolni. Kalóz volt és itt a városban is nem egyszer kellett már megvédenie magát.*
2608. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-10-01 00:41:15
Üzenet elküldve: 2018-10-01 00:41:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
* Cale figyelmesen hallgatja a történetet, amit ivótársa előad. Mondjuk történetnek túlzás nevezni, inkább egy kellően megkoreografált mondat. *
~ Levágták a nyelvem egy ollóval. ~
* Ahogy Cale végigfigyeli, mivel itt hallgatásnak túlzás hívni amit művel, elgondolkodik egy kicsit. Ő valószínűleg belefojtaná magát egy folyóba, ha megfosztanák a beszéd lehetőségétől. Egész életének értelmét vennék el tőle.*
- Tragikus dolog ez. De ahogy nézem azért boldogulsz. Gondolom azokból ni. * Int szemével a szablyák felé. * Mondd csak, jól harcolsz?
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
* Cale figyelmesen hallgatja a történetet, amit ivótársa előad. Mondjuk történetnek túlzás nevezni, inkább egy kellően megkoreografált mondat. *
~ Levágták a nyelvem egy ollóval. ~
* Ahogy Cale végigfigyeli, mivel itt hallgatásnak túlzás hívni amit művel, elgondolkodik egy kicsit. Ő valószínűleg belefojtaná magát egy folyóba, ha megfosztanák a beszéd lehetőségétől. Egész életének értelmét vennék el tőle.*
- Tragikus dolog ez. De ahogy nézem azért boldogulsz. Gondolom azokból ni. * Int szemével a szablyák felé. * Mondd csak, jól harcolsz?
2607. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-09-30 08:24:21
Üzenet elküldve: 2018-09-30 08:24:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
*Remek poén meg kell hagyni. Kár is kihagyni. Lorthon nem egyszer megkapta már. A szokásos módon meséli el a történetet. Az arcán található mélabús kifejezés nem tűnik el, de a keze jár. Az egyik a csukott szájához nyúl és úgy tesz mintha valamit kihúzna onnan a másik meg egy ollót mutatva levágja a láthatatlan nyelvet. Amúgy nem így történt mert késsel vágták ki, de így jobban meg szokták érteni. Az újabb italt ő is emeli a tósztra majd lehúzza. Aztán a lantra néz.*
~Zenész. Kormos létére megél ebből? Van, aki kormos muzsikusokat szokott keresni? A simákról is rossz pletykák vannak hát még ha sötét a bőrük.~
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
*Remek poén meg kell hagyni. Kár is kihagyni. Lorthon nem egyszer megkapta már. A szokásos módon meséli el a történetet. Az arcán található mélabús kifejezés nem tűnik el, de a keze jár. Az egyik a csukott szájához nyúl és úgy tesz mintha valamit kihúzna onnan a másik meg egy ollót mutatva levágja a láthatatlan nyelvet. Amúgy nem így történt mert késsel vágták ki, de így jobban meg szokták érteni. Az újabb italt ő is emeli a tósztra majd lehúzza. Aztán a lantra néz.*
~Zenész. Kormos létére megél ebből? Van, aki kormos muzsikusokat szokott keresni? A simákról is rossz pletykák vannak hát még ha sötét a bőrük.~
2606. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-09-30 01:38:12
Üzenet elküldve: 2018-09-30 01:38:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
* Salwar szintén lehajtja az italt, nem az a fajta, akit kérlelni kellene, hogy igyon. Közben méregeti a fickót, aztán szokásával ellentétben kiböki amit gondol. *
- Nem vagy valami beszédes fajta, pajti. Talán elvitte a cica a nyelved? * Mosolyog rá, barátságosan, és int a csaposnak, hogy jöhet még egy kör. Na nem mintha felvetné a pénz, bár most nem szűkölködik, azért gazdagnak se mondaná magát. De azt megengedheti, hogy két ember helyett fizessen, amúgy is jól esik neki a változatosság, máskor két ember helyett iszik. Ha azóta se válaszolt a férfi, akkor az ismét kitöltött italt tósztra emeli. *
