Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 284 (5661. - 5680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5680. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-06 09:05:34
Üzenet elküldve: 2021-09-06 09:05:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*Néha még a tapasztalt képmutatókkal is előfordul, hogy gondolatmenetébe értelemzavaró részek keverednek. Mert lehet, hogy Hubi számára logikus amit mond, de egy kívülálló számára talán nem az. Aenae-t valóban tisztelet övezi a Vashegyen - még ha a jó kancellár szerint csak atyja emléke miatt - és bizonyos észszerű megfontolásokból látszólag neki is be kell állnia a sorba. Más kérdés, hogy magában mit gondol. Az is egy külön kérdés lehet, hogy ezt miért osztja meg a mélységivel? Persze szép számmal akadnak férfiak akik sokkal különösebb dolgokat is művelnek, amikor gondolataik, tetteik feletti irányítást átveszi agyuktól egy másik szervük. Hubi esetében most pontosan erről van szó.*
- Egy tudósnak alkalomadtán muszáj feltételezésekbe bocsátkoznia ha új elméletet kíván felállítani. Aztán e teóriákat tényekkel alátámasztani vagy megcáfolni.
*Ezt inkább csak azért dünnyögi, mert szeret mindenre megfelelni ha kell, ha nem. Az utolsó szót félig el is harapja, mert Reya váratlan hevességgel rántja magára, hogy Hubi nyaka meg is bicsaklik kissé. És nem ő lenne ő ha ne keresne magában valami magyarázatot a miértre. Mert az utóbbi időkben ilyen kedvező és gyors végkimenetelre - néhány üdítő kivételtől eltekintve - csak akkor számíthatott, ha előzetesen megállapodott a másikkal valamiféle ellentételezésben. De az altesti várbőség valamelyest elhallgattatja a kígyót és arra kézenfekvő és logikus magyarázatra jut, hogy a vashegyi némberek nem képesek értékelni őt.
Noha Hubi nem tudja, hogy Reya csupa jót feltételez róla, mégis igyekszik kitenni magáért. Annyira, hogy még a félig tréfaként, félig axiómaként kezelt kitételt is sutba dugja, miszerint az együttlét már nem az igazi mióta a nők is élvezik. Annyira, hogy még a tégely gondolatára is lélekben vállat von. Neki is kell a változatosság és kis szerencsével lesz még rá alkalom. Ennek megfelelően belevet mindent amit küzdelmes élete során elsajátított és talán nem is ér el rossz eredményt. Ezért is meglepő, mondhatni aggasztó valami. Tudósként, de férfiként is tisztában van vele, hogy a kor előrehaladtával az a bizonyos férfiúi erő csökkenhet, de ilyen problémái sohasem akadtak. Most viszont... és ez teljességgel érthetetlen. Hiszen mélységi a másik, gyönyörű, kívánatos, odaadó... Egy darabig próbálkozik, ám amikor elkerülhetetlennek látszik a bizonyítás, felkönyököl egy szomorú félmosollyal.*
- Elnézésed kérem, kedvesem. *próbálja könnyedén venni a helyzetet* Úgy hiszem, hogy nincs annál kétségbeesettebb dolog, mint ha ilyenkor azt mondja a férfi, hogy ilyesmi még sohasem fordult elő, de most ez a helyzet. Megvallom, nem értem. Hiszem semmit sem kívánok jobban náladnál. Talán megpróbálhatnánk kicsit később.
*Mivel Hubitól nem áll annyira távol az önirónia, mint sokan gondolnák, itt már saját magán nevet. Oldalt fordul, az elzárt Jágó rejteke felé pillant.*
- Amíg nem kaptam ajándékként azt a madarat, ilyesmiről szó sem volt. Nyilvánvaló, hogy rontást küldtek rám. Mivel pedig a papagájt Kagaenae úrnőtől kaptam...
*Ezt persze ő maga sem gondolja komolyan, nevet is rajta - bár ezt zavarát is leplezendő teszi - de csak eszébe jut, hogy Aenae a vajákosságba is belekotnyeleskedett. Márpedig az efféle javasasszonyokat nem egy helyütt tartják boszorkánynak.*
*Néha még a tapasztalt képmutatókkal is előfordul, hogy gondolatmenetébe értelemzavaró részek keverednek. Mert lehet, hogy Hubi számára logikus amit mond, de egy kívülálló számára talán nem az. Aenae-t valóban tisztelet övezi a Vashegyen - még ha a jó kancellár szerint csak atyja emléke miatt - és bizonyos észszerű megfontolásokból látszólag neki is be kell állnia a sorba. Más kérdés, hogy magában mit gondol. Az is egy külön kérdés lehet, hogy ezt miért osztja meg a mélységivel? Persze szép számmal akadnak férfiak akik sokkal különösebb dolgokat is művelnek, amikor gondolataik, tetteik feletti irányítást átveszi agyuktól egy másik szervük. Hubi esetében most pontosan erről van szó.*
- Egy tudósnak alkalomadtán muszáj feltételezésekbe bocsátkoznia ha új elméletet kíván felállítani. Aztán e teóriákat tényekkel alátámasztani vagy megcáfolni.
*Ezt inkább csak azért dünnyögi, mert szeret mindenre megfelelni ha kell, ha nem. Az utolsó szót félig el is harapja, mert Reya váratlan hevességgel rántja magára, hogy Hubi nyaka meg is bicsaklik kissé. És nem ő lenne ő ha ne keresne magában valami magyarázatot a miértre. Mert az utóbbi időkben ilyen kedvező és gyors végkimenetelre - néhány üdítő kivételtől eltekintve - csak akkor számíthatott, ha előzetesen megállapodott a másikkal valamiféle ellentételezésben. De az altesti várbőség valamelyest elhallgattatja a kígyót és arra kézenfekvő és logikus magyarázatra jut, hogy a vashegyi némberek nem képesek értékelni őt.
Noha Hubi nem tudja, hogy Reya csupa jót feltételez róla, mégis igyekszik kitenni magáért. Annyira, hogy még a félig tréfaként, félig axiómaként kezelt kitételt is sutba dugja, miszerint az együttlét már nem az igazi mióta a nők is élvezik. Annyira, hogy még a tégely gondolatára is lélekben vállat von. Neki is kell a változatosság és kis szerencsével lesz még rá alkalom. Ennek megfelelően belevet mindent amit küzdelmes élete során elsajátított és talán nem is ér el rossz eredményt. Ezért is meglepő, mondhatni aggasztó valami. Tudósként, de férfiként is tisztában van vele, hogy a kor előrehaladtával az a bizonyos férfiúi erő csökkenhet, de ilyen problémái sohasem akadtak. Most viszont... és ez teljességgel érthetetlen. Hiszen mélységi a másik, gyönyörű, kívánatos, odaadó... Egy darabig próbálkozik, ám amikor elkerülhetetlennek látszik a bizonyítás, felkönyököl egy szomorú félmosollyal.*
- Elnézésed kérem, kedvesem. *próbálja könnyedén venni a helyzetet* Úgy hiszem, hogy nincs annál kétségbeesettebb dolog, mint ha ilyenkor azt mondja a férfi, hogy ilyesmi még sohasem fordult elő, de most ez a helyzet. Megvallom, nem értem. Hiszem semmit sem kívánok jobban náladnál. Talán megpróbálhatnánk kicsit később.
*Mivel Hubitól nem áll annyira távol az önirónia, mint sokan gondolnák, itt már saját magán nevet. Oldalt fordul, az elzárt Jágó rejteke felé pillant.*
- Amíg nem kaptam ajándékként azt a madarat, ilyesmiről szó sem volt. Nyilvánvaló, hogy rontást küldtek rám. Mivel pedig a papagájt Kagaenae úrnőtől kaptam...
*Ezt persze ő maga sem gondolja komolyan, nevet is rajta - bár ezt zavarát is leplezendő teszi - de csak eszébe jut, hogy Aenae a vajákosságba is belekotnyeleskedett. Márpedig az efféle javasasszonyokat nem egy helyütt tartják boszorkánynak.*
5679. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-04 20:01:51
Üzenet elküldve: 2021-09-04 20:01:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Kocsmatúra//
*A férfi készségesnek mutatkozik minden kérésére, ez alapján talán sikerül eloszlatnia a kételyeket, amik már az előtt is ingatag lábakon álltak, hogy besétáltak a szobába. Igazából csak végig akarta tapogatni Mikarr izmait, remélve, hogy azért akad valamennyi, amiket a szolgálati öltözéke alatt dugdos. A tekintete is inkább a két dolgos kezére tapad, minthogy egyelőre a másikét keresse vele. Persze meg kell állnia a kérésnek is, így, fentről indulva valóban végig vezeti a kezeit először a karjain a férfinek, majd indul lejjebb, jól rásimulva, mikor pedig eléri a tőrt feltekint a másikra.*
-Nagyra értékelem, hogy aláveted magad ennek. *Mondja, bár érződik a hangján, amely inkább búgó, mint tárgyilagos, hogy a kutatás egyáltalán nem olyan kellemetlen, mint amennyire engedélyt volt kérni rá. Nem aprózza el a dolgot, szépen lecsatolja a kést és a székre teszi az üveg mellé, az izgalmas rész csak ez után következik ugyanis. A keze hátra csúszik és ráfog a férfi hátsójára határozottan, mert hát mindent jól át kell nézni, ha pedig ezzel kapcsolatban nem kap semmi ellenvetést, csúszik a keze hátrafele. Úgy tűnik lejjebb egyelőre nem vándorol viszont nagyon azon munkálkodik, hogy a kötényt eltávolítsa kettejük közül, mert hát az bizony sokat takar.*
-Elégedett? Közel sem. *Mondja, miután vélhetőleg sikerül a kötényt a képből eltávolítani, bár az arcáról, amelyen egyértelműen mosoly ül egészen más olvasható le. A szemei, mikor nem az alkoholtól csillannak meg, akkor észrevehető egy bujdosó érzés, amely talán megfogalmazható kéjes akarásként, egyértelmű vadászösztön, amely leteríteni az első vele szemben jövő hímet.*
-Kicsit szorosan vagyok... kényelmetlen. *Mondja, majd megfordul, hogy a másik rálásson a bőrvért kötözőjére.*
-Ilyenkor már nehezen boldogulok egyedül, ha megtennéd. *Célozgat rá, hogy attól lenne a legelégedettebb. A köpenyét már belépéskor lekanyarította az ajtó mellé.*
*A férfi készségesnek mutatkozik minden kérésére, ez alapján talán sikerül eloszlatnia a kételyeket, amik már az előtt is ingatag lábakon álltak, hogy besétáltak a szobába. Igazából csak végig akarta tapogatni Mikarr izmait, remélve, hogy azért akad valamennyi, amiket a szolgálati öltözéke alatt dugdos. A tekintete is inkább a két dolgos kezére tapad, minthogy egyelőre a másikét keresse vele. Persze meg kell állnia a kérésnek is, így, fentről indulva valóban végig vezeti a kezeit először a karjain a férfinek, majd indul lejjebb, jól rásimulva, mikor pedig eléri a tőrt feltekint a másikra.*
-Nagyra értékelem, hogy aláveted magad ennek. *Mondja, bár érződik a hangján, amely inkább búgó, mint tárgyilagos, hogy a kutatás egyáltalán nem olyan kellemetlen, mint amennyire engedélyt volt kérni rá. Nem aprózza el a dolgot, szépen lecsatolja a kést és a székre teszi az üveg mellé, az izgalmas rész csak ez után következik ugyanis. A keze hátra csúszik és ráfog a férfi hátsójára határozottan, mert hát mindent jól át kell nézni, ha pedig ezzel kapcsolatban nem kap semmi ellenvetést, csúszik a keze hátrafele. Úgy tűnik lejjebb egyelőre nem vándorol viszont nagyon azon munkálkodik, hogy a kötényt eltávolítsa kettejük közül, mert hát az bizony sokat takar.*
-Elégedett? Közel sem. *Mondja, miután vélhetőleg sikerül a kötényt a képből eltávolítani, bár az arcáról, amelyen egyértelműen mosoly ül egészen más olvasható le. A szemei, mikor nem az alkoholtól csillannak meg, akkor észrevehető egy bujdosó érzés, amely talán megfogalmazható kéjes akarásként, egyértelmű vadászösztön, amely leteríteni az első vele szemben jövő hímet.*
-Kicsit szorosan vagyok... kényelmetlen. *Mondja, majd megfordul, hogy a másik rálásson a bőrvért kötözőjére.*
-Ilyenkor már nehezen boldogulok egyedül, ha megtennéd. *Célozgat rá, hogy attól lenne a legelégedettebb. A köpenyét már belépéskor lekanyarította az ajtó mellé.*
5678. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-03 17:45:09
Üzenet elküldve: 2021-09-03 17:45:09
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kocsmatúra//
*Nem ez az első eset, hogy a vendég nem csupán a Kalmár étlapjáról választ. Többször megesett már, de volt olyan alkalom is, amikor Mik visszautasította a lehetőséget. Ám most elég komor, mióta két lány is "elhagyta", hogy igent mondjon a következőre. Így történhetett, hogy most a Laurentitiaként bemutatkozó lány könnyedén rávette.*
- Luu, örvendek. *Mosolyog határozottan, csibészesen. Nincs oka azt feltételezni, hogy álnevet kapott, az ilyesmi fel sem merül benne.
