Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 272 (5421. - 5440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5440. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-22 20:15:53
Üzenet elküldve: 2021-04-22 20:15:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Szerencsére kedvesét nem lehet eltántorítani egy aprócska mozdulattal, igen csalódott is lenne egyébként Merchen, de erről szó sincs. Bár ha tudná valódi kilétét, igencsak jót mulatna magában ezen a gondolaton. A szerénység egyébként sem erénye a tündérnek, legfeljebb annak a tettetésében jeleskedhet, így amikor látja a csodálkozást a másik arcán roppant büszkén húzza ki magát, már ha eddig nem így tett volna. A szavakra pedig úgy tesz, mintha pironkodna cseppet, akár az avatatlan hölgyek szoktak. Persze csak módjával. *
-Úgy gondolja?
*Kérdez vissza halkan. *
-Köszönöm.
*Mosolya szinte a füléig ér, és a következő kérdésre csak biccent, egyáltalán nem bánja, ha megérintik a szárnyait, főleg egy ilyen szituációban. Kicsit közelebb is hajol, hogy megkönnyítése a másik dolgát. Ha kap az alkalmon a hegyesfülű gyönyörűség, úgy érezheti az apró, pelyhes kis pihéket az alapvetően sima felületen, épp csak akkorák, mint egy magára valamit is adó nő bajusz szálai. Tapintásra elég meleg lehet, és meglepően ruganyos, ezért is tudja elrejteni napközben.*
-Akkor ez talán tényleg a sors keze lehet. Hisz szórakozni vágyott, s lám...
*Felesleges lenne befejezni a mondatot, figyelme hamar ismét a kecses vonalakra kalandozik, amit egészen élvez. Az is feltűnik neki, hogy nincs egyedül ezzel, s tettetett szerénységének ezen az estén talán most készül adni egy kegyelemdöfést, ahogy kérdés és habozás nélkül lassan lefejti magáról nadrágját is, szabaddá téve így a fenevadat, ami így is nehezen fért már el kényelmesen. Kellemesebb helyre vágyik.*
-Hoppá.
*Teszi hozzá egy kacér mosoly ellenében. *
-Most megint nem vagyunk egálban.
*Játékosan megrázza a fejét, ahogy kíváncsian várja, hogy mit lép a másik. Mert ahogy látta ugyan sikerült megszabadítani némi ruhától partnerét, úgy ülve mégsem teljes a látvány. *
A hozzászólás írója (Merchen Feiy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.04.22 20:29:23
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Szerencsére kedvesét nem lehet eltántorítani egy aprócska mozdulattal, igen csalódott is lenne egyébként Merchen, de erről szó sincs. Bár ha tudná valódi kilétét, igencsak jót mulatna magában ezen a gondolaton. A szerénység egyébként sem erénye a tündérnek, legfeljebb annak a tettetésében jeleskedhet, így amikor látja a csodálkozást a másik arcán roppant büszkén húzza ki magát, már ha eddig nem így tett volna. A szavakra pedig úgy tesz, mintha pironkodna cseppet, akár az avatatlan hölgyek szoktak. Persze csak módjával. *
-Úgy gondolja?
*Kérdez vissza halkan. *
-Köszönöm.
*Mosolya szinte a füléig ér, és a következő kérdésre csak biccent, egyáltalán nem bánja, ha megérintik a szárnyait, főleg egy ilyen szituációban. Kicsit közelebb is hajol, hogy megkönnyítése a másik dolgát. Ha kap az alkalmon a hegyesfülű gyönyörűség, úgy érezheti az apró, pelyhes kis pihéket az alapvetően sima felületen, épp csak akkorák, mint egy magára valamit is adó nő bajusz szálai. Tapintásra elég meleg lehet, és meglepően ruganyos, ezért is tudja elrejteni napközben.*
-Akkor ez talán tényleg a sors keze lehet. Hisz szórakozni vágyott, s lám...
*Felesleges lenne befejezni a mondatot, figyelme hamar ismét a kecses vonalakra kalandozik, amit egészen élvez. Az is feltűnik neki, hogy nincs egyedül ezzel, s tettetett szerénységének ezen az estén talán most készül adni egy kegyelemdöfést, ahogy kérdés és habozás nélkül lassan lefejti magáról nadrágját is, szabaddá téve így a fenevadat, ami így is nehezen fért már el kényelmesen. Kellemesebb helyre vágyik.*
-Hoppá.
*Teszi hozzá egy kacér mosoly ellenében. *
-Most megint nem vagyunk egálban.
*Játékosan megrázza a fejét, ahogy kíváncsian várja, hogy mit lép a másik. Mert ahogy látta ugyan sikerült megszabadítani némi ruhától partnerét, úgy ülve mégsem teljes a látvány. *
A hozzászólás írója (Merchen Feiy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.04.22 20:29:23
5439. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-22 12:17:40
Üzenet elküldve: 2021-04-22 12:17:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Sasszem//
*Az igric is elégedett, mert könnyen megtalálta azt, aki elvégzi a munkát neki. Volt két druida, aki jelentkezett, de egyikük sem vállalta. Legalábbis a könyvelés szerint. A lényeg, hogy ez a furcsa, tetovált arcú nő elvállalja és ez a fontos. Ha a báró elégedett, akkor a megrendelő is az lesz és ez a nő olyannak látszik, aki érti a dolgát.*
- Hiszek neked. *Mosolyog a válaszon. Halvány lila segédfogalma sincs, hogy mikor bújnak ki a sasfiókák. Legfeljebb azt tudja, hogy tojással szaporodnak.
A következő kérdéssorra enyhén felszalad a szemöldöke, mert a megrendelés leírásában nem volt szó méretekről vagy egyéb kitételekről.*
- Ezt rád bízom, a megrendelő nem szabott feltételeket. Vadásszon, jelezzen, minden, ami hasznos lehet egy gazdának, ami a legoptimálisabb egy ilyen madárnál. *Legyint nagyvonalún. Lehet, ettől kicsit amatőrnek tűnik, de az ilyesmit tényleg egy hozzáértőre hagyná. Bár biztosan kellemetlen, ha egy két méteres szárnytávú madár leszáll az ember karjára.*
- Mindkettő hasznos lehet, de inkább védje meg a gazdáját. *Mondja a második kérdésre térve. Számára legalábbis az volna a fontosabb, hogy az ebe megvédje őt, nem pedig az, hogy más kutyákkal harcoltassa. Valamiért azt nem érzi helyesnek.
Végül a javadalmazásra is rátérnek és a szabott ár kedvezőbb, mint azt az igric várta. Az arcvonásaival persze igyekszik nem tükrözni pozitív érzéseit, csak halkan hümment egyet.*
- Mindkettő megoldható. *Bólint beleegyezőn, de azért úgy tesz, mintha elgondolkodna a beszerzésükön. A pestisgyógyszert könnyedén be tudja szerezni Habrertustól. Vagyis nem tőle, hanem Aenaetől. A csikó csődört pedig jó áron megveszi neki Aztyan, így ez sem jelenthet problémát. Minden tökéletesen alakul. Már csak Reyikának kell igent mondania.*
- Akkor megegyeztünk? *Kérdi barátságos mosollyal. Olyan jó volna, ha a Kereskedőháznak is dolgozna egy ilyen suttogó, mint Reyika. Az ilyen feladatokat házon belül meg tudnák oldani és nem kellene külsőst keresni. Ha a nő beválik, lehet megpróbálja beszervezni. Viszont ha nem jár sikerrel vele, akkor ráállítja Aztyant, hogy hajtson fel nekik egyet.*
- Ha igen, mikorra várhatom az eredményeket? *Csapja hozzá a kérdést, majd eltekint a pult irányába, mert már porzik a toka, szeretné valamivel leöblíteni és megpecsételni egy kis borral a remélhetően sikeres üzletkötést.*
*Az igric is elégedett, mert könnyen megtalálta azt, aki elvégzi a munkát neki. Volt két druida, aki jelentkezett, de egyikük sem vállalta. Legalábbis a könyvelés szerint. A lényeg, hogy ez a furcsa, tetovált arcú nő elvállalja és ez a fontos. Ha a báró elégedett, akkor a megrendelő is az lesz és ez a nő olyannak látszik, aki érti a dolgát.*
- Hiszek neked. *Mosolyog a válaszon. Halvány lila segédfogalma sincs, hogy mikor bújnak ki a sasfiókák. Legfeljebb azt tudja, hogy tojással szaporodnak.
A következő kérdéssorra enyhén felszalad a szemöldöke, mert a megrendelés leírásában nem volt szó méretekről vagy egyéb kitételekről.*
- Ezt rád bízom, a megrendelő nem szabott feltételeket. Vadásszon, jelezzen, minden, ami hasznos lehet egy gazdának, ami a legoptimálisabb egy ilyen madárnál. *Legyint nagyvonalún. Lehet, ettől kicsit amatőrnek tűnik, de az ilyesmit tényleg egy hozzáértőre hagyná. Bár biztosan kellemetlen, ha egy két méteres szárnytávú madár leszáll az ember karjára.*
- Mindkettő hasznos lehet, de inkább védje meg a gazdáját. *Mondja a második kérdésre térve. Számára legalábbis az volna a fontosabb, hogy az ebe megvédje őt, nem pedig az, hogy más kutyákkal harcoltassa. Valamiért azt nem érzi helyesnek.
Végül a javadalmazásra is rátérnek és a szabott ár kedvezőbb, mint azt az igric várta. Az arcvonásaival persze igyekszik nem tükrözni pozitív érzéseit, csak halkan hümment egyet.*
- Mindkettő megoldható. *Bólint beleegyezőn, de azért úgy tesz, mintha elgondolkodna a beszerzésükön. A pestisgyógyszert könnyedén be tudja szerezni Habrertustól. Vagyis nem tőle, hanem Aenaetől. A csikó csődört pedig jó áron megveszi neki Aztyan, így ez sem jelenthet problémát. Minden tökéletesen alakul. Már csak Reyikának kell igent mondania.*
- Akkor megegyeztünk? *Kérdi barátságos mosollyal. Olyan jó volna, ha a Kereskedőháznak is dolgozna egy ilyen suttogó, mint Reyika. Az ilyen feladatokat házon belül meg tudnák oldani és nem kellene külsőst keresni. Ha a nő beválik, lehet megpróbálja beszervezni. Viszont ha nem jár sikerrel vele, akkor ráállítja Aztyant, hogy hajtson fel nekik egyet.*
- Ha igen, mikorra várhatom az eredményeket? *Csapja hozzá a kérdést, majd eltekint a pult irányába, mert már porzik a toka, szeretné valamivel leöblíteni és megpecsételni egy kis borral a remélhetően sikeres üzletkötést.*
5438. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-22 11:56:19
Üzenet elküldve: 2021-04-22 11:56:19
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Sasszem//
*A nő bólint a férfi szavaira, elégedett lehet, könnyen megtalálta azt, akinek felajánlaná a szolgálatait. Ha nem kell túl sokat kóvályognia a városban, akkor annál hamarabb mehet a dolgára. A felmerülő igényekre bólint, bár csomó kérdést felvetnek, Reyika nem szívbajos fajta, rögtön fel is teszi őket.*
- Sasmadár? Tavasszal bújnak ki tojásból fiókák.
*Nem ez az anyanyelve, de ahhoz képest hibátlanul, érthetően beszél.*
- Milyen sast akar? Kicsi sas? Nagy sas? Legnagyobb sas? Nem egyforma szárnyuk.
