Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 126 (2501. - 2520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2520. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-03-04 19:29:56
Üzenet elküldve: 2018-03-04 19:29:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Pár pillanatig meghökkenve mered Sora arcába. Valahányszor úgy érzi, hogy kezdi kiismerni a sötételfet, vagy legalább jó eséllyel meg tudja jósolni a következő lépését, a nőstény húz valami váratlant, és romba dönti Hubi logikáját. Rövid csend után aztán jókedvűen nevet fel.*
- Bocsásson meg, nem kinevetni akartam. *törli meg a szemét, ahogy levegőhöz jut* Csak az, hogy bántanám... *legyint egyet még mindig mosolyogva* Megengedi, hogy teljesen őszinte legyek magával?
*Ha Sora nem tiltakozik, folytatja is.*
- Ne vegye rossz néven, de azt kell kérnem, hogy ne nézzen teljesen ostobának! Azt szerette volna kérni tőlem, hogy ne bántsam? Ugyan, kérem! Hiszen soha nem tettem semmit, amit akár csak rossz szándék jeleként lehetett volna értelmezni. De ha a férfiakkal kedvezőtlenek a tapasztalatai, talán el is lehet fogadni ezt a félelmet. De emlékezzék, kisasszony! Mikor is kérte, hogy tegyek meg önnek valamit? Amikor épp a saját tőrömet szorította a torkomhoz.
*Igaz is, jó lenne, ha a fegyver nem heverne csak úgy az asztalon. Úgy véli, hogy Sora már épp eléggé csillapíthatta szomját a vérével, és igazán nem kell, hogy a kiszámíthatatlan nőstény keze ügyében legyen. Úgyhogy a tőr után nyúl és visszaakasztja azt a övére.*
- Ugye nem baj, ha ezt visszaveszem? No, de hol is tartottam? Igen! Tehát abban a helyzetben, amikor egy rossz mozdulattal azt kockáztattam volna, hogy kegyed átvágja a torkom, nem hiszem, hogy lehetőségem lett volna bántani bárkit is. Épp fordítva. És ön mégis azt akarta kérni tőlem akkor, hogy ne ártsak magának. Nem tartja ezt különösnek?
*Számára ez egy pillanatig sem hangzik logikusan, és ennek megfelelően úgy véli, hogy Sora nem mond igazat. Valami más lett volna az, amit kérni vagy követelni akart magának, csak most valamiért nem akarja elmondani. Ez persze csak növeli Hubi kíváncsiságát. A fentiek miatt abban is majdnem teljesen biztos, hogy a sötételf zavara is csak megjátszott, de ez sokkal kevésbé zavarja. Hiszen megkapóan elbűvölőnek találja most. Amikor Sora kicsit elfordítja a fejét szinte szégyellősen, kinyújtja a kezét és a mélységi állát finoman megemelve fordítja vissza maga felé a fehér hajú arcát, már ha az engedi. Ugyanezzel a feltétellel meg is csókolja. Persze nem dugja le a nyelvét a torkán, inkább csak egy könnyű puszit nyom Sora ajkaira. Azután kicsit hátradől, és elmosolyodik.*
- Nyugodjék meg, ahogy megígértem, arról rajtunk kívül senki nem fog tudni, ami az imént történt. De talán pont a történtek miatt is, egymáshoz igazán lehetünk őszinték. Legalábbis bizonyos kérdésekben. Én úgy vélem, hogy ama kívánság is ide tartozik. Nos?
*Fejét kicsit félrebiccentve mosolyog, és valóban kíváncsi, hogy Sora színt vall-e, vagy továbbra is ragaszkodik a kancellár által mesének vélt iménti kéréshez.*
*Pár pillanatig meghökkenve mered Sora arcába. Valahányszor úgy érzi, hogy kezdi kiismerni a sötételfet, vagy legalább jó eséllyel meg tudja jósolni a következő lépését, a nőstény húz valami váratlant, és romba dönti Hubi logikáját. Rövid csend után aztán jókedvűen nevet fel.*
- Bocsásson meg, nem kinevetni akartam. *törli meg a szemét, ahogy levegőhöz jut* Csak az, hogy bántanám... *legyint egyet még mindig mosolyogva* Megengedi, hogy teljesen őszinte legyek magával?
*Ha Sora nem tiltakozik, folytatja is.*
- Ne vegye rossz néven, de azt kell kérnem, hogy ne nézzen teljesen ostobának! Azt szerette volna kérni tőlem, hogy ne bántsam? Ugyan, kérem! Hiszen soha nem tettem semmit, amit akár csak rossz szándék jeleként lehetett volna értelmezni. De ha a férfiakkal kedvezőtlenek a tapasztalatai, talán el is lehet fogadni ezt a félelmet. De emlékezzék, kisasszony! Mikor is kérte, hogy tegyek meg önnek valamit? Amikor épp a saját tőrömet szorította a torkomhoz.
*Igaz is, jó lenne, ha a fegyver nem heverne csak úgy az asztalon. Úgy véli, hogy Sora már épp eléggé csillapíthatta szomját a vérével, és igazán nem kell, hogy a kiszámíthatatlan nőstény keze ügyében legyen. Úgyhogy a tőr után nyúl és visszaakasztja azt a övére.*
- Ugye nem baj, ha ezt visszaveszem? No, de hol is tartottam? Igen! Tehát abban a helyzetben, amikor egy rossz mozdulattal azt kockáztattam volna, hogy kegyed átvágja a torkom, nem hiszem, hogy lehetőségem lett volna bántani bárkit is. Épp fordítva. És ön mégis azt akarta kérni tőlem akkor, hogy ne ártsak magának. Nem tartja ezt különösnek?
*Számára ez egy pillanatig sem hangzik logikusan, és ennek megfelelően úgy véli, hogy Sora nem mond igazat. Valami más lett volna az, amit kérni vagy követelni akart magának, csak most valamiért nem akarja elmondani. Ez persze csak növeli Hubi kíváncsiságát. A fentiek miatt abban is majdnem teljesen biztos, hogy a sötételf zavara is csak megjátszott, de ez sokkal kevésbé zavarja. Hiszen megkapóan elbűvölőnek találja most. Amikor Sora kicsit elfordítja a fejét szinte szégyellősen, kinyújtja a kezét és a mélységi állát finoman megemelve fordítja vissza maga felé a fehér hajú arcát, már ha az engedi. Ugyanezzel a feltétellel meg is csókolja. Persze nem dugja le a nyelvét a torkán, inkább csak egy könnyű puszit nyom Sora ajkaira. Azután kicsit hátradől, és elmosolyodik.*
- Nyugodjék meg, ahogy megígértem, arról rajtunk kívül senki nem fog tudni, ami az imént történt. De talán pont a történtek miatt is, egymáshoz igazán lehetünk őszinték. Legalábbis bizonyos kérdésekben. Én úgy vélem, hogy ama kívánság is ide tartozik. Nos?
*Fejét kicsit félrebiccentve mosolyog, és valóban kíváncsi, hogy Sora színt vall-e, vagy továbbra is ragaszkodik a kancellár által mesének vélt iménti kéréshez.*
2519. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-03-04 16:15:32
Üzenet elküldve: 2018-03-04 16:15:32
ÚJ
![>Soraya Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11048_1511015520_sotetelf_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Ó! Na ne mondja!
*Neveti el magát kissé, érezhetően mímelt sértettséggel hangjában, majd továbbiakra szégyenlősen lesüti szemét. Természetesen el is várt ehhez hasonló bókokat, sőt még talán többet is, hiszen puszta személye megbabonáz bárkit.*
- Ugyan kérem. Zavarba hoz!
~ Folytassa csak! ~
*Igyekszik felvenni a szemkontaktust a kancellárral, hogy megpróbálja szemeiből kiolvasni mi lehet igaz abból, amit mondd. Úgy tűnik sikerült elhintenie benne az érdeklődés magvait, s talán így, hogy nem falhatta fel egyből az egész desszertes tálat később visszatér némi repetáért.*
- Jaj igen! Valóban. Tudja csak butaság azt hiszem.
*Szabadkozik egy keveset, ezzel is némi időt nyerve arra, hogy kitaláljon valami buta, szégyenlős dolgot, amire egy olyan felfokozott helyzetben gondolni lehetett. Közben persze arcáról leolvasható, hogy nagyon nem szeretne erről beszélni, de a kancellár bátorító viselkedésének hogyan is állhatna ellen.*
- Tudja csak az jutott eszembe. Szégyellem bevallani. De arra gondoltam, hogy.
*Látszik, hogy viaskodik magával, de ez már csak a kis játék része, fejében már kész a szerinte megfelelő válasz.*
- Hogy ne bántson! Tudom ez nagyon bután hangzik!
*Ismét elfordul kissé, mintha ezzel a mondatával úgy érezné, hogy hatalmas csalódást okozott.*
- Csak eddig nem igazán volt szerencsém a férfiakkal.
- Ó! Na ne mondja!
*Neveti el magát kissé, érezhetően mímelt sértettséggel hangjában, majd továbbiakra szégyenlősen lesüti szemét. Természetesen el is várt ehhez hasonló bókokat, sőt még talán többet is, hiszen puszta személye megbabonáz bárkit.*
- Ugyan kérem. Zavarba hoz!
