Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 306 (6101. - 6120. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6120. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-06 06:05:53
Üzenet elküldve: 2022-04-06 06:05:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Egyébként nyílt //
* ~ Ez a nő még annyit sem tud mondani, hogy köszönöm. ~ Állapítja meg miközben nézi a pillanatok alatt megsemmisített étket. *
- Nem hiszed?
* Néz kőrbe a fogadóban látványosan. *
- Oh, igen! Minden kereskedő egy fogadón belül is magával hurcolja a portékáját. Véletlenül sem a szobájában pakolja le.
* Vár egy kicsit, hogy le essen a nőnek, és csak remélni tudja, hogy megtörténik. *
- Mellékesen nincs portékám, mivel nem csak olyan kereskedő létezik aki termékekkel kereskedik.
* Könyököl rá az asztalra, még mindig nem tudja eldönteni, hogy a nő eleget tömött magába vagy még akarja a második fogást, de erre szerencsére nem kap választ. ~ Legalább több marad. ~ Tekintetével újra végig méri az ostoba teremtményt, de ilyenkor tud csak belegondolni igazán, hogy az Orkok miképp maradnak életben hosszan ezen a világon, a válasz pedig a fosztogatásban rejlik. *
- Szerződéseket kötök és kereskedelmi pontokat hozok létre egy másik céhnek, illetve adóbehajtással foglalkozom, vagy éppen hitelezéssel.
* Türelmesen hallgatja a lány szavait, a szemöldöke megindul a maszk alatt, de egy sóhajjal folytatja is. *
- Nincs szükségem rá, hogy ismerjenek, és sivatagi területről származok, ott megszokott a maszk vagy az arcunk eltakarása. Az orkoknál ez nem így van, de a legtöbb más fajú így tesz.
* A kusza történetét hallgatva, még mindig nem érez intenzitást, hogy vissza kérdezzen rá, inkább csak tovább hallgatja. *
- Az igaz, hogy azt is kérdezted, hogy jól vagyok-e, de a segítségedet is felajánlottad, és az amire ráztam ténylegesen a fejem.
* Dől hátra a székben, de már kezdi furcsállni, hogy még mindig ezt a témát próbálja magyarázni a másiknak. ~ Miért ülök szemben egy Orkal? Miért nem állok fel és lépek le? ~ Elmélkedik, hisz a lány talán nem is ostoba csak jóindulatúan szeleburdi, célt vele szemben nem igen lát. *
- Minek köszönhető, hogy Arthenior városába jöttél? Csak nem társaiddal jöttetek páran? A nők nagy tiszteletben állnak az orkok között nem de?
* ~ Ez a nő még annyit sem tud mondani, hogy köszönöm. ~ Állapítja meg miközben nézi a pillanatok alatt megsemmisített étket. *
- Nem hiszed?
* Néz kőrbe a fogadóban látványosan. *
- Oh, igen! Minden kereskedő egy fogadón belül is magával hurcolja a portékáját. Véletlenül sem a szobájában pakolja le.
* Vár egy kicsit, hogy le essen a nőnek, és csak remélni tudja, hogy megtörténik. *
- Mellékesen nincs portékám, mivel nem csak olyan kereskedő létezik aki termékekkel kereskedik.
* Könyököl rá az asztalra, még mindig nem tudja eldönteni, hogy a nő eleget tömött magába vagy még akarja a második fogást, de erre szerencsére nem kap választ. ~ Legalább több marad. ~ Tekintetével újra végig méri az ostoba teremtményt, de ilyenkor tud csak belegondolni igazán, hogy az Orkok miképp maradnak életben hosszan ezen a világon, a válasz pedig a fosztogatásban rejlik. *
- Szerződéseket kötök és kereskedelmi pontokat hozok létre egy másik céhnek, illetve adóbehajtással foglalkozom, vagy éppen hitelezéssel.
* Türelmesen hallgatja a lány szavait, a szemöldöke megindul a maszk alatt, de egy sóhajjal folytatja is. *
- Nincs szükségem rá, hogy ismerjenek, és sivatagi területről származok, ott megszokott a maszk vagy az arcunk eltakarása. Az orkoknál ez nem így van, de a legtöbb más fajú így tesz.
* A kusza történetét hallgatva, még mindig nem érez intenzitást, hogy vissza kérdezzen rá, inkább csak tovább hallgatja. *
- Az igaz, hogy azt is kérdezted, hogy jól vagyok-e, de a segítségedet is felajánlottad, és az amire ráztam ténylegesen a fejem.
* Dől hátra a székben, de már kezdi furcsállni, hogy még mindig ezt a témát próbálja magyarázni a másiknak. ~ Miért ülök szemben egy Orkal? Miért nem állok fel és lépek le? ~ Elmélkedik, hisz a lány talán nem is ostoba csak jóindulatúan szeleburdi, célt vele szemben nem igen lát. *
- Minek köszönhető, hogy Arthenior városába jöttél? Csak nem társaiddal jöttetek páran? A nők nagy tiszteletben állnak az orkok között nem de?
6119. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-05 21:52:45
Üzenet elküldve: 2022-04-05 21:52:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Egyébként nyílt //
*Kissé türelmetlenül vár, mert igazán csak most érzi, hogy mennyire is éhes. Nem tudja mennyit kell fizetnie, úgyhogy ezzel még vár, majd fizet ha kérik tőle, nem akar ám lopni vagy ilyesmi. A maszkos alak pedig ahogy kinyitja a száját, Gyldwa úgy csattan fel. Összeráncolja a szemöldökeit és az asztalra könyököl mindkét kezével.*
-Mit képzelsz te magadról? Nem vagy az apám. El tudom dönteni mit és mennyit eszek te grokk'sha!
*Persze az ork szitokszó valószínűleg nem sokat mondhat a másiknak, de a hangsúlyból könnyen következtethet rá, hogy valószínűleg semmi szépet nem jelent. Durcásan bámul maga elé, amíg az étel meg nem érkezik, s magába nem kezdi tunkolni az egész tállal úgy ahogy van. Nem kifejezetten finomkodik, talán az ork vér jön ilyenkor elő belőle? Viszont utána mintha el is felejtené haragját és elégedetten sóhajt egy nagyot, ahogy megtörölgeti vállába a száját.*
-Kereskedő? Nem hiszem.
*Ujjával kezd el mutogatni a másikra, és rögtön folytatja is.*
-De hisz nincs is nálad portéka, mit árulsz?
*Kérdezi kíváncsian, mert az ö fejében a kereskedőknél mindig van valami, kosarak, tálak, edények, ékszerek, fegyverek bármi.*
-De akkor honnan tudja valaki hogy te vagy-e az amikor téged keresnek de téged találnak helyetted?
*Egy cseppet sem érzi, hogy bármi gond lenne ezzel a kérdéssel. Nehéz neki ezt megérteni, úgyhogy igazán figyelmesen... Nos figyel.*
-Mindenfelé ritkák vagyunk.
*Legyint a levegőbe.*
-Vagyis hát ott nem ahonnan jöttem nyilván, de az nagyon messze van, a nagy vízen túl és még sok hatnyi járásra. Ott van sok ork, kevés ember. De ilyen maszkosok ott sincsenek meg máshol se ahol jártam.
*Szúrja vissza a dolgot teljesen véletlenül.*
-Hát csak láttam rajtad ezt a valamit, megkérdeztem jól vagy-e és ráztad a fejed. Tehát nem voltál jól.
*Tárja szét a karjait, mintha csak teljesen butának nézné Illidaryt, hogy mi olyan furcsa ezen.*
*Kissé türelmetlenül vár, mert igazán csak most érzi, hogy mennyire is éhes. Nem tudja mennyit kell fizetnie, úgyhogy ezzel még vár, majd fizet ha kérik tőle, nem akar ám lopni vagy ilyesmi. A maszkos alak pedig ahogy kinyitja a száját, Gyldwa úgy csattan fel. Összeráncolja a szemöldökeit és az asztalra könyököl mindkét kezével.*
-Mit képzelsz te magadról? Nem vagy az apám. El tudom dönteni mit és mennyit eszek te grokk'sha!
*Persze az ork szitokszó valószínűleg nem sokat mondhat a másiknak, de a hangsúlyból könnyen következtethet rá, hogy valószínűleg semmi szépet nem jelent. Durcásan bámul maga elé, amíg az étel meg nem érkezik, s magába nem kezdi tunkolni az egész tállal úgy ahogy van. Nem kifejezetten finomkodik, talán az ork vér jön ilyenkor elő belőle? Viszont utána mintha el is felejtené haragját és elégedetten sóhajt egy nagyot, ahogy megtörölgeti vállába a száját.*
-Kereskedő? Nem hiszem.
*Ujjával kezd el mutogatni a másikra, és rögtön folytatja is.*
-De hisz nincs is nálad portéka, mit árulsz?
*Kérdezi kíváncsian, mert az ö fejében a kereskedőknél mindig van valami, kosarak, tálak, edények, ékszerek, fegyverek bármi.*
-De akkor honnan tudja valaki hogy te vagy-e az amikor téged keresnek de téged találnak helyetted?
*Egy cseppet sem érzi, hogy bármi gond lenne ezzel a kérdéssel. Nehéz neki ezt megérteni, úgyhogy igazán figyelmesen... Nos figyel.*
-Mindenfelé ritkák vagyunk.
*Legyint a levegőbe.*
-Vagyis hát ott nem ahonnan jöttem nyilván, de az nagyon messze van, a nagy vízen túl és még sok hatnyi járásra. Ott van sok ork, kevés ember. De ilyen maszkosok ott sincsenek meg máshol se ahol jártam.
*Szúrja vissza a dolgot teljesen véletlenül.*
-Hát csak láttam rajtad ezt a valamit, megkérdeztem jól vagy-e és ráztad a fejed. Tehát nem voltál jól.
*Tárja szét a karjait, mintha csak teljesen butának nézné Illidaryt, hogy mi olyan furcsa ezen.*
6118. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-05 19:20:11
Üzenet elküldve: 2022-04-05 19:20:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
//Xavy, Soneret//
//érintve Mikarr//
*Gnóm munkatársa nem mondott újat következő munkaszakja saját részletezéseivel kapcsolatban; valóban nem a vendégeket jött szórakoztatni káprázatos énjével, az áru jövés-menésében segédkezni cipekedéssel vagy számlázással, vagy buktásnak menjen a konyhába. (Bár most ha jobban belegondol, egyszer azért kipróbálná a fazék feletti tevékenykedést, de azt sem a vásárlóknak.) Nem, őt, senkinek sem a meglepetésére, rendet teremteni parancsolták ide, és ahogy látja, a változó népességű, szerény műhely vendégterével ellentétben itt igazi csatatérbe fog kelleni lépnie; itt már fog kelleni egy-két csendes kört megtennie az asztalok körül, na meg felülkerekedni kényszerén, hogy egyszer is közéjük huppanjon, egy gyors sörre. Na az lesz ám a kihívás.