A rum csak amolyan kedvességből érkezett és bár érezte a lányon, hogy már nem az első poharat gurította le, neki azért jól fog esni még az italból.*
- Parancsolj. *Emeli fel karjait maga mellé, mintegy nonverbálisan is engedélyt adva a motozásra. Hagyja kivenni a kezéből a rumosüveget, ami az egyik székre kerül, türelmesen végignézi, hogy Luu fegyverei is lekerüljenek.*
- Nyugodtan, nem haragszom meg. A bizalom ritka kincs és nem adják ingyen. *Mosolyog és miközben a félvér lány tekintetét keresi, nem áll ellen a motozásnak.
Luu a bőrkötény alatt kutatva csak egy, az övére szíjazott tőrt találhat meg, amit könnyedén lecsatolhat onnan. A tőr, bár alkalmas harcra is, inkább olyan eszköz, amit a pultban hasznosít. Levágni az üvegekről a gyantát, ez a pengén látszik is vagy elvágni a madzagot, amivel a répát kötötték össze a zöldségesek. Más fegyver nincs nála, a felmosórongy fája most a pult mellett maradt a helyén. Ezen kívül nem visel más fegyvert, Luu csak egy fiatal, feszes és izmos ifjú testét tapogathatja végig, aki bizonyosan fegyvertelen is meg tudná védeni magát.*
- Elégedett vagy? *Kérdi, ha a lány végzett. Nem kérdi meg, hogy viszonozhatja-e a bánásmódot. Egyrészt, hogy a bizalom kialakuljon és hogy ne nézzék valami kéjencnek.*
*Nem ez az első eset, hogy a vendég nem csupán a Kalmár étlapjáról választ. Többször megesett már, de volt olyan alkalom is, amikor Mik visszautasította a lehetőséget. Ám most elég komor, mióta két lány is "elhagyta", hogy igent mondjon a következőre. Így történhetett, hogy most a Laurentitiaként bemutatkozó lány könnyedén rávette.*
- Luu, örvendek. *Mosolyog határozottan, csibészesen. Nincs oka azt feltételezni, hogy álnevet kapott, az ilyesmi fel sem merül benne.
A rum csak amolyan kedvességből érkezett és bár érezte a lányon, hogy már nem az első poharat gurította le, neki azért jól fog esni még az italból.*
- Parancsolj. *Emeli fel karjait maga mellé, mintegy nonverbálisan is engedélyt adva a motozásra. Hagyja kivenni a kezéből a rumosüveget, ami az egyik székre kerül, türelmesen végignézi, hogy Luu fegyverei is lekerüljenek.*
- Nyugodtan, nem haragszom meg. A bizalom ritka kincs és nem adják ingyen. *Mosolyog és miközben a félvér lány tekintetét keresi, nem áll ellen a motozásnak.
Luu a bőrkötény alatt kutatva csak egy, az övére szíjazott tőrt találhat meg, amit könnyedén lecsatolhat onnan. A tőr, bár alkalmas harcra is, inkább olyan eszköz, amit a pultban hasznosít. Levágni az üvegekről a gyantát, ez a pengén látszik is vagy elvágni a madzagot, amivel a répát kötötték össze a zöldségesek. Más fegyver nincs nála, a felmosórongy fája most a pult mellett maradt a helyén. Ezen kívül nem visel más fegyvert, Luu csak egy fiatal, feszes és izmos ifjú testét tapogathatja végig, aki bizonyosan fegyvertelen is meg tudná védeni magát.*
- Elégedett vagy? *Kérdi, ha a lány végzett. Nem kérdi meg, hogy viszonozhatja-e a bánásmódot. Egyrészt, hogy a bizalom kialakuljon és hogy ne nézzék valami kéjencnek.*
5677. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-03 09:13:31
Üzenet elküldve: 2021-09-03 09:13:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Kocsmatúra//
*Nagyon úgy tűnik, hogy elég gyorsan célt ért a ki nem mondott kívánsága, hiszen, két feles után jóformán szinte egyenesen egy szobába vezet az útjuk a pultossal, aki az imént még felszolgált neki. Ezt a tevékenységet viszont úgy látszik itt is gyakorolni szeretné, mert egy üveg rum is a kezéhez ragadt idejövet a kulccsal együtt. Nem igazán tervezte, hogy ma részegre issza magát, főleg, ha társasága is akad, méghozzá egy viszonylag ismeretlen, de meglehetősen jóvágású, dolgos kezű férfi személyében. Panasza nem lehet a bánásmódja, mintha csak a kikötői bordélyban lenne, kisasszonyozzák és előre engedik a szobába. Egyedül talán a szoba az, ami jelzi, hogy hol is van éppen. A berendezés egyszerű, de mostanában ez a legjobb, ami jutott neki, a házfelújítási munkálatok intézése és a gyerekfelügyelet nem neki való munkák. Besétál a szobába, ahogy azt kérik tőle, nincs ellenvetése.*
-Laurentitia vagyok, de te szólíthatsz csak Luunak. *Hiszen minek árulná el az igazi nevét, a végén még itt valami zűrbe keveredik. ~Túl simán ment ez az egész, a végén még kirabol…~ Mikor ilyen gyorsan rendeződnek a dolgai megszólal az a pici csengő a fejében, ami óvatosságra inti, egészen addig amíg az alkohol bele nem fojtja a szót és egyelőre még nem.*
-De ha nem bánod, azért megnézném, hogy van-e nálad fegyver. *Mondja és ő maga látványosan lepakolj a saját kardját és az egész övét a szobában lévő asztalra.*
-Nem mintha nem bíznék benned… oh… bár lehet, hogy ez a helyzet, ne sértődj meg drága. Szabad? *Lép közelebb, mielőtt még bármit is tehetne vagy szabadkozhatna a dolog miatt és elveszi az italos üveget, hogy letegye a kezéből az egyik székre. Szemlátomást motozásra készül, ha a másiknak ez ellen kifogása nincsen.*
*Nagyon úgy tűnik, hogy elég gyorsan célt ért a ki nem mondott kívánsága, hiszen, két feles után jóformán szinte egyenesen egy szobába vezet az útjuk a pultossal, aki az imént még felszolgált neki. Ezt a tevékenységet viszont úgy látszik itt is gyakorolni szeretné, mert egy üveg rum is a kezéhez ragadt idejövet a kulccsal együtt. Nem igazán tervezte, hogy ma részegre issza magát, főleg, ha társasága is akad, méghozzá egy viszonylag ismeretlen, de meglehetősen jóvágású, dolgos kezű férfi személyében. Panasza nem lehet a bánásmódja, mintha csak a kikötői bordélyban lenne, kisasszonyozzák és előre engedik a szobába. Egyedül talán a szoba az, ami jelzi, hogy hol is van éppen. A berendezés egyszerű, de mostanában ez a legjobb, ami jutott neki, a házfelújítási munkálatok intézése és a gyerekfelügyelet nem neki való munkák. Besétál a szobába, ahogy azt kérik tőle, nincs ellenvetése.*
-Laurentitia vagyok, de te szólíthatsz csak Luunak. *Hiszen minek árulná el az igazi nevét, a végén még itt valami zűrbe keveredik. ~Túl simán ment ez az egész, a végén még kirabol…~ Mikor ilyen gyorsan rendeződnek a dolgai megszólal az a pici csengő a fejében, ami óvatosságra inti, egészen addig amíg az alkohol bele nem fojtja a szót és egyelőre még nem.*
-De ha nem bánod, azért megnézném, hogy van-e nálad fegyver. *Mondja és ő maga látványosan lepakolj a saját kardját és az egész övét a szobában lévő asztalra.*
-Nem mintha nem bíznék benned… oh… bár lehet, hogy ez a helyzet, ne sértődj meg drága. Szabad? *Lép közelebb, mielőtt még bármit is tehetne vagy szabadkozhatna a dolog miatt és elveszi az italos üveget, hogy letegye a kezéből az egyik székre. Szemlátomást motozásra készül, ha a másiknak ez ellen kifogása nincsen.*
5676. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-30 15:40:18
Üzenet elküldve: 2021-08-30 15:40:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kocsmatúra//
//kicsit Xavy//
*A Kalmár pultosa nem egy ünneprontó alak és szívesen használja ki a lehetőséget, ha úgy hozza a helyzet. Win és később Arja eltűnése óta elég egyedül van, talán épp itt az idő, hogy továbblépjen. Meglehet, hogy az istenek akarták így, hogy ő mos találkozzon ezzel az aranyszín hajú lánnyal.*
- Mikarr vagyok, de a barátaimnak csak Mik. *Mutatkozik be és a poharak koccanása után kiissza maga is a poharát, miközben végig a félvér lány szemébe néz.
A szütyő körül gyorsan elül a kellemetlenség, miért utasítaná vissza, ha a vendég ajánlja fel, márpedig a vendégnek mindig igaza van. Főleg ilyenkor.
