Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 93 (1841. - 1860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1860. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-08 22:21:01
Üzenet elküldve: 2016-09-08 22:21:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Xalema Unamorel //
*Mit tudja ő mire vágyhat egy ilyen kívül-belül egyszerű teremtés, mint a vele szemben ülő leány. Nem lepi meg, hogy a felsoroltak nem nyerték el vöröske tetszését, ám a kíváncsisága éledezni kezd. ~Mégis ki az a hétköznapi fruska, akit sem a pénz, sem a befolyás nem mozgat meg?~
Épp, csak cseppnyire rándul meg a szemöldöke, mikor a másik végre kiböki mit akar. Ugyan sokkal előrébb nincs még, mivel nem tudja pontosan miről lehet szó de lassan és biztosan kirajzolódni látszik az egyezség az elf csinos fejében.*
- A nagy szakállú öntelt pojácákból nekem is elegem van már. *Jegyzi meg unottan, miközben bögréjébe sandít, hogy maradt-e még benne a teából.*
- Mondd csak, mi célból kell neked egy varázstudó?
*Egyelőre még nem áll szándékában beismerni, hogy maga is a bűvészek táborát népesíti. Manapság nincs jó keletje, ha valaki csak úgy híreszteli az ilyesmit.*
- Azt mondod, ha keríted neked egy mágust elintézed az ügyem a pecséttel. *Ismétli meg amit a lány mondott, korántsem azért mert a felfogókészségével volnának problémák. Ha csupán ennyi az ára az információnak, már a markában is érezheti az átkozott pecsétnyomót, nem beszélve a fickó torkáról aki eltulajdonította. És még a kisujját sem kellett megmozdítania! Ez azonban csak játszadozás a szavakkal. Nyilván nem csak kezet rázni akar a másik elf egy igemondóval.
Loka enyhén oldalra döntött fejjel, szenvtelen arckifejezéssel várja, hogy a Xalema bővebben is kifejtse igényeit.*
// Xalema Unamorel //
*Mit tudja ő mire vágyhat egy ilyen kívül-belül egyszerű teremtés, mint a vele szemben ülő leány. Nem lepi meg, hogy a felsoroltak nem nyerték el vöröske tetszését, ám a kíváncsisága éledezni kezd. ~Mégis ki az a hétköznapi fruska, akit sem a pénz, sem a befolyás nem mozgat meg?~
Épp, csak cseppnyire rándul meg a szemöldöke, mikor a másik végre kiböki mit akar. Ugyan sokkal előrébb nincs még, mivel nem tudja pontosan miről lehet szó de lassan és biztosan kirajzolódni látszik az egyezség az elf csinos fejében.*
- A nagy szakállú öntelt pojácákból nekem is elegem van már. *Jegyzi meg unottan, miközben bögréjébe sandít, hogy maradt-e még benne a teából.*
- Mondd csak, mi célból kell neked egy varázstudó?
*Egyelőre még nem áll szándékában beismerni, hogy maga is a bűvészek táborát népesíti. Manapság nincs jó keletje, ha valaki csak úgy híreszteli az ilyesmit.*
- Azt mondod, ha keríted neked egy mágust elintézed az ügyem a pecséttel. *Ismétli meg amit a lány mondott, korántsem azért mert a felfogókészségével volnának problémák. Ha csupán ennyi az ára az információnak, már a markában is érezheti az átkozott pecsétnyomót, nem beszélve a fickó torkáról aki eltulajdonította. És még a kisujját sem kellett megmozdítania! Ez azonban csak játszadozás a szavakkal. Nyilván nem csak kezet rázni akar a másik elf egy igemondóval.
Loka enyhén oldalra döntött fejjel, szenvtelen arckifejezéssel várja, hogy a Xalema bővebben is kifejtse igényeit.*
1859. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-08 22:15:00
Üzenet elküldve: 2016-09-08 22:15:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A nagy házalakítás//
//Rilai Raeling figyelmébe//
*Van egy olyan érzése, hogy a legrosszabb pillanatban toppan be. Erről árulkodik a sitt felhő, ami nyomokban még szállingózik a leendő fogadóban akkor is, amikor kinyitja az ajtót, meg, ami azt illeti, akkor, amikor éppen előtte kilépnek rajta, kiszállingózik valamennyi. A nagyok sietnek, nem fogja őket zaklatni, hogy mi történik itt.
Odabent kisebb káosz uralkodik, ennek ellenére belép, de meg is áll az ajtó környékén, ügyelve arra, hogy ne állja el az utat a saját testi épsége érdekében.
Ezek szerint a pletykák, miszerint itt komoly átalakítási munkálatok folynak a változatosság kedvéért igazak voltak.
Megvárja, amíg rendeződnek a dolgok, addig ő nem fog lábatlankodni, és az újabb elfoglalt égimeszelőket békén is hagyja.*
//Rilai Raeling figyelmébe//
*Van egy olyan érzése, hogy a legrosszabb pillanatban toppan be. Erről árulkodik a sitt felhő, ami nyomokban még szállingózik a leendő fogadóban akkor is, amikor kinyitja az ajtót, meg, ami azt illeti, akkor, amikor éppen előtte kilépnek rajta, kiszállingózik valamennyi. A nagyok sietnek, nem fogja őket zaklatni, hogy mi történik itt.
Odabent kisebb káosz uralkodik, ennek ellenére belép, de meg is áll az ajtó környékén, ügyelve arra, hogy ne állja el az utat a saját testi épsége érdekében.
Ezek szerint a pletykák, miszerint itt komoly átalakítási munkálatok folynak a változatosság kedvéért igazak voltak.
Megvárja, amíg rendeződnek a dolgok, addig ő nem fog lábatlankodni, és az újabb elfoglalt égimeszelőket békén is hagyja.*
1858. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-07 15:36:38
Üzenet elküldve: 2016-09-07 15:36:38
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Rilai, Via, Guguru, plusz egy törpe//
*Korábban azt feltételezte, hogy Rilai két fogadó első embereként ért is valamit az üzleti szokásokhoz. Ez az utóbbi időkben kezdett némiképp repedezni, épp úgy, mint most a Pinty mennyezete. Mert ha értene, nem marhaságokat feltételezne, hanem mondjuk lezárna egy megállapodást, ahogy illik. A lováig kikísérve őket, amely a Pinty előtt áll. Nem a Szegénynegyedben, vagy azon át, ilyesmit soha, senki nem kért tőle. Nagyjából két percet rabolva a saját életéből. De értési hibásat nyilván könnyebb meg egyszerűbb játszani.
Nagy kedve volna nekiállni kérdezgetni a törpét, hogy egy szimpla felújításért ugyan már miért kell szétkapni életveszélyesre a házat, meg miért kell olyat alkalmazni, aki láthatóan nem ért a munkájához. Aztán végül hagyja, hadd kínlódjanak vele az új bérlők. Előzőleg pont nyugis helyre állt a várakozás miatt, Viaka mintájára maga is a falhoz húzódik, a lányt maga mögött tartva, ha bármi van, a vértezeti elemek őt könnyebben megvédik. Ha nem, akkor így járt, és indulásuk csorbát szenved. A Rilre ugró törpe láttán csak csóválja a fejét. Micsoda váratlan katasztrófa, micsoda csodás szerencse. Az imént a majdnem kíséretükre adott fickót azért még megkeresi szemével, reméli, neki nem esett baja.*
- Szerencsétlenek. Menjünk *súgja oda Viakának a csillapodó porfelhő közepette, ha úgy alakul. Ez már a fejcsóvát sem éri meg. Rilai meg ezek után pláne nem. A többiekkel kezd a mester, amit tud, bár csodálkozna, ha nem üvöltés lenne belőle a további értetlenkedés miatt. Megfogja Via kezét, és vonja magával, kifelé. Az elf szavai nem igazán foglalkoztatják, legfeljebb az idegeskedő kezére fordít némi figyelmet. De nem, nem az, aminek látszik. Szívesen maradna még, de ekkora töketlenkedés mellett nem érdemes. Odakünn az ajtó előtt pár ütéssel leporolja magát.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.09.11 11:34:44, a következő indokkal:
Ezen reag utáni reagok alapján lévő feltételes cselekvések törlése (értsd: a reagban azt kell leírni, ami akkor történik, nem, ami a jövőbeli mások cselekvésétől függ).
*Korábban azt feltételezte, hogy Rilai két fogadó első embereként ért is valamit az üzleti szokásokhoz. Ez az utóbbi időkben kezdett némiképp repedezni, épp úgy, mint most a Pinty mennyezete. Mert ha értene, nem marhaságokat feltételezne, hanem mondjuk lezárna egy megállapodást, ahogy illik. A lováig kikísérve őket, amely a Pinty előtt áll. Nem a Szegénynegyedben, vagy azon át, ilyesmit soha, senki nem kért tőle. Nagyjából két percet rabolva a saját életéből. De értési hibásat nyilván könnyebb meg egyszerűbb játszani.
Nagy kedve volna nekiállni kérdezgetni a törpét, hogy egy szimpla felújításért ugyan már miért kell szétkapni életveszélyesre a házat, meg miért kell olyat alkalmazni, aki láthatóan nem ért a munkájához. Aztán végül hagyja, hadd kínlódjanak vele az új bérlők. Előzőleg pont nyugis helyre állt a várakozás miatt, Viaka mintájára maga is a falhoz húzódik, a lányt maga mögött tartva, ha bármi van, a vértezeti elemek őt könnyebben megvédik. Ha nem, akkor így járt, és indulásuk csorbát szenved. A Rilre ugró törpe láttán csak csóválja a fejét. Micsoda váratlan katasztrófa, micsoda csodás szerencse. Az imént a majdnem kíséretükre adott fickót azért még megkeresi szemével, reméli, neki nem esett baja.*
- Szerencsétlenek. Menjünk *súgja oda Viakának a csillapodó porfelhő közepette, ha úgy alakul. Ez már a fejcsóvát sem éri meg. Rilai meg ezek után pláne nem. A többiekkel kezd a mester, amit tud, bár csodálkozna, ha nem üvöltés lenne belőle a további értetlenkedés miatt. Megfogja Via kezét, és vonja magával, kifelé. Az elf szavai nem igazán foglalkoztatják, legfeljebb az idegeskedő kezére fordít némi figyelmet. De nem, nem az, aminek látszik. Szívesen maradna még, de ekkora töketlenkedés mellett nem érdemes. Odakünn az ajtó előtt pár ütéssel leporolja magát.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.09.11 11:34:44, a következő indokkal:
Ezen reag utáni reagok alapján lévő feltételes cselekvések törlése (értsd: a reagban azt kell leírni, ami akkor történik, nem, ami a jövőbeli mások cselekvésétől függ).
1857. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-07 13:47:08
Üzenet elküldve: 2016-09-07 13:47:08
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A nagy házalakítás//
*Választ, már megfelelőt, nem kap, mert a pintybéli jómunkásemberek épp most feszegetik az épület határait.*
- Ajjmár, mi a tosz? *kapja fel ő is a fejét, de nem indul akkora elánnal, mint Draenon. Ki tudja, talán az egész épület összeszakad.*
~ Hát... akkor kipusztulna az a sötételf lotyó, meg a vörös liba, és a ficsúr. Meg Rilai. Hmmm... három az egyhez, nem is rossz arány! ~ *vidámodik meg, de a Pinty nem omlik tovább.*
*Kénytelen hát fogni magát, és követni a kalózt, így mikor ő is belép, a kaotikus helyzet még alig tisztult.*
- Pfff. *minden elfnek "kedvence" a kőpor és a sitt, ez egyértelmű, ezért aztán az ajtóban lecövekel, és és finnyásan bámul befelé. A por már leülepedett, így nem hátrál ki azonnal, de azért még nincs oda a dologért. Törpék, óriások, ficsúrok, bulák... mennyivel jobb volt az erdőben kergetni Akheellal a renegát mélységi lotyót, aztán meghágni és szétcincálni (felelős munkamegosztásban), mint ez a cirkusz.*
~ Ezek még mindig itt? Ja tényleg. ~ *sunyít Yeroék felé, majd ellép az ajtóból oldalirányba.*
- Már indultok is? *jobb híján nevezzük kérdésnek, de inkább kijelentés lenne, mert egyre kevesebb türelme van neki is ehhez az egészhez. Draenon jelzését észleli, el is mosolyodik kissé, de más nem változik. Áll az ajtó közelében, unottan markolássza fegyverét (nem a lába közét, hanem a másikat), és próbál nagyon-nagyon konstruktívnak tűnni, már ami a renitens duó kipaterolását illeti.*
- Pápá.
