Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 141 (2801. - 2820. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2820. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-31 06:07:43
Üzenet elküldve: 2023-01-31 06:07:43
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//kiszolgálás//
//Egy új vidék//
*Mivel az óriás már épp felnyalábolná a tálcát, Mik fordul, hogy elkezdje a helyére pakolni az eltörölgetett poharakat, de a kérdés megakasztja.*
- Vidd csak el, barátom *mosolyodik el. Óriások. Ha ilyen lenne a összes vendég, nyugodtan pocakot ereszthetne és átszunyókálhatná a napot. Csak ki kellene tenni egy nagy csuprot "becsületkassza" felirattal.* - Méz van benne. A teához jár. A lányok általában édesen szeretik *kacsint, aztán ha sikerült megnyugtatnia a vendéget az ismeretlen tételt illetően, visszatér a kényelmes tempójú pakolászáshoz.*
//Egy új vidék//
*Mivel az óriás már épp felnyalábolná a tálcát, Mik fordul, hogy elkezdje a helyére pakolni az eltörölgetett poharakat, de a kérdés megakasztja.*
- Vidd csak el, barátom *mosolyodik el. Óriások. Ha ilyen lenne a összes vendég, nyugodtan pocakot ereszthetne és átszunyókálhatná a napot. Csak ki kellene tenni egy nagy csuprot "becsületkassza" felirattal.* - Méz van benne. A teához jár. A lányok általában édesen szeretik *kacsint, aztán ha sikerült megnyugtatnia a vendéget az ismeretlen tételt illetően, visszatér a kényelmes tempójú pakolászáshoz.*
2819. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-29 15:04:04
Üzenet elküldve: 2023-01-29 15:04:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy új vidék//
*Nem szokta meg, hogy kiszolgálják, ezért szívesebben viszi maga a kikért italokat az asztalukhoz. Illedelmesen bólint a pultosnak, aki volt olyan rendes, hogy kiszolgálta a párost.*
~Milyen rendes fickó.~
- Bocsánat, ez mi? Ilyet nem rendeltem. Ez tévedés lehet.
*Mutat rá a sárga valamire a tégelyben. Becsülete miatt nem hagyhatja, hogy olyan valamit vigyen el, amiért nem fizetett.
Ha sikerül rendezni a kérdéses sárga valami kérdését, akkor odaviszi maga a kért italokat a kiszemelt asztalhoz, aminek kiszemelésében apró barátjára bízza magát. Letelepedve az asztalhoz maga elé helyezi a teát, Kiji elé pedig a sört.*
- Öhm.. Hát én ótthónról jöttem. Fát hasógattam, ápóltam apámat, hallgattam a történeit. Annyira menő és jó meséket móndótt. Harcólt kalózókkal, legyőzött egy sárkányt, hercegnőket mentett. Én is szeretnék ólyan menő lenni mint ő, ezért útra keltem.
*Beleiszik a teájába.*
- Remélem jól érzi magát apa.
*Honvággyal gondol az otthoni dolgokra és maga elé mered.*
*Nem szokta meg, hogy kiszolgálják, ezért szívesebben viszi maga a kikért italokat az asztalukhoz. Illedelmesen bólint a pultosnak, aki volt olyan rendes, hogy kiszolgálta a párost.*
~Milyen rendes fickó.~
- Bocsánat, ez mi? Ilyet nem rendeltem. Ez tévedés lehet.
*Mutat rá a sárga valamire a tégelyben. Becsülete miatt nem hagyhatja, hogy olyan valamit vigyen el, amiért nem fizetett.
Ha sikerül rendezni a kérdéses sárga valami kérdését, akkor odaviszi maga a kért italokat a kiszemelt asztalhoz, aminek kiszemelésében apró barátjára bízza magát. Letelepedve az asztalhoz maga elé helyezi a teát, Kiji elé pedig a sört.*
- Öhm.. Hát én ótthónról jöttem. Fát hasógattam, ápóltam apámat, hallgattam a történeit. Annyira menő és jó meséket móndótt. Harcólt kalózókkal, legyőzött egy sárkányt, hercegnőket mentett. Én is szeretnék ólyan menő lenni mint ő, ezért útra keltem.
*Beleiszik a teájába.*
- Remélem jól érzi magát apa.
*Honvággyal gondol az otthoni dolgokra és maga elé mered.*
2818. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-28 20:25:45
Üzenet elküldve: 2023-01-28 20:25:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Mykael, Nawanthiri, Baarcas, Rotha, Gul//
*Nagy nyüzsgés van ma este a Kalmárban, és ahogyan Rothaa-nak feltűnik, a jelenlegi felszolgáló és egyben pultos, ugyancsak Baarcas ismeretségi körébe tartozik. De nem csoda, hiszen kereskedő létére számos emberrel tarthat kapcsolatot, hogy üzletelései virágzóak legyenek. Nawanthiri igen szemrevaló teremtés, abban az értelemben, hogy idomai modnhatni férfiasnak is akár. Mandula szemei csak úgy villognak az értelemtől. Ez Rotha-nak a kedvére van, hiszen ő, aki alig látott nőt életében, most igen csinos teremtést láthat maga előtt, aki ráadásul még ki is szolgálja.
Baarcas kereskedő rendelésére, kisvártatva megkapják a kívánt italokat és Rotha nyomban kijelenti, Baarcas rosszalló tekintetére válaszként.*
-Kedves Baarcas mester, *Hogyha már így hívják mások, hát ő is így fogja hívni.* én a másik sört Gul'-nak kértem, magamnak csak egy sört meg egy bort, hiszen ez nekem bőven elég. Többet ma már biztosan nem iszom.
*Mondja ezt teljes őszinteséggel, amikor egy üjabb idegen tűnik fel a színen, egy nyurga, fiatal férfi. Hétköznapi megjelenése nem tanúskodik gazdagságról, valószínűleg kétkezi munkás lehet. Arthenior közel hatvan-ezres alkosságából akárki lehet vagy nem is idevalósi. Ezt nem lehet tudni. De mintha ismerné Nawanthirit és tőle kér inni ő is.
Ekkor Rotha-nak eszébe jut, hogy lehet Baarcas pont őt hívta a festésre kollégaként. De amit kérdez az újonnan érkezett férfi Baarcas, egyből válaszul szolgál magában megfogalmazott kérdésére, valamint ő is ismeri már Baarcas mester korábbról.
Ekkor belekortyol a sörébe, ami igazán jól esik neki, hogy Nawanthiri látásától felhevült testét és ajkait megnyugtassa kissé. Bár nem adja tanuságát annak, Gul'-al ellentétben, hogy érdekelné a kisasszony.
~De most nem volna helyes újabb galibába kerülni. Ez a hölgy igen termetes, nem volna szép dolog összerúgni a port ma senkivel, de nagyon csinos teremtés, az bizonyos.~*
A hozzászólás írója (Rothawdar Arskeliss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.28 20:29:08
*Nagy nyüzsgés van ma este a Kalmárban, és ahogyan Rothaa-nak feltűnik, a jelenlegi felszolgáló és egyben pultos, ugyancsak Baarcas ismeretségi körébe tartozik. De nem csoda, hiszen kereskedő létére számos emberrel tarthat kapcsolatot, hogy üzletelései virágzóak legyenek. Nawanthiri igen szemrevaló teremtés, abban az értelemben, hogy idomai modnhatni férfiasnak is akár. Mandula szemei csak úgy villognak az értelemtől. Ez Rotha-nak a kedvére van, hiszen ő, aki alig látott nőt életében, most igen csinos teremtést láthat maga előtt, aki ráadásul még ki is szolgálja.
Baarcas kereskedő rendelésére, kisvártatva megkapják a kívánt italokat és Rotha nyomban kijelenti, Baarcas rosszalló tekintetére válaszként.*
-Kedves Baarcas mester, *Hogyha már így hívják mások, hát ő is így fogja hívni.* én a másik sört Gul'-nak kértem, magamnak csak egy sört meg egy bort, hiszen ez nekem bőven elég. Többet ma már biztosan nem iszom.
*Mondja ezt teljes őszinteséggel, amikor egy üjabb idegen tűnik fel a színen, egy nyurga, fiatal férfi. Hétköznapi megjelenése nem tanúskodik gazdagságról, valószínűleg kétkezi munkás lehet. Arthenior közel hatvan-ezres alkosságából akárki lehet vagy nem is idevalósi. Ezt nem lehet tudni. De mintha ismerné Nawanthirit és tőle kér inni ő is.
Ekkor Rotha-nak eszébe jut, hogy lehet Baarcas pont őt hívta a festésre kollégaként. De amit kérdez az újonnan érkezett férfi Baarcas, egyből válaszul szolgál magában megfogalmazott kérdésére, valamint ő is ismeri már Baarcas mester korábbról.
Ekkor belekortyol a sörébe, ami igazán jól esik neki, hogy Nawanthiri látásától felhevült testét és ajkait megnyugtassa kissé. Bár nem adja tanuságát annak, Gul'-al ellentétben, hogy érdekelné a kisasszony.
