Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 123 (2441. - 2460. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2460. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-16 13:43:52
Üzenet elküldve: 2022-05-16 13:43:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Szobában//
*Végül is hasznos volt összefeszülnie Taréjjal, mert kapott Miktől néhány nagyon jó tippet. Máskor valószínűleg csak ülne a forró vízben, de most attól sajnos nem lesz tiszta, hogy kicsit felhabosítja a szappant a könyökénél, komolyan vakarnia kell magáról a dzsuvát. Azt csak remélni tudja, hogy a fogadó személyzete a ruháiból - amik csak addig tűnnek virágból szőttnek, míg viseli őket - tud még szalonképes holmikat varázsolni.
Haja és bőre is árnyalatokat világosodik a fürdő után és tulajdonképpen egészen embernek érzi magát, mikor a fürdéssel és az evéssel is végzett. Fürdőlepedőbe csavarva terül el az ágyon. Túlságosan fáradt ahhoz, hogy elalvás előtt babonaságból megszámolja a szoba sarkait, vagy hogy elmerengjen azon, hogy amúgy még sosem aludt egy fogadóban sem. Könnyen álomba zuhan a saját kispárnája és rongyikája nélkül is.
Éjjel ébred. Nem annyira kipihent, mint szeretne, de álmában is ott volt benne az, hogy nem szabad túl mélyen aludnia, át ne aludja az éjféli találkáját. Ruháit valóban kimosták, a mosószappan szelíd illata lengi körül a holmiját, belenyomja az arcát a tiszta, szépen összehajtogatott kupacba. A ruhák, amint újra felölti őket, már újra olyan benyomást keltenek, mintha virágokból fonták volna őket. A fekete pengéjű tőrt tűzi csak övébe, a mesterkardot nem akarja magával cipelni, meg kínos is lenne, ha mondjuk elhagyná. Az egész öltözködés cécót nagyon nagy csendben végzi, mintha csak arra számítana, hogy megneszelik a tervét. Nem tudhatja ugye, hogy Rírion beszámolt-e Pyctának arról, hogy mire készül, mivel arra számít, hogy igen, ezért úgy dönt, hogy nem távozhat arra, ahonnét érkezett. Praktikusan az ablakon kell kimásznia, ehhez pedig a szobában égő valamennyi gyertyát elfújja, nem hiányzik az utcakövekre vetett árnyéka.
A terv sikeresnek mondható, lejut az utcára. Mit nem adna azért, ha lenne egy remek csuklyás köpönyege, de sajnos nincsen, így nem tud az árnyékokba húzódni, bármekkora is az igénye. Sietős lépteit a templom felé irányítja. Éjfélre ott is lesz.*
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Szobában//
*Végül is hasznos volt összefeszülnie Taréjjal, mert kapott Miktől néhány nagyon jó tippet. Máskor valószínűleg csak ülne a forró vízben, de most attól sajnos nem lesz tiszta, hogy kicsit felhabosítja a szappant a könyökénél, komolyan vakarnia kell magáról a dzsuvát. Azt csak remélni tudja, hogy a fogadó személyzete a ruháiból - amik csak addig tűnnek virágból szőttnek, míg viseli őket - tud még szalonképes holmikat varázsolni.
Haja és bőre is árnyalatokat világosodik a fürdő után és tulajdonképpen egészen embernek érzi magát, mikor a fürdéssel és az evéssel is végzett. Fürdőlepedőbe csavarva terül el az ágyon. Túlságosan fáradt ahhoz, hogy elalvás előtt babonaságból megszámolja a szoba sarkait, vagy hogy elmerengjen azon, hogy amúgy még sosem aludt egy fogadóban sem. Könnyen álomba zuhan a saját kispárnája és rongyikája nélkül is.
Éjjel ébred. Nem annyira kipihent, mint szeretne, de álmában is ott volt benne az, hogy nem szabad túl mélyen aludnia, át ne aludja az éjféli találkáját. Ruháit valóban kimosták, a mosószappan szelíd illata lengi körül a holmiját, belenyomja az arcát a tiszta, szépen összehajtogatott kupacba. A ruhák, amint újra felölti őket, már újra olyan benyomást keltenek, mintha virágokból fonták volna őket. A fekete pengéjű tőrt tűzi csak övébe, a mesterkardot nem akarja magával cipelni, meg kínos is lenne, ha mondjuk elhagyná. Az egész öltözködés cécót nagyon nagy csendben végzi, mintha csak arra számítana, hogy megneszelik a tervét. Nem tudhatja ugye, hogy Rírion beszámolt-e Pyctának arról, hogy mire készül, mivel arra számít, hogy igen, ezért úgy dönt, hogy nem távozhat arra, ahonnét érkezett. Praktikusan az ablakon kell kimásznia, ehhez pedig a szobában égő valamennyi gyertyát elfújja, nem hiányzik az utcakövekre vetett árnyéka.
A terv sikeresnek mondható, lejut az utcára. Mit nem adna azért, ha lenne egy remek csuklyás köpönyege, de sajnos nincsen, így nem tud az árnyékokba húzódni, bármekkora is az igénye. Sietős lépteit a templom felé irányítja. Éjfélre ott is lesz.*
2459. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-16 12:24:45
Üzenet elküldve: 2022-05-16 12:24:45
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
*Nem kap megfelelő felvilágosítást egyik részről sem, a pult mögött ugyan van egy elf, de nem az a férfi, akivel korábban beszélt. Biztosan valami új személyzet. Egy darabig még várakozik, sok időt nem, hisz ostobán nézne ki, ha ott támasztaná a pultot, aztán halkan, türelmetlen sóhajt.*
- Hát rendben. *Mondja maga elé és szétnéz még, csak amolyan biztonság kedvéért és elindul vissza a szobájába. Lehet, hogy Niev és Rírion már a szobájukban vannak és fürdenek vagy kimerülten alszanak.
Észreveszi, hogy a tenyerében még mindig ott szorongatja Aenae levelét, kiteríti, újra elolvassa és megpróbálja összehajtani, de a gyűrött papírt már nehéz.*
- Majd holnap. *Suttogja maga elé és rájön, még azt sem találta ki, hogy mit fog Nieveshának mondani, kihez mennek és miért. Egyáltalán mit akar tőle Aeane? Miért hívja most magához? Az durva lenne, ha egy újabb gyereket akarna rábízni. De biztosan nem erről van szó. Lehet, hogy bajban van? Segítségre van szüksége?
A kérdések nem segítenek, csak nyugtalanabb és idegesebb lesz tőlük. Minél tovább gondolkodik a levél jelentésén és tartalmán, annál több kérdést vet fel magában és annál kevesebbet tud megválaszolni. Egy mély lélegzettel süllyeszti a levelet a zsebébe és indul el fel az emeletre, hogy a szobájába menjen. Odafent levetkőzik, kikészíti a ruháját és a csizmáját az ajtaja elé. Álom nem jön a szemére, pedig fáradt és hogy lecsendesítse elméjének zakatolását, nekilát a kihűlt vízzel és a fürdőlepedővel letiszítani a páncélját. A lepedőnek annyi lesz, de majd kifizeti a Kalmárnak, biztosan nem lesznek mérgesek miatta. A Lombok Őrére ráfér a takarítás, az erdőmélyi kaland komolyan igénybevette. Átdugja az ujját az Alarach ütötte lyukon, már korábban is megállapította, hogy ezt csak kovács tudja kijavítani.
Késő este van már, mire végez. Fáradt aggyal dobja félre a koszlott, elszakadozott rongyot ami a lepedőből maradt és fekszik el a nyitott ablak alatt az ágyán. Nem aggódik lányáért és az ifjú elfért, biztosan ők is fáradtak, majd reggel beszél velük az asztalnál. Olyan gyorsan jön az álom, hogy észre sem veszi. Álmában Aenaevel van az erdőmélyi Vadvéd erődjében. Egy tucatnyi gyerekkel jön, hogy rábízza őket, a gyerekeknek sárga irbisztekintetük van és a topázszemű szerint mind az övé.*
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
*Nem kap megfelelő felvilágosítást egyik részről sem, a pult mögött ugyan van egy elf, de nem az a férfi, akivel korábban beszélt. Biztosan valami új személyzet. Egy darabig még várakozik, sok időt nem, hisz ostobán nézne ki, ha ott támasztaná a pultot, aztán halkan, türelmetlen sóhajt.*
- Hát rendben. *Mondja maga elé és szétnéz még, csak amolyan biztonság kedvéért és elindul vissza a szobájába. Lehet, hogy Niev és Rírion már a szobájukban vannak és fürdenek vagy kimerülten alszanak.
Észreveszi, hogy a tenyerében még mindig ott szorongatja Aenae levelét, kiteríti, újra elolvassa és megpróbálja összehajtani, de a gyűrött papírt már nehéz.*
- Majd holnap. *Suttogja maga elé és rájön, még azt sem találta ki, hogy mit fog Nieveshának mondani, kihez mennek és miért. Egyáltalán mit akar tőle Aeane? Miért hívja most magához? Az durva lenne, ha egy újabb gyereket akarna rábízni. De biztosan nem erről van szó. Lehet, hogy bajban van? Segítségre van szüksége?
A kérdések nem segítenek, csak nyugtalanabb és idegesebb lesz tőlük. Minél tovább gondolkodik a levél jelentésén és tartalmán, annál több kérdést vet fel magában és annál kevesebbet tud megválaszolni. Egy mély lélegzettel süllyeszti a levelet a zsebébe és indul el fel az emeletre, hogy a szobájába menjen. Odafent levetkőzik, kikészíti a ruháját és a csizmáját az ajtaja elé. Álom nem jön a szemére, pedig fáradt és hogy lecsendesítse elméjének zakatolását, nekilát a kihűlt vízzel és a fürdőlepedővel letiszítani a páncélját. A lepedőnek annyi lesz, de majd kifizeti a Kalmárnak, biztosan nem lesznek mérgesek miatta. A Lombok Őrére ráfér a takarítás, az erdőmélyi kaland komolyan igénybevette. Átdugja az ujját az Alarach ütötte lyukon, már korábban is megállapította, hogy ezt csak kovács tudja kijavítani.
Késő este van már, mire végez. Fáradt aggyal dobja félre a koszlott, elszakadozott rongyot ami a lepedőből maradt és fekszik el a nyitott ablak alatt az ágyán. Nem aggódik lányáért és az ifjú elfért, biztosan ők is fáradtak, majd reggel beszél velük az asztalnál. Olyan gyorsan jön az álom, hogy észre sem veszi. Álmában Aenaevel van az erdőmélyi Vadvéd erődjében. Egy tucatnyi gyerekkel jön, hogy rábízza őket, a gyerekeknek sárga irbisztekintetük van és a topázszemű szerint mind az övé.*
2458. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-16 11:58:41
Üzenet elküldve: 2022-05-16 11:58:41
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Új a városban//
//Másnap//
- Ah, szóval Graderier. *Mondja vissza a nevet megvakarva a homlokát.*
- Jó hosszú neved van, hallod? Hogy szólítsalak? Grad? Gradi? *Jártatja a száját a hegyesfülű, miközben felszerelkezik szegényes felszerelésével.
A fickó előreengedi, ami kissé zavaró, mert Shen folyamatosan le akar maradni, hogy beérje és egymás mellett mehessenek. Ha észleli is Graderier kutató tekintetét, nem szólja meg. Bár nagyobb az esély arra, hogy észre sem veszi, cserepes ajkai jól mutatják, szomjas már és nem feltétlen vízzel kívánja oltani szomját.*
- Csalódást? Éééén? *Fordul a férfi felé meglepett arccal, mintha soha életében nem keltett volna csalódást senkiben.*
- Áh, nézz rám, talpig megbízható vagyok, kérdezz meg bátran bárkit. Mindenki azt fogja mondani, "ez a Sheni gyerek ritka egy megbízható fickó". *Mélyíti el a hangját, mintha ezzel bizonyítékkal szolgálhatna saját megbízhatóságát illetően.
