Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 47 (921. - 940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
940. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-02 22:19:18
Üzenet elküldve: 2015-11-02 22:19:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Pult, főleg Rolseia//
*Jó hír, hogy nem kiáltják ki nyíltan őket a bűnbaknak, rossz hír, hogy ez nem jelenti, hogy ne lenne félnivalójuk eme jó-rossz hírű bordélyban. Társait szem elől nem tévesztve vészeli hát át a vihart, melynek csak a szele érte őket egyelőre. Viszont a nagy dínom-dánom közepette sem csukja be éles félvér füleit. Kihallgatja, amit ki lehet hallgatni, és megfigyeli, amit meg lehet. Például az uramozást, a jelentést, a levél tartalmát, ha sikerül elcsípni. Az alá-fölérendeltségi viszonyt. Így a pultnál mi sem egyszerűbb ennél. Főleg mert a bárd zenéje is szünetel.*
~A legjobb hely.~
*De végtére is ez a nap az övék, hát a sikerre vitt cserkészéssel átadja magát társaságának.*
-A legrövidebb út az egyenes út.
*Válaszol sejtelmesen, noha nem kíván filozofálgatásokba bonyolódni. De nem hagyhatja, hogy a nő egyedül igyék, hát ő is felhörpinti maradék italát, majd a pultra koppintja poharát.*
-Ha azt várod, meghátráljak, te sem a megfelelő pasit kaptad el.
*Néz egyenesen az elfre kissé önhitt mosollyal arcán. Igaz kissé szokatlan számára, hogy felfelé kelljen fókuszáljon, de most valamiért ez mégis bejön neki. Közben a nő szájából elhangzik a verseny mikéntje is. Csalódott lenne? Igazából nem. Habár nem pont erre számított, sem nem erre pályázott. De részint, mert kellőképpen felkeltette érdeklődését az asszonyszemély, és mert sosem futamodik meg semmiféle kihívás elől, beadja derekát.*
-Ily korán, máris ki akarsz feküdni, aranyom?
*Somolyog gonoszkásan közben. Ezzel egyúttal el is fogadva a szabályokat, a díjazást is. Jobbját nyújtja hát maga is. Erős, de nem ropogtatós kézfogásra. Vajon hogy viszonyul mindehhez a nő?
Már épp nyitná száját, hogy rendeljen, mikor társai érkeznek a pulthoz, kissé szétrebbentve a párost. Mert hiszen szobát kérnek.*
-Ez gyorsan ment.
*Szúrja közbe eléggé felvidulva ezen, egyszersmind szerepet is játszva a külső szemlélődőknek, másrészt utalásnak is szánja partnerének, kire épp ezért vet egy sokatmondó pillantást is.*
-A mellette lévőt pedig nekem.
*Teszi ki a pultra saját részével egyetemben Quinn Hallionnak a szoba árát 30 aranytallér képében.
. Ekkor tör ki a botrány, melyre csak úgy ugrik a nevezett recepciósok gyöngye. Az eddig megszokottól merőben más habitussal, és mozdulatokkal felfedve valódi értékeit, mint kidobó. Is. Amúgy egy vállrándítással elintézi a történteket. Inkább a pultoshoz fordul, és újabb 30 aranyat csap a pultra Yerougha Enchrisnek. *
-Sört kérünk, vagy akárhogy is hívják itt. Addig hozd, míg egyikünk azt nem mondja *itt egy kis hatásszünet következik, valójában gondolkodik, mi is legyen a jelszó* Fapapucs.
*Neveti el a végét, majd pulttársához fordul.*
-Rendben leszünk így?
*Kérdi egyszerűen. Majd, ha megkapják a jussukat, rámarkol az egyik korsóra, a másikat pedig Rolseia felé tolja.*
-Egészségünkre!
*Jó hír, hogy nem kiáltják ki nyíltan őket a bűnbaknak, rossz hír, hogy ez nem jelenti, hogy ne lenne félnivalójuk eme jó-rossz hírű bordélyban. Társait szem elől nem tévesztve vészeli hát át a vihart, melynek csak a szele érte őket egyelőre. Viszont a nagy dínom-dánom közepette sem csukja be éles félvér füleit. Kihallgatja, amit ki lehet hallgatni, és megfigyeli, amit meg lehet. Például az uramozást, a jelentést, a levél tartalmát, ha sikerül elcsípni. Az alá-fölérendeltségi viszonyt. Így a pultnál mi sem egyszerűbb ennél. Főleg mert a bárd zenéje is szünetel.*
~A legjobb hely.~
*De végtére is ez a nap az övék, hát a sikerre vitt cserkészéssel átadja magát társaságának.*
-A legrövidebb út az egyenes út.
*Válaszol sejtelmesen, noha nem kíván filozofálgatásokba bonyolódni. De nem hagyhatja, hogy a nő egyedül igyék, hát ő is felhörpinti maradék italát, majd a pultra koppintja poharát.*
-Ha azt várod, meghátráljak, te sem a megfelelő pasit kaptad el.
*Néz egyenesen az elfre kissé önhitt mosollyal arcán. Igaz kissé szokatlan számára, hogy felfelé kelljen fókuszáljon, de most valamiért ez mégis bejön neki. Közben a nő szájából elhangzik a verseny mikéntje is. Csalódott lenne? Igazából nem. Habár nem pont erre számított, sem nem erre pályázott. De részint, mert kellőképpen felkeltette érdeklődését az asszonyszemély, és mert sosem futamodik meg semmiféle kihívás elől, beadja derekát.*
-Ily korán, máris ki akarsz feküdni, aranyom?
*Somolyog gonoszkásan közben. Ezzel egyúttal el is fogadva a szabályokat, a díjazást is. Jobbját nyújtja hát maga is. Erős, de nem ropogtatós kézfogásra. Vajon hogy viszonyul mindehhez a nő?
Már épp nyitná száját, hogy rendeljen, mikor társai érkeznek a pulthoz, kissé szétrebbentve a párost. Mert hiszen szobát kérnek.*
-Ez gyorsan ment.
*Szúrja közbe eléggé felvidulva ezen, egyszersmind szerepet is játszva a külső szemlélődőknek, másrészt utalásnak is szánja partnerének, kire épp ezért vet egy sokatmondó pillantást is.*
-A mellette lévőt pedig nekem.
*Teszi ki a pultra saját részével egyetemben Quinn Hallionnak a szoba árát 30 aranytallér képében.
. Ekkor tör ki a botrány, melyre csak úgy ugrik a nevezett recepciósok gyöngye. Az eddig megszokottól merőben más habitussal, és mozdulatokkal felfedve valódi értékeit, mint kidobó. Is. Amúgy egy vállrándítással elintézi a történteket. Inkább a pultoshoz fordul, és újabb 30 aranyat csap a pultra Yerougha Enchrisnek. *-Sört kérünk, vagy akárhogy is hívják itt. Addig hozd, míg egyikünk azt nem mondja *itt egy kis hatásszünet következik, valójában gondolkodik, mi is legyen a jelszó* Fapapucs.
*Neveti el a végét, majd pulttársához fordul.*
-Rendben leszünk így?
*Kérdi egyszerűen. Majd, ha megkapják a jussukat, rámarkol az egyik korsóra, a másikat pedig Rolseia felé tolja.*
-Egészségünkre!
939. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-02 21:09:27
Üzenet elküldve: 2015-11-02 21:09:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Pult, Egferth figyelmébe//
*Egy ideig még ott marad a pult közelében, hallgatja Quinn jelentését, figyeli a mulatozókat, mígnem a zene el nem hal, alighanem azért, hogy szusszanjon egyet a bárd. Közben egy szoba rendelés is jön, no meg az elf nő és a félvér pasas is egymásra talál. Alakulnak a dolgok.
Már éppen azon tanakodik, hogy talán Ziának is szólni kellene, hogy új páciense eltűnt, pontosabban mondva lemászott, vagy leugrott az erkélyről, ám a Pinty ajtajának nyikorgása hamar odavonzza tekintetét. Pedig több dolog is figyelmére méltó lenne, ugyanis az eddig csöndben iszogató szöszi kötekedni akar. Pillantása csupán röpke időre vándorol a bajkeverőre, majd az intézkedő Quinnre. Szerencsétlen flótás, mármint a részeg. Ám tekintete hamar visszaröppen a pult fel közeledő Egferthre.
Egy újabb férfi vendég, méghozzá egy újabb bárd. Felveszi bájos mosolyát, s amint kis pultos társaságukhoz ér a férfi, köszönti őt.*
- Légy üdvözölve a Kósza Pintyben! Egy italra tértél be, akár a kolléga *Biccent fejével Ábsonék felé, ahol kisebb kalamajka-tömörülés van kialakulóban.* vagy esetleg valamelyik Pinty társaságára vágysz? Persze az élvezetek halmozni is lehet. *Kacsint cinkosan a férfire várva annak rendelését, óhajait.*
*Egy ideig még ott marad a pult közelében, hallgatja Quinn jelentését, figyeli a mulatozókat, mígnem a zene el nem hal, alighanem azért, hogy szusszanjon egyet a bárd. Közben egy szoba rendelés is jön, no meg az elf nő és a félvér pasas is egymásra talál. Alakulnak a dolgok.
Már éppen azon tanakodik, hogy talán Ziának is szólni kellene, hogy új páciense eltűnt, pontosabban mondva lemászott, vagy leugrott az erkélyről, ám a Pinty ajtajának nyikorgása hamar odavonzza tekintetét. Pedig több dolog is figyelmére méltó lenne, ugyanis az eddig csöndben iszogató szöszi kötekedni akar. Pillantása csupán röpke időre vándorol a bajkeverőre, majd az intézkedő Quinnre. Szerencsétlen flótás, mármint a részeg. Ám tekintete hamar visszaröppen a pult fel közeledő Egferthre.
Egy újabb férfi vendég, méghozzá egy újabb bárd. Felveszi bájos mosolyát, s amint kis pultos társaságukhoz ér a férfi, köszönti őt.*
- Légy üdvözölve a Kósza Pintyben! Egy italra tértél be, akár a kolléga *Biccent fejével Ábsonék felé, ahol kisebb kalamajka-tömörülés van kialakulóban.* vagy esetleg valamelyik Pinty társaságára vágysz? Persze az élvezetek halmozni is lehet. *Kacsint cinkosan a férfire várva annak rendelését, óhajait.*
938. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-02 20:38:39
Üzenet elküldve: 2015-11-02 20:38:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy kellemes este//
*A Pinty, bár új építmény, az ajtójának van mégis egy minimális nyikorgása. Talán a tervező éppen direkt ilyenre alkotta, hogy a helynek legyen egyfajta "varázsa". Egy magas férfi lép be az ajtón, fekete haja dúsan omlik a vállára, kék íriszei pedig a helységet fürkészik. A munkáját is könnyen ki lehet találni, bárd, hiszen hangszere ott van a kezében. Köszönésként csak mosolyog egyet, majd kimért léptekkel indul meg a pulthoz. Itt nem szól, megvárja, míg a személyzet szólítja meg, hogy mi járatban van erre, bár Egferth szerint a kérdés semmitmondó, vajon miért jönne egy férfi a Kósza pintybe?*
*A Pinty, bár új építmény, az ajtójának van mégis egy minimális nyikorgása. Talán a tervező éppen direkt ilyenre alkotta, hogy a helynek legyen egyfajta "varázsa". Egy magas férfi lép be az ajtón, fekete haja dúsan omlik a vállára, kék íriszei pedig a helységet fürkészik. A munkáját is könnyen ki lehet találni, bárd, hiszen hangszere ott van a kezében. Köszönésként csak mosolyog egyet, majd kimért léptekkel indul meg a pulthoz. Itt nem szól, megvárja, míg a személyzet szólítja meg, hogy mi járatban van erre, bár Egferth szerint a kérdés semmitmondó, vajon miért jönne egy férfi a Kósza pintybe?*
937. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-02 20:07:45
Üzenet elküldve: 2015-11-02 20:07:45
ÚJ
![>Quinn Hallion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2492_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Pult - majd Felyr//
*Készségesen ad válaszokat az Elsőtiszt kérdésére, a tőle telhető legtökéletesebb módon.*
-Gondolom gyógyítót.
