Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 78 (1541. - 1560. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1560. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-02-14 10:46:55
Üzenet elküldve: 2021-02-14 10:46:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tündérnek fogalma sincs, hogy miféle cél vezérelheti valójában a nőt, bár talán ez szinte mindegyik férfiról elmondható ezen a földön, hisz a nők elméje minden, csak nem könnyen megfejthető. Ilyen feladatokkal pedig meg sem próbálkozik, így csak sodródik az árral, s gyakran csak egyetlen kérdést tesz fel magának: Mi a legrosszabb, ami történhet? Állja a másik tekintetét, s néha azért el-el néz a lány mögé is, vagy a poharára, hisz egy idő után akár kellemetlen is lehet, hogy csak úgy bámulja, mint egy darab húst, azt pedig nem szeretné. Nem mintha nem így lenne, s alapvetően nem arra gondolt volna elsőként, amikor meglátta, hogy vajon milyen lehet a meztelen bőre az ablakon beszűrődő holdfényben. Persze ezt neki nem kell tudnia, egyelőre.*
-A tündérmeséknek is lehet néha alapja.
*Szinte csak halkan jegyzi meg, és ahogy testbeszédével játszik, mintha kicsit saját magára utalna.*
-Érthető, azt hiszem.
*Feleli, és némi gondolkodás után gyorsan hozzátesz még valamit.*
-Bár, amíg én dönthetek, inkább halnék meg a bizonytalanságban, minthogy ne láthassam e világ csodáit mindkét szememmel. A naplementét, a holdfényt, vagy egy pisze orrú csodát a Kalmárban.
*Kifejezetten kedveli Yath társaságát, hisz ritkán találkozik hasonlóval, sőt. Itt a városban pedig főleg. Bár sok férfinak valóban akár riasztó is lehet, ha igazából van sütnivalója egy nőnek a fejében, és nem csak nehezéknek lóg ott a nyakukon, a tündér ilyenkor érzi csak igazán, hogy önmaga lehet, és kibontakozhat. Nem kell visszafognia magát, vagy meggondolnia, hogy mit mondjon és mit ne, hogy a másik meg is értse azt, amit mond, és ne csak helyeseljen bárgyún, vagy értetlenkedjen egy apró hasonlaton akár. És persze, mindezek mellé, kár lenne tagadni, hogy az asztaltársát borzasztóan vonzónak találja, és a titokzatosság csak rátesz egy lapáttal.*
-Kedves szavak egy kedves hölgy szájából.
*Szinte meghajlik az asztal tőle eső részen.*
-Semmiképp sem szeretnék a terhére lenni, nincs is rosszabb a kelletlen társaságnál.
*Sajnos túl sokszor kell az üzlet miatt elviselnie az ilyesmiket.*
-Dessilenae, esetleg még egy kör? Ne aggódjon, nem szeretném az asztal alá itatni, hogy aztán ágyba vigyem.
*Dehogynem szeretné, s még ha a szavai nem is ezt jelentik, az könnyen érezhető, hogy a levegő bizony vibrál közöttük, legalábbis Merchen így gondolja. Aztán lehetséges, hogy csak az ő fejében él ez a kép, de végső soron is, ~Mi a legrosszabb, ami történhet?~*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tündérnek fogalma sincs, hogy miféle cél vezérelheti valójában a nőt, bár talán ez szinte mindegyik férfiról elmondható ezen a földön, hisz a nők elméje minden, csak nem könnyen megfejthető. Ilyen feladatokkal pedig meg sem próbálkozik, így csak sodródik az árral, s gyakran csak egyetlen kérdést tesz fel magának: Mi a legrosszabb, ami történhet? Állja a másik tekintetét, s néha azért el-el néz a lány mögé is, vagy a poharára, hisz egy idő után akár kellemetlen is lehet, hogy csak úgy bámulja, mint egy darab húst, azt pedig nem szeretné. Nem mintha nem így lenne, s alapvetően nem arra gondolt volna elsőként, amikor meglátta, hogy vajon milyen lehet a meztelen bőre az ablakon beszűrődő holdfényben. Persze ezt neki nem kell tudnia, egyelőre.*
-A tündérmeséknek is lehet néha alapja.
*Szinte csak halkan jegyzi meg, és ahogy testbeszédével játszik, mintha kicsit saját magára utalna.*
-Érthető, azt hiszem.
*Feleli, és némi gondolkodás után gyorsan hozzátesz még valamit.*
-Bár, amíg én dönthetek, inkább halnék meg a bizonytalanságban, minthogy ne láthassam e világ csodáit mindkét szememmel. A naplementét, a holdfényt, vagy egy pisze orrú csodát a Kalmárban.
*Kifejezetten kedveli Yath társaságát, hisz ritkán találkozik hasonlóval, sőt. Itt a városban pedig főleg. Bár sok férfinak valóban akár riasztó is lehet, ha igazából van sütnivalója egy nőnek a fejében, és nem csak nehezéknek lóg ott a nyakukon, a tündér ilyenkor érzi csak igazán, hogy önmaga lehet, és kibontakozhat. Nem kell visszafognia magát, vagy meggondolnia, hogy mit mondjon és mit ne, hogy a másik meg is értse azt, amit mond, és ne csak helyeseljen bárgyún, vagy értetlenkedjen egy apró hasonlaton akár. És persze, mindezek mellé, kár lenne tagadni, hogy az asztaltársát borzasztóan vonzónak találja, és a titokzatosság csak rátesz egy lapáttal.*
-Kedves szavak egy kedves hölgy szájából.
*Szinte meghajlik az asztal tőle eső részen.*
-Semmiképp sem szeretnék a terhére lenni, nincs is rosszabb a kelletlen társaságnál.
*Sajnos túl sokszor kell az üzlet miatt elviselnie az ilyesmiket.*
-Dessilenae, esetleg még egy kör? Ne aggódjon, nem szeretném az asztal alá itatni, hogy aztán ágyba vigyem.
*Dehogynem szeretné, s még ha a szavai nem is ezt jelentik, az könnyen érezhető, hogy a levegő bizony vibrál közöttük, legalábbis Merchen így gondolja. Aztán lehetséges, hogy csak az ő fejében él ez a kép, de végső soron is, ~Mi a legrosszabb, ami történhet?~*
1559. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-02-12 13:59:59
Üzenet elküldve: 2021-02-12 13:59:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Amma, amma, amma//
*Mikor a kis lurkó lelkesedésében elkerekedett szájjal szólítja, mert kit, ha nem őt, valószínű, hogy a „Savi” őt takarja, kicsit megtorpan. Az kéne még, hogy elkezdjen szaladni utána, mint a kis kacsák az anyuk farktolla után.*
-Aztán ha az én nevem már így megy, azt mégse tudod hol laksz vagy ki hozott ide mi? *Mondja csak úgy bele a levegőbe, azon pedig már nem is lovagol, hogy egy x-et lefelejtett a neve elejéről a kölök. Az ismételten megmártott kenyeret a gyerek elé tartva hátrál ki a konyhából.*
-Biiizooony fiiinooom. *Az ammával nem tud ugyan egyetérteni, bár a jéppára sem igazán jött még rá, hogy mit is akar takarni. De úgy érzi, mivel a lurkónak igen szegény a szókincse sok mindenre ezeket használhatja beazonosításképpen. Mikor a gyerek érzi, hogy a közeledés ellenére sem éri el a szája a falatot és megtorpan, hogy körbe nézzen, ő is megáll, és meglengeti a falatot előtte.*
-Milyen kis béna vagy, itt van azt nem tudod bekapni. *Cukkolja, bár nem hiszi, hogy sok mindent érthet belőle a gyerek. Mikor az megint kinyitja a száját, mert felötlik benne, hogy valami turpisság lehet a dologban, elkezd nyöszörögni.*
-Ha odaérünk az asztalhoz megkaphatod. *Mikor pedig ez megtörténik, be is váltja az ígéretét, majd feláll egy székre, hogy mindenki jobban lássa és míg a gyerek falatozik, ő körbe kiabál.*
-Nem hiányzik valakinek a vakarcs? Ki hozta be az ajtón? *Mutogat maga mellé, ahol feltehetően a gyerek leledzik, tekintetét pedig körbe hordozza, hátha akad jelentkező, bár akárkinek nem fogja odaadni a kölköt.*
*Mikor a kis lurkó lelkesedésében elkerekedett szájjal szólítja, mert kit, ha nem őt, valószínű, hogy a „Savi” őt takarja, kicsit megtorpan. Az kéne még, hogy elkezdjen szaladni utána, mint a kis kacsák az anyuk farktolla után.*
-Aztán ha az én nevem már így megy, azt mégse tudod hol laksz vagy ki hozott ide mi? *Mondja csak úgy bele a levegőbe, azon pedig már nem is lovagol, hogy egy x-et lefelejtett a neve elejéről a kölök. Az ismételten megmártott kenyeret a gyerek elé tartva hátrál ki a konyhából.*
-Biiizooony fiiinooom. *Az ammával nem tud ugyan egyetérteni, bár a jéppára sem igazán jött még rá, hogy mit is akar takarni. De úgy érzi, mivel a lurkónak igen szegény a szókincse sok mindenre ezeket használhatja beazonosításképpen. Mikor a gyerek érzi, hogy a közeledés ellenére sem éri el a szája a falatot és megtorpan, hogy körbe nézzen, ő is megáll, és meglengeti a falatot előtte.*
-Milyen kis béna vagy, itt van azt nem tudod bekapni. *Cukkolja, bár nem hiszi, hogy sok mindent érthet belőle a gyerek. Mikor az megint kinyitja a száját, mert felötlik benne, hogy valami turpisság lehet a dologban, elkezd nyöszörögni.*
-Ha odaérünk az asztalhoz megkaphatod. *Mikor pedig ez megtörténik, be is váltja az ígéretét, majd feláll egy székre, hogy mindenki jobban lássa és míg a gyerek falatozik, ő körbe kiabál.*
-Nem hiányzik valakinek a vakarcs? Ki hozta be az ajtón? *Mutogat maga mellé, ahol feltehetően a gyerek leledzik, tekintetét pedig körbe hordozza, hátha akad jelentkező, bár akárkinek nem fogja odaadni a kölköt.*
