Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 247 (4921. - 4940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4940. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-27 11:17:52
Üzenet elküldve: 2020-10-27 11:17:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A fogadótérben//
//Yeza, Jenari//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Látszik, hogy mintha Jenari keresne valamit, vagy valakit, miközben válaszol neki. Ha tippelnie kéne, egy szabad kiszolgálót igyekszik találni, ám egyelőre nem tűnik úgy, hogy van ilyen az ivóban. Nem is nagyon látja értelmét türelmetlenkedni, és az pedig teljesen biztos, hogy nem fog felállni és a személyzet után loholni, hogy siettesse a folyamatot.
Valószínűnek tartja, hogy Jenari nem azért nem ad példákat, mert mondjuk szégyellné, hogy egy darabig egy raktár rakodómunkásaként dolgozott, hanem valami komolyabb van a dolog mögött. Visszaemlékszik arra az időszakra, ami a között volt, hogy elhagyta Artheniort, és hogy letelepedett Pirtianesben.
Bizony volt ő is sok minden abban az évtizedben, és ezek közül pár dologra nem is igazán büszke.
A következő szavakra bólint, bár személyes tapasztalata még nincs azzal kapcsolatban, hogy mennyire nehéz egy artheniori városőr munkája. Ám tippje szerint azért bármit mond a lány, nem lehet könnyű egy ilyen kis létszámú őrségnek egy ekkora városban.
Jenari következő kijelentésével viszont határozottan egyetért. Reméli, hogy a következő őrkapitány, az a Bredoc, képes lesz valamennyire ráncba szedni az Őrséget, mert az még hagyján, hogy Pirtianesben fegyelemhez szokott, de a mostani őrséget szemlélvén csodának érzi, hogy nem lángol a város.
Ekkor lép oda az asztalukhoz egy felszolgáló, aki úgy tűnik, már ismeri Jenarit. Gaerralos a vértjét a Kaszárnyában hagyta, így maximum a buzogánya egyik tollába vésett, aranyszínű címer árulkodhat arról, hogy honnan jön.*
-Viszonylag új vagyok errefelé.
~Már ha az egész fiatalkoromat nem számítjuk.~
-Így megbízok a hölgy ízlésében.
*Vet egy várakozó pillantást Jenari felé.*
~Remélem, hogy erős az a Wegtoreni Pálinka.~
//Yeza, Jenari//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Látszik, hogy mintha Jenari keresne valamit, vagy valakit, miközben válaszol neki. Ha tippelnie kéne, egy szabad kiszolgálót igyekszik találni, ám egyelőre nem tűnik úgy, hogy van ilyen az ivóban. Nem is nagyon látja értelmét türelmetlenkedni, és az pedig teljesen biztos, hogy nem fog felállni és a személyzet után loholni, hogy siettesse a folyamatot.
Valószínűnek tartja, hogy Jenari nem azért nem ad példákat, mert mondjuk szégyellné, hogy egy darabig egy raktár rakodómunkásaként dolgozott, hanem valami komolyabb van a dolog mögött. Visszaemlékszik arra az időszakra, ami a között volt, hogy elhagyta Artheniort, és hogy letelepedett Pirtianesben.
Bizony volt ő is sok minden abban az évtizedben, és ezek közül pár dologra nem is igazán büszke.
A következő szavakra bólint, bár személyes tapasztalata még nincs azzal kapcsolatban, hogy mennyire nehéz egy artheniori városőr munkája. Ám tippje szerint azért bármit mond a lány, nem lehet könnyű egy ilyen kis létszámú őrségnek egy ekkora városban.
Jenari következő kijelentésével viszont határozottan egyetért. Reméli, hogy a következő őrkapitány, az a Bredoc, képes lesz valamennyire ráncba szedni az Őrséget, mert az még hagyján, hogy Pirtianesben fegyelemhez szokott, de a mostani őrséget szemlélvén csodának érzi, hogy nem lángol a város.
Ekkor lép oda az asztalukhoz egy felszolgáló, aki úgy tűnik, már ismeri Jenarit. Gaerralos a vértjét a Kaszárnyában hagyta, így maximum a buzogánya egyik tollába vésett, aranyszínű címer árulkodhat arról, hogy honnan jön.*
-Viszonylag új vagyok errefelé.
~Már ha az egész fiatalkoromat nem számítjuk.~
-Így megbízok a hölgy ízlésében.
*Vet egy várakozó pillantást Jenari felé.*
~Remélem, hogy erős az a Wegtoreni Pálinka.~
4939. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-27 08:58:35
Üzenet elküldve: 2020-10-27 08:58:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Strat szobájában//
*Amikor Yeza dühös, akkor elég nehéz másra figyelnie, mint arra, hogy a haragját valamelyest pórázon tartsa. A gondolatok helyén ilyenkor javarészt csak magasra nyújtózó, forrongó indulat lobog, amivel mindig nehezen bírt a vörös.
A megjegyzésre résnyire szűkített, még mindig haragvó pillantással sandít hátra, de megembereli magát és inkább távozóra fogja, mielőtt bajt hoz a fejére.*
//A fogadótérben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Jenari, Gaerralos//
*Magában fortyogva indul meg a lépcsőn lefelé. Igyekszik mélyeket lélegezni, hogy helyre billentse a lelki egyensúlyát, mert félő, ha erre a parázsra valaki most óvatlanul olajat lottyant, abból még lehet probléma.*
- Nyomorult kurafik! Hogy száradna beléjük az elfajzott tudományuk! *morogja. A paprikás hangulatot szerencsére egy kicsit háttérbe söpri, amikor megpillantja kedvenc (és a látásból ismert óriást leszámítva egyetlen) városőr ismerősét.*
- A rend kiváló őre! *mosolyog rá az asztalukhoz lépve.* - Mindig öröm a Kalmárban látni. *Nem kérdez rá, hogy sikerült-e megtalálnia a lánynak a keresett kapitányt. Talán majd később.* - És az úr? *puhatolózik. Jól ismeri ezt az egyenruhát. Jobban, mint amennyire a népek többsége szeretné megismerni, de ez legfeljebb az óvatosságából sejthető.* - Hozhatok valamit?
//Sebesült a házban//
//Pultnál//
*Miután felvette a kettős rendelését, a pult felé fordulva látja, hogy már ott is várakoznak. Körbeles, de Xavyt egyelőre nem látja sehol. Sőt! Arját, Grarilt, de még a sermertert sem. ~Lehet, hogy elindultak a Kikötőbe?~ fordul meg a fejében. Ha így van, legalább Arja elköszönhetett volna. Viszont hogy a kotnyeles gnóm lány merre sertepertél, az rejtély. Yeza megszaporázza a lépteit és sietve befordul a pult mögé.*
- Üdv! Miben lehetek a szolgálatodra? *kérdi segítőkészen az ott várakozó szőkeségtől.*
*Amikor Yeza dühös, akkor elég nehéz másra figyelnie, mint arra, hogy a haragját valamelyest pórázon tartsa. A gondolatok helyén ilyenkor javarészt csak magasra nyújtózó, forrongó indulat lobog, amivel mindig nehezen bírt a vörös.
A megjegyzésre résnyire szűkített, még mindig haragvó pillantással sandít hátra, de megembereli magát és inkább távozóra fogja, mielőtt bajt hoz a fejére.*
//A fogadótérben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Jenari, Gaerralos//
*Magában fortyogva indul meg a lépcsőn lefelé. Igyekszik mélyeket lélegezni, hogy helyre billentse a lelki egyensúlyát, mert félő, ha erre a parázsra valaki most óvatlanul olajat lottyant, abból még lehet probléma.*
- Nyomorult kurafik! Hogy száradna beléjük az elfajzott tudományuk! *morogja. A paprikás hangulatot szerencsére egy kicsit háttérbe söpri, amikor megpillantja kedvenc (és a látásból ismert óriást leszámítva egyetlen) városőr ismerősét.*
- A rend kiváló őre! *mosolyog rá az asztalukhoz lépve.* - Mindig öröm a Kalmárban látni. *Nem kérdez rá, hogy sikerült-e megtalálnia a lánynak a keresett kapitányt. Talán majd később.* - És az úr? *puhatolózik. Jól ismeri ezt az egyenruhát. Jobban, mint amennyire a népek többsége szeretné megismerni, de ez legfeljebb az óvatosságából sejthető.* - Hozhatok valamit?
//Sebesült a házban//
//Pultnál//
*Miután felvette a kettős rendelését, a pult felé fordulva látja, hogy már ott is várakoznak. Körbeles, de Xavyt egyelőre nem látja sehol. Sőt! Arját, Grarilt, de még a sermertert sem. ~Lehet, hogy elindultak a Kikötőbe?~ fordul meg a fejében. Ha így van, legalább Arja elköszönhetett volna. Viszont hogy a kotnyeles gnóm lány merre sertepertél, az rejtély. Yeza megszaporázza a lépteit és sietve befordul a pult mögé.*
- Üdv! Miben lehetek a szolgálatodra? *kérdi segítőkészen az ott várakozó szőkeségtől.*
4938. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-26 22:46:33
Üzenet elküldve: 2020-10-26 22:46:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Strat szobájában//
*Bizony a tündérek érdekes szerzetek, sokan még saját maguk sem tudnak a fajukról túlzottan sokat, és jóval kevesebben élnek errefelé, mint ahány ember, a példának okáért, bár talán ez máshol sincs másképp. Strat eleve ritkán találkozik más tündérekkel, így viszonyítása sem nagyon van. A legutolsó, akikkel szoros kapcsolatnak mára csak az emléke él, azok a szülei voltak. Yeza láthatólag örömmel csatlakozik szobát sajátjának tudó férfihez, de neki még mindig nehezére esik bíznia másokban, holott erre a nő semmilyen okkal nem szolgál, de úgy van vele, hogy kár lenne ott is keresni a gondot, ahol nincs, így inkább csak élvezi a helyzetet, és átadja magát a kellemes érzésnek. A skarlát szépség megajándékozza figyelmével, amit igencsak nagyra értékel Strat, őszintén. Amint Yeza helyet foglal, ő belekezd abba, amihez talán a legjobban ért, s annyira belefeledkezik, hogy elfelejt figyelni a másikra, talán csak egy-egy pillanatra veszi észre, hogy milyen mámoros ámulatba esett az előadás hatására. Furcsa dolog ez, sosem tudni, hogy hogyan reagál a hallgatóság, van, aki jó néven veszi, van, aki meg akarja ölni érte, hogy elvette az eszét a muzsikával. Nem lehet tudni, legfeljebb sejteni. Amint vége a műsornak, láthatóan Yeza közel sem vette olyan jó néven a dolgot, mint amilyen kedves szívvel adta azt a tündér, nem kell nagy emberismerőnek lennie ahhoz, hogy ezt lássa rajta, hova tovább szinte fortyog a dühtől a nő, s hirtelen mozgásba is lendül. Strat nem feszült, egyáltalán, és nem is ijed meg, hogy maga elé kapja kezét, vagy megpróbáljon odébb ugrani, vagy bármiféle csellel próbálkozzon. Talán sikerülne neki, talán nem, talán egy szebb napon még kacérkodna is a gondolattal, de most, csak hagyja, hogy had történjen meg, aminek meg kell történnie. Némileg meglepi ugyan, hogy a penge máris a torkán akad, gyakoribb egy méretes pofon, vagy ilyesmi, de most nem ezt a forgatókönyvet írta a sors. Ha Yeza maga a megtestesült izzó harag, úgy az, akinek a torkán penge pihen a teljes ellentéte. Jéghideg szemeit fúrja a másikéba, miközben egy szót sem szól, még csak nem is pislog, teljes higgadtsággal fogadja a dolgot. A halállal már elég régóta kergetik egymást, hol ő, hol a kaszás jutott közelebb, mostanában egyre gyakrabban. Ha most vége lenne, igazából azt sem bánná, végtelen üresség tátong benne legbelül. Végighallgatja a leszidást, vagy fenyegetést inkább, mire mosolyogni támadna kedve, de visszafogja magát. Ahogy szóhoz tud jutni, csupán ennyit mond.*
-Ahogy mondtam, tüzes és pikáns.
