Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 147 (2921. - 2940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2940. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-10 01:19:22
Üzenet elküldve: 2019-07-10 01:19:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*Bizony az efféle nemes-kereskedők eléggé elfoglalt népek, de egy kereskedőházat nem könnyű fenntartani, irányítani, gondolni arra, hogy a dolgozók a helyzettől adódóan a legjobb munkakörülmények között legyenek. Bár Graril végiggondolja, hogy az ő munkaköréért ugyan nem felel a báró úr. Ha van útonálló, akkor van, azzal meg kell küzdeni, ha nincs útonálló, akkor nincs, az áru megfelelően elérte rendeltetésének helyét. A fiatal lány és kísérője hamar továbblibben a fogadóból.*
- Ők is a bárónak dolgoznak?*-érdeklődik Graril, s bár még mindig nem jutott Cha'yss közelébe nem árt, ha megismeri leendő munkatársait. Eléggé optimista felfogás, de ahhoz, hogy valaki vásárra vigye a bőrét azért, hogy egy másik ember gazdagodjon, és ő aki őrzi az árut csak a töredékét kapja annak az értékének, nos egy ilyen munkakör betöltéséhez, vagy megszállottnak, vagy bolondnak, esetleg vakmerőnek kell lenni. Graril talán az utóbbihoz tartozik. Egy kis kaland soha nem fogott ki rajta. Azonban Mik kedves ajánlatát vissza kell utasítania.*
- Köszönöm a kedvességed, de nem szeretnék visszaélni a vendégszereteteddel, és azt sem szeretném ha a báró úr egy erőteljesen sör szagú emberrel beszélgetne.* -jegyzi meg mosolyogva a férfi. Közben türelmesen vár Cha'yss érkezésére.*
*Bizony az efféle nemes-kereskedők eléggé elfoglalt népek, de egy kereskedőházat nem könnyű fenntartani, irányítani, gondolni arra, hogy a dolgozók a helyzettől adódóan a legjobb munkakörülmények között legyenek. Bár Graril végiggondolja, hogy az ő munkaköréért ugyan nem felel a báró úr. Ha van útonálló, akkor van, azzal meg kell küzdeni, ha nincs útonálló, akkor nincs, az áru megfelelően elérte rendeltetésének helyét. A fiatal lány és kísérője hamar továbblibben a fogadóból.*
- Ők is a bárónak dolgoznak?*-érdeklődik Graril, s bár még mindig nem jutott Cha'yss közelébe nem árt, ha megismeri leendő munkatársait. Eléggé optimista felfogás, de ahhoz, hogy valaki vásárra vigye a bőrét azért, hogy egy másik ember gazdagodjon, és ő aki őrzi az árut csak a töredékét kapja annak az értékének, nos egy ilyen munkakör betöltéséhez, vagy megszállottnak, vagy bolondnak, esetleg vakmerőnek kell lenni. Graril talán az utóbbihoz tartozik. Egy kis kaland soha nem fogott ki rajta. Azonban Mik kedves ajánlatát vissza kell utasítania.*
- Köszönöm a kedvességed, de nem szeretnék visszaélni a vendégszereteteddel, és azt sem szeretném ha a báró úr egy erőteljesen sör szagú emberrel beszélgetne.* -jegyzi meg mosolyogva a férfi. Közben türelmesen vár Cha'yss érkezésére.*
2939. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-09 19:23:07
Üzenet elküldve: 2019-07-09 19:23:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Emchetasit Essia, Isannte Sadeei//
*Nem nézi, hogy eszik a nő, talán ez a legilletlenebb dolog, amit ebben a helyzetben tehetne, így is meggyűlik a baja a saját tányérján szinte ugráló mazsolákkal. Ha a nő szóvá is tenné a megfigyelését, csupán egy semmit mondó hazugsággal el is intézné az ügyet, nem olyan férfi ő, aki bevallaná, hogy egy étel kihozza a sodrából.*
-Az na-na-nagyszerű lenne. *Helyezi vissza a nő kezét a térdeire, eleresztve. ~Nem túl sok, de talán elég.~ Jegyzi meg magában az elért fél sikert, úgy tanították, minden talán igenre fordítható, csak meg kell találni a kulcsot hozzá. Mosolya egyértelműen árulkodik arról, hogy mennyire feldobta az új fejlemény, hogy a lány szán rá még egy kicsit a „drága” idejéből.*
-Ho-hogy ízlett az étel? Mo-mondja, milyen bo-bort szeretne inni? *Teszi fel a jelen pillanatban legfontosabb kérdéseket, őszinte érdeklődést mutatva, hiszen ő maga bármiféle lőrét le tud tolni a torkán, de a hölgyemények ízlése, úgy tapasztalta kissé más. Azzal pedig a saját státuszán nem tud rontani, ha a nő választ, bár Essiánál azon sem lepődne meg, ha csak úgy elhajtaná valami vörösért. Le sem tagadhatná, hogy cefetül eszi a kíváncsiság, miért festi ilyen erősen a halovány bőrű nő az arcát. ~Talán el akar fedni vele valamit?~ De nem kérdez rá ismét, mert legutóbb se érkezett válasz. Elég sokat mozgott ez előtt felsőbb körökben, hogy tudja, ott csak unalmas és öntudatos fruskákat lehet találni, talán pont azért is marasztalta a nőt, mert üde színfoltnak gondolta ezen a pökhendi és lenéző nemesek által eluralt égbolton.
Közben, míg a döntés folyamatban van, szemével a felszolgáló lányt keresi, ha pedig rálel, oda is inti magához. Amennyiben a barna hajú teremtés odalibben hozzájuk, előzékenyen rákérdez.*
-Egy üveg bort sze-sze-szeretnék. Milyet ta-tartanak? *Azért nem árt rákérdezni, mert a hely nem a legnívósabb vendéglők közé tartozik, bár a környékhez mérten igenis megfelelő, sőt talán még jobb is, mint várta volna. Persze hozzá van szokva a normális fekhelyhez, így azért reménykedik benne, hogy a szoba is a hallottakkal ellentétben kellemes meglepetést fog okozni. ~Mert ha az ágy magától vált helyet a szobában, biz, inkább a földön alszom. Viszont, ha a csinoska többet akar inni, mint egy üveg, talán észre sem veszem majd.~ Húzódik a szája szélesre a gondolattól, szemei pedig szűkülve takarják minden nemes kisasszonyokat zavarba ejtő elképzelését.*
*Nem nézi, hogy eszik a nő, talán ez a legilletlenebb dolog, amit ebben a helyzetben tehetne, így is meggyűlik a baja a saját tányérján szinte ugráló mazsolákkal. Ha a nő szóvá is tenné a megfigyelését, csupán egy semmit mondó hazugsággal el is intézné az ügyet, nem olyan férfi ő, aki bevallaná, hogy egy étel kihozza a sodrából.*
-Az na-na-nagyszerű lenne. *Helyezi vissza a nő kezét a térdeire, eleresztve. ~Nem túl sok, de talán elég.~ Jegyzi meg magában az elért fél sikert, úgy tanították, minden talán igenre fordítható, csak meg kell találni a kulcsot hozzá. Mosolya egyértelműen árulkodik arról, hogy mennyire feldobta az új fejlemény, hogy a lány szán rá még egy kicsit a „drága” idejéből.*
-Ho-hogy ízlett az étel? Mo-mondja, milyen bo-bort szeretne inni? *Teszi fel a jelen pillanatban legfontosabb kérdéseket, őszinte érdeklődést mutatva, hiszen ő maga bármiféle lőrét le tud tolni a torkán, de a hölgyemények ízlése, úgy tapasztalta kissé más. Azzal pedig a saját státuszán nem tud rontani, ha a nő választ, bár Essiánál azon sem lepődne meg, ha csak úgy elhajtaná valami vörösért. Le sem tagadhatná, hogy cefetül eszi a kíváncsiság, miért festi ilyen erősen a halovány bőrű nő az arcát. ~Talán el akar fedni vele valamit?~ De nem kérdez rá ismét, mert legutóbb se érkezett válasz. Elég sokat mozgott ez előtt felsőbb körökben, hogy tudja, ott csak unalmas és öntudatos fruskákat lehet találni, talán pont azért is marasztalta a nőt, mert üde színfoltnak gondolta ezen a pökhendi és lenéző nemesek által eluralt égbolton.
Közben, míg a döntés folyamatban van, szemével a felszolgáló lányt keresi, ha pedig rálel, oda is inti magához. Amennyiben a barna hajú teremtés odalibben hozzájuk, előzékenyen rákérdez.*
-Egy üveg bort sze-sze-szeretnék. Milyet ta-tartanak? *Azért nem árt rákérdezni, mert a hely nem a legnívósabb vendéglők közé tartozik, bár a környékhez mérten igenis megfelelő, sőt talán még jobb is, mint várta volna. Persze hozzá van szokva a normális fekhelyhez, így azért reménykedik benne, hogy a szoba is a hallottakkal ellentétben kellemes meglepetést fog okozni. ~Mert ha az ágy magától vált helyet a szobában, biz, inkább a földön alszom. Viszont, ha a csinoska többet akar inni, mint egy üveg, talán észre sem veszem majd.~ Húzódik a szája szélesre a gondolattól, szemei pedig szűkülve takarják minden nemes kisasszonyokat zavarba ejtő elképzelését.*
2938. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-09 16:15:27
Üzenet elküldve: 2019-07-09 16:15:27
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
//Érintőlegesen Arja//
*Mikor történetét befejezi, nem sóhajt fel, s különösebb jelét sem adja annak, hogy bármi megviselte volna a múltból. Igazából Mik talpraesett volt egész életében, valójában az állandóság sem az ő asztala, ez utóbbi alól talán kivétel jelenlegi munkája, amit egyre jobban kedvel, hisz valóban érdekes személyeket fú össze a hűs nyugati szél.*
- Nem volt könnyű... de hamar feltalálom magam. *Vonja meg a vállát mosolyogva a férfira nézve.* Reméljük a legjobbakat.
*Biccent, s a mosolyból talán sejthető, hogy nem bánná, ha még egy munkaerővel gazdagodna a Kereskedőház. Munkaerőből sohasem elég. Úgy látszik, Arja távozni készül, a köszöntésre felkapja tekintetét. Szemét végigfuttatja a furcsa páron, de nem az ő dolga megítélni, vagy akár véleményt nyilvánítani.*
- Rendben, vigyázzatok magatokra, természetesen megmondom neki! *Int maga is a lánynak, majd Gralilhoz fordul.*
- Attól tartok, még egy kicsit várnod kell, épp az imént láttam felmenni a szobájába, ott nem zavarhatom.
*Valóban, papírokkal a kezében Chayss, talán egy jövőbeli együttműködés feletti optimista mosolyával kísérve indult fel.*
- Addig be kell érned velem. *Mosolyog a férfira.* Még egyet? *Kérdezi a sör felé biccentve, amit Graril az imént hajtott fel.* Az iménti megjegyzésem úgy látszik túlontúl optimista volt.
*Utal arra, amikor azt mondta, nemsokára fogadják.*
- Szerencsére megy az üzlet, épp jókor szeretnél csatlakozni hozzánk. *Bólint őszintén.*
- Amikor megnyitottunk még kicsit kongott a hely, de kezdik elfogadni a Pinty újbóli létezését, nem tudom a bárónak mik vele a tervei, de minden bizonnyal alaposan átgondolt mindent, ravasz, mint a róka. *Nevet fel egy pillanatra.*
//Érintőlegesen Arja//
*Mikor történetét befejezi, nem sóhajt fel, s különösebb jelét sem adja annak, hogy bármi megviselte volna a múltból. Igazából Mik talpraesett volt egész életében, valójában az állandóság sem az ő asztala, ez utóbbi alól talán kivétel jelenlegi munkája, amit egyre jobban kedvel, hisz valóban érdekes személyeket fú össze a hűs nyugati szél.*
- Nem volt könnyű... de hamar feltalálom magam. *Vonja meg a vállát mosolyogva a férfira nézve.* Reméljük a legjobbakat.
*Biccent, s a mosolyból talán sejthető, hogy nem bánná, ha még egy munkaerővel gazdagodna a Kereskedőház. Munkaerőből sohasem elég. Úgy látszik, Arja távozni készül, a köszöntésre felkapja tekintetét. Szemét végigfuttatja a furcsa páron, de nem az ő dolga megítélni, vagy akár véleményt nyilvánítani.*
- Rendben, vigyázzatok magatokra, természetesen megmondom neki! *Int maga is a lánynak, majd Gralilhoz fordul.*
- Attól tartok, még egy kicsit várnod kell, épp az imént láttam felmenni a szobájába, ott nem zavarhatom.
*Valóban, papírokkal a kezében Chayss, talán egy jövőbeli együttműködés feletti optimista mosolyával kísérve indult fel.*
- Addig be kell érned velem. *Mosolyog a férfira.* Még egyet? *Kérdezi a sör felé biccentve, amit Graril az imént hajtott fel.* Az iménti megjegyzésem úgy látszik túlontúl optimista volt.
