Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 50 (981. - 1000. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1000. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-27 09:23:02
Üzenet elküldve: 2020-08-27 09:23:02
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A pult mellett egy asztalnál//
*A véderő sikeres és szegény Cece megmenekül a halálos serpenyőtől.*
- Nem tudtam, hogy kendvencnek is jó de báválik úgy látszik.
*Hamar megkedvelte a vidám és döngicsélő jószágot.*
- Semmi baj. Nem tudhattad komám. Még magam se láttam ilyen házikedvencet. Biztos ritka fajta óriás bögöly.
*Az biztos, hogy nem látott még csak hasonlót se. Ez lesz a védjegye a mesternek. Cece mását fogja a sereshordókra festeni és már kész is a Sergretor ház jelképe és a ser címere. Valami gyógyítási eset is felmerül itt a környezetébe de ez most nem a mester kontója. Csak serrel tudná kínálni. Igaz az mindenre jó de sebet még nem gyógyít egyelőre. Mondjuk ez meg zseniális ötlet lenne. Gyógyfüvet keverni a serbe. Ez forradalmi újítás lenne bizony ám. Nem csak oltja a szomjat de a sebeket is gyógyítja. Pompás ötlete támad.*
*A véderő sikeres és szegény Cece megmenekül a halálos serpenyőtől.*
- Nem tudtam, hogy kendvencnek is jó de báválik úgy látszik.
*Hamar megkedvelte a vidám és döngicsélő jószágot.*
- Semmi baj. Nem tudhattad komám. Még magam se láttam ilyen házikedvencet. Biztos ritka fajta óriás bögöly.
*Az biztos, hogy nem látott még csak hasonlót se. Ez lesz a védjegye a mesternek. Cece mását fogja a sereshordókra festeni és már kész is a Sergretor ház jelképe és a ser címere. Valami gyógyítási eset is felmerül itt a környezetébe de ez most nem a mester kontója. Csak serrel tudná kínálni. Igaz az mindenre jó de sebet még nem gyógyít egyelőre. Mondjuk ez meg zseniális ötlet lenne. Gyógyfüvet keverni a serbe. Ez forradalmi újítás lenne bizony ám. Nem csak oltja a szomjat de a sebeket is gyógyítja. Pompás ötlete támad.*
999. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-27 07:07:12
Üzenet elküldve: 2020-08-27 07:07:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Arja, Yeza//
//Sebesült a házban//
//Vissza a pulthoz//
-Sajnos részleteket nem tudok, de szerintem sebesült. *Vakargatja meg az állát két ujjal, mert igazából fel se merült benne egyéb eshetőség.*
-Rossz bőrben van az biztos. *Mikor Arja említi Morit felcsillannak a szemei, majd eszébe jut, hogy ő sem látta már egy ideje. Talán úgy beolvadt a konyhai környezetbe. Már éppen menne oda, hogy többet is megtudjon a dologról, ami miatt ilyen állapotba került a férfi, ám ekkor egy nagyobb szütyőt nyom a kezébe. Pár percre lefagy, nem érzi a dolgot, főleg azt nem, hogy a sebesült egyedül indul meg, állapotát meghazudtolva a szobája felé.*
-Öh… úgy látom, neki nem kell segítség. Jobb állapotban van, mint gondoltam. Talán egy zöld varázsital helyre is tenné. *Jegyzi meg, már csak úgy Karheianak.*
-Ha szükségük lenne valamire, csak szóljanak. *Virít egy természetellenesen széles mosolyt, miután elteszi a fizetséget.*
-Még itallal is tudunk szolgálni, esetleg ha szükségük lenne még egy lepedőre. Vagy tiszta törölközőre… *Sorolja, hiszen abból, amit nála a sebesült hagyott, akár körbe is nyalja a szobát utánuk. Ha nem áll elő egyéb kéréssel a nő, akkor visszasétál a pulthoz.*
//Sebesült a házban//
//Vissza a pulthoz//
-Sajnos részleteket nem tudok, de szerintem sebesült. *Vakargatja meg az állát két ujjal, mert igazából fel se merült benne egyéb eshetőség.*
-Rossz bőrben van az biztos. *Mikor Arja említi Morit felcsillannak a szemei, majd eszébe jut, hogy ő sem látta már egy ideje. Talán úgy beolvadt a konyhai környezetbe. Már éppen menne oda, hogy többet is megtudjon a dologról, ami miatt ilyen állapotba került a férfi, ám ekkor egy nagyobb szütyőt nyom a kezébe. Pár percre lefagy, nem érzi a dolgot, főleg azt nem, hogy a sebesült egyedül indul meg, állapotát meghazudtolva a szobája felé.*
-Öh… úgy látom, neki nem kell segítség. Jobb állapotban van, mint gondoltam. Talán egy zöld varázsital helyre is tenné. *Jegyzi meg, már csak úgy Karheianak.*
-Ha szükségük lenne valamire, csak szóljanak. *Virít egy természetellenesen széles mosolyt, miután elteszi a fizetséget.*
-Még itallal is tudunk szolgálni, esetleg ha szükségük lenne még egy lepedőre. Vagy tiszta törölközőre… *Sorolja, hiszen abból, amit nála a sebesült hagyott, akár körbe is nyalja a szobát utánuk. Ha nem áll elő egyéb kéréssel a nő, akkor visszasétál a pulthoz.*
998. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-26 16:20:59
Üzenet elküldve: 2020-08-26 16:20:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//A pult mellett egy asztalnál//
//Arja, Yeza, Graril, Sermester, Xavy//
- Nem én! *tiltakozik Arja a hallgatózás vádja ellen.*
- Csak a kapuban útbaigazítottak a Raadkrall, a... kancellár lakóhelye felé *birkózik meg a szóval.*
- De ott nem volt egy árva lélek sem. Aztán beszélgetést hallottam az egyik szobából. Hát odamentem, és bekopogtam. Akkor hallottam! *mondja, mert Arja valóban nem az a hallgatózós fajta, igazán véletlenül hallotta meg, mit is beszélnek odabent a nagy csendben. Bár sokat amúgy sem hallott meg értett belőle. De a birtokokra, meg a kémekre igenis jól emlékszik.*
- A kancellár úr igazán kedves ember. Pedig a tharg őr a kapuban piszkos vénembernek mondta. Tuti irigykedik rá. *csóválja meg a fejét.*
- Á, nem hiszem! *neveti el magát Yeza kacsintására.*
- Szerintem egyszerűen csak jó ismerőse, és rég látta. Úgy kérdezte.
- De én nem akartam sokat mesélni neki. Mert ez hivatalos út volt. *mondja komolyan.*
- A harangok, meg az íj ügyében, amit MilOchassba szállítottunk. Csak ettem, aztán felmentem aludni.
- Majd meglátom. *sóhajt hátradőlve.*
- Nem nagyon tetszik ez a holnap reggeli indulás.
- Grarilnak nincsen meg a kardja.
- Amikor az íj után jártunk, találkoztunk egy varázsló asszonnyal meg a kislányával. Graril odaígérte neki a kardját, és aztán el is vitte neki. Ha nem vitte volna el, a sebhely, amit az asszony ráigézett, rajta maradt volna!
- De így most nincsen kardja.
- Meg hát... én nem félek! Meg tudom magamat védeni, ha kell! *heveskedik.*
- De csak egy tőröm van... *ingatja a fejét.*
- Miért engem akar küldeni Aztyan, ha fegyveres kísérőt ígért Elgretor mesternek? *értetlenkedik, bizony megijedve a feladattól.
Hiszen nemrég még csak egy kis csavargó volt! Igaz, hogy igenis talpraesett, és helyén van az esze meg a szíve, és megvan az a különös képessége is, hogy kivágja magát nehéz helyzetekből, kiutat találva ott is, ahol más nem. Tudja is ezt magáról. De azt is tudja, hogy egy fegyveres összecsapásban nem sok hasznát vennék! Inkább őt kéne védeni! Grarilt is emiatt adta mellé a báró. ~Talán Aztyan ezt nem tudja?~*
- Látod, ezért kértem, hogy taníts meg jobban a tőrrel bánni. *néz Yezára bánatosan, hátradőlve, és újra bámészkodni kezd. Közben a sermester is visszatér, méghozzá valami fura lénnyel a vállán! Graril meg rögtön megint megint intézkedni kezd, majdnem lecsapja a fura állatot. Pedig az úgy látszik nem veszélyes, és nem is buta, bármilyen különös jószág! Mint egy nagyra nőtt légy, komolyan, olyan hangot is hallat, de Arjának igazán tetszik! Szerencsére a törpe leinti a férfit, és inkább ölébe veszi a fura állatot.
Közben Xavy is odajön hozzájuk, hogy segítsenek már felkísérni a sebesült férfit, akivel egy nő állított be az imént a Kalmárba.
Arja is Grarilra pillant kérlelőn, ő maga a hónaljáig sem érne a fickónak, ahogy látja. A vele érkező nő is igazán nyúzottnak látszik, muszáj lenne segíteniük!
Graril el is néz arra, de közben a sebesült már haragosan el is indul felfelé, miután végül fizet a gnóm lánykának. A kardjára támaszkodva biceg fel egész gyorsan a lépcsőn. ~Xavy biztos félt, hogy nem fizeti ki. Az meg megharagudott.~ gondolja Arja.*
- Mori talán tudna neki segíteni, de ő nincs itt sajnos. *mondja.*
- Pedig lehet kellene neki egy doktor. *néz el felfelé. Nem mondja ki, de azért érezhető, amire gondol. ~Mert mégis mi van, ha esetleg meghal itt a Kalmárban?~*
- Megnézzük? *kérdezi Yezára nézve. Mert legfeljebb ennyit tudnak tenni, meg kifaggatni a vele lévő nőt, hogy mi történt.*
//Arja, Yeza, Graril, Sermester, Xavy//
- Nem én! *tiltakozik Arja a hallgatózás vádja ellen.*
- Csak a kapuban útbaigazítottak a Raadkrall, a... kancellár lakóhelye felé *birkózik meg a szóval.*
- De ott nem volt egy árva lélek sem. Aztán beszélgetést hallottam az egyik szobából. Hát odamentem, és bekopogtam. Akkor hallottam! *mondja, mert Arja valóban nem az a hallgatózós fajta, igazán véletlenül hallotta meg, mit is beszélnek odabent a nagy csendben. Bár sokat amúgy sem hallott meg értett belőle. De a birtokokra, meg a kémekre igenis jól emlékszik.*
- A kancellár úr igazán kedves ember. Pedig a tharg őr a kapuban piszkos vénembernek mondta. Tuti irigykedik rá. *csóválja meg a fejét.*
- Á, nem hiszem! *neveti el magát Yeza kacsintására.*
- Szerintem egyszerűen csak jó ismerőse, és rég látta. Úgy kérdezte.