*Elengedi azt a zsivány mosolyt, mi ott motoszkált benne eddig, ahogy az éppen távozni készülő Yezára pillant.*
*Bizony a tündérek érdekes szerzetek, sokan még saját maguk sem tudnak a fajukról túlzottan sokat, és jóval kevesebben élnek errefelé, mint ahány ember, a példának okáért, bár talán ez máshol sincs másképp. Strat eleve ritkán találkozik más tündérekkel, így viszonyítása sem nagyon van. A legutolsó, akikkel szoros kapcsolatnak mára csak az emléke él, azok a szülei voltak. Yeza láthatólag örömmel csatlakozik szobát sajátjának tudó férfihez, de neki még mindig nehezére esik bíznia másokban, holott erre a nő semmilyen okkal nem szolgál, de úgy van vele, hogy kár lenne ott is keresni a gondot, ahol nincs, így inkább csak élvezi a helyzetet, és átadja magát a kellemes érzésnek. A skarlát szépség megajándékozza figyelmével, amit igencsak nagyra értékel Strat, őszintén. Amint Yeza helyet foglal, ő belekezd abba, amihez talán a legjobban ért, s annyira belefeledkezik, hogy elfelejt figyelni a másikra, talán csak egy-egy pillanatra veszi észre, hogy milyen mámoros ámulatba esett az előadás hatására. Furcsa dolog ez, sosem tudni, hogy hogyan reagál a hallgatóság, van, aki jó néven veszi, van, aki meg akarja ölni érte, hogy elvette az eszét a muzsikával. Nem lehet tudni, legfeljebb sejteni. Amint vége a műsornak, láthatóan Yeza közel sem vette olyan jó néven a dolgot, mint amilyen kedves szívvel adta azt a tündér, nem kell nagy emberismerőnek lennie ahhoz, hogy ezt lássa rajta, hova tovább szinte fortyog a dühtől a nő, s hirtelen mozgásba is lendül. Strat nem feszült, egyáltalán, és nem is ijed meg, hogy maga elé kapja kezét, vagy megpróbáljon odébb ugrani, vagy bármiféle csellel próbálkozzon. Talán sikerülne neki, talán nem, talán egy szebb napon még kacérkodna is a gondolattal, de most, csak hagyja, hogy had történjen meg, aminek meg kell történnie. Némileg meglepi ugyan, hogy a penge máris a torkán akad, gyakoribb egy méretes pofon, vagy ilyesmi, de most nem ezt a forgatókönyvet írta a sors. Ha Yeza maga a megtestesült izzó harag, úgy az, akinek a torkán penge pihen a teljes ellentéte. Jéghideg szemeit fúrja a másikéba, miközben egy szót sem szól, még csak nem is pislog, teljes higgadtsággal fogadja a dolgot. A halállal már elég régóta kergetik egymást, hol ő, hol a kaszás jutott közelebb, mostanában egyre gyakrabban. Ha most vége lenne, igazából azt sem bánná, végtelen üresség tátong benne legbelül. Végighallgatja a leszidást, vagy fenyegetést inkább, mire mosolyogni támadna kedve, de visszafogja magát. Ahogy szóhoz tud jutni, csupán ennyit mond.*
-Ahogy mondtam, tüzes és pikáns.
*Elengedi azt a zsivány mosolyt, mi ott motoszkált benne eddig, ahogy az éppen távozni készülő Yezára pillant.*
4937. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-26 18:55:20
Üzenet elküldve: 2020-10-26 18:55:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Strat szobájában//
*Igyekszik nem bámulni, de a finom vonások, a kellemes jellem legkevésbé sem sejtettek ilyen hegeket. A két csonk látványa egészen felkavaró. Nem gondolta, hogy a tündérnek voltak szárnyai. Az igazat megvallva nem sokkal találkozott még a fajtájából, de úgy tudta, hogy a virágbanszületettek közül csak az apróbb termetűek bírnak ilyesmivel. Ezek szerint, ez sem feltétlenül igaz. Arthenior sokkal nagyobb város Wegtorennél, és sokkal több féle-fajta szerzet fordul meg itt. Ehhez még hozzá kell szoknia.
A Strat által elkezdett mondat szinte teljesen biztos lábakon halad arra, amerre Yeza sejtette (és egy kicsit noszogatta is a két főre is elegendő ital prezentálásával). ~Meghívás, hát ez igazán...~ Tekintete máris fordul az egyik szék felé, ahol helyet foglalhatna hozzá, amikor felzendül a dal. Mire a vörös felocsúdna vagy ráébredne, hogy milyen szekérre huppant, már teljesen magával is ragadta az édes dallam. Megbabonázva hallgatja, szinte elveszve a tündér szemeinek varázsában. Hitetlenkedve ámul a csodára, ami a muzsika szárnyán egészen körbefonja. Minden zöngéje maga az éteri tökély. Nem fér a fejébe, hogy egy ilyen tehetséget hogyhogy nem emeltek még arany piedesztálra. Hogy járkálhat anélkül, hogy csodálók garmadája ne csókolná a lába nyomát? Hiszen erre nincsenek szavak. Erre a fenséges, erre a...
És ekkor a dallam utolsó hangja finoman elhalkul zárszóként, Yeza pedig visszanyeri az uralmat a gondolatai felett. Egy pillanat alatt átcikáz rajta a felismerés, és mindjárt a nyomában a wegtoreni parázzsal szikrázó düh. ~Te nyomorult kis...~ A szitok végére se ér a villámként kipattanó indulat, mire Yeza kezében megvillan a főnixet mintázó kard. Ha a tündér látott már vészjósló vihart, akkor azt ebben a helyzetben bizonyára már bakfittynek véli ahhoz képest, amit Yeza szemében látni itt és most.
A penge Strat torka alá feszül, de meg se rezzen, attól függetlenül, hogy a Rőt mély, feldúlt kortyokban nyeli a levegőt.*
- Esküszöm, ha ezt még egyszer megpróbálod, olyan helyen látod viszont azt a hangszert, ahol nagyon nem szeretnéd! *sziszegi, vagy inkább csikorogja... valahol a kettő között. Szíve szerint hagyna egy emlékeztetőt a tündér tökéletes kis fizimiskáján, de ezt aligha nézné jó szemmel a Báró vagy Aztyan. Így csak elteszi a pengét. Talán ezúttal Stratnak is alkalma van megfigyelni, hogy valószínűleg elég nagy tapasztalattal van kikövezve a mozdulat.*
- Fél óra múlva felküldetem a vizet *mondja a korábbi kedélyesség egyetlen megveszekedett szikrácskája nélkül.* - Jó étvágyat! *Szúrja még oda szinte az ínyét villantva, aztán fordul is sarkon és az orra alatt félhangosan a bárdokat szidja azt morogva, hogy milyen sorsot szánna az összesnek. Mindezt azon a pár méteren, ami az ajtótól elválasztja, és nem nehéz kitalálni, hogy végakkordnak egy amolyan igazi, vakolatporos ajtóbecsapást szán.*
*Igyekszik nem bámulni, de a finom vonások, a kellemes jellem legkevésbé sem sejtettek ilyen hegeket. A két csonk látványa egészen felkavaró. Nem gondolta, hogy a tündérnek voltak szárnyai. Az igazat megvallva nem sokkal találkozott még a fajtájából, de úgy tudta, hogy a virágbanszületettek közül csak az apróbb termetűek bírnak ilyesmivel. Ezek szerint, ez sem feltétlenül igaz. Arthenior sokkal nagyobb város Wegtorennél, és sokkal több féle-fajta szerzet fordul meg itt. Ehhez még hozzá kell szoknia.
A Strat által elkezdett mondat szinte teljesen biztos lábakon halad arra, amerre Yeza sejtette (és egy kicsit noszogatta is a két főre is elegendő ital prezentálásával). ~Meghívás, hát ez igazán...~ Tekintete máris fordul az egyik szék felé, ahol helyet foglalhatna hozzá, amikor felzendül a dal. Mire a vörös felocsúdna vagy ráébredne, hogy milyen szekérre huppant, már teljesen magával is ragadta az édes dallam. Megbabonázva hallgatja, szinte elveszve a tündér szemeinek varázsában. Hitetlenkedve ámul a csodára, ami a muzsika szárnyán egészen körbefonja. Minden zöngéje maga az éteri tökély. Nem fér a fejébe, hogy egy ilyen tehetséget hogyhogy nem emeltek még arany piedesztálra. Hogy járkálhat anélkül, hogy csodálók garmadája ne csókolná a lába nyomát? Hiszen erre nincsenek szavak. Erre a fenséges, erre a...
És ekkor a dallam utolsó hangja finoman elhalkul zárszóként, Yeza pedig visszanyeri az uralmat a gondolatai felett. Egy pillanat alatt átcikáz rajta a felismerés, és mindjárt a nyomában a wegtoreni parázzsal szikrázó düh. ~Te nyomorult kis...~ A szitok végére se ér a villámként kipattanó indulat, mire Yeza kezében megvillan a főnixet mintázó kard. Ha a tündér látott már vészjósló vihart, akkor azt ebben a helyzetben bizonyára már bakfittynek véli ahhoz képest, amit Yeza szemében látni itt és most.
A penge Strat torka alá feszül, de meg se rezzen, attól függetlenül, hogy a Rőt mély, feldúlt kortyokban nyeli a levegőt.*
- Esküszöm, ha ezt még egyszer megpróbálod, olyan helyen látod viszont azt a hangszert, ahol nagyon nem szeretnéd! *sziszegi, vagy inkább csikorogja... valahol a kettő között. Szíve szerint hagyna egy emlékeztetőt a tündér tökéletes kis fizimiskáján, de ezt aligha nézné jó szemmel a Báró vagy Aztyan. Így csak elteszi a pengét. Talán ezúttal Stratnak is alkalma van megfigyelni, hogy valószínűleg elég nagy tapasztalattal van kikövezve a mozdulat.*
- Fél óra múlva felküldetem a vizet *mondja a korábbi kedélyesség egyetlen megveszekedett szikrácskája nélkül.* - Jó étvágyat! *Szúrja még oda szinte az ínyét villantva, aztán fordul is sarkon és az orra alatt félhangosan a bárdokat szidja azt morogva, hogy milyen sorsot szánna az összesnek. Mindezt azon a pár méteren, ami az ajtótól elválasztja, és nem nehéz kitalálni, hogy végakkordnak egy amolyan igazi, vakolatporos ajtóbecsapást szán.*
4936. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-26 08:16:08
Üzenet elküldve: 2020-10-26 08:16:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
//Pultnál//
*Úgy véli minden egyéb már csupán szócséplés lenne, így a további bocsánatkéréseket egy-egy néma biccentéssel nyugtázza. Mivel már elmondta álláspontját, ezért nem ismétli meg önmagát harmadjára is. Szerencsére úgy látja Torskel valamelyest elfáradt, aminek örül, mert minden esetben a pihenés a legjobb gyógyír Karheia szerint. Ezen felbátorodva kilép a szobából, és elindult a fogadótér felé.
Amint megérkezik a felvágott nyelvű gnómleánykát keresi tekintetével, és ha megtalálja, ha nem, minden esetben a pulthoz lép. Mivel úgy érzékeli, hogy jó eséllyel várnia kell, illetve mert ő még mindig nem tudta kipihenni a nap fáradalmait, ezért egy közeli székre helyezkedik, hogy teste megnyugodhasson valamelyest.*
//Pultnál//
*Úgy véli minden egyéb már csupán szócséplés lenne, így a további bocsánatkéréseket egy-egy néma biccentéssel nyugtázza. Mivel már elmondta álláspontját, ezért nem ismétli meg önmagát harmadjára is. Szerencsére úgy látja Torskel valamelyest elfáradt, aminek örül, mert minden esetben a pihenés a legjobb gyógyír Karheia szerint. Ezen felbátorodva kilép a szobából, és elindult a fogadótér felé.