~ Folytassa csak! ~
*Igyekszik felvenni a szemkontaktust a kancellárral, hogy megpróbálja szemeiből kiolvasni mi lehet igaz abból, amit mondd. Úgy tűnik sikerült elhintenie benne az érdeklődés magvait, s talán így, hogy nem falhatta fel egyből az egész desszertes tálat később visszatér némi repetáért.*
- Jaj igen! Valóban. Tudja csak butaság azt hiszem.
*Szabadkozik egy keveset, ezzel is némi időt nyerve arra, hogy kitaláljon valami buta, szégyenlős dolgot, amire egy olyan felfokozott helyzetben gondolni lehetett. Közben persze arcáról leolvasható, hogy nagyon nem szeretne erről beszélni, de a kancellár bátorító viselkedésének hogyan is állhatna ellen.*
- Tudja csak az jutott eszembe. Szégyellem bevallani. De arra gondoltam, hogy.
*Látszik, hogy viaskodik magával, de ez már csak a kis játék része, fejében már kész a szerinte megfelelő válasz.*
- Hogy ne bántson! Tudom ez nagyon bután hangzik!
*Ismét elfordul kissé, mintha ezzel a mondatával úgy érezné, hogy hatalmas csalódást okozott.*
- Csak eddig nem igazán volt szerencsém a férfiakkal.
2518. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-03-04 15:06:20
Üzenet elküldve: 2018-03-04 15:06:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A jó kancellár megérti, és tökéletesen helyénvalónak találja Sora viselkedését. Akár helyes a gyanúja a mélységi ártatlanságát illetően, akár nem, biztosan olyan kivételes élményben volt része az imént, ami kizökkentette a szerepéből, és ezért nem tudja tovább vinni a kérlelhetetlen úrnőt. Persze sejti, hogy az iménti gyömöszke kettejük közül csak neki volt igazán élvezetes, de ez nem befolyásolhatja a véleményét. Úgyis mint tudós férfiú, kénytelen a mítoszok világába sorolni azt a vélekedést, miszerint nőnemű lények is felérhetnek a kéj csúcsára.
Mikor végzett a tisztogatással és leül Sora mellé, megcirógatja annak kezét és a hálálkodásra csak egy olyan fejmozdulatot tesz mosolyogva, mint aki azt akarja jelezni, hogy szóra sem érdemes az egész. A korholásra is csak bólint egyet.*
- Tudom, sajnos. Azonban meg kell mondjam, hogy mindez kegyed műve, aminek módfelett örülök. Tudnia kell, hogy mennyire élvezem a társaságát, a lényének, lelkének minden porcikáját. Így ha valaki köszönettel tartozik, az valójában csak én lehetek.
*És még csak nem is füllent nagyot. Valóban kellemesnek találta az elmúlt egy-két órácskát, és nemcsak azért amit szerelmeskedés helyett műveltek. Egy kicsit tényleg vonzónak találja a nőstényt, nemcsak fizikálisan is. Mert úgy őrjítőnek. Talán ez az érzés is az oka, talán a gyanúja is, de kicsit úgy érzi, hogy idővel szeretne repetázni is. Persze akkor már nem érné be ilyen tessék-lássék megoldásokkal, de ennek megemlítésével még várnia kell. Hol vannak már azok a szép napok, amikor röpke fertály óra pihenés elég volt? Tehát miért ne társaloghatnának addig?*
- Említette, kedvesem, hogy szeretné, ha megtennék valamit.
*Hubi erőssége a memóriája, ilyesmivel nem nagyon lehet megfogni. Kicsit meglepi ugyan, hogy Sorának ilyen hamar kiment a fejéből, amit nem is olyan rég kért... mit kért? Parancsolt. De talán ez is annak a játéknak a része, aminek keretében a szigorú úrhölgyből megszeppent kislány lett. És a derék kancellárnak tetszik ez a játék.*
- Kérem, árulja el: mi lenne az? *szelíd, nyájas hangon kérleli a mélységit, mintha bátorságot kívánna önteni belé, ha az nem merne előrukkolni a kéréssel.*
*A jó kancellár megérti, és tökéletesen helyénvalónak találja Sora viselkedését. Akár helyes a gyanúja a mélységi ártatlanságát illetően, akár nem, biztosan olyan kivételes élményben volt része az imént, ami kizökkentette a szerepéből, és ezért nem tudja tovább vinni a kérlelhetetlen úrnőt. Persze sejti, hogy az iménti gyömöszke kettejük közül csak neki volt igazán élvezetes, de ez nem befolyásolhatja a véleményét. Úgyis mint tudós férfiú, kénytelen a mítoszok világába sorolni azt a vélekedést, miszerint nőnemű lények is felérhetnek a kéj csúcsára.
Mikor végzett a tisztogatással és leül Sora mellé, megcirógatja annak kezét és a hálálkodásra csak egy olyan fejmozdulatot tesz mosolyogva, mint aki azt akarja jelezni, hogy szóra sem érdemes az egész. A korholásra is csak bólint egyet.*
- Tudom, sajnos. Azonban meg kell mondjam, hogy mindez kegyed műve, aminek módfelett örülök. Tudnia kell, hogy mennyire élvezem a társaságát, a lényének, lelkének minden porcikáját. Így ha valaki köszönettel tartozik, az valójában csak én lehetek.
*És még csak nem is füllent nagyot. Valóban kellemesnek találta az elmúlt egy-két órácskát, és nemcsak azért amit szerelmeskedés helyett műveltek. Egy kicsit tényleg vonzónak találja a nőstényt, nemcsak fizikálisan is. Mert úgy őrjítőnek. Talán ez az érzés is az oka, talán a gyanúja is, de kicsit úgy érzi, hogy idővel szeretne repetázni is. Persze akkor már nem érné be ilyen tessék-lássék megoldásokkal, de ennek megemlítésével még várnia kell. Hol vannak már azok a szép napok, amikor röpke fertály óra pihenés elég volt? Tehát miért ne társaloghatnának addig?*
- Említette, kedvesem, hogy szeretné, ha megtennék valamit.
*Hubi erőssége a memóriája, ilyesmivel nem nagyon lehet megfogni. Kicsit meglepi ugyan, hogy Sorának ilyen hamar kiment a fejéből, amit nem is olyan rég kért... mit kért? Parancsolt. De talán ez is annak a játéknak a része, aminek keretében a szigorú úrhölgyből megszeppent kislány lett. És a derék kancellárnak tetszik ez a játék.*
- Kérem, árulja el: mi lenne az? *szelíd, nyájas hangon kérleli a mélységit, mintha bátorságot kívánna önteni belé, ha az nem merne előrukkolni a kéréssel.*
2517. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-03-03 22:25:48
Üzenet elküldve: 2018-03-03 22:25:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Egy rövid ideig még igyekszik kerülni a szemkontaktust, válaszolni pedig egyáltalán nem tud. Így aztán gesztusaiból talán némi önigazolásra lelnek Habrertus elméletei. Nem kívánja kommentálni a történteket, mivel jelenleg a "mindenkinek jobb, ha hallgat" kategóriába tévedtek a gondolatai. Az engedélykérésre is csak lesütött szemmel bólogat, majd egy újabb korty borba fojtja undorodó fintorát. Majd kissé megköszörüli torkát és vizenyős tekintettel pillant fel a kancellárra.*
- Köszönöm.
*Kicsit hálás, hogy a férfi ezúttal nem kívánja feszegetni a tűréshatárt, így még inkább apellál együttérzésére. Na nem viszi túlzásba a színjátékot, elvégre erőszaknak nem lett áldozata, így a bélyeget sem sütheti saját homlokára, mégis a bűnbánat jeleit mutatja. Csak a kancellár ügyetlen szóviccére mosolyodik el kissé, mielőtt még fájdalmas grimaszba torzulnának vonásai az undort keltő tények felidézése kapcsán. Megtekeri fejét és megengedőn fűzi össze ujjait Habrertusével.*
- Maga javíthatatlan!
*Feddi meg kissé, s a kérdésre zavarodottan vonja össze a szemöldökét.*
- Bocsásson meg, de nem értem. Mire gondol?
*Tökéletesen hozza a szerepet. Nem zökken ki belőle egy pillanatra sem, hisz alig emlékszik már a percekkel ezelőtti szóváltásra. Hiszen a kéjvágy egyszerre vadítja és bódítja a testet és szellemet, így mintha álomból térne magához az elme. Homályba vész szinte minden, s csak lassan tér vissza az emlékezetbe. Bár úgy tűnik Habrertus remek képességekkel bír és könnyedén kerekedik felül ezeken a tényeken, ugyanakkor Sorayától nem várhatja el mindezt.*
*Egy rövid ideig még igyekszik kerülni a szemkontaktust, válaszolni pedig egyáltalán nem tud. Így aztán gesztusaiból talán némi önigazolásra lelnek Habrertus elméletei. Nem kívánja kommentálni a történteket, mivel jelenleg a "mindenkinek jobb, ha hallgat" kategóriába tévedtek a gondolatai. Az engedélykérésre is csak lesütött szemmel bólogat, majd egy újabb korty borba fojtja undorodó fintorát. Majd kissé megköszörüli torkát és vizenyős tekintettel pillant fel a kancellárra.*
- Köszönöm.
*Kicsit hálás, hogy a férfi ezúttal nem kívánja feszegetni a tűréshatárt, így még inkább apellál együttérzésére. Na nem viszi túlzásba a színjátékot, elvégre erőszaknak nem lett áldozata, így a bélyeget sem sütheti saját homlokára, mégis a bűnbánat jeleit mutatja. Csak a kancellár ügyetlen szóviccére mosolyodik el kissé, mielőtt még fájdalmas grimaszba torzulnának vonásai az undort keltő tények felidézése kapcsán. Megtekeri fejét és megengedőn fűzi össze ujjait Habrertusével.*
- Maga javíthatatlan!
