Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 6 (101. - 120. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
119. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-17 01:58:13
Üzenet elküldve: 2015-07-17 01:58:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Máskor//
*Egészen jól szórakozott, míg a mélységi át nem ugrott a pulton (vagy csak ugrott volna, esetleg ugrana, lehet repült. Teljesen lényegtelen miként, helyezi (helyezné) kezét Zia torkára, meglehet, megeshet, s nyomja (nyomná) a falhoz, de durván ám. Bár ha Plev reflexei tompultak is, az nem látszik oly nagyon rajta, (nem mintha toroknál fogva falhoz passzírozva még lelkesedne annyira az orvostudományért, hogy ezt figyelje) Zia ellenben még annyi szeszt sem fogyasztott, mint a mélységi. Persze ennek ellenére a meglepetés ereje a sötételfnél, és hát ha oda nyomódott, mert nyomták, akkor biza oda is vagyon nyomódva! Mint légy a kátránycsíkra. Úgy! Csak vörösben. És bár a mélységivel ellentétben ő tudna mit mondani, elég bajos azt éppen szorongatott nyakkal kivitelezni, így pusztán kék tekintete, mi beszédes, s sugall érdekes mód a helyzethez nem túl illő nyugalmat, értetlenséget, s kíváncsiságot, igen, még azt is. Mindeközben térde pedig igen igyekszik aljasságot elkövetni, s emeli fel hirtelen, nem kevés gyakorlattal, hogy ha sikerül amúgy nagylányosan rúgja tökön a sötételfet. Mindeközben keze sem pihen, balja a férfi torokszorongató mancsát karmolja, míg jobbja a feje felett kapálózva, igyekszik elérni az első útjába akadó üveget, lényegesen közelebb van az őhozzá, mint az (átugrott) pulton hagyott pálinkás Plevaenhez. Még ha tompul is itt mindenki szépen sorban, és a vörös lányok egy csapásra merevedtek mind szoborrá Zia akkor sem hagyja, hogy az ő szájába csak úgy bármit dugdossanak, szóval még a mélységi küzd önmagával, tartja felcserünket nyakánál fogva, (ki bizony most sem rongybaba mód viselkedik, inkább karmol, rúg) s még hátra is tekinget, s ragad (ragadná) addig Zia, - nem kötve őt túl sok morális béklyó - szívfájdalom nélkül igyekszik hathatós ütést mérni egy rumos palackkal a mélységi fejére. Ha ez se válna be, akkor egyrészt rohadt szerencsétlen napja van, másrészt kocogtassa már meg Apu vállát valaki hátulról mert így szerencsétlen lány nem hogy nyelni, de szépen kérlelni sem tud.
Ha el is jutnak idáig, Zia tovább makacskodva, rúgkapálva, hadakozva se nyel, maximum öklendezi vissza a pálinkát önmagára, és a mélységi ruhájára. Még kezében a rumosüveg is biztos, hogy nem marad nyugton.
És történik mindez, idilli csendéletben, másfél mozdulatlan(?) vörös márványból faragott, de azért egészen élethű női szobrok tövében.*
*Egészen jól szórakozott, míg a mélységi át nem ugrott a pulton (vagy csak ugrott volna, esetleg ugrana, lehet repült. Teljesen lényegtelen miként, helyezi (helyezné) kezét Zia torkára, meglehet, megeshet, s nyomja (nyomná) a falhoz, de durván ám. Bár ha Plev reflexei tompultak is, az nem látszik oly nagyon rajta, (nem mintha toroknál fogva falhoz passzírozva még lelkesedne annyira az orvostudományért, hogy ezt figyelje) Zia ellenben még annyi szeszt sem fogyasztott, mint a mélységi. Persze ennek ellenére a meglepetés ereje a sötételfnél, és hát ha oda nyomódott, mert nyomták, akkor biza oda is vagyon nyomódva! Mint légy a kátránycsíkra. Úgy! Csak vörösben. És bár a mélységivel ellentétben ő tudna mit mondani, elég bajos azt éppen szorongatott nyakkal kivitelezni, így pusztán kék tekintete, mi beszédes, s sugall érdekes mód a helyzethez nem túl illő nyugalmat, értetlenséget, s kíváncsiságot, igen, még azt is. Mindeközben térde pedig igen igyekszik aljasságot elkövetni, s emeli fel hirtelen, nem kevés gyakorlattal, hogy ha sikerül amúgy nagylányosan rúgja tökön a sötételfet. Mindeközben keze sem pihen, balja a férfi torokszorongató mancsát karmolja, míg jobbja a feje felett kapálózva, igyekszik elérni az első útjába akadó üveget, lényegesen közelebb van az őhozzá, mint az (átugrott) pulton hagyott pálinkás Plevaenhez. Még ha tompul is itt mindenki szépen sorban, és a vörös lányok egy csapásra merevedtek mind szoborrá Zia akkor sem hagyja, hogy az ő szájába csak úgy bármit dugdossanak, szóval még a mélységi küzd önmagával, tartja felcserünket nyakánál fogva, (ki bizony most sem rongybaba mód viselkedik, inkább karmol, rúg) s még hátra is tekinget, s ragad (ragadná) addig Zia, - nem kötve őt túl sok morális béklyó - szívfájdalom nélkül igyekszik hathatós ütést mérni egy rumos palackkal a mélységi fejére. Ha ez se válna be, akkor egyrészt rohadt szerencsétlen napja van, másrészt kocogtassa már meg Apu vállát valaki hátulról mert így szerencsétlen lány nem hogy nyelni, de szépen kérlelni sem tud.
Ha el is jutnak idáig, Zia tovább makacskodva, rúgkapálva, hadakozva se nyel, maximum öklendezi vissza a pálinkát önmagára, és a mélységi ruhájára. Még kezében a rumosüveg is biztos, hogy nem marad nyugton.
És történik mindez, idilli csendéletben, másfél mozdulatlan(?) vörös márványból faragott, de azért egészen élethű női szobrok tövében.*
118. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-17 01:49:49
Üzenet elküldve: 2015-07-17 01:49:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
//Átadás után//
*Nem mondhatni, hogy túlzásba vitte volna a cicomát, elvégre ez a ruha éppen az egyszerűségétől olyan szép, de valóban hangsúlyozza, amit kell. Na meg szinte hirdeti, hogy máshonnét származik, és evvel szeret is felvágni, ha alkalma nyílik rá. Egyetértően bólint a lány kijelentésére, még egyszer megcsodálva az épület belsejét, és még egy halk sóhajt is hallat. Az új otthona... na meg a lakótársai. Nayle készségesen mutatja be neki az újoncokat, bár amennyit távol volt, könnyen lehet, hogy már Meril is annak számít. Nem mintha igazán érdekelné a pozíciója, mindenképpen szórakoztató lesz az ittléte, és persze remélhetőleg kifizetődő is, bár eddig még nem volt oka kételkedni a bájaiban.*
- Örvendek.
*Durmolja bársonyos hangján a megnevezetteknek egy széles mosollyal, és jól végigméri a másik lányt is, akit korábban nem vett észre, ám hasonlóan különleges látványt nyújt. Habár a neveik tényleg bonyolultak.*
- Kész nyelvtörő.
*Kuncog fel, de újdonsült pultosuk arcát elnézve nem csak neki jutott eszébe ez.*
- Táncolsz? Lássuk, lássuk.
*Csillan fel a lány tekintete, és már várakozó mosoly kúszik ajkaira, ha valamit igazán szeret, akkor az ez, és ha Eilie is osztja a nézeteit, könnyen meglehet, hogy együtt is ropják majd az unalmasabb estéken.*
- Legközelebbre megjegyzem.
*Nayle hűvössége inkább mulattatja Merilt, mint elriasztaná, szóval a kijelentés után még kacsint is egyet mellé. Nem igazán aggasztja, ha italokra veri el a pénzét, elvégre eddig sem igazán törődött az anyagiakkal, annak ellenére, hogy az utcából élt, és gyakran egyik napról a másikra.*
- Ó, szerintem sokkal több van még benned... de megértem, ha rejtegetni szeretnéd.
*Amúgy sem árt a pult mögé se a szép látvány, Nayle pedig határozott jól mutat, legalábbis Meril szemével nézve. Mindig is kedvelte az egyszerűséget, néha sokkal megkapóbb, mint a túlcicomázott rájátszás. Mint mondjuk egy kellemes bor. Azonban mélázásából felébreszti, ahogy elkapják a kacsóját, és halkan kuncog fel, amint a mélységi csókja éri bőrét. Nem mintha nem fordult volna még elő vele ilyesmi, de erre igazán nem számított a kvarcbőrűtől, talán mégsem mindegyikük olyan imádnivalóan zsémbes és zárkózott, mint Plevi.*
- Egy kellemes kis durmolás néha halaszthatatlanabb, mint bármi más.
*Van valami a sárga szempárban, ami arra készteti a lányt, hogy egyenesen belebámuljon, ajkai kissé elnyílnak, ahogy elmélyed bennük... igazából sosem látott még ilyesmit, de el kell ismernie, hogy vonzza a tekintetet.*
- Meghívást sosem utasítok vissza. Ahogyan persze az ajánlatodat sem.
*Húzódik végül egy újabb pimasz mosoly ajkainak szögletébe, ahogy egy finom mozdulattal talpra szökken, és fiúra pillant. Nem mintha sokat számítana, de meg akarja hagyni neki az irányítást, így megvárja, hogy elinduljon egy kényelmesebb kis szögletbe. Azért a poharát még kézbe veszi, és intéz egy kacsintást Nayle, meg persze az éppen mellé lépő Quinn felé... ami persze akármit jelenthet, ezt már a fantáziájukra bízza.*
- Szóval, hogyan is került egy magadfajta tárnai ebbe a bámulatos kis örömodúba?
*Pillant érdeklődve a fiúra, habár ezt a kérdést biztosan sokan feltették már előtte, úgyhogy kissé bánja is, hogy ennyire egyértelmű volt... de ha egyszer érdekli a válasz, ezúttal kivételt tehet.*
*Nem mondhatni, hogy túlzásba vitte volna a cicomát, elvégre ez a ruha éppen az egyszerűségétől olyan szép, de valóban hangsúlyozza, amit kell. Na meg szinte hirdeti, hogy máshonnét származik, és evvel szeret is felvágni, ha alkalma nyílik rá. Egyetértően bólint a lány kijelentésére, még egyszer megcsodálva az épület belsejét, és még egy halk sóhajt is hallat. Az új otthona... na meg a lakótársai. Nayle készségesen mutatja be neki az újoncokat, bár amennyit távol volt, könnyen lehet, hogy már Meril is annak számít. Nem mintha igazán érdekelné a pozíciója, mindenképpen szórakoztató lesz az ittléte, és persze remélhetőleg kifizetődő is, bár eddig még nem volt oka kételkedni a bájaiban.*
- Örvendek.
*Durmolja bársonyos hangján a megnevezetteknek egy széles mosollyal, és jól végigméri a másik lányt is, akit korábban nem vett észre, ám hasonlóan különleges látványt nyújt. Habár a neveik tényleg bonyolultak.*
- Kész nyelvtörő.
*Kuncog fel, de újdonsült pultosuk arcát elnézve nem csak neki jutott eszébe ez.*
- Táncolsz? Lássuk, lássuk.
*Csillan fel a lány tekintete, és már várakozó mosoly kúszik ajkaira, ha valamit igazán szeret, akkor az ez, és ha Eilie is osztja a nézeteit, könnyen meglehet, hogy együtt is ropják majd az unalmasabb estéken.*
- Legközelebbre megjegyzem.
*Nayle hűvössége inkább mulattatja Merilt, mint elriasztaná, szóval a kijelentés után még kacsint is egyet mellé. Nem igazán aggasztja, ha italokra veri el a pénzét, elvégre eddig sem igazán törődött az anyagiakkal, annak ellenére, hogy az utcából élt, és gyakran egyik napról a másikra.*
- Ó, szerintem sokkal több van még benned... de megértem, ha rejtegetni szeretnéd.
*Amúgy sem árt a pult mögé se a szép látvány, Nayle pedig határozott jól mutat, legalábbis Meril szemével nézve. Mindig is kedvelte az egyszerűséget, néha sokkal megkapóbb, mint a túlcicomázott rájátszás. Mint mondjuk egy kellemes bor. Azonban mélázásából felébreszti, ahogy elkapják a kacsóját, és halkan kuncog fel, amint a mélységi csókja éri bőrét. Nem mintha nem fordult volna még elő vele ilyesmi, de erre igazán nem számított a kvarcbőrűtől, talán mégsem mindegyikük olyan imádnivalóan zsémbes és zárkózott, mint Plevi.*
- Egy kellemes kis durmolás néha halaszthatatlanabb, mint bármi más.
*Van valami a sárga szempárban, ami arra készteti a lányt, hogy egyenesen belebámuljon, ajkai kissé elnyílnak, ahogy elmélyed bennük... igazából sosem látott még ilyesmit, de el kell ismernie, hogy vonzza a tekintetet.*
- Meghívást sosem utasítok vissza. Ahogyan persze az ajánlatodat sem.
*Húzódik végül egy újabb pimasz mosoly ajkainak szögletébe, ahogy egy finom mozdulattal talpra szökken, és fiúra pillant. Nem mintha sokat számítana, de meg akarja hagyni neki az irányítást, így megvárja, hogy elinduljon egy kényelmesebb kis szögletbe. Azért a poharát még kézbe veszi, és intéz egy kacsintást Nayle, meg persze az éppen mellé lépő Quinn felé... ami persze akármit jelenthet, ezt már a fantáziájukra bízza.*
- Szóval, hogyan is került egy magadfajta tárnai ebbe a bámulatos kis örömodúba?