Közben a tündér kérdez, választ kap és rendel, az elvárható akció egy fogadóban, amilyenben most vannak. De amikor amaz valamilyen zenei eszközöket vesz elő, Ukrom szemöldökének sűrűsége megduplázódik meglepetésében, gyors magyarázatot követelve mered is rá. Ezt persze meg is kapja furcsa hangok kíséretében, amit csak később dolgozza le agya zeneként. Megrökönyödve bámulja az előtte zajló jelenetet, majd megbámulva a felfordított dombot, visszameredve a tündérre, hamar összeköti magában a kettőt meg kettőt.*
- Ez nem az utca, kölyök. *Morog rá mély hangján a még Xavynál is alacsonyabb illetőre, mintegy máris megkezdve biztonsági megbízatását. Noha attól nem fél, hogy a síppal zenélő tündér hirtelen le próbál döfni vele valakit egy semmiből keletkezett dührohamban, azt is tudja, hogy nem az üzlethelyiségben kéne látniuk az utcai muzsikusokat. Ront a hírnévben. És reméli, kalapos társa is egyetért vele.
Az "ork" megnevezésre a hang irányába fordul, és mintha kissé megsértődne a megszólításon, mondja, hasonlóan az előbbihez, tömören:*
- Ukrom. Fel lettem véve biztonsági személynek, és ide küldve.
//Xavy, Soneret//
//érintve Mikarr//
*Gnóm munkatársa nem mondott újat következő munkaszakja saját részletezéseivel kapcsolatban; valóban nem a vendégeket jött szórakoztatni káprázatos énjével, az áru jövés-menésében segédkezni cipekedéssel vagy számlázással, vagy buktásnak menjen a konyhába. (Bár most ha jobban belegondol, egyszer azért kipróbálná a fazék feletti tevékenykedést, de azt sem a vásárlóknak.) Nem, őt, senkinek sem a meglepetésére, rendet teremteni parancsolták ide, és ahogy látja, a változó népességű, szerény műhely vendégterével ellentétben itt igazi csatatérbe fog kelleni lépnie; itt már fog kelleni egy-két csendes kört megtennie az asztalok körül, na meg felülkerekedni kényszerén, hogy egyszer is közéjük huppanjon, egy gyors sörre. Na az lesz ám a kihívás.
Közben a tündér kérdez, választ kap és rendel, az elvárható akció egy fogadóban, amilyenben most vannak. De amikor amaz valamilyen zenei eszközöket vesz elő, Ukrom szemöldökének sűrűsége megduplázódik meglepetésében, gyors magyarázatot követelve mered is rá. Ezt persze meg is kapja furcsa hangok kíséretében, amit csak később dolgozza le agya zeneként. Megrökönyödve bámulja az előtte zajló jelenetet, majd megbámulva a felfordított dombot, visszameredve a tündérre, hamar összeköti magában a kettőt meg kettőt.*
- Ez nem az utca, kölyök. *Morog rá mély hangján a még Xavynál is alacsonyabb illetőre, mintegy máris megkezdve biztonsági megbízatását. Noha attól nem fél, hogy a síppal zenélő tündér hirtelen le próbál döfni vele valakit egy semmiből keletkezett dührohamban, azt is tudja, hogy nem az üzlethelyiségben kéne látniuk az utcai muzsikusokat. Ront a hírnévben. És reméli, kalapos társa is egyetért vele.
Az "ork" megnevezésre a hang irányába fordul, és mintha kissé megsértődne a megszólításon, mondja, hasonlóan az előbbihez, tömören:*
- Ukrom. Fel lettem véve biztonsági személynek, és ide küldve.
6117. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-05 18:54:07
Üzenet elküldve: 2022-04-05 18:54:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Mikarr//
//érintőlegesen a környezet//
*Csillogó szemmel figyeli, vajon mennyire ül meg humora, vagy úgy általában esetleg mennyire fekszi meg a másik gyomrát, de jókedélyűn kacag rövidet a fürdésre adott replika után. Ismét biccentéssel ítéli jogosnak a megjegyzést. Ha tudná, mennyi a közös kettejükben, a kölcsönös szimpátián felül, sokkal nyugodtabban ülne, s kevésbé volna oly zavartan fészkelődő. Előfordult már, hogy egy lyukas garasa nem sok, annyi sem volt zsebében, de az ritkán, hogy egy ivóban, vagy fogadóban szembesült ezzel az érzéssel. Mikarr engedékeny, vagy talán életének ezen fejezetében magára ismer. Az eddigi heves kirohanások után Sren mosolya hálás és kissé talán komolyabb, nem oly bolondos, mint eddig volt.*
- Köszönöm! *Mondja halkan, persze úgy, hogy a másik is értse, majd fürkésző tekintettel figyeli amaz távozó alakját. Halkan felsóhajt, s ismét elhelyezkedik. Két kezével haját megigazgatva sóhajt fel. Gondolataiba merülne, ámde ajtó csattanásra, majd nem sokkal aztán trillára és lágy dallamokra figyel fel. Halkan bólintgat a zene ütemére, s ha a tündér befejezi, biccent elismerésként. Ettől többel a felfordított dob nem gyarapodik, hisz nincs miből. Időközben Mikarr tér vissza, kinek már érkezését látva gyanakvón húzza fel szemöldökét, a kezében látott tál levesre.*
- Nekem? *Kérdezi elképedve, tulajdonképpen teljesen feleslegesen.*
- De hát... *Nyúlik meg arca, azonban Mikarr pont olyan természetesen teszi le elé, mintha mindennapos vendég volna, kár volna mindeféle beszéddel a pillanatot elrontani, így csak röviden válaszol, jobbjával a férfire mutatva.*
- Ezt soha nem felejtem el, barátom! Soha! *Márpedig, amit Sren megjegyez, az meg lesz jegyezve, mondaná máskor hangosan, de ezúttal hallgat róla, a tekintetében úgyis látszik minden hála.*
- Az ajánlatot pedig köszönöm... talán élek vele. *Biccent felsóhajtva, már kanállal kezében. Míg Mikarr beszél, rá figyelve, egy lágy fújás után apró falatot vesz szájába, majd elismerően csettint nyelvével, de válaszol is rögtön.*
- A lázadás idején... *ismétli meg csendesen* még az is lehet, hogy nem is voltunk olyan messze egymástól. *Szélesedik mosolya feltekintve Mikarra.* Kicsi a világ. *Szalad ki a száján, majd vállát vonva vigyorodik el.*
- Ha van időd, szívesen látnám a társaságod, a régi időkre tekintettel *hunyorít egyet a szemközti székre pillantva* persze, ha nincs, azt is megértem. Később is jó. *Néz körbe vidáman a helyiségben, majd tekintete megakad valakin, s elneveti magát.*
- Például az a szőke férfiú, úgy nézem, pont úgy érezheti magát, mint én, előző este. *Biccent nem túl feltűnően a kapatos Shen'eriel felé, hogy lehetőleg jelzését, csak Mikarr lássa.*
- Ha segítség kell... *utal a zagyváló szőkére* csak szólj és megyek. Általában a hasonlókkal, jól megértem magam. *Nevet fel jóízűen, s emeli kezébe a vizes poharat. Persze tudja, hogy Mikarr nyilván nem az első részeg vendégét csendesítené le, itt ilyen az élet, sokszor akár az utcán. Kint az élet zaja, itt meg az amiatt elfogyasztott szeszé harsog.*
A hozzászólás írója (Sren Lass) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.05 19:10:46
//érintőlegesen a környezet//
*Csillogó szemmel figyeli, vajon mennyire ül meg humora, vagy úgy általában esetleg mennyire fekszi meg a másik gyomrát, de jókedélyűn kacag rövidet a fürdésre adott replika után. Ismét biccentéssel ítéli jogosnak a megjegyzést. Ha tudná, mennyi a közös kettejükben, a kölcsönös szimpátián felül, sokkal nyugodtabban ülne, s kevésbé volna oly zavartan fészkelődő. Előfordult már, hogy egy lyukas garasa nem sok, annyi sem volt zsebében, de az ritkán, hogy egy ivóban, vagy fogadóban szembesült ezzel az érzéssel. Mikarr engedékeny, vagy talán életének ezen fejezetében magára ismer. Az eddigi heves kirohanások után Sren mosolya hálás és kissé talán komolyabb, nem oly bolondos, mint eddig volt.*
- Köszönöm! *Mondja halkan, persze úgy, hogy a másik is értse, majd fürkésző tekintettel figyeli amaz távozó alakját. Halkan felsóhajt, s ismét elhelyezkedik. Két kezével haját megigazgatva sóhajt fel. Gondolataiba merülne, ámde ajtó csattanásra, majd nem sokkal aztán trillára és lágy dallamokra figyel fel. Halkan bólintgat a zene ütemére, s ha a tündér befejezi, biccent elismerésként. Ettől többel a felfordított dob nem gyarapodik, hisz nincs miből. Időközben Mikarr tér vissza, kinek már érkezését látva gyanakvón húzza fel szemöldökét, a kezében látott tál levesre.*
- Nekem? *Kérdezi elképedve, tulajdonképpen teljesen feleslegesen.*
- De hát... *Nyúlik meg arca, azonban Mikarr pont olyan természetesen teszi le elé, mintha mindennapos vendég volna, kár volna mindeféle beszéddel a pillanatot elrontani, így csak röviden válaszol, jobbjával a férfire mutatva.*
- Ezt soha nem felejtem el, barátom! Soha! *Márpedig, amit Sren megjegyez, az meg lesz jegyezve, mondaná máskor hangosan, de ezúttal hallgat róla, a tekintetében úgyis látszik minden hála.*
- Az ajánlatot pedig köszönöm... talán élek vele. *Biccent felsóhajtva, már kanállal kezében. Míg Mikarr beszél, rá figyelve, egy lágy fújás után apró falatot vesz szájába, majd elismerően csettint nyelvével, de válaszol is rögtön.*
- A lázadás idején... *ismétli meg csendesen* még az is lehet, hogy nem is voltunk olyan messze egymástól. *Szélesedik mosolya feltekintve Mikarra.* Kicsi a világ. *Szalad ki a száján, majd vállát vonva vigyorodik el.*
- Ha van időd, szívesen látnám a társaságod, a régi időkre tekintettel *hunyorít egyet a szemközti székre pillantva* persze, ha nincs, azt is megértem. Később is jó. *Néz körbe vidáman a helyiségben, majd tekintete megakad valakin, s elneveti magát.*
- Például az a szőke férfiú, úgy nézem, pont úgy érezheti magát, mint én, előző este. *Biccent nem túl feltűnően a kapatos Shen'eriel felé, hogy lehetőleg jelzését, csak Mikarr lássa.*
- Ha segítség kell... *utal a zagyváló szőkére* csak szólj és megyek. Általában a hasonlókkal, jól megértem magam. *Nevet fel jóízűen, s emeli kezébe a vizes poharat. Persze tudja, hogy Mikarr nyilván nem az első részeg vendégét csendesítené le, itt ilyen az élet, sokszor akár az utcán. Kint az élet zaja, itt meg az amiatt elfogyasztott szeszé harsog.*
A hozzászólás írója (Sren Lass) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.05 19:10:46
6116. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-05 14:56:29
Üzenet elküldve: 2022-04-05 14:56:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt _ Shen és Bris//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Shen bár lombzabáló, de remek állóképességgel rendelkezik, ha ivásról van szó. Nem ma kezdte és csak rövid ideig, míg Erdőmélyén élt az erdei közösséggel, szakította meg ezt a szép hagyományt. Tapasztalt alkoholista és talán Teysus vigyáz rá fentről, hogy egyszer sem zuhant bele a Meredélybe részeges delíriumban. A kelleténél több italt általában egy mozdulatlan merevrészegséggel letudja, amikor öntudatlanul fetreng valami talajközeli helyen.