*Ide illene, egy tanácstalan vállrándítás, de ilyesmi, érzelemnyilvánítással ő nem él. Pláne nem feljebbvalójával szemben. Inkább kiegészít.*
-Varászitalt. Zöldet.
*Bár a kispotályban sosem látott ilyesmit, ellenben hallott terjedelmes ittas szónoklatokat ezen szerek ócsárlásáról Ziana szájából, itt a Pintyben mindig tartanak belőle. Csak a Felcser tudhatja, miért nem nyúlt ahhoz. Fáradt, meggyötört öregember stílusban kukkant be a pult alá. Mintha reggel is látott volna egy üvegnyi zöldet.*
-Volt itt egy, ha gyorsan kell sérülést ellátni, és a kisasszony távol van.
*Egyenesedik is fel, összegezve a helyzetet.*
-Már eltűnt.
*Parancsra kotor zsebébe, húzza elő az írást, és beletekintve jelent az uraságnak.*
-Kedvesnek szólítja Ziana kisasszonyt.
*Ez már magában meglepő, bár faarccal jelenti be a tényt.*
-Köszöni a megmentést. Nyavalyog a férje miatt. Fizet. Hálálkodik. Türelmetlenkedik. Elmegy.
*Közvetíti az egészet távirati stílusban, majd érzékelve a bárd körül kialakuló helyzetet a papírost Yerougha elé löki, és indul meg frissen, fiatalosan, lendületesen, eddigi habitusát teljesen meghazudtolva a részeg bajkeverő irányába.*
-Nem rongáljuk a Pinty tulajdonát!
*Dörren immár Felyr mögül, annak jobb vállát markolva meg erősen.*
-Hozd rendbe, vagy térítsd meg a kárt!
*Taszít aprócskát a delikvensen, majd karjait (a sajátját) mellkasa előtt összefonva terebélyesedik a mitugrász fölé, várva a bordély tulajdonában lévő zenész szárítgatását.
Haragot, dühöt nem mutat. Arcát mintha kőből faragták volna. Hogy nem viccel az már komor hangjából bizonyos lehet. A szavakat ugyan betanították, talán nem pont erre a helyzetre, de hát ki ő, hogy kétségbe vonja felettesei utasítását? Így kell csinálni. Ezt kell mondani. Ha nem viselkedik ki kell vinni hátra. És belátásra bírni. Felyr pedig befog látni. Ha törik, ha szakad. Csontja, és ruhája is akár, de hogy be fog látni a legmagasabb egekbe, és számlálhat csillagokat, arra Quinn elszántsága a garancia.*
*Készségesen ad válaszokat az Elsőtiszt kérdésére, a tőle telhető legtökéletesebb módon.*
-Gondolom gyógyítót.
*Ide illene, egy tanácstalan vállrándítás, de ilyesmi, érzelemnyilvánítással ő nem él. Pláne nem feljebbvalójával szemben. Inkább kiegészít.*
-Varászitalt. Zöldet.
*Bár a kispotályban sosem látott ilyesmit, ellenben hallott terjedelmes ittas szónoklatokat ezen szerek ócsárlásáról Ziana szájából, itt a Pintyben mindig tartanak belőle. Csak a Felcser tudhatja, miért nem nyúlt ahhoz. Fáradt, meggyötört öregember stílusban kukkant be a pult alá. Mintha reggel is látott volna egy üvegnyi zöldet.*
-Volt itt egy, ha gyorsan kell sérülést ellátni, és a kisasszony távol van.
*Egyenesedik is fel, összegezve a helyzetet.*
-Már eltűnt.
*Parancsra kotor zsebébe, húzza elő az írást, és beletekintve jelent az uraságnak.*
-Kedvesnek szólítja Ziana kisasszonyt.
*Ez már magában meglepő, bár faarccal jelenti be a tényt.*
-Köszöni a megmentést. Nyavalyog a férje miatt. Fizet. Hálálkodik. Türelmetlenkedik. Elmegy.
*Közvetíti az egészet távirati stílusban, majd érzékelve a bárd körül kialakuló helyzetet a papírost Yerougha elé löki, és indul meg frissen, fiatalosan, lendületesen, eddigi habitusát teljesen meghazudtolva a részeg bajkeverő irányába.*
-Nem rongáljuk a Pinty tulajdonát!
*Dörren immár Felyr mögül, annak jobb vállát markolva meg erősen.*
-Hozd rendbe, vagy térítsd meg a kárt!
*Taszít aprócskát a delikvensen, majd karjait (a sajátját) mellkasa előtt összefonva terebélyesedik a mitugrász fölé, várva a bordély tulajdonában lévő zenész szárítgatását.
Haragot, dühöt nem mutat. Arcát mintha kőből faragták volna. Hogy nem viccel az már komor hangjából bizonyos lehet. A szavakat ugyan betanították, talán nem pont erre a helyzetre, de hát ki ő, hogy kétségbe vonja felettesei utasítását? Így kell csinálni. Ezt kell mondani. Ha nem viselkedik ki kell vinni hátra. És belátásra bírni. Felyr pedig befog látni. Ha törik, ha szakad. Csontja, és ruhája is akár, de hogy be fog látni a legmagasabb egekbe, és számlálhat csillagokat, arra Quinn elszántsága a garancia.*
936. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-02 19:38:31
Üzenet elküldve: 2015-11-02 19:38:31
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Pult//
*A mulatozás végérvényesen elszabadul. Táncolók, egymást kerülgetők, italra ácsingózók, akik még mindig nem kapják meg a rendelésüket, mert még senki sem vette meg nekik. Rolseiára rákúszik a fél-elf, ami megkönnyíti a dolgát olyan tekintetben, hogy nem kell felmosatni Lutiust. Az őrület közepette fura módon egyre kevesebb dolga akad, szóval van ideje Quinnel szót váltani. Őszintén szólva sejtelme sincsen, milyen italokról hadovált Ziana. A kísérőket még csak-csak érti, azt már kevésbé, hogy egy csak később utána küldött főzet számítana-e egyáltalán Plevnek. A papíros tartalmáról meg fogalma sincsen; senki nem mutatta meg neki. Legfeljebb annyit tud, hogy az ápolt nő eltűnt. Így ehhez nem sokat tud hozzáfűzni.*
- Te tudod, milyen italról beszélt a vörös némber? *kérdez rá Ziana kissé zavarosnak tűnő kérésére. A bájitalokhoz nem ért, ennek Manuri a szakértője. Az ő kis kedvese, és a színes üvegcséi.*
- És az is érdekelne, mi hírt adott magáról az az eltűnt nő abban a levélben. *Nyilván ez szabja meg, hogy bólintani kell-e erre a tettére, vagy utána menni.
Közben érkezik is Aletai, hogy kikérje a beígért szobát. A kulcsát le is veszi a tartóról, előkészíti, de csak akkor adja át, ha az aranyakat megkapta érte cserébe.*
- Quinnél fizethetsz, 15 aranyat *mutat a matrózra. Szerény személye nem ide tartozik, saját zsebére pedig nem szeretne dolgozni, ezért nem veszi át maga a pénzt. Közben azon gondolkodik, hogy ha az a fajta lenne, aki töredék-információk alapján dönt egy olyan kérdésben, mint Plevé és kísérőié, akkor bizony most belül vigyorogna, hiszen a szobába vonulással önmagától előállna a tökéletes kelepce-helyzet.*
*A mulatozás végérvényesen elszabadul. Táncolók, egymást kerülgetők, italra ácsingózók, akik még mindig nem kapják meg a rendelésüket, mert még senki sem vette meg nekik. Rolseiára rákúszik a fél-elf, ami megkönnyíti a dolgát olyan tekintetben, hogy nem kell felmosatni Lutiust. Az őrület közepette fura módon egyre kevesebb dolga akad, szóval van ideje Quinnel szót váltani. Őszintén szólva sejtelme sincsen, milyen italokról hadovált Ziana. A kísérőket még csak-csak érti, azt már kevésbé, hogy egy csak később utána küldött főzet számítana-e egyáltalán Plevnek. A papíros tartalmáról meg fogalma sincsen; senki nem mutatta meg neki. Legfeljebb annyit tud, hogy az ápolt nő eltűnt. Így ehhez nem sokat tud hozzáfűzni.*
- Te tudod, milyen italról beszélt a vörös némber? *kérdez rá Ziana kissé zavarosnak tűnő kérésére. A bájitalokhoz nem ért, ennek Manuri a szakértője. Az ő kis kedvese, és a színes üvegcséi.*
- És az is érdekelne, mi hírt adott magáról az az eltűnt nő abban a levélben. *Nyilván ez szabja meg, hogy bólintani kell-e erre a tettére, vagy utána menni.
Közben érkezik is Aletai, hogy kikérje a beígért szobát. A kulcsát le is veszi a tartóról, előkészíti, de csak akkor adja át, ha az aranyakat megkapta érte cserébe.*
- Quinnél fizethetsz, 15 aranyat *mutat a matrózra. Szerény személye nem ide tartozik, saját zsebére pedig nem szeretne dolgozni, ezért nem veszi át maga a pénzt. Közben azon gondolkodik, hogy ha az a fajta lenne, aki töredék-információk alapján dönt egy olyan kérdésben, mint Plevé és kísérőié, akkor bizony most belül vigyorogna, hiszen a szobába vonulással önmagától előállna a tökéletes kelepce-helyzet.*
935. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-02 19:37:05
Üzenet elküldve: 2015-11-02 19:37:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki, de leginkább Ábson figyelmébe//
*Úgy tűnik a Pinty már-már zsúfolásig megtelni látszik. Valahogy hirtelen nagyon népszerű hely lett. Mikor megérkezett még egészen tűrhető volt a jelenlévő emberek mennyisége, de azért mindennek van határa. Nem elég, hogy puszta jelenlétükkel zavarni merészelik Felyr és hűséges társa a Tündérmentő meghitt együttlétét, de eme szentségtörésre még az a nyomorult bárd is rátesz egy lapáttal. Nem gondolván szegény, ártatlan, fáradt lelkű vándorra belekezd abba zenének csúfolt, sajátos ricsajba, melytől még egy halott macska hátán is felállna a szőr. Legalábbis a fiatal férfi, jelen állapotában nem érzi másnak a szorgalmas bárd játékát - neve és utódai legyenek átkozottak mindörökké és még három nemzedéken át.*
~Istenek! Hogy adhattatok lantontot a kurafi kezébe?!~
*De láss csodát: a bárd végre halgat, keze megpihen és a béke egy új korszaka köszönt a szórakozóhelyre. A probléma csupán annyi, hogy a baj már megtörtént. Egy derék, becsületes, részeg ember nyugalmát itt bizony megzavarták. Sajnos nincs mit tenni, ilyenkor valakinek pusztulnia kell. Hogy a bárd lesz az, esetleg egy másik szerencsétlen delikvens, azt majd a sors eldönti, s kezében nem más lesz a fegyver, mint a részeg ember maga.
Felyr nem önmaga. Sosem nevezhette senki egy erőszakos embernek, mivel okot eddig nem szolgáltatott rá - emlékei szerint -, de az ital egyszerűen néha ilyen hatással van rá. Ugyan bölcsességgel tölti meg elméjét, viszont a harisnya titkainak ára van.