Amint megérkezik a felvágott nyelvű gnómleánykát keresi tekintetével, és ha megtalálja, ha nem, minden esetben a pulthoz lép. Mivel úgy érzékeli, hogy jó eséllyel várnia kell, illetve mert ő még mindig nem tudta kipihenni a nap fáradalmait, ezért egy közeli székre helyezkedik, hogy teste megnyugodhasson valamelyest.*
4935. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-26 00:09:19
Üzenet elküldve: 2020-10-26 00:09:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Már a Kalmárban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Jó estét, asszonyom. Majd még lehet, hogy érdeklődöm a munka miatt. Jól jönne pár aranyocska. *Mondja vidáman. Habár nem éppen a lehetőség miatt örül. Elég csak elnézni Lou arcát, ahogy csodálkozva lebámul a történtekre. Nincs mese, most már lesz valami, ezt a harcosnő nem ússza meg. Nem is nagyon akarja. Már nem bírja magában tartani, önkéntelenül felröhög.*
- Lándzsa, hogyne! De előbb tessék megolajozni. Nem úgy van az. *Röhög tovább, és belehorkant a még megmaradt sörébe. Amikor tapogatózott, úgy tűnt, hogy azt a bizonyos lándzsát inkább az ő tőréhez lehetne hasonlítani. De hát ad neki egy esélyt, hátha csak belefektetett munka kérdése a jobb eredmény. Odatol még egy rumot Lou-nak.*
Tessék szépen inni. *Vigyorog, s már annyira fennhangon beszél, hogy azt se bánja, ha a távozni készülő sötételf még fél füllel hallja a mondandóját. Igazi amazonnak érzi magát a „női bájaival” elért sikereiért.* Bátorság kell neked egy ilyen nemes vadhoz. Mert tudod, ha megvadul… Hajaj. *Horkant megint. Nagyon tetszik neki ez a sok hasonlítgatás. A bajszos nem igazán, de egyre kellemesebb eljátszani a gondolattal, hogy a fickó arra járjon, amerre kevesen szoktak. Gwaeren elég igénytelen fajta.*
- No, jóvan, megmarkolhatod az én zacskómat is. *Teszi hozzá, és odatolja Lou-hoz a valami ki tudja, milyen sorsoláson nyert vászonzsákját. Közben pedig nagyon vihogós kedvében van.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Jó estét, asszonyom. Majd még lehet, hogy érdeklődöm a munka miatt. Jól jönne pár aranyocska. *Mondja vidáman. Habár nem éppen a lehetőség miatt örül. Elég csak elnézni Lou arcát, ahogy csodálkozva lebámul a történtekre. Nincs mese, most már lesz valami, ezt a harcosnő nem ússza meg. Nem is nagyon akarja. Már nem bírja magában tartani, önkéntelenül felröhög.*
- Lándzsa, hogyne! De előbb tessék megolajozni. Nem úgy van az. *Röhög tovább, és belehorkant a még megmaradt sörébe. Amikor tapogatózott, úgy tűnt, hogy azt a bizonyos lándzsát inkább az ő tőréhez lehetne hasonlítani. De hát ad neki egy esélyt, hátha csak belefektetett munka kérdése a jobb eredmény. Odatol még egy rumot Lou-nak.*
Tessék szépen inni. *Vigyorog, s már annyira fennhangon beszél, hogy azt se bánja, ha a távozni készülő sötételf még fél füllel hallja a mondandóját. Igazi amazonnak érzi magát a „női bájaival” elért sikereiért.* Bátorság kell neked egy ilyen nemes vadhoz. Mert tudod, ha megvadul… Hajaj. *Horkant megint. Nagyon tetszik neki ez a sok hasonlítgatás. A bajszos nem igazán, de egyre kellemesebb eljátszani a gondolattal, hogy a fickó arra járjon, amerre kevesen szoktak. Gwaeren elég igénytelen fajta.*
- No, jóvan, megmarkolhatod az én zacskómat is. *Teszi hozzá, és odatolja Lou-hoz a valami ki tudja, milyen sorsoláson nyert vászonzsákját. Közben pedig nagyon vihogós kedvében van.*
4934. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-25 20:32:51
Üzenet elküldve: 2020-10-25 20:32:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
*Yeza megjegyzésére csak egy ártatlan mosolyt enged meg magának, véletlenül sem szeretne úszkálni a bókokban, nem is szokott hozzá, s nem is hagyná, hogy elcsavarja a fejét, de ettől függetlenül értékeli azt. Mivel nem ismeri annyira Yezát, sőt, semennyire jóformán, így még nem mer adni az ilyen kijelentésekre, csupán elkönyveli magában, hogy amennyire látja, piszok jó lehet a munkájában a rőthajú szépség. Ő maga elindul a szoba felé, teste már igencsak fáradt a sok utazástól és megpróbáltatástól, legjobban most csak egy nagy alvásra, egy kiadós evésre és a forró víz kedves ölelésére vágyik. Belépve nem lepődik meg, nem is várt kevesebbet, ahogy el tudja képzelni a hely mivoltát. Tisza és patinás szoba, kényelmesnek látszó ággyal, a dézsát már látja is, s már el is képzeli előre, hogy milyen jó érzés lesz majd belefeküdni. Az elkövetkezőkre nem is igazán gondol, pusztán csak leteszi a holmijait az asztalra, kinéz az erkélyen az utcára egy jó percig, míg gondolatai kavalkádjában úszkál, majd az újonnan szerzett mandolinját veszi kézbe, és azt is leteszi. A nehéz súlyként ránehezedő ruhákat is elkezdi levenni, a vértet, majd az alatta lévő felsőt is, így már felső teste szabad. Kicsit megmozgatja magát, s a hangszerért nyúl, hangolgatni kezdi, megnézi, hogy milyen is a hangzása, hogy tudnak rajta futni ujjai. Szinte el is felejti, hogy az ételt még csak most hozhatják, amikor mozgást vél felfedezni az ajtaja előtt.*
-Csak tessék.
*Szól hangosabban, hogy biztosan meghallhassák, s kellemes meglepetésként éri, ahogy a nyíló ajtóban a skarlát gyöngyszem fogadja szemei támadását.*
-Tökéletes!
*Csapja rá egy mosollyal karöltve. Yeza láthatja Strat hátán a két csonkot, melyet szárnyai levágásánál szerzett, láthatóan nem sebészi műveletről lehetett szó, inkább durva hentesmunkáról. Mellette is akar pár vágás, az első nagy traumájának nyomai. Nyakától mellkasáig pedig egy egészen friss vágás, karmolás nyom, amit még a füves pusztán rájuk támadó falka okozott neki. Éppen csak nem vérzik, annyira már talán sikerült beforrnia.*
-Á, a bor. Ki is ment a fejemből, igazán hálás vagyok. Jól fog esni az ételhez, azt hiszem.
*Bár nem tudja, hogy pontosan mivel is lepi meg Yeza, őszintén nem is nagyon érdekli. A fűszertelen, nyárson sült vadhústól csak jobb lehet, s egyébként sem válogatás. Valószínűleg jó pár hatja nem ehetett ilyen finomat, mint amilyen ez az étek lesz. A pukedlira bájosan felkacag, s a kérdésre nem kell gondolkoznia, hogy válaszolhasson.*
-Csak egy pár percet a drága idődből, kedves, és a füledet, ha kérhetem. Nem volt alkalmam kipróbálni, amit nemrég vettem a piacon, kérlek, légy a vendégem.
*Azzal, ha Yeza nem nagyon ellenkezik, bár őszintén meglepődne a tündér, ha így lenne, de ugye sosem tudni, elkezd játszani egy általa költött dalt. Nem túl vad, nem túl melankólikus, inkább csak egy kellemes muzsika, mely a hangszer gazdájának eltökéltségéről és ügyességéről tesz tanúbizonyságot. A zene betölti az egész szobát, mint egy kedves barát, akit rég látott az ember, s igyekszik koncentrálni rá, hogy Yeza tetszését elnyerje.*
-Nos, vélemény?
*Yeza megjegyzésére csak egy ártatlan mosolyt enged meg magának, véletlenül sem szeretne úszkálni a bókokban, nem is szokott hozzá, s nem is hagyná, hogy elcsavarja a fejét, de ettől függetlenül értékeli azt. Mivel nem ismeri annyira Yezát, sőt, semennyire jóformán, így még nem mer adni az ilyen kijelentésekre, csupán elkönyveli magában, hogy amennyire látja, piszok jó lehet a munkájában a rőthajú szépség. Ő maga elindul a szoba felé, teste már igencsak fáradt a sok utazástól és megpróbáltatástól, legjobban most csak egy nagy alvásra, egy kiadós evésre és a forró víz kedves ölelésére vágyik. Belépve nem lepődik meg, nem is várt kevesebbet, ahogy el tudja képzelni a hely mivoltát. Tisza és patinás szoba, kényelmesnek látszó ággyal, a dézsát már látja is, s már el is képzeli előre, hogy milyen jó érzés lesz majd belefeküdni. Az elkövetkezőkre nem is igazán gondol, pusztán csak leteszi a holmijait az asztalra, kinéz az erkélyen az utcára egy jó percig, míg gondolatai kavalkádjában úszkál, majd az újonnan szerzett mandolinját veszi kézbe, és azt is leteszi. A nehéz súlyként ránehezedő ruhákat is elkezdi levenni, a vértet, majd az alatta lévő felsőt is, így már felső teste szabad. Kicsit megmozgatja magát, s a hangszerért nyúl, hangolgatni kezdi, megnézi, hogy milyen is a hangzása, hogy tudnak rajta futni ujjai. Szinte el is felejti, hogy az ételt még csak most hozhatják, amikor mozgást vél felfedezni az ajtaja előtt.*
-Csak tessék.
*Szól hangosabban, hogy biztosan meghallhassák, s kellemes meglepetésként éri, ahogy a nyíló ajtóban a skarlát gyöngyszem fogadja szemei támadását.*
-Tökéletes!
*Csapja rá egy mosollyal karöltve. Yeza láthatja Strat hátán a két csonkot, melyet szárnyai levágásánál szerzett, láthatóan nem sebészi műveletről lehetett szó, inkább durva hentesmunkáról. Mellette is akar pár vágás, az első nagy traumájának nyomai. Nyakától mellkasáig pedig egy egészen friss vágás, karmolás nyom, amit még a füves pusztán rájuk támadó falka okozott neki. Éppen csak nem vérzik, annyira már talán sikerült beforrnia.*
-Á, a bor. Ki is ment a fejemből, igazán hálás vagyok. Jól fog esni az ételhez, azt hiszem.
*Bár nem tudja, hogy pontosan mivel is lepi meg Yeza, őszintén nem is nagyon érdekli. A fűszertelen, nyárson sült vadhústól csak jobb lehet, s egyébként sem válogatás. Valószínűleg jó pár hatja nem ehetett ilyen finomat, mint amilyen ez az étek lesz. A pukedlira bájosan felkacag, s a kérdésre nem kell gondolkoznia, hogy válaszolhasson.*
-Csak egy pár percet a drága idődből, kedves, és a füledet, ha kérhetem. Nem volt alkalmam kipróbálni, amit nemrég vettem a piacon, kérlek, légy a vendégem.
*Azzal, ha Yeza nem nagyon ellenkezik, bár őszintén meglepődne a tündér, ha így lenne, de ugye sosem tudni, elkezd játszani egy általa költött dalt. Nem túl vad, nem túl melankólikus, inkább csak egy kellemes muzsika, mely a hangszer gazdájának eltökéltségéről és ügyességéről tesz tanúbizonyságot. A zene betölti az egész szobát, mint egy kedves barát, akit rég látott az ember, s igyekszik koncentrálni rá, hogy Yeza tetszését elnyerje.*
-Nos, vélemény?
