Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 99 (1961. - 1980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1980. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-11-08 06:59:35
Üzenet elküldve: 2016-11-08 06:59:35
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Artheinorban//
- Én sem maradok valószínűleg éjszakára.
* Von vállat, hiszen ő még nem nyilatkozott semmit. A férfi végül egészen kellemetlen helyzetbe kerül, mert egy fitying sincs nála. Azt állítja, hogy otthon hagyta, de Agarea úgy hiszi, hogy nem egészen biztos annak a pénznek a léte. Ő azonban nem ártja bele magát másnak anyagi helyzetébe, gondjaiba, így ehhez kötődő gondolatai nem formálódnak szavakká, s nem is forognak fejében e feltételezések tovább.
A férfi következő szavai már búcsút ígérnek: távozni készül. Ha így történik, akkor a leány biccent egyet.*
- Értem, akkor viszlát!
* Int egyet a (valószínűleg) távozónak. Az elf hölgy még időzik egy kicsit, de az éjszakát ő sem szándékozik a Kósza Pintyben tölteni.*
A hozzászólás írója (Agarea Cyrameo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.08 07:03:44
- Én sem maradok valószínűleg éjszakára.
* Von vállat, hiszen ő még nem nyilatkozott semmit. A férfi végül egészen kellemetlen helyzetbe kerül, mert egy fitying sincs nála. Azt állítja, hogy otthon hagyta, de Agarea úgy hiszi, hogy nem egészen biztos annak a pénznek a léte. Ő azonban nem ártja bele magát másnak anyagi helyzetébe, gondjaiba, így ehhez kötődő gondolatai nem formálódnak szavakká, s nem is forognak fejében e feltételezések tovább.
A férfi következő szavai már búcsút ígérnek: távozni készül. Ha így történik, akkor a leány biccent egyet.*
- Értem, akkor viszlát!
* Int egyet a (valószínűleg) távozónak. Az elf hölgy még időzik egy kicsit, de az éjszakát ő sem szándékozik a Kósza Pintyben tölteni.*
A hozzászólás írója (Agarea Cyrameo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.08 07:03:44
1979. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-11-07 18:40:48
Üzenet elküldve: 2016-11-07 18:40:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Artheniorban//
-Jól van, akkor írja a hölgyet külön.
*Szól oda a fogadósnak.*
-Mennyi is lesz egy éjszaka?
*Megnézi a zsebét, de nem talál benne egy darab aranyat sem.* ~A fenébe! Biztos a kunyhómban hagytam a pénzem. Így bárki el tudja lopni...~
-Sajnos otthon hagytam a pénzem, remélem nem nagy gond ha mégis visszamondom a foglalást.
*A fogadós beleegyezik hogy ezt most elnézi, ha máskor nem fog előfordulni.*
-Remélem nem fog. Valószínűleg ide jövök máskor is, ha Artheniorban járok.
*Odafordul Agareához.*
-Sajnos én nem tudok itt maradni, útjaink valószínűleg itt elválnak.
-Jól van, akkor írja a hölgyet külön.
*Szól oda a fogadósnak.*
-Mennyi is lesz egy éjszaka?
*Megnézi a zsebét, de nem talál benne egy darab aranyat sem.* ~A fenébe! Biztos a kunyhómban hagytam a pénzem. Így bárki el tudja lopni...~
-Sajnos otthon hagytam a pénzem, remélem nem nagy gond ha mégis visszamondom a foglalást.
*A fogadós beleegyezik hogy ezt most elnézi, ha máskor nem fog előfordulni.*
-Remélem nem fog. Valószínűleg ide jövök máskor is, ha Artheniorban járok.
*Odafordul Agareához.*
-Sajnos én nem tudok itt maradni, útjaink valószínűleg itt elválnak.
1978. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-11-07 16:05:43
Üzenet elküldve: 2016-11-07 16:05:43
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Artheinorban//
* A Szegénynegyed omladozó házaival, az utcán kolduló görnyedt hátú emberekkel Artheinor árnyoldalát festi le. Agarea ismeri a nélkülözést, azonban nem ilyen formán. A kedvezőtlenül alakult vadászatokat ők is megsínylették, voltak igazán kemény telek, de megtanulta, hogy a természet mindig ad annyit, hogy ha éppen is, de túl lehet élni. A levegő városának zord sikátoraiban azonban a koldusok csak néhány aranyban reménykedhetnek.
Hamarosan megpillantják a fehérre meszelt épületet, mely büszkén magasodik a többi szegényes, düledező falú, sok helyütt omladozó tákolmány fölé. Előbb a férfi lép be, az őt követő Agarea pedig érdeklődve néz szét az ivóban.*
- Köszönöm, de a magam számláját hadd álljam én.
*Biccent az embernek. Majd egy üres asztalhoz lép. Poros köpenyét a széktámlára hajtja, majd helyet foglal, s ha esetleg van itallap, szemügyre veszi.*
* A Szegénynegyed omladozó házaival, az utcán kolduló görnyedt hátú emberekkel Artheinor árnyoldalát festi le. Agarea ismeri a nélkülözést, azonban nem ilyen formán. A kedvezőtlenül alakult vadászatokat ők is megsínylették, voltak igazán kemény telek, de megtanulta, hogy a természet mindig ad annyit, hogy ha éppen is, de túl lehet élni. A levegő városának zord sikátoraiban azonban a koldusok csak néhány aranyban reménykedhetnek.
Hamarosan megpillantják a fehérre meszelt épületet, mely büszkén magasodik a többi szegényes, düledező falú, sok helyütt omladozó tákolmány fölé. Előbb a férfi lép be, az őt követő Agarea pedig érdeklődve néz szét az ivóban.*
- Köszönöm, de a magam számláját hadd álljam én.
*Biccent az embernek. Majd egy üres asztalhoz lép. Poros köpenyét a széktámlára hajtja, majd helyet foglal, s ha esetleg van itallap, szemügyre veszi.*
1977. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-11-07 15:23:26
Üzenet elküldve: 2016-11-07 15:23:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elfek találkozása//
*Freshko örömmel pillant a nem sokkal utána érkező személyre. Egy nála alacsonyabb, fehér hajú elffel találja szemben magát. A férfi már első pillantásra különbözik a megszokott fajtársaiktól. Beszéd stílusa, mozdulatai szokatlan az elfek körében.
~Magamon kívül nem találkoztam még senkivel, aki ennyire kirívó lenne a népünkből.~ Italát elveszi a pultról, majd helyet foglal egy kis asztalnál a férfivel szemben.*
-Ha nem gond, csatlakoznék az asztalodhoz. *Örömmel fogadja Syoud megszólítását.*
-Tisztelet és becsület barátom, Freshko vagyok. *Családja régi jelmondatával köszön, bár úgy gondolja, a férfinek ez nem mond semmit. Bemutatkozás közben óvatosan hátradől, kificamodott vállát fájlalva.*
-Nos, ma délután, a barakkban egy óriás kiszemelt edzőtársának. Nem tudom, hogy szerencse ebben az esetben, de a hatalmas izomtömeg részegen állt ki ellenem. Amondó vagyok, még jól megúsztam a tornát. Néhány támadásom után elszédült a részeg férfi, majd hasra vágódva elszundított. De előtte azért sikerült neki kis híján leszakítania minden végtagom.
*Nagyot kortyol az italból, enyhítve a fájdalmait.*
-No és te, mi járatban errefelé? *Kérdezi barátságos hangnemben, igyekezve, hogy ne tűnjön tolakodónak. A választ várva, szemével vizsgálja az elf mellett heverő számszeríjat.*
//Elfek találkozása//
*Freshko örömmel pillant a nem sokkal utána érkező személyre. Egy nála alacsonyabb, fehér hajú elffel találja szemben magát. A férfi már első pillantásra különbözik a megszokott fajtársaiktól. Beszéd stílusa, mozdulatai szokatlan az elfek körében.