1558. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-02-12 13:49:22
Üzenet elküldve: 2021-02-12 13:49:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Amma, amma, amma//
*Andorellan még mindig keresgéli a jéppát az asztal alatt, meg azért itt bujkálni is igen kellemes. Annyi mindenkinek keltette fel a figyelmét az amúgy eléggé zárkózott természetű kisfiú, hogy most éppen ideje behúzódni valami kis kellemes zugba, hogy összeszedje az erejét és bátorságát, amit a finom szaftból merített. Közben pedig megpróbálja a fejébe vésni Xavy nevét. Amikor az edénycsörgésre újra kidugja a fejét, és a kenyérkét is meglátja, felcsillan a szeme.*
- Saaaviii *Mondja éppen olyan elnyújtva, ahogy a lány tette az előbb, hiszen ez a neve, ő mondta.* Jéppa! *Bök a tányérra ezután követelőzőn. Még nem elég a finom falatokból, kell egy kicsi.*
- Amma fijom amma. *Magyarázza lelkesen a nagy pelusa miatt igen trottyantott ülepű kislegény, ahogy újdonsült barátja után totyog. Persze megpróbálja elhappolni a kenyeret, ám az, bármilyen ritkán is fordul elő az ilyesmi, Xavy kezében kifejezetten magasan van.*
- Kéjj Saaaviii naa. *Ráncolja a homlokát szigorúan, mikor már több lépést is megtettek, de a finomság még sehol. Kitartása azonban határtalan, ha kell, akár az asztalig is méltóztatik eltotyogni a lány mögött, ám időnként fel-felsandít rá, hogy biztosan nem tűnt-e el… a kenyér. Egyelőre azzal ápolja a legjobb viszonyt, de Xavy is jó úton halad, hogy a kis Rellan barátja legyen.*
*Andorellan még mindig keresgéli a jéppát az asztal alatt, meg azért itt bujkálni is igen kellemes. Annyi mindenkinek keltette fel a figyelmét az amúgy eléggé zárkózott természetű kisfiú, hogy most éppen ideje behúzódni valami kis kellemes zugba, hogy összeszedje az erejét és bátorságát, amit a finom szaftból merített. Közben pedig megpróbálja a fejébe vésni Xavy nevét. Amikor az edénycsörgésre újra kidugja a fejét, és a kenyérkét is meglátja, felcsillan a szeme.*
- Saaaviii *Mondja éppen olyan elnyújtva, ahogy a lány tette az előbb, hiszen ez a neve, ő mondta.* Jéppa! *Bök a tányérra ezután követelőzőn. Még nem elég a finom falatokból, kell egy kicsi.*
- Amma fijom amma. *Magyarázza lelkesen a nagy pelusa miatt igen trottyantott ülepű kislegény, ahogy újdonsült barátja után totyog. Persze megpróbálja elhappolni a kenyeret, ám az, bármilyen ritkán is fordul elő az ilyesmi, Xavy kezében kifejezetten magasan van.*
- Kéjj Saaaviii naa. *Ráncolja a homlokát szigorúan, mikor már több lépést is megtettek, de a finomság még sehol. Kitartása azonban határtalan, ha kell, akár az asztalig is méltóztatik eltotyogni a lány mögött, ám időnként fel-felsandít rá, hogy biztosan nem tűnt-e el… a kenyér. Egyelőre azzal ápolja a legjobb viszonyt, de Xavy is jó úton halad, hogy a kis Rellan barátja legyen.*
1557. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-02-11 19:22:10
Üzenet elküldve: 2021-02-11 19:22:10
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Szimatolás//
- Áhá, áhhá. Khm, khm!! Mik, mi? *kapja fel az öreg a fejét, felbámulva ravaszul az érkezőre, és abba is hagyja a bámészkodást.*
- A szolgálatomra, khm. *köszörüli meg a torkát, és látható rajta, ahogy gondolkodik.*
- Igen! Igen! A szolgálatomra. *Újabb torokköszörülés, fészkelődés. Majd az öreg végül csak kiböki.*
- Ennék valamit.
- Valami sültfélét. Sültecskét.
- Meg valami jóféle borocskát. Egy palackkal. *Közelről egészen viszolyogtató a kidülledő szemek fehérje, a villogó, várakozón a férfira bámuló tekintet. És hát, ami azt illeti, némi szag is körüllengi az öreget.*
//Szimatolás//
- Áhá, áhhá. Khm, khm!! Mik, mi? *kapja fel az öreg a fejét, felbámulva ravaszul az érkezőre, és abba is hagyja a bámészkodást.*
- A szolgálatomra, khm. *köszörüli meg a torkát, és látható rajta, ahogy gondolkodik.*
- Igen! Igen! A szolgálatomra. *Újabb torokköszörülés, fészkelődés. Majd az öreg végül csak kiböki.*
- Ennék valamit.
- Valami sültfélét. Sültecskét.
- Meg valami jóféle borocskát. Egy palackkal. *Közelről egészen viszolyogtató a kidülledő szemek fehérje, a villogó, várakozón a férfira bámuló tekintet. És hát, ami azt illeti, némi szag is körüllengi az öreget.*
1556. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-02-11 18:27:11
Üzenet elküldve: 2021-02-11 18:27:11
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Szimatolás//
*A pincearénából érkezik fel és eléggé össze van zavarodva. Az Arjával való találkozás jobban összezavarta, mint gondolta. Pedig semmi oka rá, hisz a lánnyal nem történt semmi közöttük. Nem úgy, mint Winnel, de őt sajnos nem látta azóta, hogy visszatértek. Nem szeretné egyik lányt sem megbántani. Azaz nem is tudja, mi baj lehetne, hisz egyikük sem tett ígéretet vagy hasonlót a másiknak. Furcsa helyzet. Alapesetben tökéletesen boldog lehetne Winnel, de azt sem szeretné túlgondolni, hisz csak egy éjjel áll mögöttük. Lehet, hogy Win nem is gondol rá úgy, mint hosszabb távú partner.
A pultba lépve igyekszik kicsit összeszedni magát, arra gondol, hogy minden ki fog derülni, ha végre találkozott a másik lánnyal is. Úgyis dolgoznia kell, mert egy különös szerzet érkezik a Kalmárba. Kifújja magából a zavar utolsó szikráját is és elindul a kandallóközeli asztalnál helyet foglaló gnómhoz.*
- Üdvözlöm a Wegtoreni Kalmárban, uram. Mik vagyok, miben állhatok szolgálatára? *Kérdi barátságosan, de valahogy nem tudja kiverni a fejéből Arját és Wint sem. Persze ez nem látszik a munkáján, ugyanolyan készségesen áll mindenkihez, még a különös, elnyűtt külsejű gnómokhoz is.*
//Szimatolás//
*A pincearénából érkezik fel és eléggé össze van zavarodva. Az Arjával való találkozás jobban összezavarta, mint gondolta. Pedig semmi oka rá, hisz a lánnyal nem történt semmi közöttük. Nem úgy, mint Winnel, de őt sajnos nem látta azóta, hogy visszatértek. Nem szeretné egyik lányt sem megbántani. Azaz nem is tudja, mi baj lehetne, hisz egyikük sem tett ígéretet vagy hasonlót a másiknak. Furcsa helyzet. Alapesetben tökéletesen boldog lehetne Winnel, de azt sem szeretné túlgondolni, hisz csak egy éjjel áll mögöttük. Lehet, hogy Win nem is gondol rá úgy, mint hosszabb távú partner.
A pultba lépve igyekszik kicsit összeszedni magát, arra gondol, hogy minden ki fog derülni, ha végre találkozott a másik lánnyal is. Úgyis dolgoznia kell, mert egy különös szerzet érkezik a Kalmárba. Kifújja magából a zavar utolsó szikráját is és elindul a kandallóközeli asztalnál helyet foglaló gnómhoz.*
- Üdvözlöm a Wegtoreni Kalmárban, uram. Mik vagyok, miben állhatok szolgálatára? *Kérdi barátságosan, de valahogy nem tudja kiverni a fejéből Arját és Wint sem. Persze ez nem látszik a munkáján, ugyanolyan készségesen áll mindenkihez, még a különös, elnyűtt külsejű gnómokhoz is.*
1555. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-02-11 15:10:46
Üzenet elküldve: 2021-02-11 15:10:46
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Szimatolás //
*Egy öregecske gnóm nyit be a fogadó ajtaján hideg szélben. Körbenéz. Megfordul, és behúzza maga után az ajtót. A kemencét és a körülötte lévő kényelmes, bőrrel borított fotelokat nézi ki magának. Odafelé indul el, arra araszol. Nem megy a pulthoz. Szinte leveti magát az egyikre, rögtön ahogy odaér. Kényelmesen elhelyezkedik. Nem bánja azt sem, ha senki ügyet sem vet rá egy ideig. Egyelőre boldogan melegszik a tűz mellett. Bámészkodik. Szemügyre veszi a pultot, a felette lógó festményt, beles a pult mögötti, a kemence melletti ajtón, ha az kinyílik. Megbámulja a bent ülőket is. Közben jólesően melegedik.
Közben a jegyzetein gondolkodik. Meg a megtalált könyvön. Meg hogy hogyan haladhat tovább a kísérleteivel. Meg hogy mit egyen. Jó illatok vannak. Lesi hogy mások mit esznek. Valami jó frissen sült húsfélét fog rendelni, eldönti magában. Ropogós cipóval. Már előre csorgatja a nyálát. Éhes. De már nem fázik legalább. Az jó.*
A hozzászólás írója (Migramm Froclipox) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.11 15:51:49
*Egy öregecske gnóm nyit be a fogadó ajtaján hideg szélben. Körbenéz. Megfordul, és behúzza maga után az ajtót. A kemencét és a körülötte lévő kényelmes, bőrrel borított fotelokat nézi ki magának. Odafelé indul el, arra araszol. Nem megy a pulthoz. Szinte leveti magát az egyikre, rögtön ahogy odaér. Kényelmesen elhelyezkedik. Nem bánja azt sem, ha senki ügyet sem vet rá egy ideig. Egyelőre boldogan melegszik a tűz mellett. Bámészkodik. Szemügyre veszi a pultot, a felette lógó festményt, beles a pult mögötti, a kemence melletti ajtón, ha az kinyílik. Megbámulja a bent ülőket is. Közben jólesően melegedik.
