Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 307 (6121. - 6140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6140. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-13 16:18:12
Üzenet elküldve: 2022-04-13 16:18:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt _ Shen és Bris és az események//
*Sheni csak a valóság egy igen kicsiny szeletkéjét képes befogadni most. Épp olyan kicsit, ami körülötte zajlik. Most éppen a felette megálló gnómra igyekszik fókuszálni összeakadó szemekkel, ám azt a részegség függönyén át is érzi, hogy most nagyon haragudnak rá.*
- San'lom. *Motyogja tenyérrel csúszkálva a kiömlött borban. Nemcsak a törött kancsót vagy azt sajnálja, hogy rumlit csinált, de kiömlött bort is, ami egyenes út lett volna a merevrészegség és ezzel a gondolkodásképtelenség felé.
A törött kancsó maradékát a gnóm elveszi tőle és még jól le is hordja. Sheni szomorúan fogadja, hogy nem kaphat többet, körbenéz maga körül, ahogy ott ül a bortócsában.*
- Feetkrtom, feetkrtom é'. *Igyekezne felkelni, de nagyon nehezen megy neki, a karjai mintha kocsonyából lennének, amin nem segít a sikamlós talaj sem. Ekkor érkezik valaki és megragadja. Fájdalmat nem nagyon érez, szégyent és megbánást annál inkább.*
- Közsnüm. *Mondja oda a kedves és érezhetően erős marok gazdájának, de az orknak többször utána kell nyúlnia, mire sikerül megőriznie az egyensúlyát.*
- É'ensanlamot e'tötm. Sanlamot. *Motyogja, ahogy próbálja rendbeszedni magát, de csak dülöngél, mint nyárfa a tavaszi szélben.
Sheni rutinos alkoholista. Tudja, ha hívja a talaj, felesleges ellenállni a késztetésnek. Csak a bort sajnálja, ami elfolyt. Bris közben jól meghúzza magát és kimarad a buliból és Sheni is csak akkor eszmél fel arra, hogy ott van, amikor bekérdez?*
- Nü? *Az arca egy pillanatra tükröz némi értelmet, de az gyorsan átolvad a részegek félig hunyt szemű elfolyó vonásaiba.*
- Nesimen'nű. *Csóválja a fejét és le kell ülnie, ha nem akar újra eldőlni a padló felé.*
- Bcs'nat. *Néz fel vagyis egyenesen a gnóm lányra és még ülve is kígyókat megszégyenítően dől hol erre, hol arra.*
*Sheni csak a valóság egy igen kicsiny szeletkéjét képes befogadni most. Épp olyan kicsit, ami körülötte zajlik. Most éppen a felette megálló gnómra igyekszik fókuszálni összeakadó szemekkel, ám azt a részegség függönyén át is érzi, hogy most nagyon haragudnak rá.*
- San'lom. *Motyogja tenyérrel csúszkálva a kiömlött borban. Nemcsak a törött kancsót vagy azt sajnálja, hogy rumlit csinált, de kiömlött bort is, ami egyenes út lett volna a merevrészegség és ezzel a gondolkodásképtelenség felé.
A törött kancsó maradékát a gnóm elveszi tőle és még jól le is hordja. Sheni szomorúan fogadja, hogy nem kaphat többet, körbenéz maga körül, ahogy ott ül a bortócsában.*
- Feetkrtom, feetkrtom é'. *Igyekezne felkelni, de nagyon nehezen megy neki, a karjai mintha kocsonyából lennének, amin nem segít a sikamlós talaj sem. Ekkor érkezik valaki és megragadja. Fájdalmat nem nagyon érez, szégyent és megbánást annál inkább.*
- Közsnüm. *Mondja oda a kedves és érezhetően erős marok gazdájának, de az orknak többször utána kell nyúlnia, mire sikerül megőriznie az egyensúlyát.*
- É'ensanlamot e'tötm. Sanlamot. *Motyogja, ahogy próbálja rendbeszedni magát, de csak dülöngél, mint nyárfa a tavaszi szélben.
Sheni rutinos alkoholista. Tudja, ha hívja a talaj, felesleges ellenállni a késztetésnek. Csak a bort sajnálja, ami elfolyt. Bris közben jól meghúzza magát és kimarad a buliból és Sheni is csak akkor eszmél fel arra, hogy ott van, amikor bekérdez?*
- Nü? *Az arca egy pillanatra tükröz némi értelmet, de az gyorsan átolvad a részegek félig hunyt szemű elfolyó vonásaiba.*
- Nesimen'nű. *Csóválja a fejét és le kell ülnie, ha nem akar újra eldőlni a padló felé.*
- Bcs'nat. *Néz fel vagyis egyenesen a gnóm lányra és még ülve is kígyókat megszégyenítően dől hol erre, hol arra.*
6139. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-12 18:44:48
Üzenet elküldve: 2022-04-12 18:44:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt _ Shen és Bris és az események//
*Bris már rutinos kocsmatöltelék. Amikor az elf megtántorodik, nem próbálja kiszámolni a dőlési szöget, mert azzal csak melléfoghat az ember. Összehúzza magát, amilyen kicsire csak tudja és védi az italát, míg elül a csörömpölés. Hát igen... egy jobb helyen ezt a szerencsecsomagot már rég ki se szolgálták volna újabb kör szesszel. A betorzult pocokarccal háborgó gnómocska csak magának köszönheti a takarítani valót.
Nagyon úgy néz ki, a hergelés ellenére is csupán a Shen által szolgáltatott kétes szimfónia az egyetlen zenei szórakozás, amit itt kínálnak. Gyász.
Ha van más, aki segítsen az elfnek feltápászkodni, Bris előzékenyen átengedi a feladatot. Igazából akkor is, ha nem vállalkozik rá senki. Ha már muzsika nincs, ő elnézi a pitypangzabáló sajátos folklórműsorát is. Ebből a szögből például tényleg egész jó feneke van. És ahogy a bortól tocsogó ing rátapad... Ha nem lenne ilyen szánalmasan részeg, ki lehetne ebből hozni valamit az úri cafkáknak. Talán dobnának a műsorért pár aranyat. De hát részeg. Nagyon részeg. És ha lehet adni az állítására, akkor így is marad.*
- Nőügy, mi? *sóhajt a partra vetett NŸpsos módra vergődő elfet nézve. Mindeközben a segítségnyújtás kósza gondolata se fordul meg a fejében. Hát ki ő, hogy beleszóljon a természet rendjébe? A fészekből kiszédülő fióka is magára van utalva. De a macskáknak is jól kell lakni valamiből, ugyebár.*
*Bris már rutinos kocsmatöltelék. Amikor az elf megtántorodik, nem próbálja kiszámolni a dőlési szöget, mert azzal csak melléfoghat az ember. Összehúzza magát, amilyen kicsire csak tudja és védi az italát, míg elül a csörömpölés. Hát igen... egy jobb helyen ezt a szerencsecsomagot már rég ki se szolgálták volna újabb kör szesszel. A betorzult pocokarccal háborgó gnómocska csak magának köszönheti a takarítani valót.
Nagyon úgy néz ki, a hergelés ellenére is csupán a Shen által szolgáltatott kétes szimfónia az egyetlen zenei szórakozás, amit itt kínálnak. Gyász.
Ha van más, aki segítsen az elfnek feltápászkodni, Bris előzékenyen átengedi a feladatot. Igazából akkor is, ha nem vállalkozik rá senki. Ha már muzsika nincs, ő elnézi a pitypangzabáló sajátos folklórműsorát is. Ebből a szögből például tényleg egész jó feneke van. És ahogy a bortól tocsogó ing rátapad... Ha nem lenne ilyen szánalmasan részeg, ki lehetne ebből hozni valamit az úri cafkáknak. Talán dobnának a műsorért pár aranyat. De hát részeg. Nagyon részeg. És ha lehet adni az állítására, akkor így is marad.*
- Nőügy, mi? *sóhajt a partra vetett NŸpsos módra vergődő elfet nézve. Mindeközben a segítségnyújtás kósza gondolata se fordul meg a fejében. Hát ki ő, hogy beleszóljon a természet rendjébe? A fészekből kiszédülő fióka is magára van utalva. De a macskáknak is jól kell lakni valamiből, ugyebár.*
6138. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-12 18:29:05
Üzenet elküldve: 2022-04-12 18:29:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Fynlisse//
*Hátradőltében önkéntelen is visszakúszik olykor-olykor az a mosoly, mi előtte ki-kitörő nevetésből váltott szakadozott göcögéssé. Fejét csóválja vidáman, bizony már megérte ide betévedni, hiszen az események zajlanak, részese ugyan nem lett, de szerencsére oly mélyen nem is tervezi. Persze, ha Mikarr barátja szorulna rá, talán nem is gondolkodna különösképpen.
Érdekes az élet. Olykor évekig eltengődött sokféle és sokszínű helyen, de fele ennyi sem történt, mint itt, a Kalmárban, mely mellett talán sokszor elsétált már, még csak a cégérre sem tekintve. Saját hibájának rója fel, hát magára vessen. Csak fél füllel és fél szemmel figyeli tovább az eseményeket, akárcsak a többi vendég. Persze nem kerüli el figyelmét az újonnan érkező tetovált nő, aki határozottan keres helyet magának, tüntetőleg fagyos pillantással jelezve, nyilván mást vár az egybegyűltek helyett. Szórakozottan emeli kezébe kalapját, forgatja meg, s teszi vissza, majd egy korty vizet ismét elfogyaszt. A magány nem szokatlan számára, ahogyan a társaság sem, ráadásul most érkezett, így semmi nem gátolja meg abban, hogy maradjon, még ha ingyenélőként ismerhették meg, akkor sem. Ki tudja? Tán az a bizonyos Intéző hosszabb maradásra, s némi állandóságra bírja.
A társaságon tartott fél tekintete aztán jelez, ahogyan később fél füle is a torok köszörülésre. Kissé tán udvarias, színlelt meglepetéssel fordul, az apró, de annál több zeneszerszámmal felszerelt tündér felé, kivel az imént találkozott pillantásuk.*
- Hogy? *Vigyorodik el, s bár tökéletesen érti a kérdést, talán elmulasztotta az előzményt. A következő kérdésnél már határozottabb.*
- Persze, foglalj helyet! *Biccent a székre, mit a lány választott, s onnan folytatja rögtön - miközben a lány elhelyezkedik, - hol az imént abbahagyta, még, ha költői is volt a kérdés.*
- A szőke? *Hajol kissé közelebb, nem akar ő senkit megsérteni, igyekszik halkan kérdezni, majd kuncog.*
- Csak annyira, mint amennyire én pap! *Vigyorogva legyint, s rázza tagadólag a fejét.* Azok ápoltabbak, s adnak a küllemre. *Vonja meg a vállát.* Ő meg inkább csak a búfelejtőjét tartja, vagy ilyesmi. *Ismét hátradől, kalapját félrehúzva az asztalról, kíváncsian fürkészve új társát.*
- Kapatosan van, akit könnyen kihoznak a sodrából, aztán reggel meg a fejét vakargatja, s értetlenül néz, ha haragosak vele szemben. *Nevet fel, majd rögtön kezét nyújtja, csak úgy ültében.*
- Sren Lass, szolgálatodra! *Vidám tekintete cinkosan kacsint, mint csak két régi törzs vendég, ahogy a körötte zajló életet értékeli.*
*Hátradőltében önkéntelen is visszakúszik olykor-olykor az a mosoly, mi előtte ki-kitörő nevetésből váltott szakadozott göcögéssé. Fejét csóválja vidáman, bizony már megérte ide betévedni, hiszen az események zajlanak, részese ugyan nem lett, de szerencsére oly mélyen nem is tervezi. Persze, ha Mikarr barátja szorulna rá, talán nem is gondolkodna különösképpen.
