//Még Yero halálának estéjén//
//BSZ//
- Nem szép történet. - *Fűzi hozzá Quinn esetéhez a lány.* - Ha jól tudom, valami kocsma verekedés, szétverték a berendezést is meg minden. A csetepaté közepére értek ide a városőrök. Vagy legalábbis énvalami ilyesmit hallottam, mert mire mi megérkeztünk, ez már múltidő volt.
*Kivárja, míg a hadnagy jegyzetelget. Ha visszaadja neki a Viakával kötött szerződést, óvatosan elhajtogatja kezébe a fontos dokumentumot. Utóbb, ha nem is vonakodva, de szemmel láthatóan nem jó szájízzel válaszol az utolsó kérdésre.*
- Hát, hadnagy uram, én nem tudom már, hogy mit higgyek ezzel kapcsolatban. Mármint, hogy volt-e Syoudnak alapja arra, hogy ferde szemmel nézzen Viakáékra az első pillanattól. Egyrészről mondom, jó viszonyom volt korábban Albunnal, és Viakával sem kellett volna okvetlen rossznak lennie, hiszen ő számomra teljesen ismeretlen volt, de a másik oldalról meg. Hát.
*Látszik rajta, hogy töprenkedik, mert igazán nem szeret koholt vádak alapján rossz szót ejteni emberekről - halottakról meg aztán főleg vagy jót, vagy semmit.*
- Azért azt én is meglehetősen furcsállom, hogy Viaka az érkezésünkkor csak úgy köddé vált, pedig fontos intézendőnk lett volna. Aztán amikor feltűnt megint, ugye ma, Albun társaságában, akkor meg már kimondottan ellenségesen viselkedett. Tudod, a nőknek orra van ehhez.
*Hetyke orrát kényeskedve megemeli, lenézőn illegeti magát, utánozva a vörös viselkedését.*
- Ez egy rossz komédia! Nem akarok beleszólni a hely dolgába, de... - *Affektálja gonosz éllel a hangjában. Utóbb visszarendezi arcát a megszokott kifejezésébe.* - Igazán nem értem, honnan ez a nagy ellenszenv, hiszen tudtommal ő maga kereste meg Kagan Thargodart, hogy eladásra kínálja a hely bérleti jogát. Ezen kívül semmi támadót nem tettek vagy mondtak, és hát könyörgöm, csak nem tervezték elvágni a torkom a Pinty előtt, remélem nem azért erőszakoskodott Albun ezzel a kikísérgetéssel.
*Ő a kint zajló eseményekből egy kukkot se látott, ilyen módon meglehetősen nehéz elméleteket gyártania arról, hogy mégis mi a nyavalya okozhatta Albun vagy bárki más halálát, de abban biztos, hogy Syoud nem kezd vérontásba fényes nappal a város közepén csak úgy, ok nélkül.*
- Syoud már nagyon sok éve a barátom. Nem gyilkos és nem kegyetlen, vagy vérszomjas, de nem fél a saját igazát pengével védeni. Nem igazán sértődős típus, szóval nem hinném, hogy valami régi csörtét verekedtek volna le Albunnal, hacsak nem a másik fél kezdeményezett. Én azt gondolom, ha valóban ő támadt volna rá Viakáékra, azt biztosan nem ok nélkül tette, nem szórakozásból vagy orv szándékkal. - *Öklömnyi barna szemeiből nem nehéz kiolvasni, hogy őszintén így gondolja.*
- Hát, technikailag nem lopták el, de... - *Húzza össze szemeit, kezével kétkedő mozdulatot téve.* - Viaka az eredeti megállapodást sem tartotta. Az úgy szólt volna, hogy az általa rendezett újranyitó ünnepély után megkapja a fizetségét. A Vasbanktól. Thargarodban. Mivel hogy ugye én eléggé le vagyok gatyásodva így, hogy a csehóba mértéktelen pénzt bele kellett ölnöm, hogy lakhatóvá tegyem. Csak ugye nem rendezett megnyitót, nem vette tudomásul, hogy az összeget én neki át nem adhatom, és megmondom őszintén, annyira elegem lett abból, hogy kellemetlenkedik meg feltűnik-eltűnik itt a felfordulásban, pláne, hogy Albunt is a nyakamra küldi ezzel a befektető-baromsággal, hogy összeszedtem az utolsó garasaim, és odanyomtam a kezébe, hogy nekem már tökmindegy, csak írjunk róla egy papírt és rakják el magukat jó messzire, és közünk se legyen több egymáshoz.
*Megrázza fejét.*
- De azt igazán nem kívántam volna, hogy ilyen sorsra jussanak. És nagyon remélem, hogy Viaka sem kívánt ilyet a számomra, és csak én kombinálom bele ezeket a baljós jeleket.
*Felsóhajt.*
- A másik két fickót felületesen ismerem. Tengeri kereskedők, bérkardok. Értük nem tudok kezességet vállalni, meg annyira nem is érdekel tán sorsuk, hogy mélyebben menjek az ügybe. De Syoudért kezeskedem, abban teljesen biztos vagyok, hogy vagy önvédelem volt, vagy valami nyomós indokkal támadt rá Albunra vagy Viakára. Amellett Syoud nem ostoba, és ugyanúgy ismeri és megtartja a város törvényeit, miként az itt lakók zöme. Nem kockáztatná, hogy zárkába csukják, elszökni meg nem szökne, hisz itt vagyok, rám vigyázni jött el a Vashegyről.
*Hallgatnak egy sort. Ha nincs több kérdés, a nő akkor is megtöri a csendet.*
- Ki a másik halott? Szabadna megtudnom?