Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 30 (581. - 600. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
600. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-06 15:07:08
Üzenet elküldve: 2020-05-06 15:07:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az Alkimista//
//Diynomit//
*Nem mindegy, hogy milyen italról beszélünk. De nem ám! Még konkurencia lenne itt a végén. Kisejlik, hogy nem lesz az.*
- Végső ízét? Egy sernek sosincs végső íze! A ser folyamatosan finomodik amíg a hordóból az utolsó csepp is ki nem fogyik. Ezért mondom én mindig, hogy az utolsó korsók a legfinomabbak egy sereshordóban.
*Elég nagy szakmai titkot rántott le Sergretor. Ennyit talán megengedhet magának. Úgysem a gnóm méri a korsó sert magának. Egyből az alját meg ugye nem lehet kimerni. Meg ugye nem is lenne értelme.*
- Egy korsóra még magam is meghívlak majdan.
*Azon az egy korsón nem múlik már semmi se. Mindig kíváncsi az öreg sernevelő az első véleményezésekre. A serpusztítók véleménye nagyon fontos! A minőségi serpusztítóké persze.*
- Jól van akkor. Ha megkínálsz valamivel legalább tudni fogom, hogy nem méreg.
*Hangosan horkantva kacag a vén sermester.*
- Azonnal ható gyógyítóital? Hatásosabb mindennél?
*Ezen már megragadja saját szakállát és szőrözésbe megy át.*
- A kutya mindenit! Ez engem is érdekelne he. Fiatalító szérumot azt tudsz keverni? Vennék belőle.
*Ki tudja. Talán tud kutyvasztani.*
//Diynomit//
*Nem mindegy, hogy milyen italról beszélünk. De nem ám! Még konkurencia lenne itt a végén. Kisejlik, hogy nem lesz az.*
- Végső ízét? Egy sernek sosincs végső íze! A ser folyamatosan finomodik amíg a hordóból az utolsó csepp is ki nem fogyik. Ezért mondom én mindig, hogy az utolsó korsók a legfinomabbak egy sereshordóban.
*Elég nagy szakmai titkot rántott le Sergretor. Ennyit talán megengedhet magának. Úgysem a gnóm méri a korsó sert magának. Egyből az alját meg ugye nem lehet kimerni. Meg ugye nem is lenne értelme.*
- Egy korsóra még magam is meghívlak majdan.
*Azon az egy korsón nem múlik már semmi se. Mindig kíváncsi az öreg sernevelő az első véleményezésekre. A serpusztítók véleménye nagyon fontos! A minőségi serpusztítóké persze.*
- Jól van akkor. Ha megkínálsz valamivel legalább tudni fogom, hogy nem méreg.
*Hangosan horkantva kacag a vén sermester.*
- Azonnal ható gyógyítóital? Hatásosabb mindennél?
*Ezen már megragadja saját szakállát és szőrözésbe megy át.*
- A kutya mindenit! Ez engem is érdekelne he. Fiatalító szérumot azt tudsz keverni? Vennék belőle.
*Ki tudja. Talán tud kutyvasztani.*
599. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-06 10:55:36
Üzenet elküldve: 2020-05-06 10:55:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés//
//Kósza szerzet(es)//
*Úgy látszik, Xavynak csak gondolnia kell rá, vagyis az ajtó felé néznie, hogy megjelenjen valaki, aki elronthat minden szórakozást.
Ez most éppen Aztyan, a kereskedőház intézője, aki elunva a kovácsműhelybeli tartózkodást, most visszatért a Kalmárba. Ezúttal nem a hátsó ajtót választotta és nem csak jön-megy, ahogy szokott, hanem bizony rendesen, a fogadó felől közelít és talán eszik is valamit. A műhelyben erre nincs lehetőség, de lassan el kell gondolkodnia valami kiszállításon, ha át kell helyeznie oda a székhelyét.
Belépve a fogadóba végignéz a helyiségen, az asztalokon, szakértő és vizslató szemekkel mérve fel a benti állapotokat. Nincs oka panaszra, a két lány, Mori és Xavy rendben tartják és így Miknek is van ideje kipihenni a verekedés okozta sérüléseket és fájdalmakat.
Ha minden igaz, később lesz egy találkozója itt a korábban megismert vöröshajú gnóm lánnyal, de ő még láthatóan nem érkezett meg. A pult felé tartva, megpillant egy különös külsejű alakot, aki éppen Xavyval beszélget. Nem a beszélgetés ténye kelti fel a figyelmét, hisz a pultosoknak kutya kötelességük kommunikálni a vendégekkel, hanem inkább a módja és a fura férfi külseje vonja mindezt maga után.*
- Szervusz, Xavy. *Köszönti a gnóm lányt, a kopasz férfi egy kurta biccentést kap a heges arcútól.*
- Szeretnék kérni egy sűrű barnát és egy korsó mézsört. *Adja le rendelését. Remek lesz a raguleves mellé, a Sergretor által főzött, kiváló sör. Jó lesz végre valami rendeset is enni.*
- Valószínűleg keresni fog egy vörös hajú gnóm lány, ha megérkezne, kérlek, irányítsd hozzám. *Kéri meg bizalmas hangon, de nem titkolózva Xavyt és ha nem tartóztatják, akkor elindul a pult végében álló, a személyzet számára fenntartott asztal felé, hogy ott várja meg a levesét és a sörét.*
//Kósza szerzet(es)//
*Úgy látszik, Xavynak csak gondolnia kell rá, vagyis az ajtó felé néznie, hogy megjelenjen valaki, aki elronthat minden szórakozást.
Ez most éppen Aztyan, a kereskedőház intézője, aki elunva a kovácsműhelybeli tartózkodást, most visszatért a Kalmárba. Ezúttal nem a hátsó ajtót választotta és nem csak jön-megy, ahogy szokott, hanem bizony rendesen, a fogadó felől közelít és talán eszik is valamit. A műhelyben erre nincs lehetőség, de lassan el kell gondolkodnia valami kiszállításon, ha át kell helyeznie oda a székhelyét.
Belépve a fogadóba végignéz a helyiségen, az asztalokon, szakértő és vizslató szemekkel mérve fel a benti állapotokat. Nincs oka panaszra, a két lány, Mori és Xavy rendben tartják és így Miknek is van ideje kipihenni a verekedés okozta sérüléseket és fájdalmakat.
Ha minden igaz, később lesz egy találkozója itt a korábban megismert vöröshajú gnóm lánnyal, de ő még láthatóan nem érkezett meg. A pult felé tartva, megpillant egy különös külsejű alakot, aki éppen Xavyval beszélget. Nem a beszélgetés ténye kelti fel a figyelmét, hisz a pultosoknak kutya kötelességük kommunikálni a vendégekkel, hanem inkább a módja és a fura férfi külseje vonja mindezt maga után.*
- Szervusz, Xavy. *Köszönti a gnóm lányt, a kopasz férfi egy kurta biccentést kap a heges arcútól.*
- Szeretnék kérni egy sűrű barnát és egy korsó mézsört. *Adja le rendelését. Remek lesz a raguleves mellé, a Sergretor által főzött, kiváló sör. Jó lesz végre valami rendeset is enni.*
- Valószínűleg keresni fog egy vörös hajú gnóm lány, ha megérkezne, kérlek, irányítsd hozzám. *Kéri meg bizalmas hangon, de nem titkolózva Xavyt és ha nem tartóztatják, akkor elindul a pult végében álló, a személyzet számára fenntartott asztal felé, hogy ott várja meg a levesét és a sörét.*
598. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-06 09:34:02
Üzenet elküldve: 2020-05-06 09:34:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Kósza szerzet(es)//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Bár a patkány kétségtelenül nem a legtisztább állatok közé sorolandó, ám ínséges időkben mindent meg kell becsülni, azokból meg a városnak kijutott mostanság. Neki sem a kedvence, bár az öregasszony mindig azzal nyugtatta, hogy ha ecetbe beáztatják néhány napra, akkor olyan tiszta lesz, mint a téri galamb. Mert azt is nagyon szerette, a galamblevest, csak azt ritkábban tudta elkapni. Főleg soha, inkább az utcakölköktől vette meg, aztán rámondta, hogy bizony azt ő vadászta le.