~Magamon kívül nem találkoztam még senkivel, aki ennyire kirívó lenne a népünkből.~ Italát elveszi a pultról, majd helyet foglal egy kis asztalnál a férfivel szemben.*
-Ha nem gond, csatlakoznék az asztalodhoz. *Örömmel fogadja Syoud megszólítását.*
-Tisztelet és becsület barátom, Freshko vagyok. *Családja régi jelmondatával köszön, bár úgy gondolja, a férfinek ez nem mond semmit. Bemutatkozás közben óvatosan hátradől, kificamodott vállát fájlalva.*
-Nos, ma délután, a barakkban egy óriás kiszemelt edzőtársának. Nem tudom, hogy szerencse ebben az esetben, de a hatalmas izomtömeg részegen állt ki ellenem. Amondó vagyok, még jól megúsztam a tornát. Néhány támadásom után elszédült a részeg férfi, majd hasra vágódva elszundított. De előtte azért sikerült neki kis híján leszakítania minden végtagom.
*Nagyot kortyol az italból, enyhítve a fájdalmait.*
-No és te, mi járatban errefelé? *Kérdezi barátságos hangnemben, igyekezve, hogy ne tűnjön tolakodónak. A választ várva, szemével vizsgálja az elf mellett heverő számszeríjat.*
1976. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-11-07 14:54:44
Üzenet elküldve: 2016-11-07 14:54:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Artheniorban//
*Agarea-t követve hamarosan beérnek a szegénynegyedbe. Ez a városnak egy olyan része, amit Oreg nem szívesen látna. De most, hogy látja sokat romlott számára a város tekintélye. Bűz viszont legalább nincs, ahogy az várható lenne. Áthaladnak a romos épületek között, ahol aztán kislányok gyűlnek köré és körbeugrálják, közben valami dalocskát énekelnek. Ez eléggé meglepi, nem számított rá hogy vannak itt ilyen boldog emberek. Aztán lassan kiérnek a negyedből. Oreg bosszúsan veszi észre hogy csizmája csupa sár lett. Gyorsan lerázza, majd folytatja útját. Az utca végén megpillantja a Kósza Pintyet.*
-Gyere, ez lesz az!
*Szól oda a lánynak. Jóval előrébbmegy, majd belép a faajtón és odamegy a pulthoz.*
-Jó napot! Egy szobát szeretnék kérni erre az éjszakára. Mindjárt jön egy lány, őt is írják hozzám ha lehet.
*Agarea-t követve hamarosan beérnek a szegénynegyedbe. Ez a városnak egy olyan része, amit Oreg nem szívesen látna. De most, hogy látja sokat romlott számára a város tekintélye. Bűz viszont legalább nincs, ahogy az várható lenne. Áthaladnak a romos épületek között, ahol aztán kislányok gyűlnek köré és körbeugrálják, közben valami dalocskát énekelnek. Ez eléggé meglepi, nem számított rá hogy vannak itt ilyen boldog emberek. Aztán lassan kiérnek a negyedből. Oreg bosszúsan veszi észre hogy csizmája csupa sár lett. Gyorsan lerázza, majd folytatja útját. Az utca végén megpillantja a Kósza Pintyet.*
-Gyere, ez lesz az!
*Szól oda a lánynak. Jóval előrébbmegy, majd belép a faajtón és odamegy a pulthoz.*
-Jó napot! Egy szobát szeretnék kérni erre az éjszakára. Mindjárt jön egy lány, őt is írják hozzám ha lehet.
1975. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-11-06 21:32:53
Üzenet elküldve: 2016-11-06 21:32:53
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Freshko Themaron - nyílt//
*A barakk felől érkezik, mogorva képpel rugdosva maga előtt egy kavicsot. Még az előtte nem messze sántikáló fickó képe sem vidámítja meg túlzottan kies lelkét, de hát ilyen a degenerált elf-pszichózis; rengeteg idejük van a depresszióra.*
- Félre. *mordul a bamba figurára, akit hiába kérdezget a pultos, majd leveti magát az egyik padlatra.*
- Rilai van? Vagy valaki? He? Pf. Utálom ezt a várost. Megfojt mindent... *morog elégedetlenkedve, majd lapos pillantást vet körbe.*
- Téged jól elagyabugyáltak, "rokon". *vigyorog Freshkora, majd egy kacsintással toldja meg.*
- Hát mi történt?
//Freshko Themaron - nyílt//
*A barakk felől érkezik, mogorva képpel rugdosva maga előtt egy kavicsot. Még az előtte nem messze sántikáló fickó képe sem vidámítja meg túlzottan kies lelkét, de hát ilyen a degenerált elf-pszichózis; rengeteg idejük van a depresszióra.*
- Félre. *mordul a bamba figurára, akit hiába kérdezget a pultos, majd leveti magát az egyik padlatra.*
- Rilai van? Vagy valaki? He? Pf. Utálom ezt a várost. Megfojt mindent... *morog elégedetlenkedve, majd lapos pillantást vet körbe.*
- Téged jól elagyabugyáltak, "rokon". *vigyorog Freshkora, majd egy kacsintással toldja meg.*
- Hát mi történt?
1974. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-11-05 20:33:06
Üzenet elküldve: 2016-11-05 20:33:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Syoud Th'amer//
*A barakkból kiérve sántikálva vonszolja át magát az egész városon, mire elér a Kósza Pintyig. A bal karját magához szorítja, mert lesérült az óriás elleni edzés során. ~Na most tényleg jól esne egy ital.~ A fájdalomtól sziszegve lép be a Pinty bejáratán. Besötétedett mire a fogadóhoz ért. Meglepi a nagy forgalom, szinte az összes asztalnál furcsa alakok ülnek és öntik magukba a mámorító italokat. A többnyire már részeg alakok között, több rossz arcú, ellenszenves alakot pillant meg. A pult mellett megcsodálja az ott tartott énekesmadarak ketrecét.
Figyelme kicsit elkalandozik, ahogy a madarak énekét hallgatja. Arra eszmél, hogy harmadszorra szólítja meg egy nő a pult mögül.*
-Jó estét! Egy korsó malátasört szeretnék. *Válaszol kicsit zavartan, majd körbe néz, hogy felmérje a vendégsereget és hogy hová ülhetne.*
//Syoud Th'amer//
*A barakkból kiérve sántikálva vonszolja át magát az egész városon, mire elér a Kósza Pintyig. A bal karját magához szorítja, mert lesérült az óriás elleni edzés során. ~Na most tényleg jól esne egy ital.~ A fájdalomtól sziszegve lép be a Pinty bejáratán. Besötétedett mire a fogadóhoz ért. Meglepi a nagy forgalom, szinte az összes asztalnál furcsa alakok ülnek és öntik magukba a mámorító italokat. A többnyire már részeg alakok között, több rossz arcú, ellenszenves alakot pillant meg. A pult mellett megcsodálja az ott tartott énekesmadarak ketrecét.
Figyelme kicsit elkalandozik, ahogy a madarak énekét hallgatja. Arra eszmél, hogy harmadszorra szólítja meg egy nő a pult mögül.*
-Jó estét! Egy korsó malátasört szeretnék. *Válaszol kicsit zavartan, majd körbe néz, hogy felmérje a vendégsereget és hogy hová ülhetne.*
1973. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-11-04 18:42:38
Üzenet elküldve: 2016-11-04 18:42:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Rossarie//
*Figyelmesen hallgatja végig a fiatal lányka mondandóját, s közben szemeit merev, üveges semmitmondással az előtte elterülő asztalfelületre szegezi. Még mindig abban a hitben él, hogy a leány csak szerénykedik és nehezen akarja kibökni, mit szeretne.*
- Ilyen fiatal és szemrevaló vagy, még sincs szeretőd? Aligha hiszem el. Egy ilyen kis hölgyike menjen csak el szépen egy férfi mellé és kerülje el messzire az ilyen csúnya helyeket és embereket. Később aztán ne mondd, hogy nem szóltak neked, milyen rút is tud lenni a világ az olyanokkal, mint te.
*Akaratlanul is tíz évvel fiatalabb énje jut az eszébe, de végül elhessegeti az emlékeket. Igazából nem érdekli, mit rontott el akkor vagy mit is csinálna másképp, úgy ahogy nem érdekli most ez a kislány sem itt vele szemben. A hegyi beszédje meg pláne nem. Amikor kijelenti, hogy valóban komolyan gondolja hogy mellészegődik, már tényleg kezdi irritálni a dolog. Némi ingerültség költözik a hangjába.*
- Nézd kislány, azt mondod, hallottál rólam ezt-azt. Ha csak ilyeneket hallottál, akkor nem mondtak el neked mindent, más esetben nyilván még rózsaszín ködfelhő van a szemed előtt. Arról nem tájékoztattak, hogy utálom, mikor a bolondját járatják velem?