*Kitárja karjait, mutatja, hogy melyik említett madárnak mekkora lehet hozzávetőlegesen a szárnyfesztávja. A legnagyobbé úgy két méter lehet, vagy tán még több.*
- Kutya más kutyákkal harcol? Gazdát védi?
*A nőt szemmel láthatóan jobban érdeklik a részletek, mint az azokért járó fizetség. Ezeket az információkat tudnia kell ahhoz, hogy egyáltalán elvállalja-e a munkát. Ettől függetlenül neki is megvannak a maga érdekeltségei és ő is reméli, hogy meg tudnak egyezni. Minél hamarabb.*
- Gyógyszer kell. Pestisgyógyszer. És egy telivér csikó. Csődör.
*Gyorsan elmondja, hogy ő mit akar, mert megeshet az is, hogy a férfi az, aki nem tudja teljesíteni azt, amit ő kér. Ha pedig így van, akkor inkább ne vesztegessék egymás idejét, ha valamelyik oldal nem tudja vállalni azt, amit a másik kérne.*
*A nő bólint a férfi szavaira, elégedett lehet, könnyen megtalálta azt, akinek felajánlaná a szolgálatait. Ha nem kell túl sokat kóvályognia a városban, akkor annál hamarabb mehet a dolgára. A felmerülő igényekre bólint, bár csomó kérdést felvetnek, Reyika nem szívbajos fajta, rögtön fel is teszi őket.*
- Sasmadár? Tavasszal bújnak ki tojásból fiókák.
*Nem ez az anyanyelve, de ahhoz képest hibátlanul, érthetően beszél.*
- Milyen sast akar? Kicsi sas? Nagy sas? Legnagyobb sas? Nem egyforma szárnyuk.
*Kitárja karjait, mutatja, hogy melyik említett madárnak mekkora lehet hozzávetőlegesen a szárnyfesztávja. A legnagyobbé úgy két méter lehet, vagy tán még több.*
- Kutya más kutyákkal harcol? Gazdát védi?
*A nőt szemmel láthatóan jobban érdeklik a részletek, mint az azokért járó fizetség. Ezeket az információkat tudnia kell ahhoz, hogy egyáltalán elvállalja-e a munkát. Ettől függetlenül neki is megvannak a maga érdekeltségei és ő is reméli, hogy meg tudnak egyezni. Minél hamarabb.*
- Gyógyszer kell. Pestisgyógyszer. És egy telivér csikó. Csődör.
*Gyorsan elmondja, hogy ő mit akar, mert megeshet az is, hogy a férfi az, aki nem tudja teljesíteni azt, amit ő kér. Ha pedig így van, akkor inkább ne vesztegessék egymás idejét, ha valamelyik oldal nem tudja vállalni azt, amit a másik kérne.*
5437. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-22 10:17:25
Üzenet elküldve: 2021-04-22 10:17:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bár elcsodálkozik a férfi látszólag visszautasító mozdulatain, készségesen húzza el kezét, s csodálkozó szemeit Merchen szelíd tekintetébe fúrja. Nem számított erre az elhúzódásra, de érzi, hogy ez nem feltétlen az ő személye miatt van, így igyekszik nem magára venni.
Pár másodperc múltán meg is tudja a nő, mi volt az oka a furcsa viselkedésnek. Nem akármilyen ok, Yathlanae hirtelen levegőt is elfelejt venni, ahogy feltárulnak a különleges végtagok. Ajkait csupán egy megilletődött, csodálkozó "ó" hagyja el, s hirtelen azt sem tudja, mit kéne tennie. Hallott már arról, hogy bár ritka, de akad olyan tündér, aki nem vesztette el a szárnyát. De még sosem volt szerencséje ilyenhez, először lát életében hús-vér szárnyakat.*
- Ezek...
*Formálja nehézkesen a szavakat, izgatottan remegő hangon.*
- Gyönyörűek...
*Vágyakozva nyúl a kékesen csillogó hártya felé, de az utolsó pillanatban zavartan húzza vissza kezét.*
- Elnézést... Szabad lesz?
*Azért mégis csak illik megkérdezni, hogy hozzáérhet-e, hisz épp az előbb adta tudtára a másik, hogy kényes részéről van szó.*
- Hallottam meséket, hogy léteznek még ilyen csodával rendelkező tündérek. De nem gondoltam volna, hogy egyszer megelevenedik előttem egy ilyen mese.
*Ha megkapja az engedélyt, gyengéden nyúl a szárnyak felé, s ujjbegyeivel épp csak hozzáér, megsimítja, mint egy lágy szellő. Kíváncsi rá, milyen a tapintása. Selymes, netán érdes? Hideg, vagy meleg?
De nem hagyja magát túl soká elkalandozni, néhány finom érintés után már ismét egészen másra figyel. Játékos, kacér tekintete szégyentelenül kalandozik Merchen nadrágjára, mintha igyekezne látatlanban felmérni a terepet.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bár elcsodálkozik a férfi látszólag visszautasító mozdulatain, készségesen húzza el kezét, s csodálkozó szemeit Merchen szelíd tekintetébe fúrja. Nem számított erre az elhúzódásra, de érzi, hogy ez nem feltétlen az ő személye miatt van, így igyekszik nem magára venni.
Pár másodperc múltán meg is tudja a nő, mi volt az oka a furcsa viselkedésnek. Nem akármilyen ok, Yathlanae hirtelen levegőt is elfelejt venni, ahogy feltárulnak a különleges végtagok. Ajkait csupán egy megilletődött, csodálkozó "ó" hagyja el, s hirtelen azt sem tudja, mit kéne tennie. Hallott már arról, hogy bár ritka, de akad olyan tündér, aki nem vesztette el a szárnyát. De még sosem volt szerencséje ilyenhez, először lát életében hús-vér szárnyakat.*
- Ezek...
*Formálja nehézkesen a szavakat, izgatottan remegő hangon.*
- Gyönyörűek...
*Vágyakozva nyúl a kékesen csillogó hártya felé, de az utolsó pillanatban zavartan húzza vissza kezét.*
- Elnézést... Szabad lesz?
*Azért mégis csak illik megkérdezni, hogy hozzáérhet-e, hisz épp az előbb adta tudtára a másik, hogy kényes részéről van szó.*
- Hallottam meséket, hogy léteznek még ilyen csodával rendelkező tündérek. De nem gondoltam volna, hogy egyszer megelevenedik előttem egy ilyen mese.
*Ha megkapja az engedélyt, gyengéden nyúl a szárnyak felé, s ujjbegyeivel épp csak hozzáér, megsimítja, mint egy lágy szellő. Kíváncsi rá, milyen a tapintása. Selymes, netán érdes? Hideg, vagy meleg?
De nem hagyja magát túl soká elkalandozni, néhány finom érintés után már ismét egészen másra figyel. Játékos, kacér tekintete szégyentelenül kalandozik Merchen nadrágjára, mintha igyekezne látatlanban felmérni a terepet.*
5436. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-21 17:01:18
Üzenet elküldve: 2021-04-21 17:01:18
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Beszéljünk//
*Amikor kilépnek a sebesült férfi szobájából és becsukódik az ajtó hogy ők ott találják magukat a folyosó magányában, szinte mindent elfelejt. Elfelejti a gyógyulófélben lévőt, a gyermeket, de még az intézőt és Yezát is, ahogy a párbajt is. Most ott csak Arja létezik és ők ketten.
A lány visszakérdezése nem lepi meg, hasonló esetben ő maga is így viselkedne. Talán azért, hogy lehetőséget nyerjen arra, hogy kereket oldjon vagy hogy időt nyerjen, míg választ talál. És ha már talált, akkor meg is tudja fogalmazni.
Amikor Arja felpillant és a tekintetük találkozik, elgyengül a lába, úgy érzi, hogy menten összerogy, amiért úgy kezd el kapaszkodni a korlátba, hogy talán az ujjai is belefehérednek. De valamiért nem tudja elszakítani a tekintetét a lányétól, amikor megpillantja bennük a kitörni készülő könnyeket.
Meglepődik az első szavakat hallva, bár maga sem tudja, hogy miért. Arjának csak a barátja? De a folytatástól tótágast áll vele a világ. A lány szerint nem csak a barátja. Persze ez lehet még úgy is, hogy kevesebb számára, mint egy barát, de a könnyek valamiért nem ezt sejtetik.*
- Hogy érted, hogy csak a bar... *Kérdezné, de aztán kibújik a szög a zsákból és Mik szemei elkerekednek. Tehát igaz, amit Yeza mondott vagyis már kezdi érteni. ~ "Kedvel téged, ha nem tűnt volna fel. Még magának se nagyon vallotta be, hogy milyen minőségben, ha érted, mire gondolok." ~ visszhangoznak elméjében érthetetlenül élesen a vörös szavai. És ha látta őket Winnel, akkor azért futott olyan gyorsan fel és ezért viselkedett olyan furcsán vele.*
- Én... *Szeretne mondani valamit, megvigasztalni Arját és szeretné megölelni. Nagyon is. A karjai önkéntelen mozdulnak, szinte tudatos gondolatok nélkül zárnák ölelésbe a könnyeivel küzdő lányt. Mondani nem nagyon tud semmit. Ha Yeza tényleg hallotta őket odafent, akkor biztosan elmondta már Arjának is.*
- Én is úgy érzem, hogy nem csak egy barát vagy. *Suttogja, ha sikerül megölelnie, ha nem. Legfeljebb, ha nem jár sikerrel, akkor lesütött szemekkel mondja a bakancsa orrának.*
- Nem is tudtam, hogy így érzel irántam. Miért nem mondtad? *Kérdi nagyon halkan.*
*Amikor kilépnek a sebesült férfi szobájából és becsukódik az ajtó hogy ők ott találják magukat a folyosó magányában, szinte mindent elfelejt. Elfelejti a gyógyulófélben lévőt, a gyermeket, de még az intézőt és Yezát is, ahogy a párbajt is. Most ott csak Arja létezik és ők ketten.
A lány visszakérdezése nem lepi meg, hasonló esetben ő maga is így viselkedne. Talán azért, hogy lehetőséget nyerjen arra, hogy kereket oldjon vagy hogy időt nyerjen, míg választ talál. És ha már talált, akkor meg is tudja fogalmazni.
Amikor Arja felpillant és a tekintetük találkozik, elgyengül a lába, úgy érzi, hogy menten összerogy, amiért úgy kezd el kapaszkodni a korlátba, hogy talán az ujjai is belefehérednek. De valamiért nem tudja elszakítani a tekintetét a lányétól, amikor megpillantja bennük a kitörni készülő könnyeket.