- De én nem akartam sokat mesélni neki. Mert ez hivatalos út volt. *mondja komolyan.*
- A harangok, meg az íj ügyében, amit MilOchassba szállítottunk. Csak ettem, aztán felmentem aludni.
- Majd meglátom. *sóhajt hátradőlve.*
- Nem nagyon tetszik ez a holnap reggeli indulás.
- Grarilnak nincsen meg a kardja.
- Amikor az íj után jártunk, találkoztunk egy varázsló asszonnyal meg a kislányával. Graril odaígérte neki a kardját, és aztán el is vitte neki. Ha nem vitte volna el, a sebhely, amit az asszony ráigézett, rajta maradt volna!
- De így most nincsen kardja.
- Meg hát... én nem félek! Meg tudom magamat védeni, ha kell! *heveskedik.*
- De csak egy tőröm van... *ingatja a fejét.*
- Miért engem akar küldeni Aztyan, ha fegyveres kísérőt ígért Elgretor mesternek? *értetlenkedik, bizony megijedve a feladattól.
Hiszen nemrég még csak egy kis csavargó volt! Igaz, hogy igenis talpraesett, és helyén van az esze meg a szíve, és megvan az a különös képessége is, hogy kivágja magát nehéz helyzetekből, kiutat találva ott is, ahol más nem. Tudja is ezt magáról. De azt is tudja, hogy egy fegyveres összecsapásban nem sok hasznát vennék! Inkább őt kéne védeni! Grarilt is emiatt adta mellé a báró. ~Talán Aztyan ezt nem tudja?~*
- Látod, ezért kértem, hogy taníts meg jobban a tőrrel bánni. *néz Yezára bánatosan, hátradőlve, és újra bámészkodni kezd. Közben a sermester is visszatér, méghozzá valami fura lénnyel a vállán! Graril meg rögtön megint megint intézkedni kezd, majdnem lecsapja a fura állatot. Pedig az úgy látszik nem veszélyes, és nem is buta, bármilyen különös jószág! Mint egy nagyra nőtt légy, komolyan, olyan hangot is hallat, de Arjának igazán tetszik! Szerencsére a törpe leinti a férfit, és inkább ölébe veszi a fura állatot.
Közben Xavy is odajön hozzájuk, hogy segítsenek már felkísérni a sebesült férfit, akivel egy nő állított be az imént a Kalmárba.
Arja is Grarilra pillant kérlelőn, ő maga a hónaljáig sem érne a fickónak, ahogy látja. A vele érkező nő is igazán nyúzottnak látszik, muszáj lenne segíteniük!
Graril el is néz arra, de közben a sebesült már haragosan el is indul felfelé, miután végül fizet a gnóm lánykának. A kardjára támaszkodva biceg fel egész gyorsan a lépcsőn. ~Xavy biztos félt, hogy nem fizeti ki. Az meg megharagudott.~ gondolja Arja.*
- Mori talán tudna neki segíteni, de ő nincs itt sajnos. *mondja.*
- Pedig lehet kellene neki egy doktor. *néz el felfelé. Nem mondja ki, de azért érezhető, amire gondol. ~Mert mégis mi van, ha esetleg meghal itt a Kalmárban?~*
- Megnézzük? *kérdezi Yezára nézve. Mert legfeljebb ennyit tudnak tenni, meg kifaggatni a vele lévő nőt, hogy mi történt.*
997. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-26 13:30:01
Üzenet elküldve: 2020-08-26 13:30:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A pult mellett egy asztalnál//
//Arja, Yeza, Graril, Sermester//
*A férfi végül megállítja a veszedelmes serpenyőt, mert a törpe igencsak hadakozik az ellen, hogy a nagyra lőtt legyet leüsse. El is magyarázzák, hogy ez nem egy szörnyeteg, hanem egy kedves kis háziállat.*
- Hát ha kendnek ez a kedvence ám legyen.* Szól röviden a férfi és visszateszi a serpenyőt a helyére.*
- Elnézést, hogy le akartam ütni, nem tudtam, hogy háziállat.* Szól Graril, majd megszólítják, hogy kísérjen fel valami sebesültet az emeletre. Viszont a férfi azt látja, hogy az állítólagos sérült egész jól felbiceg az emeletre, így nem is foglalkozik tovább ezzel a kérdéssel.*
//Arja, Yeza, Graril, Sermester//
*A férfi végül megállítja a veszedelmes serpenyőt, mert a törpe igencsak hadakozik az ellen, hogy a nagyra lőtt legyet leüsse. El is magyarázzák, hogy ez nem egy szörnyeteg, hanem egy kedves kis háziállat.*
- Hát ha kendnek ez a kedvence ám legyen.* Szól röviden a férfi és visszateszi a serpenyőt a helyére.*
- Elnézést, hogy le akartam ütni, nem tudtam, hogy háziállat.* Szól Graril, majd megszólítják, hogy kísérjen fel valami sebesültet az emeletre. Viszont a férfi azt látja, hogy az állítólagos sérült egész jól felbiceg az emeletre, így nem is foglalkozik tovább ezzel a kérdéssel.*
996. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-25 23:07:22
Üzenet elküldve: 2020-08-25 23:07:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
//A pult mellett egy asztalnál//
*Torskelnek már kezd elege lenni a közjátékból ezért amikor leül lehúzza a bal csizmáját, hogy előszedje belőle az erszényét. Mérgében kiszámol 100 aranyat, és dühösen lecsapja az asztalra, hogy Balkócza Xavylari felvegye.
*
-Remélem elég lesz!* Szól Torskel, majd kardját leoldja és arra támaszkodva biceg felfelé a lépcsőn. Nem tudja, talán a düh miatti adrenalinlöket végett nem érez fájdalmat. Ha megkapja a kulcsot, kardján biceg be az egyik szobába. Ott le is telepedik az ágyra. Úgy tűnik eddig tartott a düh hatása, mert tagja újra fájni kezdenek. Nem tudja, hogy a nő követte-e de nagyon reméli, hogy igen. Szükséges lenne megvizsgálni a férfit, és minél hamarabb.*
//A pult mellett egy asztalnál//
*Torskelnek már kezd elege lenni a közjátékból ezért amikor leül lehúzza a bal csizmáját, hogy előszedje belőle az erszényét. Mérgében kiszámol 100 aranyat, és dühösen lecsapja az asztalra, hogy Balkócza Xavylari felvegye.
*-Remélem elég lesz!* Szól Torskel, majd kardját leoldja és arra támaszkodva biceg felfelé a lépcsőn. Nem tudja, talán a düh miatti adrenalinlöket végett nem érez fájdalmat. Ha megkapja a kulcsot, kardján biceg be az egyik szobába. Ott le is telepedik az ágyra. Úgy tűnik eddig tartott a düh hatása, mert tagja újra fájni kezdenek. Nem tudja, hogy a nő követte-e de nagyon reméli, hogy igen. Szükséges lenne megvizsgálni a férfit, és minél hamarabb.*
995. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-25 18:22:37
Üzenet elküldve: 2020-08-25 18:22:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 407
OOC üzenetek: 109
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 407
OOC üzenetek: 109
Játékstílus: Vakmerő
//Hubi szomjas és figyelemre vágyó angyalai és CCC//
*Dora érdeklődve hallgatja a történetet, amely, nem titok, hogy egy izgalmasabb regénynek is bőven beillene. De ahogy elnézi a báró urat, nincs olyan állapotban, hogy ezt mind másodpercek alatt, a hasára ütve találja ki – éppen ez teszi teljesen hihetővé. Persze a szóban forgó, kézről kézre járó levelet az elf átadja Estinek, és miután a lány elolvasta, egy kérdő pillantással elfogadja tőle a lapot.*
~ Ennek semmi értelme. ~ *Töpreng el magában a sötételf intencióin, hiszen már látta a levelet, nem akar vele kezdeni semmit. Vissza is adja Cha'yss-nak, korántsem annyi romantikával fűszerezve, mint amit Esti mögé képzel, bár tény, hogy a nagy, erős kezet azért lopva megnézegeti magának. Most nincs ideje a fantáziálgatásnak: a lány a közepébe csap.*
- Megkönnyebbülés, hogy Kagaenae minden viszontagság ellenére megmenekült. Azt hiszem, az egész Vashegy nevében mondhatom, hogy végtelenül hálásak vagyunk az erőfeszítéseitekért, és hogy ilyen gyorsan felléptetek az ügyben. *Biccent Esti felé, és bánatos-bájosan mosolyog a báróra, mint akit mélyen meghatott a történet.* Viszont Ephemia ügye még mindig aggaszt. Feltétlenül szólnunk kéne a kancellárnak, kikérni a véleményét, hiszen mi magunk egy hangot sem hallottunk arról, hogy a lány eltűnt volna. Ez az egész bűzlik. Esetleg nem tudsz ajánlani egy megbízható személyt, aki vállalná a gyors üzenetvivő szerepét? Megfizetném a sietségét.
*Ő is körülnéz, de a zsoldosok aligha szimpatikusak számára. Régi emlékeket ébresztenek benne a Vaskorsóval kapcsolatban, amikor valahogy egy tömegverekedés közepébe csöppent, és kis híján belőle főzték a pincepörköltöt.*
- Jaj, dehogy, ne siessük el! Egyetértek Estivel. *Jegyzi meg a báró úr felvetésével kapcsolatban, hogy az Úrnőt haladéktalanul Vashegyre menekítse, és csak ezután fordul el a többi vendégtől, megint teljesen a beszélgetésükbe kapcsolódva.* Kagaenae-nek pihenésre van szüksége, és elnézve a fogadót, itt meg is kaphatja. Persze csak akkor, ha ez neked nem jelent problémát. Az érdem pedig a tiéd is, nagyszerű, hogy a segítségére siettél. Köszönettel tartozom. Ha valamit tehetünk érted… *Nem is fejezi be a mondatot, csak ártatlanul mosolyog. Hogy mit képzel a végére kompenzációnak, azt ráhagyja a többiek fantáziájára.