*Kezdi úgy érezni, hogy valami ritka rossz tréfa áldozata. Talán fogadott valakivel a hölgyike, talán egy ellensége küldte téglának. Ez utóbbiaknak természetesen ellentmond a leány naivitást és ártatlanságot sugárzó testtartása és hangja, mondhatni egész lénye. No de mi van, ha ez csak álca? Mindez durva spekuláció persze, de az ember sohasem lehet elég óvatos.
Ezen gondolatok kíséretében, elegánsan kemény mozdulatokkal egyenesedik ki székén, s határozott hangon szól ideiglenes társalkodónőjéhez.*
- Akármit is kérsz, ha nem munkaügy, számomra tárgytalan. Menj, keress magadnak valakit aki eltart, vagy ha annyira kardozhatnékod van, eredj és vágj le egy-két wargot vagy lupusfulgurt, engem meg hagyj békében iszogatni. Megegyeztünk, kedvesem?
*Szemei a lány szemeibe fúródnak. Tekintetével ellentmondást nem tűrő parancsként igyekszik a lány tudtára adni, hogy ideje távozni az asztaltól.*
//Rossarie//
*Figyelmesen hallgatja végig a fiatal lányka mondandóját, s közben szemeit merev, üveges semmitmondással az előtte elterülő asztalfelületre szegezi. Még mindig abban a hitben él, hogy a leány csak szerénykedik és nehezen akarja kibökni, mit szeretne.*
- Ilyen fiatal és szemrevaló vagy, még sincs szeretőd? Aligha hiszem el. Egy ilyen kis hölgyike menjen csak el szépen egy férfi mellé és kerülje el messzire az ilyen csúnya helyeket és embereket. Később aztán ne mondd, hogy nem szóltak neked, milyen rút is tud lenni a világ az olyanokkal, mint te.
*Akaratlanul is tíz évvel fiatalabb énje jut az eszébe, de végül elhessegeti az emlékeket. Igazából nem érdekli, mit rontott el akkor vagy mit is csinálna másképp, úgy ahogy nem érdekli most ez a kislány sem itt vele szemben. A hegyi beszédje meg pláne nem. Amikor kijelenti, hogy valóban komolyan gondolja hogy mellészegődik, már tényleg kezdi irritálni a dolog. Némi ingerültség költözik a hangjába.*
- Nézd kislány, azt mondod, hallottál rólam ezt-azt. Ha csak ilyeneket hallottál, akkor nem mondtak el neked mindent, más esetben nyilván még rózsaszín ködfelhő van a szemed előtt. Arról nem tájékoztattak, hogy utálom, mikor a bolondját járatják velem?
*Kezdi úgy érezni, hogy valami ritka rossz tréfa áldozata. Talán fogadott valakivel a hölgyike, talán egy ellensége küldte téglának. Ez utóbbiaknak természetesen ellentmond a leány naivitást és ártatlanságot sugárzó testtartása és hangja, mondhatni egész lénye. No de mi van, ha ez csak álca? Mindez durva spekuláció persze, de az ember sohasem lehet elég óvatos.
Ezen gondolatok kíséretében, elegánsan kemény mozdulatokkal egyenesedik ki székén, s határozott hangon szól ideiglenes társalkodónőjéhez.*
- Akármit is kérsz, ha nem munkaügy, számomra tárgytalan. Menj, keress magadnak valakit aki eltart, vagy ha annyira kardozhatnékod van, eredj és vágj le egy-két wargot vagy lupusfulgurt, engem meg hagyj békében iszogatni. Megegyeztünk, kedvesem?
*Szemei a lány szemeibe fúródnak. Tekintetével ellentmondást nem tűrő parancsként igyekszik a lány tudtára adni, hogy ideje távozni az asztaltól.*
1972. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-11-03 13:10:51
Üzenet elküldve: 2016-11-03 13:10:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harlien//
*Az értetlenkedő tekintet és az nehézkesen viszonzott kézfogás egy pillanatra elbizonytalanítja Rossarie-t, de csupán egy pillanatra. A vele szemben ülő nő kirobbanó kacaja majd a végre viszonzott kézfogás újra bizalommal, bizakodással tölti el őt.*
~Erős kézfogás. Jó jel. Határozott jellemre vall.~
*Rossie arcán is széles mosoly jelenik meg, szemei szinte csillognak az örömtől. Már épp szóra nyitná száját, amikor a vele szemben ülő találgatni kezd, de sajnos csúnyán mellétrafál a próbálkozásaival, így a leendő lovag-leány kénytelen kijavítani.*
- Neeem. *Mondja csilingelő hangon.* Nincs szeretőm ~Ehh... még hogy szerető? Még nem is... mindegy...~ és nem szomjazom senki más vérére. Párbajt épp buktam már el, ez igaz, de Roderik, a lovag, akinek az apródja majd fegyverhordozója is voltam, nyugodjon békében, mindig azt mondta: "Rossie, tanulni csak cselekvés által lehet igazán, A bukás, ha emelt fővel viseled, sok mindenre megtaníthat." És az aljasság nem feltétlenül egy igaz lovag legfőbb ismérve... ~Nem feltétlenül... ~ Szóval nem, nem ezek miatt vagyok itt.
*Talán kicsit bő lére eresztette a dolgot; ha belevalója magát, ez könnyen előfordulhat. A kettejük közt beálló csendben a vele szemben ülő nőt figyeli. Rossarie tekintete alaposan végigpásztázza az arcot, amit maga előtt lát.*
~Csinos arca van, egyedi. Főleg ezzel a hajviselettel. Kíváncsi vagyok, vajon nekem jól állna-e?~
*Ám hogy ne váljon kínossá a hallgatás, végül újra megszólal.*
- Lehet, úgy tűnt... de én tényleg komolyan gondoltam, amit az előbb mondtam. *Lányos zavarában kicsit hátradől, karjait maga elé húzza, összekulcsolva kezeit mellkasa előtt.* Hallottam rólad ezt-azt... hogy milyen jó vagy a munkádban, hogy szép vagy és halálos és hogy mindig egyedül jársz. Gondoltam, egy ilyen ember, mint te, talán fogadna maga mellé valakit. Sokat tanulhatnék tőled.
*Mindaz, amit elmondott Rossarie, színészkedés nélkül történik. Harlien láthatja rajta, hogy a lány komolyan gondolja szavait, legyenek azok bármilyen gyerekesnek tűnők is vagy megalapozatlanok... mert lássuk be annak tűnhetnek.*
//Harlien//
*Az értetlenkedő tekintet és az nehézkesen viszonzott kézfogás egy pillanatra elbizonytalanítja Rossarie-t, de csupán egy pillanatra. A vele szemben ülő nő kirobbanó kacaja majd a végre viszonzott kézfogás újra bizalommal, bizakodással tölti el őt.*
~Erős kézfogás. Jó jel. Határozott jellemre vall.~
*Rossie arcán is széles mosoly jelenik meg, szemei szinte csillognak az örömtől. Már épp szóra nyitná száját, amikor a vele szemben ülő találgatni kezd, de sajnos csúnyán mellétrafál a próbálkozásaival, így a leendő lovag-leány kénytelen kijavítani.*
- Neeem. *Mondja csilingelő hangon.* Nincs szeretőm ~Ehh... még hogy szerető? Még nem is... mindegy...~ és nem szomjazom senki más vérére. Párbajt épp buktam már el, ez igaz, de Roderik, a lovag, akinek az apródja majd fegyverhordozója is voltam, nyugodjon békében, mindig azt mondta: "Rossie, tanulni csak cselekvés által lehet igazán, A bukás, ha emelt fővel viseled, sok mindenre megtaníthat." És az aljasság nem feltétlenül egy igaz lovag legfőbb ismérve... ~Nem feltétlenül... ~ Szóval nem, nem ezek miatt vagyok itt.