Szinte a képzeletbeli álla is leesik, amikor a férfi komolyan fontolóra veszi, hogy megkóstolja az említett állatot. Viszont milyen alkalmazott lenne, ha ennek a tréfának nem venné mindjárt az elejét. Gyorsan fel is fedi magát, majd előáll a valós felhozatallal.*
-Ne illese más a csótányt csak a cipőm talpa. *Fejezi be gyorsan a mondatot, mielőtt még a másik azon kezd morfondírozni, hogy az említett haszonállat kifolyt leve, esetlegesen gyógyítja a hajhullását. A levesre pedig pozitív visszajelzést kap, ám mindjárt mellé egy értetlenkedő kérdést is. ~Hogy mit is jelent? ~ Egy percig neki is gondolkodnia kell, hogy is magyarázza el a dolgot, majd felemelt mutatóujjal a férfi figyelmét magára invitálja.*
-Csupán csak annyit jelent, kérlek alássan, hogy nagyon tisztellek téged, csak helyiül mondtam. Ez bizony a megbecsülést jelenti, egymás között. *Magyarázza nagy tudományosan. Mert aki ennyire tájékozatlan, sajnos azt akarva akaratlanul is át fogják előbb vagy utóbb vágni, talán még jót is tesz vele, ha ezt ő kezdi el. Úgy véli tanulságos lecke lesz a kopasznak, a város ugyanis nem csak csupa kedves és igazat mondó emberből tevődik össze. A bizalom is csak a hülyék kapaszkodója, mindig úgy tartotta. ~Ez után biztosan megtanulja majd mit jelent az átbaszás. ~ Szélesedik ki a mosolya. Mindig is szerette a bolondját járatni másokkal, kicsinyes bosszú gyanánt, hiszen annyiszor tréfálkoztak már vele, így vagy úgy.*
- Shu-ún. *Csücsörítve ismétli a nevet, amit a férfi mond, majd le is jegyzeteli. Ekkor a kopasz érzékelheti, hogy a fénylő feje búbját bámulja, mert egyszerűen végig simít a területen és megjegyzést is tesz.*
-Borotválássaaal? Hát szándékosan szedi le a fejéről a hajat? De miért? A férfiak nem kihullik magától is? *Hiszen annyi matrózt látott már szinte kopaszon, lassan már abban a hitben él, hogy egy bizonyos kor után automatikusan elindul a folyamat.*
-Azonnal hozom is. *Teszi el az aranyakat, majd lemászik az emelvényéről és becammog a konyhába, hogy néhány perccel később egy lassan közlekedő teveként térjen vissza. Két púp, egy a feje, egy a feje magasságában tartott, gőzölgő cipót tartó tányér. Felemeli, és a pultra csúsztatja, még mielőtt felmászna ismét.*
-Fogyassza jó étvágyakkal, nincsen benne patkány. *Jegyzi meg mellékesen, mielőtt még kósza pletykák kezdenének el terjengeni.*
-A Wegtoreni Kalmárról? *Áll meg a keze a mozdulat közben, mintha valami tiltott szót említett volna a férfi. Közelebb hajol nagyon titokzatosan, majd halkan odasúgja, miközben fél szemmel az ajtót figyeli.*
-Még senki se látta… csak mondák járják a környéken, hogy hat lábujja van és a metszőfogaival át tudja harapni egy jól megtermett ork nyakát. *Szinte alig bírja tartani a száját, hogy ne bukjon ki a nevetés belőle.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Bár a patkány kétségtelenül nem a legtisztább állatok közé sorolandó, ám ínséges időkben mindent meg kell becsülni, azokból meg a városnak kijutott mostanság. Neki sem a kedvence, bár az öregasszony mindig azzal nyugtatta, hogy ha ecetbe beáztatják néhány napra, akkor olyan tiszta lesz, mint a téri galamb. Mert azt is nagyon szerette, a galamblevest, csak azt ritkábban tudta elkapni. Főleg soha, inkább az utcakölköktől vette meg, aztán rámondta, hogy bizony azt ő vadászta le.
Szinte a képzeletbeli álla is leesik, amikor a férfi komolyan fontolóra veszi, hogy megkóstolja az említett állatot. Viszont milyen alkalmazott lenne, ha ennek a tréfának nem venné mindjárt az elejét. Gyorsan fel is fedi magát, majd előáll a valós felhozatallal.*
-Ne illese más a csótányt csak a cipőm talpa. *Fejezi be gyorsan a mondatot, mielőtt még a másik azon kezd morfondírozni, hogy az említett haszonállat kifolyt leve, esetlegesen gyógyítja a hajhullását. A levesre pedig pozitív visszajelzést kap, ám mindjárt mellé egy értetlenkedő kérdést is. ~Hogy mit is jelent? ~ Egy percig neki is gondolkodnia kell, hogy is magyarázza el a dolgot, majd felemelt mutatóujjal a férfi figyelmét magára invitálja.*
-Csupán csak annyit jelent, kérlek alássan, hogy nagyon tisztellek téged, csak helyiül mondtam. Ez bizony a megbecsülést jelenti, egymás között. *Magyarázza nagy tudományosan. Mert aki ennyire tájékozatlan, sajnos azt akarva akaratlanul is át fogják előbb vagy utóbb vágni, talán még jót is tesz vele, ha ezt ő kezdi el. Úgy véli tanulságos lecke lesz a kopasznak, a város ugyanis nem csak csupa kedves és igazat mondó emberből tevődik össze. A bizalom is csak a hülyék kapaszkodója, mindig úgy tartotta. ~Ez után biztosan megtanulja majd mit jelent az átbaszás. ~ Szélesedik ki a mosolya. Mindig is szerette a bolondját járatni másokkal, kicsinyes bosszú gyanánt, hiszen annyiszor tréfálkoztak már vele, így vagy úgy.*
- Shu-ún. *Csücsörítve ismétli a nevet, amit a férfi mond, majd le is jegyzeteli. Ekkor a kopasz érzékelheti, hogy a fénylő feje búbját bámulja, mert egyszerűen végig simít a területen és megjegyzést is tesz.*
-Borotválássaaal? Hát szándékosan szedi le a fejéről a hajat? De miért? A férfiak nem kihullik magától is? *Hiszen annyi matrózt látott már szinte kopaszon, lassan már abban a hitben él, hogy egy bizonyos kor után automatikusan elindul a folyamat.*
-Azonnal hozom is. *Teszi el az aranyakat, majd lemászik az emelvényéről és becammog a konyhába, hogy néhány perccel később egy lassan közlekedő teveként térjen vissza. Két púp, egy a feje, egy a feje magasságában tartott, gőzölgő cipót tartó tányér. Felemeli, és a pultra csúsztatja, még mielőtt felmászna ismét.*
-Fogyassza jó étvágyakkal, nincsen benne patkány. *Jegyzi meg mellékesen, mielőtt még kósza pletykák kezdenének el terjengeni.*
-A Wegtoreni Kalmárról? *Áll meg a keze a mozdulat közben, mintha valami tiltott szót említett volna a férfi. Közelebb hajol nagyon titokzatosan, majd halkan odasúgja, miközben fél szemmel az ajtót figyeli.*
-Még senki se látta… csak mondák járják a környéken, hogy hat lábujja van és a metszőfogaival át tudja harapni egy jól megtermett ork nyakát. *Szinte alig bírja tartani a száját, hogy ne bukjon ki a nevetés belőle.*
597. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-05 18:25:40
Üzenet elküldve: 2020-05-05 18:25:40
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Az Aranyhold kezdete//
-Bemutatlak én és majd ha akarsz, mondhatsz magadról pár szót.
*Válaszol Kerkiad kérdésére. Áthaladnak a Szegénynegyeden. Nem rég voltak itt. Még nincs is egy napja. Hisz délután voltak itt és még csak dél környékén lehet. Lassan elérnek a Kalmárhoz. A fogadóba belépve a pulthoz megy és köszön.*
-Jó napot.
*Köszön a pultnál lévőknek. Nem túlságosan éhes, ezért csak egy pohár Ház borat rendel és a 7 aranyat át is adja.
Megvárja míg Kerkiad is rendel. Amíg rendel körül néz a fogadóban. Meg is pillant egy ismerős alakot, majd vissza is fordul a pulthoz. Amint Kerkiad rendel, hozzá intézi szavait.*
-Úgy tűnik ők már itt is vannak.
*Amint megkapja italát, azzal a kezében megy az ismerős archoz.*
-Jó napot Burzhgor.
*Mosolyog a férfira, majd a kezét nyújtja üdvözlés képen.*
-Rég nem láttalak. Ő itt Kerkiad. A fogadónál fog segédkezni nekünk.
*Mutatja be Kerkiadot. Ha akar most be is mutatkozhat nyugodtan.*
-Bemutatlak én és majd ha akarsz, mondhatsz magadról pár szót.
*Válaszol Kerkiad kérdésére. Áthaladnak a Szegénynegyeden. Nem rég voltak itt. Még nincs is egy napja. Hisz délután voltak itt és még csak dél környékén lehet. Lassan elérnek a Kalmárhoz. A fogadóba belépve a pulthoz megy és köszön.*
-Jó napot.
*Köszön a pultnál lévőknek. Nem túlságosan éhes, ezért csak egy pohár Ház borat rendel és a 7 aranyat át is adja.
Megvárja míg Kerkiad is rendel. Amíg rendel körül néz a fogadóban. Meg is pillant egy ismerős alakot, majd vissza is fordul a pulthoz. Amint Kerkiad rendel, hozzá intézi szavait.*-Úgy tűnik ők már itt is vannak.
*Amint megkapja italát, azzal a kezében megy az ismerős archoz.*
-Jó napot Burzhgor.
*Mosolyog a férfira, majd a kezét nyújtja üdvözlés képen.*
-Rég nem láttalak. Ő itt Kerkiad. A fogadónál fog segédkezni nekünk.
*Mutatja be Kerkiadot. Ha akar most be is mutatkozhat nyugodtan.*
596. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-05 16:09:24
Üzenet elküldve: 2020-05-05 16:09:24
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Rosszalkodjunk!//
//Zárás//
*Dhorisz kissé elgondolkozik az ajánlat hallatán, de végül is egyelőre nem kér italt.*
- Köszönöm, majd inkább az étkezés után.* S rámosolyog Morira. Az asztalnál, amint nekifognak az evésnek, azt mondja:*
- Jó étvágyat neked is.