Érdekes az élet. Olykor évekig eltengődött sokféle és sokszínű helyen, de fele ennyi sem történt, mint itt, a Kalmárban, mely mellett talán sokszor elsétált már, még csak a cégérre sem tekintve. Saját hibájának rója fel, hát magára vessen. Csak fél füllel és fél szemmel figyeli tovább az eseményeket, akárcsak a többi vendég. Persze nem kerüli el figyelmét az újonnan érkező tetovált nő, aki határozottan keres helyet magának, tüntetőleg fagyos pillantással jelezve, nyilván mást vár az egybegyűltek helyett. Szórakozottan emeli kezébe kalapját, forgatja meg, s teszi vissza, majd egy korty vizet ismét elfogyaszt. A magány nem szokatlan számára, ahogyan a társaság sem, ráadásul most érkezett, így semmi nem gátolja meg abban, hogy maradjon, még ha ingyenélőként ismerhették meg, akkor sem. Ki tudja? Tán az a bizonyos Intéző hosszabb maradásra, s némi állandóságra bírja.
A társaságon tartott fél tekintete aztán jelez, ahogyan később fél füle is a torok köszörülésre. Kissé tán udvarias, színlelt meglepetéssel fordul, az apró, de annál több zeneszerszámmal felszerelt tündér felé, kivel az imént találkozott pillantásuk.*
- Hogy? *Vigyorodik el, s bár tökéletesen érti a kérdést, talán elmulasztotta az előzményt. A következő kérdésnél már határozottabb.*
- Persze, foglalj helyet! *Biccent a székre, mit a lány választott, s onnan folytatja rögtön - miközben a lány elhelyezkedik, - hol az imént abbahagyta, még, ha költői is volt a kérdés.*
- A szőke? *Hajol kissé közelebb, nem akar ő senkit megsérteni, igyekszik halkan kérdezni, majd kuncog.*
- Csak annyira, mint amennyire én pap! *Vigyorogva legyint, s rázza tagadólag a fejét.* Azok ápoltabbak, s adnak a küllemre. *Vonja meg a vállát.* Ő meg inkább csak a búfelejtőjét tartja, vagy ilyesmi. *Ismét hátradől, kalapját félrehúzva az asztalról, kíváncsian fürkészve új társát.*
- Kapatosan van, akit könnyen kihoznak a sodrából, aztán reggel meg a fejét vakargatja, s értetlenül néz, ha haragosak vele szemben. *Nevet fel, majd rögtön kezét nyújtja, csak úgy ültében.*
- Sren Lass, szolgálatodra! *Vidám tekintete cinkosan kacsint, mint csak két régi törzs vendég, ahogy a körötte zajló életet értékeli.*
6137. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-12 15:58:30
Üzenet elküldve: 2022-04-12 15:58:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Sren//
//érintve Shen, Bris, és mindenki a környezetükben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az átszellemült zabálás úgy lassul, ahogy Fynlisse hasa pukkadásig telik. A vörös hajú nő bátorítása eljut ugyan hozzá, de nem sok jelét adja, hogy hallotta. ~ Úgy látszik, ő az igazi bajkeverő. Tetszik nekem! ~ No de nem ejthet foglyokat, túl régen evett meleg ételt, és túlságosan ízlik neki ahhoz, hogy egy falatot is meghagyjon. A korsó csörömpölése sem zökkenti ki, de a házsártos gnóm felcsattanására képtelenség nem odafigyelni. A leves végére a részeg elfnek is vége lesz? ~ Pedig olyan bűnbánóan néz ~ kuncog magában.*
*Jóllakottan dől hátra, sóhajt egy jólesőt, és még egyet kortyol a borából. ~ Ez semmivel sem lett jobb. ~ Forgatja egy kicsit a szájában, mielőtt lenyeli. A zeneszerszámait visszaakasztja az övére. ~ Eljön még az időtök! ~ Lecsúszik a székéről, belekapaszkodik a borral még mindig teli kupába, és komótos léptekkel közelíti meg a kalapos csavargó asztalát. Megáll mellette, megköszörüli a torkát, és megszólítja a Srent.
- Szerinted is hímringyó? - bök a borban úszó elfre. - De nem ezt szerettem volna kérdezni. Szabad? - mutat az egyik üres székre az asztal mellett. Ha a szebb napokat látott férfi hellyel kínálja, leül vele szemben és az asztalra teszi a kupát, amiből alig-alig hiányzik valami.*
A hozzászólás írója (Fynlisse Soneret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.12 15:59:12
//érintve Shen, Bris, és mindenki a környezetükben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az átszellemült zabálás úgy lassul, ahogy Fynlisse hasa pukkadásig telik. A vörös hajú nő bátorítása eljut ugyan hozzá, de nem sok jelét adja, hogy hallotta. ~ Úgy látszik, ő az igazi bajkeverő. Tetszik nekem! ~ No de nem ejthet foglyokat, túl régen evett meleg ételt, és túlságosan ízlik neki ahhoz, hogy egy falatot is meghagyjon. A korsó csörömpölése sem zökkenti ki, de a házsártos gnóm felcsattanására képtelenség nem odafigyelni. A leves végére a részeg elfnek is vége lesz? ~ Pedig olyan bűnbánóan néz ~ kuncog magában.*
*Jóllakottan dől hátra, sóhajt egy jólesőt, és még egyet kortyol a borából. ~ Ez semmivel sem lett jobb. ~ Forgatja egy kicsit a szájában, mielőtt lenyeli. A zeneszerszámait visszaakasztja az övére. ~ Eljön még az időtök! ~ Lecsúszik a székéről, belekapaszkodik a borral még mindig teli kupába, és komótos léptekkel közelíti meg a kalapos csavargó asztalát. Megáll mellette, megköszörüli a torkát, és megszólítja a Srent.
- Szerinted is hímringyó? - bök a borban úszó elfre. - De nem ezt szerettem volna kérdezni. Szabad? - mutat az egyik üres székre az asztal mellett. Ha a szebb napokat látott férfi hellyel kínálja, leül vele szemben és az asztalra teszi a kupát, amiből alig-alig hiányzik valami.*
A hozzászólás írója (Fynlisse Soneret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.12 15:59:12
6136. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-12 07:11:32
Üzenet elküldve: 2022-04-12 07:11:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt _ Shen és Bris + Xavy + Fynlisse + mindenki, aki hallja//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tündért ezzel le is tudta, már csak a padlót itató részeges van hátra. Mert, ha az anyja nem tudta megnevelni, majd ő rálép a fülére. Briss élcelődésétől csak jobban felmegy benne a pumpa, de nem szól vissza, majd levezeti úgyis az elfen. Mikor a hangjától megrettenő részeg vonaglani kezd, még hátrébb is lép egy jó nagyot, az kéne még, hogy őt is magával rántsa. Miután pedig úgy tűnik már, ennél lejjebb nem fog esni, felhúzza a gatyáját és közelebb lép, a szemöldöke úgy össze van akadva, hogy azt már senki nem mondja meg, hogy valaha kettő volt.*
-Eltört baszki! Ezt jól látod! *Veszi ki a kancsó maradékát a földön fekvő kezéből.*
-Ezért te ma már nem kapsz többet! Örülhetsz, hogy nem foglak be takarítani te… *Lép oda az elf mellé és hajol közelebb a füléhez, hogy az nehogy egyetlen hangfoszlányt is elkerülhessen.*
-SENKIHÁZI! Ülj fel, míg feltakarítok utánad, ha egyedül nem megy a tarajos is segíthet. *Teszi hozzá, majd megy is a felmosóért meg a seprű lapát kombinációért, itt most többet nem tud tenni, csak azt tudja megakadályozni, hogy a négykézlábas hazafelé tántorgók, ne vágják meg a mancsukat. Mikor Ukrom odaszól, csak annyit válaszol:*
-Inkább kapard fel azt a szerencsétlent az útból. *Mert hát az neki nem menne, de a seprűt még ő is elbírja. Lassan vissza is tér a söprűvel, mert előbb az üvegszilánkokat kell felsepernie.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.12 07:12:12
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tündért ezzel le is tudta, már csak a padlót itató részeges van hátra. Mert, ha az anyja nem tudta megnevelni, majd ő rálép a fülére. Briss élcelődésétől csak jobban felmegy benne a pumpa, de nem szól vissza, majd levezeti úgyis az elfen. Mikor a hangjától megrettenő részeg vonaglani kezd, még hátrébb is lép egy jó nagyot, az kéne még, hogy őt is magával rántsa. Miután pedig úgy tűnik már, ennél lejjebb nem fog esni, felhúzza a gatyáját és közelebb lép, a szemöldöke úgy össze van akadva, hogy azt már senki nem mondja meg, hogy valaha kettő volt.*
-Eltört baszki! Ezt jól látod! *Veszi ki a kancsó maradékát a földön fekvő kezéből.*
-Ezért te ma már nem kapsz többet! Örülhetsz, hogy nem foglak be takarítani te… *Lép oda az elf mellé és hajol közelebb a füléhez, hogy az nehogy egyetlen hangfoszlányt is elkerülhessen.*
-SENKIHÁZI! Ülj fel, míg feltakarítok utánad, ha egyedül nem megy a tarajos is segíthet. *Teszi hozzá, majd megy is a felmosóért meg a seprű lapát kombinációért, itt most többet nem tud tenni, csak azt tudja megakadályozni, hogy a négykézlábas hazafelé tántorgók, ne vágják meg a mancsukat. Mikor Ukrom odaszól, csak annyit válaszol:*
-Inkább kapard fel azt a szerencsétlent az útból. *Mert hát az neki nem menne, de a seprűt még ő is elbírja. Lassan vissza is tér a söprűvel, mert előbb az üvegszilánkokat kell felsepernie.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.12 07:12:12
6135. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-11 13:38:14
Üzenet elküldve: 2022-04-11 13:38:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 291
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 291
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Yath//
*Szerencsére sikerül nem összetörnie ezt az igen drága csecsebecsét, és szép nyaklánc kerekedik belőle. Egészen jól áll az öltözékéhez és az egész külleméhez. Tetszik neki, kár lenne tagadni. A műhely most nincs úgy tele mint szokott, úgyhogy úgy dönt hogy visszatér a Kalmárba megkeresni kedvesét és elrendezni ezeket a bájitalokat. Ahogy belép nem is nagyon néz körbe, egyszerűen csak biccent a pult felé majd egyenesen a lépcsőkhöz siet, hogy kettesével ugorja meg azokat a fokokat. Rögtön azt a szobát keresi, ami a nőé, nem felejti el melyik ajtón kell kopognia. Azt ugyan nem tudja, hogy ott van-e az, akit keres. Mindenesetre a keresést itt érné meg elkezdeni, úgyhogy egy nagy levegőt vesz és hármat koppant a kemény fán. Ha nincs szerencséje és esetleg még sincs itt a kedvese, akkor is vár egy darabig, hátha megérkezik. ~Utána Miket kellene megkérdeznem hogy nem-e látta. Hm. ~ Elmélkedik és titkon azért reméli, hogy túl sokat nem kell nyomoznia, egyenként is lassan kezd belefáradni a sok bájital cipelésébe ki tudja alapon. Hisz ha a helyzet úgy hozza, ő igyekszik mindig készen állni, ez a jó kereskedő egyik titka. Enni sem evett még ma, de egy darabig biztos kibírja nélküle, a torka azonban roppant száraz lehet. *
*Szerencsére sikerül nem összetörnie ezt az igen drága csecsebecsét, és szép nyaklánc kerekedik belőle. Egészen jól áll az öltözékéhez és az egész külleméhez. Tetszik neki, kár lenne tagadni. A műhely most nincs úgy tele mint szokott, úgyhogy úgy dönt hogy visszatér a Kalmárba megkeresni kedvesét és elrendezni ezeket a bájitalokat. Ahogy belép nem is nagyon néz körbe, egyszerűen csak biccent a pult felé majd egyenesen a lépcsőkhöz siet, hogy kettesével ugorja meg azokat a fokokat. Rögtön azt a szobát keresi, ami a nőé, nem felejti el melyik ajtón kell kopognia. Azt ugyan nem tudja, hogy ott van-e az, akit keres. Mindenesetre a keresést itt érné meg elkezdeni, úgyhogy egy nagy levegőt vesz és hármat koppant a kemény fán. Ha nincs szerencséje és esetleg még sincs itt a kedvese, akkor is vár egy darabig, hátha megérkezik. ~Utána Miket kellene megkérdeznem hogy nem-e látta. Hm. ~ Elmélkedik és titkon azért reméli, hogy túl sokat nem kell nyomoznia, egyenként is lassan kezd belefáradni a sok bájital cipelésébe ki tudja alapon. Hisz ha a helyzet úgy hozza, ő igyekszik mindig készen állni, ez a jó kereskedő egyik titka. Enni sem evett még ma, de egy darabig biztos kibírja nélküle, a torka azonban roppant száraz lehet. *
6134. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-10 22:46:12
Üzenet elküldve: 2022-04-10 22:46:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Társra várva//
*Kellemes elégedettséggel, s táskájában vadiúj fegyverekkel tér be a Kalmárba. Arcát most nem takarja csuklya, nem áll szándékában ráijeszteni a népre. Körbehordozza jeges szemeit a társaságon, majd érdektelen ábrázattal veszi tudomásul, hogy akot keres, sajnos még nem található itt. S mivel jobb dolga nincs a várakozáson kívül, hát keres egy szimpatikus üres asztalt, s úriasan befoglalja. Nem szándékozik osztozni a helyen, csakis Wrexannal, így ha valaki netán elkövetné azt a hibát, hogy kinézni a titokzatos mélységit, olyan hideg pillantást kap viszonzásul, hogy azt is átgondolja, érdemes volt-e megszületnie. Ha ily módon bebiztosította kisajátított helyét, étlap után nyúl, hogy átnézze a kínálatot. Még az is lehet, hogy iszik, vagy netán eszik valamit.*
*Kellemes elégedettséggel, s táskájában vadiúj fegyverekkel tér be a Kalmárba. Arcát most nem takarja csuklya, nem áll szándékában ráijeszteni a népre. Körbehordozza jeges szemeit a társaságon, majd érdektelen ábrázattal veszi tudomásul, hogy akot keres, sajnos még nem található itt. S mivel jobb dolga nincs a várakozáson kívül, hát keres egy szimpatikus üres asztalt, s úriasan befoglalja. Nem szándékozik osztozni a helyen, csakis Wrexannal, így ha valaki netán elkövetné azt a hibát, hogy kinézni a titokzatos mélységit, olyan hideg pillantást kap viszonzásul, hogy azt is átgondolja, érdemes volt-e megszületnie. Ha ily módon bebiztosította kisajátított helyét, étlap után nyúl, hogy átnézze a kínálatot. Még az is lehet, hogy iszik, vagy netán eszik valamit.*
6133. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-08 22:14:22
Üzenet elküldve: 2022-04-08 22:14:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 434
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 434
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt _ Shen és Bris + Xavy + Fynlisse + Mikar + akit értint és hallja, hosszúvá kezd válni a lista//
*Örül, hogy a tündér mindenféle vitatkozás nélkül, kérés nélküli kérésének megfelelően tesz, amit egy pár másodpercig kevesebb ráncokból álló arcáról is le lehet olvasni. A Miknek bemutatkozott személy bocsánatkérésére egy lusta biccentéssel felel; ilyen kis döccenéseket illetően ugyan nem haragtartó, főleg hogy ilyen hamar sor került a simításokra. Az élet megy tovább.* - Majd lenne pár kérdésem. De előbb... *fordul is az asztalok felé, ahol már javában uralkodik a káosz; első órái itt igencsak dolgosnak ígérkeznek, legalább bőven van esélye hasznát bizonyítani. Hát rendben, ezelőtt valami történést akart, most megkapja.