*Pillant érdeklődve a fiúra, habár ezt a kérdést biztosan sokan feltették már előtte, úgyhogy kissé bánja is, hogy ennyire egyértelmű volt... de ha egyszer érdekli a válasz, ezúttal kivételt tehet.*
117. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-17 01:05:33
Üzenet elküldve: 2015-07-17 01:05:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Átadás után - Furcsa randevú//
Kicsit még Quinn
* Már csak arra eszmél fel, hogy Quinn magasodik felé, nem fenyegetően, inkább csak komótosan, mint egy medve. Épp most ecsetelte, hogy bizony ez az ő kis birodalma és nem enged be akárkit mögé. S most tessék, belerondít a képbe a nagy mamlasz. *
~ Baj? ~
* Húzza fel szemöldökét, komor arcot vágva gondolkodik, mi olyat is, mondhatott, amiből a másik arra gondolt, hogy baj lehet. Kicsit nagy lett a nyüzsi, de ez Nayt egyáltalán nem zavarja, szeret tipegni-topogni, tenni-venni. Igaz, már a sok mosolygástól kezdenek beállni arcának izmai, de azért még bírja.
A szúrós tekintet melyet Quinn kap, amiért betolakodott a territóriumára lassan enyhülni, kezd, talán egy szelíd mosoly is végig suhan arcán. Feltehetően ő lesz az egyik kiváltságos. *
- Nincs baj. Megnőtt a forgalom, ez csak jó.
* Újabb vendégek érkeznek egy fiatal nő s férfi. Hogy együtt vannak e az kétséges . Legalábbis úgy viselkedik a férfi, mintha ez így lenne. Igazán, tapló dolog. S hogy miből válik ilyen egyértelművé, csupán a nő szavaiból, melyet feltételezhetően nem csak egy képzeletbeli barátnak szánt. Nem kell szólni a dámának sem, biccentve köszönti, hogy bizony észrevette. *
- Hagyd, majd én megyek!
* Néz fel a Kék szeműre, ha esetleg már mozdulna, úgy finoman megfogja karját. Szemmel láthatóan, ismer mindenkit, így neki könnyebb lesz a társalgás. Elvileg. *
- Üdvözlöm. A ház specialitása? * mosolyodik el. Gyorsan végig futatja a tekintetét újra a lányon, majd a férfit is. Mintha, kicsit durcás lenne. *
- Remek választás.
* Fordul is a polchoz s lekerül róla egy fehér, kék, zöld színű ital. Egy halványsárgás folyadékkal teli kancsó, s két szütyő is. A felfelé szélesedő üvegpohár szája először vízbe majd cukorba mártva. A kancsóból jó másfél deci, kis fehér, kis zöld egy kis kék s a színek kavalkádja máris lassan kezdenek lilásszínűvé válni. Egy kis lila por a tetejére. Kavarás és máris kész a lila ital. *
- Végső érv, ez a neve. * még díszítésként egy menta levél. S máris a hölgy előtt terem. *
- Esetleg az úrnak is csináljak egyet? * Mosolya valamivel szélesebb, de csak egy leheletnyivel. *
A hozzászólás írója (Nayle Erisdar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 01:06:48
Kicsit még Quinn
* Már csak arra eszmél fel, hogy Quinn magasodik felé, nem fenyegetően, inkább csak komótosan, mint egy medve. Épp most ecsetelte, hogy bizony ez az ő kis birodalma és nem enged be akárkit mögé. S most tessék, belerondít a képbe a nagy mamlasz. *
~ Baj? ~
* Húzza fel szemöldökét, komor arcot vágva gondolkodik, mi olyat is, mondhatott, amiből a másik arra gondolt, hogy baj lehet. Kicsit nagy lett a nyüzsi, de ez Nayt egyáltalán nem zavarja, szeret tipegni-topogni, tenni-venni. Igaz, már a sok mosolygástól kezdenek beállni arcának izmai, de azért még bírja.
A szúrós tekintet melyet Quinn kap, amiért betolakodott a territóriumára lassan enyhülni, kezd, talán egy szelíd mosoly is végig suhan arcán. Feltehetően ő lesz az egyik kiváltságos. *
- Nincs baj. Megnőtt a forgalom, ez csak jó.
* Újabb vendégek érkeznek egy fiatal nő s férfi. Hogy együtt vannak e az kétséges . Legalábbis úgy viselkedik a férfi, mintha ez így lenne. Igazán, tapló dolog. S hogy miből válik ilyen egyértelművé, csupán a nő szavaiból, melyet feltételezhetően nem csak egy képzeletbeli barátnak szánt. Nem kell szólni a dámának sem, biccentve köszönti, hogy bizony észrevette. *
- Hagyd, majd én megyek!
* Néz fel a Kék szeműre, ha esetleg már mozdulna, úgy finoman megfogja karját. Szemmel láthatóan, ismer mindenkit, így neki könnyebb lesz a társalgás. Elvileg. *
- Üdvözlöm. A ház specialitása? * mosolyodik el. Gyorsan végig futatja a tekintetét újra a lányon, majd a férfit is. Mintha, kicsit durcás lenne. *
- Remek választás.
* Fordul is a polchoz s lekerül róla egy fehér, kék, zöld színű ital. Egy halványsárgás folyadékkal teli kancsó, s két szütyő is. A felfelé szélesedő üvegpohár szája először vízbe majd cukorba mártva. A kancsóból jó másfél deci, kis fehér, kis zöld egy kis kék s a színek kavalkádja máris lassan kezdenek lilásszínűvé válni. Egy kis lila por a tetejére. Kavarás és máris kész a lila ital. *
- Végső érv, ez a neve. * még díszítésként egy menta levél. S máris a hölgy előtt terem. *
- Esetleg az úrnak is csináljak egyet? * Mosolya valamivel szélesebb, de csak egy leheletnyivel. *
A hozzászólás írója (Nayle Erisdar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 01:06:48
116. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-17 00:02:09
Üzenet elküldve: 2015-07-17 00:02:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Átadás után - Nayle//
*Csak haloványan mosolyosodik a férfire, fel. Nem szól egy szót sem, még csak nem is zavarja, hogy derekánál fogva vezetik előre. Ám a Piactér közepén megállnak. Bólint egyet, s figyeli a másik mozgását. Átlátszó, hogy mit szeretne elérni, s épp ezért egy szót sem szól továbbiakban. Látványosan lábujjhegyeire áll, s így viseli a forró követ. Néha meg-megemeli egyik lábát, pipiskedik pár másodpercet, s visszahelyezi. Szemtelenül vigyorodik a másikra, ahogy teszi alá a lovat. Szemeivel csak int neki, hogy nyugodtan, akár órákat is válogathat, s alkudozhat. Ezzel a módzserrel csak lábujjai égnek oda, s azok is csak felváltva. Feltalálja magát, emiatt nem aggódik. S addig is jót szórakoznak mind ketten, ha máson nem, hát egymáson.*
- Biztos. De ha nem, nyugodtan visszaküldhetünk. Látom remekül megy az alkudozás.
*Élcelődi továbbra. Végül beérnek a koszosabb környékre. Nézi a leomlott házfalakat, a koszos utcákat. Nézelődik, de nem ijed meg.
Hagyja, hogy Zaranir kinyissa előtte az ajtót, s mezitlábasan, csizmáit a kezébe fogva sétál be a helységbe. Egy pillanatra megáll, ahogy az ajtó becsukódik. Kellemes hűvösség uralkodik be, tömény illattal együtt. Egyik lábát felemeli, s hátranézve megnézi, mégis milyen lett a talpa. Akár a legsötétebb éjszaka. Kicsit elhúzza a száját a látványtól, de végül csak hetykén megrántja a vállát. De derekánál fogva húzzák a pult irányába. így nincs mit tennie, viszi a lendület, tehát néhány gyorsabb lépéssel utoléri a hosszú kar gazdáját. S ekkor érkezik a kérdése. Újra felnevet csengő hangjá, hogy a férfi számára már ismerős, gyöngykopogós nevetést hallassa.*
- Ugyan már. Amint látom, bemelegítettelek a helyre. *Kacsint a másikra, miután az már elengedte. A pulthoz érve az egyik székre feltornázza magát, s szétnéz a piros tapétával fedett helységbe. Kétség sem fér bele, hogy mi ez a hely, s újra a másikra néz.*
- De ha te félsz, nyugodtan elmehetsz. Én feltalállom magam.
*Élcelődik tovább, majd ujjait ütemesen doboltatja a pulton. Kiszúrja magának a pult mögött álló leányzót. S ha az netán felépillantana, akkor kedvesen mosolyog rá. Ám ha nem, akkor csak vár türlemesen.
De ha mégis megtörténne, akkor kedves hangján szólal meg.*
- Hölgyem, egy pillanatra. *S ha netalán odamenne hozzá, akkogy kedves mosollyal az arcán kérdezősködik.*
- Tudna ajánlani valamit? Esetleg a ház specialitását? *Csap bele a közepébe. Nem fut felesleges körökbe. Ha már itt van, akkor fogyasztana. Ritkán tud kirúgni a hámból, hát most megtenné. Ám ha mégsem a nő, hanem a férfi jönne oda hozzá, akkor is ugyanezt a kérdést tenné fel. Legfeljebb nem Hölgyemnek hanem Uramnak szólítja.*
*Csak haloványan mosolyosodik a férfire, fel. Nem szól egy szót sem, még csak nem is zavarja, hogy derekánál fogva vezetik előre. Ám a Piactér közepén megállnak. Bólint egyet, s figyeli a másik mozgását. Átlátszó, hogy mit szeretne elérni, s épp ezért egy szót sem szól továbbiakban. Látványosan lábujjhegyeire áll, s így viseli a forró követ. Néha meg-megemeli egyik lábát, pipiskedik pár másodpercet, s visszahelyezi. Szemtelenül vigyorodik a másikra, ahogy teszi alá a lovat. Szemeivel csak int neki, hogy nyugodtan, akár órákat is válogathat, s alkudozhat. Ezzel a módzserrel csak lábujjai égnek oda, s azok is csak felváltva. Feltalálja magát, emiatt nem aggódik. S addig is jót szórakoznak mind ketten, ha máson nem, hát egymáson.*
- Biztos. De ha nem, nyugodtan visszaküldhetünk. Látom remekül megy az alkudozás.
*Élcelődi továbbra. Végül beérnek a koszosabb környékre. Nézi a leomlott házfalakat, a koszos utcákat. Nézelődik, de nem ijed meg.
Hagyja, hogy Zaranir kinyissa előtte az ajtót, s mezitlábasan, csizmáit a kezébe fogva sétál be a helységbe. Egy pillanatra megáll, ahogy az ajtó becsukódik. Kellemes hűvösség uralkodik be, tömény illattal együtt. Egyik lábát felemeli, s hátranézve megnézi, mégis milyen lett a talpa. Akár a legsötétebb éjszaka. Kicsit elhúzza a száját a látványtól, de végül csak hetykén megrántja a vállát. De derekánál fogva húzzák a pult irányába. így nincs mit tennie, viszi a lendület, tehát néhány gyorsabb lépéssel utoléri a hosszú kar gazdáját. S ekkor érkezik a kérdése. Újra felnevet csengő hangjá, hogy a férfi számára már ismerős, gyöngykopogós nevetést hallassa.*
- Ugyan már. Amint látom, bemelegítettelek a helyre. *Kacsint a másikra, miután az már elengedte. A pulthoz érve az egyik székre feltornázza magát, s szétnéz a piros tapétával fedett helységbe. Kétség sem fér bele, hogy mi ez a hely, s újra a másikra néz.*
- De ha te félsz, nyugodtan elmehetsz. Én feltalállom magam.
*Élcelődik tovább, majd ujjait ütemesen doboltatja a pulton. Kiszúrja magának a pult mögött álló leányzót. S ha az netán felépillantana, akkor kedvesen mosolyog rá. Ám ha nem, akkor csak vár türlemesen.
De ha mégis megtörténne, akkor kedves hangján szólal meg.*
- Hölgyem, egy pillanatra. *S ha netalán odamenne hozzá, akkogy kedves mosollyal az arcán kérdezősködik.*
- Tudna ajánlani valamit? Esetleg a ház specialitását? *Csap bele a közepébe. Nem fut felesleges körökbe. Ha már itt van, akkor fogyasztana. Ritkán tud kirúgni a hámból, hát most megtenné. Ám ha mégsem a nő, hanem a férfi jönne oda hozzá, akkor is ugyanezt a kérdést tenné fel. Legfeljebb nem Hölgyemnek hanem Uramnak szólítja.*
115. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-16 23:38:12
Üzenet elküldve: 2015-07-16 23:38:12
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Máskor//
*Úgy látszik a harcban nem számíthat Rahil segítségére ezt egyedül kell végigcsinálnia. Persze nincs hozzá valami jó alapja. A sok pia már megtette a hatását és rendesen el is tompította a mélységi gondolkodását. Talán ez az amiért Viaka válaszán se kezd el komolyabban agyalni, vagy veszi észre a leány gyors bódulatát, sőt már az italok rendeltetése is teljesen kiment a fejéből. Bódító, kacagó, búgató ha megkérdeznék fel tudná mondani őket, de most a hatás élvezőjeként bele sem gondol, hogy az amúgy jeges vére emiatt pezsdült fel kissé és tekintete emiatt mélázik el reménybeli igazgatójuk testén. Aztán Ziana felkacag, a mélységi odafordul és a vágyát mintha hirtelen elmetszették volna. A vörös eddig mást se csinált mint őt becsmérelte, és ha ennek alapjáraton ellent is tud állni most az átlagnál nehezebben viseli a dolgot. És persze a felcser is jóval idegesítőbb az átlagnál. Egy darabig tűri a dolgot, aztán mire a röhögés véget és már nem bírja tartani magát.