Közben a jegyzetein gondolkodik. Meg a megtalált könyvön. Meg hogy hogyan haladhat tovább a kísérleteivel. Meg hogy mit egyen. Jó illatok vannak. Lesi hogy mások mit esznek. Valami jó frissen sült húsfélét fog rendelni, eldönti magában. Ropogós cipóval. Már előre csorgatja a nyálát. Éhes. De már nem fázik legalább. Az jó.*
A hozzászólás írója (Migramm Froclipox) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.11 15:51:49
1554. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-02-10 00:14:51
Üzenet elküldve: 2021-02-10 00:14:51
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Egy új korszak hajnala //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A rövid pohárköszöntő után Nor'Deron úgy tesz, ahogy az a nagykönyvben írva vagyon. A magasba emelt kupája ismét szájmagasságba kerül, majd az edényt ajkaihoz igazítva tűntet el annak tartalmából egy ezúttal visszafogottabb mennyiséget, látszólag hosszasan ízlelgetve az ízes nedűt, az átlagember számára rejtett aromák után kutatva. Mikor már épp arra készülne, hogy az ízlelőbimbói után a továbbiakat májára bízza, kis híján úgy jár, mint a hótündér korábban, ugyanis a hirtelen vállára nehezedő nem épp vaskos, de határozottan férfitenyér, bőven szolgáltat a félvér számára annyi meglepetést, hogy a bor csupán valami rejtélyes isteni beavatkozásnak köszönhetően nem indul el a nem épp számára kialakított kanyargós ösvényen, mi egyenesen a fuldoklás felé vezet. Ennek örömére nagyot nyel, majd egy félszeg mosolyt villant a kis híján vesztét okozó vörös hajú elfre, mit egy jóindulatú biccentéssel támogat meg. Alighogy sikerül ezen túllendülnie, újabb inger éri, ahogy a gyengéd puha és ezúttal női tenyér végig simít a combján. A korábbról megmaradt félszeg mosoly egy újabb magabiztos vigyorrá növi ki magát, mit jobb híján ezúttal is kupája mögé igyekszik rejteni, miközben figyelemmel kíséri azon különös közjátékot, melynek ő ezúttal kivételesen nem része. A hirtelen jött nyugalmat természetesen nem élvezheti sokáig ugyanis az elf hölgy egy újabb meglehetőst kendőzetlen gesztussal adja tudtára nem épp sejtelmes szándékait. Ezt a félvér egy elégedett sóhajjal s egy sejtelmes pillantással nyugtázza. Bár minden kétséget kizáróan élvezi a kialakult helyzetet, mégis mintha a villám vágott volna belé úgy csillan fel a szeme, s csusszan fel mindkét szemöldöke.*
- Száz arany? Állom.
*Pillant Ysára elszánt tekintettel, s korábbi lendületéből mit sem vesztve pattan fel ültő helyéből. Ruháját megigazgatja, némileg elrendezi kócos tincseit, s akár egy ragadozó indul útjára, hogy becserkéssze mit sem sejtő áldozatát. Vissza sem nézve társaira, óvatosan a lopja a közte s a becses dáma közt húzódó távolságot. Már csupán lépések választják el, a céltól, mikoris nem várt módon saját lábában megbotolva, veszti el egyensúlyát. Vészes tempóban közeledve a pult irányába, látszólag előre jelezhető, hogy az előre jósolható esést az eddig nagy önbizalommal bíró félelfünk akaratlanul is kénytelen lesz az arcával tompítani. Ezzel minden kétséget kizáróan ő is tisztában van, ugyanis a zuhanás kezdetekor meglehetőst profán keretek közt nevez néven egy errefelé nem ismert istenséget. Mindezek ellenére tán szerencse, vagy tudatos tervezés gyümölcse, de még mielőtt a feje bárminek nekiütődhetne, jobb keze stabil pontot talál a pult személyében (már amennyire beszélhetünk személyről), mire azonnal rá is fonódnak ujjai ezzel is kitámasztva magát, azonban hősünk semmit sem bízva a véletlenre, másik kezével is támasz után kutatva, valami másra is sikeresen rámarkol és ebben a pillanatban fogadást nyer. A zilált állapotból némileg összeszedve magát azonnal hozzá is lát ahhoz, hogy a becsületét sértett dáma megbocsátásáért esedezzen, s amennyiben ezt a bájos hölgy nem tagadja meg Nor'Derontól, a férfi bájcsevejt kezdeményez áldozatával, melynek folyományaként végül elegánsan meghajol, s kezét a nő felé nyújtja, ezzel táncba invitálva őt. Rövid hezitálás után a finom kacsó a félvérébe csúszik, s kéz a kézben sétálnak a fogadó egy kellő mozgásteret biztosító részére. A zenészek új dallamba kezdenek, s a félelf egy formális pukedlit követően, átadva magát a zene ritmusának mozgásba lendül. Már-már meglepő kecsességgel és eleganciával vitelez ki minden egyes mozdulatot, közben ügyelve arra, hogy partnerét valamint annak formás ikreit is kellően megtáncoltassa ezzel megadva a kívánt látványt asztaltársainak. A nóta végeztével, egy illedelmes meghajlás kíséretében köszöni meg a táncot, majd indul vissza a társasághoz. Az asztalhoz érve nagyot sóhajt s kissé elnyűtten a helyére huppan.*
- Meglehetőst botlábú a drága.
*A kupájáért nyúl, közben pedig Ysára pillant.*
- Te pedig tartozol nekem száz arannyal.
*Mondja széles vigyorral az arcán, hangjából némi önelégültséget sugározva.*
// Egy új korszak hajnala //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A rövid pohárköszöntő után Nor'Deron úgy tesz, ahogy az a nagykönyvben írva vagyon. A magasba emelt kupája ismét szájmagasságba kerül, majd az edényt ajkaihoz igazítva tűntet el annak tartalmából egy ezúttal visszafogottabb mennyiséget, látszólag hosszasan ízlelgetve az ízes nedűt, az átlagember számára rejtett aromák után kutatva. Mikor már épp arra készülne, hogy az ízlelőbimbói után a továbbiakat májára bízza, kis híján úgy jár, mint a hótündér korábban, ugyanis a hirtelen vállára nehezedő nem épp vaskos, de határozottan férfitenyér, bőven szolgáltat a félvér számára annyi meglepetést, hogy a bor csupán valami rejtélyes isteni beavatkozásnak köszönhetően nem indul el a nem épp számára kialakított kanyargós ösvényen, mi egyenesen a fuldoklás felé vezet. Ennek örömére nagyot nyel, majd egy félszeg mosolyt villant a kis híján vesztét okozó vörös hajú elfre, mit egy jóindulatú biccentéssel támogat meg. Alighogy sikerül ezen túllendülnie, újabb inger éri, ahogy a gyengéd puha és ezúttal női tenyér végig simít a combján. A korábbról megmaradt félszeg mosoly egy újabb magabiztos vigyorrá növi ki magát, mit jobb híján ezúttal is kupája mögé igyekszik rejteni, miközben figyelemmel kíséri azon különös közjátékot, melynek ő ezúttal kivételesen nem része. A hirtelen jött nyugalmat természetesen nem élvezheti sokáig ugyanis az elf hölgy egy újabb meglehetőst kendőzetlen gesztussal adja tudtára nem épp sejtelmes szándékait. Ezt a félvér egy elégedett sóhajjal s egy sejtelmes pillantással nyugtázza. Bár minden kétséget kizáróan élvezi a kialakult helyzetet, mégis mintha a villám vágott volna belé úgy csillan fel a szeme, s csusszan fel mindkét szemöldöke.*
- Száz arany? Állom.
*Pillant Ysára elszánt tekintettel, s korábbi lendületéből mit sem vesztve pattan fel ültő helyéből. Ruháját megigazgatja, némileg elrendezi kócos tincseit, s akár egy ragadozó indul útjára, hogy becserkéssze mit sem sejtő áldozatát. Vissza sem nézve társaira, óvatosan a lopja a közte s a becses dáma közt húzódó távolságot. Már csupán lépések választják el, a céltól, mikoris nem várt módon saját lábában megbotolva, veszti el egyensúlyát. Vészes tempóban közeledve a pult irányába, látszólag előre jelezhető, hogy az előre jósolható esést az eddig nagy önbizalommal bíró félelfünk akaratlanul is kénytelen lesz az arcával tompítani. Ezzel minden kétséget kizáróan ő is tisztában van, ugyanis a zuhanás kezdetekor meglehetőst profán keretek közt nevez néven egy errefelé nem ismert istenséget. Mindezek ellenére tán szerencse, vagy tudatos tervezés gyümölcse, de még mielőtt a feje bárminek nekiütődhetne, jobb keze stabil pontot talál a pult személyében (már amennyire beszélhetünk személyről), mire azonnal rá is fonódnak ujjai ezzel is kitámasztva magát, azonban hősünk semmit sem bízva a véletlenre, másik kezével is támasz után kutatva, valami másra is sikeresen rámarkol és ebben a pillanatban fogadást nyer. A zilált állapotból némileg összeszedve magát azonnal hozzá is lát ahhoz, hogy a becsületét sértett dáma megbocsátásáért esedezzen, s amennyiben ezt a bájos hölgy nem tagadja meg Nor'Derontól, a férfi bájcsevejt kezdeményez áldozatával, melynek folyományaként végül elegánsan meghajol, s kezét a nő felé nyújtja, ezzel táncba invitálva őt. Rövid hezitálás után a finom kacsó a félvérébe csúszik, s kéz a kézben sétálnak a fogadó egy kellő mozgásteret biztosító részére. A zenészek új dallamba kezdenek, s a félelf egy formális pukedlit követően, átadva magát a zene ritmusának mozgásba lendül. Már-már meglepő kecsességgel és eleganciával vitelez ki minden egyes mozdulatot, közben ügyelve arra, hogy partnerét valamint annak formás ikreit is kellően megtáncoltassa ezzel megadva a kívánt látványt asztaltársainak. A nóta végeztével, egy illedelmes meghajlás kíséretében köszöni meg a táncot, majd indul vissza a társasághoz. Az asztalhoz érve nagyot sóhajt s kissé elnyűtten a helyére huppan.*
- Meglehetőst botlábú a drága.
*A kupájáért nyúl, közben pedig Ysára pillant.*
- Te pedig tartozol nekem száz arannyal.
*Mondja széles vigyorral az arcán, hangjából némi önelégültséget sugározva.*
1553. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-02-09 13:09:02
Üzenet elküldve: 2021-02-09 13:09:02
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
*Érdeklődve, enyhén előre hajolva hallgatja a férfi szavait, s tagadni sem tudja, mennyire élvezi ezt a szelíd szórakozást. A tündér hangja, s mondatai olyanok, akár egy jól megkomponált, tiszta és egyszerű dal. A zenészek pedig kedvelik az ilyen mesterműveket, hiszen ritka az a mű, ami mindenféle felesleges giccstől mentes, de mégsem süllyed puritán egyszerűségbe.
Talán hamarosan ideje lenne ráterelnie a szót a tényleges feladatára, s kipuhatolózni, milyen italokkal tudná őket ellátni ez a belsős ember. Viszont megtanulta, hogy a kifinomult megérzéseiben nyugodt lélekkel megbízhat, s az ösztöne azt súgja, még várhat, építgesse csak a bizalom instabil és érzékeny épületét. Nincs értelme sietni, elvégre három napot kapott, s ha Merchennek sem akad egyéb dolga, nem szükséges első este elsietni mindent. Szóljon ez a nap a felhőtlen csevejről, ismerkedésről, kacérkodásról. S szóljon a csábításról, a bűnös művészetről, ami közelebb áll a zenéhez és tánchoz, mint azt az ember gondolná.*
- Valóban nem könnyű, de végtére is én döntöttem így. A teljesen szabad és boldog élet számomra tündérmese, álmodozni jó, de nem lenne elég erőm meg bátorságom cselekedni.