Őt is érdekli, hogy milyen választ ad Cha'yss Esti kérdésözönére, és közben összevont szemöldökkel koncentrál, hogy minden részletet jól a fejébe véssen. Ha pedig már láthatóan nincs mit mondania, a lány csillogó szemmel, lelkesen szól közbe.*
- Szerintem ne gyötörjük sokat a báró urat, nem csak Kagaenae-nek kellett megpróbáltatásokat kiállnia. *Bocsánatkérőn pillant a férfira, mert nem akarja megsérteni vagy gyengének mutatni, de a történtek után biztosan neki is több pihenésre, és kevesebb beszédre van szüksége.* Én egyelőre rád bíznám a zsoldosokat, Esti… Emlékszel legutóbb a Vaskorsóban történtekre? Már akkor is mellettem robbant ki a verekedés, én abból nem kérek többet. *Mondja, és esetlenül nevet kínjában. Cha'yss-nak magyarázatot is fűz hozzá, miközben a kezébe kapja kalapját.* Hosszú történet, de csoda, hogy ép bőrrel megúsztam. Viszont! Először láttam óriást verekedni.
- Én meg addig, ha tényleg lenne mód rá, feladnám azt a bizonyos levelet, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, már ami Ephemiát illeti. *Mosolyog a báróra udvariaskodón, és bízik benne, hogy van néhány remek ötlete. Mármint a futárra.*
*Dora érdeklődve hallgatja a történetet, amely, nem titok, hogy egy izgalmasabb regénynek is bőven beillene. De ahogy elnézi a báró urat, nincs olyan állapotban, hogy ezt mind másodpercek alatt, a hasára ütve találja ki – éppen ez teszi teljesen hihetővé. Persze a szóban forgó, kézről kézre járó levelet az elf átadja Estinek, és miután a lány elolvasta, egy kérdő pillantással elfogadja tőle a lapot.*
~ Ennek semmi értelme. ~ *Töpreng el magában a sötételf intencióin, hiszen már látta a levelet, nem akar vele kezdeni semmit. Vissza is adja Cha'yss-nak, korántsem annyi romantikával fűszerezve, mint amit Esti mögé képzel, bár tény, hogy a nagy, erős kezet azért lopva megnézegeti magának. Most nincs ideje a fantáziálgatásnak: a lány a közepébe csap.*
- Megkönnyebbülés, hogy Kagaenae minden viszontagság ellenére megmenekült. Azt hiszem, az egész Vashegy nevében mondhatom, hogy végtelenül hálásak vagyunk az erőfeszítéseitekért, és hogy ilyen gyorsan felléptetek az ügyben. *Biccent Esti felé, és bánatos-bájosan mosolyog a báróra, mint akit mélyen meghatott a történet.* Viszont Ephemia ügye még mindig aggaszt. Feltétlenül szólnunk kéne a kancellárnak, kikérni a véleményét, hiszen mi magunk egy hangot sem hallottunk arról, hogy a lány eltűnt volna. Ez az egész bűzlik. Esetleg nem tudsz ajánlani egy megbízható személyt, aki vállalná a gyors üzenetvivő szerepét? Megfizetném a sietségét.
*Ő is körülnéz, de a zsoldosok aligha szimpatikusak számára. Régi emlékeket ébresztenek benne a Vaskorsóval kapcsolatban, amikor valahogy egy tömegverekedés közepébe csöppent, és kis híján belőle főzték a pincepörköltöt.*
- Jaj, dehogy, ne siessük el! Egyetértek Estivel. *Jegyzi meg a báró úr felvetésével kapcsolatban, hogy az Úrnőt haladéktalanul Vashegyre menekítse, és csak ezután fordul el a többi vendégtől, megint teljesen a beszélgetésükbe kapcsolódva.* Kagaenae-nek pihenésre van szüksége, és elnézve a fogadót, itt meg is kaphatja. Persze csak akkor, ha ez neked nem jelent problémát. Az érdem pedig a tiéd is, nagyszerű, hogy a segítségére siettél. Köszönettel tartozom. Ha valamit tehetünk érted… *Nem is fejezi be a mondatot, csak ártatlanul mosolyog. Hogy mit képzel a végére kompenzációnak, azt ráhagyja a többiek fantáziájára.
Őt is érdekli, hogy milyen választ ad Cha'yss Esti kérdésözönére, és közben összevont szemöldökkel koncentrál, hogy minden részletet jól a fejébe véssen. Ha pedig már láthatóan nincs mit mondania, a lány csillogó szemmel, lelkesen szól közbe.*
- Szerintem ne gyötörjük sokat a báró urat, nem csak Kagaenae-nek kellett megpróbáltatásokat kiállnia. *Bocsánatkérőn pillant a férfira, mert nem akarja megsérteni vagy gyengének mutatni, de a történtek után biztosan neki is több pihenésre, és kevesebb beszédre van szüksége.* Én egyelőre rád bíznám a zsoldosokat, Esti… Emlékszel legutóbb a Vaskorsóban történtekre? Már akkor is mellettem robbant ki a verekedés, én abból nem kérek többet. *Mondja, és esetlenül nevet kínjában. Cha'yss-nak magyarázatot is fűz hozzá, miközben a kezébe kapja kalapját.* Hosszú történet, de csoda, hogy ép bőrrel megúsztam. Viszont! Először láttam óriást verekedni.
- Én meg addig, ha tényleg lenne mód rá, feladnám azt a bizonyos levelet, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, már ami Ephemiát illeti. *Mosolyog a báróra udvariaskodón, és bízik benne, hogy van néhány remek ötlete. Mármint a futárra.*
994. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-25 11:00:03
Üzenet elküldve: 2020-08-25 11:00:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//A pult mellett egy asztalnál//
//Sebesült a házban//
//Arja, Yeza, Graril, Sermester, Xavy//
*Amikor kiderül, hogy hajóval mennek a Kikötőbe, most először határozottan örül neki, hogy az ő számára ez a küldetés még nem túl ajánlatos. Yeza nem szívleli a vízi utazás semmilyen formáját. Nagyon nem. De ezt egyelőre nem köti a többiek orrára, csak az arcán suhan át egy fél pillanatra egy apró fintorgás.
A kikötői helyzetről szóló mendemondákon nem is csodálkozik. Nem elképzelhetetlen, hogy idáig fajult a dolog. Ha a Patkányok szeretnének egy kis extra bevételt, teljesen logikus döntés a dokkokhoz vezető úton vámot szedni. Feltéve, ha valóban ők állnak a dolog mögött. Ha csak egy vállalkozó szellemű banda önhatalmú kezdeményezése, akkor nem lenne a helyükben. Ő mindig úgy sejtette, hogy a kikötői alvilág főnöksége valamilyen szinten megállapodott az artheniori vezetőkkel. De tény, ami tény, nem tanácsos arrafelé fegyvertelenül kóvályogni. Eddig se volt az.
A Báró társasága kapcsán Arja az embere. Volt egy sejtése, hogy egy ilyen világjáró lány széleskörű ismeretekkel, vagy inkább ismeretségekkel bír. Az információk birtokában alaposabban is szemügyre veszi a két nőt. Úgy érzi, jobb lesz megjegyezni őket magának. A kancallár elszóláson (amibe ráadásul többször beleszalad a lány) jól elmulat magában, de valami szöget üt a fejébe.*
- Kémekről? Ez nagyon izgalmasan hangzik. Talán hallgatóztál, te rosszcsont? *hajol közelebb Arjához az utolsó mondatra bizalmasan. Birtokokról még talán, de kémekről nem nagyon szokás egy külsős személy jelenlétében. De vannak kivételek természetesen. A politika összetett művészet. Főleg a színfalak mögötti része.*
- Valóban? És mi érdekelte a Vaskorsó úrnőjét a kancellárról? Talán a kémei? *kacsint. Jó lesz Arjával több időt tölteni. Úgy tűnik, sok mindent tud sok mindenkiről. Ő maga talán ne nem is érzi ennek az értékét és a fontosságát, de Yeza nagyon is tisztában van vele.*
- A ruhám szegélye ráér. Lesz elég dolgotok, hogy összekészüljetek az útra *mondja megértőn.* - Csak reméltem, hogy az indulás előtt még több időnk lesz egy kicsit jobban összeismerkedni.
*A törpe és Graril bohóckodására próbál nem figyelni. Rendezzék csak le egymással. Meg a serpenyővel. Meg a dögléggyel, vagy mi a búbánat az, amihez a Sermester beszél.
Épp venné a levegőt, hogy tovább kérdezgesse a vörös lányt, amikor Xavi lép oda hozzájuk.*
- A cókmókját vagy a lovagját? *kérdez vissza, de közben már Grarilra pillant. Remélhetőleg magára vállalja a feladatot, ha már cipekedésről van szó.*
- Graril? Addig vigyázunk a formás részeinkre. A miénkre meg a többi kalmároséra *teszi hozzá mosolyogva.*
- Mi baja a fickónak? Sebesült vagy részeg? *biccent az emberi mankó felállásban ácsorgó kettős felé.*
//Sebesült a házban//
//Arja, Yeza, Graril, Sermester, Xavy//
*Amikor kiderül, hogy hajóval mennek a Kikötőbe, most először határozottan örül neki, hogy az ő számára ez a küldetés még nem túl ajánlatos. Yeza nem szívleli a vízi utazás semmilyen formáját. Nagyon nem. De ezt egyelőre nem köti a többiek orrára, csak az arcán suhan át egy fél pillanatra egy apró fintorgás.
A kikötői helyzetről szóló mendemondákon nem is csodálkozik. Nem elképzelhetetlen, hogy idáig fajult a dolog. Ha a Patkányok szeretnének egy kis extra bevételt, teljesen logikus döntés a dokkokhoz vezető úton vámot szedni. Feltéve, ha valóban ők állnak a dolog mögött. Ha csak egy vállalkozó szellemű banda önhatalmú kezdeményezése, akkor nem lenne a helyükben. Ő mindig úgy sejtette, hogy a kikötői alvilág főnöksége valamilyen szinten megállapodott az artheniori vezetőkkel. De tény, ami tény, nem tanácsos arrafelé fegyvertelenül kóvályogni. Eddig se volt az.