*Talán kicsit bő lére eresztette a dolgot; ha belevalója magát, ez könnyen előfordulhat. A kettejük közt beálló csendben a vele szemben ülő nőt figyeli. Rossarie tekintete alaposan végigpásztázza az arcot, amit maga előtt lát.*
~Csinos arca van, egyedi. Főleg ezzel a hajviselettel. Kíváncsi vagyok, vajon nekem jól állna-e?~
*Ám hogy ne váljon kínossá a hallgatás, végül újra megszólal.*
- Lehet, úgy tűnt... de én tényleg komolyan gondoltam, amit az előbb mondtam. *Lányos zavarában kicsit hátradől, karjait maga elé húzza, összekulcsolva kezeit mellkasa előtt.* Hallottam rólad ezt-azt... hogy milyen jó vagy a munkádban, hogy szép vagy és halálos és hogy mindig egyedül jársz. Gondoltam, egy ilyen ember, mint te, talán fogadna maga mellé valakit. Sokat tanulhatnék tőled.
*Mindaz, amit elmondott Rossarie, színészkedés nélkül történik. Harlien láthatja rajta, hogy a lány komolyan gondolja szavait, legyenek azok bármilyen gyerekesnek tűnők is vagy megalapozatlanok... mert lássuk be annak tűnhetnek.*
1971. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-11-03 09:57:46
Üzenet elküldve: 2016-11-03 09:57:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegyig meg sem állsz//
*Úgy látszik, elsődleges célpontjai többé-kevésbé vették a lapot. Ki-ki elmondja a maga búcsúját még, aztán mehetnek is útjukra.*
- Lovat nem tudok adni, kölcsönzésről még nem hallottam... szóval vagy mögöttem, vagy a kománk mögött utazol hazáig. *Fejével Syvyan felé bök jelezvén, hogy Sirad kettejük közül kell, hogy útitársat válasszon.* Az út nem vészes, ki lehet bírni akár megálló nélkül is. Idefelé is úgy jöttem... szóval kössétek fel a pantallót. Ahogy korábban is mondtam: a Vashegyig meg sem állunk.
*A fertályóra lejártával sarkát paripája véknyába mélyíti és ezzel el is indulhatnak.*
*Úgy látszik, elsődleges célpontjai többé-kevésbé vették a lapot. Ki-ki elmondja a maga búcsúját még, aztán mehetnek is útjukra.*
- Lovat nem tudok adni, kölcsönzésről még nem hallottam... szóval vagy mögöttem, vagy a kománk mögött utazol hazáig. *Fejével Syvyan felé bök jelezvén, hogy Sirad kettejük közül kell, hogy útitársat válasszon.* Az út nem vészes, ki lehet bírni akár megálló nélkül is. Idefelé is úgy jöttem... szóval kössétek fel a pantallót. Ahogy korábban is mondtam: a Vashegyig meg sem állunk.
*A fertályóra lejártával sarkát paripája véknyába mélyíti és ezzel el is indulhatnak.*
1970. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-11-02 22:47:04
Üzenet elküldve: 2016-11-02 22:47:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegyig meg sem állsz//
*A törpe felcaplat a lépcsőn, majd egy jól hallható ajtócsapódás és pár perces csend jelzi, hogy megtalálta a szobát ahol Rilai a követtel tárgyal. Az elf visszafordítja tekintetét bőrkötéses füzetére, de érdemi munkát nem tud végezni hiszen alig néhány ceruzavonásnyi idő után fentről ismét nehéz léptek zaja hallatszik. Pontosan annyi dobbanás után, ahány lépcsőfok vezet fel a Kósza Pinty emeletére, újra a vörös szakállú törpe tűnik tűnik fel. Mélyen dübörgő hangja azonnal mindenki figyelmét megragadja. Syvyan összecsukja füzetét és egy hirtelen mozdulattal hátáról levetett oldaltáskájába dugja. Fél szemöldökét felhúzva, egy darabig értetlenkedve hallgatja Hrothgaar utasításait.*
~ Kíváncsian várom mi fog ebből kisülni. Csöbörből vödörbe.~
*Kérdezősködni nincs értelme, másrészt kedve se nagyon van hozzá. Habár jól még nem, de annyira már ismeri a törpét, hogy tudja, ha ő adja az utasításokat akkor valószínűleg sürgeti őket az idő. Syvyan egy pillanatig sem váratja Hrothgaart. Egy pillantást még vet az emeletre, hátha felbukkan Rilai kisasszony, hogy búcsút intsen neki, azonban a lépcső teteje üres, így hátán keresztbe átveti oldaltáskáját, magára kanyarintja fekete köpenyét, meghúzza fegyvertartó övét és azonnal a törpe után indul.*
- Még jó, hogy a kipakolásra se jutott idő. *jegyzi meg mosolyogva, miközben követve Hrothgaart kilép a Pinty ajtaján.*
A hozzászólás írója (Syvyan D'Arch) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.02 22:48:56
*A törpe felcaplat a lépcsőn, majd egy jól hallható ajtócsapódás és pár perces csend jelzi, hogy megtalálta a szobát ahol Rilai a követtel tárgyal. Az elf visszafordítja tekintetét bőrkötéses füzetére, de érdemi munkát nem tud végezni hiszen alig néhány ceruzavonásnyi idő után fentről ismét nehéz léptek zaja hallatszik. Pontosan annyi dobbanás után, ahány lépcsőfok vezet fel a Kósza Pinty emeletére, újra a vörös szakállú törpe tűnik tűnik fel. Mélyen dübörgő hangja azonnal mindenki figyelmét megragadja. Syvyan összecsukja füzetét és egy hirtelen mozdulattal hátáról levetett oldaltáskájába dugja. Fél szemöldökét felhúzva, egy darabig értetlenkedve hallgatja Hrothgaar utasításait.*
~ Kíváncsian várom mi fog ebből kisülni. Csöbörből vödörbe.~
*Kérdezősködni nincs értelme, másrészt kedve se nagyon van hozzá. Habár jól még nem, de annyira már ismeri a törpét, hogy tudja, ha ő adja az utasításokat akkor valószínűleg sürgeti őket az idő. Syvyan egy pillanatig sem váratja Hrothgaart. Egy pillantást még vet az emeletre, hátha felbukkan Rilai kisasszony, hogy búcsút intsen neki, azonban a lépcső teteje üres, így hátán keresztbe átveti oldaltáskáját, magára kanyarintja fekete köpenyét, meghúzza fegyvertartó övét és azonnal a törpe után indul.*
- Még jó, hogy a kipakolásra se jutott idő. *jegyzi meg mosolyogva, miközben követve Hrothgaart kilép a Pinty ajtaján.*
A hozzászólás írója (Syvyan D'Arch) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.02 22:48:56
1969. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-11-02 20:29:05
Üzenet elküldve: 2016-11-02 20:29:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegyig meg sem állsz//
*Hogy ki ez a veres szakállú, lendületes törp uraság és mit akar pontosan, rejtély, de úgy tűnik, Rilaival bizalmi viszonyt ápol. Nem számított ugyan ilyen hirtelen és hangos nekibuzdulásra, de Rilainak felajánlotta szolgálatait és úgy tűnik, ez most a törp követését foglalja magában. Hamar mozdul hát és ami kevés holmija van, azt zsákjába szórja és hátára veti, a számszeríj mellé. Még szeretné egy-két illő szóval megköszönni a szíves vendéglátást a cserfes lánynak, de sehol sem találja, hát hagyja a búcsúzást. Felmálházva lép ki a fogadó ajtaján és toppan az őt korábban név szerint megszólító férfi elé.*
-Megyek, ahova parancsolod, hanem lovam nincsen. Ha elmondod az utat, megyek lábon, de ha adsz lovat alám, azzal is elboldogulok.
