Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 103 (2041. - 2060. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2060. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 14:12:02
Üzenet elküldve: 2021-11-21 14:12:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*A csókos szájú hadnagykám kifejezésre kicsit megköhögi a torkán a bort, mint aki félrenyelt, és lehet így is van, de nem szól semmit. A későbbiekben oda jut a beszélgetés, hogy gyermeteg zsarolással, és fenyegetéssel, de csak kiszedi a lányból a nevét.*
-Xavi.
*Ismétli vissza egy bólintással.*
-Szép név.
*Mosolyodik el, és egy újabb kortyot iszik lassan amíg új barátja, Xavy, elmeséli milyen jó viszonyban vannak a városi őrséggel, és hogy integetőpajtások. Tekintve, hogy Soreylt ez hidegen hagyja, azért közben hümmög meg bólogat, mintha helyeselné a dolgot. Természetesen nincsen szolgálatban, azt se tudja mi a zsoldja, nem is érdekli, aztán nem is a városi őrség hadnagya, hanem a wargoké. Ha bármilyen gyanúja lenne, akkor sem tenne semmit, amíg nincs életveszély, és ha csak a székek nem lázadnak a csók ellen, a kardok maradnak a tokjukban.*
-Akkor integessetek.
*Tudja le végül, kicsit cinkosan jelezvén, hogy ha csempészáru van a kamrában, nem fogja kipakoltatni. Aztán a hadnagyiságra is rákérdez.*
-Ha rajtam múlik semennyinek.
*Kezdi mély hangján.*
-Vagy csak amennyinek nagyon muszáj.
*Fejezi be, és kicsit körbeforgatja a fejét a vendégtéren. És csak megjegyzi amit egy ideje gondolgat.*
-Régen kicsit sűrűbb volt a hely. Pedig nem romlott a kiszolgálás.
*Kacsint oda Xavynak.*
//Sokba jó a Kocka Móka//
*A csókos szájú hadnagykám kifejezésre kicsit megköhögi a torkán a bort, mint aki félrenyelt, és lehet így is van, de nem szól semmit. A későbbiekben oda jut a beszélgetés, hogy gyermeteg zsarolással, és fenyegetéssel, de csak kiszedi a lányból a nevét.*
-Xavi.
*Ismétli vissza egy bólintással.*
-Szép név.
*Mosolyodik el, és egy újabb kortyot iszik lassan amíg új barátja, Xavy, elmeséli milyen jó viszonyban vannak a városi őrséggel, és hogy integetőpajtások. Tekintve, hogy Soreylt ez hidegen hagyja, azért közben hümmög meg bólogat, mintha helyeselné a dolgot. Természetesen nincsen szolgálatban, azt se tudja mi a zsoldja, nem is érdekli, aztán nem is a városi őrség hadnagya, hanem a wargoké. Ha bármilyen gyanúja lenne, akkor sem tenne semmit, amíg nincs életveszély, és ha csak a székek nem lázadnak a csók ellen, a kardok maradnak a tokjukban.*
-Akkor integessetek.
*Tudja le végül, kicsit cinkosan jelezvén, hogy ha csempészáru van a kamrában, nem fogja kipakoltatni. Aztán a hadnagyiságra is rákérdez.*
-Ha rajtam múlik semennyinek.
*Kezdi mély hangján.*
-Vagy csak amennyinek nagyon muszáj.
*Fejezi be, és kicsit körbeforgatja a fejét a vendégtéren. És csak megjegyzi amit egy ideje gondolgat.*
-Régen kicsit sűrűbb volt a hely. Pedig nem romlott a kiszolgálás.
*Kacsint oda Xavynak.*
2059. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 13:59:18
Üzenet elküldve: 2021-11-21 13:59:18
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Eddig még nem igazán hallott rosszat a ház boráról, így nem lepi meg a férfi kinyilatkoztatása. Mikor pedig a nevéről kérdezi szabad kezet kap, így gyorsan le is csap az alkalomra. Aztán hozzá teszik a hadnagyot is, amit, ha jól tudja általában az őrségben szokták használni, valamiféle tiszt megjelölésére.*
-Rendben, csókosszájú hadnagykám. *Mondja ő, miközben tejet iszik és ez bizony nyomot is hagy a bőrén, nem, mintha nagyon izgatná. El is feledkezik letörölni, mikor átváltanak a börtönviselt férfi dolgaira. Az aggodalom bizony kiül az arcára, főleg, mikor több információhoz jut, mint kéne.*
-Ez micsoda illetlenség bizony! *Vágja rá gyorsan egyetértően, hiszen ő a kisebb és rajta van kevesebb vas, így hátrányba kerülhet, ha egy nagyobb tornádó betörne hirtelen az ajtón. Majd mintha motoszkálna a fejében, hogy bizony ő sem igazán mutatkozott be, miután a csókosszájú megmondta a nevét.*
-Oh... én meg... én meg Xavi vagyok. *Egy pillanatra elgondolkodik, hogy hazudjon-e a nevével kapcsolatosan, de ha valóban olyan veszélyes, mint, amilyennek kinéz nem lenne tanácsos. Majd érkezik a teljesen racionális magyarázat, amely azt is magában foglalja, miért tűnik úgy, hogy rab létére városi őri egyenruhát hord.*
-Értem. Ez veszélyesen hangzik, de úgy fest, hogy megúszta egyben. *Hiszen azt már megfigyelte, keze- lába megvan.*
-Itt nagyon szeeeretjük a városi őrséget ám, miinden nap látom őket. Odaintünk csak egymásnak aztán mennek tovább. Bírjuk egymást. *Legyint, csak hogy esetleg jobb képet fessen a dologról.*
-Hadnagy, az mit jelent, mennyi embernek tud dirigálni? *Kérdez rá a lényegre és szürcsöl egyet a maradék tejből.*
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Eddig még nem igazán hallott rosszat a ház boráról, így nem lepi meg a férfi kinyilatkoztatása. Mikor pedig a nevéről kérdezi szabad kezet kap, így gyorsan le is csap az alkalomra. Aztán hozzá teszik a hadnagyot is, amit, ha jól tudja általában az őrségben szokták használni, valamiféle tiszt megjelölésére.*
-Rendben, csókosszájú hadnagykám. *Mondja ő, miközben tejet iszik és ez bizony nyomot is hagy a bőrén, nem, mintha nagyon izgatná. El is feledkezik letörölni, mikor átváltanak a börtönviselt férfi dolgaira. Az aggodalom bizony kiül az arcára, főleg, mikor több információhoz jut, mint kéne.*
-Ez micsoda illetlenség bizony! *Vágja rá gyorsan egyetértően, hiszen ő a kisebb és rajta van kevesebb vas, így hátrányba kerülhet, ha egy nagyobb tornádó betörne hirtelen az ajtón. Majd mintha motoszkálna a fejében, hogy bizony ő sem igazán mutatkozott be, miután a csókosszájú megmondta a nevét.*
-Oh... én meg... én meg Xavi vagyok. *Egy pillanatra elgondolkodik, hogy hazudjon-e a nevével kapcsolatosan, de ha valóban olyan veszélyes, mint, amilyennek kinéz nem lenne tanácsos. Majd érkezik a teljesen racionális magyarázat, amely azt is magában foglalja, miért tűnik úgy, hogy rab létére városi őri egyenruhát hord.*
-Értem. Ez veszélyesen hangzik, de úgy fest, hogy megúszta egyben. *Hiszen azt már megfigyelte, keze- lába megvan.*
-Itt nagyon szeeeretjük a városi őrséget ám, miinden nap látom őket. Odaintünk csak egymásnak aztán mennek tovább. Bírjuk egymást. *Legyint, csak hogy esetleg jobb képet fessen a dologról.*
-Hadnagy, az mit jelent, mennyi embernek tud dirigálni? *Kérdez rá a lényegre és szürcsöl egyet a maradék tejből.*
2058. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 13:22:42
Üzenet elküldve: 2021-11-21 13:22:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//A Kalmárban//
*Az esetek igencsak jelentős hányadában elmondható a félvér leányról, hogy mindig nyitott szemmel jár. Még akkor is, ha úgy tűnik, nem. Meglehetősen ritkán fordul elő, hogy az ellenkezője történik. Maga Khrys is nagyon figyel erre, hisz elvégre sosem lehet tudni, kivel fut össze az utcákon járva. Bizony nem árt az óvatosság, főleg egy olyan törékenynek kinéző lánynak, mint ő.
A rendelése során váratlan fordulat következik, ugyanis kiderül, hogy a kecses felszolgáló nem ismeri az olvasás tudományát. Mi tagadás, találkozott már pár lénnyel, aki hasonlóképpen nem tanulta meg e csekélyke mesterséget, de azért az egy röpke pillanatra sem merült fel benne, hogy egy felszolgáló ne ismerje a betűket. Ennek ellenére határozottan készségesnek tűnik a hölgy. Nawanthiri rövid időre távozik az asztalától, hogy más vendégeknek is figyelmet szentelhessen. Khrys hát szépen nyugodtan nekiáll a rajzolásnak. Ebben a művészeti ágban nem a legügyesebb, ő inkább a zenében érzi legotthonosabban magát. Nem is viszi hát túlzásba a művet, egy borosüveget és egy tál ételhez hasonlatos dolgot próbál lefesteni a papír üresen maradt részére. A tányéron a wegtoreni paprika jellegzetes formája vehető ki, egyéb nem, a többi csak amolyan dekoráció, hogy ételnek nézzen ki. Hogy a továbbiakban miként lesz, az majd hamarosan eldől. Legrosszabb esetben pedig - ha még a rajz sem fog segíteni - akkor kér egy étlapot, onnan mutatja meg a kívánságát. Amint a rajzot befejezte, felpillant, és meg is látja a különös testalkatú felszolgáló hölgyet, amint egy tálcával a kezében az asztala felé igyekszik. Mikor a másik odaér, a papírt ismételten felé fordítja, pennáját pedig a festékes üveg peremére fekteti.*
*Az esetek igencsak jelentős hányadában elmondható a félvér leányról, hogy mindig nyitott szemmel jár. Még akkor is, ha úgy tűnik, nem. Meglehetősen ritkán fordul elő, hogy az ellenkezője történik. Maga Khrys is nagyon figyel erre, hisz elvégre sosem lehet tudni, kivel fut össze az utcákon járva. Bizony nem árt az óvatosság, főleg egy olyan törékenynek kinéző lánynak, mint ő.
A rendelése során váratlan fordulat következik, ugyanis kiderül, hogy a kecses felszolgáló nem ismeri az olvasás tudományát. Mi tagadás, találkozott már pár lénnyel, aki hasonlóképpen nem tanulta meg e csekélyke mesterséget, de azért az egy röpke pillanatra sem merült fel benne, hogy egy felszolgáló ne ismerje a betűket. Ennek ellenére határozottan készségesnek tűnik a hölgy. Nawanthiri rövid időre távozik az asztalától, hogy más vendégeknek is figyelmet szentelhessen. Khrys hát szépen nyugodtan nekiáll a rajzolásnak. Ebben a művészeti ágban nem a legügyesebb, ő inkább a zenében érzi legotthonosabban magát. Nem is viszi hát túlzásba a művet, egy borosüveget és egy tál ételhez hasonlatos dolgot próbál lefesteni a papír üresen maradt részére. A tányéron a wegtoreni paprika jellegzetes formája vehető ki, egyéb nem, a többi csak amolyan dekoráció, hogy ételnek nézzen ki. Hogy a továbbiakban miként lesz, az majd hamarosan eldől. Legrosszabb esetben pedig - ha még a rajz sem fog segíteni - akkor kér egy étlapot, onnan mutatja meg a kívánságát. Amint a rajzot befejezte, felpillant, és meg is látja a különös testalkatú felszolgáló hölgyet, amint egy tálcával a kezében az asztala felé igyekszik. Mikor a másik odaér, a papírt ismételten felé fordítja, pennáját pedig a festékes üveg peremére fekteti.*
2057. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 12:57:35
Üzenet elküldve: 2021-11-21 12:57:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
-Úgy iszom.