A Báró társasága kapcsán Arja az embere. Volt egy sejtése, hogy egy ilyen világjáró lány széleskörű ismeretekkel, vagy inkább ismeretségekkel bír. Az információk birtokában alaposabban is szemügyre veszi a két nőt. Úgy érzi, jobb lesz megjegyezni őket magának. A kancallár elszóláson (amibe ráadásul többször beleszalad a lány) jól elmulat magában, de valami szöget üt a fejébe.*
- Kémekről? Ez nagyon izgalmasan hangzik. Talán hallgatóztál, te rosszcsont? *hajol közelebb Arjához az utolsó mondatra bizalmasan. Birtokokról még talán, de kémekről nem nagyon szokás egy külsős személy jelenlétében. De vannak kivételek természetesen. A politika összetett művészet. Főleg a színfalak mögötti része.*
- Valóban? És mi érdekelte a Vaskorsó úrnőjét a kancellárról? Talán a kémei? *kacsint. Jó lesz Arjával több időt tölteni. Úgy tűnik, sok mindent tud sok mindenkiről. Ő maga talán ne nem is érzi ennek az értékét és a fontosságát, de Yeza nagyon is tisztában van vele.*
- A ruhám szegélye ráér. Lesz elég dolgotok, hogy összekészüljetek az útra *mondja megértőn.* - Csak reméltem, hogy az indulás előtt még több időnk lesz egy kicsit jobban összeismerkedni.
*A törpe és Graril bohóckodására próbál nem figyelni. Rendezzék csak le egymással. Meg a serpenyővel. Meg a dögléggyel, vagy mi a búbánat az, amihez a Sermester beszél.
Épp venné a levegőt, hogy tovább kérdezgesse a vörös lányt, amikor Xavi lép oda hozzájuk.*
- A cókmókját vagy a lovagját? *kérdez vissza, de közben már Grarilra pillant. Remélhetőleg magára vállalja a feladatot, ha már cipekedésről van szó.*
- Graril? Addig vigyázunk a formás részeinkre. A miénkre meg a többi kalmároséra *teszi hozzá mosolyogva.*
- Mi baja a fickónak? Sebesült vagy részeg? *biccent az emberi mankó felállásban ácsorgó kettős felé.*
993. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-25 08:22:06
Üzenet elküldve: 2020-08-25 08:22:06
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A pult mellett egy asztalnál//
//Arja, Yeza, Graril, Sermester//
- Há he hé!! Le ne csapd má szegény jószágot komám! Nem ártott a légynek se. Ugye Cece?
*Védekezőleg kitárja a kezét a serpenyő irányába és inkább azzal védi az óriás böglyét. Most szerezte és nehogy már szegény pára itt pusztuljon ki egy serpenyőtől.*
- Nem tudom milyen jószág ez de olyan békésen döngicsél a fülemnél, hogy az már szinte nyugtató. Nehogy bántsátok a lelkem!
*Ez most mindenkinek szólt az asztalnál nehogy Grarilhoz hasonszőrű módon megátalkodjanak támadni szegény Cecét. Hős védelmezőként árgus szemmel pásztázza a népek képét, hogy ha valaki megtámadná szegény Cecét az kapjon egy jókora törpés maflást.*
- Na gyere ide Cece mer ezek még itt megbántanak téged.
*Leveszi a válláról és az ölébe fogja, hogy biztosan ne essen baja. A jószág hagyja ezt és csak vidáman zöngicsél tovább sermesterünk ölében.*
//Arja, Yeza, Graril, Sermester//
- Há he hé!! Le ne csapd má szegény jószágot komám! Nem ártott a légynek se. Ugye Cece?
*Védekezőleg kitárja a kezét a serpenyő irányába és inkább azzal védi az óriás böglyét. Most szerezte és nehogy már szegény pára itt pusztuljon ki egy serpenyőtől.*
- Nem tudom milyen jószág ez de olyan békésen döngicsél a fülemnél, hogy az már szinte nyugtató. Nehogy bántsátok a lelkem!
*Ez most mindenkinek szólt az asztalnál nehogy Grarilhoz hasonszőrű módon megátalkodjanak támadni szegény Cecét. Hős védelmezőként árgus szemmel pásztázza a népek képét, hogy ha valaki megtámadná szegény Cecét az kapjon egy jókora törpés maflást.*
- Na gyere ide Cece mer ezek még itt megbántanak téged.
*Leveszi a válláról és az ölébe fogja, hogy biztosan ne essen baja. A jószág hagyja ezt és csak vidáman zöngicsél tovább sermesterünk ölében.*
992. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-25 07:43:36
Üzenet elküldve: 2020-08-25 07:43:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Sebesült a házban//
//A pult mellett egy asztalnál//
//Arja, Yeza, Graril, Sermester//
*A férfi szavai nem igazán hatják meg, bár azt mindenesetre jó jelnek veszi, hogy még benne találja a lelket. Egyelőre. Viszont tekintete néha az ajtót kémleli, amelyen, mintha bármelyik pillanatban beronthatnának azok, akik ezt a kettőt keresik. Nem szereti a bajkeverőket, főleg nem abban a tisztességes fogadóban, ahol ő van szolgálatban. A vendégek is már észlelték a sebesültet, nyújtogatják is a nyakukat rendesen, valamint nem mennek el mellette szó nélkül. Az alapzajból ki is hallatszik egy beszólás.*
-Aki nem bírja az alkoholt, az ne igyon! *Telipofás röhögéssel is kísérik, az itt mindennaposnak számító gúnyos megjegyzést. Karheia megjegyzésére csak felemeli az orrát, mert neki is sok ötlete lenne, mi emelné a színvonalat, de egyelőre ezt magában tartja.*
-Mivel ez egy Fogadó… már hozom is a kulcsokat. *Nyomja meg a szót, majd, ahogy azt mondja meg is fordul, hogy a pult mögül elhozzon két kulcsot. Egymás melletti szobák. A nő következő kérdésére viszont már egyértelmű választ ad, bár véleménye szerint ez magától értetődő.*
-Egy sebesült után többet kell takarítani. Ez nem ispotály. *Közli a tényeket, pont ezért nincs is a környéken néhány markos legény, hogy felcipeljék a szobába a sebesültet a nő helyett. Látja, hogy ideges, de nem igazán hatja meg a dolog, hiszen nem tudja mi történhetett velük, de abban bizonyos, hogy maguknak keresték a bajt, és aki keresi meg is találja. Azt, hogy kölyöknek nevezi, már szinte félúton hallja csak fél füllel, kezd egyre morcosabb lenni, a dolog miatt. ~Aztán, ha itt vérengzés lesz, az meg az én saram mi? Bolond tyúk!~ Trappol oda a személyzetből álló asztaltársasághoz és megköszörüli a torkát, hogy lássák, ő is itt van.*
-Valamelyikőtök megtenné, hogy segít a nőnek felcipelni a cókmókját? Nem szeretném, hogy ha a lépcsőt is összevérezné útközben. *A második mondatot, már csak halkabban teszi hozzá, kicsit morogva.*
//A pult mellett egy asztalnál//
//Arja, Yeza, Graril, Sermester//
*A férfi szavai nem igazán hatják meg, bár azt mindenesetre jó jelnek veszi, hogy még benne találja a lelket. Egyelőre. Viszont tekintete néha az ajtót kémleli, amelyen, mintha bármelyik pillanatban beronthatnának azok, akik ezt a kettőt keresik. Nem szereti a bajkeverőket, főleg nem abban a tisztességes fogadóban, ahol ő van szolgálatban. A vendégek is már észlelték a sebesültet, nyújtogatják is a nyakukat rendesen, valamint nem mennek el mellette szó nélkül. Az alapzajból ki is hallatszik egy beszólás.*
-Aki nem bírja az alkoholt, az ne igyon! *Telipofás röhögéssel is kísérik, az itt mindennaposnak számító gúnyos megjegyzést. Karheia megjegyzésére csak felemeli az orrát, mert neki is sok ötlete lenne, mi emelné a színvonalat, de egyelőre ezt magában tartja.*
-Mivel ez egy Fogadó… már hozom is a kulcsokat. *Nyomja meg a szót, majd, ahogy azt mondja meg is fordul, hogy a pult mögül elhozzon két kulcsot. Egymás melletti szobák. A nő következő kérdésére viszont már egyértelmű választ ad, bár véleménye szerint ez magától értetődő.*
-Egy sebesült után többet kell takarítani. Ez nem ispotály. *Közli a tényeket, pont ezért nincs is a környéken néhány markos legény, hogy felcipeljék a szobába a sebesültet a nő helyett. Látja, hogy ideges, de nem igazán hatja meg a dolog, hiszen nem tudja mi történhetett velük, de abban bizonyos, hogy maguknak keresték a bajt, és aki keresi meg is találja. Azt, hogy kölyöknek nevezi, már szinte félúton hallja csak fél füllel, kezd egyre morcosabb lenni, a dolog miatt. ~Aztán, ha itt vérengzés lesz, az meg az én saram mi? Bolond tyúk!~ Trappol oda a személyzetből álló asztaltársasághoz és megköszörüli a torkát, hogy lássák, ő is itt van.*
-Valamelyikőtök megtenné, hogy segít a nőnek felcipelni a cókmókját? Nem szeretném, hogy ha a lépcsőt is összevérezné útközben. *A második mondatot, már csak halkabban teszi hozzá, kicsit morogva.*
991. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-25 00:42:32
Üzenet elküldve: 2020-08-25 00:42:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A pult mellett egy asztalnál//
//Arja, Yeza, Graril, Sermester vissza//
*A férfi is befejezi az étkezést. Jól esett neki a pörkölt. Bárki is főzte igazán kitett magáért. Graril tanult rendet, ezért be is viszi a konyhába a mosatlant, hogy majd valaki elmossa. Ritkán jár a konyhába ezért szétnéz, hogy miféle fazekak, edények, üstök találhatóak egy ilyen helyen. Azt még éppen hallja, hogy a törpe elmegy sétálni egyet. A férfi is kicsit szétnéz a konyhában, bár eléggé járatlan.*
~Ha találnék egy darabka süteményt elharmadolnám Arja, Yeza, meg magam között.~* Azonban hiába a felfedező út sajnos nem találja a sütemény lelőhelyét. Csalódottan veszi tudomásul, hogy a desszert ma elmarad. Éppen visszasétálna, amikor meglátja a törpét és legújabb kedvencét. Mivel Graril ilyet nem látott ösztönösen egy serpenyő után nyúl. Azt nem érti, hogy Elgretor mit mondott, de már szökken is a sörfőző mellé, magasba lendítve a serpenyőt.*
-Kendet megtámadta valami rondaság, na de én mindjárt agyoncsapom! Ne mozduljon!* És már a feje fölött tartja a széles serpenyőt.*
//Arja, Yeza, Graril, Sermester vissza//
*A férfi is befejezi az étkezést. Jól esett neki a pörkölt. Bárki is főzte igazán kitett magáért. Graril tanult rendet, ezért be is viszi a konyhába a mosatlant, hogy majd valaki elmossa. Ritkán jár a konyhába ezért szétnéz, hogy miféle fazekak, edények, üstök találhatóak egy ilyen helyen. Azt még éppen hallja, hogy a törpe elmegy sétálni egyet. A férfi is kicsit szétnéz a konyhában, bár eléggé járatlan.*
~Ha találnék egy darabka süteményt elharmadolnám Arja, Yeza, meg magam között.~* Azonban hiába a felfedező út sajnos nem találja a sütemény lelőhelyét. Csalódottan veszi tudomásul, hogy a desszert ma elmarad. Éppen visszasétálna, amikor meglátja a törpét és legújabb kedvencét. Mivel Graril ilyet nem látott ösztönösen egy serpenyő után nyúl. Azt nem érti, hogy Elgretor mit mondott, de már szökken is a sörfőző mellé, magasba lendítve a serpenyőt.*
-Kendet megtámadta valami rondaság, na de én mindjárt agyoncsapom! Ne mozduljon!* És már a feje fölött tartja a széles serpenyőt.*
990. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-24 23:30:26
Üzenet elküldve: 2020-08-24 23:30:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Már a Kalmárban//
*A másik csipkelődésére szintén riposzttal válaszol. Szórakoztatja a másik szájalása. Hogy egy aljas támadást miként él majd meg az egy másik dolog lesz. De jelenleg nagyon jól szórakozik.*
-Mert rajtad több néznivaló van mint egy papon. De még akkor is több lenne ha csuha lenne rajtad is.