*Kecses, nőies mozdulattal emeli ajkaihoz a bort, s kortyol néhányat, miközben mosolygó tekintetével nem ereszti a férfit.*
- Mindenkinek meg kell találnia az arany középutat, s megbékélnie a tudattal, hogy talán fél szemére sosem fog látni. De ilyenek vagyunk, a kényelemért és biztonságért sokan a másik szemünket is eladnánk, megbékélve az örök sötétséggel.
*Ha már szép metaforákban szólt hozzá Merchen, ő könnyű szerrel felveszi a ritmust, nem okoz gondot neki sem a hasonlatok megértése, sem pedig az ily módon történő fogalmazás. Még egy enyhe, kellemes nosztalgia hangulata is van az egésznek, visszarepíti őt a birtokra, az Úrnő karjai közé, az elegáns estélyekre, ahol a hasonlóan kiváló neveltetést kapott ifjúk csalogatták őt efféle szép szavakkal. Ez is egy játék, csak sokkal kifinomultabb, mint amiket a Sellőházban űz a betérő, s nőre vágyó vendégekkel. Az pajzán, nyíltan szemérmetlen, kacérkodó és direkt, ez pedig sokkal ártatlanabb köntösbe bújtatott, türelmesebb, burkoltabb, és szebb.*
- Kicsit talán kimerített az utazás, de a jó bor, s kellemes társaság kiűzte az álmot a szememből.
*Mosolyog kedvesen Merchenre, majd eltünteti a maradék italt is a tompa fényekben megcsillanó üvegpohárból.*
*Érdeklődve, enyhén előre hajolva hallgatja a férfi szavait, s tagadni sem tudja, mennyire élvezi ezt a szelíd szórakozást. A tündér hangja, s mondatai olyanok, akár egy jól megkomponált, tiszta és egyszerű dal. A zenészek pedig kedvelik az ilyen mesterműveket, hiszen ritka az a mű, ami mindenféle felesleges giccstől mentes, de mégsem süllyed puritán egyszerűségbe.
Talán hamarosan ideje lenne ráterelnie a szót a tényleges feladatára, s kipuhatolózni, milyen italokkal tudná őket ellátni ez a belsős ember. Viszont megtanulta, hogy a kifinomult megérzéseiben nyugodt lélekkel megbízhat, s az ösztöne azt súgja, még várhat, építgesse csak a bizalom instabil és érzékeny épületét. Nincs értelme sietni, elvégre három napot kapott, s ha Merchennek sem akad egyéb dolga, nem szükséges első este elsietni mindent. Szóljon ez a nap a felhőtlen csevejről, ismerkedésről, kacérkodásról. S szóljon a csábításról, a bűnös művészetről, ami közelebb áll a zenéhez és tánchoz, mint azt az ember gondolná.*
- Valóban nem könnyű, de végtére is én döntöttem így. A teljesen szabad és boldog élet számomra tündérmese, álmodozni jó, de nem lenne elég erőm meg bátorságom cselekedni.
*Kecses, nőies mozdulattal emeli ajkaihoz a bort, s kortyol néhányat, miközben mosolygó tekintetével nem ereszti a férfit.*
- Mindenkinek meg kell találnia az arany középutat, s megbékélnie a tudattal, hogy talán fél szemére sosem fog látni. De ilyenek vagyunk, a kényelemért és biztonságért sokan a másik szemünket is eladnánk, megbékélve az örök sötétséggel.
*Ha már szép metaforákban szólt hozzá Merchen, ő könnyű szerrel felveszi a ritmust, nem okoz gondot neki sem a hasonlatok megértése, sem pedig az ily módon történő fogalmazás. Még egy enyhe, kellemes nosztalgia hangulata is van az egésznek, visszarepíti őt a birtokra, az Úrnő karjai közé, az elegáns estélyekre, ahol a hasonlóan kiváló neveltetést kapott ifjúk csalogatták őt efféle szép szavakkal. Ez is egy játék, csak sokkal kifinomultabb, mint amiket a Sellőházban űz a betérő, s nőre vágyó vendégekkel. Az pajzán, nyíltan szemérmetlen, kacérkodó és direkt, ez pedig sokkal ártatlanabb köntösbe bújtatott, türelmesebb, burkoltabb, és szebb.*
- Kicsit talán kimerített az utazás, de a jó bor, s kellemes társaság kiűzte az álmot a szememből.
*Mosolyog kedvesen Merchenre, majd eltünteti a maradék italt is a tompa fényekben megcsillanó üvegpohárból.*
1552. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-02-09 07:54:15
Üzenet elküldve: 2021-02-09 07:54:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Amma, amma, amma//
*Nem igazán érti a gyerek hirtelen támadt megdöbbenését, hiszen eddig abban a hitben volt, hogy ő azt akarja, hogy egyen belőle. A nevetésre már lesüti a szemeit és értetlen arckifejezéssel vakarja meg a homlokát.*
-Nem értem mit vernyákolsz itt nekem. Ha akarod szerezhetek neked még ebből. *Mutat az üresen maradt kis tálkára.*
-Mit nevetsz? Vaaakaaréék. *Szótagolja, majd lassan arra is fény derül, amit már korábban is sejtett, Jellan az a kölök neve lenne. Hiszen ez talán az első dolog, amit megtanítanak nekik, mikor először szavakba öntik a szükségleteiket. Majd ismét értelmes szavak hagyják el a gyerek száját, amelyek az ő nevére kíváncsiak, vélhetően.*
-Én…Xaaaviiiii. *Nagyon erőteljesen artikulál nehogy félreértse és valami botorságnak nevezze el magában. Bár erre így sincsen semmi garancia. Ezt követően a gyerek nyugalmi állapotát elhagyva megindul, hogy felderítse a konyha legrejtettebb zugait is.*
-HéhéhéhéhéHÉÉÉ! Itt főőzés folyik, veszélyes hely! Gyere csak vissza! *Próbál utána menni, de a kölök gyors iramot diktál, mire pedig utoléri éppen, hogy csak nem borítja magára a fazekat. Szerencsére egy asztal alatt talál menedéket, ahol talán nincsen láb alatt mindenkinek.*
-Mondtam, kaphatsz még, ha nyugton maradsz. Ammmááát meg nem tudom hol hagytad el, de jó lenne ha már érted jönne. Biztos halálra keres. *Közben az egyik konyhás szed még egy merőkanállal a táljába a sűrű barna raguból, ő meg elhappol egy karéj kenyeret még a pultról.*
-Mi lenne, ha kimennénk az egyik asztalhoz? Hátha ott van Ammaaa is. *Ajánlja fel, szándékosan nem adja oda a kenyeret a gyereknek, hogy az kijöjjön a rejtekhelyéről.*
*Nem igazán érti a gyerek hirtelen támadt megdöbbenését, hiszen eddig abban a hitben volt, hogy ő azt akarja, hogy egyen belőle. A nevetésre már lesüti a szemeit és értetlen arckifejezéssel vakarja meg a homlokát.*
-Nem értem mit vernyákolsz itt nekem. Ha akarod szerezhetek neked még ebből. *Mutat az üresen maradt kis tálkára.*
-Mit nevetsz? Vaaakaaréék. *Szótagolja, majd lassan arra is fény derül, amit már korábban is sejtett, Jellan az a kölök neve lenne. Hiszen ez talán az első dolog, amit megtanítanak nekik, mikor először szavakba öntik a szükségleteiket. Majd ismét értelmes szavak hagyják el a gyerek száját, amelyek az ő nevére kíváncsiak, vélhetően.*
-Én…Xaaaviiiii. *Nagyon erőteljesen artikulál nehogy félreértse és valami botorságnak nevezze el magában. Bár erre így sincsen semmi garancia. Ezt követően a gyerek nyugalmi állapotát elhagyva megindul, hogy felderítse a konyha legrejtettebb zugait is.*
-HéhéhéhéhéHÉÉÉ! Itt főőzés folyik, veszélyes hely! Gyere csak vissza! *Próbál utána menni, de a kölök gyors iramot diktál, mire pedig utoléri éppen, hogy csak nem borítja magára a fazekat. Szerencsére egy asztal alatt talál menedéket, ahol talán nincsen láb alatt mindenkinek.*
-Mondtam, kaphatsz még, ha nyugton maradsz. Ammmááát meg nem tudom hol hagytad el, de jó lenne ha már érted jönne. Biztos halálra keres. *Közben az egyik konyhás szed még egy merőkanállal a táljába a sűrű barna raguból, ő meg elhappol egy karéj kenyeret még a pultról.*
-Mi lenne, ha kimennénk az egyik asztalhoz? Hátha ott van Ammaaa is. *Ajánlja fel, szándékosan nem adja oda a kenyeret a gyereknek, hogy az kijöjjön a rejtekhelyéről.*
1551. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-02-08 11:56:59
Üzenet elküldve: 2021-02-08 11:56:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Amma, amma, amma//
*Rellannak esze ágában sincs az ennivaló épségét kockáztatni. Amint a kezébe kerül a következő szaftos kenyér, úgy megmarkolja, mintha nem lenne holnap, egészen addig, míg a szájába nem vándorol a falat. Így csipeget egy ideig, és már kezdi leküzdeni az éhségét. Amíg pedig a nyammogás tart, nem lehet tőle más szót hallani. Egy nagy nyelés után kezd rá megint.*
- Jéppa! *Úgy látszik, a kis gömböc Rellan eldöntötte, hogy mindent be fog falni, amit csak talál. Éppen ezért tátva marad a szája, mikor helyette Xavy eszi meg az utolsó falatot. Csak áll ott, döbbenten, még szólni vagy hisztizni is elfelejt. Meggondolva anyukája is bekapott néha egy-egy falatot, hogy megkóstolja, finom-e a kajácska, ezért megbocsátón kacagni kezd Xavy kis tréfáján.*
- Jellan neve. *De a lány még mindig nem válaszolt az ő kérdésére, csak megette előle az ennivalót.* Te neve! *Kiált rá, megint felé mutatva. Ezt már nem lehet evésként értelmezni. Miután pedig ezt megbeszélte Xavyval, fel-le indul a konyhában, és mindent megkukkant, van-e valahol még ennivaló. De azért az lenne a legkényelmesebb, ha mint legutóbb, most is az étel jönne hozzá. Ezért kiabálva szólongatja, és közben a bútorok alá is bekukucskál.*
- Jééépppaaaaaaaaa? *Aztán valamiért eszébe jut, hogy mit szeret még, ezért neki is kiált az asztal alatt leselkedve, hátha.* Ammaaaa!