Xavy is átveszi tőle a pultot, így Mik gyorsan összeszedheti a kellékeket - kulcs és rum - majd a belékaroló lánnyal elindulva felfelé még hálásan visszaszól.*
- Te vagy a legjobb. Meghálálom! *Vigyorog a gnóm lányra, majd felsétálhatnak a lépcsőn.*
- Ezt örömmel hallom. *Mosolyog a lányra, aki kifejezi egyre növekvő kedvét felé, ahogy felérnek az emeletre.*
- Van bizony. *Kacsint elértve az ugratást, majd a második ajtónál megáll és a kezében lévő kulccsal kinyitja és félreáll, hogy a félvér beléphessen.*
- Parancsoljon, kisasszony, csak ön után. *Engedi előre, ha teheti, jól megnézve magának a lány fenekét, és becsukva mögöttük az ajtót, az asztalra teszi a rumosüveget.*
- Én is megtudhatom a neved? *Kérdi enyhén félrefordított fejjel már a szoba magányában.*
//kicsit Xavy//
*A Kalmár pultosa nem egy ünneprontó alak és szívesen használja ki a lehetőséget, ha úgy hozza a helyzet. Win és később Arja eltűnése óta elég egyedül van, talán épp itt az idő, hogy továbblépjen. Meglehet, hogy az istenek akarták így, hogy ő mos találkozzon ezzel az aranyszín hajú lánnyal.*
- Mikarr vagyok, de a barátaimnak csak Mik. *Mutatkozik be és a poharak koccanása után kiissza maga is a poharát, miközben végig a félvér lány szemébe néz.
A szütyő körül gyorsan elül a kellemetlenség, miért utasítaná vissza, ha a vendég ajánlja fel, márpedig a vendégnek mindig igaza van. Főleg ilyenkor.
Xavy is átveszi tőle a pultot, így Mik gyorsan összeszedheti a kellékeket - kulcs és rum - majd a belékaroló lánnyal elindulva felfelé még hálásan visszaszól.*
- Te vagy a legjobb. Meghálálom! *Vigyorog a gnóm lányra, majd felsétálhatnak a lépcsőn.*
- Ezt örömmel hallom. *Mosolyog a lányra, aki kifejezi egyre növekvő kedvét felé, ahogy felérnek az emeletre.*
- Van bizony. *Kacsint elértve az ugratást, majd a második ajtónál megáll és a kezében lévő kulccsal kinyitja és félreáll, hogy a félvér beléphessen.*
- Parancsoljon, kisasszony, csak ön után. *Engedi előre, ha teheti, jól megnézve magának a lány fenekét, és becsukva mögöttük az ajtót, az asztalra teszi a rumosüveget.*
- Én is megtudhatom a neved? *Kérdi enyhén félrefordított fejjel már a szoba magányában.*
5675. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-27 09:47:33
Üzenet elküldve: 2021-08-27 09:47:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
// Mik //
//Pultnál//
*Nem igazán foglalkozik vele, azaz próbálja semmibe venni azt, hogy észleli Mik mennyire jól szórakozik azon, hogy ennyire semmibe nézték.*
-Nem idevalósi… nem idevalósi… Legközelebb majd jól rátaposok a lábára és akkor észre fog venni. Tuti beszéli a nyelvet, csak minket akar átverni ezzel a hablattyal. *Legyezgeti a kezével az arcát, mert az még mindig piros, minthogy elég hirtelen öntötte el az indulat, kicsit több időbe telik mire elszáll. Majd Mik egy kéréssel fordul hozzá amire csak legyintget. Nincsenek most olyan sokan, hogy kettejüket elássák munkával, így ezt most nem bánja. Na meg, az kéne még, hogy az imént történteket, csupán unalomból folyton folyvást az orra alá dörgölje.*
-Persze. *Majd visszatér a már tiszta söröskorsók takarításához, amit senki más nem csinál jobban nála vagy talán csak simán egyáltalán nem csinál.*
//Pultnál//
*Nem igazán foglalkozik vele, azaz próbálja semmibe venni azt, hogy észleli Mik mennyire jól szórakozik azon, hogy ennyire semmibe nézték.*
-Nem idevalósi… nem idevalósi… Legközelebb majd jól rátaposok a lábára és akkor észre fog venni. Tuti beszéli a nyelvet, csak minket akar átverni ezzel a hablattyal. *Legyezgeti a kezével az arcát, mert az még mindig piros, minthogy elég hirtelen öntötte el az indulat, kicsit több időbe telik mire elszáll. Majd Mik egy kéréssel fordul hozzá amire csak legyintget. Nincsenek most olyan sokan, hogy kettejüket elássák munkával, így ezt most nem bánja. Na meg, az kéne még, hogy az imént történteket, csupán unalomból folyton folyvást az orra alá dörgölje.*
-Persze. *Majd visszatér a már tiszta söröskorsók takarításához, amit senki más nem csinál jobban nála vagy talán csak simán egyáltalán nem csinál.*
5674. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-27 09:41:12
Üzenet elküldve: 2021-08-27 09:41:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Kocsmatúra//
*Úgy tűnik a fennforgás megszűnik a furcsa alak távozásával, sőt több is történik. A férfi rábízza a pultot a másikra, aki ott tartózkodik, mert bizony, pontosan úgy fogalmaz, hogy ő szeretne beszélgetni vele. Kedvére való, hogy nem kell nyersen megfogalmazva kijelentenie az óhaját, itt a tekintetéből is tudnak olvasni a vendégnek. Bár a férfi nem tudhatja, hogy nem ez volt az elsődleges gondolat, ám, ha már valóban így alakult, akkor miért ne élhetne a lehetőséggel? Az, amit pedig korábban tervezett még várhat.*
-Ihatunk arra is igen, mi a neved? *Mert azt azért még megkérdezi, habár ő magától a sajátját egyelőre nem árulja el. Emeli a saját poharát, majd lehúzza egy enyhe kilégzés és sziszegés kíséretében. Mivel már nem ez volt az első pohár töménye ma, így már egész könnyen csúszik. Mikor a férfi elé tolja a szütyőt, akkor esik a macska a tóba, egy pillanatig meredten vár, majd érkezik a terelés a pultos részéről, meg is ijed, ám mikor elteszi a szütyőt már visszaáll az arca az eredeti, hamisítatlan mosolygós állapotába. Azért megvolt az esélye, hogy a férfi felháborodik a dolgon, ez esetben viszont csak arra tud gondolni, hogy a szavak, amik kiáramlottak a száján, csupán azért törtek elő, nehogy valaki gyanút fogjon.*
-Szívesen megnézném akkor a szobákat. *Nyugtázza csupán a látszat kedvéért a dolgot, körbe is pislog, hogy esetleg ki lehet az, akinek a figyelme megakadt az iménti üzleten, de szerencsére ilyen egyént nem talál. Aki iszik az azzal van elfoglalva, aki alkalmazott az meg a saját munkájával. Azt is látja, hogy Mik nem csak egy szobakulcsot, de egy üveg töményet is leemel a polcról, ami egyre szimpatikusabbá teszi a szituációt.*
-Egyre jobban kedvellek. *Szegezi a szavakat a férfinek, miközben határozottan belekarol, nem igazán várja azt se meg, hogy ő maga kínálja fel a lehetőséget.*
-Remélem azért van nadrág a kötényed alatt, nem szeretem, ha megkönnyítik a dolgot. *Hajol közelebb a férfihez, miután beérnek már a folyosóra, de érződik a hangján, hogy csak ugratásnak szánja a dolgot.*
*Úgy tűnik a fennforgás megszűnik a furcsa alak távozásával, sőt több is történik. A férfi rábízza a pultot a másikra, aki ott tartózkodik, mert bizony, pontosan úgy fogalmaz, hogy ő szeretne beszélgetni vele. Kedvére való, hogy nem kell nyersen megfogalmazva kijelentenie az óhaját, itt a tekintetéből is tudnak olvasni a vendégnek. Bár a férfi nem tudhatja, hogy nem ez volt az elsődleges gondolat, ám, ha már valóban így alakult, akkor miért ne élhetne a lehetőséggel? Az, amit pedig korábban tervezett még várhat.*
-Ihatunk arra is igen, mi a neved? *Mert azt azért még megkérdezi, habár ő magától a sajátját egyelőre nem árulja el. Emeli a saját poharát, majd lehúzza egy enyhe kilégzés és sziszegés kíséretében. Mivel már nem ez volt az első pohár töménye ma, így már egész könnyen csúszik. Mikor a férfi elé tolja a szütyőt, akkor esik a macska a tóba, egy pillanatig meredten vár, majd érkezik a terelés a pultos részéről, meg is ijed, ám mikor elteszi a szütyőt már visszaáll az arca az eredeti, hamisítatlan mosolygós állapotába. Azért megvolt az esélye, hogy a férfi felháborodik a dolgon, ez esetben viszont csak arra tud gondolni, hogy a szavak, amik kiáramlottak a száján, csupán azért törtek elő, nehogy valaki gyanút fogjon.*
-Szívesen megnézném akkor a szobákat. *Nyugtázza csupán a látszat kedvéért a dolgot, körbe is pislog, hogy esetleg ki lehet az, akinek a figyelme megakadt az iménti üzleten, de szerencsére ilyen egyént nem talál. Aki iszik az azzal van elfoglalva, aki alkalmazott az meg a saját munkájával. Azt is látja, hogy Mik nem csak egy szobakulcsot, de egy üveg töményet is leemel a polcról, ami egyre szimpatikusabbá teszi a szituációt.*
-Egyre jobban kedvellek. *Szegezi a szavakat a férfinek, miközben határozottan belekarol, nem igazán várja azt se meg, hogy ő maga kínálja fel a lehetőséget.*
-Remélem azért van nadrág a kötényed alatt, nem szeretem, ha megkönnyítik a dolgot. *Hajol közelebb a férfihez, miután beérnek már a folyosóra, de érződik a hangján, hogy csak ugratásnak szánja a dolgot.*
5673. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-26 10:47:01
Üzenet elküldve: 2021-08-26 10:47:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kocsmatúra//
//Napokkal később//
//Xavy//
*Amikor Nodric csendre inti Xavyt, Mikből majdnem kibukik a nevezés. Csak nagyon nehezen tudja visszafogni magát, hogy ne nevessen fel, összeszorított szájjal néz a gnóm lányra, hogy mi lesz a reakciója. De sajnos nem tudja teljesen kivonni magát és a csinos lánnyal törődni a pultnál, mert Nodric csak vele kíván beszélni. Közben azon kell erőlködnie, hogy ne nevessen Xavy kommentálásán, ami folyamatosan végigkíséri beszélgetésüket.*
- Igen, Yeza elment és nem tudom, mikor jön vissza. *Válaszolja szomorú hangon és a férfi is láthatja rajta, hogy valóban tehetetlen. Csak ezt tudja mondani neki.
Elfogadja a felé nyújtott kezet, bátorítón rámosolyog Nodricra.*
- Minden jót, barátom! Vigyázz magadra. *Köszön el tőle és sóhajtva fordul vissza Xavy felé.*
- Ne vedd magadra, nem idevalósi, még a nyelvet se beszéli. *Igyekszik békíteni kicsit a gnóm lányt.*
- Figyelj csak, kicsit beállsz helyettem, ez a kedves hölgy szeretne beszélgetni velem. *Kéri meg Xavyt, mert a pultnál ülő aranyszín hajú lány félreérthetetlen jeleket küld felé. A legjobbakban reménykedve fordul vissza a félvér lány felé a rumospoharával.*
- Köszönöm a bókot, de akár ihatnánk a találkozásunkra is. *Emeli a lány felé a poharat mosolyogva. A folytatás is kedvére való, enyhén felvont szemöldökkel néz az elé tolt szütyőre.*
- Ugyan erre semmi szükség. *Mondja halkan, de a szütyőt elteszi.*
- Ha szeretné, szívesen megmutatom a szobáinkat. *Int az emeletre vezető lépcső felé és miközben kisétál a pultból, levesz egy üveg rumot a polcról és az egyik üres szoba kulcsát.*
- Erre parancsoljon, kisasszony. *Invitálja meg a félvér lányt az emeletre. Ha szükséges, a karját is felkínálja neki, mint egy igazi úriember.