*Fogalma sincs, hogyan mennek itt a dolgok, és a wegtoreni báróról, is csak mendemondákat halott a kalmár körül, meg valami kovácsot is emlegettek a népek mostanában, ami még furább tekintve, hogy Bredoc most ígért neki páncélt, tabardot, medált, meg mindent. Belekortyol.*
-Van is mire büszke lennie.
*Teszi vissza a korsót az asztalra.*
-Ahogy tetszik.
*Mondja, és valami megmozdul benne, mert felbukkan benne Perchipfell egoizmusa.*
-Sőt, mostanában a hadnagy is egyre kelendőbb becenév.
*Mondja, és kortyol még egy mélyet az italból. A börtönös félmondat látja, hogy egy kis meglepettséget, talán aggodalmat is kivált a másikból, aki nem mutatkozott be, a lovaggal ellentétben, szóval egy cinkos félmosollyal fűzi hozzá.*
-Valakinek bemutatkoztam aki nem mondta meg a nevét. Nem szeretem a modortalanságot.
*Látszik rajta, hogy rájátszik, és semmi igazságtartalma nincs a történetnek.*
-Aztán szó, szót követett, és és kóterbe raktak.
*Mondja és várja a hatást. Mivel egyértelmű vele a célja, nem is mond mást. Aztán vagy megtudja a beszélgetőpartnere nevét vagy nem, csak komolyra veszi a szót.*
-A Krenkataur barlangrendszerben voltam mint katona, de nem úgy sültek el a dolgok egy börtönlázadás után, szóval rajtam is bilincs lett egy ideig.
*Meséli a nagyon tömör igazságot a lovag mellékesen miközben iszik egy-két kortyot.*
//Sokba jó a Kocka Móka//
-Úgy iszom.
*Fogalma sincs, hogyan mennek itt a dolgok, és a wegtoreni báróról, is csak mendemondákat halott a kalmár körül, meg valami kovácsot is emlegettek a népek mostanában, ami még furább tekintve, hogy Bredoc most ígért neki páncélt, tabardot, medált, meg mindent. Belekortyol.*
-Van is mire büszke lennie.
*Teszi vissza a korsót az asztalra.*
-Ahogy tetszik.
*Mondja, és valami megmozdul benne, mert felbukkan benne Perchipfell egoizmusa.*
-Sőt, mostanában a hadnagy is egyre kelendőbb becenév.
*Mondja, és kortyol még egy mélyet az italból. A börtönös félmondat látja, hogy egy kis meglepettséget, talán aggodalmat is kivált a másikból, aki nem mutatkozott be, a lovaggal ellentétben, szóval egy cinkos félmosollyal fűzi hozzá.*
-Valakinek bemutatkoztam aki nem mondta meg a nevét. Nem szeretem a modortalanságot.
*Látszik rajta, hogy rájátszik, és semmi igazságtartalma nincs a történetnek.*
-Aztán szó, szót követett, és és kóterbe raktak.
*Mondja és várja a hatást. Mivel egyértelmű vele a célja, nem is mond mást. Aztán vagy megtudja a beszélgetőpartnere nevét vagy nem, csak komolyra veszi a szót.*
-A Krenkataur barlangrendszerben voltam mint katona, de nem úgy sültek el a dolgok egy börtönlázadás után, szóval rajtam is bilincs lett egy ideig.
*Meséli a nagyon tömör igazságot a lovag mellékesen miközben iszik egy-két kortyot.*
2056. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 12:40:14
Üzenet elküldve: 2021-11-21 12:40:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Az hogy a másik még büszke is rá, hogy egy kocsmában székeket nyalogat italért, nem igazán tűnik fel neki, még a mutatvány sokkhatása alatt áll. ~Bakker és ez még józan is volt! Egyre jobb vagyok... ~ Meg is veregené a vállát vigyorgás közben, majd kiszolgál és magának is hoz valamit, amit ledönthet erre a nagy izgalomra.*
-Vöröset, a hát borából. A báró büszke rá, úgy igya. *Nem mintha ő kóstolta volna már, mert hát a szaga is elrettentő, meg aztán az ivóbajnokság után nem szívesen emel piát a szájához. Most már elsőre kimászna belőle. A felhínált koccintással él is, nem kell neki azt kétszer ajánlgatni.*
-Hogy szólíthatom, Darenn vagy Soreyl? *Érdeklődik, bár aztán ő már eldöntötte, csak hát mégis érdekli, hogy a másik miként vélekedik erről. Közben újra belekóstol a poharába mikor érkezik az információ, hogy bizony börtönben volt az elmúlt hatokban, vissza is közpi a kortyot a pohárba. ~Bakker, akkor ez most kirabolni jött minket? ~ Nem mintha nagyon tiltakozna, ha ez is lenne a helyzet, hiszen inkább az ő élete, mint a kassza tartalma, bár erről a tulaj bizonyára másképpen vélekedik, ő úgy adnál elő, hogy még kifelé is csüngött a rabló bokáján foggal.*
-Értem. Hol is? Ha szabad kérdezni mi tökömet csinált ott? Nem latrinát gereblyézett igaz? *Azért egy próbát ez is megér, hátha csak felfújja a dolgot, mert így közelről megnézve, mintha a városi őrség címere kandikálna ki a ruházata alól. ~Lehet megölt érte egyet! Bár nem kár értük...~ Bújik szinte bele a pohárba, mint aki kortyolgat, de már azt nézi merre szaladhatna ha baj van.*
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Az hogy a másik még büszke is rá, hogy egy kocsmában székeket nyalogat italért, nem igazán tűnik fel neki, még a mutatvány sokkhatása alatt áll. ~Bakker és ez még józan is volt! Egyre jobb vagyok... ~ Meg is veregené a vállát vigyorgás közben, majd kiszolgál és magának is hoz valamit, amit ledönthet erre a nagy izgalomra.*
-Vöröset, a hát borából. A báró büszke rá, úgy igya. *Nem mintha ő kóstolta volna már, mert hát a szaga is elrettentő, meg aztán az ivóbajnokság után nem szívesen emel piát a szájához. Most már elsőre kimászna belőle. A felhínált koccintással él is, nem kell neki azt kétszer ajánlgatni.*
-Hogy szólíthatom, Darenn vagy Soreyl? *Érdeklődik, bár aztán ő már eldöntötte, csak hát mégis érdekli, hogy a másik miként vélekedik erről. Közben újra belekóstol a poharába mikor érkezik az információ, hogy bizony börtönben volt az elmúlt hatokban, vissza is közpi a kortyot a pohárba. ~Bakker, akkor ez most kirabolni jött minket? ~ Nem mintha nagyon tiltakozna, ha ez is lenne a helyzet, hiszen inkább az ő élete, mint a kassza tartalma, bár erről a tulaj bizonyára másképpen vélekedik, ő úgy adnál elő, hogy még kifelé is csüngött a rabló bokáján foggal.*
-Értem. Hol is? Ha szabad kérdezni mi tökömet csinált ott? Nem latrinát gereblyézett igaz? *Azért egy próbát ez is megér, hátha csak felfújja a dolgot, mert így közelről megnézve, mintha a városi őrség címere kandikálna ki a ruházata alól. ~Lehet megölt érte egyet! Bár nem kár értük...~ Bújik szinte bele a pohárba, mint aki kortyolgat, de már azt nézi merre szaladhatna ha baj van.*
2055. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 11:57:43
Üzenet elküldve: 2021-11-21 11:57:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Láthatóan jót derül a csapos a mutatványon, és ez is volt a célja. Sőt. Egy egészen kicsit büszke is magára közben, ami ki is ül az arcára. Nem gondolta magát egy nagy komédiásnak, és örül, hogy végre kicsit lazíthat. Végül a pulthoz keverednek, ahol a hadnagy helyet is foglal. Egészen eddig fut át az agyán aminek előtte kellett volna, és erre is Perchipfell hívja fel rá a figyelmét.*
~Nem gondolod, hogy meggondolatlanság a városi őrség elit alakulatának hadnagyaként egy csapost szórakoztatni a hülyeségeiddel?~
*Teszi fel az ironikus kérdést a kard, amire a lovag meglehetősen őszintén válaszol.*
~Leszarom.~
*Mondja magában boldogan, és halad tovább az életével, nem ez fogja elrontani a renoméját, szolgálaton kívül van, és egyébként is csak alig pár órája hadnagy. Előtte, még csak egy dezertőr közlegény volt.*
-Vöröset.
*Válaszolja egy bólintással, és vár amíg a sámlis partnere eltűnik meg feltűnik. Ekkor már borral tejjel. Mikor elveszi a korsót, és annak ezennel vaskosan sok tartalmát, beleszagol. Eztán a nem kevésbé különc csapos felé nyújtja egy koccintásra. Ha a másik nem csatlakozik akkor csak egészséget kívánva megemeli a nedűt, és mély hangján bemutatkozik.*
-Darenn Soreyl.
*A előadás dicséretére kicsit megbiccenti a fejét, mintha meghajolna ültében, akár egy színész a tapsrendnél.*
~Bájgúnár.~
*Arrogánskodik Perchipfell a férfi fejáben amire hamar érkezik a válasz.*
~Nem én vetkőztem seggpucérra egy teljes kocsma előtt, és rajzoltattam le magam a Thargok úrnőjével.~
*Erre aztán csend lesz a lovag fejében, annak ellenére is, hogy Perchi, több mint élvezte akkor a dolgot. Talán mindketten szeretnek magukból hülyét csinálni. Ez is egy hobbi. Ekkor isznak. Ki bort, ki tejet, és még csak össze sem cserélik a dolgot. Aztán mondja a csapos, hogy még nem látta errefelé, amire Soreylnek egy meglepő, mégis igaz válasza van.*
-Nem is jártam sokat erre, és az az igazság, hogy az elmúlt tucat hatban börtönben voltam.
A hozzászólás írója (Darenn Soreyl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.21 11:58:52
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Láthatóan jót derül a csapos a mutatványon, és ez is volt a célja. Sőt. Egy egészen kicsit büszke is magára közben, ami ki is ül az arcára. Nem gondolta magát egy nagy komédiásnak, és örül, hogy végre kicsit lazíthat. Végül a pulthoz keverednek, ahol a hadnagy helyet is foglal. Egészen eddig fut át az agyán aminek előtte kellett volna, és erre is Perchipfell hívja fel rá a figyelmét.*
~Nem gondolod, hogy meggondolatlanság a városi őrség elit alakulatának hadnagyaként egy csapost szórakoztatni a hülyeségeiddel?~
*Teszi fel az ironikus kérdést a kard, amire a lovag meglehetősen őszintén válaszol.*
~Leszarom.~
*Mondja magában boldogan, és halad tovább az életével, nem ez fogja elrontani a renoméját, szolgálaton kívül van, és egyébként is csak alig pár órája hadnagy. Előtte, még csak egy dezertőr közlegény volt.*
-Vöröset.