A hozzászólás írója (Andorellan Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.08 11:58:23
*Rellannak esze ágában sincs az ennivaló épségét kockáztatni. Amint a kezébe kerül a következő szaftos kenyér, úgy megmarkolja, mintha nem lenne holnap, egészen addig, míg a szájába nem vándorol a falat. Így csipeget egy ideig, és már kezdi leküzdeni az éhségét. Amíg pedig a nyammogás tart, nem lehet tőle más szót hallani. Egy nagy nyelés után kezd rá megint.*
- Jéppa! *Úgy látszik, a kis gömböc Rellan eldöntötte, hogy mindent be fog falni, amit csak talál. Éppen ezért tátva marad a szája, mikor helyette Xavy eszi meg az utolsó falatot. Csak áll ott, döbbenten, még szólni vagy hisztizni is elfelejt. Meggondolva anyukája is bekapott néha egy-egy falatot, hogy megkóstolja, finom-e a kajácska, ezért megbocsátón kacagni kezd Xavy kis tréfáján.*
- Jellan neve. *De a lány még mindig nem válaszolt az ő kérdésére, csak megette előle az ennivalót.* Te neve! *Kiált rá, megint felé mutatva. Ezt már nem lehet evésként értelmezni. Miután pedig ezt megbeszélte Xavyval, fel-le indul a konyhában, és mindent megkukkant, van-e valahol még ennivaló. De azért az lenne a legkényelmesebb, ha mint legutóbb, most is az étel jönne hozzá. Ezért kiabálva szólongatja, és közben a bútorok alá is bekukucskál.*
- Jééépppaaaaaaaaa? *Aztán valamiért eszébe jut, hogy mit szeret még, ezért neki is kiált az asztal alatt leselkedve, hátha.* Ammaaaa!
A hozzászólás írója (Andorellan Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.08 11:58:23
1550. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-02-08 07:33:05
Üzenet elküldve: 2021-02-08 07:33:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Amma, amma, amma//
*Meglepetten tapasztalja, hogy a szaftos kenyér erőltetése végül sikerrel zárul és a gyerek elégedetten rágcsálja. Az elégedett hümmögésről még ő is tudja, hogy valami jót vagy elégedettséget jelez, a nélkül, hogy a kis alak ezt konkrétan szavakba öntené. Amint látja, hogy a falat kenyér már csak a múlté, már adja is a következőt, immár a gyerek kezébe, bár kicsit bizonytalan benne, hogy ez jó lesz-e. Talán kiejti, de ha ez történik, bizony a következőt megint csak a szájába fogja tömködni.*
-Jéppa! Ha te mondod kis ogretakony. *Motyogja maga elé és széles mosollyal bólogat a „jéppa” szó kiejtése után, azt sugallva, hogy a kiejtett szó jelentése és a gyerek kezébe adott falat egy és ugyan az. ~Nekem aztán mindegy, hogy mit hiszel, kis szaros. ~ Közben próbál némi információt kicsikarni, hátha némely szó ismerős lehet a gyereknek. Bár a tekintete úgy tűnik nagyon koncentrál, azonban válasz mégsem érkezik hosszú ideig. Már éppen feladná, amikor kitör a gyerekből a szófosás.*
-Kissi Jellan? *Ismétli a szavakat, de az ő szájából sem tűnik értelmesebbnek.*
-Ez a NEVED? *Próbálja lassan és artikuláltan kérdezni.*
-Mi én is? *Pislog bele értetlenül a tányérba, majd vállat von és ő is belenyúl egy falat kenyérrel majd kitörli a maradékot és a szájába tömi.*
-Momá oo? *Próbál teli szájjal érdeklődni, hogy vajon a tette elégedettséget vált-e ki a gyerekből.*
*Meglepetten tapasztalja, hogy a szaftos kenyér erőltetése végül sikerrel zárul és a gyerek elégedetten rágcsálja. Az elégedett hümmögésről még ő is tudja, hogy valami jót vagy elégedettséget jelez, a nélkül, hogy a kis alak ezt konkrétan szavakba öntené. Amint látja, hogy a falat kenyér már csak a múlté, már adja is a következőt, immár a gyerek kezébe, bár kicsit bizonytalan benne, hogy ez jó lesz-e. Talán kiejti, de ha ez történik, bizony a következőt megint csak a szájába fogja tömködni.*
-Jéppa! Ha te mondod kis ogretakony. *Motyogja maga elé és széles mosollyal bólogat a „jéppa” szó kiejtése után, azt sugallva, hogy a kiejtett szó jelentése és a gyerek kezébe adott falat egy és ugyan az. ~Nekem aztán mindegy, hogy mit hiszel, kis szaros. ~ Közben próbál némi információt kicsikarni, hátha némely szó ismerős lehet a gyereknek. Bár a tekintete úgy tűnik nagyon koncentrál, azonban válasz mégsem érkezik hosszú ideig. Már éppen feladná, amikor kitör a gyerekből a szófosás.*
-Kissi Jellan? *Ismétli a szavakat, de az ő szájából sem tűnik értelmesebbnek.*
-Ez a NEVED? *Próbálja lassan és artikuláltan kérdezni.*
-Mi én is? *Pislog bele értetlenül a tányérba, majd vállat von és ő is belenyúl egy falat kenyérrel majd kitörli a maradékot és a szájába tömi.*
-Momá oo? *Próbál teli szájjal érdeklődni, hogy vajon a tette elégedettséget vált-e ki a gyerekből.*
1549. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-02-07 19:27:35
Üzenet elküldve: 2021-02-07 19:27:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
*Bár korántsem hiszi, hogy igazán szüksége lenne a hölgynek bármiféle felvilágosításra, ezt kár lenne elvitatni tőle, legalábbis hangosan biztosan nem tenné.*
-Nos tudja, hogy szeszélyes teremtmények a hölgyek, akárcsak egy nemes griff.
*Hozza fel az igencsak kedves hasonlatot példaként.*
-A talán néha nemet jelent, a nem pedig néha igent, ritkán pedig egyszerre mindhármat is.
*Halkan kuncogni kezd, mert bár komoly tényekről van szó, mégis kissé szórakoztató a helyzet.*
-Ezt egy szóval sem mondtam, és ha tettem volna is, vajon nem-e lenne a saját intrikám része?
*Szinte költői a kérdés, választ igazából nem vár vár, csak tovább kortyolgatja a borát, amíg lassan ki nem ürül a pohár. Közben pedig hallgatja Yath mondandóját arról, hogy éppen hol is kellene lennie, és hogy milyen helyzetben van is ő valójában. Igazából nehéz lehet, szerencsére Merchennek még csak hasonló problémái sem voltak soha, bár eleve nehezen kötődik bármihez is, főleg nem egy asszonyhoz, hogy aztán még bármiféle elvárásoknak meg is kelljen felelnie? Na még mit nem! Ha nem szabad az ember, akkor semmije sincs igazán.*
-Megértem, kedvesem. Nem lehet könnyű ez a helyzet, s valóban úgy tűnik, hogy ha csak az egyik szemét csukja be az ember, akkor lát is meg nem is, igaz-e?
*Bár szívesen mondaná, hogy mi a francért nem hallgat a szívére, de hát nem ismeri annyira sem őt, sem a történetet, hogy beleszóljon, meg aztán egyébként sem tenne ilyet. És persze, ki tudja, hogy mennyi igaz abból, amit a nő mond neki? Felesleges lenne túl mélyre merülnie, és faggatózni végképp nem szeret.*
-Én azért örülök, ha szabad megjegyeznem, hogy a sors, vagy nevezzük bárhogyan is éppen ide sodorta, épp úgy, ahogy engem is. Mondja csak, nagyon fáradt?
*Kérdését nem fejti ki, inkább megvárja, hogy mit kap feleletül, hogy utána tehesse ezt meg.*
*Bár korántsem hiszi, hogy igazán szüksége lenne a hölgynek bármiféle felvilágosításra, ezt kár lenne elvitatni tőle, legalábbis hangosan biztosan nem tenné.*
-Nos tudja, hogy szeszélyes teremtmények a hölgyek, akárcsak egy nemes griff.
*Hozza fel az igencsak kedves hasonlatot példaként.*
-A talán néha nemet jelent, a nem pedig néha igent, ritkán pedig egyszerre mindhármat is.
*Halkan kuncogni kezd, mert bár komoly tényekről van szó, mégis kissé szórakoztató a helyzet.*
-Ezt egy szóval sem mondtam, és ha tettem volna is, vajon nem-e lenne a saját intrikám része?
*Szinte költői a kérdés, választ igazából nem vár vár, csak tovább kortyolgatja a borát, amíg lassan ki nem ürül a pohár. Közben pedig hallgatja Yath mondandóját arról, hogy éppen hol is kellene lennie, és hogy milyen helyzetben van is ő valójában. Igazából nehéz lehet, szerencsére Merchennek még csak hasonló problémái sem voltak soha, bár eleve nehezen kötődik bármihez is, főleg nem egy asszonyhoz, hogy aztán még bármiféle elvárásoknak meg is kelljen felelnie? Na még mit nem! Ha nem szabad az ember, akkor semmije sincs igazán.*
-Megértem, kedvesem. Nem lehet könnyű ez a helyzet, s valóban úgy tűnik, hogy ha csak az egyik szemét csukja be az ember, akkor lát is meg nem is, igaz-e?
*Bár szívesen mondaná, hogy mi a francért nem hallgat a szívére, de hát nem ismeri annyira sem őt, sem a történetet, hogy beleszóljon, meg aztán egyébként sem tenne ilyet. És persze, ki tudja, hogy mennyi igaz abból, amit a nő mond neki? Felesleges lenne túl mélyre merülnie, és faggatózni végképp nem szeret.*
-Én azért örülök, ha szabad megjegyeznem, hogy a sors, vagy nevezzük bárhogyan is éppen ide sodorta, épp úgy, ahogy engem is. Mondja csak, nagyon fáradt?
*Kérdését nem fejti ki, inkább megvárja, hogy mit kap feleletül, hogy utána tehesse ezt meg.*
1548. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-02-07 19:08:54
Üzenet elküldve: 2021-02-07 19:08:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Egy új korszak hajnala //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem is érti, miért gondolta akár egy pillanatig is, hogy a kebelmustra majd nem lesz feltűnő. Természetesen színes asztaltársaságuk nem viszi túlzásba az aljas leskelődés leplezését, főleg nem a szépséges Relael, aki még csak meg sem erőlteti magát, s oly feltűnően méregeti a dinnyéket, hogy az bizony már gazdájának is feltűnik. A nagyszívű leányzó összevont szemöldökkel néz végig rajtuk, Ysanee pedig, ahogy egy pillanatra összetalálkozik tekintetük, meg is ajándékozza egy derűs kacsintással. Aztán már fordul is a hosszúéltű nő felé, hogy fülbevalóját szórakozottan piszkálva hordozza végig kékjeit formás vonalain.*
-Ismerek valakit, akinek olyan van.