Xavy kannibalizmusos kijelentésére először valami szitkos de tanító jellegű kommentálással akar válaszolni, de inkább csak a szemeit forgatja; az eddigi vele együtt töltött idők alatt lehet hogy azt kellett volna kivennie, hogy nem minden szavát kell komolyan venni. Talán a munka által okozott stresszt oldja le így, amit meg tud érteni. Vagy ha nem, akkor muszáj lenne elviselni, hisz habár a teljes hierarchiát még nem ismeri, azt azért sejti, hogy több időt töltött itt nála, és a nagyobb tapasztalat szabadabb légteret jelent. Viszont ösztönösen követi őt a vizet kiloccsantó uraság felé, gyomrában rejlik az érzés hogy szüksége lehet rá. Na meg a vöröshajú nő bátor kijelentéseire is lenne egy pár szava. És a sok kiabálás közte szemtanúja annak, hogy amaz elf egy más helyzetben még őt is megnevettetően komikus, most katasztrofális, székforgásból padlót nyalásos mozdulatsort hajt végre, amire még ő is önnön homlokára csap tenyerével, tágra nyílt szemekkel. Az esés az egy dolog, a kupleráj és a kárba veszett lötty, az viszont egy másik. Az még neki is fáj.
Ha gnóm munkatársa nem fogja a kettő balszerencsés vendéget elpusztítani dühében, akkor úgy próbál javítani a helyzeten, hogy segíti lábára állítani az elfet: odalép hozzá, és ha ő is hagyja, kellemesnek nem éppen mondható, de legalább határozott és erőteljes karral megfogja egyik hónaljánál fogva, és megemeli: Ha már nem alélt a látszólagos részegségtől, nem sérült meg, és nem vak a könnyektől, akkor a további nem lehet számára probléma. A valószínűleg felborult széket könnyedén visszateszi a helyére, és elsötétült tekintettel méregeti a padlón szétszóródott edénydarabokat és a borfoltokat. Nincsen ínyére az a feladat, ami sejtése szerint vár rá, de egy miniatűr rend fenntartására segédkeznie kell. Végül is, ezért van itt.*
- Hol a rohadt rongy és seprű... *Bizony, készen áll arra, hogy feltakarítsa ezt a rumlit. Nem tudja még mennyi lesz a fizetése, de legyen az megemelve, ha ezen végigmegy.*
*Örül, hogy a tündér mindenféle vitatkozás nélkül, kérés nélküli kérésének megfelelően tesz, amit egy pár másodpercig kevesebb ráncokból álló arcáról is le lehet olvasni. A Miknek bemutatkozott személy bocsánatkérésére egy lusta biccentéssel felel; ilyen kis döccenéseket illetően ugyan nem haragtartó, főleg hogy ilyen hamar sor került a simításokra. Az élet megy tovább.* - Majd lenne pár kérdésem. De előbb... *fordul is az asztalok felé, ahol már javában uralkodik a káosz; első órái itt igencsak dolgosnak ígérkeznek, legalább bőven van esélye hasznát bizonyítani. Hát rendben, ezelőtt valami történést akart, most megkapja.
Xavy kannibalizmusos kijelentésére először valami szitkos de tanító jellegű kommentálással akar válaszolni, de inkább csak a szemeit forgatja; az eddigi vele együtt töltött idők alatt lehet hogy azt kellett volna kivennie, hogy nem minden szavát kell komolyan venni. Talán a munka által okozott stresszt oldja le így, amit meg tud érteni. Vagy ha nem, akkor muszáj lenne elviselni, hisz habár a teljes hierarchiát még nem ismeri, azt azért sejti, hogy több időt töltött itt nála, és a nagyobb tapasztalat szabadabb légteret jelent. Viszont ösztönösen követi őt a vizet kiloccsantó uraság felé, gyomrában rejlik az érzés hogy szüksége lehet rá. Na meg a vöröshajú nő bátor kijelentéseire is lenne egy pár szava. És a sok kiabálás közte szemtanúja annak, hogy amaz elf egy más helyzetben még őt is megnevettetően komikus, most katasztrofális, székforgásból padlót nyalásos mozdulatsort hajt végre, amire még ő is önnön homlokára csap tenyerével, tágra nyílt szemekkel. Az esés az egy dolog, a kupleráj és a kárba veszett lötty, az viszont egy másik. Az még neki is fáj.
Ha gnóm munkatársa nem fogja a kettő balszerencsés vendéget elpusztítani dühében, akkor úgy próbál javítani a helyzeten, hogy segíti lábára állítani az elfet: odalép hozzá, és ha ő is hagyja, kellemesnek nem éppen mondható, de legalább határozott és erőteljes karral megfogja egyik hónaljánál fogva, és megemeli: Ha már nem alélt a látszólagos részegségtől, nem sérült meg, és nem vak a könnyektől, akkor a további nem lehet számára probléma. A valószínűleg felborult széket könnyedén visszateszi a helyére, és elsötétült tekintettel méregeti a padlón szétszóródott edénydarabokat és a borfoltokat. Nincsen ínyére az a feladat, ami sejtése szerint vár rá, de egy miniatűr rend fenntartására segédkeznie kell. Végül is, ezért van itt.*
- Hol a rohadt rongy és seprű... *Bizony, készen áll arra, hogy feltakarítsa ezt a rumlit. Nem tudja még mennyi lesz a fizetése, de legyen az megemelve, ha ezen végigmegy.*
6132. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-08 19:50:53
Üzenet elküldve: 2022-04-08 19:50:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Mikarr//
//érintőlegesen Fynlisse, és az események//
*Fynlisse tekintetét még épp elkapja, s nem átall visszamosolyogni a tündérre. Márpedig tündér, ezt mérete és szárnyai kiválóan bizonyítják. Nincs meglepve, nem az első már, amit lát, s mivel sohasem viseltetett a kirekesztés mellett, nem restelli maga is poharát emelni a lány felé, még, ha csak víz van benne, akkor is.*
- Festőre! Táncosra! De főként a dalnokokra, s bárdokra! *Kiált vissza félhangosan, szélesedő mosollyal, s egy kacsintással. A jóindulatából és tetszésének kifejezéséből ugyan a tündér nem gazdagszik meg, de sokszor tán ennek még lehet jobban is örülnek.
Mikarr megérkezik a levessel, s hogy az jól esik-e? A legjobban. Valójában nem is tudja, hogy a kedvesség, vagy az íz a finomabb, úgy hiszi, mindkettőt egyformán értékeli. Nem habzsol, miközben Mikarr beszél, figyel, csak olykor, egy-egy levegővételnyi szünetben fújja meg, s veszi a szájába a meleg étket.*
- Ne szorulj soha rám, de ha kellek, ott leszek, barátom. *Ígéri meg mosolyogva, s mivel sejti, hogy Mikarr bőségesen megelégszik egy köszönömmel, nem is forszírozza tovább. ~ Az utcát nem felejtheted, de az utca sem felejt téged... ~ Ezt a mondást egy vén csavargótól hallotta és valamiért megjegyezte, találónak tartja.*
- Ilyen fogadtatás után nagy eséllyel megkeresem azt az Intézőt, s ha azt mondod nagy szíve van, talán egy ilyen rongyos, mint én, is belefér. *kuncog fel.
Megértően biccent, valahogyan sejtette, hogy munka közben nem ildomos üldögélve beszélgetni, valójában már így is több időt szánt rá Mikarr, mint lehet kellene és bizony sokan vannak a fogadóban. Egyre nagyobb a ricsaj, főként a szőkétől. Összenevetnek Mikarral, aki fárasztó útjára indul. Egy ideig követi szemével, de az említett ork gondolata, majd látszata megnyugtatja, újdonsült barátja nincs egyedül. Persze fél szemét az eseményeken tartja azért. Enni tervez, de oly sok minden történik hirtelen, hogy néha-néha fel-felnevetve tud csak. Úgy látszik a szőke kiabálónak társa is akad, ki tán megpróbálja szóval tartani, vagy tán ő volt a kiindulópont? Nem tudni. A vörös lány érdekes módon illik a másikhoz, kissé kitűnik mindkettő, az egyik a részegeskedéssel, a másik meg mintha még élvezné is a helyzetet. Annyi bizonyos, a muzsikát ő is értékeli, felhívásával Sren még egyet is ért csendesen.