*Válaszolja egy bólintással, és vár amíg a sámlis partnere eltűnik meg feltűnik. Ekkor már borral tejjel. Mikor elveszi a korsót, és annak ezennel vaskosan sok tartalmát, beleszagol. Eztán a nem kevésbé különc csapos felé nyújtja egy koccintásra. Ha a másik nem csatlakozik akkor csak egészséget kívánva megemeli a nedűt, és mély hangján bemutatkozik.*
-Darenn Soreyl.
*A előadás dicséretére kicsit megbiccenti a fejét, mintha meghajolna ültében, akár egy színész a tapsrendnél.*
~Bájgúnár.~
*Arrogánskodik Perchipfell a férfi fejáben amire hamar érkezik a válasz.*
~Nem én vetkőztem seggpucérra egy teljes kocsma előtt, és rajzoltattam le magam a Thargok úrnőjével.~
*Erre aztán csend lesz a lovag fejében, annak ellenére is, hogy Perchi, több mint élvezte akkor a dolgot. Talán mindketten szeretnek magukból hülyét csinálni. Ez is egy hobbi. Ekkor isznak. Ki bort, ki tejet, és még csak össze sem cserélik a dolgot. Aztán mondja a csapos, hogy még nem látta errefelé, amire Soreylnek egy meglepő, mégis igaz válasza van.*
-Nem is jártam sokat erre, és az az igazság, hogy az elmúlt tucat hatban börtönben voltam.
A hozzászólás írója (Darenn Soreyl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.21 11:58:52
2054. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 11:40:27
Üzenet elküldve: 2021-11-21 11:40:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Persze mivel egy fogadóról van szó, ilyenkor már bőven akadnak olyanok, akik akár a padlót is felnyalnák egy korsó borért, ám azokat már jól ismeri. Elsőre nem gondolta volna, hogy a komoly képű férfi belemegy a játékba, így egy kis meglepődik ül ki az arcára, majd szélesen elvigyorodik, oda is kapja a szája el a két kezét, mert hát bizony elég szórakoztatóan csinálja a krapek. Majd mikor befejeződik az előadás, ökölbe szorítva a kezét beleüt enyhén a másik oldalába, mert hát az van neki kényelmes magasságban.*
-Na gyere, megkapod a korsó bort. Fehér legyen vagy vörös? *Indul vissza a pulthoz, valószínűleg nyomában a másikkal, majd ő besétál mögé, azonnal el is tűnik, ám néhány pillanat múlva, némi zaj kíséretében, fellépked a neki odatett faládákra és normális magasságba kerül. Már a kezében van akkor a korsó, meg benne a bor, amit a másik választott. Ki is teszi elé, ha minden igaz. *
-Erre nekem is innom kell. *Mondja még mindig jó kedélyűen.*
-Nem semmi egy előadás volt. *Mert bizony a bent lévő kevés vendégnek is feltűnt a monoton iszogatás közben, de hát az őt nem igazán érdekli. A mosogatófiú gyorsan elpaterolódik a pult mögül, minthogy már lenyomta a felest, amiért jött. Ő meg beséltál a konyhába aztán ki, csak néhány pillanat telik el, hiszen neki oda van már készítve a pohár teje, ahogy az ilyenkor szokás. Felmászik a ládára, hogy kényelmes magasságban, ahonnan nyilván mindenkit szemmel tud tartani, elfogyaszthassa. Megemeli a poharat.*
-Egészségére! *Majd belekortyol.*
-Nem semmi fazon maga, eddig még nem láttam erre. *Teszi hozzá, nem mintha beszélgetést akarna kezdeményezni, csak szeretné tudni, hogy egyedül van, vagy számíthat még ilyen mutatványosokra a napokban. Hátha egy egész vándorcirkusz érkezett a városba.*
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Persze mivel egy fogadóról van szó, ilyenkor már bőven akadnak olyanok, akik akár a padlót is felnyalnák egy korsó borért, ám azokat már jól ismeri. Elsőre nem gondolta volna, hogy a komoly képű férfi belemegy a játékba, így egy kis meglepődik ül ki az arcára, majd szélesen elvigyorodik, oda is kapja a szája el a két kezét, mert hát bizony elég szórakoztatóan csinálja a krapek. Majd mikor befejeződik az előadás, ökölbe szorítva a kezét beleüt enyhén a másik oldalába, mert hát az van neki kényelmes magasságban.*
-Na gyere, megkapod a korsó bort. Fehér legyen vagy vörös? *Indul vissza a pulthoz, valószínűleg nyomában a másikkal, majd ő besétál mögé, azonnal el is tűnik, ám néhány pillanat múlva, némi zaj kíséretében, fellépked a neki odatett faládákra és normális magasságba kerül. Már a kezében van akkor a korsó, meg benne a bor, amit a másik választott. Ki is teszi elé, ha minden igaz. *
-Erre nekem is innom kell. *Mondja még mindig jó kedélyűen.*
-Nem semmi egy előadás volt. *Mert bizony a bent lévő kevés vendégnek is feltűnt a monoton iszogatás közben, de hát az őt nem igazán érdekli. A mosogatófiú gyorsan elpaterolódik a pult mögül, minthogy már lenyomta a felest, amiért jött. Ő meg beséltál a konyhába aztán ki, csak néhány pillanat telik el, hiszen neki oda van már készítve a pohár teje, ahogy az ilyenkor szokás. Felmászik a ládára, hogy kényelmes magasságban, ahonnan nyilván mindenkit szemmel tud tartani, elfogyaszthassa. Megemeli a poharat.*
-Egészségére! *Majd belekortyol.*
-Nem semmi fazon maga, eddig még nem láttam erre. *Teszi hozzá, nem mintha beszélgetést akarna kezdeményezni, csak szeretné tudni, hogy egyedül van, vagy számíthat még ilyen mutatványosokra a napokban. Hátha egy egész vándorcirkusz érkezett a városba.*
2053. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 11:16:36
Üzenet elküldve: 2021-11-21 11:16:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*A csapos szavaira megepedten elmosolyodik. Leginkább azért van meglepve, mert mikor a másik belekezdett a mondandójába nem sejtette, hogy az aprónép tényleg tréfás egy darab, és őszintén jót tud derülni a székes viccen.*
-Igen. Azt hiszem igazad van.
*Mondja mély hangján egy talán atyainak ható mosollyal karöltve. Látja a másikon, hogy meglepődik a korsón. Az férfinek természetesen nyelvbotlás volt, és kupát akart mondani, de már így is teljesen idiótának hihetik.*
~Teljesen jogosan.~
*Fűzi hozzá a néma gondolatokhoz Perchipfell. Szóval hogy ne tűnjön jobban elme roggyantnak, csak bepróbálkozik valamivel.*
-Igen fura.
*Mondja egy kedves mosollyal.*
-Északról jöttem, ott így isszuk.
*Mondja egyébként kedélyesen, és határozottan. Egy kis történet is összeáll a fejében hogy volt egy nemes aki csak sört ivott, ezért nem volt más a vidéken csak korsó, mert ott nem terem a szőlő, és mikor érkezett bor a vidékre akkor abból ittak. Persze hazugság a Lihanechi-tó feletti vidékeken igazán ízletes jégbort csinálnak, és ha egy teljes korsóval kellene belőle meginni, akkor biztos lefordulna a székről. Éppen ezen a gondolatmeneten halad mikor megszakítja a szemközti idegen azzal a kéréssel, hogy egy ingyen korsó borér' igaziból kerüljön bensőségesebb viszonyba a székkel.*
~Tényleg hülyének néz.~
*Fűzi hozzá a kard a dologhoz, mire Soreyl egy újabb atyai mosoly önti el. Kicsit úgy érzi magát, mint egy apa akit a kislánya teázni kér, szóval ő is hercegnőnek öltözik, és szoknyában teát szürcsöl, és képzelt sütiket szik. Feláll. Elindul. Visszafordul.*
-Melyik volt?
*Kérdez vissza határozottan, hangjában bujtatott nevetéssel. Ha valamelyikre rámutat a lány akkor szórakoztatni próbálja azzal, hogy felemeli a széket, és egy érzéki csókot lehel annak a támlájára, s mit sem törődik a többi vendéggel. Azután udvariasan leteszi a széket, kicsit meghajol, megköszöni az ülőalkalmatosságtól ezt a fergeteges pillanatot, és visszafárad a pulthoz.*
A hozzászólás írója (Darenn Soreyl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.21 11:18:40
//Sokba jó a Kocka Móka//
*A csapos szavaira megepedten elmosolyodik. Leginkább azért van meglepve, mert mikor a másik belekezdett a mondandójába nem sejtette, hogy az aprónép tényleg tréfás egy darab, és őszintén jót tud derülni a székes viccen.*
-Igen. Azt hiszem igazad van.
*Mondja mély hangján egy talán atyainak ható mosollyal karöltve. Látja a másikon, hogy meglepődik a korsón. Az férfinek természetesen nyelvbotlás volt, és kupát akart mondani, de már így is teljesen idiótának hihetik.*
~Teljesen jogosan.~
*Fűzi hozzá a néma gondolatokhoz Perchipfell. Szóval hogy ne tűnjön jobban elme roggyantnak, csak bepróbálkozik valamivel.*
-Igen fura.
*Mondja egy kedves mosollyal.*
-Északról jöttem, ott így isszuk.
*Mondja egyébként kedélyesen, és határozottan. Egy kis történet is összeáll a fejében hogy volt egy nemes aki csak sört ivott, ezért nem volt más a vidéken csak korsó, mert ott nem terem a szőlő, és mikor érkezett bor a vidékre akkor abból ittak. Persze hazugság a Lihanechi-tó feletti vidékeken igazán ízletes jégbort csinálnak, és ha egy teljes korsóval kellene belőle meginni, akkor biztos lefordulna a székről. Éppen ezen a gondolatmeneten halad mikor megszakítja a szemközti idegen azzal a kéréssel, hogy egy ingyen korsó borér' igaziból kerüljön bensőségesebb viszonyba a székkel.*
~Tényleg hülyének néz.~
*Fűzi hozzá a kard a dologhoz, mire Soreyl egy újabb atyai mosoly önti el. Kicsit úgy érzi magát, mint egy apa akit a kislánya teázni kér, szóval ő is hercegnőnek öltözik, és szoknyában teát szürcsöl, és képzelt sütiket szik. Feláll. Elindul. Visszafordul.*
-Melyik volt?