Hirtelen mozdulattal pattan fel székéről - korsója még a kezében - majd a hozzá legközebbi egyénhez robog, aki nem más, mint a hamarosan sanyarú sorsú zenész maga. Részeges csatakiáltást hallatva itala maradékát, ha csak nem történik semmi, annak képébe is önti.*
*Úgy tűnik a Pinty már-már zsúfolásig megtelni látszik. Valahogy hirtelen nagyon népszerű hely lett. Mikor megérkezett még egészen tűrhető volt a jelenlévő emberek mennyisége, de azért mindennek van határa. Nem elég, hogy puszta jelenlétükkel zavarni merészelik Felyr és hűséges társa a Tündérmentő meghitt együttlétét, de eme szentségtörésre még az a nyomorult bárd is rátesz egy lapáttal. Nem gondolván szegény, ártatlan, fáradt lelkű vándorra belekezd abba zenének csúfolt, sajátos ricsajba, melytől még egy halott macska hátán is felállna a szőr. Legalábbis a fiatal férfi, jelen állapotában nem érzi másnak a szorgalmas bárd játékát - neve és utódai legyenek átkozottak mindörökké és még három nemzedéken át.*
~Istenek! Hogy adhattatok lantontot a kurafi kezébe?!~
*De láss csodát: a bárd végre halgat, keze megpihen és a béke egy új korszaka köszönt a szórakozóhelyre. A probléma csupán annyi, hogy a baj már megtörtént. Egy derék, becsületes, részeg ember nyugalmát itt bizony megzavarták. Sajnos nincs mit tenni, ilyenkor valakinek pusztulnia kell. Hogy a bárd lesz az, esetleg egy másik szerencsétlen delikvens, azt majd a sors eldönti, s kezében nem más lesz a fegyver, mint a részeg ember maga.
Felyr nem önmaga. Sosem nevezhette senki egy erőszakos embernek, mivel okot eddig nem szolgáltatott rá - emlékei szerint -, de az ital egyszerűen néha ilyen hatással van rá. Ugyan bölcsességgel tölti meg elméjét, viszont a harisnya titkainak ára van.
Hirtelen mozdulattal pattan fel székéről - korsója még a kezében - majd a hozzá legközebbi egyénhez robog, aki nem más, mint a hamarosan sanyarú sorsú zenész maga. Részeges csatakiáltást hallatva itala maradékát, ha csak nem történik semmi, annak képébe is önti.*
934. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-02 18:06:32
Üzenet elküldve: 2015-11-02 18:06:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Ewangel, majd pult//
*Tökéletes kedvcsináló magatartást tanúsít Ewangel. Nem is gondolta volna Aletai, hogy így tud mulatni, sőt, hogy a társaságnak éppen az a tagja, aki szórakozásra buzdítja a többieket.
Az orgyilkos megpörgeti néhányszor kedvesét, miközben az int a többieknek, hogy ők is csatlakozzanak, de mielőtt az eseményeket tovább lehetne gondolni és a reggeli, délelőtti mulatsághoz tömeget toborozni, megjelenik egy vérben úszó nő.
A puszta látvány is lehangoló, főleg úgy, hogy könnyedén összeköthető a korábbi műtét következtében keletkezett vértócsával.*
~Ezek szerint ő a felcser.~
*Abbahagyja a táncot, egy pillanatra pedig minden idegszála megfeszül, amint a jelentést hallgatja a Plevvel történtekről.*
~Az őrség ezek szerint kevésbé bírta a kötekedését.~
*Meredten figyel, hogy miként is reagálnak a bordély tulajdonosai, annak biztos tudatában, hogy a legegyszerűbb bűnbakok éppen az orruk előtt állnak, hiszen ők juttatták szolgasorba a sötételfet.
Miután ellenséges magatartásnak semmi jelét sem mutatják, úgy véli a félelf is, hogy nem szükséges tovább feszengenie, jóllehet, hogy bölcs dolog lesz megőrizni a józanságát addig, míg a zavaros történet le nem tisztul.
Ha az ivást nem is, de a táncot szívesen folytatná, ha lenne mire, hiszen a bárd tart egy kis szünetet.*
~Tökéletesen tudják, hogy miként hangolják le az embert!~
*Mosolyodik el magában, majd kérdőn és reményvesztetten Ewangelre néz.*
-Csak kiveszem én azt a szobát!
*Bázisul fog szolgálni ez a hely az ittlétük alatt, de ami ennél is fontosabb, lesz lehetőség arra, hogy a feladatot megtudják, valamint, hogy nyugodt körülmények között szervezkedhessenek. Aletai a pulthoz lép és leadja a rendelést.*
-Igényt tartanék a szobára. Mennyit is mondott holnap reggelig, tizenöt aranyat?
*Nyúl az erszényéhez és kutatni kezd benne a csengő aranytallérok után.*
*Tökéletes kedvcsináló magatartást tanúsít Ewangel. Nem is gondolta volna Aletai, hogy így tud mulatni, sőt, hogy a társaságnak éppen az a tagja, aki szórakozásra buzdítja a többieket.
Az orgyilkos megpörgeti néhányszor kedvesét, miközben az int a többieknek, hogy ők is csatlakozzanak, de mielőtt az eseményeket tovább lehetne gondolni és a reggeli, délelőtti mulatsághoz tömeget toborozni, megjelenik egy vérben úszó nő.
A puszta látvány is lehangoló, főleg úgy, hogy könnyedén összeköthető a korábbi műtét következtében keletkezett vértócsával.*
~Ezek szerint ő a felcser.~
*Abbahagyja a táncot, egy pillanatra pedig minden idegszála megfeszül, amint a jelentést hallgatja a Plevvel történtekről.*
~Az őrség ezek szerint kevésbé bírta a kötekedését.~
*Meredten figyel, hogy miként is reagálnak a bordély tulajdonosai, annak biztos tudatában, hogy a legegyszerűbb bűnbakok éppen az orruk előtt állnak, hiszen ők juttatták szolgasorba a sötételfet.
Miután ellenséges magatartásnak semmi jelét sem mutatják, úgy véli a félelf is, hogy nem szükséges tovább feszengenie, jóllehet, hogy bölcs dolog lesz megőrizni a józanságát addig, míg a zavaros történet le nem tisztul.
Ha az ivást nem is, de a táncot szívesen folytatná, ha lenne mire, hiszen a bárd tart egy kis szünetet.*
~Tökéletesen tudják, hogy miként hangolják le az embert!~
*Mosolyodik el magában, majd kérdőn és reményvesztetten Ewangelre néz.*
-Csak kiveszem én azt a szobát!
*Bázisul fog szolgálni ez a hely az ittlétük alatt, de ami ennél is fontosabb, lesz lehetőség arra, hogy a feladatot megtudják, valamint, hogy nyugodt körülmények között szervezkedhessenek. Aletai a pulthoz lép és leadja a rendelést.*
-Igényt tartanék a szobára. Mennyit is mondott holnap reggelig, tizenöt aranyat?
*Nyúl az erszényéhez és kutatni kezd benne a csengő aranytallérok után.*
933. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-01 22:41:39
Üzenet elküldve: 2015-11-01 22:41:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Főleg Harath//
*Úgy tűnik, minden sínen halad. Harath veszi a lapot, mi több, belemegy az ismeretlen játékba. És ha ez még nem lenne elég, terített lapokkal játszik. Kerek perec kimondta, mi a szándéka. Őszinte ellenfél? Akkor legyen őszinte a párbaj is!*
-Hohó, kettesben, azt mondod? *Teljes testében a férfi felé fordul, ahogyan az is tette vele szemben. Úgy tűnik, tökös legényt talált Harath személyében. De ez majd csak a "párbaj" után dől el igazán.* Nem kerülöd a forró kását. Ez tetszik.
*Mondja kacér mosollyal.*
~Nagyon úgy tűnik, hogy megelőzött. Eleve erre ment volna ki a játék? No, de ha már belesétáltam a csapdájába, akkor meg is mutatom, hogy nem egy selyemleánnyal kezdett ki.~
*Meghúzza italát, ezzel ki is ürítve annak egész tartalmát. Kicsit ég a torka, de ez csak olaj a kedvére. Lassan már érezni sem fogja.*
-Szóval állod?
*A válasz elhangzott ugyan, de azért kekeckedésből újra felteszi. Huncut vigyorral hajol közelebb a férfihoz, s már csak egy fejnyi tér van közöttük. Farkasszemet néz vele egy darabig, nem szólal, majd egy féloldalas mosollyal folytatja is mondanivalóját.*
-Akkor mondom is: ivóverseny. Aki a legtöbb sört tudja meginni a legolcsóbb fajtából, az nyer. Nincs időkorlát, de nincs szünet! Állod-é?
*Még mielőtt a választ megkapná, gyorsan kiegészíti a szabályokat:*
-Ja igen... Valószínűleg egyikünk sem tudná meginni azt a bort annyi sör után. Szóval a vesztes igya meg inkább! A nyertes pedig eldönti, mi legyen a maga díja. Persze a valószerűség határain belül. No, hogy hangzik?
*Hirtelen kihúzza magát és jobbját Harath elé emeli. Az szabályok elfogadását kézfogással kívánja nyugtázni.*
*Úgy tűnik, minden sínen halad. Harath veszi a lapot, mi több, belemegy az ismeretlen játékba. És ha ez még nem lenne elég, terített lapokkal játszik. Kerek perec kimondta, mi a szándéka. Őszinte ellenfél? Akkor legyen őszinte a párbaj is!*
-Hohó, kettesben, azt mondod? *Teljes testében a férfi felé fordul, ahogyan az is tette vele szemben. Úgy tűnik, tökös legényt talált Harath személyében. De ez majd csak a "párbaj" után dől el igazán.* Nem kerülöd a forró kását. Ez tetszik.
*Mondja kacér mosollyal.*
~Nagyon úgy tűnik, hogy megelőzött. Eleve erre ment volna ki a játék? No, de ha már belesétáltam a csapdájába, akkor meg is mutatom, hogy nem egy selyemleánnyal kezdett ki.~
*Meghúzza italát, ezzel ki is ürítve annak egész tartalmát. Kicsit ég a torka, de ez csak olaj a kedvére. Lassan már érezni sem fogja.*
-Szóval állod?
*A válasz elhangzott ugyan, de azért kekeckedésből újra felteszi. Huncut vigyorral hajol közelebb a férfihoz, s már csak egy fejnyi tér van közöttük. Farkasszemet néz vele egy darabig, nem szólal, majd egy féloldalas mosollyal folytatja is mondanivalóját.*
-Akkor mondom is: ivóverseny. Aki a legtöbb sört tudja meginni a legolcsóbb fajtából, az nyer. Nincs időkorlát, de nincs szünet! Állod-é?
*Még mielőtt a választ megkapná, gyorsan kiegészíti a szabályokat:*
-Ja igen... Valószínűleg egyikünk sem tudná meginni azt a bort annyi sör után. Szóval a vesztes igya meg inkább! A nyertes pedig eldönti, mi legyen a maga díja. Persze a valószerűség határain belül. No, hogy hangzik?
*Hirtelen kihúzza magát és jobbját Harath elé emeli. Az szabályok elfogadását kézfogással kívánja nyugtázni.*
932. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-01 21:49:13
Üzenet elküldve: 2015-11-01 21:49:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Pult//
*Nincs vész. Sem gyülekező viharfellegek. Kis hajójuk szépen ringatózik, és halad előre. Harathot útbaigazította illemhely kérdésében, és úgy fest cserébe vette a lapot, és vállalta az alkalmi munkát. Történetesen, hogy ő maga elégítse ki a viszkető asszonynépet. Harag, ahogy más érzelem sem nem szerepel listájában. Ezek hárman kísérték a Kapitányt. Feltehetően nem szép kedvükben. Parancsra. Na meg aztán a mélységi se mentőosztagot kért, hogy nagy bajt lehetne sejteni. Maga nem vádol senkit, nem ellensége a jelenlévőknek. Köze nincs hozzá, ahogy a hármasnak sem. Mindez a tisztek dolga.
Kulcsot nem fordított el, remélte a tábla elég. Csalódott. Mint általában. Az italokat szép sorjában kitöltötte. És csalódás újra. Az álló, csendes víz örök felkavarója. A legsötétebb, pusztító vihar. A tengerészek örök átka. A Felcser maga érkezik közéjük odafentről. Bajjós hírekkel. Mi mással? Egyetlen pillantással, és egy biccentéssel nyugtázza a kapott parancsot. A trió felé fordulva, és miután senki sem siet a Fedélzetmester nyomába egyértelmű, hogy a kért bájital nincs a helyszínen. Pech.