A hozzászólás írója (Syoud Th'amer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.07 13:47:29
*Választ, már megfelelőt, nem kap, mert a pintybéli jómunkásemberek épp most feszegetik az épület határait.*
- Ajjmár, mi a tosz? *kapja fel ő is a fejét, de nem indul akkora elánnal, mint Draenon. Ki tudja, talán az egész épület összeszakad.*
~ Hát... akkor kipusztulna az a sötételf lotyó, meg a vörös liba, és a ficsúr. Meg Rilai. Hmmm... három az egyhez, nem is rossz arány! ~ *vidámodik meg, de a Pinty nem omlik tovább.*
*Kénytelen hát fogni magát, és követni a kalózt, így mikor ő is belép, a kaotikus helyzet még alig tisztult.*
- Pfff. *minden elfnek "kedvence" a kőpor és a sitt, ez egyértelmű, ezért aztán az ajtóban lecövekel, és és finnyásan bámul befelé. A por már leülepedett, így nem hátrál ki azonnal, de azért még nincs oda a dologért. Törpék, óriások, ficsúrok, bulák... mennyivel jobb volt az erdőben kergetni Akheellal a renegát mélységi lotyót, aztán meghágni és szétcincálni (felelős munkamegosztásban), mint ez a cirkusz.*
~ Ezek még mindig itt? Ja tényleg. ~ *sunyít Yeroék felé, majd ellép az ajtóból oldalirányba.*
- Már indultok is? *jobb híján nevezzük kérdésnek, de inkább kijelentés lenne, mert egyre kevesebb türelme van neki is ehhez az egészhez. Draenon jelzését észleli, el is mosolyodik kissé, de más nem változik. Áll az ajtó közelében, unottan markolássza fegyverét (nem a lába közét, hanem a másikat), és próbál nagyon-nagyon konstruktívnak tűnni, már ami a renitens duó kipaterolását illeti.*
- Pápá.
A hozzászólás írója (Syoud Th'amer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.07 13:47:29
1856. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-07 09:55:37
Üzenet elküldve: 2016-09-07 09:55:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//A nagy házalakítás//
*Kalózunk odakint továbbra is a vállát vonogatja.*
-Már hogyne hinném el, volt szerencsém tárgyalni vele... valójában... *eddig jut a fejtegetésben, mert ezen a ponton óriási robaj akasztja benne a szót. Meglepetten pislog Syoudra, egyértelműen a Kósza Pinty belső fedélzete a gyanús zaj forrása, mintha legalábbis egy menstruáló vérfarkas rendezne ámokfutást telihold idején, talán az járhat ilyen csekély hangszennyezéssel.
Kalózunk nem várja meg, amíg más a dolgok végére jár, naná, hogy nem, elvégre a lovagiasság mégis csak megkövetelné, hogy legalább Rilai hátsójának a kedvéért körülnézzen odabent egy kicsit.
Beérve aztán meglehetősen szürreális látvány fogadja: por és törmelék mindenfelé, egymás hegyén-hátán botladozó, köhögő munkások, középütt egy félájult óriás fekszik hanyatt, a vörös rüfke a falhoz simulva halálra váltan, a hormontúltengéses kis barátja meg a jó ég tudja, éppen merre mit csinál, ami azt illeti, kalózunk ezen a ponton abszolúte elvesztette irányába maradék érdeklődését is, tekintve megpillantja Rilait, aki jelenleg egy nagyobb adag törpével betakarva igyekszik visszaszerezni a szabadságát.
Első dolga hát, hogy fürgén odalibben, s néhány kellőképpen kiszámított, határozott mozdulattal lerugdossa szíve szottyáról a fokhagyma (és önmaga) aromájával átitatott építész urat.*
-Életben maradsz Cukorka? *kérdi jelenlegi kedvenc kocsmárosnéjától, bár tekintetében több az aggodalom, mint arcán, vagy hangján észlelhető volna. Valójában igen hamar felmérte a leány állapotát, remélhetőleg nem fog szörnyet halni a sokktól, mert egyéb baja első blikkre aligha esett. Persze azért, mint rendes úriember, szívesen felsegíti a földről, sőt, igény szerint (persze puszta szívjóságból) még le is porolja. Itt-ott.
De ha már így esett, hát kalózunk pillantásával Deront és Syoudot keresi, hogy azok vajon mit kezdhetnek a kialakult helyzettel. Ha tekintete összetalálkozik a hegyesfülű íjászéval, aprót biccent felé, jobb mutatóujjával megérintve az orra azonos oldalát, mintegy jelzésértékűen.*
A hozzászólás írója (Draenon Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.07 09:56:56
*Kalózunk odakint továbbra is a vállát vonogatja.*
-Már hogyne hinném el, volt szerencsém tárgyalni vele... valójában... *eddig jut a fejtegetésben, mert ezen a ponton óriási robaj akasztja benne a szót. Meglepetten pislog Syoudra, egyértelműen a Kósza Pinty belső fedélzete a gyanús zaj forrása, mintha legalábbis egy menstruáló vérfarkas rendezne ámokfutást telihold idején, talán az járhat ilyen csekély hangszennyezéssel.
Kalózunk nem várja meg, amíg más a dolgok végére jár, naná, hogy nem, elvégre a lovagiasság mégis csak megkövetelné, hogy legalább Rilai hátsójának a kedvéért körülnézzen odabent egy kicsit.
Beérve aztán meglehetősen szürreális látvány fogadja: por és törmelék mindenfelé, egymás hegyén-hátán botladozó, köhögő munkások, középütt egy félájult óriás fekszik hanyatt, a vörös rüfke a falhoz simulva halálra váltan, a hormontúltengéses kis barátja meg a jó ég tudja, éppen merre mit csinál, ami azt illeti, kalózunk ezen a ponton abszolúte elvesztette irányába maradék érdeklődését is, tekintve megpillantja Rilait, aki jelenleg egy nagyobb adag törpével betakarva igyekszik visszaszerezni a szabadságát.
Első dolga hát, hogy fürgén odalibben, s néhány kellőképpen kiszámított, határozott mozdulattal lerugdossa szíve szottyáról a fokhagyma (és önmaga) aromájával átitatott építész urat.*
-Életben maradsz Cukorka? *kérdi jelenlegi kedvenc kocsmárosnéjától, bár tekintetében több az aggodalom, mint arcán, vagy hangján észlelhető volna. Valójában igen hamar felmérte a leány állapotát, remélhetőleg nem fog szörnyet halni a sokktól, mert egyéb baja első blikkre aligha esett. Persze azért, mint rendes úriember, szívesen felsegíti a földről, sőt, igény szerint (persze puszta szívjóságból) még le is porolja. Itt-ott.
De ha már így esett, hát kalózunk pillantásával Deront és Syoudot keresi, hogy azok vajon mit kezdhetnek a kialakult helyzettel. Ha tekintete összetalálkozik a hegyesfülű íjászéval, aprót biccent felé, jobb mutatóujjával megérintve az orra azonos oldalát, mintegy jelzésértékűen.*
A hozzászólás írója (Draenon Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.07 09:56:56
1855. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-07 09:33:50
Üzenet elküldve: 2016-09-07 09:33:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//A nagy házalakítás//
*Épp csak hátra tud pillantani a válla fölött Yero megjegyzésére: egyszerűen nem fér bele a fejébe, minek akarja a csóka, hogy a lány kísérgesse a Szegénynegyedben, csak nem attól fél, hogy valami jöttment bicskás elvágja a torkát? De hát akkor miért nem volt jó neki Guguru, mint kíséret? Meg egyébként is, ha jól emlékszik, ő még diadallal végződő sztorikat is hallgatott már tőle a Csáva nevezetű kardja legendás erejéről! Vagy a másik opció, netán attól fél, hogy a kinn időző Draenon vagy Syoud betalálja, és csúnya dolgokat művel vele? Ez esetben nyilván okos lépés lenne részéről magával vinni a maroknyi női személyt, ugyanis bármikor kést rakhat a torkára, mintegy biztosítékként a saját testi épsége végett. Rilai kábé annyi eséllyel fogja kivédeni vagy hárítani, mint amennyi esélye arra van, hogy holnap beválasztják tagnak Arthenior kistanácsába. Valamiért ehhez a szerepkörhöz nincs annyira kedve, bár őszintén kétli, hogy a srácok odakinn ok nélkül kötekedni kezdenének. Na mindegy, ha így alakult a helyzet, akkor valószínűleg Yero igen sokáig fog a sarokban ácsorogni, de ez már annyira nem Rili problémája, inkább Viakáé, akinek az arckifejezéséből tisztán kiviláglik, hogy ő is haladna már el. A kalmárlány igazán nem kárhoztatná érte.*
- Nem tehetek róla, hogy nem tudom megtisztítani a terepet, kedves mester, én igazán... - *Tárja szét karjait bocsánatkérően Zuzrot felé, akinek szemmel láthatóan már szintén kezd az agyára húzódni az itt zajló végtelen ürülékfűrészelés. Még további csitító dolgokat is mondana, de egyrészt illő helyet hagy annak, hogy a szakállas kikáromkodja magát, másrészt szeme fennakad az emeleten időző óriáson és a kezében hurcolt instabilnak rémlő vödrökön.*
- Nem lesz ez így jó... - *Leheli nagyon halkan, mintegy előszeleként a megakadályozhatatlannak. Utóbb vinnyogva vágódik az ülepére a törpe súlya alatt, valószínűleg istenesen bevágva tomporát, mindkét tenyerét, melyeket az esést tompítandó maga mögé kapott, és lehet, hogy a fejét is, hacsak nem sikerült úgy esnie, hogy épp kikerülje a tartóoszlopokat, amelyek a mind ingatagabb emeleti részt tartják. Elébb levegőhöz próbál jutni: ez nem egyszerű, tekintve hogy erre alkalmas szervén épp a jó Zuzrot mester hordóteste időzik, de ha mégis menne, menten köhögésbe fullad a részéről, ugyanis izomból tüdőzi le a nagy mennyiségű finom port és sittet, mely most liszt módjára kereng mindenhol a levegőben.