*Duruzsolja közelebb hajolva felé, huncut, csillogó szemekkel, de mindössze ennyit enged meg magának, pohara után nyúlva sietve eltünteti maradék italát, mert úgy tűnik mások is épp annyira szeretnék, ha józan maradna mint ő: semennyire.
Deronra pillantva elnyúlik arcán egy széles, kissé talán pityókás mosoly.*
-Ha nem számít a kebelméret, akár te is eljárhatod. Nem hinném, hogy a hölgyek kifogásolnák.
*Fúrja tekintetét szavai közben a világoskék íriszekbe aztán Nalret megjegyzését hallva a turbékoló párt mustrálja kezdi szemlélni.*
-Ők egészen másfajta táncra vágynak.
*Rándul szemöldöke pimaszul, s persze nem beszél halkan, nem bánja, ha élcelődését a benne szereplők is meghallják, bár nem hiszi, hogy különösebben érdekli őket. Túlságosan is el vannak foglalva. A vörös gúnyolódó grimaszán még kuncog egyet, közben azonban ellopják hűvös kacsóját, Rel határozottan meleg tenyerét megérezve hamar az arcához nyúl, hátha le tudja hűteni kicsit. Ujjaival végig is simít gondoskodóan a makulátlan bőrön, tekintetében halványan ugyan, de ott tükröződik az aggodalom.*
-Jól vagy, Szépségem?
*Közben pont a hosszúfülű kívánságára újabb italok érkeznek, a bort látva az első gondolata az, hogy bizony ennek nem lesz jó vége. Ez azonban egy kicsit sem rémiszti meg, sőt, határozottan nyúl a pohár felé és emeli ő is a magasba.*
-És a dús keblekre!
*Egészíti ki a pohárköszöntőt aztán a tündér szavai hallatán jól láthatóan felderül az arcra. Már hajol is közelebb ivócimboráihoz, hogy kiötlött szemtelen játékát megoszthassa velük.*
-Száz arany annak, aki oda mer menni és megnyomkodja a tőgyeit!
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.07 19:09:32
// Egy új korszak hajnala //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem is érti, miért gondolta akár egy pillanatig is, hogy a kebelmustra majd nem lesz feltűnő. Természetesen színes asztaltársaságuk nem viszi túlzásba az aljas leskelődés leplezését, főleg nem a szépséges Relael, aki még csak meg sem erőlteti magát, s oly feltűnően méregeti a dinnyéket, hogy az bizony már gazdájának is feltűnik. A nagyszívű leányzó összevont szemöldökkel néz végig rajtuk, Ysanee pedig, ahogy egy pillanatra összetalálkozik tekintetük, meg is ajándékozza egy derűs kacsintással. Aztán már fordul is a hosszúéltű nő felé, hogy fülbevalóját szórakozottan piszkálva hordozza végig kékjeit formás vonalain.*
-Ismerek valakit, akinek olyan van.
*Duruzsolja közelebb hajolva felé, huncut, csillogó szemekkel, de mindössze ennyit enged meg magának, pohara után nyúlva sietve eltünteti maradék italát, mert úgy tűnik mások is épp annyira szeretnék, ha józan maradna mint ő: semennyire.
Deronra pillantva elnyúlik arcán egy széles, kissé talán pityókás mosoly.*
-Ha nem számít a kebelméret, akár te is eljárhatod. Nem hinném, hogy a hölgyek kifogásolnák.
*Fúrja tekintetét szavai közben a világoskék íriszekbe aztán Nalret megjegyzését hallva a turbékoló párt mustrálja kezdi szemlélni.*
-Ők egészen másfajta táncra vágynak.
*Rándul szemöldöke pimaszul, s persze nem beszél halkan, nem bánja, ha élcelődését a benne szereplők is meghallják, bár nem hiszi, hogy különösebben érdekli őket. Túlságosan is el vannak foglalva. A vörös gúnyolódó grimaszán még kuncog egyet, közben azonban ellopják hűvös kacsóját, Rel határozottan meleg tenyerét megérezve hamar az arcához nyúl, hátha le tudja hűteni kicsit. Ujjaival végig is simít gondoskodóan a makulátlan bőrön, tekintetében halványan ugyan, de ott tükröződik az aggodalom.*
-Jól vagy, Szépségem?
*Közben pont a hosszúfülű kívánságára újabb italok érkeznek, a bort látva az első gondolata az, hogy bizony ennek nem lesz jó vége. Ez azonban egy kicsit sem rémiszti meg, sőt, határozottan nyúl a pohár felé és emeli ő is a magasba.*
-És a dús keblekre!
*Egészíti ki a pohárköszöntőt aztán a tündér szavai hallatán jól láthatóan felderül az arcra. Már hajol is közelebb ivócimboráihoz, hogy kiötlött szemtelen játékát megoszthassa velük.*
-Száz arany annak, aki oda mer menni és megnyomkodja a tőgyeit!
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.07 19:09:32
1547. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-02-07 17:18:00
Üzenet elküldve: 2021-02-07 17:18:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Amma, amma, amma//
*Andorellan arcáról lerí az egyre nagyobb elveszettség, de amikor Xavy a szájába nyomja a falat szaftos kenyeret, azt boldogan csócsálni kezdi. Már máskor is volt vele dolga, mármint a kenyérrel, a szaft pedig csak amolyan mellékes jó, ami megízesíti a finom harapnivalót.*
- Mmm! *Mondja a kisfiú, mintegy véletlenül azon a nemzetközi nyelven kommunikálva, ami a finom ételt jelzi. Ez azonban nem elég, kis kezével követelőzve nyúl még egyért.*
- Jéppa! Jéppa! *Harsogja lelkesen. Még ugyan egy darab répa sem került a szájába, de úgy látszik, akár tetszik Xavynak, akár nem, mostantól ez lesz a barna dolog neve. Andorellan azt mondta és kész – csak merjenek vele vitatkozni. A kenyér megtölti a korgó pocakját. A hozzá képest nagy lány közben kérdezgeti egy s másról, és a kisfiú arcán látszik, mennyire odafigyel minden egyes szavára, de egyelőre kettejük nyelvhasználatában áthatolhatatlan akadályok vannak. Gondolkodik, a szemöldökét is összevonja, és hirtelen jön rá, mi a válasz a nagy kérdésre.*
- Kisi Jellan, kisi Jellan! Jellan, Jellan, Jellaaaannn. *Most nagyon büszke magára. Kicsit ugrándozik is, majd Xavyra, és vele együtt a tányérra bök.* Te is!
*Andorellan arcáról lerí az egyre nagyobb elveszettség, de amikor Xavy a szájába nyomja a falat szaftos kenyeret, azt boldogan csócsálni kezdi. Már máskor is volt vele dolga, mármint a kenyérrel, a szaft pedig csak amolyan mellékes jó, ami megízesíti a finom harapnivalót.*
- Mmm! *Mondja a kisfiú, mintegy véletlenül azon a nemzetközi nyelven kommunikálva, ami a finom ételt jelzi. Ez azonban nem elég, kis kezével követelőzve nyúl még egyért.*
- Jéppa! Jéppa! *Harsogja lelkesen. Még ugyan egy darab répa sem került a szájába, de úgy látszik, akár tetszik Xavynak, akár nem, mostantól ez lesz a barna dolog neve. Andorellan azt mondta és kész – csak merjenek vele vitatkozni. A kenyér megtölti a korgó pocakját. A hozzá képest nagy lány közben kérdezgeti egy s másról, és a kisfiú arcán látszik, mennyire odafigyel minden egyes szavára, de egyelőre kettejük nyelvhasználatában áthatolhatatlan akadályok vannak. Gondolkodik, a szemöldökét is összevonja, és hirtelen jön rá, mi a válasz a nagy kérdésre.*
- Kisi Jellan, kisi Jellan! Jellan, Jellan, Jellaaaannn. *Most nagyon büszke magára. Kicsit ugrándozik is, majd Xavyra, és vele együtt a tányérra bök.* Te is!
1546. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-02-01 22:51:13
Üzenet elküldve: 2021-02-01 22:51:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 934
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 934
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az "ott a pultnál" félmondat éppen elég ahhoz, hogy Relael válla felett gátlástalanul megmustrálja az említett hölgyeményt, és nyugodt szívvel elengedje hosszú fülei mellett az óva intést a feltűnő bámulásról. Hümment párat a látottakra, végül visszadől székében.*
- Én az apróbb melleket preferálom.
*Jegyzi meg szemrebbenés nélkül, és kicsit sem aggódik azon, hogy esetleg az ilyen megjegyzéseivel vigyáznia kellene. Igaz anno sem fogta vissza magát Alyo társaságában, pedig jól tudja, hogy ezen hajlamai nem feltétlen vetnek rá jó fényt.*
- Hetykébbek és formásabbak.
*Talán ha választhatna ő is kisebbet szeretne, de tagadhatatlanul élvezi a méretes keblekkel járó figyelmet, meg persze a számtalan gazdasági előnyét is.*
- A részegségen igen gyorsan tudunk segíteni. Aztán majd fogom a hajadat, ha te is az enyémet.
*Úgy tűnik ezzel Deron is egyetért, közben Relael dallamos, jóízű kacagásban tör ki, egyértelműen az Ördögvigyornak hála lelkesedik fel ennyire.
A grimasz elkerüli a figyelmét, ahogy Ysanee kíváncsi fürkészése, és Nalret bármiféle reakciója. Relael tökéletesen kizárja a többiek véleményét, mert nem érdekli, figyelme fókusza egyértelműen egy személyre terelődik. A mosoly és a kacsintás komoly hatással van szívverésére, és hirtelen nem is tudja, hogy emiatt pirul ki arca, vagy mert ténylegesen meleg van a fogadóban.
Az italrendelés sikerességét rövid, kitörő örömmel fogadja, és egy pár izgatott tapsolással. Rövid időre elszakítja figyelmét Norról, hogy megpihenjen, láthatóan elpilledt ettől a sok örömködéstől. Nem rest kihasználni ezt az állapotot, hogy erőtlenül lecsúszó karjaival megsimítsa a félvér combját, természetesen egyéb reakciót nem adva felé, meghagyva kétségek között a másikat a gesztus szándékosságát illetően.*
- Fhu.
*Panaszolja el kurtán érzéseit, és ha esetleg nem lenne egyértelmű a többiek számára, akkor arcára helyezett tenyerei nyilvánvalóan jelzik, hogy Relaelnek kicsit fejébe szállt az ital.*
- Ahh, de meleg van. Kinek a keze hideg még? Ysa?