Nem tűnik fel neki, hogy Bris mennyire meglepődik egyszerű bókja után. Már csak a részegség ködén át lát és érzékel, ahol minden hang és kép kicsit más, kicsit zavaros és kicsit önös. Azt látja, azt hallja, amit szeretne és ami a legfontosabb, a gondolataira telepedő súly elnyomja az önmarcangolás démonjait.
Amikor aztán Bris kifejezi, hogy érti már, miről beszél Sheni, diadalmasan dől hátra és mutatja a "navégre" egyezményes jelét.*
Vérge. *Csapja le egy szóval is, hogy aztán szinte azonnal meglepetten visszakérdezzen.*
- Ho'misoda? *A kérdése úgy folyik el, mint az újra kilöttyentett bor a mellényén. De már észre sem veszi.*
- Hím'ilgyó? *A saját értelmezése szerint tökéletesen ejtette ki a Bris által megfogalmazott titulust.*
- Deho' va'ok hiligyó. *Tiltakozik összevont szemöldökkel a kaján vigyort látva.*
- É' tizzstesgs vadzsva'ok! Me' is mut'on! *Pattan fel ültéből, ezúttal a padlót is meglocsolva a kancsóból.*
- Aggyatovamit amrelőhtök! *Dülöngél dühösen, kezében a kancsóval a kandalló előtt és kásás pillantásokkal keres valami csak számára értelmes dolgot.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Shen bár lombzabáló, de remek állóképességgel rendelkezik, ha ivásról van szó. Nem ma kezdte és csak rövid ideig, míg Erdőmélyén élt az erdei közösséggel, szakította meg ezt a szép hagyományt. Tapasztalt alkoholista és talán Teysus vigyáz rá fentről, hogy egyszer sem zuhant bele a Meredélybe részeges delíriumban. A kelleténél több italt általában egy mozdulatlan merevrészegséggel letudja, amikor öntudatlanul fetreng valami talajközeli helyen.
Nem tűnik fel neki, hogy Bris mennyire meglepődik egyszerű bókja után. Már csak a részegség ködén át lát és érzékel, ahol minden hang és kép kicsit más, kicsit zavaros és kicsit önös. Azt látja, azt hallja, amit szeretne és ami a legfontosabb, a gondolataira telepedő súly elnyomja az önmarcangolás démonjait.
Amikor aztán Bris kifejezi, hogy érti már, miről beszél Sheni, diadalmasan dől hátra és mutatja a "navégre" egyezményes jelét.*
Vérge. *Csapja le egy szóval is, hogy aztán szinte azonnal meglepetten visszakérdezzen.*
- Ho'misoda? *A kérdése úgy folyik el, mint az újra kilöttyentett bor a mellényén. De már észre sem veszi.*
- Hím'ilgyó? *A saját értelmezése szerint tökéletesen ejtette ki a Bris által megfogalmazott titulust.*
- Deho' va'ok hiligyó. *Tiltakozik összevont szemöldökkel a kaján vigyort látva.*
- É' tizzstesgs vadzsva'ok! Me' is mut'on! *Pattan fel ültéből, ezúttal a padlót is meglocsolva a kancsóból.*
- Aggyatovamit amrelőhtök! *Dülöngél dühösen, kezében a kancsóval a kandalló előtt és kásás pillantásokkal keres valami csak számára értelmes dolgot.*
6115. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-05 14:30:20
Üzenet elküldve: 2022-04-05 14:30:20
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sren//
//érintve Xavy, Fynlisse, Ukrom//
*Ösztönös szimpátiát érez a kalapos felé. Talán csak azért, mert emlékezteti egykori cimboráira az utcán. A tiltakozásra viszont felnevet, ám nincs oka kételkedni a fickó szavában. Ha ő azt mondja, hogy nem szokott inni, akkor az úgy is van.*
- Ser kizárva, rendben. *Mondja vissza a döntést. A korgó gyomrot meghallja ugyan, de Sren másfelé tereli a szót. A fürdés irányában.*
- A múlt héten, nem mondtam volna meg. *Enged meg magának egy tréfát. Természetesen annak idején számára sem volt mindennapos a tisztálkodás. Nyáron lementek a folyóhoz, de télen és hidegben csak a legritkább alkalmakkor éltek a tisztálkodás lehetőségével.
Amikor Sren jelzi, hogy némi problémája van, türelmesen hallgat. Gyorsan kiderül, hogy azért néha mégis szokott inni és ez történt vele az előző este is, amikoris kirabolta valami nő. Mik együttérzőn mosolyog, de megenged magának egy apró fejcsóválást.*
- Megesik. *Segíti ki a fickót.*
- Maradj, semmi gond. *Sóhajtja és a kandallónál ülő hasonló állapotú, de már jócskán garatra felöntött kettős felé néz. Úgy tűnik, ma ilyen vendégek térnek be.*
- Megnézem, mit tehetek. *Válaszolja a pohár vízre és elindul a konyha felé.
Xavy épp egy tündérrel társalog, majd a szárnyas lány, aki nemrég még nagy robajjal esett be az ajtón, zenélni kezd egy síppal.*
- Hát ő? Megengedted neki? *Kérdi a tündér felé pillantva Xavytól.*
- És az ork? *Hajol le egy pohárért miközben bizalmasan újabb információt tudakol a gnóm lánytól.
Amíg megkapja a válaszokat, eddig önt egy pohár vizet Srennek és a konyháról kerít egy tál meleg levest is és kiviszi a férfinek egy jó vastag szelet kenyérrel.*
- Ez ma a személyzeti, raguleves. Sűrű és meleg és hoztam egy pohár vizet is. *Teszi le az ételeket és a poharat Sren asztalára.*
- Ha munka kellene, akkor keresd fel az intézőt a Központban, a régi Kovácsműhely épületében. Ő biztosan tud adni neked valami melót akár közöttünk is. *Ajánlja fel a lehetőséget Srennek.*
- Nekem segítettek annak idején. Én az utcán éltem, még a lázadás előtt. *Teszi hozzá, pedig a múltjáról alig beszélt valakivel azelőtt.*
//érintve Xavy, Fynlisse, Ukrom//
*Ösztönös szimpátiát érez a kalapos felé. Talán csak azért, mert emlékezteti egykori cimboráira az utcán. A tiltakozásra viszont felnevet, ám nincs oka kételkedni a fickó szavában. Ha ő azt mondja, hogy nem szokott inni, akkor az úgy is van.*
- Ser kizárva, rendben. *Mondja vissza a döntést. A korgó gyomrot meghallja ugyan, de Sren másfelé tereli a szót. A fürdés irányában.*
- A múlt héten, nem mondtam volna meg. *Enged meg magának egy tréfát. Természetesen annak idején számára sem volt mindennapos a tisztálkodás. Nyáron lementek a folyóhoz, de télen és hidegben csak a legritkább alkalmakkor éltek a tisztálkodás lehetőségével.
Amikor Sren jelzi, hogy némi problémája van, türelmesen hallgat. Gyorsan kiderül, hogy azért néha mégis szokott inni és ez történt vele az előző este is, amikoris kirabolta valami nő. Mik együttérzőn mosolyog, de megenged magának egy apró fejcsóválást.*
- Megesik. *Segíti ki a fickót.*
- Maradj, semmi gond. *Sóhajtja és a kandallónál ülő hasonló állapotú, de már jócskán garatra felöntött kettős felé néz. Úgy tűnik, ma ilyen vendégek térnek be.*
- Megnézem, mit tehetek. *Válaszolja a pohár vízre és elindul a konyha felé.
Xavy épp egy tündérrel társalog, majd a szárnyas lány, aki nemrég még nagy robajjal esett be az ajtón, zenélni kezd egy síppal.*
- Hát ő? Megengedted neki? *Kérdi a tündér felé pillantva Xavytól.*
- És az ork? *Hajol le egy pohárért miközben bizalmasan újabb információt tudakol a gnóm lánytól.
Amíg megkapja a válaszokat, eddig önt egy pohár vizet Srennek és a konyháról kerít egy tál meleg levest is és kiviszi a férfinek egy jó vastag szelet kenyérrel.*
- Ez ma a személyzeti, raguleves. Sűrű és meleg és hoztam egy pohár vizet is. *Teszi le az ételeket és a poharat Sren asztalára.*
- Ha munka kellene, akkor keresd fel az intézőt a Központban, a régi Kovácsműhely épületében. Ő biztosan tud adni neked valami melót akár közöttünk is. *Ajánlja fel a lehetőséget Srennek.*
- Nekem segítettek annak idején. Én az utcán éltem, még a lázadás előtt. *Teszi hozzá, pedig a múltjáról alig beszélt valakivel azelőtt.*
6114. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-05 12:37:13
Üzenet elküldve: 2022-04-05 12:37:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
//Savanyú Ukrom//
//Balkócza Xavylari//
*Lehervad a mosoly a tündér arcáról. Nem való az mindenkinek, lám Xavynak is csak addig sikerült, amíg el akart adni valamit. ~ Bánom is én, nem barátkozni jöttem ide. ~ Egyenként szedegeti ki a 7 aranyat az erszényéből, és már nem biztos benne, hogy jó ötlet volt a Ház bora, de visszakozni aztán nem fog csakazértsem.
*
- Egy tál meleg leves jól hangzik.