*Hogy ki ez a veres szakállú, lendületes törp uraság és mit akar pontosan, rejtély, de úgy tűnik, Rilaival bizalmi viszonyt ápol. Nem számított ugyan ilyen hirtelen és hangos nekibuzdulásra, de Rilainak felajánlotta szolgálatait és úgy tűnik, ez most a törp követését foglalja magában. Hamar mozdul hát és ami kevés holmija van, azt zsákjába szórja és hátára veti, a számszeríj mellé. Még szeretné egy-két illő szóval megköszönni a szíves vendéglátást a cserfes lánynak, de sehol sem találja, hát hagyja a búcsúzást. Felmálházva lép ki a fogadó ajtaján és toppan az őt korábban név szerint megszólító férfi elé.*
-Megyek, ahova parancsolod, hanem lovam nincsen. Ha elmondod az utat, megyek lábon, de ha adsz lovat alám, azzal is elboldogulok.
1968. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-11-02 19:02:43
Üzenet elküldve: 2016-11-02 19:02:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Rossarie//
*A lány nem válaszol rögtön, s Harliennek ez mintha némi aggodalomra adna okot. Lehet, hogy nem tudja felfogni a kérdést? Nyilván értette, hisz letelepszik elé az egyik székre. Mindezt meglehetősen elég nagy zaj kíséretében teszi, merthogy táskája hangos robajjal ér földet. Összeráncolt homlokkal és értetlenkedő tekintettel bámul a lány képébe. Még akik ismerik őt sem szoktak ilyen közvetlen módon viselkedni előtte, olyan meg pláne nem, aki munkaügyben jön hozzá! A leányzó végül is megszólal.
Láthatóan izgatott hogy úgymond végre meglelte őt, s jobb kezét felé nyújtja köszönésképpen. Eleinte csak némán mered a kinyújtott kézre, aztán mikor meghallja, hogy a lány mit szándékozik tenni, arca először eltorzul, aztán gúnyos mosolyra húzódik s elneveti magát. Kacaja olyan erőteljes és hangos, hogy még a közelben ücsörgő vendégek is felfigyelnek rá. Erősen megrázza a lány kezét beszéd közben.*
- Te aztán nem semmi vagy! Hihetetlen, milyen jó vicceket tudsz te mondani, kislány! Van még ott, ahonnan ez jött?
*Elengedi a lány kezét, utána nevet még vagy egy fél percig, persze kissé erőltetten. Végül arckifejezése fokozatosan visszavált a szokásos hidegbe és közönyösbe.*
- Na de most őszintén. Milyen ügyben keresel, kedves? Ha tippelnem kellene... *Alaposan végigméri a leányzót.* Talán azt mondanám, a párod szeretőt tart és a másik lányka vérére szomjazol. Vagy az öltözetedből ítélve az is lehetséges, hogy tán kardpárbajban maradtál alul és nem bírod elviselni a vereséget, ezért aljas bosszút forralsz.
*Gyakran kap hasonló eseteket manapság, no meg annyi ideje van már a szakmában, hogy első ránézésre tud tippelni a megbízást illetően. Aztán vagy bejön, vagy nem. Nagyon esélyesnek tartja, hogy a lányka először csak poénkodott vele és valami piti kis személyes ügyben kívánja a segítségét kérni.*
//Rossarie//
*A lány nem válaszol rögtön, s Harliennek ez mintha némi aggodalomra adna okot. Lehet, hogy nem tudja felfogni a kérdést? Nyilván értette, hisz letelepszik elé az egyik székre. Mindezt meglehetősen elég nagy zaj kíséretében teszi, merthogy táskája hangos robajjal ér földet. Összeráncolt homlokkal és értetlenkedő tekintettel bámul a lány képébe. Még akik ismerik őt sem szoktak ilyen közvetlen módon viselkedni előtte, olyan meg pláne nem, aki munkaügyben jön hozzá! A leányzó végül is megszólal.
Láthatóan izgatott hogy úgymond végre meglelte őt, s jobb kezét felé nyújtja köszönésképpen. Eleinte csak némán mered a kinyújtott kézre, aztán mikor meghallja, hogy a lány mit szándékozik tenni, arca először eltorzul, aztán gúnyos mosolyra húzódik s elneveti magát. Kacaja olyan erőteljes és hangos, hogy még a közelben ücsörgő vendégek is felfigyelnek rá. Erősen megrázza a lány kezét beszéd közben.*
- Te aztán nem semmi vagy! Hihetetlen, milyen jó vicceket tudsz te mondani, kislány! Van még ott, ahonnan ez jött?
*Elengedi a lány kezét, utána nevet még vagy egy fél percig, persze kissé erőltetten. Végül arckifejezése fokozatosan visszavált a szokásos hidegbe és közönyösbe.*
- Na de most őszintén. Milyen ügyben keresel, kedves? Ha tippelnem kellene... *Alaposan végigméri a leányzót.* Talán azt mondanám, a párod szeretőt tart és a másik lányka vérére szomjazol. Vagy az öltözetedből ítélve az is lehetséges, hogy tán kardpárbajban maradtál alul és nem bírod elviselni a vereséget, ezért aljas bosszút forralsz.
*Gyakran kap hasonló eseteket manapság, no meg annyi ideje van már a szakmában, hogy első ránézésre tud tippelni a megbízást illetően. Aztán vagy bejön, vagy nem. Nagyon esélyesnek tartja, hogy a lányka először csak poénkodott vele és valami piti kis személyes ügyben kívánja a segítségét kérni.*
1967. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-11-02 17:36:24
Üzenet elküldve: 2016-11-02 17:36:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegyig meg sem állsz//
*A törpe szavainak hatására energia tölti el, felpattan a székről és kirohan az ajtón. Még egy „Viszlát!” elhagyja a száját de ezt már a bent tartózkodók nem biztos, hogy hallják. Csuklyája alá belekap a szél ahogy a fiú futva átszeli az utcát, hogy aztán egy sikátorban eltűnjön a szem elől. Valami nagy van készülőben és Zekd mindenképp ott akar lenni.*
*A törpe szavainak hatására energia tölti el, felpattan a székről és kirohan az ajtón. Még egy „Viszlát!” elhagyja a száját de ezt már a bent tartózkodók nem biztos, hogy hallják. Csuklyája alá belekap a szél ahogy a fiú futva átszeli az utcát, hogy aztán egy sikátorban eltűnjön a szem elől. Valami nagy van készülőben és Zekd mindenképp ott akar lenni.*
1966. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-11-02 12:18:14
Üzenet elküldve: 2016-11-02 12:18:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegyig meg sem állsz//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Energikus belépője nem marad észrevétlen. Egy ismerős figura int neki, hogy a fogadó úrnőjét az emeleten találja. Hrothgaar felismeri az alakot: még Achim mester, a Tharg kancellár jelenlétében találkozott vele az amonduadhi Tanácsterem falai között. Egy gyors biccentés a csóka felé és a törpe már nyargal is felfelé az emeletre, hogy pár percnyi ott-tartózkodás után ismét megjelenjen. A fent, szigorúan közte és Riali között, elhangzott információk klánjuk további teendői, senki más illetéktelenre nem tartoznak.*
- Minden Tharg figyeljen rám! *Harsan Hrothgaar hangja.* Akinek nincs jelenleg életbevágóan fontos dolga itt, az fogja a cókmókját és pattanjon lóra! Megyünk vissza a Vashegyre, ott most nagyobb szükség van ránk! *Tekintete körbejár a fogadó népén.* Aki esetleg csatlakozni szeretne hozzánk, ne fogja vissza magát. A Thargodar Vérszövetség tárt karokkal várja a bátor harcosokat, az éles elméjű mágusokat és bárkit, aki elég rátermettnek érzi magát! Pakoljatok és lóra! A Vashegyig meg sem állunk.
*Recsegi és pár pillanatig még a jelenlevőkön nyugtatja tekintetét, majd megindul a fogadó ajtaja felé, hogy felkészüljön a visszaútra. Ám mielőtt kilépne a Pintyből, még egyszer visszatekint.*
- Syvyan, Zekd, Sirad meg Guguru. Ti mindenképp pakoljatok. Syoud, hagyd abba a balhét és te is húzd haza azt a csoffadt valagad'! Fertályóra és indulunk. Ne kelljen várnom...