Ha pedig minden jól megy és Xavy sem akadékoskodik, akkor elindulhatnak az emelet felé.*
//Napokkal később//
//Xavy//
*Amikor Nodric csendre inti Xavyt, Mikből majdnem kibukik a nevezés. Csak nagyon nehezen tudja visszafogni magát, hogy ne nevessen fel, összeszorított szájjal néz a gnóm lányra, hogy mi lesz a reakciója. De sajnos nem tudja teljesen kivonni magát és a csinos lánnyal törődni a pultnál, mert Nodric csak vele kíván beszélni. Közben azon kell erőlködnie, hogy ne nevessen Xavy kommentálásán, ami folyamatosan végigkíséri beszélgetésüket.*
- Igen, Yeza elment és nem tudom, mikor jön vissza. *Válaszolja szomorú hangon és a férfi is láthatja rajta, hogy valóban tehetetlen. Csak ezt tudja mondani neki.
Elfogadja a felé nyújtott kezet, bátorítón rámosolyog Nodricra.*
- Minden jót, barátom! Vigyázz magadra. *Köszön el tőle és sóhajtva fordul vissza Xavy felé.*
- Ne vedd magadra, nem idevalósi, még a nyelvet se beszéli. *Igyekszik békíteni kicsit a gnóm lányt.*
- Figyelj csak, kicsit beállsz helyettem, ez a kedves hölgy szeretne beszélgetni velem. *Kéri meg Xavyt, mert a pultnál ülő aranyszín hajú lány félreérthetetlen jeleket küld felé. A legjobbakban reménykedve fordul vissza a félvér lány felé a rumospoharával.*
- Köszönöm a bókot, de akár ihatnánk a találkozásunkra is. *Emeli a lány felé a poharat mosolyogva. A folytatás is kedvére való, enyhén felvont szemöldökkel néz az elé tolt szütyőre.*
- Ugyan erre semmi szükség. *Mondja halkan, de a szütyőt elteszi.*
- Ha szeretné, szívesen megmutatom a szobáinkat. *Int az emeletre vezető lépcső felé és miközben kisétál a pultból, levesz egy üveg rumot a polcról és az egyik üres szoba kulcsát.*
- Erre parancsoljon, kisasszony. *Invitálja meg a félvér lányt az emeletre. Ha szükséges, a karját is felkínálja neki, mint egy igazi úriember.
Ha pedig minden jól megy és Xavy sem akadékoskodik, akkor elindulhatnak az emelet felé.*
5672. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-24 08:04:43
Üzenet elküldve: 2021-08-24 08:04:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Napokkal később//
*Látja, hogy a féltékenységet említve Mik igencsak zavartan viselkedik, amit annak tud be, hogy biztos ráhibázott. ~Jobb lesz vigyázni vele. Az emberlányok mi? ~ Majd figyelmét a frissen érkező férfi köti le. Bár úgy tűnik, hogy Mik érti, hogy mit akar, ő maga még mindig csak találgat a félhomályban.*
-Nodric! *Csap le gyorsan a megszólításra, amit Mik hámoz ki a beszédéből, majd míg ő találgat, a pultos odaszól, hogy ne legyenek itt homályos részletek az ügyben. Meg is kapja a magáét, minthogy „kicsi hallgat”. Szikrát nem kap, olyan gyorsan vörösödik a feje ettől a megjegyzéstől, de a párbeszéd folytatódik, mielőtt még jól letorkolhatná a feszülős inges egyént.*
-Peeersze, hát én is tudtam ám! *Von vállat és szívja fel magát nagy magabiztosan, mint aki valóban végig tudta, hogy a férfi Yezát keresi. Mik nem bízza a véletlenre és főképpen nem rá a dolgot, gyorsan elárulja, míg ő magában gondolkozik, hogy a vörös hajú hölgyemény bizony nincsen itt.*
-Úgyvan! Most nincs itt. *Erősíti meg, kis papagájként ismételve a dolgokat, minthogy érzi, erősen mellőzik a jelenlétét. Miután elköszönt a férfi Miktől és távozik, bizony egymásba fonja a karjait sértetten és pufog egy sort, csak úgy a semmibe.*
-Mit képzel ez a tróger magáról? Még rendesen beszélni se tud… hallgat az anyád szőrös talpa! Honnan szalajtották ezt a tehénlepényt? Csak tolja ide még egyszer a képét...
*Látja, hogy a féltékenységet említve Mik igencsak zavartan viselkedik, amit annak tud be, hogy biztos ráhibázott. ~Jobb lesz vigyázni vele. Az emberlányok mi? ~ Majd figyelmét a frissen érkező férfi köti le. Bár úgy tűnik, hogy Mik érti, hogy mit akar, ő maga még mindig csak találgat a félhomályban.*
-Nodric! *Csap le gyorsan a megszólításra, amit Mik hámoz ki a beszédéből, majd míg ő találgat, a pultos odaszól, hogy ne legyenek itt homályos részletek az ügyben. Meg is kapja a magáét, minthogy „kicsi hallgat”. Szikrát nem kap, olyan gyorsan vörösödik a feje ettől a megjegyzéstől, de a párbeszéd folytatódik, mielőtt még jól letorkolhatná a feszülős inges egyént.*
-Peeersze, hát én is tudtam ám! *Von vállat és szívja fel magát nagy magabiztosan, mint aki valóban végig tudta, hogy a férfi Yezát keresi. Mik nem bízza a véletlenre és főképpen nem rá a dolgot, gyorsan elárulja, míg ő magában gondolkozik, hogy a vörös hajú hölgyemény bizony nincsen itt.*
-Úgyvan! Most nincs itt. *Erősíti meg, kis papagájként ismételve a dolgokat, minthogy érzi, erősen mellőzik a jelenlétét. Miután elköszönt a férfi Miktől és távozik, bizony egymásba fonja a karjait sértetten és pufog egy sort, csak úgy a semmibe.*
-Mit képzel ez a tróger magáról? Még rendesen beszélni se tud… hallgat az anyád szőrös talpa! Honnan szalajtották ezt a tehénlepényt? Csak tolja ide még egyszer a képét...
5671. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-24 07:49:33
Üzenet elküldve: 2021-08-24 07:49:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Kocsmatúra//
*Valami kis malőr még bekavar a kiszolgálásba, de nem igazán törődik vele, eddig is várt, ez a néhány perc már nem fog feltűnni különösebben. Mikor elé kerül a rum maga elé húzza, a férfitől pedig pont ugyan olyan semmit mondó választ kap, mint amilyen a kérdése volt. Az emelkedő szemöldökökön jót nevet, bár lehet már az alkohol kacagtatja, ki tudja? Majd érkezik a következő kérdés, ami igazán evidensen hangzik, mert bizony valamire szoktak inni, itt minden bizonnyal, ő meg eddig csak nyakalta be minden ok nélkül a piát. Micsoda pazarlás. Látszik rajta, hogy elgondolkozik a dolgon, mikor pedig a száját válaszra nyitná, a férfi bocsánatot kér, mert úgy fest, a mócsing nem boldogul egyedül.*
-Persze. *Szerencsére ez a kitérő csak éppen egy kiszólásig tart, azonnal vissza is tér a pulttársasága.*
-Szóval, ihatnánk arra a két szép szemedre? Mit szólsz? *Hajol kicsit előrébb, mert még nem részeg, hogy telekürtölje a fogadót a szándékaival.*
-Aztán ihatnánk még egyet, egy csendesebb helyen, az egyik szobában? *Váltja halkabbra búgó hangját, remélve, hogy a férfi érti a burkolt célzárt. Feltesz a pultra egy kis szütyőt és átcsúsztat Mikarr Mar Mair [KKK]nak benne 80 aranyat.
*
*Valami kis malőr még bekavar a kiszolgálásba, de nem igazán törődik vele, eddig is várt, ez a néhány perc már nem fog feltűnni különösebben. Mikor elé kerül a rum maga elé húzza, a férfitől pedig pont ugyan olyan semmit mondó választ kap, mint amilyen a kérdése volt. Az emelkedő szemöldökökön jót nevet, bár lehet már az alkohol kacagtatja, ki tudja? Majd érkezik a következő kérdés, ami igazán evidensen hangzik, mert bizony valamire szoktak inni, itt minden bizonnyal, ő meg eddig csak nyakalta be minden ok nélkül a piát. Micsoda pazarlás. Látszik rajta, hogy elgondolkozik a dolgon, mikor pedig a száját válaszra nyitná, a férfi bocsánatot kér, mert úgy fest, a mócsing nem boldogul egyedül.*
-Persze. *Szerencsére ez a kitérő csak éppen egy kiszólásig tart, azonnal vissza is tér a pulttársasága.*
-Szóval, ihatnánk arra a két szép szemedre? Mit szólsz? *Hajol kicsit előrébb, mert még nem részeg, hogy telekürtölje a fogadót a szándékaival.*
-Aztán ihatnánk még egyet, egy csendesebb helyen, az egyik szobában? *Váltja halkabbra búgó hangját, remélve, hogy a férfi érti a burkolt célzárt. Feltesz a pultra egy kis szütyőt és átcsúsztat Mikarr Mar Mair [KKK]nak benne 80 aranyat.