*S miközben eszik, némi izgatottság lesz rajta úrrá, mert ha minden jól megy, akkor hamarosan találkozhat leendő munkaadójával. Igazán kíváncsi már a férfira, s valamiért van egy olyan megérzése, hogy ebből bizony jó kis beszélgetés lesz majd. Az idő igen közel jár már a délhez, s Dhorisz örül, hogy nem reggelizett - már amennyire ennek lehet örülni. Így legalább gond nélkül tudja elfogyasztania rendelt ételét. A paprika már kezdi kifejteni hatását, pedig még most kezdte el. De Dhorisz nem bánja, hisz - mint az korábban is említésre került - imádja az erőset.*
//Zárás//
*Dhorisz kissé elgondolkozik az ajánlat hallatán, de végül is egyelőre nem kér italt.*
- Köszönöm, majd inkább az étkezés után.* S rámosolyog Morira. Az asztalnál, amint nekifognak az evésnek, azt mondja:*
- Jó étvágyat neked is.
*S miközben eszik, némi izgatottság lesz rajta úrrá, mert ha minden jól megy, akkor hamarosan találkozhat leendő munkaadójával. Igazán kíváncsi már a férfira, s valamiért van egy olyan megérzése, hogy ebből bizony jó kis beszélgetés lesz majd. Az idő igen közel jár már a délhez, s Dhorisz örül, hogy nem reggelizett - már amennyire ennek lehet örülni. Így legalább gond nélkül tudja elfogyasztania rendelt ételét. A paprika már kezdi kifejteni hatását, pedig még most kezdte el. De Dhorisz nem bánja, hisz - mint az korábban is említésre került - imádja az erőset.*
595. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-05 16:03:27
Üzenet elküldve: 2020-05-05 16:03:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kósza szerzet(es)//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Helyesléssel bólint az elméről és annak csendjéről szóló beszélgetésrészletnél. Ennél precízebben és érthetőbben nem fogja tudni körülírni, különösen olyanok számára, akik maguk sohasem gyakoroltak semmiféle meditációs gyakorlatot. Ez a dolog sem idegenebb bármilyen mágiaformánál. Ahogy a bűvös igék is eltanulhatók kellő odaadással és kitartással, az is elsajátítható, hogy az ember miképp csendesítsen le maga körül mindent, mígnem abban a tökéletesnek tetsző némaságban nincsen más hang, csak önnön gondolatainak és érzéseinek örökké zúgó, fehér zaja.
Nem tudja nem észrevenni, hogy a párbeszéd ilyen irányba történő változása partneréből nemtetszést vált ki és ha szavai nem is nyújtanának ehhez elegendő bizonyítékot, testbeszéde kipótolja, alátámasztja ezt a benyomást. Sajnálja, ha ilyen szempontból csalódással tudott csak szolgálni, ugyanakkor soha nem is kívánta volna megvezetni a gnómot, sőt, ami azt illeti senki mást se, aki rosszul értelmezték a gesztusait.
Példának okáért, ha valakit egy fogadóban sült patkányhússal próbálnának traktálni, az átlagos reakció valószínűleg az volna, hogy a vendég orrát felkapva kikérné magának még csak a feltételezést is, hogy ő bármilyen módon is hozzányúlna egy dögvészt terjesztő állathoz. Még akkor is, ha alaposan át van sütve. Nem úgy Shun, aki leginkább is érdeklődéssel ízlelgeti hangzásában az ajánlást.*
- Sohasem kóstoltam még húsukat, ám pusztán hírük miatt botorság volna rögtön azt gondolni, hogy nem szolgálhatnak ilyen célt is. Ami a csótányt illeti... - *Innét már csak egy lépés volna, hogy akkor rá is bólintson azzal, hogy kipróbálná, de a gnóm kihúzza ebből a gödörből, mielőtt a tar fejű saját magát belelökné abba.* - Ó, a leves is remekül hangzik. Ám volna itt valami, amit nem értek, elmagyaráznád, hogy az "átbaszol" mit jelent, nagytiszteletű?
*Ezen a ponton Xavylari jogosan kezdhetne kutatni társak iránt, akik fogadásból küldték hozzá a fiatal férfit, hogy a bolondját járassa vele. Ilyenek hiányában viszont kénytelen lehet elgondolkodni azon, hogy a magát Shunként bemutató hol élt eddig, hogy még egy olyan profán kifejezéssel sincs tisztában, mint ez? Apropó bemutatkozás.*
- Bocsáss meg nagytiszteletű, helyesen úgy hangzik, hogy Shu-ún. *A gnóm valószínűleg kevéssé fogja vagy fogadja el azt, hogy a címzés nem jár különösebb privilégiummal olyan értelemben, hogy a férfi ugyanezzel a jelzővel illeti a merev részeg matrózokat a kikötőből és a város előkelőbb részein járó polgárokat is.
És ha az itt dívó szokásoknak és kifejezésformáknak nincs is ismeretében, a humor nem áll távol tőle, amire fejbőrén végigsimító mozdulatával reflektál is.*
- Ha várnék néhány napot a borotválással, elkezdenék hasonlítani egyre. *A tálnyi árát12érmében leszámolja közben a gnómnak.*
- Nagytiszteletű csapos, mesélne nekem a Wegtoreni Kalmárról? *Hogy szándékosan vagy figyelmetlenségből, de ennél jobban nem részletezi kérését.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Helyesléssel bólint az elméről és annak csendjéről szóló beszélgetésrészletnél. Ennél precízebben és érthetőbben nem fogja tudni körülírni, különösen olyanok számára, akik maguk sohasem gyakoroltak semmiféle meditációs gyakorlatot. Ez a dolog sem idegenebb bármilyen mágiaformánál. Ahogy a bűvös igék is eltanulhatók kellő odaadással és kitartással, az is elsajátítható, hogy az ember miképp csendesítsen le maga körül mindent, mígnem abban a tökéletesnek tetsző némaságban nincsen más hang, csak önnön gondolatainak és érzéseinek örökké zúgó, fehér zaja.
Nem tudja nem észrevenni, hogy a párbeszéd ilyen irányba történő változása partneréből nemtetszést vált ki és ha szavai nem is nyújtanának ehhez elegendő bizonyítékot, testbeszéde kipótolja, alátámasztja ezt a benyomást. Sajnálja, ha ilyen szempontból csalódással tudott csak szolgálni, ugyanakkor soha nem is kívánta volna megvezetni a gnómot, sőt, ami azt illeti senki mást se, aki rosszul értelmezték a gesztusait.
Példának okáért, ha valakit egy fogadóban sült patkányhússal próbálnának traktálni, az átlagos reakció valószínűleg az volna, hogy a vendég orrát felkapva kikérné magának még csak a feltételezést is, hogy ő bármilyen módon is hozzányúlna egy dögvészt terjesztő állathoz. Még akkor is, ha alaposan át van sütve. Nem úgy Shun, aki leginkább is érdeklődéssel ízlelgeti hangzásában az ajánlást.*
- Sohasem kóstoltam még húsukat, ám pusztán hírük miatt botorság volna rögtön azt gondolni, hogy nem szolgálhatnak ilyen célt is. Ami a csótányt illeti... - *Innét már csak egy lépés volna, hogy akkor rá is bólintson azzal, hogy kipróbálná, de a gnóm kihúzza ebből a gödörből, mielőtt a tar fejű saját magát belelökné abba.* - Ó, a leves is remekül hangzik. Ám volna itt valami, amit nem értek, elmagyaráznád, hogy az "átbaszol" mit jelent, nagytiszteletű?
*Ezen a ponton Xavylari jogosan kezdhetne kutatni társak iránt, akik fogadásból küldték hozzá a fiatal férfit, hogy a bolondját járassa vele. Ilyenek hiányában viszont kénytelen lehet elgondolkodni azon, hogy a magát Shunként bemutató hol élt eddig, hogy még egy olyan profán kifejezéssel sincs tisztában, mint ez? Apropó bemutatkozás.*
- Bocsáss meg nagytiszteletű, helyesen úgy hangzik, hogy Shu-ún. *A gnóm valószínűleg kevéssé fogja vagy fogadja el azt, hogy a címzés nem jár különösebb privilégiummal olyan értelemben, hogy a férfi ugyanezzel a jelzővel illeti a merev részeg matrózokat a kikötőből és a város előkelőbb részein járó polgárokat is.
És ha az itt dívó szokásoknak és kifejezésformáknak nincs is ismeretében, a humor nem áll távol tőle, amire fejbőrén végigsimító mozdulatával reflektál is.*
- Ha várnék néhány napot a borotválással, elkezdenék hasonlítani egyre. *A tálnyi árát12érmében leszámolja közben a gnómnak.
*- Nagytiszteletű csapos, mesélne nekem a Wegtoreni Kalmárról? *Hogy szándékosan vagy figyelmetlenségből, de ennél jobban nem részletezi kérését.*
594. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-05 13:31:58
Üzenet elküldve: 2020-05-05 13:31:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nosztalgiátlanítva//
*Aggodalma nem kerüli el a másik figyelmét, kinek nyugtatására egy apró bólintással és bizakodó mosollyal reagál. Tudja ő, hogy néhány szerencsétlenebb esetet leszámítva nem tartanak örökké az ilyen sérülések, valahogy mégis rossz érzéssel tölti el Mik fájdalma.