*További 11 aranyat kapirgál össze az erszényéből, majd az italával egy, a pulttól távolabbi asztal felé indul, hogy ott várja meg, amíg a leves elkészül. Letelepedve kiteszi maga elé a hangszereit. A dob felfordítva tálnak is beválik, persze Fynlisse nem ennivalót szeretne látni benne. ~ Ha magától nem kerül bele arany, majd dobok bele egyet-kettőt, hátha... ~ a pánsípba úgy fúj bele, mintha csak a port szeretné eltávolítani belőle. Körülnéz, hogy hallotta-e valaki a hangját. ~ Na persze, ez nem az ajtó. ~ Összeszedi a bátorságát, fúj egy rövid skálát, majd egy hosszabbat, végül a hangokból dallam lesz. Egy perc után a tündér meg is feledkezik a boráról. Lehunyt szemmel adja át magát a halk, de vidáman trillázó zene örömének.*
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2022.04.05 15:32:01, a következő indokkal:
Kérésre.
//Savanyú Ukrom//
//Balkócza Xavylari//
*Lehervad a mosoly a tündér arcáról. Nem való az mindenkinek, lám Xavynak is csak addig sikerült, amíg el akart adni valamit. ~ Bánom is én, nem barátkozni jöttem ide. ~ Egyenként szedegeti ki a 7 aranyat az erszényéből, és már nem biztos benne, hogy jó ötlet volt a Ház bora, de visszakozni aztán nem fog csakazértsem.
*- Egy tál meleg leves jól hangzik.
*További 11 aranyat kapirgál össze az erszényéből, majd az italával egy, a pulttól távolabbi asztal felé indul, hogy ott várja meg, amíg a leves elkészül.
Letelepedve kiteszi maga elé a hangszereit. A dob felfordítva tálnak is beválik, persze Fynlisse nem ennivalót szeretne látni benne. ~ Ha magától nem kerül bele arany, majd dobok bele egyet-kettőt, hátha... ~ a pánsípba úgy fúj bele, mintha csak a port szeretné eltávolítani belőle. Körülnéz, hogy hallotta-e valaki a hangját. ~ Na persze, ez nem az ajtó. ~ Összeszedi a bátorságát, fúj egy rövid skálát, majd egy hosszabbat, végül a hangokból dallam lesz. Egy perc után a tündér meg is feledkezik a boráról. Lehunyt szemmel adja át magát a halk, de vidáman trillázó zene örömének.*A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2022.04.05 15:32:01, a következő indokkal:
Kérésre.
6113. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-05 08:24:41
Üzenet elküldve: 2022-04-05 08:24:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// A legendás lista //
- Hát a-azt hiszem…
* Mostanában nem találkozott másik gyerekkel. Nem voltak játszótársai, barátai vagy hasonlók. A nagybátyjánál nem voltak gyermekek, és egyébként is egyke volt. Mondhatni, igencsak kevés tapasztalata van, ami a más gyerekeket illeti. Ha neki azt mondták, ő rossz, akkor ezt el is hitte. *
- Azt én sem tudom, mit jelent ez emberként. * Mókás fintort vág. Kezdi végre egy kicsit elengedni magát a nő társaságában. Egyre kedvesebbnek tűnik.
Önkéntelenül is közelebb húzódik hozzá a székével. Megpróbálkozik egy szégyenlős mosollyal is.
Figyelmesen hallgatja Karheia mondanivalóját, megpróbálja meg is érteni. Az isteneknél kicsit elbizonytalanodik, nem igazán érezte eddigi életében az áldásukat. *
- És ezeket honnan lehet tudni? Hogy kedvel-e bármelyik isten? * Elgondolkodva billeg kicsit a székkel. * Asszonyom, Önt melyik isten szereti?
* Igazán kíváncsi rá, bizonyára nagyon jó lehet, ha valakit szívlelnek az istenek. Vagy bárki. *
- Mindig is tudta, hogy tűz jön elő a kezéből? Már kiskorában is? Nekem semmi sem jön belőle. * Párszor próbaképpen ökölbe szorítja a markát, hátha hirtelen valami megmutatkozna rajta. Nagyon érdekesnek találja ezeket a dolgokat. *
- Még nincs egy se. * Édes mosolyt villant. * Tényleg segítene? Szeretnék kardozni is. Meg varázsolni. Mindkettőt nem lehet? * Nagy szemekkel pislant a nőre. Mert hát azért nagyon elképesztő a mágia, de a kardforgatás régóta a szíve csücske. Arról nehezen tenne le, és a legendás kardforgatókkal is szívesen találkozna. Vagy lassan egy bármilyen kardforgatóval. *
- Ha majd az asszonyom nem ér rá, majd akkor kardozok. * Vágja rá gyermekévei összes bölcsességével. Nem szeretné megbántani a nőt, de azért nagyon, de nagyon szeretne harcolni tanulni. De talán egy kis időre félreteheti. *
- Nem is biztos, hogy engem kedvelnek az istenek. * MIért tennék? A nagybátyja sem. * És akkor még mindig tanulhatok mást.
- Hát a-azt hiszem…
* Mostanában nem találkozott másik gyerekkel. Nem voltak játszótársai, barátai vagy hasonlók. A nagybátyjánál nem voltak gyermekek, és egyébként is egyke volt. Mondhatni, igencsak kevés tapasztalata van, ami a más gyerekeket illeti. Ha neki azt mondták, ő rossz, akkor ezt el is hitte. *
- Azt én sem tudom, mit jelent ez emberként. * Mókás fintort vág. Kezdi végre egy kicsit elengedni magát a nő társaságában. Egyre kedvesebbnek tűnik.
Önkéntelenül is közelebb húzódik hozzá a székével. Megpróbálkozik egy szégyenlős mosollyal is.
Figyelmesen hallgatja Karheia mondanivalóját, megpróbálja meg is érteni. Az isteneknél kicsit elbizonytalanodik, nem igazán érezte eddigi életében az áldásukat. *
- És ezeket honnan lehet tudni? Hogy kedvel-e bármelyik isten? * Elgondolkodva billeg kicsit a székkel. * Asszonyom, Önt melyik isten szereti?
* Igazán kíváncsi rá, bizonyára nagyon jó lehet, ha valakit szívlelnek az istenek. Vagy bárki. *
- Mindig is tudta, hogy tűz jön elő a kezéből? Már kiskorában is? Nekem semmi sem jön belőle. * Párszor próbaképpen ökölbe szorítja a markát, hátha hirtelen valami megmutatkozna rajta. Nagyon érdekesnek találja ezeket a dolgokat. *
- Még nincs egy se. * Édes mosolyt villant. * Tényleg segítene? Szeretnék kardozni is. Meg varázsolni. Mindkettőt nem lehet? * Nagy szemekkel pislant a nőre. Mert hát azért nagyon elképesztő a mágia, de a kardforgatás régóta a szíve csücske. Arról nehezen tenne le, és a legendás kardforgatókkal is szívesen találkozna. Vagy lassan egy bármilyen kardforgatóval. *
- Ha majd az asszonyom nem ér rá, majd akkor kardozok. * Vágja rá gyermekévei összes bölcsességével. Nem szeretné megbántani a nőt, de azért nagyon, de nagyon szeretne harcolni tanulni. De talán egy kis időre félreteheti. *
- Nem is biztos, hogy engem kedvelnek az istenek. * MIért tennék? A nagybátyja sem. * És akkor még mindig tanulhatok mást.
6112. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-05 07:22:07
Üzenet elküldve: 2022-04-05 07:22:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
//Ukrom//
//Fynlisse Soneret//
*Az ork kijelentése meglehetősen váratlanul éri, inkább italra vagy ételre gondolt, mikor feltette a kérdést. Még azért válaszol a férfinek, mielőtt a tündért kiszolgálná.*
-Az akad, teeeleee vagyunk munkával. *Emeli a magasba a kezeit, mert hát ha neki kell megmondani, hogy az ork mit dolgozzon, akkor bizony megmondja neki. Aztyan neve is felmerül, dagad is a mell a büszkeségtől, mintha kisfőnöknek tette volna meg.*
-A bajkeverőket kell kipenderítened, mert abból akad bőven. *Körbe is tekint, hogy felmérje az állapotokat, ám most semmi zavargás nincs, így visszatér a vendéghez.
Nem igazán ért az egyéb fajú lények korának megítéléséhez, aki nála kisebb az bizonyára még sarjadó fiatal.*
-A séf ajánlata… hááát… az nem mindig szokott jól elsülni, de neked… és csak neked elárulom, hogy a sűrű barna ma nagyon jóra sikerült. *Kacsint a másikra, mintha kedvezményezne neki, ám valójában itt nem árult el nagy titkot, hogy az a leves jól sikerült, mint minden más is az étlapon. A szakács ugyanis nem most kezdte az ipart.*
-Inni? Nem probléma. *Legyint, de a szemei felcsillannak, mikor a bor szóba jön. Bizonyára egy ilyen kis teremtés nem igazán bírja az alkoholt, még talán nála is ramatyabbul. Meg is fordul a fejében, hogy bizony jól leitatja, aztán hazaviszi magához és lecsippent a szárnyából. Körbe is tekint, hogy valóban egyedül érkezett-e az új jövevény, közben egy poharat vesz elő és kitölti a bort, oda is csúsztatja a pult tündérlakta felébe. Azzal nem is igazán foglalkozik, hogy a teremtésnél van-e arany, mert ha nem tudja kifizetni, neki bizony már van ötlete több is a kárpótlásra.*
-Zenész? Az hiányzik a fenének! Hogy nap hosszat a fülembe kornyikáljon? *Fortyan fel felháborodottan, mert hát a vendég csak akkor hallja, ha itt iszik, de ő hallgassa egész nap a kornyikálást? Még csak az kéne.*
-A fogadóba felfogadni személyzetet a főnök dolga, ha komolyak a szándékaid a kovácsműhelyben megtalálod. *Hadarja végül, kedvetlen hangulatban. A kérdésre pedig csak egy vállvonás a válasz, mert ő aztán tényleg nem tudja.*
//Ukrom//
//Fynlisse Soneret//
*Az ork kijelentése meglehetősen váratlanul éri, inkább italra vagy ételre gondolt, mikor feltette a kérdést. Még azért válaszol a férfinek, mielőtt a tündért kiszolgálná.*
-Az akad, teeeleee vagyunk munkával. *Emeli a magasba a kezeit, mert hát ha neki kell megmondani, hogy az ork mit dolgozzon, akkor bizony megmondja neki. Aztyan neve is felmerül, dagad is a mell a büszkeségtől, mintha kisfőnöknek tette volna meg.*
-A bajkeverőket kell kipenderítened, mert abból akad bőven. *Körbe is tekint, hogy felmérje az állapotokat, ám most semmi zavargás nincs, így visszatér a vendéghez.