*Kérdez vissza határozottan, hangjában bujtatott nevetéssel. Ha valamelyikre rámutat a lány akkor szórakoztatni próbálja azzal, hogy felemeli a széket, és egy érzéki csókot lehel annak a támlájára, s mit sem törődik a többi vendéggel. Azután udvariasan leteszi a széket, kicsit meghajol, megköszöni az ülőalkalmatosságtól ezt a fergeteges pillanatot, és visszafárad a pulthoz.*
A hozzászólás írója (Darenn Soreyl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.21 11:18:40
2052. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 11:00:43
Üzenet elküldve: 2021-11-21 11:00:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
-Bizony, bizony. Köztudottan a székek a saját fajtársaik között érzik a legjobban magukat. Falkában vadásznak és nevelik a kicsinyeiket. *Tesz rá még egy lapáttal és rúg bele a közelében lévő sámliba, amit azért tartanak, mert valóban itt nem lehet tudni ki mekkorára nő és egy asztalnál úgy kényelmes a társaság, ha se fel, se le nem kell nézni senkire. Bizony ők itt egyenlőségpártiak, főleg mióta ő is itt van. Mikor meghallja a kérést kicsit ferdén néz felfelé. Sejtette, hogy a férfi nem mindennapi errefelé, ezek szerint a kérése se az. Üveg bort kértek már tőle, de korsóban még bizony nem, viszont ki ő hogy ezt számon kérje bárkin is.*
-Egy korsó... Nem mindennapi kérés. Itt korsóban általában sört vagy tejet szolgálunk fel. Néha napján kakaót is. *Mereng maga előtt, bár neki aztán mindegy, hogy mibe önti ki az alkoholt, amíg az megtalálható a pult mögött.*
- Ha... khm... *Köszörüli meg a torkát és vált halkabb hangnemre, hogy csak a lovag és ő hallják a dolgot.*
-Csak ad egy csókot a szék támlájára, akkor ingyért kihozom magának. *Látszik rajta, hogy ő bizony nem tréfál, még a szemeit is összeszűkíti. Mert bizony ilyenkor már senki ember fia nem jön, hogy őt ellenőrizze, neki is jár egy kis szórakozás. Azaz egy korsó borocska meg, főleg a ház borából nem igazán fog hiányozni senkinek, ahogy a korsó tej sem amivel minden nap kiszolgálja magát. A mosogatófiú, aki meg a pultban lebzsel, néha megriszálva a hátsóját dúdolás közben, néha mikor látja hogy nem figyelnek rá, azért bedob egy kupicával. Nyilván nem a semmiért jön ki ide, mikor már alig van vendég.*
//Sokba jó a Kocka Móka//
-Bizony, bizony. Köztudottan a székek a saját fajtársaik között érzik a legjobban magukat. Falkában vadásznak és nevelik a kicsinyeiket. *Tesz rá még egy lapáttal és rúg bele a közelében lévő sámliba, amit azért tartanak, mert valóban itt nem lehet tudni ki mekkorára nő és egy asztalnál úgy kényelmes a társaság, ha se fel, se le nem kell nézni senkire. Bizony ők itt egyenlőségpártiak, főleg mióta ő is itt van. Mikor meghallja a kérést kicsit ferdén néz felfelé. Sejtette, hogy a férfi nem mindennapi errefelé, ezek szerint a kérése se az. Üveg bort kértek már tőle, de korsóban még bizony nem, viszont ki ő hogy ezt számon kérje bárkin is.*
-Egy korsó... Nem mindennapi kérés. Itt korsóban általában sört vagy tejet szolgálunk fel. Néha napján kakaót is. *Mereng maga előtt, bár neki aztán mindegy, hogy mibe önti ki az alkoholt, amíg az megtalálható a pult mögött.*
- Ha... khm... *Köszörüli meg a torkát és vált halkabb hangnemre, hogy csak a lovag és ő hallják a dolgot.*
-Csak ad egy csókot a szék támlájára, akkor ingyért kihozom magának. *Látszik rajta, hogy ő bizony nem tréfál, még a szemeit is összeszűkíti. Mert bizony ilyenkor már senki ember fia nem jön, hogy őt ellenőrizze, neki is jár egy kis szórakozás. Azaz egy korsó borocska meg, főleg a ház borából nem igazán fog hiányozni senkinek, ahogy a korsó tej sem amivel minden nap kiszolgálja magát. A mosogatófiú, aki meg a pultban lebzsel, néha megriszálva a hátsóját dúdolás közben, néha mikor látja hogy nem figyelnek rá, azért bedob egy kupicával. Nyilván nem a semmiért jön ki ide, mikor már alig van vendég.*
2051. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 10:44:21
Üzenet elküldve: 2021-11-21 10:44:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Egyszer csak meglepik a lovagot a nyálas bámészkodásban. A torokköszörülésre már kiesik a az emlékek transszából, és a meditatív nosztalgiát keresgélésre cseréli. Elsőre valóban nem találja az aprónépet, de a fajok városában, egy ilyen gyűjtőtégelyben mint Arthenior, azért egészen megszokott, hogy az embernek kell felfele, meg lefele kacsintania, ha szempárokat akar keresni. Mire a lovag számára, egyáltalán fel nem tehetően pultos hölgy megszólal, már észreveszi, ki a megzavarója. Az első mondatra láthatóan zavarba jön kicsit. Nem gondolta volna, hogy valaki rajtakapja ilyen helyzetben.*
~Kínosabb vagy mint egy szűzlány az első éjszakán.~
*Mondja Perchipfell, elég mérget adva ezzel a lovagnak, hogy összeszedje magát.*
-Jobb is lenne neki ha itt maradna.
*Mondja zavartan, miközben megvakarja borostáját. Nem sokra rá, ételt, italt kínálnak neki.*
-Egy korsó bort kérnék köszönöm.
*Mondja összeszedve magát, udvarias mély hangján.*
-Jó pénzért nem kell semmi.
*Mosolyodik el kedvesen. És ha a másik elindul a pulthoz akkor követi, és ott keres magának helyet a söntés mellett. Minden bizonnyal nem zavartatja magát a helyzet miatt, mert még visszasandít az oly erotikusan megközelített székre, és mélybarna szemének pillantásával búcsúzik tőle.*
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Egyszer csak meglepik a lovagot a nyálas bámészkodásban. A torokköszörülésre már kiesik a az emlékek transszából, és a meditatív nosztalgiát keresgélésre cseréli. Elsőre valóban nem találja az aprónépet, de a fajok városában, egy ilyen gyűjtőtégelyben mint Arthenior, azért egészen megszokott, hogy az embernek kell felfele, meg lefele kacsintania, ha szempárokat akar keresni. Mire a lovag számára, egyáltalán fel nem tehetően pultos hölgy megszólal, már észreveszi, ki a megzavarója. Az első mondatra láthatóan zavarba jön kicsit. Nem gondolta volna, hogy valaki rajtakapja ilyen helyzetben.*
~Kínosabb vagy mint egy szűzlány az első éjszakán.~
*Mondja Perchipfell, elég mérget adva ezzel a lovagnak, hogy összeszedje magát.*
-Jobb is lenne neki ha itt maradna.
*Mondja zavartan, miközben megvakarja borostáját. Nem sokra rá, ételt, italt kínálnak neki.*
-Egy korsó bort kérnék köszönöm.
*Mondja összeszedve magát, udvarias mély hangján.*
-Jó pénzért nem kell semmi.
*Mosolyodik el kedvesen. És ha a másik elindul a pulthoz akkor követi, és ott keres magának helyet a söntés mellett. Minden bizonnyal nem zavartatja magát a helyzet miatt, mert még visszasandít az oly erotikusan megközelített székre, és mélybarna szemének pillantásával búcsúzik tőle.*
2050. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 09:56:07
Üzenet elküldve: 2021-11-21 09:56:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Ez is csak pont olyan este, mint a többi, mikor már dülöngélnek kifelé a korán kezdő vendégek, a visszajárók meg még csak most rendelik a második kör töményet. A földművesek mindig is tudtak inni, azokba sok fér és bírják is, de be kell vallania, van is hova eldugni, hiszen akkora darabok, hogy az alkohol csak tévelyeg bennük. Most is ehhez hasonló megállapításokat tesz, miközben unottan maga előtt huzigálja a konyharuhát a pulton, míg a mosogatófiú, megunva a saját posztját mögötte kacsázik és igazgatja a piákat meg a poharakat a polcokon. ~Milyen idegesítő. ~ Néz a válla felett maga mögé, de hiába is mondaná, úgyse változna semmi, már többször is próbálta, így csak letámasztja az állát a könyöklő kezére és unottan néz. Ekkor érkezik valaki. Nem igazán látta még errefelé, ami egészen nagy újdonsággal hat rá, így elhatározza, mikor látja, hogy egy asztalt vesz célba a pult helyett, hogy lekászálódik a faládákról, amik azt szolgálják, hogy kilátszódjon a pult takarásából és felveszi a rendelését. Miközben lassan közelíti meg, látja, ahogy amaz a szék támláját simogatja. ~Ez tuti bolond. ~ Néz elálló szemekkel megtorpanva félúton, mert nem tudja, adjon e még egy kis időt neki, hogy jobban összemelegedhessen a kiválasztott székkel vagy érdemes e félbeszakítania az udvarlást mielőtt még elfajulna. Viszont mivel első ránézésre kardforgató a nem kisdarab férfi, ő meg ugye kicsi és védtelen, így csak óvatosan kezd. Megköszörüli a torkát.*
-Khm... elnézést kérek, de a széket nem lehet hazavinni. Nem eladó. *Tisztázza mindjárt mellé érve. Talán a férfi elsőre nem is fogja megtalálni, hiszen azért nincsenek szemmagasságban egymással, de folytatja tovább, csak hogy a jó irányba terelje.*
-Szeretne esetleg inni valami vagy enni? De az a mottónk, hogy mást is vállalunk, de csak jóóópénzért. *Dörzsölgeti meg a mutató és a hüvelykujját, hogy tudja a másik egyértelműen, hogy mire gondol.*
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Ez is csak pont olyan este, mint a többi, mikor már dülöngélnek kifelé a korán kezdő vendégek, a visszajárók meg még csak most rendelik a második kör töményet. A földművesek mindig is tudtak inni, azokba sok fér és bírják is, de be kell vallania, van is hova eldugni, hiszen akkora darabok, hogy az alkohol csak tévelyeg bennük. Most is ehhez hasonló megállapításokat tesz, miközben unottan maga előtt huzigálja a konyharuhát a pulton, míg a mosogatófiú, megunva a saját posztját mögötte kacsázik és igazgatja a piákat meg a poharakat a polcokon. ~Milyen idegesítő. ~ Néz a válla felett maga mögé, de hiába is mondaná, úgyse változna semmi, már többször is próbálta, így csak letámasztja az állát a könyöklő kezére és unottan néz. Ekkor érkezik valaki. Nem igazán látta még errefelé, ami egészen nagy újdonsággal hat rá, így elhatározza, mikor látja, hogy egy asztalt vesz célba a pult helyett, hogy lekászálódik a faládákról, amik azt szolgálják, hogy kilátszódjon a pult takarásából és felveszi a rendelését. Miközben lassan közelíti meg, látja, ahogy amaz a szék támláját simogatja. ~Ez tuti bolond. ~ Néz elálló szemekkel megtorpanva félúton, mert nem tudja, adjon e még egy kis időt neki, hogy jobban összemelegedhessen a kiválasztott székkel vagy érdemes e félbeszakítania az udvarlást mielőtt még elfajulna. Viszont mivel első ránézésre kardforgató a nem kisdarab férfi, ő meg ugye kicsi és védtelen, így csak óvatosan kezd. Megköszörüli a torkát.*