Ám a hangulat hamar kellemesebb irányokba fordul, ahogy egy kis játék kezd kibontakozni kettősük között.*
- Szerintem is! Te hozod az észt, én meg a külcsínt. *Kunkorodik ajkának bal szeglete huncut ívbe, ahogy tréfáját tálalja, nem is sejtve, hogy ezzel egyetemben dekoltázsával is így tesz. Ritka alkalmak egyike ez, mikor szándékán kívül helyezi terítékre idomait. Mozdulatait minden bizonnyal a megszokás vezérli, mint érzékeit is, mik kérlelhetetlenül figyelnek fel a Mik arcán megjelenő pírra még úgy is, hogy most talán nem ez a legfeltűnőbb szín, mi a területet jellemzi. Halvány mosoly bontakozik ki ábrázatán a burkolt bóknak tekintett gesztus nyomán, testhelyzetén pedig mit sem változtat, feleszmélése ellenére sem.*
- Egészen biztos vagyok benne, hogy nem csak amiatt. *Szélesedik ki ajkainak görbülete, ahogy kékjeit nyíltan a másik szempárba függesztve ismeri el asztaltársa hathatós közreműködését kedélyének ily hirtelen és nagy léptékű javulásában. Mindeközben, változatlanul az asztalra könyökölve, ujjai között babrál félig teli poharával, pótcselekvésként, kezét lefoglalni szándékozva.*
*Aggodalma nem kerüli el a másik figyelmét, kinek nyugtatására egy apró bólintással és bizakodó mosollyal reagál. Tudja ő, hogy néhány szerencsétlenebb esetet leszámítva nem tartanak örökké az ilyen sérülések, valahogy mégis rossz érzéssel tölti el Mik fájdalma.
Ám a hangulat hamar kellemesebb irányokba fordul, ahogy egy kis játék kezd kibontakozni kettősük között.*
- Szerintem is! Te hozod az észt, én meg a külcsínt. *Kunkorodik ajkának bal szeglete huncut ívbe, ahogy tréfáját tálalja, nem is sejtve, hogy ezzel egyetemben dekoltázsával is így tesz. Ritka alkalmak egyike ez, mikor szándékán kívül helyezi terítékre idomait. Mozdulatait minden bizonnyal a megszokás vezérli, mint érzékeit is, mik kérlelhetetlenül figyelnek fel a Mik arcán megjelenő pírra még úgy is, hogy most talán nem ez a legfeltűnőbb szín, mi a területet jellemzi. Halvány mosoly bontakozik ki ábrázatán a burkolt bóknak tekintett gesztus nyomán, testhelyzetén pedig mit sem változtat, feleszmélése ellenére sem.*
- Egészen biztos vagyok benne, hogy nem csak amiatt. *Szélesedik ki ajkainak görbülete, ahogy kékjeit nyíltan a másik szempárba függesztve ismeri el asztaltársa hathatós közreműködését kedélyének ily hirtelen és nagy léptékű javulásában. Mindeközben, változatlanul az asztalra könyökölve, ujjai között babrál félig teli poharával, pótcselekvésként, kezét lefoglalni szándékozva.*
593. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-05 12:26:06
Üzenet elküldve: 2020-05-05 12:26:06
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Rosszalkodjunk! //
// Kiszolgálás //
*Mindkét vendég megerősíti, hogy ebédelnének. Erre bólint, és hagyja, válasszanak. Feljegyzi magának a sötételf nő választását.*
- Egy Kalmár specialitása, és egy kolbásszal töltött sertés karaj. Illetve egy wegtoreni világos. * mondja, míg előszed egy korsót, és csapol bele a rendelt sörből, addig a sötételfre néz.*
- Önnek adhatok valamit inni addig, míg az ebédjük elkészül? *kérdezi kedvesen, mire már oda is nyújtja az ork vendégnek a sörét.*
- Tessék egy korsó wegtoreni világos sör az úrnak. *ezzel pedig ismét a sötételf felé fordul. Ha esetleg nem kér semmit sem, úgy hátra fordul, és a konyhába tűnik el, hogy elkészítse az ebédet.*
*Szerencsésen előre dolgozik, mert most is félkészen előkészítve van ezekből az ételekből. Különösen a Kalmár specialitásából. Azt vette észre azt valahogy nagyon is kedvelik a vendégek. Mindenesetre talán egy fertály óra telik el mire megjelenik a két fatálon a rendelt ételekkel.*
- El is készült, egy a hölgynek a Kalmár specialitása, egy Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával a hölgynek. *teszi le a fogást a sötételf nő elé.*
- És egy Kolbásszal töltött sertéskaraj pecsenyével az úrnak. * mondja.*
- Fogyasszák egészséggel. Hozhatok még esetleg valamit? *kérdezi, aztán ha nem kérnek, mást visszatér a pult mögé. Figyeli csendben a többi vendéget. Ha Xavy-t vagy Miket látja, akkor rájuk mosolyog.*
// Kiszolgálás //
*Mindkét vendég megerősíti, hogy ebédelnének. Erre bólint, és hagyja, válasszanak. Feljegyzi magának a sötételf nő választását.*
- Egy Kalmár specialitása, és egy kolbásszal töltött sertés karaj. Illetve egy wegtoreni világos. * mondja, míg előszed egy korsót, és csapol bele a rendelt sörből, addig a sötételfre néz.*
- Önnek adhatok valamit inni addig, míg az ebédjük elkészül? *kérdezi kedvesen, mire már oda is nyújtja az ork vendégnek a sörét.*
- Tessék egy korsó wegtoreni világos sör az úrnak. *ezzel pedig ismét a sötételf felé fordul. Ha esetleg nem kér semmit sem, úgy hátra fordul, és a konyhába tűnik el, hogy elkészítse az ebédet.*
*Szerencsésen előre dolgozik, mert most is félkészen előkészítve van ezekből az ételekből. Különösen a Kalmár specialitásából. Azt vette észre azt valahogy nagyon is kedvelik a vendégek. Mindenesetre talán egy fertály óra telik el mire megjelenik a két fatálon a rendelt ételekkel.*
- El is készült, egy a hölgynek a Kalmár specialitása, egy Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával a hölgynek. *teszi le a fogást a sötételf nő elé.*
- És egy Kolbásszal töltött sertéskaraj pecsenyével az úrnak. * mondja.*
- Fogyasszák egészséggel. Hozhatok még esetleg valamit? *kérdezi, aztán ha nem kérnek, mást visszatér a pult mögé. Figyeli csendben a többi vendéget. Ha Xavy-t vagy Miket látja, akkor rájuk mosolyog.*
592. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-05 09:58:31
Üzenet elküldve: 2020-05-05 09:58:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Kósza szerzet(es)//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mikor a férfi szájából elhangzik, hogy nem kézzelfoghatók, máris lankadni látszik az imént még olyan hevesen tomboló lelkesedése.*
-Az elme… csendjében? *Ismétli kicsit elcsigázva, mert egyre furcsább dolgok áramlanak ki a férfi száján, amit vagy elhisz neki vagy nem. Mikor pedig végül kitálal a kopasz és megvallja, hogy ő még soha a büdös életbe nem látott ilyen entitást, nagy csalódottan sóhajt.*
-Az kár. Akkor honnan veszitek, hogy vannak? Visszhang, áh… így már minden világos. *Húzódik kicsit el a pulttól, míg eddig ott támasztotta a kezeit, immár maga mellett pihennek, mintha csak nem akarná elkapni azt a kórságot, ami a férfit gyötri. Főleg ha még hajhullással is jár. Mikor viszont végre valami egészen más felé veszik az irányt, felkapja az étlapot és megköszörüli a torkát. Vet egy pillantást arra, ahova a kopasz fickó mutatott és kimondja hangosan.*
-Grillezett patkány, törtkrumplival és héjában sült csótánnyal. Hm… igazán ínyenc fogás. *Dörzsölgeti meg az állát teljes komolysággal.*
-Áh, neeem is, csak átbaszlak. *Legyintget maga előtt a csuklójával sűrűn, majd ismét komolyabb hangnemet üt meg.* - Sűrű barna van odaírva. Az egy raguleves, amit cipőben tálalnak. Jah nem, izé, cipóóóban. *Mutogatja, miután jól félre is beszélt, hogy biztosan megértse a másik.*
-Szokták szeretni. *Jegyzi meg, aztán a férfi elé tárja, hogy ő sem igazán érti, amit mond, bár ez már egyáltalán nem lepi meg.*
-Értem, értem. Bizony, a medvék tudtommal nem szoktak hajózni és még eggyel se találkoztam a kikötőben. Bár úszni tudnak… *Gondolkodik el a dolgon és képzelete elé tárja a tengereket szelő medvecsapatot, ahogy a sósvíz felszínén lebegnek a hátukon, mint egy csapat uszadék fa.*
-Ki tudja, lehet nem is szeretnék találkozni olyanokkal. *Sőt, bizonyos benne, ha valóban létezik ez a teremtmény, akkor még csak látni se szeretné soha.*
-Sün? *Lepődik meg, miután a férfi közli a nevét, bár érzi, hogy rosszul értette, ezért kérdez vissza, mielőtt lejegyzi.*
-De nem az a tüskésfajta igaz? *Morfondírozik, hiszen miért ne hívhatnának valakit Sünnek. Aztán előkerül, hogy őt hogyan is lehetne szólítani és mindjárt rá is vágja.*
-Nekem a Nagytiszteletű az teccik. *Pislog nagyokat és valóban nem árulja el a nevét egyelőre.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.05 11:57:16