Kínlódó nyöszörgéseket hallatva igyekszik maga alá kapni piskótáit, miközben azon ügyködik, hogy lefeszegesse magáról az ólomnehéznek rémlő, de igen ügybuzgó építőmestert. Megérti ő, hogy a védelmező szándék vezérelte, és saját testével akarta óvni a leányt, de azért a közvetlen veszély elmúltával hálás lenne, ha ki tudná feszegetni a nevezett szakállas ábrázatot a dekoltázsából.*
- A büdös francba! - *Sápítozik enerváltan, ha sikerrel járt, és kezével legyezgetve igyekszik oszlatni a felszálló port a látási viszonyok javítása érdekében. Loit keresi, a pultnál őgyelgő többi vendéget, hogy egyben vannak-e, ileltve azt nézegeti, Albunékra rászakadt-e a plafon ettől a sok ferdítéstől meg körülményeskedő féligazságtól. Kárfelmérni próbál. Az agyvérzést későbbre halasztja.*
*Épp csak hátra tud pillantani a válla fölött Yero megjegyzésére: egyszerűen nem fér bele a fejébe, minek akarja a csóka, hogy a lány kísérgesse a Szegénynegyedben, csak nem attól fél, hogy valami jöttment bicskás elvágja a torkát? De hát akkor miért nem volt jó neki Guguru, mint kíséret? Meg egyébként is, ha jól emlékszik, ő még diadallal végződő sztorikat is hallgatott már tőle a Csáva nevezetű kardja legendás erejéről! Vagy a másik opció, netán attól fél, hogy a kinn időző Draenon vagy Syoud betalálja, és csúnya dolgokat művel vele? Ez esetben nyilván okos lépés lenne részéről magával vinni a maroknyi női személyt, ugyanis bármikor kést rakhat a torkára, mintegy biztosítékként a saját testi épsége végett. Rilai kábé annyi eséllyel fogja kivédeni vagy hárítani, mint amennyi esélye arra van, hogy holnap beválasztják tagnak Arthenior kistanácsába. Valamiért ehhez a szerepkörhöz nincs annyira kedve, bár őszintén kétli, hogy a srácok odakinn ok nélkül kötekedni kezdenének. Na mindegy, ha így alakult a helyzet, akkor valószínűleg Yero igen sokáig fog a sarokban ácsorogni, de ez már annyira nem Rili problémája, inkább Viakáé, akinek az arckifejezéséből tisztán kiviláglik, hogy ő is haladna már el. A kalmárlány igazán nem kárhoztatná érte.*
- Nem tehetek róla, hogy nem tudom megtisztítani a terepet, kedves mester, én igazán... - *Tárja szét karjait bocsánatkérően Zuzrot felé, akinek szemmel láthatóan már szintén kezd az agyára húzódni az itt zajló végtelen ürülékfűrészelés. Még további csitító dolgokat is mondana, de egyrészt illő helyet hagy annak, hogy a szakállas kikáromkodja magát, másrészt szeme fennakad az emeleten időző óriáson és a kezében hurcolt instabilnak rémlő vödrökön.*
- Nem lesz ez így jó... - *Leheli nagyon halkan, mintegy előszeleként a megakadályozhatatlannak. Utóbb vinnyogva vágódik az ülepére a törpe súlya alatt, valószínűleg istenesen bevágva tomporát, mindkét tenyerét, melyeket az esést tompítandó maga mögé kapott, és lehet, hogy a fejét is, hacsak nem sikerült úgy esnie, hogy épp kikerülje a tartóoszlopokat, amelyek a mind ingatagabb emeleti részt tartják. Elébb levegőhöz próbál jutni: ez nem egyszerű, tekintve hogy erre alkalmas szervén épp a jó Zuzrot mester hordóteste időzik, de ha mégis menne, menten köhögésbe fullad a részéről, ugyanis izomból tüdőzi le a nagy mennyiségű finom port és sittet, mely most liszt módjára kereng mindenhol a levegőben.
Kínlódó nyöszörgéseket hallatva igyekszik maga alá kapni piskótáit, miközben azon ügyködik, hogy lefeszegesse magáról az ólomnehéznek rémlő, de igen ügybuzgó építőmestert. Megérti ő, hogy a védelmező szándék vezérelte, és saját testével akarta óvni a leányt, de azért a közvetlen veszély elmúltával hálás lenne, ha ki tudná feszegetni a nevezett szakállas ábrázatot a dekoltázsából.*
- A büdös francba! - *Sápítozik enerváltan, ha sikerrel járt, és kezével legyezgetve igyekszik oszlatni a felszálló port a látási viszonyok javítása érdekében. Loit keresi, a pultnál őgyelgő többi vendéget, hogy egyben vannak-e, ileltve azt nézegeti, Albunékra rászakadt-e a plafon ettől a sok ferdítéstől meg körülményeskedő féligazságtól. Kárfelmérni próbál. Az agyvérzést későbbre halasztja.*
1854. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-07 09:00:59
Üzenet elküldve: 2016-09-07 09:00:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Rilai, Yero, Guguru, plusz egy törpe//
*Az érdemi dolgokhoz már inkább nem szól hozzá, lévén amit vele kellett elrendezni, azt elrendezték. Ami meg a befektetés mértékét illeti, nos, nyugodt szívvel mondhatja, hogy fogalma sincs az egészről, hiszen akkor még bőven víg szélhámosként verte át a hiszékeny embereket mindenféle műpróféciákkal. Ő utána került csak a képbe.
Így hát kicsit félre húzódva, az egyik ablak mellett ácsingózva várja, hogy végre indulhassanak. Kíséretnek meg valaki rájuk akarnak sózni. De hát már kapott kísérőt, ő csak búcsúzkodni akarna. Az is legfeljebb kettő percig tartana, ha nagyon elnyújtanák, ennyi időt csak tud hagyni mindenki az illemre.
A helyzet azonban meglehetősen kaotikussá válik az építő munkásoknak hála. Ha ilyen könnyen hullik az égi áldás, bizonyára már meglehetősen rozoga állapotban lehetett az épület. Ez persze nem változtat azon, hogy jobb ötlet híján ama bizonyos falhoz simul, ahol éppen állt. Ha szerencséje van, a lépcső felől jövő fejelős óriás keltette rezgéshullámok és károk addig nem érnek el. Ha meg nincs szerencséje, akkor igen. Ilyen az élet. Ezek után mindenesetre az új bérlő helyében elbeszélgetne a munkásokkal, esetleg bekérne néhány ajánló levet, ne adj valamelyik isten, rögtön újakat keresni, mielőtt még szétverik az egész kócerájt. Hála az égnek, hogy nem neki kell ilyesmikkel foglalkoznia, egy fejfájással kevesebb. Épp elég az is, aminek elébe néz. És lám, mégis mennyire várja már, hogy indulhasson végre, és intézze.*
*Az érdemi dolgokhoz már inkább nem szól hozzá, lévén amit vele kellett elrendezni, azt elrendezték. Ami meg a befektetés mértékét illeti, nos, nyugodt szívvel mondhatja, hogy fogalma sincs az egészről, hiszen akkor még bőven víg szélhámosként verte át a hiszékeny embereket mindenféle műpróféciákkal. Ő utána került csak a képbe.
Így hát kicsit félre húzódva, az egyik ablak mellett ácsingózva várja, hogy végre indulhassanak. Kíséretnek meg valaki rájuk akarnak sózni. De hát már kapott kísérőt, ő csak búcsúzkodni akarna. Az is legfeljebb kettő percig tartana, ha nagyon elnyújtanák, ennyi időt csak tud hagyni mindenki az illemre.
A helyzet azonban meglehetősen kaotikussá válik az építő munkásoknak hála. Ha ilyen könnyen hullik az égi áldás, bizonyára már meglehetősen rozoga állapotban lehetett az épület. Ez persze nem változtat azon, hogy jobb ötlet híján ama bizonyos falhoz simul, ahol éppen állt. Ha szerencséje van, a lépcső felől jövő fejelős óriás keltette rezgéshullámok és károk addig nem érnek el. Ha meg nincs szerencséje, akkor igen. Ilyen az élet. Ezek után mindenesetre az új bérlő helyében elbeszélgetne a munkásokkal, esetleg bekérne néhány ajánló levet, ne adj valamelyik isten, rögtön újakat keresni, mielőtt még szétverik az egész kócerájt. Hála az égnek, hogy nem neki kell ilyesmikkel foglalkoznia, egy fejfájással kevesebb. Épp elég az is, aminek elébe néz. És lám, mégis mennyire várja már, hogy indulhasson végre, és intézze.*
1853. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-07 01:51:23
Üzenet elküldve: 2016-09-07 01:51:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Loka Gorthwen//
*A felsorolás nem nagyon nyűgözi le. ~Információ, befolyás? Nesze, semmi, fogd meg jól! Férfit meg akkor akasztok le magamnak, amikor akarok, amilyen bambák tudnak lenni, ha leszalad a vér a fejükből.~ Amiben viszont segítségre lenne szüksége, azzal a másik valószínűleg nem fog tudni szolgálni, nincs neki akkora szerencséje.* ~Bár egy próbát megér, ahogy a kanos kecskepásztor mondaná...~
-Megmondom neked, mit tudsz tenni értem, ha jót akarsz magadnak. Egy mágus kell! De nem egy olyan könyveket bújós, hosszú szakállú, összeaszott kóró, aki nagyítóval nézeget egy pohár vizet is, hanem egy olyan, aki ért is ahhoz, amit csinál. Ha ilyet ismersz és összehozol vele, levadászom neked azt a bigyót, amit lenyúltak tőled.
*Érdeklődve néz a másikra, erre tényleg szüksége lenne. Már letett arról, hogy megoldja a problémát, amihez egy varázslásban járatos lényre lenne szüksége.*
A hozzászólás írója (Xalema Unamorel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.07 02:47:19
//Loka Gorthwen//
*A felsorolás nem nagyon nyűgözi le. ~Információ, befolyás? Nesze, semmi, fogd meg jól! Férfit meg akkor akasztok le magamnak, amikor akarok, amilyen bambák tudnak lenni, ha leszalad a vér a fejükből.~ Amiben viszont segítségre lenne szüksége, azzal a másik valószínűleg nem fog tudni szolgálni, nincs neki akkora szerencséje.* ~Bár egy próbát megér, ahogy a kanos kecskepásztor mondaná...~
-Megmondom neked, mit tudsz tenni értem, ha jót akarsz magadnak. Egy mágus kell! De nem egy olyan könyveket bújós, hosszú szakállú, összeaszott kóró, aki nagyítóval nézeget egy pohár vizet is, hanem egy olyan, aki ért is ahhoz, amit csinál. Ha ilyet ismersz és összehozol vele, levadászom neked azt a bigyót, amit lenyúltak tőled.
*Érdeklődve néz a másikra, erre tényleg szüksége lenne. Már letett arról, hogy megoldja a problémát, amihez egy varázslásban járatos lényre lenne szüksége.*
A hozzászólás írója (Xalema Unamorel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.07 02:47:19
1852. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-06 20:57:01
Üzenet elküldve: 2016-09-06 20:57:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A nagy házalakítás//
*Zeekx egyáltalán nem tűnik idegesnek. Sőt figyelmesen hallgatja a lány mondandóját.*
-A természet nem csak az ami a növények és állatok összessége. A természet maga az élet amibe mi is beletartozunk. Azt pedig nem tagadhatod, hogy gyakran cselekednek az emberek ellentétesen a természetüknek. Magukra erőltetnek dolgokat és elfojtják azt a vágyat amit szeretnének még akkor is ha nem kéne. Ez egyházam és szerintem is ellent mond annak az eredendő rendnek mely az embereket és egyéb gondolkodó lényeket létrehozta. Másképp élnek mint ahogy az természetesnek kéne lenni. A rend pedig nem azt a rendet jelenti mint amit mi rendnek hívunk. A természetnek meg vannak a maga törvényei. Ebbe beletartozik az is, hogy az emberekre a növényekre és az állatokra más szabályok vonatkoznak. Beletartozik az élet és a halál, a verseny, hogy a fák minél magasabbra akarjanak nőni, az is, hogy a kidőlt fák helyén új fák nőnek. Ez a rend melyet az ember megtörhet bizonyos keretek közt, de vannak szabályok amiket nem hághat át. Telepíthet erdőt, bevetheti a földet búzával, tenyészthet malacokat, hogy utána levágja őket, de...