*Feddi meg kissé, s a kérdésre zavarodottan vonja össze a szemöldökét.*
- Bocsásson meg, de nem értem. Mire gondol?
*Tökéletesen hozza a szerepet. Nem zökken ki belőle egy pillanatra sem, hisz alig emlékszik már a percekkel ezelőtti szóváltásra. Hiszen a kéjvágy egyszerre vadítja és bódítja a testet és szellemet, így mintha álomból térne magához az elme. Homályba vész szinte minden, s csak lassan tér vissza az emlékezetbe. Bár úgy tűnik Habrertus remek képességekkel bír és könnyedén kerekedik felül ezeken a tényeken, ugyanakkor Sorayától nem várhatja el mindezt.*
2516. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-03-03 21:17:33
Üzenet elküldve: 2018-03-03 21:17:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Sora valóban győzelemként könyvelheti el, hogy Hubi minden igyekezete és vágya ellenére sem tudott birtokon belülre kerülni. Más kérdés, hogy a jó kancellárt ez most, hogy a jóleső ernyedtség önti el, annyira már nem is bosszantja. Elvégre hosszú évek óta ez volt a legtöbb, amit nőnemű lénnyel el tudott érni, és ennek fényében ez az egész nem is volt olyan rossz. Sőt. Tehát Hubi is győztesnek érezheti magát, főleg ha Sora hátára tekint, amit vigyorogva meg is tesz. Ez a mosoly csak akkor hervad le az arcáról, amikor a mélységi kiegyenesedik, és hozzá simul. Máskor ezt a közelséget rendesen kellemesnek találja, most azonban bizonyos okok miatt egy fintor fut át a képén. Hirtelen nem is tudja, hogy miként térjen ki és kímélje meg a ruházatát, de elkésett. Csak akkor nevet fel végül, amikor Sora egy székhez libeg és realizálódik benne, hogy mi történt a háta mögött. A szemrehányónak hangzó mondatra mosolyogva pillant végig magán, és látnia kell, hogy bizony elegáns ruhája, amit annyira igyekezett megvédeni a foltoktól, nagyjából úgy néz ki, mint Soráé a hátán.*
- Ó, pardon! *kap észbe, amikor rájön, hogy a szelíd korholás valójában annak szólt, hogy hímtagja még mindig kikandikál a nadrág nyílásán, persze már nem olyan kackiásan, mint az imént. Gyorsan szalonképes állapotba hozza magát a lehetőségekhez mérten, és finom mosollyal néz a sötételfre.*
- Biztosíthatom, kisasszony, hogy csak a legjobbakat merem feltételezni. De még így is biztosan tudnia kellett, hogy mi lehet a vége annak, ha egy férfiemberrel túl sokat, túl hosszan és túl kacéran incselke... dik.
*Enyhén ostoba arcot vág az utolsó szónál és csak kis késéssel fejezi azt be, mert hirtelen az ugrik be neki, hogy de mi van akkor, ha valóban nem tudta, és ezért nem tervezte? Nyel egyet, és noha a férfiaknál gyakran van úgy, hogy a vágy csillapodásával az érdeklődés is lanyhul, ez rá most nem igaz. Újult kíváncsisággal szemléli Sorát pár pillanatig, és arra gondol, hogy ha a sötételf valóban érintetlen, mint ahogy a halvány gyanú sugallja, úgy feltétlen neki kell annak lennie, aki ezen a helyzeten változtatni fog. Most viszont csak felkapja az egyik asztalkendőt és amennyire lehet, letisztogatja a ruháját. Utána két másikkal lép Sorához.*
- Ha megengedi...
*Egyértelmű lehet, hogy a ruha hátáról akarja felitatni saját magát, és ha a mélységi engedi, neki is lát. És ezúttal még csak nem is nagyon dolgozik úgy, hogy azért itt-ott tapogatózhasson.*
- Elnézését kell kérnem e kis baleset miatt. *szabadkozik és nagyon igyekszik, hogy hangja ne árulja el derűjét* De mint mindig, kegyed most is a legjobbat hozta ki belőlem. És a legtöbbet.
*Ha végzett, ledobja a megbecstelenített kendőket és leül Sora mellé. Kis grimaszba rándul az arca, mert az a vágás a mellkasán elég kellemetlen. De csak elmosolyodik és őszintének ható érdeklődéssel néz a lány arcába, miközben - ha erre lehetősége van - megfogja a kezét.*
- De még nem árulta el, hogy mi a kívánsága?
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Sora valóban győzelemként könyvelheti el, hogy Hubi minden igyekezete és vágya ellenére sem tudott birtokon belülre kerülni. Más kérdés, hogy a jó kancellárt ez most, hogy a jóleső ernyedtség önti el, annyira már nem is bosszantja. Elvégre hosszú évek óta ez volt a legtöbb, amit nőnemű lénnyel el tudott érni, és ennek fényében ez az egész nem is volt olyan rossz. Sőt. Tehát Hubi is győztesnek érezheti magát, főleg ha Sora hátára tekint, amit vigyorogva meg is tesz. Ez a mosoly csak akkor hervad le az arcáról, amikor a mélységi kiegyenesedik, és hozzá simul. Máskor ezt a közelséget rendesen kellemesnek találja, most azonban bizonyos okok miatt egy fintor fut át a képén. Hirtelen nem is tudja, hogy miként térjen ki és kímélje meg a ruházatát, de elkésett. Csak akkor nevet fel végül, amikor Sora egy székhez libeg és realizálódik benne, hogy mi történt a háta mögött. A szemrehányónak hangzó mondatra mosolyogva pillant végig magán, és látnia kell, hogy bizony elegáns ruhája, amit annyira igyekezett megvédeni a foltoktól, nagyjából úgy néz ki, mint Soráé a hátán.*
- Ó, pardon! *kap észbe, amikor rájön, hogy a szelíd korholás valójában annak szólt, hogy hímtagja még mindig kikandikál a nadrág nyílásán, persze már nem olyan kackiásan, mint az imént. Gyorsan szalonképes állapotba hozza magát a lehetőségekhez mérten, és finom mosollyal néz a sötételfre.*
- Biztosíthatom, kisasszony, hogy csak a legjobbakat merem feltételezni. De még így is biztosan tudnia kellett, hogy mi lehet a vége annak, ha egy férfiemberrel túl sokat, túl hosszan és túl kacéran incselke... dik.
*Enyhén ostoba arcot vág az utolsó szónál és csak kis késéssel fejezi azt be, mert hirtelen az ugrik be neki, hogy de mi van akkor, ha valóban nem tudta, és ezért nem tervezte? Nyel egyet, és noha a férfiaknál gyakran van úgy, hogy a vágy csillapodásával az érdeklődés is lanyhul, ez rá most nem igaz. Újult kíváncsisággal szemléli Sorát pár pillanatig, és arra gondol, hogy ha a sötételf valóban érintetlen, mint ahogy a halvány gyanú sugallja, úgy feltétlen neki kell annak lennie, aki ezen a helyzeten változtatni fog. Most viszont csak felkapja az egyik asztalkendőt és amennyire lehet, letisztogatja a ruháját. Utána két másikkal lép Sorához.*
- Ha megengedi...
*Egyértelmű lehet, hogy a ruha hátáról akarja felitatni saját magát, és ha a mélységi engedi, neki is lát. És ezúttal még csak nem is nagyon dolgozik úgy, hogy azért itt-ott tapogatózhasson.*
- Elnézését kell kérnem e kis baleset miatt. *szabadkozik és nagyon igyekszik, hogy hangja ne árulja el derűjét* De mint mindig, kegyed most is a legjobbat hozta ki belőlem. És a legtöbbet.
*Ha végzett, ledobja a megbecstelenített kendőket és leül Sora mellé. Kis grimaszba rándul az arca, mert az a vágás a mellkasán elég kellemetlen. De csak elmosolyodik és őszintének ható érdeklődéssel néz a lány arcába, miközben - ha erre lehetősége van - megfogja a kezét.*
- De még nem árulta el, hogy mi a kívánsága?
2515. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-03-03 20:31:38
Üzenet elküldve: 2018-03-03 20:31:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ha maga az elmúlt jelenet nem is, de az újabb győzelem legalább kielégítő számára. Ruháján át nem érzi a mesés fürdőt, amiben részese lehetett, így aztán puszta véletlen, hogy önkéntelenül is hátradől. Egész testével simulva, hátát a kancellárnak dönti és egy elégedett sóhajjal lehel hálás csókot arcélére. Így elkerülhetetlen a sajnálatos eset, hogyha Habrertus dühében fortyogni kezd, akkor a saját levében főhet. Talán jobb lett volna, ha nem bújik ki nadrágjából, mert így bizony még nagyobb felületen tapad rá a gyalázat. A nőstény mit sem sejtve tettéről könnyeden libben el tőle és mintha csak a gyönyörtől gyengült volna el óvatosan ereszkedik le korábbi székébe. Csak boráért nyúl, hogy száraz torkát megnedvesíthesse és ezután pillant csak hátra válla felett mosolyogva. Ám megrökönyödése hirtelen torzítja el vonásait, szemérmesen kapja el pillantását, mikor meglátja micsoda illetlenség történt a háta mögött.*
- Na de kérem Kancellárom!