Meglepődik az első szavakat hallva, bár maga sem tudja, hogy miért. Arjának csak a barátja? De a folytatástól tótágast áll vele a világ. A lány szerint nem csak a barátja. Persze ez lehet még úgy is, hogy kevesebb számára, mint egy barát, de a könnyek valamiért nem ezt sejtetik.*
- Hogy érted, hogy csak a bar... *Kérdezné, de aztán kibújik a szög a zsákból és Mik szemei elkerekednek. Tehát igaz, amit Yeza mondott vagyis már kezdi érteni. ~ "Kedvel téged, ha nem tűnt volna fel. Még magának se nagyon vallotta be, hogy milyen minőségben, ha érted, mire gondolok." ~ visszhangoznak elméjében érthetetlenül élesen a vörös szavai. És ha látta őket Winnel, akkor azért futott olyan gyorsan fel és ezért viselkedett olyan furcsán vele.*
- Én... *Szeretne mondani valamit, megvigasztalni Arját és szeretné megölelni. Nagyon is. A karjai önkéntelen mozdulnak, szinte tudatos gondolatok nélkül zárnák ölelésbe a könnyeivel küzdő lányt. Mondani nem nagyon tud semmit. Ha Yeza tényleg hallotta őket odafent, akkor biztosan elmondta már Arjának is.*
- Én is úgy érzem, hogy nem csak egy barát vagy. *Suttogja, ha sikerül megölelnie, ha nem. Legfeljebb, ha nem jár sikerrel, akkor lesütött szemekkel mondja a bakancsa orrának.*
- Nem is tudtam, hogy így érzel irántam. Miért nem mondtad? *Kérdi nagyon halkan.*
5435. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-21 15:33:27
Üzenet elküldve: 2021-04-21 15:33:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Sasszem//
*Míg a tetovált arcú nő leteszi a fegyvereit, addig az igricnek van ideje végignézi rajta. Olyannak látszik, akinek nem kenyere a város, aki jobban érzi magát az erdőben, mint a kőből emelt falak között. Ám lehet, hogy a báró téved és ugyanolyan jól elalszik a nő egy vetett ágyban, mint avarból készített derékaljon. Az biztos, hogy őt a hideg rázá egy erdei éjszakától, amikor a kemény földön kell aludnia. Nem kedveli az efféle erdei romantikát.
Meghallgatja a kérdést és a bemutatkozással tarkított magyarázatot is, amelyből kiderül, mit is jelent pontosan a "suttogó" kifejezés.*
- Igen, én keresek suttogót. *Mosolyodik el elégedetten. Tetszik neki a szó, sokkal stílusosabb, mint az állatbolondok hétköznapi megnevezése. Azt meg kell hagyni, hogy Reyika se mindennapi teremtés. Ez a furcsa beszédstílus, a ruhák, a kiegészítők. Le sem tagadhatná, hogy mi a hivatása.*
- Szükségem volna a szolgálataidra, Reyika. Egy megrendelőnek szeretnék felhajtani egy sast és két kutyát, amelyikek nem ijednek meg a saját árnyékuktól. *Kissé ködösek a szavai, de a gesztusai ékesen beszélnek róla, hogy olyan ebekre van szüksége, vagyis a megrendelőnek, amelyek akár harcolni is tudnak.*
- Természetesen csengő aranyakkal fizetnék vagy azzal, amire szükséged van és módomban áll beszerezni. *Teszi hozzá barátságos mosollyal. Az ilyen druidák általában többre becsülik a kézzel fogható, gyakorlatias javakat, mint az aranyat. Egy gyors ló, egy jó köpeny, ami nem ereszti át a vizet. Egy fegyver vagy egy íj, bármi jobb lehet, mint a csillogó arany.*
- Remélem, meg tudunk egyezni és ha igen, kitérek a részletekre is. *Mondja még derűsen, hisz ki tudja, hogy egy suttogónak milyen morális aggályai lehetnek egy harcra idomított kutya kérdésében.*
*Míg a tetovált arcú nő leteszi a fegyvereit, addig az igricnek van ideje végignézi rajta. Olyannak látszik, akinek nem kenyere a város, aki jobban érzi magát az erdőben, mint a kőből emelt falak között. Ám lehet, hogy a báró téved és ugyanolyan jól elalszik a nő egy vetett ágyban, mint avarból készített derékaljon. Az biztos, hogy őt a hideg rázá egy erdei éjszakától, amikor a kemény földön kell aludnia. Nem kedveli az efféle erdei romantikát.
Meghallgatja a kérdést és a bemutatkozással tarkított magyarázatot is, amelyből kiderül, mit is jelent pontosan a "suttogó" kifejezés.*
- Igen, én keresek suttogót. *Mosolyodik el elégedetten. Tetszik neki a szó, sokkal stílusosabb, mint az állatbolondok hétköznapi megnevezése. Azt meg kell hagyni, hogy Reyika se mindennapi teremtés. Ez a furcsa beszédstílus, a ruhák, a kiegészítők. Le sem tagadhatná, hogy mi a hivatása.*
- Szükségem volna a szolgálataidra, Reyika. Egy megrendelőnek szeretnék felhajtani egy sast és két kutyát, amelyikek nem ijednek meg a saját árnyékuktól. *Kissé ködösek a szavai, de a gesztusai ékesen beszélnek róla, hogy olyan ebekre van szüksége, vagyis a megrendelőnek, amelyek akár harcolni is tudnak.*
- Természetesen csengő aranyakkal fizetnék vagy azzal, amire szükséged van és módomban áll beszerezni. *Teszi hozzá barátságos mosollyal. Az ilyen druidák általában többre becsülik a kézzel fogható, gyakorlatias javakat, mint az aranyat. Egy gyors ló, egy jó köpeny, ami nem ereszti át a vizet. Egy fegyver vagy egy íj, bármi jobb lehet, mint a csillogó arany.*
- Remélem, meg tudunk egyezni és ha igen, kitérek a részletekre is. *Mondja még derűsen, hisz ki tudja, hogy egy suttogónak milyen morális aggályai lehetnek egy harcra idomított kutya kérdésében.*
5434. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-21 01:24:34
Üzenet elküldve: 2021-04-21 01:24:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 745
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 745
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Továbbra is teljese véletlenszerűen vesz részt a beszélgetésben, annak függvényében, hogy az elméjét elborító tompa köd éppen milyen információt enged át. Éppen ezért a történések jelentős részében elrévedve nézi, ahogy a fogadó meleg fénye játszik borának sötét felszínén, amit szórakozottan lögybölget kupájában.
Komolyabb aktivitást csupán akkor mutat, amikor szívszerelme nevének emlegetésével némileg felkavarja a társaság tompa vigadozását.*
- Ühüm.
*Erősíti meg Ysaneet abban, hogy bizony jól hallotta, Relael Syoud nevét ejtette ki a száján.*
- Talán ismered?
*Deron mozgolódása miatt rövid időre leveszi tekintetét szép barátnőjéről, de úgy látszik a férfi hamar belepihen megint a helyzetébe.*
- Azt mondta hoz nekem ajándékot.
*Sóhajtja maga elé Relael kissé szomorkásan. Természetesen az elf leány szavainak hitelességét érdemes fenntartásokkal kezelni, ez különösen igaz jelen állapotában.*
- De elég régóta nem tért még haza.
*Bukik ki érzelmekkel teli mondat finom ajkain, és mintha úgy tűnne el is érzékenyült, de lehet csak a füst irritálja szemeit.*
- Syoud? Nos...
*Megint elmereng picit ahogy próbál valami frappáns leírást találni szeretett gyilkosára.*
- Azt hiszem joggal mondhatom thargnak, de az biztos, hogy van kapcsolata velük. Meglehetősen szélsőséges, nem teljesen veszélytelen személy, furcsa szabadidős tevékenységek a szenvedélyei.
*Mondatában gyakran tart szünetet, mintha a beszéd komolyan kimerítené. Hosszabb hallgatással zárja mondatait, majd fejét oldalra pillantva pihenteti meg szemeit Nalreten egy sejtelmessé redukálódó mosollyal arcán.*
- Biztos tetszettél volna neki.
*Relael röviden felnevet, ami a kontextus ismeretében akár rosszindulatúnak is tűnhet, jó eséllyel viszont csak az Ördögvigyor hatásaként bukik ki belőle.*
- Tánc? Menjünk menjünk!
*A tánc gondolatára mintha új erőre kapna, arca még tovább pirul, és már lelkesen tolja is kijjebb székét, hogy nagy lendülettel felálljon. Sajnos a folyamat második feléig nem jut el, mert megint elfogja az a kellemes tompaság, ami arra készteti, hogy ülve maradjon. Meg már eleget ivott a szédelgéshez, így az megfontoltabb mozgásra kényszeríti őt.*
- Ahj, de meleg van.
*Panaszolja el ismét, és megoldáson gondolkodik, ami jelenleg egy hideg sör formájában jelenik meg lelki szemei előtt, így hárman összehangoltan morfondíroznak egyszerre szeszes italokon.*
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Továbbra is teljese véletlenszerűen vesz részt a beszélgetésben, annak függvényében, hogy az elméjét elborító tompa köd éppen milyen információt enged át. Éppen ezért a történések jelentős részében elrévedve nézi, ahogy a fogadó meleg fénye játszik borának sötét felszínén, amit szórakozottan lögybölget kupájában.
Komolyabb aktivitást csupán akkor mutat, amikor szívszerelme nevének emlegetésével némileg felkavarja a társaság tompa vigadozását.*
- Ühüm.
*Erősíti meg Ysaneet abban, hogy bizony jól hallotta, Relael Syoud nevét ejtette ki a száján.*
- Talán ismered?
*Deron mozgolódása miatt rövid időre leveszi tekintetét szép barátnőjéről, de úgy látszik a férfi hamar belepihen megint a helyzetébe.*
- Azt mondta hoz nekem ajándékot.
*Sóhajtja maga elé Relael kissé szomorkásan. Természetesen az elf leány szavainak hitelességét érdemes fenntartásokkal kezelni, ez különösen igaz jelen állapotában.*
- De elég régóta nem tért még haza.
*Bukik ki érzelmekkel teli mondat finom ajkain, és mintha úgy tűnne el is érzékenyült, de lehet csak a füst irritálja szemeit.*
- Syoud? Nos...
*Megint elmereng picit ahogy próbál valami frappáns leírást találni szeretett gyilkosára.*
- Azt hiszem joggal mondhatom thargnak, de az biztos, hogy van kapcsolata velük. Meglehetősen szélsőséges, nem teljesen veszélytelen személy, furcsa szabadidős tevékenységek a szenvedélyei.
*Mondatában gyakran tart szünetet, mintha a beszéd komolyan kimerítené. Hosszabb hallgatással zárja mondatait, majd fejét oldalra pillantva pihenteti meg szemeit Nalreten egy sejtelmessé redukálódó mosollyal arcán.*
- Biztos tetszettél volna neki.
*Relael röviden felnevet, ami a kontextus ismeretében akár rosszindulatúnak is tűnhet, jó eséllyel viszont csak az Ördögvigyor hatásaként bukik ki belőle.*
- Tánc? Menjünk menjünk!
*A tánc gondolatára mintha új erőre kapna, arca még tovább pirul, és már lelkesen tolja is kijjebb székét, hogy nagy lendülettel felálljon. Sajnos a folyamat második feléig nem jut el, mert megint elfogja az a kellemes tompaság, ami arra készteti, hogy ülve maradjon. Meg már eleget ivott a szédelgéshez, így az megfontoltabb mozgásra kényszeríti őt.*
- Ahj, de meleg van.
*Panaszolja el ismét, és megoldáson gondolkodik, ami jelenleg egy hideg sör formájában jelenik meg lelki szemei előtt, így hárman összehangoltan morfondíroznak egyszerre szeszes italokon.*
5433. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-19 19:14:06
Üzenet elküldve: 2021-04-19 19:14:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 501
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 501
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
//Rőt tincsek nyomában//
//Sasszem//
- Legyen úgy! *bólint vidáman, mikor Cha'yss rábízza, mit fog ma vacsorázni. Lehúzza a korsójában maradt tejet, eligazítja a vadásznak tűnő asszonyt, és már indul is a pult mögé. Jejjan pedig megragadja az alkalmat, hogy meséljen még az ő Vannájáról. Nawanthiri hitetlenkedve pislog a bemutatón.*
- Hát repülni is tud? *Nincs róla meggyőződve, hogy a fiúcska nem csak kitalálta a dolgot. Sok idő azonban nincsen firtatózni, mert a Vannává lett teve átrepül a pulton, szegény Jejjanba meg ijedtében belédermed a csivit. Hogy meglegyen az összhang, Nawanthiri is az arcához kapja a kezeit, a mandulaszemeit meg kikerekíti, de annyira túljátszott rémülettel, amiből valószínűleg Jejjan is rájön, hogy nincsen semmi baj.*
- Gyere kacat, megetetjük ezt a bárót! *azzal a lány a nyakába ülteti a kis vitézt, egy körre még kilép a pult elé, hogy felveszi neki a tevéjét is, és még pont elkapja, amint Cha'yss a poharát emelve jelzi, hogy innának valamit. Nawanthiri int, hogy el lesz intézve, aztán bemegy a konyhába. Közben - mert hát a nők akár hétfelé is tudnak figyelni - nyugtázza magában, hogy a biztonsági ork beveszi magát a pinceajtón belülre, amitől a lenti erőviszonyok sokat javulnak.