Korábbi gyorsasága és ügyessége meg is csappant azért még nem ment át nyomorékba. Atugrik a pulton és kezét Ziana torkára helyezve a szemközti falnak taszítja a nőstényt. Beszélni azt nem tud. Vagy legalábbis, nem tudja mit mondjon, csak idegesen sziszeg és az arcizmai görcsösen ránganak. Keze már a levegőben van, de maradék önuralma megakadályozza, hogy kárt tegyen a lányban. Most az is nehezen dolgozik. A másik két nőstényről tudomást se vesz, csak erre az egyre tud gondolni. Mondjuk ez nem csak a nevetés és a búgató hatása. Régóta érlelődött már ez az akció.
Maradék önuralma azért még így is közbeszól. Egy pillanatra hátratekint, majd a bevinni kívánt ütés helyett szabad keze az asztalon lévő pálinkás butykost ragadja meg és erőszakosan nyomja le azt a vörös tornádó torkán, mintha libát tömne amíg az üveg egész tartalma annak gyomrába nem ürül. Baja nem lesz tőle, de talán, mert biztosat ugye nem mondhat egy ilyen boszorkány esetében, talán kiütheti vele egy időre. Amíg ő visszanyeri elméje elveszett részét. Persze lehet a nőstény valami mást is kevert az italba és a támadás helyett csak üvöltözve fog fetrengni a padlón.*
~Azt a rohadt...~ *Gondolja magában. Nem azért amit tett hanem a két, pontosabban másfél szemtanú miatt akik ezt végignézték. Pláne Rahil miatt aki csak belép az új munkahelyére és a következő pillanatban máris valami ilyesminek lesz a tanúja, ő pedig nem tudja, miként magyarázza meg.*
*Úgy látszik a harcban nem számíthat Rahil segítségére ezt egyedül kell végigcsinálnia. Persze nincs hozzá valami jó alapja. A sok pia már megtette a hatását és rendesen el is tompította a mélységi gondolkodását. Talán ez az amiért Viaka válaszán se kezd el komolyabban agyalni, vagy veszi észre a leány gyors bódulatát, sőt már az italok rendeltetése is teljesen kiment a fejéből. Bódító, kacagó, búgató ha megkérdeznék fel tudná mondani őket, de most a hatás élvezőjeként bele sem gondol, hogy az amúgy jeges vére emiatt pezsdült fel kissé és tekintete emiatt mélázik el reménybeli igazgatójuk testén. Aztán Ziana felkacag, a mélységi odafordul és a vágyát mintha hirtelen elmetszették volna. A vörös eddig mást se csinált mint őt becsmérelte, és ha ennek alapjáraton ellent is tud állni most az átlagnál nehezebben viseli a dolgot. És persze a felcser is jóval idegesítőbb az átlagnál. Egy darabig tűri a dolgot, aztán mire a röhögés véget és már nem bírja tartani magát.
Korábbi gyorsasága és ügyessége meg is csappant azért még nem ment át nyomorékba. Atugrik a pulton és kezét Ziana torkára helyezve a szemközti falnak taszítja a nőstényt. Beszélni azt nem tud. Vagy legalábbis, nem tudja mit mondjon, csak idegesen sziszeg és az arcizmai görcsösen ránganak. Keze már a levegőben van, de maradék önuralma megakadályozza, hogy kárt tegyen a lányban. Most az is nehezen dolgozik. A másik két nőstényről tudomást se vesz, csak erre az egyre tud gondolni. Mondjuk ez nem csak a nevetés és a búgató hatása. Régóta érlelődött már ez az akció.
Maradék önuralma azért még így is közbeszól. Egy pillanatra hátratekint, majd a bevinni kívánt ütés helyett szabad keze az asztalon lévő pálinkás butykost ragadja meg és erőszakosan nyomja le azt a vörös tornádó torkán, mintha libát tömne amíg az üveg egész tartalma annak gyomrába nem ürül. Baja nem lesz tőle, de talán, mert biztosat ugye nem mondhat egy ilyen boszorkány esetében, talán kiütheti vele egy időre. Amíg ő visszanyeri elméje elveszett részét. Persze lehet a nőstény valami mást is kevert az italba és a támadás helyett csak üvöltözve fog fetrengni a padlón.*
~Azt a rohadt...~ *Gondolja magában. Nem azért amit tett hanem a két, pontosabban másfél szemtanú miatt akik ezt végignézték. Pláne Rahil miatt aki csak belép az új munkahelyére és a következő pillanatban máris valami ilyesminek lesz a tanúja, ő pedig nem tudja, miként magyarázza meg.*
114. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-16 23:34:28
Üzenet elküldve: 2015-07-16 23:34:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Kalapos Kalandok//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmazhat//
*Tiszta mázlista, megússza, hogy a nő a fülébe harapjon. Kénytelen lett volna utána elfenekelnie érte a kardja lapjával, meg egyéb szörnyű dolgokat tenni vele megtorlásképpen. A dorombolásért viszont nem jár ilyesmi, azt nyugodtan lehet, kedveli. A kilátást meg főleg, jól meg is nézi magának, persze csak azért, hogy a minőséget ellenőrizze, elvégre csak és kizárólag ezért jött, semmi másért. Mivel tapasztalt bámészkodó, aki nem csak akkor csinálja, ha szükségét érzi vagy unatkozik, hanem csak úgy, kedvtelésből is felettébb türelmesen nézi végig Sheazhala levetkőzését, közben természetesen végig nézi a nőt. Mi tagadás, egészen hejre kis nőcske bújik ki az amúgy is elég lenge ruhából, a végén még beismeri majd, hogy ínyére van.*
- Nono! *Az ölébe helyezett talpat arrébb tolja kicsit, csak ne rakoncátlankodjon ott semmi, még baja esik valaminek azon a környéken.*
- Nos? *Kérdi szenvtelen vigyorral az arcán.*
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmazhat//
*Tiszta mázlista, megússza, hogy a nő a fülébe harapjon. Kénytelen lett volna utána elfenekelnie érte a kardja lapjával, meg egyéb szörnyű dolgokat tenni vele megtorlásképpen. A dorombolásért viszont nem jár ilyesmi, azt nyugodtan lehet, kedveli. A kilátást meg főleg, jól meg is nézi magának, persze csak azért, hogy a minőséget ellenőrizze, elvégre csak és kizárólag ezért jött, semmi másért. Mivel tapasztalt bámészkodó, aki nem csak akkor csinálja, ha szükségét érzi vagy unatkozik, hanem csak úgy, kedvtelésből is felettébb türelmesen nézi végig Sheazhala levetkőzését, közben természetesen végig nézi a nőt. Mi tagadás, egészen hejre kis nőcske bújik ki az amúgy is elég lenge ruhából, a végén még beismeri majd, hogy ínyére van.*
- Nono! *Az ölébe helyezett talpat arrébb tolja kicsit, csak ne rakoncátlankodjon ott semmi, még baja esik valaminek azon a környéken.*
- Nos? *Kérdi szenvtelen vigyorral az arcán.*
113. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-16 23:21:41
Üzenet elküldve: 2015-07-16 23:21:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Átadás után - ketten maradva//
*Ha már kézcsók lett belőle, dehogy fog ő küzdeni ellene, nem az a feminista, magának minden körülmények között és bármi áron egyenlőséget követelő fajta. Semmiképp. Illedelmes mosollyal engedi inkább, hogy karját a kívánt irányba mozdítsák, ezzel készségesen lemondva kézfogási terveiről.*
- Winyra Jote.
*Árulja el teljes nevét végül ő is, válaszként a bemutatkozásra, hogy asztaltársaságuk harmadik felétől egy azon levegővel búcsút is vehessen.*
- Szórakozz jól!
*Ereszt meg játékos mosolyt az esélytelenek nyugalmával a távozó Quinn felé. Valahol sejti, hogy ez a bárgyú óriás sosem lesz tevékeny partner az ő kis csipkelődéseiben.*
- Azt hittem, ha éppen a munkámról beszéltek, ez már tisztázásra került.
*Fesztelenül neveti el magát, ahogy Eranhoz visszafordul, s az foglalkozásáról érdeklődik. Tehát matróza megint hozta szokásos formáját.*
- Első sorban illatokat, emellett pedig kencéket és szépítkező szereket készítek. Na meg gyógyfőzeteket, ha akad hozzá segítségem.
*Sorjázza tevékenységi körét, immár szelídebb stílusban, az asztalról könyöklésből visszaemelkedve, két kezét ezúttal mellkasa előtt összefűzve.*
- Ha jól gondolom, annyira határozott véleményt mégsem alkotott, mint ahogy azt Quinn sugallta az imént.
*Kékjei fürkészőn siklanak keresztül kasul a férfi alakján, pillanatra sem elkalandozva az egyéb benti események irányába. Jól lehet, közel sem ismer még itt mindenkit, ez az idegen most érdekesebbnek ígérkezik.*
*Ha már kézcsók lett belőle, dehogy fog ő küzdeni ellene, nem az a feminista, magának minden körülmények között és bármi áron egyenlőséget követelő fajta. Semmiképp. Illedelmes mosollyal engedi inkább, hogy karját a kívánt irányba mozdítsák, ezzel készségesen lemondva kézfogási terveiről.*
- Winyra Jote.
*Árulja el teljes nevét végül ő is, válaszként a bemutatkozásra, hogy asztaltársaságuk harmadik felétől egy azon levegővel búcsút is vehessen.*
- Szórakozz jól!
*Ereszt meg játékos mosolyt az esélytelenek nyugalmával a távozó Quinn felé. Valahol sejti, hogy ez a bárgyú óriás sosem lesz tevékeny partner az ő kis csipkelődéseiben.*
- Azt hittem, ha éppen a munkámról beszéltek, ez már tisztázásra került.
*Fesztelenül neveti el magát, ahogy Eranhoz visszafordul, s az foglalkozásáról érdeklődik. Tehát matróza megint hozta szokásos formáját.*
- Első sorban illatokat, emellett pedig kencéket és szépítkező szereket készítek. Na meg gyógyfőzeteket, ha akad hozzá segítségem.
*Sorjázza tevékenységi körét, immár szelídebb stílusban, az asztalról könyöklésből visszaemelkedve, két kezét ezúttal mellkasa előtt összefűzve.*
- Ha jól gondolom, annyira határozott véleményt mégsem alkotott, mint ahogy azt Quinn sugallta az imént.
*Kékjei fürkészőn siklanak keresztül kasul a férfi alakján, pillanatra sem elkalandozva az egyéb benti események irányába. Jól lehet, közel sem ismer még itt mindenkit, ez az idegen most érdekesebbnek ígérkezik.*
112. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-16 23:21:07
Üzenet elküldve: 2015-07-16 23:21:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Átadás után - Nayle//
*Úgy látszik, hogy Elyne sem erre számított, legalábbis tőle, mert a válasz, amit kap, elég nehezen kiértelmezhető, úgy látszik ő sincs az összeszedettsége magaslatán. Ezt nem említi meg a másiknak, főleg, mivel már a szemére nem vetheti, ahhoz ide kéne tekintenie. Mindegy, igazából ami érdekelné, arra már megkapta a válaszát előbb is, játszottak vele. Nem mintha ő nem hasonlókat tenne, de ez most nem számít. A másik pedig nem is tud arról, hogy Zara cseppet sem olyan naiv, mint elsőre látszott, bár már lehet róla valamennyi sejtése, még ha erre folyamatosan rá is játszik. Elgondolkodik, de pár méter után belátja, hogy fölösleges. Van egy elképzelése, hogy mi kellhet Elyne-nek és még esélyt is lát, hogy meg tudja neki adni, de még ha le is 'győzné' a nőt a küzdelmükben, mit kezdene a jutalommal? Egyértelmű a számára, hogy Elyne-t nehezebb kihívás lenne meghódítania, mint amennyit egy éjszakányi kaland megér, de tovább maga nem tervezne maradni. Persze már rég túlmentek a réten, mire eddig eljutott, de most már csak kísérőként gondol magára, így akként is viselkedik. A csizmás dolgot viszont több okból sem hagyhatja, rá is szégyent hoz azzal, ha úgy láttatja, mintha ő járatná csizma nélkül ebben a hőségben. De ő most nem tervez gyengéd lenni a másikkal vagy kedves. Sőt, elszórakozik a másikkal...*
-Álljunk meg egy kicsit. Veszek pár almát.
*És meg is állítja a derekát, de egyébként sem mehet sokat a másik, hiszen Zara tudja az irányt. Ha megkérdezi, hogy miért és minek, hiszen a fogadóban is van étel (még nem tudják, hogy ez nem igaz) pár kifogással megoldja. Kiválaszt párat, szép nagyokat, majd hosszas alkudozásba kezd, természetesen addig a forró macskakövön várakoztatva a másikat. Lelkiismeretes alkudozó és szándékosan mond olyan árat, amibe az eladó nagyon nem akar belemenni, ezzel is húzva az időt. Néha rátekint a másikra, hogy szórakozásának tárgyát élvezze, ahogy a konokság önkínzásba megy át, majd egy angyali mosollyal, mintha csak egy percet kérne még, visszafordul az eladóhoz. Amikor úgy érzi, hogy eleget szenvedett a másik vagy az eladó helyez kést a torkához, meggondolja magát, hirtelen nem akarja már a dolgot. Ha esetleg mégis felvette a csizmákat, akkor meg azért akar gyorsabban indulni.*
-Meggondolva magam, ott is lesz mit enni, itt túl sokat kérnek érte.