*Ekkor történik a nagy bumm. Zeekx is megijed főleg a pultos lány parancsától amire egyből összébb húzza magát és a fejére teszi a kezét reflexből. Azt nem érti mi történt csak azt, hogy nagy a füst és mindenki ideges.*
~Ledől a ház?~
*Zeekx egyáltalán nem tűnik idegesnek. Sőt figyelmesen hallgatja a lány mondandóját.*
-A természet nem csak az ami a növények és állatok összessége. A természet maga az élet amibe mi is beletartozunk. Azt pedig nem tagadhatod, hogy gyakran cselekednek az emberek ellentétesen a természetüknek. Magukra erőltetnek dolgokat és elfojtják azt a vágyat amit szeretnének még akkor is ha nem kéne. Ez egyházam és szerintem is ellent mond annak az eredendő rendnek mely az embereket és egyéb gondolkodó lényeket létrehozta. Másképp élnek mint ahogy az természetesnek kéne lenni. A rend pedig nem azt a rendet jelenti mint amit mi rendnek hívunk. A természetnek meg vannak a maga törvényei. Ebbe beletartozik az is, hogy az emberekre a növényekre és az állatokra más szabályok vonatkoznak. Beletartozik az élet és a halál, a verseny, hogy a fák minél magasabbra akarjanak nőni, az is, hogy a kidőlt fák helyén új fák nőnek. Ez a rend melyet az ember megtörhet bizonyos keretek közt, de vannak szabályok amiket nem hághat át. Telepíthet erdőt, bevetheti a földet búzával, tenyészthet malacokat, hogy utána levágja őket, de...
*Ekkor történik a nagy bumm. Zeekx is megijed főleg a pultos lány parancsától amire egyből összébb húzza magát és a fejére teszi a kezét reflexből. Azt nem érti mi történt csak azt, hogy nagy a füst és mindenki ideges.*
~Ledől a ház?~
1851. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-06 19:13:48
Üzenet elküldve: 2016-09-06 19:13:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A nagy házalakítás//
- Sohasem gondoltam rá, hogy ez közelebb visz a természet rendjének megismeréséhez, vagy közelebb kéne vigyen. Puszta időtöltésnek is nagyon kellemes. Azt hiszem, annak kellemes igazán, felesleges mást keresni benne. *féloldalasan sandít Zeekx-re, hiszen hite egyik alaptételének mondott épp ellent. Azt már sejti, hogy ennyitől az ifjú nem fog habzó szájú inkvizítorrá változni, de jobb az óvatosság. Főleg, hogy még tetézi is.* Ami pedig a természetet illeti, arra sokkal inkább a káosz jellemző, mint a rend. Például ha egy vagyonos nemesember erdőt telepít, hogy abból értékes nyersanyagot nyerhessen vagy önfeledten vadászhasson ő, vagy leszármazottai, a fák szabályos sorokban követik egymást. Az intézői gondosan kigyomlálják a gyenge, vézna növényeket, hogy csak a szépek, erősek jussanak vízhez, fényhez. De menj csak ki a város szélére, az erdőhöz! Kusza rengeteg, ahol a fák állva halnak meg, és elzuhantukban vágnak rést társaik között. Összevisszaság és esetlegesség. És melyik a szebb? Nekem az utóbbi. Mert természetes. Pedig nincs benne rend. Vagy ott van az a kis tisztás az erdő szélén: szabályos körben egyforma fák övezik, ezen a gyűrűn belül pedig valószínűtlenül zöld fű virít, és egy pici dombocskán – és csak ott – szemkápráztató színkavalkáddal pompáznak virágok. Szabályos rend. Az általános vélekedés szerint nem természetes képződmény, talán néhány unatkozó mágus műve. A mértani precizitás és kiszámítottság legalábbis rájuk utal és nem a természet szeszélyére. *megvonja a vállát* Rendben, ez ettől függetlenül szép. De a természet nem tudott volna létrehozni ilyen gondos tervezést igénylő művet.
*Világnézeti okfejtését talán folytatná még, de a törpe építőmester, aki egyre ellenszenvesebb számára, épp valami cikornyás tirádába kezdene, amikor felbukkan a Gugu testalkatával, de lényegesen kevesebb sütnivalóval megáldott óriás munkatársa. Az általa irdatlan vedrekben lehordott sittre összeráncolja a homlokát: arról volt szó, hogy felújítják a Pintyet, nem arról, hogy elbontják az emeleti részt. Nincs ideje, hogy ezt szóvá tegye, mert a Pet névre hallgató melák fejét faltörő, illetve mennyezettörő kosként alkalmazza.*
- Vigyázz! *Ennyire futja a pultnál ácsorgó és az eseményeknek jó eséllyel hátat fordító Zeekx felé, aztán az óriás fejelése és elzuhanása keltette vakolat- és mészpor fergeteg elcsap a pultig. Ahhoz talán elég messze vannak a becsapódás epicentrumától, hogy nagyobb darabok ne sértsék meg őket, de a torokkaparó porfelhőben se lélegezni, se látni nem könnyű. Kitámolyog a pult mögül, kezével legyezve arca előtt, ami persze annyit használ, mint halottnak a borogatás.*
- Mindenki egyben van?
*Próbálja felmérni, hogy hány áldozata lehet a szakszerű felújítási munkálatoknak. A törpét, akit az egész felfordulásért felelősnek tart, később is ráér megrugdosni.*
A hozzászólás írója (Loi Tyrastha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.06 19:16:55
- Sohasem gondoltam rá, hogy ez közelebb visz a természet rendjének megismeréséhez, vagy közelebb kéne vigyen. Puszta időtöltésnek is nagyon kellemes. Azt hiszem, annak kellemes igazán, felesleges mást keresni benne. *féloldalasan sandít Zeekx-re, hiszen hite egyik alaptételének mondott épp ellent. Azt már sejti, hogy ennyitől az ifjú nem fog habzó szájú inkvizítorrá változni, de jobb az óvatosság. Főleg, hogy még tetézi is.* Ami pedig a természetet illeti, arra sokkal inkább a káosz jellemző, mint a rend. Például ha egy vagyonos nemesember erdőt telepít, hogy abból értékes nyersanyagot nyerhessen vagy önfeledten vadászhasson ő, vagy leszármazottai, a fák szabályos sorokban követik egymást. Az intézői gondosan kigyomlálják a gyenge, vézna növényeket, hogy csak a szépek, erősek jussanak vízhez, fényhez. De menj csak ki a város szélére, az erdőhöz! Kusza rengeteg, ahol a fák állva halnak meg, és elzuhantukban vágnak rést társaik között. Összevisszaság és esetlegesség. És melyik a szebb? Nekem az utóbbi. Mert természetes. Pedig nincs benne rend. Vagy ott van az a kis tisztás az erdő szélén: szabályos körben egyforma fák övezik, ezen a gyűrűn belül pedig valószínűtlenül zöld fű virít, és egy pici dombocskán – és csak ott – szemkápráztató színkavalkáddal pompáznak virágok. Szabályos rend. Az általános vélekedés szerint nem természetes képződmény, talán néhány unatkozó mágus műve. A mértani precizitás és kiszámítottság legalábbis rájuk utal és nem a természet szeszélyére. *megvonja a vállát* Rendben, ez ettől függetlenül szép. De a természet nem tudott volna létrehozni ilyen gondos tervezést igénylő művet.
*Világnézeti okfejtését talán folytatná még, de a törpe építőmester, aki egyre ellenszenvesebb számára, épp valami cikornyás tirádába kezdene, amikor felbukkan a Gugu testalkatával, de lényegesen kevesebb sütnivalóval megáldott óriás munkatársa. Az általa irdatlan vedrekben lehordott sittre összeráncolja a homlokát: arról volt szó, hogy felújítják a Pintyet, nem arról, hogy elbontják az emeleti részt. Nincs ideje, hogy ezt szóvá tegye, mert a Pet névre hallgató melák fejét faltörő, illetve mennyezettörő kosként alkalmazza.*
- Vigyázz! *Ennyire futja a pultnál ácsorgó és az eseményeknek jó eséllyel hátat fordító Zeekx felé, aztán az óriás fejelése és elzuhanása keltette vakolat- és mészpor fergeteg elcsap a pultig. Ahhoz talán elég messze vannak a becsapódás epicentrumától, hogy nagyobb darabok ne sértsék meg őket, de a torokkaparó porfelhőben se lélegezni, se látni nem könnyű. Kitámolyog a pult mögül, kezével legyezve arca előtt, ami persze annyit használ, mint halottnak a borogatás.*
- Mindenki egyben van?
*Próbálja felmérni, hogy hány áldozata lehet a szakszerű felújítási munkálatoknak. A törpét, akit az egész felfordulásért felelősnek tart, később is ráér megrugdosni.*
A hozzászólás írója (Loi Tyrastha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.06 19:16:55
1850. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-05 23:57:55
Üzenet elküldve: 2016-09-05 23:57:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A nagy házalakítás//
*Bólint, természetesen kivárja a sorát türelemmel. Magától is látja, hogy nagy felfordulásba csöppent és hálás lehet, ha a lány, akit hárman háromfelől zargatnak, időt fordít rá és a problémáira is. Így hát keres magának egy kevéssé poros, ülésre alkalmas felületet és rátelepedve figyeli fél szemmel az eseményeket, miközben megnézi magának a mélységit és keresni kezdi az üdvözlés szavait. Az ellenszenves törp óbégatására viszont odapillant és rosszallóan ráncolja homlokát, de nem gondolja, hogy neki bármi köze lenne a kialkulni készülő konfliktushoz. És milyen jól teszi, mert a következő pillanatban egy óriás, a jelek szerint a törp építész egyik embere igen erősen beveri a fejét, majd rövid tántorgás után becsapódik a padlóba, amitől megindulnak az általa cipelt törmelékdarabok, ráadásul a plafonról vakolat kezd potyogni. Sirad sem rest, kezével védve fejét vetődik hasra, így elkerülve a vízszintesen érkező lövedékeket, kitéve viszont magát a fentről érkező támadásoknak. Combjába fájdalom hasít és oda pillantva látja, hogy egy szép nagy darab vakolat tört rajta darabokra. Úgy tűnik, egy nagyobb lila folttal megúszta az incidenst, úgyhogy feltápászkodik és körülnéz, hogy valaki nem szorul-e segítségre.*
*Bólint, természetesen kivárja a sorát türelemmel. Magától is látja, hogy nagy felfordulásba csöppent és hálás lehet, ha a lány, akit hárman háromfelől zargatnak, időt fordít rá és a problémáira is. Így hát keres magának egy kevéssé poros, ülésre alkalmas felületet és rátelepedve figyeli fél szemmel az eseményeket, miközben megnézi magának a mélységit és keresni kezdi az üdvözlés szavait. Az ellenszenves törp óbégatására viszont odapillant és rosszallóan ráncolja homlokát, de nem gondolja, hogy neki bármi köze lenne a kialkulni készülő konfliktushoz. És milyen jól teszi, mert a következő pillanatban egy óriás, a jelek szerint a törp építész egyik embere igen erősen beveri a fejét, majd rövid tántorgás után becsapódik a padlóba, amitől megindulnak az általa cipelt törmelékdarabok, ráadásul a plafonról vakolat kezd potyogni. Sirad sem rest, kezével védve fejét vetődik hasra, így elkerülve a vízszintesen érkező lövedékeket, kitéve viszont magát a fentről érkező támadásoknak. Combjába fájdalom hasít és oda pillantva látja, hogy egy szép nagy darab vakolat tört rajta darabokra. Úgy tűnik, egy nagyobb lila folttal megúszta az incidenst, úgyhogy feltápászkodik és körülnéz, hogy valaki nem szorul-e segítségre.*
1849. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-05 22:08:58
Üzenet elküldve: 2016-09-05 22:08:58
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//A nagy házalakítás//
//Rilai, mindenki//
*Zuzrot most már nem elégedett maradéktalanul, mordan ráncolja a homlokát, amitől hatalmas orra csak még nagyobb hangsúlyt kap. Megmondta világosan, hogy mindenki menjen a fekete bánatba innen, itt most nagyon komoly tevékenység folyik, erre a kedves kis drága megbízó kisasszony az egyetlen, aki illő módon tudomást vett róla. Ami még hagyján, de az egyik ismeretlen arra vetemedett, hogy pimaszkodni merészeljen. Még, hogy neki egy ilyen ki tudja, honnan érekezett férfi feleseljen, ráadásul a megbízó füle hallatára! Törp büszkesége felhorgad, ő maga a férfi felé lép kettő, mellkasát kidülleszti, nagy levegőt vesz, amitől orrlyuka akkorára tágul, hogy egész mókuscsaládok laknának el benne egészen kényelmesen, majd mikor már teleszívta magát levegővel és felháborodással, kiereszti hangját, hogy az emeleten Jaravec kezéből kiesne a vakolókanál, ha munka helyett nem éppen a szobákat kutatná át mozdítható értékeket keresve.*
-Hogy az a barlangbú' szalajtott, kínkeserves... *Eddig jut, mert ekkor az emeletről a korábban Pici Petként megismert, eleddig kevés szellemi tartalomról tanúbizonyságot tevő óriás érkezik, két kezében egy-egy akkora veder, hogy Rilai, ha összehúzza magát, éppen beleférne egybe. De ezekben nem csinos fogadósok ülnek, hanem púposra vannak rakva frissen bontott sittel. Az óriás szólásra nyitja a száját, de nem jut sokáig.*
-Te főnök, eztet mög hova... *Ahogy Zuzrot felé fordul, felegyenesedik és teljes erővel vágja be a fejét a plafonba, hogy csak úgy koppan. Szeme fennakad, de valamiféle reflex még megtétet vele három-négy lépést Zuzrot, Rilai és a társaságuk irányába, mielőtt lábai végre kiszaladnak alóla és a hatalmas segédmunkás a két vödörrel végigvágódik a padlón. A levegőt egyrészt a lendület által továbbvitt törmelék, másrészt az óriás hasra esése után meglazuló mennyezeti vakolatdarabok töltik meg.