*
5670. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-23 15:53:33
Üzenet elküldve: 2021-08-23 15:53:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Napokkal később//
*Egy kistermetű ember beszél hozzá, nagyon furcsán, mint ahogy a gyerekek szoktak beszélni. Gnómok nem járnak Havashegy környékén sem. Az a hideget csak a Havashegyi emberek, elvétve törpék és óriások bírják.*
- Minnest smar. Kicsi hallgat, nagy beszel. *A gnóm lány gyors hadarását kezével félre inti, mint akit nem vesz komolyan, és valóban nem is veszi komolyan. A másik férfiember komoly tárgyalófél, akivel valamennyire talán megértik egymást.*
- Mihkár. *Bólint a név hallatára, amit összeköt a férfival. Valamiért a sokat fecsegő gyerekre hagyja a férfi, amit nem teljesen ért. Továbbra sem figyel oda a kicsire, ha az nagyon akaratoskodna, akkor félre tolja. Megvárja, amíg Mikarr visszatér.*
- Xezza? Vörösh haj, ðhra. *Vörös haj, amit összeköt Xeza, vagy inkább Yeza névvel a férfi.*
- Yezzá el. þáskilr á um. Ért. *A szomorú ábrázatból kiolvassa, hogy a vörös hajú Toroti, akit itt Yeza néven emlegetnek, nincs itt. Azt nem teljesen érti, hogy hol van, és mennyi ideig lesz távol, de most nincs. Erős kezét nyújtja Mikarrnak, hogy elköszönjön tőle. Jobb kezét még ökölbe szorítja és mellkasára teszi, mielőtt elmegy. A fegyvereit magára aggatja, ami a szűkös öltözékével együtt furcsán mutat. Első körben Zöldvölgyi ruhát kell szereznie, ha be akar valaha is illeszkedni az itteniekhez. Elhagyja a fogadót, hogy öltözéket keressen magának.*
*Egy kistermetű ember beszél hozzá, nagyon furcsán, mint ahogy a gyerekek szoktak beszélni. Gnómok nem járnak Havashegy környékén sem. Az a hideget csak a Havashegyi emberek, elvétve törpék és óriások bírják.*
- Minnest smar. Kicsi hallgat, nagy beszel. *A gnóm lány gyors hadarását kezével félre inti, mint akit nem vesz komolyan, és valóban nem is veszi komolyan. A másik férfiember komoly tárgyalófél, akivel valamennyire talán megértik egymást.*
- Mihkár. *Bólint a név hallatára, amit összeköt a férfival. Valamiért a sokat fecsegő gyerekre hagyja a férfi, amit nem teljesen ért. Továbbra sem figyel oda a kicsire, ha az nagyon akaratoskodna, akkor félre tolja. Megvárja, amíg Mikarr visszatér.*
- Xezza? Vörösh haj, ðhra. *Vörös haj, amit összeköt Xeza, vagy inkább Yeza névvel a férfi.*
- Yezzá el. þáskilr á um. Ért. *A szomorú ábrázatból kiolvassa, hogy a vörös hajú Toroti, akit itt Yeza néven emlegetnek, nincs itt. Azt nem teljesen érti, hogy hol van, és mennyi ideig lesz távol, de most nincs. Erős kezét nyújtja Mikarrnak, hogy elköszönjön tőle. Jobb kezét még ökölbe szorítja és mellkasára teszi, mielőtt elmegy. A fegyvereit magára aggatja, ami a szűkös öltözékével együtt furcsán mutat. Első körben Zöldvölgyi ruhát kell szereznie, ha be akar valaha is illeszkedni az itteniekhez. Elhagyja a fogadót, hogy öltözéket keressen magának.*
5669. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-23 15:17:01
Üzenet elküldve: 2021-08-23 15:17:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kocsmatúra//
//Napokkal később//
*Még mindig a hallottak hatása alatt van és ez az érzés nehezen múlik el. Az egész olyan hihetetlen, minden, amit Xavy elmond, ám ehhez éles ellentétben áll az amit látott. Aztyan tényleg levágta a bajszát egy életlen késsel, majd amikor a gnóm lány kikosarazta, megszégyenülve elkullogott.*
- Féltékeny? Dehogy. *Fokozódik meglepettsége és hárítón emeli maga elé kezeit. De rájön, hogy ennyire azért nem kell ellenkezni, úgyhogy igyekszik javítani.*
- Hiszek neked. Úgy értem, elhiszem, hogy ritkaság vagy. Utánozhatatlan, persze, de nekem ugye az ember... emberlányok tetszenek. Érted? *Kissé összezavarodott, de igyekszik lerázni magáról a hatást, mert az is igaz, hogy Xavyról van szó, aki a leglehetetlenebb dolgokat is képes kitalálni.*
- Igen-igen, vigyázz magadra. *Köszörüli meg a torkát és szerencséjére megjelenik a férfi, aki jó egy hata érkezett sérülten és Yezát kereste. Akkor Arjával ellátták a sebeit, de a vérveszteséget ki kellett pihennie. Mostanra egész helyrejött, bár elég furcsán fest azokban a ruhákban, amelyeket kölcsönöztek neki.
Még mielőtt teljesíthetné a pultnál ülő lány rendelését, a férfi még odalép hozzá és kissé furán társalgásba kezd.*
- Öhm... Nodric, értem. *Igyekszik kimazsolázni a hallottakból a számára érthető részeket.*
- Én Mik, Mikarr vagyok. *Teszi mellkasára a kezét, viszonozva a bemutatkozást.*
- Nincs mit, szívesen tettük. *Mosolyodik el, amikor Nodric megköszöni az ellátását.*
- Xavy, segítenél, épp kiszolgálom a hölgyet. *Súgja oda a gnóm lánynak, hisz nem szeretné a pultnál ülőt megvárakoztatni és amikor Xavy átveszi tőle a fickót, akkor már teljes figyelemmel fordul a rumot rendelő lány felé.
Jár a keze közben, máris kerít két poharat, majd lekapja a wegtoreni rummal teli, sötét, öblös üveget és kipattintja a dugót, amikor meghallja, hogy az egyik bizony neki lesz.*
- Oh, köszönöm, kisasszony. *Mosolyodik el és kitölti mindkét italt. Az egyiket pedig a lány elé teszi.*
- Az attól függ, mit szeretne a vendég. *Viszonozza egy mosollyal az ütemesen megemelkedő szemöldököket. Az aranyakat pedig a kasszába sepri és megemeli saját rumospoharát.*
- Mire is iszunk? *Kérdi még, de meghallja, hogy Xavy teljesen másfelé gondolkodik, mint amit Nodric szeretne.*
- Bocsánat. *Villant zavart mosolyt, majd a gnóm lány után szól, megpróbálva megállítani, mielőtt a konyhára megy "vörös halért".*
- Xavy, Xavy! Nodric Xezát keresi. Vörös haj, vörös haj, nem hal. *Javítja ki a félrehallott dolgokat.*
- Yeza sajnos elment, nem tudom, mikor tér vissza. *Válaszol a férfinek szomorú képpel, mert tényleg nem tudja, mikor tér vissza a vörös. Igyekszik lassabban beszélni, hogy Nodric megértse és reméli, innen már Xavy is boldogul.*
- Bocsánat, sok a munka. *Fordul vissza a rumos lány felé.*
//Napokkal később//
*Még mindig a hallottak hatása alatt van és ez az érzés nehezen múlik el. Az egész olyan hihetetlen, minden, amit Xavy elmond, ám ehhez éles ellentétben áll az amit látott. Aztyan tényleg levágta a bajszát egy életlen késsel, majd amikor a gnóm lány kikosarazta, megszégyenülve elkullogott.*
- Féltékeny? Dehogy. *Fokozódik meglepettsége és hárítón emeli maga elé kezeit. De rájön, hogy ennyire azért nem kell ellenkezni, úgyhogy igyekszik javítani.*
- Hiszek neked. Úgy értem, elhiszem, hogy ritkaság vagy. Utánozhatatlan, persze, de nekem ugye az ember... emberlányok tetszenek. Érted? *Kissé összezavarodott, de igyekszik lerázni magáról a hatást, mert az is igaz, hogy Xavyról van szó, aki a leglehetetlenebb dolgokat is képes kitalálni.*
- Igen-igen, vigyázz magadra. *Köszörüli meg a torkát és szerencséjére megjelenik a férfi, aki jó egy hata érkezett sérülten és Yezát kereste. Akkor Arjával ellátták a sebeit, de a vérveszteséget ki kellett pihennie. Mostanra egész helyrejött, bár elég furcsán fest azokban a ruhákban, amelyeket kölcsönöztek neki.
Még mielőtt teljesíthetné a pultnál ülő lány rendelését, a férfi még odalép hozzá és kissé furán társalgásba kezd.*
- Öhm... Nodric, értem. *Igyekszik kimazsolázni a hallottakból a számára érthető részeket.*
- Én Mik, Mikarr vagyok. *Teszi mellkasára a kezét, viszonozva a bemutatkozást.*
- Nincs mit, szívesen tettük. *Mosolyodik el, amikor Nodric megköszöni az ellátását.*
- Xavy, segítenél, épp kiszolgálom a hölgyet. *Súgja oda a gnóm lánynak, hisz nem szeretné a pultnál ülőt megvárakoztatni és amikor Xavy átveszi tőle a fickót, akkor már teljes figyelemmel fordul a rumot rendelő lány felé.
Jár a keze közben, máris kerít két poharat, majd lekapja a wegtoreni rummal teli, sötét, öblös üveget és kipattintja a dugót, amikor meghallja, hogy az egyik bizony neki lesz.*
- Oh, köszönöm, kisasszony. *Mosolyodik el és kitölti mindkét italt. Az egyiket pedig a lány elé teszi.*
- Az attól függ, mit szeretne a vendég. *Viszonozza egy mosollyal az ütemesen megemelkedő szemöldököket. Az aranyakat pedig a kasszába sepri és megemeli saját rumospoharát.*
- Mire is iszunk? *Kérdi még, de meghallja, hogy Xavy teljesen másfelé gondolkodik, mint amit Nodric szeretne.*
- Bocsánat. *Villant zavart mosolyt, majd a gnóm lány után szól, megpróbálva megállítani, mielőtt a konyhára megy "vörös halért".*
- Xavy, Xavy! Nodric Xezát keresi. Vörös haj, vörös haj, nem hal. *Javítja ki a félrehallott dolgokat.*
- Yeza sajnos elment, nem tudom, mikor tér vissza. *Válaszol a férfinek szomorú képpel, mert tényleg nem tudja, mikor tér vissza a vörös. Igyekszik lassabban beszélni, hogy Nodric megértse és reméli, innen már Xavy is boldogul.*
- Bocsánat, sok a munka. *Fordul vissza a rumos lány felé.*
5668. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-23 07:59:48
Üzenet elküldve: 2021-08-23 07:59:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Mik//
//Napokkal később//
*Mikor elkezdi a történetet, már akkor sejti, hogy ebből nagy csodálkozás lesz, nem véletlenül választotta Aztyant a kísérlethez, az kellett, hogy egyértelműek legyenek a jelek. A megdöbbenés pedig egyértelműen kiül a férfi arcára és a megnyilvánulásaiban is megmutatkozik.*
-Deee bizony. *Tesz rá még egy megerősítést.*
-Csak nem féltékeny vagy? *Paskolja meg viccelődve két orcáját, hogy kicsit pirosabbak legyenek.*
-De mint mondtam, értem fognak jönni és egyből megismerem majd a szőke herceget fehér lóval. *Mondja nagy magabiztosan, hiszen őt már elígérték, azt hallotta mindig az öreglánytól.*
-Gnóm mércével mérve egy valódi ritkaság vagyok. A fajom egyedi és utánozhatatlan példánya vagyok, és mellesleg még szép is. Ugyan mi ezen a különös? *Szűkíti a szemeit mandulákká, gyanakodva tekintve a férfire. ~Nem lehet, hogy Aztyan elmondta neki? ~*