-Khm... elnézést kérek, de a széket nem lehet hazavinni. Nem eladó. *Tisztázza mindjárt mellé érve. Talán a férfi elsőre nem is fogja megtalálni, hiszen azért nincsenek szemmagasságban egymással, de folytatja tovább, csak hogy a jó irányba terelje.*
-Szeretne esetleg inni valami vagy enni? De az a mottónk, hogy mást is vállalunk, de csak jóóópénzért. *Dörzsölgeti meg a mutató és a hüvelykujját, hogy tudja a másik egyértelműen, hogy mire gondol.*
2049. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-20 20:20:22
Üzenet elküldve: 2021-11-20 20:20:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Annyira egészen nem is érzi magát ramatyul mint ahogy kellene. Azaz volt már rosszabbul. A Krenkataur barlangrendszerben töltött hatok alatt kicsit meg lett viselve, ez látszik is az arcán, de a Bredoccal történt találkozás kicsit feldobta. Puszán nosztalgiázásból jött ki a kaszárnya melléképületéből. Először csak kintről vizsgálja meg a helyet. Áll a polgárnegyedi utcán és a bejáratot, meg a cégért nézi. Útóljára mikor itt járt, éppen egy másik vakációztatása után tért vissza a városba, éppen a lázadás után valamicskével. Most megint szabadságolta magát egy kis időre, de ezen felül jól érzi magát, újra a nyeregben.*
~Nem mész be?~
*Kérdezi Perchipfell a lovagtól értetlenül. A hadnagy egy mélyet hümment, és egy gyenge félmosolyt ereszt az arcára.*
~Nem terveztem.~
*Válaszol magában másik felének, és már fordulna is sarkon, mikor mintha meggondolná magát egy pillanatig. Egy vendég jön ki az ajtón. Az idegen meg is ijed a hideg széltől, így a föld havainak végén napnyugta után, és ahogy Soreyl belát a vendégtérbe beviszi a lába. Az utolsó itt töltött éjszaka emléke húzza befele, amit Maydeleine-al élt át akkor. Egy üres asztalhoz megy, és megáll előtte. Úgy simogatja meg a szék háttámláját, mintha az maga a nő emléke lenne, majd leül.*
~Elhányom magam.~
*Gondolja magában gyenge undorral Perchi. Habár a mesterkard feltételezett szellemének is vannak érzései a lány felé, ő messze nem tolerálja az ilyen nyálasságot, csöpögős érzelmeket. A többi vendégközösségnek csak az tűnhet fel, hogy egy páncélos, fegyveres, talán mondhatni elrettentő alak szinte gyermeki áhítattal nézelődik, mint egy teljesen elmerogyant, és még csak nem is rendel semmit magának, csak bámul mindent, és senkit. Egészen addig amíg egy apróbb alak a szeme elé nem kerül. Az idegen valahogy belegabalyodott Soreyl bűvös bambulásába, és most mint egy félbolond nézi, fél-tátott szájjal, és majdhogynem csorgó nyállal.*
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Annyira egészen nem is érzi magát ramatyul mint ahogy kellene. Azaz volt már rosszabbul. A Krenkataur barlangrendszerben töltött hatok alatt kicsit meg lett viselve, ez látszik is az arcán, de a Bredoccal történt találkozás kicsit feldobta. Puszán nosztalgiázásból jött ki a kaszárnya melléképületéből. Először csak kintről vizsgálja meg a helyet. Áll a polgárnegyedi utcán és a bejáratot, meg a cégért nézi. Útóljára mikor itt járt, éppen egy másik vakációztatása után tért vissza a városba, éppen a lázadás után valamicskével. Most megint szabadságolta magát egy kis időre, de ezen felül jól érzi magát, újra a nyeregben.*
~Nem mész be?~
*Kérdezi Perchipfell a lovagtól értetlenül. A hadnagy egy mélyet hümment, és egy gyenge félmosolyt ereszt az arcára.*
~Nem terveztem.~
*Válaszol magában másik felének, és már fordulna is sarkon, mikor mintha meggondolná magát egy pillanatig. Egy vendég jön ki az ajtón. Az idegen meg is ijed a hideg széltől, így a föld havainak végén napnyugta után, és ahogy Soreyl belát a vendégtérbe beviszi a lába. Az utolsó itt töltött éjszaka emléke húzza befele, amit Maydeleine-al élt át akkor. Egy üres asztalhoz megy, és megáll előtte. Úgy simogatja meg a szék háttámláját, mintha az maga a nő emléke lenne, majd leül.*
~Elhányom magam.~
*Gondolja magában gyenge undorral Perchi. Habár a mesterkard feltételezett szellemének is vannak érzései a lány felé, ő messze nem tolerálja az ilyen nyálasságot, csöpögős érzelmeket. A többi vendégközösségnek csak az tűnhet fel, hogy egy páncélos, fegyveres, talán mondhatni elrettentő alak szinte gyermeki áhítattal nézelődik, mint egy teljesen elmerogyant, és még csak nem is rendel semmit magának, csak bámul mindent, és senkit. Egészen addig amíg egy apróbb alak a szeme elé nem kerül. Az idegen valahogy belegabalyodott Soreyl bűvös bambulásába, és most mint egy félbolond nézi, fél-tátott szájjal, és majdhogynem csorgó nyállal.*
2048. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-20 15:44:20
Üzenet elküldve: 2021-11-20 15:44:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//A Kalmárban//
*Khrysnek jó szeme van a részletekhez, ha a szerzetesben meglátja a szobrot. Nawanthiri mozgásában tényleg van valami kőszerű gördülékenység, ha nem is annyira feltűnő, mint amikor formagyakorlatozik. Hogy aztán ezt a szobrot elrontotta-e az alkotója... nos, azt csak ő maga tudná megmondani. A lány mindenesetre jól érzi magát a bőrében.
Miután üdvözölte, érdeklődve figyeli, amint a vendég tollat ragad, és kacskaringós betűkkel írni kezd. Nawanthirin nem látszik, hogy meglepődne: nyilván jó oka van, ha Khryställe nem szólal meg, ami nem feltétlenül rá tartozik. Azonban mikor a papírt végül feléje fordítják, megcsóválja a fejét.*
- Ne haragudj, nem tudok olvasni. De *pillant bátorítóan a muzsikusra* rajzold le, hogy mit szeretnél, és hozom!
//küldetés//
*Amíg Khrys ezzel foglalkozik, visszasiet a pulthoz, Kóczinak biccent egy mosolygósat, felmarkolja a tálcát a CCC fehérrel meg a többivel, és kiviszi Habrertus uram és Ninreya kisasszony asztalához. Időközben Yeza is megérkezik, fehér prémköpönyegben, mint a mesék pirtianesi hercegnői. A szerzetes mindhármójuk elé tesz egy-egy szép poharat, a negyediket pedig csak úgy félre, majd a boroskancsóval a kezében megkérdi a jó kancellárt:*
- Tölthetek? *ha engedélyt kap, először a férfi, utána a mélységi lány, végül Yeza poharát önti kétharmadig a szalmasárga, olajosan sűrű borral. Az íze száraz és testes, a gyümölcsösség és a tölgyfahordó aromája harmonikusan fonódik össze benne. Igazi folyékony napsugár.* Hozhatok-e még valamit? *érdeklődik ezután szolgálatkészen* Esetleg a bor mellé ennivalót? *elvégre ki tudja, mekkora ínyenc az öregúr. A füstölt halnak legutóbb nagy sikere volt, és talán még aszalt gyümölcs is akad a konyhán. Akármi is a válasz, Nawanthiri a szemét lesütve meghajol, és intézkedik tovább.*
//A Kalmárban//
*A pult felé menet, kezében a tálcával még útba ejti Khryställe-t, hogy megnézze, mit rajzolt, esetleg talált valami más módot, amivel tudatja vele, mit szeretne enni-inni.*
*Khrysnek jó szeme van a részletekhez, ha a szerzetesben meglátja a szobrot. Nawanthiri mozgásában tényleg van valami kőszerű gördülékenység, ha nem is annyira feltűnő, mint amikor formagyakorlatozik. Hogy aztán ezt a szobrot elrontotta-e az alkotója... nos, azt csak ő maga tudná megmondani. A lány mindenesetre jól érzi magát a bőrében.
Miután üdvözölte, érdeklődve figyeli, amint a vendég tollat ragad, és kacskaringós betűkkel írni kezd. Nawanthirin nem látszik, hogy meglepődne: nyilván jó oka van, ha Khryställe nem szólal meg, ami nem feltétlenül rá tartozik. Azonban mikor a papírt végül feléje fordítják, megcsóválja a fejét.*
- Ne haragudj, nem tudok olvasni. De *pillant bátorítóan a muzsikusra* rajzold le, hogy mit szeretnél, és hozom!
//küldetés//
*Amíg Khrys ezzel foglalkozik, visszasiet a pulthoz, Kóczinak biccent egy mosolygósat, felmarkolja a tálcát a CCC fehérrel meg a többivel, és kiviszi Habrertus uram és Ninreya kisasszony asztalához. Időközben Yeza is megérkezik, fehér prémköpönyegben, mint a mesék pirtianesi hercegnői. A szerzetes mindhármójuk elé tesz egy-egy szép poharat, a negyediket pedig csak úgy félre, majd a boroskancsóval a kezében megkérdi a jó kancellárt:*
- Tölthetek? *ha engedélyt kap, először a férfi, utána a mélységi lány, végül Yeza poharát önti kétharmadig a szalmasárga, olajosan sűrű borral. Az íze száraz és testes, a gyümölcsösség és a tölgyfahordó aromája harmonikusan fonódik össze benne. Igazi folyékony napsugár.* Hozhatok-e még valamit? *érdeklődik ezután szolgálatkészen* Esetleg a bor mellé ennivalót? *elvégre ki tudja, mekkora ínyenc az öregúr. A füstölt halnak legutóbb nagy sikere volt, és talán még aszalt gyümölcs is akad a konyhán. Akármi is a válasz, Nawanthiri a szemét lesütve meghajol, és intézkedik tovább.*
//A Kalmárban//
*A pult felé menet, kezében a tálcával még útba ejti Khryställe-t, hogy megnézze, mit rajzolt, esetleg talált valami más módot, amivel tudatja vele, mit szeretne enni-inni.*
2047. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-20 12:02:50
Üzenet elküldve: 2021-11-20 12:02:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//küldetés//
*Yeza mellkasába kellemetlen érzés kapaszkodik. Máskor talán kifejezetten élvezné a kihívást, de most tilosban jár, és a dolgok továbbra sem akarnak kedvezőbb fordulatot venni. Sokkal szívesebben vonulna el a nyílt színről a továbbiakra. A vén kecske óvatos. Csak erre tud gondolni. A női bájakra fogékony, ezt aligha tagadhatná. Persze lehet, hogy csak a mélységi szuka jelenléte tehet erről a rossz leosztásról. A sötételfekről való ömlengést Yeza tudásra éhes kisdiákok érdeklődésével hallgatja. A monológ sajnos elég sok dolgot elárul, ami megint csak nem az ő malmára hajtja a vizet. No de a wegtoreni lány találékony teremtés. Kétségtelen, hogy lennének ötletei rá, hogyan forgassa a dolgokat a keze alá, de most valahogy az az érzés egyre aggasztóbban szorítja. Hagynia kéne. Hagynia kéne kicsúszni a kezéből. Az igyekezete omladékos partfalon óvakodik valami felé, ami valószínűleg olyasmi, amit nem érhet el. Itt nem. Most nem.