*Rögvest nyúl is a bájos kézfejért, hogy ellenőrizze lángoló arca és Ysanee bőrfelülete közötti különbséget.*
- Hüm? Én rád szavazok aranyom. Pont olyannak tűnsz, mint aki még nem csinált ilyet.
*Cukkolja játékosan Nalretet, és lábaival kifelé fordul Nor'Deron irányába, hogy ezúttal ne csak kézfeje érintse a férfi combját, hanem térde is. A közeledés nem annyira vonzónak szánt érintés, csupán a határok és a reakciók tesztelése, már amennyire ezt a kótyagos fejű Relael objektíven képes megállapítani.*
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az "ott a pultnál" félmondat éppen elég ahhoz, hogy Relael válla felett gátlástalanul megmustrálja az említett hölgyeményt, és nyugodt szívvel elengedje hosszú fülei mellett az óva intést a feltűnő bámulásról. Hümment párat a látottakra, végül visszadől székében.*
- Én az apróbb melleket preferálom.
*Jegyzi meg szemrebbenés nélkül, és kicsit sem aggódik azon, hogy esetleg az ilyen megjegyzéseivel vigyáznia kellene. Igaz anno sem fogta vissza magát Alyo társaságában, pedig jól tudja, hogy ezen hajlamai nem feltétlen vetnek rá jó fényt.*
- Hetykébbek és formásabbak.
*Talán ha választhatna ő is kisebbet szeretne, de tagadhatatlanul élvezi a méretes keblekkel járó figyelmet, meg persze a számtalan gazdasági előnyét is.*
- A részegségen igen gyorsan tudunk segíteni. Aztán majd fogom a hajadat, ha te is az enyémet.
*Úgy tűnik ezzel Deron is egyetért, közben Relael dallamos, jóízű kacagásban tör ki, egyértelműen az Ördögvigyornak hála lelkesedik fel ennyire.
A grimasz elkerüli a figyelmét, ahogy Ysanee kíváncsi fürkészése, és Nalret bármiféle reakciója. Relael tökéletesen kizárja a többiek véleményét, mert nem érdekli, figyelme fókusza egyértelműen egy személyre terelődik. A mosoly és a kacsintás komoly hatással van szívverésére, és hirtelen nem is tudja, hogy emiatt pirul ki arca, vagy mert ténylegesen meleg van a fogadóban.
Az italrendelés sikerességét rövid, kitörő örömmel fogadja, és egy pár izgatott tapsolással. Rövid időre elszakítja figyelmét Norról, hogy megpihenjen, láthatóan elpilledt ettől a sok örömködéstől. Nem rest kihasználni ezt az állapotot, hogy erőtlenül lecsúszó karjaival megsimítsa a félvér combját, természetesen egyéb reakciót nem adva felé, meghagyva kétségek között a másikat a gesztus szándékosságát illetően.*
- Fhu.
*Panaszolja el kurtán érzéseit, és ha esetleg nem lenne egyértelmű a többiek számára, akkor arcára helyezett tenyerei nyilvánvalóan jelzik, hogy Relaelnek kicsit fejébe szállt az ital.*
- Ahh, de meleg van. Kinek a keze hideg még? Ysa?
*Rögvest nyúl is a bájos kézfejért, hogy ellenőrizze lángoló arca és Ysanee bőrfelülete közötti különbséget.*
- Hüm? Én rád szavazok aranyom. Pont olyannak tűnsz, mint aki még nem csinált ilyet.
*Cukkolja játékosan Nalretet, és lábaival kifelé fordul Nor'Deron irányába, hogy ezúttal ne csak kézfeje érintse a férfi combját, hanem térde is. A közeledés nem annyira vonzónak szánt érintés, csupán a határok és a reakciók tesztelése, már amennyire ezt a kótyagos fejű Relael objektíven képes megállapítani.*
1545. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-02-01 16:58:21
Üzenet elküldve: 2021-02-01 16:58:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fecsegők//
//Zárás//
- Rendben. *válaszolja Arja komolyságot mutatva a kilátásba helyezett jövőbeni ügyletre, igazán csak nehezen bírva visszatartani a nevetését Xavy őrült kacsingatása meg szemforgatásai láttán. Igazából csak azért nem tiltakozik, meg hárítja el a dolgot, és keres kifogásokat, időt akarva hagyni magának, hogy átgondolja azért ezt az egész dolgot, mert úgyis olyan bizonytalannak néz ki az egész.
Reméli, elég lesz akkor döntenie, ha Xavy egyszer valamikor valóban előáll azzal, hogy van egy ilyen bájital keveréke. Addig biztos hogy nem foglalkozik az egésszel. Van neki elég baja igazán az ilyen szerelmi ügyeken kívül is!
De azért izgatja a fantáziáját a dolog, persze, nem is igazán maga miatt, csak úgy! ~Lehet, hogy valóban létezik ilyesféle bájital??~ tűnődik. ~És vajon van olyan, aki használja?? Végül is igazán gonosz dolgokat lehet vele művelni! Rávenni valakit akarata ellenére, hogy beléd szeressen... Meg ha csak ideig-óráig is... Na és ha folyamatosan adagolják valakinek?? Rossz belegondolni is!~ jut eszébe Hanna, és egyszeriben valamiért nagyon rossz érzése támad.
Egészen belefeledkezik a gondolataiba, arra eszmél, hogy Xavy a holnapi nyitást meg a lefekvést emlegeti. *
- Igen, igen! *ásít ő is egy hatalmasat, a kezét a szája elé tartva.*
- Menjünk aludni, mert idő előtt megráncosodunk. *kászálódik le a székről, és imdul el felfelé, a szobájába.*
- Jó éjt, Kóczy! *köszön el még visszafordulva a gnóm lánykától.*
- Vigyázz magadra hazafelé!
//Fecsegők//
//Zárás//
- Rendben. *válaszolja Arja komolyságot mutatva a kilátásba helyezett jövőbeni ügyletre, igazán csak nehezen bírva visszatartani a nevetését Xavy őrült kacsingatása meg szemforgatásai láttán. Igazából csak azért nem tiltakozik, meg hárítja el a dolgot, és keres kifogásokat, időt akarva hagyni magának, hogy átgondolja azért ezt az egész dolgot, mert úgyis olyan bizonytalannak néz ki az egész.
Reméli, elég lesz akkor döntenie, ha Xavy egyszer valamikor valóban előáll azzal, hogy van egy ilyen bájital keveréke. Addig biztos hogy nem foglalkozik az egésszel. Van neki elég baja igazán az ilyen szerelmi ügyeken kívül is!
De azért izgatja a fantáziáját a dolog, persze, nem is igazán maga miatt, csak úgy! ~Lehet, hogy valóban létezik ilyesféle bájital??~ tűnődik. ~És vajon van olyan, aki használja?? Végül is igazán gonosz dolgokat lehet vele művelni! Rávenni valakit akarata ellenére, hogy beléd szeressen... Meg ha csak ideig-óráig is... Na és ha folyamatosan adagolják valakinek?? Rossz belegondolni is!~ jut eszébe Hanna, és egyszeriben valamiért nagyon rossz érzése támad.
Egészen belefeledkezik a gondolataiba, arra eszmél, hogy Xavy a holnapi nyitást meg a lefekvést emlegeti. *
- Igen, igen! *ásít ő is egy hatalmasat, a kezét a szája elé tartva.*
- Menjünk aludni, mert idő előtt megráncosodunk. *kászálódik le a székről, és imdul el felfelé, a szobájába.*
- Jó éjt, Kóczy! *köszön el még visszafordulva a gnóm lánykától.*
- Vigyázz magadra hazafelé!
1544. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-31 01:14:31
Üzenet elküldve: 2021-01-31 01:14:31
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
*A férfi kellemesen dallamos hangja, és jól megkomponált szavai hamar elérik céljukat, s érezheti a tekintetébe kapaszkodó, érdeklődően csillogó zöld szemekben a kíváncsi csodálatot. Színészkedéstől és küldetéstől függetlenül valóban szimpatikusnak találja a tündért, s ha talán teljesen más, őszintébb körülmények közt találkoztak volna, izgalmasabb napoknak nézhetne elébe. De a szórakozás most is garantált, s a tény, hogy jól érzi magát Merchen társaságában, talán csak segít a helyzetén. Hamarabb kiépül a bizalom, s megerednek a nyelvek.*
- Hálás lennék, ha felvilágosítana.
*Hajol egy leheletnyivel közelebb, arcán bájos mosollyal.*
- Nos igen, így terveztem.
*A kacérkodás megemlítésére egy pillanatra eltűnik arcáról a szende mosoly, de csak azért, hogy aztán sokkal huncutabb formában visszatérhessen. Úgy érzi, most megengedheti magának, hogy egy apró és óvatos lépéssel előrébb jusson az ismerkedésben.*
- Tán terhére van egy kis gyermeteg női intrika?
*Nem olyannak tűnik Merchen, aki ne szeretné, ha egy csinos nő viszont bókol neki, s könnyen felveszi a játszma ritmusát.
A következő kérdésre ismét egyenes tartást vesz fel, felkészülve arra, hogy esetleg részletesebben bele kell mennie háttértörténetébe, s kifejteni azt a kellemetlen témát, amit már felületesen megemlített. De enyhe meglepettségről árulkodik arca, amikor meghallja a valós kérdést, de közben megkönnyebbült, halk sóhajt hallat.*
- Igaza van, valóban nem vagyok mindenható, s nincs rálátásom ilyen komoly dolgokra mint az, hogy hova szánt éppen a sors. De azt tudom, hogy a társadalmi alapelvárások alapján otthon kéne lennem, egy unalmas feleség szerepében tetszelegve. De a szívemre hallgatva megint más megoldás jönne ki, akkor talán már messzebb járnék, szabadon. Ez a kis kiruccanás olyan, mint e két dolog kétségbeesett kompenzálása. S én lennék a legboldogabb, ha kiderülne, hogy pont most vagyok jó helyen, a megfelelő személlyel. Nem zárom ki ezt a lehetőséget.
*Az utolsó mondatokra eltűnik kezdeti komolysága, s a beszélgetés ismét kellemesen könnyed, néhol kacérkodó hangulatot vesz.*
*A férfi kellemesen dallamos hangja, és jól megkomponált szavai hamar elérik céljukat, s érezheti a tekintetébe kapaszkodó, érdeklődően csillogó zöld szemekben a kíváncsi csodálatot. Színészkedéstől és küldetéstől függetlenül valóban szimpatikusnak találja a tündért, s ha talán teljesen más, őszintébb körülmények közt találkoztak volna, izgalmasabb napoknak nézhetne elébe. De a szórakozás most is garantált, s a tény, hogy jól érzi magát Merchen társaságában, talán csak segít a helyzetén. Hamarabb kiépül a bizalom, s megerednek a nyelvek.*
- Hálás lennék, ha felvilágosítana.