Közben átvágnak a piacon, rutinosan kerülve el a tömeget és egyenesen a fehérre meszelt falú fogadóhoz vezeti újdonsült ismerősét.*
- És amúgy? Mi járatban erre? Üzlet? Családi ügy? Vagy asszonyt keresel magad mellé? *Igyekszik az elf beszélgetést kezdeményezni, aztán ahogy eléri a Kalmár ajtaját, nyitja is, hogy mindketten beléphessenek.*
- Tessék, ez itt a Kalmár, rendes hely, de vigyázz a törpe csaposlánnyal. *Figyelmezteti bizalmasan visszafogott hangon Graderiert kissé közelebb hajolva.*
- Vagy gnóm lány volt? *Bizonytalanodik el, de nem zavartatja magát túl sokáig.*
- Gyere, üljünk le és rendeljünk, nekem jó lesz a ház bora is. Tudod, nem akarok visszaélni azzal, hogy ilyen jó fej vagy. *Csicsereg, ahogy leülnek egy közeli asztalhoz. Nincsenek olyan igényei, hogy csak a sötét sarkokba szeret ülni, de oda is csak úgy, hogy lehetőleg a fél arca árnyékban legyen és csak a pipájában izzon fel a parázs, amikor bele-beleszív. Mekkora baromság már?*
- Ha éhes vagy, a sűrű barnát ajánlom. Sok és finom is, segít a gyomornak a másnaposság után. *Simogatja meg a hasa tájékát.*
- Nem mintha olyan sokszor lennék másnapos, csak hallottam, egy haverom mondta. *Vigyorog idétlenül a fickóra.*
//Másnap//
- Ah, szóval Graderier. *Mondja vissza a nevet megvakarva a homlokát.*
- Jó hosszú neved van, hallod? Hogy szólítsalak? Grad? Gradi? *Jártatja a száját a hegyesfülű, miközben felszerelkezik szegényes felszerelésével.
A fickó előreengedi, ami kissé zavaró, mert Shen folyamatosan le akar maradni, hogy beérje és egymás mellett mehessenek. Ha észleli is Graderier kutató tekintetét, nem szólja meg. Bár nagyobb az esély arra, hogy észre sem veszi, cserepes ajkai jól mutatják, szomjas már és nem feltétlen vízzel kívánja oltani szomját.*
- Csalódást? Éééén? *Fordul a férfi felé meglepett arccal, mintha soha életében nem keltett volna csalódást senkiben.*
- Áh, nézz rám, talpig megbízható vagyok, kérdezz meg bátran bárkit. Mindenki azt fogja mondani, "ez a Sheni gyerek ritka egy megbízható fickó". *Mélyíti el a hangját, mintha ezzel bizonyítékkal szolgálhatna saját megbízhatóságát illetően.
Közben átvágnak a piacon, rutinosan kerülve el a tömeget és egyenesen a fehérre meszelt falú fogadóhoz vezeti újdonsült ismerősét.*
- És amúgy? Mi járatban erre? Üzlet? Családi ügy? Vagy asszonyt keresel magad mellé? *Igyekszik az elf beszélgetést kezdeményezni, aztán ahogy eléri a Kalmár ajtaját, nyitja is, hogy mindketten beléphessenek.*
- Tessék, ez itt a Kalmár, rendes hely, de vigyázz a törpe csaposlánnyal. *Figyelmezteti bizalmasan visszafogott hangon Graderiert kissé közelebb hajolva.*
- Vagy gnóm lány volt? *Bizonytalanodik el, de nem zavartatja magát túl sokáig.*
- Gyere, üljünk le és rendeljünk, nekem jó lesz a ház bora is. Tudod, nem akarok visszaélni azzal, hogy ilyen jó fej vagy. *Csicsereg, ahogy leülnek egy közeli asztalhoz. Nincsenek olyan igényei, hogy csak a sötét sarkokba szeret ülni, de oda is csak úgy, hogy lehetőleg a fél arca árnyékban legyen és csak a pipájában izzon fel a parázs, amikor bele-beleszív. Mekkora baromság már?*
- Ha éhes vagy, a sűrű barnát ajánlom. Sok és finom is, segít a gyomornak a másnaposság után. *Simogatja meg a hasa tájékát.*
- Nem mintha olyan sokszor lennék másnapos, csak hallottam, egy haverom mondta. *Vigyorog idétlenül a fickóra.*
2457. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-15 21:25:07
Üzenet elküldve: 2022-05-15 21:25:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Levezetés //
// Kiszolgálás //
*Türelem. Ennek gyakorlásában már szinte mester. Mindig csak várni és várni, hogy az idő is úgy rohanjon; ahogy az ő gondolatai cikáznak a fejében. Nimeril mesél magáról, ahogy ő is teszi ezt, közben a rendelésük is megérkezik. Egy-egy falás között mesél tovább, s persze próbál kicsit igyekezni, hiszen Nim nem volt annyira mohó, mint most ő.*
- Lehet persze, hiszen nem látunk egymás fejébe, hogy melyikünk mit tud, nem igaz? Majd összevetjük ezeket.
*Mindenhol vannak kétes alakok és ez az eset már régen volt, még ha nem is tudta elfelejteni teljesen. A város újjáépítése és a többi jól hangzik és osztozik Nim lelkesedésén. Figyelmesen hallgatja társa mesterének dicshimnuszát.*
- Mind az alkímia, mind a mágia érdekel egyformán, örömmel tanulnék ilyesmit tőled. Én leginkább a kivizsgálásban vagyok jó, kideríteni az okot. Meg az alap gyógyítói fogásokban. Helyre rakni egy rakoncátlan vállat vagy bokát. Amputálni, eret elszorítani, elégetni, vérzést csillapítani. Ilyesmik.
*Nem különösebben zavarja, hogy kis mészárszéket mesél maga köré, miközben eszik. Sörrel köszöntik egymást, s isznak új, közös vállalkozásukra. Ennek kimondottan örül, nincs egyedül. Érti amit Nimeril mond, a kovácsműhelyről és a kereskedőházról is. Evés közben figyelmesen hallgat, néha iszik a sörből, hogy könnyebben lejusson az étel. Na persze nem eszik és iszik egyszerre, mert ilyesmire figyel.*
- A jobb minőségű fémből készült eszközök hosszú távon hasznosabbak. Hát lássuk csak, legyenek meg az alapok. Ház van, de gondolom majd némi változtatást szeretnél majd kivitelezni rajta. Eszközök, felszerelések. Az alkímia alapja, hogy meglegyenek a főzetekhez szükséges növények és a többi. Papírok és íróeszközök.
*Meg a sajátos szükségletei, leginkább ruhanemű, hogy azért át tudjon öltözni.*
- Kidolgozunk mindent együtt és nekilátunk.
// Kiszolgálás //
*Türelem. Ennek gyakorlásában már szinte mester. Mindig csak várni és várni, hogy az idő is úgy rohanjon; ahogy az ő gondolatai cikáznak a fejében. Nimeril mesél magáról, ahogy ő is teszi ezt, közben a rendelésük is megérkezik. Egy-egy falás között mesél tovább, s persze próbál kicsit igyekezni, hiszen Nim nem volt annyira mohó, mint most ő.*
- Lehet persze, hiszen nem látunk egymás fejébe, hogy melyikünk mit tud, nem igaz? Majd összevetjük ezeket.
*Mindenhol vannak kétes alakok és ez az eset már régen volt, még ha nem is tudta elfelejteni teljesen. A város újjáépítése és a többi jól hangzik és osztozik Nim lelkesedésén. Figyelmesen hallgatja társa mesterének dicshimnuszát.*
- Mind az alkímia, mind a mágia érdekel egyformán, örömmel tanulnék ilyesmit tőled. Én leginkább a kivizsgálásban vagyok jó, kideríteni az okot. Meg az alap gyógyítói fogásokban. Helyre rakni egy rakoncátlan vállat vagy bokát. Amputálni, eret elszorítani, elégetni, vérzést csillapítani. Ilyesmik.
*Nem különösebben zavarja, hogy kis mészárszéket mesél maga köré, miközben eszik. Sörrel köszöntik egymást, s isznak új, közös vállalkozásukra. Ennek kimondottan örül, nincs egyedül. Érti amit Nimeril mond, a kovácsműhelyről és a kereskedőházról is. Evés közben figyelmesen hallgat, néha iszik a sörből, hogy könnyebben lejusson az étel. Na persze nem eszik és iszik egyszerre, mert ilyesmire figyel.*
- A jobb minőségű fémből készült eszközök hosszú távon hasznosabbak. Hát lássuk csak, legyenek meg az alapok. Ház van, de gondolom majd némi változtatást szeretnél majd kivitelezni rajta. Eszközök, felszerelések. Az alkímia alapja, hogy meglegyenek a főzetekhez szükséges növények és a többi. Papírok és íróeszközök.
*Meg a sajátos szükségletei, leginkább ruhanemű, hogy azért át tudjon öltözni.*
- Kidolgozunk mindent együtt és nekilátunk.
2456. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-15 20:31:59
Üzenet elküldve: 2022-05-15 20:31:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 745
OOC üzenetek: 515
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 745
OOC üzenetek: 515
Játékstílus: Megfontolt
// Levezetés //
// Kiszolgálás //
- Semmi baj. Türelmesek vagyunk.* Szól barátságosan az elfhez. Ennyit igazán tudott várni. Ezt követően elsorolja azt a sok mindent, amit rendelt, na meg persze ki is fizeti azokat. Addig pedig Nimeril mesél magáról egy kicsit. Aztán Tanilla is mesél magáról.*
- Ó! Akkor te világot látott személy vagy. Irigyellek, annyi tudást összegyűjteni nem lehet rossz. Biztos van, amit tudnál nekem is tanítani. Nem volt rossz az akadémia, de olyan sok a szabály meg perverz tanár...* Harapja el a mondat végét.*
- Két hat? Akkor tényleg le vagy maradva, de még éppen jókor érkeztél. Most kezdik felépíteni a várost. Nincs még konkurencia.* A lecsúszott fiút el tudja képzelni. Sok ilyet lehet itt is látni.*
- Meg tudom érteni. Ez sajnos itt is megeshet. Arra, amerre lakom is sok a kétes alak, lentebb pedig még több.* Céloz Sárvárosra.*
- Van egy könyve is. Az alkímia alapjai. Nagy tudású, bölcs férfi.* Áradozik mesteréről.* Sajnos másokat itt nem ismertem. Worenth mester neve nekem nem rémlik.* Van bennük elég sok közös, ami meg nem az, majd kiegészíti a munkájukat.*
- Akkor üdvözöllek a fedélzeten! Szerintem jól megleszünk.* Pont végszóra érkezik is a rendelésük.*
- Köszönjük szépen!* Mosolyog a férfira.*
- Na akkor igyunk a jövőbeli közös munkára és a mai sikeres munkára.* Emeli sörös korsóját magasba. Nem sűrűn iszik, de most ez kivételes alkalom. Tanilla ezt követően ehet, mert neki van sok ennivalója. Nim a sütizéssel megvárja majd. Addig beszél, amíg társa eszik.*
- Képzeld el, hogy pont beletaláltál. A műtétért nem kapunk pénzt, de cserébe kapcsolatokat építettünk ki a kereskedőházzal meg a városi őrséggel. Ezek a wargok elvileg az elitek. Ha minden igaz még a kovácsműhelybe is kapok bebocsájtást. A fémek miatt akartam csak, mert nekem rengeteg ötletem van. Tudod kicsit már elkezdtem a mágia útjait is magamévá tenni. Többek között már azt is ismerem, amit az a katona csinált a fával. Szívesen tanítalak majd, ha szeretnéd. Gyógyító képességeim még nincsenek, de ami van az legalább olyan hasznos.* Bele kortyol a kávéjába is közben.*
- Fú, nem is tudom mit mondhatnék. Olyan sok dolog van, nem tudom hol kezdjem. Kérdez nyugodtan amúgy, talán úgy könnyebb lesz.* Tényleg beszélne neki a rezidenciától kezdve a mágián át a lehetséges tervekig. Szóval se eleje, se vége nem volna ennek az egésznek.*
// Kiszolgálás //
- Semmi baj. Türelmesek vagyunk.* Szól barátságosan az elfhez. Ennyit igazán tudott várni. Ezt követően elsorolja azt a sok mindent, amit rendelt, na meg persze ki is fizeti azokat. Addig pedig Nimeril mesél magáról egy kicsit. Aztán Tanilla is mesél magáról.*
- Ó! Akkor te világot látott személy vagy. Irigyellek, annyi tudást összegyűjteni nem lehet rossz. Biztos van, amit tudnál nekem is tanítani. Nem volt rossz az akadémia, de olyan sok a szabály meg perverz tanár...* Harapja el a mondat végét.*
- Két hat? Akkor tényleg le vagy maradva, de még éppen jókor érkeztél. Most kezdik felépíteni a várost. Nincs még konkurencia.* A lecsúszott fiút el tudja képzelni. Sok ilyet lehet itt is látni.*
- Meg tudom érteni. Ez sajnos itt is megeshet. Arra, amerre lakom is sok a kétes alak, lentebb pedig még több.* Céloz Sárvárosra.*
- Van egy könyve is. Az alkímia alapjai. Nagy tudású, bölcs férfi.* Áradozik mesteréről.* Sajnos másokat itt nem ismertem. Worenth mester neve nekem nem rémlik.* Van bennük elég sok közös, ami meg nem az, majd kiegészíti a munkájukat.*
- Akkor üdvözöllek a fedélzeten! Szerintem jól megleszünk.* Pont végszóra érkezik is a rendelésük.*
- Köszönjük szépen!* Mosolyog a férfira.*
- Na akkor igyunk a jövőbeli közös munkára és a mai sikeres munkára.* Emeli sörös korsóját magasba. Nem sűrűn iszik, de most ez kivételes alkalom. Tanilla ezt követően ehet, mert neki van sok ennivalója. Nim a sütizéssel megvárja majd. Addig beszél, amíg társa eszik.*
- Képzeld el, hogy pont beletaláltál. A műtétért nem kapunk pénzt, de cserébe kapcsolatokat építettünk ki a kereskedőházzal meg a városi őrséggel. Ezek a wargok elvileg az elitek. Ha minden igaz még a kovácsműhelybe is kapok bebocsájtást. A fémek miatt akartam csak, mert nekem rengeteg ötletem van. Tudod kicsit már elkezdtem a mágia útjait is magamévá tenni. Többek között már azt is ismerem, amit az a katona csinált a fával. Szívesen tanítalak majd, ha szeretnéd. Gyógyító képességeim még nincsenek, de ami van az legalább olyan hasznos.* Bele kortyol a kávéjába is közben.*
- Fú, nem is tudom mit mondhatnék. Olyan sok dolog van, nem tudom hol kezdjem. Kérdez nyugodtan amúgy, talán úgy könnyebb lesz.* Tényleg beszélne neki a rezidenciától kezdve a mágián át a lehetséges tervekig. Szóval se eleje, se vége nem volna ennek az egésznek.*
2455. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-15 15:56:49
Üzenet elküldve: 2022-05-15 15:56:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Valamikor hajnalban el//
*Abszoltú fogalma sincs, hogyan került fel az egyik emeletei szobába. Amikor felébredt - szokás szerint - tökéletes sötétség volt az emlékei közt valahol onnan, hogy összetört egy kancsót a kandallónál. Volt ott valami tarajos bige és egy ordibáló törpe vagy gnóm lány és még mások is, de nem merne megesküdni egyikre sem.