Nem igazán ért az egyéb fajú lények korának megítéléséhez, aki nála kisebb az bizonyára még sarjadó fiatal.*
-A séf ajánlata… hááát… az nem mindig szokott jól elsülni, de neked… és csak neked elárulom, hogy a sűrű barna ma nagyon jóra sikerült. *Kacsint a másikra, mintha kedvezményezne neki, ám valójában itt nem árult el nagy titkot, hogy az a leves jól sikerült, mint minden más is az étlapon. A szakács ugyanis nem most kezdte az ipart.*
-Inni? Nem probléma. *Legyint, de a szemei felcsillannak, mikor a bor szóba jön. Bizonyára egy ilyen kis teremtés nem igazán bírja az alkoholt, még talán nála is ramatyabbul. Meg is fordul a fejében, hogy bizony jól leitatja, aztán hazaviszi magához és lecsippent a szárnyából. Körbe is tekint, hogy valóban egyedül érkezett-e az új jövevény, közben egy poharat vesz elő és kitölti a bort, oda is csúsztatja a pult tündérlakta felébe. Azzal nem is igazán foglalkozik, hogy a teremtésnél van-e arany, mert ha nem tudja kifizetni, neki bizony már van ötlete több is a kárpótlásra.*
-Zenész? Az hiányzik a fenének! Hogy nap hosszat a fülembe kornyikáljon? *Fortyan fel felháborodottan, mert hát a vendég csak akkor hallja, ha itt iszik, de ő hallgassa egész nap a kornyikálást? Még csak az kéne.*
-A fogadóba felfogadni személyzetet a főnök dolga, ha komolyak a szándékaid a kovácsműhelyben megtalálod. *Hadarja végül, kedvetlen hangulatban. A kérdésre pedig csak egy vállvonás a válasz, mert ő aztán tényleg nem tudja.*
6111. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-04 20:33:42
Üzenet elküldve: 2022-04-04 20:33:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// A legendás lista //
- Tehát olyan vagy mint egy átlagos gyermek.
*Hazudna ha azt mondaná, hogy sosem volt olyan, hogy őt nem zavarta saját gyermeke. Mindig szégyellte is magát miatta, és ezen érzéseit megtartotta magának. Reményei szerint elég meggyőzően színészkedett, így kisfia ezekből semmit vagy csak nagyon keveset érzékelt, igaz, valójában már nincsen jelentősége, neki mégis számít. Szereti azzal hitegetni magát, hogy boldog éveket adott a gyermeknek, mielőtt amaz megkapta saját kis fejfáját.
Nem igazán érzi magán Shinda gyanakvó fürkészését, vagy csak nem törődik vele, pedig ha az hangot adna felemás érzéseinek Karheia feltehetően érthetőnek találná. Mostanság elég szeszélyesen képes viselkedni, ami nem jellemző rá. Vagy csak eddig nem tapasztalta.*
- Huszonegy?
*Elcsodálkozik, hogy az elfeknek milyen keveset számít az a huszonegy esztendő. Igyekszik elképzelni saját kisfiát ugyanennyi idősen - igaz, akkor már Karheia is idősebb volna -, de sajnos túl sok kérdéses ponton elakad vele.*
- Az nem tudom pontosan mennyit jelent népednél.
*Shinda lehet egy korához képest aprócska, fejletlen fiú, vagy ellenkezőleg. Az mint kiderült az eszesség nem annyira mérvadó az elfek esetében. Mindezeket alaposan megjegyzi, hiszen igen érdekesnek találja, elvégre a barbár nőnek nem sok tapasztalata akadt ezzel a fajjal eddig.*
- Nahát, ez nagyon sok minden amit tudsz. Nagyon jó kezdetnek.
*Törekszik megválogatni szavait, hiszen nem akar sem hamis reményeket kelteni a gyermekben, de egy életre sem elkeseríteni.*
- Ez nem ilyen egyszerű, nem elég megígérni nekem, rendelkezni is kell vele. Illetve nem feltétlenül kell, hiszen a mágia útja mindenki számára járható, csupán vannak akiknek nehezebb, vannak akiknek könnyebb. Népednek bizonyosan könnyebb, hiszen oly sokáig éltek, és oly bölcsek vagytok, ezen belül még nagyobb előnnyel indul, akit a...
*Szeretne Szellemeket mondani, de gyorsan elharapja mondandóját, és korrigálja azt.*
- Tehát akit az istenek egy adottsággal megáldanak, így könnyebben tanul, és kevesebbszer hibázik.
*Elhallgat és vár, kíváncsi arra mennyire érthető az a ködös, ismeretlen világ, amit igyekszik bemutatni az elf fiúnak.*
- Én ilyen adottsággal születtem, amivel már családom női tagjai is rendelkeztek, de bennem vált a legerősebbé. Ők viszont sokkal jobb gyógyítók voltak nálam, bölcs, tiszteletreméltó asszonyok. Nekem a mágiára való fogékonyság adatott meg, és hálás vagyok érte.
*Észreveszi, hogy túl sokat csacsog magáról, amitől kicsit zavarba jön. Legyint egyet jelezvén a fiúnak, hogy felejtse el a sok sületlenséget amit összehordott.*
- Szívesen segítek neked, de nem lesz sok mestered hirtelen? Meg csak abban az esetben segítek, ha kész vagy nagyon kitartó lenni.
- Tehát olyan vagy mint egy átlagos gyermek.
*Hazudna ha azt mondaná, hogy sosem volt olyan, hogy őt nem zavarta saját gyermeke. Mindig szégyellte is magát miatta, és ezen érzéseit megtartotta magának. Reményei szerint elég meggyőzően színészkedett, így kisfia ezekből semmit vagy csak nagyon keveset érzékelt, igaz, valójában már nincsen jelentősége, neki mégis számít. Szereti azzal hitegetni magát, hogy boldog éveket adott a gyermeknek, mielőtt amaz megkapta saját kis fejfáját.
Nem igazán érzi magán Shinda gyanakvó fürkészését, vagy csak nem törődik vele, pedig ha az hangot adna felemás érzéseinek Karheia feltehetően érthetőnek találná. Mostanság elég szeszélyesen képes viselkedni, ami nem jellemző rá. Vagy csak eddig nem tapasztalta.*
- Huszonegy?
*Elcsodálkozik, hogy az elfeknek milyen keveset számít az a huszonegy esztendő. Igyekszik elképzelni saját kisfiát ugyanennyi idősen - igaz, akkor már Karheia is idősebb volna -, de sajnos túl sok kérdéses ponton elakad vele.*
- Az nem tudom pontosan mennyit jelent népednél.
*Shinda lehet egy korához képest aprócska, fejletlen fiú, vagy ellenkezőleg. Az mint kiderült az eszesség nem annyira mérvadó az elfek esetében. Mindezeket alaposan megjegyzi, hiszen igen érdekesnek találja, elvégre a barbár nőnek nem sok tapasztalata akadt ezzel a fajjal eddig.*
- Nahát, ez nagyon sok minden amit tudsz. Nagyon jó kezdetnek.
*Törekszik megválogatni szavait, hiszen nem akar sem hamis reményeket kelteni a gyermekben, de egy életre sem elkeseríteni.*
- Ez nem ilyen egyszerű, nem elég megígérni nekem, rendelkezni is kell vele. Illetve nem feltétlenül kell, hiszen a mágia útja mindenki számára járható, csupán vannak akiknek nehezebb, vannak akiknek könnyebb. Népednek bizonyosan könnyebb, hiszen oly sokáig éltek, és oly bölcsek vagytok, ezen belül még nagyobb előnnyel indul, akit a...
*Szeretne Szellemeket mondani, de gyorsan elharapja mondandóját, és korrigálja azt.*
- Tehát akit az istenek egy adottsággal megáldanak, így könnyebben tanul, és kevesebbszer hibázik.
*Elhallgat és vár, kíváncsi arra mennyire érthető az a ködös, ismeretlen világ, amit igyekszik bemutatni az elf fiúnak.*
- Én ilyen adottsággal születtem, amivel már családom női tagjai is rendelkeztek, de bennem vált a legerősebbé. Ők viszont sokkal jobb gyógyítók voltak nálam, bölcs, tiszteletreméltó asszonyok. Nekem a mágiára való fogékonyság adatott meg, és hálás vagyok érte.
*Észreveszi, hogy túl sokat csacsog magáról, amitől kicsit zavarba jön. Legyint egyet jelezvén a fiúnak, hogy felejtse el a sok sületlenséget amit összehordott.*
- Szívesen segítek neked, de nem lesz sok mestered hirtelen? Meg csak abban az esetben segítek, ha kész vagy nagyon kitartó lenni.
6110. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-04 19:27:30
Üzenet elküldve: 2022-04-04 19:27:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
//Fynlisse Soneret//
//Xavy//
*Gyanúsan kevés ideig tart, míg rá sor nem kerül, de ennek oka miatt őszintének kell lennie magával; nem tudja hogy érezzen: A gnóm hölgy. Xavy.
A szemkontaktus felvétele és az ő megszólítása után viszont van is egy tippje, hogy érezzen; felkészülten arra, hogy rögvest sarkon forduljon. Amúgy sem nehéz őt rosszkedvűvé tenni, de ez a lány látszólag minden erőfeszítés nélkül megcsinálja. Nem is tudja, miért lett tőle morcos, hisz' nem is sértette még meg vagy bármi ilyesmi!*
- Munkát. *Válaszként csak ennyit köp ki, mielőtt a helyiség másik végéből is hallható mennyiségű levegőt ereszt ki az orrán keresztül. Valamennyire visszafogottabban, túlzásként állítva nyugodtan folytatja:* - Aztyan áttett ide a műhelyből, mielőtt ő, Nawanthiri és Limmen elmentek volna a piacra. Túra a füves pusztára, ha jól hallottam. A munkám változatlan. Mit kell itt tud-
*A háta mögött keletkezett, hangos zajtól ösztönösen ugrik egy száznyolcvanfokost, keze már a pallos tokján nyugszik. Ezt haláláig fogja titkolni mindenki előtt, de valamilyen oknál fogva pont ez a zaj volt az, ami megijesztette. És éppen ezért az ajtót felnyitott, illetve bezárt idegent olyan nézéssel méri végig, hogyha tekintettel ölni lehet... nos, nem lenne már állása.