Zuzrot, aki látott már ilyet, nem sokat töpreng, gyorsan Rilaira veti magát, aki minden bizonnyal végtelenül hálás lesz a gáláns törpnek, aki saját testével biztosít menedéket a kőzáportól, továbbá dermesztően borzasztó test- és fokhagymaszagot. Mindenki más közvetlen veszélyben van.*
//Rilai, mindenki//
*Zuzrot most már nem elégedett maradéktalanul, mordan ráncolja a homlokát, amitől hatalmas orra csak még nagyobb hangsúlyt kap. Megmondta világosan, hogy mindenki menjen a fekete bánatba innen, itt most nagyon komoly tevékenység folyik, erre a kedves kis drága megbízó kisasszony az egyetlen, aki illő módon tudomást vett róla. Ami még hagyján, de az egyik ismeretlen arra vetemedett, hogy pimaszkodni merészeljen. Még, hogy neki egy ilyen ki tudja, honnan érekezett férfi feleseljen, ráadásul a megbízó füle hallatára! Törp büszkesége felhorgad, ő maga a férfi felé lép kettő, mellkasát kidülleszti, nagy levegőt vesz, amitől orrlyuka akkorára tágul, hogy egész mókuscsaládok laknának el benne egészen kényelmesen, majd mikor már teleszívta magát levegővel és felháborodással, kiereszti hangját, hogy az emeleten Jaravec kezéből kiesne a vakolókanál, ha munka helyett nem éppen a szobákat kutatná át mozdítható értékeket keresve.*
-Hogy az a barlangbú' szalajtott, kínkeserves... *Eddig jut, mert ekkor az emeletről a korábban Pici Petként megismert, eleddig kevés szellemi tartalomról tanúbizonyságot tevő óriás érkezik, két kezében egy-egy akkora veder, hogy Rilai, ha összehúzza magát, éppen beleférne egybe. De ezekben nem csinos fogadósok ülnek, hanem púposra vannak rakva frissen bontott sittel. Az óriás szólásra nyitja a száját, de nem jut sokáig.*
-Te főnök, eztet mög hova... *Ahogy Zuzrot felé fordul, felegyenesedik és teljes erővel vágja be a fejét a plafonba, hogy csak úgy koppan. Szeme fennakad, de valamiféle reflex még megtétet vele három-négy lépést Zuzrot, Rilai és a társaságuk irányába, mielőtt lábai végre kiszaladnak alóla és a hatalmas segédmunkás a két vödörrel végigvágódik a padlón. A levegőt egyrészt a lendület által továbbvitt törmelék, másrészt az óriás hasra esése után meglazuló mennyezeti vakolatdarabok töltik meg.
Zuzrot, aki látott már ilyet, nem sokat töpreng, gyorsan Rilaira veti magát, aki minden bizonnyal végtelenül hálás lesz a gáláns törpnek, aki saját testével biztosít menedéket a kőzáportól, továbbá dermesztően borzasztó test- és fokhagymaszagot. Mindenki más közvetlen veszélyben van.*
1848. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-05 17:47:00
Üzenet elküldve: 2016-09-05 17:47:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A nagy házalakítás közben a pultnál//
*Zeekx a lehető legártatlanabb képpel néz a pultos lányra és mikor megérti, hogy mire célzott akkor egy ugyan ilyen ártatlan kis kacaj tör ki belőle.*
-Ja hát igen. Szeretek bujálkodni. A testi élvezetek megosztása közelebb visz a természet rendjének megismeréséhez. Az egy jó dolog.
*Bólogat olyan ártatlan képpel mintha csak a mezőn való sétálásról beszélne. A hangos munkások nem zavarják. Sőt arra gondol, hogy biztos nagyon élvezhetik a munkájukat és az milyen szép dolog. A története úgy látszik nem nevettette meg annyira a pultos lányt mint őt. A kérdésekre kicsit elgondolkozik.*
-Voltak akiket érdekelt a hitem. Nem csak férfiak hisz a szeretet mindkét nem lelkében megtalálható. Lehet szeretni az italt és a gyereket is. Akár még azt is mikor egy forró nyári napon egy kellemes hűvös szellő enyhülést nyújt. Egyházam célja pedig, hogy a szeretet fajtáit megismerjük és megéljük hisz ez visz közelebb a természet rendjéhez. Főleg, hogyha kialakítunk egy szeretet csatornát és másokkal közösen hódolunk a szeretet valamilyen fejtájának. Például beszélgetés, séta, egyeseknek a másokkal való versenyzés. Ezek mind csodálatos dolgok.
*Zeekx a lehető legártatlanabb képpel néz a pultos lányra és mikor megérti, hogy mire célzott akkor egy ugyan ilyen ártatlan kis kacaj tör ki belőle.*
-Ja hát igen. Szeretek bujálkodni. A testi élvezetek megosztása közelebb visz a természet rendjének megismeréséhez. Az egy jó dolog.
*Bólogat olyan ártatlan képpel mintha csak a mezőn való sétálásról beszélne. A hangos munkások nem zavarják. Sőt arra gondol, hogy biztos nagyon élvezhetik a munkájukat és az milyen szép dolog. A története úgy látszik nem nevettette meg annyira a pultos lányt mint őt. A kérdésekre kicsit elgondolkozik.*
-Voltak akiket érdekelt a hitem. Nem csak férfiak hisz a szeretet mindkét nem lelkében megtalálható. Lehet szeretni az italt és a gyereket is. Akár még azt is mikor egy forró nyári napon egy kellemes hűvös szellő enyhülést nyújt. Egyházam célja pedig, hogy a szeretet fajtáit megismerjük és megéljük hisz ez visz közelebb a természet rendjéhez. Főleg, hogyha kialakítunk egy szeretet csatornát és másokkal közösen hódolunk a szeretet valamilyen fejtájának. Például beszélgetés, séta, egyeseknek a másokkal való versenyzés. Ezek mind csodálatos dolgok.
1847. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-05 15:25:14
Üzenet elküldve: 2016-09-05 15:25:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Rilai, Via, Guguru, plusz egy törpe//
*És, nagyjából ez az a rész, amikor kezd elege lenni az egészből. Az egész parádéból, színjátékból. A belét kiteszi, hogy normálisan menjenek a dolgok, ezer aranyakról mond le Rilai és vele együtt a vashegyiek kedvéért. Az ezeregyedik aranyat meg nagy lelki nyugalommal tehette volna arra, hogy a fogadósné majd kitalál valamit, hogy még véletlenül se kelljen egy nyúlfarknyi gesztust tennie. Ha végleg le akarja írni magát, hát az ő dolga. Talán szerény személyének meg mégsem lesz kedve így írásba fogni. Minek üzleteljen olyannal, aki ezt nem tudja kezelni, és ennyire nem képes?*
- Ugye akkor vigyáznak majd odafönn? *fordul érdeklődőn a törpe felé.* - Nehogy akkor szakadjon be, amikor dolgoznak vele.
*Talán azért mégiscsak kibírna két percet az építkezés, és teszi fel van kinek kiszolgálnia a munkásokat Rilaion kívül, tekintve, hogy Syoud éppen kinn kóricál, ahelyett, hogy pultoshoz illően ezt tenné, és ha mégsem, talán a sötételf is képes lenne erre.*
~ Hmm, szóval mégis csak tudják errefelé a pontos összeget. Milyen különös! ~
- Akkor Ziana vélhetően sikkasztott. Sok szerencsét a vele való további üzleteléshez. Részemről annyiról fogok papírt kiállítani *már ha persze kiállít*, amennyit belefizettem.
*A közeledő Guguru felé csak int.*
- Ne fáradj! Megvárjuk a kisasszonyt.
*A hangerő olyan, hogy Rilai számára is hallható legyen. Int Viakának, és olyan helyre áll, ahol a legkevesebb a mozgás. Még a malteros vödrök esetleges támadása sem zavarja.*
*És, nagyjából ez az a rész, amikor kezd elege lenni az egészből. Az egész parádéból, színjátékból. A belét kiteszi, hogy normálisan menjenek a dolgok, ezer aranyakról mond le Rilai és vele együtt a vashegyiek kedvéért. Az ezeregyedik aranyat meg nagy lelki nyugalommal tehette volna arra, hogy a fogadósné majd kitalál valamit, hogy még véletlenül se kelljen egy nyúlfarknyi gesztust tennie. Ha végleg le akarja írni magát, hát az ő dolga. Talán szerény személyének meg mégsem lesz kedve így írásba fogni. Minek üzleteljen olyannal, aki ezt nem tudja kezelni, és ennyire nem képes?*
- Ugye akkor vigyáznak majd odafönn? *fordul érdeklődőn a törpe felé.* - Nehogy akkor szakadjon be, amikor dolgoznak vele.
*Talán azért mégiscsak kibírna két percet az építkezés, és teszi fel van kinek kiszolgálnia a munkásokat Rilaion kívül, tekintve, hogy Syoud éppen kinn kóricál, ahelyett, hogy pultoshoz illően ezt tenné, és ha mégsem, talán a sötételf is képes lenne erre.*
~ Hmm, szóval mégis csak tudják errefelé a pontos összeget. Milyen különös! ~
- Akkor Ziana vélhetően sikkasztott. Sok szerencsét a vele való további üzleteléshez. Részemről annyiról fogok papírt kiállítani *már ha persze kiállít*, amennyit belefizettem.
*A közeledő Guguru felé csak int.*
- Ne fáradj! Megvárjuk a kisasszonyt.
*A hangerő olyan, hogy Rilai számára is hallható legyen. Int Viakának, és olyan helyre áll, ahol a legkevesebb a mozgás. Még a malteros vödrök esetleges támadása sem zavarja.*
1846. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-05 11:43:41
Üzenet elküldve: 2016-09-05 11:43:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Yero, Viaka, Guguru, később a nagy házalakítás//
- Természetesen készséggel válaszolok minden kérdésedre, ha csak tudok, úrficska, de hadd kérjem egy pillanatra a türelmed, míg ezt megbeszéljük a társaimmal. - *Int kecsesen Siradnak a másik kettő személy irányába.* - Addig foglalj helyet, amott a karcsú mélységitől kérhetsz bármit, ami frissít vagy bódít, érezd otthon magadat. Szóval igen, egy pár perc csak, és jövök.