Bent a konyhában van minden, ami egy ilyen létesítmény működtetéséhez kell: tűzhelyek, lábasok, serpenyők, kések, kukták - és egy vállas, szíjas testű, öreg konyhafőnök, aki mihelyt fölnéz az egyik fazékból, meg is érdeklődi diszkréten, hogy:*
- Te meg ki a rák vagy?
- Az én nevem Nawanthirishardipandra. *válaszolja a lány magától értetődően, és hogy elejét vegye a további (immáron biztosan indiszkrét) kérdéseknek, magához ragadja a kezdeményezést* Vinnem kéne valamit enni a bárónak. *még egy szégyenlős mosolyt is megereszt hozzá* És inni is. *A nagyszakállú, napszítta arcú férfi szeme gyanakvóan összeszűkül.*
- Aztyan megin' fölvett valakit. *Ebből a mondatból igen határozott Vélemény érződik ki, de nehéz volna megmondani, kivel kapcsolatban.* A báró maga van?
- Nem, egy nővel.
- Aha. És ez üzlet lesz vagy kuffantás?
*Nawanthirishardipandra döbbenten hallgat egy hosszú pillanatig. Nyel egyet.*
- Üzlet. *mondja aztán, mikor visszanyeri a lélekjelenlétét* Az a nő... valami vadász lesz.
- Hmpf. Vadász, mi? *Ebből a mondatból is kiérezni a Véleményt.* Hátramész a raktárba. Talá'sz ott egy barna öregsajtot, meg egy olyat, amit kívül puha, fehér penész borít, belül meg vajszínű. Mindegyikből hozol egy negyed karikát. Meg talá'sz egy hordót, amire az van írva, hogy CCC FEHÉR.
- Nem tudok olvasni. *szúrja közbe gyorsan a lány*
- Három holdsarló, meg öt szögletes betű, fehér krétával. *Meglepő módon a konyhafőnök ezen mondatából semmilyen Vélemény nem érződik ki. Bizonyára megszokta, hogy ő az egyetlen írástudó a környéken.* Abból hozol egy kancsóval. Slagot talá'sz me'lette.
*Nawanthiri bólint, hogy megértette, és már indulna is, de a konyhafőnök még utánaszól:*
- Ez te pulyád? *bök Jejjanra az ujjával*
- Nem, csak rámtapadt. Igaz, pöcök? *itt felpillant a fiúcskára (aki bizonyára szintén kommentálta az eseményeket), kicsit a lábát is megrázogatja, hogy érezze, róla van szó. Aztán felmarkol egy üres kancsót, és irány a raktár.*
- Mereszd ám a szemed, Jejjan, el ne botoljunk egy sárkánysonkában! *merthogy a raktárhelyiségben csak lőrésnyi ablakok vannak, és azok sem adnak sok fényt. Nawanthiri szag alapján hamar megtalálja a sajtos polcokat, a figyelmét azonban valami más ragadja meg: egy masszív, vasalt ajtó, derék- váll- és fejmagasságban egy-egy hessznyílással. A lány puha léptekkel odasétál, lenyomja a kilincset - és az ajtó enged. Nawanthiri, nyakában Jejjan lovaggal kinéz, körbepillant. Az ajtó egy üres sikátorra nyílik, a fogadó mögött.*
- No kacat, megszökjünk a munka elől...?
//Sasszem//
- Legyen úgy! *bólint vidáman, mikor Cha'yss rábízza, mit fog ma vacsorázni. Lehúzza a korsójában maradt tejet, eligazítja a vadásznak tűnő asszonyt, és már indul is a pult mögé. Jejjan pedig megragadja az alkalmat, hogy meséljen még az ő Vannájáról. Nawanthiri hitetlenkedve pislog a bemutatón.*
- Hát repülni is tud? *Nincs róla meggyőződve, hogy a fiúcska nem csak kitalálta a dolgot. Sok idő azonban nincsen firtatózni, mert a Vannává lett teve átrepül a pulton, szegény Jejjanba meg ijedtében belédermed a csivit. Hogy meglegyen az összhang, Nawanthiri is az arcához kapja a kezeit, a mandulaszemeit meg kikerekíti, de annyira túljátszott rémülettel, amiből valószínűleg Jejjan is rájön, hogy nincsen semmi baj.*
- Gyere kacat, megetetjük ezt a bárót! *azzal a lány a nyakába ülteti a kis vitézt, egy körre még kilép a pult elé, hogy felveszi neki a tevéjét is, és még pont elkapja, amint Cha'yss a poharát emelve jelzi, hogy innának valamit. Nawanthiri int, hogy el lesz intézve, aztán bemegy a konyhába. Közben - mert hát a nők akár hétfelé is tudnak figyelni - nyugtázza magában, hogy a biztonsági ork beveszi magát a pinceajtón belülre, amitől a lenti erőviszonyok sokat javulnak.
Bent a konyhában van minden, ami egy ilyen létesítmény működtetéséhez kell: tűzhelyek, lábasok, serpenyők, kések, kukták - és egy vállas, szíjas testű, öreg konyhafőnök, aki mihelyt fölnéz az egyik fazékból, meg is érdeklődi diszkréten, hogy:*
- Te meg ki a rák vagy?
- Az én nevem Nawanthirishardipandra. *válaszolja a lány magától értetődően, és hogy elejét vegye a további (immáron biztosan indiszkrét) kérdéseknek, magához ragadja a kezdeményezést* Vinnem kéne valamit enni a bárónak. *még egy szégyenlős mosolyt is megereszt hozzá* És inni is. *A nagyszakállú, napszítta arcú férfi szeme gyanakvóan összeszűkül.*
- Aztyan megin' fölvett valakit. *Ebből a mondatból igen határozott Vélemény érződik ki, de nehéz volna megmondani, kivel kapcsolatban.* A báró maga van?
- Nem, egy nővel.
- Aha. És ez üzlet lesz vagy kuffantás?
*Nawanthirishardipandra döbbenten hallgat egy hosszú pillanatig. Nyel egyet.*
- Üzlet. *mondja aztán, mikor visszanyeri a lélekjelenlétét* Az a nő... valami vadász lesz.
- Hmpf. Vadász, mi? *Ebből a mondatból is kiérezni a Véleményt.* Hátramész a raktárba. Talá'sz ott egy barna öregsajtot, meg egy olyat, amit kívül puha, fehér penész borít, belül meg vajszínű. Mindegyikből hozol egy negyed karikát. Meg talá'sz egy hordót, amire az van írva, hogy CCC FEHÉR.
- Nem tudok olvasni. *szúrja közbe gyorsan a lány*
- Három holdsarló, meg öt szögletes betű, fehér krétával. *Meglepő módon a konyhafőnök ezen mondatából semmilyen Vélemény nem érződik ki. Bizonyára megszokta, hogy ő az egyetlen írástudó a környéken.* Abból hozol egy kancsóval. Slagot talá'sz me'lette.
*Nawanthiri bólint, hogy megértette, és már indulna is, de a konyhafőnök még utánaszól:*
- Ez te pulyád? *bök Jejjanra az ujjával*
- Nem, csak rámtapadt. Igaz, pöcök? *itt felpillant a fiúcskára (aki bizonyára szintén kommentálta az eseményeket), kicsit a lábát is megrázogatja, hogy érezze, róla van szó. Aztán felmarkol egy üres kancsót, és irány a raktár.*
- Mereszd ám a szemed, Jejjan, el ne botoljunk egy sárkánysonkában! *merthogy a raktárhelyiségben csak lőrésnyi ablakok vannak, és azok sem adnak sok fényt. Nawanthiri szag alapján hamar megtalálja a sajtos polcokat, a figyelmét azonban valami más ragadja meg: egy masszív, vasalt ajtó, derék- váll- és fejmagasságban egy-egy hessznyílással. A lány puha léptekkel odasétál, lenyomja a kilincset - és az ajtó enged. Nawanthiri, nyakában Jejjan lovaggal kinéz, körbepillant. Az ajtó egy üres sikátorra nyílik, a fogadó mögött.*
- No kacat, megszökjünk a munka elől...?
5432. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-18 18:49:24
Üzenet elküldve: 2021-04-18 18:49:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rőt tincsek nyomában//
*Egy fogadó már csak olyan, hogy mindenféle alakok járnak-kelnek benne, de Rellan, most, hogy úgy érzi, barátokkal van körülvéve, nem aggódik a tömeg miatt. Sőt, kíváncsian megnéz magának minden erre járó szerzetet, többek között az új érkező, tetovált arcú nőt is, de csak miután egy őszinte mosollyal nyugtázta a „bájó” kacsintását. Ő már csak ilyen jókedvű kis krapek. Ha rajta múlna, a fene se gondolná, hogy lent éppen valami párbajféle dúl.
Legújabb kiszemeltje természetesen Nawanthiri, akivel a legjobban sikerül megértetnie magát. Ha a lány tényleg valami inni- és ennivalót tervez keresni a pult mögött, Rellan rezidenciáján, akkor nem lesz egyszerű dolga, mert a kisfiú minden áron a lábához akar majd bújni, és onnan figyeli a ténykedését. És persze addig is gyereknyelven magyaráz. Hogy miről is? Ó, ez az, Vannáról!
Rellan megragadja a kis faragott játéktevét, és a legfrissebb emlékét felidézve elkezdi a pulton „reptetni”. Úgy is tűnhetne, mintha csak sétálna vagy nagyokat szökkenne az a teve, de a kisfiú ennél sokkal hatásosabban szeretné szemléltetni a jelenetet – lehet, hogy ő maga így is élte meg. Az állatka légibukfenceket vet, egészen magasra száll fel, és közben susogó hangot ad ki.*
- E Vanna! Ssss! *Jön a magyarázat.* Szánnya. *Mutat a teve… Lábára, talán? Nehéz megmondani.* Vanna sssss! *Megint egy nagyot repül a teve, ejj, de nagyot! Akkorát, hogy kicsusszan Rellan kezéből, és egyenesen a pult túlfelén végzi a földön, egy kis koppanás kíséretében. Még jó, hogy fából van, így valószínűleg nagy baja nem esett, de a gyerkőc egészen megdermed ijedtében, szája pedig veszélyesen görbülni kezd.*
*Egy fogadó már csak olyan, hogy mindenféle alakok járnak-kelnek benne, de Rellan, most, hogy úgy érzi, barátokkal van körülvéve, nem aggódik a tömeg miatt. Sőt, kíváncsian megnéz magának minden erre járó szerzetet, többek között az új érkező, tetovált arcú nőt is, de csak miután egy őszinte mosollyal nyugtázta a „bájó” kacsintását. Ő már csak ilyen jókedvű kis krapek. Ha rajta múlna, a fene se gondolná, hogy lent éppen valami párbajféle dúl.