4933. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-25 18:28:43
Üzenet elküldve: 2020-10-25 18:28:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Gaerralos//
//Kiszolgálásra várva//
*Jenari nem érzékeli, hogy a valójában kedvességnek szánt közös iszogatás mennyi nehézséggel jár, már csak az odafele úton is. Talán azért mert ennyire mélyrehatóan mégsem kíván foglalkozni a majdnem idegennel, vagy talán azért mert nem is rendelkezik a kellő érzékenységgel hozzá.*
- Úgy tűnik.
*Nyugtázza ő is a kijelentést, miután helyet foglaltak és a választék felmérésébe kezdtek. Miután maga részéről sikeresen választott, a menüt az asztalra helyezi és tekintetével némán egy kiszolgáló személyzetet keres, miután Yezát nem találja sehol.*
- Hüm, ez egy remek kérdés. Magam sem tudom pontosan. Mindennel foglalkoztam, ami éppen hozott némi aranyat a házhoz.
*Persze ez a minden nagyon sok esetben nem jelentett feltétlenül legális dolgokat, ezért is lehet érdekes, hogy mit keres Jenari az őrségnél az apján kívül. A lány viszont a rendfenntartást nem gondolja, annyira szigorú erkölcsi szabályokhoz kötöttnek, és ha éppen ez szükséges ahhoz, hogy meg tudja fizetni az ebédjét, akkor ezt teszi. Még mindig jobb, mint egy fogadóban mosogatni, vagy földbirtokosnál gyümölcsöt szedni.*
- Mondjuk úgy, hogy az artheniori őrségnél dolgozni sokkal kényelmesebb, mint azt csinálni.
*A korábbiakhoz hasonlóan előveszi becses, de kissé viseltes, de mutatós pipáját, és már epekedve ábrándozik az Ördögvigyorról is, amiből ma már volt szerencséje fogyasztani.*
- Bár kezdem azt érezni, hogy szervezettségben jócskán elmarad attól, amihez szoktam.
*Jegyzi még meg némi gúnnyal hangjában, és egy önelégült félmosollyal arcán.*
//Kiszolgálásra várva//
*Jenari nem érzékeli, hogy a valójában kedvességnek szánt közös iszogatás mennyi nehézséggel jár, már csak az odafele úton is. Talán azért mert ennyire mélyrehatóan mégsem kíván foglalkozni a majdnem idegennel, vagy talán azért mert nem is rendelkezik a kellő érzékenységgel hozzá.*
- Úgy tűnik.
*Nyugtázza ő is a kijelentést, miután helyet foglaltak és a választék felmérésébe kezdtek. Miután maga részéről sikeresen választott, a menüt az asztalra helyezi és tekintetével némán egy kiszolgáló személyzetet keres, miután Yezát nem találja sehol.*
- Hüm, ez egy remek kérdés. Magam sem tudom pontosan. Mindennel foglalkoztam, ami éppen hozott némi aranyat a házhoz.
*Persze ez a minden nagyon sok esetben nem jelentett feltétlenül legális dolgokat, ezért is lehet érdekes, hogy mit keres Jenari az őrségnél az apján kívül. A lány viszont a rendfenntartást nem gondolja, annyira szigorú erkölcsi szabályokhoz kötöttnek, és ha éppen ez szükséges ahhoz, hogy meg tudja fizetni az ebédjét, akkor ezt teszi. Még mindig jobb, mint egy fogadóban mosogatni, vagy földbirtokosnál gyümölcsöt szedni.*
- Mondjuk úgy, hogy az artheniori őrségnél dolgozni sokkal kényelmesebb, mint azt csinálni.
*A korábbiakhoz hasonlóan előveszi becses, de kissé viseltes, de mutatós pipáját, és már epekedve ábrándozik az Ördögvigyorról is, amiből ma már volt szerencséje fogyasztani.*
- Bár kezdem azt érezni, hogy szervezettségben jócskán elmarad attól, amihez szoktam.
*Jegyzi még meg némi gúnnyal hangjában, és egy önelégült félmosollyal arcán.*
4932. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-25 06:08:13
Üzenet elküldve: 2020-10-25 06:08:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Strat//
*Azt, hogy valami gond lehet a dologban, csupán a tündér megváltozott arckifejezéséből sejti. Az "elégedetlen ügyfél" nézést akárhol felismeri, akkor is, ha a jó modor épp csak a fátylát engedi ki a vonásokra. Arra nem jön rá, hogy félreértés miatt bicsaklott meg a kedélyes ügymenet. Odahaza Wegtorenben a hitel az hitel. Amiért fizettél, az a tiéd. Természetesen mindenhol megvan az a kör, akinek kiváltsága van utólag rendezni a számlát, de Yeza épp csak hallomásból ismeri a kobzost. Nem feltételez róla rosszat, de... mit van mit tagadni, a bizalom nem a wegtoreniek legfőbb ismérve. Mindenesetre igyekszik elsimítani a hibátlan homlok ráncocskáit, és úgy tűnik, ez nagyjából sikerül is.*
- Egy igazi hedonista kalandor *jegyzi meg elismerő, cinkos mosollyal Strat válaszára.* - Kiváló választás, bárd uram *mondja, bár tényszerű tételt egyáltalán nem jelölt még meg a tündér az étket illetőleg. Ez végül egyáltalán nem is történik meg. A vörös kacérkodása párjára talál a kobzosban, aki a döntést végül Yezára testálva távozik is a szobája felé. ~Van benne kurázsi~ jegyzi meg magának a wegtoreni lány, ahogy a pultból kissé kihajolva végigköveti az újdonsült vendég útját.*
- Nézzük csak! *sóhajt nagyot, ahogy kiteríti a pulton a kapott érméket. Maga mellé húzza az árlistát és számolni kezd.*
- 40 arany, Szoba erkéllyel, két napra.
Ha pikánsat szeretne, akkor Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával. Az 14 arany. *A fürdőt fogalma sincs, mennyiért számítják, de ha nagyjából 10 aranyat számol rá, mint amennyibe például a Vándorok eledelekerül, és hozzácsap még egy kis kancsó Jám bort, úgy 16 arany értékben, akkor rendben is van a büdzsé.
Hamar meg is rendeli a konyhán az ételt, hogy ne kelljen rá sokáig várni, és szól a fürdő ügyében is, hogy ahhoz is minden elő legyen készítve, mire a vendég végez az étkezéssel.
Személyesen rendez el mindent a tálcán, ügyelve rá, hogy az evőeszközök és a pohár is makulátlanul ragyogjanak.*
//Strat szobájánál//
*Nem kell soká várni, máris érkezik az étel, amit szolid kopogás jelez. Ha Strat kinyitja az ajtót, Yezát láthatja, aki megnyerő mosollyal, egy talpas pohárral és egy kisebb kancsóval ácsorog ott. A vörös nem cipekedik. Azt rátestálta egy másik alkalmazottra, aki egy tálcával ácsorog mögötte. Ha beengedik őket, akkor Yeza máris egy alkalmas hely felé kommandírozza a kisegítőt, ahová a tálcát leteheti, aztán hamar a dolgára is hessenti.*
- Remélem, meg vagy elégedve a szobával *mondja és ő maga is körbetekint. Még nem igazán nézett körbe a vendégszobákban, mióta itt van, de ez egészen takarosnak tűnik.* - Ha meg nem sértelek, hoztam egy kis bort az étel mellé. Ez a vörös kiválóan illik a wegtoreni sülthöz, amit a szakács külön figyelemmel készített el a hírneves vendégnek. Nem maihhin, de bizonyára ízleni fog. *Még egy kis pukedlit is produkál a felvezetéshez, csupán a korábbi csorba maradéktalan kiköszörülése végett, és mert illik a kacér kis játékba, amit még odalent elkezdtek. Yeza szeretné magát hasznossá tenni a Kereskedőház vezetőinek szemében. Ha egyelőre egyébbel nem is, legalább a vendégmarasztalással.
Leteszi a bort és a poharat az asztalra, ahová kisegítő fiú a tálcáról lepakolt, aztán Strat felé fordul.*
- Óhajtasz még valamit, bárd uram?
*Azt, hogy valami gond lehet a dologban, csupán a tündér megváltozott arckifejezéséből sejti. Az "elégedetlen ügyfél" nézést akárhol felismeri, akkor is, ha a jó modor épp csak a fátylát engedi ki a vonásokra. Arra nem jön rá, hogy félreértés miatt bicsaklott meg a kedélyes ügymenet. Odahaza Wegtorenben a hitel az hitel. Amiért fizettél, az a tiéd. Természetesen mindenhol megvan az a kör, akinek kiváltsága van utólag rendezni a számlát, de Yeza épp csak hallomásból ismeri a kobzost. Nem feltételez róla rosszat, de... mit van mit tagadni, a bizalom nem a wegtoreniek legfőbb ismérve. Mindenesetre igyekszik elsimítani a hibátlan homlok ráncocskáit, és úgy tűnik, ez nagyjából sikerül is.*
- Egy igazi hedonista kalandor *jegyzi meg elismerő, cinkos mosollyal Strat válaszára.* - Kiváló választás, bárd uram *mondja, bár tényszerű tételt egyáltalán nem jelölt még meg a tündér az étket illetőleg. Ez végül egyáltalán nem is történik meg. A vörös kacérkodása párjára talál a kobzosban, aki a döntést végül Yezára testálva távozik is a szobája felé. ~Van benne kurázsi~ jegyzi meg magának a wegtoreni lány, ahogy a pultból kissé kihajolva végigköveti az újdonsült vendég útját.*
- Nézzük csak! *sóhajt nagyot, ahogy kiteríti a pulton a kapott érméket. Maga mellé húzza az árlistát és számolni kezd.*
- 40 arany, Szoba erkéllyel, két napra.
Ha pikánsat szeretne, akkor Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával. Az 14 arany. *A fürdőt fogalma sincs, mennyiért számítják, de ha nagyjából 10 aranyat számol rá, mint amennyibe például a Vándorok eledelekerül, és hozzácsap még egy kis kancsó Jám bort, úgy 16 arany értékben, akkor rendben is van a büdzsé.Hamar meg is rendeli a konyhán az ételt, hogy ne kelljen rá sokáig várni, és szól a fürdő ügyében is, hogy ahhoz is minden elő legyen készítve, mire a vendég végez az étkezéssel.
Személyesen rendez el mindent a tálcán, ügyelve rá, hogy az evőeszközök és a pohár is makulátlanul ragyogjanak.*
//Strat szobájánál//
*Nem kell soká várni, máris érkezik az étel, amit szolid kopogás jelez. Ha Strat kinyitja az ajtót, Yezát láthatja, aki megnyerő mosollyal, egy talpas pohárral és egy kisebb kancsóval ácsorog ott. A vörös nem cipekedik. Azt rátestálta egy másik alkalmazottra, aki egy tálcával ácsorog mögötte. Ha beengedik őket, akkor Yeza máris egy alkalmas hely felé kommandírozza a kisegítőt, ahová a tálcát leteheti, aztán hamar a dolgára is hessenti.*
- Remélem, meg vagy elégedve a szobával *mondja és ő maga is körbetekint. Még nem igazán nézett körbe a vendégszobákban, mióta itt van, de ez egészen takarosnak tűnik.* - Ha meg nem sértelek, hoztam egy kis bort az étel mellé. Ez a vörös kiválóan illik a wegtoreni sülthöz, amit a szakács külön figyelemmel készített el a hírneves vendégnek. Nem maihhin, de bizonyára ízleni fog. *Még egy kis pukedlit is produkál a felvezetéshez, csupán a korábbi csorba maradéktalan kiköszörülése végett, és mert illik a kacér kis játékba, amit még odalent elkezdtek. Yeza szeretné magát hasznossá tenni a Kereskedőház vezetőinek szemében. Ha egyelőre egyébbel nem is, legalább a vendégmarasztalással.
Leteszi a bort és a poharat az asztalra, ahová kisegítő fiú a tálcáról lepakolt, aztán Strat felé fordul.*
- Óhajtasz még valamit, bárd uram?