~De most nem volna helyes újabb galibába kerülni. Ez a hölgy igen termetes, nem volna szép dolog összerúgni a port ma senkivel, de nagyon csinos teremtés, az bizonyos.~*
A hozzászólás írója (Rothawdar Arskeliss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.28 20:29:08
2817. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-28 16:40:23
Üzenet elküldve: 2023-01-28 16:40:23
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Egy új vidék//
* Maga sem gondolta volna, hogy ilyen egyszerű lesz egy óriással bánni, de egyelőre meglehetősen jó párost alkotnak. A nyakába is sikerült felülnie és bár nem minden pillanatát élvezte a magasban töltött perceknek, azt nem tagadhatja, hogy összességében mégis élvezte. Azonban a legjobb dolgokból is megárthat a sok, ezért is kéri meg Pimpőt, hogy eressze le a földszintre. Az óriás eleget is tesz kérésének, és a sört is megrendeli neki. Dänkijinkilinkilinkilinkij ügyel arra, hogy ne forduljon ki a bokája leugrás közben, ám most a gyorsaságot tartja szem előtt a biztonsággal szemben. Ennek oka, hogy az óriás nem lát hátrafelé, ezért nem akarja megkockáztatni, hogy azelőtt felegyenesedjen, mielőtt a tündérke lemászhatott volna róla. Szerencsére sikerül egydarabban lejutnia. Abba ugyan beleköthetne, hogy a másik valami wegtoreni világos sört kért, nem pedig artheniorit, de egyrészt olyat se ivott még korábban, másrészt a rendelés során el van foglalva azzal, hogy kiszedje fejét a súlyos sityakból. Mikor sikerül, széles vigyorral néz fel az óriásra, aki ekkorra már talán egy korsó sört és egy kis kancsó teát fog – vagy legalábbis ott van előtte mindkettő. *
– Üljünk le! * Adja ki a következő utasítást, ha esetleg nem lenne egyértelmű a másiknak. Feltehetően talál a közelben egy szabad asztalt székekkel, így hamar le is veti magát az egyikre. A sisakot az asztallapra helyezi, aztán bevárja hatalmas barátját. *
– Szóval honnan is jöttél, Pimpő? Mit csináltál ott… És itt mit fogsz csinálni? * Érdeklődik csillogó szemekkel, mielőtt még inni kezdene. *
* Maga sem gondolta volna, hogy ilyen egyszerű lesz egy óriással bánni, de egyelőre meglehetősen jó párost alkotnak. A nyakába is sikerült felülnie és bár nem minden pillanatát élvezte a magasban töltött perceknek, azt nem tagadhatja, hogy összességében mégis élvezte. Azonban a legjobb dolgokból is megárthat a sok, ezért is kéri meg Pimpőt, hogy eressze le a földszintre. Az óriás eleget is tesz kérésének, és a sört is megrendeli neki. Dänkijinkilinkilinkilinkij ügyel arra, hogy ne forduljon ki a bokája leugrás közben, ám most a gyorsaságot tartja szem előtt a biztonsággal szemben. Ennek oka, hogy az óriás nem lát hátrafelé, ezért nem akarja megkockáztatni, hogy azelőtt felegyenesedjen, mielőtt a tündérke lemászhatott volna róla. Szerencsére sikerül egydarabban lejutnia. Abba ugyan beleköthetne, hogy a másik valami wegtoreni világos sört kért, nem pedig artheniorit, de egyrészt olyat se ivott még korábban, másrészt a rendelés során el van foglalva azzal, hogy kiszedje fejét a súlyos sityakból. Mikor sikerül, széles vigyorral néz fel az óriásra, aki ekkorra már talán egy korsó sört és egy kis kancsó teát fog – vagy legalábbis ott van előtte mindkettő. *
– Üljünk le! * Adja ki a következő utasítást, ha esetleg nem lenne egyértelmű a másiknak. Feltehetően talál a közelben egy szabad asztalt székekkel, így hamar le is veti magát az egyikre. A sisakot az asztallapra helyezi, aztán bevárja hatalmas barátját. *
– Szóval honnan is jöttél, Pimpő? Mit csináltál ott… És itt mit fogsz csinálni? * Érdeklődik csillogó szemekkel, mielőtt még inni kezdene. *
2816. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-28 14:38:08
Üzenet elküldve: 2023-01-28 14:38:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
*Akárki jön és megy, egy ilyen helyen nem áll meg az élet. Szerencsére úgy tűnik, végre lesz egy kis segítsége. A sörcsapolást elintézi ő, míg Nawanthiri kitölti a többi italt. Jobban szereti a munkamegosztásnak azt a változatát, amikor ő maradhat a pult mögött. Ha a lány intézi a rendelések felvételét és az asztalhoz való eljuttatását, ő viszi a dolog többi részét.*
*Mik csak laza vállvonással mosolyog tovább a bajsza alatt, amikor eléri a vörös értetlen pillogása.
~Eddig is olyan okos voltál, majd kibogozod ezt is egyedül!~ Neki amúgy is megvan a maga dolga. Yeza ügyeskedéseibe pedig semmi kedve beleártani magát.*
//Egy új vidék//
*A poharak törölgetése közben épp csak felsandít a furcsa jövevényre. Az igaz, hogy a fogadó belmagassága nem okoz fejtörést egy óriásnak sem (sem szó szerint sem képletesen), de ez a vendég mégis közel jár hozzá. Vagy legalábbis a nyakából lecsüngő, formás lábacskák gazdája biztosan. Ráhunyorít és megrándul kicsit a szája széle, mert az a jókora sisak biztos nem lehet valami kényelmes az alatta utazónak.
Kényelmes, nem kényelmes, az óriásidomítási készségeit nem csorbítja. A jól megtermett páncélos a földre kushadva teszi le lovasát, aztán rendel. Mik pedig biccent és tölt. Ennyi a dolga, nem más. Egy zömök korsóba a világos sört, egy kisebb kancsóba pedig a teát. Tálcára pakolja egy csészével, kanállal, kis tégelynyi mézzel és igény esetén ki is viszi az asztalhoz, de ha az óriás szeretné, neki úgy is jó.*
*Akárki jön és megy, egy ilyen helyen nem áll meg az élet. Szerencsére úgy tűnik, végre lesz egy kis segítsége. A sörcsapolást elintézi ő, míg Nawanthiri kitölti a többi italt. Jobban szereti a munkamegosztásnak azt a változatát, amikor ő maradhat a pult mögött. Ha a lány intézi a rendelések felvételét és az asztalhoz való eljuttatását, ő viszi a dolog többi részét.*
*Mik csak laza vállvonással mosolyog tovább a bajsza alatt, amikor eléri a vörös értetlen pillogása.
~Eddig is olyan okos voltál, majd kibogozod ezt is egyedül!~ Neki amúgy is megvan a maga dolga. Yeza ügyeskedéseibe pedig semmi kedve beleártani magát.*
//Egy új vidék//
*A poharak törölgetése közben épp csak felsandít a furcsa jövevényre. Az igaz, hogy a fogadó belmagassága nem okoz fejtörést egy óriásnak sem (sem szó szerint sem képletesen), de ez a vendég mégis közel jár hozzá. Vagy legalábbis a nyakából lecsüngő, formás lábacskák gazdája biztosan. Ráhunyorít és megrándul kicsit a szája széle, mert az a jókora sisak biztos nem lehet valami kényelmes az alatta utazónak.
Kényelmes, nem kényelmes, az óriásidomítási készségeit nem csorbítja. A jól megtermett páncélos a földre kushadva teszi le lovasát, aztán rendel. Mik pedig biccent és tölt. Ennyi a dolga, nem más. Egy zömök korsóba a világos sört, egy kisebb kancsóba pedig a teát. Tálcára pakolja egy csészével, kanállal, kis tégelynyi mézzel és igény esetén ki is viszi az asztalhoz, de ha az óriás szeretné, neki úgy is jó.*
2815. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-28 11:50:21
Üzenet elküldve: 2023-01-28 11:50:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy új vidék//
- Rendben, kérek valami jó arthenióri piát.
*Azzal a lendülettel kettészeli a tömeget, ahogy halad a homolokegyenest a bárpultnak. Életében eddig sem kapott "kérlek", "légyszíves" szavakat, nem is érzi azok hiányát és nem is most fogja elkezdeni hiányolni. Már dolgát végezve rákönyökölne a pultra, amikor felhívja a lovasa a figyelmét, hogy szívesen lekászálódna a földre. Nincs mit tenni, előrehajol, amíg a lába nem éri a földet az aprónépnek. Nem semmi produkció, ugyanis ehhez teljesen előre kell buknia, majdnem megérinti a padlózatot a homlokával. Hóna alatt megfogja Dänkijinkilinkilinkilinkij Kijiit és ráülteti az egyik székre. Persza a sisakot továbbra is rajta hagyva. Rajta tarta szemét a tündéren és elgondolkozik, hogy mit rendeljen.*
~Biztos szabad piát inni?~
- Pultos!
*Rendel egy Wegtoreni világos sört 12 aranyért
egy Teat 4 aranyért. *
- Rendben, kérek valami jó arthenióri piát.
*Azzal a lendülettel kettészeli a tömeget, ahogy halad a homolokegyenest a bárpultnak. Életében eddig sem kapott "kérlek", "légyszíves" szavakat, nem is érzi azok hiányát és nem is most fogja elkezdeni hiányolni. Már dolgát végezve rákönyökölne a pultra, amikor felhívja a lovasa a figyelmét, hogy szívesen lekászálódna a földre. Nincs mit tenni, előrehajol, amíg a lába nem éri a földet az aprónépnek. Nem semmi produkció, ugyanis ehhez teljesen előre kell buknia, majdnem megérinti a padlózatot a homlokával. Hóna alatt megfogja Dänkijinkilinkilinkilinkij Kijiit és ráülteti az egyik székre. Persza a sisakot továbbra is rajta hagyva. Rajta tarta szemét a tündéren és elgondolkozik, hogy mit rendeljen.*
~Biztos szabad piát inni?~
- Pultos!