Épp egy falatot venne szájába, amikor egy töpörödött méregduda hirtelen felfújja magát. Nem akarja megsérteni, ezért kezét szájára tapasztva halkan és jóízűen röhög fel, még a köhögés is rájön hirtelen. Hogy hogyan fér bele ekkora hang abba a csöppnyi szájba el sem tudja képzelni, mondjuk azt sem, hogy túl nagy hatást váltana ki az elhadart áldomás. Ennek örül. Legalább nem hallatszik a lassan hahotába forduló nevetése. Időbe telik, de kissé lecsillapodik aztán, s mosolyogva, fejét csóválva fordul ismét levese fölé, tör egy darabot a kenyérből, majd azzal együtt fogyasztja el, lassú mozdulatokkal a tányér fölé hajolva. Sűrű, forró, gondosan illő ízek, szinte kedve támad minden falat után sóhajtani egyet. ~ Intéző... ~ Gondolkodik el közben. Talán még jól is jönne, ha egy pillanatra megállapodna, a város most a kedvesebbik felét mutatja, nem úgy, mint korábban. Eltolja az immár üres tányért magától, s az utolsó falat kenyeret fogyasztja mélázva, miközben az események folyását figyeli a sarokból. Nem túl konformista, hogy illeszkedjen a képbe, de nem is nárcisztikus, hogy különbnek gondolja magát, inkább csak élvezi, hogy végre életet lát, s maga is élhet. Jólesőn húzza le a maradék hűvös vizet, hogy aztán halkan koccanjon a pohár talpa az asztalon, miközben kényelmesen hátra dőlve fonja karba maga előtt kezeit, halkan kuncogva a szőke és a csorba korsó esetén.*
//érintőlegesen Fynlisse, és az események//
*Fynlisse tekintetét még épp elkapja, s nem átall visszamosolyogni a tündérre. Márpedig tündér, ezt mérete és szárnyai kiválóan bizonyítják. Nincs meglepve, nem az első már, amit lát, s mivel sohasem viseltetett a kirekesztés mellett, nem restelli maga is poharát emelni a lány felé, még, ha csak víz van benne, akkor is.*
- Festőre! Táncosra! De főként a dalnokokra, s bárdokra! *Kiált vissza félhangosan, szélesedő mosollyal, s egy kacsintással. A jóindulatából és tetszésének kifejezéséből ugyan a tündér nem gazdagszik meg, de sokszor tán ennek még lehet jobban is örülnek.
Mikarr megérkezik a levessel, s hogy az jól esik-e? A legjobban. Valójában nem is tudja, hogy a kedvesség, vagy az íz a finomabb, úgy hiszi, mindkettőt egyformán értékeli. Nem habzsol, miközben Mikarr beszél, figyel, csak olykor, egy-egy levegővételnyi szünetben fújja meg, s veszi a szájába a meleg étket.*
- Ne szorulj soha rám, de ha kellek, ott leszek, barátom. *Ígéri meg mosolyogva, s mivel sejti, hogy Mikarr bőségesen megelégszik egy köszönömmel, nem is forszírozza tovább. ~ Az utcát nem felejtheted, de az utca sem felejt téged... ~ Ezt a mondást egy vén csavargótól hallotta és valamiért megjegyezte, találónak tartja.*
- Ilyen fogadtatás után nagy eséllyel megkeresem azt az Intézőt, s ha azt mondod nagy szíve van, talán egy ilyen rongyos, mint én, is belefér. *kuncog fel.
Megértően biccent, valahogyan sejtette, hogy munka közben nem ildomos üldögélve beszélgetni, valójában már így is több időt szánt rá Mikarr, mint lehet kellene és bizony sokan vannak a fogadóban. Egyre nagyobb a ricsaj, főként a szőkétől. Összenevetnek Mikarral, aki fárasztó útjára indul. Egy ideig követi szemével, de az említett ork gondolata, majd látszata megnyugtatja, újdonsült barátja nincs egyedül. Persze fél szemét az eseményeken tartja azért. Enni tervez, de oly sok minden történik hirtelen, hogy néha-néha fel-felnevetve tud csak. Úgy látszik a szőke kiabálónak társa is akad, ki tán megpróbálja szóval tartani, vagy tán ő volt a kiindulópont? Nem tudni. A vörös lány érdekes módon illik a másikhoz, kissé kitűnik mindkettő, az egyik a részegeskedéssel, a másik meg mintha még élvezné is a helyzetet. Annyi bizonyos, a muzsikát ő is értékeli, felhívásával Sren még egyet is ért csendesen.
Épp egy falatot venne szájába, amikor egy töpörödött méregduda hirtelen felfújja magát. Nem akarja megsérteni, ezért kezét szájára tapasztva halkan és jóízűen röhög fel, még a köhögés is rájön hirtelen. Hogy hogyan fér bele ekkora hang abba a csöppnyi szájba el sem tudja képzelni, mondjuk azt sem, hogy túl nagy hatást váltana ki az elhadart áldomás. Ennek örül. Legalább nem hallatszik a lassan hahotába forduló nevetése. Időbe telik, de kissé lecsillapodik aztán, s mosolyogva, fejét csóválva fordul ismét levese fölé, tör egy darabot a kenyérből, majd azzal együtt fogyasztja el, lassú mozdulatokkal a tányér fölé hajolva. Sűrű, forró, gondosan illő ízek, szinte kedve támad minden falat után sóhajtani egyet. ~ Intéző... ~ Gondolkodik el közben. Talán még jól is jönne, ha egy pillanatra megállapodna, a város most a kedvesebbik felét mutatja, nem úgy, mint korábban. Eltolja az immár üres tányért magától, s az utolsó falat kenyeret fogyasztja mélázva, miközben az események folyását figyeli a sarokból. Nem túl konformista, hogy illeszkedjen a képbe, de nem is nárcisztikus, hogy különbnek gondolja magát, inkább csak élvezi, hogy végre életet lát, s maga is élhet. Jólesőn húzza le a maradék hűvös vizet, hogy aztán halkan koccanjon a pohár talpa az asztalon, miközben kényelmesen hátra dőlve fonja karba maga előtt kezeit, halkan kuncogva a szőke és a csorba korsó esetén.*
6131. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-08 15:21:27
Üzenet elküldve: 2022-04-08 15:21:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt _ Shen és Bris + Xavy + Fynlisse + mindenki, aki hallja//
*Spriccelni? Shen fülén ömleni kezd az önérzet-cunami, a lombzabáló úgy pattan fel, mint egy részeg mérgeskígyó és kezd el halandzsázni, ami természetesen neki tök értelmes mondat-áradat. A zenét meg sem hallja, tudatának egy részét már az elfogyasztott alkohol, a másikat az az információ foglalja le, hogy "lehímringyózták".
A replikákat már nem is hallja, csak fátyolos szemmel beszél tovább, természetesen tökéletes tisztasággal.*
- Tizess'tess má'medoki heráplátok! HERÁPLÁTO'! *Emeli fel a hangját és vadul magyarázva hinti be borharmattal a kandalló környékét.*
- Há'hoatemper? Háhoo? HOOO'??? *Hajol kérdőn nézve Brisre, amikor megcsapja hátulról Xavy hangja. A zenére vonatkozó monológ a vöröstől teljesen kimarad neki, mert igyekszik odafordulni a gnóm lány irányába, amiből az lesz, hogy fordultában összeakad a lába és ezzel elindul előre-lefelé, neki a fotelnek, ha Bris nem vigyáz, akkor neki és lendületből átfordul a fotelen, eltaknyolva a padlón. A kezéből kiborul a bor, összetörik a kancsó és a borfoltos, csúszós padlón vonagló Sheni szomorúan, könnytől csillogó szemekkel mered a kezében maradt kancsódarabra.*
- Ehá'ető. *Mutatja fel előbb Brisnek, majd Xavynak a törött fogantyút.*
- Bozsant. *Csücsöríti le ajkait sírós szájjal.*
*Spriccelni? Shen fülén ömleni kezd az önérzet-cunami, a lombzabáló úgy pattan fel, mint egy részeg mérgeskígyó és kezd el halandzsázni, ami természetesen neki tök értelmes mondat-áradat. A zenét meg sem hallja, tudatának egy részét már az elfogyasztott alkohol, a másikat az az információ foglalja le, hogy "lehímringyózták".
A replikákat már nem is hallja, csak fátyolos szemmel beszél tovább, természetesen tökéletes tisztasággal.*
- Tizess'tess má'medoki heráplátok! HERÁPLÁTO'! *Emeli fel a hangját és vadul magyarázva hinti be borharmattal a kandalló környékét.*
- Há'hoatemper? Háhoo? HOOO'??? *Hajol kérdőn nézve Brisre, amikor megcsapja hátulról Xavy hangja. A zenére vonatkozó monológ a vöröstől teljesen kimarad neki, mert igyekszik odafordulni a gnóm lány irányába, amiből az lesz, hogy fordultában összeakad a lába és ezzel elindul előre-lefelé, neki a fotelnek, ha Bris nem vigyáz, akkor neki és lendületből átfordul a fotelen, eltaknyolva a padlón. A kezéből kiborul a bor, összetörik a kancsó és a borfoltos, csúszós padlón vonagló Sheni szomorúan, könnytől csillogó szemekkel mered a kezében maradt kancsódarabra.*
- Ehá'ető. *Mutatja fel előbb Brisnek, majd Xavynak a törött fogantyút.*
- Bozsant. *Csücsöríti le ajkait sírós szájjal.*
6130. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-08 15:08:51
Üzenet elküldve: 2022-04-08 15:08:51
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sren//
//érintve Xavy, Fynlisse, Ukrom//
*Az ork felkapja a fejét a fajmegjelölésre, amire Mik is rápillant. Kissé zavarban válaszol.*
- Bocsánat, haver. Nem úgy értettem. *Mondja bocsánatkérőn.*
- Mik vagyok, köszöntelek a csapatban. *Mosolyog rá fátylat borítva a problémára és remélhetően Ukrom se fog sokáig neheztelni.
Xavy is magyarázattal él, ami jobb lett volna előtte, mint utána, Mik csak elfordulva az orktól zavartan jelzi neki elhúzott szájjal, hogy ebbe a verbális pofonba belesétált.
A zenélni kezdő tündérre rá is pirítanak. Mik nem bánná, ha zenélne, néha olyan csend van odabent, jó lenne egy kis muzsika, de a szabály, az szabály.
A kalaposnak jól esik a gesztus és persze a leves is, amit Mik kihoz neki és letesz elé. Nincs itt most se az intéző, de még a báró se, bár úgy hiszi, amaz sem bánná, ha néha jótékonykodnak kicsit. A nemesek elkövették azt a hibát, hogy el akarták nyomni a szegénynegyed lakóit és lám, mi lett velük. Jót tenni egy rászorulóval sosem rossz dolog.*
- Neked bizony, fogyaszd egészséggel. Jól fog esni biztosan. *Mosolyog vissza Srenre.*
- Ugyan, ha egyszer bajban leszek, lehet, hogy te fogsz kihúzni belőle. *Válaszol a hálás szavakra. Tényleg nem a háláért vagy a köszönetért teszi. Ismeri az utca életét. Ő is kapott egy esélyt és ha teheti, segít másokon.*
- A piacon túl, a régi kovácsműhely épülete. Vigyázz az intézővel, komor egy fickó, de helyén van a szíve. Állítólag. *Él egy poénnal a heges arcúról, akinél nehéz dolga lesz majd Srennek, de ha meg sem próbálja, akkor sosem derül ki.*
- Köszönöm a meghívást, de én nem ülhetek le. Dolgozom, mint látod. *Sóhajtja szomorkás mosollyal és követi a fickó pillantását a fogadón át. Neki is feltűnik a kandallónál ülő, most felpattanó elf alakja és viselkedése.*
- Teysusra már. *Nevet a láthatóan tök részeg férfin.*
- Ugyan, az a fickó azért van itt, hogy megoldja az ilyen problémákat. *Villant hüvelykujjával Ukrom felé.*
- De ahogy elnézem, nem sok ellenállást tudna tanúsítani. *Nevet és amikor látja, hogy Xavy már megindul a kandallónál ülő társaság felé, elhúzza a száját.*
- Ajjaj. *Indul el maga is a csetepaté irányába és amikor odaér a zenét berekesztő tündér mellé, barátságosan odaszól.*
- Ha szerzel engedélyt az intézőtől a Központban, akkor felőlem minden este zenélhetsz. *Súgja oda neki barátságos kacsintással toldva meg bizalmas szavait és megy tovább a pulthoz.*
- Nem hiszem, hogy gond lesz a fickóval, *Int fejével Shen felé Ukromnak címezve szavait.* de azért figyelj rájuk.