Sorol vissza a pult mögé hát őrködni, s miként az Elsőtiszt maga is elmereng egy-két dolgon. Honnan a sok vér? Honnan a hír Plev állapotáról? Honnan kerítsen elő italt? Közben érkezik vissza a kis boszorkány, további kellemetlenségeket, erszényt és papírost adva át, a pénzt a pult alá, a többi közé rejti, az írást zsebébe csúsztatva áll kifürkészhetetlen arccal, csak magában érlelve a tanácstalanságot. Sajnálatos módon nem kapott kellő utasítást. Yeroguha mellé cammogva vár hát kiegészítést.*
-Uram? Mi a teendőm?
*Nincs vész. Sem gyülekező viharfellegek. Kis hajójuk szépen ringatózik, és halad előre. Harathot útbaigazította illemhely kérdésében, és úgy fest cserébe vette a lapot, és vállalta az alkalmi munkát. Történetesen, hogy ő maga elégítse ki a viszkető asszonynépet. Harag, ahogy más érzelem sem nem szerepel listájában. Ezek hárman kísérték a Kapitányt. Feltehetően nem szép kedvükben. Parancsra. Na meg aztán a mélységi se mentőosztagot kért, hogy nagy bajt lehetne sejteni. Maga nem vádol senkit, nem ellensége a jelenlévőknek. Köze nincs hozzá, ahogy a hármasnak sem. Mindez a tisztek dolga.
Kulcsot nem fordított el, remélte a tábla elég. Csalódott. Mint általában. Az italokat szép sorjában kitöltötte. És csalódás újra. Az álló, csendes víz örök felkavarója. A legsötétebb, pusztító vihar. A tengerészek örök átka. A Felcser maga érkezik közéjük odafentről. Bajjós hírekkel. Mi mással? Egyetlen pillantással, és egy biccentéssel nyugtázza a kapott parancsot. A trió felé fordulva, és miután senki sem siet a Fedélzetmester nyomába egyértelmű, hogy a kért bájital nincs a helyszínen. Pech.
Sorol vissza a pult mögé hát őrködni, s miként az Elsőtiszt maga is elmereng egy-két dolgon. Honnan a sok vér? Honnan a hír Plev állapotáról? Honnan kerítsen elő italt? Közben érkezik vissza a kis boszorkány, további kellemetlenségeket, erszényt és papírost adva át, a pénzt a pult alá, a többi közé rejti, az írást zsebébe csúsztatva áll kifürkészhetetlen arccal, csak magában érlelve a tanácstalanságot. Sajnálatos módon nem kapott kellő utasítást. Yeroguha mellé cammogva vár hát kiegészítést.*
-Uram? Mi a teendőm?
931. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-01 21:24:59
Üzenet elküldve: 2015-11-01 21:24:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Harath, Rolseia, Meril, Mindenki//
*Ábson szerint jól végzi a dolgát. Hangulatteremtésben igen tehetségesnek mutatkozik. A fél termet táncra perdíti. Köztük az általa invitált Rolseiát is. Mindenki szerencséjére a nő nem maradt szégyenlős, és átadva magát a jókedvnek élvezve az életet. Sőt olyan készségesnek mutatkozik, hogy meghívja Ábsont egy italra dal formájában. A bárd elgondolkodik ezen. Kevés a pénz, nagy a szomjúság. Egy rövidebb mérlegelés után el kell fogadnia a nagylelkű ajánlatot.* ~Elvégre nem szégyen az, ha a nőneműek a vendéglátók. És, ha már munkát szereztem, azt is meg kéne ünnepelni. Különben is, minek vívódok? Miért ne fogadnám el az italt? Hisz szívesen adják.~
- Kedves szép hölgy. Elfogadom a piát. Kérlek, hozz valami ütőset! Tudod, minél durvább, annál bolondabb leszek én is. *Ordítja túl saját lantjátékát. Ugyanis, Ábson egy lelkiismeretes szórakoztató. Mivel fizetik, ezért dalolni kell. Nem esik nehezére, hogy kedvenc elfoglaltságának hódoljon.
Ha Rolseia kiszolgálja ígéretéhez híven, addig a bárd megáll. De nem akar csalódást kelteni a közönségében, ezért, bármit is kapjon, egy szuszra lehúzza. Így gyorsan vissza tud zökkenni a zenébe, kielégítve ezzel hallgatósága szórakozni vágyását.
Igyekszik teljesen visszatérni a szín tiszta művészethez. Valahogy ez nem megy neki. Kissé kizökkent. Inkább az embereket figyeli játék közben. Egy furcsa közjátéknak lesz fül és szemtanúja. A Harath nevezetű félvér pénzt nyom újdonsült barátnője kezébe.*
~Nocsak nocsak. Ez a fickó aztán nem szőrözik. Aszt a betyár mindenségit. Nekem is mehetne így. No érezzétek jól magatok~ *Hagyja annyiban az esetet. Nem akar sem, a nővel sem, a férfival foglalkozni egy percet sem tovább. Át akarja megint adni magát teljesen a zenének végre. Valahogy nem sikerül. A kizökkentettség állapotába kerül. Nem szereti ezt. Tudja, hogy nincs már sok a lendületéből. Bármennyire is tehetséges Ábson, olyan rapszodikus is. Hol kirobbanó erővel emészti el a művészet, hol erejét veszti. Különben is hiányol valamit. Megfogalmazni nem tudja, hogy mit. Felemeli a fejét és meglátja Merilt, annak minden pompájával. Ennek hatására, azért eszébe jut pár dolog.*
~Hát persze. Tulajdonképpen nekem mi is lesz a munkaköröm? Na látod, ezt jó volna kitudni. Meg szép ez a lány… Amit most kerestem pénzt, abból meghívom egy italra talán.~
*Maga sem tudja miből való ez a nagy bátorság. Betudható az ital hatásának is. Mert testét átjárja a forróság. Melege van ismét lenge öltözetében. Érzékszervei furcsán és kellemesen megtompulnak. Hirtelen penget egy nagyot, és abbahagyja a zenélést.*
- Bocsássanak meg emberek! Sajnos néha a bárdnak is pihenni kell. De ne aggódjanak egy percet sem. Aki igényli, annak visszatérek.
*Mielőtt bárki is feleszmélne, Ábson cselekszik. Odalép Merilhez, és a pulthoz húzza gyengéden. Azt a tipikus mosolyt viseli, amit azok az emberek szoktak viselni, akik már „jól” érzik magukat.*
- Ha nem baj. Szeretnék beszélni veled. Jah, majdnem elfelejtettem. Meghívhatlak valamire? *Kapkod nagyon az elf. De még is megnyugszik.* És beszélnünk kéne az ittlétemről. Ha itt maradhatok végleg, akkor lelkiismeretesen végzem majd a munkámat. De tudod, egyáltalán nem ismerem a helyet. Ha volna kis szabad időd, akkor körbevezethetnél.* Néz önkéntelenül a lány szemeibe, ahol majdnem elveszik. Onnan az emeletre, majd vissza a lányra. Ábson valószínűleg másnap nagyon meg fogja bánni ezt a mai napot.*
~Biztos sok badarságot összehordok ma. Kit érdekel? Egyszer élünk.~
*Ábson szerint jól végzi a dolgát. Hangulatteremtésben igen tehetségesnek mutatkozik. A fél termet táncra perdíti. Köztük az általa invitált Rolseiát is. Mindenki szerencséjére a nő nem maradt szégyenlős, és átadva magát a jókedvnek élvezve az életet. Sőt olyan készségesnek mutatkozik, hogy meghívja Ábsont egy italra dal formájában. A bárd elgondolkodik ezen. Kevés a pénz, nagy a szomjúság. Egy rövidebb mérlegelés után el kell fogadnia a nagylelkű ajánlatot.* ~Elvégre nem szégyen az, ha a nőneműek a vendéglátók. És, ha már munkát szereztem, azt is meg kéne ünnepelni. Különben is, minek vívódok? Miért ne fogadnám el az italt? Hisz szívesen adják.~
- Kedves szép hölgy. Elfogadom a piát. Kérlek, hozz valami ütőset! Tudod, minél durvább, annál bolondabb leszek én is. *Ordítja túl saját lantjátékát. Ugyanis, Ábson egy lelkiismeretes szórakoztató. Mivel fizetik, ezért dalolni kell. Nem esik nehezére, hogy kedvenc elfoglaltságának hódoljon.
Ha Rolseia kiszolgálja ígéretéhez híven, addig a bárd megáll. De nem akar csalódást kelteni a közönségében, ezért, bármit is kapjon, egy szuszra lehúzza. Így gyorsan vissza tud zökkenni a zenébe, kielégítve ezzel hallgatósága szórakozni vágyását.
Igyekszik teljesen visszatérni a szín tiszta művészethez. Valahogy ez nem megy neki. Kissé kizökkent. Inkább az embereket figyeli játék közben. Egy furcsa közjátéknak lesz fül és szemtanúja. A Harath nevezetű félvér pénzt nyom újdonsült barátnője kezébe.*
~Nocsak nocsak. Ez a fickó aztán nem szőrözik. Aszt a betyár mindenségit. Nekem is mehetne így. No érezzétek jól magatok~ *Hagyja annyiban az esetet. Nem akar sem, a nővel sem, a férfival foglalkozni egy percet sem tovább. Át akarja megint adni magát teljesen a zenének végre. Valahogy nem sikerül. A kizökkentettség állapotába kerül. Nem szereti ezt. Tudja, hogy nincs már sok a lendületéből. Bármennyire is tehetséges Ábson, olyan rapszodikus is. Hol kirobbanó erővel emészti el a művészet, hol erejét veszti. Különben is hiányol valamit. Megfogalmazni nem tudja, hogy mit. Felemeli a fejét és meglátja Merilt, annak minden pompájával. Ennek hatására, azért eszébe jut pár dolog.*
~Hát persze. Tulajdonképpen nekem mi is lesz a munkaköröm? Na látod, ezt jó volna kitudni. Meg szép ez a lány… Amit most kerestem pénzt, abból meghívom egy italra talán.~
*Maga sem tudja miből való ez a nagy bátorság. Betudható az ital hatásának is. Mert testét átjárja a forróság. Melege van ismét lenge öltözetében. Érzékszervei furcsán és kellemesen megtompulnak. Hirtelen penget egy nagyot, és abbahagyja a zenélést.*
- Bocsássanak meg emberek! Sajnos néha a bárdnak is pihenni kell. De ne aggódjanak egy percet sem. Aki igényli, annak visszatérek.
*Mielőtt bárki is feleszmélne, Ábson cselekszik. Odalép Merilhez, és a pulthoz húzza gyengéden. Azt a tipikus mosolyt viseli, amit azok az emberek szoktak viselni, akik már „jól” érzik magukat.*
- Ha nem baj. Szeretnék beszélni veled. Jah, majdnem elfelejtettem. Meghívhatlak valamire? *Kapkod nagyon az elf. De még is megnyugszik.* És beszélnünk kéne az ittlétemről. Ha itt maradhatok végleg, akkor lelkiismeretesen végzem majd a munkámat. De tudod, egyáltalán nem ismerem a helyet. Ha volna kis szabad időd, akkor körbevezethetnél.* Néz önkéntelenül a lány szemeibe, ahol majdnem elveszik. Onnan az emeletre, majd vissza a lányra. Ábson valószínűleg másnap nagyon meg fogja bánni ezt a mai napot.*
~Biztos sok badarságot összehordok ma. Kit érdekel? Egyszer élünk.~
930. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-01 20:57:52
Üzenet elküldve: 2015-11-01 20:57:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki, de leginkább Rolseia//
*Magabiztosan cselekedte, amit tett. Most is épp oly lazán, már-már kihívóan méricskélve támasztja a pultot, ahogy az aranyait szórta úgymond az imént. Szinte fel sem merül benne, hogy talán nem jó kézbe kerültek.*
~Nem is azért adtam.~
*Flegmán mosolyog, és néz vissza a kiszemeltre.*
-Pincehideg legyen ám.