*Utal arra, amikor azt mondta, nemsokára fogadják.*
- Szerencsére megy az üzlet, épp jókor szeretnél csatlakozni hozzánk. *Bólint őszintén.*
- Amikor megnyitottunk még kicsit kongott a hely, de kezdik elfogadni a Pinty újbóli létezését, nem tudom a bárónak mik vele a tervei, de minden bizonnyal alaposan átgondolt mindent, ravasz, mint a róka. *Nevet fel egy pillanatra.*
2937. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-07 20:07:42
Üzenet elküldve: 2019-07-07 20:07:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*Végighallgatva a fiú történetét elgondolkodik azon, hogy bár igaz, hogy a családja odaveszett, de nem kellett nélkülöznie sohasem. Arról sem tudott, hogy a város valamikor "kettészakadt". A lázadásról sem tudott semmit. Eléggé eldugott helyen lakott ahhoz, hogy a városok gondjai ne befolyásolják az ő mindennapjait. Most mégis itt van, mert vágyik a kalandra, az új dolgok megismerésére és arra, hogy tapasztalatokat szerezzen. A veszély azért nem foglalkoztatta sohasem, mert nem szeret unatkozni.*
- Nem lehetett könnyű helyzet, de legalább van egy biztos munkád és megélhetésed.*-szól Graril és megissza a sörét. Ő még egyelőre nem mondhatja el magáról, hogy van munkája. Sok fog múlni a báróval való beszélgetésen is.*
- Azért remélem, hogy hamarosan munkatársak lehetünk, elvégre te is a bárónak dolgozol.*- szól a férfi mosolyogva.*
- Megkérhetlek arra, hogy jelents be? Úgy tudom úri körökben ez így szokás.*- jegyzi meg Graril. Közben észreveszi, hogy egy nő köszön Miknek és neki. Nem ismeri, de azért a köszönést szívesen fogadja.*
A hozzászólás írója (Graril Dhassorn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.07 20:28:09
*Végighallgatva a fiú történetét elgondolkodik azon, hogy bár igaz, hogy a családja odaveszett, de nem kellett nélkülöznie sohasem. Arról sem tudott, hogy a város valamikor "kettészakadt". A lázadásról sem tudott semmit. Eléggé eldugott helyen lakott ahhoz, hogy a városok gondjai ne befolyásolják az ő mindennapjait. Most mégis itt van, mert vágyik a kalandra, az új dolgok megismerésére és arra, hogy tapasztalatokat szerezzen. A veszély azért nem foglalkoztatta sohasem, mert nem szeret unatkozni.*
- Nem lehetett könnyű helyzet, de legalább van egy biztos munkád és megélhetésed.*-szól Graril és megissza a sörét. Ő még egyelőre nem mondhatja el magáról, hogy van munkája. Sok fog múlni a báróval való beszélgetésen is.*
- Azért remélem, hogy hamarosan munkatársak lehetünk, elvégre te is a bárónak dolgozol.*- szól a férfi mosolyogva.*
- Megkérhetlek arra, hogy jelents be? Úgy tudom úri körökben ez így szokás.*- jegyzi meg Graril. Közben észreveszi, hogy egy nő köszön Miknek és neki. Nem ismeri, de azért a köszönést szívesen fogadja.*
A hozzászólás írója (Graril Dhassorn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.07 20:28:09
2936. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-07 18:04:44
Üzenet elküldve: 2019-07-07 18:04:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Arja és Pashthra//
*Pashtra már odalenn várja, a báró pedig nem tűnik fel a színen, így aztán Arja nem kéreti magát, csak biccent készségesen az indulásra.
Még odaint Miknek széles mosollyal, sőt Pashtrára pillantva és időt kérve oda is sétál a mosogató fiúhoz.*
- Elmentem a Piacra, Pashtra elkísér! *gondolkodik, hogy mondja-e a ruhát is, de az az igazság, hogy ezt nem akarja Mik orrára kötni.*
- Nemsokára visszatérek. Megmondod neki *int az odafent időző kalmár felé, a lépcsőfeljáró irányába* ha esetleg kérdezne felőlem? *kérdi kedvesen Miket, és reméli, a fiú átadja majd az üzenetet, és hogy a báró majd nem hiányolja, hiszen csak ruhát venni megy. ~Végül is azt mondta, hogy holnaptól állok munkába.~ jut eszébe. A kérges arcúnak is kijár egy kedves biccentés, mégse gondolja őt modortalannak, ha már Miktől ilyen feltűnően elbúcsúzik.*
- Mehetünk! Köszönöm szépen! *libben ki aztán a kitárt ajtón, hogy mielőbb elinduljanak.
~Remélem, találok valamilyen idevaló ruhát, olyat, amire elég lesz a pénzem is!~ tűnődik magában a dolgon, úgyhogy egy ideig szótlanul haladnak mindketten a Pinty szűk utcájában, de aztán hamar kiérnek a Szegénynegyed egyik szélesebb útjára, arra, ami a Piacra vezet.
Arját nem kell félteni, elég fecsegős, kedves és gondtalan természetű, már ha hagyják. Ha nem hagyják, akkor a nyelvöltögetésig és toporzékolásig méregbe tud gurulni, de erre igazán nagyon ritkán kerül sor. Pash elég kukán halad mellette, úgyhogy észbe kap, és inkább ő kérdez, mielőtt megdöntik a némán haladjunk egymás mellett lanawini rekordját, amire valószínűleg amúgy egyikük sem pályázik.*
- A thargok között nőttél fel? *kérdezi hát elsőnek, lopva Pash arcát kutatva: tényleg kíváncsi a fiúra.*
- Wegtorenben még sohasem jártál?
*Pashtra már odalenn várja, a báró pedig nem tűnik fel a színen, így aztán Arja nem kéreti magát, csak biccent készségesen az indulásra.
Még odaint Miknek széles mosollyal, sőt Pashtrára pillantva és időt kérve oda is sétál a mosogató fiúhoz.*
- Elmentem a Piacra, Pashtra elkísér! *gondolkodik, hogy mondja-e a ruhát is, de az az igazság, hogy ezt nem akarja Mik orrára kötni.*
- Nemsokára visszatérek. Megmondod neki *int az odafent időző kalmár felé, a lépcsőfeljáró irányába* ha esetleg kérdezne felőlem? *kérdi kedvesen Miket, és reméli, a fiú átadja majd az üzenetet, és hogy a báró majd nem hiányolja, hiszen csak ruhát venni megy. ~Végül is azt mondta, hogy holnaptól állok munkába.~ jut eszébe. A kérges arcúnak is kijár egy kedves biccentés, mégse gondolja őt modortalannak, ha már Miktől ilyen feltűnően elbúcsúzik.*
- Mehetünk! Köszönöm szépen! *libben ki aztán a kitárt ajtón, hogy mielőbb elinduljanak.
~Remélem, találok valamilyen idevaló ruhát, olyat, amire elég lesz a pénzem is!~ tűnődik magában a dolgon, úgyhogy egy ideig szótlanul haladnak mindketten a Pinty szűk utcájában, de aztán hamar kiérnek a Szegénynegyed egyik szélesebb útjára, arra, ami a Piacra vezet.
Arját nem kell félteni, elég fecsegős, kedves és gondtalan természetű, már ha hagyják. Ha nem hagyják, akkor a nyelvöltögetésig és toporzékolásig méregbe tud gurulni, de erre igazán nagyon ritkán kerül sor. Pash elég kukán halad mellette, úgyhogy észbe kap, és inkább ő kérdez, mielőtt megdöntik a némán haladjunk egymás mellett lanawini rekordját, amire valószínűleg amúgy egyikük sem pályázik.*
- A thargok között nőttél fel? *kérdezi hát elsőnek, lopva Pash arcát kutatva: tényleg kíváncsi a fiúra.*
- Wegtorenben még sohasem jártál?
2935. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-07 17:38:38
Üzenet elküldve: 2019-07-07 17:38:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Arja és Pashthra//
* Pash figyelmét nem kerüli el, hogy a nő változtatott kicsit a megjelenésén, aki egyébként amikor elindultak felfelé, akkor mehetett a srác előtt, aki így kihasználná az alkalmat, hogy kicsit szemrevételezte amazt hátulról is. Sajnálja, hogy a hosszú szoknya miatt ez nem lehetséges, pedig biztos benne, hogy kedvére való lenne, amit lát. De ettől függetlenül a képzelete megmarad neki, ami talán még jobb is. Így, hogy a szoknya takar, olyat, és azt képzel alá, amit csak akar. *
- Hát akkor induljunk, Arja. * Biccent neki, és ő maga így is tesz, az ajtó felé veszi az irányt, amit lovagias módon még ki is nyit a nőnek, és előre is engedi, hogy aztán maguk mögött hagyják az újdonsült főhadiszállásukat, és az ezüsthajú harcos azon gondolkodik, hogy mivel kezdeményezzen beszélgetést, de nem igazán jut eszébe semmi. Hiába, nem szokott beszélgetni, nőkkel meg főleg nem, Latamie sem az a társalkodós fajta. Meg ő amúgy is olyan, hogy elég rá reagálni, Pashnak nem kell kezdeményeznie. Ez is egy olyan jellembeli hibája, amivel tisztában van, és amin változtatni akar. Mármint azon, hogy ritkán kezdeményez. De tisztában lenni egy hibával, és annak javításáért cselekedni, két külön dolog. *
A hozzászólás írója (Pashthra Shungo'rol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.07 17:45:18
* Pash figyelmét nem kerüli el, hogy a nő változtatott kicsit a megjelenésén, aki egyébként amikor elindultak felfelé, akkor mehetett a srác előtt, aki így kihasználná az alkalmat, hogy kicsit szemrevételezte amazt hátulról is. Sajnálja, hogy a hosszú szoknya miatt ez nem lehetséges, pedig biztos benne, hogy kedvére való lenne, amit lát. De ettől függetlenül a képzelete megmarad neki, ami talán még jobb is. Így, hogy a szoknya takar, olyat, és azt képzel alá, amit csak akar. *
- Hát akkor induljunk, Arja. * Biccent neki, és ő maga így is tesz, az ajtó felé veszi az irányt, amit lovagias módon még ki is nyit a nőnek, és előre is engedi, hogy aztán maguk mögött hagyják az újdonsült főhadiszállásukat, és az ezüsthajú harcos azon gondolkodik, hogy mivel kezdeményezzen beszélgetést, de nem igazán jut eszébe semmi. Hiába, nem szokott beszélgetni, nőkkel meg főleg nem, Latamie sem az a társalkodós fajta. Meg ő amúgy is olyan, hogy elég rá reagálni, Pashnak nem kell kezdeményeznie. Ez is egy olyan jellembeli hibája, amivel tisztában van, és amin változtatni akar. Mármint azon, hogy ritkán kezdeményez. De tisztában lenni egy hibával, és annak javításáért cselekedni, két külön dolog. *
A hozzászólás írója (Pashthra Shungo'rol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.07 17:45:18
2934. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-07 13:03:54
Üzenet elküldve: 2019-07-07 13:03:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Arja és Pashthra//
*Arja kicsit csodálkozva néz Pashtrára, ahogy az Chayssnak a kincsek és egyben a nők iránti fogékonyságán gúnyolódik jól érzékelhetően: hiszen mégiscsak a munkaadója! legalábbis is ő úgy véli. Hiszen közelebbről egyáltalán nem ismeri a fiút, meg a történetét. Mindenesetre neki aztán nem kell bemutatni a kalózbárót, már amikor meglátta, akkor tudta, hogy ilyen nőcsábász típus, Arja sok ilyet ismert Wegtorenben, akiknek kisebb-nagyobb szolgálatokat tett, amelyek mindig szép hölgyekkel meg nekik szóló levélkék átadásával voltak kapcsolatosak. ~De hát bánja fene, ahogy Zsufa mondaná, amíg tartja magát ahhoz, amit megígért, na nem?~ gondolja a maga részéről a dologról.
Szerinte talán inkább Pashtra irigykedik, ilyen fiatalon, az mondat vele ilyeneket, néz rá magában mosolyogva, de persze ezt a véleményét jó mélyen megtartja magában. A férfiak olyan buták tudnak lenni!