*És, ha esetleg a másik felhozott valamit még, amiért nem akarta, hogy itt álljanak, akkor még azt is a végéhez csatolja indoklásként. Ezek után andalognak szépen tovább és meg is érkeznek a Pintyhez. Fél karjával kitárja az ajtót a hölgynek és beleszagol a levegő mámorába. Már tetszik neki a környék. Mindketten a pulthoz érnek, majd ő meg is kezd körbetekinteni a kínálaton. Amit biztosan lát az az, hogy jól tudta, amit tudott.*
-Érdekes hely. *Néz a másikra kihívón.* -Még elfuthatsz, ha félsz.
*Majd el is engedi, ne higgyék azt, hogy együtt vannak. Messzire nagyon nem ment tőle, csak a távolságot húzta meg kissé. Majd rendel, amikor rendel.*
*Úgy látszik, hogy Elyne sem erre számított, legalábbis tőle, mert a válasz, amit kap, elég nehezen kiértelmezhető, úgy látszik ő sincs az összeszedettsége magaslatán. Ezt nem említi meg a másiknak, főleg, mivel már a szemére nem vetheti, ahhoz ide kéne tekintenie. Mindegy, igazából ami érdekelné, arra már megkapta a válaszát előbb is, játszottak vele. Nem mintha ő nem hasonlókat tenne, de ez most nem számít. A másik pedig nem is tud arról, hogy Zara cseppet sem olyan naiv, mint elsőre látszott, bár már lehet róla valamennyi sejtése, még ha erre folyamatosan rá is játszik. Elgondolkodik, de pár méter után belátja, hogy fölösleges. Van egy elképzelése, hogy mi kellhet Elyne-nek és még esélyt is lát, hogy meg tudja neki adni, de még ha le is 'győzné' a nőt a küzdelmükben, mit kezdene a jutalommal? Egyértelmű a számára, hogy Elyne-t nehezebb kihívás lenne meghódítania, mint amennyit egy éjszakányi kaland megér, de tovább maga nem tervezne maradni. Persze már rég túlmentek a réten, mire eddig eljutott, de most már csak kísérőként gondol magára, így akként is viselkedik. A csizmás dolgot viszont több okból sem hagyhatja, rá is szégyent hoz azzal, ha úgy láttatja, mintha ő járatná csizma nélkül ebben a hőségben. De ő most nem tervez gyengéd lenni a másikkal vagy kedves. Sőt, elszórakozik a másikkal...*
-Álljunk meg egy kicsit. Veszek pár almát.
*És meg is állítja a derekát, de egyébként sem mehet sokat a másik, hiszen Zara tudja az irányt. Ha megkérdezi, hogy miért és minek, hiszen a fogadóban is van étel (még nem tudják, hogy ez nem igaz) pár kifogással megoldja. Kiválaszt párat, szép nagyokat, majd hosszas alkudozásba kezd, természetesen addig a forró macskakövön várakoztatva a másikat. Lelkiismeretes alkudozó és szándékosan mond olyan árat, amibe az eladó nagyon nem akar belemenni, ezzel is húzva az időt. Néha rátekint a másikra, hogy szórakozásának tárgyát élvezze, ahogy a konokság önkínzásba megy át, majd egy angyali mosollyal, mintha csak egy percet kérne még, visszafordul az eladóhoz. Amikor úgy érzi, hogy eleget szenvedett a másik vagy az eladó helyez kést a torkához, meggondolja magát, hirtelen nem akarja már a dolgot. Ha esetleg mégis felvette a csizmákat, akkor meg azért akar gyorsabban indulni.*
-Meggondolva magam, ott is lesz mit enni, itt túl sokat kérnek érte.
*És, ha esetleg a másik felhozott valamit még, amiért nem akarta, hogy itt álljanak, akkor még azt is a végéhez csatolja indoklásként. Ezek után andalognak szépen tovább és meg is érkeznek a Pintyhez. Fél karjával kitárja az ajtót a hölgynek és beleszagol a levegő mámorába. Már tetszik neki a környék. Mindketten a pulthoz érnek, majd ő meg is kezd körbetekinteni a kínálaton. Amit biztosan lát az az, hogy jól tudta, amit tudott.*
-Érdekes hely. *Néz a másikra kihívón.* -Még elfuthatsz, ha félsz.
*Majd el is engedi, ne higgyék azt, hogy együtt vannak. Messzire nagyon nem ment tőle, csak a távolságot húzta meg kissé. Majd rendel, amikor rendel.*
111. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-16 22:59:18
Üzenet elküldve: 2015-07-16 22:59:18
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kalapos Kalandok//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmazhat//
*Ajkára huncut mosoly kúszik, majd előre hajol, hogy a férfi füléhez közelítse ajkát.*
- Mindannyian így vagyunk ezzel.
*Dorombol a férfinak, aki ha akár csak kicsit is lejjebb pillant, mint mondjuk a nő arca, vagy nyaka, egyenesen a lenge ruházat dekoltázsába nyer betekintést. A férfinak nem kell sokat várnia, és még türelmetlennek sem lennie, hamarosan mindent és még annál is többet láthat majd. Ennek jegyében egyenesedik vissza Shea, mezítelen talpával végigsimítva Svir combján, miközben hátrébb lép tőle, hogy az teljes panorámában csodálhassa, de legalábbis szemlélhesse a nőt és testét. Fürge ujjmozdulatokkal bontja ki a puha madzagot, amely mellénél összefogja a ruhát, egyébként pedig még hasát is szabadon hagyja. Bár, most valószínűleg minél kevesebb dolgot takar, annál jobban járnak, éppen ezért lát neki a finom anyagtól való megszabadulásnak. Nem sieti el, hagyja, hadd élvezze a férfi a látványt, ráadásul részben kínozni is akarja őt azzal, hogy minél hosszabbra húzza a vetkőzést, felkorbácsolva vágyakat és egyebeket...
Végül a ruha csak a földön landol, így teljes valójában feltárva a nő mondhatni tökéletesen formált testét Svir előtt. Egyetlen szépséghibát láthat a nőn, ami azonban alkalomadtán még vonzóvá is teheti, a másik combon, melyet nem tárt oly gyorsan a férfi elé, egy kisebb heg látszódik, melyet minden bizonnyal penge okozott a nőnek, mikor ellenkezni akart egykori birtoklója ellen... a heg beleolvad a bőr színébe, nem feltűnő annyira, éppen csak szakavatott szem veheti észre. Újra odalép a férfihoz, immár mezítelenül, s így ejti újra lábát Svir ölébe, szenvtelen mosollyal pillantva le a kalandorra. Néhány perc, és igenbizony megmutatja majd neki, hogy mi is az a híres szakértelem, de először természetesen a szemet kell gyönyörködtetni.*
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmazhat//
*Ajkára huncut mosoly kúszik, majd előre hajol, hogy a férfi füléhez közelítse ajkát.*
- Mindannyian így vagyunk ezzel.
*Dorombol a férfinak, aki ha akár csak kicsit is lejjebb pillant, mint mondjuk a nő arca, vagy nyaka, egyenesen a lenge ruházat dekoltázsába nyer betekintést. A férfinak nem kell sokat várnia, és még türelmetlennek sem lennie, hamarosan mindent és még annál is többet láthat majd. Ennek jegyében egyenesedik vissza Shea, mezítelen talpával végigsimítva Svir combján, miközben hátrébb lép tőle, hogy az teljes panorámában csodálhassa, de legalábbis szemlélhesse a nőt és testét. Fürge ujjmozdulatokkal bontja ki a puha madzagot, amely mellénél összefogja a ruhát, egyébként pedig még hasát is szabadon hagyja. Bár, most valószínűleg minél kevesebb dolgot takar, annál jobban járnak, éppen ezért lát neki a finom anyagtól való megszabadulásnak. Nem sieti el, hagyja, hadd élvezze a férfi a látványt, ráadásul részben kínozni is akarja őt azzal, hogy minél hosszabbra húzza a vetkőzést, felkorbácsolva vágyakat és egyebeket...
Végül a ruha csak a földön landol, így teljes valójában feltárva a nő mondhatni tökéletesen formált testét Svir előtt. Egyetlen szépséghibát láthat a nőn, ami azonban alkalomadtán még vonzóvá is teheti, a másik combon, melyet nem tárt oly gyorsan a férfi elé, egy kisebb heg látszódik, melyet minden bizonnyal penge okozott a nőnek, mikor ellenkezni akart egykori birtoklója ellen... a heg beleolvad a bőr színébe, nem feltűnő annyira, éppen csak szakavatott szem veheti észre. Újra odalép a férfihoz, immár mezítelenül, s így ejti újra lábát Svir ölébe, szenvtelen mosollyal pillantva le a kalandorra. Néhány perc, és igenbizony megmutatja majd neki, hogy mi is az a híres szakértelem, de először természetesen a szemet kell gyönyörködtetni.*
110. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-16 22:54:15
Üzenet elküldve: 2015-07-16 22:54:15
ÚJ
![>Quinn Hallion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2492_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Átadás után - asztal, majd pult//
*Nem direkt csinálja, ő ilyen, és számára a társas kapcsolatok mind túl bonyolultak, hogy útvesztőiben eligazodni próbáljon. Meg hát minek is?
Ha egyszer nem tetszik a hazug kence, akkor miért hazudná, hogy tetszik? Túl bonyolult ez neki, épp ezért nem törődik többet a témával.
Nay szavára kapja fel tekintetét, majd fordul is vissza asztaltársaihoz.*
-Ha megbocsátotok.
*Ha nem akkor is emelkedik, és kemény, határozott lépteivel, na meg italával, és pipájával a söntéshez cammog. Mindenkinek kioszt egy biccentést, ismerősként, leszámítva a sárga ruhás lányt, és sorol be Nay mellé, a pult bizalmasabb oldalára.*
-Gond van?
*Pillant végig komoran az egész díszes társaságon, áll meg tekintete egy szívdobbanásnyi időre a mélységin, de inkább, hagyja, hadd pihenjen, amúgy is két műszakot visz a legény. Ennyit meg még ő is elbír, mit most tud felmutatni a Pinty.*
*Nem direkt csinálja, ő ilyen, és számára a társas kapcsolatok mind túl bonyolultak, hogy útvesztőiben eligazodni próbáljon. Meg hát minek is?
Ha egyszer nem tetszik a hazug kence, akkor miért hazudná, hogy tetszik? Túl bonyolult ez neki, épp ezért nem törődik többet a témával.
Nay szavára kapja fel tekintetét, majd fordul is vissza asztaltársaihoz.*
-Ha megbocsátotok.
*Ha nem akkor is emelkedik, és kemény, határozott lépteivel, na meg italával, és pipájával a söntéshez cammog. Mindenkinek kioszt egy biccentést, ismerősként, leszámítva a sárga ruhás lányt, és sorol be Nay mellé, a pult bizalmasabb oldalára.*
-Gond van?