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mikor a férfi szájából elhangzik, hogy nem kézzelfoghatók, máris lankadni látszik az imént még olyan hevesen tomboló lelkesedése.*
-Az elme… csendjében? *Ismétli kicsit elcsigázva, mert egyre furcsább dolgok áramlanak ki a férfi száján, amit vagy elhisz neki vagy nem. Mikor pedig végül kitálal a kopasz és megvallja, hogy ő még soha a büdös életbe nem látott ilyen entitást, nagy csalódottan sóhajt.*
-Az kár. Akkor honnan veszitek, hogy vannak? Visszhang, áh… így már minden világos. *Húzódik kicsit el a pulttól, míg eddig ott támasztotta a kezeit, immár maga mellett pihennek, mintha csak nem akarná elkapni azt a kórságot, ami a férfit gyötri. Főleg ha még hajhullással is jár. Mikor viszont végre valami egészen más felé veszik az irányt, felkapja az étlapot és megköszörüli a torkát. Vet egy pillantást arra, ahova a kopasz fickó mutatott és kimondja hangosan.*
-Grillezett patkány, törtkrumplival és héjában sült csótánnyal. Hm… igazán ínyenc fogás. *Dörzsölgeti meg az állát teljes komolysággal.*
-Áh, neeem is, csak átbaszlak. *Legyintget maga előtt a csuklójával sűrűn, majd ismét komolyabb hangnemet üt meg.* - Sűrű barna van odaírva. Az egy raguleves, amit cipőben tálalnak. Jah nem, izé, cipóóóban. *Mutogatja, miután jól félre is beszélt, hogy biztosan megértse a másik.*
-Szokták szeretni. *Jegyzi meg, aztán a férfi elé tárja, hogy ő sem igazán érti, amit mond, bár ez már egyáltalán nem lepi meg.*
-Értem, értem. Bizony, a medvék tudtommal nem szoktak hajózni és még eggyel se találkoztam a kikötőben. Bár úszni tudnak… *Gondolkodik el a dolgon és képzelete elé tárja a tengereket szelő medvecsapatot, ahogy a sósvíz felszínén lebegnek a hátukon, mint egy csapat uszadék fa.*
-Ki tudja, lehet nem is szeretnék találkozni olyanokkal. *Sőt, bizonyos benne, ha valóban létezik ez a teremtmény, akkor még csak látni se szeretné soha.*
-Sün? *Lepődik meg, miután a férfi közli a nevét, bár érzi, hogy rosszul értette, ezért kérdez vissza, mielőtt lejegyzi.*
-De nem az a tüskésfajta igaz? *Morfondírozik, hiszen miért ne hívhatnának valakit Sünnek. Aztán előkerül, hogy őt hogyan is lehetne szólítani és mindjárt rá is vágja.*
-Nekem a Nagytiszteletű az teccik. *Pislog nagyokat és valóban nem árulja el a nevét egyelőre.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.05 11:57:16
591. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-05 05:07:32
Üzenet elküldve: 2020-05-05 05:07:32
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Rosszalkodjunk!//
-Pontosan. Ebédelnénk.
*Mondja Dhorisz után. Jól megnézi az étlapot. Rendel is magának egy tál Kolbásszal töltött sertéskaraj, pecsenyével, majd kifizeti a 20 aranyat. Italnak vesz magának egy pohár Wegtoreni világos sört és átadja érte a 12 aranyat. Követi Dhoriszt gy üres asztalhoz.*
-Persze. Itt tökéletes lesz.
*Kihúzza a széket, majd leül. Amint kihozzák az ebédjüket jó étvágyat kíván Dhorisznak.*
-Jó étvágyat.
*Neki is fog az ebédjének. Még úgy is van idejük, nem is sietnek sehova, így van idejük kényelmesen megreggelizni, vagyis most már inkább ebédelni. A fogás nem is olyan rossz, egy kis sörrel pont jó is. Nemsokára remélhetőleg megérkezik az is aki miatt ide jöttek.*
-Pontosan. Ebédelnénk.
*Mondja Dhorisz után. Jól megnézi az étlapot. Rendel is magának egy tál Kolbásszal töltött sertéskaraj, pecsenyével, majd kifizeti a 20 aranyat.
Italnak vesz magának egy pohár Wegtoreni világos sört és átadja érte a 12 aranyat. Követi Dhoriszt gy üres asztalhoz.*-Persze. Itt tökéletes lesz.
*Kihúzza a széket, majd leül. Amint kihozzák az ebédjüket jó étvágyat kíván Dhorisznak.*
-Jó étvágyat.
*Neki is fog az ebédjének. Még úgy is van idejük, nem is sietnek sehova, így van idejük kényelmesen megreggelizni, vagyis most már inkább ebédelni. A fogás nem is olyan rossz, egy kis sörrel pont jó is. Nemsokára remélhetőleg megérkezik az is aki miatt ide jöttek.*
590. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-04 21:35:05
Üzenet elküldve: 2020-05-04 21:35:05
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nosztalgiátlanítva//
- Nyugi, elmúlik. *Mondja, mert talán nem kerüli el a figyelmét, hogy Win észleli fájdalmát leülés közben. A bordája ilyenkor mindig nehezebben gyógyul, mint a többi sebe.
A tréfája úgy tűnik, meghozza a kívánt hatást, mert jóízű nevetést csal ki a lányból. Erre Mik is szélesen elmosolyodik.*
- Probléma megoldva. *Reflektál Win szavaira.*
- Egész jól dolgozunk össze. *Jegyzi meg. A kihívó öltözék az elfoglalt testhelyzetben a pokróccal keretezve talán elég csábító összképet alkot, Mik pedig igyekszik a felé emelt pohárra koncentrálni a figyelmét.*
- A gyógyulásra. *Mosolyog kissé kipirultan. Amikor maga is kiissza a rum felét, mindvégig Win szemébe néz, ami nem kevésbé szép, mint más ékességei a testének. Csak persze másképp.*
- Tényleg örülök, hogy jobban vagy és remélem, nem csak a rum miatt. *Mosolyog, ahogy leteszi a poharat. Mori ellátta a sebeit, de a büszkeségén esett csorbát most Win tökéletesen kezeli a társaságával.*
- Nyugi, elmúlik. *Mondja, mert talán nem kerüli el a figyelmét, hogy Win észleli fájdalmát leülés közben. A bordája ilyenkor mindig nehezebben gyógyul, mint a többi sebe.
A tréfája úgy tűnik, meghozza a kívánt hatást, mert jóízű nevetést csal ki a lányból. Erre Mik is szélesen elmosolyodik.*
- Probléma megoldva. *Reflektál Win szavaira.*
- Egész jól dolgozunk össze. *Jegyzi meg. A kihívó öltözék az elfoglalt testhelyzetben a pokróccal keretezve talán elég csábító összképet alkot, Mik pedig igyekszik a felé emelt pohárra koncentrálni a figyelmét.*
- A gyógyulásra. *Mosolyog kissé kipirultan. Amikor maga is kiissza a rum felét, mindvégig Win szemébe néz, ami nem kevésbé szép, mint más ékességei a testének. Csak persze másképp.*
- Tényleg örülök, hogy jobban vagy és remélem, nem csak a rum miatt. *Mosolyog, ahogy leteszi a poharat. Mori ellátta a sebeit, de a büszkeségén esett csorbát most Win tökéletesen kezeli a társaságával.*
589. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-04 18:04:12
Üzenet elküldve: 2020-05-04 18:04:12
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy nyugodtnak indult nap//
*A nap szép lassan araszol fel az égre és fénye egyre több mindent jár át. A fény az ablak üvegén megtörve önti el a benti teret. Az kisebb tiszt figyelmesen hallgatja Bredoc szavait. A harang ötlete elgondolkodtatja az íjászt, de végtére is hamar rájön, hogy tényleg nagy szükség lenne egy vészharangra, hogy az egész városon átjárjon a hangja, tán még a városon túlra is. Ez az az eszköz, amivel az őrség gyorsan tudná összehívni erőit egy esetleges veszély elhárítására.*
-Nem egy rossz ötlet.
*Fejezi ki egyetértését szóban is.*
-Még talán ami ilyen sürgető probléma lehet, az szerintem a belső szabályrendszer hiánya.
*Teszi hozzá saját ötletét is az asztalnál ülő társai felé.*
-Mert nem tartom jónak, hogy nincsenek lefixált szabályok és büntetések, amik az őrség tagjaira érvényesek. Így könnyen megeshet, hogy van olyan városőr, aki nem mer megtenni olyan dolgokat, amiket őrként megtehetne, mivel nem tudja, hogy szabad-e, vagy sem. Míg mások lehet olyanokat tesznek, amit meg nem szabadna, abban a tudatban, hogy tökéletesen végzik a dolgukat és semmi olyat nem csinálnak, amit városőrként nem tehetnek meg.
*Indokolja meg fontosságát ennek az ügynek is, amit már egyszer, az őrség megalapulásának a kezdetén is erősen javasolt.
Közben ekkor elpillant, hogy lássa hozzák-e már a megrendelt feketelevest.*
//Egy nyugodtnak indult nap//
*A nap szép lassan araszol fel az égre és fénye egyre több mindent jár át. A fény az ablak üvegén megtörve önti el a benti teret. Az kisebb tiszt figyelmesen hallgatja Bredoc szavait. A harang ötlete elgondolkodtatja az íjászt, de végtére is hamar rájön, hogy tényleg nagy szükség lenne egy vészharangra, hogy az egész városon átjárjon a hangja, tán még a városon túlra is. Ez az az eszköz, amivel az őrség gyorsan tudná összehívni erőit egy esetleges veszély elhárítására.*
-Nem egy rossz ötlet.