*Mutat helye felé, hogy egyértelmű legyen hova kéri. Majd levágja magát oda. Megvárja míg felocsúdik az asszonyszemély, és végtére is a közelébe csábítja a kihívás. És bejön.*
~Hát persze.~
*Épp a meghökkentő, váratlan húzás a lényeg. A kissé pimasz figyelemfelkeltés volt a cél. És lám-lám. A nőszemély, ki nyilvánvalóan nem a lenge cédák közé sorolható, kik ezt a helyet "kiemelték" a porból, most mellette könyököl a pultnál. Korábban már azt is megfigyelte, hogy alig maradt egy kortynyi nedű poharában. Igaz, sajátja is elég üres már.*
~A rendelés igazán időszerű volt.~
*Mulattatja magát közben, de azért figyel. És nem csak úgy félgőzzel ám.*
-Fogalmazzunk inkább úgy: szeretem az életet élvezni.
*Néz le az érmére, és válaszol is egyben. De a végén már az elf szemébe pillant. Aztán, ahogy alakulnak a dolgok, most rajta a sor, hogy felvonja szemöldökét, de szemében megcsillan valami.*
-Azt kétlem.
*Mosolya vagy leplezi a megilletődöttséget vagy szimplán egyáltalán nem is hőkölt meg a felvetéstől. Viszont elég célzatos volt kijelentése. Hiszen ő választott.*
-Tudom ám, hogy nem dolgozol itt. De másképp hogy maradtunk volna kettesben?
*Talán még egy kacsintást is megenged magának. Aztán persze veszi a lapot, belemegy a játékba. Naná. Hiszen ez volt a cél. Teljesen a lány felé fordul most már.*
-Állok elébe.
*Feleli meg végül. Noha nem teljesen bizonyos benne, vajon mire is vonatkozik első körben ez a felhívás. Egy biztos. Úgy fest egyelőre nem táncra.*
*Magabiztosan cselekedte, amit tett. Most is épp oly lazán, már-már kihívóan méricskélve támasztja a pultot, ahogy az aranyait szórta úgymond az imént. Szinte fel sem merül benne, hogy talán nem jó kézbe kerültek.*
~Nem is azért adtam.~
*Flegmán mosolyog, és néz vissza a kiszemeltre.*
-Pincehideg legyen ám.
*Mutat helye felé, hogy egyértelmű legyen hova kéri. Majd levágja magát oda. Megvárja míg felocsúdik az asszonyszemély, és végtére is a közelébe csábítja a kihívás. És bejön.*
~Hát persze.~
*Épp a meghökkentő, váratlan húzás a lényeg. A kissé pimasz figyelemfelkeltés volt a cél. És lám-lám. A nőszemély, ki nyilvánvalóan nem a lenge cédák közé sorolható, kik ezt a helyet "kiemelték" a porból, most mellette könyököl a pultnál. Korábban már azt is megfigyelte, hogy alig maradt egy kortynyi nedű poharában. Igaz, sajátja is elég üres már.*
~A rendelés igazán időszerű volt.~
*Mulattatja magát közben, de azért figyel. És nem csak úgy félgőzzel ám.*
-Fogalmazzunk inkább úgy: szeretem az életet élvezni.
*Néz le az érmére, és válaszol is egyben. De a végén már az elf szemébe pillant. Aztán, ahogy alakulnak a dolgok, most rajta a sor, hogy felvonja szemöldökét, de szemében megcsillan valami.*
-Azt kétlem.
*Mosolya vagy leplezi a megilletődöttséget vagy szimplán egyáltalán nem is hőkölt meg a felvetéstől. Viszont elég célzatos volt kijelentése. Hiszen ő választott.*
-Tudom ám, hogy nem dolgozol itt. De másképp hogy maradtunk volna kettesben?
*Talán még egy kacsintást is megenged magának. Aztán persze veszi a lapot, belemegy a játékba. Naná. Hiszen ez volt a cél. Teljesen a lány felé fordul most már.*
-Állok elébe.
*Feleli meg végül. Noha nem teljesen bizonyos benne, vajon mire is vonatkozik első körben ez a felhívás. Egy biztos. Úgy fest egyelőre nem táncra.*
929. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-01 20:43:38
Üzenet elküldve: 2015-11-01 20:43:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Pult//
*Felcsendül a zene, megkezdődik a tánc. Bár jó kedve van, valahogy most nincs kedve becsatlakozni a nagy mulatozásba. Bár a pergős dallamok jó hangulatot keltenek, nem szeretne most effélére ropni. Mosolyogva figyeli a társaságot, miközben úgy tűnik, az elf nőszemély problémája is megoldódni látszik. Legalábbis a szabad félvér közülük valónak nézte. Ez azért csöppet szélesít a mosolyán, noha vegyes érzelmek kerülgetik a hegyesfülű szőkeséggel kapcsolatban.
Ekkor viharzik be Ziana nem kis információ és utasítás mennyiséggel. Elsőként meglepve pislog. Plevet meglőtték. Hűha, vajon előfog még valaha kerülni a mélységi? És egyáltalán, ha előkerül, életben lesz még egyáltalán. Azonban ő sem marad ki, egy bólintással jelzi, hogy vette a neki adott feladatot, és megy is fel az emeletre, hogy ránézzen a vendégükre, és megkérdezze, kér-e valamit.*
//Kitérő az emeletre//
*Ugyan nem tudja, szesz van-e már a nő szobájában, de teát se hozott, hiszen előbb még inkább csak ránéz, meg biztosítja, hogy nem feledkeztek meg róla. Azt ugyan elfelejtette megkérdezni, melyik szobában lett elszállásolva, de nincsen olyan sok ajtó az emeleten, ahova be kellene kopogtatnia, főleg, hogy mostanra azért megjegyezte, melyik lány hol lakik. Azonban meglepve tapasztalja, hogy ahol nyoma is volt, hogy valaki feküdt, már nyoma sincs senkinek a szobában. A nyitott erkélyajtó azonban árulkodó. Kisétál, körbe pillant fentről az utcán, de az ismeretlent már nem látja. Sóhajtva lép vissza a szobába, és zárja be maga mögött az erkélyajtót. Szinte elviharzik mellette, de valahogy mégis csak észreveszi a szeme sarkából a hátrahagyott üzenetet, és a kis erszényt. Átfutja a sorokat, majd sóhajtva engedi le a kezét, amiben a levelet tartja. Az efféle viselkedés sosem tudta megérteni, no de ez van. Jós képességek nélkül is biztosra tudja mondani, mi lesz ennek a vége. Ezután kilép az üresen maradt szobából, és visszamegy a földszintre, igaz, Ziát már nem találja ott. Így hát a pulthoz sétál vissza.*
- Az ápolandó nő eltűnt. *Jelenti hangját halkabbra fogva a többieknek, a levelet és az erszényt pedig Quinn elé tolja. Alighanem a férfitől hamarabb meg fogja kapni Zia, mint tőle. A kikészített kis koktélját pedig felhajtja végre. Az izéért nem rajong, de nem is azért issza, hanem hogy a még kellemetlenebb dolgokat elkerülje az itóka áldásos hatásainak köszönhetően.*
A hozzászólás írója (Viaka Nellone) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.01 21:12:22
*Felcsendül a zene, megkezdődik a tánc. Bár jó kedve van, valahogy most nincs kedve becsatlakozni a nagy mulatozásba. Bár a pergős dallamok jó hangulatot keltenek, nem szeretne most effélére ropni. Mosolyogva figyeli a társaságot, miközben úgy tűnik, az elf nőszemély problémája is megoldódni látszik. Legalábbis a szabad félvér közülük valónak nézte. Ez azért csöppet szélesít a mosolyán, noha vegyes érzelmek kerülgetik a hegyesfülű szőkeséggel kapcsolatban.
Ekkor viharzik be Ziana nem kis információ és utasítás mennyiséggel. Elsőként meglepve pislog. Plevet meglőtték. Hűha, vajon előfog még valaha kerülni a mélységi? És egyáltalán, ha előkerül, életben lesz még egyáltalán. Azonban ő sem marad ki, egy bólintással jelzi, hogy vette a neki adott feladatot, és megy is fel az emeletre, hogy ránézzen a vendégükre, és megkérdezze, kér-e valamit.*
//Kitérő az emeletre//
*Ugyan nem tudja, szesz van-e már a nő szobájában, de teát se hozott, hiszen előbb még inkább csak ránéz, meg biztosítja, hogy nem feledkeztek meg róla. Azt ugyan elfelejtette megkérdezni, melyik szobában lett elszállásolva, de nincsen olyan sok ajtó az emeleten, ahova be kellene kopogtatnia, főleg, hogy mostanra azért megjegyezte, melyik lány hol lakik. Azonban meglepve tapasztalja, hogy ahol nyoma is volt, hogy valaki feküdt, már nyoma sincs senkinek a szobában. A nyitott erkélyajtó azonban árulkodó. Kisétál, körbe pillant fentről az utcán, de az ismeretlent már nem látja. Sóhajtva lép vissza a szobába, és zárja be maga mögött az erkélyajtót. Szinte elviharzik mellette, de valahogy mégis csak észreveszi a szeme sarkából a hátrahagyott üzenetet, és a kis erszényt. Átfutja a sorokat, majd sóhajtva engedi le a kezét, amiben a levelet tartja. Az efféle viselkedés sosem tudta megérteni, no de ez van. Jós képességek nélkül is biztosra tudja mondani, mi lesz ennek a vége. Ezután kilép az üresen maradt szobából, és visszamegy a földszintre, igaz, Ziát már nem találja ott. Így hát a pulthoz sétál vissza.*
- Az ápolandó nő eltűnt. *Jelenti hangját halkabbra fogva a többieknek, a levelet és az erszényt pedig Quinn elé tolja. Alighanem a férfitől hamarabb meg fogja kapni Zia, mint tőle. A kikészített kis koktélját pedig felhajtja végre. Az izéért nem rajong, de nem is azért issza, hanem hogy a még kellemetlenebb dolgokat elkerülje az itóka áldásos hatásainak köszönhetően.*
A hozzászólás írója (Viaka Nellone) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.01 21:12:22
928. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-01 18:53:16
Üzenet elküldve: 2015-11-01 18:53:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki, főleg Harath//
*Nagy mulatozásában egy nála hosszban kisebb, széltében viszont termetesebb félvér lép oda hozzá. Furcsamód megragadja a kezét és pénzt ad át neki kicsit indiszkréten, hogy italt vegyen neki. A nő nem kicsit meglepődik, főleg azért, mert mulatozás közben zavarják ezzel a kéréssel. Nagyot néz a dolgon, de mosolya nem kókad. Összehúzott szemekkel és szemöldökkel huncutul szól vissza a férfinak.*
-Hej, hallod! Ezt az összeget nemigen látod viszont.
~Lám csak, milyen kemény kötésű fiatalember! Kíváncsi vagyok, egy magamfajta asszonnyal szemben állni fogja-e a sarat?~
*Közelebb lép hát Harathoz és rákönyököl a pultra. Így kicsit féloldalasan néz a félvér felé, de a nyomatékosítás kedvéért közelebb is hajol hozzá.*
-Ahogy elnézem, hozzá van kend szokva a kényelemhez. *Szarkazmus, nem gondolja komolyan. Ezt pedig próbálja hanghordozásával is szemléltetni. Mosolya még mindig arcán ül, biztosítva számára, hogy ne vegyék teljesen komolyan, amit mond.* A gond csak az, hogy rossz nőcit kaptál el ehhez a kéréshez. Ez itt feltételt szab.
*Tart egy kis hatásszünetet, közben megpörget egy aranyérmet a kezében. Egyet azon 13 közül, amit a férfi adott át neki az imént.*
~Túl jó kedvemben vagyok ahhoz, hogy ezt morcosra vegyem. Kíváncsi vagyok, elfogadja-e a kihívást?~
*Nagy mulatozásában egy nála hosszban kisebb, széltében viszont termetesebb félvér lép oda hozzá. Furcsamód megragadja a kezét és pénzt ad át neki kicsit indiszkréten, hogy italt vegyen neki. A nő nem kicsit meglepődik, főleg azért, mert mulatozás közben zavarják ezzel a kéréssel. Nagyot néz a dolgon, de mosolya nem kókad. Összehúzott szemekkel és szemöldökkel huncutul szól vissza a férfinak.*
-Hej, hallod! Ezt az összeget nemigen látod viszont.