-Persze, persze vigyázok én. *Hessegeti el a kezével is a gondolatot, bár ha így kikaphatják a pult mögül mindenféle orokok fényes nappal, akkor aztán vigyázhat magára ahogy akar. Mik pedig megy és teszi a dolgát, vendéget szolgál ki, hiszen ezért is vannak itt. Nem is telik sok időbe és úgy fest, neki is vendége akad egy igen furcsán öltözött férfi személyében. Azt hogy cipő nincs rajta, már nem tudja megfigyelni, de a szokatlanul rövid nadrág és a feszülős ing igen szokatlan küllemet kölcsönöz neki. Először Mik irányába fordul, talán már ismerik egymást, az meg, hogy egy szavát se érti, már meg se lepi. Szoktak itt már annyira ittas állapotban lenni egyesek, hogy magukat teljesen külön nyelvet találjanak ki. Bár az alak nem tűnik túl ittasnak. ~Talán csak nem idevalósi. ~ Aztán mintha a második mondatban már felfedezne némi ismerős csengéseket, mint neve, jönni, köszöni, de egyebet nem. Aztán a következő mondat már világosabb, valami vöröset keres.*
-Jóóóónapokat! *Nyújtja el a szót, hogy a férfi észre vegye őt is.*
-Tessék már érthetőbben beszélni… ha vöröset keres borunk olyan van! *Próbál megoldást találni a férfi problémájára.*
-Vörös Hal? *Néz értetlenkedve. Majd a két kezét a füle mellé téve kopoltyúként mozgatja és tátog, csak hogy biztos jól értik e egymást.*
-Haaaal...hal vörös...Há… biztos van, de a konyhán meg kell kérdezzem. *Hiszen itt a vendég az első és ha vörös halat akar, akkor majd ők befestik neki. ~Ezek a külhoni népek milyen finnyásak. ~*
//Napokkal később//
*Mikor elkezdi a történetet, már akkor sejti, hogy ebből nagy csodálkozás lesz, nem véletlenül választotta Aztyant a kísérlethez, az kellett, hogy egyértelműek legyenek a jelek. A megdöbbenés pedig egyértelműen kiül a férfi arcára és a megnyilvánulásaiban is megmutatkozik.*
-Deee bizony. *Tesz rá még egy megerősítést.*
-Csak nem féltékeny vagy? *Paskolja meg viccelődve két orcáját, hogy kicsit pirosabbak legyenek.*
-De mint mondtam, értem fognak jönni és egyből megismerem majd a szőke herceget fehér lóval. *Mondja nagy magabiztosan, hiszen őt már elígérték, azt hallotta mindig az öreglánytól.*
-Gnóm mércével mérve egy valódi ritkaság vagyok. A fajom egyedi és utánozhatatlan példánya vagyok, és mellesleg még szép is. Ugyan mi ezen a különös? *Szűkíti a szemeit mandulákká, gyanakodva tekintve a férfire. ~Nem lehet, hogy Aztyan elmondta neki? ~*
-Persze, persze vigyázok én. *Hessegeti el a kezével is a gondolatot, bár ha így kikaphatják a pult mögül mindenféle orokok fényes nappal, akkor aztán vigyázhat magára ahogy akar. Mik pedig megy és teszi a dolgát, vendéget szolgál ki, hiszen ezért is vannak itt. Nem is telik sok időbe és úgy fest, neki is vendége akad egy igen furcsán öltözött férfi személyében. Azt hogy cipő nincs rajta, már nem tudja megfigyelni, de a szokatlanul rövid nadrág és a feszülős ing igen szokatlan küllemet kölcsönöz neki. Először Mik irányába fordul, talán már ismerik egymást, az meg, hogy egy szavát se érti, már meg se lepi. Szoktak itt már annyira ittas állapotban lenni egyesek, hogy magukat teljesen külön nyelvet találjanak ki. Bár az alak nem tűnik túl ittasnak. ~Talán csak nem idevalósi. ~ Aztán mintha a második mondatban már felfedezne némi ismerős csengéseket, mint neve, jönni, köszöni, de egyebet nem. Aztán a következő mondat már világosabb, valami vöröset keres.*
-Jóóóónapokat! *Nyújtja el a szót, hogy a férfi észre vegye őt is.*
-Tessék már érthetőbben beszélni… ha vöröset keres borunk olyan van! *Próbál megoldást találni a férfi problémájára.*
-Vörös Hal? *Néz értetlenkedve. Majd a két kezét a füle mellé téve kopoltyúként mozgatja és tátog, csak hogy biztos jól értik e egymást.*
-Haaaal...hal vörös...Há… biztos van, de a konyhán meg kell kérdezzem. *Hiszen itt a vendég az első és ha vörös halat akar, akkor majd ők befestik neki. ~Ezek a külhoni népek milyen finnyásak. ~*
5667. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-23 07:41:43
Üzenet elküldve: 2021-08-23 07:41:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Kocsmatúra//
*Úgy látja, hogy a két pultos vagy a pultos és az a kis vakarcs aki még itt téblábol, jól elvannak, kicsit kopog az ujjaival a pulton, hátha hamarabb észre lesz véve. Nem is kell már sokat várnia és a férfinek feltűnik, hogy felé kacsintgat már egy ideje. Talán egy kicsit tetszik is neki, de hát így van ez, ha már ivott előtte ezt- azt, a fiúra meg képzelettel nem sokat kell rásegíteni. Az utcán is hallott régebben erről a helyről egyet s mást, hogy itt nem csak itallal szolgálják ki a vendéget, ha eleget perkál.*
-Két wegtoreni rumot kérek, egyet nekem… egyet pedig neked. *Mondja a pulton könyökölve, még rá is kacsint a pultosra közben, remélve, hogy nem haragszik meg ezért rá.*
-Vagy lehet itt még mást is parancsolni? *Emelgeti meg a szemöldökeit, a szemeiben látszik már az a bizonyos csillogás, amit két vagy három feles okoz, amit nyilván máshol fogyasztott el, mielőtt betért ide. Vesz elő a tarisznyájából 24 aranyat a Wegtoreni rumért és teszi a pultra.*
*Úgy látja, hogy a két pultos vagy a pultos és az a kis vakarcs aki még itt téblábol, jól elvannak, kicsit kopog az ujjaival a pulton, hátha hamarabb észre lesz véve. Nem is kell már sokat várnia és a férfinek feltűnik, hogy felé kacsintgat már egy ideje. Talán egy kicsit tetszik is neki, de hát így van ez, ha már ivott előtte ezt- azt, a fiúra meg képzelettel nem sokat kell rásegíteni. Az utcán is hallott régebben erről a helyről egyet s mást, hogy itt nem csak itallal szolgálják ki a vendéget, ha eleget perkál.*
-Két wegtoreni rumot kérek, egyet nekem… egyet pedig neked. *Mondja a pulton könyökölve, még rá is kacsint a pultosra közben, remélve, hogy nem haragszik meg ezért rá.*
-Vagy lehet itt még mást is parancsolni? *Emelgeti meg a szemöldökeit, a szemeiben látszik már az a bizonyos csillogás, amit két vagy három feles okoz, amit nyilván máshol fogyasztott el, mielőtt betért ide. Vesz elő a tarisznyájából 24 aranyat a Wegtoreni rumért és teszi a pultra.
*
5666. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-22 13:22:17
Üzenet elküldve: 2021-08-22 13:22:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Napokkal később//
*Hála a gondos ápolásnak, sebeinek azonnali, gyógyító itallal való kezelésével már másnapra lement a láza. Még néhány nap kellett, hogy visszanyerje az erejét és most úgy dönt, hogy meghálálja a kapott segítséget a Zöldvölgyieknek. A szobában, amiben ápolták most csak a téli, vastag szőrme nadrágja van és egy vékony ingszerű ruha a felsőtestére, ami eléggé szétszakadt ahhoz, hogy használhatatlan legyen. A csizmája is teljesen téliesített, így ebben a zöldföldi hőségben használhatatlanok. A szobában egy egyszerűbb inget talál és egy nagyon egyszerű szövetnadrágot, ami csak térdig ér. Eléggé furcsán áll egy északi harcoshoz képpest, de most be kell érje ennyivel. A lába mezítláb marad, ami ebben a melegben nem zavarja. A felső egy kissé szorosan feszül rá, mivel nem teljesen az ő mérete. Így lép ki a szobájából és lassú léptekkel lemegy a lépcsőn. Odalent nem lát ismerős arcot, bár a lázas érkezése túlságosan is megtépázta az emlékezetét. Azonban mégis felismer valakit, arról a napról. Egy nyurga férfiember az, akit felismerni vél, s aki talán ott volt a környezetében, amikor a parasztlegény behozta a fogadóba. Odalép a fiúhoz, hogy háláját fejezze ki.*
- Nodric, burr snáj Kronbolt, Fjall dróttin. *Büszkén a mellkasára tett, ökölbe szorított kézzel harsogja. „Nodric, Kronbolt, Havashegy urának fia.” Hamar ráeszmél, hogy ezt nem fogja érteni a fiú, aki mellet egy gnóm lány is van.*
- Nodric neve. Havashgy jönni. Kunna illa, köszön élet ment. *A szavai határozottak, de a nyelvel még mindig meggyűlik a baja. El akarná mondani, hogy meg akarja hálálni a segítséget, de előtte még egy ígéretet teljesítenie kell.*
- Nodric kanna rauður. Keres haj vörös. Mœta stofa. Nö. *A vörös hajú lányt keresi, akit ő Torotiként ismer, de ígérete szerint nem árul el róla semmit sem, amit megtudott, mégis meg akarja találni.*
- Vörös haj Whegtoran Khalmar. *Jobban sajnos nem tudja elmagyarázni, de reméli, hogy a fiú érteni fogja, hogy mit szeretne megtudni.*
*Hála a gondos ápolásnak, sebeinek azonnali, gyógyító itallal való kezelésével már másnapra lement a láza. Még néhány nap kellett, hogy visszanyerje az erejét és most úgy dönt, hogy meghálálja a kapott segítséget a Zöldvölgyieknek. A szobában, amiben ápolták most csak a téli, vastag szőrme nadrágja van és egy vékony ingszerű ruha a felsőtestére, ami eléggé szétszakadt ahhoz, hogy használhatatlan legyen. A csizmája is teljesen téliesített, így ebben a zöldföldi hőségben használhatatlanok. A szobában egy egyszerűbb inget talál és egy nagyon egyszerű szövetnadrágot, ami csak térdig ér. Eléggé furcsán áll egy északi harcoshoz képpest, de most be kell érje ennyivel. A lába mezítláb marad, ami ebben a melegben nem zavarja. A felső egy kissé szorosan feszül rá, mivel nem teljesen az ő mérete. Így lép ki a szobájából és lassú léptekkel lemegy a lépcsőn. Odalent nem lát ismerős arcot, bár a lázas érkezése túlságosan is megtépázta az emlékezetét. Azonban mégis felismer valakit, arról a napról. Egy nyurga férfiember az, akit felismerni vél, s aki talán ott volt a környezetében, amikor a parasztlegény behozta a fogadóba. Odalép a fiúhoz, hogy háláját fejezze ki.*
- Nodric, burr snáj Kronbolt, Fjall dróttin. *Büszkén a mellkasára tett, ökölbe szorított kézzel harsogja. „Nodric, Kronbolt, Havashegy urának fia.” Hamar ráeszmél, hogy ezt nem fogja érteni a fiú, aki mellet egy gnóm lány is van.*
- Nodric neve. Havashgy jönni. Kunna illa, köszön élet ment. *A szavai határozottak, de a nyelvel még mindig meggyűlik a baja. El akarná mondani, hogy meg akarja hálálni a segítséget, de előtte még egy ígéretet teljesítenie kell.*
- Nodric kanna rauður. Keres haj vörös. Mœta stofa. Nö. *A vörös hajú lányt keresi, akit ő Torotiként ismer, de ígérete szerint nem árul el róla semmit sem, amit megtudott, mégis meg akarja találni.*
- Vörös haj Whegtoran Khalmar. *Jobban sajnos nem tudja elmagyarázni, de reméli, hogy a fiú érteni fogja, hogy mit szeretne megtudni.*
5665. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-19 20:00:02
Üzenet elküldve: 2021-08-19 20:00:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kocsmatúra//
- Persze, hogy nem. Bízhatsz bennem. *Válaszolja Xavynak. Valóban lehet bízni benne, nem szokott pletykálni vagy elkotyogni másoknak olyat, amire azt kérik, ne tegye. A gnóm lány titkai biztonságban vannak nála.