4931. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-24 21:16:04
Üzenet elküldve: 2020-10-24 21:16:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A Kalmárban//
*Sajnos, amitől tartott, az igen hamar bekövetkezik, vagyis hogy unalomba fullad az italozás. Hiába remélte, hasznos információt már nem sikerül kihúzna a két zsoldosból, ráadásul az események se épp várakozásainak megfelelően alakulnak. A vöröskének, úgy tűnik, kezd sok lenni az itóka, a férfi pedig sajnálatos módon nem mozgatja meg annyira, hogy a legkisebb erőfeszítést is tegye érte. ~Úgyis már valaki más lecsapott rá~ somolyog magában, ahogy a mellette ülök viselkedését látva jó pár ötlete akad, mi is történhet az asztallap rejtekében*
- Nos, ha majd sikerült kipihenniük a fáradalmakat, keressenek meg bátran! Talán tudnék egy megfontolandó ajánlattal szolgálni... *vonja fel kissé egyik szemöldökét, kíváncsian, vajon asztaltársait érdekli-e a lehetőség. Akármi is azonban a helyzet, a további részleteket nem most kívánja megvitatni, mikor a kedve korábban nem látott mélységekbe kezd süllyedni. ~Azt hiszem, itt már mindent megtudtam, amit lehetett~ vélekedik magában, míg egy hosszú pillantást vet a fogadó közönségére, valami udvarias kibúvó után kutatva, amivel lepattinthatná a másik kettőt. Ehhez pedig éppen kapóra jön neki az asztalánál pisszegő kis mitugrász. ~Végül is kellemesebb vele beszélgetni, mint egy kés a bordák közé~ vonja meg gondolatban a vállát, hiszen bár jelen pillanatban a háta közepére se kívánja az idegesítő felszolgálót, a szokatlan pisszegés valamennyire mégis felkelti az érdeklődését, ráadásul a lány lehet talán a menekülőútja is*
- Á, elkészült végre a szobám? A báró úr azt ígérte, biztosít szállást éjszakára nekem és a se... útitársamnak. *javítja ki magát gyorsan, hogy ne titulálja a segédjének Dorát, ahogy a legszívesebben tenné. ~Elvégre most sem segít, csak ki tudja, hol kódorog... ~bosszankodik magában, továbbra is úgy vélve, a lány távozása teljesen felesleges volt, de persze ezen gondolatait megtartja magának, legalábbis egyelőre. Beszéd közben jelentőségteljesen pillant Xavyra, remélve, hogy a gnóm veszi majd a lapot és ha még szobája nincs is, de valahova máshova elszólítja majd, ahová asztaltársai sajnálatos módon nem tarthatnak vele.*
*Sajnos, amitől tartott, az igen hamar bekövetkezik, vagyis hogy unalomba fullad az italozás. Hiába remélte, hasznos információt már nem sikerül kihúzna a két zsoldosból, ráadásul az események se épp várakozásainak megfelelően alakulnak. A vöröskének, úgy tűnik, kezd sok lenni az itóka, a férfi pedig sajnálatos módon nem mozgatja meg annyira, hogy a legkisebb erőfeszítést is tegye érte. ~Úgyis már valaki más lecsapott rá~ somolyog magában, ahogy a mellette ülök viselkedését látva jó pár ötlete akad, mi is történhet az asztallap rejtekében*
- Nos, ha majd sikerült kipihenniük a fáradalmakat, keressenek meg bátran! Talán tudnék egy megfontolandó ajánlattal szolgálni... *vonja fel kissé egyik szemöldökét, kíváncsian, vajon asztaltársait érdekli-e a lehetőség. Akármi is azonban a helyzet, a további részleteket nem most kívánja megvitatni, mikor a kedve korábban nem látott mélységekbe kezd süllyedni. ~Azt hiszem, itt már mindent megtudtam, amit lehetett~ vélekedik magában, míg egy hosszú pillantást vet a fogadó közönségére, valami udvarias kibúvó után kutatva, amivel lepattinthatná a másik kettőt. Ehhez pedig éppen kapóra jön neki az asztalánál pisszegő kis mitugrász. ~Végül is kellemesebb vele beszélgetni, mint egy kés a bordák közé~ vonja meg gondolatban a vállát, hiszen bár jelen pillanatban a háta közepére se kívánja az idegesítő felszolgálót, a szokatlan pisszegés valamennyire mégis felkelti az érdeklődését, ráadásul a lány lehet talán a menekülőútja is*
- Á, elkészült végre a szobám? A báró úr azt ígérte, biztosít szállást éjszakára nekem és a se... útitársamnak. *javítja ki magát gyorsan, hogy ne titulálja a segédjének Dorát, ahogy a legszívesebben tenné. ~Elvégre most sem segít, csak ki tudja, hol kódorog... ~bosszankodik magában, továbbra is úgy vélve, a lány távozása teljesen felesleges volt, de persze ezen gondolatait megtartja magának, legalábbis egyelőre. Beszéd közben jelentőségteljesen pillant Xavyra, remélve, hogy a gnóm veszi majd a lapot és ha még szobája nincs is, de valahova máshova elszólítja majd, ahová asztaltársai sajnálatos módon nem tarthatnak vele.*
4930. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-24 09:19:24
Üzenet elküldve: 2020-10-24 09:19:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
*Nos valóban furcsán hangozhat, de Stratnak már ez is inkább találkozás, mint nem. ~Nincs hitel.~ Cseng vissza a fejében a visszás mondat, s ha nem lenne ilyen nyugodt természetű, vagy rosszabb napja lenne valószínűleg már le is lépett volna mérgében. ~Mintha rászorulnék...~ Önkéntelen csóválja meg a fejét, az egyik legrosszabb helyzet, mikor nem teljesen értik meg a szándékait. Bár ma ez már a második eset, talán az ő magyarázataival lenne a baj?*
-Értem. Akkor legyen két éjszaka, aztán meglátjuk. Nem tudom sajnos, hogy milyen híreket fogok kapni a kovácsműhelyből a rendeléseimmel kapcsolatban, s azt végképp nem, hogy mikor.
*A bizonytalanság közepette szült döntések mindig olyanok, mint egy kétélű kard. Ebben merengve szinte elsiklik a bók mellett, melyet kap. Úgy látszik a szépséges Yeza sem szenved hiányt az okos beszédtől, s hogy hogy manipulálja a vendégeket. Strat közel sem olyan ostoba, vagy öntelt, hogy azt higgye, ez külön neki szól, bár biztosra sosem mehet az ember, de ettől függetlenül jól esik neki.*
-Yeza.
*Búgja el a nevet ő maga is rögtön a lány után, emészgeti kicsit. ~Yeza a rubin.~*
-Talán majd ha ettem, utána, köszönöm.
*Jut döntésre végül, tele hassal mégiscsak jobban esik az ejtőzés. Az ajánlat végighallgatása közben egészen meglepődik, igazán nem gondolta, hogy majd pont itt fog találkozni valakivel, aki ennyire hasonlít rá, már legalábbis néhány dologban. Kénytelen elmosolyodni, hogy szája szélén kis gödröcskék is megjelenjenek, nevetőráncokkal karöltve. Ahogy Yeza közelebb hajol, Strat igyekszik a maga szerepét játszani, s ő maga is ezt teszi, hol lesütve szemét más, formásabb testrészekre, hol lassan végigkövetve a lány alakját egészen a meleg, de szigorú barna szemeibe, nem palástolva el a szemlét.*
-Azt hiszem tényleg maradnom kell egy darabig, hisz minden olyan jól hangzik, nem szívesen érném be azzal, ha csak egyet kaphatnék meg.
*Talán Strattól sem idegen ez a fajta játék.*
-Azt hiszem a legjobb lenne, ha a szobámban fogyaszthatnám el.
*Bár tudja, hogy még nem mondott semmi konkrétat, feláll, s ahogy közben ügyesen megleste maga is az étlapot az árakról tájékozódva, letesz a pultra 80 aranyat Yeza a Rőt elé. . Ennek elégnek kell lennie az erkélyes szobára három éjjelt, és valami ételnek. A kulcsot magához veszi, s utána szól csak ismét.*
-Valamit, ami olyan pikáns és forró, mint te magad, kedves. Vagy legalábbis igyekszik megközelíteni.
*Azzal, a választ nem igazán várva meg indul fel megkeresni a sajátját. Már csak az tehetné mókásabbá ezt a napot, ha maga Yeza kopogtatna be később.*
*Nos valóban furcsán hangozhat, de Stratnak már ez is inkább találkozás, mint nem. ~Nincs hitel.~ Cseng vissza a fejében a visszás mondat, s ha nem lenne ilyen nyugodt természetű, vagy rosszabb napja lenne valószínűleg már le is lépett volna mérgében. ~Mintha rászorulnék...~ Önkéntelen csóválja meg a fejét, az egyik legrosszabb helyzet, mikor nem teljesen értik meg a szándékait. Bár ma ez már a második eset, talán az ő magyarázataival lenne a baj?*
-Értem. Akkor legyen két éjszaka, aztán meglátjuk. Nem tudom sajnos, hogy milyen híreket fogok kapni a kovácsműhelyből a rendeléseimmel kapcsolatban, s azt végképp nem, hogy mikor.
*A bizonytalanság közepette szült döntések mindig olyanok, mint egy kétélű kard. Ebben merengve szinte elsiklik a bók mellett, melyet kap. Úgy látszik a szépséges Yeza sem szenved hiányt az okos beszédtől, s hogy hogy manipulálja a vendégeket. Strat közel sem olyan ostoba, vagy öntelt, hogy azt higgye, ez külön neki szól, bár biztosra sosem mehet az ember, de ettől függetlenül jól esik neki.*
-Yeza.
*Búgja el a nevet ő maga is rögtön a lány után, emészgeti kicsit. ~Yeza a rubin.~*
-Talán majd ha ettem, utána, köszönöm.
*Jut döntésre végül, tele hassal mégiscsak jobban esik az ejtőzés. Az ajánlat végighallgatása közben egészen meglepődik, igazán nem gondolta, hogy majd pont itt fog találkozni valakivel, aki ennyire hasonlít rá, már legalábbis néhány dologban. Kénytelen elmosolyodni, hogy szája szélén kis gödröcskék is megjelenjenek, nevetőráncokkal karöltve. Ahogy Yeza közelebb hajol, Strat igyekszik a maga szerepét játszani, s ő maga is ezt teszi, hol lesütve szemét más, formásabb testrészekre, hol lassan végigkövetve a lány alakját egészen a meleg, de szigorú barna szemeibe, nem palástolva el a szemlét.*
-Azt hiszem tényleg maradnom kell egy darabig, hisz minden olyan jól hangzik, nem szívesen érném be azzal, ha csak egyet kaphatnék meg.
*Talán Strattól sem idegen ez a fajta játék.*
-Azt hiszem a legjobb lenne, ha a szobámban fogyaszthatnám el.
*Bár tudja, hogy még nem mondott semmi konkrétat, feláll, s ahogy közben ügyesen megleste maga is az étlapot az árakról tájékozódva, letesz a pultra 80 aranyat Yeza a Rőt elé.
. Ennek elégnek kell lennie az erkélyes szobára három éjjelt, és valami ételnek. A kulcsot magához veszi, s utána szól csak ismét.*-Valamit, ami olyan pikáns és forró, mint te magad, kedves. Vagy legalábbis igyekszik megközelíteni.