Aztán amikor az ezüstszőke, álmosképű fiú csak gépiesen ráhagyja, hogy menjen, egy kicsit elfancsalodik, hogy mégis egyedül kell mennie, de Pashtra szerencsére végül meggondolja magát!*
- Látod? *örül meg.* - Pont rád is fér! *mondja örömmel, de esze ágában sincs odalent maradni, hiszen maga is éppen felfelé indult, vissza a szobájába a pénzéért, meg pár holmijáért, amikor Pash megszólította.*
- Itt lenn találkozunk! *nevet hát rá, aztán feliramodik, ha teheti, még a fiú előtt birtokba véve a keskeny csigalépcsőt, és kettesével véve a fokokat felsiet a szobájába. Itt kis gondolkodás után kibújik az elpiszkolódott blúzból és a földig érő, elkoszolódott aljú szoknyából, és csak a tisztább, hosszú alsószoknyájában, meg a kis gyolcsingében marad, maga köré kanyarítva a majdnem megszáradt, könnyű leplet. Így rögtön csinosabb látványt nyújt. Megszámolja a maradék aranyát, elrejti a tarisznyája mélyén, aztán már siet is le, vissza az ivóba.*
- Felőlem is! *mondja, ha a fiú már odaérve vár rá, vagy ha csak utána érkezik le a lépcsőn, és valóban, felőle akár indulhatnak.
Ám ha a báró feltűnik a színen, mielőtt elhagyják a Fogadót, Arja még megkérdezi tőle, ha visszatért, hátha kapnak valami megbízást:*
- Kimegyek a Piacra, Pashtra elkísér! Szeretnék venni magamnak valami illőbb ruhát... *mondja, hogy a báró lássa, ő igazán igyekszik felnőni a Kereskedőház színvonalához.*
- Szükség van esetleg valamire a Piacról? Vagy utánajárjunk valaminek egyúttal? *kérdezi meg hát, hírekre, információkra gondolva, hiszen a piacon mindig zajlik az élet.*
*Arja kicsit csodálkozva néz Pashtrára, ahogy az Chayssnak a kincsek és egyben a nők iránti fogékonyságán gúnyolódik jól érzékelhetően: hiszen mégiscsak a munkaadója! legalábbis is ő úgy véli. Hiszen közelebbről egyáltalán nem ismeri a fiút, meg a történetét. Mindenesetre neki aztán nem kell bemutatni a kalózbárót, már amikor meglátta, akkor tudta, hogy ilyen nőcsábász típus, Arja sok ilyet ismert Wegtorenben, akiknek kisebb-nagyobb szolgálatokat tett, amelyek mindig szép hölgyekkel meg nekik szóló levélkék átadásával voltak kapcsolatosak. ~De hát bánja fene, ahogy Zsufa mondaná, amíg tartja magát ahhoz, amit megígért, na nem?~ gondolja a maga részéről a dologról.
Szerinte talán inkább Pashtra irigykedik, ilyen fiatalon, az mondat vele ilyeneket, néz rá magában mosolyogva, de persze ezt a véleményét jó mélyen megtartja magában. A férfiak olyan buták tudnak lenni!
Aztán amikor az ezüstszőke, álmosképű fiú csak gépiesen ráhagyja, hogy menjen, egy kicsit elfancsalodik, hogy mégis egyedül kell mennie, de Pashtra szerencsére végül meggondolja magát!*
- Látod? *örül meg.* - Pont rád is fér! *mondja örömmel, de esze ágában sincs odalent maradni, hiszen maga is éppen felfelé indult, vissza a szobájába a pénzéért, meg pár holmijáért, amikor Pash megszólította.*
- Itt lenn találkozunk! *nevet hát rá, aztán feliramodik, ha teheti, még a fiú előtt birtokba véve a keskeny csigalépcsőt, és kettesével véve a fokokat felsiet a szobájába. Itt kis gondolkodás után kibújik az elpiszkolódott blúzból és a földig érő, elkoszolódott aljú szoknyából, és csak a tisztább, hosszú alsószoknyájában, meg a kis gyolcsingében marad, maga köré kanyarítva a majdnem megszáradt, könnyű leplet. Így rögtön csinosabb látványt nyújt. Megszámolja a maradék aranyát, elrejti a tarisznyája mélyén, aztán már siet is le, vissza az ivóba.*
- Felőlem is! *mondja, ha a fiú már odaérve vár rá, vagy ha csak utána érkezik le a lépcsőn, és valóban, felőle akár indulhatnak.
Ám ha a báró feltűnik a színen, mielőtt elhagyják a Fogadót, Arja még megkérdezi tőle, ha visszatért, hátha kapnak valami megbízást:*
- Kimegyek a Piacra, Pashtra elkísér! Szeretnék venni magamnak valami illőbb ruhát... *mondja, hogy a báró lássa, ő igazán igyekszik felnőni a Kereskedőház színvonalához.*
- Szükség van esetleg valamire a Piacról? Vagy utánajárjunk valaminek egyúttal? *kérdezi meg hát, hírekre, információkra gondolva, hiszen a piacon mindig zajlik az élet.*
2933. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-07 12:21:26
Üzenet elküldve: 2019-07-07 12:21:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Arja és Pashthra//
* Úgy tűnik, hogy a lányt meglepi Pash beosztása, és az is, hogy honnan érkezett. Nem tudja hibáztatni érte, hiába volt kissé kegyes hozzá a kor, és egyszerű lányos arca megváltozott már ugyan, az elmúlt hónapok során rálépett a férfiasodás ösvényére, még mindig egy ficsúrnak néz ki, aki maximum késsel és villával tud bánni, de nem egy karddal. Pashnak emlékeztetnie kell magát, hogy ne bosszankodjon ezen, inkább fogja fel előnynek, hisz harc esetén meglepheti vele ellenfelét. Amikor Chayss kerül szóba, az ifjú harcos gúnyosan felnevet. *
- Kincseket, azokat, biztosan. Az összes nő kincsét. * Csóválja a fejét, kicsit sem halkítva a hangján, hiszen nem szokása véka alá rejteni a véleményét, és ezt amúgy is felesleges lenne, láthatja mindenki, aki nem vakon született, vagy vált azzá élete során. De a folytatás alapján úgy tűnik, hogy nem ugyan azokról a kincsekről beszélnek, hacsak nem azért foglalkoztatja a lányt, hogy felhajtsa neki a nőket. Mondjuk, ezt is kinézné a fickóból, el is gondolkodik egy pillanatra, hogy talán tényleg ezért van itt ez az Arja. De elveti végül, és úgy dönt, hogy megmarad a kincsek hagyományos értelmezésénél. *
- Hát, akkor még kell melléd néhány ember. * Jegyzi meg a fiú, na nem mintha ajánlkozna, arról szó sincs, esze ágában sincs kettesben hagyni az ő Latamiejét és ezt a bájgúnárt. Legalábbis nem olyan hosszú távra, mint egy kincskereső expedíció. Amikor Chayys elhalad mellettük, a fiú csak biccent, és amikor a férfi tovább halad, elképzeli, hogy milyen szépen mutatna egy kiálló tőr markolata a férfi hátából. Igen, a vér vöröse is kellemes kiegészítője lehetne a mindennapi viseletének. *
- Menj csak. * Feleli gépiesen Arjának, majd a kérdésre elgondolkodik egy pillanatra, és végül bólint. * Végül is, úgyis járni akartam egyet. Az felébreszt, és felélénkít. * Jegyzi meg, ahogy elkezd felkelni a székéről. *
- De akkor hozom a cuccaimat is. * Teszi még hozzá, és a lépcső felé fordul. * Várj meg itt!
* Hagyja még meg a másiknak, és már indul is a szobája felé. Na nem mintha nagyon félne a várostól, de emlékszik rá, hogy amikor legutóbb itt járt, akkor megöltek pár embert, és elkergették a kovácsot. Ha pedig ezek alapján körözést adtak ki rájuk, vagy felismeri valaki, akinek nem kellene, akkor jó lenne, ha meg tudná védeni önmagát. Magához veszi hát a felszerelését, persze a lovagi páncél ezúttal is a szobában marad, a láncing teljesen elég lesz egy kis piacozásra. Felcsatolja az alkarvédőket, a sisakon pedig átfűzi az övét, így a keze ügyében marad az oldalán lógva, és bármikor fel tudja venni. Rövid tanakodás után úgy dönt, hogy fegyverből mindent magához vesz, úgyhogy az oldalára felkerül a fokos, hátára pedig a pajzs, és a pallos egyaránt. Ezek után csörömpölve indul vissza a fogadóba, remélve, hogy most már tényleg úgy néz ki, mint egy harcos. Ha a lány úgy tett, ahogy kérte, és odalent megvárta, akkor egy biccentéssel jelzi, hogy indulásra kész. *
- Felőlem mehetünk. * Jegyzi meg még azért. *
* Úgy tűnik, hogy a lányt meglepi Pash beosztása, és az is, hogy honnan érkezett. Nem tudja hibáztatni érte, hiába volt kissé kegyes hozzá a kor, és egyszerű lányos arca megváltozott már ugyan, az elmúlt hónapok során rálépett a férfiasodás ösvényére, még mindig egy ficsúrnak néz ki, aki maximum késsel és villával tud bánni, de nem egy karddal. Pashnak emlékeztetnie kell magát, hogy ne bosszankodjon ezen, inkább fogja fel előnynek, hisz harc esetén meglepheti vele ellenfelét. Amikor Chayss kerül szóba, az ifjú harcos gúnyosan felnevet. *
- Kincseket, azokat, biztosan. Az összes nő kincsét. * Csóválja a fejét, kicsit sem halkítva a hangján, hiszen nem szokása véka alá rejteni a véleményét, és ezt amúgy is felesleges lenne, láthatja mindenki, aki nem vakon született, vagy vált azzá élete során. De a folytatás alapján úgy tűnik, hogy nem ugyan azokról a kincsekről beszélnek, hacsak nem azért foglalkoztatja a lányt, hogy felhajtsa neki a nőket. Mondjuk, ezt is kinézné a fickóból, el is gondolkodik egy pillanatra, hogy talán tényleg ezért van itt ez az Arja. De elveti végül, és úgy dönt, hogy megmarad a kincsek hagyományos értelmezésénél. *
- Hát, akkor még kell melléd néhány ember. * Jegyzi meg a fiú, na nem mintha ajánlkozna, arról szó sincs, esze ágában sincs kettesben hagyni az ő Latamiejét és ezt a bájgúnárt. Legalábbis nem olyan hosszú távra, mint egy kincskereső expedíció. Amikor Chayys elhalad mellettük, a fiú csak biccent, és amikor a férfi tovább halad, elképzeli, hogy milyen szépen mutatna egy kiálló tőr markolata a férfi hátából. Igen, a vér vöröse is kellemes kiegészítője lehetne a mindennapi viseletének. *
- Menj csak. * Feleli gépiesen Arjának, majd a kérdésre elgondolkodik egy pillanatra, és végül bólint. * Végül is, úgyis járni akartam egyet. Az felébreszt, és felélénkít. * Jegyzi meg, ahogy elkezd felkelni a székéről. *
- De akkor hozom a cuccaimat is. * Teszi még hozzá, és a lépcső felé fordul. * Várj meg itt!
* Hagyja még meg a másiknak, és már indul is a szobája felé. Na nem mintha nagyon félne a várostól, de emlékszik rá, hogy amikor legutóbb itt járt, akkor megöltek pár embert, és elkergették a kovácsot. Ha pedig ezek alapján körözést adtak ki rájuk, vagy felismeri valaki, akinek nem kellene, akkor jó lenne, ha meg tudná védeni önmagát. Magához veszi hát a felszerelését, persze a lovagi páncél ezúttal is a szobában marad, a láncing teljesen elég lesz egy kis piacozásra. Felcsatolja az alkarvédőket, a sisakon pedig átfűzi az övét, így a keze ügyében marad az oldalán lógva, és bármikor fel tudja venni. Rövid tanakodás után úgy dönt, hogy fegyverből mindent magához vesz, úgyhogy az oldalára felkerül a fokos, hátára pedig a pajzs, és a pallos egyaránt. Ezek után csörömpölve indul vissza a fogadóba, remélve, hogy most már tényleg úgy néz ki, mint egy harcos. Ha a lány úgy tett, ahogy kérte, és odalent megvárta, akkor egy biccentéssel jelzi, hogy indulásra kész. *
- Felőlem mehetünk. * Jegyzi meg még azért. *
2932. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-07 12:01:03
Üzenet elküldve: 2019-07-07 12:01:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hathúros Strat//
//Zárás//
- Biztos. *mondja Arja kedvesen és határozottan, és nem fél attól, hogy a tündér megsértődne: érteni fogja, értenie kell, miért gondolja így!*
- Úgy úgy! Tudom én azt! *mondja aztán széles mosollyal a tündér szavaira. Na ugye, biztos volt benne!*
- Menjünk! *sóhajt egy egészen picit, ahogy megindulnak, maguk mögött hagyva a piac nyüzsgését. Strat szavai nagyon jól esnek neki, pont erre van most szüksége, a tündérfiú nagyon jól eltalálja, hogy hogyan öntsön bátorságot belé.