*Az csak később tudatosul benne, hogy ha a férfi nemesebbik szerve nem épp a gatyájában lifeg, akkor vajon porzóját hova üríthette. Megkönnyebbülten simít végig haján, ami mindvégig előresöpörve pihent mellkasán. Ezután nem nagyon kell mímelnie elképedését, de csak félve pillant vissza, a férfira, igyekezvén figyelmen kívül hagyni fedetlen részeit.*
- Nem tudom mit feltételez rólam! De biztos lehet benne, hogy még csak hasonlót se terveztem!
*Hangja kissé sértetten cseng, ami talán nem is csoda, hisz talán ez volt a kedvenc öltözéke. Ám legszívesebben letépné most magáról a ruhát, mielőtt még bőréig itatódna a szenny, de az most aligha volna célravezető. Inkább jöjjön még pár korty bor, ha eleget iszik belőle talán könnyebben felejt.*
- Tudja, nem szívesen kerülök ilyen bizalmi viszonyba, ilyen rövid ismeretség során!
*Mondja szinte esdeklőn, megbántottan és ügyesen kerüli is a férfi pillantását, akár a szégyenkező leány, ki most belül magát ostromolja, hogy ily könnyedén adta el magát.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ha maga az elmúlt jelenet nem is, de az újabb győzelem legalább kielégítő számára. Ruháján át nem érzi a mesés fürdőt, amiben részese lehetett, így aztán puszta véletlen, hogy önkéntelenül is hátradől. Egész testével simulva, hátát a kancellárnak dönti és egy elégedett sóhajjal lehel hálás csókot arcélére. Így elkerülhetetlen a sajnálatos eset, hogyha Habrertus dühében fortyogni kezd, akkor a saját levében főhet. Talán jobb lett volna, ha nem bújik ki nadrágjából, mert így bizony még nagyobb felületen tapad rá a gyalázat. A nőstény mit sem sejtve tettéről könnyeden libben el tőle és mintha csak a gyönyörtől gyengült volna el óvatosan ereszkedik le korábbi székébe. Csak boráért nyúl, hogy száraz torkát megnedvesíthesse és ezután pillant csak hátra válla felett mosolyogva. Ám megrökönyödése hirtelen torzítja el vonásait, szemérmesen kapja el pillantását, mikor meglátja micsoda illetlenség történt a háta mögött.*
- Na de kérem Kancellárom!
*Az csak később tudatosul benne, hogy ha a férfi nemesebbik szerve nem épp a gatyájában lifeg, akkor vajon porzóját hova üríthette. Megkönnyebbülten simít végig haján, ami mindvégig előresöpörve pihent mellkasán. Ezután nem nagyon kell mímelnie elképedését, de csak félve pillant vissza, a férfira, igyekezvén figyelmen kívül hagyni fedetlen részeit.*
- Nem tudom mit feltételez rólam! De biztos lehet benne, hogy még csak hasonlót se terveztem!
*Hangja kissé sértetten cseng, ami talán nem is csoda, hisz talán ez volt a kedvenc öltözéke. Ám legszívesebben letépné most magáról a ruhát, mielőtt még bőréig itatódna a szenny, de az most aligha volna célravezető. Inkább jöjjön még pár korty bor, ha eleget iszik belőle talán könnyebben felejt.*
- Tudja, nem szívesen kerülök ilyen bizalmi viszonyba, ilyen rövid ismeretség során!
*Mondja szinte esdeklőn, megbántottan és ügyesen kerüli is a férfi pillantását, akár a szégyenkező leány, ki most belül magát ostromolja, hogy ily könnyedén adta el magát.*
2514. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-03-03 10:59:24
Üzenet elküldve: 2018-03-03 10:59:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A derék kancellár nem feltétlenül érti ezt a furcsa játékot. Nem érti, hogy Sora miért makacskodik ilyen kitartóan, és miért csak némi textilen keresztüli dörgölőzést engedélyez? Hiszen szemlátomást ő is ég a vágytól, hogy egy lehessen Hubival, és az őszinték akarunk lenni, ez egyáltalán nem is meglepő. Hiszen Hubi kedves, figyelmes és még előzékeny is. Hiszen Sora kedvéért belement ebbe a kis játékba, ami a nőstényt láthatóan elégedetté tette. Ettől függetlenül egy jottányit nem engedi tovább szegény Hubit, sőt, most le is torkolja. A felajzott kancellár pedig már ott tart, hogy illendőség ide, jó modor oda, csak elkezdi szaggatni a ruhát a bestéről. Amikor Sora sivalkodni kezd alatta, egy pillanatra meghökken. Úgy gondolja, hogy ennyi még nem lehetett elég a sötételfnek ahhoz, hogy jó legyen neki és bizonyos gyanakvással a kéjtől fűtött sikolyok egy részét a túlzás számlájára írja, mint olyat, amivel csak őt akarja tovább hergelni. És nem is csinálja rosszul. Ha csak színjáték is, ez, és a formás fenék további incselkedése végül eljuttatja odáig a kancellárt, hogy már ő sem akarja tovább húzni a dolgot, valami izgalmasabb befejezés reményében. Zihálva kapkodja a levegőt, grimaszba rándul az arca és épp csak annyi ideje van, hogy szabad kezével kapkodva annyira szabaddá tegye ölét, hogy végül ne az ő nadrágja, hanem Sora ruhája szoruljon mosatásra. Talán említeni is felesleges, hogy a hosszú önmegtartóztatásnak hála, Sora fenekét, hátát lávafolyam mennyiségű anyag teríti be, és kis szerencsével (vagy éppen pechhel, nézőpont kérdése) jut a hajára is. Egy kis ideig még szabálytalanul lélegzik, és most már kezeivel Sora hátsójának két oldalát markolva pislant el az ajtó felé. Ha jól emlékszik nem kulcsolták be azt. De talán nem kapnak váratlan látogatót, ha az eddigi kiáltásokra nem szaladt össze a ház.*
- Kedves kisasszony! *szólal meg kicsit rekedten, de hangján érezni hogy mosolyog* Ezt az elejétől kezdve így tervezte, igaz? Szabad megtudnom az okát, hogy miért csak ilyen félmegoldásban gondolkodott?
*Mivel megkapta amit akart, még ha nem teljesen abban a formában, mint szerette volna, nem látja szükségét, hogy a kis játékokat a továbbiakban is folytassa. Különben is, Sora már látta a nagy kancellárt megalázkodni, érje be ennyivel, és azzal a néhány folttal a ruháján.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.03 12:14:50
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A derék kancellár nem feltétlenül érti ezt a furcsa játékot. Nem érti, hogy Sora miért makacskodik ilyen kitartóan, és miért csak némi textilen keresztüli dörgölőzést engedélyez? Hiszen szemlátomást ő is ég a vágytól, hogy egy lehessen Hubival, és az őszinték akarunk lenni, ez egyáltalán nem is meglepő. Hiszen Hubi kedves, figyelmes és még előzékeny is. Hiszen Sora kedvéért belement ebbe a kis játékba, ami a nőstényt láthatóan elégedetté tette. Ettől függetlenül egy jottányit nem engedi tovább szegény Hubit, sőt, most le is torkolja. A felajzott kancellár pedig már ott tart, hogy illendőség ide, jó modor oda, csak elkezdi szaggatni a ruhát a bestéről. Amikor Sora sivalkodni kezd alatta, egy pillanatra meghökken. Úgy gondolja, hogy ennyi még nem lehetett elég a sötételfnek ahhoz, hogy jó legyen neki és bizonyos gyanakvással a kéjtől fűtött sikolyok egy részét a túlzás számlájára írja, mint olyat, amivel csak őt akarja tovább hergelni. És nem is csinálja rosszul. Ha csak színjáték is, ez, és a formás fenék további incselkedése végül eljuttatja odáig a kancellárt, hogy már ő sem akarja tovább húzni a dolgot, valami izgalmasabb befejezés reményében. Zihálva kapkodja a levegőt, grimaszba rándul az arca és épp csak annyi ideje van, hogy szabad kezével kapkodva annyira szabaddá tegye ölét, hogy végül ne az ő nadrágja, hanem Sora ruhája szoruljon mosatásra. Talán említeni is felesleges, hogy a hosszú önmegtartóztatásnak hála, Sora fenekét, hátát lávafolyam mennyiségű anyag teríti be, és kis szerencsével (vagy éppen pechhel, nézőpont kérdése) jut a hajára is. Egy kis ideig még szabálytalanul lélegzik, és most már kezeivel Sora hátsójának két oldalát markolva pislant el az ajtó felé. Ha jól emlékszik nem kulcsolták be azt. De talán nem kapnak váratlan látogatót, ha az eddigi kiáltásokra nem szaladt össze a ház.*
- Kedves kisasszony! *szólal meg kicsit rekedten, de hangján érezni hogy mosolyog* Ezt az elejétől kezdve így tervezte, igaz? Szabad megtudnom az okát, hogy miért csak ilyen félmegoldásban gondolkodott?
*Mivel megkapta amit akart, még ha nem teljesen abban a formában, mint szerette volna, nem látja szükségét, hogy a kis játékokat a továbbiakban is folytassa. Különben is, Sora már látta a nagy kancellárt megalázkodni, érje be ennyivel, és azzal a néhány folttal a ruháján.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.03 12:14:50
2513. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-03-02 09:15:33
Üzenet elküldve: 2018-03-02 09:15:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nem akarja hagyni. Nem hagyhatja. S ha csak egy hajszálon múlik akkor végképp nem állhat meg. Tovább mímeli a testét elöntő gyönyört, s közben tovább furakodik, ha hagyják, hogy a kancellárt is végre elérje a vég. Egyre hangosabb, ujjai pedig belecsimpaszkodnak hátulról a férfi nyakába, mintha még közelebb akarná húzni magához, mielőtt megjátszott vágyai elérnék a beteljesülést. S bár Habrertus nem átall megint közbeszólni, nem hagyja, hogy ez befolyással legyen saját alakítására.*
- Kuss legyen!