*Fejezi ki egyetértését szóban is.*
-Még talán ami ilyen sürgető probléma lehet, az szerintem a belső szabályrendszer hiánya.
*Teszi hozzá saját ötletét is az asztalnál ülő társai felé.*
-Mert nem tartom jónak, hogy nincsenek lefixált szabályok és büntetések, amik az őrség tagjaira érvényesek. Így könnyen megeshet, hogy van olyan városőr, aki nem mer megtenni olyan dolgokat, amiket őrként megtehetne, mivel nem tudja, hogy szabad-e, vagy sem. Míg mások lehet olyanokat tesznek, amit meg nem szabadna, abban a tudatban, hogy tökéletesen végzik a dolgukat és semmi olyat nem csinálnak, amit városőrként nem tehetnek meg.
*Indokolja meg fontosságát ennek az ügynek is, amit már egyszer, az őrség megalapulásának a kezdetén is erősen javasolt.
Közben ekkor elpillant, hogy lássa hozzák-e már a megrendelt feketelevest.*
588. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-04 16:27:50
Üzenet elküldve: 2020-05-04 16:27:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Rosszalkodjunk!//
- Köszönjük. Ebédelni szeretnénk.
*S bújni is kezdi a kapott étlapot jó fogás után kutatva. Csakhamar rá is akad a Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával nevű fogásra, s 17 aranyat, az árát tüstént át is adja a pultosnak. ~Hát ez ugyan mi lehet? Na, hamarosan kiderül. Minden esetre ígéretes.~ Ha jól emlékszik, ilyesfélét még nem evett, de az erőspaprika gondolata máris arra készteti nyálát, hogy összefusson a szájában. Az erőset amúgy is kedveli, emiatt is csapott le. Megvárja, amíg Burzhgor rendel, aztán ha nincsen kérdés, akkor oda is megy az egyik asztalhoz.*
- Itt jó lesz?
*Ha igen a válasz, rögtön helyet is foglal, és a tőle telhető legtürelmesebben várakozni kezd.*
- Köszönjük. Ebédelni szeretnénk.
*S bújni is kezdi a kapott étlapot jó fogás után kutatva. Csakhamar rá is akad a Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával nevű fogásra, s 17 aranyat, az árát tüstént át is adja a pultosnak.
~Hát ez ugyan mi lehet? Na, hamarosan kiderül. Minden esetre ígéretes.~ Ha jól emlékszik, ilyesfélét még nem evett, de az erőspaprika gondolata máris arra készteti nyálát, hogy összefusson a szájában. Az erőset amúgy is kedveli, emiatt is csapott le. Megvárja, amíg Burzhgor rendel, aztán ha nincsen kérdés, akkor oda is megy az egyik asztalhoz.*- Itt jó lesz?
*Ha igen a válasz, rögtön helyet is foglal, és a tőle telhető legtürelmesebben várakozni kezd.*
587. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-04 12:20:10
Üzenet elküldve: 2020-05-04 12:20:10
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az Alkimista//
//Elgretor//
*Úgy érzékeli, hogy a puszta ital megnevezés heves reakciót vált ki az idősebb törpe mesterből. Nem szerette volna a hangulatát kibillenteni ezért az alkimista magyarázat, amit az imént hozzáfűzött, reméli, hogy megnyugtatja Elgretort. Végül sikerül eloszlatni a problémás területet és a beszélgetés nyugodtabb mederben folyhat tovább. A főzőmester nagy szakértelemmel és élvezettel beszél a munkájáról. Látszik rajta, hogy szinte rajong a sörfőzésért. Ritkán látni ilyen elhivatott személyt a munkája iránt. Azt is megtudja, hogy a főzés a pincében készült és most valami forrási időszakban vannak a hordók, vagyis a tartalmuk.*
- Menyi idő, amíg végső ízét eléri az így készült sör? *Már így is sokat tudott meg a sörfőzés rejtelmeiről, bár ezek inkább alapok. Kíváncsian várja a törpe mester válaszát, hogy mikor lehet majd megkóstolni az új főzését.*
- Ha elkészül biztosan vevő leszek egy korsóra. *Mosolyogva jelenti ki a törpének, és Elgretor biztosra is veheti, hogy a gnóm az elsők között kóstolja majd meg, már ha lehetősége lesz rá. A téma most Dedhor szakmályára terelődik. Erről ő is szívesen beszél. A méreg kijelentésen azért csodálkozó tekintetet vesz fel.*
- Mérget semmiképp! Csakis gyógyító és mások számára hasznos italokat készítek, és ez a jövőben sem fog változni. *Néhányan sajnos a vajákossal keverik össze a foglalkozásukat, akik ténylegesen mérgeket kevernek ki, de ilyet Dedhor, akkor sem tenne, ha meg lenne hozzá a tudása.*
- Legutóbb gyógyító italokat készítettem. Ezek hatásosabbak bármilyen kenőcsnél vagy kötszernél. Szinte azonnali gyógyulást kínálnak. *Ezért hisz Dedhor az alkímiában, mert gyors, szinte azonnali segítséget ad számos problémára.*
//Elgretor//
*Úgy érzékeli, hogy a puszta ital megnevezés heves reakciót vált ki az idősebb törpe mesterből. Nem szerette volna a hangulatát kibillenteni ezért az alkimista magyarázat, amit az imént hozzáfűzött, reméli, hogy megnyugtatja Elgretort. Végül sikerül eloszlatni a problémás területet és a beszélgetés nyugodtabb mederben folyhat tovább. A főzőmester nagy szakértelemmel és élvezettel beszél a munkájáról. Látszik rajta, hogy szinte rajong a sörfőzésért. Ritkán látni ilyen elhivatott személyt a munkája iránt. Azt is megtudja, hogy a főzés a pincében készült és most valami forrási időszakban vannak a hordók, vagyis a tartalmuk.*
- Menyi idő, amíg végső ízét eléri az így készült sör? *Már így is sokat tudott meg a sörfőzés rejtelmeiről, bár ezek inkább alapok. Kíváncsian várja a törpe mester válaszát, hogy mikor lehet majd megkóstolni az új főzését.*
- Ha elkészül biztosan vevő leszek egy korsóra. *Mosolyogva jelenti ki a törpének, és Elgretor biztosra is veheti, hogy a gnóm az elsők között kóstolja majd meg, már ha lehetősége lesz rá. A téma most Dedhor szakmályára terelődik. Erről ő is szívesen beszél. A méreg kijelentésen azért csodálkozó tekintetet vesz fel.*
- Mérget semmiképp! Csakis gyógyító és mások számára hasznos italokat készítek, és ez a jövőben sem fog változni. *Néhányan sajnos a vajákossal keverik össze a foglalkozásukat, akik ténylegesen mérgeket kevernek ki, de ilyet Dedhor, akkor sem tenne, ha meg lenne hozzá a tudása.*
- Legutóbb gyógyító italokat készítettem. Ezek hatásosabbak bármilyen kenőcsnél vagy kötszernél. Szinte azonnali gyógyulást kínálnak. *Ezért hisz Dedhor az alkímiában, mert gyors, szinte azonnali segítséget ad számos problémára.*
586. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-04 10:53:39
Üzenet elküldve: 2020-05-04 10:53:39
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Rosszalkodjunk! //
// Kiszolgálás //
*Mori eddig a konyhában szorgoskodott, elég nyugalmas napok vannak a hátuk mögött így lazított a maga felé nyújtott nagy elvárásai felől. Kilép a konyhából a pultnál áll meg. Mikor a betérő páros kissé meglepi. Egy sötételf nő és egy ork férfi. Nem kéne meglepődnie már semmin sem, de most mégis kicsit meglepve figyeli őket. Egészen addig, míg közel nem érve köszönésüket hallja.*
- Köszöntöm Önöket a Wegtoreni Kalmárban! Szolgálhatok valamivel? Egy italt, egy ebédet? *ajánlja fel a lehetőségeket. A párosnak csak döntenie kell mivel élnek. Szobát is tud adni, ha arra lenne szükségük. Kerít egy-egy étlapot, aztán a páros elé teszi a pultra.*
- Tessék itt az étlap, válasszanak nyugodtan. *mondja kedvesen mosolyogva, és igyekszik nem nagyon megnézni kettejüket, csak mert még sosem látott párban járni ezt a két fajt.*
// Kiszolgálás //
*Mori eddig a konyhában szorgoskodott, elég nyugalmas napok vannak a hátuk mögött így lazított a maga felé nyújtott nagy elvárásai felől. Kilép a konyhából a pultnál áll meg. Mikor a betérő páros kissé meglepi. Egy sötételf nő és egy ork férfi. Nem kéne meglepődnie már semmin sem, de most mégis kicsit meglepve figyeli őket. Egészen addig, míg közel nem érve köszönésüket hallja.*
- Köszöntöm Önöket a Wegtoreni Kalmárban! Szolgálhatok valamivel? Egy italt, egy ebédet? *ajánlja fel a lehetőségeket. A párosnak csak döntenie kell mivel élnek. Szobát is tud adni, ha arra lenne szükségük. Kerít egy-egy étlapot, aztán a páros elé teszi a pultra.*
- Tessék itt az étlap, válasszanak nyugodtan. *mondja kedvesen mosolyogva, és igyekszik nem nagyon megnézni kettejüket, csak mert még sosem látott párban járni ezt a két fajt.*
585. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-04 10:45:32
Üzenet elküldve: 2020-05-04 10:45:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kósza szerzet(es)//
- A szellemekre gondolsz, nagytiszteletű? - *Ez az első alkalom, amikor valaki ennyire nyíltan és szinte gyermeki naivitással kérdez rá erre. Amióta a szabad ég alattit járja, úgy tapasztalta, hogy az emberek, félfajok, de még sokan az erdőszeretők népéből is majd' teljesen vakok és némák, nem csak arra, amit a szellemek üzennének, hanem már a témát illetően is. Ennek ellenére, templomokat és kisebb-nagyobb szentélyeket, áldozóoltárokat már látott elszórtan vándorútja során, amelyeket mind más deitás tiszteletére emeltek. Számára furamód értelmezhetetlen az, hogy ha bennük és beléjük képesek hitet vetni, úgy az élőkhöz sokkal közelebb álló dolgok iránt miért maradna mégis ignoránsak?*
- A szellemek nem kézzelfoghatóak és nem is feltétlenül mutatkoznak meg e világi lények előtt úgy, mint bármi más, amit a szemünkkel vagy fülünkkel érzékelni képesek vagyunk. De az elme csendjében, van rá mód, hogy rájuk találj, nagytiszteletű. - *Ezzel pedig valószínűleg csak még inkább megkavarja a göndör fürtök üstökében már így is káoszban álló információkotyvalékot.