- A némákra, akik mellett ékesebben szól az ének. * Vigyorog, és kopottas lantját leteszi maga elé a söntésre, hogy szem előtt legyen. A hátáról túl könnyen lelophatják. *
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
* Salwar szintén lehajtja az italt, nem az a fajta, akit kérlelni kellene, hogy igyon. Közben méregeti a fickót, aztán szokásával ellentétben kiböki amit gondol. *
- Nem vagy valami beszédes fajta, pajti. Talán elvitte a cica a nyelved? * Mosolyog rá, barátságosan, és int a csaposnak, hogy jöhet még egy kör. Na nem mintha felvetné a pénz, bár most nem szűkölködik, azért gazdagnak se mondaná magát. De azt megengedheti, hogy két ember helyett fizessen, amúgy is jól esik neki a változatosság, máskor két ember helyett iszik. Ha azóta se válaszolt a férfi, akkor az ismét kitöltött italt tósztra emeli. *
- A némákra, akik mellett ékesebben szól az ének. * Vigyorog, és kopottas lantját leteszi maga elé a söntésre, hogy szem előtt legyen. A hátáról túl könnyen lelophatják. *
2605. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-09-27 23:43:56
Üzenet elküldve: 2018-09-27 23:43:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
*Lorthon sose az a fajta alak volt, aki kereste volna a bajt. Inkább az akit megtalált. Ezért is tanulta meg megvédeni magát és másokat. Mikor nekimennek akkor a fickó felé fordul.*
~Mélységi.~
*Ő nem rasszista csak ismeri a fajtáját. Megbízhatatlan népség. A szabadkozásra nem reagál. Mikor meghívják az italra akkor bólint egyet. Amúgy ha csak annyit mondott volna a másik, hogy "bocs" azzal is el lett volna intézve. Így meg még Lorthon külön jól is járt. Ritka dolog az ő életében. A másik bemutatkozására Lorthon ismét csak biccent és lehúzza a kapott italt. Éget mint a nyavalya és meg nem tudná mondani, hogy milyen gyümölcsből készült. Pont ahogy ő szereti.*
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
*Lorthon sose az a fajta alak volt, aki kereste volna a bajt. Inkább az akit megtalált. Ezért is tanulta meg megvédeni magát és másokat. Mikor nekimennek akkor a fickó felé fordul.*
~Mélységi.~
*Ő nem rasszista csak ismeri a fajtáját. Megbízhatatlan népség. A szabadkozásra nem reagál. Mikor meghívják az italra akkor bólint egyet. Amúgy ha csak annyit mondott volna a másik, hogy "bocs" azzal is el lett volna intézve. Így meg még Lorthon külön jól is járt. Ritka dolog az ő életében. A másik bemutatkozására Lorthon ismét csak biccent és lehúzza a kapott italt. Éget mint a nyavalya és meg nem tudná mondani, hogy milyen gyümölcsből készült. Pont ahogy ő szereti.*
2604. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-09-27 23:14:07
Üzenet elküldve: 2018-09-27 23:14:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
* Cale vidám arccal sétál be az ivóba, ahol egyből a pultnál keres magának helyet. Azért jött, hogy igyon, és ha valaki inni akar, akkor miért támasszon felesleges távolságokat az ital, és önmaga közé. Ahogy igyekszik helyet foglalni, véletlenül meglöki a mellette lévő figurát is. Gyorsan odakapja hát a tekintetét.*
- Jaj, elnézést, de ügyetlen vagyok. * Mosolyog a szegényes külsejű fickóra, akinek oldalán lógó fegyvere láttán a bárd nagyon nem akar vele feleslegesen konfrontálódni. Cale épp ezért egyből szabadkozni kezd.*
- Hadd hívjam meg inkább egy italra, vagyis fizessem a mostanit. * Int a csapos felé.* Nem kell ebből ügyet csinálni, nekem is jobban esik az ital, ha van kivel megosszam. Egyébként Cale vagyok. Énekes, muzsikus, vándor. Nem egy kötekedős fajta.