*Nyög fel, mintha könyörögve parancsolna. Csípőjének hullámzása lassul, jobbjával megszorítja a keblein időző kezet és bár érzi, hogy csípőjén ellentart a másik kéz, megpróbál tovább incselkedni. Lélegzetvételei egyre mélyebbek, pár pillanatra vissza is fojtja őket, majd egész testében megfeszül, mintha újra borzongás futna végig rajta és szinte kiáltva sóhajt fel, mint aki épp most lépett be a gyönyörök kertjének kapuján. Egy szívdobbanásnyi idő, majd a tagjai ernyedni kezdenek. Habrertus érezheti, hogy a hajába markoló ujjak simogatva csúsznak le nyakára és a kezét bilincsbe fogó ujjak is leomlanak, kitekert ölelése lazábbá válik, de nem ereszti még el néhány pillanatig, míg a pihegő kedves szerepében tetszeleg. Talán így már sikerül elérnie célját, s a kancellár is úgy dönt, hogy nem fojtja vissza tovább a benne tajtékzó kéjt. Hisz egyelőre biztos lehet benne, hogy ennél közelebb ma már biztosan nem kerül a nőstényhez.
Soraya kicsit még úgy tesz, mint akinek szeretője ölelésében van szüksége némi pihenésre, kivéve, ha az valami erőszakos tetthez próbál folyamodni. Arra az esetre szerencsére egészen elérhető távolságban van a dísztőr.*
*Nem akarja hagyni. Nem hagyhatja. S ha csak egy hajszálon múlik akkor végképp nem állhat meg. Tovább mímeli a testét elöntő gyönyört, s közben tovább furakodik, ha hagyják, hogy a kancellárt is végre elérje a vég. Egyre hangosabb, ujjai pedig belecsimpaszkodnak hátulról a férfi nyakába, mintha még közelebb akarná húzni magához, mielőtt megjátszott vágyai elérnék a beteljesülést. S bár Habrertus nem átall megint közbeszólni, nem hagyja, hogy ez befolyással legyen saját alakítására.*
- Kuss legyen!
*Nyög fel, mintha könyörögve parancsolna. Csípőjének hullámzása lassul, jobbjával megszorítja a keblein időző kezet és bár érzi, hogy csípőjén ellentart a másik kéz, megpróbál tovább incselkedni. Lélegzetvételei egyre mélyebbek, pár pillanatra vissza is fojtja őket, majd egész testében megfeszül, mintha újra borzongás futna végig rajta és szinte kiáltva sóhajt fel, mint aki épp most lépett be a gyönyörök kertjének kapuján. Egy szívdobbanásnyi idő, majd a tagjai ernyedni kezdenek. Habrertus érezheti, hogy a hajába markoló ujjak simogatva csúsznak le nyakára és a kezét bilincsbe fogó ujjak is leomlanak, kitekert ölelése lazábbá válik, de nem ereszti még el néhány pillanatig, míg a pihegő kedves szerepében tetszeleg. Talán így már sikerül elérnie célját, s a kancellár is úgy dönt, hogy nem fojtja vissza tovább a benne tajtékzó kéjt. Hisz egyelőre biztos lehet benne, hogy ennél közelebb ma már biztosan nem kerül a nőstényhez.
Soraya kicsit még úgy tesz, mint akinek szeretője ölelésében van szüksége némi pihenésre, kivéve, ha az valami erőszakos tetthez próbál folyamodni. Arra az esetre szerencsére egészen elérhető távolságban van a dísztőr.*
2512. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-03-01 20:05:53
Üzenet elküldve: 2018-03-01 20:05:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Lám, hiába nem ifjú tacskó már, még mindig komoly hatással van a szebbik nemre! Hiszen amit hozzásimul Sora testéhez és ajkaival kezdi becézgetni annak nyakát és füle tövét, a nőstény kéjesen kezd sóhajtozni, és bele is remeg a felfokozott vágyakozásba. Ez tulajdonképpen így is van rendjén. Ezért biztosan el lenne képedve, ha ismerné Sora gondolatait a mindenféle lyukakba való dugdosásról. Hiszen az egy kitűnő elfoglaltság, remek stresszoldó és egyes magiszterek szerint egészséges is. Feltéve persze, hogy nem különféle gatyabajokra gondolunk. Tehát az ilyen mindenféle lyukakba dugdosás jó móka, különös tekintettel a mindenféle szóra, amit - Hubi reményei szerint - hamarosan Sora is meg fog tapasztalni. De itt még nem tartanak, és Hubi nem is tiltakozik, amikor a sötételf a testére vonja a kezeit. Érzi, hogy nem itt lenne a végcél, de természetesen nem hagyja ki a lehetőséget, hogy Sora kebleire rá ne markoljon. Most már tényleg kezd sok lenni a jóból, főleg azért, mert ez a némber az a formás fenekét olyan erővel szorítja a jó kancellár alfelének, olyan elbűvölően izgató a gyönyörtől vonagló arca, hogy amit az előbb még el tudott kerülni egy kis szünettel, az most hajszál híján bekövetkezik. De Hubinak esze ágában sincs foltos nadrágban sétálgatni a város utcáin. És persze egészen más befejezést vár.*
- Kedves kisasszony! *kicsit húzva veszi a levegőt ahogy Sora fülébe suttog, és nagyon vigyáz rá, hogy a mélységi feneke ne veszélyeztesse terveit. A biztonság kedvéért egyik kezével rá is fog.*
- Miért tagadja meg magától a gyönyört? Nem bűn az, sőt! Hiszen kegyed is vágyik rá, miért hát ez az óvatos tartózkodás?
*Hiszen nem sikerült Sora ruháját felgyűrnie legalább derékig, és hiába kéjeleg vele láthatóan élvezettel ez sötétbőrű démon, a döntő pillanatokban mindig visszalépni látszik egyet.*
*Lám, hiába nem ifjú tacskó már, még mindig komoly hatással van a szebbik nemre! Hiszen amit hozzásimul Sora testéhez és ajkaival kezdi becézgetni annak nyakát és füle tövét, a nőstény kéjesen kezd sóhajtozni, és bele is remeg a felfokozott vágyakozásba. Ez tulajdonképpen így is van rendjén. Ezért biztosan el lenne képedve, ha ismerné Sora gondolatait a mindenféle lyukakba való dugdosásról. Hiszen az egy kitűnő elfoglaltság, remek stresszoldó és egyes magiszterek szerint egészséges is. Feltéve persze, hogy nem különféle gatyabajokra gondolunk. Tehát az ilyen mindenféle lyukakba dugdosás jó móka, különös tekintettel a mindenféle szóra, amit - Hubi reményei szerint - hamarosan Sora is meg fog tapasztalni. De itt még nem tartanak, és Hubi nem is tiltakozik, amikor a sötételf a testére vonja a kezeit. Érzi, hogy nem itt lenne a végcél, de természetesen nem hagyja ki a lehetőséget, hogy Sora kebleire rá ne markoljon. Most már tényleg kezd sok lenni a jóból, főleg azért, mert ez a némber az a formás fenekét olyan erővel szorítja a jó kancellár alfelének, olyan elbűvölően izgató a gyönyörtől vonagló arca, hogy amit az előbb még el tudott kerülni egy kis szünettel, az most hajszál híján bekövetkezik. De Hubinak esze ágában sincs foltos nadrágban sétálgatni a város utcáin. És persze egészen más befejezést vár.*
- Kedves kisasszony! *kicsit húzva veszi a levegőt ahogy Sora fülébe suttog, és nagyon vigyáz rá, hogy a mélységi feneke ne veszélyeztesse terveit. A biztonság kedvéért egyik kezével rá is fog.*
- Miért tagadja meg magától a gyönyört? Nem bűn az, sőt! Hiszen kegyed is vágyik rá, miért hát ez az óvatos tartózkodás?
*Hiszen nem sikerült Sora ruháját felgyűrnie legalább derékig, és hiába kéjeleg vele láthatóan élvezettel ez sötétbőrű démon, a döntő pillanatokban mindig visszalépni látszik egyet.*
2511. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-03-01 11:44:04
Üzenet elküldve: 2018-03-01 11:44:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Talán ezzel a mozdulattal még a vártnál is nagyobb meglepetést okozott, mert Habrertus elhúzódik tőle. Nem érti miért történhet meg ez, hiszen eddig úgy vágyódott a közelségére. Talán megunta volna a játszadozást és visszavonulót fúj? Vagy öregedő szíve nem bírja már ezt a tortúrát? Elég furcsa hördülést hallat. A nőstény már épp megfordulna, hogy saját szemével győződjön meg arról, hogy mi lehet a visszakozás oka. Mikor a kancellár újból hozzásimul, most rajta a sor, hogy felnyögjön. Merőben könnyebb így a helyzet, hogy a férfi nem látja arcát, így talán nem kell olyan féltve ügyelni vonásaira sem. Megszokott borzongást ébresztenek a puha csókok, mely még mindig azt sejteti, hogy Soraya titkon vágyott az ilyesfajta érintésre. Bal kezével hátra is nyúl, hogy érzéki mozdulattal marjon bele Habrertus hajába, ezzel is minél közelebb tartva magához. Míg a két kéz csípőjére markol, ő igyekszik tovább incselkedni a kancellár gyenge pontjával. Elég bosszúsan kell azonban tapasztalnia, hogy amaz megint engedetlenül cselekszik és ruháját próbálja felhúzni valami szép befejezés reményében. Sorayának viszont egész más tervei vannak, amiben egyikük alfele sem szerepel pucéran.