Ami a lényeg, hogy a felszerelései megvannak, ahogy minden foga és még ágyban is sikerült aludni. Nem tudja, kinek köszönheti ezt a hatalmas kedvességet, szívesen mondana köszönetet neki, de hát a részegség olyan állapot, ami ad és elvesz. Általában komoly másnaposságot ad és elveszi az emlékeket. Sheninek pedig pont erre van szüksége általában. Mármint arra, hogy ne emlékezzen. A másnaposság pedig ezért elég kicsiny ár. Megéri.
Szóval hasogató fejfájással ébred, egy darabig rutinosan egy helyben marad, míg összeszedegeti a múlt morzsáiból az elmúlt este történéseit, majd hatalmas sóhajokkal felkel és kiiszik minden vizet, ami fellelhető a szobában. Amikor ezzel végzett, összeszedi szegényes holmiját, hátára veszi koszlott hátizsákját és elindul kifelé a szobából. Az ajtót a lehető leghalkabban teszi be maga mögött és lábujjhegyen oson le a fogadóhelyiségbe, hogy minimális érintkezéssel - már ha van lent valaki ilyenkor - köszönjön el a személyzettől és jusson ki az utcára.
Új nap, új lehetőségek. Egy irdatlan lerészegedésre. A friss hajnali levegő jó hatással van a fejfájására, tapasztalatból tudja, hogy délelőttre talán elmúlik, ha sikerül valami jó zsírosat ennie. Ha pedig nem, akkor kutyaharapást szőrével. Még csörög valamicske a tarsolyában, irány a piac, hátha a reggeli vásározók között megszánja valaki a szerencsétlen, elárvult és kolduló Shenit pár arannyal.*
*Abszoltú fogalma sincs, hogyan került fel az egyik emeletei szobába. Amikor felébredt - szokás szerint - tökéletes sötétség volt az emlékei közt valahol onnan, hogy összetört egy kancsót a kandallónál. Volt ott valami tarajos bige és egy ordibáló törpe vagy gnóm lány és még mások is, de nem merne megesküdni egyikre sem.
Ami a lényeg, hogy a felszerelései megvannak, ahogy minden foga és még ágyban is sikerült aludni. Nem tudja, kinek köszönheti ezt a hatalmas kedvességet, szívesen mondana köszönetet neki, de hát a részegség olyan állapot, ami ad és elvesz. Általában komoly másnaposságot ad és elveszi az emlékeket. Sheninek pedig pont erre van szüksége általában. Mármint arra, hogy ne emlékezzen. A másnaposság pedig ezért elég kicsiny ár. Megéri.
Szóval hasogató fejfájással ébred, egy darabig rutinosan egy helyben marad, míg összeszedegeti a múlt morzsáiból az elmúlt este történéseit, majd hatalmas sóhajokkal felkel és kiiszik minden vizet, ami fellelhető a szobában. Amikor ezzel végzett, összeszedi szegényes holmiját, hátára veszi koszlott hátizsákját és elindul kifelé a szobából. Az ajtót a lehető leghalkabban teszi be maga mögött és lábujjhegyen oson le a fogadóhelyiségbe, hogy minimális érintkezéssel - már ha van lent valaki ilyenkor - köszönjön el a személyzettől és jusson ki az utcára.
Új nap, új lehetőségek. Egy irdatlan lerészegedésre. A friss hajnali levegő jó hatással van a fejfájására, tapasztalatból tudja, hogy délelőttre talán elmúlik, ha sikerül valami jó zsírosat ennie. Ha pedig nem, akkor kutyaharapást szőrével. Még csörög valamicske a tarsolyában, irány a piac, hátha a reggeli vásározók között megszánja valaki a szerencsétlen, elárvult és kolduló Shenit pár arannyal.*
2454. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-14 21:25:38
Üzenet elküldve: 2022-05-14 21:25:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Levezetés //
// Kiszolgálás //
*Rövid tépelődés után választ, s Nimeril vissza is hívja a fiút. Neki adja le a rendelésüket s persze az aranyakat a sok finomságért. Kicsit elidőzik a sebhelyeken, s amiket még láthat, a különös mintákat; mikről talán csak sejtése lehet. Most már csak várniuk kell, s halkan kezd is morogni a hasa. Nála már csak így van ez. Ha evésről van szó a közelében és már rég nem evett, eszébe jut hogy éhesnek kellene lennie. Hajlamos átsiklani amolyan apróságok felett, mint fáradtság, éhség és szomjúság. A fürdést leszámítva, elsőbbségnek tartja a tisztaságot magán. Míg várakoznak, Nimeril kezd el mesélni magáról, hogy mit lehet érdemes tudnia a lányról. Kissé meg is lepődik az elején, hiszen egy város szülöttei mindketten.*
- Meglepő lehet, de én is onnan származom. A szüleim kereskedők voltak, de a vándorlóbb fajtából. Velük utazva sok mindent láttam és hallottam már, megannyi mesterség képviselőjével ismerkedtem meg. Így lettem gyógyító és megvallom, amit lehetett, megtanultam. Az akadémiát csak rövid ideig látogattam, hiányosnak érzem mindazt, amit eddig összegyűjtöttek.
*Nem, nem hiszi magáról, hogy okosabb lenne másoknál. Főleg az akadémia díszes társaságánál. Őt más hajtja.*
- Amit lehetett és szükségesnek véltem, felcsipegettem. Úgy két hattal ezelőtt érkeztem, jócskán lemaradva mindenről. Pedig évekkel ezelőtt sok időt eltöltöttem ebben a városban, de mára már nagyon megváltozott.
*Hogy ez mennyire bántja vagy sem, nem fontos. Más dolgok lényegesebbek számára.*
- Volt egy fiú, akit kedveltem. Rossz útra vezette az élet, amin nem tudtam követni, inkább visszatérem szülőhelyemre.
*Nem egy könnyen lángra lobbanó érzelmű nő. Mások számára szokatlan is lehet a természete. Némi megtakarítása is van, némileg szüleinek köszönhetően, akik jól kufárkodtak ismeretségeikkel. Az említett nevet hallva ráncolt szemöldökkel kutat elméjének könyvtárában.*
- Igen, hallottam nevét még régen, hogy alkimista. S talán tanácstag is. Egy valakit ismertem jobban, bár sajnos csak elbeszélések alapján. Worenth mesternek hívták, talán már nem él. Ha jól emlékszem mágus volt, s talán gyógyításra is használta az erejét.
*Nevek, arcok és képek, történetek. Igyekszik a hasznos dolgokat kiszűrni és megtartani, a fejében lévő könyvtárban így is vannak porosabb, eldugottabb polcok, amiken nehezebb keresgélnie.*
- Örömmel dolgoznék együtt veled és az a ház jó kezdetnek tűnik. Okos vagy és bevállalós, ez tetszik. Meglehetősen kíváncsi és nyughatatlan természetem van, szerintem jól megleszünk és kísérletezhetünk együtt. Annyi minden érdekel még a világból és önmagunkból.
*Nimeril alkimista ismeretei jól fognak jönni, és a mágia is, feltéve hogy a lány ért hozzá. Legalábbis nem lepődött meg a kis betegük varázslata láttán. Ő pedig már bele mártotta kését ebbe-abba. Biztos abban, hogy Nimeril segít majd neki másabb irányban is magasabb szinteket elérni. Helybéli, most már, vannak kapcsolatai, és egy ház. Ezek mind nagy előnyök.*
- Örülök annak, hogy ismered a várost és vannak itt ismerőseid, kapcsolataid, megkönnyíti majd a dolgunkat a közeljövőben. De majd nemsokára szükségem lesz néhány személyes holmira, mármint ruhaneműkre.
*Nem nagy pakkal érkezett, de az a szekerével és a lovával a Pegazusban megvárják biztonságban.*
// Kiszolgálás //
*Rövid tépelődés után választ, s Nimeril vissza is hívja a fiút. Neki adja le a rendelésüket s persze az aranyakat a sok finomságért. Kicsit elidőzik a sebhelyeken, s amiket még láthat, a különös mintákat; mikről talán csak sejtése lehet. Most már csak várniuk kell, s halkan kezd is morogni a hasa. Nála már csak így van ez. Ha evésről van szó a közelében és már rég nem evett, eszébe jut hogy éhesnek kellene lennie. Hajlamos átsiklani amolyan apróságok felett, mint fáradtság, éhség és szomjúság. A fürdést leszámítva, elsőbbségnek tartja a tisztaságot magán. Míg várakoznak, Nimeril kezd el mesélni magáról, hogy mit lehet érdemes tudnia a lányról. Kissé meg is lepődik az elején, hiszen egy város szülöttei mindketten.*
- Meglepő lehet, de én is onnan származom. A szüleim kereskedők voltak, de a vándorlóbb fajtából. Velük utazva sok mindent láttam és hallottam már, megannyi mesterség képviselőjével ismerkedtem meg. Így lettem gyógyító és megvallom, amit lehetett, megtanultam. Az akadémiát csak rövid ideig látogattam, hiányosnak érzem mindazt, amit eddig összegyűjtöttek.