*Recsegi és azzal el is hagyja a Kósza Pinty fogadót.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Energikus belépője nem marad észrevétlen. Egy ismerős figura int neki, hogy a fogadó úrnőjét az emeleten találja. Hrothgaar felismeri az alakot: még Achim mester, a Tharg kancellár jelenlétében találkozott vele az amonduadhi Tanácsterem falai között. Egy gyors biccentés a csóka felé és a törpe már nyargal is felfelé az emeletre, hogy pár percnyi ott-tartózkodás után ismét megjelenjen. A fent, szigorúan közte és Riali között, elhangzott információk klánjuk további teendői, senki más illetéktelenre nem tartoznak.*
- Minden Tharg figyeljen rám! *Harsan Hrothgaar hangja.* Akinek nincs jelenleg életbevágóan fontos dolga itt, az fogja a cókmókját és pattanjon lóra! Megyünk vissza a Vashegyre, ott most nagyobb szükség van ránk! *Tekintete körbejár a fogadó népén.* Aki esetleg csatlakozni szeretne hozzánk, ne fogja vissza magát. A Thargodar Vérszövetség tárt karokkal várja a bátor harcosokat, az éles elméjű mágusokat és bárkit, aki elég rátermettnek érzi magát! Pakoljatok és lóra! A Vashegyig meg sem állunk.
*Recsegi és pár pillanatig még a jelenlevőkön nyugtatja tekintetét, majd megindul a fogadó ajtaja felé, hogy felkészüljön a visszaútra. Ám mielőtt kilépne a Pintyből, még egyszer visszatekint.*
- Syvyan, Zekd, Sirad meg Guguru. Ti mindenképp pakoljatok. Syoud, hagyd abba a balhét és te is húzd haza azt a csoffadt valagad'! Fertályóra és indulunk. Ne kelljen várnom...
*Recsegi és azzal el is hagyja a Kósza Pinty fogadót.*
1965. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-11-01 17:35:46
Üzenet elküldve: 2016-11-01 17:35:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//(Yerougha), Viaka, (Deron), (Draenon), Syoud//
*Társai a városőrök nyomása alatt nem mutatnak túl nagy aktivitást, mint ahogy a városőrök sem igazán törődnek azzal, hogy van e még orvlövész a tetőkön, aki őket is leszedi; ennek megfelelő ezzel Syoud sem foglalkozik. Amúgy is mögötte történik, miközben előtte is van elég esemény.*
*A megjelenő szellemalak feltűnik, megállítja a nyílvesszőt, és Syoud döbbent oldalra mozdulására el is tűnik.*
~ Tehát varázslatra megjelenik, támadást hárít, iszkolásra eltűnik. ~ *ez érthető, így Syoud - aki a Szellemalak eltűnéséig - mert hát ugye még számszeríját is eldobta - nem távolodott jelentősen, az alábbiakat cselekszi.*
*Az átlagos magasságú, ex-kurtizán városi Viaka a lassan néhaivá váló "lovag" hatalmas csataménjére próbál felkapaszkodni, mindenféle fellépő nélkül. Nem tudni, hogy a lovat mennyire viselték meg az elmúlt események, de Syoudnak van egy kis ideje, hogy újra támadjon. Nekirugaszkodik, és amíg Viaka felkapaszkodik, hátulról igyekszik lecsapni a lányt a fokosával, igyekezve annak nyakába, hátába vágni a fegyver tüskés végét.*
- A lotyó több mint háromezer aranyunkat lopta el! *rikolt fel, miközben megpróbálja addig csapkodni a vöröst, míg az fel nem fordul.*
*Amennyiben nem sikerül időben lekapnia a nyeregbe felkapaszkodni vágyó Viakát, és megint feltűnik előtte a fegyveres varázslény (erre azért számít, lévén aki egyszer garabonciáskodott, megteheti másodszor is), akkor szitkozódva befejezi a nő kergetését és cserébe agyonveri a földön saját vérében fetrengő Yeroughát. Ha már lúd, legyen kövér, hanem kör, legyen kerek. Nem kellene lehetőséget adni egy véletlenül pont arra járó, bájitalokkal felpakolt gyógyítónak, nem igaz?*
*Társai a városőrök nyomása alatt nem mutatnak túl nagy aktivitást, mint ahogy a városőrök sem igazán törődnek azzal, hogy van e még orvlövész a tetőkön, aki őket is leszedi; ennek megfelelő ezzel Syoud sem foglalkozik. Amúgy is mögötte történik, miközben előtte is van elég esemény.*
*A megjelenő szellemalak feltűnik, megállítja a nyílvesszőt, és Syoud döbbent oldalra mozdulására el is tűnik.*
~ Tehát varázslatra megjelenik, támadást hárít, iszkolásra eltűnik. ~ *ez érthető, így Syoud - aki a Szellemalak eltűnéséig - mert hát ugye még számszeríját is eldobta - nem távolodott jelentősen, az alábbiakat cselekszi.*
*Az átlagos magasságú, ex-kurtizán városi Viaka a lassan néhaivá váló "lovag" hatalmas csataménjére próbál felkapaszkodni, mindenféle fellépő nélkül. Nem tudni, hogy a lovat mennyire viselték meg az elmúlt események, de Syoudnak van egy kis ideje, hogy újra támadjon. Nekirugaszkodik, és amíg Viaka felkapaszkodik, hátulról igyekszik lecsapni a lányt a fokosával, igyekezve annak nyakába, hátába vágni a fegyver tüskés végét.*
- A lotyó több mint háromezer aranyunkat lopta el! *rikolt fel, miközben megpróbálja addig csapkodni a vöröst, míg az fel nem fordul.*
*Amennyiben nem sikerül időben lekapnia a nyeregbe felkapaszkodni vágyó Viakát, és megint feltűnik előtte a fegyveres varázslény (erre azért számít, lévén aki egyszer garabonciáskodott, megteheti másodszor is), akkor szitkozódva befejezi a nő kergetését és cserébe agyonveri a földön saját vérében fetrengő Yeroughát. Ha már lúd, legyen kövér, hanem kör, legyen kerek. Nem kellene lehetőséget adni egy véletlenül pont arra járó, bájitalokkal felpakolt gyógyítónak, nem igaz?*
1964. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-10-31 17:20:19
Üzenet elküldve: 2016-10-31 17:20:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harlien//
*Semmi kétsége afelől, hogy megtalálta, akit keres. Mohón figyeli, szinte "felissza" a másik mozdulatait szemével, követi az elegáns, kimért taglejtéseket, míg végül fel nem csendül a másik hangja.*
~Egek, milyen hangja van. Mintha duruzsolna a fülemnek.~
*Rossarie arcán azzal a bizonyos cinkos mosollyal tekint le a másikra, szabad keze előrelendül és az egyik üresen álló szék támláját kapja el vele. Egyetlen szempillantásig tekintete kérdőre vált, mintha csak azt mondaná: "Ha nem bánod, ezt a széket elveszem."; és már pördül is az ülőalkalmatosság. Rossarie úgy forgatja a széket, hogy lovaglóülésben huppanjon rá, támlája kettejük között, csomagja pedig hangos puffanással landol a fogadó padlóján.*
- Örülök, hogy megtaláltalak végre. *Baljával a szék támlájára könyököl, jobbját pedig kézfogásra nyújtja.* Az én nevem Rossarie Ysmay. *Arcán a mosoly cinkosból barátságossá olvad, hangja kedvesen csendül.* Azért vagyok itt, hogy melléd szegődjek.
*Egyszerű közlés. Mentes bármiféle sallangtól és színészkedéstől. A fémbe burkolt lány és a finom kelmébe öltözött nő ül egymással szemben, furcsa párosnak tűnhetnek külső szemlélő számára.*
//Harlien//
*Semmi kétsége afelől, hogy megtalálta, akit keres. Mohón figyeli, szinte "felissza" a másik mozdulatait szemével, követi az elegáns, kimért taglejtéseket, míg végül fel nem csendül a másik hangja.*
~Egek, milyen hangja van. Mintha duruzsolna a fülemnek.~
*Rossarie arcán azzal a bizonyos cinkos mosollyal tekint le a másikra, szabad keze előrelendül és az egyik üresen álló szék támláját kapja el vele. Egyetlen szempillantásig tekintete kérdőre vált, mintha csak azt mondaná: "Ha nem bánod, ezt a széket elveszem."; és már pördül is az ülőalkalmatosság. Rossarie úgy forgatja a széket, hogy lovaglóülésben huppanjon rá, támlája kettejük között, csomagja pedig hangos puffanással landol a fogadó padlóján.*
- Örülök, hogy megtaláltalak végre. *Baljával a szék támlájára könyököl, jobbját pedig kézfogásra nyújtja.* Az én nevem Rossarie Ysmay. *Arcán a mosoly cinkosból barátságossá olvad, hangja kedvesen csendül.* Azért vagyok itt, hogy melléd szegődjek.