A tanmesébe fűzött csipkelődésre nem replikás, csupán megbánás nélküli, cinkos mosollyal megvonja a vállát. Elvégre a különc fétisekben az elhangzottak alapján ezek szerint tagadhatatlanul osztoznak.*
- Megtisztel *mondja az invitálásra. Ő azt a kis hunyorítást a mélységire egy kicsit másképp értelmezi. A kancellár vélhetőleg nem bízik Yezában, és erre hívja fel testőre figyelmét. Nos hát... volt már ilyen. Ami azt illeti, többször, mint indokoltnak érezte. A dolog pikantériája, hogy épp a híres-hírhedt wegtoreni gladiátor szemében volt csupán egyszerű, vadóc csitri. Egy gladiátor természetének persze lenyúzhatatlan rétege a pökhendi önteltség. Főleg egy olyannak, akit a Tűz Városa egykor bajnokaként ünnepelt. Ez a férfi, ő más. Nem olyannak tűnik, mint akinek valaha kenyere volt a harc. Már ami az izzasztó változatát illeti. A tharg Kancellár... Már a pozíció maga is irritáló a maga paradox módján. Legalábbis Yeza így érzi. Ez a fickó nagyjából szöges ellentéte nagyjából mindennek, amit a vashegyiekről hallott. Ez az, ami a vöröst is jócskán óvatosságra inti. Óvatosságra inti, de fel is piszkálja a kíváncsiságát. ~Hogyan? Hogy nem tépik szét a farkasok ezt az őszülő halántékú jóurat?~ Nyilván Wegtorenben se mindenki véres kézzel kapaszkodik fel a felsőbb posztokra, de hát... mi tagadás, ez jóval jellemzőbb arra, már ami a főleg emberlakta negyedeket illeti. Az óriások, nos, ők más lapra tartoznak; mint az izgága homokszemek meg a nyugton trónoló sivatagi sziklák.
A kocsis dolgát hamar kézbe veszi a másik lány, akinek a nyakában a vörös most megpillant egy csecsebecsét. ~A leviatános gyűrű~ aminek a megterveztetését NEM Yezára bízták. Ehhez képest bosszantóan jól sikerült, de az önérzet enyhe kis fintort csal a lán arcára, ahogy ráhunyorít a részletekre. De ami ennél is jobban bántja, hogy neki még nincs. Talán nem is lesz, ha így folytatja, mert valahogy homlokegyenest a követelmények ellen sodródik.*
- Csak pár pillanat és jövök *mondja. Elvégre azért illenék odalent már valami rendes ruhában megjelennie. Nawa van olyan előzékeny, hogy gondoskodik a vendégekről, amíg Yeza összekapja magát.
Mikor leér impozáns, fehér medveprém köpeny fedi. Királynők viselik így koronázási palástjukat. Ehhez csupán pikáns adalék, hogy egészen úgy fest, mint aki a hófehér bunda alatt nem visel semmit. Természetesen ez nem így van, de a lenge wegtoreni ruhácska szinte elveszik a kompozícióban, amiben jócskán van akaratlagosság is.*
- Nem tudom, megszokom-e valaha az itteni időjárást *mondja fázósan húzva össze a köpenyét. Ennek kissé ellentmond, hogy amikor helyet foglal, engedi lecsúszni a válláról a prémet (meg alatta a finom ingvállat).* - De a thargok északi népek, jól tudom?
*Yeza mellkasába kellemetlen érzés kapaszkodik. Máskor talán kifejezetten élvezné a kihívást, de most tilosban jár, és a dolgok továbbra sem akarnak kedvezőbb fordulatot venni. Sokkal szívesebben vonulna el a nyílt színről a továbbiakra. A vén kecske óvatos. Csak erre tud gondolni. A női bájakra fogékony, ezt aligha tagadhatná. Persze lehet, hogy csak a mélységi szuka jelenléte tehet erről a rossz leosztásról. A sötételfekről való ömlengést Yeza tudásra éhes kisdiákok érdeklődésével hallgatja. A monológ sajnos elég sok dolgot elárul, ami megint csak nem az ő malmára hajtja a vizet. No de a wegtoreni lány találékony teremtés. Kétségtelen, hogy lennének ötletei rá, hogyan forgassa a dolgokat a keze alá, de most valahogy az az érzés egyre aggasztóbban szorítja. Hagynia kéne. Hagynia kéne kicsúszni a kezéből. Az igyekezete omladékos partfalon óvakodik valami felé, ami valószínűleg olyasmi, amit nem érhet el. Itt nem. Most nem.
A tanmesébe fűzött csipkelődésre nem replikás, csupán megbánás nélküli, cinkos mosollyal megvonja a vállát. Elvégre a különc fétisekben az elhangzottak alapján ezek szerint tagadhatatlanul osztoznak.*
- Megtisztel *mondja az invitálásra. Ő azt a kis hunyorítást a mélységire egy kicsit másképp értelmezi. A kancellár vélhetőleg nem bízik Yezában, és erre hívja fel testőre figyelmét. Nos hát... volt már ilyen. Ami azt illeti, többször, mint indokoltnak érezte. A dolog pikantériája, hogy épp a híres-hírhedt wegtoreni gladiátor szemében volt csupán egyszerű, vadóc csitri. Egy gladiátor természetének persze lenyúzhatatlan rétege a pökhendi önteltség. Főleg egy olyannak, akit a Tűz Városa egykor bajnokaként ünnepelt. Ez a férfi, ő más. Nem olyannak tűnik, mint akinek valaha kenyere volt a harc. Már ami az izzasztó változatát illeti. A tharg Kancellár... Már a pozíció maga is irritáló a maga paradox módján. Legalábbis Yeza így érzi. Ez a fickó nagyjából szöges ellentéte nagyjából mindennek, amit a vashegyiekről hallott. Ez az, ami a vöröst is jócskán óvatosságra inti. Óvatosságra inti, de fel is piszkálja a kíváncsiságát. ~Hogyan? Hogy nem tépik szét a farkasok ezt az őszülő halántékú jóurat?~ Nyilván Wegtorenben se mindenki véres kézzel kapaszkodik fel a felsőbb posztokra, de hát... mi tagadás, ez jóval jellemzőbb arra, már ami a főleg emberlakta negyedeket illeti. Az óriások, nos, ők más lapra tartoznak; mint az izgága homokszemek meg a nyugton trónoló sivatagi sziklák.
A kocsis dolgát hamar kézbe veszi a másik lány, akinek a nyakában a vörös most megpillant egy csecsebecsét. ~A leviatános gyűrű~ aminek a megterveztetését NEM Yezára bízták. Ehhez képest bosszantóan jól sikerült, de az önérzet enyhe kis fintort csal a lán arcára, ahogy ráhunyorít a részletekre. De ami ennél is jobban bántja, hogy neki még nincs. Talán nem is lesz, ha így folytatja, mert valahogy homlokegyenest a követelmények ellen sodródik.*
- Csak pár pillanat és jövök *mondja. Elvégre azért illenék odalent már valami rendes ruhában megjelennie. Nawa van olyan előzékeny, hogy gondoskodik a vendégekről, amíg Yeza összekapja magát.
Mikor leér impozáns, fehér medveprém köpeny fedi. Királynők viselik így koronázási palástjukat. Ehhez csupán pikáns adalék, hogy egészen úgy fest, mint aki a hófehér bunda alatt nem visel semmit. Természetesen ez nem így van, de a lenge wegtoreni ruhácska szinte elveszik a kompozícióban, amiben jócskán van akaratlagosság is.*
- Nem tudom, megszokom-e valaha az itteni időjárást *mondja fázósan húzva össze a köpenyét. Ennek kissé ellentmond, hogy amikor helyet foglal, engedi lecsúszni a válláról a prémet (meg alatta a finom ingvállat).* - De a thargok északi népek, jól tudom?
2046. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-16 18:23:44
Üzenet elküldve: 2021-11-16 18:23:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Az üzlet az üzlet//
*Gondterhes idők ezek manapság, ezt bármelyik vándor tudhatja. Gyakran még kérdezni sem kell, mondják azok maguktól. Ahogy az idő is egyre hűvösödik, úgy válnak a gaztevők is egyre kapzsibbá. De itt! Itt ez mit sem számít. A meleg fogadóban, egy gyönyörű nő mellett az egyszerű nemes tündér egyetlen gondja az, hogy csupán egyetlen élete van, amit élvezhet.*
-Tényleg? Pedig nagyon kellemes, bár talán kettesben csak jobb lehet, mint egyedül elveszni a gondolatainkban.
*Egy kacér mosoly, s így teljesen úgy hangzik, mintha valaha is járt volna ott egyedül. Pedig ez távolabb nem is állhatna a valóságtól.*
-Hallottál már a méltán híres Pegazus fogadóról?
*Teszi fel a nagy kérdést, s ha alkalma lesz rá, bizonyosan feldobja majd az ötletet a bárónak, vagy Aztyannak, hogy akár építhetnének saját fürdőt is. Szebbet és jobbat. ~Külön belépőért.~*
-Megtisztelt, kedvesem!
*Ha pedig rajta múlik, bizony el is vezeti. Ahová csak teheti.*
-Akkor azt hiszem jobb, ha indulok. Gyors leszek, ígérem. Annál hamarabb térhetek vissza érted. A szobádban kereslek majd, addig készülődj csak.
*Azzal pedig feláll, s ha teheti egy halvány csókot lehel a másik homlokára, mielőtt távozna a Kalmárból.*
*Gondterhes idők ezek manapság, ezt bármelyik vándor tudhatja. Gyakran még kérdezni sem kell, mondják azok maguktól. Ahogy az idő is egyre hűvösödik, úgy válnak a gaztevők is egyre kapzsibbá. De itt! Itt ez mit sem számít. A meleg fogadóban, egy gyönyörű nő mellett az egyszerű nemes tündér egyetlen gondja az, hogy csupán egyetlen élete van, amit élvezhet.*
-Tényleg? Pedig nagyon kellemes, bár talán kettesben csak jobb lehet, mint egyedül elveszni a gondolatainkban.
*Egy kacér mosoly, s így teljesen úgy hangzik, mintha valaha is járt volna ott egyedül. Pedig ez távolabb nem is állhatna a valóságtól.*
-Hallottál már a méltán híres Pegazus fogadóról?
*Teszi fel a nagy kérdést, s ha alkalma lesz rá, bizonyosan feldobja majd az ötletet a bárónak, vagy Aztyannak, hogy akár építhetnének saját fürdőt is. Szebbet és jobbat. ~Külön belépőért.~*
-Megtisztelt, kedvesem!
*Ha pedig rajta múlik, bizony el is vezeti. Ahová csak teheti.*
-Akkor azt hiszem jobb, ha indulok. Gyors leszek, ígérem. Annál hamarabb térhetek vissza érted. A szobádban kereslek majd, addig készülődj csak.
*Azzal pedig feláll, s ha teheti egy halvány csókot lehel a másik homlokára, mielőtt távozna a Kalmárból.*
2045. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-16 11:35:27
Üzenet elküldve: 2021-11-16 11:35:27
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Az üzlet az üzlet//
*Megkönnyebbült elégedettséggel nyugtázza, hogy ma este sem marad kellemes társaság nélkül. Persze feltalálná magát, ha úgy hozná a sors, de így egyszerűbb, hogy Merchen vele marad még egy kicsit. A fürdő említésére leplezetlen lelkesedés ül arcára, s izgatottan csillannak fel zöld íriszei.*
-Remek ötlet. Még sosem volt szerencsém Artheniorban fürödni. Ritkán járok ilyen helyekre kikapcsolódni, pedig kevés kellemesebb dolog létezik egy hangulatos fürdőnél.