*Lou az a fajta alak aki egyszerű mint a kő. Hogy épp mit akar, azt könnyű eldönteni. Már csak azért is mert ki is mondja. Nem kell túl sokat gondolkozni rajta. A felhívása meghozta az eredményt. Arra a mondatra, hogy a lány nem tudja mi lesz még itt Lou le is csap.*
-Remélem valami nekem tetsző.
*Aztán iszik is. Nem kell félteni. Ő nem csak vizet szokott inni. Tényleg nem. Általában valami vizezett bort visz ha vadásztúrára megy. Az nem romlik meg. A kérdés hallatán hagyja, hogy az öreg beszéljen aki nem sokat árul el magáról. Önmagához mérten meglepően csendben fogadja azokat a fiatal kalandor.*
-Azzal azért várjál még öreg. Akiben annyi hév van annak még nincs helye a föld alatt csak ha valamit bányászik vagy ilyesmi. Én is olyasmi volnék amúgy mint te. Általában vadászgatok, de ha van valami jóféle csihi-puhi abban szívesen részt veszek. Történeteim vannak hisz ha nem is tesz semmit az ember akkor is esnek meg dolgok csak az a kérdés el is hinnétek-e. Amúgy apám tintanyalót akart belőlem csinálni én meg nem akartam. Elküldött kitanulni a harcot meg mindent hátha ott megtörnek. Nem sikerült. Most itt vagyok és a magam ura. Hát veled mi a helyzet faros?
*Fordul a lányhoz akinek nem felejtette el a "bajszos" becézését.*
//Már a Kalmárban//
*A másik csipkelődésére szintén riposzttal válaszol. Szórakoztatja a másik szájalása. Hogy egy aljas támadást miként él majd meg az egy másik dolog lesz. De jelenleg nagyon jól szórakozik.*
-Mert rajtad több néznivaló van mint egy papon. De még akkor is több lenne ha csuha lenne rajtad is.
*Lou az a fajta alak aki egyszerű mint a kő. Hogy épp mit akar, azt könnyű eldönteni. Már csak azért is mert ki is mondja. Nem kell túl sokat gondolkozni rajta. A felhívása meghozta az eredményt. Arra a mondatra, hogy a lány nem tudja mi lesz még itt Lou le is csap.*
-Remélem valami nekem tetsző.
*Aztán iszik is. Nem kell félteni. Ő nem csak vizet szokott inni. Tényleg nem. Általában valami vizezett bort visz ha vadásztúrára megy. Az nem romlik meg. A kérdés hallatán hagyja, hogy az öreg beszéljen aki nem sokat árul el magáról. Önmagához mérten meglepően csendben fogadja azokat a fiatal kalandor.*
-Azzal azért várjál még öreg. Akiben annyi hév van annak még nincs helye a föld alatt csak ha valamit bányászik vagy ilyesmi. Én is olyasmi volnék amúgy mint te. Általában vadászgatok, de ha van valami jóféle csihi-puhi abban szívesen részt veszek. Történeteim vannak hisz ha nem is tesz semmit az ember akkor is esnek meg dolgok csak az a kérdés el is hinnétek-e. Amúgy apám tintanyalót akart belőlem csinálni én meg nem akartam. Elküldött kitanulni a harcot meg mindent hátha ott megtörnek. Nem sikerült. Most itt vagyok és a magam ura. Hát veled mi a helyzet faros?
*Fordul a lányhoz akinek nem felejtette el a "bajszos" becézését.*
989. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-24 22:29:58
Üzenet elküldve: 2020-08-24 22:29:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*Karheia nem feltételez rosszat senkiről, így kifejezetten megörül a gnóm lányka gyors reakciójának, hiszen meggyőződése, hogy a segítségükre siet. Sajnos igen gyorsan rádöbben, hogy az aprónép nem túl szívélyes, ami először meglepettséget, majd ellenszenvet vált ki. Egyébként barátságos kékjei szigorúvá válnak, és bár nehezére esik, de büszkén kihúzza magát még Torskel súlyát is félig tartva.*
- Úgy vélem az ilyen kéretlen megjegyzések mellőzése sokat emelne a fogadó színvonalán.
*Szúrja oda némileg türelmetlenül, és ingerülten, ami érthető, hiszen fáradt és félti az idegen egészségét, így nyugodtan kijelenthető, hogy legkisebb gondja is nagyobb egy felvágott szájú gnóm lánynál.*
- Két szoba lesz.
*Feleli kurtán, még azelőtt, hogy megtudná Torskel számára igen borsos áron adják a lakhelyet egy éjszakára, így el is siklik az azelőtt elhangzott kérdés felett, mert rögvest felháborodik, amit feljebb szaladó szemöldökei is egyértelműen jeleznek.*
- Ez mégis mit jelentsen? Remélem a „csak neki 25 arany” azt jelenti, hogy a sebesültre való tekintettel rögtön meg is kapjuk azt.
*Karheia állkapcsa megfeszül, és fogait párszor megcsikorgatva nyugalomra kényszeríti magát a számára ellenszenves mitugrásszal szemben, akit szíve szerint meg is jutalmazna egy anyai pofonnal. Természetesen nem is a 25 aranyon fukarkodik, elvégre nincs tudatában a Kalmár árainak, sokkal inkább a szóhasználat és a hangnem az, ami felbosszantja.*
- Igen, az, mivel láthatóan segítségre szorul és nem egy hebrencs kölyök szeszélyére. De a szobák is megteszik elsőként.
*Amennyiben Balkócza nem kíván közreműködni, és tovább folytatódik a párbeszéd, úgy Karheia a közeli székre ülteti Torskelt, amire eddig is támaszkodott, hogy enyhítsen a barbár nő terhein és valamelyest Torksle is megpihenhessen végre. Szeretné minél előbb alaposan megvizsgálni a férfit és egyáltalán nem szívleli azt a helyzetet ami kialakult.*
A hozzászólás írója (Karheia Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.24 22:33:07
*Karheia nem feltételez rosszat senkiről, így kifejezetten megörül a gnóm lányka gyors reakciójának, hiszen meggyőződése, hogy a segítségükre siet. Sajnos igen gyorsan rádöbben, hogy az aprónép nem túl szívélyes, ami először meglepettséget, majd ellenszenvet vált ki. Egyébként barátságos kékjei szigorúvá válnak, és bár nehezére esik, de büszkén kihúzza magát még Torskel súlyát is félig tartva.*
- Úgy vélem az ilyen kéretlen megjegyzések mellőzése sokat emelne a fogadó színvonalán.
*Szúrja oda némileg türelmetlenül, és ingerülten, ami érthető, hiszen fáradt és félti az idegen egészségét, így nyugodtan kijelenthető, hogy legkisebb gondja is nagyobb egy felvágott szájú gnóm lánynál.*
- Két szoba lesz.
*Feleli kurtán, még azelőtt, hogy megtudná Torskel számára igen borsos áron adják a lakhelyet egy éjszakára, így el is siklik az azelőtt elhangzott kérdés felett, mert rögvest felháborodik, amit feljebb szaladó szemöldökei is egyértelműen jeleznek.*
- Ez mégis mit jelentsen? Remélem a „csak neki 25 arany” azt jelenti, hogy a sebesültre való tekintettel rögtön meg is kapjuk azt.
*Karheia állkapcsa megfeszül, és fogait párszor megcsikorgatva nyugalomra kényszeríti magát a számára ellenszenves mitugrásszal szemben, akit szíve szerint meg is jutalmazna egy anyai pofonnal. Természetesen nem is a 25 aranyon fukarkodik, elvégre nincs tudatában a Kalmár árainak, sokkal inkább a szóhasználat és a hangnem az, ami felbosszantja.*
- Igen, az, mivel láthatóan segítségre szorul és nem egy hebrencs kölyök szeszélyére. De a szobák is megteszik elsőként.