*Rendel egy Wegtoreni világos sört 12 aranyért
egy Teat 4 aranyért. *
2814. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-27 22:40:25
Üzenet elküldve: 2023-01-27 22:40:25
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Egy új vidék//
* Eeyrnek hála, a kis tündért nem akármilyen óriással hozta össze a sors. A nyakában ülve ilyen-olyan módon próbálja a tudtára adni, hogy nem igazán élvezi a komfortzónáján kívül eső pozíciót – ami persze messze áll a valóságtól, hiszen másképpen nem is akart volna felülni Pimpő nyakára. Ezt, ha nem is egyből, de voltaképpen meg is érti a melák, amitől el is szomorodik, Dänkijinkilinkilinkilinkij pedig megnyugszik, így boldogan folytathatja erőfeszítést nem igénylő utazását az ismeretlenbe. Pimpő óriáshoz mérten rendkívül gyorsan megtalálja a helyes irányt, így nem sokkal később már a Wegtoreni Kajmánban találják magukat. A tündérke szerencséjére társa még olyan részletekre is ügyet vet, hogy útközben ne verje be a nyakában ülő csöppség fejét az ajtófélfába, így mindketten biztonságban nézhetnek szét odabent. A leányzó még sosem járt artheniori kocsmában. Nem, mintha Lihanechben gyakorta látogatta volna a hasonló helyeket, de ez egy újabb első alkalom, amit felírhatna a könyvecskéjébe, ha vezetne ilyenekről listát. Azonban nem vezet ilyesfajta naplót, hiszen túl sok mindent kerülhetne bele. Ma először beszélt egy óriással, s ha már itt tartunk, először is ült annak a nyakában is – először nevetett együtt vele és, ha megérzése nem csal, először fogja meghívatni magát valami artheniori specialitásra. Vagy bármi másra. *
– Oda, a pulthoz! * Mutat előre, habár bízik benne, hogy ezt azért még egy óriás sem tudná eltéveszteni, hiszen az első dolog, ami szembekerül a belépővel, az a bárpult. *
– Kérjél valami jó artheniori piát! Meg aztán rakj le a földre... De óvatosan! * Adja ki az utasításokat, ezúttal nem pazarolva a szavakat olyan felesleges töltelék-szavakra, mint a légyszíves, kérlek és a többi. Ezek olyan alapvető dolgok, amik alapjában határozzák meg kettejük kapcsolatát, így amennyiben Pimpő bármelyiknek is ellenáll a fentiek közül, könnyen lehet, hogy a tündér inkább új barátot keres idebent. Természetesen belül reméli, hogy az óriás okosan és ügyesen cselekszik, mert nagyon nem szeretne egyedül maradni ezen az ismeretlen helyen. Amíg Pimpő mellette van, biztosan nem esik baja – hacsal nem az óriás miatt, de erre vajmi kevés esélyt lát –, viszont egyedül még egy részeg gnómtól és megijedne. Márpedig egy kocsmában sosem lehet biztos benne a tündér lánya, hogy nem fut össze egy részeg gnómmal. *
* Eeyrnek hála, a kis tündért nem akármilyen óriással hozta össze a sors. A nyakában ülve ilyen-olyan módon próbálja a tudtára adni, hogy nem igazán élvezi a komfortzónáján kívül eső pozíciót – ami persze messze áll a valóságtól, hiszen másképpen nem is akart volna felülni Pimpő nyakára. Ezt, ha nem is egyből, de voltaképpen meg is érti a melák, amitől el is szomorodik, Dänkijinkilinkilinkilinkij pedig megnyugszik, így boldogan folytathatja erőfeszítést nem igénylő utazását az ismeretlenbe. Pimpő óriáshoz mérten rendkívül gyorsan megtalálja a helyes irányt, így nem sokkal később már a Wegtoreni Kajmánban találják magukat. A tündérke szerencséjére társa még olyan részletekre is ügyet vet, hogy útközben ne verje be a nyakában ülő csöppség fejét az ajtófélfába, így mindketten biztonságban nézhetnek szét odabent. A leányzó még sosem járt artheniori kocsmában. Nem, mintha Lihanechben gyakorta látogatta volna a hasonló helyeket, de ez egy újabb első alkalom, amit felírhatna a könyvecskéjébe, ha vezetne ilyenekről listát. Azonban nem vezet ilyesfajta naplót, hiszen túl sok mindent kerülhetne bele. Ma először beszélt egy óriással, s ha már itt tartunk, először is ült annak a nyakában is – először nevetett együtt vele és, ha megérzése nem csal, először fogja meghívatni magát valami artheniori specialitásra. Vagy bármi másra. *
– Oda, a pulthoz! * Mutat előre, habár bízik benne, hogy ezt azért még egy óriás sem tudná eltéveszteni, hiszen az első dolog, ami szembekerül a belépővel, az a bárpult. *
– Kérjél valami jó artheniori piát! Meg aztán rakj le a földre... De óvatosan! * Adja ki az utasításokat, ezúttal nem pazarolva a szavakat olyan felesleges töltelék-szavakra, mint a légyszíves, kérlek és a többi. Ezek olyan alapvető dolgok, amik alapjában határozzák meg kettejük kapcsolatát, így amennyiben Pimpő bármelyiknek is ellenáll a fentiek közül, könnyen lehet, hogy a tündér inkább új barátot keres idebent. Természetesen belül reméli, hogy az óriás okosan és ügyesen cselekszik, mert nagyon nem szeretne egyedül maradni ezen az ismeretlen helyen. Amíg Pimpő mellette van, biztosan nem esik baja – hacsal nem az óriás miatt, de erre vajmi kevés esélyt lát –, viszont egyedül még egy részeg gnómtól és megijedne. Márpedig egy kocsmában sosem lehet biztos benne a tündér lánya, hogy nem fut össze egy részeg gnómmal. *
2813. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-27 06:47:45
Üzenet elküldve: 2023-01-27 06:47:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Mesterlándzsa nyomában//
*Yeza azért már a városban van egy ideje, s igaz, ami igaz, bőven vannak dolgok, amiket nehezére esett megszokni, de mára már nem érzi úgy, hogy csak bukdácsol egy számára teljesen idegen közegben. Bredoc mellett azonban kezdenek újra előtörni azok a régi érzések. Igen, vannak eltérések a wegtoreni és az artheniori szóhasználatban és fogalmazásban. Mindkettőnek megvannak a maga jellegzetességei, de ez szinte sosem okozott különösebben nagy problémát. A Parancsnoknál viszont kezd beletörni a bicskája ebbe az ügybe. ~Ha nem muszáj? Mégis mi az, amit muszáj cukrozni?!~ Mivel a logikáját nem nagyon tudja megfogni, mögöttes tartalmat kutat a megfogalmazásban, de gőze sincs, hogy hogyan kellene ezt értenie. Vagy hogy a korábbit hogyan kellene értenie. ~SoraIMban.~ Ha sikamlós felhívás lett volna, ahogy először gondolta, akkor mi ez a közöny a továbbiak kapcsán? És miért üzenne ő bármit a Parancsnok intézőjéNEK? Erősen igyekszik követni a mondatok értelmét, de lassan úgy érzi magát, mint aki csak alig-alig beszél egy helyi dialektust.*
- Úgy lesz *nyögi tétován, miközben továbbra is próbálja a vonásain tartani a bájos mosolyt. Egyre nehezebben megy. A gondolatai hisztérikus tehetetlenséggel igyekeznek összerakni az idegen szimbólumokkal festett kirakóst. Amikor pedig egy rejtvénnyel az ember nem boldogul, jobban teszi, ha minél több új részletét próbálja felfedni.
Bár a férfi elköszön, és kifejezi szándékát a távozásra, a tiszteletteljes főhajtás utáni pillanatban azért azon a marcona arcon felfedezhető, hogy illendőn helyt hagy a lánynak, hátha van még valami kérdése a dolog kapcsán. Yeza már ragadná is meg az alkalmat, de épp csak a levegővételig jut a szólásban, a Parancsnok (bármi is látszott a vonásain) úgy indul meg, hogy valószínűleg el is sodorná a vöröst, ha nem lép félre előle. Yeza csak pislog utána. Szólásra nyitott ajkáról tanácstalanul szédülnek alá a ki nem mondott szavak.
Igen nagy kedve volna a férfi után csukódó ajtónak vágni azt a teáscsészét, de így csak ökölbe szorítja a kezeit egy pillanatra, és elcsikorog egy epés wegtoreni szitkot a fogai között. A csésze megússza épségben. Egészen a konyháig, ahol az ingerültség maradéka kissé nagyobb vehemenciával löki a mosatlan edények közé.
Szól Miknek, hogy átmegy a Központba, hogy utánakeressen a papírok között a Parancsnok rendelésének, s minthogy ez a kirendeltség jelenleg zárva vagyon, magához veszi a szükséges kulcsokat is.*
- Majd jövök. Sietek *mondja, s a kabátjába visszabújva már indul is a Kereskedelmi Központ felé.*
A hozzászólás írója (Yeza a Rőt) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.27 07:02:28
*Yeza azért már a városban van egy ideje, s igaz, ami igaz, bőven vannak dolgok, amiket nehezére esett megszokni, de mára már nem érzi úgy, hogy csak bukdácsol egy számára teljesen idegen közegben. Bredoc mellett azonban kezdenek újra előtörni azok a régi érzések. Igen, vannak eltérések a wegtoreni és az artheniori szóhasználatban és fogalmazásban. Mindkettőnek megvannak a maga jellegzetességei, de ez szinte sosem okozott különösebben nagy problémát. A Parancsnoknál viszont kezd beletörni a bicskája ebbe az ügybe. ~Ha nem muszáj? Mégis mi az, amit muszáj cukrozni?!~ Mivel a logikáját nem nagyon tudja megfogni, mögöttes tartalmat kutat a megfogalmazásban, de gőze sincs, hogy hogyan kellene ezt értenie. Vagy hogy a korábbit hogyan kellene értenie. ~SoraIMban.~ Ha sikamlós felhívás lett volna, ahogy először gondolta, akkor mi ez a közöny a továbbiak kapcsán? És miért üzenne ő bármit a Parancsnok intézőjéNEK? Erősen igyekszik követni a mondatok értelmét, de lassan úgy érzi magát, mint aki csak alig-alig beszél egy helyi dialektust.*
- Úgy lesz *nyögi tétován, miközben továbbra is próbálja a vonásain tartani a bájos mosolyt. Egyre nehezebben megy. A gondolatai hisztérikus tehetetlenséggel igyekeznek összerakni az idegen szimbólumokkal festett kirakóst. Amikor pedig egy rejtvénnyel az ember nem boldogul, jobban teszi, ha minél több új részletét próbálja felfedni.
Bár a férfi elköszön, és kifejezi szándékát a távozásra, a tiszteletteljes főhajtás utáni pillanatban azért azon a marcona arcon felfedezhető, hogy illendőn helyt hagy a lánynak, hátha van még valami kérdése a dolog kapcsán. Yeza már ragadná is meg az alkalmat, de épp csak a levegővételig jut a szólásban, a Parancsnok (bármi is látszott a vonásain) úgy indul meg, hogy valószínűleg el is sodorná a vöröst, ha nem lép félre előle. Yeza csak pislog utána. Szólásra nyitott ajkáról tanácstalanul szédülnek alá a ki nem mondott szavak.