~Lám csak, milyen kemény kötésű fiatalember! Kíváncsi vagyok, egy magamfajta asszonnyal szemben állni fogja-e a sarat?~
*Közelebb lép hát Harathoz és rákönyököl a pultra. Így kicsit féloldalasan néz a félvér felé, de a nyomatékosítás kedvéért közelebb is hajol hozzá.*
-Ahogy elnézem, hozzá van kend szokva a kényelemhez. *Szarkazmus, nem gondolja komolyan. Ezt pedig próbálja hanghordozásával is szemléltetni. Mosolya még mindig arcán ül, biztosítva számára, hogy ne vegyék teljesen komolyan, amit mond.* A gond csak az, hogy rossz nőcit kaptál el ehhez a kéréshez. Ez itt feltételt szab.
*Tart egy kis hatásszünetet, közben megpörget egy aranyérmet a kezében. Egyet azon 13 közül, amit a férfi adott át neki az imént.*
~Túl jó kedvemben vagyok ahhoz, hogy ezt morcosra vegyem. Kíváncsi vagyok, elfogadja-e a kihívást?~
927. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-01 15:45:11
Üzenet elküldve: 2015-11-01 15:45:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki, de különösen Rolseia//
*Habár Ew volt, ki mentális kapcsolatot létesített az imént a vezérrel, mégis Harath "tűnik el" a trióból a legtovább. Az amúgy is gyülekező népek közül kiválasztja azt a figurát, ki Plev elé jött ki.*
-Hol dobhatok egy sárgát?
*Kérdi tőle kicsit alpárin. Hiszen megfigyelte már, hogy nem illemtanórán van, és hát ez a tag sem épp úriember. Azzal ellép a pulttól, társaitól egy időre. Legalább szétnéz, és feltérképezni a terepet ilyen apropóból vagy fedősztorival.
Mikorra visszaér már javában dúl az élet, a pultnál és mindenütt. Egy lovaghölgyeményre figyel fel, ki épp rendel, s még elcsípi szexéhségének hangoztatását is.*
~Itt vagyok drágaságom.~
*Méri végig, ahogy Aletai és Ewangelhez megy egy vigyorral képén. Koccint is velük, naná. Meghallgatja az elfet, a szoba dolgát, majd maga is arra szavaz, hogy ráérnek arra még.*
-Ej ráérünk arra még.
*Áll a szórakozás pártjára maga is. Mikor felcsendül a lant, és újabb kör itóka is kerül, felhajtja, és táncra biztatja a párocskát.*
-Gyerünk, hajár! Ne kéresd magad!
*Szélesen vigyorog közben, de a szélviharként bezúduló Ziana, és főleg mondandójára elkomorul. Társait nem szólítja, de gyorsan úgy fordul, hogy nehogy hátba támadhassák. Hiszen tisztában van vele, hogy tudják, ők kísérték fogolyként Plevet. Nem akarja megadni azt az előnyt számukra, hogy elégtételt vehessenek rajtuk ezért. Pedig nyilvánvalóan nem ők lőtték meg, habár...
Ha ez a ború elmúlik, és semmi rendkívülit nem lát, átadja magát a szórakozásnak. Legfőképpen a magát Rolseia-nak nevező asszonyszemély ragadja meg. Gondolkodik, majd cselekszik. Felhajtja italát, és a nőhöz lép néhány aranytallérral kezében.*
-Egy kupa bort hozzál aranyom.
*Fogja meg Rolseia Knategor kacsóját, és csúsztatja át a 13 érmét. Majd maximális természetességgel fordul el tőle, és indul vissza a pulthoz, hogy nekitámaszkodhasson, és tovább nézhesse a mulatságot.*
*Habár Ew volt, ki mentális kapcsolatot létesített az imént a vezérrel, mégis Harath "tűnik el" a trióból a legtovább. Az amúgy is gyülekező népek közül kiválasztja azt a figurát, ki Plev elé jött ki.*
-Hol dobhatok egy sárgát?
*Kérdi tőle kicsit alpárin. Hiszen megfigyelte már, hogy nem illemtanórán van, és hát ez a tag sem épp úriember. Azzal ellép a pulttól, társaitól egy időre. Legalább szétnéz, és feltérképezni a terepet ilyen apropóból vagy fedősztorival.
Mikorra visszaér már javában dúl az élet, a pultnál és mindenütt. Egy lovaghölgyeményre figyel fel, ki épp rendel, s még elcsípi szexéhségének hangoztatását is.*
~Itt vagyok drágaságom.~
*Méri végig, ahogy Aletai és Ewangelhez megy egy vigyorral képén. Koccint is velük, naná. Meghallgatja az elfet, a szoba dolgát, majd maga is arra szavaz, hogy ráérnek arra még.*
-Ej ráérünk arra még.
*Áll a szórakozás pártjára maga is. Mikor felcsendül a lant, és újabb kör itóka is kerül, felhajtja, és táncra biztatja a párocskát.*
-Gyerünk, hajár! Ne kéresd magad!
*Szélesen vigyorog közben, de a szélviharként bezúduló Ziana, és főleg mondandójára elkomorul. Társait nem szólítja, de gyorsan úgy fordul, hogy nehogy hátba támadhassák. Hiszen tisztában van vele, hogy tudják, ők kísérték fogolyként Plevet. Nem akarja megadni azt az előnyt számukra, hogy elégtételt vehessenek rajtuk ezért. Pedig nyilvánvalóan nem ők lőtték meg, habár...
Ha ez a ború elmúlik, és semmi rendkívülit nem lát, átadja magát a szórakozásnak. Legfőképpen a magát Rolseia-nak nevező asszonyszemély ragadja meg. Gondolkodik, majd cselekszik. Felhajtja italát, és a nőhöz lép néhány aranytallérral kezében.*
-Egy kupa bort hozzál aranyom.
*Fogja meg Rolseia Knategor kacsóját, és csúsztatja át a 13 érmét.
Majd maximális természetességgel fordul el tőle, és indul vissza a pulthoz, hogy nekitámaszkodhasson, és tovább nézhesse a mulatságot.*
926. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-01 15:07:02
Üzenet elküldve: 2015-11-01 15:07:02
ÚJ
![>Yinabelvy Arco [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9953_ember_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egyedül reményt vesztve//
*Yina miután jól lakott és kellően megnyugodott elnyomja az álom. Az idő csak telik és egyre inkább magával ragadja a rémálma, amit szinte valóságként él meg, hogy napokat tölt itt és Loganorr még csak üzenetet sem küld neki, nem hogy meglátogatná. Nagyon rossz érzése van és úgy érzi az egész a gyerek miatt van, hogy elvesztette, mert nem tudott a szálláson maradni és várakozni. Amikor megébred, úgy érzi hogy már pár napja itt van és tényleg nem látogatta meg senki az itteni személyzeten kívül. Fel ül az ágyon és az asztal felé fordul, hogy pennát és papírt szerezzen és írni kezd:
Kedves Felcserem!
Köszönöm szépen, hogy megmentett, de úgy érzem hogy a férjem nem fog meglátogatni és haragszik is rám a baba elvesztése miatt.
Itt hagyom a tartozásomat és hálám jelét, mert nem tudok tovább várni és úgy érzem el kell mennem innen a városból is.
Yina
Ezzel a lendülettel ki is pakolja erszénye egy részét a levél mellé, remélhetőleg Quinn Hallion fog észrevenni és eltenni a felcsernek. A kis erszény tartalma, ha leszámolja 600 arany.
Nem is tétovázik tovább és úgy dönt most vagy soha megszökik innen. Keres a szekrényben egy takarosabb ruhát vagy köntöst, amit magára vesz és az erkélyen át távozik. Amikor onnan földet ér kicsit összeesik, de erőt vesz magán, hogy tovább mehessen, remélhetőleg senkinek sem tűnik fel egyhamar a távozása.*
*Yina miután jól lakott és kellően megnyugodott elnyomja az álom. Az idő csak telik és egyre inkább magával ragadja a rémálma, amit szinte valóságként él meg, hogy napokat tölt itt és Loganorr még csak üzenetet sem küld neki, nem hogy meglátogatná. Nagyon rossz érzése van és úgy érzi az egész a gyerek miatt van, hogy elvesztette, mert nem tudott a szálláson maradni és várakozni. Amikor megébred, úgy érzi hogy már pár napja itt van és tényleg nem látogatta meg senki az itteni személyzeten kívül. Fel ül az ágyon és az asztal felé fordul, hogy pennát és papírt szerezzen és írni kezd:
Kedves Felcserem!
Köszönöm szépen, hogy megmentett, de úgy érzem hogy a férjem nem fog meglátogatni és haragszik is rám a baba elvesztése miatt.
Itt hagyom a tartozásomat és hálám jelét, mert nem tudok tovább várni és úgy érzem el kell mennem innen a városból is.
Yina
Ezzel a lendülettel ki is pakolja erszénye egy részét a levél mellé, remélhetőleg Quinn Hallion fog észrevenni és eltenni a felcsernek. A kis erszény tartalma, ha leszámolja 600 arany.
Nem is tétovázik tovább és úgy dönt most vagy soha megszökik innen. Keres a szekrényben egy takarosabb ruhát vagy köntöst, amit magára vesz és az erkélyen át távozik. Amikor onnan földet ér kicsit összeesik, de erőt vesz magán, hogy tovább mehessen, remélhetőleg senkinek sem tűnik fel egyhamar a távozása.*
925. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-01 01:16:36
Üzenet elküldve: 2015-11-01 01:16:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki//
*Ahogy zajlanak a jelenetek Rolseia körül, egy s más változik a tervezetthez képest. Nagyon úgy tűnik, hogy mégsem tud majd eleget tenni hirtelen bajoskodó ösztöneinek. De ezt csak tudatalattija veszi tudomásul, ép elméje csak jól szeretné érezni magát.
Egy vörös hajú nő robog hirtelen be az épületbe, s úgy tűnik, rossz híreket közöl. Egyik-másik jelenlévő igen meglepődik, ahogy elnézi, Meril egyenesen meghökken a hallatán. Valami fontos emberről lehet szó... De amíg próbálja felfogni a dolgot, Ziana már el is hagyja a színteret. De mivel Rolseiának se "zöld löttye" nincsen, ráadásul a jött-ment Zianát sem ismeri, nem követi kérése szerint.*
~Tudjam én, ki az a Plév? Vagy egyáltalán miért is segítenék egy vad idegennek? Eh, foglalkozzon vele, akinek erre ideje van!~
*Letéve Yerougha elé a 15 aranyat, újabb kupa elmehomályosítóval, történetesen Éjféli borzongással gazdagszik majd a gyomra. De alig kortyol bele, a vadul muzsikáló bárd beléje botlik. A delikvens hatalmas szerencséjére az elf italának semmi komolyabb baja nem esik.*
-Ej, de követelőző egy majom vagy, hallod! *Mondja vigyorogva és legszívesebben adna egy kiadós barackot a túlontúl buzgó fajtársnak.* Akkor pengessél, ne a szád jártasd!
*Azzal meg is teremti saját jókedvét, minek segítségével vidáman lép el a pulttól, hogy a bárd kérése szerint csatlakozzon a mulató bagázshoz. Egyelőre az ital marad az asztalon. Tánctudása nem éppen híres, főleg nem teli kupával. Igaz, tanult ezt-azt az udvarban, de a kocsmalábúak tánca sokkalta jobban tetszett neki mindig is.
Ábson zenéje kicsit furcsa, de hát ez itt Arthenior. A környék eleve új számára, ez a fajta zene meg biztosan az itteni kultúra része. De mintha ez érdekelné a nőt a legjobban... Nem foglalkozik az ilyesmivel. Igyekszik megszokni a ritmust, a hangzásvilágot és magára ölti legjobb alkalmazkodóképességét. Egy-két apró, rúgó tánclépés, csípőmagasságban való gyors kézrezegtetés-hadonászás; többnyire ennyiből áll a rögtönzött tánc. Hamarosan ténylegesen megszokja a füle is az ütemet és már sokkal magabiztosabban mozgatja tagjait, melyek közé idővel a feje és a csípője is beletartozik.