Arra vonatkozó kérdése, hogy ő találkozott e már ilyen entitásokkal, a válasz akár lehetne egy egyszerű igen-nem is és ennek kedvéért, most meg is marad annál, minthogy bő lére eresztve nekiálljon taglalni, milyen módokon juthat valaki közelebb ahhoz a másik valósághoz.*
- Sajnos nem. Látni nem láttam őket, de nem is hiszem, hogy ebben állna a lényegük. A legtöbbjük nem is több egy visszhangnál, ami hátramaradt az egykor élőből. - *Megerősítendő Xavylari gyanúját afelől, hogy tud-e olvasni vagy sem, nemet int a fejével, a kínálatot soroló lapot mégis elkéri, a csaposlány segítségével egyetemben.*
- Felolvasnád nekem, hogy mi van ideírva? - *Teljesen véletlenszerűen mutat rá a lista egyik bejegyzésére. Nem az a fontos, hogy mi áll rajta, hanem az, hogy milyen hangalak kapcsolódik a betűformákhoz. Tanulás végett járja a szabad ég alattit, az írásvetés és betűolvasás pedig ennek ugyanúgy része.
Amíg kitart a gnóm figyelméből és idejéből, ezt többször is végigcsinálja vele, amíg nem talál valami olyat a kínálatból, amit a gyomra is bevenne. Például egy levest, amely nem túl nehéz, friss és zöldségek főttek benne.*
- Bevallom, hogy számomra is idegen kifejezések egész áradata hangzott el abban a beszélgetésben. Én sem értettem, hogy miért hívna bárki is egy embert medvének, amikor egyértelműen nem az. És ki hallott már tengeren élő medvékről? Rejtélyes. - *Megint megvakarja az állát. Ezek szerint nem csak őt teszik tanácstalanná ezek, de még egy városban élőt is képes megzavarni ugyanazon közeg.*
- Bocsáss meg nagytiszteletű udvariatlanságom miatt. A nevem Shun. - *Meghajol, ezúttal valamivel mélyebben, derékból.* - Téged milyen néven szólíthatlak?
- A szellemekre gondolsz, nagytiszteletű? - *Ez az első alkalom, amikor valaki ennyire nyíltan és szinte gyermeki naivitással kérdez rá erre. Amióta a szabad ég alattit járja, úgy tapasztalta, hogy az emberek, félfajok, de még sokan az erdőszeretők népéből is majd' teljesen vakok és némák, nem csak arra, amit a szellemek üzennének, hanem már a témát illetően is. Ennek ellenére, templomokat és kisebb-nagyobb szentélyeket, áldozóoltárokat már látott elszórtan vándorútja során, amelyeket mind más deitás tiszteletére emeltek. Számára furamód értelmezhetetlen az, hogy ha bennük és beléjük képesek hitet vetni, úgy az élőkhöz sokkal közelebb álló dolgok iránt miért maradna mégis ignoránsak?*
- A szellemek nem kézzelfoghatóak és nem is feltétlenül mutatkoznak meg e világi lények előtt úgy, mint bármi más, amit a szemünkkel vagy fülünkkel érzékelni képesek vagyunk. De az elme csendjében, van rá mód, hogy rájuk találj, nagytiszteletű. - *Ezzel pedig valószínűleg csak még inkább megkavarja a göndör fürtök üstökében már így is káoszban álló információkotyvalékot.
Arra vonatkozó kérdése, hogy ő találkozott e már ilyen entitásokkal, a válasz akár lehetne egy egyszerű igen-nem is és ennek kedvéért, most meg is marad annál, minthogy bő lére eresztve nekiálljon taglalni, milyen módokon juthat valaki közelebb ahhoz a másik valósághoz.*
- Sajnos nem. Látni nem láttam őket, de nem is hiszem, hogy ebben állna a lényegük. A legtöbbjük nem is több egy visszhangnál, ami hátramaradt az egykor élőből. - *Megerősítendő Xavylari gyanúját afelől, hogy tud-e olvasni vagy sem, nemet int a fejével, a kínálatot soroló lapot mégis elkéri, a csaposlány segítségével egyetemben.*
- Felolvasnád nekem, hogy mi van ideírva? - *Teljesen véletlenszerűen mutat rá a lista egyik bejegyzésére. Nem az a fontos, hogy mi áll rajta, hanem az, hogy milyen hangalak kapcsolódik a betűformákhoz. Tanulás végett járja a szabad ég alattit, az írásvetés és betűolvasás pedig ennek ugyanúgy része.
Amíg kitart a gnóm figyelméből és idejéből, ezt többször is végigcsinálja vele, amíg nem talál valami olyat a kínálatból, amit a gyomra is bevenne. Például egy levest, amely nem túl nehéz, friss és zöldségek főttek benne.*
- Bevallom, hogy számomra is idegen kifejezések egész áradata hangzott el abban a beszélgetésben. Én sem értettem, hogy miért hívna bárki is egy embert medvének, amikor egyértelműen nem az. És ki hallott már tengeren élő medvékről? Rejtélyes. - *Megint megvakarja az állát. Ezek szerint nem csak őt teszik tanácstalanná ezek, de még egy városban élőt is képes megzavarni ugyanazon közeg.*
- Bocsáss meg nagytiszteletű udvariatlanságom miatt. A nevem Shun. - *Meghajol, ezúttal valamivel mélyebben, derékból.* - Téged milyen néven szólíthatlak?
584. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-04 05:40:56
Üzenet elküldve: 2020-05-04 05:40:56
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Rosszalkodjunk!//
*Végül csak megérkeznek a Kalmárba. Már délre áll az idő, úgyhogy a reggelit el is felejthetik, de pont jó az idő az ebédhez.*
-Velem azért barátságot kötöttek a kis adományom miatt, de nem tudom, hogy hogy éreznek irányodba.
*Válaszol gúnyos mosollyal az arcán. Valamennyire még igaz is. Meghívták őket egy italra a Rókalyukba, úgyhogy valószínű már meg is bocsáthatták, amit Dhorisz tett, vagyis nem tett. Belépve a Kalmárba követi Dhoriszt a pulthoz, ha ott vannak, ha nem akkor egy asztalhoz.*
-Jó napot.
*Természetesen azért köszön.*
*Végül csak megérkeznek a Kalmárba. Már délre áll az idő, úgyhogy a reggelit el is felejthetik, de pont jó az idő az ebédhez.*
-Velem azért barátságot kötöttek a kis adományom miatt, de nem tudom, hogy hogy éreznek irányodba.
*Válaszol gúnyos mosollyal az arcán. Valamennyire még igaz is. Meghívták őket egy italra a Rókalyukba, úgyhogy valószínű már meg is bocsáthatták, amit Dhorisz tett, vagyis nem tett. Belépve a Kalmárba követi Dhoriszt a pulthoz, ha ott vannak, ha nem akkor egy asztalhoz.*
-Jó napot.