Igen nagy kedve volna a férfi után csukódó ajtónak vágni azt a teáscsészét, de így csak ökölbe szorítja a kezeit egy pillanatra, és elcsikorog egy epés wegtoreni szitkot a fogai között. A csésze megússza épségben. Egészen a konyháig, ahol az ingerültség maradéka kissé nagyobb vehemenciával löki a mosatlan edények közé.
Szól Miknek, hogy átmegy a Központba, hogy utánakeressen a papírok között a Parancsnok rendelésének, s minthogy ez a kirendeltség jelenleg zárva vagyon, magához veszi a szükséges kulcsokat is.*
- Majd jövök. Sietek *mondja, s a kabátjába visszabújva már indul is a Kereskedelmi Központ felé.*
A hozzászólás írója (Yeza a Rőt) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.27 07:02:28
2812. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-26 17:09:14
Üzenet elküldve: 2023-01-26 17:09:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 613
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 613
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
//Mesterlándzsa nyomában//
*Ugyan Bredoc kifejezetten jól olvas az emberekben, azért természetesen a fejükbe nem lát. Ha meglenne ez a képessége, igazán jót derülne azon, hogy mennyire máshogy értelmezik ketten a dolgokat Yezával. No meg talán el is gondolkozna azon, hogy az ő verzióját válassza inkább. Egy darabig még óvatosan legelteti szemét az immáron kevesebb ruhába bújt bestián, majd hamar érkezik a tea is.*
-Köszönöm.
*Biccent is hozzá, és óvatosan szürcsölgetni kezdi, miután beleszagolt. És persze a hír is, hogy az intéző elfoglalt. Sóhajt egyet, de azért örül, hogy lesz foglalkozva az ügyével, és igazából neki már ez is elég.*
-Nem kérek, köszönöm. Nem szoktam cukrozni semmit, ha nem muszáj.
*Nem mintha vigyázna az alakjára, csak nem szereti az édes dolgokat, a fűszereket annál inkább. Úgyhogy hamar meg is issza a teát, ami nem idegen egyébként számára, bár valószínűleg csak kevert minőségben kóstolhatta korábban.*
-Bármikor jöhet kedves, ha én nem is, de az intézőm általában ott szokott lenni. Neki bármit üzenhet ha úgy van.
*Azzal kiissza az utolsó kortyot is a csészéből, elégedetten szusszan egyet, megigazgatja ruháját mert a páncélja egyelőre az odújában pihen.*
-Hálás vagyok, de nem maradhatok tovább. Kérem keressenek nyugodtan, ha van valami hír. Kössz'.
*Fejet hajt Yezának, majd ha nem tartóztatják külön, akkor elindul. Még van a kovácsműhelyben egy kis dolga, a nyílvesszőket még nem hozta el pedig anélkül mit sem ér az újdonsült számszeríja.*
*Ugyan Bredoc kifejezetten jól olvas az emberekben, azért természetesen a fejükbe nem lát. Ha meglenne ez a képessége, igazán jót derülne azon, hogy mennyire máshogy értelmezik ketten a dolgokat Yezával. No meg talán el is gondolkozna azon, hogy az ő verzióját válassza inkább. Egy darabig még óvatosan legelteti szemét az immáron kevesebb ruhába bújt bestián, majd hamar érkezik a tea is.*
-Köszönöm.
*Biccent is hozzá, és óvatosan szürcsölgetni kezdi, miután beleszagolt. És persze a hír is, hogy az intéző elfoglalt. Sóhajt egyet, de azért örül, hogy lesz foglalkozva az ügyével, és igazából neki már ez is elég.*
-Nem kérek, köszönöm. Nem szoktam cukrozni semmit, ha nem muszáj.
*Nem mintha vigyázna az alakjára, csak nem szereti az édes dolgokat, a fűszereket annál inkább. Úgyhogy hamar meg is issza a teát, ami nem idegen egyébként számára, bár valószínűleg csak kevert minőségben kóstolhatta korábban.*
-Bármikor jöhet kedves, ha én nem is, de az intézőm általában ott szokott lenni. Neki bármit üzenhet ha úgy van.
*Azzal kiissza az utolsó kortyot is a csészéből, elégedetten szusszan egyet, megigazgatja ruháját mert a páncélja egyelőre az odújában pihen.*
-Hálás vagyok, de nem maradhatok tovább. Kérem keressenek nyugodtan, ha van valami hír. Kössz'.
*Fejet hajt Yezának, majd ha nem tartóztatják külön, akkor elindul. Még van a kovácsműhelyben egy kis dolga, a nyílvesszőket még nem hozta el pedig anélkül mit sem ér az újdonsült számszeríja.*
2811. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-26 16:10:08
Üzenet elküldve: 2023-01-26 16:10:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Mesterlándzsa nyomában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Hamar visszahúzza a kezét az érintésből, mintha csak egy túl közvetlen természet rossz szokása lett volna. Ahogy a hűvös tekintet odasiklik, már tudja, hogy túl hamar ragadtatta ilyesmire magát. Viszont ha tudná, mik vetődnek fel a férfi fejében, az biztos, hogy ennél többre is ragadtatná. Mondjuk egy istenes tökön rúgásra. Biztos, hogy azonnal megbánná, de a wegtoreni vér már csak ilyen.
A színvallás után érkező mosoly már magában megnyugtatja valamelyest, de a válasz törvényekre vonatkozó része kissé elbizonytalanítja. Zavart mosoly rebben az ajkára. ~Most akkor be kell tartani vagy nem? Nem elég, hogy agyrém az egész, még zavaros is!~
Az italt legalább elfogadja a férfi, így némileg megkönnyebbül, hogy a Parancsnok még nem jár a türelme végén az ügyintézés akadozása miatt.
Yeza kibújik a prémkabátból, s így már nem csak a kardja kivételes formája látható, hanem a wegtoreni lányé is. A kabát alatt egészen lenge ruhát visel, s így már senkit nem lehetne kárhoztatni, hogy reménykedik az egykori Kósza Pinty szolgáltatásainak újraéledésében. Az izmai kellemes vonulatokat mintáznak, megőrizve nőies tónusait. Szikár kecses és ruganyos, mint a Tűz Városának kardtáncosai, akik az artheniori fesztiválokon is gyakorta nyújtanak látványosságot.*
- Egy tea. Máris! *Azzal indul is a pult mögött nyíló személyzeti részre, hogy kifaggassa Miket erről az ügyről. (Meg arról is, hogy vajon hogy értse a férfitól, hogy "Egyébként ha megunná itt az igát, szívesen látnám a soraim közt kegyed." Mindezt persze a Parancsnok képén ülő félreérthető mosolygást is mellékelve.) Nem nagyon tudja másképp értelmezni, mint pajzán ajánlatot, amit ilyen helyzetben illik simulékonyan fogadni. Neki pedig az ilyesmi pláne evidens.
Bár a mintázatában főnixet formázó, díszes kard valóban kivételes darab, s ebből következtethető, hogy a lány is ért a fegyverhez, de a finoman ringó csípőt elnézve, talán mégis inkább táncos lehet, aki e nem mindennapi kelléktől nem szívesen válik meg.
Hamarosan vissza is tér a teával. Minthogy azt el is feledte megkérdezni, milyen fajtát kérne a nagybecsű vendég, wegtoreni vörös teát hoz, melynek ő is kedvelője. Abba már nem gondol bele, hogy az ital az itteni ízekhez szokott embernek talán kissé túl fűszeres.*
- Nos, Aztyan Úr épp nem elérhető, de a Parancsnok megrendelése kiemelt fontosságú a számunkra. Így ígérhetem, hogy a holnapi napon magam keresem fel Önt a Kaszárnyában, hogy beszámoljak az ügy állásáról. Ha esetleg elkészült a rendelés, le is szállítjuk. Persze csak ha alkalmas a Parancsnok Úrnak is! Vagy ne a hivatalában zavarjam ilyesmivel? Mikortájt kereshetem? *érdeklődik. Talán a válaszból az is kiderül, hogy hogyan kell értse azt a bizonyos megjegyzést.*
- Cukrot? *kérdi a teára pillantva, mert most már átfut a fején, hogy a férfit talán meglepi az ital aromája.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Hamar visszahúzza a kezét az érintésből, mintha csak egy túl közvetlen természet rossz szokása lett volna. Ahogy a hűvös tekintet odasiklik, már tudja, hogy túl hamar ragadtatta ilyesmire magát. Viszont ha tudná, mik vetődnek fel a férfi fejében, az biztos, hogy ennél többre is ragadtatná. Mondjuk egy istenes tökön rúgásra. Biztos, hogy azonnal megbánná, de a wegtoreni vér már csak ilyen.
A színvallás után érkező mosoly már magában megnyugtatja valamelyest, de a válasz törvényekre vonatkozó része kissé elbizonytalanítja. Zavart mosoly rebben az ajkára. ~Most akkor be kell tartani vagy nem? Nem elég, hogy agyrém az egész, még zavaros is!~
Az italt legalább elfogadja a férfi, így némileg megkönnyebbül, hogy a Parancsnok még nem jár a türelme végén az ügyintézés akadozása miatt.
Yeza kibújik a prémkabátból, s így már nem csak a kardja kivételes formája látható, hanem a wegtoreni lányé is. A kabát alatt egészen lenge ruhát visel, s így már senkit nem lehetne kárhoztatni, hogy reménykedik az egykori Kósza Pinty szolgáltatásainak újraéledésében. Az izmai kellemes vonulatokat mintáznak, megőrizve nőies tónusait. Szikár kecses és ruganyos, mint a Tűz Városának kardtáncosai, akik az artheniori fesztiválokon is gyakorta nyújtanak látványosságot.*
- Egy tea. Máris! *Azzal indul is a pult mögött nyíló személyzeti részre, hogy kifaggassa Miket erről az ügyről. (Meg arról is, hogy vajon hogy értse a férfitól, hogy "Egyébként ha megunná itt az igát, szívesen látnám a soraim közt kegyed." Mindezt persze a Parancsnok képén ülő félreérthető mosolygást is mellékelve.) Nem nagyon tudja másképp értelmezni, mint pajzán ajánlatot, amit ilyen helyzetben illik simulékonyan fogadni. Neki pedig az ilyesmi pláne evidens.