*Igazán értékelné, ha be tudnák végre fejezni a fűrészelést Viakáékkal, de már érzi, hogy elkezd remegni egy ideg a szemhéján, hogy kettő, azaz kettő mondatot nem tud nyugalomban váltani velük erről az egészről. Persze erről nem ők tehetnek okvetlenül, Rilai is számított rá, hogy a mai napon fel-le fog ugrálni, mint egy ideggyenge molnárpoloska, de ezeket a dolgokat elméletben mindig könnyebben viszi az ember, mint a gyakorlatban.*
- Jaj, Albun! Igazán nagylelkű gesztus volna. - *Pislog a lemondónyilatkozatról. Igazából neki édesmindegy, van-e plecsnije arról, hogy fölényesen negligálja ezeket a véletlenszerűen felbukkanó bérlőket (mert most már nem tudja sajnos azt sem kizárni, hogy több van), vagy nincs, mert ő csak teszi, amit és ahogyan jónak látja az alapján, amit a Vashegyen mondtak neki. Persze azért szeretné, ha nem lenne feszkó a srácok meg Albun között, nem is igazán érti, Syoud miért feszült ennyire rá erre a szegény jóemberre, de arra már igazán nincsen kapacitása, hogy nekiálljon férfiúi lelkeket masszírozni, mikor a feje tetején áll az egész ház. Na, azért belepöttyint néhol a férfi szavaiba.*
- Igen, tudom, hogy Ziana asszony az épület tulajdonosa - *Szórakozottan kiroppantja kis- és gyűrűsujját beszéd közben, itt-ott összerezzen és egy futó, aggodalmas pillantást vet Zuzrot mesterre meg a többiekre, akik jelenleg leginkább úgy tűnnek, mintha azon ügyködnének, hogy módszeresen lezúzzák a helyet ahelyett, hogy újjáépítenék.* - Mint mondottam volt, ez a fránya háborús helyzet eléggé betesz most és nem nagyon tudtunk még asztalhoz ülni, hogy vele is átbeszéljük, amit ő jónak lát még közölni a helyiséggel. De várj csak, most hogy mondod, a főkönyvet azt hiszem láttam már, kicsi, barna, bőrkötéses?
*Erőlteti a memóriáját, csak a tegnapi napon annyi vackot selejtezett le meg annyi mindent kellett átnyálaznia, hogy nem biztos benne, hogy jól emlékszik a kis könyvre. Úgy rémlik neki, látott benne más neveket is, valami Pleavent, meg Wynirát, de Albun neve is dereng. Csak a bökkenő a következő:*
- Emlékszem. De csak ezer arany volt feljegyezve oda. - *Húzza el a száját. Ezt igazában azért tartja csak említésre méltónak, hogy ha Albun ezzel kapcsolatosan szeretné Ziana hadnagyot utolérni, akkor ennek az információnak a tudatában tegye.* - Bár na, ha valóban vagy ilyen gavallér, és a közeli jövőben megírnád ezt a lemondó nyilatkozatot, akkor ez nem nagyon számít, hmm? Ha gondolod, szívesen elszaladok érte amikor csak üzensz, mármint mondjuk a városon belül... Bakfitty. BAKFITTY!
*Most már leplezetlenül rosszallóan mereszti a szemét a föl-le caplató munkásokra, akiknek egyébként szabad szemmel is jól láthatóan az útjukban állnak mindhárman, meg az újonnan érkezett csóka is, ha az eddigre nem rakta le magát valahova a pult közelébe. Rilai halkat nyekkenve odébb ugrik az egyik (talán Jazavecnek nevezett?) jómadár útjából, még épp időben odébbtáncolva egy méretes gerenda útjából, melyet a széplélek fordultában suhintott meg nagyjából fejmagasságban, kis híján elkaszálva ezzel mindent és mindenkit Rilai paramétereivel. Felsóhajt, majd még egyet, még egyet. Egy pár szegmensig némán légcserél. Két-két ujjával körkörös mozdulatokat tesz halántékán, mert egy javasasszonytól azt hallotta, hirtelen fellépő idegesség esetén ezek a lágy, masszírozó mozdulatok a fejen segítenek megőrizni a hidegvért, meg koncentrálni. Halottnak a csók.
Visszafordul Albunhoz és Viakához. A vörös hölgyeménytől elveszi a szignózott papírt, ha átnyújtja, és féltve összehajtogatja, majd sokzsebes szoknyája egyik hasítékába süllyeszti az értékes dokumentumot.*
- Köszönöm szépen! Akkor igen, megvagyunk. Hát, igazán köszönöm a jókívánságokat is, tudod, ha ezt a ramazurit túléljük, nem hiszem hogy bármi az utunkba állna. - *Villant fel egy százfogas kirakatmosolyt a kéjhölgy felé, aztán ismét Albunhoz fordul. Mielőtt tovább beszélhetne, harmadszorra szakítja meg gondolatmenetét Zuzrot mester meg a bandája, és a lelkes arckifejezés egy tizedmásodperc alatt idegbajosra felhősödik, ahogy az útba pattanó rőtszakállú mester belevág a szavába.*
- Egy pillanat, jó uram, csak elköszönnék a vendégeimtől! De már megyünk is, megyünk! - *Fuvolázza rezignáltan, aztán egy határozott lépésssel megkerüli a törpe uraságot hogy végigmondhassa Albunéknak azt, amit eredetileg is szeretett volna, miközben két karját széttárva megpróbálja az ajtó felé terelni mind Albunt, mint Viakát. Jobban járnak, ha nem tartanak ellent ennek a szelíd erőszaknak, mert félő, hogy valamelyik építési szaktekintély a kislábujjukra fog ejteni egy kalapácsot, ládát, malteresvödröt, miegyebet.*
- Sajnos más mód nagyon nincs rá, minthogy itt zárjam az üzletet, mert attól tartok, ha nem kezdek el most már ezzel a dicsőséges bagázzsal foglalkozni, a fejemre omlik a tető. A könnyes szemtől nem vagyok messze, láthatod, barátom. De ha a közbiztonságon aggódtok, az egyik emberem szíves-örömes elkísér az egyik utcasarokig. Vele aztán bajosan kekeckedik bárki is a környéken, bár nem kétlem, hogy én is remekül elrettentek minden gyanús alakot a környékről.
*Tréfálkozva lépked, ha követik, aztán szemeivel villámgyorsan a toronyembert kezdi keresni. Mikor megtalálja, hangosan odakiált neki.*
- GUGURU! Gugu!!! Gyere már egy percre, kedves! - *Ha az óriás a söntés túloldaláról relokalizálja magát, lábujjhegyen pipiskedve intézi a kérést:* - Légy oly drága és kísérd el a vendégeink, nem tudom hova pakolták le a lovaik a környéken, de ha igényt tartanak a szolgálatainkra, veled nagyobb biztonságban éreznék magukat!
*Elvileg most már a biztonságtechnikai dolgok is megoldára kerültek, úgyhogy a maga részéről nagyon szeretne már egy rövid istenhozzádot mondani a körülményeskedő kettősnek, ha rajta áll, ezt kvázi reakciótól függetlenül meg fogja tenni igen nyomatékosan, mert a méltatlankodó törpe már tényleg teljesen az agyára húzódik. Szóval, amint lehet, rohan Zuzrot után.*
- Bocsánat, kedves mester, mostantól egy lélek se megy az emeletre, ígérem! - *Nyel egyet, tovább lohol a dölyfös léptű törpe nyomában.* - Beszakad...? Dehogy szakad. Mert megcsináljátok, és szebb lesz, mint új korában. Hozok hamarost frissítőt, de ööö. Izé.
*A következőket röstellkedve leheli.*
- Jobbnak látnám, ha most esetleg csak víz lenne az, vagy esetleg egy kis harapnivaló. - *Más se hiányzik neki, minthogy az ügybuzgó, ám némiképp szedett-vedett társaság részegen összeácsoljon itt valamit valamivel, amit nem kéne!*
A hozzászólás írója (Rilai Raeling) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.05 11:51:30
- Természetesen készséggel válaszolok minden kérdésedre, ha csak tudok, úrficska, de hadd kérjem egy pillanatra a türelmed, míg ezt megbeszéljük a társaimmal. - *Int kecsesen Siradnak a másik kettő személy irányába.* - Addig foglalj helyet, amott a karcsú mélységitől kérhetsz bármit, ami frissít vagy bódít, érezd otthon magadat. Szóval igen, egy pár perc csak, és jövök.
*Igazán értékelné, ha be tudnák végre fejezni a fűrészelést Viakáékkal, de már érzi, hogy elkezd remegni egy ideg a szemhéján, hogy kettő, azaz kettő mondatot nem tud nyugalomban váltani velük erről az egészről. Persze erről nem ők tehetnek okvetlenül, Rilai is számított rá, hogy a mai napon fel-le fog ugrálni, mint egy ideggyenge molnárpoloska, de ezeket a dolgokat elméletben mindig könnyebben viszi az ember, mint a gyakorlatban.*
- Jaj, Albun! Igazán nagylelkű gesztus volna. - *Pislog a lemondónyilatkozatról. Igazából neki édesmindegy, van-e plecsnije arról, hogy fölényesen negligálja ezeket a véletlenszerűen felbukkanó bérlőket (mert most már nem tudja sajnos azt sem kizárni, hogy több van), vagy nincs, mert ő csak teszi, amit és ahogyan jónak látja az alapján, amit a Vashegyen mondtak neki. Persze azért szeretné, ha nem lenne feszkó a srácok meg Albun között, nem is igazán érti, Syoud miért feszült ennyire rá erre a szegény jóemberre, de arra már igazán nincsen kapacitása, hogy nekiálljon férfiúi lelkeket masszírozni, mikor a feje tetején áll az egész ház. Na, azért belepöttyint néhol a férfi szavaiba.*
- Igen, tudom, hogy Ziana asszony az épület tulajdonosa - *Szórakozottan kiroppantja kis- és gyűrűsujját beszéd közben, itt-ott összerezzen és egy futó, aggodalmas pillantást vet Zuzrot mesterre meg a többiekre, akik jelenleg leginkább úgy tűnnek, mintha azon ügyködnének, hogy módszeresen lezúzzák a helyet ahelyett, hogy újjáépítenék.* - Mint mondottam volt, ez a fránya háborús helyzet eléggé betesz most és nem nagyon tudtunk még asztalhoz ülni, hogy vele is átbeszéljük, amit ő jónak lát még közölni a helyiséggel. De várj csak, most hogy mondod, a főkönyvet azt hiszem láttam már, kicsi, barna, bőrkötéses?
*Erőlteti a memóriáját, csak a tegnapi napon annyi vackot selejtezett le meg annyi mindent kellett átnyálaznia, hogy nem biztos benne, hogy jól emlékszik a kis könyvre. Úgy rémlik neki, látott benne más neveket is, valami Pleavent, meg Wynirát, de Albun neve is dereng. Csak a bökkenő a következő:*
- Emlékszem. De csak ezer arany volt feljegyezve oda. - *Húzza el a száját. Ezt igazában azért tartja csak említésre méltónak, hogy ha Albun ezzel kapcsolatosan szeretné Ziana hadnagyot utolérni, akkor ennek az információnak a tudatában tegye.* - Bár na, ha valóban vagy ilyen gavallér, és a közeli jövőben megírnád ezt a lemondó nyilatkozatot, akkor ez nem nagyon számít, hmm? Ha gondolod, szívesen elszaladok érte amikor csak üzensz, mármint mondjuk a városon belül... Bakfitty. BAKFITTY!