De amilyen gyorsan reagált nem létező veszélyre, olyan gyorsan tudja le magának, hogy nincs mitől tartania; a vendég, aki egy, még az elvárásokhoz képest is alacsonyabb tündér, csak véletlen volt zajosabb a kelleténél. Sebesen leveszi kezét fegyveréről, és teszi a másikkal együtt keresztbe. Amaz tündér közeledése után is megállapítja, hogy paranoiás énje lassan felülkerekedik rajta. Semmi veszélyes nem érződik a vendégen, saját nyugalmának a tovább zavarásán kívül. Találkozik is kettőjük tekintete, de Ukromén nem éppen látszódik, se érződik a jószívűség, inkább a kimértség. Bár, az előítéletességekhez képest nem vicsorog, vagy kíván vele bármi rosszat, tehát nézettől függően lehetne rosszabb is. Köszönés helyett a már beszélgetést megkezdett Xavy felé biccent, hogy ő itt most a szócső. Ami jó is, mert a kérdésére nem tud választ adni sem.*
A hozzászólás írója (Savanyú Ukrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.04 20:03:59
//Fynlisse Soneret//
//Xavy//
*Gyanúsan kevés ideig tart, míg rá sor nem kerül, de ennek oka miatt őszintének kell lennie magával; nem tudja hogy érezzen: A gnóm hölgy. Xavy.
A szemkontaktus felvétele és az ő megszólítása után viszont van is egy tippje, hogy érezzen; felkészülten arra, hogy rögvest sarkon forduljon. Amúgy sem nehéz őt rosszkedvűvé tenni, de ez a lány látszólag minden erőfeszítés nélkül megcsinálja. Nem is tudja, miért lett tőle morcos, hisz' nem is sértette még meg vagy bármi ilyesmi!*
- Munkát. *Válaszként csak ennyit köp ki, mielőtt a helyiség másik végéből is hallható mennyiségű levegőt ereszt ki az orrán keresztül. Valamennyire visszafogottabban, túlzásként állítva nyugodtan folytatja:* - Aztyan áttett ide a műhelyből, mielőtt ő, Nawanthiri és Limmen elmentek volna a piacra. Túra a füves pusztára, ha jól hallottam. A munkám változatlan. Mit kell itt tud-
*A háta mögött keletkezett, hangos zajtól ösztönösen ugrik egy száznyolcvanfokost, keze már a pallos tokján nyugszik. Ezt haláláig fogja titkolni mindenki előtt, de valamilyen oknál fogva pont ez a zaj volt az, ami megijesztette. És éppen ezért az ajtót felnyitott, illetve bezárt idegent olyan nézéssel méri végig, hogyha tekintettel ölni lehet... nos, nem lenne már állása.
De amilyen gyorsan reagált nem létező veszélyre, olyan gyorsan tudja le magának, hogy nincs mitől tartania; a vendég, aki egy, még az elvárásokhoz képest is alacsonyabb tündér, csak véletlen volt zajosabb a kelleténél. Sebesen leveszi kezét fegyveréről, és teszi a másikkal együtt keresztbe. Amaz tündér közeledése után is megállapítja, hogy paranoiás énje lassan felülkerekedik rajta. Semmi veszélyes nem érződik a vendégen, saját nyugalmának a tovább zavarásán kívül. Találkozik is kettőjük tekintete, de Ukromén nem éppen látszódik, se érződik a jószívűség, inkább a kimértség. Bár, az előítéletességekhez képest nem vicsorog, vagy kíván vele bármi rosszat, tehát nézettől függően lehetne rosszabb is. Köszönés helyett a már beszélgetést megkezdett Xavy felé biccent, hogy ő itt most a szócső. Ami jó is, mert a kérdésére nem tud választ adni sem.*
A hozzászólás írója (Savanyú Ukrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.04 20:03:59
6109. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-04 15:26:13
Üzenet elküldve: 2022-04-04 15:26:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
//Savanyú Ukrom//
//Balkócza Xavylari//
*Felpillant a hegyomlásnyi orkra, mintha habozna, hogy megszólalhat-e előtte, elvégre mégiscsak Fynlisse az újabb jövevény, de a szélesen vigyorgó gnóm jó érzékkel találja el, mivel lehet kihozni a sodrából. ~ A szüleim, mi? Szerinted gyerek vagyok?! ~ Szája még szélesebb mosolyra húzódik, csak a szeme árulja el, hogy nem éppen a felhőtlen vidámságtól.*
- Üdv! - *hadarja* - Farkaséhes vagyok! Mit a séf ajánlata mára? És inni is szeretnék... Őőő... ~ Szóval gyerek?! Kenje a hajára a teáját! ~ bort! *Rápillant az itallapra.* A ház borából kérek!
*Megint felnéz az orkra, majd vissza a pult mögött álló vigyorra.*
- Tetszene ez a hely, csak a zeneszó hiányzik. - *Bátortalanul megbillenti a pánsípját, hogy a gnóm is lássa.* - Segíthetnék vendéget marasztalni, ha nem bánjátok... És énekelni is tudok! - *Teszi hozzá gyorsan.*
- Ó, és még valami. Merre találhatok Artheniorban hangszerkészítő mestert?
//Savanyú Ukrom//
//Balkócza Xavylari//
*Felpillant a hegyomlásnyi orkra, mintha habozna, hogy megszólalhat-e előtte, elvégre mégiscsak Fynlisse az újabb jövevény, de a szélesen vigyorgó gnóm jó érzékkel találja el, mivel lehet kihozni a sodrából. ~ A szüleim, mi? Szerinted gyerek vagyok?! ~ Szája még szélesebb mosolyra húzódik, csak a szeme árulja el, hogy nem éppen a felhőtlen vidámságtól.*
- Üdv! - *hadarja* - Farkaséhes vagyok! Mit a séf ajánlata mára? És inni is szeretnék... Őőő... ~ Szóval gyerek?! Kenje a hajára a teáját! ~ bort! *Rápillant az itallapra.* A ház borából kérek!
*Megint felnéz az orkra, majd vissza a pult mögött álló vigyorra.*
- Tetszene ez a hely, csak a zeneszó hiányzik. - *Bátortalanul megbillenti a pánsípját, hogy a gnóm is lássa.* - Segíthetnék vendéget marasztalni, ha nem bánjátok... És énekelni is tudok! - *Teszi hozzá gyorsan.*
- Ó, és még valami. Merre találhatok Artheniorban hangszerkészítő mestert?
6108. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-04 09:53:24
Üzenet elküldve: 2022-04-04 09:53:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
//Ukrom//
//Fynlisse Soneret//
*Látja a fél szemével ő is, hogy egy furcsa alak megint betéved a fogadóba, nagy sóhajtással nyugtázza. Ekkor szól oda Mik, hogy inkább foglalkozzon az orkkal, ő majd elintézi az újabb bajkeverőt. ~Az kéne még, hogy rám dőljön az egyik és a lábamat törjem, bár itt se igazán biztonságos…~ Gondol arra, mikor egy pont ugyan ilyen gyanútlan napon egy ork a hóna alá kapta itt és el akarta rabolni.*
-Mi…mit adhatok? *Kérdi Ukromtól, mert már korábban látta a kovácsműhelyben, tudja, hogy a személyzet tagja. ~Mindig kell legyen egy ork a közelben igaz? ~ Ő bizony a nélkül is ellenne. Közben megakad a szeme a tündéren, méghozzá egy szárnyason! Nem is tud nyelni se, pedig aztán már érett a kiabálás, hogy azaz ajtó csapkodás nélkül is használható, de így elveszik. ~Micsoda főzetet tudnék a szárnyából csinálni! Biztos nem fájna neki nagyon, ha levágnám.~ Teszi le a pultra a korsót, amivel eddig babrált majd elhatározza, hogy bizony nagyon nyájas lesz a kis vakarccsal.*
-Üdvözöllek a Kalmárban, mivel szolgálhatok? Messziről jöttél? A szüleid is a közelben vannak? *Zúdít rá mindjárt három lelkes kérdést, látszik rajta, hogy érdeklődik iránta, széles, bárgyú vigyort is virít, csak az ő tiszteletére.*
//Ukrom//
//Fynlisse Soneret//
*Látja a fél szemével ő is, hogy egy furcsa alak megint betéved a fogadóba, nagy sóhajtással nyugtázza. Ekkor szól oda Mik, hogy inkább foglalkozzon az orkkal, ő majd elintézi az újabb bajkeverőt. ~Az kéne még, hogy rám dőljön az egyik és a lábamat törjem, bár itt se igazán biztonságos…~ Gondol arra, mikor egy pont ugyan ilyen gyanútlan napon egy ork a hóna alá kapta itt és el akarta rabolni.*
-Mi…mit adhatok? *Kérdi Ukromtól, mert már korábban látta a kovácsműhelyben, tudja, hogy a személyzet tagja. ~Mindig kell legyen egy ork a közelben igaz? ~ Ő bizony a nélkül is ellenne. Közben megakad a szeme a tündéren, méghozzá egy szárnyason! Nem is tud nyelni se, pedig aztán már érett a kiabálás, hogy azaz ajtó csapkodás nélkül is használható, de így elveszik. ~Micsoda főzetet tudnék a szárnyából csinálni! Biztos nem fájna neki nagyon, ha levágnám.~ Teszi le a pultra a korsót, amivel eddig babrált majd elhatározza, hogy bizony nagyon nyájas lesz a kis vakarccsal.*
-Üdvözöllek a Kalmárban, mivel szolgálhatok? Messziről jöttél? A szüleid is a közelben vannak? *Zúdít rá mindjárt három lelkes kérdést, látszik rajta, hogy érdeklődik iránta, széles, bárgyú vigyort is virít, csak az ő tiszteletére.*
6107. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-03 17:59:18
Üzenet elküldve: 2022-04-03 17:59:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Óriási robajjal csapódik be a Kalmár ajtaja, miután Fynlisse tettetett lazasággal próbálta becsukni maga után, csak éppen kicsúszott a kezéből, mielőtt puhán visszaereszthette volna a keretébe. Az apró tündér egy lélegzetvételnyi időre mozdulatlanná merevedik, szeme résnyire szűkül, csak az ajka formál néhány keresetlen és nem igazán költői szót, szerencsére hangtalanul. ~ Szép volt... Bár a figyelem, az figyelem, még ha nem is egészen ilyenre vágytam... ~ A döndülés elültével, Fynlisse felszegi az állát, és a termetét ellensúlyozandó lendületes léptekkel indul a söntés felé. Mialatt megteszi néhány lépésnyi útját, körbenéz, és igyekszik minden jelenlevő szemébe belepillantani. ~ Arthenior... ha itt nem, akkor sehol! ~ A szárnyait is bevetve könyököl a pultra, és próbálja kitalálni, melyik alaktól kérhet ~ Lássuk csak, mi itt a legolcsóbb! ~ teát, pogácsát, és engedélyt, hogy muzsikáljon a vendégeknek.*
6106. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-03 17:01:45
Üzenet elküldve: 2022-04-03 17:01:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Egyébként nyílt //
* A felajánlásra a maszk alatt elhúzza a száját, nincs azzal baja, hogy a másik fél éhes, de sokkalja a sok táplálékot. ~ Máshol éheznek a gyermekek. ~ Nem fog tovább ódzkodni tőle, megígérte a pultosnak így le is számolja neki az aranyat, hogy utána beszélhessen tovább a nővel. Bár nem biztos, hogy oka is van rá, igazából nem is érti meg jó szándékát, eddig csak bajt hozott rá a nő. Le is tesz a pultra 11 aranyat, hogy a nő megkaphassa nevezetű ételt. Amint az ételért elmegy Mik, kinyitja a száját.*
- Majd megkapod tőlem a másikat is, ha nem laktál jól, de egyszerre csak egyet.