Bár a mintázatában főnixet formázó, díszes kard valóban kivételes darab, s ebből következtethető, hogy a lány is ért a fegyverhez, de a finoman ringó csípőt elnézve, talán mégis inkább táncos lehet, aki e nem mindennapi kelléktől nem szívesen válik meg.
Hamarosan vissza is tér a teával. Minthogy azt el is feledte megkérdezni, milyen fajtát kérne a nagybecsű vendég, wegtoreni vörös teát hoz, melynek ő is kedvelője. Abba már nem gondol bele, hogy az ital az itteni ízekhez szokott embernek talán kissé túl fűszeres.*
- Nos, Aztyan Úr épp nem elérhető, de a Parancsnok megrendelése kiemelt fontosságú a számunkra. Így ígérhetem, hogy a holnapi napon magam keresem fel Önt a Kaszárnyában, hogy beszámoljak az ügy állásáról. Ha esetleg elkészült a rendelés, le is szállítjuk. Persze csak ha alkalmas a Parancsnok Úrnak is! Vagy ne a hivatalában zavarjam ilyesmivel? Mikortájt kereshetem? *érdeklődik. Talán a válaszból az is kiderül, hogy hogyan kell értse azt a bizonyos megjegyzést.*
- Cukrot? *kérdi a teára pillantva, mert most már átfut a fején, hogy a férfit talán meglepi az ital aromája.*
2810. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-26 08:03:02
Üzenet elküldve: 2023-01-26 08:03:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 613
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 613
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
//Mesterlándzsa nyomában//
*Bredoc egyelőre még a saját gondolataiban igyekszik kiigazodni, s csak utána Yezáéban. Nem biztos benne, hogy talalkozott-e már korábban a nővel, leginkább arra tippelne hogy nem. Úgyhogy most kicsit jobban megnézi magának. ~Harcos asszony lehet, bizonyára zsoldos lehetett egész életében. A fenébe is tán még katona is volt. ~ Igazán kellemes és egyben roppant furcsa érzés fogja el, hogy egy ilyen csinos és eszes alak ilyen harcedzett, mint ahogy Bredoc a mozgásából, a járásából és a mozdulataiból könnyedén kikövetkezteti. A karján eső érintésre csak lenéz, majd vissza a nőre hideg kékjeivel. Nem tetszik neki ha így próbálják manipulálni. Persze ezt nem mutatja, és nem is grimaszol.*
-Vagy úgy.
*Feleli, amikor Yeza szerencsére elmondja a dolgot, ami aggasztja. Nem úgy látszik, mintha valami teljesen másról lenne szó, vagy iszonyatosan jól tud hazudni, hogy még Bredocot is átejtse. Hallva a történetet a férfi elmosolyodik, hisz természetesen nem olyan marcona ő, így hogy már tudja mi a dörgés.*
-Nem aggódjon kisasszony, nincs itt semmi gond. Egyébként sem ütközik törvénybe, de ha ütközne is nyugodtan tudnék aludni éjszaka, csak mert valaki mezítelenkedett egy fogadóban ahol.. Nos valljuk be megesik az ilyesmi. Nemde?
*Kérdezi, bár ez inkább csak amolyan költői kérdés. *
-Egy tea talán nem árthat meg, köszönöm.
*Feleli, és elnéz az egyik asztal irányába.*
-Egyébként ha megunná itt az igát, szívesen látnám a soraim közt kegyed.
*Dobja fel, de nem mint komoly ajánlatot, inkább csak mint megjegyezést. Aztán ha nincs különösebb más, akkor helyet foglal.*
A hozzászólás írója (Bredoc Droyn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.26 08:03:38
*Bredoc egyelőre még a saját gondolataiban igyekszik kiigazodni, s csak utána Yezáéban. Nem biztos benne, hogy talalkozott-e már korábban a nővel, leginkább arra tippelne hogy nem. Úgyhogy most kicsit jobban megnézi magának. ~Harcos asszony lehet, bizonyára zsoldos lehetett egész életében. A fenébe is tán még katona is volt. ~ Igazán kellemes és egyben roppant furcsa érzés fogja el, hogy egy ilyen csinos és eszes alak ilyen harcedzett, mint ahogy Bredoc a mozgásából, a járásából és a mozdulataiból könnyedén kikövetkezteti. A karján eső érintésre csak lenéz, majd vissza a nőre hideg kékjeivel. Nem tetszik neki ha így próbálják manipulálni. Persze ezt nem mutatja, és nem is grimaszol.*
-Vagy úgy.
*Feleli, amikor Yeza szerencsére elmondja a dolgot, ami aggasztja. Nem úgy látszik, mintha valami teljesen másról lenne szó, vagy iszonyatosan jól tud hazudni, hogy még Bredocot is átejtse. Hallva a történetet a férfi elmosolyodik, hisz természetesen nem olyan marcona ő, így hogy már tudja mi a dörgés.*
-Nem aggódjon kisasszony, nincs itt semmi gond. Egyébként sem ütközik törvénybe, de ha ütközne is nyugodtan tudnék aludni éjszaka, csak mert valaki mezítelenkedett egy fogadóban ahol.. Nos valljuk be megesik az ilyesmi. Nemde?
*Kérdezi, bár ez inkább csak amolyan költői kérdés. *
-Egy tea talán nem árthat meg, köszönöm.
*Feleli, és elnéz az egyik asztal irányába.*
-Egyébként ha megunná itt az igát, szívesen látnám a soraim közt kegyed.
*Dobja fel, de nem mint komoly ajánlatot, inkább csak mint megjegyezést. Aztán ha nincs különösebb más, akkor helyet foglal.*
A hozzászólás írója (Bredoc Droyn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.26 08:03:38
2809. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-26 06:16:20
Üzenet elküldve: 2023-01-26 06:16:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Mesterlándzsa nyomában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Mesterlándzsa. ~Nyilván. Mit érdekelne egy városőr parancsnokot holmi... hogy is fogalmazott az a feldúlt asszonyság? Közszeméremsértés. Igen.~ *Bár a némber vörös arccal fenyegetőzött, hogy jelenti az esetet, igazából tudhatta volna, hogy csak fröcsög. Az ilyenek mindig csak hangoskodnak, aztán este a takaró alatt, a gondolattól részegen dörgölik magukat a feslett emlékhez.
A kimért udvariasság a férfi megjelenésével karöltve igazán tiszteletet parancsoló. Yezának futkos tőle a hátán a hideg. A Törvény embere. A Törvényé, amiben oly kevéssé igazodik el. Nem véletlenül kapaszkodik görcs a gyomrába most is. Ki tudja, mi szolgáltat okot itt retorzióra. Bűn, büntetés. Ez a rövidke út teljesen megdermeszti. Nincs közte az az állomás, mint Wegtorenben, hogy a saját igazát/jogát bizonyítsa vagy akár kivívja ott helyben. Mintha már most tőrt szorítanának az álla alá. Nem könnyű így fesztelenül mosolyogni. De Yeza mosolya a Niyss kasztjában csiszolódott, így sok mindent kiáll. Még a kérdést is, ami kínosabb aligha lehetne. Olyan ügyet teregetett ki, ami jó eséllyel sikkadt volna el idővel anélkül, hogy bármiféle komolyabb visszhangja lett volna. Még jó, hogy Aztyan nem tud róla. S ha Yezán múlik, akkor ez bizony így is marad.*
- Parancsnok úr *érinti meg a férfi karját, mint aki ideges lovat csitít (nem mintha Yezának valaha sikerült volna ilyesmi egy hátassal kapcsolatban, de a lovak lelkületével ellentétben a férfiakhoz talán valamivel jobban ért). Lesüti a szemét és nagyot nyel.* - Nem véletlen, hogy nem jutott a fülébe. Elvégre egészen jelentéktelen az egész. *Úgy pillant fel, mint a megszidott eb a gazdájára.* - Valaki meztelenkedett az egyik éjjel az erkélyen, és szárnyra kapott a pletyka, hogy újra... tudja, hogy a ház bordély lett.
*Megvonja a vállát, mert azalatt a tekintet alatt jobbnak látta, ha színt vall, s épp csak egy kicsit tompítja a tényeket.*
- De ahogy mondtam, csak egyszeri esetről volt szó. A többi pedig merő szóbeszéd. Semmi szükség vizsgálatra vagy... terjengős papírmunkára. *Ismét csak nyel egyet. Nagyon reméli, hogy ez utóbbival nem lő mellé. Krultos ki nem állhatta a bürokráciát, de ez nem meglepő, elvégre földije. Utólag, hogy már kimondta, nagyon bízik benne, hogy nem pont ellenkezőleg fog elsülni a dolog.*
- Kérem, foglaljon helyet *próbál terelni, amilyen gyorsan csak lehet.* - Hozhatok Önnek egy italt, míg hamar utánanézek a megrendelésének? Mit kívánna a Parancsnok Úr?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Mesterlándzsa. ~Nyilván. Mit érdekelne egy városőr parancsnokot holmi... hogy is fogalmazott az a feldúlt asszonyság? Közszeméremsértés. Igen.~ *Bár a némber vörös arccal fenyegetőzött, hogy jelenti az esetet, igazából tudhatta volna, hogy csak fröcsög. Az ilyenek mindig csak hangoskodnak, aztán este a takaró alatt, a gondolattól részegen dörgölik magukat a feslett emlékhez.