*Nem, nem hiszi magáról, hogy okosabb lenne másoknál. Főleg az akadémia díszes társaságánál. Őt más hajtja.*
- Amit lehetett és szükségesnek véltem, felcsipegettem. Úgy két hattal ezelőtt érkeztem, jócskán lemaradva mindenről. Pedig évekkel ezelőtt sok időt eltöltöttem ebben a városban, de mára már nagyon megváltozott.
*Hogy ez mennyire bántja vagy sem, nem fontos. Más dolgok lényegesebbek számára.*
- Volt egy fiú, akit kedveltem. Rossz útra vezette az élet, amin nem tudtam követni, inkább visszatérem szülőhelyemre.
*Nem egy könnyen lángra lobbanó érzelmű nő. Mások számára szokatlan is lehet a természete. Némi megtakarítása is van, némileg szüleinek köszönhetően, akik jól kufárkodtak ismeretségeikkel. Az említett nevet hallva ráncolt szemöldökkel kutat elméjének könyvtárában.*
- Igen, hallottam nevét még régen, hogy alkimista. S talán tanácstag is. Egy valakit ismertem jobban, bár sajnos csak elbeszélések alapján. Worenth mesternek hívták, talán már nem él. Ha jól emlékszem mágus volt, s talán gyógyításra is használta az erejét.
*Nevek, arcok és képek, történetek. Igyekszik a hasznos dolgokat kiszűrni és megtartani, a fejében lévő könyvtárban így is vannak porosabb, eldugottabb polcok, amiken nehezebb keresgélnie.*
- Örömmel dolgoznék együtt veled és az a ház jó kezdetnek tűnik. Okos vagy és bevállalós, ez tetszik. Meglehetősen kíváncsi és nyughatatlan természetem van, szerintem jól megleszünk és kísérletezhetünk együtt. Annyi minden érdekel még a világból és önmagunkból.
*Nimeril alkimista ismeretei jól fognak jönni, és a mágia is, feltéve hogy a lány ért hozzá. Legalábbis nem lepődött meg a kis betegük varázslata láttán. Ő pedig már bele mártotta kését ebbe-abba. Biztos abban, hogy Nimeril segít majd neki másabb irányban is magasabb szinteket elérni. Helybéli, most már, vannak kapcsolatai, és egy ház. Ezek mind nagy előnyök.*
- Örülök annak, hogy ismered a várost és vannak itt ismerőseid, kapcsolataid, megkönnyíti majd a dolgunkat a közeljövőben. De majd nemsokára szükségem lesz néhány személyes holmira, mármint ruhaneműkre.
*Nem nagy pakkal érkezett, de az a szekerével és a lovával a Pegazusban megvárják biztonságban.*
2453. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-14 20:14:32
Üzenet elküldve: 2022-05-14 20:14:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Levezetés //
// Kiszolgálás //
* Néhány perc a pultnál elég arra, hogy a vörös hajú lány újra intsen felé. Egy mosolyt arcára húzva el is indul vissza a hölgyek asztalához. Amint odaér, meghajol a vendégek előtt. *
- Elnézésüket kérem, kicsit nagy a tömeg.
* Mosolyodik el a tetovált elf. *
- Mit adhatok?
* A lány el is kezdi sorolni a rendelést, amit az elf könnyűszerrel megjegyez. ~ Nem egy szint a növénykeverékek összeállításával. ~ Egy mosolyt küld mindkettő fél felé, egy biccentés keretében. *
- Máris hozom a rendelésüket.
* El is indul a konyha felé az elf, nem igen húzza az időt. Az ajtónál azonnal betér és egyeztet a szakáccsal. *
- Van egy rendelésünk, egy csésze feketeleves, két darab mézes citromos sütemény, egy kolbásszal töltött sertéskaraj és két világos wegtorenit kérnek.
* A szakács amint elkezd sürgölődni Sylvar sem tétlenkedik. A világos söröket gyorsan le is csapolja a kupákba. Egy nagy tálcát vesz el a konyhaasztalról, hogy arra a szakácstól kapott ételeket felpakolja. Amint megfelelően el tudta rendezni az ételeket a tálcán, a két süteményt jobb kezével felveszi és összefogja. Természetesen nem érintkezik a két tányér, alkalmanként sok mindent kellett vinnie a kezében, így már nem okoz számára gondot, megszokottan lép ki a konyhából a hölgyek felé. Lassan halad, nehogy a leves kiboruljon, amint az asztalhoz ér, a két süteményt le is teszi az asztal közepére, majd a levest és a világos sört leteszi a vöröske elé. A kolbásszal megkerüli az asztalt és a másik nő bal oldalán elé helyezi a csészét és a sört. *
- Jó étvágyat kívánok, ha bármire szükségük van, kérem jelezzék.
* Egy újabb biccentés után nem is zavarja őket tovább. *
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Mindenki IS//
//Fynlisse, Sren, Mikarr//
* A pult mögé érve kényelembe helyezi magát, és elkezdi nézegetni a társaságot. ~ Még a végén kiderül, hogy senki nem is akar rendelni. ~ Sóhajt fel az elf. *
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2022.05.16 12:16:04, a következő indokkal:
Kérésre + helyesírási hibák javítva.
// Kiszolgálás //
* Néhány perc a pultnál elég arra, hogy a vörös hajú lány újra intsen felé. Egy mosolyt arcára húzva el is indul vissza a hölgyek asztalához. Amint odaér, meghajol a vendégek előtt. *
- Elnézésüket kérem, kicsit nagy a tömeg.
* Mosolyodik el a tetovált elf. *
- Mit adhatok?
* A lány el is kezdi sorolni a rendelést, amit az elf könnyűszerrel megjegyez. ~ Nem egy szint a növénykeverékek összeállításával. ~ Egy mosolyt küld mindkettő fél felé, egy biccentés keretében. *
- Máris hozom a rendelésüket.
* El is indul a konyha felé az elf, nem igen húzza az időt. Az ajtónál azonnal betér és egyeztet a szakáccsal. *
- Van egy rendelésünk, egy csésze feketeleves, két darab mézes citromos sütemény, egy kolbásszal töltött sertéskaraj és két világos wegtorenit kérnek.
* A szakács amint elkezd sürgölődni Sylvar sem tétlenkedik. A világos söröket gyorsan le is csapolja a kupákba. Egy nagy tálcát vesz el a konyhaasztalról, hogy arra a szakácstól kapott ételeket felpakolja. Amint megfelelően el tudta rendezni az ételeket a tálcán, a két süteményt jobb kezével felveszi és összefogja. Természetesen nem érintkezik a két tányér, alkalmanként sok mindent kellett vinnie a kezében, így már nem okoz számára gondot, megszokottan lép ki a konyhából a hölgyek felé. Lassan halad, nehogy a leves kiboruljon, amint az asztalhoz ér, a két süteményt le is teszi az asztal közepére, majd a levest és a világos sört leteszi a vöröske elé. A kolbásszal megkerüli az asztalt és a másik nő bal oldalán elé helyezi a csészét és a sört. *
- Jó étvágyat kívánok, ha bármire szükségük van, kérem jelezzék.
* Egy újabb biccentés után nem is zavarja őket tovább. *
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Mindenki IS//
//Fynlisse, Sren, Mikarr//
* A pult mögé érve kényelembe helyezi magát, és elkezdi nézegetni a társaságot. ~ Még a végén kiderül, hogy senki nem is akar rendelni. ~ Sóhajt fel az elf. *
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2022.05.16 12:16:04, a következő indokkal:
Kérésre + helyesírási hibák javítva.
2452. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-14 17:10:33
Üzenet elküldve: 2022-05-14 17:10:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 745
OOC üzenetek: 515
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 745
OOC üzenetek: 515
Játékstílus: Megfontolt
// Levezetés //
// Kiszolgálás //
* Nimeril is lemerné fogadni, hogy már javában próbálgatja a katona az erejét. A férfiak már csak ilyenek. Közben már szóba is kerül az eljárás útközben. Váltanak néhány szót, de majd ezt is inkább Kalmárban tervezi folytatni kényelmesen üldögélve.*
- Igen.* Válaszol kurtán, majd amint elérik a helyet, egy kis helytörténeteit előadásba kezd bele, ami kb két egész mondatból áll.*
- Amikor ide érkeztem már azt hiszem nem üzemelt a hely bordélyként. Később még át is nevezték. A szükség sok mindenre rákényszeríthet.* Fejezi be szűkszavúan, amiről lehet következtetni, hogy ismeri jól a szükség fogalmát.*
- Ha éhes vagy, hát együnk valamit.* Helyet foglalnak és máris előkerül egy pincér vagy micsoda, mert nem éppen szokványos pincér formája van. Egy tetovált elf, akit még hegek is borítanak. Annyira nem csípi még most sem az elfeket, de igyekszik nem elítélni másokat ez alapján. Lau is mindig rendes volt vele, ahogy a többiek is.*
- Üdvözlet. Mindjárt választunk, csak egy pillanat.* Talán több is lesz végül, mint egy pillanat, mert a férfi közben elmegy máshova, de ígérete szerint még visszatér, amint sikerül választani. Nimeril hamar eldönti, hogy mit szeretne. Tanilla kicsit olvasgat, de végül megvan a teljes rendelés. Integet is az elfnek, hogy megvolnának. Ha pedig visszatér hozzájuk, akkor elő is áll a teljes rendeléssel.*
- Sikerült mind a kettőnknek választani. Nekem egy feketeleves lesz, meg egy olyan mézes citromos süti. A hölgynek meg egy kolbásszal töltött sertéskarajt kérnék, és egy wegtoreni világos sört, meg még egy olyan citromos süteményt.* Szép kis rendelés, amit neki is lát kifizetni. Egy Feketeleves ami 8 arany
, majd aztán a két Citromos-mézes sütemény, ami már 16 érme lesz . Végezetül egy Wegtoreni világos sör csupán 11 aranyért , ami a 18 aranyas Kolbásszal töltött sertéskaraj, pecsenyével lesz elfogyasztva.*
- Kérlek! Azt iszol, amit csak szeretnél. Elvégre ünnepelünk! Tudod mit? Hozzon nekem is egy olyan sört, kérem.* Hamar kifizet 11 aranyat még egy Wegtoreni világos sörért. Ha elment a pincér, akkor az ételek érkezéséig laza beszélgetésbe kezd bele.*
- Na végre beszélgethetünk is egy kicsit. Szóval én már bemutatkoztam, de nem meséltem semmit magamról. Lihanechből érkeztem ide pár éve. Nem fogok hazudni, de kicsaptak az ottani akadémiáról. Otthon sem maradhattam, így kerültem ide, ahol a pestis még éppen tombolt. Vagyis mire ideértem pont megoldották. Egy orvosnál kezdtem el tanulni, de onnan hamar távoznom kellett. Ezt elég ínséges időszak követte, de sikerült talpra állnom és egy neves alkimista mellett tanulnom. Talán hallottál is már Nestar Erefizről. A lényeg, hogy ott sikerült megalapoznom az életem, hogy visszatérhessek ide. Az a rezidencia egy jólelkű elfnek köszönhetően lett most az otthonom, és remélem még több is. A mai volt az első beavatkozás, amit ott végeztünk, amit remélem még több követ majd. Sajnos nem vagyok egy tanult orvos, de igyekszem ezen változtatni. Hát ez volnék én.* Fejezi be a hosszúra nyúlt bemutatkozást.*
- Nagyon örülök, hogy pont most érkeztél ide. Tanítani lehet nem tudok majd sokat neked, de remélem ez nem szegi majd a kedved. Nagyon örülnék, ha együtt dolgozhatnék veled, mint társ.* Most már csak a reakciókra kíváncsi. Valószínűleg mire ezen átrágják magukat az étel is megérkezik.*
// Kiszolgálás //
* Nimeril is lemerné fogadni, hogy már javában próbálgatja a katona az erejét. A férfiak már csak ilyenek. Közben már szóba is kerül az eljárás útközben. Váltanak néhány szót, de majd ezt is inkább Kalmárban tervezi folytatni kényelmesen üldögélve.*