*Pillant végig komoran az egész díszes társaságon, áll meg tekintete egy szívdobbanásnyi időre a mélységin, de inkább, hagyja, hadd pihenjen, amúgy is két műszakot visz a legény. Ennyit meg még ő is elbír, mit most tud felmutatni a Pinty.*
109. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-16 22:40:05
Üzenet elküldve: 2015-07-16 22:40:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Átadás után//
//Pultnál//
-Örülök a találkozásnak Nay! *Kacsint kedvesen és jobbjával alá fog gyengéden a kéznek amit kézfogáshoz nyújtanak neki és kap rá a lány egy gyengéd puszit, miközben a sárga szemek arcát fürkészik.* ~Na az első ember, aki nem utálatos vagy csak nagyon jó színésznő.~
-Engem Lutiusnak hívnak és ja dög meleg és nagyon világos van kinn. *Kicsit el is fintorodik közben, nagyon nem szereti ezt az erős fényt és a meleget sem díjazza.*
Üdv a Pintyben Eilie! *Köszönti kedves szavakkal a lányt és már tekintete újra a pultosra szegezi.*
-Kidobóember és a női vágyak kielégítésére szakosodott öhm... *Próbál megfelelő szót találni, de itt a felszínen nem talál rá méltóbb szót, ezért azt kérdőn és enyhe undorral teszi fel* talán selyemfiú? ~Még kimondani is fáj, ez mélyen megalázó.~ *Vesz egy kisebb levegőt, elmosolyodik és maga elé veszi az itallapot, hogy tanulmányozza, úgy tűnik a pultos a cseresznyeszájúval van elfoglalva, ő meg nem tudja mit igyon, nem szerette az alkoholt, de a tea meg röhejes lenne. Épp ismét megkapja Nayle figyelmét, amikor egy szőke elf lány jelenik meg és teszi-veszi magát mindenkinek, ő inkább befordul a pulttal szembe és megpróbál kimaradni annak figyelméből.* ~Elfek... már csak ez hiányzott... bár meg kell hagyni szép kis darab.~ *Szemei megvillannak kicsit, ahogy szeme sarkából stíröli a legjobban gyűlölt faj női egyedének testét, de megrázza a fejér és inkább az itallapba meredne ismét, amikor helyet foglal mellette egy másik ritka szépség, akit Merilnek hívnak.*
-Üdvözletem Szépségem! *Megfogja a kezét és gyengéd csókot nyom rá.* Nem szerény jómagam Lutius vagyok. *Közli vidáman egy kis gyenge viccet belevíve és miközben a lány is végigmérő őt, ő is végigméri szép formás testét, amiből szerencséjére jó sokat mutat, talán még a vágya is felébredne, ha ilyen lányokkal kéne hálnia, de erre nem sok esélyt lát.*
-Látom szép számban gyűltünk össze, de én átaludtam a megnyitót, elég volt tegnap bútorokat mozgatni és segíteni beköltözni a többieknek, amúgy sem vagyok a koránkelő típus... *Sárgáit rávillantja kedvesen Merilre* Nincs kedved félre ülni és beszélgetni egy kicsit? Meghívlak erre a körre, írd a számlámra Nayle és fizetek, ha végeztünk. *Kacsint a lányra.*
//Pultnál//
-Örülök a találkozásnak Nay! *Kacsint kedvesen és jobbjával alá fog gyengéden a kéznek amit kézfogáshoz nyújtanak neki és kap rá a lány egy gyengéd puszit, miközben a sárga szemek arcát fürkészik.* ~Na az első ember, aki nem utálatos vagy csak nagyon jó színésznő.~
-Engem Lutiusnak hívnak és ja dög meleg és nagyon világos van kinn. *Kicsit el is fintorodik közben, nagyon nem szereti ezt az erős fényt és a meleget sem díjazza.*
Üdv a Pintyben Eilie! *Köszönti kedves szavakkal a lányt és már tekintete újra a pultosra szegezi.*
-Kidobóember és a női vágyak kielégítésére szakosodott öhm... *Próbál megfelelő szót találni, de itt a felszínen nem talál rá méltóbb szót, ezért azt kérdőn és enyhe undorral teszi fel* talán selyemfiú? ~Még kimondani is fáj, ez mélyen megalázó.~ *Vesz egy kisebb levegőt, elmosolyodik és maga elé veszi az itallapot, hogy tanulmányozza, úgy tűnik a pultos a cseresznyeszájúval van elfoglalva, ő meg nem tudja mit igyon, nem szerette az alkoholt, de a tea meg röhejes lenne. Épp ismét megkapja Nayle figyelmét, amikor egy szőke elf lány jelenik meg és teszi-veszi magát mindenkinek, ő inkább befordul a pulttal szembe és megpróbál kimaradni annak figyelméből.* ~Elfek... már csak ez hiányzott... bár meg kell hagyni szép kis darab.~ *Szemei megvillannak kicsit, ahogy szeme sarkából stíröli a legjobban gyűlölt faj női egyedének testét, de megrázza a fejér és inkább az itallapba meredne ismét, amikor helyet foglal mellette egy másik ritka szépség, akit Merilnek hívnak.*
-Üdvözletem Szépségem! *Megfogja a kezét és gyengéd csókot nyom rá.* Nem szerény jómagam Lutius vagyok. *Közli vidáman egy kis gyenge viccet belevíve és miközben a lány is végigmérő őt, ő is végigméri szép formás testét, amiből szerencséjére jó sokat mutat, talán még a vágya is felébredne, ha ilyen lányokkal kéne hálnia, de erre nem sok esélyt lát.*
-Látom szép számban gyűltünk össze, de én átaludtam a megnyitót, elég volt tegnap bútorokat mozgatni és segíteni beköltözni a többieknek, amúgy sem vagyok a koránkelő típus... *Sárgáit rávillantja kedvesen Merilre* Nincs kedved félre ülni és beszélgetni egy kicsit? Meghívlak erre a körre, írd a számlámra Nayle és fizetek, ha végeztünk. *Kacsint a lányra.*
108. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-16 22:38:30
Üzenet elküldve: 2015-07-16 22:38:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Átadás után - Mi, az asztalnál//
*Eran néha érzi, hogy nem való ő ide, persze ez egy cseppet sem zavarja. Egyszerűen csak rendszeresen érzi a jelenlévők között húzódó kapcsolatokat, meg hallja a párbeszédeket és valahogy úgy tűnik, mindenki ismer mindenkit, csak ő olyan véletlenszerűen jelenlévő tényező, mint egy NŸpsos egy gabonaföldön. Ezt a gondolatát támasztja alá a gyorsan jött gyorsan ment szőke hölgy és Quinn rövid szóváltása, majd a barnaság érkezése és ismét a beszélgetőpartnere reakciója. Kicsit zavartnak érzi magát, nem tudja kivel is áll szemben. Hirtelen jött kavarodásban, ő is feláll ültéből és kezét a nő felé nyújtja. Amaz hiába kézfogásra számít, Eran nemesi családban nevelkedett, s a hölgy csak akkor nem kap kézcsókot, ha szorítása félreértelmezhetetlenül elutasítja eme gesztust. Ez esetben Eran zavarba jön s végül mégis csak kézfogás lesz belőle. Viszont Quinn mondatáról eszébe jut sajátja, ami hobbijára vonatkozott. Pár pillanatra úgy érzi, mintha az asztalnál ülő férfiak, ők ketten, egy hangon lennének. Hiába, a sör minden hímneműt egy véleményre hoz. *
- Én csupán az igazság elfedését ítélem el. A becses nevem Eran Ale'wyss. A kisasszony pedig...?
*Nem csoda, ha Eran nem feltétlen támogatja Quinn szavait, mivel az ő emlékezetében csupán a bőrre kenhető festék és illatos lötty él, nincs igazán tisztában eme hely másik rendeltetésével. Ő neki csak az italok tűntek fel és a madarak. Azok a pajzán festmények eddig, warg se tudja hogyan, de elkerülték a figyelmét. Lesz itt meglepetés, ha fény derül a hely sötét mivoltára!*
- Elnézést hölgyem, mivel is foglalkozik?
*Eran kérdése vajmi bugyután hangozhat ebben a közegben, de ez neki fel sem tűnik. Eddigi információiból arra következtet, mint ahogy Quinn is mondta, mindenféle növényt gyűjt és festéket meg illatos nedűt kever belőle. Netalán ezeket értékesíti. De ha már felmerült a kérdés, úgy gondolja nem árt tisztában lenni a tényekkel, rákérdez, s majd azután beszél. Tudós lévén semmit sem jelent ki biztos információk nélkül.
Néha belekortyol a sörébe, s kiélvezi annak minden cseppjét.*
A hozzászólás írója (Eran Ale'wyss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.16 22:45:04
*Eran néha érzi, hogy nem való ő ide, persze ez egy cseppet sem zavarja. Egyszerűen csak rendszeresen érzi a jelenlévők között húzódó kapcsolatokat, meg hallja a párbeszédeket és valahogy úgy tűnik, mindenki ismer mindenkit, csak ő olyan véletlenszerűen jelenlévő tényező, mint egy NŸpsos egy gabonaföldön. Ezt a gondolatát támasztja alá a gyorsan jött gyorsan ment szőke hölgy és Quinn rövid szóváltása, majd a barnaság érkezése és ismét a beszélgetőpartnere reakciója. Kicsit zavartnak érzi magát, nem tudja kivel is áll szemben. Hirtelen jött kavarodásban, ő is feláll ültéből és kezét a nő felé nyújtja. Amaz hiába kézfogásra számít, Eran nemesi családban nevelkedett, s a hölgy csak akkor nem kap kézcsókot, ha szorítása félreértelmezhetetlenül elutasítja eme gesztust. Ez esetben Eran zavarba jön s végül mégis csak kézfogás lesz belőle. Viszont Quinn mondatáról eszébe jut sajátja, ami hobbijára vonatkozott. Pár pillanatra úgy érzi, mintha az asztalnál ülő férfiak, ők ketten, egy hangon lennének. Hiába, a sör minden hímneműt egy véleményre hoz. *
- Én csupán az igazság elfedését ítélem el. A becses nevem Eran Ale'wyss. A kisasszony pedig...?
*Nem csoda, ha Eran nem feltétlen támogatja Quinn szavait, mivel az ő emlékezetében csupán a bőrre kenhető festék és illatos lötty él, nincs igazán tisztában eme hely másik rendeltetésével. Ő neki csak az italok tűntek fel és a madarak. Azok a pajzán festmények eddig, warg se tudja hogyan, de elkerülték a figyelmét. Lesz itt meglepetés, ha fény derül a hely sötét mivoltára!*
- Elnézést hölgyem, mivel is foglalkozik?
*Eran kérdése vajmi bugyután hangozhat ebben a közegben, de ez neki fel sem tűnik. Eddigi információiból arra következtet, mint ahogy Quinn is mondta, mindenféle növényt gyűjt és festéket meg illatos nedűt kever belőle. Netalán ezeket értékesíti. De ha már felmerült a kérdés, úgy gondolja nem árt tisztában lenni a tényekkel, rákérdez, s majd azután beszél. Tudós lévén semmit sem jelent ki biztos információk nélkül.
Néha belekortyol a sörébe, s kiélvezi annak minden cseppjét.*
A hozzászólás írója (Eran Ale'wyss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.16 22:45:04
107. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-16 22:04:44
Üzenet elküldve: 2015-07-16 22:04:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Átadás után - Mi, az asztalnál//
*Érkeztét, bár két teljesen különböző módon fogadták, egyikben sem fedezhető fel az elutasítás legapróbb csírája sem, így kedélyesen foglalja el a számára kihúzott széket.*
- Ó, Quinn, te mindig tudod, hogyan fogadj egy hölgyet.
*Persze érthetné ezt bókként is, mely a matróz udvarias gesztusára vonatkoztatva akár őszintén is hangozhatna. Ám hangsúlya, ajkának játékos görbülete és szemöldökének gunyoros íve egyértelműsíti, hőn szeretett szakmájának leszólására utal.*
- Ha már ily kedvezőtlen véleménnyel van a foglalkozásomról, esetleg megtudhatnám én is az ön kedves nevét?
*Nyújtja jobbját mindenek előtt a számára idegen felé, nem csókra, inkább kézfogásra. Amit, ha viszonoznak, erős, határozott fogással hajt végre.*
- Nos, mivel is érdemeltem ki ezeket a rémes bélyegzőket?
*Kékjei csak úgy szikráznak a játékos kihívástól, mik hol a komoran pöfékelő, hol az eleddig ismeretlen tekintetében vájkálnak kendőzetlen. Testtartásán is ehhez hasonló temperamentummal módosít, s merészen könyököl előre az asztallapra.
Nem vitára készül, vagy kellemetlenkedő sértődésre, csupán szenvedélyesen szeret minden olyan témát, mi mesterségét hivatott firtatni.*
A hozzászólás írója (Winyra Jote) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.16 22:26:40
*Érkeztét, bár két teljesen különböző módon fogadták, egyikben sem fedezhető fel az elutasítás legapróbb csírája sem, így kedélyesen foglalja el a számára kihúzott széket.*
- Ó, Quinn, te mindig tudod, hogyan fogadj egy hölgyet.
*Persze érthetné ezt bókként is, mely a matróz udvarias gesztusára vonatkoztatva akár őszintén is hangozhatna. Ám hangsúlya, ajkának játékos görbülete és szemöldökének gunyoros íve egyértelműsíti, hőn szeretett szakmájának leszólására utal.*
- Ha már ily kedvezőtlen véleménnyel van a foglalkozásomról, esetleg megtudhatnám én is az ön kedves nevét?
*Nyújtja jobbját mindenek előtt a számára idegen felé, nem csókra, inkább kézfogásra. Amit, ha viszonoznak, erős, határozott fogással hajt végre.*
- Nos, mivel is érdemeltem ki ezeket a rémes bélyegzőket?
*Kékjei csak úgy szikráznak a játékos kihívástól, mik hol a komoran pöfékelő, hol az eleddig ismeretlen tekintetében vájkálnak kendőzetlen. Testtartásán is ehhez hasonló temperamentummal módosít, s merészen könyököl előre az asztallapra.
Nem vitára készül, vagy kellemetlenkedő sértődésre, csupán szenvedélyesen szeret minden olyan témát, mi mesterségét hivatott firtatni.*
A hozzászólás írója (Winyra Jote) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.16 22:26:40
106. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-16 21:59:44
Üzenet elküldve: 2015-07-16 21:59:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Kalapos Kalandok//
*Svir már csak ilyen, imádja megcsipkedni a jó fenekeket, persze csak akkor, ha nem kell utána pofonra, lesújtó pillantásra, haragra vagy akár egyenesen gyilkolni is képes fejvadászokra vagy férj(jelölt)ekre számítania. Ezekben az esetekben jobb a békesség, a mindent a szemnek, semmit a kéznek elvet követi. Ha se fogni, se nézni nem lehet, akkor viszont már a világért sem fanyalodna rá a hallásra és a szaglásra, arra legyen inkább másoknak gusztusa.*
~Roppant cseles!~
*Gondolja a fejét csóválva, amikor Sheazhala a kezénél fogva vezeti föl a szobájába. Hát megfogott kézzel hogy folytassa tovább a csipkedést? Hogy a másikkal? Ugyan már, de tényleg! Engedi magát bevezetni a szobába és leültetni az ágyra, egy ilyen kellemes kis hölgyeménynek bármikor megteszi még azt is, hogy nem csak leül, de fel is áll. Már ugye az ágyról vagy a székről, esetleg a padlóról. Ujjai hamar megtalálják Sheazhala lábát, a térdétől szépen lassan, szórakozottan elkezd feljebb sétálni velük.*
- A saját kis birodalmában máris szigorúbb, mi? *Kérdi mikor észreveszi, hogy a lány ismét magázódni kezd.*
- Először is szeretném a ruhád a padlón látni, aztán mutasd, amiről híres vagy! *Kacsint. Aztán a láncokra pillant, majd a nő mögött a szekrényre, nem kerüli el a figyelmét a szokatlan berendezés sem.*
*Svir már csak ilyen, imádja megcsipkedni a jó fenekeket, persze csak akkor, ha nem kell utána pofonra, lesújtó pillantásra, haragra vagy akár egyenesen gyilkolni is képes fejvadászokra vagy férj(jelölt)ekre számítania. Ezekben az esetekben jobb a békesség, a mindent a szemnek, semmit a kéznek elvet követi. Ha se fogni, se nézni nem lehet, akkor viszont már a világért sem fanyalodna rá a hallásra és a szaglásra, arra legyen inkább másoknak gusztusa.*
~Roppant cseles!~
*Gondolja a fejét csóválva, amikor Sheazhala a kezénél fogva vezeti föl a szobájába. Hát megfogott kézzel hogy folytassa tovább a csipkedést? Hogy a másikkal? Ugyan már, de tényleg! Engedi magát bevezetni a szobába és leültetni az ágyra, egy ilyen kellemes kis hölgyeménynek bármikor megteszi még azt is, hogy nem csak leül, de fel is áll. Már ugye az ágyról vagy a székről, esetleg a padlóról. Ujjai hamar megtalálják Sheazhala lábát, a térdétől szépen lassan, szórakozottan elkezd feljebb sétálni velük.*
- A saját kis birodalmában máris szigorúbb, mi? *Kérdi mikor észreveszi, hogy a lány ismét magázódni kezd.*
- Először is szeretném a ruhád a padlón látni, aztán mutasd, amiről híres vagy! *Kacsint. Aztán a láncokra pillant, majd a nő mögött a szekrényre, nem kerüli el a figyelmét a szokatlan berendezés sem.*
105. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-16 21:48:36
Üzenet elküldve: 2015-07-16 21:48:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Máskor//
*Egyre szélesedő, őszintén vidám vigyorral hallgatja a társalgást, és ez még nem a szer hatása. Alapjáraton borzasztóan szórakoztatja, hogy Plevnek keresztbe tehet, és Via, számára már megszokott válaszainak hatását is mókás látni mások arcán.