*Azzal, a választ nem igazán várva meg indul fel megkeresni a sajátját. Már csak az tehetné mókásabbá ezt a napot, ha maga Yeza kopogtatna be később.*
4929. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-23 18:54:00
Üzenet elküldve: 2020-10-23 18:54:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Strat//
*Hogy találkoztak, az túlzás, de igen, látták már egymást itt korábban. Yezának a tetszésére van, hogy a tündér bókol, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, de őt az ilyesmi egyáltalán nem hozza zavarba. Úgy fogadja, mint akinek ez vitathatatlanul jár. Elégedett a hatással is, amit kiváltott. Felettébb szeret a jóltájékozottság fényében tetszelegni.*
- Hát... *húzza feljebb az egyik vállát a kérdésre. Gyorsan körbetekint a söntés mögötti részen, hátha van valami erre vonatkozó felirat, de hirtelen nem talál semmi támpontot adót.* - Amennyire én tudom, nincs hitel, de megtudakolom, ha látok egy illetékest. Addig is, attól tartok, egy éjszaka árát kénytelen leszek felszámolni, szép szemű bárd uram. De az is biztos, hogy kár volna úgy sietned. Én biztosan vigasztalhatatlan lennék, ha csupán egy napig vendégeskednél nálunk. *Úgy kacsint Stratra, mintha kimondatlanul bár, de máris nyélbe ütöttek volna minimum egy hatra szóló szobabérletet. A vörös ki is választ egy kulcsot, egy szép, erkélyes szobáét, de egyelőre nem adja át.*
- A személyzet kiváló forró fürdőt készít *mondja.* - Fel is vitetem a vizet, amikor kívánod. Most vagy ha már étkeztél. Vagy küldessem az ételt is a szobádba? *érdeklődik.
A nevét illető kérdésre csak elmosolyodik és eltűr egy kósza, rőt tincset a füle mögé. Kacéran előrébb hajol, hogy egy bizalmas titok aurájában súghassa a bemutatkozást a tündér fülébe.*
- Yeza.
*Mi tagadás, érdekes szerzetnek tartja a kobzost. Persze lehet, hogy csak a megkapó külcsín miatt, de nem valószínű. A mondata második felét egy kis csend előzi meg, ahogy elidőzik a pillantása a tündér finom arcélén.*
- De az ajánlat, hmm *fordítja maga elé az étlapot és a pultra támaszkodva futja át a kínálatot* - az sok mindentől függ.* - Yeza pontosan tudja, hogy könyököljön, hogy meghozza a kedves vendég étvágyát, miközben segítőkészen tudakozódik.* - Valami tartalmasabbra vágysz vagy csupán csipegetni való finomságra? *pillant a tündérre, aztán vissza az étlapra.* - Hideget ennél vagy inkább valami forrót kívánsz? *A Rőt ügyesen bánik a hanghordozásával. Szinte dorombolón hatnak kellemesen búgó szavai. Tűnődő dilemmában simít végig az ajkán.* Valami könnyűt? Valami pikánsat? *A tündér pillantásába fúrja a sajátját.* - Esetleg csak valami édeset szeretnél, bárd uram?
*Hogy találkoztak, az túlzás, de igen, látták már egymást itt korábban. Yezának a tetszésére van, hogy a tündér bókol, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, de őt az ilyesmi egyáltalán nem hozza zavarba. Úgy fogadja, mint akinek ez vitathatatlanul jár. Elégedett a hatással is, amit kiváltott. Felettébb szeret a jóltájékozottság fényében tetszelegni.*
- Hát... *húzza feljebb az egyik vállát a kérdésre. Gyorsan körbetekint a söntés mögötti részen, hátha van valami erre vonatkozó felirat, de hirtelen nem talál semmi támpontot adót.* - Amennyire én tudom, nincs hitel, de megtudakolom, ha látok egy illetékest. Addig is, attól tartok, egy éjszaka árát kénytelen leszek felszámolni, szép szemű bárd uram. De az is biztos, hogy kár volna úgy sietned. Én biztosan vigasztalhatatlan lennék, ha csupán egy napig vendégeskednél nálunk. *Úgy kacsint Stratra, mintha kimondatlanul bár, de máris nyélbe ütöttek volna minimum egy hatra szóló szobabérletet. A vörös ki is választ egy kulcsot, egy szép, erkélyes szobáét, de egyelőre nem adja át.*
- A személyzet kiváló forró fürdőt készít *mondja.* - Fel is vitetem a vizet, amikor kívánod. Most vagy ha már étkeztél. Vagy küldessem az ételt is a szobádba? *érdeklődik.
A nevét illető kérdésre csak elmosolyodik és eltűr egy kósza, rőt tincset a füle mögé. Kacéran előrébb hajol, hogy egy bizalmas titok aurájában súghassa a bemutatkozást a tündér fülébe.*
- Yeza.
*Mi tagadás, érdekes szerzetnek tartja a kobzost. Persze lehet, hogy csak a megkapó külcsín miatt, de nem valószínű. A mondata második felét egy kis csend előzi meg, ahogy elidőzik a pillantása a tündér finom arcélén.*
- De az ajánlat, hmm *fordítja maga elé az étlapot és a pultra támaszkodva futja át a kínálatot* - az sok mindentől függ.* - Yeza pontosan tudja, hogy könyököljön, hogy meghozza a kedves vendég étvágyát, miközben segítőkészen tudakozódik.* - Valami tartalmasabbra vágysz vagy csupán csipegetni való finomságra? *pillant a tündérre, aztán vissza az étlapra.* - Hideget ennél vagy inkább valami forrót kívánsz? *A Rőt ügyesen bánik a hanghordozásával. Szinte dorombolón hatnak kellemesen búgó szavai. Tűnődő dilemmában simít végig az ajkán.* Valami könnyűt? Valami pikánsat? *A tündér pillantásába fúrja a sajátját.* - Esetleg csak valami édeset szeretnél, bárd uram?
4928. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-23 11:53:23
Üzenet elküldve: 2020-10-23 11:53:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
*Csak reménykedni tud benne, hogy nem az a furcsa, nem e-világi apró termetű lányt kell megint csak megtalálnia, s lám Teysus meghallgatta imáit, ahogy meglátja a rőthajú Yezát közeledni, s belépni a pult mögé, hogy megszólíthassa őt kiszolgálói minőségében.*
-Szervusz. Már találkoztunk korábban, igaz? Egy ilyen arcot nem felejtenék el.
*Kacér mosoly ül ki arcára, de hamar igyekszik is folytatni. Legalábbis igyekezne, ha nem sokkolná le némileg, hogy máris vannak, kik hallottak róla, a tetteiről, ha csak hízelgés is, tökéletesen működik, s az egyébként hidegvérű Startot némileg kedves önbizalommal töltik el a szavak. Nem veszti el a fejét, vagy kezd el hencegni, vagy ilyesmi, egyszerűen csak örül neki, s egy apró főhajtással fejezi ki ezt.*
-Szolgálatára.
*Néz vissza a nőre, majd némileg gondolkozni kezd, mielőtt ismét szólna. Ez az egyik nagy erénye, sokakból hiányzik ez a tulajdonság manapság.*
-Nem tudom még, hogy meddig maradok, de szükségem lenne egy szobára. Esetleg megoldható, hogy távozáskor fizetnék? Nem lenne ínyemre minden nap azzal zaklatni a személyzetet, hogy ezen rugózzanak. Aztán persze lehet, hogy csak egy éjszakára lesz szükség, szóval az biztos.
*Korrekt dolognak tűnik számára, de nem tudja, hogy hogy működik pontosan a Kalmár, s a szolgáltatásaik.*
-Egy fürdő igazán jól esne, meleg vízzel. Vagy inkább forróval.
*Nem hiszi, hogy ez gondot okozhatna, de persze sosem tudni.*
-Idejét sem tudom mikor tudtam utoljára rendesen fürdőzni egyet.
*Megmagyarázni ugyan nem tudja, de úgy érzi, hogy Yeza is bizonyosan tudhatja, hogy milyen érzés is az.*
-Ó és ennék is valamit. Esetleg ajánlasz valamit, kedves... Nos a neved nem volt szerencsém megtudni legutóbb, s ami azt illeti, te már tisztában vagy az enyémmel. Megtisztelnél vele, hogy nem hagyod ily félrebillenve a mérleg nyelvét?
*Csak reménykedni tud benne, hogy nem az a furcsa, nem e-világi apró termetű lányt kell megint csak megtalálnia, s lám Teysus meghallgatta imáit, ahogy meglátja a rőthajú Yezát közeledni, s belépni a pult mögé, hogy megszólíthassa őt kiszolgálói minőségében.*
-Szervusz. Már találkoztunk korábban, igaz? Egy ilyen arcot nem felejtenék el.
*Kacér mosoly ül ki arcára, de hamar igyekszik is folytatni. Legalábbis igyekezne, ha nem sokkolná le némileg, hogy máris vannak, kik hallottak róla, a tetteiről, ha csak hízelgés is, tökéletesen működik, s az egyébként hidegvérű Startot némileg kedves önbizalommal töltik el a szavak. Nem veszti el a fejét, vagy kezd el hencegni, vagy ilyesmi, egyszerűen csak örül neki, s egy apró főhajtással fejezi ki ezt.*
-Szolgálatára.
*Néz vissza a nőre, majd némileg gondolkozni kezd, mielőtt ismét szólna. Ez az egyik nagy erénye, sokakból hiányzik ez a tulajdonság manapság.*
-Nem tudom még, hogy meddig maradok, de szükségem lenne egy szobára. Esetleg megoldható, hogy távozáskor fizetnék? Nem lenne ínyemre minden nap azzal zaklatni a személyzetet, hogy ezen rugózzanak. Aztán persze lehet, hogy csak egy éjszakára lesz szükség, szóval az biztos.
*Korrekt dolognak tűnik számára, de nem tudja, hogy hogy működik pontosan a Kalmár, s a szolgáltatásaik.*
-Egy fürdő igazán jól esne, meleg vízzel. Vagy inkább forróval.
*Nem hiszi, hogy ez gondot okozhatna, de persze sosem tudni.*
-Idejét sem tudom mikor tudtam utoljára rendesen fürdőzni egyet.
*Megmagyarázni ugyan nem tudja, de úgy érzi, hogy Yeza is bizonyosan tudhatja, hogy milyen érzés is az.*
-Ó és ennék is valamit. Esetleg ajánlasz valamit, kedves... Nos a neved nem volt szerencsém megtudni legutóbb, s ami azt illeti, te már tisztában vagy az enyémmel. Megtisztelnél vele, hogy nem hagyod ily félrebillenve a mérleg nyelvét?