- Igen.* Válaszol kurtán, majd amint elérik a helyet, egy kis helytörténeteit előadásba kezd bele, ami kb két egész mondatból áll.*
- Amikor ide érkeztem már azt hiszem nem üzemelt a hely bordélyként. Később még át is nevezték. A szükség sok mindenre rákényszeríthet.* Fejezi be szűkszavúan, amiről lehet következtetni, hogy ismeri jól a szükség fogalmát.*
- Ha éhes vagy, hát együnk valamit.* Helyet foglalnak és máris előkerül egy pincér vagy micsoda, mert nem éppen szokványos pincér formája van. Egy tetovált elf, akit még hegek is borítanak. Annyira nem csípi még most sem az elfeket, de igyekszik nem elítélni másokat ez alapján. Lau is mindig rendes volt vele, ahogy a többiek is.*
- Üdvözlet. Mindjárt választunk, csak egy pillanat.* Talán több is lesz végül, mint egy pillanat, mert a férfi közben elmegy máshova, de ígérete szerint még visszatér, amint sikerül választani. Nimeril hamar eldönti, hogy mit szeretne. Tanilla kicsit olvasgat, de végül megvan a teljes rendelés. Integet is az elfnek, hogy megvolnának. Ha pedig visszatér hozzájuk, akkor elő is áll a teljes rendeléssel.*
- Sikerült mind a kettőnknek választani. Nekem egy feketeleves lesz, meg egy olyan mézes citromos süti. A hölgynek meg egy kolbásszal töltött sertéskarajt kérnék, és egy wegtoreni világos sört, meg még egy olyan citromos süteményt.* Szép kis rendelés, amit neki is lát kifizetni. Egy Feketeleves ami 8 arany
, majd aztán a két Citromos-mézes sütemény, ami már 16 érme lesz . Végezetül egy Wegtoreni világos sör csupán 11 aranyért , ami a 18 aranyas Kolbásszal töltött sertéskaraj, pecsenyével lesz elfogyasztva.*- Kérlek! Azt iszol, amit csak szeretnél. Elvégre ünnepelünk! Tudod mit? Hozzon nekem is egy olyan sört, kérem.* Hamar kifizet 11 aranyat még egy Wegtoreni világos sörért
. Ha elment a pincér, akkor az ételek érkezéséig laza beszélgetésbe kezd bele.*- Na végre beszélgethetünk is egy kicsit. Szóval én már bemutatkoztam, de nem meséltem semmit magamról. Lihanechből érkeztem ide pár éve. Nem fogok hazudni, de kicsaptak az ottani akadémiáról. Otthon sem maradhattam, így kerültem ide, ahol a pestis még éppen tombolt. Vagyis mire ideértem pont megoldották. Egy orvosnál kezdtem el tanulni, de onnan hamar távoznom kellett. Ezt elég ínséges időszak követte, de sikerült talpra állnom és egy neves alkimista mellett tanulnom. Talán hallottál is már Nestar Erefizről. A lényeg, hogy ott sikerült megalapoznom az életem, hogy visszatérhessek ide. Az a rezidencia egy jólelkű elfnek köszönhetően lett most az otthonom, és remélem még több is. A mai volt az első beavatkozás, amit ott végeztünk, amit remélem még több követ majd. Sajnos nem vagyok egy tanult orvos, de igyekszem ezen változtatni. Hát ez volnék én.* Fejezi be a hosszúra nyúlt bemutatkozást.*
- Nagyon örülök, hogy pont most érkeztél ide. Tanítani lehet nem tudok majd sokat neked, de remélem ez nem szegi majd a kedved. Nagyon örülnék, ha együtt dolgozhatnék veled, mint társ.* Most már csak a reakciókra kíváncsi. Valószínűleg mire ezen átrágják magukat az étel is megérkezik.*
2451. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-14 14:46:33
Üzenet elküldve: 2022-05-14 14:46:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Levezetés //
// Kiszolgálás //
*Szinte biztos abban, hogy a veterán azóta már megfontoltan, de edz. Reménykedni tud csak abban, hogy a későbbiekben nem tesz kárt magában, a végén még kikapnak érte. S csak bólint, mikor a vacsora ideje és helye megbeszélésre kerül. Úgy tervezi, hogy Nimeril mellett marad, hiszen láthatóan jól tudnának dolgozni együtt. Meg amúgy sem ismeri a várost, sokat változott az elmúlt pár évben.*
- Igen, fontos. Noha elgondolkodtam azon, hogy mi lett volna ha. Ha nincs olyan csoda jó főzetünk? Finomítani kellene az eljárási módunkat.
*Elindulnak egy irányba, ami ismerős persze neki, s Nim el is meséli a hely történetét.*
- Igen, már rémlik a hely korábbról. Ismertem egy lányt onnan, még a bordélyház idejéből. Kedves volt, csak a szükség vitte erre az útra és nem is bírta sokáig. Túlzásba vitte az ördög vigyorát.
*Próbált neki segíteni leszokni róla, de már késő volt. Nimeril ajtót nyit neki, előre engedi.*
- Rendben, nekem mindegy.
*Frászt. Nem szívesen ül háttal, igazából bárminek. Szereti látni azokat, akik körülötte vannak, még ha úgy is tűnik, hogy nem érdeklődik senki iránt. Viszont a kivétel erősíti a, nos az idegét.*
- Rendben, legyen úgy. Viszont most jut eszembe, hogy éhes vagyok.
*Lehet Nim hamar megbánja nagylelkűségét, pedig evett nemrég, még a Pegazusban. Rövid böngészése közben meg is jelenik egy felszolgáló, ki rövid időre távozik, majd visszatér.*
- Akkor egy kolbásszal töltött sertéskarajt kérnék, és egy Wegtoreni világost.
*Nem szégyenlőzik a sörivás miatt. A Wegtorenit igenis kedveli az íze miatt, s attól mindig könnyebben erőre kap.*
- Azért ne hidd, hogy iszákos vagyok, szeretem a sört és jól esik ilyen munka után. Nekem pont elég a lazításhoz. A nehezebb és laktatóbb étel mellé is elég jó.
*Körbe néz, s igen, szemügyre veszi a rendelésüket felvevő ifjút is, bár nem sértő módon avagy szándékkal. Nézelődik csak.*
// Kiszolgálás //
*Szinte biztos abban, hogy a veterán azóta már megfontoltan, de edz. Reménykedni tud csak abban, hogy a későbbiekben nem tesz kárt magában, a végén még kikapnak érte. S csak bólint, mikor a vacsora ideje és helye megbeszélésre kerül. Úgy tervezi, hogy Nimeril mellett marad, hiszen láthatóan jól tudnának dolgozni együtt. Meg amúgy sem ismeri a várost, sokat változott az elmúlt pár évben.*
- Igen, fontos. Noha elgondolkodtam azon, hogy mi lett volna ha. Ha nincs olyan csoda jó főzetünk? Finomítani kellene az eljárási módunkat.
*Elindulnak egy irányba, ami ismerős persze neki, s Nim el is meséli a hely történetét.*
- Igen, már rémlik a hely korábbról. Ismertem egy lányt onnan, még a bordélyház idejéből. Kedves volt, csak a szükség vitte erre az útra és nem is bírta sokáig. Túlzásba vitte az ördög vigyorát.
*Próbált neki segíteni leszokni róla, de már késő volt. Nimeril ajtót nyit neki, előre engedi.*
- Rendben, nekem mindegy.
*Frászt. Nem szívesen ül háttal, igazából bárminek. Szereti látni azokat, akik körülötte vannak, még ha úgy is tűnik, hogy nem érdeklődik senki iránt. Viszont a kivétel erősíti a, nos az idegét.*
- Rendben, legyen úgy. Viszont most jut eszembe, hogy éhes vagyok.
*Lehet Nim hamar megbánja nagylelkűségét, pedig evett nemrég, még a Pegazusban. Rövid böngészése közben meg is jelenik egy felszolgáló, ki rövid időre távozik, majd visszatér.*
- Akkor egy kolbásszal töltött sertéskarajt kérnék, és egy Wegtoreni világost.
*Nem szégyenlőzik a sörivás miatt. A Wegtorenit igenis kedveli az íze miatt, s attól mindig könnyebben erőre kap.*
- Azért ne hidd, hogy iszákos vagyok, szeretem a sört és jól esik ilyen munka után. Nekem pont elég a lazításhoz. A nehezebb és laktatóbb étel mellé is elég jó.
*Körbe néz, s igen, szemügyre veszi a rendelésüket felvevő ifjút is, bár nem sértő módon avagy szándékkal. Nézelődik csak.*
2450. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-13 17:15:54
Üzenet elküldve: 2022-05-13 17:15:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Levezetés //
// Kiszolgálás //
* A leányzó és a társa ( társai) nagyon elmerültek magukban, így egy kis ácsorgás után megenged magának egy mosolyt. *
- Egy pillanat türelmüket kérem, máris vissza jövök, csak a pultnál gyülekeznek.
* Sylvar illően biccent feléjük majd el is indul a pulthoz. *
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Mindenki IS//
//Fynlisse, Sren, Mikarr//
- Máris jövök!
* ~ A franc gondolta volna, hogy ennyien lesznek. ~ Morgolódik magában, de egy mosolyt húz az arcára. Ha már ideiglenes pultosnak csapott fel, akkor végezze jól a dolgát. *
- Szép napot mindenkinek!
* Köszön oda a tömegnek, egy pillanatra eszébe ötlik, hogy talán Mik találta ki neki ezt a kis viccet, de utána hamar túl is lép rajta. ~ Néhány perc alatt ilyet megszervezni nem lehet. ~ *
- Üdvözlöm a vendégeket, kérem mindenki mondja mire van szüksége.
* A tündérrel a furcsa alak elbeszélget, de bizonytalanságából ki indulva nem is sejti, hogy mire van szüksége a legtöbb embernek. Tekintetére csak a mosoly ül ki. Nem is gondolta volna, hogy két tündért is fog látni egy fogadóban. Az útóbbi időben nem igen tapasztalta, hogy gyakori látványosságok lennének Artheniorban. *
// Kiszolgálás //
* A leányzó és a társa ( társai) nagyon elmerültek magukban, így egy kis ácsorgás után megenged magának egy mosolyt. *
- Egy pillanat türelmüket kérem, máris vissza jövök, csak a pultnál gyülekeznek.
* Sylvar illően biccent feléjük majd el is indul a pulthoz. *
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Mindenki IS//
//Fynlisse, Sren, Mikarr//
- Máris jövök!
* ~ A franc gondolta volna, hogy ennyien lesznek. ~ Morgolódik magában, de egy mosolyt húz az arcára. Ha már ideiglenes pultosnak csapott fel, akkor végezze jól a dolgát. *
- Szép napot mindenkinek!
* Köszön oda a tömegnek, egy pillanatra eszébe ötlik, hogy talán Mik találta ki neki ezt a kis viccet, de utána hamar túl is lép rajta. ~ Néhány perc alatt ilyet megszervezni nem lehet. ~ *
- Üdvözlöm a vendégeket, kérem mindenki mondja mire van szüksége.
* A tündérrel a furcsa alak elbeszélget, de bizonytalanságából ki indulva nem is sejti, hogy mire van szüksége a legtöbb embernek. Tekintetére csak a mosoly ül ki. Nem is gondolta volna, hogy két tündért is fog látni egy fogadóban. Az útóbbi időben nem igen tapasztalta, hogy gyakori látványosságok lennének Artheniorban. *
2449. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-12 16:41:15
Üzenet elküldve: 2022-05-12 16:41:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
*Jó darabig ül az ágy szélén egy szál fürdőlepedőben, mire magához tér. A vízcseppek már megszáradtak a testén, a bőrének simaságát már csak a fekete, kitárt szárnyú madáralak vonalai törik meg, amelyek egész mellkasát, vállát és felkarjait is beterítik. A nyitott ablakon beosonó szélben kicsit megborzong, majd feleszmélve ruhái után néz. A páncélt nem kívánja visszavenni, így gyorsan előkutat egy viseletes inget a zsákjából és gyorsan magáraveszi, majd egy szalaggal összeköti a haját hátul. Nadrág, jobb híján a páncél alatt viselt, bár a vért felfogta a dzsuva nagy részét, csizma és elindul lefelé a fogadóba. Eddigre Nievnek és Rírionnak meg kellett étkeznie, az is lehet, hogy már ők is a szobájukban pancsolnak.