Még hogy az ő szokásai perverzek és taszítóak, hiszen ő csak az éltető erőt kóstolgatta lelkesen. Bezzeg a legtöbb férfi folytonos ingerenciát érez, hogy mindenféle lyukakba beledugjon valamit, undorító.
A tőrt maga elé dobja az asztalra, s amint a fegyver koppan a falapon, jobbja úgy kulcsolódik Habrertuséra, megpróbálva elmarni a szoknyahúzogatástól. Ha hagyja akkor feljebb vándoroltatja testén, s bár célja az volna, hogy saját nyaka köré fonja a kancellár ujjait, a cél érdekében akkor sem fog túlzottan ellenkezni, ha inkább keblein állapodna meg. Csípőjét is igyekszik annyira hátratolni, hogy ha szabad kezével folytatja is a munkálatot teljesen ne húzhassa fel teljesen a ruhadarabot. Kissé fejét is hátraveti, megpróbálva Habrertus vállára fektetni azt, hogy forró lehelete arcélét simogassa, míg teste hullámzásától sóhajai már-már gyönyörteli sikolyba fordulva egyre hangosabbak lesznek. Így próbálja végsőkig fokozni a hangulatot, hogy siettesse az imént elkerült balesetet.*
*Talán ezzel a mozdulattal még a vártnál is nagyobb meglepetést okozott, mert Habrertus elhúzódik tőle. Nem érti miért történhet meg ez, hiszen eddig úgy vágyódott a közelségére. Talán megunta volna a játszadozást és visszavonulót fúj? Vagy öregedő szíve nem bírja már ezt a tortúrát? Elég furcsa hördülést hallat. A nőstény már épp megfordulna, hogy saját szemével győződjön meg arról, hogy mi lehet a visszakozás oka. Mikor a kancellár újból hozzásimul, most rajta a sor, hogy felnyögjön. Merőben könnyebb így a helyzet, hogy a férfi nem látja arcát, így talán nem kell olyan féltve ügyelni vonásaira sem. Megszokott borzongást ébresztenek a puha csókok, mely még mindig azt sejteti, hogy Soraya titkon vágyott az ilyesfajta érintésre. Bal kezével hátra is nyúl, hogy érzéki mozdulattal marjon bele Habrertus hajába, ezzel is minél közelebb tartva magához. Míg a két kéz csípőjére markol, ő igyekszik tovább incselkedni a kancellár gyenge pontjával. Elég bosszúsan kell azonban tapasztalnia, hogy amaz megint engedetlenül cselekszik és ruháját próbálja felhúzni valami szép befejezés reményében. Sorayának viszont egész más tervei vannak, amiben egyikük alfele sem szerepel pucéran.
Még hogy az ő szokásai perverzek és taszítóak, hiszen ő csak az éltető erőt kóstolgatta lelkesen. Bezzeg a legtöbb férfi folytonos ingerenciát érez, hogy mindenféle lyukakba beledugjon valamit, undorító.
A tőrt maga elé dobja az asztalra, s amint a fegyver koppan a falapon, jobbja úgy kulcsolódik Habrertuséra, megpróbálva elmarni a szoknyahúzogatástól. Ha hagyja akkor feljebb vándoroltatja testén, s bár célja az volna, hogy saját nyaka köré fonja a kancellár ujjait, a cél érdekében akkor sem fog túlzottan ellenkezni, ha inkább keblein állapodna meg. Csípőjét is igyekszik annyira hátratolni, hogy ha szabad kezével folytatja is a munkálatot teljesen ne húzhassa fel teljesen a ruhadarabot. Kissé fejét is hátraveti, megpróbálva Habrertus vállára fektetni azt, hogy forró lehelete arcélét simogassa, míg teste hullámzásától sóhajai már-már gyönyörteli sikolyba fordulva egyre hangosabbak lesznek. Így próbálja végsőkig fokozni a hangulatot, hogy siettesse az imént elkerült balesetet.*
2510. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-02-28 15:23:38
Üzenet elküldve: 2018-02-28 15:23:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Látszólag céltalanul//
*Hogy megijedne, az azért túlzás, de az tényleg látszik rajta, hogy nem örül a helyzetnek. Már megint a feje felett döntenek a sorsáról... igaz, az a kis kitétel finomít valamicskét, de nem sokat. Korábbi jó kedve mintha soha nem is lett volna, csak kifürkészhetetlen arccal bólint, s néhány lépéssel lemaradva követi hátra a férfit. Mielőtt eltűnne szem elől, még vet egy utolsó pillantást Leandana felé; csak reménykedik benne, hogy a nő szava elég erős ahhoz, hogy Harath be is tartsa.
Egyelőre nem sok értelmét látná szembemenni a parancsokkal, bármilyen idegennek is érzi őket. Megtanulta már, hogy a legcélravezetőbb taktika a kivárás. Így aztán lehetnek bármilyen erősek a benne dolgozó ellenérzések, szépen engedelmeskedik a férfi szavainak.
Az egyik fedetlen hordóhoz lép, majd hátrasimítja a haját és alaposan átmossa az arcát a hideg vízben. Közben finoman megtapintja szemöldökét; még mindig nehezére esik elhinni, hogy az a lötty milyen hatásokkal bír, de hát sebnek nyoma sincs.
Az újabb okító szavakra csak féloldalasan pillant Harath felé.*
- Igazán kedves, hogy így aggódsz értem... de nem vagyok őrült. *Ha valaha meglép, azt biztosan nem ilyen pitiáner úton fogja intézni, de most nem ez a gondolat foglalkoztatja.
Köpenyének ujjával kitörli arcából a felesleges vizet, majd a férfi felé forful.*
- Én megvagyok.
*Hogy megijedne, az azért túlzás, de az tényleg látszik rajta, hogy nem örül a helyzetnek. Már megint a feje felett döntenek a sorsáról... igaz, az a kis kitétel finomít valamicskét, de nem sokat. Korábbi jó kedve mintha soha nem is lett volna, csak kifürkészhetetlen arccal bólint, s néhány lépéssel lemaradva követi hátra a férfit. Mielőtt eltűnne szem elől, még vet egy utolsó pillantást Leandana felé; csak reménykedik benne, hogy a nő szava elég erős ahhoz, hogy Harath be is tartsa.
Egyelőre nem sok értelmét látná szembemenni a parancsokkal, bármilyen idegennek is érzi őket. Megtanulta már, hogy a legcélravezetőbb taktika a kivárás. Így aztán lehetnek bármilyen erősek a benne dolgozó ellenérzések, szépen engedelmeskedik a férfi szavainak.
Az egyik fedetlen hordóhoz lép, majd hátrasimítja a haját és alaposan átmossa az arcát a hideg vízben. Közben finoman megtapintja szemöldökét; még mindig nehezére esik elhinni, hogy az a lötty milyen hatásokkal bír, de hát sebnek nyoma sincs.
Az újabb okító szavakra csak féloldalasan pillant Harath felé.*
- Igazán kedves, hogy így aggódsz értem... de nem vagyok őrült. *Ha valaha meglép, azt biztosan nem ilyen pitiáner úton fogja intézni, de most nem ez a gondolat foglalkoztatja.
Köpenyének ujjával kitörli arcából a felesleges vizet, majd a férfi felé forful.*
- Én megvagyok.
2509. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-02-28 12:36:56
Üzenet elküldve: 2018-02-28 12:36:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Látszólag céltalanul//
*Sanda mosollyal reagál Shaiyama látható ijedelmére, de nem nyugtatja meg a lányt. Nem kell még tudnia, hova mennek, viszont gyakorolnia kell a stresszkezelést és a szituációfelismerést. Inkább előbb, mint utóbb.*
- Gyere. *int Shaiyamának, majd elindul hátra, ahol a vizet tartják, jobbára hordókban.*
*A víz természetesen hideg, nagyon hideg, de jobbára tiszta, ami elég meglepő egy ilyen helyen.*
- Szedd rendben magad. Aztán elmegyünk... edzeni. *újabb sanda mosoly.*
- Ha eszedbe jutna, hogy megszökj, hogy panaszkodj valakinek, vagy bármi egyéb meggondolatlanság, nos... ezzel már elkéstél. Már nincs visszaút... és innen már nem is érdemes visszafordulni. *nem akarja, hogy valami tisztázatlan dolog vagy kósza lányos ábránd félrevigye ezt a kört.*
- Utána elnézünk a Piacra. Igyekezz hát, Shaiyama.