Mire a mélységi odaér, hogy elkezdi részletezni feltételeit már hangosan kacag, és csak egy kihívó szemöldök rándulást ereszt meg Rahil felé. Kíváncsian várja miként is kezdene hozzá a másik, bár úgy tűnik a nő nem veszi fel az elé dobott kesztyűt.*
-Na most mi lesz Pofika?
*Emeli vidáman csillogó kék tekintetét a mélységire.*
-Igazgatod magad az egész kócerájt?
*Nem, a legkevésbé sem hajlandó csak úgy, önként megadni mindent, amit Apu szeretne. Pláne, hogy már sejti jól, Plevnek is csak annyira fűlik a foga a lányokkal való bajlódáshoz, mint neki. Na, meg ha ezzel cukkolhatja a pasit, hát még inkább csinálja.*
-Ja hogy kulcsod sincs hozzá?
*Tartja a vigyort továbbra is.*
-Bosszantó.
*Pillant elégedetten a jósnőre, majd hamar vonja komoly ráncba homlokát.*
-Minden szép, cicám? Leülnél?
*Egyre szélesedő, őszintén vidám vigyorral hallgatja a társalgást, és ez még nem a szer hatása. Alapjáraton borzasztóan szórakoztatja, hogy Plevnek keresztbe tehet, és Via, számára már megszokott válaszainak hatását is mókás látni mások arcán.
Mire a mélységi odaér, hogy elkezdi részletezni feltételeit már hangosan kacag, és csak egy kihívó szemöldök rándulást ereszt meg Rahil felé. Kíváncsian várja miként is kezdene hozzá a másik, bár úgy tűnik a nő nem veszi fel az elé dobott kesztyűt.*
-Na most mi lesz Pofika?
*Emeli vidáman csillogó kék tekintetét a mélységire.*
-Igazgatod magad az egész kócerájt?
*Nem, a legkevésbé sem hajlandó csak úgy, önként megadni mindent, amit Apu szeretne. Pláne, hogy már sejti jól, Plevnek is csak annyira fűlik a foga a lányokkal való bajlódáshoz, mint neki. Na, meg ha ezzel cukkolhatja a pasit, hát még inkább csinálja.*
-Ja hogy kulcsod sincs hozzá?
*Tartja a vigyort továbbra is.*
-Bosszantó.
*Pillant elégedetten a jósnőre, majd hamar vonja komoly ráncba homlokát.*
-Minden szép, cicám? Leülnél?
104. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-16 21:43:03
Üzenet elküldve: 2015-07-16 21:43:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Átadás után//
// Pultnál//
* Gyümölcstea. Az pont nincs, nem egyszerű fogadó ez, hogy ilyeneket szolgáljanak fel. Van viszont egy kisebb szekrényre való gyógyteája. Zsálya-, csalán-, kamillatea, mindegyik valami nyavalyára. Kisebb házi patika, persze ezt is Zia hozta mindenre gondolva. S nem csak azért, hogy az enyhe migrén vagy éppen gyomor panaszokat kezeljék vele, hanem csakúgy fogyasztani is, kellemes hűsítőként. Mikor meghozta őket, darálta is mellé a szöveget, pontosan melyiket mikor adja, de talán a tizediknél elvesztette a fonalat, már csak azért is mert mostanában mindig rohan, talán még enni se eszik. De, ha lenyugodnak a kedélyek, akkor majd újra megkérdezi, vagy utána olvas vagy… néz az asztalnál ülő két férfira - s először Quinnen állapodik meg a tekintette – újdonsült házi testőrétől és ápolójától fogja megtudakolni. Meg van az az érzése, hogy részletes választ fog róla kapni. Tekintete átvándorol Eranra is és ha az épp feléjük néz úgy megereszt felé egy barátságos mosolyt. *
- Ha, innátok még valamit, csak szóljatok. * mondja, abban az esetben, ha kapott némi figyelmet ellenkező esetben s utána is a lány felé fordul újra. Elgondolkodott ezen a teás dolgon, így egy pár pillanatig csend költözött közéjük. Megeshet a Eilie ügye jár a fejében. *
- Bocsáss meg. Gyümölcsteánk az épp nincs, de van más, mely kellemesen hűsít ebben a melegben. S, ne aggódj nincs benne semmi becsapás. Csak egy kicsit várnod kell.
* Vizet tesz fel forrni, utána a pult alatti szekrénynél tűnik el, ahol a kis szütyők közt válogat s dobálja félre azokat, amik nem kellenek neki. Majd két ksebb zsákocskával kerül elő. Hirtelen kiegyenesedve, pillanat a lányra jelezvén beszélhet, hisz most már ráfigyel. Megfigyelte ő már a lény t mikor bejött és akkor is megállapította, amit most is nő is szemmel is el kell ismernie, hogy szép. Féltékenység nem csillan az azúrkék szemekbe. Mindkettőjüknek meg van a maga külleme és bája. De, azért egy újabb halvány mosolyt újra kiül arcára, ahogy hallgatja a lányt. Tetszik neki, amit mond.
- Ez eddig elég bíztató.
Közbe Nay keze serényen jár, egy nagy kancsőt kap le a polcról. Nyílnak a zsákok. Ha a lánynak jó orra van, enyhe menta illatot érezhet. Nay kifejezetten szereti. A kacsóba dobál jó néhány levelet, mellé pedig ég egy kis citromfüvet. Majd már a lobogó vizet beletölti a kancsóba. Hogy aztán egy nagyobb kanállal felkeverje azt. Még nem önt a bögrébe, hagyja egy kicsit állni s hűlni is azt, s közben most már kicsit megpihenve figyeli a lány történetét. Sosem járt még Lihanech-ban , - bár egyszer szívesen elmenne oda – így a helyet sem ismeri, viszont nem kétséges efféle hely lehet az is.
Nem valójában nem ez lett volna a következő kérdése. Inkább valami ahhoz hasonló, mellyel a Vörös őt is letámadta. De, ha már ilyen közlékeny a lány hagyja, hogy befejezze, amit elkezdett. Őt aztán igazán nem zavarja. Meg is érkezik az a frissítő menta tea a lány elé egy nagy bögrében szélén egy citrom karikával díszítéskén, tányérkával alatta, még kanalat is kap hozzá. Mellé egy kis üvegben pedig mézet.
Közben egy szőke hajú lány is beviharzik egyenesen fel a lépcsőn, éppen csak odavakkant nekik valamit.
- Szia.
* Köszön oda flegmán a nőnek, bár utána homlokát összeráncolva gondolkodik el pár pillanatra, mintha látta volna már valahol. De, fejét megrázva, mély levegőt véve fordul ismét Eilie felé.
- Az egyik lányunk. * mondja magyarázat képen, leplezni ezzel is zavarodottságát. *
Már épp rátérne a lényegre, mikor odafentről léptek zaja üti meg a fülét. Már azt gondolná az imént befutott Szőkeség az, de nem. Nem tudja, mikor érkezhetett a hamuszín bőrű férfi. Valószínűleg mikor ő jött, már a szobájában lehetett. Arcára kiül a meglepettség, bár elég sok mindent hallani a mélységiekről, így valójában nem is olyan meglepő, hogy fent sem hallott arra utaló neszezést, hogy valaki van odafent. Nem ismeri még, sose látta, így egy értetlen pillantást küld Quinn felé, aki valószínűleg inkább van elfoglalva a pipázással, mint vele. Talán még azt se veszi észre, hogy valaki lejött az emeletről, így segítséget hiába is várna tőle. Ám külseje nem ijesztő s modora is barátságos. *
- …Nay, szólíts Naynek.
* Nyújtja felé a kezét kézfogásra. *
- És benned kit tisztelhetek?
* Kérdez is rögtön vissza. A másik mosolyát mosollyal fogadja. *
- Elég meleg van oda kint, s ahogy elnézem elég …forgalmas.
* Gondolkodik el egy kicsit. *
- Ő Eilie, és előfordulhat, hogy velünk fog dolgozni.
* Mutatja be a pultnál teázgató lányt.*
- Apropó, neked milyen feladatod is lesz itt? * néz kíváncsian a Lutiusra. Megvárva, míg a másik kielégíti kíváncsiságát, utána mosolyogva fordul ismét a lány felé. A hóhajút egyetlen ok miatt nem kérdezi, hogy mit iszik, mert valószínűleg őt is tájékoztatták arról, hogy amit fogyaszt, azért fizet is így, ha szándékában van inni valamit úgy kérni fog. Azért egy Itallapot ő is kap.*
- Elég nagy a nyüzsgés és még én sem ismerek mindenkit.
* Mondja Eilienak, felvont szemöldökkel, mely nem sugall mást, mint „ez van”. Mély levegőt vesz, hogy végre belekezdhessen, nem zavartatva magát Lutiustól, hisz ő is a bordély részese és itt senki sem szent, hogy ne tudja miről is van szó.*
- Szóval…
* Ám ekkor a nem is olyan régen befutott Szőkeség libeg be a képbe, vagyis inkább a hangja az, mely megint kizökkenti a gondolataiból. Követi tekintetével, ahogy szinte végig dörgölőzik a férfiak asztalánál, éppen hogy csak illatmirigyeit, azt a kettőt nem dugja oda az orruk alá. S ekkor, bevillanna kép a Pegazusból. Ő volt az a lány, aki táncra perdítette Quinnt. Mosoly játszik neki arcán, máris szimpatikusabb lett neki Éleina. Ám, a lány valaki mással keveri össze, mert még nem találkoztak s nem is beszéltek legalábbis Nay biztos nem. Bár, ez nem jelenti azt, hogy Élei nem látta és hallotta nevét. Őket is köszönti, a nő, még azelőtt, hogy a pulthoz érne. Riszál, meg tekergeti magát, s még mellé affektál is. Igazi k…., de az ilyen helyekre ez kell, nem a kis szende szüzek, bár valaki arra bukik. *
- Bort? Persze, hogy tudok. Ezért vagyok itt. * mosolyodik el. Ajánlani nem fog, mivel könnyűre vágyik a kislány, így csak egy öblös poharat vesz le a polcról és egy átlátszó üveget, melyben sárgás nedű. Csusszan a dugó, s csorog a bor. S már teszi is a lány elé. *
- Jám must. Gyenge, mint a harmat és édes, mint a méz. S ő pedig Eilie, lehet, szoba szomszédok lesztek. 5 arany lesz Madárkám.
*Jelenti be a kis incifincinek, az árat, hátha ő még nem tudná, mi lesz a szokás.
Még szerencse, hogy nem akar újra belekezdeni a dolgokba, mert ismét nyílik az ajtó s egy valóban ismerős nő tipeg be rajta Meril. A kis törékeny testével és ábrándos arcával és pimasz modorával és sejtelmes ruhakölteményével. Bár, cseppet sem zavarja, hogy szinte már minden oldalról a férfiak számára tömör gyönyör veszi körül, a rafinált ruhaköltemények annál inkább. Itt mindenki, már a megnyitót várva, cicit kivillantva jelenik meg. Ő csak kis egyszerű fekete bő inget visel, mely nem emeli ki karcsú alakját, sőt inkább ormótlanul omlik testére egyedül csak mellének domborulata ad valami formát neki. Hozzá sötétkék passzos nadrágot, s jelenleg épp mezítláb trappol a pult mögött. Hosszú fekete haj is itt-ott gubancosan omlik vállaira. Gyorsan elő is halászik egy hajtűt zsebéből, hogy kontyba fogja össze, azt, bár eggyel elég nehézkesen. Így az csak lazán tapad fejéhez több tincs kicsúszva a tű szorításából, jut minden hova a rakoncátlan tincsekből, szemébe vállára s füle mögé is. Bár nem is arra készült, hogy itt ekkora tumultus lesz, igazából nem készül senkire. De, az már biztos néhány új ruhadarabot be kell majd szereznie, a megnyitóra mindenképp, ha lesz egy szabad fél őrája, bár azt is valószínűleg egy dézsa, forró vízben fogja tölteni. S az is bizonyos, hogy megemlíti majd a főnökségnek, hogy szerezhetnének mellé valakit. Mert itt egyik madárka sem olyannak tűnik, aki megfogná a felmosó rongyot. Ahogy ezt levezette magában, Meril már ott is van.