*Xavynak ritkán kell segítség, mert amilyen kicsi, olyan hangos, ám erősítésnek elkelhet az ork, ha az elf nem hallgat a jó - és hangos - szóra.*
//érintve Xavy, Fynlisse, Ukrom//
*Az ork felkapja a fejét a fajmegjelölésre, amire Mik is rápillant. Kissé zavarban válaszol.*
- Bocsánat, haver. Nem úgy értettem. *Mondja bocsánatkérőn.*
- Mik vagyok, köszöntelek a csapatban. *Mosolyog rá fátylat borítva a problémára és remélhetően Ukrom se fog sokáig neheztelni.
Xavy is magyarázattal él, ami jobb lett volna előtte, mint utána, Mik csak elfordulva az orktól zavartan jelzi neki elhúzott szájjal, hogy ebbe a verbális pofonba belesétált.
A zenélni kezdő tündérre rá is pirítanak. Mik nem bánná, ha zenélne, néha olyan csend van odabent, jó lenne egy kis muzsika, de a szabály, az szabály.
A kalaposnak jól esik a gesztus és persze a leves is, amit Mik kihoz neki és letesz elé. Nincs itt most se az intéző, de még a báró se, bár úgy hiszi, amaz sem bánná, ha néha jótékonykodnak kicsit. A nemesek elkövették azt a hibát, hogy el akarták nyomni a szegénynegyed lakóit és lám, mi lett velük. Jót tenni egy rászorulóval sosem rossz dolog.*
- Neked bizony, fogyaszd egészséggel. Jól fog esni biztosan. *Mosolyog vissza Srenre.*
- Ugyan, ha egyszer bajban leszek, lehet, hogy te fogsz kihúzni belőle. *Válaszol a hálás szavakra. Tényleg nem a háláért vagy a köszönetért teszi. Ismeri az utca életét. Ő is kapott egy esélyt és ha teheti, segít másokon.*
- A piacon túl, a régi kovácsműhely épülete. Vigyázz az intézővel, komor egy fickó, de helyén van a szíve. Állítólag. *Él egy poénnal a heges arcúról, akinél nehéz dolga lesz majd Srennek, de ha meg sem próbálja, akkor sosem derül ki.*
- Köszönöm a meghívást, de én nem ülhetek le. Dolgozom, mint látod. *Sóhajtja szomorkás mosollyal és követi a fickó pillantását a fogadón át. Neki is feltűnik a kandallónál ülő, most felpattanó elf alakja és viselkedése.*
- Teysusra már. *Nevet a láthatóan tök részeg férfin.*
- Ugyan, az a fickó azért van itt, hogy megoldja az ilyen problémákat. *Villant hüvelykujjával Ukrom felé.*
- De ahogy elnézem, nem sok ellenállást tudna tanúsítani. *Nevet és amikor látja, hogy Xavy már megindul a kandallónál ülő társaság felé, elhúzza a száját.*
- Ajjaj. *Indul el maga is a csetepaté irányába és amikor odaér a zenét berekesztő tündér mellé, barátságosan odaszól.*
- Ha szerzel engedélyt az intézőtől a Központban, akkor felőlem minden este zenélhetsz. *Súgja oda neki barátságos kacsintással toldva meg bizalmas szavait és megy tovább a pulthoz.*
- Nem hiszem, hogy gond lesz a fickóval, *Int fejével Shen felé Ukromnak címezve szavait.* de azért figyelj rájuk.
*Xavynak ritkán kell segítség, mert amilyen kicsi, olyan hangos, ám erősítésnek elkelhet az ork, ha az elf nem hallgat a jó - és hangos - szóra.*
6129. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-08 10:20:51
Üzenet elküldve: 2022-04-08 10:20:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A legendás lista//
- Elég az, hogy elhiszem hogy léteznek? Elég ahhoz, hogy segítsenek?
* Nagy mennyiségű információt kapott rövid idő alatt, tele a feje velük. Igyekszik, azokra a tényekre fókuszálni, amik hozzásegítik őt a tudás megszerzéséhez. Hinni kell bennük ahhoz, hogy megtanulhassa a mágiát? Akkor hinni fog. Szeretni is kell őket és követni a tanaikat? Azt is megteszi. Bármit megtesz. *
- Nem hisz?
~ Hű. Még sosem találkoztam olyannal, aki ezt így kerek-perec kimondta volna. ~
- Tehát a thargok szerint csak a Szellemek vannak?
* Igyekszik összerakni a dolgokat és összeegyeztetni a saját világnézetét az övékkel. *
- Én nem szoktam imádkozni. Ez baj? * Nem igazán buzog benne a vallási lelkesedés. Elismeri, hogy vannak ilyen és olyan istenségek, miegyebek, de a gyakorlatban nem tud mit kezdeni velük. Szívesen hallgat történeteket bármelyikről, de hogy kövesse őket… azt sem tudja, hogy kellene azt.
Ha nem adnak helyet neki valahol, akkor majd csinál magának. De azért megnyugszik egy kicsit. Ha kívülállókat is befogadnak, akkor semmi gond. *
- Hű, róluk én is hallottam! Akkor ha egy legendás tharg meghal, Ősi Szellem lesz? * Álmélkodik nagyra nyílt szemmel. Ez még annál is izgalmasabb, mint ahogy elképzelte. Fejében már körvonalazódik a Legendás Nagyság felé vezető út. *
~ Szeressenek a thargok. Tanuljak meg kardozni. Tanuljak meg varázsolni. Legyek legendás harcos. Haljak meg és legyek Ősi Szellem. ~
* Lelkendezve dobog a lábával az asztal alatt. Az izgatottságtól szinte lebeg a szék lapja fölött, fehér arcbőre pirossággal telik meg. Most már a nő érintését is nyugalommal fogadja. *
~ Én aztán nem bukok el. ~
* Nincsenek a Legendás Nagyság felé vezető úton ilyesféle tervei. Egyenesen előre a célig. Semmi mellékösvény. *
- Mikor kezdjük?
* A szíve össze-vissza kalapál a mellkasában. Legszívesebben most és azonnal neki is látna, márha tudná mit is tegyen. Bár már eddig is volt célja, most végre valaki el is hitette vele hogy képes rá, és nem hiába tette meg azt a hosszú utat Lihanechből idáig. Karheia rendes célt és támogatást adott neki, ezért most kis teste minden idegvégződése efelé a cél felé fókuszál. *
- Elég az, hogy elhiszem hogy léteznek? Elég ahhoz, hogy segítsenek?
* Nagy mennyiségű információt kapott rövid idő alatt, tele a feje velük. Igyekszik, azokra a tényekre fókuszálni, amik hozzásegítik őt a tudás megszerzéséhez. Hinni kell bennük ahhoz, hogy megtanulhassa a mágiát? Akkor hinni fog. Szeretni is kell őket és követni a tanaikat? Azt is megteszi. Bármit megtesz. *
- Nem hisz?
~ Hű. Még sosem találkoztam olyannal, aki ezt így kerek-perec kimondta volna. ~
- Tehát a thargok szerint csak a Szellemek vannak?
* Igyekszik összerakni a dolgokat és összeegyeztetni a saját világnézetét az övékkel. *
- Én nem szoktam imádkozni. Ez baj? * Nem igazán buzog benne a vallási lelkesedés. Elismeri, hogy vannak ilyen és olyan istenségek, miegyebek, de a gyakorlatban nem tud mit kezdeni velük. Szívesen hallgat történeteket bármelyikről, de hogy kövesse őket… azt sem tudja, hogy kellene azt.
Ha nem adnak helyet neki valahol, akkor majd csinál magának. De azért megnyugszik egy kicsit. Ha kívülállókat is befogadnak, akkor semmi gond. *
- Hű, róluk én is hallottam! Akkor ha egy legendás tharg meghal, Ősi Szellem lesz? * Álmélkodik nagyra nyílt szemmel. Ez még annál is izgalmasabb, mint ahogy elképzelte. Fejében már körvonalazódik a Legendás Nagyság felé vezető út. *
~ Szeressenek a thargok. Tanuljak meg kardozni. Tanuljak meg varázsolni. Legyek legendás harcos. Haljak meg és legyek Ősi Szellem. ~
* Lelkendezve dobog a lábával az asztal alatt. Az izgatottságtól szinte lebeg a szék lapja fölött, fehér arcbőre pirossággal telik meg. Most már a nő érintését is nyugalommal fogadja. *
~ Én aztán nem bukok el. ~
* Nincsenek a Legendás Nagyság felé vezető úton ilyesféle tervei. Egyenesen előre a célig. Semmi mellékösvény. *
- Mikor kezdjük?
* A szíve össze-vissza kalapál a mellkasában. Legszívesebben most és azonnal neki is látna, márha tudná mit is tegyen. Bár már eddig is volt célja, most végre valaki el is hitette vele hogy képes rá, és nem hiába tette meg azt a hosszú utat Lihanechből idáig. Karheia rendes célt és támogatást adott neki, ezért most kis teste minden idegvégződése efelé a cél felé fókuszál. *
6128. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-08 09:53:42
Üzenet elküldve: 2022-04-08 09:53:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A legendás lista//
- Elég? Mármint mihez?
*Nem teljesen érti a kérdést, de nem veszti el türelmét. Kicsit az az érzete, hogy a gyermek nem teljesen figyelt a szavaira, vagy csak ennyire nem értette meg mondandóját, amivel természetesen semmi probléma.*
- Nekem nincsen "kedvencem". Én nem hiszek a három istenben, nem követem a tanaikat.
*Ismétli meg önmagát.*
- A hit jó kezdet, igen, de cselekvés nélkül csak egyszerű szavak maradnak. Az istenek számtalan üres ígéretet, és fohászt hallgatnak meg, a figyelmüket ez már aligha kelti fel, ellenben a buzgóság igen. Cselekedni kell, hogy tekintetüket rád vessék.
*Kicsit szokatlannak érzi, hogy ő ad útmutatást erről, holott egykor törzsében fontos szerepe volt, mint szellemi vezető, de akkor szívéhez közelálló dolgokról prédikált, illetve olyan dolgokról, amiről szerinte széles ismeretei vannak. A három istenről aligha tud bármivel többet, mint egy átlag artheniori polgár.*
- Hihetsz, persze. A thargok egyébként is befogadó népek, sok városi menekültnek adtak menedéket.
*Igaz, hogy régen nem voltak ennyire barátságosak az idegenekkel, de ez az a fajta változás, amit Karheia egyáltalán nem bán. Időnként heves viselkedése ellenére ő egy rendkívül békeszerető nő.*
- Személyesen nem, de olyan sokat beszélnek róla a népek, hogy kicsit úgy érzem igen. Például ott van Leandana, Kagan Thargodar a Hadúr egykori asszonya. Ő egyike ezeknek a "Szellemeknek", és nagyon hiányolja a nép, oly sokat meséltek róla, hogy már egészen úgy érzem magam is ismertem őt. Ha méltó leszek rá, akkor talán egy nap mikor meghalok én is ilyen naggyá válhatok.
*Karheia szerényebb annál, hogy úgy vélje ez bármikor lehetséges lenne, ám reménykedik benne és törekszik efelé.
A gyermek odaadó hallgatása nyugalommal tölti meg viharos szívét. Kicsit úgy érzi magát, mint egykoron, amikor lelki támogatást kellett nyújtania a falu gyászoló asszonyainak, vagy harc előtti morált kellett növelni kiemelkedő katonáikban. Persze a sebek gyógyítása rendkívül fontos feladata volt, de vannak sebek amelyek nem láthatóak, és hasonlóan fájdalmasak vagy pusztítóak, mint amelyek véreznek.*
- Az leszel.
*Jelenti ki, és egy határozott biccentéssel szilárdítja meg Shindában a bizonyosságot. Megint bátorkodik egy gyengéd simogatással közeledni Shinda felé.*
- A segítséget pedig ne félj elfogadni majd. Lesz olyan amikor elbuksz, és ugyan neked kell majd felállni utána, de ha valaki támaszod kíván lenni ilyenkor, akkor hálával és ne elutasítással fogadd. A férfiak büszkesége gyakran diktálja ezt, pedig milyen ostoba dolog azt hinni, hogy gyengének mutatkozni szégyen. Inkább bátorság, hiszen sebezhető vagy, mégsem félsz ezt megélni.