Felkapja italát, jól meghúzza és vad vigyorral karolja át a vele egymagasságú Ábson nyakát. Közben lábaival továbbra is uralja a táncteret, hacsak Meril közben nem folytatja a táncát.*
-Háháhá! *Kurjantja el magát félhangosan.*
Peregjen ujjad, ifju bárd!
A húr nem pengeti magát!
Jó a kedve mindenkinek,
Egy borra még befizetlek!
*Hangzik el egy feléjük gyakori kocsmanóta. Ha Ábson esetleg megörvend, hogy ingyen pénzért piát kap, akkor talán elég szerencsés is lehet, hogy Rolseia tényleg komolyan gondolta az iméntit.*
*Ahogy zajlanak a jelenetek Rolseia körül, egy s más változik a tervezetthez képest. Nagyon úgy tűnik, hogy mégsem tud majd eleget tenni hirtelen bajoskodó ösztöneinek. De ezt csak tudatalattija veszi tudomásul, ép elméje csak jól szeretné érezni magát.
Egy vörös hajú nő robog hirtelen be az épületbe, s úgy tűnik, rossz híreket közöl. Egyik-másik jelenlévő igen meglepődik, ahogy elnézi, Meril egyenesen meghökken a hallatán. Valami fontos emberről lehet szó... De amíg próbálja felfogni a dolgot, Ziana már el is hagyja a színteret. De mivel Rolseiának se "zöld löttye" nincsen, ráadásul a jött-ment Zianát sem ismeri, nem követi kérése szerint.*
~Tudjam én, ki az a Plév? Vagy egyáltalán miért is segítenék egy vad idegennek? Eh, foglalkozzon vele, akinek erre ideje van!~
*Letéve Yerougha elé a 15 aranyat, újabb kupa elmehomályosítóval, történetesen Éjféli borzongással gazdagszik majd a gyomra.
De alig kortyol bele, a vadul muzsikáló bárd beléje botlik. A delikvens hatalmas szerencséjére az elf italának semmi komolyabb baja nem esik.*-Ej, de követelőző egy majom vagy, hallod! *Mondja vigyorogva és legszívesebben adna egy kiadós barackot a túlontúl buzgó fajtársnak.* Akkor pengessél, ne a szád jártasd!
*Azzal meg is teremti saját jókedvét, minek segítségével vidáman lép el a pulttól, hogy a bárd kérése szerint csatlakozzon a mulató bagázshoz. Egyelőre az ital marad az asztalon. Tánctudása nem éppen híres, főleg nem teli kupával. Igaz, tanult ezt-azt az udvarban, de a kocsmalábúak tánca sokkalta jobban tetszett neki mindig is.
Ábson zenéje kicsit furcsa, de hát ez itt Arthenior. A környék eleve új számára, ez a fajta zene meg biztosan az itteni kultúra része. De mintha ez érdekelné a nőt a legjobban... Nem foglalkozik az ilyesmivel. Igyekszik megszokni a ritmust, a hangzásvilágot és magára ölti legjobb alkalmazkodóképességét. Egy-két apró, rúgó tánclépés, csípőmagasságban való gyors kézrezegtetés-hadonászás; többnyire ennyiből áll a rögtönzött tánc. Hamarosan ténylegesen megszokja a füle is az ütemet és már sokkal magabiztosabban mozgatja tagjait, melyek közé idővel a feje és a csípője is beletartozik.
Felkapja italát, jól meghúzza és vad vigyorral karolja át a vele egymagasságú Ábson nyakát. Közben lábaival továbbra is uralja a táncteret, hacsak Meril közben nem folytatja a táncát.*
-Háháhá! *Kurjantja el magát félhangosan.*
Peregjen ujjad, ifju bárd!
A húr nem pengeti magát!
Jó a kedve mindenkinek,
Egy borra még befizetlek!
*Hangzik el egy feléjük gyakori kocsmanóta. Ha Ábson esetleg megörvend, hogy ingyen pénzért piát kap, akkor talán elég szerencsés is lehet, hogy Rolseia tényleg komolyan gondolta az iméntit.*
924. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-31 22:49:31
Üzenet elküldve: 2015-10-31 22:49:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Meril, Rolseia, Mindenki//
*Ábson, elragadtatásában teljesen megszünteti a külvilágot maga körül. Nem hagyja, hogy a zavaró tényezők, mondjuk egy légy is, megzavarja a művészetét. Most nagyon érzi a dallamot. Az érzékszervei sem működnek megfelelően. A perifériás látása még szuperál, így valamiféle mozgást érzékel a padlón történtekből. Talán táncol a tömeg.*
~Már miért is ne táncolna? Én nagyon élvezem a zenét. Akkor másnak miért ne tetszene? Igazán pörgős… Fel pezsdíti a vérem.~ *Igazat kell adni a bárdnak. A zene, ami elhagyja a lantot, rendkívül pörgős és táncra ösztönző. Minden ember, aki kicsit is vevő az ilyesmire, az biztosan nem engedi el füle mellett a dallamokat. Ábson, ahogy csak tud, törekszik a virtuozitásra. Bár, maga sem tudja mit játszik. Amit csinál nem más, mint improvizáció. Szín tiszta taláromra választott hang. Meg persze a mindenhonnan összeszedett táncnóták keveréke.*
- Csak rajta! Akinek van lába, annak táncra fel! ~Nem nézem jó szemmel, azt ki nem ad a ritkán adódó lehetőségeknek. Egy ilyen táncreggel mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Aki ki nem állhatja a táncmulatságokat, az nem is való életre. ~ *Elmélkedik magában Ábson. Majdnem olyan állapotban van, mintha részeg lenne. Pedig nem. Italra nem futja szerény béreiből. Egyszerűen az elragadtatottságban szenved. Ki kell élnie magát.
A felhőtlen jókedvből és az érzékszervek tompaságából, még az újonnan érkező vörös hajú nő sem zökkenti ki. Bár betoppanása, mégsem marad eredménytelen. Ábson feleszmél. Érdeklődve nézi Merilt, aki kiesik a zene sodró lendületéből.*
~Mintha szegény letört volna. Vajon ki ez a vörös hajú nő?~ *Gondol itt Zianára. Nem törődik sokat az új érkezővel. Meg sem nézi tüzetesebben. Hanem játszik tovább töretlen. Ujjai továbbra is villámsebesen pörögnek a húrokon. Ekkor Meril közli felvételének hírét. Semmi felvezetés, semmi előjel. Fel sem fogja a dolgot. Egyáltalán nem érti, hogy mi ez a hatalmas fejlemény. Rebegve csak ennyit bír kinyögni:*
- Persze szívesen. *E drasztikus változás játékára is kihat. Egy pillanatra megáll, nem tudja folytatni. De fiatalos lelkesedésében felülkerekedik az iménti nehézségen. Folytatja, amit elkezdett. Sőt, sokkal nagyobb lendülettel. Egészen megörül az új munkájának. Végre van munkahelye. A pontos munkaköréről fogalma sincs, a munkatársait sem ismeri. De Ábsont ez egy cseppet sem érdekli. Most a mindent betöltő örömnek van csak létjogosultsága. Egy hirtelen elgondolásnak köszönhetően, leugrik a pultról, amin eddig trónolt. Fejét elkezdi rángatni jobbra-balra, a zene ritmusára. A figurától enyhén megszédül, véletlenül a pultnál ülő Rolseiához botorkál, persze a ritmusból véletlenül sem esve ki. A bárd észleli, hogy a nő nem táncol.*
- Gyere! Ne szégyeníts meg! Érezd jó magad velünk! *Invitálja a pultnál ülőt a táncoló „tömeghez”. Persze szavait nem csak a nőnek intézi, hanem minden lusta naplopónak is.*
A hozzászólás írója (Ábson Erlbett) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.31 22:50:04
*Ábson, elragadtatásában teljesen megszünteti a külvilágot maga körül. Nem hagyja, hogy a zavaró tényezők, mondjuk egy légy is, megzavarja a művészetét. Most nagyon érzi a dallamot. Az érzékszervei sem működnek megfelelően. A perifériás látása még szuperál, így valamiféle mozgást érzékel a padlón történtekből. Talán táncol a tömeg.*
~Már miért is ne táncolna? Én nagyon élvezem a zenét. Akkor másnak miért ne tetszene? Igazán pörgős… Fel pezsdíti a vérem.~ *Igazat kell adni a bárdnak. A zene, ami elhagyja a lantot, rendkívül pörgős és táncra ösztönző. Minden ember, aki kicsit is vevő az ilyesmire, az biztosan nem engedi el füle mellett a dallamokat. Ábson, ahogy csak tud, törekszik a virtuozitásra. Bár, maga sem tudja mit játszik. Amit csinál nem más, mint improvizáció. Szín tiszta taláromra választott hang. Meg persze a mindenhonnan összeszedett táncnóták keveréke.*
- Csak rajta! Akinek van lába, annak táncra fel! ~Nem nézem jó szemmel, azt ki nem ad a ritkán adódó lehetőségeknek. Egy ilyen táncreggel mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Aki ki nem állhatja a táncmulatságokat, az nem is való életre. ~ *Elmélkedik magában Ábson. Majdnem olyan állapotban van, mintha részeg lenne. Pedig nem. Italra nem futja szerény béreiből. Egyszerűen az elragadtatottságban szenved. Ki kell élnie magát.
A felhőtlen jókedvből és az érzékszervek tompaságából, még az újonnan érkező vörös hajú nő sem zökkenti ki. Bár betoppanása, mégsem marad eredménytelen. Ábson feleszmél. Érdeklődve nézi Merilt, aki kiesik a zene sodró lendületéből.*
~Mintha szegény letört volna. Vajon ki ez a vörös hajú nő?~ *Gondol itt Zianára. Nem törődik sokat az új érkezővel. Meg sem nézi tüzetesebben. Hanem játszik tovább töretlen. Ujjai továbbra is villámsebesen pörögnek a húrokon. Ekkor Meril közli felvételének hírét. Semmi felvezetés, semmi előjel. Fel sem fogja a dolgot. Egyáltalán nem érti, hogy mi ez a hatalmas fejlemény. Rebegve csak ennyit bír kinyögni:*
- Persze szívesen. *E drasztikus változás játékára is kihat. Egy pillanatra megáll, nem tudja folytatni. De fiatalos lelkesedésében felülkerekedik az iménti nehézségen. Folytatja, amit elkezdett. Sőt, sokkal nagyobb lendülettel. Egészen megörül az új munkájának. Végre van munkahelye. A pontos munkaköréről fogalma sincs, a munkatársait sem ismeri. De Ábsont ez egy cseppet sem érdekli. Most a mindent betöltő örömnek van csak létjogosultsága. Egy hirtelen elgondolásnak köszönhetően, leugrik a pultról, amin eddig trónolt. Fejét elkezdi rángatni jobbra-balra, a zene ritmusára. A figurától enyhén megszédül, véletlenül a pultnál ülő Rolseiához botorkál, persze a ritmusból véletlenül sem esve ki. A bárd észleli, hogy a nő nem táncol.*
- Gyere! Ne szégyeníts meg! Érezd jó magad velünk! *Invitálja a pultnál ülőt a táncoló „tömeghez”. Persze szavait nem csak a nőnek intézi, hanem minden lusta naplopónak is.*
A hozzászólás írója (Ábson Erlbett) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.31 22:50:04
923. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-31 17:55:44
Üzenet elküldve: 2015-10-31 17:55:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
//Pult//
*Elmosolyodik a gyermekded ígéret hallatán, de persze mondani könnyű, majd akkor fog meglepődni, ha az ifjú tartja is a szavát, hiszen ez már annál ritkábban történik meg. Bizony sokan hagyták már itt efféle mondatokkal a bordélyt, de igen ritka, hogy valóban beváltanák ígéreteiket. Ami azt illeti, a többségét már a lány is elfelejtette, ki tudja, talán mire Ábson beállít, az övére sem emlékszik majd. Mindenesetre egyelőre még meglehetősen ártatlannak tűnik ahhoz, hogy komolyan lehessen venni szavait. Meril már jól ismeri azt a pillantást, a hangulatot, amely most már átjárja a fiút, ugyanezt látta, mikor Eidant látta festeni, ezt az átszellemült művészi hajlamot, amely kizárja az egész világot. Nem is zaklatja hát tovább, kíváncsian pillant a hangszert kezelő kézre, miközben kissé távolabb libben a pulttól, és várja a dallamot. Ajkaira elégedett görbület suhan fel, mikor megszólal a zene, amely a wegtoreni pörgésre, a tűz ropogásához hasonlatos ütemre emlékezteti. Pár másodperc, és már mezítelen lábujjaira emelkedik, megpördül, karjait a plafon felé nyújtja, lábfejei egymás váltogatják, egyre kevesebb időt töltve a padlón. Néha megpördül, máskor félköröket rajzol a földre talpával, testét átjárja az a jóleső szabadság, amelyet teljesen ki is használ. A ritmussal együtt gyorsul mozgása is, most már derekával is beszáll, hol csípőjét rázza, hol felsőtestét rázza, amolyan egzotikus mozdulatokkal. Tisztában van vele, hogy stílusa különös lehet az arthenioriak számára, de itt, a bordélyban nem kell visszafognia táncát, olyan szenvedélyes lehet, amilyen csak lenni szeretne. Felnevet, mikor a bárd felugrik a pultra, biztatóan kurjant egyet a lány is, tekintete pedig tovább kalandozik a táncoló párra. Ritkán van ilyen hangulatos reggelük, azt meg kell hagyni. Éppen csak Ziana belépője ront némileg rajta, véres praclijai, na meg maga a kijelentés.*
- Hogy mi?!