A kimért udvariasság a férfi megjelenésével karöltve igazán tiszteletet parancsoló. Yezának futkos tőle a hátán a hideg. A Törvény embere. A Törvényé, amiben oly kevéssé igazodik el. Nem véletlenül kapaszkodik görcs a gyomrába most is. Ki tudja, mi szolgáltat okot itt retorzióra. Bűn, büntetés. Ez a rövidke út teljesen megdermeszti. Nincs közte az az állomás, mint Wegtorenben, hogy a saját igazát/jogát bizonyítsa vagy akár kivívja ott helyben. Mintha már most tőrt szorítanának az álla alá. Nem könnyű így fesztelenül mosolyogni. De Yeza mosolya a Niyss kasztjában csiszolódott, így sok mindent kiáll. Még a kérdést is, ami kínosabb aligha lehetne. Olyan ügyet teregetett ki, ami jó eséllyel sikkadt volna el idővel anélkül, hogy bármiféle komolyabb visszhangja lett volna. Még jó, hogy Aztyan nem tud róla. S ha Yezán múlik, akkor ez bizony így is marad.*
- Parancsnok úr *érinti meg a férfi karját, mint aki ideges lovat csitít (nem mintha Yezának valaha sikerült volna ilyesmi egy hátassal kapcsolatban, de a lovak lelkületével ellentétben a férfiakhoz talán valamivel jobban ért). Lesüti a szemét és nagyot nyel.* - Nem véletlen, hogy nem jutott a fülébe. Elvégre egészen jelentéktelen az egész. *Úgy pillant fel, mint a megszidott eb a gazdájára.* - Valaki meztelenkedett az egyik éjjel az erkélyen, és szárnyra kapott a pletyka, hogy újra... tudja, hogy a ház bordély lett.
*Megvonja a vállát, mert azalatt a tekintet alatt jobbnak látta, ha színt vall, s épp csak egy kicsit tompítja a tényeket.*
- De ahogy mondtam, csak egyszeri esetről volt szó. A többi pedig merő szóbeszéd. Semmi szükség vizsgálatra vagy... terjengős papírmunkára. *Ismét csak nyel egyet. Nagyon reméli, hogy ez utóbbival nem lő mellé. Krultos ki nem állhatta a bürokráciát, de ez nem meglepő, elvégre földije. Utólag, hogy már kimondta, nagyon bízik benne, hogy nem pont ellenkezőleg fog elsülni a dolog.*
- Kérem, foglaljon helyet *próbál terelni, amilyen gyorsan csak lehet.* - Hozhatok Önnek egy italt, míg hamar utánanézek a megrendelésének? Mit kívánna a Parancsnok Úr?
2808. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-26 01:44:09
Üzenet elküldve: 2023-01-26 01:44:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy új vidék//
*Kellemes érzéssel tölti el, ahogy a tréfájára a tündér erősen megöleli a nyakát. Vagy fojtogatni próbálja. Mindegy is, mert nem lát különbséget az eltérő erőnlétük miatt és inkább pozitívan fogja fel. Értetlen nézne a lány szemébe a korholó szavak miatt, ha nem a nyakában ülne, mert eddig azt hitte jól szórakozik a magasban, de "máskor ne csinálj" ilyet felszólítás az ellenkezőjére vall.*
- Értettem. Máskór nem fógók ilyet csinálni.
*Letört a jókedve. Még az úti cél megtalálása sem vidítja fel.*
- Biztós jó helyen vagyunk? *kérdi.
Polipot már látott a piacon és határozottan egy polipot vél felfedezni a cégéren, nem pedig egy "kalmárt", nézzen az ki bárhogy. Fehér színt legalább ismeri, azzal nem lőhet mellé. Megcélozza a legcifrább fehér épületet a környéken. Óvatosan benyit a faajtókon és behajol, ügyelve, hogy Dänkijinkilinkilinkilinkij Kijii ne ismerkedjen meg a szemöldökfával. Sikeresen meghatározza, hogy elférnek bent ebben a pozitúrában, ha átférnek az ajtón, ezért nyakában a lánykával úgy csűri-csavarja a testét, hogy beférjenek. Persze dönthet, hogy úgy a kis társa, hogy a saját lábán megy az épületbe, de Pimpőnek nem jut eszébe ilyen gondolat, olyan jól elvoltak idejövet is így.*
- Nos, merre tóvább, húgi?
*Készen várja az utasításokat, hogy merre navigáljanak az épületen belül.*
*Kellemes érzéssel tölti el, ahogy a tréfájára a tündér erősen megöleli a nyakát. Vagy fojtogatni próbálja. Mindegy is, mert nem lát különbséget az eltérő erőnlétük miatt és inkább pozitívan fogja fel. Értetlen nézne a lány szemébe a korholó szavak miatt, ha nem a nyakában ülne, mert eddig azt hitte jól szórakozik a magasban, de "máskor ne csinálj" ilyet felszólítás az ellenkezőjére vall.*
- Értettem. Máskór nem fógók ilyet csinálni.
*Letört a jókedve. Még az úti cél megtalálása sem vidítja fel.*
- Biztós jó helyen vagyunk? *kérdi.
Polipot már látott a piacon és határozottan egy polipot vél felfedezni a cégéren, nem pedig egy "kalmárt", nézzen az ki bárhogy. Fehér színt legalább ismeri, azzal nem lőhet mellé. Megcélozza a legcifrább fehér épületet a környéken. Óvatosan benyit a faajtókon és behajol, ügyelve, hogy Dänkijinkilinkilinkilinkij Kijii ne ismerkedjen meg a szemöldökfával. Sikeresen meghatározza, hogy elférnek bent ebben a pozitúrában, ha átférnek az ajtón, ezért nyakában a lánykával úgy csűri-csavarja a testét, hogy beférjenek. Persze dönthet, hogy úgy a kis társa, hogy a saját lábán megy az épületbe, de Pimpőnek nem jut eszébe ilyen gondolat, olyan jól elvoltak idejövet is így.*
- Nos, merre tóvább, húgi?
*Készen várja az utasításokat, hogy merre navigáljanak az épületen belül.*
2807. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-25 19:44:33
Üzenet elküldve: 2023-01-25 19:44:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 613
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 613
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
//Mesterlándzsa nyomában//
//+ érintőlegesen mindenki//
*Dolga ugyan volna elég, hisz mindig akad tennivaló, de látja hogy milyen sürgés-forgás van éppen a Kalmárban, úgyhogy igyekszik nem magára venni a dolgot. Biztosan van, aki hamarabb érkezett mint ő, és végül is hiába parancsnok, nem igazán szeret ezzel visszaélni, kikérni magának pedig végképp meg. Úgyhogy csak türelmesen vár, és nem is telik igazán sok időbe amíg megszólítja valaki. Mondjuk inkább belebotlik, szó szerint.*
-Hölgyem.
*Mondja, s főböl kissé ő maga is meghajol. Természetesen megcsodálja a megcsodálásra termett gyönyörű idomokat, de komolyabb férfi ő annál, hogy túlságosan elvonja a figyelmét arról amit hall. Mert amit hall, az igencsak új információ számára, de annál érdekesebb. Egy darabig csak gondolkozik, hogy mitévő is legyen, aztán vesz egy nagyobb levegőt és beszélni kezd higgadt hangján.*
-Valójában egy korábbi rendelésem iránt jöttem érdeklődni, egy mesterlándzsa miatt ha esetleg hallott róla. Fogalmam sincs miről beszél kedves de.. Most már egészen kíváncsivá tett. Milyen dolog nem fog megismétlődni?
*Kaparászik az agyában, forognak a kerekek, hogy hallott-e valamit, akárcsak pletykát is de nem ugrik be semmi. ~Persze erről nem kell tudnia a dögös vörösnek.~ Hiába ha már tudtára jutott valami, nem teheti meg, hogy nem kérdez utána.*
-Habár ha megerőltetem magam, talán eszembe is juthat valami.
//+ érintőlegesen mindenki//
*Dolga ugyan volna elég, hisz mindig akad tennivaló, de látja hogy milyen sürgés-forgás van éppen a Kalmárban, úgyhogy igyekszik nem magára venni a dolgot. Biztosan van, aki hamarabb érkezett mint ő, és végül is hiába parancsnok, nem igazán szeret ezzel visszaélni, kikérni magának pedig végképp meg. Úgyhogy csak türelmesen vár, és nem is telik igazán sok időbe amíg megszólítja valaki. Mondjuk inkább belebotlik, szó szerint.*
-Hölgyem.
*Mondja, s főböl kissé ő maga is meghajol. Természetesen megcsodálja a megcsodálásra termett gyönyörű idomokat, de komolyabb férfi ő annál, hogy túlságosan elvonja a figyelmét arról amit hall. Mert amit hall, az igencsak új információ számára, de annál érdekesebb. Egy darabig csak gondolkozik, hogy mitévő is legyen, aztán vesz egy nagyobb levegőt és beszélni kezd higgadt hangján.*
-Valójában egy korábbi rendelésem iránt jöttem érdeklődni, egy mesterlándzsa miatt ha esetleg hallott róla. Fogalmam sincs miről beszél kedves de.. Most már egészen kíváncsivá tett. Milyen dolog nem fog megismétlődni?
*Kaparászik az agyában, forognak a kerekek, hogy hallott-e valamit, akárcsak pletykát is de nem ugrik be semmi. ~Persze erről nem kell tudnia a dögös vörösnek.~ Hiába ha már tudtára jutott valami, nem teheti meg, hogy nem kérdez utána.*
-Habár ha megerőltetem magam, talán eszembe is juthat valami.
2806. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-25 17:39:38
Üzenet elküldve: 2023-01-25 17:39:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Mesterlándzsa nyomában//
//+ érintőlegesen mindenki//
*Jó ideig lődörgött a városban. Szörnyen átfagyott, az igaz, de legalább kiszellőztette a fejét. Itt az ideje, hogy hasznossá tegye magát.
Bent a Kalmárban olyan kellemes meleg fogadja, hogy elengedi a fehér medveprém kabátot, melyet eddig baljával szorosan összehúzva tartott, hogy a hideg kevésbé tudjon hozzáférni.
Hamar megpillantja Nawanthirit, aki máris a vendégek körül serénykedik. Az egyik asztaltársaságnál pedig ott ül a testes kereskedő is, akit elé küldött. Megnyugodva sóhajt, hogy talán valamelyest sikerült elsimítani az indulatokat a gesztussal. Fel se merül benne, hogy teljesen hiába adta ki azokat az aranyakat.