- Igen, szépen kipofoztatta a kis öreg.
* Fogadja mosolyogva a lányt. *
- Ne aggódj, nem maradtál le semmiről. Ő Eilie, mutat a sárga ruhás lányra ő pedig Élei.
~ Te, jó ég! Valamelyiknek, sürgősen kell egy művésznév. ~
- Ő pedig Lutius. És igen valóban szép mindegyik, bár még Eili csak érdeklődik a fészek iránt. S ha már így, mit szólnál Eilie, ha mutatnál nekünk valamit. Mondjuk, énekelj, mint egy dalos madárka vagy épp mutasd meg milyen felétek a násztánc.
* Néz a lányra, arcán mosoly játszik. Közben újabb pohár kerül elő, s tölt ugyanabból, melyből előbb a Szöszkének. S teszi azt Meril elé. *
- Ez is 5 arany. *jelenti ki hűvösen. Tarthatják faragatlannak, de a szabály az szabály. *
- S Meril, ez itt…* simít végig a pulton.*
-… az én birodalmam csak az lépheti át, akinek én megengedem. Én másféle igényeket elégítek ki, a kéjelgést rátok hagyom. Én túl unalmas vagyok, az ilyenhez.
- Tekintsd ezt afféle próba munkának. Vagyunk elegen, akik értékelhetnek, s még férfiak is. Ha, tetszik, amit láttunk, úgy beszélhetünk a folytatásról. Na, mit szólsz? * fordul ismét az új jövevényhez, szemöldökét fel-felhúzva, arcán még mindig barátságos mosollyal. *
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.07.16 22:16:33, a következő indokkal:
Kérésre.
// Pultnál//
* Gyümölcstea. Az pont nincs, nem egyszerű fogadó ez, hogy ilyeneket szolgáljanak fel. Van viszont egy kisebb szekrényre való gyógyteája. Zsálya-, csalán-, kamillatea, mindegyik valami nyavalyára. Kisebb házi patika, persze ezt is Zia hozta mindenre gondolva. S nem csak azért, hogy az enyhe migrén vagy éppen gyomor panaszokat kezeljék vele, hanem csakúgy fogyasztani is, kellemes hűsítőként. Mikor meghozta őket, darálta is mellé a szöveget, pontosan melyiket mikor adja, de talán a tizediknél elvesztette a fonalat, már csak azért is mert mostanában mindig rohan, talán még enni se eszik. De, ha lenyugodnak a kedélyek, akkor majd újra megkérdezi, vagy utána olvas vagy… néz az asztalnál ülő két férfira - s először Quinnen állapodik meg a tekintette – újdonsült házi testőrétől és ápolójától fogja megtudakolni. Meg van az az érzése, hogy részletes választ fog róla kapni. Tekintete átvándorol Eranra is és ha az épp feléjük néz úgy megereszt felé egy barátságos mosolyt. *
- Ha, innátok még valamit, csak szóljatok. * mondja, abban az esetben, ha kapott némi figyelmet ellenkező esetben s utána is a lány felé fordul újra. Elgondolkodott ezen a teás dolgon, így egy pár pillanatig csend költözött közéjük. Megeshet a Eilie ügye jár a fejében. *
- Bocsáss meg. Gyümölcsteánk az épp nincs, de van más, mely kellemesen hűsít ebben a melegben. S, ne aggódj nincs benne semmi becsapás. Csak egy kicsit várnod kell.
* Vizet tesz fel forrni, utána a pult alatti szekrénynél tűnik el, ahol a kis szütyők közt válogat s dobálja félre azokat, amik nem kellenek neki. Majd két ksebb zsákocskával kerül elő. Hirtelen kiegyenesedve, pillanat a lányra jelezvén beszélhet, hisz most már ráfigyel. Megfigyelte ő már a lény t mikor bejött és akkor is megállapította, amit most is nő is szemmel is el kell ismernie, hogy szép. Féltékenység nem csillan az azúrkék szemekbe. Mindkettőjüknek meg van a maga külleme és bája. De, azért egy újabb halvány mosolyt újra kiül arcára, ahogy hallgatja a lányt. Tetszik neki, amit mond.
- Ez eddig elég bíztató.
Közbe Nay keze serényen jár, egy nagy kancsőt kap le a polcról. Nyílnak a zsákok. Ha a lánynak jó orra van, enyhe menta illatot érezhet. Nay kifejezetten szereti. A kacsóba dobál jó néhány levelet, mellé pedig ég egy kis citromfüvet. Majd már a lobogó vizet beletölti a kancsóba. Hogy aztán egy nagyobb kanállal felkeverje azt. Még nem önt a bögrébe, hagyja egy kicsit állni s hűlni is azt, s közben most már kicsit megpihenve figyeli a lány történetét. Sosem járt még Lihanech-ban , - bár egyszer szívesen elmenne oda – így a helyet sem ismeri, viszont nem kétséges efféle hely lehet az is.
Nem valójában nem ez lett volna a következő kérdése. Inkább valami ahhoz hasonló, mellyel a Vörös őt is letámadta. De, ha már ilyen közlékeny a lány hagyja, hogy befejezze, amit elkezdett. Őt aztán igazán nem zavarja. Meg is érkezik az a frissítő menta tea a lány elé egy nagy bögrében szélén egy citrom karikával díszítéskén, tányérkával alatta, még kanalat is kap hozzá. Mellé egy kis üvegben pedig mézet.
Közben egy szőke hajú lány is beviharzik egyenesen fel a lépcsőn, éppen csak odavakkant nekik valamit.
- Szia.
* Köszön oda flegmán a nőnek, bár utána homlokát összeráncolva gondolkodik el pár pillanatra, mintha látta volna már valahol. De, fejét megrázva, mély levegőt véve fordul ismét Eilie felé.
- Az egyik lányunk. * mondja magyarázat képen, leplezni ezzel is zavarodottságát. *
Már épp rátérne a lényegre, mikor odafentről léptek zaja üti meg a fülét. Már azt gondolná az imént befutott Szőkeség az, de nem. Nem tudja, mikor érkezhetett a hamuszín bőrű férfi. Valószínűleg mikor ő jött, már a szobájában lehetett. Arcára kiül a meglepettség, bár elég sok mindent hallani a mélységiekről, így valójában nem is olyan meglepő, hogy fent sem hallott arra utaló neszezést, hogy valaki van odafent. Nem ismeri még, sose látta, így egy értetlen pillantást küld Quinn felé, aki valószínűleg inkább van elfoglalva a pipázással, mint vele. Talán még azt se veszi észre, hogy valaki lejött az emeletről, így segítséget hiába is várna tőle. Ám külseje nem ijesztő s modora is barátságos. *
- …Nay, szólíts Naynek.
* Nyújtja felé a kezét kézfogásra. *
- És benned kit tisztelhetek?
* Kérdez is rögtön vissza. A másik mosolyát mosollyal fogadja. *
- Elég meleg van oda kint, s ahogy elnézem elég …forgalmas.
* Gondolkodik el egy kicsit. *
- Ő Eilie, és előfordulhat, hogy velünk fog dolgozni.
* Mutatja be a pultnál teázgató lányt.*
- Apropó, neked milyen feladatod is lesz itt? * néz kíváncsian a Lutiusra. Megvárva, míg a másik kielégíti kíváncsiságát, utána mosolyogva fordul ismét a lány felé. A hóhajút egyetlen ok miatt nem kérdezi, hogy mit iszik, mert valószínűleg őt is tájékoztatták arról, hogy amit fogyaszt, azért fizet is így, ha szándékában van inni valamit úgy kérni fog. Azért egy Itallapot ő is kap.*
- Elég nagy a nyüzsgés és még én sem ismerek mindenkit.
* Mondja Eilienak, felvont szemöldökkel, mely nem sugall mást, mint „ez van”. Mély levegőt vesz, hogy végre belekezdhessen, nem zavartatva magát Lutiustól, hisz ő is a bordély részese és itt senki sem szent, hogy ne tudja miről is van szó.*
- Szóval…
* Ám ekkor a nem is olyan régen befutott Szőkeség libeg be a képbe, vagyis inkább a hangja az, mely megint kizökkenti a gondolataiból. Követi tekintetével, ahogy szinte végig dörgölőzik a férfiak asztalánál, éppen hogy csak illatmirigyeit, azt a kettőt nem dugja oda az orruk alá. S ekkor, bevillanna kép a Pegazusból. Ő volt az a lány, aki táncra perdítette Quinnt. Mosoly játszik neki arcán, máris szimpatikusabb lett neki Éleina. Ám, a lány valaki mással keveri össze, mert még nem találkoztak s nem is beszéltek legalábbis Nay biztos nem. Bár, ez nem jelenti azt, hogy Élei nem látta és hallotta nevét. Őket is köszönti, a nő, még azelőtt, hogy a pulthoz érne. Riszál, meg tekergeti magát, s még mellé affektál is. Igazi k…., de az ilyen helyekre ez kell, nem a kis szende szüzek, bár valaki arra bukik. *
- Bort? Persze, hogy tudok. Ezért vagyok itt. * mosolyodik el. Ajánlani nem fog, mivel könnyűre vágyik a kislány, így csak egy öblös poharat vesz le a polcról és egy átlátszó üveget, melyben sárgás nedű. Csusszan a dugó, s csorog a bor. S már teszi is a lány elé. *
- Jám must. Gyenge, mint a harmat és édes, mint a méz. S ő pedig Eilie, lehet, szoba szomszédok lesztek. 5 arany lesz Madárkám.
*Jelenti be a kis incifincinek, az árat, hátha ő még nem tudná, mi lesz a szokás.
Még szerencse, hogy nem akar újra belekezdeni a dolgokba, mert ismét nyílik az ajtó s egy valóban ismerős nő tipeg be rajta Meril. A kis törékeny testével és ábrándos arcával és pimasz modorával és sejtelmes ruhakölteményével. Bár, cseppet sem zavarja, hogy szinte már minden oldalról a férfiak számára tömör gyönyör veszi körül, a rafinált ruhaköltemények annál inkább. Itt mindenki, már a megnyitót várva, cicit kivillantva jelenik meg. Ő csak kis egyszerű fekete bő inget visel, mely nem emeli ki karcsú alakját, sőt inkább ormótlanul omlik testére egyedül csak mellének domborulata ad valami formát neki. Hozzá sötétkék passzos nadrágot, s jelenleg épp mezítláb trappol a pult mögött. Hosszú fekete haj is itt-ott gubancosan omlik vállaira. Gyorsan elő is halászik egy hajtűt zsebéből, hogy kontyba fogja össze, azt, bár eggyel elég nehézkesen. Így az csak lazán tapad fejéhez több tincs kicsúszva a tű szorításából, jut minden hova a rakoncátlan tincsekből, szemébe vállára s füle mögé is. Bár nem is arra készült, hogy itt ekkora tumultus lesz, igazából nem készül senkire. De, az már biztos néhány új ruhadarabot be kell majd szereznie, a megnyitóra mindenképp, ha lesz egy szabad fél őrája, bár azt is valószínűleg egy dézsa, forró vízben fogja tölteni. S az is bizonyos, hogy megemlíti majd a főnökségnek, hogy szerezhetnének mellé valakit. Mert itt egyik madárka sem olyannak tűnik, aki megfogná a felmosó rongyot. Ahogy ezt levezette magában, Meril már ott is van.
- Igen, szépen kipofoztatta a kis öreg.
* Fogadja mosolyogva a lányt. *
- Ne aggódj, nem maradtál le semmiről. Ő Eilie, mutat a sárga ruhás lányra ő pedig Élei.
~ Te, jó ég! Valamelyiknek, sürgősen kell egy művésznév. ~
- Ő pedig Lutius. És igen valóban szép mindegyik, bár még Eili csak érdeklődik a fészek iránt. S ha már így, mit szólnál Eilie, ha mutatnál nekünk valamit. Mondjuk, énekelj, mint egy dalos madárka vagy épp mutasd meg milyen felétek a násztánc.
* Néz a lányra, arcán mosoly játszik. Közben újabb pohár kerül elő, s tölt ugyanabból, melyből előbb a Szöszkének. S teszi azt Meril elé. *
- Ez is 5 arany. *jelenti ki hűvösen. Tarthatják faragatlannak, de a szabály az szabály. *
- S Meril, ez itt…* simít végig a pulton.*
-… az én birodalmam csak az lépheti át, akinek én megengedem. Én másféle igényeket elégítek ki, a kéjelgést rátok hagyom. Én túl unalmas vagyok, az ilyenhez.
- Tekintsd ezt afféle próba munkának. Vagyunk elegen, akik értékelhetnek, s még férfiak is. Ha, tetszik, amit láttunk, úgy beszélhetünk a folytatásról. Na, mit szólsz? * fordul ismét az új jövevényhez, szemöldökét fel-felhúzva, arcán még mindig barátságos mosollyal. *
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.07.16 22:16:33, a következő indokkal:
Kérésre.
103. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-16 21:29:25
Üzenet elküldve: 2015-07-16 21:29:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Máskor//
*Az italozásnak is immár négy résztvevője van, s míg a negyedik italt is kikeveri Zia, és a többi közé illesztik a kupával takarva, egy újabb kérdés merül fel. Mégpedig, hogy ki is lesz az igazgató, mármint, aki még ért is hozzá, mert az sem hátrány. Ez megint olyasmi, amibe inkább nem szól bele, hiszen sok tapasztalata nincs-e téren.