*Sanda mosollyal reagál Shaiyama látható ijedelmére, de nem nyugtatja meg a lányt. Nem kell még tudnia, hova mennek, viszont gyakorolnia kell a stresszkezelést és a szituációfelismerést. Inkább előbb, mint utóbb.*
- Gyere. *int Shaiyamának, majd elindul hátra, ahol a vizet tartják, jobbára hordókban.*
*A víz természetesen hideg, nagyon hideg, de jobbára tiszta, ami elég meglepő egy ilyen helyen.*
- Szedd rendben magad. Aztán elmegyünk... edzeni. *újabb sanda mosoly.*
- Ha eszedbe jutna, hogy megszökj, hogy panaszkodj valakinek, vagy bármi egyéb meggondolatlanság, nos... ezzel már elkéstél. Már nincs visszaút... és innen már nem is érdemes visszafordulni. *nem akarja, hogy valami tisztázatlan dolog vagy kósza lányos ábránd félrevigye ezt a kört.*
- Utána elnézünk a Piacra. Igyekezz hát, Shaiyama.
2508. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-02-27 19:58:29
Üzenet elküldve: 2018-02-27 19:58:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Természetes, hogy Hubi meghátrál, mert bár már nagyon szeretne adózni a szerelem oltárán, de azért élni is szeret. Azt pedig már tudja, hogy a sötételfek legtöbbje meglehetősen kiszámíthatatlan fajzat, és ebben a jelek szerint Sora sem kivétel. Annak a lehetősége is megvan, hogy ha túlságosan is célratörő módon viselkedik, ez a némber csak átvágja a torkát, és mindenki napirendre tér a dolog felett. Úgy tudja ugyanis, hogy elődei a Vashegyen mind furcsa körülmények között távoztak idő előtt az élők sorából, és ezek az események senkit sem zaklattak fel különösebben. Tehát miért is lenne meglepő, hogy Hubi egy kiadós vacsora után önkezével vetett véget életének?
Amikor ülő helyzetbe húzza fel a nőstényt, és ismét elérhető közelségbe kerülnek azok a vonzó ajkak, inkább csak a tisztesség kedvéért próbálja sajátjával illetni azokat. Szomorú tapasztalatai szerint ilyenkor mindig valami kellemetlen következik. Nem éri nagy csalódás, Sora azonnal visszavonulót fúj, Hubi pedig meg van győződve róla, hogy most fog előrukkolni a farbával. Nem is bánná, kíváncsi rá, hogy Sora viselkedése milyen ígéret reményében változott ekkorát. Pár pillanatig várakozóan néz Sora arcába és igyekszik képére alázatos kifejezést erőltetni, amikor újabb - ki tudja, hogy az este folyamán hányadik? - meglepetés éri. Majdnem félrenyeli a levegőt ahogy Sora hátat fordít neki, és fenekét kicsit hátratolva incselkedik vele. Felhördül fojtottan, és sajt alfelét kicsit hátrébb is húzza, mert ebben a pillanatban úgy érzi, hogy még pár mozdulat és nem pont úgy jön el az idvezítő végkifejlet, mint szeretné. Néhány légzőgyakorlat után azért csak Sorához simul, és kicsit ködbe borult aggyal annak fültövére helyez el pár csókot amennyiben erre lehetősége lesz, míg kezei ismét a nőstény csípőjére csúsznak. Ezúttal nem a húst markolássza, hanem a ruhaanyagot, és a szoknyarészt elkezdi felfelé húzni. Amennyiben sikerül azt derékig feltűrni, úgy már óhatatlanul megpróbálja hasmánt az asztalra lökni Sorát, hogy végre valahára megkaphassa amire annyira vár. Az előzmények után még ebben a felajzott állapotában is sejti valahol, hogy azért nem lesz ez ennyire könnyű menet.*
*Természetes, hogy Hubi meghátrál, mert bár már nagyon szeretne adózni a szerelem oltárán, de azért élni is szeret. Azt pedig már tudja, hogy a sötételfek legtöbbje meglehetősen kiszámíthatatlan fajzat, és ebben a jelek szerint Sora sem kivétel. Annak a lehetősége is megvan, hogy ha túlságosan is célratörő módon viselkedik, ez a némber csak átvágja a torkát, és mindenki napirendre tér a dolog felett. Úgy tudja ugyanis, hogy elődei a Vashegyen mind furcsa körülmények között távoztak idő előtt az élők sorából, és ezek az események senkit sem zaklattak fel különösebben. Tehát miért is lenne meglepő, hogy Hubi egy kiadós vacsora után önkezével vetett véget életének?
Amikor ülő helyzetbe húzza fel a nőstényt, és ismét elérhető közelségbe kerülnek azok a vonzó ajkak, inkább csak a tisztesség kedvéért próbálja sajátjával illetni azokat. Szomorú tapasztalatai szerint ilyenkor mindig valami kellemetlen következik. Nem éri nagy csalódás, Sora azonnal visszavonulót fúj, Hubi pedig meg van győződve róla, hogy most fog előrukkolni a farbával. Nem is bánná, kíváncsi rá, hogy Sora viselkedése milyen ígéret reményében változott ekkorát. Pár pillanatig várakozóan néz Sora arcába és igyekszik képére alázatos kifejezést erőltetni, amikor újabb - ki tudja, hogy az este folyamán hányadik? - meglepetés éri. Majdnem félrenyeli a levegőt ahogy Sora hátat fordít neki, és fenekét kicsit hátratolva incselkedik vele. Felhördül fojtottan, és sajt alfelét kicsit hátrébb is húzza, mert ebben a pillanatban úgy érzi, hogy még pár mozdulat és nem pont úgy jön el az idvezítő végkifejlet, mint szeretné. Néhány légzőgyakorlat után azért csak Sorához simul, és kicsit ködbe borult aggyal annak fültövére helyez el pár csókot amennyiben erre lehetősége lesz, míg kezei ismét a nőstény csípőjére csúsznak. Ezúttal nem a húst markolássza, hanem a ruhaanyagot, és a szoknyarészt elkezdi felfelé húzni. Amennyiben sikerül azt derékig feltűrni, úgy már óhatatlanul megpróbálja hasmánt az asztalra lökni Sorát, hogy végre valahára megkaphassa amire annyira vár. Az előzmények után még ebben a felajzott állapotában is sejti valahol, hogy azért nem lesz ez ennyire könnyű menet.*
2507. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-02-27 13:52:57
Üzenet elküldve: 2018-02-27 13:52:57
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Látszólag céltalanul//
*Kicsit elmereng Harathon, alapvetően kedveli, főleg azóta, hogy kinőttek a tökei és nem csak szerelmesen, kiskutya módjára követi Isuriit. Előtte kicsit kevésbé volt kegyetlen, legalábbis sosem panaszkodott rá senki, hogy csak úgy elkapta volna egy "laza" körre, hogy aztán felszakadt szájjal és berepedt záróizommal zokogjanak.*
- Vidd, csak ezúttal hagyd épségben.
*borostyánszín tekintete átvándorol a nőre.*
- Hátul biztosan van víz, Harath gondolom, hogy elkísér, neki is van mit megmosnia.
*Mármint a családi bizsut, pláne ha azt a kijáraton át vezette be.*
*Kicsit elmereng Harathon, alapvetően kedveli, főleg azóta, hogy kinőttek a tökei és nem csak szerelmesen, kiskutya módjára követi Isuriit. Előtte kicsit kevésbé volt kegyetlen, legalábbis sosem panaszkodott rá senki, hogy csak úgy elkapta volna egy "laza" körre, hogy aztán felszakadt szájjal és berepedt záróizommal zokogjanak.*
- Vidd, csak ezúttal hagyd épségben.
*borostyánszín tekintete átvándorol a nőre.*
- Hátul biztosan van víz, Harath gondolom, hogy elkísér, neki is van mit megmosnia.
*Mármint a családi bizsut, pláne ha azt a kijáraton át vezette be.*
2506. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-02-27 12:18:11
Üzenet elküldve: 2018-02-27 12:18:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Látszólag céltalanul//
*Nagyon is felkapja a fejét arra az engedélykérésre. Előbb Harathra, majd a nőre pillant, s látszik, hogy neki nincs annyira ínyére a gyakorlattal töltött óra ötlete. Van ugyanis elképzelése, mit takar jelen helyzetben a gyakorlat szó... Sokkal szívesebben várakozik itt, hármasban, míg az ígért negyedik megérezik.
Bár Leandana válaszára igencsak kíváncsi, Harath közbevetett utasításával is kezdenie kell valamit. Körbepillant, de csak felületesen, majd visszanéz a férfi felé.*
- És vizet honnan szerezzek? *Leginkább egy forró fürdőre lenne most szüksége, de persze ilyesmiről nem is álmodik. Viszont egy frissítő arcmosás talán tényleg jól esne, azonban ezen a helyen erre sem lát sok esélyt.*
A hozzászólás írója (Shaiyama Namdey) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.27 13:54:05
*Nagyon is felkapja a fejét arra az engedélykérésre. Előbb Harathra, majd a nőre pillant, s látszik, hogy neki nincs annyira ínyére a gyakorlattal töltött óra ötlete. Van ugyanis elképzelése, mit takar jelen helyzetben a gyakorlat szó... Sokkal szívesebben várakozik itt, hármasban, míg az ígért negyedik megérezik.