Hanem amikor a söntés felé tülekvő helyi mesteremberek elimbolyognak az útból, Yeza majd' hanyatt esik, ahogy meglátja a Wargok parancsnokát, a híres Bredoc Droynt személyesen.
Aztyan persze sehol, Mik hátát még látja, mikor eltűnik a konyha felé... A gyomrába belekapaszkodik az idegesség, de talán jobb is, hogy ez az ügy nem a heges arcút találja meg.*
- Parancsnok úr! *penderül a férfi elé szívélyes mosollyal, és mindjárt prezentál egy finom meghajlást is, mely egyszerre ad leheletnyivel pikánsabb rálátást a dekoltázsára és löki előtérbe a nyakába viselt leviatános gyűrűt.* - Nézze, tudom, miért jött (mert mi másért?), de igazán nem kellett volna fáradnia *vonja félre kissé, ha teheti.* - Biztosíthatom, a mi Caldorcor Bárónké tisztességes üzlet. Az a dolog pedig nem fog megismétlődni. Minket is mélyen felháborított az eset *sóhajt. Tulajdonképpen fogalma sincs, hogy legális-e Artheniorban a legősibb mesterség gyakorlása vagy hogy van-e valami szankciója a nyilvános meztelenkedésnek. A törvények és a pontokba szedett városi rendelkezések még mindig szörnyen idegenek a számára. De tény, hogy itt lenne már az ideje, hogy alaposan átlapozza a regulákat, mielőtt még bajba keveri magát.*
//+ érintőlegesen mindenki//
*Jó ideig lődörgött a városban. Szörnyen átfagyott, az igaz, de legalább kiszellőztette a fejét. Itt az ideje, hogy hasznossá tegye magát.
Bent a Kalmárban olyan kellemes meleg fogadja, hogy elengedi a fehér medveprém kabátot, melyet eddig baljával szorosan összehúzva tartott, hogy a hideg kevésbé tudjon hozzáférni.
Hamar megpillantja Nawanthirit, aki máris a vendégek körül serénykedik. Az egyik asztaltársaságnál pedig ott ül a testes kereskedő is, akit elé küldött. Megnyugodva sóhajt, hogy talán valamelyest sikerült elsimítani az indulatokat a gesztussal. Fel se merül benne, hogy teljesen hiába adta ki azokat az aranyakat.
Hanem amikor a söntés felé tülekvő helyi mesteremberek elimbolyognak az útból, Yeza majd' hanyatt esik, ahogy meglátja a Wargok parancsnokát, a híres Bredoc Droynt személyesen.
Aztyan persze sehol, Mik hátát még látja, mikor eltűnik a konyha felé... A gyomrába belekapaszkodik az idegesség, de talán jobb is, hogy ez az ügy nem a heges arcút találja meg.*
- Parancsnok úr! *penderül a férfi elé szívélyes mosollyal, és mindjárt prezentál egy finom meghajlást is, mely egyszerre ad leheletnyivel pikánsabb rálátást a dekoltázsára és löki előtérbe a nyakába viselt leviatános gyűrűt.* - Nézze, tudom, miért jött (mert mi másért?), de igazán nem kellett volna fáradnia *vonja félre kissé, ha teheti.* - Biztosíthatom, a mi Caldorcor Bárónké tisztességes üzlet. Az a dolog pedig nem fog megismétlődni. Minket is mélyen felháborított az eset *sóhajt. Tulajdonképpen fogalma sincs, hogy legális-e Artheniorban a legősibb mesterség gyakorlása vagy hogy van-e valami szankciója a nyilvános meztelenkedésnek. A törvények és a pontokba szedett városi rendelkezések még mindig szörnyen idegenek a számára. De tény, hogy itt lenne már az ideje, hogy alaposan átlapozza a regulákat, mielőtt még bajba keveri magát.*
2805. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-25 12:04:52
Üzenet elküldve: 2023-01-25 12:04:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Újra munkában//
- A báró jól van. *Válaszolja a pultba visszatérő Miknek, ahol valójában takaros rend uralkodik, így sokáig nem is tud pakolászni. Kisvártatva Nyikhaj érkezik egy levéllel, amit Yeza adott neki. Megköszöni, de a levelet nem bontja ki egyelőre, csak félreteszi a zsebébe. Sem a hely, sem az idő nem alkalmas most az olvasásra.
Közben Nawanthiri is befut, aki jelentést tesz a kalandukkal kapcsolatban a pusztában, amit a heges arcú visszafogottan fogad, megköszöni a lánynak a munkát. Nem örül a sikertelen kalandnak, de sosem vállalnak biztosítékot semmiért, ez benne van a pakliban.
Biztosítja a lányt, hogy megtarthat mindent, aranyat sem kérne értük, de ha Nawa ragaszkodik hozzá, nem áll ellen. Minden információt meghallgat még, amit kap, biztosítja a mandulaszeműt, hogy nem neheztel rá semmiért. Egyelőre kitér a válaszok elől, de megnyugtatja a lányt, hogy a Kereskedőház továbbra is biztos lábakon áll, beszél valami készletellenőrzésről és leltárról, üzleti dolgokról, ám konkrétumokról nem. Megkéri, hogy segítsen a pultban, addig, amíg feladattal nem tudja ellátni.*
//Kamatostul//
*A pultban nincs több dolog, Nawát is elrendezte és itt az ideje rendbetenni a könyvelést is. A tárgyalóteremben pedig lesz lehetősége elolvasni a vörös levelét is. Már indulna, meghagyva Miknek, hogy odafent lesz, amikor ismerős férfi érkezik a Kalmárba.*
- Tramal úr, üdvözlöm nálunk! *Köszönti a férfit, aki régi ügyfele a Kereskedőháznak.*
- Igen, kisebb felújítást tartunk, leltár, készletellenőrzés. *Magyarázza meg a bezárás dolgát kurtán.*
- Kérem, jöjjön velem a tárgyalóba, ahol mindent meg tudunk beszélni. *Int a lépcső felé féloldalas mosollyal és ha Elgroon követi, akkor felvezeti a férfit az emeleti tárgyalóba.*
- A báró jól van. *Válaszolja a pultba visszatérő Miknek, ahol valójában takaros rend uralkodik, így sokáig nem is tud pakolászni. Kisvártatva Nyikhaj érkezik egy levéllel, amit Yeza adott neki. Megköszöni, de a levelet nem bontja ki egyelőre, csak félreteszi a zsebébe. Sem a hely, sem az idő nem alkalmas most az olvasásra.
Közben Nawanthiri is befut, aki jelentést tesz a kalandukkal kapcsolatban a pusztában, amit a heges arcú visszafogottan fogad, megköszöni a lánynak a munkát. Nem örül a sikertelen kalandnak, de sosem vállalnak biztosítékot semmiért, ez benne van a pakliban.
Biztosítja a lányt, hogy megtarthat mindent, aranyat sem kérne értük, de ha Nawa ragaszkodik hozzá, nem áll ellen. Minden információt meghallgat még, amit kap, biztosítja a mandulaszeműt, hogy nem neheztel rá semmiért. Egyelőre kitér a válaszok elől, de megnyugtatja a lányt, hogy a Kereskedőház továbbra is biztos lábakon áll, beszél valami készletellenőrzésről és leltárról, üzleti dolgokról, ám konkrétumokról nem. Megkéri, hogy segítsen a pultban, addig, amíg feladattal nem tudja ellátni.*
//Kamatostul//
*A pultban nincs több dolog, Nawát is elrendezte és itt az ideje rendbetenni a könyvelést is. A tárgyalóteremben pedig lesz lehetősége elolvasni a vörös levelét is. Már indulna, meghagyva Miknek, hogy odafent lesz, amikor ismerős férfi érkezik a Kalmárba.*
- Tramal úr, üdvözlöm nálunk! *Köszönti a férfit, aki régi ügyfele a Kereskedőháznak.*
- Igen, kisebb felújítást tartunk, leltár, készletellenőrzés. *Magyarázza meg a bezárás dolgát kurtán.*
- Kérem, jöjjön velem a tárgyalóba, ahol mindent meg tudunk beszélni. *Int a lépcső felé féloldalas mosollyal és ha Elgroon követi, akkor felvezeti a férfit az emeleti tárgyalóba.*
2804. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-24 22:32:42
Üzenet elküldve: 2023-01-24 22:32:42
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Nawanthiri, Baarcas, Rotha, Gul//
*A Pegazusból tér vissza, kissé kedveszegetten, mert egy kifejezetten ígéretes találkozása volt egy szemrevaló vörös hajú fél-elffel. Csak aztán előkerült a lány valami régi ismerőse vagy haragosa, ami véget vetett a kalandnak. Pedig örült volna, ha a lánnyal együtt térhetett volna vissza ide, ahol még mindig megszáll.
Az ajtón belépve meglepve tapasztalja, hogy most más tüsténkedik a pult mögött, mint eddig. Ráadásul elég komoly a váltás a magas, széles vállú leányzóval, főleg Leia után, aki alacsony volt, és törékeny-karcsú alkatú.
Mykael egy vidám mosollyal lép oda hozzá.*
- Üdv! Téged még nem láttalak errefelé! Csapolnál nekem egy korsó Wegtoreni világost?
*kérdi, ér rákacsint Nawanthirire.
Aztán pillantása oldalra téved, és meglátja a testes kalmárt (Baarcas), akit az elmúlt napokban többször hiába keresett a Piactéren.*
- Á, örülök, hogy látom! Már rég szerettem volna találkozni. Tudja, a húrok ügyében.
*köszön rá a kereskedőre, akinek igazából nem is tudja a nevét. Látja, hogy Baarcas nincs egyedül, asztaltársaságának egyelőre csak odabiccent. Továbbra is a pultot támasztja, hiszen várja, hogy megkapja a sörét.*
*A Pegazusból tér vissza, kissé kedveszegetten, mert egy kifejezetten ígéretes találkozása volt egy szemrevaló vörös hajú fél-elffel. Csak aztán előkerült a lány valami régi ismerőse vagy haragosa, ami véget vetett a kalandnak. Pedig örült volna, ha a lánnyal együtt térhetett volna vissza ide, ahol még mindig megszáll.