Lendületesen indul el a folyosón, csak a lépcsőn lassít le, nem kíván nagy feltűnést kelteni. A fürdés sokat javított a komfortérzésén és elfesebb külsőt is kölcsönzött neki, így már jobb közérzettel ér le a fogadóba. Észre sem veszi, hogy a levelet még mindig a tenyerében gyűrögeti.
A pultnál rájön, hogy nem látja sehol sem Nieveshát, sem az ifjú elfet. Pár pillanatig hezitál az asztalnál, ahol ültek, nézelődik, hátha csak rosszul emlékszik, majd végül a pulthoz indul vissza, hogy keressen valakit annak másik oldalán. Állnak még ott, nem kíván tolakodni, így türelmesen kivárja a sorát. De míg vár, legalább az ork ajtónállót meg tudja kérdezni.*
- Bocsánat, nem láttad a két ifjút, akik annál az asztalnál ültek? *Kérdi a termetes férfit.*
- Egy kócos lány és egy nyakigláb elf kölykök. *Ad személyleírást Nievről és Rírionról.*
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
*Jó darabig ül az ágy szélén egy szál fürdőlepedőben, mire magához tér. A vízcseppek már megszáradtak a testén, a bőrének simaságát már csak a fekete, kitárt szárnyú madáralak vonalai törik meg, amelyek egész mellkasát, vállát és felkarjait is beterítik. A nyitott ablakon beosonó szélben kicsit megborzong, majd feleszmélve ruhái után néz. A páncélt nem kívánja visszavenni, így gyorsan előkutat egy viseletes inget a zsákjából és gyorsan magáraveszi, majd egy szalaggal összeköti a haját hátul. Nadrág, jobb híján a páncél alatt viselt, bár a vért felfogta a dzsuva nagy részét, csizma és elindul lefelé a fogadóba. Eddigre Nievnek és Rírionnak meg kellett étkeznie, az is lehet, hogy már ők is a szobájukban pancsolnak.
Lendületesen indul el a folyosón, csak a lépcsőn lassít le, nem kíván nagy feltűnést kelteni. A fürdés sokat javított a komfortérzésén és elfesebb külsőt is kölcsönzött neki, így már jobb közérzettel ér le a fogadóba. Észre sem veszi, hogy a levelet még mindig a tenyerében gyűrögeti.
A pultnál rájön, hogy nem látja sehol sem Nieveshát, sem az ifjú elfet. Pár pillanatig hezitál az asztalnál, ahol ültek, nézelődik, hátha csak rosszul emlékszik, majd végül a pulthoz indul vissza, hogy keressen valakit annak másik oldalán. Állnak még ott, nem kíván tolakodni, így türelmesen kivárja a sorát. De míg vár, legalább az ork ajtónállót meg tudja kérdezni.*
- Bocsánat, nem láttad a két ifjút, akik annál az asztalnál ültek? *Kérdi a termetes férfit.*
- Egy kócos lány és egy nyakigláb elf kölykök. *Ad személyleírást Nievről és Rírionról.*
2448. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-12 16:08:45
Üzenet elküldve: 2022-05-12 16:08:45
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Mindenki IS//
* Végül a 20 aranyas erszényt elfogadjaBris Vorath. Ezt követően pedig távozik is. Sajnálja a tündér, hogy nem lett bunyó. Csalódottan nyúl a poharához. Az a kis nyikhaj pincérke viszont támadólag lép fel ellene. Megszokta már, hogy kis termete miatt sokan letámadják, de azért ezt kicsit soknak találja. Nyitná is szóra a száját, de az közben le is lép.*
~ A mocsok! Bezzeg a annak a nőnek nem mertél beszólni. Na megállj, mert ezt nem felejtem el neked.! ~* Fejében máris ötletek kezdenek sorakozni, hogy miképpen állathatna majd bosszút. Most viszont távozik, mert megsértve is érzi magát, plusz csalódott is, amiért elmaradt a verekedés. Pedig tényleg nagyon várta volna. Lemászik a székről és kimasírozik az épületből. Vissza fog térni még erre mérget lehet venni.*
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Mindenki IS//
* Végül a 20 aranyas erszényt elfogadjaBris Vorath.
Ezt követően pedig távozik is. Sajnálja a tündér, hogy nem lett bunyó. Csalódottan nyúl a poharához. Az a kis nyikhaj pincérke viszont támadólag lép fel ellene. Megszokta már, hogy kis termete miatt sokan letámadják, de azért ezt kicsit soknak találja. Nyitná is szóra a száját, de az közben le is lép.*~ A mocsok! Bezzeg a annak a nőnek nem mertél beszólni. Na megállj, mert ezt nem felejtem el neked.! ~* Fejében máris ötletek kezdenek sorakozni, hogy miképpen állathatna majd bosszút. Most viszont távozik, mert megsértve is érzi magát, plusz csalódott is, amiért elmaradt a verekedés. Pedig tényleg nagyon várta volna. Lemászik a székről és kimasírozik az épületből. Vissza fog térni még erre mérget lehet venni.*
2447. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-11 21:54:45
Üzenet elküldve: 2022-05-11 21:54:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Fynlisse, Sren, Mikarr//
*Leteszi a pultra a 30 aranyat, a két Szoba árát. Csak annyi ideje van, hogy gyorsan megköszönje Miknek a kulcsokat. Miközben a szobaszámokat olvassa le róluk, a társa válaszol helyette a pultos kérdésére. Kis gondolkodás után a páratlan számú kulcsot nyújtja Sren felé.*
- Azt legfeljebb magaddal beszélted meg. Egy szót se róla többet! *Nem vár semmiféle ellenszolgáltatást. A férfi savanyú képét elnézve már egy köszönömöt sem. Kényelmetlenül helyezi át a súlyát egyik lábáról a másikra, amíg arra vár, hogy Sren elfogadja-e a kulcsot. Amennyiben igen, Fynlisse felsóhajt, mintha valami súlyos dologtól szabadult volna meg.*
- Egy pohár italról volt szó, ugye? Nem, nem, nem, csak semmi kifogás! *Lefegyverző vigyort villant barátja felé, majd felmarkol egy itallapot és a böngészni kezdi. A korábbi, kissé elhamarkodott döntésére gondolva enyhe fintorra torzul az arca, és gyorsan lejjebb futtatja az ujját a szeszes italokon túl.* Teák... hmm... Vidám Kalmár? Izgalmasnak ígérkezik... *Srenre pillant.* Sren Lass mit választ? Vagy fáradt netán, és inkább felmenne? *Úgy dönt, hogy csak akkor rendel italt, ha a másik is. Csábító az alvás is, ám egyelőre igyekszik ébernek mutatni magát.*
*
//Fynlisse, Sren, Mikarr//
*Leteszi a pultra a 30 aranyat, a két Szoba árát.
Csak annyi ideje van, hogy gyorsan megköszönje Miknek a kulcsokat. Miközben a szobaszámokat olvassa le róluk, a társa válaszol helyette a pultos kérdésére. Kis gondolkodás után a páratlan számú kulcsot nyújtja Sren felé.*- Azt legfeljebb magaddal beszélted meg. Egy szót se róla többet! *Nem vár semmiféle ellenszolgáltatást. A férfi savanyú képét elnézve már egy köszönömöt sem. Kényelmetlenül helyezi át a súlyát egyik lábáról a másikra, amíg arra vár, hogy Sren elfogadja-e a kulcsot. Amennyiben igen, Fynlisse felsóhajt, mintha valami súlyos dologtól szabadult volna meg.*
- Egy pohár italról volt szó, ugye? Nem, nem, nem, csak semmi kifogás! *Lefegyverző vigyort villant barátja felé, majd felmarkol egy itallapot és a böngészni kezdi. A korábbi, kissé elhamarkodott döntésére gondolva enyhe fintorra torzul az arca, és gyorsan lejjebb futtatja az ujját a szeszes italokon túl.* Teák... hmm... Vidám Kalmár? Izgalmasnak ígérkezik... *Srenre pillant.* Sren Lass mit választ? Vagy fáradt netán, és inkább felmenne? *Úgy dönt, hogy csak akkor rendel italt, ha a másik is. Csábító az alvás is, ám egyelőre igyekszik ébernek mutatni magát.*
*
2446. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-11 20:42:24
Üzenet elküldve: 2022-05-11 20:42:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Fynlisse, Sren//
//Futólag a zajló események, Mikarr//
*Hezitál és hirtelen a kényelmetlenség érzete fogja el. Látja maga előtt a megtartott ajtót, mégis szüksége van néhány szempillantásra, hogy felfogja, neki tartják nyitva.*
- Bocsánat... *motyogja, s veszi észre magát hirtelen, majd a lány után lép és csendesen behajtja maga után az ajtót. Fynlisse belépőjénél az övé jóval sutább, bizonytalanabb biccentgetéssel megáldott, szerencsére a tündér talpraesett módon máris intéz mindent.* Üdv mindenkinek! Szép napot! *Emeli kalapjához a kezét, s mindenkire igyekszik mosolyogni, ahogyan körbe-körbe fordítja arcát a bentiekre. Elf, ember, ork, megannyi színes kavalkádja a sinte az összes faji és társadalmi rétegnek. Lassan megnyugszik, csak akkor pillant meglepetten a tündérre, mikor számára is szállást rendel, azonban Mikarr látványa elfeledteti vele a kellemetlen érzést.*
- Mik! *Vigyorodik el, s emeli rögtön kalapját, ahogyan korábban is tette.* Nem volt a műhelyben sajnos, talán elkerültük egymást. *Válaszol gyorsan a kérdésre, majd el is engedi újdonsült barátját, hiszen láthatóan rengeteg dolga van.*
- Ezt nem így beszéltük meg... *fordul hirtelen Fynlisse felé, még fejét is csóválja kissé.* Elalszom én akárhol, nem lett volna szükség... *sóhajt fel* nem tudom visszaadni, legalábbis most még nem. *Fancsalodik el.*
//Fynlisse, Sren//
//Futólag a zajló események, Mikarr//
*Hezitál és hirtelen a kényelmetlenség érzete fogja el. Látja maga előtt a megtartott ajtót, mégis szüksége van néhány szempillantásra, hogy felfogja, neki tartják nyitva.*
- Bocsánat... *motyogja, s veszi észre magát hirtelen, majd a lány után lép és csendesen behajtja maga után az ajtót. Fynlisse belépőjénél az övé jóval sutább, bizonytalanabb biccentgetéssel megáldott, szerencsére a tündér talpraesett módon máris intéz mindent.* Üdv mindenkinek! Szép napot! *Emeli kalapjához a kezét, s mindenkire igyekszik mosolyogni, ahogyan körbe-körbe fordítja arcát a bentiekre. Elf, ember, ork, megannyi színes kavalkádja a sinte az összes faji és társadalmi rétegnek. Lassan megnyugszik, csak akkor pillant meglepetten a tündérre, mikor számára is szállást rendel, azonban Mikarr látványa elfeledteti vele a kellemetlen érzést.*
- Mik! *Vigyorodik el, s emeli rögtön kalapját, ahogyan korábban is tette.* Nem volt a műhelyben sajnos, talán elkerültük egymást. *Válaszol gyorsan a kérdésre, majd el is engedi újdonsült barátját, hiszen láthatóan rengeteg dolga van.*
- Ezt nem így beszéltük meg... *fordul hirtelen Fynlisse felé, még fejét is csóválja kissé.* Elalszom én akárhol, nem lett volna szükség... *sóhajt fel* nem tudom visszaadni, legalábbis most még nem. *Fancsalodik el.*
2445. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-11 20:42:14
Üzenet elküldve: 2022-05-11 20:42:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Bris, Mik, Nievesha, Alesian, Fänrírion//
//Sylvar, Fynlisse//
*Jókor kezdenek el megnyugodni a kedélyek, mivel Ukromnak már igazán kedve van leülni arra a székre. Szó nélkül követi szemével az eseményeket, a szerencsétlen tündér kizsigerlésétől a már majd' megszeretett vöröshajú asszonyság távozásáig, majd egy sóhajjal lerokkan az ülőalkalmatosságra.*
~ Hogy bírod ezt? ~ *Kérdi a tekintete Miktől, aki semmivel sem tűnik fáradtabbnak minden letelt problémával. Hát van kire felnéznie ebben a szakmában, annyi biztos.*
- Döftek le valakit kevesebbért is. *Jön a sötét válasz a hitetlenkedő kérdésre, felnézve a rozoga ülésről. Bárcsak hazudna ezzel.