Bár Leandana válaszára igencsak kíváncsi, Harath közbevetett utasításával is kezdenie kell valamit. Körbepillant, de csak felületesen, majd visszanéz a férfi felé.*
- És vizet honnan szerezzek? *Leginkább egy forró fürdőre lenne most szüksége, de persze ilyesmiről nem is álmodik. Viszont egy frissítő arcmosás talán tényleg jól esne, azonban ezen a helyen erre sem lát sok esélyt.*
A hozzászólás írója (Shaiyama Namdey) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.27 13:54:05
2505. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-02-27 11:38:04
Üzenet elküldve: 2018-02-27 11:38:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Látszólag céltalanul//
*Fejet hajt Leandana előtt, miközben egészen enyhén ficereg, mert lányéka bizsereg. Szerencsére nem a rossz módon, ami azt jelezné, hogy Shaiyama kellemetlen ügyletekbe keveredett a múltban, hanem azzal a fáradt elégedettséggel, ami általában a harcosok sajátja egy keményen megharcolt ütközet után.*
- Így lesz, Szellemjáró. Addig, ha megengeded, elvinném a novust egy kis gyakorlatra. Egy óra csupán. *jelenleg majdnem használhatalan még a szőke, már ami a távlati célokat illeti. Ezzel nincs semmi baj, meg fogja tanulni, amit meg kell - addig pedig szolgálni fog a jelenlegi képességeivel.*
- Shaiyama... mosd meg az arcod és rendezd magad. *fordul halk szavakkal a szőke lányhoz. Ha ki akarnak mozdulni és elhagyni a Szegénynegyedet, akkor ki kell nézniük valahogy.*
2504. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-02-27 11:27:29
Üzenet elküldve: 2018-02-27 11:27:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Látszólag céltalanul//
*Nyilvánvalóan nem fog egy újonc előtt vitatkozni Harathal arról, hogy ha nem lenne annyira célratörő, akkor bájitalokat sem kellene, hogy elpazaroljon.*
- Bájitalokra nyilvánvalóan szükség van, de ide nem kell sem bort venni, sem pedig egy kiszáradt kenyércsücsköt.
*Lea még mindig nagyon zabos a Pinty miatt, ugyanakkor kétségtelen, hogy most roppant kényelemes, hogy van, pláne Harathnak is nagyon kényelmes volt, hiszen sehol nem kellett, hogy szobát béreljen azért, hogy eljátszadozzon a lánnyal.*
- Ha előkerült Taitos, akkor meglátogatjuk a piacot. Ha pedig a másik nem jön el a találkozóra, akkor kicsit megtámogatom, hogy többé senki ne hívja találkozóra.
*Nyilvánvalóan nem fog egy újonc előtt vitatkozni Harathal arról, hogy ha nem lenne annyira célratörő, akkor bájitalokat sem kellene, hogy elpazaroljon.*
- Bájitalokra nyilvánvalóan szükség van, de ide nem kell sem bort venni, sem pedig egy kiszáradt kenyércsücsköt.
*Lea még mindig nagyon zabos a Pinty miatt, ugyanakkor kétségtelen, hogy most roppant kényelemes, hogy van, pláne Harathnak is nagyon kényelmes volt, hiszen sehol nem kellett, hogy szobát béreljen azért, hogy eljátszadozzon a lánnyal.*
- Ha előkerült Taitos, akkor meglátogatjuk a piacot. Ha pedig a másik nem jön el a találkozóra, akkor kicsit megtámogatom, hogy többé senki ne hívja találkozóra.
2503. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-02-27 11:10:17
Üzenet elküldve: 2018-02-27 11:10:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Látszólag céltalanul//
*Azért a mosolyért nem tud haragudni, inkább csak irigyli azt a magas lovat, amiről Leandana beszélhet hozzá. Nem mintha hatalomra vágyna, megelégedne annyival is, hogy nem bánnak vele játékszerként. *
- Már tudok. *Reméli, hogy lezárhatják ennyivel témát, hisz ez a válasz igazolja a nő minden gyanúját. Persze ő nem mosolyog, de azért nem is tűnik olyan összetörtnek, mint egy ilyen élmény után lehetne.
Harath válaszát hallva azért már nem tud nem a férfire nézni. Legszívesebben ráüvöltene, hogy mégis miféle körülményekről beszél, de esze ágában sincs kihívni maga ellen a sorsot, így marad a kimért pillantás. Az most valahogy nem tudja foglalkoztatni, hogy ezek szerint értékes varázsitalt „pazarolt” rá el a másik félvér.
Míg a másik kettő olyasmiről beszél, amit ő egyelőre nem ért, tekintete visszavándorol a tűzhöz. Nem szokása feleslegesen beszélni, most meg egyébként is van min gondolkodnia.*
*Azért a mosolyért nem tud haragudni, inkább csak irigyli azt a magas lovat, amiről Leandana beszélhet hozzá. Nem mintha hatalomra vágyna, megelégedne annyival is, hogy nem bánnak vele játékszerként. *
- Már tudok. *Reméli, hogy lezárhatják ennyivel témát, hisz ez a válasz igazolja a nő minden gyanúját. Persze ő nem mosolyog, de azért nem is tűnik olyan összetörtnek, mint egy ilyen élmény után lehetne.
Harath válaszát hallva azért már nem tud nem a férfire nézni. Legszívesebben ráüvöltene, hogy mégis miféle körülményekről beszél, de esze ágában sincs kihívni maga ellen a sorsot, így marad a kimért pillantás. Az most valahogy nem tudja foglalkoztatni, hogy ezek szerint értékes varázsitalt „pazarolt” rá el a másik félvér.
Míg a másik kettő olyasmiről beszél, amit ő egyelőre nem ért, tekintete visszavándorol a tűzhöz. Nem szokása feleslegesen beszélni, most meg egyébként is van min gondolkodnia.*
2502. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-02-27 10:06:22
Üzenet elküldve: 2018-02-27 10:06:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Maga sem gondolta, hogy ilyen élvezet lesz ez a szükséges rossznak induló játék, de egyre inkább szórakoztatja ez az uralkodói szerep. Lelki szemei előtt megjelenik Rynizz gúnyos pofája, amint ismét önző, buta tyúknak titulálja, de szinte rögtön szerte is foszlik. Hiszen kit érdekel a taknyos véleménye, ha most még igaza sincs.
Ez a gondolatnyi tévelygés nem zökkenti ki a jelen helyzetből, hiszen elégedettségét mi sem táplálhatna jobban, hogy a kancellár engedelmesen meghátrál. Sőt úgy tűnik, hogy nagyon bánja bűnét, ezért nyaldossa is kicsit Soraya önérzetét egy kedves bókkal, majd kezét nyújtja felé. A nőstény el is fogadja a segítséget, balját kulcsolja össze a férfiével és fel is húzza magát. Egészen közel lendül, homlokát érinti a kancelláréhoz, s így próbálja tovább igézni tekintetével, de ha az csókot próbál lopni, akkor játszadozva húzódik el előle, épp csak annyira, hogy ajkaik ne érjenek össze, de még mindig hívogató közelségben maradjanak. Kérkedő vigyora sem tűnik el, de levegőjét nem pazarolja további utasításokra. Így is túl sok a beszéd a helyzet intimitását tekintve. Egy hirtelen ötlettől fogva cselekszik, megpróbál leugrani az asztalról, de rögtön hátat is fordít, hogy az oly sokat csodált hátsóját dörgölje ily módon a kancellár ágyékához.*
*Maga sem gondolta, hogy ilyen élvezet lesz ez a szükséges rossznak induló játék, de egyre inkább szórakoztatja ez az uralkodói szerep. Lelki szemei előtt megjelenik Rynizz gúnyos pofája, amint ismét önző, buta tyúknak titulálja, de szinte rögtön szerte is foszlik. Hiszen kit érdekel a taknyos véleménye, ha most még igaza sincs.
Ez a gondolatnyi tévelygés nem zökkenti ki a jelen helyzetből, hiszen elégedettségét mi sem táplálhatna jobban, hogy a kancellár engedelmesen meghátrál. Sőt úgy tűnik, hogy nagyon bánja bűnét, ezért nyaldossa is kicsit Soraya önérzetét egy kedves bókkal, majd kezét nyújtja felé. A nőstény el is fogadja a segítséget, balját kulcsolja össze a férfiével és fel is húzza magát. Egészen közel lendül, homlokát érinti a kancelláréhoz, s így próbálja tovább igézni tekintetével, de ha az csókot próbál lopni, akkor játszadozva húzódik el előle, épp csak annyira, hogy ajkaik ne érjenek össze, de még mindig hívogató közelségben maradjanak. Kérkedő vigyora sem tűnik el, de levegőjét nem pazarolja további utasításokra. Így is túl sok a beszéd a helyzet intimitását tekintve. Egy hirtelen ötlettől fogva cselekszik, megpróbál leugrani az asztalról, de rögtön hátat is fordít, hogy az oly sokat csodált hátsóját dörgölje ily módon a kancellár ágyékához.*
2501. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2018-02-26 22:30:19
Üzenet elküldve: 2018-02-26 22:30:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Látszólag céltalanul//
*Lapos, mégis kissé ijedt pillantással honorálja Shaiyama dacoskodási kísérletét, amit a lány az elmozgással és a hatásszünettel fejez ki.*
~ Ne, vele ne. ~ *nem lenne a legjobb, ha Leandana menetből alkalmatlannak minősítené friss szerzeményét. Szerencsére a lány újfent tanúbizonyságát adja erős túlélő ösztöneinek.*
- A körülmények miatt, úrnőm, gyorsabban kell haladnunk, minden téren. Nincs idő az akadályozó sérülésekre. *ismeri be burkoltan, hogy valóban: bájitalt pazarolt egy novusra, egy patronáltra.*
- Bájitalokra akkor is szükségünk lesz. *közli faarccal ellenkezését, de hogy ezt pont a törzs legjobb vajákosának mondja, az célzatos.*
- Csak kettő van nálam abból, amire szükséged van.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7149-7168