* Próbálja nevelési célzattal fegyelmezni az orkot, nem nagyon kérte tőle a lány, hogy fizesse helyette, de ha egy nő kerül az asztalhoz, nem nagyon tudna a világ szemébe nézni utána. *
- Szimplán egy kereskedő vagyok.
* Tárja szét a kezét. *
- Akár hiszi a kisasszony, akár nem. De mivel érdekeltségeim vannak a területen, az arcomat nem szándékozok megosztani bárkivel.
* Könyököl le az asztalra, hogy utána összekulcsolja azt. A lány szemébe néz, míg nem hozzák ki az ételt, és amint újra elmegy a férfi az ételre mutat. *
- Jó étvágyat...
* Egy kis szünetet hagyva újra a lányra néz. *
- Szabadna megtudnom, hogy egy ork ezen a vidéken mit keres? Igazán ritka látvány vagytok erre felé.
* Állapítja meg, amióta a városban volt, nem nagyon találkozott orkokkal, de az is lehet, hogy csak elkerülte őket. Az élet rejtelmes dolgokra képes, de ki tudja mit tartogat számukra. *
- Mellékesen... * Néz újra a lányra. * - Miért érezted úgy, hogy meg kellene engem bármiről menteni?
* Hallott már rossz ómenekről vagy jelekről, nem éppen egy babonás alkat, de hisz az isteni jelekben. *
* A felajánlásra a maszk alatt elhúzza a száját, nincs azzal baja, hogy a másik fél éhes, de sokkalja a sok táplálékot. ~ Máshol éheznek a gyermekek. ~ Nem fog tovább ódzkodni tőle, megígérte a pultosnak így le is számolja neki az aranyat, hogy utána beszélhessen tovább a nővel. Bár nem biztos, hogy oka is van rá, igazából nem is érti meg jó szándékát, eddig csak bajt hozott rá a nő. Le is tesz a pultra 11 aranyat, hogy a nő megkaphassa nevezetű ételt.
Amint az ételért elmegy Mik, kinyitja a száját.*- Majd megkapod tőlem a másikat is, ha nem laktál jól, de egyszerre csak egyet.
* Próbálja nevelési célzattal fegyelmezni az orkot, nem nagyon kérte tőle a lány, hogy fizesse helyette, de ha egy nő kerül az asztalhoz, nem nagyon tudna a világ szemébe nézni utána. *
- Szimplán egy kereskedő vagyok.
* Tárja szét a kezét. *
- Akár hiszi a kisasszony, akár nem. De mivel érdekeltségeim vannak a területen, az arcomat nem szándékozok megosztani bárkivel.
* Könyököl le az asztalra, hogy utána összekulcsolja azt. A lány szemébe néz, míg nem hozzák ki az ételt, és amint újra elmegy a férfi az ételre mutat. *
- Jó étvágyat...
* Egy kis szünetet hagyva újra a lányra néz. *
- Szabadna megtudnom, hogy egy ork ezen a vidéken mit keres? Igazán ritka látvány vagytok erre felé.
* Állapítja meg, amióta a városban volt, nem nagyon találkozott orkokkal, de az is lehet, hogy csak elkerülte őket. Az élet rejtelmes dolgokra képes, de ki tudja mit tartogat számukra. *
- Mellékesen... * Néz újra a lányra. * - Miért érezted úgy, hogy meg kellene engem bármiről menteni?
* Hallott már rossz ómenekről vagy jelekről, nem éppen egy babonás alkat, de hisz az isteni jelekben. *
6105. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-02 22:07:50
Üzenet elküldve: 2022-04-02 22:07:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Mikarr//
*A heves, persze módjával végrehajtott kézrázás utáni kedves szavak, a vigyort még szélesebbre nyújtják Sren ajkain. Kissé komolyabb mosollyal biccent egyet ültében Mikarra nézve, hogy gyors értékelést ejtsen a fogadtatás miatt, köszönete jeléül. Míg Mikarr kérdez, a kendő, kissé koszosabban, de komótos mozdulatokkal visszakerül a nyakába, a kalap az asztalra, s rögtön kezét emelve tiltakozik.*
- Nem, nem, barátom! Nagyon ritkán iszom, ugyanis nem különösebben bírom, persze ez nem akadályoz semmiben, közben nem erre gondolok. *Heherészik egyet.* Szóval, a ser kizárva! *Látványosan húzza el kezét tagadva, viszont a raguleves hallatán már óriásit kordul a gyomra.*
- Fürdés? A múlt héten már fürödtem! *Hüledezik, szemeit elkerekítve, mintha valami hihetetlen meglepőt mondtak volna, aztán elneveti magát, az ételt nem is említi, biztosan drága volna.*
- De az is jó lenne, bizony! *Csettint.* Viszont... van egy kis baj. *Veszi szomorú kiskutyára a figurát, majd feláll és nadrág zsebeit kiforgatja, láthatóan lyukas mindkettő, s ha volt is benne arany, az mára már a múlté.*
- Tegnap kiraboltak... vagyis... inkább csak megloptak... illetve... *tétovázik egy pillanatra, majd visszaül és feladja, semmi imponáló nem jut eszébe, mivel az eseményt jobbíthatná.*
- Na jó... részeg voltam és valójában észre sem vettem. Arra sem emlékszem, hogy a nő hogyan nézett ki. *Tárja szét a kezét.*
- De hát... végül is minden nap megesik az ilyesmi, nem? *Próbálkozik szánalmasan, tarkóját megvakarva zavarában. ~ Dehogy esik... idióta voltál. ~ feddi meg magát gondolatban, s a ború az arcára is kiül egy pillanatra, de aztán ismét csak vidámság szarkalábai gyűlnek szeme sarkaiba.*
- Szóval... maradhatnék? Csak egy kicsit. Csak megmelegedni, aztán az istenek lássák, tovább állok, ígérem nem csinálok bajt! A csizmám is a földön marad! Észre sem veszitek, hogy itt vagyok! *Emeli szívére kezét, s húzza össze magát egész picire.*
- Esetleg, ha volna egy fél pohárka víz... *próbálkozik csendesen, szája ugyanis a sok beszédtől, még inkább kiszáradt.* De ha nem, az sem baj, iszom a szökőkútból! *Menti máris magát szégyenkezve.*
*A heves, persze módjával végrehajtott kézrázás utáni kedves szavak, a vigyort még szélesebbre nyújtják Sren ajkain. Kissé komolyabb mosollyal biccent egyet ültében Mikarra nézve, hogy gyors értékelést ejtsen a fogadtatás miatt, köszönete jeléül. Míg Mikarr kérdez, a kendő, kissé koszosabban, de komótos mozdulatokkal visszakerül a nyakába, a kalap az asztalra, s rögtön kezét emelve tiltakozik.*
- Nem, nem, barátom! Nagyon ritkán iszom, ugyanis nem különösebben bírom, persze ez nem akadályoz semmiben, közben nem erre gondolok. *Heherészik egyet.* Szóval, a ser kizárva! *Látványosan húzza el kezét tagadva, viszont a raguleves hallatán már óriásit kordul a gyomra.*
- Fürdés? A múlt héten már fürödtem! *Hüledezik, szemeit elkerekítve, mintha valami hihetetlen meglepőt mondtak volna, aztán elneveti magát, az ételt nem is említi, biztosan drága volna.*
- De az is jó lenne, bizony! *Csettint.* Viszont... van egy kis baj. *Veszi szomorú kiskutyára a figurát, majd feláll és nadrág zsebeit kiforgatja, láthatóan lyukas mindkettő, s ha volt is benne arany, az mára már a múlté.*
- Tegnap kiraboltak... vagyis... inkább csak megloptak... illetve... *tétovázik egy pillanatra, majd visszaül és feladja, semmi imponáló nem jut eszébe, mivel az eseményt jobbíthatná.*
- Na jó... részeg voltam és valójában észre sem vettem. Arra sem emlékszem, hogy a nő hogyan nézett ki. *Tárja szét a kezét.*
- De hát... végül is minden nap megesik az ilyesmi, nem? *Próbálkozik szánalmasan, tarkóját megvakarva zavarában. ~ Dehogy esik... idióta voltál. ~ feddi meg magát gondolatban, s a ború az arcára is kiül egy pillanatra, de aztán ismét csak vidámság szarkalábai gyűlnek szeme sarkaiba.*
- Szóval... maradhatnék? Csak egy kicsit. Csak megmelegedni, aztán az istenek lássák, tovább állok, ígérem nem csinálok bajt! A csizmám is a földön marad! Észre sem veszitek, hogy itt vagyok! *Emeli szívére kezét, s húzza össze magát egész picire.*
- Esetleg, ha volna egy fél pohárka víz... *próbálkozik csendesen, szája ugyanis a sok beszédtől, még inkább kiszáradt.* De ha nem, az sem baj, iszom a szökőkútból! *Menti máris magát szégyenkezve.*
6104. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-02 20:09:50
Üzenet elküldve: 2022-04-02 20:09:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sren//
*A kétes egészségi állapotú fickó motyog valamit magában, amit Mik nem ért, de nem is kell értenie. Nem azért van ott, hogy hallgatózzon, hanem, hogy felvegye a rendelést és vigyázzon a Kalmár székeinek higiéniájára.
A látványos összerezzenésre, amit minden bizonnyal hirtelen megjelenése okozott, megtorpan. Láthatóan a kalapos alak megfeledkezett magáról, mi sem bizonyítja jobban, minthogy azonnal exkuzálja magát és letörölné a cipője hagyta makulát. Az ijedtében elejtett szitokra fel sem figyel. Nem ez az első napja a fogadóban.*
- Semmi gond. *Válaszolja barátságos mosollyal és remek reflexei révén simán mozdul el a hirtelen felálló kalapos útjából és pillant le a koszos, üdvözlésre nyújtott mancsra.*
- Mikarr, szolgálatodra. *Fogadja el a kezet. Sokáig élte mindennapjait az utcán és csak a lázadást követő zavaros időkben húzta meg magát az akkor még Kósza Pinty fogadóban és vált a Kalmár személyzetének oszlopos tagjává.*
- Érezheted otthon magad, csak módjával. *Vonja meg a vállát együttérzőn.