Az ajtó előtt, ahogy megállnak, a "Csak keményen!"-re haloványan visszamosolyog Stratra, és már venne egy nagy levegőt, hogy benyisson, amikor a tündér még szóba hozza, hogy majd benéz hozzá feltétlenül, és zenél, csak neki!*
- Rendben! *kap most egy kis valódi életet a mosolya.*
- Te is! Nagyon vigyázz magadra! *válaszolja aztán komolyan, és a kézfogás mellett ő még gyorsan odacsempész egy gyors, kedves puszit is a fiú arcára. Igazán megkedvelte! De aztán már csak integet, és megvárja, amíg Strat eltűnik az utca végében, de ő bizony tesz még egy kört, megkérdezve a biztonság kedvéért még egy férfitől is, hogy valóban ez-e a Kósza Pinty Fogadó, mielőtt nagy levegőt véve valóban benyit azon az ajtón. Jól tudja, hogy ha sikerül itt kincsvadászként és felfedezőként valóban állást találnia azokkal a feltételekkel, amik a lapon szerepeltek, akkor nagyot fordulhat az élete.*
//Hathúros Strat//
//Zárás//
- Biztos. *mondja Arja kedvesen és határozottan, és nem fél attól, hogy a tündér megsértődne: érteni fogja, értenie kell, miért gondolja így!*
- Úgy úgy! Tudom én azt! *mondja aztán széles mosollyal a tündér szavaira. Na ugye, biztos volt benne!*
- Menjünk! *sóhajt egy egészen picit, ahogy megindulnak, maguk mögött hagyva a piac nyüzsgését. Strat szavai nagyon jól esnek neki, pont erre van most szüksége, a tündérfiú nagyon jól eltalálja, hogy hogyan öntsön bátorságot belé.
Az ajtó előtt, ahogy megállnak, a "Csak keményen!"-re haloványan visszamosolyog Stratra, és már venne egy nagy levegőt, hogy benyisson, amikor a tündér még szóba hozza, hogy majd benéz hozzá feltétlenül, és zenél, csak neki!*
- Rendben! *kap most egy kis valódi életet a mosolya.*
- Te is! Nagyon vigyázz magadra! *válaszolja aztán komolyan, és a kézfogás mellett ő még gyorsan odacsempész egy gyors, kedves puszit is a fiú arcára. Igazán megkedvelte! De aztán már csak integet, és megvárja, amíg Strat eltűnik az utca végében, de ő bizony tesz még egy kört, megkérdezve a biztonság kedvéért még egy férfitől is, hogy valóban ez-e a Kósza Pinty Fogadó, mielőtt nagy levegőt véve valóban benyit azon az ajtón. Jól tudja, hogy ha sikerül itt kincsvadászként és felfedezőként valóban állást találnia azokkal a feltételekkel, amik a lapon szerepeltek, akkor nagyot fordulhat az élete.*
2931. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-07 10:28:17
Üzenet elküldve: 2019-07-07 10:28:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Harangok nyomában//
//Chayss//
*Mikor zavartan felpillant a báró, Lyzendra derűsen lassabban tagoltan mondja el amit közbe toldana.*
- Ve-ry-e-li-an *ha kell, szótagolja, de nem elvárt a részéről, hogy azonnal kapcsoljon a báró. Valóban nem így mutatkozott be neki.*
- Így teljes a nevem, csak nem használom. *Rövid magyarázat, minden más nélkül, de eddigre biztosan ő is rájött már.
Lyznek természetes hogy dicsér, ha valamit arra érdemesnek tart. Nem veszi evidensnek az írást, s az szépírást még úgy sem, hisz régi erdei otthonában nem volt alapvető tudomány a folyóírás. Az elöljárók közt inkább elterjedt volt, de példának okért nagyapja elöljáró létére sem művelte. Ő az íjhoz, vadászathoz értett, s a holmi úri hóbort sosem kötötte le. Önnön természetességében olvassa át, és kifogásolja a számára kardinális részleteket, s örömmel veszi tudomásul, hogy Chayss is a pontosság híve, így a határidő is lefektetésre kerülhet.*
- Csak tessék *nyújtja át a papírt, hogy mindezen lemaradt feltételeket is feljegyezze.
~Remek.~ Megnyugszik, hogy nem veszi zokon a báró, a megjegyzések iránti kérését.*
- A szállíts költsége gondolom állandó. Milyen összeggel számolhatok rá? *nyújtja a nyakát, amikor annak megjegyzését írja épp. Nem árt, ha ez is lefektetésre kerül, bár bizonyosan eltörpül a nagy egész mellett. Lyz nem gondolná, hogy némi abraknál, vagy annak megfelelő aranynál ez többre hágna, részéről ez puszta kíváncsiság.*
- Ó hogyne vidd csak. És köszönöm az italt *engedi magát meghívni. Amúgy ragaszkodna, hogy fizessen, de már csak a letéthez képest is eltörpül egy gyümölcslé ára általában. Úgy hiszi, itt is így van ez, hát csak meghajtja fejét, ahogy búcsúzóra fogja.*
- Köszönöm a lehetőséget, de nem maradok tovább *áll fel maga is az asztaltól.* Várnak rám. *Hárítja el a további italozást, mert ő pedig alig várja, hogy elmondja Pyctának, mire jutott.*
- Az Erdőszellem áldjon, Chayss báró *köszön el ő is finoman meghajtva fejét, mielőtt a férfi elfordulna tőle.
Míg Chayss felviszi az aranyat, Lyzendra még szemével követi egy ideig, majd visszafordul az asztal felé, összehajtogatva elteszi saját szerződését. Mielőtt kilépne az ajtón, még visszafordul hogy egy barátságos mosoly kíséretében intsen Miknek, s biccentene a pultnál ácsorgókra, ha éppen felé pillantanának, de aztán kilép a kereskedőházból.*
//Chayss//
*Mikor zavartan felpillant a báró, Lyzendra derűsen lassabban tagoltan mondja el amit közbe toldana.*
- Ve-ry-e-li-an *ha kell, szótagolja, de nem elvárt a részéről, hogy azonnal kapcsoljon a báró. Valóban nem így mutatkozott be neki.*
- Így teljes a nevem, csak nem használom. *Rövid magyarázat, minden más nélkül, de eddigre biztosan ő is rájött már.
Lyznek természetes hogy dicsér, ha valamit arra érdemesnek tart. Nem veszi evidensnek az írást, s az szépírást még úgy sem, hisz régi erdei otthonában nem volt alapvető tudomány a folyóírás. Az elöljárók közt inkább elterjedt volt, de példának okért nagyapja elöljáró létére sem művelte. Ő az íjhoz, vadászathoz értett, s a holmi úri hóbort sosem kötötte le. Önnön természetességében olvassa át, és kifogásolja a számára kardinális részleteket, s örömmel veszi tudomásul, hogy Chayss is a pontosság híve, így a határidő is lefektetésre kerülhet.*
- Csak tessék *nyújtja át a papírt, hogy mindezen lemaradt feltételeket is feljegyezze.
~Remek.~ Megnyugszik, hogy nem veszi zokon a báró, a megjegyzések iránti kérését.*
- A szállíts költsége gondolom állandó. Milyen összeggel számolhatok rá? *nyújtja a nyakát, amikor annak megjegyzését írja épp. Nem árt, ha ez is lefektetésre kerül, bár bizonyosan eltörpül a nagy egész mellett. Lyz nem gondolná, hogy némi abraknál, vagy annak megfelelő aranynál ez többre hágna, részéről ez puszta kíváncsiság.*
- Ó hogyne vidd csak. És köszönöm az italt *engedi magát meghívni. Amúgy ragaszkodna, hogy fizessen, de már csak a letéthez képest is eltörpül egy gyümölcslé ára általában. Úgy hiszi, itt is így van ez, hát csak meghajtja fejét, ahogy búcsúzóra fogja.*
- Köszönöm a lehetőséget, de nem maradok tovább *áll fel maga is az asztaltól.* Várnak rám. *Hárítja el a további italozást, mert ő pedig alig várja, hogy elmondja Pyctának, mire jutott.*
- Az Erdőszellem áldjon, Chayss báró *köszön el ő is finoman meghajtva fejét, mielőtt a férfi elfordulna tőle.
Míg Chayss felviszi az aranyat, Lyzendra még szemével követi egy ideig, majd visszafordul az asztal felé, összehajtogatva elteszi saját szerződését. Mielőtt kilépne az ajtón, még visszafordul hogy egy barátságos mosoly kíséretében intsen Miknek, s biccentene a pultnál ácsorgókra, ha éppen felé pillantanának, de aztán kilép a kereskedőházból.*
2930. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-07 08:03:33
Üzenet elküldve: 2019-07-07 08:03:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Arja és Pashtra//
- Ó! *hallatszik ki hallhatóan a meglepődött elismerés Arja ó-jából, kétszer is, a fogadott kard miatt is, meg a thargok miatt is. Valóban nem nézte ki a fiúból, hogy kardot forgatna, méghozzá olyan jól, hogy azért fizessenek is neki. ~Csinos és fiatal, nem olyan, mint azok a wegtoreni kérges arcúak.~ méri hozzá az eddigi hasonló tapasztalataihoz Pashtrát, kicsit alaposabban és csodálkozva végigmérve. És ő szigorúan a valódi kardforgató mesterségre gondol most. Nem naiv, persze, de per pillanat nem ért bele kétértelműséget a szavakba, hiszen Latamie-val még nem is volt szerencséje összefutni. Még abban sem biztos, hogy a név, amit a báró említett, valóban egy nőt takar.
Thargföldön pedig bár épp csak áthaladt, amikor a Kikötőből a városba jött, de azért a barbároknak megvan a maguk híre, no persze Pashtra erre is rácáfol a külső megjelenésével.*
- Hát, nem nézel ki barbárnak! *mondja hát kedvesen, mert az ezüstszőkét leginkább városi úri fiúnak vélné, ha nem itt beszélgetnének. Csakhogy ő maga is nagyon fiatal, mégis van egy s más a háta mögött a városi úri lánykákhoz képest, így kétkedés nélkül elfogadja Pashtrától, hogy jó kardforgató.*
- Hát, ő azt hiszem, kincseket szeretne! *int újra Chayss felé a fejével, kicsit halkabbra véve a hangját, mert a báró éppen feláll, és elegánsan meghajol a nő felé, akivel eddig tárgyalt, és bizony egy kövér pénzes zacskó is van nála a papíroson kívül, Arja figyelmét nem kerüli el! Jó helyre került, nyugszik meg.
~Mennyi emberrel tárgyal a fickó! Sokkal nagystílűbb, mint Dogah! Végül is sokkal jobban jártam így!~ jön rá a felismerésre, és valóban, a piaci kisstílű kereskedőnél a Kereskedőház sokkal gazdagabbnak és biztosabb hátterűnek látszik jelenleg Arja szemében. Lám, még saját zsoldosaik is vannak!*
- Én meg abban jó vagyok. Kincsvadászatban. *mondja minden álszerénység nélkül, vállat vonva. Most már annak örülne, ha bizonyíthatna.*
- De egy sikeres expedícióhoz legalább három ember kell. Odafent a hegyekben nem jó egyedül maradni! *teszi még hozzá, mert ezt jól megtanulta a lihanechitől.
Közben Chayss a pultnál meghagyja, hogy várjanak rá, ha keresné még valaki. Arja szerint a kérgesebb arcú, akivel Mik beszélget, és akire ismeretlenül, a külseje alapján biztosan többen fogadnának a kardforgatást illetően, mint Pashtrára, szóval szerinte a kérges arcú is a báróra vár, legalábbis ezt feltételezi. Arja meg visszamosolyog a báróra, jelenlegi hangulatát tükrözve nagyon is vidáman.
Persze, ott van még a ruha gondja!*
- Kimegyek a Piacra! *fordul Pashtra felé újból, ahogy a báró otthagyja a pultot, és eltűnik a lépcsőfordulóban.*
- Nincs kedved velem tartani? Hamar visszatérek! *kérdezi meg a fiút, hátha az rááll. A ruhát nem említi, a férfiak nem szeretik az ilyesmit. Különben is hamar lezavarja majd a dolgot tervei szerint. De muszáj hogy vegyen valamit ahelyett, ami rajta van! Inkább félrehajtja egy kicsit a fejét, úgy próbál kedves huncutul nézni Pashtrára, hátha az hat rá, és nem kell egyedül bóklásznia.*
- Ó! *hallatszik ki hallhatóan a meglepődött elismerés Arja ó-jából, kétszer is, a fogadott kard miatt is, meg a thargok miatt is. Valóban nem nézte ki a fiúból, hogy kardot forgatna, méghozzá olyan jól, hogy azért fizessenek is neki. ~Csinos és fiatal, nem olyan, mint azok a wegtoreni kérges arcúak.~ méri hozzá az eddigi hasonló tapasztalataihoz Pashtrát, kicsit alaposabban és csodálkozva végigmérve. És ő szigorúan a valódi kardforgató mesterségre gondol most. Nem naiv, persze, de per pillanat nem ért bele kétértelműséget a szavakba, hiszen Latamie-val még nem is volt szerencséje összefutni. Még abban sem biztos, hogy a név, amit a báró említett, valóban egy nőt takar.