Az ajtón belépve meglepve tapasztalja, hogy most más tüsténkedik a pult mögött, mint eddig. Ráadásul elég komoly a váltás a magas, széles vállú leányzóval, főleg Leia után, aki alacsony volt, és törékeny-karcsú alkatú.
Mykael egy vidám mosollyal lép oda hozzá.*
- Üdv! Téged még nem láttalak errefelé! Csapolnál nekem egy korsó Wegtoreni világost?
*kérdi, ér rákacsint Nawanthirire.
Aztán pillantása oldalra téved, és meglátja a testes kalmárt (Baarcas), akit az elmúlt napokban többször hiába keresett a Piactéren.*
- Á, örülök, hogy látom! Már rég szerettem volna találkozni. Tudja, a húrok ügyében.
*köszön rá a kereskedőre, akinek igazából nem is tudja a nevét. Látja, hogy Baarcas nincs egyedül, asztaltársaságának egyelőre csak odabiccent. Továbbra is a pultot támasztja, hiszen várja, hogy megkapja a sörét.*
2803. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-24 17:53:47
Üzenet elküldve: 2023-01-24 17:53:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 613
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 613
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
//Mesterlándzsa nyomában//
*Bredoc amíg várakozik, és bizony várakoznia kell az apró cseprő dolgok elkészültére a műhelyen, úgy dönt hogy a kalmára vándorol. Hátha ott valaki majd meg tudja mondani, hogy mi a helyzet a korábbi üzlettel amit kötöttek, esetleg hogy mi történt a Kereskedelmi Központtal. Ahogy belép az ajtón csak egy pillanatra áll meg, s erélyesen köszön.*
-Jó napot!
*Ahogy az egy parancsnoktól elvárható, majd a pulthoz lépdel katonás tempóban, és szemével valaki ismerőset keres. Mondjuk a sebhelyes arcút, de igazából bárkivel beéri, aki tud neki mondani valami olyasmit a kialakult helyzetről, amit eddig nem tudott.*
*Bredoc amíg várakozik, és bizony várakoznia kell az apró cseprő dolgok elkészültére a műhelyen, úgy dönt hogy a kalmára vándorol. Hátha ott valaki majd meg tudja mondani, hogy mi a helyzet a korábbi üzlettel amit kötöttek, esetleg hogy mi történt a Kereskedelmi Központtal. Ahogy belép az ajtón csak egy pillanatra áll meg, s erélyesen köszön.*
-Jó napot!
*Ahogy az egy parancsnoktól elvárható, majd a pulthoz lépdel katonás tempóban, és szemével valaki ismerőset keres. Mondjuk a sebhelyes arcút, de igazából bárkivel beéri, aki tud neki mondani valami olyasmit a kialakult helyzetről, amit eddig nem tudott.*
2802. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-24 17:18:46
Üzenet elküldve: 2023-01-24 17:18:46
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Rotha, Gul, Baarcas & Nawanthiri//
*A lánnyal nem szoktak pimaszak lenni a vendégek, így aztán ő sem szorul rá, hogy "hol kemény szavakkal, hol durva nyers pofonokkal" helyre rakja őket. Gul' Magoor inkább azt tapasztalhatja, hogy a szép szál teremtés mindenkivel kedves, és egy csomó (jellemzően környékbeli) vendégnek jó ismerőse.
Az óriás, majd Baarcas intésére az asztalukhoz siet. A testes kalmár felé mosolyogva meghajol üdvözlésképp, a rendelést apró kis bólintással nyugtázza. A gyolcsba tekert férfin egy pillanatra elidőzik a tekintete, mintha az állapotát latolgatná, de aztán a beszélgetés tovább halad, meg hát nem is illik másokat megbámulni.*
- Örülök, hogy megismerhetlek titeket! *hajol meg enyhén Rothawdar és Gul' Magoor felé is* A kisasszonyok az urak lányai, Baarcas mester, én csak egy szerzetes vagyok. *mosolyog a kufárra* Ha kedvesek akartok lenni hozzám, hívjatok a teljes nevemen: Nawanthirishardipandrának. Segít az utamon maradni.
*Mintha nem is ugyanaz a lány volna, akit a kufár megpróbált hazafuvarozni a szántókról. A korábbi, magába zárkózó hallgatásnak nyoma sincs, a helyére egyszerű, mindenkinek járó kedvesség költözött.
A pihenésre vonatkozó kérdéseken Nawanthiri meglepetten pislog, hiszen aludt már egyet mióta hazaért a Kikötőből. Az idő azonban néha furcsa játékot űz a halandókkal, talán most is ez történt: ami a lánynak fél nap, a többieknek lehet, pár órának tűnt csupán.*
- Oh nem, semmi bajom, Baarcas mester! *neveti el magát* És ha most lepihenek, ki hoz nektek inni? Jövök is mindjárt! *azzal kis időre magukra hagyja az urakat, de tíz perc múlva már jön is vissza egy nagy tálcával, amin a sörök, egy demizson meg egy talpas ónpohár utazik. A sörök Rothawdar és az óriás elé kerülnek, a bort a kalmár előtt tölti ki. Ez egy könnyű, játékos vörösbor, málnás, áfonyás jegyekkel.*
- Hozhatok-e még valamit? *kérdi, mikor minden a helyére került.*
*A lánnyal nem szoktak pimaszak lenni a vendégek, így aztán ő sem szorul rá, hogy "hol kemény szavakkal, hol durva nyers pofonokkal" helyre rakja őket. Gul' Magoor inkább azt tapasztalhatja, hogy a szép szál teremtés mindenkivel kedves, és egy csomó (jellemzően környékbeli) vendégnek jó ismerőse.
Az óriás, majd Baarcas intésére az asztalukhoz siet. A testes kalmár felé mosolyogva meghajol üdvözlésképp, a rendelést apró kis bólintással nyugtázza. A gyolcsba tekert férfin egy pillanatra elidőzik a tekintete, mintha az állapotát latolgatná, de aztán a beszélgetés tovább halad, meg hát nem is illik másokat megbámulni.*
- Örülök, hogy megismerhetlek titeket! *hajol meg enyhén Rothawdar és Gul' Magoor felé is* A kisasszonyok az urak lányai, Baarcas mester, én csak egy szerzetes vagyok. *mosolyog a kufárra* Ha kedvesek akartok lenni hozzám, hívjatok a teljes nevemen: Nawanthirishardipandrának. Segít az utamon maradni.
*Mintha nem is ugyanaz a lány volna, akit a kufár megpróbált hazafuvarozni a szántókról. A korábbi, magába zárkózó hallgatásnak nyoma sincs, a helyére egyszerű, mindenkinek járó kedvesség költözött.
A pihenésre vonatkozó kérdéseken Nawanthiri meglepetten pislog, hiszen aludt már egyet mióta hazaért a Kikötőből. Az idő azonban néha furcsa játékot űz a halandókkal, talán most is ez történt: ami a lánynak fél nap, a többieknek lehet, pár órának tűnt csupán.*
- Oh nem, semmi bajom, Baarcas mester! *neveti el magát* És ha most lepihenek, ki hoz nektek inni? Jövök is mindjárt! *azzal kis időre magukra hagyja az urakat, de tíz perc múlva már jön is vissza egy nagy tálcával, amin a sörök, egy demizson meg egy talpas ónpohár utazik. A sörök Rothawdar és az óriás elé kerülnek, a bort a kalmár előtt tölti ki. Ez egy könnyű, játékos vörösbor, málnás, áfonyás jegyekkel.*
- Hozhatok-e még valamit? *kérdi, mikor minden a helyére került.*
2801. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-01-23 21:43:06
Üzenet elküldve: 2023-01-23 21:43:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//kiegészítés//
*Felemeli a kezét, hogy újabb rendelést adjon le, lehetőleg a mandulaszeműt intse le maguk mellé. Észreveszi, ahogy az óriás szeme mennyire követik a lány mozgását és jót derül a kedves, őszinte reakción.*
- Szeretnék rendelni! Egy bort és két sört!
*Ad 5 aranyat egy pohárHáz boraért. és további 14et két korsó Wegtoreni világos sörért. . Ha Nawanthiri jött hozzájuk akkor, próbál vele beszélgetést kezdeményezni.*
- Elnézést, még be sem mutattam a vendégeimet! Rothawdar úr és Gul'Magor úr, Nawanthiri kisasszony!
*Gyorsan bemutatja a hármast egymásnak.*
- Nem kéne még pihennie kegyednek? Egyből munkába állítják? A főnökének nincsen szíve, hogy egy akkora út után nem hagyja önt rendesen kipihenni.
*Bár közel sem tudja, hogy mekkora is az "akkora" út, de talán sikerül némi szót kifacsarni, ha most úgyis beszédes kedvében van.
Furcsállta az út alatt, hogy nem szólalt meg, de inkább eszes és tartozkodó, mintsem félkegyelmű a lány, aki egyből felugrott volna egy gyanús szekérre.*
*Felemeli a kezét, hogy újabb rendelést adjon le, lehetőleg a mandulaszeműt intse le maguk mellé. Észreveszi, ahogy az óriás szeme mennyire követik a lány mozgását és jót derül a kedves, őszinte reakción.*
- Szeretnék rendelni! Egy bort és két sört!
*Ad 5 aranyat egy pohárHáz boraért.
és további 14et két korsó Wegtoreni világos sörért. . Ha Nawanthiri jött hozzájuk akkor, próbál vele beszélgetést kezdeményezni.*- Elnézést, még be sem mutattam a vendégeimet! Rothawdar úr és Gul'Magor úr, Nawanthiri kisasszony!
*Gyorsan bemutatja a hármast egymásnak.*
- Nem kéne még pihennie kegyednek? Egyből munkába állítják? A főnökének nincsen szíve, hogy egy akkora út után nem hagyja önt rendesen kipihenni.
*Bár közel sem tudja, hogy mekkora is az "akkora" út, de talán sikerül némi szót kifacsarni, ha most úgyis beszédes kedvében van.
Furcsállta az út alatt, hogy nem szólalt meg, de inkább eszes és tartozkodó, mintsem félkegyelmű a lány, aki egyből felugrott volna egy gyanús szekérre.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659