*Él-hal az efféle szórakozásért, Merchen igazán jól rátapintott a nő gyengéjére. A fürdő, a selymek, a szép szobák, és az andalító zene azok a dolgok, amik között az elf mindig otthon érezte magát.*
-S merrefelé van ez a hely?
*Türelmetlenkedik, természetesen csak könnyed, szórakozott stílusban.*
-Bár inkább rád bízom magam, ooda vezetsz, ahova csak akarsz.
*Kacérkodik játékosan, hiszen a pajkos megjegyzésekből, bókokból sosem elég a hozzájuk hasonlóknak.*
*Megkönnyebbült elégedettséggel nyugtázza, hogy ma este sem marad kellemes társaság nélkül. Persze feltalálná magát, ha úgy hozná a sors, de így egyszerűbb, hogy Merchen vele marad még egy kicsit. A fürdő említésére leplezetlen lelkesedés ül arcára, s izgatottan csillannak fel zöld íriszei.*
-Remek ötlet. Még sosem volt szerencsém Artheniorban fürödni. Ritkán járok ilyen helyekre kikapcsolódni, pedig kevés kellemesebb dolog létezik egy hangulatos fürdőnél.
*Él-hal az efféle szórakozásért, Merchen igazán jól rátapintott a nő gyengéjére. A fürdő, a selymek, a szép szobák, és az andalító zene azok a dolgok, amik között az elf mindig otthon érezte magát.*
-S merrefelé van ez a hely?
*Türelmetlenkedik, természetesen csak könnyed, szórakozott stílusban.*
-Bár inkább rád bízom magam, ooda vezetsz, ahova csak akarsz.
*Kacérkodik játékosan, hiszen a pajkos megjegyzésekből, bókokból sosem elég a hozzájuk hasonlóknak.*
2044. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-11 08:58:40
Üzenet elküldve: 2021-11-11 08:58:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Kocsmatúra - az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Most már úgy van vele, hogy még egy kis foglalkozás még nem ártott meg senkinek. Ami azt illeti, még kedvére is van, hogy ezúttal a férfi az, aki kezdeményez és megdolgozik azért, ami az imént még csak az ölébe hullott szinte. Ezúttal esze ágában sincsen közbenjárni, csak élvezi, ami jön, a simításokat a forró leheletet a bőrén és a két test egymáshoz simulását. Miután kipihegte magát Mik, ezúttal viszonylag gyorsan kipattan az ágyból és felöltözik. Szerencsére neki nem kell kikászálódnia még, nem is igazán lenne kedve hozzá.*
-Rendben. *Terül el az ágyban, magára húzva a takarót.*
-Köszönöm a privát kiszolgálást. *Fordul az irányába egy kacsintással, majd visszadől a hátára.*
-Az italt is… Te se erőltesd túl magad. *Legyint utána a kezével, de már fordul is be, mert már aludhatnékja van lassan, az se igazán tudná lázba hozni, ha maga a Városi Őrség kapitánya sétálna be a szobába meztelenül. A pihenés most előrébb való. Miután kiment a férfi, alszik néhány órát, majd kikászálódik az ágyból és felöltözik. A kapott italt elteszi a táskájába, az kéne még, hogy itt leigya magát a sárga földig és el se tudjon menni. Meg aztán, csak az ökör iszik egymagában. Nem akar sokáig maradni, sőt, talán ez sem volt betervezve, így lesétál a lépcsőn és leül a pulthoz még, hogy ha felé néz valaki, oda tudja adni a szoba kulcsát. Viszont a szeme nyitva van és fülel addig is.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Most már úgy van vele, hogy még egy kis foglalkozás még nem ártott meg senkinek. Ami azt illeti, még kedvére is van, hogy ezúttal a férfi az, aki kezdeményez és megdolgozik azért, ami az imént még csak az ölébe hullott szinte. Ezúttal esze ágában sincsen közbenjárni, csak élvezi, ami jön, a simításokat a forró leheletet a bőrén és a két test egymáshoz simulását. Miután kipihegte magát Mik, ezúttal viszonylag gyorsan kipattan az ágyból és felöltözik. Szerencsére neki nem kell kikászálódnia még, nem is igazán lenne kedve hozzá.*
-Rendben. *Terül el az ágyban, magára húzva a takarót.*
-Köszönöm a privát kiszolgálást. *Fordul az irányába egy kacsintással, majd visszadől a hátára.*
-Az italt is… Te se erőltesd túl magad. *Legyint utána a kezével, de már fordul is be, mert már aludhatnékja van lassan, az se igazán tudná lázba hozni, ha maga a Városi Őrség kapitánya sétálna be a szobába meztelenül. A pihenés most előrébb való. Miután kiment a férfi, alszik néhány órát, majd kikászálódik az ágyból és felöltözik. A kapott italt elteszi a táskájába, az kéne még, hogy itt leigya magát a sárga földig és el se tudjon menni. Meg aztán, csak az ökör iszik egymagában. Nem akar sokáig maradni, sőt, talán ez sem volt betervezve, így lesétál a lépcsőn és leül a pulthoz még, hogy ha felé néz valaki, oda tudja adni a szoba kulcsát. Viszont a szeme nyitva van és fülel addig is.*
2043. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-11 08:03:30
Üzenet elküldve: 2021-11-11 08:03:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Ismét a pult mögött//
*Most, hogy ezt is elintézte, mármint kipróbálta mennyire kapós az alapital, elégedetten sétál be a Kalmárba, hogy ismét felvegye a kesztyűt. Hiszen Nimeril is itt fogja keresni, ha kikutyulta a cuccot, amit már megbeszéltek. Odabenn nincsenek sokan, az egyik asztalnál egy vékony, szőke hajú nő ül és mellette éppen ott áll Nawanthiri is. A mosogatófiút kizavarja a pult mögül és lepakolja a holmijait, majd fellép a faládákra, hogy kilásson és egy konyharuhát vesz a kezébe. Ha valamit akarnak majd úgyis szólnak neki, addig nem is zavar amíg nem muszáj, a végén még munka lesz belőle.*
*Most, hogy ezt is elintézte, mármint kipróbálta mennyire kapós az alapital, elégedetten sétál be a Kalmárba, hogy ismét felvegye a kesztyűt. Hiszen Nimeril is itt fogja keresni, ha kikutyulta a cuccot, amit már megbeszéltek. Odabenn nincsenek sokan, az egyik asztalnál egy vékony, szőke hajú nő ül és mellette éppen ott áll Nawanthiri is. A mosogatófiút kizavarja a pult mögül és lepakolja a holmijait, majd fellép a faládákra, hogy kilásson és egy konyharuhát vesz a kezébe. Ha valamit akarnak majd úgyis szólnak neki, addig nem is zavar amíg nem muszáj, a végén még munka lesz belőle.*
2042. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-10 14:14:44
Üzenet elküldve: 2021-11-10 14:14:44
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kocsmatúra - az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Mik valóban elégedett, elégedett a helyével, a munkájával és igyekszik meghálálni azt azoknak, akik lehetőséget adtak neki. Ebbe persze néha belefér, hogy kicsit háttérbe tolja a felé támasztott elvárásokat és ágyba bújik egy csinos félvérrel.*
- Meglehet. *Vonja meg vállait derűs mosollyal. Ha kertész is volt, nem emlékszik rá és a Kalmár körüli virágok gondozásában sem nyilvánul mindez meg. Unottan locsolja és lazítja meg a földet körülöttük, de tetszenek neki, ha szép virágot hoznak.*
- Ha te mondod. *Válaszol üresen. Se a "menet", se az ital nincs semmiféle hatással rá, de valamiért úgy tűnik, Luu azt hiszi, hogy a bolondját járatja vele.
A horkolásos bókkal mintha kiváltana valami kis pírt a lányból, de már semmiben sem biztos. De a műhorkolás eléri a célját, mert Luu mosolyogni kezd.*
- Inkább nem, ha nem baj. *Húzza el a száját az ablak felé tekintve. Bár biztosan nem okozna gondot, hogy lemásszon, a futórózsa, ami felkúszott az emeleti erkélyekig, megnehezítené a dolgot.
Amikor lekerül a takaró a csípőjéről és ott állnak a dolgok, haloványan elmosolyodik. Mik egy fiatal, ereje teljében lévő ifjú, így talán nem olyan meglepő, hogy kész akár a második menetre is.
Amikor visszakerül a takaró, az érintésből sejti, hogy a lánynak sincs ellenére egy újabb liezon.*
- Vannak ötleteim. *Mondja búgó hangon.*
- Mutatom. *Teszi hozzá, majd ha a lány engedi, kihámozza újra felvett ruháiból és ezúttal egy kevésbé szenvedélyes, de sokkal odaadóbb élményben részesíti Luut.
Ha újra mindketten elértek a csúcsra, már csak pár percig pihen, hogy aztán most ő keljen ki az ágyból és húzza fel a nadrágját. Ingét, kötényét és bakancsát a kezébe fogja.*
- Nyugodtan maradj, délig senki se fog zavarni. *Mondja derűs mosollyal. Úgy tűnik, megkönnyíti a félvér helyzetét és inkább ő fogja távozóra.*
- Az ital a ház ajándéka. *Kacsint még és elindul az ajtó felé.*
- Vigyázz magadra. *Kacsint még vissza és ha nem állítják meg, akkor ki is slisszan az ajtón. Persze, meghallgat még minden szót, amit kap, de nem mondja, hogy reméli, látják még egymást vagy hasonlók. A lány nem tűnik olyannak, mint akit ez annyira érdekelne. Ha pedig látni szeretné, akkor tudja, hol találja meg Miket.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Mik valóban elégedett, elégedett a helyével, a munkájával és igyekszik meghálálni azt azoknak, akik lehetőséget adtak neki. Ebbe persze néha belefér, hogy kicsit háttérbe tolja a felé támasztott elvárásokat és ágyba bújik egy csinos félvérrel.*
- Meglehet. *Vonja meg vállait derűs mosollyal. Ha kertész is volt, nem emlékszik rá és a Kalmár körüli virágok gondozásában sem nyilvánul mindez meg. Unottan locsolja és lazítja meg a földet körülöttük, de tetszenek neki, ha szép virágot hoznak.*
- Ha te mondod. *Válaszol üresen. Se a "menet", se az ital nincs semmiféle hatással rá, de valamiért úgy tűnik, Luu azt hiszi, hogy a bolondját járatja vele.
A horkolásos bókkal mintha kiváltana valami kis pírt a lányból, de már semmiben sem biztos. De a műhorkolás eléri a célját, mert Luu mosolyogni kezd.*
- Inkább nem, ha nem baj. *Húzza el a száját az ablak felé tekintve. Bár biztosan nem okozna gondot, hogy lemásszon, a futórózsa, ami felkúszott az emeleti erkélyekig, megnehezítené a dolgot.
Amikor lekerül a takaró a csípőjéről és ott állnak a dolgok, haloványan elmosolyodik. Mik egy fiatal, ereje teljében lévő ifjú, így talán nem olyan meglepő, hogy kész akár a második menetre is.
Amikor visszakerül a takaró, az érintésből sejti, hogy a lánynak sincs ellenére egy újabb liezon.*
- Vannak ötleteim. *Mondja búgó hangon.*
- Mutatom. *Teszi hozzá, majd ha a lány engedi, kihámozza újra felvett ruháiból és ezúttal egy kevésbé szenvedélyes, de sokkal odaadóbb élményben részesíti Luut.