*Egy sóhajjal zárja le hosszas beszédét, ami ismét csak kéretlenül tört elő belőle.*
- Elég? Mármint mihez?
*Nem teljesen érti a kérdést, de nem veszti el türelmét. Kicsit az az érzete, hogy a gyermek nem teljesen figyelt a szavaira, vagy csak ennyire nem értette meg mondandóját, amivel természetesen semmi probléma.*
- Nekem nincsen "kedvencem". Én nem hiszek a három istenben, nem követem a tanaikat.
*Ismétli meg önmagát.*
- A hit jó kezdet, igen, de cselekvés nélkül csak egyszerű szavak maradnak. Az istenek számtalan üres ígéretet, és fohászt hallgatnak meg, a figyelmüket ez már aligha kelti fel, ellenben a buzgóság igen. Cselekedni kell, hogy tekintetüket rád vessék.
*Kicsit szokatlannak érzi, hogy ő ad útmutatást erről, holott egykor törzsében fontos szerepe volt, mint szellemi vezető, de akkor szívéhez közelálló dolgokról prédikált, illetve olyan dolgokról, amiről szerinte széles ismeretei vannak. A három istenről aligha tud bármivel többet, mint egy átlag artheniori polgár.*
- Hihetsz, persze. A thargok egyébként is befogadó népek, sok városi menekültnek adtak menedéket.
*Igaz, hogy régen nem voltak ennyire barátságosak az idegenekkel, de ez az a fajta változás, amit Karheia egyáltalán nem bán. Időnként heves viselkedése ellenére ő egy rendkívül békeszerető nő.*
- Személyesen nem, de olyan sokat beszélnek róla a népek, hogy kicsit úgy érzem igen. Például ott van Leandana, Kagan Thargodar a Hadúr egykori asszonya. Ő egyike ezeknek a "Szellemeknek", és nagyon hiányolja a nép, oly sokat meséltek róla, hogy már egészen úgy érzem magam is ismertem őt. Ha méltó leszek rá, akkor talán egy nap mikor meghalok én is ilyen naggyá válhatok.
*Karheia szerényebb annál, hogy úgy vélje ez bármikor lehetséges lenne, ám reménykedik benne és törekszik efelé.
A gyermek odaadó hallgatása nyugalommal tölti meg viharos szívét. Kicsit úgy érzi magát, mint egykoron, amikor lelki támogatást kellett nyújtania a falu gyászoló asszonyainak, vagy harc előtti morált kellett növelni kiemelkedő katonáikban. Persze a sebek gyógyítása rendkívül fontos feladata volt, de vannak sebek amelyek nem láthatóak, és hasonlóan fájdalmasak vagy pusztítóak, mint amelyek véreznek.*
- Az leszel.
*Jelenti ki, és egy határozott biccentéssel szilárdítja meg Shindában a bizonyosságot. Megint bátorkodik egy gyengéd simogatással közeledni Shinda felé.*
- A segítséget pedig ne félj elfogadni majd. Lesz olyan amikor elbuksz, és ugyan neked kell majd felállni utána, de ha valaki támaszod kíván lenni ilyenkor, akkor hálával és ne elutasítással fogadd. A férfiak büszkesége gyakran diktálja ezt, pedig milyen ostoba dolog azt hinni, hogy gyengének mutatkozni szégyen. Inkább bátorság, hiszen sebezhető vagy, mégsem félsz ezt megélni.
*Egy sóhajjal zárja le hosszas beszédét, ami ismét csak kéretlenül tört elő belőle.*
6127. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-08 08:54:52
Üzenet elküldve: 2022-04-08 08:54:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A legendás lista//
* Shinda szeretné, ha lenne valami teljesen egyértelmű módja annak, hogy kiderítsék kedvelik-e az istenek. Mondjuk, ráolvasnak valami mágikus mormolást, amitől a feje felett megjelenik az adott istenség neve. Vagy ilyesmi. Kissé csalódott, hogy ez nem ilyen egyszerű. Sajnos. *
- Hát akkor engem biztos nem kedvel egyik se, mert még sosem éreztem. * Gyermeki határozottsággal vágja rá. * Persze, hogy tudom. Mindenki tudja.
* Vagy tudni véli. Az ő tudása kimerül abban, hogy vannak istenek, és az emberek követik valamelyiknek a nézeteit. Az apja Teysust kedvelte, az anyja pedig Eeyrt, így ő mindkettőt a maga istenének vallja. *
- Én azt elhiszem, hogy léteznek. * Bólogat. * Az elég? Asszonyomnak ki a kedvenc istene?
* Nem tudja biztosan, de mintha hallott volna valamit a barbárok vallási szokásairól. *
- Szóval, ha nagyon hiszek valamelyikben, akkor segíteni fog nekem?
* Igen, valami ilyesmiről hallott odahaza. A Szellem meg hasonlók. *
- Én is hihetek az Ősi Szellemekben? Vagy az csak a thargoknak van?
* Most kicsit úgy érzi, megint kimarad valamiből. A thargoknak van saját istene, aki segít nekik. Nem is kell gondolkozniuk azon, hogy melyik istent válasszák. *
- Kik ezek a Szellemek? Ismerte őket?
* Nagyon kíváncsi erre. Talán megfoghatóbb egy Ősi Szellem, akit valaha szerettek, ismertek, és együtt harcoltak vele. Lenyűgözve hallgatja a nőt. Képlékeny elméje még nem igazán fordult egy vallás felé sem, egyelőre nem is igazán tudja megfogni ezeket a dolgokat. De ha valaki hatalmasabb, mint az általa ismert istenek, az aztán valami! A tharg asszony tüze most éppen nem a kezében, hanem a hangjában mutatkozik meg. Elfogja valamiféle irigység, hogy mi van, ha ő nem barbár, így nem is tartozhat ehhez a közösséghez és nem hihet az isteneikben. *
- Én szeretnék dolgozni érte. És szeretnék én is legendás lenni. * El se tudja a képzelni Karheia, micsoda változásokat képes előidézni a szavaival egy kis lélekben. Talán örök útravalót adott most a fiúnak. *
* Shinda szeretné, ha lenne valami teljesen egyértelmű módja annak, hogy kiderítsék kedvelik-e az istenek. Mondjuk, ráolvasnak valami mágikus mormolást, amitől a feje felett megjelenik az adott istenség neve. Vagy ilyesmi. Kissé csalódott, hogy ez nem ilyen egyszerű. Sajnos. *
- Hát akkor engem biztos nem kedvel egyik se, mert még sosem éreztem. * Gyermeki határozottsággal vágja rá. * Persze, hogy tudom. Mindenki tudja.
* Vagy tudni véli. Az ő tudása kimerül abban, hogy vannak istenek, és az emberek követik valamelyiknek a nézeteit. Az apja Teysust kedvelte, az anyja pedig Eeyrt, így ő mindkettőt a maga istenének vallja. *
- Én azt elhiszem, hogy léteznek. * Bólogat. * Az elég? Asszonyomnak ki a kedvenc istene?
* Nem tudja biztosan, de mintha hallott volna valamit a barbárok vallási szokásairól. *
- Szóval, ha nagyon hiszek valamelyikben, akkor segíteni fog nekem?
* Igen, valami ilyesmiről hallott odahaza. A Szellem meg hasonlók. *
- Én is hihetek az Ősi Szellemekben? Vagy az csak a thargoknak van?
* Most kicsit úgy érzi, megint kimarad valamiből. A thargoknak van saját istene, aki segít nekik. Nem is kell gondolkozniuk azon, hogy melyik istent válasszák. *
- Kik ezek a Szellemek? Ismerte őket?
* Nagyon kíváncsi erre. Talán megfoghatóbb egy Ősi Szellem, akit valaha szerettek, ismertek, és együtt harcoltak vele. Lenyűgözve hallgatja a nőt. Képlékeny elméje még nem igazán fordult egy vallás felé sem, egyelőre nem is igazán tudja megfogni ezeket a dolgokat. De ha valaki hatalmasabb, mint az általa ismert istenek, az aztán valami! A tharg asszony tüze most éppen nem a kezében, hanem a hangjában mutatkozik meg. Elfogja valamiféle irigység, hogy mi van, ha ő nem barbár, így nem is tartozhat ehhez a közösséghez és nem hihet az isteneikben. *
- Én szeretnék dolgozni érte. És szeretnék én is legendás lenni. * El se tudja a képzelni Karheia, micsoda változásokat képes előidézni a szavaival egy kis lélekben. Talán örök útravalót adott most a fiúnak. *
6126. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-07 19:39:36
Üzenet elküldve: 2022-04-07 19:39:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt _ Shen és Bris + Xavy + Fynlisse + mindenki, aki hallja//
*Nem várta, hogy ekkora füstje lesz a szavainak. Nem is szánta valami nagy horderejű dolognak, sőt, egyáltalán nem is kerítene neki nagy feneket. Tulajdonképpen ő már rég túl is lendült rajta és a vendégteret mustrálva nyújtogatja a nyakát. Mintha valami muzsika kezdeményt hallott volna. Nem lenne rossz. Bőven elférne itt egy kis hangulat.*
- HÉÉÉÉ! *kurjant oda csalódottan, amikor látja, hogy az a szorulásos gnóm belefojtja a dallamot a szerencsétlen szárnyasba. Ámde nincs sok érkezése háborogni, mert közben Shen fülén elkezd spriccelni az önérzet.*
- Nem mondtam, hogy a szajhálkodás nem tisztességes *védekezik nagy hirtelen az ágáló elffel szemben, akinek a szavait egyre nehezebb megérteni. Bris is csak guvasztja a szemét és ráncolja a homlokát, és közben felemelt tenyérrel igyekszik csitítani a fickót.* - Hát persze *bólogat a talányos szövegkására.* - Egy igazi csődör! Ahogy mondod!
*Valahol itt toppan a képbe a kis pukkancs, akit talán időszerű lenne befizetni az elfhez egy körre, hogy egy kicsit lenyugodjon. Ezt persze nem mondja ki hangosan (még). A konfliktuskezelést Shenre hagyja, ő meg ártatlanul kitakarja magát a söröskorsóból való hörpöléssel, de nem bírja ki, beleröhög a kortyba. Megtörli a képét, aztán odafüttyent a zene helyett átlényegült burkolásba fogó tündérnek. Bris kevés dologban igazán jó, de a füttyentésben igazi istencsászár!*
- Hé, kölyök! Játszhatnál valamit! Ez a kis repedt fazék úgy forr, majd' kifut *biccent a puffogó gnóm felé* -, de valami muzsikát szívesebben hallgatnék! IGAZ-E?! *hergeli a véleményére a többi vendéget is épp elég spiccesen a szószóló szerepéhez. ~Palotaforradalmat! Muzsikát a népnek! ... vagy hatalmat ... vagy kalácsot? Tudjarosseb!~ *
*Nem várta, hogy ekkora füstje lesz a szavainak. Nem is szánta valami nagy horderejű dolognak, sőt, egyáltalán nem is kerítene neki nagy feneket. Tulajdonképpen ő már rég túl is lendült rajta és a vendégteret mustrálva nyújtogatja a nyakát. Mintha valami muzsika kezdeményt hallott volna. Nem lenne rossz. Bőven elférne itt egy kis hangulat.*
- HÉÉÉÉ! *kurjant oda csalódottan, amikor látja, hogy az a szorulásos gnóm belefojtja a dallamot a szerencsétlen szárnyasba. Ámde nincs sok érkezése háborogni, mert közben Shen fülén elkezd spriccelni az önérzet.*
- Nem mondtam, hogy a szajhálkodás nem tisztességes *védekezik nagy hirtelen az ágáló elffel szemben, akinek a szavait egyre nehezebb megérteni. Bris is csak guvasztja a szemét és ráncolja a homlokát, és közben felemelt tenyérrel igyekszik csitítani a fickót.* - Hát persze *bólogat a talányos szövegkására.* - Egy igazi csődör! Ahogy mondod!