4927. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-23 11:15:24
Üzenet elküldve: 2020-10-23 11:15:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tanácstalan tanácsosok//
*Úgy érzékeli, hogy a báró úrnak is kedvére van ez a találkozó. Talán politikai irányba is szeretne befolyásra szert tenni, s ehhez Diynomit jó szövetségest jelenthet. Miután elfogyasztja az előételt már éppen hátra dőlne, amikor az egyik felszolgáló elveszi a tányérját majd mindketten kapnak egy újat. Kíváncsian figyeli, hogy mi lesz a következő fogás. Kellemes illatú pecsenyét szolgálnak fel, ami barnára sülve ínycsiklandónak tűnik. Felszelve a húst, finom omlós. A köret is és a zöldségek, savanyúság is elsőrangú. Újra el kell ismernie, hogy a báró kivételesen jól ért a gasztronómiához, s a szakácsa sem lehet utolsó. Elismerően bólogat a báró felé, amint tálalnak eléjük és megízleli a kitűnő falatokat. A második fogás evése közben érdeklődve hallgatja a Wegtoreni szokást, amiről a másik említést tesz. A különös szokást hallva felkúszik egyik szemöldöke.*
- Ennek a szokásnak van valami jelentősége vagy mondanivalója? *Ez nem derül ki a történetből, így rákérdez mert érdekesen hangzik. Ezután a báró a pártok viszonyáról kérdezi a gnómot. Ekkor szünetelteti az étkezést, hogy ne tele szájjal válaszoljon.*
- Ennyire mélyen még nem épültem be a politikai életbe. De szavazáskor bizonyára megy a furakodás. *Viccesen jegyzi meg a véleményét, de sajnos erre a kérdésre nem tud konkrét választ adni. Elképzelése van, de ezekkel nem untatja a bárót, mert valós információja nincsen ilyen részletekről. Ehhez a fogáshoz egy rubinvörös bort kínálnak fel, melyből kortyol egyet. Erre is csak elismerően hümmög és bólogat.*
- Ez a fogás is pompás. *Dicsérete őszinte. Nem is tudja mikor volt része ilyen fejedelmi lakomában.*
//Tanácstalan tanácsosok//
*Úgy érzékeli, hogy a báró úrnak is kedvére van ez a találkozó. Talán politikai irányba is szeretne befolyásra szert tenni, s ehhez Diynomit jó szövetségest jelenthet. Miután elfogyasztja az előételt már éppen hátra dőlne, amikor az egyik felszolgáló elveszi a tányérját majd mindketten kapnak egy újat. Kíváncsian figyeli, hogy mi lesz a következő fogás. Kellemes illatú pecsenyét szolgálnak fel, ami barnára sülve ínycsiklandónak tűnik. Felszelve a húst, finom omlós. A köret is és a zöldségek, savanyúság is elsőrangú. Újra el kell ismernie, hogy a báró kivételesen jól ért a gasztronómiához, s a szakácsa sem lehet utolsó. Elismerően bólogat a báró felé, amint tálalnak eléjük és megízleli a kitűnő falatokat. A második fogás evése közben érdeklődve hallgatja a Wegtoreni szokást, amiről a másik említést tesz. A különös szokást hallva felkúszik egyik szemöldöke.*
- Ennek a szokásnak van valami jelentősége vagy mondanivalója? *Ez nem derül ki a történetből, így rákérdez mert érdekesen hangzik. Ezután a báró a pártok viszonyáról kérdezi a gnómot. Ekkor szünetelteti az étkezést, hogy ne tele szájjal válaszoljon.*
- Ennyire mélyen még nem épültem be a politikai életbe. De szavazáskor bizonyára megy a furakodás. *Viccesen jegyzi meg a véleményét, de sajnos erre a kérdésre nem tud konkrét választ adni. Elképzelése van, de ezekkel nem untatja a bárót, mert valós információja nincsen ilyen részletekről. Ehhez a fogáshoz egy rubinvörös bort kínálnak fel, melyből kortyol egyet. Erre is csak elismerően hümmög és bólogat.*
- Ez a fogás is pompás. *Dicsérete őszinte. Nem is tudja mikor volt része ilyen fejedelmi lakomában.*
4926. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-23 10:46:42
Üzenet elküldve: 2020-10-23 10:46:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*A pincearénából felérve már csukja is maga mögött a vasalt ajtót és sietve szedi a lábát az emeletre vezető lépcső felé. Izzadt és kissé zilált az edzéstől, nem mutatkozna így tovább a vendégek között, mint muszáj.
Bő fél óra múlva kerül csak elő ismét. A szobájában felfrissítette és rendbe szedte magát. Át is öltözött. Magas derekú, laza szabású fekete nadrágot húzott. Sötétszürke alapon fekete liliommintás fűzője fölé pedig egy rövid, passzentos kiskabátot, hagyományos wegtoreni, dupla soros gombolással. A hajába csinált néhány kis fonatot, hogy könnyebben megzabolázza a rőt tincseket, ezt leszámítva csak simán hátrakötötte, ahogy szokta.
Ezúttal már a kardját sem hagyja a szobájában, az impozáns kidolgozású fegyver az övére kötve függ az oldalán. Oly természetességgel viseli, mintha soha egy lépést se tett volna nélküle életében.*
//Strat//
*Már a lépcsőről kiszúrja a megkapó megjelenésű tündért. Igaz, ami igaz, a koboz látványa kelt benne némi kellemetlen érzést a korábbi bárdos incidens miatt, de igyekszik ezeket legyűrni. Kellemes mosollyal fordul be a pult mögé.*
- Nocsak, nocsak. A híres Hathúros Strat. A nagy maihhin-vadász. A szép hangú. A gavallér *sorolja a jelzőket, akár egy fizetett herold.* - Szolgálhatok valamivel? *kérdi. Nem akar Xavy felségterületén kotnyeleskedni, de a gnóm lány se lehet mindig csatasorban, talán nem okoz galibát, ha egy kicsit Yeza is besegít. Az árakat le tudja nézni a listáról, a rendelést le tudja adni a konyhán, a többiben meg remélhetőleg feltalálja magát.*
Bő fél óra múlva kerül csak elő ismét. A szobájában felfrissítette és rendbe szedte magát. Át is öltözött. Magas derekú, laza szabású fekete nadrágot húzott. Sötétszürke alapon fekete liliommintás fűzője fölé pedig egy rövid, passzentos kiskabátot, hagyományos wegtoreni, dupla soros gombolással. A hajába csinált néhány kis fonatot, hogy könnyebben megzabolázza a rőt tincseket, ezt leszámítva csak simán hátrakötötte, ahogy szokta.
Ezúttal már a kardját sem hagyja a szobájában, az impozáns kidolgozású fegyver az övére kötve függ az oldalán. Oly természetességgel viseli, mintha soha egy lépést se tett volna nélküle életében.*
//Strat//
*Már a lépcsőről kiszúrja a megkapó megjelenésű tündért. Igaz, ami igaz, a koboz látványa kelt benne némi kellemetlen érzést a korábbi bárdos incidens miatt, de igyekszik ezeket legyűrni. Kellemes mosollyal fordul be a pult mögé.*
- Nocsak, nocsak. A híres Hathúros Strat. A nagy maihhin-vadász. A szép hangú. A gavallér *sorolja a jelzőket, akár egy fizetett herold.* - Szolgálhatok valamivel? *kérdi. Nem akar Xavy felségterületén kotnyeleskedni, de a gnóm lány se lehet mindig csatasorban, talán nem okoz galibát, ha egy kicsit Yeza is besegít. Az árakat le tudja nézni a listáról, a rendelést le tudja adni a konyhán, a többiben meg remélhetőleg feltalálja magát.*
4925. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-22 22:18:48
Üzenet elküldve: 2020-10-22 22:18:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Nyilt//
*Újdonsült hangszerével hátán mintha kicserélték volna, bár a hosszú út fáradalmait még nem tudta kipihenni, mégis egy fokkal talán jobban érzi magát. ~Egy jó alvás, egy nagy evés, fürdő, és mindjárt jobb lesz minden!~ Természetesen már csak egy nő érintése enyhíthetne jobban gyötrelmein, de mindent szépen sorban. A Kalmárban nem sűrűn járt, legalábbis addig, amíg nem is olyan régen be nem tért, s most ezt teszi ismét, bár már kevésbé érzi magát feszélyezve. Terheitől megszabadulva sétál ismét a pulthoz, s szemével egy itt dolgozó személy keres, mert ugyan tudja, hogy mit szeretne, nem biztos, hogy ki is tudják szolgálni, s hazudna, ha azt mondaná, hogy egy aprócska szívességet ne akarna kérni a tisztes szolgáltatás mellé.*
*Újdonsült hangszerével hátán mintha kicserélték volna, bár a hosszú út fáradalmait még nem tudta kipihenni, mégis egy fokkal talán jobban érzi magát. ~Egy jó alvás, egy nagy evés, fürdő, és mindjárt jobb lesz minden!~ Természetesen már csak egy nő érintése enyhíthetne jobban gyötrelmein, de mindent szépen sorban. A Kalmárban nem sűrűn járt, legalábbis addig, amíg nem is olyan régen be nem tért, s most ezt teszi ismét, bár már kevésbé érzi magát feszélyezve. Terheitől megszabadulva sétál ismét a pulthoz, s szemével egy itt dolgozó személy keres, mert ugyan tudja, hogy mit szeretne, nem biztos, hogy ki is tudják szolgálni, s hazudna, ha azt mondaná, hogy egy aprócska szívességet ne akarna kérni a tisztes szolgáltatás mellé.*
4924. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-22 07:34:45
Üzenet elküldve: 2020-10-22 07:34:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Estanellaria figyelmébe//
*Mikor végre beesik a Kalmár ajtaján mindjárt odacaplat a pulthoz, de úgy fest, nem történt katasztrófa, minden egyben és épségben leedzik. ~Szerencséd. ~*
-Köszönöm a kisegítést, most már mehetsz vissza a dolgodra. *Hessegeti el a mosogatófiút, aki egészen élvezi, hogy a pulton támaszkodhat munkaidőben. ~Lusta banda! ~ Mikor tetű módon elkezd fészkelődni még rá is vág a konyharuhájával párat.*
-Igyekezzél ha mondom, még a végén megalszik a tej a szádban. *Nem mintha ezzel a fajta hadakozással nagy fájdalmat tudna okozni neki, nem is ez a szándéka. Eztán visszaveszi a kötényt és felmászva a ládákra tekintetével Estanellariát keresi, a varázserejű sötételfet. Néhány pillanat múlva meg is torpan a szeme a fehér hajzuhatagon, ahogy még mindig a megszokott asztalnál ücsörög. A báró már nincsen vele, így talán most megfelelő az idő, hogy átadja az üzenetet. Izgatott kap fel egy tálcát álcaként, mintha menne leszedni az asztalokat, majd odalopózik a nő asztalához és várakozóan, széles vigyorgrimasszal az arcán megáll mellette, megvárja, míg észreveszi. Közben, mintha gyanakodna rá, hogy kihallgatják, lopva körbe tekintget, ami már önmagában gyanút keltő lehet.*
-Psziit…*Pisszeg oda a nőnek, csak, hogy minél hamarabb túlessenek a dolgon.*
*Mikor végre beesik a Kalmár ajtaján mindjárt odacaplat a pulthoz, de úgy fest, nem történt katasztrófa, minden egyben és épségben leedzik. ~Szerencséd. ~*
-Köszönöm a kisegítést, most már mehetsz vissza a dolgodra. *Hessegeti el a mosogatófiút, aki egészen élvezi, hogy a pulton támaszkodhat munkaidőben. ~Lusta banda! ~ Mikor tetű módon elkezd fészkelődni még rá is vág a konyharuhájával párat.*
-Igyekezzél ha mondom, még a végén megalszik a tej a szádban. *Nem mintha ezzel a fajta hadakozással nagy fájdalmat tudna okozni neki, nem is ez a szándéka. Eztán visszaveszi a kötényt és felmászva a ládákra tekintetével Estanellariát keresi, a varázserejű sötételfet. Néhány pillanat múlva meg is torpan a szeme a fehér hajzuhatagon, ahogy még mindig a megszokott asztalnál ücsörög. A báró már nincsen vele, így talán most megfelelő az idő, hogy átadja az üzenetet. Izgatott kap fel egy tálcát álcaként, mintha menne leszedni az asztalokat, majd odalopózik a nő asztalához és várakozóan, széles vigyorgrimasszal az arcán megáll mellette, megvárja, míg észreveszi. Közben, mintha gyanakodna rá, hogy kihallgatják, lopva körbe tekintget, ami már önmagában gyanút keltő lehet.*
-Psziit…*Pisszeg oda a nőnek, csak, hogy minél hamarabb túlessenek a dolgon.*
4923. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-21 14:29:55
Üzenet elküldve: 2020-10-21 14:29:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Már a Kalmárban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lou pont, hogy az a fajta akit elbűvölhet két csinos fekete cici. De a mélységi inkább kérdésekkel bombázza őket ahelyett, hogy illegetné magát. Szóval még udvarolni se nagyon van ideje. A koccintanak és a köszöntést úgy néz ki a mélységi kisasszony magára vette. A zsoldos nem javítja ki. Neki így is jó míg isznak.*
-Akkor ránk!
*Ezzel le is húzza. Jóféle az biztos. Kezdi érezni ahogy a forróság elárasztja. Aztán valami mást is megérez amit nem túl jó színészi tehetségének köszönhetően egyből szemre is vételez, hogy így volt-e. Aztán a farosra néz meglepetten, hogy most tényleg így volt az vagy mi. A mélységi kisasszony kérdése először el se jut hozzá. A kolléganő válasza is kicsit belefolytja a szót. Aztán csak összeszedi magát.*
-Hát...Én is valami elfoglaltságot keresnék. Zsoldosmunka vagy valami szemrevaló vadat keresni. A lényeg, hogy a lándzsám nem legyen nem kihasználva.