Ha újra mindketten elértek a csúcsra, már csak pár percig pihen, hogy aztán most ő keljen ki az ágyból és húzza fel a nadrágját. Ingét, kötényét és bakancsát a kezébe fogja.*
- Nyugodtan maradj, délig senki se fog zavarni. *Mondja derűs mosollyal. Úgy tűnik, megkönnyíti a félvér helyzetét és inkább ő fogja távozóra.*
- Az ital a ház ajándéka. *Kacsint még és elindul az ajtó felé.*
- Vigyázz magadra. *Kacsint még vissza és ha nem állítják meg, akkor ki is slisszan az ajtón. Persze, meghallgat még minden szót, amit kap, de nem mondja, hogy reméli, látják még egymást vagy hasonlók. A lány nem tűnik olyannak, mint akit ez annyira érdekelne. Ha pedig látni szeretné, akkor tudja, hol találja meg Miket.*
2041. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-09 09:34:07
Üzenet elküldve: 2021-11-09 09:34:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//küldetés//
//A kintiek//
*A jó kancellár kedveli, ha meg tudja tervezni a dolgokat. Ha kiszámíthatón haladnak az események, legalábbis saját maga számára. Most viszont egymást követik a váratlan fejlemények. Azon még nem lepődik meg, hogy Reya visszautasítja a felajánlott masszázst és egy kicsit hosszabb pislantással napirendre tér a kissé bizalmaskodó hangnem és kacsintás felett is.*
- Végtelenül kedves tőled. *bazsalyog Nawanthirire* Talán majd egy másik alkalommal.
*Úgy fest, hogy mindent elrendeztek és indulhatnak a mélységivel arra az esti borra.*
- Az illem úgy diktálja, hogy a férfiember fizesse a cehet. Ám ilyen szíves invitálást visszautasítani otromba durvaság lenne.
*Nyájasan pislog a sötételfre és ha már úgy néz ki, hogy a testőre, visszafogja magát és nem nyújtja a karját. Ám a vörös még meglepetést tartogat. Hubi pedig növekvő érdeklődéssel hallgatja a helyre kis szónoklatot, néha helyeslően bólint és hosszú évek rutinjára van szüksége, hogy arckifejezése továbbra is figyelmesen udvarias maradjon. Fejében ugyanis kolompolnak a vészharangok. Ha a rőt némber valóban olyan könnyűvérű nőcske, mint amilyennek kinéz és amilyennek láttatni akarja magát, akkor legalábbis furcsa, hogy ilyen szépen formálja a szavakat. Természetesen vannak olyan kurtizánok akik előkelő körökben forognak és szerencsére repetoárjukban több is szerepel, mint köldökig felrántani a szoknyát. Szerencsére.
~Sok.~
Ez jut eszébe Yeza önostorozással vegyes hízelgésére és arra jut, hogy e szinte kétségbeesett igyekvés mögött többnek kell lennie, mint egy reménybeli üzlet. Sajnos valahol ott motoszkál az a gondolat is, hogy Yeza sem kezdő, akármi is legyen, és ördögi ösztönnel vagy kellő tapasztalattal ráérzett, hogy miként lehet célt érni Hubinál. Akárhogy is legyen, így vagy úgy a végére akar járni a dolognak.*
- Ez túlzás. *álszerényen mosolyog a leplezetlen hízelgésre és Yeza mögött a mostanra békésen hortyogó kocsis felé pillant. Legalább ő az elvárható módon viselkedik.*
- Na de kérem! *vonja össze szemöldökét tettetett rosszallással* Nem szokásom finom, hölgyeket kompromitálni. Magától értetődik, hogy ami itt elhangzott az köztünk marad. Nem is érdemes erre szót vesztegetni.
*Az is magától értetődik, hogy ha érdekei úgy kívánják, az első adandó alkalommal feldobja a vöröst a bárónál, bár ehhez egy malomban kellene őrölniük a wegtoreni nemessel. Amire elég kevés esélyt lát. Ugyanígy az sem világos, hogy miért kellene ennek titoknak maradnia a báró előtt, de még ez is kiderülhet. Amikor pedig Yeza rászorít a karjára, nyugatón megpaskolja a kézfejét.*
- Való igaz. A sötételfek népe a leginkább félreértett és felháborító előítéletekkel terhelt faj Lanawinen. Kultúrájuk, művészetük valóban bámulatra méltóan fejlett és sokszínű és ha vannak is olyan szokásaik melyeket emberi szemmel akár furcsának is találhatunk, ez messze nem jelenti azt, hogy elítélendő lenne. Úgy helyes, ha mindent a maga helyén kezelünk. Hiszen míg egyes, saját világszemléletük tisztának tekintő egyének kifogásolni valót találnának abban ha wegtoreni galdiátorokkal kívánnánk szórakozni, a maga részéről semmi kivetnivalót nem találok abban ha az ember jól akarja érezni magát.
*Hubi szerint ennyi szurkapiszka belefér és egyben meggyőződésévé válik, hogy Yeza nem az a jobb körökben forgolódó örömlány. Akkor nem kezdett volna egy bugris kocsissal. Eggyel több ok, hogy megismerje indítékait.*
- Ez végtelenül kedves. *bólint a meghívásra és szinte bocsánatkérőn mosolyog Reyára. Ennek oka pedig az, hogy folytatja.*
- Feltéve, hogy csatlakozol hozzánk. Bár nem érzem úgy, hogy adósom lennél, én tartozom neked ennyivel ha már önhibámon kívül tönkretettem az estéd.
*Kicsit a mélységi felé fordulva hunyorít egyet szeme sarkából. Ezzel próbálja jelezni, hogy minden rendben és a vörös meghívása nem annak szól, hogy nála is birtokon belülre akarna kerülni. Ha őszinte akar lenni magához, akkor azon kívül másról is.*
- Talán odalent ízleljük meg a báró úr pincéjének büszkeségét. E késői órán, úgy hiszem, ott sem fog zavarni minket a sokaság.
*Más körülmények között nem lenne ellenére ha mindez a szobájában, az ágyban történne, de a jelekből amiket Reyán látni vél arra jut, hogy a mélységi inkább vágná át Yeza torkát, mintsem az ő segítségével elégítené ki a kancellári igényeket. Ami minden szempontból sajnálatos lenne.*
//A kintiek//
*A jó kancellár kedveli, ha meg tudja tervezni a dolgokat. Ha kiszámíthatón haladnak az események, legalábbis saját maga számára. Most viszont egymást követik a váratlan fejlemények. Azon még nem lepődik meg, hogy Reya visszautasítja a felajánlott masszázst és egy kicsit hosszabb pislantással napirendre tér a kissé bizalmaskodó hangnem és kacsintás felett is.*
- Végtelenül kedves tőled. *bazsalyog Nawanthirire* Talán majd egy másik alkalommal.
*Úgy fest, hogy mindent elrendeztek és indulhatnak a mélységivel arra az esti borra.*
- Az illem úgy diktálja, hogy a férfiember fizesse a cehet. Ám ilyen szíves invitálást visszautasítani otromba durvaság lenne.
*Nyájasan pislog a sötételfre és ha már úgy néz ki, hogy a testőre, visszafogja magát és nem nyújtja a karját. Ám a vörös még meglepetést tartogat. Hubi pedig növekvő érdeklődéssel hallgatja a helyre kis szónoklatot, néha helyeslően bólint és hosszú évek rutinjára van szüksége, hogy arckifejezése továbbra is figyelmesen udvarias maradjon. Fejében ugyanis kolompolnak a vészharangok. Ha a rőt némber valóban olyan könnyűvérű nőcske, mint amilyennek kinéz és amilyennek láttatni akarja magát, akkor legalábbis furcsa, hogy ilyen szépen formálja a szavakat. Természetesen vannak olyan kurtizánok akik előkelő körökben forognak és szerencsére repetoárjukban több is szerepel, mint köldökig felrántani a szoknyát. Szerencsére.
~Sok.~
Ez jut eszébe Yeza önostorozással vegyes hízelgésére és arra jut, hogy e szinte kétségbeesett igyekvés mögött többnek kell lennie, mint egy reménybeli üzlet. Sajnos valahol ott motoszkál az a gondolat is, hogy Yeza sem kezdő, akármi is legyen, és ördögi ösztönnel vagy kellő tapasztalattal ráérzett, hogy miként lehet célt érni Hubinál. Akárhogy is legyen, így vagy úgy a végére akar járni a dolognak.*
- Ez túlzás. *álszerényen mosolyog a leplezetlen hízelgésre és Yeza mögött a mostanra békésen hortyogó kocsis felé pillant. Legalább ő az elvárható módon viselkedik.*
- Na de kérem! *vonja össze szemöldökét tettetett rosszallással* Nem szokásom finom, hölgyeket kompromitálni. Magától értetődik, hogy ami itt elhangzott az köztünk marad. Nem is érdemes erre szót vesztegetni.
*Az is magától értetődik, hogy ha érdekei úgy kívánják, az első adandó alkalommal feldobja a vöröst a bárónál, bár ehhez egy malomban kellene őrölniük a wegtoreni nemessel. Amire elég kevés esélyt lát. Ugyanígy az sem világos, hogy miért kellene ennek titoknak maradnia a báró előtt, de még ez is kiderülhet. Amikor pedig Yeza rászorít a karjára, nyugatón megpaskolja a kézfejét.*
- Való igaz. A sötételfek népe a leginkább félreértett és felháborító előítéletekkel terhelt faj Lanawinen. Kultúrájuk, művészetük valóban bámulatra méltóan fejlett és sokszínű és ha vannak is olyan szokásaik melyeket emberi szemmel akár furcsának is találhatunk, ez messze nem jelenti azt, hogy elítélendő lenne. Úgy helyes, ha mindent a maga helyén kezelünk. Hiszen míg egyes, saját világszemléletük tisztának tekintő egyének kifogásolni valót találnának abban ha wegtoreni galdiátorokkal kívánnánk szórakozni, a maga részéről semmi kivetnivalót nem találok abban ha az ember jól akarja érezni magát.
*Hubi szerint ennyi szurkapiszka belefér és egyben meggyőződésévé válik, hogy Yeza nem az a jobb körökben forgolódó örömlány. Akkor nem kezdett volna egy bugris kocsissal. Eggyel több ok, hogy megismerje indítékait.*
- Ez végtelenül kedves. *bólint a meghívásra és szinte bocsánatkérőn mosolyog Reyára. Ennek oka pedig az, hogy folytatja.*
- Feltéve, hogy csatlakozol hozzánk. Bár nem érzem úgy, hogy adósom lennél, én tartozom neked ennyivel ha már önhibámon kívül tönkretettem az estéd.
*Kicsit a mélységi felé fordulva hunyorít egyet szeme sarkából. Ezzel próbálja jelezni, hogy minden rendben és a vörös meghívása nem annak szól, hogy nála is birtokon belülre akarna kerülni. Ha őszinte akar lenni magához, akkor azon kívül másról is.*
- Talán odalent ízleljük meg a báró úr pincéjének büszkeségét. E késői órán, úgy hiszem, ott sem fog zavarni minket a sokaság.
*Más körülmények között nem lenne ellenére ha mindez a szobájában, az ágyban történne, de a jelekből amiket Reyán látni vél arra jut, hogy a mélységi inkább vágná át Yeza torkát, mintsem az ő segítségével elégítené ki a kancellári igényeket. Ami minden szempontból sajnálatos lenne.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659