*Természetesen azért köszön.*
583. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-03 21:35:06
Üzenet elküldve: 2020-05-03 21:35:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Rosszalkodjunk!//
*Idő közben a Kalmárhoz érnek. Dhorisz örül neki, mert gyomra már bizony igen türelmetlenül jelzi éhségét. ~Lassan dél van, s mi még csak most reggelizünk.~ Gondolata nem elégedetlenségét tükrözi, pusztán humorosan jegyzi meg magában a tényt. Tudja, hogy Burzhgor miatt kellett eljönniük, s lehet, jobban is tették, mert legalább csak keveset kaptak az esőből.*
- Néznél egy nagyot, ha barátaink itt is megjelennének, ugye?* Kérdezi Burzhgort csak úgy csipkelődve.*
- Szép jó napot!* Köszön a pultosnak belépve, ha az a helyén van. És ha a pult mögött áll, akkor oda is lép. Ha nincs, akkor egy üres asztalt keres, s leül.*
*Idő közben a Kalmárhoz érnek. Dhorisz örül neki, mert gyomra már bizony igen türelmetlenül jelzi éhségét. ~Lassan dél van, s mi még csak most reggelizünk.~ Gondolata nem elégedetlenségét tükrözi, pusztán humorosan jegyzi meg magában a tényt. Tudja, hogy Burzhgor miatt kellett eljönniük, s lehet, jobban is tették, mert legalább csak keveset kaptak az esőből.*
- Néznél egy nagyot, ha barátaink itt is megjelennének, ugye?* Kérdezi Burzhgort csak úgy csipkelődve.*
- Szép jó napot!* Köszön a pultosnak belépve, ha az a helyén van. És ha a pult mögött áll, akkor oda is lép. Ha nincs, akkor egy üres asztalt keres, s leül.*
582. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-03 17:38:49
Üzenet elküldve: 2020-05-03 17:38:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Kósza szerzet(es)//
*Miközben az étlapot kezdi bújni, a férfi elnézést kér, hiszen valószínűsíti, hogy csupán félreértés lehet a dolog hátterében.*
-Igen, én még olyat sose láttam, akkor ezért, mert azok az erdőben laknak! *Csapja az ökölbe szorított kezét a tenyerébe a felismerés megélésének pillanatában.*
-De maga már biztos látott akkor olyat igazam van? Hogy néznek azok ki? *Hajol közelebb kíváncsisággal telített tekintettel. Bár ezt a másik nem sejtheti, de már azon morfondírozik, vajon hogyan tudna egy olyat befogni magának és elcipelni hazáig. Esetleg milyen íze, illata tapintása lehet és, hogy vajon képes lenne-e a patkányfogásra? Miközben pedig a furcsa ajánlólevelet olvassa és visszakérdez az ismeretlen szó hallatán, nagyon úgy tűnik számára, hogy még a férfi se tudja mit is jelent.*
-Tudsz olvasni egyáltalán? *Merül fel benne a kérdés, hiszen itt a városban sokan tudnak, de a peremvidékeken és a kikötőben bizony minden sarkon akad valaki, aki ennek a tudásnak nincsen a birtokában. Majd némi magyarázatot próbál számára nyújtani a kopasz pacák, de minden mondatában van valami szokatlan.*
- Nagy- tiszteletű- tengeri – medve?! *Ismétli maga elé az imént hallotta szavakat.*
-Az valami szellem? *Csap két kezével a pultra, mert száz százalékra veszi, hogy ő bizony ezt most eltrafálta.*
-Szóval túl erősen ütöttél… akkor ez a tasli lehet csak kikötőiül? Aztán fájlalta az állát. Mondjuk az bármi más is lehet… kikötői féreg, rühesség vagy patkányvész… az is gyakran jár együtt áll fájdalommal. *Forgatja a kezében a papírt és szakértően hümmög hozzá.*
-Aztyan biztos fogja érteni mi van rajta, ha ő nem majd a kapitány kisasszony felvilágosítja biztos. *Tudja le a dolgot.*
-De mint mondottam, sajnos most nincsen itt. Esetleg míg vársz, adhatok valamit? Felolvassam az étlapot? *Kérdi, felajánlva mindjárt a segítségét is. Közben Mikarr felé tekintget, de nagyon elfoglaltnak tűnik, így nem zargatja.*
-Esetleg akad neve is? Az sose árt, felírom egy cetlire. *Közli, nehogy aztán elfelejtődjön.*
*Miközben az étlapot kezdi bújni, a férfi elnézést kér, hiszen valószínűsíti, hogy csupán félreértés lehet a dolog hátterében.*
-Igen, én még olyat sose láttam, akkor ezért, mert azok az erdőben laknak! *Csapja az ökölbe szorított kezét a tenyerébe a felismerés megélésének pillanatában.*
-De maga már biztos látott akkor olyat igazam van? Hogy néznek azok ki? *Hajol közelebb kíváncsisággal telített tekintettel. Bár ezt a másik nem sejtheti, de már azon morfondírozik, vajon hogyan tudna egy olyat befogni magának és elcipelni hazáig. Esetleg milyen íze, illata tapintása lehet és, hogy vajon képes lenne-e a patkányfogásra? Miközben pedig a furcsa ajánlólevelet olvassa és visszakérdez az ismeretlen szó hallatán, nagyon úgy tűnik számára, hogy még a férfi se tudja mit is jelent.*
-Tudsz olvasni egyáltalán? *Merül fel benne a kérdés, hiszen itt a városban sokan tudnak, de a peremvidékeken és a kikötőben bizony minden sarkon akad valaki, aki ennek a tudásnak nincsen a birtokában. Majd némi magyarázatot próbál számára nyújtani a kopasz pacák, de minden mondatában van valami szokatlan.*
- Nagy- tiszteletű- tengeri – medve?! *Ismétli maga elé az imént hallotta szavakat.*
-Az valami szellem? *Csap két kezével a pultra, mert száz százalékra veszi, hogy ő bizony ezt most eltrafálta.*
-Szóval túl erősen ütöttél… akkor ez a tasli lehet csak kikötőiül? Aztán fájlalta az állát. Mondjuk az bármi más is lehet… kikötői féreg, rühesség vagy patkányvész… az is gyakran jár együtt áll fájdalommal. *Forgatja a kezében a papírt és szakértően hümmög hozzá.*
-Aztyan biztos fogja érteni mi van rajta, ha ő nem majd a kapitány kisasszony felvilágosítja biztos. *Tudja le a dolgot.*
-De mint mondottam, sajnos most nincsen itt. Esetleg míg vársz, adhatok valamit? Felolvassam az étlapot? *Kérdi, felajánlva mindjárt a segítségét is. Közben Mikarr felé tekintget, de nagyon elfoglaltnak tűnik, így nem zargatja.*
-Esetleg akad neve is? Az sose árt, felírom egy cetlire. *Közli, nehogy aztán elfelejtődjön.*
581. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-05-03 17:05:15
Üzenet elküldve: 2020-05-03 17:05:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nosztalgiátlanítva//
*Mik visszaérkeztére a már korábban taglalt módon reagál, hozzátéve egy aggódó pillantást az apró grimasszal kapcsolatban. Bár sok verekedésben szerencsére nem volt része, át tudja érezni egy meggyötört test fájdalmainak kellemetlenségét. Márpedig, ha a fiú arca úgy néz ki, ahogy, egyéb porcikáin sem lehet fényesebb a helyzet. Kevés olyan bunyót látott, ami kizárólag a delikvensek kobakjára korlátozódott. Annál többet azonban nem tud tenni jelen helyzetükben a másik jóléte érdekében, minthogy megissza vele ezt a felest. Az alkohol köztudottan enyhíti a fájdalmakat.
Arra, hogy majd rákennek mindent, ha esetleg gond adódna, jóízűen kacag fel.*
- Rám pedig ki is tudna haragudni? *Állapítja meg mókázva, miközben viszonozza az előrehajlást. Pokrócát is elengedi, mi így szétnyílva némiképp lejjebb csúszik vállain. Mindkét könyökével az asztallapra támaszkodik, baljába markolva poharát, mit meg is lendít, hogy párjához koccanhasson a magasban.*
- Mindkettőnk mielőbbi gyógyulására! *Széles mosoly költözik az ő ajkaira is, miket a tüzes és lágy nedű, miként azt asztaltársa korábban jellemezte, nedvesít meg, ahogy az ital felét húzza le egyszerre. Persze megvárva vele Miket, nehogy udvariatlanság vádjával illethesse bárki.
Még el sem kezdődött igazán csevejük, kedélyén máris kézzelfogható változás állt be. Talán köszönhető ez az üres gyomorra bevitt szesz mennyiségének, mégis szívesebben tulajdonítja az érdemet magában társaságának.*
*Mik visszaérkeztére a már korábban taglalt módon reagál, hozzátéve egy aggódó pillantást az apró grimasszal kapcsolatban. Bár sok verekedésben szerencsére nem volt része, át tudja érezni egy meggyötört test fájdalmainak kellemetlenségét. Márpedig, ha a fiú arca úgy néz ki, ahogy, egyéb porcikáin sem lehet fényesebb a helyzet. Kevés olyan bunyót látott, ami kizárólag a delikvensek kobakjára korlátozódott. Annál többet azonban nem tud tenni jelen helyzetükben a másik jóléte érdekében, minthogy megissza vele ezt a felest. Az alkohol köztudottan enyhíti a fájdalmakat.
Arra, hogy majd rákennek mindent, ha esetleg gond adódna, jóízűen kacag fel.*
- Rám pedig ki is tudna haragudni? *Állapítja meg mókázva, miközben viszonozza az előrehajlást. Pokrócát is elengedi, mi így szétnyílva némiképp lejjebb csúszik vállain. Mindkét könyökével az asztallapra támaszkodik, baljába markolva poharát, mit meg is lendít, hogy párjához koccanhasson a magasban.*
- Mindkettőnk mielőbbi gyógyulására! *Széles mosoly költözik az ő ajkaira is, miket a tüzes és lágy nedű, miként azt asztaltársa korábban jellemezte, nedvesít meg, ahogy az ital felét húzza le egyszerre. Persze megvárva vele Miket, nehogy udvariatlanság vádjával illethesse bárki.
Még el sem kezdődött igazán csevejük, kedélyén máris kézzelfogható változás állt be. Talán köszönhető ez az üres gyomorra bevitt szesz mennyiségének, mégis szívesebben tulajdonítja az érdemet magában társaságának.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659