Addig is, amíg dűlőre jutnak vele, kiszemelt kupájával szemez, de szerencsére nem hagyják unatkozni őt sem, legalábbis a sötételf tovább teszteli a képességeit. Ártatlan mosollyal tekint vissza a mélységire, miközben ujjával a lefordított kupa talpán köröz szórakozottan.*
- Hát nem egyértelmű? Amelyik leginkább nekem való. *Újabb semmit mondó válasz, ahogy az elvárható, ami könnyen hangozhat az eljövendő egy titokzatos szeletének, ahogy egy semmit mondó blöffnek is, amit kedve szerint igazíthat a valóságnak megfelelően.
Végül eljön a várva várt pillanat, fény derül rá, ki melyik nedűt kapta. Zia hamar fel is hajtja, s utána úgy vigyorog, mint a vadalma. Egy halk kuncogást azért megereszt, miközben maga elé emeli a poharat. Elsőként az illatával ismerkedik, majd hamar ledönti ő is. Nem érzi a szesz ismerős bizsergető érzése, ellenben a meggy kedvelt íze nagyon is kellemes. Amíg az extra adalék működni nem kezd. Narancsvörös szemeiben tompulni kezd a fény, és mosolya is kissé idült jelleget ölt.*
- Ez finom. *Jegyzi meg kissé elnyújtott szavakkal. Nos, nagyot nem tévedett, végtére is egyes igazi jósok a bódulatot választják, hogy tiszta képet kaphassanak a jövőről, már amennyire azt tisztának lehet mondani. De ki tudja, talán az égiek majd pont ebben a mámoros állapotban kap az égiektől egy igazi látomást. De ezt kétli, a lényeg amúgy is csak annyi, mint máskor is - hogy jól érezze magát.*
*Az italozásnak is immár négy résztvevője van, s míg a negyedik italt is kikeveri Zia, és a többi közé illesztik a kupával takarva, egy újabb kérdés merül fel. Mégpedig, hogy ki is lesz az igazgató, mármint, aki még ért is hozzá, mert az sem hátrány. Ez megint olyasmi, amibe inkább nem szól bele, hiszen sok tapasztalata nincs-e téren.
Addig is, amíg dűlőre jutnak vele, kiszemelt kupájával szemez, de szerencsére nem hagyják unatkozni őt sem, legalábbis a sötételf tovább teszteli a képességeit. Ártatlan mosollyal tekint vissza a mélységire, miközben ujjával a lefordított kupa talpán köröz szórakozottan.*
- Hát nem egyértelmű? Amelyik leginkább nekem való. *Újabb semmit mondó válasz, ahogy az elvárható, ami könnyen hangozhat az eljövendő egy titokzatos szeletének, ahogy egy semmit mondó blöffnek is, amit kedve szerint igazíthat a valóságnak megfelelően.
Végül eljön a várva várt pillanat, fény derül rá, ki melyik nedűt kapta. Zia hamar fel is hajtja, s utána úgy vigyorog, mint a vadalma. Egy halk kuncogást azért megereszt, miközben maga elé emeli a poharat. Elsőként az illatával ismerkedik, majd hamar ledönti ő is. Nem érzi a szesz ismerős bizsergető érzése, ellenben a meggy kedvelt íze nagyon is kellemes. Amíg az extra adalék működni nem kezd. Narancsvörös szemeiben tompulni kezd a fény, és mosolya is kissé idült jelleget ölt.*
- Ez finom. *Jegyzi meg kissé elnyújtott szavakkal. Nos, nagyot nem tévedett, végtére is egyes igazi jósok a bódulatot választják, hogy tiszta képet kaphassanak a jövőről, már amennyire azt tisztának lehet mondani. De ki tudja, talán az égiek majd pont ebben a mámoros állapotban kap az égiektől egy igazi látomást. De ezt kétli, a lényeg amúgy is csak annyi, mint máskor is - hogy jól érezze magát.*
102. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-16 21:19:52
Üzenet elküldve: 2015-07-16 21:19:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Átadás után - Mi, az asztalnál//
*A beálló csendek sosem zavarták, van hogy napokig is képes tartani, máskor viszont be sem áll a szája, és monoton hangján megállás nélkül duruzsolja borzalmas rémségeit.
Komoran tekint Éleina után, s csak félmondattal reagálja le a lány szavait.*
-De. Lassan esedékes egy újabb.
*Nem kokettál, komor, komoly hangon jelenti ki, azt meg csak az elf tudhatja mennyire más is gyógykezelés közben. Ami lassan tényleg időszerű lenne, mert teste pusztán ennyitől, az elsuhanó nő illatától, kecses alakjától is lázongva követeli az ismétlést.
Inkább kortyol hosszasan, eregeti a füstöt lustán, és maga elé bambulva gondolkodik el azon, csak lehet valami ebben a sápadtság dologban, ha már egy órán belül ketten is fejéhez vágják.
Holott a tengeren töltött hosszú évek egészséges, napbarnított színt adtak bőrének, mégis hisz inkább a cédanővér szavainak. Tapasztalta, kellemesebb dolog az.
Csak akkor szól, s mozdul élénken újra, mikor Win az asztalukhoz lép, akkor viszont pattan fel, nem, nem tiszteleg, már leszoktatták róla, de biccent határozottat.*
-Winyra kisasszony.
*S húzza is már ki a széket, hogy munkaadója helyet foglalhasson. Addig ő maga biztos le nem ül.*
-Épp a kisasszony munkájáról, és annak a férfiakra gyakorolt megtévesztő, erkölcsileg megvetendő, igazságtalan hatásáról beszélgettünk.
*Osztja meg Erannal közös nézetüket totálisan fásult hangon.*
*A beálló csendek sosem zavarták, van hogy napokig is képes tartani, máskor viszont be sem áll a szája, és monoton hangján megállás nélkül duruzsolja borzalmas rémségeit.
Komoran tekint Éleina után, s csak félmondattal reagálja le a lány szavait.*
-De. Lassan esedékes egy újabb.
*Nem kokettál, komor, komoly hangon jelenti ki, azt meg csak az elf tudhatja mennyire más is gyógykezelés közben. Ami lassan tényleg időszerű lenne, mert teste pusztán ennyitől, az elsuhanó nő illatától, kecses alakjától is lázongva követeli az ismétlést.
Inkább kortyol hosszasan, eregeti a füstöt lustán, és maga elé bambulva gondolkodik el azon, csak lehet valami ebben a sápadtság dologban, ha már egy órán belül ketten is fejéhez vágják.
Holott a tengeren töltött hosszú évek egészséges, napbarnított színt adtak bőrének, mégis hisz inkább a cédanővér szavainak. Tapasztalta, kellemesebb dolog az.
Csak akkor szól, s mozdul élénken újra, mikor Win az asztalukhoz lép, akkor viszont pattan fel, nem, nem tiszteleg, már leszoktatták róla, de biccent határozottat.*
-Winyra kisasszony.
*S húzza is már ki a széket, hogy munkaadója helyet foglalhasson. Addig ő maga biztos le nem ül.*
-Épp a kisasszony munkájáról, és annak a férfiakra gyakorolt megtévesztő, erkölcsileg megvetendő, igazságtalan hatásáról beszélgettünk.
*Osztja meg Erannal közös nézetüket totálisan fásult hangon.*
101. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-07-16 20:58:17
Üzenet elküldve: 2015-07-16 20:58:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Átadás után - Quinn, Winyra, kicsit Éleina//
*Eran kicsit kínos csendet érzékel maga körül, mikor az általa oly kedvelt téma bejelentésére egy egyszerű választ kap beszélgetőpartnerétől. Rá kell jönnie, hogy nem tudósok társaságában van. Ez persze nem zárja ki, hogy Quinnek lenne jó agya ehhez a munkához, csak nyilván a foga nem fűlik hozzá. Eran így pár csendes pillanatig a sört meg a korsót nézegeti, csodálja az alakját és színét, mint egy festő, aki éppen a mestermű alkotására készül. Közben belegondol, hogy mit szokás egy ilyen helyen csinálni. Eddig úgy tudta, hogy mindenki lazítani jön ide, kellemes témákról beszélgetni, amiknek nincs mélysége. Nos Ő felvetett egy ilyen témát, hiszen ez csak a hobbija, de úgy tűnik ezzel egyedül maradt.
Eran kicsit ideges lesz, mikor rájön, hogy otthon felejtette noteszét, s ingerültségének kimutatására Quinn rá is szól. Bizonyára csak enyhe figyelmeztetés akart lenni, mivel Eran akkor sem tudna kárt tenni igazán semmiben, ha akarna. Neki pedig szándékában sincs rongálni, főleg nem egy ilyen jó helyet, ami már a belépésekor szimpatikus volt neki. S igen, sok a szép lány, na de azok a pintyek!*
- A számból vette ki a szót. Nem állhatom a hazugságot, s már nem csak szavakban rejlik, hanem bőrön, arcon. De mindenesetre érdekes is lehet.
*Eran eleinte csóválja a fejét, mivel szerinte a legtöbb nőnek nem lenne ilyenre szüksége. Bizonyára ezek a nők, akiket saját természetességükben hitt gyönyörűnek, azok is ilyen szerekkel érték el megnyerő külsejük. De örök pozitivizmusa sem nyugszik, s rögtön más szempontból kezdi vizsgálni az ügyet.
Quinn megjegyzését a köszönete után már inkább figyelmen kívül hagyja. Akármennyibe is került, gesztusnak rendes volt. Ekkor érkezik egy igazán kacér elf hölgy, akit Eran szinte meg sem tud nézni rendesen, mert amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan libbent is tova. A férfi kicsit utánafordul, hajtja a kíváncsiság. Ahogy a távolodó nőt nézi, feltűnik neki, hogy hirtelen mennyien lettek a pult körül, s mind lányok. Mondhatni a két férfi asztaláig hallatszik csivitelésük.*
- Értem már honnan kapta ez a hely a nevét.
*Mondja vidáman, majd belekortyol a sörébe. Elégedetten sóhajt, majd az újonnan érkező felé pillant. Szemeiben már látszik a kissé kusza jókedvűség, amit a bódító alkohol idéz elő benne. Még nem szédül, nem zavarodott az elméje, éppen hogy amúgy is sziporkázó hangulatát csak még jobban felkorbácsolja.*
- Üdvözlöm, szép hölgy! Engem nem zavar, ha kedves barátom sem tiltakozik, nyugodtan foglaljon helyet közöttünk.
*Eran kicsit kínos csendet érzékel maga körül, mikor az általa oly kedvelt téma bejelentésére egy egyszerű választ kap beszélgetőpartnerétől. Rá kell jönnie, hogy nem tudósok társaságában van. Ez persze nem zárja ki, hogy Quinnek lenne jó agya ehhez a munkához, csak nyilván a foga nem fűlik hozzá. Eran így pár csendes pillanatig a sört meg a korsót nézegeti, csodálja az alakját és színét, mint egy festő, aki éppen a mestermű alkotására készül. Közben belegondol, hogy mit szokás egy ilyen helyen csinálni. Eddig úgy tudta, hogy mindenki lazítani jön ide, kellemes témákról beszélgetni, amiknek nincs mélysége. Nos Ő felvetett egy ilyen témát, hiszen ez csak a hobbija, de úgy tűnik ezzel egyedül maradt.
Eran kicsit ideges lesz, mikor rájön, hogy otthon felejtette noteszét, s ingerültségének kimutatására Quinn rá is szól. Bizonyára csak enyhe figyelmeztetés akart lenni, mivel Eran akkor sem tudna kárt tenni igazán semmiben, ha akarna. Neki pedig szándékában sincs rongálni, főleg nem egy ilyen jó helyet, ami már a belépésekor szimpatikus volt neki. S igen, sok a szép lány, na de azok a pintyek!*
- A számból vette ki a szót. Nem állhatom a hazugságot, s már nem csak szavakban rejlik, hanem bőrön, arcon. De mindenesetre érdekes is lehet.
*Eran eleinte csóválja a fejét, mivel szerinte a legtöbb nőnek nem lenne ilyenre szüksége. Bizonyára ezek a nők, akiket saját természetességükben hitt gyönyörűnek, azok is ilyen szerekkel érték el megnyerő külsejük. De örök pozitivizmusa sem nyugszik, s rögtön más szempontból kezdi vizsgálni az ügyet.
Quinn megjegyzését a köszönete után már inkább figyelmen kívül hagyja. Akármennyibe is került, gesztusnak rendes volt. Ekkor érkezik egy igazán kacér elf hölgy, akit Eran szinte meg sem tud nézni rendesen, mert amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan libbent is tova. A férfi kicsit utánafordul, hajtja a kíváncsiság. Ahogy a távolodó nőt nézi, feltűnik neki, hogy hirtelen mennyien lettek a pult körül, s mind lányok. Mondhatni a két férfi asztaláig hallatszik csivitelésük.*
- Értem már honnan kapta ez a hely a nevét.
*Mondja vidáman, majd belekortyol a sörébe. Elégedetten sóhajt, majd az újonnan érkező felé pillant. Szemeiben már látszik a kissé kusza jókedvűség, amit a bódító alkohol idéz elő benne. Még nem szédül, nem zavarodott az elméje, éppen hogy amúgy is sziporkázó hangulatát csak még jobban felkorbácsolja.*
- Üdvözlöm, szép hölgy! Engem nem zavar, ha kedves barátom sem tiltakozik, nyugodtan foglaljon helyet közöttünk.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7130-7149