Amikor Xavy belekezd, csaknem leesik az álla, de szerencsére ezt csak egy komolyabb szemöldökemeléssel ússza meg. Nem tartja elképzelhetőnek, hogy az intéző ilyen érzelmeket táplálna a gnóm lány iránt. Valahogy olyan hihetetlen.*
- Micsoda? *Csúszik ki a száján, jól látható rajta a meglepettség.
A bajuszlevágásnak maga is szemtanúja volt, ez viszont alátámasztja az elhangzottakat. Hisz önként tette, szinte gondolkodás nélkül, már ahogy látta. Hát tényleg igaz volna?*
- Neee. *Mondja Darok esetére. Így világossá válik, miért akarta elhurcolni a gnóm lányt. De ez is olyan zavaros, miért az orkot küldte? Ez az egész valahogy olyan hihetetlen.*
- Öhm... igen, igen. Piszok szép vagy. *Köszörüli meg a torkát. Olyan sok kérőt és szerelmest nem látott még Xavy körül és maga sem tartja olyan különösen szépnek őt. Furcsa és kedves, meg furcsa is. Igen, kétszeresen furcsa, de maga is látta Aztyan kirohanását és utána Darok akcióját, ami elég rosszul sült el végül.*
- Azért ez elég... *Keresi a szót.* különös, nem? De azért vigyázz magadra, jó? *Mondja fejcsóválva. A hajas incidenstől csaknem felnevet, még szerencse, hogy az egyik, a pultnál ülő vendég leszólítja. Rendezi a vonásait, majd a kissé illumináltnak tűnő lány felé fordul kedves mosollyal.*
- Parancsoljon, kisasszony.
*Szívesen kiszolgál olyanokat is, akik már ittak vagy ittasak. Az átlagos betérő, ha iszik is, nem okoz gondot. Ha pedig igen, megvannak az eszközei, hogy jobb belátásra bírja. De ez a lány nem tűnik különösebben problémás alaknak.*
- Persze, hogy nem. Bízhatsz bennem. *Válaszolja Xavynak. Valóban lehet bízni benne, nem szokott pletykálni vagy elkotyogni másoknak olyat, amire azt kérik, ne tegye. A gnóm lány titkai biztonságban vannak nála.
Amikor Xavy belekezd, csaknem leesik az álla, de szerencsére ezt csak egy komolyabb szemöldökemeléssel ússza meg. Nem tartja elképzelhetőnek, hogy az intéző ilyen érzelmeket táplálna a gnóm lány iránt. Valahogy olyan hihetetlen.*
- Micsoda? *Csúszik ki a száján, jól látható rajta a meglepettség.
A bajuszlevágásnak maga is szemtanúja volt, ez viszont alátámasztja az elhangzottakat. Hisz önként tette, szinte gondolkodás nélkül, már ahogy látta. Hát tényleg igaz volna?*
- Neee. *Mondja Darok esetére. Így világossá válik, miért akarta elhurcolni a gnóm lányt. De ez is olyan zavaros, miért az orkot küldte? Ez az egész valahogy olyan hihetetlen.*
- Öhm... igen, igen. Piszok szép vagy. *Köszörüli meg a torkát. Olyan sok kérőt és szerelmest nem látott még Xavy körül és maga sem tartja olyan különösen szépnek őt. Furcsa és kedves, meg furcsa is. Igen, kétszeresen furcsa, de maga is látta Aztyan kirohanását és utána Darok akcióját, ami elég rosszul sült el végül.*
- Azért ez elég... *Keresi a szót.* különös, nem? De azért vigyázz magadra, jó? *Mondja fejcsóválva. A hajas incidenstől csaknem felnevet, még szerencse, hogy az egyik, a pultnál ülő vendég leszólítja. Rendezi a vonásait, majd a kissé illumináltnak tűnő lány felé fordul kedves mosollyal.*
- Parancsoljon, kisasszony.
*Szívesen kiszolgál olyanokat is, akik már ittak vagy ittasak. Az átlagos betérő, ha iszik is, nem okoz gondot. Ha pedig igen, megvannak az eszközei, hogy jobb belátásra bírja. De ez a lány nem tűnik különösebben problémás alaknak.*
5664. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-18 17:29:54
Üzenet elküldve: 2021-08-18 17:29:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az simlis és az amazon//
*Az álszenteskedés gyanújára felkúszik egyik szemöldöke, főleg, amikor Jenari közelebb hajol hozzá.*
- Miért feltételezed, hogy minden férfi egyforma? Hacsak nincsen komoly tapasztalatod ezen a téren… *A kérdése teljesen komoly, nincs mögötte gúny, tényleg érdekli a válasz. Az ezt követő mondata elképzelhető, hogy nem kellemesen fog elsülni, bár ezt nem bántásnak szánja, csupán a nyílt szókimondása mondatja vele.*
- Szerelmi bánat? *A kérdés után felkacag. Nem az a fajta személyiség, aki sírna egy nő után, legalább is ilyen még sosem fordult elő az életében. Talán nem is fog soha.*
- A tiéd talán az? *Nem tudja megállni, hogy a szerelmi bánatra ne kérdezzen vissza csuklóból. Sejtése szerint egy ördögvigyoros nőtől nem fog egyenes válaszokat kapni, de ez egyáltalán nem zavarja. A bor erősségén Jenari felcsattan és a wegtoreni rumot kezdi dicsőíteni.*
- Elhiszem neked, de a bor csak nyolc arany, a wegtoreni rum pedig tizenhárom, ha jól látom. A pénz beszél sajnos… *Az itallapot fürkészi röviden és ha felveti majd egyszer a pénz, ami közel sem biztos, akkor wegtoreni rummal fogja megünnepelni.*
- Csak nem vagy magad is wegtoreni? *A könyökeit az az asztalra teszi és most ő hajol közelebb a lányhoz. A stílus, a rum éltetése és a nap barnította bőr elég sejtető ezért olyan az arckifejezése, mint aki csak igenlő választ vár. A csípős megjegyzéseket, válaszokat szép számmal kapja, amitől egyre érdekesebb ez a beszélgetés.*
- Neked aztán csípős a nyelved Bodzaszörpös Jenari. *Vigyorog a másikra, amint a Cserebogár Wyn-re hajazó becenevet kíván aggatni a másikra. Közben a lány rá is kérdez hiúzára.*
- Van bizony. Vadászatban segít. *Hangosan kezd nevetni, amikor kapálásra és hasonló munkák elvállalására biztatja a lány.*
- Te sem tűnsz szalmaszálas parasztnak. *Mutató és hüvelyk újával Jenari bicepszét próbálja nyomogatni, már ha hagyja neki.*
- Túl izmos vagy kapáláshoz, így biztos megérted, hogy miért nem megyek el ilyen munkákra. *Az öltözék, alkat alapján nem kétkezi munkát végez a nő, s így talán valamilyen fegyveres harcos lehet.*
- Egyébként nem tudsz valami jól fizető „kapálást” itt a városban? *Huncut mosollyal kérdez miközben lehúzza az egyik pohár bort majd az asztalon könyökölve tenyerei között megtartja a fejét, s közben Jenari acél tekintetét keresi.*
//Az simlis és az amazon//
*Az álszenteskedés gyanújára felkúszik egyik szemöldöke, főleg, amikor Jenari közelebb hajol hozzá.*
- Miért feltételezed, hogy minden férfi egyforma? Hacsak nincsen komoly tapasztalatod ezen a téren… *A kérdése teljesen komoly, nincs mögötte gúny, tényleg érdekli a válasz. Az ezt követő mondata elképzelhető, hogy nem kellemesen fog elsülni, bár ezt nem bántásnak szánja, csupán a nyílt szókimondása mondatja vele.*
- Szerelmi bánat? *A kérdés után felkacag. Nem az a fajta személyiség, aki sírna egy nő után, legalább is ilyen még sosem fordult elő az életében. Talán nem is fog soha.*
- A tiéd talán az? *Nem tudja megállni, hogy a szerelmi bánatra ne kérdezzen vissza csuklóból. Sejtése szerint egy ördögvigyoros nőtől nem fog egyenes válaszokat kapni, de ez egyáltalán nem zavarja. A bor erősségén Jenari felcsattan és a wegtoreni rumot kezdi dicsőíteni.*
- Elhiszem neked, de a bor csak nyolc arany, a wegtoreni rum pedig tizenhárom, ha jól látom. A pénz beszél sajnos… *Az itallapot fürkészi röviden és ha felveti majd egyszer a pénz, ami közel sem biztos, akkor wegtoreni rummal fogja megünnepelni.*
- Csak nem vagy magad is wegtoreni? *A könyökeit az az asztalra teszi és most ő hajol közelebb a lányhoz. A stílus, a rum éltetése és a nap barnította bőr elég sejtető ezért olyan az arckifejezése, mint aki csak igenlő választ vár. A csípős megjegyzéseket, válaszokat szép számmal kapja, amitől egyre érdekesebb ez a beszélgetés.*
- Neked aztán csípős a nyelved Bodzaszörpös Jenari. *Vigyorog a másikra, amint a Cserebogár Wyn-re hajazó becenevet kíván aggatni a másikra. Közben a lány rá is kérdez hiúzára.*
- Van bizony. Vadászatban segít. *Hangosan kezd nevetni, amikor kapálásra és hasonló munkák elvállalására biztatja a lány.*
- Te sem tűnsz szalmaszálas parasztnak. *Mutató és hüvelyk újával Jenari bicepszét próbálja nyomogatni, már ha hagyja neki.*
- Túl izmos vagy kapáláshoz, így biztos megérted, hogy miért nem megyek el ilyen munkákra. *Az öltözék, alkat alapján nem kétkezi munkát végez a nő, s így talán valamilyen fegyveres harcos lehet.*
- Egyébként nem tudsz valami jól fizető „kapálást” itt a városban? *Huncut mosollyal kérdez miközben lehúzza az egyik pohár bort majd az asztalon könyökölve tenyerei között megtartja a fejét, s közben Jenari acél tekintetét keresi.*
5663. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-18 11:46:14
Üzenet elküldve: 2021-08-18 11:46:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az simlis és az amazon//
*A kioktatás, vagy aminek mások nevezik “jó tanács” jellemzően fel szokta bosszantani Jenarit, ezúttal viszont elengedi ezt éles megjegyzése után, hiszen legnagyobb gondja és bosszúsága jelenleg az, hogy elfogyott az Ördögvigyora, ez pedig jobban érdekli.*
- Jaj nem kell az álszenteskedés.
*Jenari nem egyszerű túlzást, hanem egyenesen hazugságot vél felfedezni Wynperios előbbi kijelentésében.*
- Eszedbe sem jutott?
*Kicsit eltúlzott gyanakvással hajol közelebb a másikhoz, hogy jó alaposan szemügyre vegye arcát, mintha nevetőráncaiból esetleg ki tudná olvasni, hogy valóban igazat mond vagy csak teszi a szépet. Persze Wynperios sejthetne csapdát a kérdésben, hiszen ő még aligha tudja, hogy Jenarit cseppet sem zavarja, ha valakinek nem okoz gerjedelmet a látványa.*
- Nahát nahát, csak nem szerelmi bánat?
*Bár az unott hangból nem ezt szűri le, viszont mást nem tud elképzelni elfogadható indoknak arra, hogy egy férfi ne akarna mutatós hölgyeket a combjára ültetni.*
- Pfff!
*Csattan fel miközben a felé tolt pohárért nyúl, és nagyot hörpint bele.*
- A bodzaszörp is erősebb ennél, hát ugyan minek nézel engem? Ittál már wegtoreni rumot? Na azután már semmi sem kottyan meg neked.