Legújabb kiszemeltje természetesen Nawanthiri, akivel a legjobban sikerül megértetnie magát. Ha a lány tényleg valami inni- és ennivalót tervez keresni a pult mögött, Rellan rezidenciáján, akkor nem lesz egyszerű dolga, mert a kisfiú minden áron a lábához akar majd bújni, és onnan figyeli a ténykedését. És persze addig is gyereknyelven magyaráz. Hogy miről is? Ó, ez az, Vannáról!
Rellan megragadja a kis faragott játéktevét, és a legfrissebb emlékét felidézve elkezdi a pulton „reptetni”. Úgy is tűnhetne, mintha csak sétálna vagy nagyokat szökkenne az a teve, de a kisfiú ennél sokkal hatásosabban szeretné szemléltetni a jelenetet – lehet, hogy ő maga így is élte meg. Az állatka légibukfenceket vet, egészen magasra száll fel, és közben susogó hangot ad ki.*
- E Vanna! Ssss! *Jön a magyarázat.* Szánnya. *Mutat a teve… Lábára, talán? Nehéz megmondani.* Vanna sssss! *Megint egy nagyot repül a teve, ejj, de nagyot! Akkorát, hogy kicsusszan Rellan kezéből, és egyenesen a pult túlfelén végzi a földön, egy kis koppanás kíséretében. Még jó, hogy fából van, így valószínűleg nagy baja nem esett, de a gyerkőc egészen megdermed ijedtében, szája pedig veszélyesen görbülni kezd.*
5431. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-18 18:40:32
Üzenet elküldve: 2021-04-18 18:40:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Rőt tincsek nyomában//
*Ha még nem lenne elég ismeretlen a helyiségben, akkor ezt most tetőzi egy újabb belépő személy. Egy cserzett bőrű, prémcsizmát viselő, íjat és lándzsát hordozó, ezüstös hajú nő. A pulthoz sétál és valamit mondd az ott állóknak, de ezt Drik nem hallja. A mélység szerzetese lány roppant jól elszórakoztatja a kis Jejjan-t. Az ezüst hajú nő is a szerzeteslányt kérdezi, aki a báróra mutogat. Valamiért az az érzése, hogy Nawanthiri-t pultosnak nézik. A báró biztosan, és a zöld szemű nő is. A báró közben elhessegeti a pincearéna témáját, és teljesen túllépve rajta, most elkezd foglalkozni a cserzett bőrű nősténnyel. A báró rábízza a lenti helyzetet, látszólag teljes bizalommal. Ez jól esik a hímnek, hogy ilyen bizalommal vannak iránta. Ezek után már nem szeretné, ha bármi is történne Aztyannal vagy a vörös lánnyal. Alabárdját megragadva a pincearéna bejáratához oson, már amennyire a lovagi vértezet megendi az osonást egy ilyen hatalmas és súlyos ork esetében. Ennek ellenére a pincearéna ajtajához megy és óvatosan kinyitja. Hallgatózik és nagyon lassan elindul lefelé, de úgy, hogy még ne lássák meg. A lépcsőn marad, takarásban. Célja, hogy ha lent baj lenne, akkor az első neszre felfigyelhessen és minél közelebbről nyújthasson segítséget két társának.*
*Ha még nem lenne elég ismeretlen a helyiségben, akkor ezt most tetőzi egy újabb belépő személy. Egy cserzett bőrű, prémcsizmát viselő, íjat és lándzsát hordozó, ezüstös hajú nő. A pulthoz sétál és valamit mondd az ott állóknak, de ezt Drik nem hallja. A mélység szerzetese lány roppant jól elszórakoztatja a kis Jejjan-t. Az ezüst hajú nő is a szerzeteslányt kérdezi, aki a báróra mutogat. Valamiért az az érzése, hogy Nawanthiri-t pultosnak nézik. A báró biztosan, és a zöld szemű nő is. A báró közben elhessegeti a pincearéna témáját, és teljesen túllépve rajta, most elkezd foglalkozni a cserzett bőrű nősténnyel. A báró rábízza a lenti helyzetet, látszólag teljes bizalommal. Ez jól esik a hímnek, hogy ilyen bizalommal vannak iránta. Ezek után már nem szeretné, ha bármi is történne Aztyannal vagy a vörös lánnyal. Alabárdját megragadva a pincearéna bejáratához oson, már amennyire a lovagi vértezet megendi az osonást egy ilyen hatalmas és súlyos ork esetében. Ennek ellenére a pincearéna ajtajához megy és óvatosan kinyitja. Hallgatózik és nagyon lassan elindul lefelé, de úgy, hogy még ne lássák meg. A lépcsőn marad, takarásban. Célja, hogy ha lent baj lenne, akkor az első neszre felfigyelhessen és minél közelebbről nyújthasson segítséget két társának.*
5430. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-18 16:27:15
Üzenet elküldve: 2021-04-18 16:27:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Rőt tincsek nyomában//
//Jegesvérű//
//Beszéljünk//
*Arjának minden eddigi élettapasztalatára és lélekjelenlétére szüksége van ahhoz, hogy megbirkózzon ezzel a nem kívánt, a semmiből érkező, kusza érzéshalmazzal, amit a fiú vált ki belőle. Egészen addig csak úgy gondolt rá, mint egy kedves, megbízható fiúra, egy jóbarátra itt a Kereskedőház berkein belül, amíg meg nem látta odalent a Picearénában csókolózni Winyrával, az új lánnyal. No persze, ha _igazán_ őszinte akarna lenni magával, akkor visszaemlékezne arra a napra, amikor ideérkezett a Fogadóba. Amikor beállított, hogy a báróval akar beszélni. Igazából Mik már akkor elrabolta a szívét. Arja nem emlékszik, hogy Mik előtt valaki is kisasszonynak szólította volna őt! Jóképű volt és olyan nagyon kedves! És attól a naptól fogva, hogy idekerült, Arja mindig számíthatott rá...
Sosem bántaná őt, és megvédené, ha bajba kerülne, ezt valahogy ösztönösen érzi.
De miért volt _annyira_ borzalmas, hogy meglátta őt Winyrával csókolózni??! Arja egy csomót gondolkozott, gyötrődött ezen, igazán próbálta elengedni a dolgot. De nem megy... nem megy... főleg hogy folyton találkozik Mikkel! Az is mindig az eszébe jut, amit Xavyval beszéltek.*
- Miről? *kérdezi meg hát Miktől, felpillantva meghőkölten a korlát bámulásából, ahogy Mik hirtelen előtte terem, elzárva az útját. Annyi minden kavarog a tekintetében, ő maga sem tud eligazodni saját magán, és ez borzasztóan zavarja!! Örül is, de meg is ijed. Mik bántotta, bántotta, bántotta! De ha ezt a fejéhez vágja, akkor ő fogja bántani Miket, és ez az egész igazán annyira ok nélkül való!!*
- Tudod, nekem Te vagy itt a legjobb barátom! *tör ki. De ó, azok a fránya könnyek! Arja ezt már végképp nem bírja cérnával.*
- Azt hittem... azt hittem, csak a barátom... *leheli.*
- De aztán láttalak Winyrával a pincében!! *dől most már a könnyek árja megállíthatatlanul.*
//Jegesvérű//
//Beszéljünk//
*Arjának minden eddigi élettapasztalatára és lélekjelenlétére szüksége van ahhoz, hogy megbirkózzon ezzel a nem kívánt, a semmiből érkező, kusza érzéshalmazzal, amit a fiú vált ki belőle. Egészen addig csak úgy gondolt rá, mint egy kedves, megbízható fiúra, egy jóbarátra itt a Kereskedőház berkein belül, amíg meg nem látta odalent a Picearénában csókolózni Winyrával, az új lánnyal. No persze, ha _igazán_ őszinte akarna lenni magával, akkor visszaemlékezne arra a napra, amikor ideérkezett a Fogadóba. Amikor beállított, hogy a báróval akar beszélni. Igazából Mik már akkor elrabolta a szívét. Arja nem emlékszik, hogy Mik előtt valaki is kisasszonynak szólította volna őt! Jóképű volt és olyan nagyon kedves! És attól a naptól fogva, hogy idekerült, Arja mindig számíthatott rá...
Sosem bántaná őt, és megvédené, ha bajba kerülne, ezt valahogy ösztönösen érzi.
De miért volt _annyira_ borzalmas, hogy meglátta őt Winyrával csókolózni??! Arja egy csomót gondolkozott, gyötrődött ezen, igazán próbálta elengedni a dolgot. De nem megy... nem megy... főleg hogy folyton találkozik Mikkel! Az is mindig az eszébe jut, amit Xavyval beszéltek.*
- Miről? *kérdezi meg hát Miktől, felpillantva meghőkölten a korlát bámulásából, ahogy Mik hirtelen előtte terem, elzárva az útját. Annyi minden kavarog a tekintetében, ő maga sem tud eligazodni saját magán, és ez borzasztóan zavarja!! Örül is, de meg is ijed. Mik bántotta, bántotta, bántotta! De ha ezt a fejéhez vágja, akkor ő fogja bántani Miket, és ez az egész igazán annyira ok nélkül való!!*
- Tudod, nekem Te vagy itt a legjobb barátom! *tör ki. De ó, azok a fránya könnyek! Arja ezt már végképp nem bírja cérnával.*
- Azt hittem... azt hittem, csak a barátom... *leheli.*
- De aztán láttalak Winyrával a pincében!! *dől most már a könnyek árja megállíthatatlanul.*
5429. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-16 16:35:13
Üzenet elküldve: 2021-04-16 16:35:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Merchen a hamvas puha bőr érintésére egészen megborzong, s lassan eljut abba az állapotba, ahonnan nem igazán lehet egy férfi kedvét szegni hogy megtegye, amiért ordít minden porcikája. Főleg, hogy emberére akadt, vagy inkább elfjére.*
-Nem hiába szólnak mesék ezrei az elfek gyönyörűségéről, kedvesem.
*Súgja két mámorító csók között, ha sikerül levegőhöz jutnia. A kebleket eltakaró kezeket nem tolja félre, nem az a fajta tündér ő, türelmesen megvárja, míg a fal magától leomlik teret engedve neki. Egészen kedvére való, hogy nem kell mindent egyedül csinálnia, mint sok avatatlan hölgy társaságában, Yath sokkal ügyesebb és tapasztaltabb ennél, és maga is igyekszik egyenlíteni a számlát, ám ahogy Merchen szépen szabott ingét gombolná ki, a tündér finoman megfogja a kezét, s elhúzódik kissé, épp csak annyira, hogy a maradék gombot maga oldhassa ki. Nem mintha rosszul esne neki, egészen más oka van. Ahogy a ruha a földre hull, a másik láthat egy vékonyabb bőrszíjat, ami a tündér mellkasán fut körbe. Ezt ő maga csatolja le, s az tompán puffan a földön, ahogy egy elégedett sóhajjal kiereszti szárnyait. Mert noha sok fajtársától rabolták el ezt a kincset, szerencsére ő nemesebb vérvonalból származik.*
-Tudja ez nekem intim dolog, nem tartozik az utcán senkire.
*Mondja kissé félénken ahogy az átlagosnál valamivel nagyobb szárnyait feszegeti és mozgatja át egy kicsit. *
-Remélem nem taszítja nagyon.