*A meglepettségtől mozgása is megfagy, tehetetlenül figyeli a nőci kapkodását, egészen addig, míg az ki nem viharzik az épületből. Halkan felsóhajt, és megigazítja magán ruháját.*
- Mégis ki...?
*Persze a kérdést inkább csak magának teszi fel, hiszen nincs már itt, aki megválaszolja, helyette inkább a bárd fiúra pillant fel.*
- Gratulálok. Azt hiszem, munkát kaptál.
*Vigyorodik el, elvégre ha jól látta, akkor bizony rá utalt a sietős megjegyzés. Végül is nem árt egy zenész is a bordélyba, és a fiú egészen kellemes hangulatot teremtett.*
*Elmosolyodik a gyermekded ígéret hallatán, de persze mondani könnyű, majd akkor fog meglepődni, ha az ifjú tartja is a szavát, hiszen ez már annál ritkábban történik meg. Bizony sokan hagyták már itt efféle mondatokkal a bordélyt, de igen ritka, hogy valóban beváltanák ígéreteiket. Ami azt illeti, a többségét már a lány is elfelejtette, ki tudja, talán mire Ábson beállít, az övére sem emlékszik majd. Mindenesetre egyelőre még meglehetősen ártatlannak tűnik ahhoz, hogy komolyan lehessen venni szavait. Meril már jól ismeri azt a pillantást, a hangulatot, amely most már átjárja a fiút, ugyanezt látta, mikor Eidant látta festeni, ezt az átszellemült művészi hajlamot, amely kizárja az egész világot. Nem is zaklatja hát tovább, kíváncsian pillant a hangszert kezelő kézre, miközben kissé távolabb libben a pulttól, és várja a dallamot. Ajkaira elégedett görbület suhan fel, mikor megszólal a zene, amely a wegtoreni pörgésre, a tűz ropogásához hasonlatos ütemre emlékezteti. Pár másodperc, és már mezítelen lábujjaira emelkedik, megpördül, karjait a plafon felé nyújtja, lábfejei egymás váltogatják, egyre kevesebb időt töltve a padlón. Néha megpördül, máskor félköröket rajzol a földre talpával, testét átjárja az a jóleső szabadság, amelyet teljesen ki is használ. A ritmussal együtt gyorsul mozgása is, most már derekával is beszáll, hol csípőjét rázza, hol felsőtestét rázza, amolyan egzotikus mozdulatokkal. Tisztában van vele, hogy stílusa különös lehet az arthenioriak számára, de itt, a bordélyban nem kell visszafognia táncát, olyan szenvedélyes lehet, amilyen csak lenni szeretne. Felnevet, mikor a bárd felugrik a pultra, biztatóan kurjant egyet a lány is, tekintete pedig tovább kalandozik a táncoló párra. Ritkán van ilyen hangulatos reggelük, azt meg kell hagyni. Éppen csak Ziana belépője ront némileg rajta, véres praclijai, na meg maga a kijelentés.*
- Hogy mi?!
*A meglepettségtől mozgása is megfagy, tehetetlenül figyeli a nőci kapkodását, egészen addig, míg az ki nem viharzik az épületből. Halkan felsóhajt, és megigazítja magán ruháját.*
- Mégis ki...?
*Persze a kérdést inkább csak magának teszi fel, hiszen nincs már itt, aki megválaszolja, helyette inkább a bárd fiúra pillant fel.*
- Gratulálok. Azt hiszem, munkát kaptál.
*Vigyorodik el, elvégre ha jól látta, akkor bizony rá utalt a sietős megjegyzés. Végül is nem árt egy zenész is a bordélyba, és a fiú egészen kellemes hangulatot teremtett.*
922. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-31 09:26:56
Üzenet elküldve: 2015-10-31 09:26:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Pult//
*Az élet beindulni látszik. Neki csak fenn kell tartania az alkohol megfelelő szintű adagolásával. A bárd végre azt teszi, amire szükség van, a vendégek egy része meg csatlakozik a kavalkádhoz, tánc formájában véve ki a részét a mulatságból. Jómaga meg átmegy töltögetőbe. Kiméri Aletainak a Jám borát, majd Rolseiát kínálja megy egy Éjféli borzongással, a csurig töltött kupát ki is rakja elé, pénz ellenében rögtön viheti.
Nagyjából ebben a pillanatban robban be a lenti térbe az eltűntnek hitt vörös veszedelem, véresen, és rohanva, ahogy szokott.*
~ Szóval Plevet meglőtték. ~ *Ez magyarázza a felcser kezén a vért. Viszont felvet egy csomó új kérdést. Annyit már tud, hogy a sötételf a három vendég kíséretére volt bízva. Most pedig azt hallja, és Ziana jóvoltából látja is, hogy a hely tulajdonosa valószínűleg épp a saját vérében úszik. Mondani semmit nem mond, de gondolkodni azért elgondolkodik, és kérdés, mire jut vele.*
*Az élet beindulni látszik. Neki csak fenn kell tartania az alkohol megfelelő szintű adagolásával. A bárd végre azt teszi, amire szükség van, a vendégek egy része meg csatlakozik a kavalkádhoz, tánc formájában véve ki a részét a mulatságból. Jómaga meg átmegy töltögetőbe. Kiméri Aletainak a Jám borát, majd Rolseiát kínálja megy egy Éjféli borzongással, a csurig töltött kupát ki is rakja elé, pénz ellenében rögtön viheti.
Nagyjából ebben a pillanatban robban be a lenti térbe az eltűntnek hitt vörös veszedelem, véresen, és rohanva, ahogy szokott.*
~ Szóval Plevet meglőtték. ~ *Ez magyarázza a felcser kezén a vért. Viszont felvet egy csomó új kérdést. Annyit már tud, hogy a sötételf a három vendég kíséretére volt bízva. Most pedig azt hallja, és Ziana jóvoltából látja is, hogy a hely tulajdonosa valószínűleg épp a saját vérében úszik. Mondani semmit nem mond, de gondolkodni azért elgondolkodik, és kérdés, mire jut vele.*
921. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-30 18:55:20
Üzenet elküldve: 2015-10-30 18:55:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Aznap - mindenki//
*És újra itt. Milyen kár, hogy nincs idő örömködni a gyors, ellenben cseppet sem természetes visszatérése felett. Pattan fel az asztaltól, és ahogy van, könyékig véres kezekkel, ingét, arcát csúfító rőt folttal máris viharzik le a lépcsőn. Túl sokat nem törődik a népes, díszes vendégsereggel, pattogó szavai máris foglalják össze a helyzetet, és osztják ki az utasításokat, még lendületes léptei a pulthoz viszik.*
-Plevet meglőtték.
*Kapja elő tarisznyáját a pult alól.*
-Quinn! Kerítsd elő a kísérőit, erős gyógyító bájitalokra van szükségem!
*Kezd bele az osztásba, miközben kanyarítja véres ruhája fölé a zsákot, és túr bele.*
-Pár napig a Barakkban maradok, küldesd utánam.
*Egy fém flaskát emelve ki, csúztatja azt a pulton Via felé, és kerüli meg újdonsült átlag csaposát, ki igen emlékeztet a zavaró tényezőként aposztrofált Albunra.*
-Mondjuk vele!
*Méri végig a matróz mellett ácsorgó alakot. Harathal szívesen osztozkodna közös cellán a hat hátralevő részében.*
-Via! Sérült nő az emeleten. Nem kellhet fel, a szeszből kaphat a görcsökre, mellé nyugtató teát. Nézz rá olykor, ne szenvedjen hiányt semmiben.
*Ragadja meg az egyik pálinkás üveget a polcról véres kezeivel, és süllyeszti tarisznyájába.*
-Te.
*Szólítja meg Albunt, és futnak körbe kékjei a korai időpont ellenére szúfolt helyen.*
-Csak így tovább. És vedd fel őt állandóra.
*Bök fejével a bárd felé, és már száguld is tovább, ki a söntés mögül, az ajtó irányába, menet közben vetve oda pár szót az egybegyűlteknek.*
-Ha valakinél akadna megfelelő zöld lötty tartsa a lépést!
*Azzal tépi is fel szélvihar módjára a nyílászárót, hogy sietős léptekkel szelje át a szegénynegyedet a Barakk felé. Időt nem hagy senkinek okvetetlenkedésre, kérdezgetésre, neki sem hagyott válaszadásra az átok mélységi.*
A hozzászólás írója (Ziana Yedhir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.30 18:57:51
*És újra itt. Milyen kár, hogy nincs idő örömködni a gyors, ellenben cseppet sem természetes visszatérése felett. Pattan fel az asztaltól, és ahogy van, könyékig véres kezekkel, ingét, arcát csúfító rőt folttal máris viharzik le a lépcsőn. Túl sokat nem törődik a népes, díszes vendégsereggel, pattogó szavai máris foglalják össze a helyzetet, és osztják ki az utasításokat, még lendületes léptei a pulthoz viszik.*
-Plevet meglőtték.
*Kapja elő tarisznyáját a pult alól.*
-Quinn! Kerítsd elő a kísérőit, erős gyógyító bájitalokra van szükségem!
*Kezd bele az osztásba, miközben kanyarítja véres ruhája fölé a zsákot, és túr bele.*
-Pár napig a Barakkban maradok, küldesd utánam.
*Egy fém flaskát emelve ki, csúztatja azt a pulton Via felé, és kerüli meg újdonsült átlag csaposát, ki igen emlékeztet a zavaró tényezőként aposztrofált Albunra.*
-Mondjuk vele!
*Méri végig a matróz mellett ácsorgó alakot. Harathal szívesen osztozkodna közös cellán a hat hátralevő részében.*
-Via! Sérült nő az emeleten. Nem kellhet fel, a szeszből kaphat a görcsökre, mellé nyugtató teát. Nézz rá olykor, ne szenvedjen hiányt semmiben.
*Ragadja meg az egyik pálinkás üveget a polcról véres kezeivel, és süllyeszti tarisznyájába.*
-Te.
*Szólítja meg Albunt, és futnak körbe kékjei a korai időpont ellenére szúfolt helyen.*
-Csak így tovább. És vedd fel őt állandóra.
*Bök fejével a bárd felé, és már száguld is tovább, ki a söntés mögül, az ajtó irányába, menet közben vetve oda pár szót az egybegyűlteknek.*
-Ha valakinél akadna megfelelő zöld lötty tartsa a lépést!
*Azzal tépi is fel szélvihar módjára a nyílászárót, hogy sietős léptekkel szelje át a szegénynegyedet a Barakk felé. Időt nem hagy senkinek okvetetlenkedésre, kérdezgetésre, neki sem hagyott válaszadásra az átok mélységi.*
A hozzászólás írója (Ziana Yedhir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.30 18:57:51
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7131-7150