*Amennyiben Balkócza nem kíván közreműködni, és tovább folytatódik a párbeszéd, úgy Karheia a közeli székre ülteti Torskelt, amire eddig is támaszkodott, hogy enyhítsen a barbár nő terhein és valamelyest Torksle is megpihenhessen végre. Szeretné minél előbb alaposan megvizsgálni a férfit és egyáltalán nem szívleli azt a helyzetet ami kialakult.*
A hozzászólás írója (Karheia Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.24 22:33:07
988. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-24 14:28:43
Üzenet elküldve: 2020-08-24 14:28:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Karheia, Xavy, Torskel//
//Sebesült a házban//
*A férfi szeme továbbra is káprázik, amin nem segít a hely világítása sem. Még az a kevés fény is bántja a szemét, és fáj a feje. Valószínűleg azért, mert egy-két ütés érte a fejét, és még nem állt teljesen helyre. Pihenésre lenne szüksége. Egy szék támlájára támaszkodik, hogy Khareiát kímélje, ekkor érkezik meg elé egy gnóm lányka, akinek igencsak felvágták a száját. A férfi türelmetlenül szól hozzá.*
-Engem... engem nem fog megrágni semmi. Adj egy szobát, és hidd el nem marad el a jutalmad.* Szól fájdalmak között a férfi. Eléggé el van gyengülve. Csak egy ágyra és ápolásra szorul.*
//Sebesült a házban//
*A férfi szeme továbbra is káprázik, amin nem segít a hely világítása sem. Még az a kevés fény is bántja a szemét, és fáj a feje. Valószínűleg azért, mert egy-két ütés érte a fejét, és még nem állt teljesen helyre. Pihenésre lenne szüksége. Egy szék támlájára támaszkodik, hogy Khareiát kímélje, ekkor érkezik meg elé egy gnóm lányka, akinek igencsak felvágták a száját. A férfi türelmetlenül szól hozzá.*
-Engem... engem nem fog megrágni semmi. Adj egy szobát, és hidd el nem marad el a jutalmad.* Szól fájdalmak között a férfi. Eléggé el van gyengülve. Csak egy ágyra és ápolásra szorul.*
987. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-24 09:02:31
Üzenet elküldve: 2020-08-24 09:02:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Torskel Ruos//
//Sebesült a házban//
*Kezét a szája elé emeli, miközben egy pultot rengető ásítás kívánkozik ki a száján. Eltekint a söröző zsoldos bagázs felé, úgy tűnik, nekik már igen csak jó kedvük kezd lenni, majd tekintetével átsiklik a kollegák népes asztalához. ~Naplopók… ~ Nem mintha jelen pillanatban neki annyira sok elintéznivalója lenne. A báró és dekoratív asztalsársasága is meglehetősen nagy szóváltásban van, így rá egyelőre semmi szükség. Leszedi a pultról az otthagyott, üres korsókat, majd beadja a konyhára, csak, hogy valamit kezdjen magával. Ekkor nyílik a fogadó ajtaja és sétál be rajta Karheia, magával vonszolva egy férfi alakját felvett krumpliszsákot. ~Ennek nem lesz jó vége, bajkeverők ide nem kellenek. ~ Ugrik le viszonylag fürgén a pult mögötti ládákról, majd trappolva sétál oda a nőhöz, átszelve a fogadóteret.*
-Neki? Aztán itt hagyja, hogy megrágják a patkányok? *Néz szúrós tekintettel a nőre, egyelőre számára úgy tűnik, hogy ő csak letenni akarja a szinte már alig járni tudó terhét. ~Aztán majd moshatok fel napjában nyolcszor, hogy eltűnjön a szag.~*
-Mi történt vele? A szoba meg, neki és csak neki 25 arany lesz. *Dob egy kicsit rá az árra, hátha a gyanúja beigazolódik idővel.*
-Segítő kéz? *Néz körbe, mert neki egyelőre nincsen kedve hozzányúlni, hiszen az még él, egyelőre. Csak összecsúnyítaná a ruháját, itt meg aztán tisztának kell lennie, mint a patyolat.*
//Sebesült a házban//
*Kezét a szája elé emeli, miközben egy pultot rengető ásítás kívánkozik ki a száján. Eltekint a söröző zsoldos bagázs felé, úgy tűnik, nekik már igen csak jó kedvük kezd lenni, majd tekintetével átsiklik a kollegák népes asztalához. ~Naplopók… ~ Nem mintha jelen pillanatban neki annyira sok elintéznivalója lenne. A báró és dekoratív asztalsársasága is meglehetősen nagy szóváltásban van, így rá egyelőre semmi szükség. Leszedi a pultról az otthagyott, üres korsókat, majd beadja a konyhára, csak, hogy valamit kezdjen magával. Ekkor nyílik a fogadó ajtaja és sétál be rajta Karheia, magával vonszolva egy férfi alakját felvett krumpliszsákot. ~Ennek nem lesz jó vége, bajkeverők ide nem kellenek. ~ Ugrik le viszonylag fürgén a pult mögötti ládákról, majd trappolva sétál oda a nőhöz, átszelve a fogadóteret.*
-Neki? Aztán itt hagyja, hogy megrágják a patkányok? *Néz szúrós tekintettel a nőre, egyelőre számára úgy tűnik, hogy ő csak letenni akarja a szinte már alig járni tudó terhét. ~Aztán majd moshatok fel napjában nyolcszor, hogy eltűnjön a szag.~*
-Mi történt vele? A szoba meg, neki és csak neki 25 arany lesz. *Dob egy kicsit rá az árra, hátha a gyanúja beigazolódik idővel.*
-Segítő kéz? *Néz körbe, mert neki egyelőre nincsen kedve hozzányúlni, hiszen az még él, egyelőre. Csak összecsúnyítaná a ruháját, itt meg aztán tisztának kell lennie, mint a patyolat.*
986. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-24 08:26:23
Üzenet elküldve: 2020-08-24 08:26:23
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A pult mellett egy asztalnál//
//Arja, Yeza, Graril, Sermester vissza//
*Sermesterünk lassan visszaér ballagásában a Kalmárba. Sétált egy jó adagot magából a sűrű barna miatt és így már mindjárt más. Belépés előtt valami megbirizgálja a vállát de nagyon nem fordít rá figyelmet mert hát minek is. Amikor belép a világosra egy jókora cecelégy csücsül a vállán. Mély meg zizegő hangon pihen és ez amolyan dorombolásra hajazó lehet ettől a jószágtól. Először a sermester meg támadná csapni az állatot de olyan békésen zizeg a vállán, hogy egészen megkedveli.*
- Mégis mi a kánya vagy te? Olyan óriás bögöly? Ha már itt vagy a vállamon valahogy hívnom kell tégedet. Legyél Cece.
*Ezzel el is van keresztelve a szárnyas jószág Cecére. Szép kék színe van amit nem mindennap látni rikítani. Visszatelepedik a lánykákhoz meg a Graril asztalához.*
- Ezt nézzétek mit találtam.
*Ha még nem tűnt volna fel senkinek a vállán heverő pásztor kutya nagyságú légy akkor most bemutatja.*
- Valahol kint szedtem össze séta közbe. Elneveztem Cecének.
*Meg is simogatja a vidám jószág fejét.*
//Arja, Yeza, Graril, Sermester vissza//
*Sermesterünk lassan visszaér ballagásában a Kalmárba. Sétált egy jó adagot magából a sűrű barna miatt és így már mindjárt más. Belépés előtt valami megbirizgálja a vállát de nagyon nem fordít rá figyelmet mert hát minek is. Amikor belép a világosra egy jókora cecelégy csücsül a vállán. Mély meg zizegő hangon pihen és ez amolyan dorombolásra hajazó lehet ettől a jószágtól. Először a sermester meg támadná csapni az állatot de olyan békésen zizeg a vállán, hogy egészen megkedveli.*
- Mégis mi a kánya vagy te? Olyan óriás bögöly? Ha már itt vagy a vállamon valahogy hívnom kell tégedet. Legyél Cece.
*Ezzel el is van keresztelve a szárnyas jószág Cecére. Szép kék színe van amit nem mindennap látni rikítani. Visszatelepedik a lánykákhoz meg a Graril asztalához.*
- Ezt nézzétek mit találtam.
*Ha még nem tűnt volna fel senkinek a vállán heverő pásztor kutya nagyságú légy akkor most bemutatja.*
- Valahol kint szedtem össze séta közbe. Elneveztem Cecének.
*Meg is simogatja a vidám jószág fejét.*
985. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-23 21:18:31
Üzenet elküldve: 2020-08-23 21:18:31
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hubi szomjas és figyelemre vágyó angyalai és CCC//
- Én sem. *hümmög helyeslően Dora megjegyzésére, bár neki meg se fordult a fejében, hogy a város őrség tényleg hasznavehető segítséget tudna nyújtani nekik, még ha meg is keresik őket ezzel a kéréssel. Ezen túlmenően azonban inkább Cha'yssra és a férfi lebilincselő történetére fordítja a figyelmét, hiszen a báró minden egyes mondata újabb és újabb érdekességeket fed fel előttük, ráadásul igencsak élvezetes tálalásban*
- Köszönjük. *biccenti meg kissé a fejét, ahogy megkapják az engedélyt a szoba átvizsgálására, a korábban elhangzottakra pedig csak kis apró bólogatásokkal reagál, tökéletesen egyetért a férfi indítékaival*
- Á, értem. *zárja le apró mosollyal Kagaenae korábbi kapcsolatainak témáját, és egyelőre inkább a történet további részére figyel, ahogy végre napvilágra kerül a folytatás is. Ahogy előkerül a levél, ha Dora felé nyújtja, akkor elveszi tőle a papírdarabot, hogy átfussa a szöveget, ha nem, akkor csak addig próbálja kifürkészni a tartalmát, míg a lány azt emésztgeti magában*
- Remélem, nem bánja, ha elbeszélgetünk hősies bajtársaival is. Biztos vagyok benne, hogy a Vashegy is szeretné honorálni a segítségüket az Úrnő megmentésében. *jelenti ki színtelen hangon, mikor a levélből felpillantva a mutatott asztalnál ülő hármas felé fordítja tekintetét. ~Ha másra nem, arra jó lesz a velük való társalgás, hogy igazolják a báró történetét~ gondolja magában, lassan fordulva vissza saját beszélgetőpartnerei felé. Míg beszélgetnek, jobbára egészen előrehajolva ül, hogy egy szót se hagyjon ki Cha'yss mondandójából, most azonban óvatosan szemügyre veszi a fogadó vendégeit, nemcsak a mondott asztalnál ülőket. Néhol akad egy-két ismerősnek tetsző arc, ám a legtöbb ismeretlennek, és ami a legfontosabb, veszélytelennek tűnik*
- Illetve azért mégis jó lenne a Város Őrséget is felkeresnünk. *pillant Dorára egy másodpercre, ahogy újra a vele szemben ülőkre figyel* Jó tudni, hogy még vannak értelmes tagjai az Őrségnek. *vándorol vissza pillantása Cha'yssra, mintegy megerősítés gyanánt, hogy jól értette-e, az őrségnél történtek ellenére később mégis akadtak olyan katonák, akik segítették az ügyüket. A d'Aquista lánnyal kapcsolatos események nem izgatják különösebben, az aggódást Dorára hagyja, bár azt azért feljegyzi magában, hogy alkalomadtán utánajárjanak, mi történt vele, ám jelen pillanatban csak Kagaenae érdekli*