Thargföldön pedig bár épp csak áthaladt, amikor a Kikötőből a városba jött, de azért a barbároknak megvan a maguk híre, no persze Pashtra erre is rácáfol a külső megjelenésével.*
- Hát, nem nézel ki barbárnak! *mondja hát kedvesen, mert az ezüstszőkét leginkább városi úri fiúnak vélné, ha nem itt beszélgetnének. Csakhogy ő maga is nagyon fiatal, mégis van egy s más a háta mögött a városi úri lánykákhoz képest, így kétkedés nélkül elfogadja Pashtrától, hogy jó kardforgató.*
- Hát, ő azt hiszem, kincseket szeretne! *int újra Chayss felé a fejével, kicsit halkabbra véve a hangját, mert a báró éppen feláll, és elegánsan meghajol a nő felé, akivel eddig tárgyalt, és bizony egy kövér pénzes zacskó is van nála a papíroson kívül, Arja figyelmét nem kerüli el! Jó helyre került, nyugszik meg.
~Mennyi emberrel tárgyal a fickó! Sokkal nagystílűbb, mint Dogah! Végül is sokkal jobban jártam így!~ jön rá a felismerésre, és valóban, a piaci kisstílű kereskedőnél a Kereskedőház sokkal gazdagabbnak és biztosabb hátterűnek látszik jelenleg Arja szemében. Lám, még saját zsoldosaik is vannak!*
- Én meg abban jó vagyok. Kincsvadászatban. *mondja minden álszerénység nélkül, vállat vonva. Most már annak örülne, ha bizonyíthatna.*
- De egy sikeres expedícióhoz legalább három ember kell. Odafent a hegyekben nem jó egyedül maradni! *teszi még hozzá, mert ezt jól megtanulta a lihanechitől.
Közben Chayss a pultnál meghagyja, hogy várjanak rá, ha keresné még valaki. Arja szerint a kérgesebb arcú, akivel Mik beszélget, és akire ismeretlenül, a külseje alapján biztosan többen fogadnának a kardforgatást illetően, mint Pashtrára, szóval szerinte a kérges arcú is a báróra vár, legalábbis ezt feltételezi. Arja meg visszamosolyog a báróra, jelenlegi hangulatát tükrözve nagyon is vidáman.
Persze, ott van még a ruha gondja!*
- Kimegyek a Piacra! *fordul Pashtra felé újból, ahogy a báró otthagyja a pultot, és eltűnik a lépcsőfordulóban.*
- Nincs kedved velem tartani? Hamar visszatérek! *kérdezi meg a fiút, hátha az rááll. A ruhát nem említi, a férfiak nem szeretik az ilyesmit. Különben is hamar lezavarja majd a dolgot tervei szerint. De muszáj hogy vegyen valamit ahelyett, ami rajta van! Inkább félrehajtja egy kicsit a fejét, úgy próbál kedves huncutul nézni Pashtrára, hátha az hat rá, és nem kell egyedül bóklásznia.*
2929. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-07 01:11:18
Üzenet elküldve: 2019-07-07 01:11:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Lluthery, Essia//
*Megfelelő rutinnal rendelkezik az etikettben, hogy tudja másokhoz igazítani az evési sebességét. Kifejezetten ízlik neki az étel, bár a szőlőt jobb szereti folyékonyan mint mazsolának, de gyerekkorában elég erősen megtanulta megbecsülni az ételeket. Miközben étkezik, némileg növeli a tempóját, hogy kényelmesen ihasson egy korty bort, ezzel némileg megnedvesíti ajkait, hogy jobban csússzon az étel. Közben feltűnik neki, hogy bár a férfi nem panaszkodik, mintha nem élvezné annyira az ételt mint ő, de egyelőre beéri azzal, hogy megjegyezze magának az információt, és nem teszi szóvá.*
-Azt hiszem megiszok önnel némi bort, és esetleg beszélgethetünk is kettesben.*Válaszol, miután lenyelte az utolsó falatot is. Nem áll szándékában túlságosan ráerőltetni magát, viszont kezdi unni némileg, hogy minden mókát át kell engednie a nemes kisasszony szerepért. Ezen felül ezt a férfi simán felfoghatja az alkohol hatásának, pedig ahhoz némileg több bor fog kelleni, hogy felelőtlenné váljon, és ne legyen kontrollja a tettei felett. Mindeközben a férfi kezébe helyezi sajátját, meg se próbálva kerülni annak a közeledését. Bár a tekintetet nem igazán tudja mire vélni, hiszen eddig nem próbálkozott a szánalom érzésével elérni dolgokat.*
*Megfelelő rutinnal rendelkezik az etikettben, hogy tudja másokhoz igazítani az evési sebességét. Kifejezetten ízlik neki az étel, bár a szőlőt jobb szereti folyékonyan mint mazsolának, de gyerekkorában elég erősen megtanulta megbecsülni az ételeket. Miközben étkezik, némileg növeli a tempóját, hogy kényelmesen ihasson egy korty bort, ezzel némileg megnedvesíti ajkait, hogy jobban csússzon az étel. Közben feltűnik neki, hogy bár a férfi nem panaszkodik, mintha nem élvezné annyira az ételt mint ő, de egyelőre beéri azzal, hogy megjegyezze magának az információt, és nem teszi szóvá.*
-Azt hiszem megiszok önnel némi bort, és esetleg beszélgethetünk is kettesben.*Válaszol, miután lenyelte az utolsó falatot is. Nem áll szándékában túlságosan ráerőltetni magát, viszont kezdi unni némileg, hogy minden mókát át kell engednie a nemes kisasszony szerepért. Ezen felül ezt a férfi simán felfoghatja az alkohol hatásának, pedig ahhoz némileg több bor fog kelleni, hogy felelőtlenné váljon, és ne legyen kontrollja a tettei felett. Mindeközben a férfi kezébe helyezi sajátját, meg se próbálva kerülni annak a közeledését. Bár a tekintetet nem igazán tudja mire vélni, hiszen eddig nem próbálkozott a szánalom érzésével elérni dolgokat.*
2928. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-07 00:02:37
Üzenet elküldve: 2019-07-07 00:02:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Harangok nyomában//
//Lyzendra//
*Amikor az elf lány közbeszól, felpillant, mert elsőre nem érti, miről is van szó és mi a fene lehet az a "valerian", de aztán a szövegkörnyezetből leesik neki, hogy Lyzendra harmadik neve lehet, így kiegészíti a szerződés szövegét, majd folytatja az írást.
A dicséretet szerény mosollyal nyugtázza, bár megfordul a fejében, hogy számára természetes, hogy ha már szerződéseket fogalmaz fejből és egy kereskedőházat vezet, akkor evidencia a szép és helyes írás. Mester szerint pedig evidenciákért nem dicsérünk, ez alap és elvárás, nem méltó kiemelésre. Mindezen gondolatokból természetesen csak a mosoly látszódik kifelé, a sárga szemek viszonozzák az elf pillantását.
A toll elkérésekor maga felé fordítja a pergament.*
- Inkább magam írnám bele, szeretem, ha egy szerződés egységes és tiszta. *Mondja bocsánatkérő mosollyal. Nem szereti, ha más is belerondít az írásába. Ez amolyan apró kényszeresség.*
- Megfelel, ha megjegyzésként írom fel? *Kérdi, s ha megfelel és miért ne felelne, akkor a lap alsó harmadán kezd egy "Megjegyzések" részt és oda írja Lyzendra szavait. Minden belekerül azokból, amelyeket elmondott. Amikor végzett, szóról szóra lemásolja a szerződést, ellátja kézjegyével, majd végül vörös viaszt olvast egy gyertyán és mindkettőt lepecsételi a Kereskedőház pecsétjével és az egyiket, amelyiken nincs Lyzendra aláírása, átadja az elf lánynak.*
- Nem-nem, a jó és biztos üzleti kapcsolat alapja a tiszta és érthető szövegezés. *Hárítja el a szabadkozást. Persze megfordult a fejében, hogy egy tökéletesen működő, de entitások ellen alkalmatlan fegyvert hoz, s az elállásnál megtartja a fegyvert és az előleget. De mivel ezek a kitételek belekerültek, így más erre semmi esélye. Saját kiegészítésként belekerül az egy holdhónap, mint a teljesítés határideje és a szállítási költség megemlítése, amellyel terhelheti a végösszeget, hisz ebben korábban már megállapodtak. Minden bizonnyal Lyzendrának sem lesz ellene kifogása.
A lány aláírása tetszetős és kellemesen cikornyás, de az igric nem teszi meg neki azt a szívességet, hogy visszadicséri.*
- A jó üzleti kapcsolat másik alapja a kölcsönös bizalom. Biztos vagyok benne, hogy hiánytalanul megvan. *Mosolyogva húzza maga felé a kilencszáz aranyat rejtő erszényt kedves mosollyal.*
- Ugyan, kérlek, engedd meg, hogy meghívjalak erre az apróságra, ha már egy kisebb vagyont hagysz nálunk a megrendelésre. *Mosolyog Lyzendrára.
Úgy látszik, mindennel végeztek, a szerződések elkészültek, egy az elfnél, egy az igricnél van, az előleg a kezében.*
- Ha megbocsátasz, akkor elhelyezem a kincstárban ezt az összeget és a szerződést. Maradj, ameddig kedved tartja, ha gondolod, fogyassz még kedvedre, mindenre a vendégem vagy. *Fordul ültében a pult felé, jelezve Miknek, hogy Lyzendra ingyen fogyaszt.
Amikor visszafordul, összeakad tekintete Pashéval, aki éppen a kereskedőház új üdvöskéjével, Arjával társalog a pultnál. Ha tudná, hogy a kölyköt boldogsággal tölti el a "tüzelésének" gondolata, megfontolná, hogy Denjarral a nyakát szegeti, de mivel ilyesmiről nincs tudomása, csak mosolyogva biccent neki. Bár akárcsak Latamie, ő is csinálhatna végre valami hasznosat azon kívül, hogy mereszti a seggét a Pintyben. Denjaar legalább szervezett egy tárgyalást egy városi tanácsossal.*
- Nagyon örültem, Lyzendra. Mind a találkozásnak, mind az üzletkötésnek, remélem, nem fogsz csalódni a kereskedőház ügyintézésében. További kellemes napot és Teysus áldjon. *Kel fel ültéből és hajol meg visszafogott eleganciával. Természetesen meghallgatja még a lányt, ha van bármi pontosítani való, még megbeszéli, csak azután lép a pulthoz, hogy megosszon Arjával egy kedvesebb és Pashsal egy kimértebb mosolyt, miközben Mik felé szól.*
- Mindjárt jövök, ha keresnének. *Aztán fordul, hogy kezében a szerződéssel és az erszénnyel ruganyosan felhágjon az emeletre a szobájába.
Már most tudja, hogy utálni fogja ez a lépcsőt, lehet, hogy ezentúl meghagyja, hogy az őt keresők a tárgyalóban keressék és ott bonyolítsa le az üzleteket. Bár a sok lépcsőtől jó hátsója lesz, mégsem a piacon vette a lábait. Kisvártatva eltűnik a lépcsőfordulóban.*
//Lyzendra//
*Amikor az elf lány közbeszól, felpillant, mert elsőre nem érti, miről is van szó és mi a fene lehet az a "valerian", de aztán a szövegkörnyezetből leesik neki, hogy Lyzendra harmadik neve lehet, így kiegészíti a szerződés szövegét, majd folytatja az írást.
A dicséretet szerény mosollyal nyugtázza, bár megfordul a fejében, hogy számára természetes, hogy ha már szerződéseket fogalmaz fejből és egy kereskedőházat vezet, akkor evidencia a szép és helyes írás. Mester szerint pedig evidenciákért nem dicsérünk, ez alap és elvárás, nem méltó kiemelésre. Mindezen gondolatokból természetesen csak a mosoly látszódik kifelé, a sárga szemek viszonozzák az elf pillantását.
A toll elkérésekor maga felé fordítja a pergament.*
- Inkább magam írnám bele, szeretem, ha egy szerződés egységes és tiszta. *Mondja bocsánatkérő mosollyal. Nem szereti, ha más is belerondít az írásába. Ez amolyan apró kényszeresség.*
- Megfelel, ha megjegyzésként írom fel? *Kérdi, s ha megfelel és miért ne felelne, akkor a lap alsó harmadán kezd egy "Megjegyzések" részt és oda írja Lyzendra szavait. Minden belekerül azokból, amelyeket elmondott. Amikor végzett, szóról szóra lemásolja a szerződést, ellátja kézjegyével, majd végül vörös viaszt olvast egy gyertyán és mindkettőt lepecsételi a Kereskedőház pecsétjével és az egyiket, amelyiken nincs Lyzendra aláírása, átadja az elf lánynak.*
- Nem-nem, a jó és biztos üzleti kapcsolat alapja a tiszta és érthető szövegezés. *Hárítja el a szabadkozást. Persze megfordult a fejében, hogy egy tökéletesen működő, de entitások ellen alkalmatlan fegyvert hoz, s az elállásnál megtartja a fegyvert és az előleget. De mivel ezek a kitételek belekerültek, így más erre semmi esélye. Saját kiegészítésként belekerül az egy holdhónap, mint a teljesítés határideje és a szállítási költség megemlítése, amellyel terhelheti a végösszeget, hisz ebben korábban már megállapodtak. Minden bizonnyal Lyzendrának sem lesz ellene kifogása.