~ Persze azért megvédem magam ha kell. ~
* Teszi hozzá gondolatban, mert nem tudja, hogy az idegen miképp fog reagálni. Vajon rá támad? Látott már ilyet, egyeseknek elég a legapróbb indok is.*
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
* Cale vidám arccal sétál be az ivóba, ahol egyből a pultnál keres magának helyet. Azért jött, hogy igyon, és ha valaki inni akar, akkor miért támasszon felesleges távolságokat az ital, és önmaga közé. Ahogy igyekszik helyet foglalni, véletlenül meglöki a mellette lévő figurát is. Gyorsan odakapja hát a tekintetét.*
- Jaj, elnézést, de ügyetlen vagyok. * Mosolyog a szegényes külsejű fickóra, akinek oldalán lógó fegyvere láttán a bárd nagyon nem akar vele feleslegesen konfrontálódni. Cale épp ezért egyből szabadkozni kezd.*
- Hadd hívjam meg inkább egy italra, vagyis fizessem a mostanit. * Int a csapos felé.* Nem kell ebből ügyet csinálni, nekem is jobban esik az ital, ha van kivel megosszam. Egyébként Cale vagyok. Énekes, muzsikus, vándor. Nem egy kötekedős fajta.
~ Persze azért megvédem magam ha kell. ~
* Teszi hozzá gondolatban, mert nem tudja, hogy az idegen miképp fog reagálni. Vajon rá támad? Látott már ilyet, egyeseknek elég a legapróbb indok is.*
2603. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-09-27 07:45:01
Üzenet elküldve: 2018-09-27 07:45:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
*Lorthon szokásos viseletes ruházatában, a fegyvereivel jó látható helyen sétál be az ivóba. Méghozzá kimondott céllal érkezett. Le akarja inni magát. Nem úgy néz ki mint, aki mulatni akar. Ránézve inkább az a fajta, aki vagy felejteni akar vagy nem bírja ital nélkül. A pulthoz lép és rákönyököl. Ha a pultos nem vette észre akkor csettintéssel hívja fel magára a figyelmet. Mikor pedig megkérdik, hogy mit akar akkor egyszerűen az üveg pálinkára mutat. Nem látszik rajta semmi érzelem. Még azt se lehetne megmondani róla, hogy beképzeltségből nem szól vagy nem. Bár a pultos ismeri már. Tudja, hogy csendes fickó, de nincs vele baj és mindig fizet. Kitölti hát a kért italt.*
A hozzászólás írója (Lorthon Voynich) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.27 07:45:43
//rámszesz, rádszesz, rászesz...//
*Lorthon szokásos viseletes ruházatában, a fegyvereivel jó látható helyen sétál be az ivóba. Méghozzá kimondott céllal érkezett. Le akarja inni magát. Nem úgy néz ki mint, aki mulatni akar. Ránézve inkább az a fajta, aki vagy felejteni akar vagy nem bírja ital nélkül. A pulthoz lép és rákönyököl. Ha a pultos nem vette észre akkor csettintéssel hívja fel magára a figyelmet. Mikor pedig megkérdik, hogy mit akar akkor egyszerűen az üveg pálinkára mutat. Nem látszik rajta semmi érzelem. Még azt se lehetne megmondani róla, hogy beképzeltségből nem szól vagy nem. Bár a pultos ismeri már. Tudja, hogy csendes fickó, de nincs vele baj és mindig fizet. Kitölti hát a kért italt.*
A hozzászólás írója (Lorthon Voynich) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.27 07:45:43
2602. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-09-25 04:43:22
Üzenet elküldve: 2018-09-25 04:43:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A két nővér//
*Seles úgy dörren vissza, mint egy futóvihar első égzengése. Némiképp meg is lepi az anyatigris keserű dühe. Viszont, Xotara sem úgy reagál, ahogy régen tette volna. Nem kel ki magából harsányan és nem villogtatja méregzölden szemeit, csak ültében megigazítja magán viharvert kabátját, és mélyzöld tekintettel, nyugodt hangon válaszol.*
- Nem hittem és nem is gondoltam ilyesmit. Ezt most úgy mondod, mintha én tehetnék róla, hogy Pycta otthagyott titeket. Pedig, semmit nem mondtam arról, hogy hogyan találkoztunk. Mi fordult meg a fejedben drága barátosném?