*Egyszerű közlés. Mentes bármiféle sallangtól és színészkedéstől. A fémbe burkolt lány és a finom kelmébe öltözött nő ül egymással szemben, furcsa párosnak tűnhetnek külső szemlélő számára.*
1963. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-10-29 16:22:41
Üzenet elküldve: 2016-10-29 16:22:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Hív a kötelesség//
*Mofi ugyan türelmesen vár arra, hogy eligazítsák valamerre, és beszélgetésbe is szívesen elegyedik bárkivel, ám szíve mélyén azt várja, hogy feladatot kapjon. Egy kereskedő türelme vetekedik a végtelennel, kis tanoncunk azonban még gyermek, így pedig miután a vacsoráját is elfogyasztja, már igen csak fészkelődni kezd a székén. Pihenjen? Hogyan pihenhetne, amikor neki tanulnia kell? Mivel nagyon nem érzi magát a csoportba tartozónak, ezért arra is vágyik, hogy valahogy kimeneküljön. Nem, nem a társaival van gondja, hanem a sok fegyverrel és ármánnyal, amiről úgy hiszi, hogy jelenleg körbeveszik, és magukhoz akarják rántani őt. Békét szeretne. A béke ugyan nem érkezik meg, a felmentő azonban igen, egy futár személyében, aki csak belép a fogadóba, majd egy levelet nyújt át neki, azután tovább is rohan. A tündérke bár meglepődik, hiszen általában ő szokta vinni ezeket, nem pedig neki hozzák, ám amint kibontja, azonnal felderül az arcocskája. A Vashegynek szüksége van rá. Gyorsan elköszön a társaitól, Rilaitól is elbúcsúzik, majd rohan az istállóhoz. Végre a saját kis csacsiján érezheti magát nyeregben. Egyedül lesz, de még egyedül is jobb a „feltehetően veszélyes” helyre besétálni, mint csapatban egy biztosan veszélyes helyre. Szépen megköszöni az ellátást a lovászfiúnak, majd rohamtempóban indulnak el a Vashegy felé.*
*Mofi ugyan türelmesen vár arra, hogy eligazítsák valamerre, és beszélgetésbe is szívesen elegyedik bárkivel, ám szíve mélyén azt várja, hogy feladatot kapjon. Egy kereskedő türelme vetekedik a végtelennel, kis tanoncunk azonban még gyermek, így pedig miután a vacsoráját is elfogyasztja, már igen csak fészkelődni kezd a székén. Pihenjen? Hogyan pihenhetne, amikor neki tanulnia kell? Mivel nagyon nem érzi magát a csoportba tartozónak, ezért arra is vágyik, hogy valahogy kimeneküljön. Nem, nem a társaival van gondja, hanem a sok fegyverrel és ármánnyal, amiről úgy hiszi, hogy jelenleg körbeveszik, és magukhoz akarják rántani őt. Békét szeretne. A béke ugyan nem érkezik meg, a felmentő azonban igen, egy futár személyében, aki csak belép a fogadóba, majd egy levelet nyújt át neki, azután tovább is rohan. A tündérke bár meglepődik, hiszen általában ő szokta vinni ezeket, nem pedig neki hozzák, ám amint kibontja, azonnal felderül az arcocskája. A Vashegynek szüksége van rá. Gyorsan elköszön a társaitól, Rilaitól is elbúcsúzik, majd rohan az istállóhoz. Végre a saját kis csacsiján érezheti magát nyeregben. Egyedül lesz, de még egyedül is jobb a „feltehetően veszélyes” helyre besétálni, mint csapatban egy biztosan veszélyes helyre. Szépen megköszöni az ellátást a lovászfiúnak, majd rohamtempóban indulnak el a Vashegy felé.*
1962. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-10-29 14:54:51
Üzenet elküldve: 2016-10-29 14:54:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Rossarie//
*Ahogy ott ül, hátsójával a birkabőrt koptatva, tekintetét az asztalra szögezve s halántékát körkörösen masszírozva, mintha valami halk csörömpölést is hallana. Először azt gondolja, talán a fejében kattant be valami és rémeket hall, de hamar észreveszi, hogy a zaj külső forrásból ered. Ez a forrás pedig nem más, mint az az ismeretlen lány, akit belépésekor vélt felfedezni. A lány, aki most felé közeledik.
~Ne. Legalább ma este hagyjanak már békén!~
Kicsit ingerült, mi tagadás, de igyekszik leplezni. Önmagában fohászkodik, hogy ne ő legyen a leányzó célpontja, de ahogy az idő röpke pillanatai telnek-múlnak, egyre inkább kezd rájönni: imája mit sem ér. Igen, le fogja őt szólítani.
Nem néz fel, csak szeme sarkából sasol. Végül amitől félt, bekövetkezik. A leányzó lágyságosan negédes hangon köszön neki, ő pedig elátkozza magában ezt a napot. Papírjait összeszedi és begyűri az erszényébe, ezzel is az időt húzva, hátha amaz meggondolja magát és elnyargal az asztaltól. Természetesen nem így történik, így kénytelen szóba elegyedni vele. Elegáns, lassú mozdulatokkal rákönyököl az asztalra, s állát összekulcsolódó kezeire fekteti, úgy néz rá az illetőre.
Fiatal lánykának látszik, talán még húszéves sincs, bár ebben nem biztos. Alkatilag láthatóan erős, vállas, magas. Bizonyára ért a kardforgatáshoz, erre utal az öltözködése is. Haja hosszú és fekete, arcra bájos kis teremtés, vagy hogy is mondják. És nem mellesleg vigyorog, mint a vadalma, amitől kirázza őt a hideg.
Mély tónusú, fátyolos hangján szól hozzá.*
- Parancsolsz?
*Egyelőre nem tudja elképzelni, milyen okkal szólítja le őt, de majd kiderül. Az viszont biztos, hogy elsőre ránézésre van benne valami pimaszság, ami mondhatni irritálja Harlient. De nem baj, ez már így alakult. Hátha hamar le tudja pattintani és akkor nyugodt szívvel élvezheti tovább az estét.*
//Rossarie//
*Ahogy ott ül, hátsójával a birkabőrt koptatva, tekintetét az asztalra szögezve s halántékát körkörösen masszírozva, mintha valami halk csörömpölést is hallana. Először azt gondolja, talán a fejében kattant be valami és rémeket hall, de hamar észreveszi, hogy a zaj külső forrásból ered. Ez a forrás pedig nem más, mint az az ismeretlen lány, akit belépésekor vélt felfedezni. A lány, aki most felé közeledik.
~Ne. Legalább ma este hagyjanak már békén!~
Kicsit ingerült, mi tagadás, de igyekszik leplezni. Önmagában fohászkodik, hogy ne ő legyen a leányzó célpontja, de ahogy az idő röpke pillanatai telnek-múlnak, egyre inkább kezd rájönni: imája mit sem ér. Igen, le fogja őt szólítani.
Nem néz fel, csak szeme sarkából sasol. Végül amitől félt, bekövetkezik. A leányzó lágyságosan negédes hangon köszön neki, ő pedig elátkozza magában ezt a napot. Papírjait összeszedi és begyűri az erszényébe, ezzel is az időt húzva, hátha amaz meggondolja magát és elnyargal az asztaltól. Természetesen nem így történik, így kénytelen szóba elegyedni vele. Elegáns, lassú mozdulatokkal rákönyököl az asztalra, s állát összekulcsolódó kezeire fekteti, úgy néz rá az illetőre.