A lány aláírása tetszetős és kellemesen cikornyás, de az igric nem teszi meg neki azt a szívességet, hogy visszadicséri.*
- A jó üzleti kapcsolat másik alapja a kölcsönös bizalom. Biztos vagyok benne, hogy hiánytalanul megvan. *Mosolyogva húzza maga felé a kilencszáz aranyat rejtő erszényt kedves mosollyal.*
- Ugyan, kérlek, engedd meg, hogy meghívjalak erre az apróságra, ha már egy kisebb vagyont hagysz nálunk a megrendelésre. *Mosolyog Lyzendrára.
Úgy látszik, mindennel végeztek, a szerződések elkészültek, egy az elfnél, egy az igricnél van, az előleg a kezében.*
- Ha megbocsátasz, akkor elhelyezem a kincstárban ezt az összeget és a szerződést. Maradj, ameddig kedved tartja, ha gondolod, fogyassz még kedvedre, mindenre a vendégem vagy. *Fordul ültében a pult felé, jelezve Miknek, hogy Lyzendra ingyen fogyaszt.
Amikor visszafordul, összeakad tekintete Pashéval, aki éppen a kereskedőház új üdvöskéjével, Arjával társalog a pultnál. Ha tudná, hogy a kölyköt boldogsággal tölti el a "tüzelésének" gondolata, megfontolná, hogy Denjarral a nyakát szegeti, de mivel ilyesmiről nincs tudomása, csak mosolyogva biccent neki. Bár akárcsak Latamie, ő is csinálhatna végre valami hasznosat azon kívül, hogy mereszti a seggét a Pintyben. Denjaar legalább szervezett egy tárgyalást egy városi tanácsossal.*
- Nagyon örültem, Lyzendra. Mind a találkozásnak, mind az üzletkötésnek, remélem, nem fogsz csalódni a kereskedőház ügyintézésében. További kellemes napot és Teysus áldjon. *Kel fel ültéből és hajol meg visszafogott eleganciával. Természetesen meghallgatja még a lányt, ha van bármi pontosítani való, még megbeszéli, csak azután lép a pulthoz, hogy megosszon Arjával egy kedvesebb és Pashsal egy kimértebb mosolyt, miközben Mik felé szól.*
- Mindjárt jövök, ha keresnének. *Aztán fordul, hogy kezében a szerződéssel és az erszénnyel ruganyosan felhágjon az emeletre a szobájába.
Már most tudja, hogy utálni fogja ez a lépcsőt, lehet, hogy ezentúl meghagyja, hogy az őt keresők a tárgyalóban keressék és ott bonyolítsa le az üzleteket. Bár a sok lépcsőtől jó hátsója lesz, mégsem a piacon vette a lábait. Kisvártatva eltűnik a lépcsőfordulóban.*
2927. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-06 22:28:06
Üzenet elküldve: 2019-07-06 22:28:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Arja és Pashthra//
- Tőle, hát persze. * Villantja tekintetét Pash a bájgúnárra, akivel még mindig nem szimpatizál, és sóhajt is hozzá. *
- Valóban én vagyok a Pashthra, Pashthra Shungo'rol, szolgálatodra. * Mosolyog a lányra kedvesen, és végighallgatja a bemutatkozását is. A beszélgetéstől kicsit elkezd beindulni az agya, kezd ébredezni, és ez jó, ennek örül. *
- Főleg fogadott kard vagyok. ~ Latamie kardja. Alul is, felül is. ~ Már ha ez most nem is látszik rajtam. * Tesz hozzá mosolyogva, mert fegyver nélkül valóban nehéz lehet megmondani róla. A ruhák alatt lapuló izmok ugyan árulkodóak lehetnének, de ezeket se látja a másik, szóval tényleg nem egyértelmű a helyzet. *
- A thargoktól jöttem. * Feleli szűkszavúan, ebbe jobb, ha nem mennek bele, a fiú nem is szeretne. * Na és te mivel fogsz foglalkozni minálunk? * Tereli inkább a beszélgetés folyamát más mederbe, mert Meron megölése kényes téma, amiről csak Latamie tud, és jobb, ha ez így is marad. A fiú közben azt figyeli félszemmel, hogy a bájgúnár - természetesen - már megint egy nő körül legyeskedik. Nem tudja miért, de minden mozdulata zavarja annak az embernek. Vagyis, tudja, hogy miért, egyszerű rá a válasz, azért, mert még a szeme se áll jól annak a férfinak. Közben azért igyekszik Arjára is odafigyelni. *
- Tőle, hát persze. * Villantja tekintetét Pash a bájgúnárra, akivel még mindig nem szimpatizál, és sóhajt is hozzá. *
- Valóban én vagyok a Pashthra, Pashthra Shungo'rol, szolgálatodra. * Mosolyog a lányra kedvesen, és végighallgatja a bemutatkozását is. A beszélgetéstől kicsit elkezd beindulni az agya, kezd ébredezni, és ez jó, ennek örül. *
- Főleg fogadott kard vagyok. ~ Latamie kardja. Alul is, felül is. ~ Már ha ez most nem is látszik rajtam. * Tesz hozzá mosolyogva, mert fegyver nélkül valóban nehéz lehet megmondani róla. A ruhák alatt lapuló izmok ugyan árulkodóak lehetnének, de ezeket se látja a másik, szóval tényleg nem egyértelmű a helyzet. *
- A thargoktól jöttem. * Feleli szűkszavúan, ebbe jobb, ha nem mennek bele, a fiú nem is szeretne. * Na és te mivel fogsz foglalkozni minálunk? * Tereli inkább a beszélgetés folyamát más mederbe, mert Meron megölése kényes téma, amiről csak Latamie tud, és jobb, ha ez így is marad. A fiú közben azt figyeli félszemmel, hogy a bájgúnár - természetesen - már megint egy nő körül legyeskedik. Nem tudja miért, de minden mozdulata zavarja annak az embernek. Vagyis, tudja, hogy miért, egyszerű rá a válasz, azért, mert még a szeme se áll jól annak a férfinak. Közben azért igyekszik Arjára is odafigyelni. *
2926. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-06 22:14:53
Üzenet elküldve: 2019-07-06 22:14:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szürke Arja//
//Zárás//
-Biztos vagy benne?
*Kérdezi halkan a lánytól, a visszautasított aranyok dolgán.*
-Nem bánom, legyen úgy. Egy szivesség azt hiszem többet érhet egy zsák aranynál is, ha a megfelelő embertől van. És én aztán huhúú megfelelő vagyok ám!
*Neveti el magát közben, de valahol komolyan gondolja-e szavakat.*
-Persze, menjünk, megmutatom. Elkísérlek, ha nem bánod, megnézem magamnak, úgy néz-e ki, mint régebben.
*Azzal lassú léptekkel elindul a Pinty felé, remélve, hogy a lány követni fogja. Majd az ajtaja előtt megáll, és ha jött vele a lány is, így szól hozzá.*
-Nagyon drukkolok ám neked, Arja. Megérdemled, hogy jó helyed legyen, és ők is megérdemelnek egy igazi kincsvadászt! Csak keményen!
*Mosolyog, és mutat az épületre, hogy ez lesz az, ahová mennie kell, ha csatalkozni szeretne ehhez a bagázshoz.*
-Ó, mielőtt elfelejtem, biztosan benézek majd, és zenélek csak a te kedvedért, mit szólsz? Na meg persze egy kis aranyért.
*Kacsint a lányra, és a kezét nyújtja, amolyan búcsúzóul. Bízik benne, hogy nem utoljára látta Arját, és útjaik fogják még keresztezni egymást.*
-Aztán csak vigyázz magadra!
//Szürke Arja//
//Zárás//
-Biztos vagy benne?
*Kérdezi halkan a lánytól, a visszautasított aranyok dolgán.*
-Nem bánom, legyen úgy. Egy szivesség azt hiszem többet érhet egy zsák aranynál is, ha a megfelelő embertől van. És én aztán huhúú megfelelő vagyok ám!
*Neveti el magát közben, de valahol komolyan gondolja-e szavakat.*
-Persze, menjünk, megmutatom. Elkísérlek, ha nem bánod, megnézem magamnak, úgy néz-e ki, mint régebben.
*Azzal lassú léptekkel elindul a Pinty felé, remélve, hogy a lány követni fogja. Majd az ajtaja előtt megáll, és ha jött vele a lány is, így szól hozzá.*
-Nagyon drukkolok ám neked, Arja. Megérdemled, hogy jó helyed legyen, és ők is megérdemelnek egy igazi kincsvadászt! Csak keményen!
*Mosolyog, és mutat az épületre, hogy ez lesz az, ahová mennie kell, ha csatalkozni szeretne ehhez a bagázshoz.*
-Ó, mielőtt elfelejtem, biztosan benézek majd, és zenélek csak a te kedvedért, mit szólsz? Na meg persze egy kis aranyért.
*Kacsint a lányra, és a kezét nyújtja, amolyan búcsúzóul. Bízik benne, hogy nem utoljára látta Arját, és útjaik fogják még keresztezni egymást.*
-Aztán csak vigyázz magadra!
2925. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-06 22:11:13
Üzenet elküldve: 2019-07-06 22:11:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Pashtra//
- Ó, hát tőle! *int a fejével a kalózbáró irányába Arja, aki még mindig a hosszúhajú elffel susmutol, vagyis most épp valami papírost tanulmányoznak mindketten erősen, amikor Pashtra ráköszönve megállítja.*
- Ő mondta hogy *~húha mit is mondott?~* - hogy Te vagy Pashtra. *legalábbis Arja most többre nem emlékszik hirtelen, azt tudja, hogy még a Latamie nevet említette a kalmár.*
- Az én nevem Arja amúgy. Szürke Arja. Kalandor és kincsvadász. A főtéren láttam a hirdetést, és azért jöttem ide a Fogadóba. *komolyodik el. Kezdi elhinni most már, hogy valóban akként tekintenek itt rá. És kezd ő is így tekinteni magára.*
- Te mivel foglalkozol itt a Kereskedőháznál? *kérdezi kíváncsian.*
- Már nem most, mert azt látom, hogy leginkább ébredezel. *nevet. Mert a báró, Chayss soknevű elég sok mindent sorolt fel, hogy mivel is foglalkoznak. Pashtra mindenesetre nem áll be a pultba segíteni Miknek, így Arja csak találgat: vajon ő is kereskedő? Vagy matróz azon a hajón?*
- Te is Wegtorenből jöttél? *kérdezi még meg, mert erre is kíváncsi.*
- Ó, hát tőle! *int a fejével a kalózbáró irányába Arja, aki még mindig a hosszúhajú elffel susmutol, vagyis most épp valami papírost tanulmányoznak mindketten erősen, amikor Pashtra ráköszönve megállítja.*
- Ő mondta hogy *~húha mit is mondott?~* - hogy Te vagy Pashtra. *legalábbis Arja most többre nem emlékszik hirtelen, azt tudja, hogy még a Latamie nevet említette a kalmár.*
- Az én nevem Arja amúgy. Szürke Arja. Kalandor és kincsvadász. A főtéren láttam a hirdetést, és azért jöttem ide a Fogadóba. *komolyodik el. Kezdi elhinni most már, hogy valóban akként tekintenek itt rá. És kezd ő is így tekinteni magára.*
- Te mivel foglalkozol itt a Kereskedőháznál? *kérdezi kíváncsian.*
- Már nem most, mert azt látom, hogy leginkább ébredezel. *nevet. Mert a báró, Chayss soknevű elég sok mindent sorolt fel, hogy mivel is foglalkoznak. Pashtra mindenesetre nem áll be a pultba segíteni Miknek, így Arja csak találgat: vajon ő is kereskedő? Vagy matróz azon a hajón?*
- Te is Wegtorenből jöttél? *kérdezi még meg, mert erre is kíváncsi.*
2924. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-06 21:24:02
Üzenet elküldve: 2019-07-06 21:24:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Arja//
* Pashtra egész hosszasan időzik a pultnál, hiába a kávé, még mindig kába, és szempilláit is mintha ólom húzná lefelé. Amikor a bájgúnár legújabb hódításával elhalad mellette, akkor a nevezett hódítás ráköszön a fiúra, aki bambán bámul vissza a párosra. Mire felfogja a dolgot, már rég az emeleten vannak, és a srác rájuk is hagyja a dolgot. Azon viszont meglepődik, hogy nem sokkal később lefelé halad a fickó, de egyedül. Kajánul vigyorog a gondolatra, hogy vagy kikosarazták, vagy olyan régóta lehetett felhúzva a számszeríja, hogy célzás nélkül tüzelt a vadra ahogy meglátta. Ez kis boldogsággal tölti el, mármint a káröröm, nem pedig CCC tüzelésének a gondolata. Tovább kortyolgatja hát a kávét, egykedvűen, egyszerűen, amikor megjelenik a vörös hajú lányka, egyedül. *
- Szia! * Köszön rá ezúttal már élénkebben, mint korábban. * Valóban Pashtra vagyok, honnan tudtad a nevemet? * Kérdezi meg, elnyomva egy ásítást. Jó lenne kicsit megmozgassa magát, hogy felébredjen, mert ez az ücsörgés láthatóan és érezhetően kikészíti. *
* Pashtra egész hosszasan időzik a pultnál, hiába a kávé, még mindig kába, és szempilláit is mintha ólom húzná lefelé. Amikor a bájgúnár legújabb hódításával elhalad mellette, akkor a nevezett hódítás ráköszön a fiúra, aki bambán bámul vissza a párosra. Mire felfogja a dolgot, már rég az emeleten vannak, és a srác rájuk is hagyja a dolgot. Azon viszont meglepődik, hogy nem sokkal később lefelé halad a fickó, de egyedül. Kajánul vigyorog a gondolatra, hogy vagy kikosarazták, vagy olyan régóta lehetett felhúzva a számszeríja, hogy célzás nélkül tüzelt a vadra ahogy meglátta. Ez kis boldogsággal tölti el, mármint a káröröm, nem pedig CCC tüzelésének a gondolata. Tovább kortyolgatja hát a kávét, egykedvűen, egyszerűen, amikor megjelenik a vörös hajú lányka, egyedül. *
- Szia! * Köszön rá ezúttal már élénkebben, mint korábban. * Valóban Pashtra vagyok, honnan tudtad a nevemet? * Kérdezi meg, elnyomva egy ásítást. Jó lenne kicsit megmozgassa magát, hogy felébredjen, mert ez az ücsörgés láthatóan és érezhetően kikészíti. *
2923. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-06 20:02:49
Üzenet elküldve: 2019-07-06 20:02:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Harangok nyomában//
//Chayss//
*Aprókat bólogatva ért egyet Chayssel, amikor arról biztosítja, hogy a kovácsnak is érdeke egy ilyen különleges fegyver alapos megmunkálása. Lyz is így érzi helyénvalónak.*
- Rendben, köszönöm *húzódik szélesebbre az a mosoly, amikor az árakhoz tartozó határokról beszél Chayss.