- Ó, szóval a kisasszony megkerült és jól van? Már a lehetőségekhez mérten... *könnyebbül meg, amikor végül eljutnak az események végkifejletéhez* Ez nagyszerű hír! *jelenti ki őszintén, hisz ez lényegesen egyszerűbbé teszi a dolgukat. Bár az ördögvigyornak nem örül túlságosan, hisz nem biztos benne, hogy pont erre lenne szüksége egy súlyos traumákon átesett lánynak, de most már nincs mit tenni ellene, ahogy az ellen se, hogy a kisasszony a báró úr szobájában térjen nyugalomra, így nem is hozza szóba a dolgot, azonban mindkét információt gondosan elraktározza magában*
- Igazán hálásak vagyunk, hogy ennyi megpróbáltatás után is tudott időt szánni arra, hogy beszéljen velünk. *biztosítja a férfit, hogy az elhangzottak fényében el van nézve a nem egészen kifogástalan megjelenés és a nyúzott arc, amit első találkozásukkor láttak*
- Nem tisztünk ítélkezni. *szögezi azonban le, ahogy a felelősségre vonás kérdése kerül szóba, hogy ők nem azért jöttek ide a Vashegyről, hogy ítéletet mondjanak felette, vagy hogy odahurcolják a kancellár elé. Ő a maga részéről nem is tartja valószínűnek, hogy még ha a férfi a Vashegyre menne is, bármiféle retorzióra kellene számítania akár Habrertus, akár Kagaenae részéről, nem akar azonban felelőtlen kijelentéseket tenni, így nem is bocsátkozik feltételezésekbe*
- Úgy vélem azonban, a felelősségre vonásnál sokkal fontosabb a kisasszony egészsége és annak mielőbbi helyreállítása, így ha csak ő maga nem ragaszkodik hozzá, úgy nem látom feltétlen szükségét az azonnali indulásnak. Talán jót tenne neki pár nap pihenés, hogy visszanyerje az erejét... *veti fel a javaslatot Cha'yssnak, bőszen fohászkodva magában azért, hogy Dora se akarjon mihamarabb hazarohanni hőn szeretett kancellárjához* Addig mi is megbizonyosodhatnánk róla, hogy a történtek nem fognak megismétlődni. Ez a Terwy… biztosak benne, hogy meghalt? Átvizsgálta valaki a romokat? Előkerül a hullája? A fiáról tud esetleg valaki valamit? *kanyarodik vissza a beszélgetés egy korábbi részéhez, remélve, hogy ha maradnak, akkor lesz alkalmuk tisztázni az elvarratlan szálakat*
- A kisasszonytól pedig annyit szeretnénk kérni, hogy beszélhessünk vele, amint felébred, ha elég erősnek érzi magát hozzá. *folytatja tovább, halvány mosollyal ajkain* Ha esetleg a mai nap folyamán erre már nem lenne lehetőség, úgy megszállnánk a Kalmárban, ha akad még szabad szoba. *fejezi be végül mondandóját, őszintén remélve, hogy minden jelenlévő elégedett lesz az események alakulásával.*
- Én sem. *hümmög helyeslően Dora megjegyzésére, bár neki meg se fordult a fejében, hogy a város őrség tényleg hasznavehető segítséget tudna nyújtani nekik, még ha meg is keresik őket ezzel a kéréssel. Ezen túlmenően azonban inkább Cha'yssra és a férfi lebilincselő történetére fordítja a figyelmét, hiszen a báró minden egyes mondata újabb és újabb érdekességeket fed fel előttük, ráadásul igencsak élvezetes tálalásban*
- Köszönjük. *biccenti meg kissé a fejét, ahogy megkapják az engedélyt a szoba átvizsgálására, a korábban elhangzottakra pedig csak kis apró bólogatásokkal reagál, tökéletesen egyetért a férfi indítékaival*
- Á, értem. *zárja le apró mosollyal Kagaenae korábbi kapcsolatainak témáját, és egyelőre inkább a történet további részére figyel, ahogy végre napvilágra kerül a folytatás is. Ahogy előkerül a levél, ha Dora felé nyújtja, akkor elveszi tőle a papírdarabot, hogy átfussa a szöveget, ha nem, akkor csak addig próbálja kifürkészni a tartalmát, míg a lány azt emésztgeti magában*
- Remélem, nem bánja, ha elbeszélgetünk hősies bajtársaival is. Biztos vagyok benne, hogy a Vashegy is szeretné honorálni a segítségüket az Úrnő megmentésében. *jelenti ki színtelen hangon, mikor a levélből felpillantva a mutatott asztalnál ülő hármas felé fordítja tekintetét. ~Ha másra nem, arra jó lesz a velük való társalgás, hogy igazolják a báró történetét~ gondolja magában, lassan fordulva vissza saját beszélgetőpartnerei felé. Míg beszélgetnek, jobbára egészen előrehajolva ül, hogy egy szót se hagyjon ki Cha'yss mondandójából, most azonban óvatosan szemügyre veszi a fogadó vendégeit, nemcsak a mondott asztalnál ülőket. Néhol akad egy-két ismerősnek tetsző arc, ám a legtöbb ismeretlennek, és ami a legfontosabb, veszélytelennek tűnik*
- Illetve azért mégis jó lenne a Város Őrséget is felkeresnünk. *pillant Dorára egy másodpercre, ahogy újra a vele szemben ülőkre figyel* Jó tudni, hogy még vannak értelmes tagjai az Őrségnek. *vándorol vissza pillantása Cha'yssra, mintegy megerősítés gyanánt, hogy jól értette-e, az őrségnél történtek ellenére később mégis akadtak olyan katonák, akik segítették az ügyüket. A d'Aquista lánnyal kapcsolatos események nem izgatják különösebben, az aggódást Dorára hagyja, bár azt azért feljegyzi magában, hogy alkalomadtán utánajárjanak, mi történt vele, ám jelen pillanatban csak Kagaenae érdekli*
- Ó, szóval a kisasszony megkerült és jól van? Már a lehetőségekhez mérten... *könnyebbül meg, amikor végül eljutnak az események végkifejletéhez* Ez nagyszerű hír! *jelenti ki őszintén, hisz ez lényegesen egyszerűbbé teszi a dolgukat. Bár az ördögvigyornak nem örül túlságosan, hisz nem biztos benne, hogy pont erre lenne szüksége egy súlyos traumákon átesett lánynak, de most már nincs mit tenni ellene, ahogy az ellen se, hogy a kisasszony a báró úr szobájában térjen nyugalomra, így nem is hozza szóba a dolgot, azonban mindkét információt gondosan elraktározza magában*
- Igazán hálásak vagyunk, hogy ennyi megpróbáltatás után is tudott időt szánni arra, hogy beszéljen velünk. *biztosítja a férfit, hogy az elhangzottak fényében el van nézve a nem egészen kifogástalan megjelenés és a nyúzott arc, amit első találkozásukkor láttak*
- Nem tisztünk ítélkezni. *szögezi azonban le, ahogy a felelősségre vonás kérdése kerül szóba, hogy ők nem azért jöttek ide a Vashegyről, hogy ítéletet mondjanak felette, vagy hogy odahurcolják a kancellár elé. Ő a maga részéről nem is tartja valószínűnek, hogy még ha a férfi a Vashegyre menne is, bármiféle retorzióra kellene számítania akár Habrertus, akár Kagaenae részéről, nem akar azonban felelőtlen kijelentéseket tenni, így nem is bocsátkozik feltételezésekbe*
- Úgy vélem azonban, a felelősségre vonásnál sokkal fontosabb a kisasszony egészsége és annak mielőbbi helyreállítása, így ha csak ő maga nem ragaszkodik hozzá, úgy nem látom feltétlen szükségét az azonnali indulásnak. Talán jót tenne neki pár nap pihenés, hogy visszanyerje az erejét... *veti fel a javaslatot Cha'yssnak, bőszen fohászkodva magában azért, hogy Dora se akarjon mihamarabb hazarohanni hőn szeretett kancellárjához* Addig mi is megbizonyosodhatnánk róla, hogy a történtek nem fognak megismétlődni. Ez a Terwy… biztosak benne, hogy meghalt? Átvizsgálta valaki a romokat? Előkerül a hullája? A fiáról tud esetleg valaki valamit? *kanyarodik vissza a beszélgetés egy korábbi részéhez, remélve, hogy ha maradnak, akkor lesz alkalmuk tisztázni az elvarratlan szálakat*
- A kisasszonytól pedig annyit szeretnénk kérni, hogy beszélhessünk vele, amint felébred, ha elég erősnek érzi magát hozzá. *folytatja tovább, halvány mosollyal ajkain* Ha esetleg a mai nap folyamán erre már nem lenne lehetőség, úgy megszállnánk a Kalmárban, ha akad még szabad szoba. *fejezi be végül mondandóját, őszintén remélve, hogy minden jelenlévő elégedett lesz az események alakulásával.*
984. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-22 19:11:34
Üzenet elküldve: 2020-08-22 19:11:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Torskel Ruos//
//Mindenki figyelmébe//
//Sebesült a házban//
*Karheia elkezd aggódni, hogy a férfinek esetleg láza lehet, hiszen beszéde zavaros, és a Kikötőt és sellőket emleget. Kezét Torskel homlokára téve igyekszik megállapítani, hogy igaz e a feltételezés vagy sem, és fejében meg sem fordul az, hogy a sérült férfi esetleg az ő külsejének hízelgett a legendákból oly sokszor hallott lény emlegetésével.*
- Semmi baj, nem foglak.
*Mondja megnyugtatólag, és Torskel felkarját szorongatva tartja meg őt. Lovát ki sem köti, csak egyenesen az ajtó felé lép, hogy belökve maguk elé végre a népes ivóban találhassák magukat.
Tekintetével rögtön egy ott dolgozót keres, akinek adott esetben szólhatna, de talán ennyire sincs szükség, hiszen Torskel láthatóan a bájitalt követően sincs túl jó állapotban, és Karheia továbbra is mocskos, és nyúzott a hosszú út után.*
- Egy szobát szeretnék neki, ha lehet.
*Szólal meg fennhangon, hogy bizonyosan senki figyelmét ne kerülje el jelenléte, és segítségre való igénye.*
- Egy pár segítő kéz sem ártana, kérem.
*Szólal meg végtelen alázattal hangjában, valamivel visszafogottabban is. Túl kimerült ahhoz, hogy huzamosabb ideig képes legyen a közel két méteres Torskel mankójaként funkcionálni.*
A hozzászólás írója (Karheia Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.22 19:11:51
//Mindenki figyelmébe//
//Sebesült a házban//
*Karheia elkezd aggódni, hogy a férfinek esetleg láza lehet, hiszen beszéde zavaros, és a Kikötőt és sellőket emleget. Kezét Torskel homlokára téve igyekszik megállapítani, hogy igaz e a feltételezés vagy sem, és fejében meg sem fordul az, hogy a sérült férfi esetleg az ő külsejének hízelgett a legendákból oly sokszor hallott lény emlegetésével.*
- Semmi baj, nem foglak.