Fiatal lánykának látszik, talán még húszéves sincs, bár ebben nem biztos. Alkatilag láthatóan erős, vállas, magas. Bizonyára ért a kardforgatáshoz, erre utal az öltözködése is. Haja hosszú és fekete, arcra bájos kis teremtés, vagy hogy is mondják. És nem mellesleg vigyorog, mint a vadalma, amitől kirázza őt a hideg.
Mély tónusú, fátyolos hangján szól hozzá.*
- Parancsolsz?
*Egyelőre nem tudja elképzelni, milyen okkal szólítja le őt, de majd kiderül. Az viszont biztos, hogy elsőre ránézésre van benne valami pimaszság, ami mondhatni irritálja Harlient. De nem baj, ez már így alakult. Hátha hamar le tudja pattintani és akkor nyugodt szívvel élvezheti tovább az estét.*
1961. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-10-28 15:40:45
Üzenet elküldve: 2016-10-28 15:40:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lea//
*Elégedetten figyelné, ahogy Lea végre úgy viselkedik, ahogy egy rendes asszonyhoz illik. Alázatos testtartásban igyekszik bocsánatot nyerni, ha már korábban magára vonta a férfi neheztelését nem illő magatartása miatt. Lám, elég csupán a határozott hang, az erélyes fellépés, és még a legnagyobb szájú, legmegátalkodottabb boszorkány is rögtön tudja, hogy hol a helye. Igazán kár, hogy a feltételes mód indokolt, mert pontosan tudja, hogy mindez csupán színjáték. Ha pedig óvatlan közelségből adná elő ezen észrevételeit, az fájdalmas következményekkel járhatna. De ha jobban belegondol, nem is zavarja, hogy Leának esze ágában nincs bizonyos szerepeket magára vennie. Így ismerte meg, így szerette meg, lehet, hogy kiábrándító lenne a változás. Persze azért néha főzhetne vacsorát és a sört is szervírozhatná.*
- Ne térjünk el a tárgytól! *emeli fel intőn az ujját, mivel a kérdés nagyon is jogos. Elvégre ha egy nyavalyás gombot sem tudna felvarrni, akkor már rongyokban lenne kénytelen járni.* Nem az a kérdés, hogy ki varr, ha nincs asszony kéznél, hanem az, hogy ki varr, ha van?
*Talán Lea még nem ismeri annyira, hogy tudja: ez a tudálékosan okoskodó arckifejezés és fölényes, kioktató hang akkor a sajátja, amikor pontosan tudja, hogy nincs igaza, de esze ágában sincs ezt beismerni.
Az agglegény létre vonatkozó megjegyzést nem is veszi észre. Egyébként stimmel, valóban nem kötötte még össze az életét egyetlen vászoncseléddel sem, és gyerekei sincsenek. Pontosabban elképzelhető, hogy valahol néhány fattyú arcvonásai meghökkentően emlékeztethetnek az övére, de erről nem tud, és nem is nagyon akar tudni. Jobb ez így, több okból sem nagyon gondolt még a családalapításra. Részben azért, mert nem igazán sikerült megtelepednie sehol, részben azért, mert se olyan neve, se olyan vagyona nincs, ami indokolttá tehetne egy örököst. Az apaság olyan örömeire, mint például az éjszakai üvöltések, még nem is gondolt és valószínűleg végleg elmenne a kedve az egésztől ha tudná, hogy ha a babának nincs hasmenése, akkor szorulása van. Ha nincs szorulása, akkor hasmenése van. És mindkét esetben hány.*
- Nem is gondoltam volna, hogy a vasalás a legalja munka mind közül. *vigyorodik el Lea látványos undorodására, aztán amikor a fejére illesztette a kis diadémot, elragadtatva nézi.* Gyönyörű!
*Gondolhat az ékszerre, a göndör hajúra, de sokkal inkább elképzelhető, hogy mindkettejük látványára. A csók után pedig sokáig állnak összeölelkezve. Egyszerűen csak jó érezni a másik testének melegét, figyelni a szuszogását és nem gondolni semmi másra. Jó sokáig.*
- Akkor? *szólal meg tényleg jó hosszú idő után* Mi legyen? Ha már a barátoknak nem kell semmi, nekem nézhetnénk egy olyan madarat, mint ami annak a prűd városőrnek a kezén ült. Fogalmam sincs, hogy mit kezdhetnék vele, de ha neki van, nekem is kell!
*Olyan arcot vág, mint egy akaratos kisgyerek, aki az egyik pajtásánál látott valami nagyon kívánatos játékot és addig nem nyugodhat, míg magának is ki nem követel egyet. Más kérdés, hogy nevet és látványosan nem gondolja komolyan az egészet.*
//Lea//
*Elégedetten figyelné, ahogy Lea végre úgy viselkedik, ahogy egy rendes asszonyhoz illik. Alázatos testtartásban igyekszik bocsánatot nyerni, ha már korábban magára vonta a férfi neheztelését nem illő magatartása miatt. Lám, elég csupán a határozott hang, az erélyes fellépés, és még a legnagyobb szájú, legmegátalkodottabb boszorkány is rögtön tudja, hogy hol a helye. Igazán kár, hogy a feltételes mód indokolt, mert pontosan tudja, hogy mindez csupán színjáték. Ha pedig óvatlan közelségből adná elő ezen észrevételeit, az fájdalmas következményekkel járhatna. De ha jobban belegondol, nem is zavarja, hogy Leának esze ágában nincs bizonyos szerepeket magára vennie. Így ismerte meg, így szerette meg, lehet, hogy kiábrándító lenne a változás. Persze azért néha főzhetne vacsorát és a sört is szervírozhatná.*
- Ne térjünk el a tárgytól! *emeli fel intőn az ujját, mivel a kérdés nagyon is jogos. Elvégre ha egy nyavalyás gombot sem tudna felvarrni, akkor már rongyokban lenne kénytelen járni.* Nem az a kérdés, hogy ki varr, ha nincs asszony kéznél, hanem az, hogy ki varr, ha van?
*Talán Lea még nem ismeri annyira, hogy tudja: ez a tudálékosan okoskodó arckifejezés és fölényes, kioktató hang akkor a sajátja, amikor pontosan tudja, hogy nincs igaza, de esze ágában sincs ezt beismerni.
Az agglegény létre vonatkozó megjegyzést nem is veszi észre. Egyébként stimmel, valóban nem kötötte még össze az életét egyetlen vászoncseléddel sem, és gyerekei sincsenek. Pontosabban elképzelhető, hogy valahol néhány fattyú arcvonásai meghökkentően emlékeztethetnek az övére, de erről nem tud, és nem is nagyon akar tudni. Jobb ez így, több okból sem nagyon gondolt még a családalapításra. Részben azért, mert nem igazán sikerült megtelepednie sehol, részben azért, mert se olyan neve, se olyan vagyona nincs, ami indokolttá tehetne egy örököst. Az apaság olyan örömeire, mint például az éjszakai üvöltések, még nem is gondolt és valószínűleg végleg elmenne a kedve az egésztől ha tudná, hogy ha a babának nincs hasmenése, akkor szorulása van. Ha nincs szorulása, akkor hasmenése van. És mindkét esetben hány.*
- Nem is gondoltam volna, hogy a vasalás a legalja munka mind közül. *vigyorodik el Lea látványos undorodására, aztán amikor a fejére illesztette a kis diadémot, elragadtatva nézi.* Gyönyörű!
*Gondolhat az ékszerre, a göndör hajúra, de sokkal inkább elképzelhető, hogy mindkettejük látványára. A csók után pedig sokáig állnak összeölelkezve. Egyszerűen csak jó érezni a másik testének melegét, figyelni a szuszogását és nem gondolni semmi másra. Jó sokáig.*
- Akkor? *szólal meg tényleg jó hosszú idő után* Mi legyen? Ha már a barátoknak nem kell semmi, nekem nézhetnénk egy olyan madarat, mint ami annak a prűd városőrnek a kezén ült. Fogalmam sincs, hogy mit kezdhetnék vele, de ha neki van, nekem is kell!
*Olyan arcot vág, mint egy akaratos kisgyerek, aki az egyik pajtásánál látott valami nagyon kívánatos játékot és addig nem nyugodhat, míg magának is ki nem követel egyet. Más kérdés, hogy nevet és látványosan nem gondolja komolyan az egészet.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7132-7151