~Majd kiderül...~
Olybá tűnik, hamar megtalálják a közös hangot Chayssel, ennek hozadéka lehet, hogy ilyen hamar meg tudják beszélni, kinek, mire van szüksége a sikeres üzlet érdekében. Lyznek a harangok és a fegyver, Chayssnek pedig arany. Mindkettejüknek pedig biztosíték, aminek hamarosan pontot is tesznek a végére, legalábbis, amikor előveszi az erszényt, s az asztalra helyezi, valóban sürgeti kicsit a kalmárt, de csak finoman. Nem szeretné, ha szemtelennek netán illetlennek gondolnák, de tulajdonképpen, úgy érzi, elég alaposan átbeszélték a fontosabb részleteket is. Persze, aggódik, ki is ne aggódna ilyen különleges és egyedi fegyver rendelése közben. Abban viszont biztos, ha ezt a rendelést rendben végigviszi a kalmár, és elégedett lesz a végeredménnyel, legközelebb is ide jönnek majd üzletet kötni.
Végigköveti pillantása, ahogy a kalmár feláll, a pulttól tintát tollat és papírt hoz elő. Chayss nem marad el soká, de ez alatt van ideje felmérni az új jövevényt is, aki a pultnál ragadt le, és a másik asztalnál beszélgetőket is. Meg kell jegyezze magában, hogy itt aztán meglehetősen színes népek forgolódnak. Akár hogy is, továbbra sem tudná elképzelni az életét városban. Szép ez a sokszínűség, de hogy éljen is benne? Inkább nyikorogjon az a bús hangú ág minden erősebb szeles napon, inkább verje az ablakot a levéllel tűzött szemtelen faág, amikor vihar közeledik, de az erdő, mégiscsak az ő természetes közege.
~Vajon Bobbirral mi lehet?~
Fut át hirtelen egyetlen városi barátjának neve, hisz látta a romos megváltozott várost, és tart tőle, hogy a népes család nem tudta átvészelni a lázadás idejét.
Gondolataiból a visszaérkező férfira pillant, s fejjel lefelé olvassa maga is, ahogyan gyakorlott szépen hurkolt betűivel végigviszi a szerződés szövegét. Egy ponton szóra nyitja a száját, s mielőtt neve után a szövegbe kezdene Chayss, kiegészítőleg kéri:*
- Veryelian. Csak a pontosság kedvéért, a városi szokásaitok szerint *mosolyodik kissé el is pirulva, hisz így sosem használja, de az régi otthonának szokása szerint való, most pedig városban szerződik éppen.
A kész irományt, maga felé fordítja, s immár nem csak fejjel lefelé, de rendesen is el tudja olvasni.*
- Szépek a betűid *pillant fel a papírosból elismeréssel, éppen ahogy tanítványának dicsérné idegről finoman gördülő ujjait is. Már ha volna tanítványa. Mindenképpen őszinte mondat, bár talán kicsit különösen hathat egy erdeitől.*
- Elkérhetem a tollat? Ide toldanám, hogy a fegyver anyagában entitások ellen is hatásos, mind nyilak hegyében, mind a kipattanó pengéiben *böki a papír aljára vékony ujját, jelezvén, hova szándékozik ezt kiegészíteni. Aztán várakozón pillant Chayssre, miközben felé emeli kezét a tollért, s ezzel egy időben úgy fordítja a papírt, hogy akár el is vehesse tőle azt, amennyiben ő írná. Nem ragaszkodna, hogy maga egészítse ki, fontosabb, hogy felkerüljön.*
- Bocsáss meg, nem akadékoskodni szeretnék, de ez nagyon fontos számomra. Minden más, rendben van részemről *szabadkozik, még kicsit el is pirul, hogy ezt a részt ki kéri emelni. Csupán halovány szeplőcskéinek előtűnő foltjai árulkodnak erről, akárcsak a neve után is. Aláírása pedig az így kiegészített irat aljára kerülhet fel, szépen hurkolt "Ss", kunkori aljú "y"-ba fonódik, akárcsak aztán az "L", s az azt követő betűk is. Végül így kerül a papírra:
"Ssyleana Lyzendra Veryelian, Mil'Ochass, Ezer Levél Hona nevében".
Nemes elfek lyhanechi stílusában forgatja a lúdtollat, akárcsak édesapja. Az ő ragaszkodása volt, hogy írni olvasni tudjon, mert akárhogy is az erdőben kötött ki, neveltetésének pillérei azután is jellemezték a nemes elfet. Ilyenkor látja Lyz, hogy két világ találkozásában nevelkedni, egészen hasznára válik.
Miután leteszi a tollat, kiszámolja a 900aranyat, melyet azonnal egy másik erszénybe tesz. Ez az erszény kerül aztán Cha'yss Cano Caldorcor elé, hogy ha szeretné, ő maga is megszámolhassa.
*
- Számold meg nyugodtan, de biztosíthatlak, hogy hiánytalan. Illetve fizetném a gyümölcslevemet is... *csak éppen nem tudja, mennyibe kerül, s mely tanácstalansága arcára is kiül.* Mennyivel tartozom érte?
A hozzászólás írója (Ssyleana Lyzendra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.06 20:26:19
//Chayss//
*Aprókat bólogatva ért egyet Chayssel, amikor arról biztosítja, hogy a kovácsnak is érdeke egy ilyen különleges fegyver alapos megmunkálása. Lyz is így érzi helyénvalónak.*
- Rendben, köszönöm *húzódik szélesebbre az a mosoly, amikor az árakhoz tartozó határokról beszél Chayss.
~Majd kiderül...~
Olybá tűnik, hamar megtalálják a közös hangot Chayssel, ennek hozadéka lehet, hogy ilyen hamar meg tudják beszélni, kinek, mire van szüksége a sikeres üzlet érdekében. Lyznek a harangok és a fegyver, Chayssnek pedig arany. Mindkettejüknek pedig biztosíték, aminek hamarosan pontot is tesznek a végére, legalábbis, amikor előveszi az erszényt, s az asztalra helyezi, valóban sürgeti kicsit a kalmárt, de csak finoman. Nem szeretné, ha szemtelennek netán illetlennek gondolnák, de tulajdonképpen, úgy érzi, elég alaposan átbeszélték a fontosabb részleteket is. Persze, aggódik, ki is ne aggódna ilyen különleges és egyedi fegyver rendelése közben. Abban viszont biztos, ha ezt a rendelést rendben végigviszi a kalmár, és elégedett lesz a végeredménnyel, legközelebb is ide jönnek majd üzletet kötni.
Végigköveti pillantása, ahogy a kalmár feláll, a pulttól tintát tollat és papírt hoz elő. Chayss nem marad el soká, de ez alatt van ideje felmérni az új jövevényt is, aki a pultnál ragadt le, és a másik asztalnál beszélgetőket is. Meg kell jegyezze magában, hogy itt aztán meglehetősen színes népek forgolódnak. Akár hogy is, továbbra sem tudná elképzelni az életét városban. Szép ez a sokszínűség, de hogy éljen is benne? Inkább nyikorogjon az a bús hangú ág minden erősebb szeles napon, inkább verje az ablakot a levéllel tűzött szemtelen faág, amikor vihar közeledik, de az erdő, mégiscsak az ő természetes közege.
~Vajon Bobbirral mi lehet?~
Fut át hirtelen egyetlen városi barátjának neve, hisz látta a romos megváltozott várost, és tart tőle, hogy a népes család nem tudta átvészelni a lázadás idejét.
Gondolataiból a visszaérkező férfira pillant, s fejjel lefelé olvassa maga is, ahogyan gyakorlott szépen hurkolt betűivel végigviszi a szerződés szövegét. Egy ponton szóra nyitja a száját, s mielőtt neve után a szövegbe kezdene Chayss, kiegészítőleg kéri:*
- Veryelian. Csak a pontosság kedvéért, a városi szokásaitok szerint *mosolyodik kissé el is pirulva, hisz így sosem használja, de az régi otthonának szokása szerint való, most pedig városban szerződik éppen.
A kész irományt, maga felé fordítja, s immár nem csak fejjel lefelé, de rendesen is el tudja olvasni.*
- Szépek a betűid *pillant fel a papírosból elismeréssel, éppen ahogy tanítványának dicsérné idegről finoman gördülő ujjait is. Már ha volna tanítványa. Mindenképpen őszinte mondat, bár talán kicsit különösen hathat egy erdeitől.*
- Elkérhetem a tollat? Ide toldanám, hogy a fegyver anyagában entitások ellen is hatásos, mind nyilak hegyében, mind a kipattanó pengéiben *böki a papír aljára vékony ujját, jelezvén, hova szándékozik ezt kiegészíteni. Aztán várakozón pillant Chayssre, miközben felé emeli kezét a tollért, s ezzel egy időben úgy fordítja a papírt, hogy akár el is vehesse tőle azt, amennyiben ő írná. Nem ragaszkodna, hogy maga egészítse ki, fontosabb, hogy felkerüljön.*
- Bocsáss meg, nem akadékoskodni szeretnék, de ez nagyon fontos számomra. Minden más, rendben van részemről *szabadkozik, még kicsit el is pirul, hogy ezt a részt ki kéri emelni. Csupán halovány szeplőcskéinek előtűnő foltjai árulkodnak erről, akárcsak a neve után is. Aláírása pedig az így kiegészített irat aljára kerülhet fel, szépen hurkolt "Ss", kunkori aljú "y"-ba fonódik, akárcsak aztán az "L", s az azt követő betűk is. Végül így kerül a papírra:
"Ssyleana Lyzendra Veryelian, Mil'Ochass, Ezer Levél Hona nevében".
Nemes elfek lyhanechi stílusában forgatja a lúdtollat, akárcsak édesapja. Az ő ragaszkodása volt, hogy írni olvasni tudjon, mert akárhogy is az erdőben kötött ki, neveltetésének pillérei azután is jellemezték a nemes elfet. Ilyenkor látja Lyz, hogy két világ találkozásában nevelkedni, egészen hasznára válik.
Miután leteszi a tollat, kiszámolja a 900aranyat, melyet azonnal egy másik erszénybe tesz. Ez az erszény kerül aztán Cha'yss Cano Caldorcor elé, hogy ha szeretné, ő maga is megszámolhassa.