*Valahol itt toppan a képbe a kis pukkancs, akit talán időszerű lenne befizetni az elfhez egy körre, hogy egy kicsit lenyugodjon. Ezt persze nem mondja ki hangosan (még). A konfliktuskezelést Shenre hagyja, ő meg ártatlanul kitakarja magát a söröskorsóból való hörpöléssel, de nem bírja ki, beleröhög a kortyba. Megtörli a képét, aztán odafüttyent a zene helyett átlényegült burkolásba fogó tündérnek. Bris kevés dologban igazán jó, de a füttyentésben igazi istencsászár!*
- Hé, kölyök! Játszhatnál valamit! Ez a kis repedt fazék úgy forr, majd' kifut *biccent a puffogó gnóm felé* -, de valami muzsikát szívesebben hallgatnék! IGAZ-E?! *hergeli a véleményére a többi vendéget is épp elég spiccesen a szószóló szerepéhez. ~Palotaforradalmat! Muzsikát a népnek! ... vagy hatalmat ... vagy kalácsot? Tudjarosseb!~ *
6125. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-07 19:18:20
Üzenet elküldve: 2022-04-07 19:18:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A legendás lista//
*Nincs ellenére, hogy a gyermek úgy tűnik felszabadultabb a közelében, és bátorkodik a közöttük lévő távolságon csökkenteni, ám Karheia ezen nem bátorodik fel túlságosan, és nem kezdi el rögvest babusgatni őt. Pedig az istenek a tanúi, hogy lenne indíttatása erre.*
- Hát...
*Elbizonytalanodik. A gyermekek amilyen butuskák annyira frappáns, és okos kérdéseket tudnak feltenni, hogy rávilágítsanak a felnőttek lusta gondolkodásából fakadó hiányosságokra.*
- Tudni ezt biztosan sosem lehet. Érezni szokták az emberek, vagy csak elhiszik, hogy ezt érzik. Tudod mi az a hit?
*Meg sem várja a fiú válaszát, éppen csak egy levegővételnyi szünetet tart.*
- A hit az, amikor biztos vagy abban, hogy létezik valami, amiről nincsen megalapozott tudásod. Tudod azt amit látsz, hallasz, érzékelsz. Az istenek léte sosem nyerhet teljes bizonyosságot, ezért csak a hit marad meg nekünk.
*Úgy érzi elég átfogó, és érthető magyarázatot adott a kisfiúnak, akinek arcát fürkészve igyekszik megállapítani azt, hogy helyesen vélekedik erről vagy csak még inkább összekuszálta a gondolatait.*
- A hit hatalmas erőket mozgathat meg valakiben, csodálatos dolog, ám vakká is tehet. Fontos, hogy a hit ne bezárkózást eredményezzen, és az elméd meg a szíved mindig nyitott legyen a világra.
*Ruházza fel talán kissé közhelyes bölcseletével a gyermeket.*
- Engem az istenek aligha szeretnek. Én tharg vagyok, a városiak barbárnak neveznek minket. Mi az Őseink Szellemeihez fohászkodunk, az ő hőstörténeteikből nyerjük erőnket, hozzájuk fordulunk útmutatáshoz, hogy az általuk kitaposott ösvényen járjunk, és ne tévedjünk el attól. Bölcs emberek, vagy nagy harcosok vigyázzák utunkat, és vannak oly hatalmasak, ha nem hatalmasabbak, mint a három isten.
*Beszéde közben ösztönösen elfogja a büszkeség, illetve a lelkesedés. Shinda észreveheti, hogy milyen megváltozott hévvel, és rajongással mesél saját népéről, illetve hitükről, amiből magabiztosan következtethet arra, hogy ez mennyire fontos Karheia számára.*
- Nem jött csak úgy elő mindig, meg kell tanulnom. Nagyon nagyon sokat kellett tanulnom hozzá.
*Szükségét érzi annak, hogy továbbra is figyelmeztesse a fiút mennyire komoly energia befektetés az energiatanulás, ugyanakkor nem tehetség, hanem elsajátítható bárki számára, aki rendelkezik elég kitartással.*
- Mindkettőt is lehet, ha szeretnéd. Bármit lehet, amit csak kívánsz az életben, csupán meg kell dolgoznod érte. Ugyanakkor valamiben mindig jobb leszel, akár annyira kiemelkedő, hogy egy napon a te nevedet fogják tisztelettel suttogni a polgárok. Lehet hogy a mágia az, lehet, hogy a fegyverforgatás, még sok időd van, hogy ezekre rájöjj.
*Nincs ellenére, hogy Shinda nem adja fel álmát kardforgatást illetően, sőt. Ennek gyorsa hangot is ad.*
- Legyen így! Talán majd egy napon te fogsz engem tanítani, hogy jobb harcossá váljak. Nekem sem ártana némi gyakorlás.
*Nincs ellenére, hogy a gyermek úgy tűnik felszabadultabb a közelében, és bátorkodik a közöttük lévő távolságon csökkenteni, ám Karheia ezen nem bátorodik fel túlságosan, és nem kezdi el rögvest babusgatni őt. Pedig az istenek a tanúi, hogy lenne indíttatása erre.*
- Hát...
*Elbizonytalanodik. A gyermekek amilyen butuskák annyira frappáns, és okos kérdéseket tudnak feltenni, hogy rávilágítsanak a felnőttek lusta gondolkodásából fakadó hiányosságokra.*
- Tudni ezt biztosan sosem lehet. Érezni szokták az emberek, vagy csak elhiszik, hogy ezt érzik. Tudod mi az a hit?
*Meg sem várja a fiú válaszát, éppen csak egy levegővételnyi szünetet tart.*
- A hit az, amikor biztos vagy abban, hogy létezik valami, amiről nincsen megalapozott tudásod. Tudod azt amit látsz, hallasz, érzékelsz. Az istenek léte sosem nyerhet teljes bizonyosságot, ezért csak a hit marad meg nekünk.
*Úgy érzi elég átfogó, és érthető magyarázatot adott a kisfiúnak, akinek arcát fürkészve igyekszik megállapítani azt, hogy helyesen vélekedik erről vagy csak még inkább összekuszálta a gondolatait.*
- A hit hatalmas erőket mozgathat meg valakiben, csodálatos dolog, ám vakká is tehet. Fontos, hogy a hit ne bezárkózást eredményezzen, és az elméd meg a szíved mindig nyitott legyen a világra.
*Ruházza fel talán kissé közhelyes bölcseletével a gyermeket.*
- Engem az istenek aligha szeretnek. Én tharg vagyok, a városiak barbárnak neveznek minket. Mi az Őseink Szellemeihez fohászkodunk, az ő hőstörténeteikből nyerjük erőnket, hozzájuk fordulunk útmutatáshoz, hogy az általuk kitaposott ösvényen járjunk, és ne tévedjünk el attól. Bölcs emberek, vagy nagy harcosok vigyázzák utunkat, és vannak oly hatalmasak, ha nem hatalmasabbak, mint a három isten.
*Beszéde közben ösztönösen elfogja a büszkeség, illetve a lelkesedés. Shinda észreveheti, hogy milyen megváltozott hévvel, és rajongással mesél saját népéről, illetve hitükről, amiből magabiztosan következtethet arra, hogy ez mennyire fontos Karheia számára.*
- Nem jött csak úgy elő mindig, meg kell tanulnom. Nagyon nagyon sokat kellett tanulnom hozzá.
*Szükségét érzi annak, hogy továbbra is figyelmeztesse a fiút mennyire komoly energia befektetés az energiatanulás, ugyanakkor nem tehetség, hanem elsajátítható bárki számára, aki rendelkezik elég kitartással.*
- Mindkettőt is lehet, ha szeretnéd. Bármit lehet, amit csak kívánsz az életben, csupán meg kell dolgoznod érte. Ugyanakkor valamiben mindig jobb leszel, akár annyira kiemelkedő, hogy egy napon a te nevedet fogják tisztelettel suttogni a polgárok. Lehet hogy a mágia az, lehet, hogy a fegyverforgatás, még sok időd van, hogy ezekre rájöjj.
*Nincs ellenére, hogy Shinda nem adja fel álmát kardforgatást illetően, sőt. Ennek gyorsa hangot is ad.*
- Legyen így! Talán majd egy napon te fogsz engem tanítani, hogy jobb harcossá váljak. Nekem sem ártana némi gyakorlás.
6124. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-06 21:43:21
Üzenet elküldve: 2022-04-06 21:43:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Egyébként nyílt //
* Nem szükséges sok ész, hogy rájöjjön a társalgó partnere a kommunikációs problémára. A nő értelmezése furcsa, de mégis tisztán hisz abban amit mond a mélységinek. ~ Még nem tudom mi üthetett bele, de úgy tűnik mintha nem értené a szavakat. ~ Egy ideig csak hallgatja a lányt, de a kérdés hallatán kirázza a hideg. *
- Félre értesz. * Nyújtja ki laposan tenyerét a levegőbe. Egy pillanatra elgondolkozik, majd megpróbálkozik vele újra. * - Vannak a termelők, azok szépen megtermelik a terményt és utána eladják a kereskedőnek. A kereskedő egy adott helyre elszállítja és ott eladja egy kereskedelmi ponton. * Egy kis szünetet hagy, hogy tudja követni a másik, de utána folytatja. * - Elégedetten drágábbért eladja a terményt a kereskedelmi pontnak, és az meg távolra elszállítja és még drágábbért eladja. Ezeket hívják kereskedelmi pontnak. Az adóbehajtás pedig csak egy szimpla fogalom, ha tartozik valaki a céhnek, akkor én azt behajtom.
* Próbálja így megvilágítani a helyzetet, de csak remélni tudja, hogy megérti a másik fél. *
- Én pedig ezeket a pontokat egy papíron szerződésbe foglalom és megalkuszok a kereskedőkkel, hogy a kereskedelmi pontnak szállítsák le a terméket.
* Az ork tekintetét próbálja megfigyelni, és a remény még mindig pislákol, hogy megérti. A rövid történetére újra a szemöldöke az ég felé veszi az irányt. *
- Hogy vesztetted el a bátyádat? Ha a városban, akkor azt még megértem, de az út alatt?
* Meglepődik a kérdés hallatán, de nem csodálkozik el rajta. *
- Nos akkor sok mindent ki próbálhatsz, a pegazusban még van egy hatalmas fürdőház is. Én? Amint mondtam a szerződések miatt vagyok itt.
* Nem szükséges sok ész, hogy rájöjjön a társalgó partnere a kommunikációs problémára. A nő értelmezése furcsa, de mégis tisztán hisz abban amit mond a mélységinek. ~ Még nem tudom mi üthetett bele, de úgy tűnik mintha nem értené a szavakat. ~ Egy ideig csak hallgatja a lányt, de a kérdés hallatán kirázza a hideg. *
- Félre értesz. * Nyújtja ki laposan tenyerét a levegőbe. Egy pillanatra elgondolkozik, majd megpróbálkozik vele újra. * - Vannak a termelők, azok szépen megtermelik a terményt és utána eladják a kereskedőnek. A kereskedő egy adott helyre elszállítja és ott eladja egy kereskedelmi ponton. * Egy kis szünetet hagy, hogy tudja követni a másik, de utána folytatja. * - Elégedetten drágábbért eladja a terményt a kereskedelmi pontnak, és az meg távolra elszállítja és még drágábbért eladja. Ezeket hívják kereskedelmi pontnak. Az adóbehajtás pedig csak egy szimpla fogalom, ha tartozik valaki a céhnek, akkor én azt behajtom.
* Próbálja így megvilágítani a helyzetet, de csak remélni tudja, hogy megérti a másik fél. *
- Én pedig ezeket a pontokat egy papíron szerződésbe foglalom és megalkuszok a kereskedőkkel, hogy a kereskedelmi pontnak szállítsák le a terméket.
* Az ork tekintetét próbálja megfigyelni, és a remény még mindig pislákol, hogy megérti. A rövid történetére újra a szemöldöke az ég felé veszi az irányt. *
- Hogy vesztetted el a bátyádat? Ha a városban, akkor azt még megértem, de az út alatt?
* Meglepődik a kérdés hallatán, de nem csodálkozik el rajta. *
- Nos akkor sok mindent ki próbálhatsz, a pegazusban még van egy hatalmas fürdőház is. Én? Amint mondtam a szerződések miatt vagyok itt.