*Egyértelmű túlzás ez, de Jenari igazán nagyon szereti szülővárosát, kicsit talán elfogultan is, ez pedig egy remek alkalom, hogy az ottani javakkal büszkélkedhessen.*
- Amúgy meg nem vagy az apám, hogy vigyázzál rám.
*Röviden felnevet, vagy inkább horkant a leány, és vigyora is mintha kissé keserűbb ívet venne fel.*
- Nahát téged az meg miért érdekel Cserebogár Wyn?
*Kérdése után rájön, hogy ezzel együtt elismerte, hogy búslakodik, de megnyugtatja magát, hogy valójában úgysem foglalkoztatja őt, hogy egy idegen mit tud vagy gondol róla.*
- Várj várj várj!
*Szólal meg rögvest azután, hogy a férfi befejezte mondatát.*
- Van hiúzod? Minek az neked? Egyébként meg ha nem büdös a munka elmehetsz kapálni, vagy szilvát szedni. Úgy tudom Artheniornak sok a termőföldje, biztos mindig keresnek oda ügyes kezű, dolgos legényeket.
//Az simlis és az amazon//
*A kioktatás, vagy aminek mások nevezik “jó tanács” jellemzően fel szokta bosszantani Jenarit, ezúttal viszont elengedi ezt éles megjegyzése után, hiszen legnagyobb gondja és bosszúsága jelenleg az, hogy elfogyott az Ördögvigyora, ez pedig jobban érdekli.*
- Jaj nem kell az álszenteskedés.
*Jenari nem egyszerű túlzást, hanem egyenesen hazugságot vél felfedezni Wynperios előbbi kijelentésében.*
- Eszedbe sem jutott?
*Kicsit eltúlzott gyanakvással hajol közelebb a másikhoz, hogy jó alaposan szemügyre vegye arcát, mintha nevetőráncaiból esetleg ki tudná olvasni, hogy valóban igazat mond vagy csak teszi a szépet. Persze Wynperios sejthetne csapdát a kérdésben, hiszen ő még aligha tudja, hogy Jenarit cseppet sem zavarja, ha valakinek nem okoz gerjedelmet a látványa.*
- Nahát nahát, csak nem szerelmi bánat?
*Bár az unott hangból nem ezt szűri le, viszont mást nem tud elképzelni elfogadható indoknak arra, hogy egy férfi ne akarna mutatós hölgyeket a combjára ültetni.*
- Pfff!
*Csattan fel miközben a felé tolt pohárért nyúl, és nagyot hörpint bele.*
- A bodzaszörp is erősebb ennél, hát ugyan minek nézel engem? Ittál már wegtoreni rumot? Na azután már semmi sem kottyan meg neked.
*Egyértelmű túlzás ez, de Jenari igazán nagyon szereti szülővárosát, kicsit talán elfogultan is, ez pedig egy remek alkalom, hogy az ottani javakkal büszkélkedhessen.*
- Amúgy meg nem vagy az apám, hogy vigyázzál rám.
*Röviden felnevet, vagy inkább horkant a leány, és vigyora is mintha kissé keserűbb ívet venne fel.*
- Nahát téged az meg miért érdekel Cserebogár Wyn?
*Kérdése után rájön, hogy ezzel együtt elismerte, hogy búslakodik, de megnyugtatja magát, hogy valójában úgysem foglalkoztatja őt, hogy egy idegen mit tud vagy gondol róla.*
- Várj várj várj!
*Szólal meg rögvest azután, hogy a férfi befejezte mondatát.*
- Van hiúzod? Minek az neked? Egyébként meg ha nem büdös a munka elmehetsz kapálni, vagy szilvát szedni. Úgy tudom Artheniornak sok a termőföldje, biztos mindig keresnek oda ügyes kezű, dolgos legényeket.
5662. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-16 07:48:55
Üzenet elküldve: 2021-08-16 07:48:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Mik//
*Miközben a pultban a munkát imitálja éppen, Mik is teszi a dolgát, visszaér egy nagy adag mosatlannal, majd beáll a pultba és elkezd kérdezősködni. Nem is hibáztatja érte, hiszen ki ne akarná tudni mi is volt ez a hatalmas felfordulás, ami mellett nem lehetett elmenni idebenn. Ő aztán meg se próbálta, ezért van a hátsó kijárat.*
-Hát tudod… *Kezdi odafordulva a másikhoz.*
-Elmondom, ha nem árulod el senkinek. *Teszi hozzá fojtva egy kicsit a hangján. Közben leteszi a pultra azt a korsót, amit már negyedórája törölget és a másik felé fordulva a szája mellé teszi a kezét, hogy csak az hallja, akinek szánja. Bár azért azt sejti, hogy itt titok az ritkán marad az alkalmazottak között, talán pont ezért még rá is tesz egy lapáttal. Hiszen bizonyára neki az lenne a jó ha mindenki erről beszélne.*
-Aztyan… hát… fülig szerelmes belém. *Húzza fel az orrát büszkén, majd folytatja a beszámolót.*
-Idejött színt vallani, hogy bizonyítsa, levágta a bajszát is. Bizony. *Teszi hozzá, mert ez az egyetlen dolog, ami talán szemmel is jól látható volt.*
-De kikosaraztam. Most mondd meg! Nem tud veszíteni. Ideküldte azt a mamlaszt, hogy elraboljon és bezárjon a pincéjébe, ahol el se tudom képzelni miket művelt volna velem… *Meséli nagy hévvel, rémüldöző tekintettel, mintha a férfi ki akarta volna belezni.*
-Most mit tegyek? Mindenki akar egy darabot belőlem… a végén még szétszednek a kérők, annyi van már. De nem hibáztatom őket, mert az tény, hogy piszok szép vagyok! *Mondja egy szélesen szétterülő, büszke mosollyal a száján, miközben csípőre tett kézzel kihúzza magát. Még a hajába is beletúr, de ettől sem tűnik se csinosabbnak, se magasabbnak, sőt, még az ujjai is belegabalyodnak a hajszálai közé.*
-Eh… mi az anyád…nyííííí! *Tépi ki az ujjait a hajcsimbókból.*
*Miközben a pultban a munkát imitálja éppen, Mik is teszi a dolgát, visszaér egy nagy adag mosatlannal, majd beáll a pultba és elkezd kérdezősködni. Nem is hibáztatja érte, hiszen ki ne akarná tudni mi is volt ez a hatalmas felfordulás, ami mellett nem lehetett elmenni idebenn. Ő aztán meg se próbálta, ezért van a hátsó kijárat.*
-Hát tudod… *Kezdi odafordulva a másikhoz.*
-Elmondom, ha nem árulod el senkinek. *Teszi hozzá fojtva egy kicsit a hangján. Közben leteszi a pultra azt a korsót, amit már negyedórája törölget és a másik felé fordulva a szája mellé teszi a kezét, hogy csak az hallja, akinek szánja. Bár azért azt sejti, hogy itt titok az ritkán marad az alkalmazottak között, talán pont ezért még rá is tesz egy lapáttal. Hiszen bizonyára neki az lenne a jó ha mindenki erről beszélne.*
-Aztyan… hát… fülig szerelmes belém. *Húzza fel az orrát büszkén, majd folytatja a beszámolót.*
-Idejött színt vallani, hogy bizonyítsa, levágta a bajszát is. Bizony. *Teszi hozzá, mert ez az egyetlen dolog, ami talán szemmel is jól látható volt.*
-De kikosaraztam. Most mondd meg! Nem tud veszíteni. Ideküldte azt a mamlaszt, hogy elraboljon és bezárjon a pincéjébe, ahol el se tudom képzelni miket művelt volna velem… *Meséli nagy hévvel, rémüldöző tekintettel, mintha a férfi ki akarta volna belezni.*
-Most mit tegyek? Mindenki akar egy darabot belőlem… a végén még szétszednek a kérők, annyi van már. De nem hibáztatom őket, mert az tény, hogy piszok szép vagyok! *Mondja egy szélesen szétterülő, büszke mosollyal a száján, miközben csípőre tett kézzel kihúzza magát. Még a hajába is beletúr, de ettől sem tűnik se csinosabbnak, se magasabbnak, sőt, még az ujjai is belegabalyodnak a hajszálai közé.*
-Eh… mi az anyád…nyííííí! *Tépi ki az ujjait a hajcsimbókból.*
5661. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-15 14:55:11
Üzenet elküldve: 2021-08-15 14:55:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Wilril//
//Xavy//
*Mik igyekszik annyit segíteni a zavartan viselkedő férfinek, amennyit tud. Tudja, milyen az, ha jól helybenhagyják az embert, elég időt töltött az utcán és hálás a bárónak, hogy esélyt adott neki egy új életre. Amit kapsz az élettől, azt illik visszaadni, így gondolkodik.*
- Ugyan, szívesen. *Mondja a hálálkodásra.*
- Akkor a legjobb, ha elégedetten távozik a vendég. *Teszi hozzá. Persze kivéve, ha nem feltűnősködő tündér a vendég.
Ám a fickó nem kér a további érdeklődéséből, amit Mik egyértelműen kiolvas a válaszából.*
- Rendben. Ha bármire szüksége van, a pultnál leszek. *Fejezi be a társalgást és visszaindul a pulthoz kezében az üres tálcával. Út közben leszedi a kiürült kupákat, borosüvegeket és használt tányérokat.
A pultban is elkezd rendet tenni, elmosogat, a száraz dolgokat visszateszi a polcra és fiókokba, kicsit kerülgeti Xavyt, de azért valami furdalja az oldalát.*
- Te, mi volt ez korábban Aztyannal, utána meg Darokkal és a báróval? *Kérdi kíváncsian. Az még hagyján, hogy bolondot csinált az intézőből, de ami azután történt az ork és a báró között, ahhoz is köze volt a kis káoszgyárosnak. Komolyan érdekli, hogy mi történhetett közöttük.*
//Xavy//
*Mik igyekszik annyit segíteni a zavartan viselkedő férfinek, amennyit tud. Tudja, milyen az, ha jól helybenhagyják az embert, elég időt töltött az utcán és hálás a bárónak, hogy esélyt adott neki egy új életre. Amit kapsz az élettől, azt illik visszaadni, így gondolkodik.*
- Ugyan, szívesen. *Mondja a hálálkodásra.*
- Akkor a legjobb, ha elégedetten távozik a vendég. *Teszi hozzá. Persze kivéve, ha nem feltűnősködő tündér a vendég.
Ám a fickó nem kér a további érdeklődéséből, amit Mik egyértelműen kiolvas a válaszából.*
- Rendben. Ha bármire szüksége van, a pultnál leszek. *Fejezi be a társalgást és visszaindul a pulthoz kezében az üres tálcával. Út közben leszedi a kiürült kupákat, borosüvegeket és használt tányérokat.
A pultban is elkezd rendet tenni, elmosogat, a száraz dolgokat visszateszi a polcra és fiókokba, kicsit kerülgeti Xavyt, de azért valami furdalja az oldalát.*
- Te, mi volt ez korábban Aztyannal, utána meg Darokkal és a báróval? *Kérdi kíváncsian. Az még hagyján, hogy bolondot csinált az intézőből, de ami azután történt az ork és a báró között, ahhoz is köze volt a kis káoszgyárosnak. Komolyan érdekli, hogy mi történhetett közöttük.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7130-7149