Furcsállva vonja össze szemöldökét, mikor gnóm munkatársa távozásáról tanusították. * - Csinált már ilyet a kovácsnál is, ha jól emlékszem. De akkor sem ment el örökké. *Az ork inkább munkaiszony iránti menekülésnek gondolja ezt a merész húzást, mint végleges elköszönésnek, tekintve hogy nem ez az első napja itt Xavynak, vele ellentétben. Valószínűnek tartja, hogy másnap, vagy azután, vagy itt vagy a műhelynél újra látni fogja. És ha nem, nos, kezét csókolja.
Csak szomorúan rázza fejét, mikor pincérkedéssel kérdezik: nemcsak hogy csöppet sem elég gyengéd, ügyes vagy óvatos ő ahhoz hogy tányérokkal rohangásszék fél nap, társával ellentétben neki közel sincs papnyi türelme, ezáltal az első nagyszájú vendég vagy az utcán végezné egy kitört ablakon túl, vagy a konyha üstjében. Ami tele van forraló vízzel.
Így valóban istenektől kapott segítségnek tudja le magának, hogy a már fegyveresnél látott elf, aki nemrég érkezett, takarítói munkát is vállal el. Csak nem vették fel őt is frissen? Az ork egy hálás bólintással is jutalmazza amazt, amikor munkára is megy. Sylvarnak hívják, rendben. Azt még továbbra is jobban meg tudja jegyezni, mint "Nawanthiri hardipandra".
Egyhamar hallja is az kijárati ajtó ismételt nyikorgását, és gyanakodva méregeti a visszajött kis tündért. Nem egy pár órája ment csak el? Ráadásul úgyszintén ismerős társasággal jött, ha jól észleli a helyzetet, de pompás. Mondjuk nem okozott sok bajt mondjuk a legutóbbi alkalommal, tehát nem szükséges résen lennie, úgy érzi. Kiderül.*
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Bris, Mik, Nievesha, Alesian, Fänrírion//
//Sylvar, Fynlisse//
*Jókor kezdenek el megnyugodni a kedélyek, mivel Ukromnak már igazán kedve van leülni arra a székre. Szó nélkül követi szemével az eseményeket, a szerencsétlen tündér kizsigerlésétől a már majd' megszeretett vöröshajú asszonyság távozásáig, majd egy sóhajjal lerokkan az ülőalkalmatosságra.*
~ Hogy bírod ezt? ~ *Kérdi a tekintete Miktől, aki semmivel sem tűnik fáradtabbnak minden letelt problémával. Hát van kire felnéznie ebben a szakmában, annyi biztos.*
- Döftek le valakit kevesebbért is. *Jön a sötét válasz a hitetlenkedő kérdésre, felnézve a rozoga ülésről. Bárcsak hazudna ezzel.
Furcsállva vonja össze szemöldökét, mikor gnóm munkatársa távozásáról tanusították. * - Csinált már ilyet a kovácsnál is, ha jól emlékszem. De akkor sem ment el örökké. *Az ork inkább munkaiszony iránti menekülésnek gondolja ezt a merész húzást, mint végleges elköszönésnek, tekintve hogy nem ez az első napja itt Xavynak, vele ellentétben. Valószínűnek tartja, hogy másnap, vagy azután, vagy itt vagy a műhelynél újra látni fogja. És ha nem, nos, kezét csókolja.
Csak szomorúan rázza fejét, mikor pincérkedéssel kérdezik: nemcsak hogy csöppet sem elég gyengéd, ügyes vagy óvatos ő ahhoz hogy tányérokkal rohangásszék fél nap, társával ellentétben neki közel sincs papnyi türelme, ezáltal az első nagyszájú vendég vagy az utcán végezné egy kitört ablakon túl, vagy a konyha üstjében. Ami tele van forraló vízzel.
Így valóban istenektől kapott segítségnek tudja le magának, hogy a már fegyveresnél látott elf, aki nemrég érkezett, takarítói munkát is vállal el. Csak nem vették fel őt is frissen? Az ork egy hálás bólintással is jutalmazza amazt, amikor munkára is megy. Sylvarnak hívják, rendben. Azt még továbbra is jobban meg tudja jegyezni, mint "Nawanthiri hardipandra".
Egyhamar hallja is az kijárati ajtó ismételt nyikorgását, és gyanakodva méregeti a visszajött kis tündért. Nem egy pár órája ment csak el? Ráadásul úgyszintén ismerős társasággal jött, ha jól észleli a helyzetet, de pompás. Mondjuk nem okozott sok bajt mondjuk a legutóbbi alkalommal, tehát nem szükséges résen lennie, úgy érzi. Kiderül.*
2444. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-11 13:19:41
Üzenet elküldve: 2022-05-11 13:19:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Mikarr Mar Mair [KKK] //
// Kiszolgálás //
* Sylvar nyugodt szívvel hallgatja végig az utasításait Miknek. Az arcán mosolyt nem vélhető felfedezni, de figyelme szakadatlan felé. *
- Rendben, majd a többit úgyis később megbeszéljük.
* Bólint miközben körbevezeti a másik felet Mik. Nem felejti el felvenni a társától kapott bőrkötényt sem, a fogadóba ajtaja újra kitárul és új vendégek érkeznek. Amint helyet foglalnak vár egy pillanatot, hogy aztán megközelítse őket. *
- Üdvözlöm önöket a Wegtoreni Kalmárban. Sylvar vagyok, ma én szolgálom ki önöket.
* Egy enyhe biccentést mutat be a jövevények felé, a mosoly távol áll az elftől, de külleme kifogástalan. *
A hozzászólást Thanos (Moderátor) módosította, ekkor: 2022.05.11 13:33:08, a következő indokkal:
kőr = franciakártya egyik színe (gyk: a szív), kör = az a kerek izé, területe: r^2*Pí, kerülete: 2r*Pí (d*Pí)
// Kiszolgálás //
* Sylvar nyugodt szívvel hallgatja végig az utasításait Miknek. Az arcán mosolyt nem vélhető felfedezni, de figyelme szakadatlan felé. *
- Rendben, majd a többit úgyis később megbeszéljük.
* Bólint miközben körbevezeti a másik felet Mik. Nem felejti el felvenni a társától kapott bőrkötényt sem, a fogadóba ajtaja újra kitárul és új vendégek érkeznek. Amint helyet foglalnak vár egy pillanatot, hogy aztán megközelítse őket. *
- Üdvözlöm önöket a Wegtoreni Kalmárban. Sylvar vagyok, ma én szolgálom ki önöket.
* Egy enyhe biccentést mutat be a jövevények felé, a mosoly távol áll az elftől, de külleme kifogástalan. *
A hozzászólást Thanos (Moderátor) módosította, ekkor: 2022.05.11 13:33:08, a következő indokkal:
kőr = franciakártya egyik színe (gyk: a szív), kör = az a kerek izé, területe: r^2*Pí, kerülete: 2r*Pí (d*Pí)
2443. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-11 11:01:29
Üzenet elküldve: 2022-05-11 11:01:29
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Bris, Mik, Nievesha, Alesian, Fänrírion//
//Sylvar, Ukrom, Fynlisse//
*Sikerül rendet tartani és még Ukromnak sem kell beavatkoznia, bár az ork önmaga látványában egy visszatartó erő lehet a zavargóknak.*
- Örülök, hogy megismerhetlek, Rírion. *Mosolyog az elf bemutatkozására. Sejti, hogy évekkel lehet öregebb nála, az elfeknél nem nagyon lehet megmondani, de olyan kölyök képe van, hogy simán "lekölyközi". Ha azt akarja a nyurga, hogy férfiasabbnak nézzék, akkor tennie kell érte valamit. Mondjuk növeszthetne szakállat. Bár kérdés, hogy elfeknél ez egyáltalán megy-e? A döntést, hogy Niev valóban ott lesz-e a templomnál, rájuk hagyja, nem fog beleszólni és az idősebb elfhez se fog rohanni. Nem az ő dolga.
A pultba visszatérve a megszólított druida úgy tűnik, kapható a munkára.*
- Annak. *Válaszolja a kérdésére.*
- Tök egyszerű, csak ki kell szolgálni a vendégeket. Ha leülnek megkérdezni mit akarnak és utána kivinni nekik. *Foglalja össze a vendéglátás velejét Mik a pultban az elfnek. Persze nem csak ennyi a dolog, ennél sokkalta összetettebb, de a lényeg ez.*
- Köszi, jó fej vagy. *Mondja, amikos Sylvar a segítés mellett dönt.*
- Xavy? Szabadságra ment, beteg lett a nagyapja és ápolnia kell. *Válaszol a kérdésre. Jobb, ha a "hivatalos" verziónál marad.*
- Tessék, ezt vedd fel. *Ad át egy bőrkötényt Sylvarnak, amilyen az övé is.*
- Ha érkezik vendég és leül, kimész hozzá. Ha idejön a pulthoz, itt szolgálod ki. A konyhán Nyikhaj van, ő tud mindent az ételekről, a piák itt vannak sorban. *Mutat végig a pulton.*
- A tányérok oda, eszközök ide, poharak oda. *Sorolja el a dolgok helyeit, de az elf is láthatja, mi a rendszer a pultban.*
- Eeyr küldött, komolyan, egyedül nem bírnám. *Mosolyog Sylvarra, de körülbelül ekkor lép oda a korábban látott tündér a pulthoz, aki zenélni szeretett volna és Sren is vele van, ha minden igaz.*
- Szervusztok! Igen, van szoba. *Szed elő két kulcsot és ha fizettek, akkor meg is kapják.*
- A kulcsok itt vannak, azok a szabad szobáké, ezek a kiadottak helyei. *Mutatja Sylvarnak a pult alatti fakkokat, ahol fel is van írva a "szabad" és a "foglalt" feliratok a kulcsok helyei felett.*
- Sikerült beszélni az intézővel? *Kérdi még, de ekkor érkezik Niev is, aki a pincearéna felől érdeklődik.*
- Sufni? *Kérdez vissza széles mosollyal.*
- Az kérlek nem sufni, hanem egy felszerelt pincearéna. Van benne minden. *Helyesbít okító hangon, de továbbra is mosolyogva. Nem veszi túl komolyra, érti ő a viccet.*
- Persze, gyere. *Biccent, de még mielőtt elindulna, Sylvar felé fordul.*
- Tartsd a frontot, ha kellek, itt leszek lent. *Biccent a pult mögött nyíló ajtó felé.*
- Kérlek, szolgáld ki őket. *Mutat az érkezők felé, akik egy félreeső asztalnál foglalnak helyet. Láthatóan nem akarnak belefolyni a fogadó életébe.*
- Csak ügyesen. *Villant még egy vigyort és Niev felé fordul.*
- A pasid nem jön? *Kérdi még Rírion felé pillantva, de nem vár választ, nyitja a pincelejáró ajtaját.*
- Fegyverek ide. *Mutat a fegyverállvány felé és ha Niev letett mindent, akkor indul el lefelé.*
- Vigyázz, lépcső. *Figyelmezteti még a lányt és eltűnik az ajtóban lefelé haladva.*
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Bris, Mik, Nievesha, Alesian, Fänrírion//
//Sylvar, Ukrom, Fynlisse//
*Sikerül rendet tartani és még Ukromnak sem kell beavatkoznia, bár az ork önmaga látványában egy visszatartó erő lehet a zavargóknak.*
- Örülök, hogy megismerhetlek, Rírion. *Mosolyog az elf bemutatkozására. Sejti, hogy évekkel lehet öregebb nála, az elfeknél nem nagyon lehet megmondani, de olyan kölyök képe van, hogy simán "lekölyközi". Ha azt akarja a nyurga, hogy férfiasabbnak nézzék, akkor tennie kell érte valamit. Mondjuk növeszthetne szakállat. Bár kérdés, hogy elfeknél ez egyáltalán megy-e? A döntést, hogy Niev valóban ott lesz-e a templomnál, rájuk hagyja, nem fog beleszólni és az idősebb elfhez se fog rohanni. Nem az ő dolga.