*Mondja egy apró mosoly társaságában. Maguk a szárnyak egyébként tündérszépek, ahogy mondani szokás, a tövétől a közepéig egészen fekete színűek, míg néhány csíkban és a külső részeken azúrkékek, és világossárgák, akár a nap. Mindenféle minta fellelhető benne, ha kedvese vet rá egy pillantást, úgy hamar észreveheti azokat. Ő maga egyébként is el van veszve a zöld íriszekben, amik mintha elevenen akarnák felfalni őt, így ez a pár röpke másodperc is kínzó fájdalom, amit ily messze kell eltöltenie a másiktól. Vággya őt, és ezt az egyébként sem túl rejtélyes dolgot a még rajta lévő nadrágjából kiszabadulni vágyó férfiassága csak még inkább ráerősíthet a tényre. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Merchen a hamvas puha bőr érintésére egészen megborzong, s lassan eljut abba az állapotba, ahonnan nem igazán lehet egy férfi kedvét szegni hogy megtegye, amiért ordít minden porcikája. Főleg, hogy emberére akadt, vagy inkább elfjére.*
-Nem hiába szólnak mesék ezrei az elfek gyönyörűségéről, kedvesem.
*Súgja két mámorító csók között, ha sikerül levegőhöz jutnia. A kebleket eltakaró kezeket nem tolja félre, nem az a fajta tündér ő, türelmesen megvárja, míg a fal magától leomlik teret engedve neki. Egészen kedvére való, hogy nem kell mindent egyedül csinálnia, mint sok avatatlan hölgy társaságában, Yath sokkal ügyesebb és tapasztaltabb ennél, és maga is igyekszik egyenlíteni a számlát, ám ahogy Merchen szépen szabott ingét gombolná ki, a tündér finoman megfogja a kezét, s elhúzódik kissé, épp csak annyira, hogy a maradék gombot maga oldhassa ki. Nem mintha rosszul esne neki, egészen más oka van. Ahogy a ruha a földre hull, a másik láthat egy vékonyabb bőrszíjat, ami a tündér mellkasán fut körbe. Ezt ő maga csatolja le, s az tompán puffan a földön, ahogy egy elégedett sóhajjal kiereszti szárnyait. Mert noha sok fajtársától rabolták el ezt a kincset, szerencsére ő nemesebb vérvonalból származik.*
-Tudja ez nekem intim dolog, nem tartozik az utcán senkire.
*Mondja kissé félénken ahogy az átlagosnál valamivel nagyobb szárnyait feszegeti és mozgatja át egy kicsit. *
-Remélem nem taszítja nagyon.
*Mondja egy apró mosoly társaságában. Maguk a szárnyak egyébként tündérszépek, ahogy mondani szokás, a tövétől a közepéig egészen fekete színűek, míg néhány csíkban és a külső részeken azúrkékek, és világossárgák, akár a nap. Mindenféle minta fellelhető benne, ha kedvese vet rá egy pillantást, úgy hamar észreveheti azokat. Ő maga egyébként is el van veszve a zöld íriszekben, amik mintha elevenen akarnák felfalni őt, így ez a pár röpke másodperc is kínzó fájdalom, amit ily messze kell eltöltenie a másiktól. Vággya őt, és ezt az egyébként sem túl rejtélyes dolgot a még rajta lévő nadrágjából kiszabadulni vágyó férfiassága csak még inkább ráerősíthet a tényre. *
5428. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-15 20:22:21
Üzenet elküldve: 2021-04-15 20:22:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A lágyan lefejtett fűző tompa suhogással hullik ölébe, az alatta simuló selyemmel együtt. Yathlanae hófehér bőre lassan felsejlik, engedve az éhes férfiszemeknek. Habár arcán felfedezhető egy halvány, rózsás pír, keblei, és háta hidegen csillognak, mint a legtöbb fajtabelinek, nem szakítja meg a puha tökéletességet sem szőr, sem anyajegy, vagy egyéb bőrhiba. Sebhelyei sincsenek, egész életében óvta testét, hiszen azzal keresi napi kenyerét.
Eleinte megjátszott szégyenlősséggel keresztezi karjait mellkasa előtt, mintha szégyellné pajzán mezítelenségét. Az első érintésre végigfut a gerincén az a kellemes hideg, amelyet minden nő jól ismer. A másodikra már bátorkodik a tündér szemébe nézni, engedve a szelíd húzásnak, s a következő pillanatban ajkaik összeforrnak egy sokkal érzékibb csókban. Passzív engedelmességét lassan felváltják a bátrabb mozdulatok, ujjai a férfi ingére vándorolnak, megkeresve az első gombot, hogy aztán játékosan kibújtathassák a helyéről. Elvégre nem igazságos ez így, hogy csak ő van fedetlen keblekkel, sürgősen orvosolni kell a problémát, s legalább az ingtől megszabadítani Merchent.*
- Remélem, nem bánja...
*Ereszt meg egy játékos mosolyt, miközben végez a szemtelen gombokkal, s elkezdi körültekintő óvatossággal lefejteni az anyagot. Tekintetét közben le nem veszi a másikról, a férfi láthatja a zöld íriszek mélyén csillogó vágyat, örömöt, és pimasz fényt.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A lágyan lefejtett fűző tompa suhogással hullik ölébe, az alatta simuló selyemmel együtt. Yathlanae hófehér bőre lassan felsejlik, engedve az éhes férfiszemeknek. Habár arcán felfedezhető egy halvány, rózsás pír, keblei, és háta hidegen csillognak, mint a legtöbb fajtabelinek, nem szakítja meg a puha tökéletességet sem szőr, sem anyajegy, vagy egyéb bőrhiba. Sebhelyei sincsenek, egész életében óvta testét, hiszen azzal keresi napi kenyerét.
Eleinte megjátszott szégyenlősséggel keresztezi karjait mellkasa előtt, mintha szégyellné pajzán mezítelenségét. Az első érintésre végigfut a gerincén az a kellemes hideg, amelyet minden nő jól ismer. A másodikra már bátorkodik a tündér szemébe nézni, engedve a szelíd húzásnak, s a következő pillanatban ajkaik összeforrnak egy sokkal érzékibb csókban. Passzív engedelmességét lassan felváltják a bátrabb mozdulatok, ujjai a férfi ingére vándorolnak, megkeresve az első gombot, hogy aztán játékosan kibújtathassák a helyéről. Elvégre nem igazságos ez így, hogy csak ő van fedetlen keblekkel, sürgősen orvosolni kell a problémát, s legalább az ingtől megszabadítani Merchent.*
- Remélem, nem bánja...
*Ereszt meg egy játékos mosolyt, miközben végez a szemtelen gombokkal, s elkezdi körültekintő óvatossággal lefejteni az anyagot. Tekintetét közben le nem veszi a másikról, a férfi láthatja a zöld íriszek mélyén csillogó vágyat, örömöt, és pimasz fényt.*
5427. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-15 13:23:46
Üzenet elküldve: 2021-04-15 13:23:46
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Sasszem//
*A nőnek nem kell sokáig tétlenül várakoznia, mert a pult mögött álló rögtön eligazítja. Tekintete a megjelölt irányba rebben, megállapodik a férfin. Nem, az ő pillantásában nincsen semmi huncut, munkáért jött, nem huncutkodni. Biccentéssel köszöni meg az útbaigazítást és mivel a férfi rögtön invitálja is, így pár lépéssel az asztalhoz is ér. Bólint, ahogy a férfi hellyel kínálja, lándzsáját az egyik üres széknek támasztja, megszabadul köpenyétől, ezt az üres szék támlájára teríti miután háromba hajtja. A köpeny alatti ruhák túl sok mindent nem bírnak a többiek képzeletére, teste inas, számtalan tetoválás borítja, zömmel állatformák. Nyakában ezüstláncon ezüstmedál, ami egy állatfejet, lupusfulgurt mintáz.*
- Te keres suttogó?
*Kérdez rögtön, mikor a férfi bemutatkozik. Neki semmit nem mond az, hogy "báró", jóval egyszerűbb életet él annál, hogy tudja, mi fán terem az a báró. De a szükség nagy úr, pénz kell neki, ez a férfi pedig pénz kínálhat neki. Leül a felkínált székre.*
- Sasszem Reyika. Suttogó. Te mondod druida.
*A nőnek nem kell sokáig tétlenül várakoznia, mert a pult mögött álló rögtön eligazítja. Tekintete a megjelölt irányba rebben, megállapodik a férfin. Nem, az ő pillantásában nincsen semmi huncut, munkáért jött, nem huncutkodni. Biccentéssel köszöni meg az útbaigazítást és mivel a férfi rögtön invitálja is, így pár lépéssel az asztalhoz is ér. Bólint, ahogy a férfi hellyel kínálja, lándzsáját az egyik üres széknek támasztja, megszabadul köpenyétől, ezt az üres szék támlájára teríti miután háromba hajtja. A köpeny alatti ruhák túl sok mindent nem bírnak a többiek képzeletére, teste inas, számtalan tetoválás borítja, zömmel állatformák. Nyakában ezüstláncon ezüstmedál, ami egy állatfejet, lupusfulgurt mintáz.*
- Te keres suttogó?
*Kérdez rögtön, mikor a férfi bemutatkozik. Neki semmit nem mond az, hogy "báró", jóval egyszerűbb életet él annál, hogy tudja, mi fán terem az a báró. De a szükség nagy úr, pénz kell neki, ez a férfi pedig pénz kínálhat neki. Leül a felkínált székre.*
- Sasszem Reyika. Suttogó. Te mondod druida.
5426. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-15 13:02:45
Üzenet elküldve: 2021-04-15 13:02:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Rőt tincsek nyomában//
//Jegesvérű//
*A sebesültet elhelyezik az egyik szobában. Aki már annyira nem is sebesült, legfeljebb komoly vérveszteséggel és ki tudja még mivel küzd. Az éjszaka tényleg vízválasztó lesz, hogy a teste bírni fogja-e az állapotát. De a belédiktált bájitalok ellenére is elpatkolhat. Ők mindent megtettek.
Persze tehetenek még, Mik felajánlja, hogy lemossa a vértől csatakos férfi testét. Ezt csak nem bízhatja Arjára, amiért egy hálás mosolyt kap válaszul. Meg tudnak még borogatást adni a láz ellen és gyógyteát, hogy javítsák kicsit az esélyeit.*
- Ez természetes. Nem hagynám, hogy te csináld. *Válaszol a vándor lány szavaira szégyenlős mosollyal.*
- Igen, pihennie kell. *Ért egyet Arjával, amihez minden adott vendégüknek. Egy kényelmes ágy és csend, nyugalom.
Arra, hogy a férfi erősnek tűnik, csak bólint. Azt látja rajta, hogy jó erőben van és biztosan harcosféle, ha már így összekaszabolták, nem biztos, hogy a legjobb fajtából. Vagy épphogy a jobbikból és ezért élte túl. Majd kiderül.*
- Rendben. *Válaszolja súgva, ahogy elindulnak kifelé a szobából.