*Most már leplezetlenül rosszallóan mereszti a szemét a föl-le caplató munkásokra, akiknek egyébként szabad szemmel is jól láthatóan az útjukban állnak mindhárman, meg az újonnan érkezett csóka is, ha az eddigre nem rakta le magát valahova a pult közelébe. Rilai halkat nyekkenve odébb ugrik az egyik (talán Jazavecnek nevezett?) jómadár útjából, még épp időben odébbtáncolva egy méretes gerenda útjából, melyet a széplélek fordultában suhintott meg nagyjából fejmagasságban, kis híján elkaszálva ezzel mindent és mindenkit Rilai paramétereivel. Felsóhajt, majd még egyet, még egyet. Egy pár szegmensig némán légcserél. Két-két ujjával körkörös mozdulatokat tesz halántékán, mert egy javasasszonytól azt hallotta, hirtelen fellépő idegesség esetén ezek a lágy, masszírozó mozdulatok a fejen segítenek megőrizni a hidegvért, meg koncentrálni. Halottnak a csók.
Visszafordul Albunhoz és Viakához. A vörös hölgyeménytől elveszi a szignózott papírt, ha átnyújtja, és féltve összehajtogatja, majd sokzsebes szoknyája egyik hasítékába süllyeszti az értékes dokumentumot.*
- Köszönöm szépen! Akkor igen, megvagyunk. Hát, igazán köszönöm a jókívánságokat is, tudod, ha ezt a ramazurit túléljük, nem hiszem hogy bármi az utunkba állna. - *Villant fel egy százfogas kirakatmosolyt a kéjhölgy felé, aztán ismét Albunhoz fordul. Mielőtt tovább beszélhetne, harmadszorra szakítja meg gondolatmenetét Zuzrot mester meg a bandája, és a lelkes arckifejezés egy tizedmásodperc alatt idegbajosra felhősödik, ahogy az útba pattanó rőtszakállú mester belevág a szavába.*
- Egy pillanat, jó uram, csak elköszönnék a vendégeimtől! De már megyünk is, megyünk! - *Fuvolázza rezignáltan, aztán egy határozott lépésssel megkerüli a törpe uraságot hogy végigmondhassa Albunéknak azt, amit eredetileg is szeretett volna, miközben két karját széttárva megpróbálja az ajtó felé terelni mind Albunt, mint Viakát. Jobban járnak, ha nem tartanak ellent ennek a szelíd erőszaknak, mert félő, hogy valamelyik építési szaktekintély a kislábujjukra fog ejteni egy kalapácsot, ládát, malteresvödröt, miegyebet.*
- Sajnos más mód nagyon nincs rá, minthogy itt zárjam az üzletet, mert attól tartok, ha nem kezdek el most már ezzel a dicsőséges bagázzsal foglalkozni, a fejemre omlik a tető. A könnyes szemtől nem vagyok messze, láthatod, barátom. De ha a közbiztonságon aggódtok, az egyik emberem szíves-örömes elkísér az egyik utcasarokig. Vele aztán bajosan kekeckedik bárki is a környéken, bár nem kétlem, hogy én is remekül elrettentek minden gyanús alakot a környékről.
*Tréfálkozva lépked, ha követik, aztán szemeivel villámgyorsan a toronyembert kezdi keresni. Mikor megtalálja, hangosan odakiált neki.*
- GUGURU! Gugu!!! Gyere már egy percre, kedves! - *Ha az óriás a söntés túloldaláról relokalizálja magát, lábujjhegyen pipiskedve intézi a kérést:* - Légy oly drága és kísérd el a vendégeink, nem tudom hova pakolták le a lovaik a környéken, de ha igényt tartanak a szolgálatainkra, veled nagyobb biztonságban éreznék magukat!
*Elvileg most már a biztonságtechnikai dolgok is megoldára kerültek, úgyhogy a maga részéről nagyon szeretne már egy rövid istenhozzádot mondani a körülményeskedő kettősnek, ha rajta áll, ezt kvázi reakciótól függetlenül meg fogja tenni igen nyomatékosan, mert a méltatlankodó törpe már tényleg teljesen az agyára húzódik. Szóval, amint lehet, rohan Zuzrot után.*
- Bocsánat, kedves mester, mostantól egy lélek se megy az emeletre, ígérem! - *Nyel egyet, tovább lohol a dölyfös léptű törpe nyomában.* - Beszakad...? Dehogy szakad. Mert megcsináljátok, és szebb lesz, mint új korában. Hozok hamarost frissítőt, de ööö. Izé.
*A következőket röstellkedve leheli.*
- Jobbnak látnám, ha most esetleg csak víz lenne az, vagy esetleg egy kis harapnivaló. - *Más se hiányzik neki, minthogy az ügybuzgó, ám némiképp szedett-vedett társaság részegen összeácsoljon itt valamit valamivel, amit nem kéne!*
A hozzászólás írója (Rilai Raeling) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.05 11:51:30
1845. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-04 20:54:23
Üzenet elküldve: 2016-09-04 20:54:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Rilai, Via és Yero//
*Úgy tűnik, a dolgok végre mozgásba lendülnek, és végre az utolsó lépések is megtételre kerülnek. Hogy hogyan és miért jutottak el eddig, már cseppet sem érdeklik, csak örül, hogy végre letudhatja az üzletet.
Ehhez már csak néhány lépés van hátra. Elsőnek alaposan áttanulmányozza az irományt, nehogy valami kellemetlen meglepetés érje a szignózással. Amennyiben minden rendben van az irománnyal, és semmi gyanakvásra okot adó szó vagy mondat nem vonja magára a figyelmét, aláfirkantja, majd a kapott erszény tartalmát átszámolja. Végül pedig ismét udvarias mosollyal fordul az új tulajdonos felé.*
- Valóban, ezzel el is van varrva az utolsó szál. A hely bérleti joga immár a te értő kezeidben van. Előre is sok sikert az új Pintyhez.
*Eztán a háttérbe vonul, elvégre Yerónak és Rilinek is van még mit beszélnie. Addig illedelmes néhány lépés távolságban áll, és még csak nem is próbál hallgatózni, ami szinte ritkaság számba megy nála.*
- Nahát, ez igazán kedves, és figyelmes gesztus, élnék is a felajánlással. *Ölt bájos-hálás mosolyt pofikája. Hát igen, a Szegénynegyedben például azonnal kiszagolják bizonyos alakok, ha a megszokottnál több pénz van nálad. Vagy a tartáson, a tekinteten, vagy egyéb apró, önkéntelen jelből kiolvassák, de hát erre szakosodnak. Ilyenek ezek a zsebmetszők. Aztán ott vannak még azok, akik egyszerűen elkapnak, elvonszolnak egy sikátorba, elvágják a torkod és kifosztanak. amatőr, fantáziátlan alakok, akik nem képesek hosszú távra tervezni. De hát vannak ilyenek, akik a mánál tovább nem látnak. Aztán persze ott vannak, akik képletesen, meg szó szerint is hátba akarnak szúrni. Mert ilyenből is akadnak szép számmal, bármennyire is kellemetlen ezt beismerni.*
- Nos, ha minden rendben, és minden rendezve, akár indulhatunk is a lovakhoz? *Pillant az illetékesekre, persze ha Rili előbb a felbukkant, alighanem munkát és/vagy szórakozást kereső fickóval akar tárgyalni, az ellen sincs kifogása. Mivel a kérdéses ügy, ami miatt szürke fellegecskék úszkáltak a derűs kedv képletes egén, már lezárult, végképp nem kívánja zavarni, feltartani, beleszólni, hátráltatni a régi-új hely ügyeinek intézését.*
A hozzászólás írója (Viaka Nellone) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.04 20:54:45
*Úgy tűnik, a dolgok végre mozgásba lendülnek, és végre az utolsó lépések is megtételre kerülnek. Hogy hogyan és miért jutottak el eddig, már cseppet sem érdeklik, csak örül, hogy végre letudhatja az üzletet.
Ehhez már csak néhány lépés van hátra. Elsőnek alaposan áttanulmányozza az irományt, nehogy valami kellemetlen meglepetés érje a szignózással. Amennyiben minden rendben van az irománnyal, és semmi gyanakvásra okot adó szó vagy mondat nem vonja magára a figyelmét, aláfirkantja, majd a kapott erszény tartalmát átszámolja. Végül pedig ismét udvarias mosollyal fordul az új tulajdonos felé.*
- Valóban, ezzel el is van varrva az utolsó szál. A hely bérleti joga immár a te értő kezeidben van. Előre is sok sikert az új Pintyhez.
*Eztán a háttérbe vonul, elvégre Yerónak és Rilinek is van még mit beszélnie. Addig illedelmes néhány lépés távolságban áll, és még csak nem is próbál hallgatózni, ami szinte ritkaság számba megy nála.*
- Nahát, ez igazán kedves, és figyelmes gesztus, élnék is a felajánlással. *Ölt bájos-hálás mosolyt pofikája. Hát igen, a Szegénynegyedben például azonnal kiszagolják bizonyos alakok, ha a megszokottnál több pénz van nálad. Vagy a tartáson, a tekinteten, vagy egyéb apró, önkéntelen jelből kiolvassák, de hát erre szakosodnak. Ilyenek ezek a zsebmetszők. Aztán ott vannak még azok, akik egyszerűen elkapnak, elvonszolnak egy sikátorba, elvágják a torkod és kifosztanak. amatőr, fantáziátlan alakok, akik nem képesek hosszú távra tervezni. De hát vannak ilyenek, akik a mánál tovább nem látnak. Aztán persze ott vannak, akik képletesen, meg szó szerint is hátba akarnak szúrni. Mert ilyenből is akadnak szép számmal, bármennyire is kellemetlen ezt beismerni.*
- Nos, ha minden rendben, és minden rendezve, akár indulhatunk is a lovakhoz? *Pillant az illetékesekre, persze ha Rili előbb a felbukkant, alighanem munkát és/vagy szórakozást kereső fickóval akar tárgyalni, az ellen sincs kifogása. Mivel a kérdéses ügy, ami miatt szürke fellegecskék úszkáltak a derűs kedv képletes egén, már lezárult, végképp nem kívánja zavarni, feltartani, beleszólni, hátráltatni a régi-új hely ügyeinek intézését.*
A hozzászólás írója (Viaka Nellone) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.04 20:54:45
1844. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-04 20:53:04
Üzenet elküldve: 2016-09-04 20:53:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Xalema Unamorel //
*Egy cseppnyi meglepődés sem látszódik a vöröske arcán. Úgy látszik nem szívbajos a kicsike.
Loka mustráló tekintettel méregeti és várja, hogyan felel a lány az ajánlatra. Nem szeretne sokat felajánlani az elfnek. Egyrészről, mert koránt sincs róla megbizonyosodva, hogy megbízható partner lenne. Másrészről pedig, mert a Gorthwen lánynak egy árva vasa sincs. A látszat persze mást mond, a látszatra mindig is ügyelt, de a meglepettségen kívül egy kevés megkönnyebbülés lesz rajta legbelül úrrá, mikor Xalema visszautasítja a felajánlott aranybeli juttatást.
Érdeklődőn dönti meg fejét. A lány nem úgy néz ki, mint akinek van mit a tejbe aprítania, de ezen most nem akad fenn.*
- Mire van hát szükséged?
*Loka sóhajt, mintha Lanawin minden kincse s tudása felett rendelkezne, és csupán egy csettintésbe kerülne neki teljesíteni a másik bármely apró-cseprő kívánságát.*
- Információ? Befolyás? Netán egy férfi? *~Vajon mit akarhat egy ilyen kis mitugrász?~* Ha segítesz nekem, talán én is tudok neked segíteni valamiben. *Egyenesen gyűlöl tartozni, s szívességeket tenni. Nem biztonságos ajánlat, de nincs most más a tarsolyában, hacsak a vele szemben ülő meg nem nevez valami konkrétumot.*
// Xalema Unamorel //
*Egy cseppnyi meglepődés sem látszódik a vöröske arcán. Úgy látszik nem szívbajos a kicsike.