A pultba visszatérve a megszólított druida úgy tűnik, kapható a munkára.*
- Annak. *Válaszolja a kérdésére.*
- Tök egyszerű, csak ki kell szolgálni a vendégeket. Ha leülnek megkérdezni mit akarnak és utána kivinni nekik. *Foglalja össze a vendéglátás velejét Mik a pultban az elfnek. Persze nem csak ennyi a dolog, ennél sokkalta összetettebb, de a lényeg ez.*
- Köszi, jó fej vagy. *Mondja, amikos Sylvar a segítés mellett dönt.*
- Xavy? Szabadságra ment, beteg lett a nagyapja és ápolnia kell. *Válaszol a kérdésre. Jobb, ha a "hivatalos" verziónál marad.*
- Tessék, ezt vedd fel. *Ad át egy bőrkötényt Sylvarnak, amilyen az övé is.*
- Ha érkezik vendég és leül, kimész hozzá. Ha idejön a pulthoz, itt szolgálod ki. A konyhán Nyikhaj van, ő tud mindent az ételekről, a piák itt vannak sorban. *Mutat végig a pulton.*
- A tányérok oda, eszközök ide, poharak oda. *Sorolja el a dolgok helyeit, de az elf is láthatja, mi a rendszer a pultban.*
- Eeyr küldött, komolyan, egyedül nem bírnám. *Mosolyog Sylvarra, de körülbelül ekkor lép oda a korábban látott tündér a pulthoz, aki zenélni szeretett volna és Sren is vele van, ha minden igaz.*
- Szervusztok! Igen, van szoba. *Szed elő két kulcsot és ha fizettek, akkor meg is kapják.*
- A kulcsok itt vannak, azok a szabad szobáké, ezek a kiadottak helyei. *Mutatja Sylvarnak a pult alatti fakkokat, ahol fel is van írva a "szabad" és a "foglalt" feliratok a kulcsok helyei felett.*
- Sikerült beszélni az intézővel? *Kérdi még, de ekkor érkezik Niev is, aki a pincearéna felől érdeklődik.*
- Sufni? *Kérdez vissza széles mosollyal.*
- Az kérlek nem sufni, hanem egy felszerelt pincearéna. Van benne minden. *Helyesbít okító hangon, de továbbra is mosolyogva. Nem veszi túl komolyra, érti ő a viccet.*
- Persze, gyere. *Biccent, de még mielőtt elindulna, Sylvar felé fordul.*
- Tartsd a frontot, ha kellek, itt leszek lent. *Biccent a pult mögött nyíló ajtó felé.*
- Kérlek, szolgáld ki őket. *Mutat az érkezők felé, akik egy félreeső asztalnál foglalnak helyet. Láthatóan nem akarnak belefolyni a fogadó életébe.*
- Csak ügyesen. *Villant még egy vigyort és Niev felé fordul.*
- A pasid nem jön? *Kérdi még Rírion felé pillantva, de nem vár választ, nyitja a pincelejáró ajtaját.*
- Fegyverek ide. *Mutat a fegyverállvány felé és ha Niev letett mindent, akkor indul el lefelé.*
- Vigyázz, lépcső. *Figyelmezteti még a lányt és eltűnik az ajtóban lefelé haladva.*
2442. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-10 21:43:05
Üzenet elküldve: 2022-05-10 21:43:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 745
OOC üzenetek: 515
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 745
OOC üzenetek: 515
Játékstílus: Megfontolt
// Levezetés //
// Kiszolgálás //
* A veteránnal mindent lebeszéltek, amit csak le kellett. Most már át is adták, szóval mehetnek az istenek hírével. A vacsora meghívás időpontja is tiszta, amivel Nimerilnek nincs semmi baja. Nimeril is hasonlóan elégedett és boldog, pont mint újdonsült társa.*
- Olvasol a gondolataimban. A legutóbbi boncolásom is lejegyzeteltem töviről hegyire. Ezt sem árt majd.* Ért vele egyet miközben máris a Kalmár felé indul el Tanillával.*
- Az a kereskedőház tartja fent ezt a fogadót, ahova most megyünk, amelyikkel én is szerződtem. Látszólag ingyen dolgoztunk, de ez nem igaz. Majd mindent elmesélek. Mindjárt ott is vagyunk.* A fehérre meszelt falakat már messziről ki lehet szúrni. Mutatja is a félvér, hogy oda tartanak.*
- Az lesz a mi helyünk. Elvileg régen bordély volt, de most fogadóként üzemel.* Mond el mindent egy mondatban az egész helyről, amit érdemes tudni róla. Nimeril ki is nyitja társa előtt az ajtót jó vendéglátóként.*
- Keressünk egy félreeső helyet, ahol nyugodtan beszélgethetünk. Mondjuk az ott.* Mutat egy a vendégektől távol, de a pulthoz mondhatni közel eső helyre.*
- Természetesen én fizetek, szóval válasz kedvedre.* El is kezdi átnyálazni az étlapot a lány, de nem kell sokáig keresgélnie azt, amire ő vágyik.*
- Hmmm. Azt hiszem én ezt a mézes-citromos süteményt kóstolom meg egy kis feketelevessel. Neked sikerült már valami kedvedre valót találni?* Majd csak akkor kezd el integetni a kiszolgálás felé, ha addig nem jönnek oda az asztalukhoz, amikor már igenlő választ kapott. Majd egybe leadja a rendelést is. Egyébiránt a fogadóban zajló események nem igazán érdeklik. Figyelme Tanilláé meg a süteményé lesz, mert oly sok megbeszélnivaló akad most.*
// Kiszolgálás //
* A veteránnal mindent lebeszéltek, amit csak le kellett. Most már át is adták, szóval mehetnek az istenek hírével. A vacsora meghívás időpontja is tiszta, amivel Nimerilnek nincs semmi baja. Nimeril is hasonlóan elégedett és boldog, pont mint újdonsült társa.*
- Olvasol a gondolataimban. A legutóbbi boncolásom is lejegyzeteltem töviről hegyire. Ezt sem árt majd.* Ért vele egyet miközben máris a Kalmár felé indul el Tanillával.*
- Az a kereskedőház tartja fent ezt a fogadót, ahova most megyünk, amelyikkel én is szerződtem. Látszólag ingyen dolgoztunk, de ez nem igaz. Majd mindent elmesélek. Mindjárt ott is vagyunk.* A fehérre meszelt falakat már messziről ki lehet szúrni. Mutatja is a félvér, hogy oda tartanak.*
- Az lesz a mi helyünk. Elvileg régen bordély volt, de most fogadóként üzemel.* Mond el mindent egy mondatban az egész helyről, amit érdemes tudni róla. Nimeril ki is nyitja társa előtt az ajtót jó vendéglátóként.*
- Keressünk egy félreeső helyet, ahol nyugodtan beszélgethetünk. Mondjuk az ott.* Mutat egy a vendégektől távol, de a pulthoz mondhatni közel eső helyre.*
- Természetesen én fizetek, szóval válasz kedvedre.* El is kezdi átnyálazni az étlapot a lány, de nem kell sokáig keresgélnie azt, amire ő vágyik.*
- Hmmm. Azt hiszem én ezt a mézes-citromos süteményt kóstolom meg egy kis feketelevessel. Neked sikerült már valami kedvedre valót találni?* Majd csak akkor kezd el integetni a kiszolgálás felé, ha addig nem jönnek oda az asztalukhoz, amikor már igenlő választ kapott. Majd egybe leadja a rendelést is. Egyébiránt a fogadóban zajló események nem igazán érdeklik. Figyelme Tanilláé meg a süteményé lesz, mert oly sok megbeszélnivaló akad most.*
2441. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-10 11:49:55
Üzenet elküldve: 2022-05-10 11:49:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Mindenki IS//
*Persze Niev is furcsállhatná, hogy Taréjnak nem jó a pincearéna és mindenképpen egy külső helyszínt szeretne, de végül csak flegmán megvonja a vállát. Bánja kánya… Azt nyilván nem tudhatja, hogy a hely mennyire sufni, vagy mennyire nem, de azért úgy gondolja, hogy egy sufnit azért nagyképű lenne arénának nevezni, szóval biztosan nem az. A leves kanalazása közben ezen mereng. Mármint akkor, mikor épp nem akar egybefolyni a taknya meg a nyála az erőstől.
Azon amúgy jót mulat, ahogy Mik rendreutasítja a tündért. Aki amúgy cseppet sem szimpatikus Nievnek.*
- Mik, én azért megnézném azt a sufnit.
*Mosolyog rá a csaposra, hogy aztán egy pillanattal később a szemét kezdje forgatni. Forgatja Mikre és Rírionra is. Belekezdhetne abba, hogy elég nagy már ahhoz, hogy tudja, mit csinál, vagy ha nem is tudja, hát felelősséget vállaljon a tetteiért, meg belekezdhetne abba is, hogy ne akarják megmondani neki, hogy mit csináljon, hiszen egyikük sem az apja. Szerencsés körülmény, hogy az apja éppen odafent alszik - vélhetően ezt csinálja azután, hogy megfürdött és evett - és ezáltal nemigen van beleszólása abba, hogy Niev hova is megy éjközép idején.*
- Megmutatod?
*Kérdezi Niev, mikor már letörölte az összes kifolyt könnyét és megtörölte az orrát, meg minden olyasmit, amit a paprika kicsalt a nyálkahártyáiból és a pulthoz sétált. A kérdés természetesen Miknek szól, aki ajánlgatta a helyiséget, hogy ott rendezzék el Brisszel a nézeteltérésüket. Niev a kedvesebbik arcát veszi erre elő, tapasztalata szerint a mosoly könnyen lágyítja a szíveket - Pyctáét mindenképpen.*
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Mindenki IS//
*Persze Niev is furcsállhatná, hogy Taréjnak nem jó a pincearéna és mindenképpen egy külső helyszínt szeretne, de végül csak flegmán megvonja a vállát. Bánja kánya… Azt nyilván nem tudhatja, hogy a hely mennyire sufni, vagy mennyire nem, de azért úgy gondolja, hogy egy sufnit azért nagyképű lenne arénának nevezni, szóval biztosan nem az. A leves kanalazása közben ezen mereng. Mármint akkor, mikor épp nem akar egybefolyni a taknya meg a nyála az erőstől.
Azon amúgy jót mulat, ahogy Mik rendreutasítja a tündért. Aki amúgy cseppet sem szimpatikus Nievnek.*
- Mik, én azért megnézném azt a sufnit.
*Mosolyog rá a csaposra, hogy aztán egy pillanattal később a szemét kezdje forgatni. Forgatja Mikre és Rírionra is. Belekezdhetne abba, hogy elég nagy már ahhoz, hogy tudja, mit csinál, vagy ha nem is tudja, hát felelősséget vállaljon a tetteiért, meg belekezdhetne abba is, hogy ne akarják megmondani neki, hogy mit csináljon, hiszen egyikük sem az apja. Szerencsés körülmény, hogy az apja éppen odafent alszik - vélhetően ezt csinálja azután, hogy megfürdött és evett - és ezáltal nemigen van beleszólása abba, hogy Niev hova is megy éjközép idején.*
- Megmutatod?
*Kérdezi Niev, mikor már letörölte az összes kifolyt könnyét és megtörölte az orrát, meg minden olyasmit, amit a paprika kicsalt a nyálkahártyáiból és a pulthoz sétált. A kérdés természetesen Miknek szól, aki ajánlgatta a helyiséget, hogy ott rendezzék el Brisszel a nézeteltérésüket. Niev a kedvesebbik arcát veszi erre elő, tapasztalata szerint a mosoly könnyen lágyítja a szíveket - Pyctáét mindenképpen.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659