*Az egykori harcos amazon további szavai is mélyen érintik, de ennek továbbra sem mutatja semmi jelét.*
- Féltél, és azt _akartad_, hogy valaki megvédjen? De csak Leon volt ott neked. Értem… én a védmester nem voltam ott… én a barátnőd nem álltam melletted… tehát arról is valahol én tehetek, hogy te is elhagytad az erődöt?
*Azonban, Seles zokogása nem vált ki belőle intenzívebb érzelmeket. Se felképelni nem akarja, se feszengős zavarba nem jön tőle. Úgy van vele, ha barátosnéjának ez segít levezetni a feszültségét, hát akkor sírjon. Kinek mi a támasza.
Viszont, ember-nővére következő mondatai már mellbe vágják annyira a mélységi lányt, hogy könnybe lábadjon az ő szeme is, de a majdnem kicsorduló könnycseppeket egy fekete kendős kézmozdulattal kitörli szeméből. Ha Xotarának nem lenne, olyan makacs tartása, minden bizonnyal, úgy peregnének arcáról a gyöngyöző cseppek, mint fáról a levelek az őszi szélben. Nem piszkálja már csizmáját, csak Selest nézi. Átfut az agyán, hogy felteszi a szokásos kérdéseit; 'miért? ', 'mi történt? ', 'ezt hogy érted? ', de ezeket a kérdéseket értelmetlennek érzi most. Felidéződik benne, amikor a szürke csuhást vonta kérdőre az erődről és a visszatérésről, de legfőképp az, hogyan nézett rá akkor az egykori vezér.*
- Megéreztem… hát, akkor már nincs hova hazatérnem… és soha nem is lesz… egy okkal több, hogy azt tegyem, amit kell.
*Xotara mély lélegzetet vesz, és megrázza magát. Látja, hogyan pattan fel Seles az asztaltól, hogy angolosan távozzon, de Xotara nem tartoztatja, mert tudja, mindkettejüknek egyszerűbb lesz továbblépni, ha nem szól és tesz semmit. Már éppen ő is felállna, hogy visszainduljon a Templomba, ahonnan kilógott, amikor terhes barátosnéja produkál egy leszúrt rittbergert, és az ölébe szédül. A sötételf lány elejti a nyílvesszőt, így véletlenül se vágja meg Selest, ahogy karral és kézzel ellent tart az anyatigris zuhanásának, nehogy lefordulva a hasára essen.*
- Baszki! Jól vagy? Itt fejezzük be… inkább haza kísérlek abba a lukba, ahol laktok.
//A két nővér//
*Seles úgy dörren vissza, mint egy futóvihar első égzengése. Némiképp meg is lepi az anyatigris keserű dühe. Viszont, Xotara sem úgy reagál, ahogy régen tette volna. Nem kel ki magából harsányan és nem villogtatja méregzölden szemeit, csak ültében megigazítja magán viharvert kabátját, és mélyzöld tekintettel, nyugodt hangon válaszol.*
- Nem hittem és nem is gondoltam ilyesmit. Ezt most úgy mondod, mintha én tehetnék róla, hogy Pycta otthagyott titeket. Pedig, semmit nem mondtam arról, hogy hogyan találkoztunk. Mi fordult meg a fejedben drága barátosném?
*Az egykori harcos amazon további szavai is mélyen érintik, de ennek továbbra sem mutatja semmi jelét.*
- Féltél, és azt _akartad_, hogy valaki megvédjen? De csak Leon volt ott neked. Értem… én a védmester nem voltam ott… én a barátnőd nem álltam melletted… tehát arról is valahol én tehetek, hogy te is elhagytad az erődöt?
*Azonban, Seles zokogása nem vált ki belőle intenzívebb érzelmeket. Se felképelni nem akarja, se feszengős zavarba nem jön tőle. Úgy van vele, ha barátosnéjának ez segít levezetni a feszültségét, hát akkor sírjon. Kinek mi a támasza.