*Hajol egy leheletnyivel közelebb, arcán bájos mosollyal.*
- Nos igen, így terveztem.
*A kacérkodás megemlítésére egy pillanatra eltűnik arcáról a szende mosoly, de csak azért, hogy aztán sokkal huncutabb formában visszatérhessen. Úgy érzi, most megengedheti magának, hogy egy apró és óvatos lépéssel előrébb jusson az ismerkedésben.*
- Tán terhére van egy kis gyermeteg női intrika?
*Nem olyannak tűnik Merchen, aki ne szeretné, ha egy csinos nő viszont bókol neki, s könnyen felveszi a játszma ritmusát.
A következő kérdésre ismét egyenes tartást vesz fel, felkészülve arra, hogy esetleg részletesebben bele kell mennie háttértörténetébe, s kifejteni azt a kellemetlen témát, amit már felületesen megemlített. De enyhe meglepettségről árulkodik arca, amikor meghallja a valós kérdést, de közben megkönnyebbült, halk sóhajt hallat.*
- Igaza van, valóban nem vagyok mindenható, s nincs rálátásom ilyen komoly dolgokra mint az, hogy hova szánt éppen a sors. De azt tudom, hogy a társadalmi alapelvárások alapján otthon kéne lennem, egy unalmas feleség szerepében tetszelegve. De a szívemre hallgatva megint más megoldás jönne ki, akkor talán már messzebb járnék, szabadon. Ez a kis kiruccanás olyan, mint e két dolog kétségbeesett kompenzálása. S én lennék a legboldogabb, ha kiderülne, hogy pont most vagyok jó helyen, a megfelelő személlyel. Nem zárom ki ezt a lehetőséget.
*Az utolsó mondatokra eltűnik kezdeti komolysága, s a beszélgetés ismét kellemesen könnyed, néhol kacérkodó hangulatot vesz.*
1543. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-30 14:03:51
Üzenet elküldve: 2021-01-30 14:03:51
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Amma, amma, amma//
*Csak leeresztett szemöldökökkel hallgatja a gyerek gagyogását.*
-Bizony, nem szabad. Ezt értem, azt viszont nem, hogyan keveredtél el otthonról. *Vakarja meg az állát. Ezt követően nyújtja oda a tányér sűrű barnát, ami nem arat osztatlan sikert.*
-Ez nem Evvan hanem étel. Told be… *Nyom bele egy letört cipódarabot, hogy felitasson némi szaftot vele, miután a lelkesen arcot csipkelődő tömeg szerterebbent dolga felemlegetését követően.*
-Ez jépa… *Tolja egyenest a szafttal megszívott cipódarabot a gyerek szájába, ha kell erőszakkal.*
-Rááágjaaad. *Próbálja tömni, ha tudja, mert nem igazán szeretne itt ragadni a kölyökkel, na meg aztán dolga is lenne, nem ezért fizetik, hogy vigyázzon egy ilyen koboldkakira.*
-Hogy hívnak? Csak tudod, ha már ilyen határozott véleményed van a kajáról… gyerünk…
*Csak leeresztett szemöldökökkel hallgatja a gyerek gagyogását.*
-Bizony, nem szabad. Ezt értem, azt viszont nem, hogyan keveredtél el otthonról. *Vakarja meg az állát. Ezt követően nyújtja oda a tányér sűrű barnát, ami nem arat osztatlan sikert.*
-Ez nem Evvan hanem étel. Told be… *Nyom bele egy letört cipódarabot, hogy felitasson némi szaftot vele, miután a lelkesen arcot csipkelődő tömeg szerterebbent dolga felemlegetését követően.*
-Ez jépa… *Tolja egyenest a szafttal megszívott cipódarabot a gyerek szájába, ha kell erőszakkal.*
-Rááágjaaad. *Próbálja tömni, ha tudja, mert nem igazán szeretne itt ragadni a kölyökkel, na meg aztán dolga is lenne, nem ezért fizetik, hogy vigyázzon egy ilyen koboldkakira.*
-Hogy hívnak? Csak tudod, ha már ilyen határozott véleményed van a kajáról… gyerünk…
1542. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-30 13:39:47
Üzenet elküldve: 2021-01-30 13:39:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fecsegők//
*Mikor Arja feldobja, hogy előfordulhat, hogy szeretne egy ilyen italt birtokolni, szinte felfénylik mind a két szeme. Már régóta ki akart egy italt próbálni az öregasszony könyvéből, most pedig alkalma nyílhat rá. Az sem másodlagos, hogy lesz rá jelentkező, aki ki is szeretné próbálni és nem kell utcakölyköknek fizetnie érte, akik aztán elszaladnak, még a hatás bekövetkezése előtt.*
-Nagyon jó. *Kacsintgat hatalmasakat, hogy szinte az egész arca ráncos lesz az igyekvéstől.*
-Akkor leeeheeet, csak leeeheeet, hogy megpróbálom majd.*Forgatja a szemeit az üregükben. Majd a nő elmondja neki, hogy bizony nem meséltek neki a szülei arról a férfiről, aki majd eljön érte, és akivel boldogan élnek amíg.*
-Igen… hm… ilyenkor nem árt egy kis… khm, rááásegítés. *Kacsint újra, majd lemászik a ládáiról.*
-Most viszont aludnom kell, mert holnap én nyitok, neked se ártana, ha eltennéd magad holnapra, rosszabbul nézel ki, mint a kéthetes főtt krumpli. *Hessegeti a lányt aludni.*
//Fecsegők//
*Mikor Arja feldobja, hogy előfordulhat, hogy szeretne egy ilyen italt birtokolni, szinte felfénylik mind a két szeme. Már régóta ki akart egy italt próbálni az öregasszony könyvéből, most pedig alkalma nyílhat rá. Az sem másodlagos, hogy lesz rá jelentkező, aki ki is szeretné próbálni és nem kell utcakölyköknek fizetnie érte, akik aztán elszaladnak, még a hatás bekövetkezése előtt.*
-Nagyon jó. *Kacsintgat hatalmasakat, hogy szinte az egész arca ráncos lesz az igyekvéstől.*
-Akkor leeeheeet, csak leeeheeet, hogy megpróbálom majd.*Forgatja a szemeit az üregükben. Majd a nő elmondja neki, hogy bizony nem meséltek neki a szülei arról a férfiről, aki majd eljön érte, és akivel boldogan élnek amíg.*
-Igen… hm… ilyenkor nem árt egy kis… khm, rááásegítés. *Kacsint újra, majd lemászik a ládáiról.*
-Most viszont aludnom kell, mert holnap én nyitok, neked se ártana, ha eltennéd magad holnapra, rosszabbul nézel ki, mint a kéthetes főtt krumpli. *Hessegeti a lányt aludni.*
1541. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-30 11:58:23
Üzenet elküldve: 2021-01-30 11:58:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
*Yathlanaenek asztalt kerít, kiszolgálja, de nemsokára akad asztaltársa Merchen személyében. A vörösbor felszolgálása után magukra is hagyja őket, nem szeretne zavarni. Ha valamire szükségük lesz, biztosan szólnak.
Xavy még mindig a betéved gyermekkel foglalkozik, de azok után, hogy mennyit dolgozott helyette amíg ő távol volt, ezt egyáltalán nem lehet felróni neki.
Mik pedig beleáll a melóba, összeszedi az üres korsókat, kupákat, poharakat és a pultba viszi. Ugyanígy tesz a tányérokkal, tálakkal és üvegekkel, hogy azokat is bevigye a pultba. Aztán el is mosogat és kiteszi száradni az eszközöket, ahogy a szárazokat is felteszi a helyükre a pult polcaira. A tüzzel is foglalkozik kicsit, odakint hideg van. Rak a kandallóra, megkotorja a parazsat, hogy gyorsan lángot fogjanak és a hátsó udvarból feltölti a fatárolót a kandalló mellett, hogy az is rendben legyen.
Miközben dolgozik, tekintete ismerős arcok után kutat, de se Arját, se Wint nem látja sehol a fogadóban. Arra gondol, Arja biztosan megint küldetésbe ment, míg ők távol voltak, Win meg biztosan az új központnak nevezett épületben van, ami egykor a kovácsműhely volt. Pedig jó lenne látni mindkettőjüket, Arját is és Wint is.
Amikor végzett és amíg nem érkezik új vendég, addig a pultba ül, kér egy nagy tányér barnát, mert eléggé megéhezett és várja, hogy kiürüljön a fogadó. A forró fürdőben való ülésről már lemondott. Megelégedne egy gyors és alapos csutakolással, hogy utána a puha ágyba fekhessen. Ha lehetne, nem egyedül.
Míg nincs senki, úgy dönt, gyorsan lenéz a pincébe, hátha ott van mégis az egyik lány, akkor beszélhetne velük.*
*Yathlanaenek asztalt kerít, kiszolgálja, de nemsokára akad asztaltársa Merchen személyében. A vörösbor felszolgálása után magukra is hagyja őket, nem szeretne zavarni. Ha valamire szükségük lesz, biztosan szólnak.
Xavy még mindig a betéved gyermekkel foglalkozik, de azok után, hogy mennyit dolgozott helyette amíg ő távol volt, ezt egyáltalán nem lehet felróni neki.
Mik pedig beleáll a melóba, összeszedi az üres korsókat, kupákat, poharakat és a pultba viszi. Ugyanígy tesz a tányérokkal, tálakkal és üvegekkel, hogy azokat is bevigye a pultba. Aztán el is mosogat és kiteszi száradni az eszközöket, ahogy a szárazokat is felteszi a helyükre a pult polcaira. A tüzzel is foglalkozik kicsit, odakint hideg van. Rak a kandallóra, megkotorja a parazsat, hogy gyorsan lángot fogjanak és a hátsó udvarból feltölti a fatárolót a kandalló mellett, hogy az is rendben legyen.
Miközben dolgozik, tekintete ismerős arcok után kutat, de se Arját, se Wint nem látja sehol a fogadóban. Arra gondol, Arja biztosan megint küldetésbe ment, míg ők távol voltak, Win meg biztosan az új központnak nevezett épületben van, ami egykor a kovácsműhely volt. Pedig jó lenne látni mindkettőjüket, Arját is és Wint is.
Amikor végzett és amíg nem érkezik új vendég, addig a pultba ül, kér egy nagy tányér barnát, mert eléggé megéhezett és várja, hogy kiürüljön a fogadó. A forró fürdőben való ülésről már lemondott. Megelégedne egy gyors és alapos csutakolással, hogy utána a puha ágyba fekhessen. Ha lehetne, nem egyedül.
Míg nincs senki, úgy dönt, gyorsan lenéz a pincébe, hátha ott van mégis az egyik lány, akkor beszélhetne velük.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659