*Mondja megnyugtatólag, és Torskel felkarját szorongatva tartja meg őt. Lovát ki sem köti, csak egyenesen az ajtó felé lép, hogy belökve maguk elé végre a népes ivóban találhassák magukat.
Tekintetével rögtön egy ott dolgozót keres, akinek adott esetben szólhatna, de talán ennyire sincs szükség, hiszen Torskel láthatóan a bájitalt követően sincs túl jó állapotban, és Karheia továbbra is mocskos, és nyúzott a hosszú út után.*
- Egy szobát szeretnék neki, ha lehet.
*Szólal meg fennhangon, hogy bizonyosan senki figyelmét ne kerülje el jelenléte, és segítségre való igénye.*
- Egy pár segítő kéz sem ártana, kérem.
*Szólal meg végtelen alázattal hangjában, valamivel visszafogottabban is. Túl kimerült ahhoz, hogy huzamosabb ideig képes legyen a közel két méteres Torskel mankójaként funkcionálni.*
A hozzászólás írója (Karheia Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.22 19:11:51
983. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-22 16:33:08
Üzenet elküldve: 2020-08-22 16:33:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis kitérő//
*Sermesterünk bizony jól lakott a sűrű barnával és most olyan hasa mint egy szívós póknak. Le kéne sétálnia mint a múltkor a vadkan után.*
- Gyermekeim én egyet sétálok a hűsön. Le kell mozogjam az étket mert a végén még nagyobb lesz a pocakom.
*Megsimogatja törpésen termetes pocakját aztán lekászálódik a székről és elindul sétálni. Nemigen fogja megállítani senki se egy kis esti sétálásban. Nagy a nyüzsgés is már egy pettyet odabent. Nem is baj ha a csillagok alatt kiböfögi magát. Közbe meg már azon morfondál, hogy a setét isten nehogy a kikötőbe meglepje őket valami ártánysággal. Arja jól elültette a bogarat sermesterünk fülében. Na mindegy. A friss levegő és a séta majd csak segít mindenen.*
*Sermesterünk bizony jól lakott a sűrű barnával és most olyan hasa mint egy szívós póknak. Le kéne sétálnia mint a múltkor a vadkan után.*
- Gyermekeim én egyet sétálok a hűsön. Le kell mozogjam az étket mert a végén még nagyobb lesz a pocakom.
*Megsimogatja törpésen termetes pocakját aztán lekászálódik a székről és elindul sétálni. Nemigen fogja megállítani senki se egy kis esti sétálásban. Nagy a nyüzsgés is már egy pettyet odabent. Nem is baj ha a csillagok alatt kiböfögi magát. Közbe meg már azon morfondál, hogy a setét isten nehogy a kikötőbe meglepje őket valami ártánysággal. Arja jól elültette a bogarat sermesterünk fülében. Na mindegy. A friss levegő és a séta majd csak segít mindenen.*
982. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-21 22:04:56
Üzenet elküldve: 2020-08-21 22:04:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Karheia Rhagodar//
*A ló ütemesen lépked alatta, s bár Karheia igyekszik nyugtatni, de a nyeregben ülő Torskel így is ide-oda himbálózik. A férfi igyekszik magát tartani. Zötykölődés közben fel-felnyög, és néha valami imaszerű is kicsúszik az ajkán, bár nem vallásos. A fájdalomtól káprázik a szeme, és a saját elméje űz vele tréfát. A tenger zúgását hallja, ahogy a hullámok nekicsapódnak egy-egy ősöreg sziklának.*
-A kikötő... a tenger...* Szólal meg újra a férfi. Aztán rátekint a nőre, akinek a szőke haja és arca szépsége elvarázsolja.*
- Sellő...* Szól újra a sokat látott tengeri medve, majd hirtelen kitisztul a tudata. El is felejtette, hogy mit mondott az előtt, csak azt látja, hogy megérkeztek egy fogadóhoz. Torskel nyöszörögve száll le az állat hátáról, és pár percet még így is térden tölt, mert nehéz neki felállni. Ha sikerült újra a nőre néz.*
-Ne... ne hagyj magamra, kérlek!* Mondja elkeseredett hangon a férfi, és próbál valamennyire megállni a lábán.*
*A ló ütemesen lépked alatta, s bár Karheia igyekszik nyugtatni, de a nyeregben ülő Torskel így is ide-oda himbálózik. A férfi igyekszik magát tartani. Zötykölődés közben fel-felnyög, és néha valami imaszerű is kicsúszik az ajkán, bár nem vallásos. A fájdalomtól káprázik a szeme, és a saját elméje űz vele tréfát. A tenger zúgását hallja, ahogy a hullámok nekicsapódnak egy-egy ősöreg sziklának.*
-A kikötő... a tenger...* Szólal meg újra a férfi. Aztán rátekint a nőre, akinek a szőke haja és arca szépsége elvarázsolja.*
- Sellő...* Szól újra a sokat látott tengeri medve, majd hirtelen kitisztul a tudata. El is felejtette, hogy mit mondott az előtt, csak azt látja, hogy megérkeztek egy fogadóhoz. Torskel nyöszörögve száll le az állat hátáról, és pár percet még így is térden tölt, mert nehéz neki felállni. Ha sikerült újra a nőre néz.*
-Ne... ne hagyj magamra, kérlek!* Mondja elkeseredett hangon a férfi, és próbál valamennyire megállni a lábán.*
981. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-21 21:33:23
Üzenet elküldve: 2020-08-21 21:33:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Torskel Ruos//
*A köszönetre egyszerűen nem felel semmit, mert abban sem biztos, hogy Torskel felfogja minden szavát, ezért takarékoskodik annak erejével. Karheiának az is elég, ha néha jelét adja az éber állapotnak, a többi ráér később.
Hálát ad közben a Szellemeknek, hogy Csatangló meglehetősen aprócska hátas, így a termetes férfit nem kell olyan magasra felsegítse. Bátorítólag megpaskolgatja a némileg nyugtalan állat nyakát, és erősen rámarkol a szárra, hogy esetleg még csírájában elfojtsa a rakoncátlankodáshoz való kedvét. Bízik benne, hogy Torskel tud kapaszkodik, oldalról ugyan igyekszik támogatni, de nem mászik a nyeregbe, mert bár szívós egy jószág Csatangló, mégis éppen elég teher lesz neki a termetes férfi a relatíve aprócskának nevezhető Karheia után.*
- Csak kapaszkodj. Keresünk valami fogadót. Maradj magadnál és kapaszkodj.
*Karheia nem ismeri ki magát Artheniorban, szerencséjére általában a városokban több fogadó is akad, ezúttal sincs ez másképp. Kissé megkönnyebbül a cégér láttán, amit egy lélegzetvételnyi ideig szemrevételez. Egészen tetszetős számára a szokatlan élőlény, különösen az emberi eszközökkel a kezében. Természetesen a szükségesnél több ideig nem ácsorog nézelődni, aggódó tekintetét a lehetőleg még mindig lovon ülő sérültre veti, ahogy ezt az út során gyakran tette.
Nyelvével kattogó hangot hallatva jelez lovának, aki megtorpanva mozgatni kezdi érdeklődve füleit irányába. Karheia nem is rest az állat teste mellé lépni, és segítő kezeket nyújtani. Reményei szerint Torskel leszállása egyszerűbb feladat lesz, mint amilyen a felsegítése volt. Nyilvánvalóan most is hajlandó felfogni az esetleges esést, de örülne ha erre nem kerülne sor, mert nem szeretne ő is az ápolásra szorulók sorába kerülni.*
- Ez volt a legközelebb. Itt biztos segítenek majd.
*Magyarázza, miközben a további lehetőségeket latolgatva magában igyekszik eldönteni, hogy mi lenne a legszerencsésebb, eközben fürkésző pillantásai Torskel jelenlegi állapotát próbálják felmérni.*
*A köszönetre egyszerűen nem felel semmit, mert abban sem biztos, hogy Torskel felfogja minden szavát, ezért takarékoskodik annak erejével. Karheiának az is elég, ha néha jelét adja az éber állapotnak, a többi ráér később.
Hálát ad közben a Szellemeknek, hogy Csatangló meglehetősen aprócska hátas, így a termetes férfit nem kell olyan magasra felsegítse. Bátorítólag megpaskolgatja a némileg nyugtalan állat nyakát, és erősen rámarkol a szárra, hogy esetleg még csírájában elfojtsa a rakoncátlankodáshoz való kedvét. Bízik benne, hogy Torskel tud kapaszkodik, oldalról ugyan igyekszik támogatni, de nem mászik a nyeregbe, mert bár szívós egy jószág Csatangló, mégis éppen elég teher lesz neki a termetes férfi a relatíve aprócskának nevezhető Karheia után.*
- Csak kapaszkodj. Keresünk valami fogadót. Maradj magadnál és kapaszkodj.
*Karheia nem ismeri ki magát Artheniorban, szerencséjére általában a városokban több fogadó is akad, ezúttal sincs ez másképp. Kissé megkönnyebbül a cégér láttán, amit egy lélegzetvételnyi ideig szemrevételez. Egészen tetszetős számára a szokatlan élőlény, különösen az emberi eszközökkel a kezében. Természetesen a szükségesnél több ideig nem ácsorog nézelődni, aggódó tekintetét a lehetőleg még mindig lovon ülő sérültre veti, ahogy ezt az út során gyakran tette.
Nyelvével kattogó hangot hallatva jelez lovának, aki megtorpanva mozgatni kezdi érdeklődve füleit irányába. Karheia nem is rest az állat teste mellé lépni, és segítő kezeket nyújtani. Reményei szerint Torskel leszállása egyszerűbb feladat lesz, mint amilyen a felsegítése volt. Nyilvánvalóan most is hajlandó felfogni az esetleges esést, de örülne ha erre nem kerülne sor, mert nem szeretne ő is az ápolásra szorulók sorába kerülni.*
- Ez volt a legközelebb. Itt biztos segítenek majd.
*Magyarázza, miközben a további lehetőségeket latolgatva magában igyekszik eldönteni, hogy mi lenne a legszerencsésebb, eközben fürkésző pillantásai Torskel jelenlegi állapotát próbálják felmérni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659