Viszont, ember-nővére következő mondatai már mellbe vágják annyira a mélységi lányt, hogy könnybe lábadjon az ő szeme is, de a majdnem kicsorduló könnycseppeket egy fekete kendős kézmozdulattal kitörli szeméből. Ha Xotarának nem lenne, olyan makacs tartása, minden bizonnyal, úgy peregnének arcáról a gyöngyöző cseppek, mint fáról a levelek az őszi szélben. Nem piszkálja már csizmáját, csak Selest nézi. Átfut az agyán, hogy felteszi a szokásos kérdéseit; 'miért? ', 'mi történt? ', 'ezt hogy érted? ', de ezeket a kérdéseket értelmetlennek érzi most. Felidéződik benne, amikor a szürke csuhást vonta kérdőre az erődről és a visszatérésről, de legfőképp az, hogyan nézett rá akkor az egykori vezér.*
- Megéreztem… hát, akkor már nincs hova hazatérnem… és soha nem is lesz… egy okkal több, hogy azt tegyem, amit kell.
*Xotara mély lélegzetet vesz, és megrázza magát. Látja, hogyan pattan fel Seles az asztaltól, hogy angolosan távozzon, de Xotara nem tartoztatja, mert tudja, mindkettejüknek egyszerűbb lesz továbblépni, ha nem szól és tesz semmit. Már éppen ő is felállna, hogy visszainduljon a Templomba, ahonnan kilógott, amikor terhes barátosnéja produkál egy leszúrt rittbergert, és az ölébe szédül. A sötételf lány elejti a nyílvesszőt, így véletlenül se vágja meg Selest, ahogy karral és kézzel ellent tart az anyatigris zuhanásának, nehogy lefordulva a hasára essen.*
- Baszki! Jól vagy? Itt fejezzük be… inkább haza kísérlek abba a lukba, ahol laktok.
2601. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-09-24 23:50:43
Üzenet elküldve: 2018-09-24 23:50:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A két nővér//
*Seles türelmesen hallgatja végig Xot mondanivalóját, a bűntudattól még mindig csak maga elé bámulva. Talán nincs alapja, lehet, de az is egyértelmű, hogy barátnője nem érti őt, és hogy mit jelent számára az, hogy itt lehet, hogy Leonnal lehet és a kisbabával a szíve alatt. Annyi mondanivalója lenne, akár még ellenvetése is, de hagyja Xotot beszélni, és mikor megfogja a kezét, egy kedves vallomásra is futja Selestől.
A fordulat ekkor következik be. A lány nem is figyel, Xotara szemébe néz, de egyik pillanatról a másikra borzasztó harag fut át az arcán, mire reccs, a bögre ripityomra törik Xot kezében, és a lány rászól Selesre, aztán még a kezét is kitépi az övéből. Az ijedt és értetlen emberlány mindkét kezét az arcához, orrához kapja, szemeiből pedig csak úgy csorognak a könnyek, most már megállíthatatlanul. Az se érdekli, majdnem-nővére vérzik-e, nem szól egy szót sem, mikor a terveit hallgatja, arra pedig már végképp nem, mikor Pyctára terelődik a szó. A harag egyszerre robban ki belőle, igazi, Selestől meglepő keserű düh. Kezét leveszi szája elől.*
- Ha azt hiszed, hogy én viccből vagyok itt, akkor nagyon rosszul gondolod! *Szól rá, éppen olyan hangosan, hogy még a kocsmáros épp ne dobja ki. Úgyis helyzeti előnyben van, terhes.* Nem azért jöttem, hogy itt nyomorogjak, hanem azért, mert nem volt hova mennem, mert amíg te Pyctával találkoztál itt a városban, addig minket az erdőben elhagyott, és bajba sodort, és én rettenetesen féltem. *Mondja, most már zokogva.* És én azt akartam, hogy valaki megvédjen, de csak Leon tudott, nem volt senki másom, senki a világon, akire számíthattam volna… És pontosan olyan boldogságban fogom nevelni a kicsi babámat, mintha Vadvédben lenne. Ugyanis Vadvéd már nincs, és nem is lesz soha!