A folyosón elhangzik Arjától, hogy Mikért is megtette volna ugyanezt és a lépcsőfordulónál arra is kitér, hogy örül annak, hogy a pultos fiú sebei már begyógyultak.*
- Én is örülök. *Mondja Mik megtapintva a szemöldökét, ahol pár hata még egy szép nyílt seb volt a kovácsmester öklétől. Ám mielőtt még végképp elszalasztaná a pillanatot, hogy végre kettesben vannak a lánnyal, Mik gyorsan lelép pár lépést, hogy egy fokkal lejjebb kerüljön, mint Arja és felnéz a lányra.*
- Figyelj csak... *Próbálja megállítani és ha a lány megállt, akkor igyekszik a szemébe nézni.*
- Beszélnünk kellene, azt hiszem. *Mondja még és reméli, hogy nem kell kifejtenie, hogy miről is van szó. Egyrészt azért, mert maga sem tudja igazán, másrészt azért, mert nagyon nehéz lenne most szavakba öntenie az érzéseit.*
//Jegesvérű//
*A sebesültet elhelyezik az egyik szobában. Aki már annyira nem is sebesült, legfeljebb komoly vérveszteséggel és ki tudja még mivel küzd. Az éjszaka tényleg vízválasztó lesz, hogy a teste bírni fogja-e az állapotát. De a belédiktált bájitalok ellenére is elpatkolhat. Ők mindent megtettek.
Persze tehetenek még, Mik felajánlja, hogy lemossa a vértől csatakos férfi testét. Ezt csak nem bízhatja Arjára, amiért egy hálás mosolyt kap válaszul. Meg tudnak még borogatást adni a láz ellen és gyógyteát, hogy javítsák kicsit az esélyeit.*
- Ez természetes. Nem hagynám, hogy te csináld. *Válaszol a vándor lány szavaira szégyenlős mosollyal.*
- Igen, pihennie kell. *Ért egyet Arjával, amihez minden adott vendégüknek. Egy kényelmes ágy és csend, nyugalom.
Arra, hogy a férfi erősnek tűnik, csak bólint. Azt látja rajta, hogy jó erőben van és biztosan harcosféle, ha már így összekaszabolták, nem biztos, hogy a legjobb fajtából. Vagy épphogy a jobbikból és ezért élte túl. Majd kiderül.*
- Rendben. *Válaszolja súgva, ahogy elindulnak kifelé a szobából.
A folyosón elhangzik Arjától, hogy Mikért is megtette volna ugyanezt és a lépcsőfordulónál arra is kitér, hogy örül annak, hogy a pultos fiú sebei már begyógyultak.*
- Én is örülök. *Mondja Mik megtapintva a szemöldökét, ahol pár hata még egy szép nyílt seb volt a kovácsmester öklétől. Ám mielőtt még végképp elszalasztaná a pillanatot, hogy végre kettesben vannak a lánnyal, Mik gyorsan lelép pár lépést, hogy egy fokkal lejjebb kerüljön, mint Arja és felnéz a lányra.*
- Figyelj csak... *Próbálja megállítani és ha a lány megállt, akkor igyekszik a szemébe nézni.*
- Beszélnünk kellene, azt hiszem. *Mondja még és reméli, hogy nem kell kifejtenie, hogy miről is van szó. Egyrészt azért, mert maga sem tudja igazán, másrészt azért, mert nagyon nehéz lenne most szavakba öntenie az érzéseit.*
5425. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-15 12:37:37
Üzenet elküldve: 2021-04-15 12:37:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Sasszem//
*Az aggódás még nem mentett meg semmit, viszont sokat ronthat mindenen. Az igric nem aggódós fajta, viszont a befektetéseit és a jó embereit igyekszik mindig óvni és vigyázni rájuk. Hisz hol lenne most nélkülük? Ezért is köti ki, hogy az intézőre vigyázzon Drik. Meglehet, hűvössége, ahogy az elhangzottakra válaszolt, meglepő lehet, de ha a körmét rágva rohanna le a pincearénába, nem segítene senkin és nem is illene egy nemeshez. Aztyan tudja, hogy mit csinál.*
- Arra is, persze. *Legyint nagyvonalún, majd az orkkal való beszélgetés után a széles vállú lányhoz fordul valami harapnivalóért. A pult előtt vagy a pult mögött, neki mindegy, csak valaki szolgálja ki őt és a vendégeket.*
- Rád bízom, kedves. *Mosolyog derűsen a lányra. Ezen sem aggódik. A Kalmár étlapján szereplő minden tételt ismer és szeret, így nem foghat mellé nagyon. A huncut csillogásból pedig, amellyel a lány ránéz, nem nagyon tud mit kiolvasni. Az igricre úton-útfélen "huncutul" csillogó szemekkel néz a fehérnép.
Kényelmesen leül az egyik pulthoz közeli asztalhoz, miután lekanyarintotta a válláról a kabátot és egy szabad szék támlájára hajtotta és várja a lányra bízott étel felszolgálását. Ekkor léphet be a különös külsejű nő, hogy a pultnál érdekes szavakkal érdeklődjön. Az igric sárga pillantással méri végig a tetovált arcút, majd amikor a pultnál hozzá irányítják, invitáló mozdulatot tesz irányába.*
- Báró Cha'yss Cano Caldorcor vagyok, a Kereskedőház vezetője. *Mutatkozik be, de nem kel fel székéből, ellenben hellyel kínálja a másikat maga mellett.*
- Miben állhatok szolgálatára, kisasszony? *Kérdi érdeklődve és szabad baljával a pult felé int üres poharát emelve, jelezve, hogy meginnának valamit, míg a vacsorájára vár és eltársalog a napcserzette bőrű nővel.*
*Az aggódás még nem mentett meg semmit, viszont sokat ronthat mindenen. Az igric nem aggódós fajta, viszont a befektetéseit és a jó embereit igyekszik mindig óvni és vigyázni rájuk. Hisz hol lenne most nélkülük? Ezért is köti ki, hogy az intézőre vigyázzon Drik. Meglehet, hűvössége, ahogy az elhangzottakra válaszolt, meglepő lehet, de ha a körmét rágva rohanna le a pincearénába, nem segítene senkin és nem is illene egy nemeshez. Aztyan tudja, hogy mit csinál.*
- Arra is, persze. *Legyint nagyvonalún, majd az orkkal való beszélgetés után a széles vállú lányhoz fordul valami harapnivalóért. A pult előtt vagy a pult mögött, neki mindegy, csak valaki szolgálja ki őt és a vendégeket.*
- Rád bízom, kedves. *Mosolyog derűsen a lányra. Ezen sem aggódik. A Kalmár étlapján szereplő minden tételt ismer és szeret, így nem foghat mellé nagyon. A huncut csillogásból pedig, amellyel a lány ránéz, nem nagyon tud mit kiolvasni. Az igricre úton-útfélen "huncutul" csillogó szemekkel néz a fehérnép.
Kényelmesen leül az egyik pulthoz közeli asztalhoz, miután lekanyarintotta a válláról a kabátot és egy szabad szék támlájára hajtotta és várja a lányra bízott étel felszolgálását. Ekkor léphet be a különös külsejű nő, hogy a pultnál érdekes szavakkal érdeklődjön. Az igric sárga pillantással méri végig a tetovált arcút, majd amikor a pultnál hozzá irányítják, invitáló mozdulatot tesz irányába.*
- Báró Cha'yss Cano Caldorcor vagyok, a Kereskedőház vezetője. *Mutatkozik be, de nem kel fel székéből, ellenben hellyel kínálja a másikat maga mellett.*
- Miben állhatok szolgálatára, kisasszony? *Kérdi érdeklődve és szabad baljával a pult felé int üres poharát emelve, jelezve, hogy meginnának valamit, míg a vacsorájára vár és eltársalog a napcserzette bőrű nővel.*
5424. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-14 12:44:18
Üzenet elküldve: 2021-04-14 12:44:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 501
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 501
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
//Rőt tincsek nyomában//
//Sasszem//
*Gyanítja, hogy a lovagokról szóló (és a témával kapcsolatos tudása háromnegyedét magába foglaló) kiselőadásából Jejjan nem sokat ért, de hát nem is az a fontos, hanem hogy kedvesen mondja, és hogy a fiúcska talál rajta fogódzót. Nem is akárhogy! A Vanna miatt kitörő lelkesedést Nawanthiri már nem állja meg mosoly nélkül.*
- Húú, nagyon szép lány lehet az a Vanna! *gyengéden megsimogatja a kis hősszerelmes buksiját* Milyen színű a szeme? Hát a haja? És Lau a mamája? *érzi, hogy ennyi kérdés talán sok lesz, de mindig megvárja, amíg Jejjan egyre válaszol, kíváncsi tekintettel végighallgatja (természetesen álmélkodva, ha Vanna külsejéről új dolgok derülnek ki), és csak utána teszi fel a következőt. A szarvasok nem tudja, hogyan kerülnek a képbe, de érzése szerint nem Jejjan fogja neki elmagyarázni.
Aztán megérkezik a báró, és a gesztusaiból az ember lánya azt gondolná, mintha a Darok által elmondottak hozzá tartoznának a fogadó mindennapjaihoz. Mondjuk a Wegtoreni Kalmárnak tényleg híre van a környéken. Cha'yss elrendezi a dolgot annyival, hogy figyeljenek az intézőjére, és hogy enne valamit.*
- Azt is tudod már, hogy mit, vagy rám bízod? *Ugyan Nawanthiri nem a pultban áll, hanem határozottan előtte, mint egy rendes vendég, de Mikarr megkérte, hogy figyeljen mindenre is, úgyhogy belemegy a játékba. Ugyanolyan kedves, mint lenni szokott, de a szeme huncut csillogásából a báró megsejtheti, hogy talán mégsem ő az új csaposlány.
Aztán egy tetovált arcú, napcserzett bőrű nő lép pulthoz. Nawanthiri elsőre vadásznak nézi a könnyű öltözet, a fegyverei és a szigorú tekintet alapján. Mivel most már menthetetlenül el lett könyvelve csaposnak, megpróbál segíteni az új vendégnek.*
- Kérdezd meg őt. *int Cha'yss felé a fejével, jobb ötlet híján. Aztán ha kiderül, hogy itt keresnek-e suttogót, majd szerez neki valamit inni is. Feltéve, hogy Mikarr vissza nem veszi a feladatait.*
//Sasszem//
*Gyanítja, hogy a lovagokról szóló (és a témával kapcsolatos tudása háromnegyedét magába foglaló) kiselőadásából Jejjan nem sokat ért, de hát nem is az a fontos, hanem hogy kedvesen mondja, és hogy a fiúcska talál rajta fogódzót. Nem is akárhogy! A Vanna miatt kitörő lelkesedést Nawanthiri már nem állja meg mosoly nélkül.*
- Húú, nagyon szép lány lehet az a Vanna! *gyengéden megsimogatja a kis hősszerelmes buksiját* Milyen színű a szeme? Hát a haja? És Lau a mamája? *érzi, hogy ennyi kérdés talán sok lesz, de mindig megvárja, amíg Jejjan egyre válaszol, kíváncsi tekintettel végighallgatja (természetesen álmélkodva, ha Vanna külsejéről új dolgok derülnek ki), és csak utána teszi fel a következőt. A szarvasok nem tudja, hogyan kerülnek a képbe, de érzése szerint nem Jejjan fogja neki elmagyarázni.
Aztán megérkezik a báró, és a gesztusaiból az ember lánya azt gondolná, mintha a Darok által elmondottak hozzá tartoznának a fogadó mindennapjaihoz. Mondjuk a Wegtoreni Kalmárnak tényleg híre van a környéken. Cha'yss elrendezi a dolgot annyival, hogy figyeljenek az intézőjére, és hogy enne valamit.*
- Azt is tudod már, hogy mit, vagy rám bízod? *Ugyan Nawanthiri nem a pultban áll, hanem határozottan előtte, mint egy rendes vendég, de Mikarr megkérte, hogy figyeljen mindenre is, úgyhogy belemegy a játékba. Ugyanolyan kedves, mint lenni szokott, de a szeme huncut csillogásából a báró megsejtheti, hogy talán mégsem ő az új csaposlány.