*- Számold meg nyugodtan, de biztosíthatlak, hogy hiánytalan. Illetve fizetném a gyümölcslevemet is... *csak éppen nem tudja, mennyibe kerül, s mely tanácstalansága arcára is kiül.* Mennyivel tartozom érte?
A hozzászólás írója (Ssyleana Lyzendra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.06 20:26:19
2922. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-06 17:54:21
Üzenet elküldve: 2019-07-06 17:54:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*Az öreg kujon történetén, hisz bizonyosan az lehetett, ha nőket hajkurászott, jót mosolyog. Szerencsére neki sosem voltak ilyen addiktív dolgai, elkerülte őt, annak ellenére is, hogy lett volna alkalma ilyesmibe fojtani a bánatát.
A válaszra, miszerint Graril nem artheniori, kurtán bólint. Sejtett valami ilyesmit, de jobb így, hogy a férfitől tudta meg. Nem mintha bármi kifogása volna a nem helyiek ellen. Egy fogadó dolgozójaként szinte nap mint nap találkozik más városból érkező vendégekkel.
A múlt szomorú történéseire sem tud mit mondani. Sokan vannak, akiknek valamilyen bánatos történet színezi a múltját, de a szülők elvesztése különösen fájdalmas lehetett a férfi számára.*
- Remélem, megtalálod a számításod. *Hogy ez valójában mit is jelent, Grarilra hagyja megfejteni. Lehet, hogy az volna a jobb, ha nem találkozna össze szülei gyilkosaival, akkor nem szennyezné a lelkét mások vére.*
- Én itt születtem, itt is éltem mindig. *Válaszol ezúttal ő a kérdésre.*
- A lázadások után, amely kettészaggatta a várost, szó szerint és átvitt értelemben, nagy volt a nélkülözés. Sokan meghaltak, kellett valami munka, amivel kereshetek és tető a fejem fölé, így kézenfekvő megoldás volt egy fogadóba állni. *Magyarázza ittlétét.*
- Persze én csak segéd vagyok, Isannte a valódi kocsmáros és csak akkor állok be, ha ő épp nincs. *Teszi hozzá mosolyogva, majd az ajtó felé int, remélve, hogy nem lát semmi olyasmit, ami miatt ki kell mennie a lányhoz és a vele pörölő férfihez.
Közben Chayss is a pulthoz lép, papírt és tollat-tintát kerít magának, majd visszaül az asztalhoz. Talán az üzletkötés a végéhez közeledik.*
- Úgy látom, hamarosan a báró téged is tud fogadni. *Mondja Grarilnak az asztal felett körmölő wegtoreni hátát fürkészve.*
*Az öreg kujon történetén, hisz bizonyosan az lehetett, ha nőket hajkurászott, jót mosolyog. Szerencsére neki sosem voltak ilyen addiktív dolgai, elkerülte őt, annak ellenére is, hogy lett volna alkalma ilyesmibe fojtani a bánatát.
A válaszra, miszerint Graril nem artheniori, kurtán bólint. Sejtett valami ilyesmit, de jobb így, hogy a férfitől tudta meg. Nem mintha bármi kifogása volna a nem helyiek ellen. Egy fogadó dolgozójaként szinte nap mint nap találkozik más városból érkező vendégekkel.
A múlt szomorú történéseire sem tud mit mondani. Sokan vannak, akiknek valamilyen bánatos történet színezi a múltját, de a szülők elvesztése különösen fájdalmas lehetett a férfi számára.*
- Remélem, megtalálod a számításod. *Hogy ez valójában mit is jelent, Grarilra hagyja megfejteni. Lehet, hogy az volna a jobb, ha nem találkozna össze szülei gyilkosaival, akkor nem szennyezné a lelkét mások vére.*
- Én itt születtem, itt is éltem mindig. *Válaszol ezúttal ő a kérdésre.*
- A lázadások után, amely kettészaggatta a várost, szó szerint és átvitt értelemben, nagy volt a nélkülözés. Sokan meghaltak, kellett valami munka, amivel kereshetek és tető a fejem fölé, így kézenfekvő megoldás volt egy fogadóba állni. *Magyarázza ittlétét.*
- Persze én csak segéd vagyok, Isannte a valódi kocsmáros és csak akkor állok be, ha ő épp nincs. *Teszi hozzá mosolyogva, majd az ajtó felé int, remélve, hogy nem lát semmi olyasmit, ami miatt ki kell mennie a lányhoz és a vele pörölő férfihez.
Közben Chayss is a pulthoz lép, papírt és tollat-tintát kerít magának, majd visszaül az asztalhoz. Talán az üzletkötés a végéhez közeledik.*
- Úgy látom, hamarosan a báró téged is tud fogadni. *Mondja Grarilnak az asztal felett körmölő wegtoreni hátát fürkészve.*
2921. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-06 13:39:37
Üzenet elküldve: 2019-07-06 13:39:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Harangok nyomában//
//Lyzendra//
*A harangok elkészítése már valóban a kovács feladata lesz. Az igric bár úgy tűnhet, mindenhez is ért, mégis akadnak az életnek olyan szegmentumai, amelyekben nem járatos. Ilyen példaképpen a harangöntés.*
- A fegyver mindenképpen használható és hatékony lesz, ezt garantálom. Hisz az elégedett vevő a legjobb vevő. Ha a kovács nem tudja megoldani, úgy kérlek, ne rám neheztelj. *Teszi bocsánatkérőn a mellkasára kezét halovány mosollyal nézve az elf nőre. Fogalma sincs, hogy amit Lyzendra kér, megvalósítható-e egyáltalán. Sem az íjakhoz nem ért, sem a kovácsoláshoz, így valóban a kovácsmester lesz az, aki a lehetőségeket és az elképzelést figyelembe véve megalkotja a fegyvert. Ez már nem is kovácsmesterség, hanem művészet.*
- Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen különleges és csodás fegyver elkészítése a mester javára is válik. Bármerre is viszed magaddal a fegyvered, csodálat és elismerés kísér majd, amely felerészben a kovácsra is ragyog majd. *Beszélni azt tud. Mester is mindig azt mondta, ha magabiztosan mondod, el fogják hinni neked.*
- Értem, természetesen figyelembe fogom venni a határokat. *Biztosítja az elfet, hogy nem fog elszállni az árakkal. Tisztában van a mértékekkel így nem gondolja, hogy mellélőne.*
- Én pedig nem szeretném, ha csalódnál a kézhez vett fegyverben. *Kölcsönösen megnyugtatják egymást, hogy mit nem szeretnének, ezzel úgy tűnik, az üzletelés szóbeli része véget is ért.*
- Máris intézkedem. *Mosolyog a szerződés leírásának kedves sürgetésére és könnyedén feláll az asztaltól, hogy a pulthoz menjen.
Az ott ülő Grarilra villant egy barátságos mosolyt, majd pergament, fehér lúdtollat, tintát és pecsétviaszt kerít, hogy visszatérjen Lyzendra asztalához.*
- Lássuk csak. *Teríti ki a papírt, az egyik felső sarkát a tintával, a másikat a viasszal súlyozza le, hogy írni tudjon.*
- "Ezen szerződés, amely létrejött Ssyleana Lyzendra, Ezer Levél Hona és a Wegtoren Aranya Kereskedőház, képviselője báró Cha'yss Cano Caldorcor között.
A Wegtoren Aranya Kereskedőház (továbbiakban: WAK) megrendelést vesz fel 9, azaz kilenc közepes méretű, jelző-harang beszerzésére. Továbbá egy különleges, egyedi íj elkészíttetésére (kiugró vagy fix pengék a szárak végén, tok nélkül vagy tokkal, személyre szabott kialakítás) és 20, azaz húsz darab különleges anyagú nyílvessző elkészíttetésére.
Mindezen áruk beszerzésére Ssyleana Lyzendra 900, azaz kilencszáz aranyat ad át a WAK részére előlegként és biztosítékként. Amennyiben az áruk beszerzését a WAK nem tudja teljesíteni, úgy az előleg visszajár. Amennyiben a megrendelő a teljes összeg kifizetésétől eláll vagy a teljesítéskor nem jelenik meg, úgy az áruk a WAK tulajdonában maradnak és az előleg a kereskedőházat illeti.
Az előleg nem fedezi az áruk teljes összegét, annak meghatározása az átadás előtt, a beszerzést követően történik.
A jelenlévő felek aláírásukkal bizonyítják az írat hitelességét.
Arthenior, Kósza Pinty fogadó
Dátum
Wegtoren Aranya Kereskedőház, báró Cha'yss Cano Caldorcor, mesterkalmár"
*A tökéletes ívű, kacskaringós betűk megtöltik a pergament, a sorok egyenesek és tiszták, mint egy műalkotás. A wegtoreni hangtalan olvas és folytonosan ír, majd végül átfutja az egészet.
Végül aláírja a saját nevénél, majd megfordítja és áttolja Lyzendra elé, hogy az elf lány is átolvashassa.*
- Parancsolj.
//Lyzendra//
*A harangok elkészítése már valóban a kovács feladata lesz. Az igric bár úgy tűnhet, mindenhez is ért, mégis akadnak az életnek olyan szegmentumai, amelyekben nem járatos. Ilyen példaképpen a harangöntés.*
- A fegyver mindenképpen használható és hatékony lesz, ezt garantálom. Hisz az elégedett vevő a legjobb vevő. Ha a kovács nem tudja megoldani, úgy kérlek, ne rám neheztelj. *Teszi bocsánatkérőn a mellkasára kezét halovány mosollyal nézve az elf nőre. Fogalma sincs, hogy amit Lyzendra kér, megvalósítható-e egyáltalán. Sem az íjakhoz nem ért, sem a kovácsoláshoz, így valóban a kovácsmester lesz az, aki a lehetőségeket és az elképzelést figyelembe véve megalkotja a fegyvert. Ez már nem is kovácsmesterség, hanem művészet.*
- Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen különleges és csodás fegyver elkészítése a mester javára is válik. Bármerre is viszed magaddal a fegyvered, csodálat és elismerés kísér majd, amely felerészben a kovácsra is ragyog majd. *Beszélni azt tud. Mester is mindig azt mondta, ha magabiztosan mondod, el fogják hinni neked.*
- Értem, természetesen figyelembe fogom venni a határokat. *Biztosítja az elfet, hogy nem fog elszállni az árakkal. Tisztában van a mértékekkel így nem gondolja, hogy mellélőne.*
- Én pedig nem szeretném, ha csalódnál a kézhez vett fegyverben. *Kölcsönösen megnyugtatják egymást, hogy mit nem szeretnének, ezzel úgy tűnik, az üzletelés szóbeli része véget is ért.*
- Máris intézkedem. *Mosolyog a szerződés leírásának kedves sürgetésére és könnyedén feláll az asztaltól, hogy a pulthoz menjen.
Az ott ülő Grarilra villant egy barátságos mosolyt, majd pergament, fehér lúdtollat, tintát és pecsétviaszt kerít, hogy visszatérjen Lyzendra asztalához.*
- Lássuk csak. *Teríti ki a papírt, az egyik felső sarkát a tintával, a másikat a viasszal súlyozza le, hogy írni tudjon.*
- "Ezen szerződés, amely létrejött Ssyleana Lyzendra, Ezer Levél Hona és a Wegtoren Aranya Kereskedőház, képviselője báró Cha'yss Cano Caldorcor között.
A Wegtoren Aranya Kereskedőház (továbbiakban: WAK) megrendelést vesz fel 9, azaz kilenc közepes méretű, jelző-harang beszerzésére. Továbbá egy különleges, egyedi íj elkészíttetésére (kiugró vagy fix pengék a szárak végén, tok nélkül vagy tokkal, személyre szabott kialakítás) és 20, azaz húsz darab különleges anyagú nyílvessző elkészíttetésére.
Mindezen áruk beszerzésére Ssyleana Lyzendra 900, azaz kilencszáz aranyat ad át a WAK részére előlegként és biztosítékként. Amennyiben az áruk beszerzését a WAK nem tudja teljesíteni, úgy az előleg visszajár. Amennyiben a megrendelő a teljes összeg kifizetésétől eláll vagy a teljesítéskor nem jelenik meg, úgy az áruk a WAK tulajdonában maradnak és az előleg a kereskedőházat illeti.
Az előleg nem fedezi az áruk teljes összegét, annak meghatározása az átadás előtt, a beszerzést követően történik.
A jelenlévő felek aláírásukkal bizonyítják az írat hitelességét.
Arthenior, Kósza Pinty fogadó
Dátum
Wegtoren Aranya Kereskedőház, báró Cha'yss Cano Caldorcor, mesterkalmár"
*A tökéletes ívű, kacskaringós betűk megtöltik a pergament, a sorok egyenesek és tiszták, mint egy műalkotás. A wegtoreni hangtalan olvas és folytonosan ír, majd végül átfutja az egészet.
Végül aláírja a saját nevénél, majd megfordítja és áttolja Lyzendra elé, hogy az elf lány is átolvashassa.*
- Parancsolj.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7130-7149