*Seles úgy érzi, eddig bírta hallgatni ezt az egészet, és bár a lelke mélyén érzi, hogy meg fogja bánni ezt az elhalasztott pillanatot, de terhes feje most azt súgja, hogy muszáj nagyon sértődötten elmennie. Hirtelen pattan fel az asztaltól. A terve az, hogy kisiessen a kocsmából, de befuccsol: a lány egy fél lépést sem tesz Xotara felé, máris megszédül. A világ telis-tele lesz kis fehér táncoló foltokkal, a feje pedig majdnem széthasad.
Érzi, hogy a lábait elhagyja az erő, ezért pánikszerűen belekapaszkodik az asztal szélébe, de a mozdulat csak kicsit enyhíti az esést, amit produkál, egyenesen Xotara felé billen, és ha a lány mozdulatlan maradt azóta, Seles a karjaiba pottyan. Nem ájul el, de erősen kapkodja a levegőt, mire vére végre újra a megfelelő sebességgel kering.*
//A két nővér//
*Seles türelmesen hallgatja végig Xot mondanivalóját, a bűntudattól még mindig csak maga elé bámulva. Talán nincs alapja, lehet, de az is egyértelmű, hogy barátnője nem érti őt, és hogy mit jelent számára az, hogy itt lehet, hogy Leonnal lehet és a kisbabával a szíve alatt. Annyi mondanivalója lenne, akár még ellenvetése is, de hagyja Xotot beszélni, és mikor megfogja a kezét, egy kedves vallomásra is futja Selestől.
A fordulat ekkor következik be. A lány nem is figyel, Xotara szemébe néz, de egyik pillanatról a másikra borzasztó harag fut át az arcán, mire reccs, a bögre ripityomra törik Xot kezében, és a lány rászól Selesre, aztán még a kezét is kitépi az övéből. Az ijedt és értetlen emberlány mindkét kezét az arcához, orrához kapja, szemeiből pedig csak úgy csorognak a könnyek, most már megállíthatatlanul. Az se érdekli, majdnem-nővére vérzik-e, nem szól egy szót sem, mikor a terveit hallgatja, arra pedig már végképp nem, mikor Pyctára terelődik a szó. A harag egyszerre robban ki belőle, igazi, Selestől meglepő keserű düh. Kezét leveszi szája elől.*
- Ha azt hiszed, hogy én viccből vagyok itt, akkor nagyon rosszul gondolod! *Szól rá, éppen olyan hangosan, hogy még a kocsmáros épp ne dobja ki. Úgyis helyzeti előnyben van, terhes.* Nem azért jöttem, hogy itt nyomorogjak, hanem azért, mert nem volt hova mennem, mert amíg te Pyctával találkoztál itt a városban, addig minket az erdőben elhagyott, és bajba sodort, és én rettenetesen féltem. *Mondja, most már zokogva.* És én azt akartam, hogy valaki megvédjen, de csak Leon tudott, nem volt senki másom, senki a világon, akire számíthattam volna… És pontosan olyan boldogságban fogom nevelni a kicsi babámat, mintha Vadvédben lenne. Ugyanis Vadvéd már nincs, és nem is lesz soha!
*Seles úgy érzi, eddig bírta hallgatni ezt az egészet, és bár a lelke mélyén érzi, hogy meg fogja bánni ezt az elhalasztott pillanatot, de terhes feje most azt súgja, hogy muszáj nagyon sértődötten elmennie. Hirtelen pattan fel az asztaltól. A terve az, hogy kisiessen a kocsmából, de befuccsol: a lány egy fél lépést sem tesz Xotara felé, máris megszédül. A világ telis-tele lesz kis fehér táncoló foltokkal, a feje pedig majdnem széthasad.
Érzi, hogy a lábait elhagyja az erő, ezért pánikszerűen belekapaszkodik az asztal szélébe, de a mozdulat csak kicsit enyhíti az esést, amit produkál, egyenesen Xotara felé billen, és ha a lány mozdulatlan maradt azóta, Seles a karjaiba pottyan. Nem ájul el, de erősen kapkodja a levegőt, mire vére végre újra a megfelelő sebességgel kering.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7104-7123