Aztán egy tetovált arcú, napcserzett bőrű nő lép pulthoz. Nawanthiri elsőre vadásznak nézi a könnyű öltözet, a fegyverei és a szigorú tekintet alapján. Mivel most már menthetetlenül el lett könyvelve csaposnak, megpróbál segíteni az új vendégnek.*
- Kérdezd meg őt. *int Cha'yss felé a fejével, jobb ötlet híján. Aztán ha kiderül, hogy itt keresnek-e suttogót, majd szerez neki valamit inni is. Feltéve, hogy Mikarr vissza nem veszi a feladatait.*
5423. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-13 12:53:06
Üzenet elküldve: 2021-04-13 12:53:06
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Sasszem//
*A Wegtoreni Kalmárban bizonyára sok furcsa szerzet fordul meg, ahogyan a világ többi fogadójában is, talán abban sem találnak semmi különöset, aki most belép.
A nő magasságát tekintve teljesen átlagos, köpenyt visel, prémes csizmát, hátán íj, kezében lándzsa. Arcát akár csinosnak is mondhatnák, de bőrét a nap cserzetté tette, illetve szigorú, zöld szemei körül olyan formájú tetoválást visel, mint egy denevér kitárt szárnyai. Haja úgy a derekáig ér, egyesek talán ápolatlannak mondanák, de cseppet sem az, csupán a városi ember számára idegen ez a hajviselet. A gondos tincsekbe rendezett hajviselet ezüstös színe miatt a nő kora meghatározhatatlan.
Ritkán jár ugyan a városban, meglehetősen kirívó is, de mégsem tűnik elveszettnek, lénye szigorú, céltudatos, könnyed léptekkel sétál a pulthoz, hiszen tudja, hogy az ilyen helyeknek az a középpontja.*
- Itt keres suttogó?
*Hangja reszelős, de alapvetően barátságos, még a szigorúan összevont tekintete ellenére is.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.04.13 12:54:41
*A Wegtoreni Kalmárban bizonyára sok furcsa szerzet fordul meg, ahogyan a világ többi fogadójában is, talán abban sem találnak semmi különöset, aki most belép.
A nő magasságát tekintve teljesen átlagos, köpenyt visel, prémes csizmát, hátán íj, kezében lándzsa. Arcát akár csinosnak is mondhatnák, de bőrét a nap cserzetté tette, illetve szigorú, zöld szemei körül olyan formájú tetoválást visel, mint egy denevér kitárt szárnyai. Haja úgy a derekáig ér, egyesek talán ápolatlannak mondanák, de cseppet sem az, csupán a városi ember számára idegen ez a hajviselet. A gondos tincsekbe rendezett hajviselet ezüstös színe miatt a nő kora meghatározhatatlan.
Ritkán jár ugyan a városban, meglehetősen kirívó is, de mégsem tűnik elveszettnek, lénye szigorú, céltudatos, könnyed léptekkel sétál a pulthoz, hiszen tudja, hogy az ilyen helyeknek az a középpontja.*
- Itt keres suttogó?
*Hangja reszelős, de alapvetően barátságos, még a szigorúan összevont tekintete ellenére is.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.04.13 12:54:41
5422. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-13 07:51:22
Üzenet elküldve: 2021-04-13 07:51:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Rőt tincsek nyomában//
//Jegesvérű//
*A sérült harcos ügyet Arja és Mik elrendezik odafent az egyik szobában. Most már csak túl kell élje az első pár napot és akkor talán megmarad. Szívós hegyi embernek néz ki a ruhája alapján, így esélyes, hogy megmarad. Most többet nem is foglalkozik vele, hanem vigyorogva válaszol sisakja alatt Nawanthirishardipandra lapos pillantására. Nem tehet róla, de igazán szórakoztatja a kis Jejjan és a szerzeteslány közötti játék. A lány olyan jól ért a gyerek nyelvén, hogy tényleg elmehetne a mamájának. Még az érkező bárót is el tudja magyarázni, hogy kicsoda, gyermeki nyelvezettel. Jejjan figyelmét magára is vonja a báró megjelenése, sőt köszönti a férfit a kicsi. Drik közben magyarázatot próbál adni a bárónak, hogy mi történik éppen a kalmárban és annak pince arénájában. Az elmesélés után kurta választ kap, mint aki nem aggódik túlzottan. Egyetlen intelmet ad a báró, hogy az intézőjére figyeljen Drik. Ezután Nawanthirishardipandra felé veszi az irányt, aki bár nem alkalmazott, mégis ételt kér tőle a mesterkalmár. Bizonyára nem tudja, hogy csupán a véletlen egybeesések következménye, hogy a szerzeteslány most itt van. De ezt a kérdést majd megbeszélik ketten. Az ork harcos nem is avarja a bárót, ha éhes, csak megerősíti, hogy rendben lesz minden.*
- Figyelek rá, meg a vörösre is. *Kacsint a kalmárra, bár ez a sisak miatt alig észrevehető, hangjából mégis érezhető, hogy kézben tartja a dolgokat. Aztyan is tudja, mit csinál, s ha baj lenne, akkor csak egy kiáltásba kerül neki, hogy a páncélos ork lerobogjon a lépcsőn és nekiessen a sivatagiaknak.*
//Jegesvérű//
*A sérült harcos ügyet Arja és Mik elrendezik odafent az egyik szobában. Most már csak túl kell élje az első pár napot és akkor talán megmarad. Szívós hegyi embernek néz ki a ruhája alapján, így esélyes, hogy megmarad. Most többet nem is foglalkozik vele, hanem vigyorogva válaszol sisakja alatt Nawanthirishardipandra lapos pillantására. Nem tehet róla, de igazán szórakoztatja a kis Jejjan és a szerzeteslány közötti játék. A lány olyan jól ért a gyerek nyelvén, hogy tényleg elmehetne a mamájának. Még az érkező bárót is el tudja magyarázni, hogy kicsoda, gyermeki nyelvezettel. Jejjan figyelmét magára is vonja a báró megjelenése, sőt köszönti a férfit a kicsi. Drik közben magyarázatot próbál adni a bárónak, hogy mi történik éppen a kalmárban és annak pince arénájában. Az elmesélés után kurta választ kap, mint aki nem aggódik túlzottan. Egyetlen intelmet ad a báró, hogy az intézőjére figyeljen Drik. Ezután Nawanthirishardipandra felé veszi az irányt, aki bár nem alkalmazott, mégis ételt kér tőle a mesterkalmár. Bizonyára nem tudja, hogy csupán a véletlen egybeesések következménye, hogy a szerzeteslány most itt van. De ezt a kérdést majd megbeszélik ketten. Az ork harcos nem is avarja a bárót, ha éhes, csak megerősíti, hogy rendben lesz minden.*
- Figyelek rá, meg a vörösre is. *Kacsint a kalmárra, bár ez a sisak miatt alig észrevehető, hangjából mégis érezhető, hogy kézben tartja a dolgokat. Aztyan is tudja, mit csinál, s ha baj lenne, akkor csak egy kiáltásba kerül neki, hogy a páncélos ork lerobogjon a lépcsőn és nekiessen a sivatagiaknak.*
5421. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-04-11 12:15:55
Üzenet elküldve: 2021-04-11 12:15:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Rőt tincsek nyomában//
//Jegesvérű//
*A Kalmárba lépve, első pillantásra úgy tűnik, minden rendben van, ám valami megfoghatatlan feszültség mégis érzékelhető a levegőben. Az nem volna feltűnő, hogy Mik helyett olyan áll a pultban, akit nem ismer. Bízik Aztyanban, hogy olyanokat vesz fel munkára, akik értik a dolgukat.
Ahogy a pulthoz lép, a Központban megismert ork felegyenesedik. Úgy tűnik, korábbi, műhelybeli incidensüknek már nyoma sincs rajta.*
- Darok. *Köszönti az orkot, majd a helyzet felől érdeklődik kurtán. A válasz pedig elég meglepőre sikeredik, amelyet hallva feljebb szalad a kettészelt szemöldök a báró arcán.
Szóval fejvadászok érkeztek a sivatagból Yeza miatt. Nem meglepő, hisz a Váltó ügyére még nem kapott választ otthonról. Úgy tűnik, be kell majd hajtania egy-két szívességet, hogy előbbre jussanak. Három vágásos párbaj? Milyen eredeti. Az, hogy Aztyan lent van velük, nem tartja jó ötletnek, hisz az intéző fontos eleme a Kereskedőháznak. Ha baja esne, nehéz volna pótolni. De ezzel még nincs vége, mert kiderül, hogy valami sérült is érkezett, akit Mik és Arja vett kezelésbe az egyik emeleti szobában. Végül pedig a pultban álló lány is bemutatásra kerül és a gyerekről is megtud pár felesleges információt.*
- Rendben. *Válaszol könnyed mosollyal az elhangzottakra, talán meglepve ezzel Darokot. Amit hallott, abból azt hallotta ki, hogy bár van egy-két probléma, de azokat kemény kézben tartja Aztyan.*
- Figyeljetek az intézőmre, nem akarom, hogy baja essen. *Emeli fel mutatóujját az ork felé, majd ellép a pulttól a gyermek felé kacsintva és a Mélység Szerzetesére mosolyogva.*
- Ennék valamit, aranyom. *Szól oda a széles vállú, a pult mögött álló lánynak. Ha már ott van, akkor biztosan azért, hogy kiszolgáljon.*
//Jegesvérű//
*A Kalmárba lépve, első pillantásra úgy tűnik, minden rendben van, ám valami megfoghatatlan feszültség mégis érzékelhető a levegőben. Az nem volna feltűnő, hogy Mik helyett olyan áll a pultban, akit nem ismer. Bízik Aztyanban, hogy olyanokat vesz fel munkára, akik értik a dolgukat.
Ahogy a pulthoz lép, a Központban megismert ork felegyenesedik. Úgy tűnik, korábbi, műhelybeli incidensüknek már nyoma sincs rajta.*
- Darok. *Köszönti az orkot, majd a helyzet felől érdeklődik kurtán. A válasz pedig elég meglepőre sikeredik, amelyet hallva feljebb szalad a kettészelt szemöldök a báró arcán.
Szóval fejvadászok érkeztek a sivatagból Yeza miatt. Nem meglepő, hisz a Váltó ügyére még nem kapott választ otthonról. Úgy tűnik, be kell majd hajtania egy-két szívességet, hogy előbbre jussanak. Három vágásos párbaj? Milyen eredeti. Az, hogy Aztyan lent van velük, nem tartja jó ötletnek, hisz az intéző fontos eleme a Kereskedőháznak. Ha baja esne, nehéz volna pótolni. De ezzel még nincs vége, mert kiderül, hogy valami sérült is érkezett, akit Mik és Arja vett kezelésbe az egyik emeleti szobában. Végül pedig a pultban álló lány is bemutatásra kerül és a gyerekről is megtud pár felesleges információt.*
- Rendben. *Válaszol könnyed mosollyal az elhangzottakra, talán meglepve ezzel Darokot. Amit hallott, abból azt hallotta ki, hogy bár van egy-két probléma, de azokat kemény kézben tartja Aztyan.*
- Figyeljetek az intézőmre, nem akarom, hogy baja essen. *Emeli fel mutatóujját az ork felé, majd ellép a pulttól a gyermek felé kacsintva és a Mélység Szerzetesére mosolyogva.*
- Ennék valamit, aranyom. *Szól oda a széles vállú, a pult mögött álló lánynak. Ha már ott van, akkor biztosan azért, hogy kiszolgáljon.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7129-7148