6123. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-06 21:23:10
Üzenet elküldve: 2022-04-06 21:23:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Egyébként nyílt//
-Hát én is ezt mondom!
*Mondja kacagva, ahogy hallja hogy a másik beismeri, hogy mégsem kereskedő, sőt! Még ő maga hoz bizonyítékot rá. Aztán igencsak elgondolkodik azon, hogy nincs portékája, s közben már azon agyal, hogy vajon akkor mit árul. Talán a saját testét? De hamar felvilágosítást kap.*
-Óóóó. Vagy úgy.
*Nagy szemekkel bólogat, mintha értené hogy mi a fenéről beszél a másik. Kereskedelmi pont meg adó, teljesen idegen kifejezések a számára. Sok szót egyébként sem ismer teljesen az itteni nyelvből, ezért amúgy is akadnának nehézségei.*
-Akkor te adót adsz el az embereknek? Adókereskedő vagy?
*Kérdezi, és már szinte várja, hogy majd eldicsekedhessen valakinek azzal, hogy találkozott egy adókereskedővel, aki szerződéseket hajt be és hiteleket köt. Vagy mi. Azt nem hiszi, hogy minden másfajú így tenne, mert eddig is látott egy csomó nem orkot és senki se hordott ilyesmit, de betudja annak, hogy valami sivatagi szokás lehet és hát ott tényleg nem járatos, elhiszi amit mond az, aki állítólag onnan jött.*
-Hát ami azt illeti a báttyámmal utaztunk erre a vidékre. Én akartam jönni, ő meg jött hogy vigyázzon rám, de elveszítettem.
*Mondja szomorúan.*-
-Csak meg akartam ismerni az ittenieket, a szokásokat meg mindent. Finomakat enni és szép zenéket hallgatni. És te? Nem volt már több adó a sivatagban?
*Feleli mosolyogva és kicsit el is veszve az ábrándokban. A másik tál ételt teljesen elfelejti közben, úgyhogy ha nem emlékeztetik rá talán sosem jut eszébe.*
-Hát én is ezt mondom!
*Mondja kacagva, ahogy hallja hogy a másik beismeri, hogy mégsem kereskedő, sőt! Még ő maga hoz bizonyítékot rá. Aztán igencsak elgondolkodik azon, hogy nincs portékája, s közben már azon agyal, hogy vajon akkor mit árul. Talán a saját testét? De hamar felvilágosítást kap.*
-Óóóó. Vagy úgy.
*Nagy szemekkel bólogat, mintha értené hogy mi a fenéről beszél a másik. Kereskedelmi pont meg adó, teljesen idegen kifejezések a számára. Sok szót egyébként sem ismer teljesen az itteni nyelvből, ezért amúgy is akadnának nehézségei.*
-Akkor te adót adsz el az embereknek? Adókereskedő vagy?
*Kérdezi, és már szinte várja, hogy majd eldicsekedhessen valakinek azzal, hogy találkozott egy adókereskedővel, aki szerződéseket hajt be és hiteleket köt. Vagy mi. Azt nem hiszi, hogy minden másfajú így tenne, mert eddig is látott egy csomó nem orkot és senki se hordott ilyesmit, de betudja annak, hogy valami sivatagi szokás lehet és hát ott tényleg nem járatos, elhiszi amit mond az, aki állítólag onnan jött.*
-Hát ami azt illeti a báttyámmal utaztunk erre a vidékre. Én akartam jönni, ő meg jött hogy vigyázzon rám, de elveszítettem.
*Mondja szomorúan.*-
-Csak meg akartam ismerni az ittenieket, a szokásokat meg mindent. Finomakat enni és szép zenéket hallgatni. És te? Nem volt már több adó a sivatagban?
*Feleli mosolyogva és kicsit el is veszve az ábrándokban. A másik tál ételt teljesen elfelejti közben, úgyhogy ha nem emlékeztetik rá talán sosem jut eszébe.*
6122. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-06 11:39:33
Üzenet elküldve: 2022-04-06 11:39:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Savanyú Ukrom//
//Balkócza Xavylari//
//Sren Lass//
//érintve Shen'eriel Shianon//
- Jól van, jól van, csak eluntam magam, amíg... *Maga elé húzza a leveses tányért, és mélyen beszívja az illatát. ~ Tényleg nem kellene kidobatnom magam. Különben is, tehetek én arról, hogy megszólalt a síp a kezemben? ~ Nagyot nyel, látszik rajta, hogy vagy nagyon tetszik neki az étele, vagy tényleg farkas éhes, esetleg mindkettő.* - Köszönöm... ~ Te átokfajzat. ~ *Teszi hozzá hamis mosollyal.*
*A pánsípot a dobra helyezi. Ukrom felé komoly arccal bólint, hogy megértette. ~ A gnóm egy pukkancs, viszont az orkkal tényleg nem lenne jó tengelyt akasztani. ~ Az illendőnél néhány pillanattal tovább szemléli a nagydarabot. ~ Van benne valami... filozofikus? Artheniorban az orkok is mások. ~ Könyveli el magában.*
*A kalapos férfi irányába már valódi, barátságos mosollyal biccent. ~ Egyetlen műértő lélek van ebben az egész kócerájban. Kár, hogy egy fitying adományt se nézek ki belőle. Segíteni viszont máshogyan is segíthet. Talán. ~ Köszöntés és köszönésképpen emeli a poharát Sren felé.*
- A művészetekre, barátom!
*Aprót kortyol a borából, arcáról lerí, hogy nem szokott efféle italokhoz, de azért hősiesen lenyeli. Fél szemmel követi Xavyt, ahogy a csatak részeg elfre zúdítja a haragját. ~ Bor, étel és színház. Ráadásul jónak ígérkezik az előadás. ~ Végül megmarkolja a kanalát, és a tányér fölé hajol, hogy látható és hallható élvezettel lapátolja magába a levesét.*
A hozzászólás írója (Fynlisse Soneret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.06 11:41:44
//Balkócza Xavylari//
//Sren Lass//
//érintve Shen'eriel Shianon//
- Jól van, jól van, csak eluntam magam, amíg... *Maga elé húzza a leveses tányért, és mélyen beszívja az illatát. ~ Tényleg nem kellene kidobatnom magam. Különben is, tehetek én arról, hogy megszólalt a síp a kezemben? ~ Nagyot nyel, látszik rajta, hogy vagy nagyon tetszik neki az étele, vagy tényleg farkas éhes, esetleg mindkettő.* - Köszönöm... ~ Te átokfajzat. ~ *Teszi hozzá hamis mosollyal.*
*A pánsípot a dobra helyezi. Ukrom felé komoly arccal bólint, hogy megértette. ~ A gnóm egy pukkancs, viszont az orkkal tényleg nem lenne jó tengelyt akasztani. ~ Az illendőnél néhány pillanattal tovább szemléli a nagydarabot. ~ Van benne valami... filozofikus? Artheniorban az orkok is mások. ~ Könyveli el magában.*
*A kalapos férfi irányába már valódi, barátságos mosollyal biccent. ~ Egyetlen műértő lélek van ebben az egész kócerájban. Kár, hogy egy fitying adományt se nézek ki belőle. Segíteni viszont máshogyan is segíthet. Talán. ~ Köszöntés és köszönésképpen emeli a poharát Sren felé.*
- A művészetekre, barátom!
*Aprót kortyol a borából, arcáról lerí, hogy nem szokott efféle italokhoz, de azért hősiesen lenyeli. Fél szemmel követi Xavyt, ahogy a csatak részeg elfre zúdítja a haragját. ~ Bor, étel és színház. Ráadásul jónak ígérkezik az előadás. ~ Végül megmarkolja a kanalát, és a tányér fölé hajol, hogy látható és hallható élvezettel lapátolja magába a levesét.*
A hozzászólás írója (Fynlisse Soneret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.06 11:41:44
6121. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-06 08:02:12
Üzenet elküldve: 2022-04-06 08:02:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Mikk//
//Ukrom//
//Fynlisse Soneret//
//Nyílt_Shen és Bris//
*Kis csalódás tükröződik az arcán, mikor a tündér szedegeti elő az aranyakat. Nagy sóhajtás kíséretében indul befelé a konyhára, hogy intézze a leves dolgát, szedet is ki egy jó nagy adagot az apróság részére. ~Ha kipukkad, akkor enyim a szárnya! ~ Hiszen próbálkozni azért lehet, nem mintha látott volna bárkit is attól szétpukkadni, hogy teleeszi magát. Mikor jön vissza a konyhából, akkor éri Mikk kérdése, látszik rajta, hogy az, hogy a tündér daloscsibébe vágta magát a fogadó közepén őt is meglepi.*
-Én ugyan dehogy! Az ork? A központból küldte Aztyan, hogy adjak neki munkát…azt hiszem meg is van az első rendeletem… *Húzza ki magát, egyelőre még csak maga elé beszél.*
-Tündérfülpörköltet mindenkinek! *Közben fél szemével látja, ahogy Shen lengeti a kancsót és felmosni valót generál számára. Egy pillanat alatt borul el az arca. ~MA MINDENKIT KIDOBUNK! Úgy, hogy a lába se érje a földet a főtérig! ~ Először azonban a tündért kell lerendezniük, így odasétál hozzá és leteszi mellé a levest, megköszörülve a torkát.*
-Hé hó vakarcs! Itt ezt nem szabad csinálnod, mert a tulaj nem adott rá engedélyt. *Magyarázza, hivatkozva egy nálánál magasabb hatalomra.*
-Inkább edd a levesedet, de ha nem tudunk jobb belátásra bírni, akkor ki kell tegyünk. *Figyelmezteti egyelőre még kedvesen és óvatosan, majd hatalmas léptekkel, mérges arccal indul oda a kandallónál dülöngélő Shenhez.*
-AZTAKUTYAMEGAFÁJÁT! MI a koszosvarjutokát csinálsz te itt?! HEH! Azt ki fogja feltakarítani?! HEEEEH?! *Legyintget dühösen a padlóra kilötykölt sör felé a kezében lévő konyharuhával.*
//Ukrom//
//Fynlisse Soneret//
//Nyílt_Shen és Bris//
*Kis csalódás tükröződik az arcán, mikor a tündér szedegeti elő az aranyakat. Nagy sóhajtás kíséretében indul befelé a konyhára, hogy intézze a leves dolgát, szedet is ki egy jó nagy adagot az apróság részére. ~Ha kipukkad, akkor enyim a szárnya! ~ Hiszen próbálkozni azért lehet, nem mintha látott volna bárkit is attól szétpukkadni, hogy teleeszi magát. Mikor jön vissza a konyhából, akkor éri Mikk kérdése, látszik rajta, hogy az, hogy a tündér daloscsibébe vágta magát a fogadó közepén őt is meglepi.*
-Én ugyan dehogy! Az ork? A központból küldte Aztyan, hogy adjak neki munkát…azt hiszem meg is van az első rendeletem… *Húzza ki magát, egyelőre még csak maga elé beszél.*
-Tündérfülpörköltet mindenkinek! *Közben fél szemével látja, ahogy Shen lengeti a kancsót és felmosni valót generál számára. Egy pillanat alatt borul el az arca. ~MA MINDENKIT KIDOBUNK! Úgy, hogy a lába se érje a földet a főtérig! ~ Először azonban a tündért kell lerendezniük, így odasétál hozzá és leteszi mellé a levest, megköszörülve a torkát.*
-Hé hó vakarcs! Itt ezt nem szabad csinálnod, mert a tulaj nem adott rá engedélyt. *Magyarázza, hivatkozva egy nálánál magasabb hatalomra.*
-Inkább edd a levesedet, de ha nem tudunk jobb belátásra bírni, akkor ki kell tegyünk. *Figyelmezteti egyelőre még kedvesen és óvatosan, majd hatalmas léptekkel, mérges arccal indul oda a kandallónál dülöngélő Shenhez.*
-AZTAKUTYAMEGAFÁJÁT! MI a koszosvarjutokát csinálsz te itt?! HEH! Azt ki fogja feltakarítani?! HEEEEH?! *Legyintget dühösen a padlóra kilötykölt sör felé a kezében lévő konyharuhával.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7106-7125