Loka mustráló tekintettel méregeti és várja, hogyan felel a lány az ajánlatra. Nem szeretne sokat felajánlani az elfnek. Egyrészről, mert koránt sincs róla megbizonyosodva, hogy megbízható partner lenne. Másrészről pedig, mert a Gorthwen lánynak egy árva vasa sincs. A látszat persze mást mond, a látszatra mindig is ügyelt, de a meglepettségen kívül egy kevés megkönnyebbülés lesz rajta legbelül úrrá, mikor Xalema visszautasítja a felajánlott aranybeli juttatást.
Érdeklődőn dönti meg fejét. A lány nem úgy néz ki, mint akinek van mit a tejbe aprítania, de ezen most nem akad fenn.*
- Mire van hát szükséged?
*Loka sóhajt, mintha Lanawin minden kincse s tudása felett rendelkezne, és csupán egy csettintésbe kerülne neki teljesíteni a másik bármely apró-cseprő kívánságát.*
- Információ? Befolyás? Netán egy férfi? *~Vajon mit akarhat egy ilyen kis mitugrász?~* Ha segítesz nekem, talán én is tudok neked segíteni valamiben. *Egyenesen gyűlöl tartozni, s szívességeket tenni. Nem biztonságos ajánlat, de nincs most más a tarsolyában, hacsak a vele szemben ülő meg nem nevez valami konkrétumot.*
1843. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-04 19:11:24
Üzenet elküldve: 2016-09-04 19:11:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A nagy házalakítás közben a pultnál, plusz fő építőmester//
- Nem éppen hadakozásra vagy kocsmai pofozkodásra gondoltam, amikor azt mondtam, hogy a mestered nyomdokaiba szeretnél lépni. De mégis hatvan gyereke volt, tehát bizonyos szabadidős tevékenységgel elég gyakran foglalkozhatott. Ez pedig itt egy bordély... volt.
*A gondolatmenet logikájából világos a végkövetkeztetés, de nem mondja ki. Jobb, ha a fiú maga jut el odáig és jön zavarba. Az sokkal érdekesebb. Persze erre semmi biztosíték sincs, hiszen ahol a próféta ekkora szoknyavadász volt, az önmegtartóztató, puritán életmód biztosan nem követelmény. Aztán a pincelejárat tetején felbukkan az elsőre haramiákból, esetleg önjelölt erkölcscsőszökből álló kis csapat vezetője, akikről közben kiderült, hogy építőmesterek, és nagy hangon követeli a Pinty azonnali bezárását, míg tettestársaival szétverik vagy újjáépítik az intézményt. Bizalmatlan pillantásokkal méregeti a mélynövésű főnököt. Valahogy sohasem szívlelte a fajtáját. Akárhánnyal találkozott eddig, mind bántóan harsány, végtelenül öntelt, borissza alak volt, tetőtől talpig szakállasan. A nők is. Amikor a kőmíves visszafogja a hangját és már nem érti szavait, ismét a szerzetesre pillant.*
- Guymar valóban az égiek kegyeltje lehetett. *veti közbe, ahogy Zeekx a próféta menyegzői kalandjáról mesél* Ha nem így lenne, akkor a felszarvazott férj ott helyben vágta volna át a torkát. Főleg, hogy egy ilyen arcpirító pimaszsággal tetézte. És veled mi a helyzet? Hány lelket nyertél már meg Guymarnak Artheniorban? Feltételezem, hogy főleg a férfiak mutatnak érdeklődést a hit részletei iránt, főleg miután meséltél nekik a prófétádról és viselt dolgairól.
*Rilai pedig alig intéz el egy ügyet, máris kétszer annyian veszik körbe és ostromolják ügyes-bajos dolgaikkal. Egy újabb dolgos munkanap.*
- Nem éppen hadakozásra vagy kocsmai pofozkodásra gondoltam, amikor azt mondtam, hogy a mestered nyomdokaiba szeretnél lépni. De mégis hatvan gyereke volt, tehát bizonyos szabadidős tevékenységgel elég gyakran foglalkozhatott. Ez pedig itt egy bordély... volt.
*A gondolatmenet logikájából világos a végkövetkeztetés, de nem mondja ki. Jobb, ha a fiú maga jut el odáig és jön zavarba. Az sokkal érdekesebb. Persze erre semmi biztosíték sincs, hiszen ahol a próféta ekkora szoknyavadász volt, az önmegtartóztató, puritán életmód biztosan nem követelmény. Aztán a pincelejárat tetején felbukkan az elsőre haramiákból, esetleg önjelölt erkölcscsőszökből álló kis csapat vezetője, akikről közben kiderült, hogy építőmesterek, és nagy hangon követeli a Pinty azonnali bezárását, míg tettestársaival szétverik vagy újjáépítik az intézményt. Bizalmatlan pillantásokkal méregeti a mélynövésű főnököt. Valahogy sohasem szívlelte a fajtáját. Akárhánnyal találkozott eddig, mind bántóan harsány, végtelenül öntelt, borissza alak volt, tetőtől talpig szakállasan. A nők is. Amikor a kőmíves visszafogja a hangját és már nem érti szavait, ismét a szerzetesre pillant.*
- Guymar valóban az égiek kegyeltje lehetett. *veti közbe, ahogy Zeekx a próféta menyegzői kalandjáról mesél* Ha nem így lenne, akkor a felszarvazott férj ott helyben vágta volna át a torkát. Főleg, hogy egy ilyen arcpirító pimaszsággal tetézte. És veled mi a helyzet? Hány lelket nyertél már meg Guymarnak Artheniorban? Feltételezem, hogy főleg a férfiak mutatnak érdeklődést a hit részletei iránt, főleg miután meséltél nekik a prófétádról és viselt dolgairól.
*Rilai pedig alig intéz el egy ügyet, máris kétszer annyian veszik körbe és ostromolják ügyes-bajos dolgaikkal. Egy újabb dolgos munkanap.*
1842. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-04 18:39:38
Üzenet elküldve: 2016-09-04 18:39:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A Pinty előtt//
*Akkorát ásít, hogy majd kiesik a száján.*
- Sose tudhatjuk. De remélni, azt lehet... mert a kávém is ott hűl, meg kaját se kaptam. Ennél kevesebbért is öltem már. *és valóban. Kicsit megvakarja a lába közét is, mert még az is unja magát.*
- Mondjuk a kis vöröst meg lehetne hajtani egy körre. *mereng el, mert ami igaz, az igaz, Viaka megérne egy kis ajtócsapkodást. Csak aztán valamit kezdeni kellene a tetemmel.*
- Hogy is mondjátok? Vedd el ami kell, és soha ne add vissza? *sunyít Draenonra, aztán értőn bólogat.*
- Ezt mondjuk a főnök is nehezen fogadja el. Mindig mindent akar. Mindig-mindent. El sem hiszed a fickót. *forgatja a szemét, mert hát a tharg vezér elég nehéz eset.*
- Ez a hodály se értem, minek kellett neki. Fene. De próbáljuk csökkenteni a veszteségeinket. Javaslat?
*Akkorát ásít, hogy majd kiesik a száján.*
- Sose tudhatjuk. De remélni, azt lehet... mert a kávém is ott hűl, meg kaját se kaptam. Ennél kevesebbért is öltem már. *és valóban. Kicsit megvakarja a lába közét is, mert még az is unja magát.*
- Mondjuk a kis vöröst meg lehetne hajtani egy körre. *mereng el, mert ami igaz, az igaz, Viaka megérne egy kis ajtócsapkodást. Csak aztán valamit kezdeni kellene a tetemmel.*
- Hogy is mondjátok? Vedd el ami kell, és soha ne add vissza? *sunyít Draenonra, aztán értőn bólogat.*
- Ezt mondjuk a főnök is nehezen fogadja el. Mindig mindent akar. Mindig-mindent. El sem hiszed a fickót. *forgatja a szemét, mert hát a tharg vezér elég nehéz eset.*
- Ez a hodály se értem, minek kellett neki. Fene. De próbáljuk csökkenteni a veszteségeinket. Javaslat?
1841. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-09-04 01:26:35
Üzenet elküldve: 2016-09-04 01:26:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Xalema Unamorel//
*Esküdni mert volna, hogy pecsétgyűrűt hallott, de hát tévedett ő már ennél cifrábbakat is, ezen nem fog fennakadni. Ha nem gyűrű, hát nem gyűrű, legyen pecsét. Arról viszont semmit nem tud, akkor meg kell kérdezni Sukodukopult, annak a kezén keresztül fut minden biszbasz, amiért épeszű elf sosem fizetne, de az a ravasz kis gnóm valahogy végül mindig drágán adja el őket. Xaly is hozzá szokta vinni, ha ilyesmi kerül a keze közé, mert amilyen zsugori az a gusztustalan kis kupec, annyira megbízható. Ha egyszer azt mondja, hogy úgy van, akkor az úgy van. Valószínűleg ezért is állandó név most már évek óta Artheniornak azon a felén, ahol általában különbözik a tulajdonos és a kereskedő személye.
A lány igazán nem bánná, ha pénz ütné a markát, de ebből csak aprópénz lesz, a nagy lét úgyis az orgazda fogja zsebre tenni. Nem sajnálja tőle, de kis fizetésért kevésbé lelkesen emeli fel a popsiját a székről. Ezért aztán úgy fixírozza a másikat, mint mikor ránézésre akarja valaki megmondani egy lóról, hogy milyen gyorsan fut.*
-Akkor pecsét, nekem mindegy. Arról is tudok neked információt szerezni. *Látványosan elhúzza a száját, érezze a másik, kivel került szembe.*
-De a pénzed nem kell. Az van elég. *Csak jól építették meg a fogadót, hogy ekkora hazugságtól nem szakad le a plafon.*
-Ajánlj valami mást és segítek neked!
//Xalema Unamorel//
*Esküdni mert volna, hogy pecsétgyűrűt hallott, de hát tévedett ő már ennél cifrábbakat is, ezen nem fog fennakadni. Ha nem gyűrű, hát nem gyűrű, legyen pecsét. Arról viszont semmit nem tud, akkor meg kell kérdezni Sukodukopult, annak a kezén keresztül fut minden biszbasz, amiért épeszű elf sosem fizetne, de az a ravasz kis gnóm valahogy végül mindig drágán adja el őket. Xaly is hozzá szokta vinni, ha ilyesmi kerül a keze közé, mert amilyen zsugori az a gusztustalan kis kupec, annyira megbízható. Ha egyszer azt mondja, hogy úgy van, akkor az úgy van. Valószínűleg ezért is állandó név most már évek óta Artheniornak azon a felén, ahol általában különbözik a tulajdonos és a kereskedő személye.
A lány igazán nem bánná, ha pénz ütné a markát, de ebből csak aprópénz lesz, a nagy lét úgyis az orgazda fogja zsebre tenni. Nem sajnálja tőle, de kis fizetésért kevésbé lelkesen emeli fel a popsiját a székről. Ezért aztán úgy fixírozza a másikat, mint mikor ránézésre akarja valaki megmondani egy lóról, hogy milyen gyorsan fut.*
-Akkor pecsét, nekem mindegy. Arról is tudok neked információt szerezni. *Látványosan elhúzza a száját, érezze a másik, kivel került szembe.*
-De a pénzed nem kell. Az van elég. *Csak jól építették meg a fogadót, hogy ekkora hazugságtól nem szakad le a plafon.*
-Ajánlj valami mást és segítek neked!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7130-7149