~Az istenekre micsoda némber ez. Hát húzzam a faszra!~
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lou pont, hogy az a fajta akit elbűvölhet két csinos fekete cici. De a mélységi inkább kérdésekkel bombázza őket ahelyett, hogy illegetné magát. Szóval még udvarolni se nagyon van ideje. A koccintanak és a köszöntést úgy néz ki a mélységi kisasszony magára vette. A zsoldos nem javítja ki. Neki így is jó míg isznak.*
-Akkor ránk!
*Ezzel le is húzza. Jóféle az biztos. Kezdi érezni ahogy a forróság elárasztja. Aztán valami mást is megérez amit nem túl jó színészi tehetségének köszönhetően egyből szemre is vételez, hogy így volt-e. Aztán a farosra néz meglepetten, hogy most tényleg így volt az vagy mi. A mélységi kisasszony kérdése először el se jut hozzá. A kolléganő válasza is kicsit belefolytja a szót. Aztán csak összeszedi magát.*
-Hát...Én is valami elfoglaltságot keresnék. Zsoldosmunka vagy valami szemrevaló vadat keresni. A lényeg, hogy a lándzsám nem legyen nem kihasználva.
~Az istenekre micsoda némber ez. Hát húzzam a faszra!~
4922. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-21 14:06:36
Üzenet elküldve: 2020-10-21 14:06:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Már a Kalmárban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Telik az idő, de a rummal mindig jobban telik – legalább is Gwaeren a maga alkoholfüggő múltjával és jelenével (meg minden bizonnyal jövőjével is) így gondolja. Hálásan pislog a felszolgálóra, aki elé rakja a pohárkát, és tölt bele. Azonnal magához is húzza, mintha féltené a többiektől, amíg nem kerül sor a koccintásra. Lou beszámolóját hallgatja, nem túl józan pillantása hol rá, hol Estire siklik. A nő nagyon kimódolt, udvariaskodik, igényes, és szép a teste. A vörös nem találja kifejezetten szépnek, mindig is szeretett távolságot tartani a fajtájától, de el kell ismernie, hogy ha valakinek bejön az ilyesmi, a kormos elérheti az illetőnél, amit akar.
Elégedetten látja, hogy Lou nem éppen az a fajta, akit elbűvölhet egy sötételf, de azért biztosra megy. Minél több időt töltenek ezzel a másik nőcskével, és minél több ital csurog le a torkán, Gwaerenben annál jobban felébred a birtoklási vágy – jelen esetben a bajszos férfiasságáé. Ha tized olyan jó az ágyban, mint állítja, akkor arra elég, hogy levezesse a harcban felgyülemlett feszültséget, és egy jót aludjon végre. Ez persze a mérettől is függ. A lány leteszi a poharat, kutató keze felméri a terepet az asztal alatt, és egyenesen a másik ölét célozza meg, ha sikerül, nem túl erősen rámarkolva a rámarkolni valóra. Az asztal fölött közben unott képet vág, nehogy Estinek is feltűnjön az akció.*
- Hm. *Mordul hirtelen. Hangjából nem lehet eldönteni, hogy elégedett, vagy épp kevésbé, esetleg meghiúsult a terve. A mustra után azonnal elengedi Lout. Gondolatban is visszatér az asztal fölé, és felidézi, hogy valójában a nő kérdezett valamit, most pedig azt hiheti, elkezdett válaszolni. Kelletlenül folytatja hát.*
- Én a magam részéről szerzek valami piára valót itt vagy a kikötőben. Az se lenne baj, ha valami nagy zsoldosmunkára bukkannék. Egyből rámarkolnék, az tuti.
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.21 14:12:50
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Telik az idő, de a rummal mindig jobban telik – legalább is Gwaeren a maga alkoholfüggő múltjával és jelenével (meg minden bizonnyal jövőjével is) így gondolja. Hálásan pislog a felszolgálóra, aki elé rakja a pohárkát, és tölt bele. Azonnal magához is húzza, mintha féltené a többiektől, amíg nem kerül sor a koccintásra. Lou beszámolóját hallgatja, nem túl józan pillantása hol rá, hol Estire siklik. A nő nagyon kimódolt, udvariaskodik, igényes, és szép a teste. A vörös nem találja kifejezetten szépnek, mindig is szeretett távolságot tartani a fajtájától, de el kell ismernie, hogy ha valakinek bejön az ilyesmi, a kormos elérheti az illetőnél, amit akar.
Elégedetten látja, hogy Lou nem éppen az a fajta, akit elbűvölhet egy sötételf, de azért biztosra megy. Minél több időt töltenek ezzel a másik nőcskével, és minél több ital csurog le a torkán, Gwaerenben annál jobban felébred a birtoklási vágy – jelen esetben a bajszos férfiasságáé. Ha tized olyan jó az ágyban, mint állítja, akkor arra elég, hogy levezesse a harcban felgyülemlett feszültséget, és egy jót aludjon végre. Ez persze a mérettől is függ. A lány leteszi a poharat, kutató keze felméri a terepet az asztal alatt, és egyenesen a másik ölét célozza meg, ha sikerül, nem túl erősen rámarkolva a rámarkolni valóra. Az asztal fölött közben unott képet vág, nehogy Estinek is feltűnjön az akció.*
- Hm. *Mordul hirtelen. Hangjából nem lehet eldönteni, hogy elégedett, vagy épp kevésbé, esetleg meghiúsult a terve. A mustra után azonnal elengedi Lout. Gondolatban is visszatér az asztal fölé, és felidézi, hogy valójában a nő kérdezett valamit, most pedig azt hiheti, elkezdett válaszolni. Kelletlenül folytatja hát.*
- Én a magam részéről szerzek valami piára valót itt vagy a kikötőben. Az se lenne baj, ha valami nagy zsoldosmunkára bukkannék. Egyből rámarkolnék, az tuti.
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.21 14:12:50
4921. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-21 11:30:22
Üzenet elküldve: 2020-10-21 11:30:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tanácstalan tanácsosok//
*Az igric nem egy szerény ember, de a külvilág annak ismeri. Mióta a Kereskedőház ügyeit az intézője igazgatja, számára megmaradtak az olyan luxusok, mint politikai célú tárgyalásokat tartani bizonyos érdekekkel. Az ebéd csak egy remek körítés, ami kellemesebbé teszi a kellemetlenebb témákat is. Ahogy Diynomit is említette korábban, a báró tud megbeszélést tartani.*
- Megtisztelő. *Emeli poharát a gnóm felé. Semmi kedve ideológiákkal házalni és erre a Kereskedőház számos feladata éppen megfelelő mentség.
A találkozó lehetőségének felvetése viszont remek alkalomnak tűnik, hogy ne csak ígéreteket, de bizonyosságot is kapjon, hogy támogatása esetén kaphat bizonyos előjogokat és előnyöket. Az ülnök főtanácsadójával való tárgyalás pedig már elég jól hangzik.
A találkozó megszervezésére kért időre megértően bólint. Maga sem gondolta, hogy most ebéd után azonnal rohannak. A bürokrácia malmai lassan őrölnek, ahogy szokás mondani.*
- Remekül hangzik. *Mosolyog a konkrét egyezség említésén. Ha most nem is kaphat semmit csak ígéreteket, később kifizetődhet a türelme. A gnóm is lelkesedni látszik, ami jól jelent, mert azt mutatja, valóban lát fantáziát a Kereskedőház támogatásában.
A kagylólevesből már csak alig marad, amikor az igric félretolja a tányért és ha Diynomit is befejezte az ételt, akkor elviszik az asztalikról. Egy ilyen könnyű kezdés után illik valami kiadósabbal folytatni, így a Kalmár híres vadkansültje követi fogásként az előételek sorát. Egy felszolgáló kihozza és mindkettőjük elé letesz egy-egy tányért, amelyre a pecsenyét tálalták. A barnára sült hús bőre ropogós és fénylik, alatta pedig, vékony zsírréteg alatt az omlós, ízletes hús bújik meg, amelyet wegtoreni paprikával tűzdelve sütöttek meg értő kezek. A köret apró burgonyák, sült hagyma és remek savanyított zöldségek, köztük a báró kedvence, a ropogós, savanyú dinnye.*
- Wegtorenben van egy szokás, ha szopós malacot vagy vadmalacot sütnek egészben. Amikor tálalásra kerül, a ropogós bőrét egy tányérral vágják fel, majd végül a tányért összetörik a padlón. *Meséli mosolyogva az igric a gnómnak ezt a hazai kis történetet.*
- Mondja csak, a pártok milyen viszonyt ápolnak egymással? Akad ellenségeskedés vagy torzsalkodás közöttük? Esetleg van valamilyen szintű szimpátia a pártok között? *Kérdi, ahogy a fűrészes élű késsel lehasít egy kis darabot a húsból és megízleli. A vad mellé természetesen új bor is dukál. Egy testes, rubinszín vörösbor, amelyet kinyitás után pár percig szellőztettek, hogy "magához térjen" az ital.*
//Tanácstalan tanácsosok//
*Az igric nem egy szerény ember, de a külvilág annak ismeri. Mióta a Kereskedőház ügyeit az intézője igazgatja, számára megmaradtak az olyan luxusok, mint politikai célú tárgyalásokat tartani bizonyos érdekekkel. Az ebéd csak egy remek körítés, ami kellemesebbé teszi a kellemetlenebb témákat is. Ahogy Diynomit is említette korábban, a báró tud megbeszélést tartani.*
- Megtisztelő. *Emeli poharát a gnóm felé. Semmi kedve ideológiákkal házalni és erre a Kereskedőház számos feladata éppen megfelelő mentség.
A találkozó lehetőségének felvetése viszont remek alkalomnak tűnik, hogy ne csak ígéreteket, de bizonyosságot is kapjon, hogy támogatása esetén kaphat bizonyos előjogokat és előnyöket. Az ülnök főtanácsadójával való tárgyalás pedig már elég jól hangzik.
A találkozó megszervezésére kért időre megértően bólint. Maga sem gondolta, hogy most ebéd után azonnal rohannak. A bürokrácia malmai lassan őrölnek, ahogy szokás mondani.*
- Remekül hangzik. *Mosolyog a konkrét egyezség említésén. Ha most nem is kaphat semmit csak ígéreteket, később kifizetődhet a türelme. A gnóm is lelkesedni látszik, ami jól jelent, mert azt mutatja, valóban lát fantáziát a Kereskedőház támogatásában.
A kagylólevesből már csak alig marad, amikor az igric félretolja a tányért és ha Diynomit is befejezte az ételt, akkor elviszik az asztalikról. Egy ilyen könnyű kezdés után illik valami kiadósabbal folytatni, így a Kalmár híres vadkansültje követi fogásként az előételek sorát. Egy felszolgáló kihozza és mindkettőjük elé letesz egy-egy tányért, amelyre a pecsenyét tálalták. A barnára sült hús bőre ropogós és fénylik, alatta pedig, vékony zsírréteg alatt az omlós, ízletes hús bújik meg, amelyet wegtoreni paprikával tűzdelve sütöttek meg értő kezek. A köret apró burgonyák, sült hagyma és remek savanyított zöldségek, köztük a báró kedvence, a ropogós, savanyú dinnye.*
- Wegtorenben van egy szokás, ha szopós malacot vagy vadmalacot sütnek egészben. Amikor tálalásra kerül, a ropogós bőrét egy tányérral vágják fel, majd végül a tányért összetörik a padlón. *Meséli mosolyogva az igric a gnómnak ezt a hazai kis történetet.*
- Mondja csak, a pártok milyen viszonyt ápolnak egymással? Akad ellenségeskedés vagy torzsalkodás közöttük? Esetleg van valamilyen szintű szimpátia a pártok között? *Kérdi, ahogy a fűrészes élű késsel lehasít egy kis darabot a húsból és megízleli. A vad mellé természetesen új bor is dukál. Egy testes, rubinszín vörösbor, amelyet kinyitás után pár percig szellőztettek, hogy "magához térjen" az ital.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7130-7149