A jólét felől biztosító szavaknak élesen ellentmond a hirtelen felállás okozta egyensúlyzavar és nyögés kísérte visszahuppanás.*
- Pedig nem úgy nézel ki. *Jegyzi meg Mik tréfálkozva.*
- Kutyaharapást szőrével vagy inkább valamit másnaposság ellen? *Kérdezi segítőkészen.*
- Van erős törpe sörünk, de egy Sűrű Barna, ami egy laktató raguleves lehet, jobbat tenne neked. Meg egy fürdés. *Tesz hozzá megengedve magának egy közvetlen kis tréfát még az előző mellé, de a választás jogát meghagyja Srennek.*
*A kétes egészségi állapotú fickó motyog valamit magában, amit Mik nem ért, de nem is kell értenie. Nem azért van ott, hogy hallgatózzon, hanem, hogy felvegye a rendelést és vigyázzon a Kalmár székeinek higiéniájára.
A látványos összerezzenésre, amit minden bizonnyal hirtelen megjelenése okozott, megtorpan. Láthatóan a kalapos alak megfeledkezett magáról, mi sem bizonyítja jobban, minthogy azonnal exkuzálja magát és letörölné a cipője hagyta makulát. Az ijedtében elejtett szitokra fel sem figyel. Nem ez az első napja a fogadóban.*
- Semmi gond. *Válaszolja barátságos mosollyal és remek reflexei révén simán mozdul el a hirtelen felálló kalapos útjából és pillant le a koszos, üdvözlésre nyújtott mancsra.*
- Mikarr, szolgálatodra. *Fogadja el a kezet. Sokáig élte mindennapjait az utcán és csak a lázadást követő zavaros időkben húzta meg magát az akkor még Kósza Pinty fogadóban és vált a Kalmár személyzetének oszlopos tagjává.*
- Érezheted otthon magad, csak módjával. *Vonja meg a vállát együttérzőn.
A jólét felől biztosító szavaknak élesen ellentmond a hirtelen felállás okozta egyensúlyzavar és nyögés kísérte visszahuppanás.*
- Pedig nem úgy nézel ki. *Jegyzi meg Mik tréfálkozva.*
- Kutyaharapást szőrével vagy inkább valamit másnaposság ellen? *Kérdezi segítőkészen.*
- Van erős törpe sörünk, de egy Sűrű Barna, ami egy laktató raguleves lehet, jobbat tenne neked. Meg egy fürdés. *Tesz hozzá megengedve magának egy közvetlen kis tréfát még az előző mellé, de a választás jogát meghagyja Srennek.*
6103. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-02 19:11:10
Üzenet elküldve: 2022-04-02 19:11:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt _ Shen és Bris//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A romhamtempóban romló artikulációs mélyrepülési ívet látva Bris teljesen biztos benne, hogy a pitypangzabáló itt fog elhalálozni, ha azt a kancsó bort még megissza. Ha mind a kettőt, akkor meg pláne. Az ugyanis nem letisztázott részlet, hogy a ficsúr neki szánta-e. Amikor viszont beúszik az a részeg pempősséggel odamotyogott bók, a lány fejében átrendeződik a rangsor a fickó mai elhalálozási okának megtippelésében.
Megrökönyödötten húzza be az állát. Nem nagyon tud mit kezdeni a megjegyzéssel. Az esetek nagy részében az ilyesmire válaszul csak elküldi az illetőt a vérbe. Attól függően válogatott szavakkal, hogy épp mennyire van szar napja. De ez most mégis más. Ez a szerencsétlen annyira részeg, hogy az még Bris erkölcsi irányelveit is átírja, pedig neki sose volt olyanja.
Szerencsére a kínos pillanat nagyon hamar tovasodródik az alkoholmámor ide-oda lötykölődő árjában, melynek a bennfoglaló tatája az elf, úgy cakumpakk.
A magyarázatra nagyon kell figyelnie, hogy az összefolyó szótagokból ki tudjon mazsolázni értelmezhető szavakat is. Hát, nem egyszerű. Az igazat megvallva, az elején csak hunyorgott, de hiába erőltette, hiába túrt könyékig a pitypangzabáló szájából kitántorgó katyvaszba az értelméért. A végére viszont összeáll a kép.*
- Á, értem már! *kortyol nagyot az eredetileg Feznek szánt sörből.* - Hímringyó vagy! *A penge eszére határtalanul büszkén mutat Shen felé, aki igyekezett szépíteni a dolgokat, de Bris jobb szeret mindent a nevén nevezni.*
- Nem ítélkezem *tárja szét a karjait. Ennek viszonylag ellentmond a kaján vigyor a képén, amit azért igyekszik sörhab mögé rejteni.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A romhamtempóban romló artikulációs mélyrepülési ívet látva Bris teljesen biztos benne, hogy a pitypangzabáló itt fog elhalálozni, ha azt a kancsó bort még megissza. Ha mind a kettőt, akkor meg pláne. Az ugyanis nem letisztázott részlet, hogy a ficsúr neki szánta-e. Amikor viszont beúszik az a részeg pempősséggel odamotyogott bók, a lány fejében átrendeződik a rangsor a fickó mai elhalálozási okának megtippelésében.
Megrökönyödötten húzza be az állát. Nem nagyon tud mit kezdeni a megjegyzéssel. Az esetek nagy részében az ilyesmire válaszul csak elküldi az illetőt a vérbe. Attól függően válogatott szavakkal, hogy épp mennyire van szar napja. De ez most mégis más. Ez a szerencsétlen annyira részeg, hogy az még Bris erkölcsi irányelveit is átírja, pedig neki sose volt olyanja.
Szerencsére a kínos pillanat nagyon hamar tovasodródik az alkoholmámor ide-oda lötykölődő árjában, melynek a bennfoglaló tatája az elf, úgy cakumpakk.
A magyarázatra nagyon kell figyelnie, hogy az összefolyó szótagokból ki tudjon mazsolázni értelmezhető szavakat is. Hát, nem egyszerű. Az igazat megvallva, az elején csak hunyorgott, de hiába erőltette, hiába túrt könyékig a pitypangzabáló szájából kitántorgó katyvaszba az értelméért. A végére viszont összeáll a kép.*
- Á, értem már! *kortyol nagyot az eredetileg Feznek szánt sörből.* - Hímringyó vagy! *A penge eszére határtalanul büszkén mutat Shen felé, aki igyekezett szépíteni a dolgokat, de Bris jobb szeret mindent a nevén nevezni.*
- Nem ítélkezem *tárja szét a karjait. Ennek viszonylag ellentmond a kaján vigyor a képén, amit azért igyekszik sörhab mögé rejteni.*
6102. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-01 18:57:46
Üzenet elküldve: 2022-04-01 18:57:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Mikarr//
*A pillanatnyi ijedtséget, hamar felváltja a vérfagyasztó valóság, s amint a jég terjedni kezd gerincén, úgy törnek fel az éjszaka mászkos emlék képei. Képzeletben játssza újra, kezével mutogat, egyik esemény a másik után, s mikor mutatóujja egy bizonyos ponthoz ér:*
- A nő... *Azt nem mondhatni, hogy tisztán emlékszik, de arra biztosan, hogy a zsebében ezek szerint mégsem azt kereste oly sokáig, huncut mosollyal ajkán. Felsóhajt. Rendben, szóval ismét nincstelen, nagy ügy! Legyintene képzeletben, majd szeme sarkából árnyék vetül reá, mire látványosan összerezzen:*
- Hogy szakadna rád... *Kimerevedett szempárral és tátott szájjal pillant Mikarra, az érkezőre, majd a lábára pillant, s oly gyorsan kapja le a székről, mintha izzó parázsba lépett volna. Nyakából lekapná a kendőt, villámgyorsan törölne néhányat, mozdulatai őszinték:*
- Bocsáss meg, elfeledkeztem magamról. *Ahogyan szavai is azok, őszinték. Majd rögtön eztán széles vigyorral ugrik fel, mire tán a másik hőkölhet hátra, bár nem tűnik ijedősnek. Hamar egy kivágódó, kissé koszos jobb kéz előtt találhatja magát, hacsak nem üt visszakézből egy maflást az ugrálás miatt. Ez esetben hamarabb visszaül, mint tervezte.*
- Sren Lass... barátom! Valóban nem otthon vagyok. *Kissé mesterkélt mozdulattal kapva fel kalapját az asztalról, fejébe nyomja, hogy aztán baljával meg is emelhesse, ahogyan illik.*
- Jól vagyok, mi több kitűnően! *A hirtelen mozdulatok sohasem egészségesek, főleg nyújtás nélkül, másnaposan, (főleg nem idegennel szemben) így hamar visszahuppan egy rövidebb nyögés kíséretében, ha köszöntését fogadják, s ha nem, vélhetően akkor is.*
- Csak kissé másnaposan... *néz fel a másikra, elkent, fájdalmas félvigyorral az arcán.*
*A pillanatnyi ijedtséget, hamar felváltja a vérfagyasztó valóság, s amint a jég terjedni kezd gerincén, úgy törnek fel az éjszaka mászkos emlék képei. Képzeletben játssza újra, kezével mutogat, egyik esemény a másik után, s mikor mutatóujja egy bizonyos ponthoz ér:*
- A nő... *Azt nem mondhatni, hogy tisztán emlékszik, de arra biztosan, hogy a zsebében ezek szerint mégsem azt kereste oly sokáig, huncut mosollyal ajkán. Felsóhajt. Rendben, szóval ismét nincstelen, nagy ügy! Legyintene képzeletben, majd szeme sarkából árnyék vetül reá, mire látványosan összerezzen:*
- Hogy szakadna rád... *Kimerevedett szempárral és tátott szájjal pillant Mikarra, az érkezőre, majd a lábára pillant, s oly gyorsan kapja le a székről, mintha izzó parázsba lépett volna. Nyakából lekapná a kendőt, villámgyorsan törölne néhányat, mozdulatai őszinték:*
- Bocsáss meg, elfeledkeztem magamról. *Ahogyan szavai is azok, őszinték. Majd rögtön eztán széles vigyorral ugrik fel, mire tán a másik hőkölhet hátra, bár nem tűnik ijedősnek. Hamar egy kivágódó, kissé koszos jobb kéz előtt találhatja magát, hacsak nem üt visszakézből egy maflást az ugrálás miatt. Ez esetben hamarabb visszaül, mint tervezte.*
- Sren Lass... barátom! Valóban nem otthon vagyok. *Kissé mesterkélt mozdulattal kapva fel kalapját az asztalról, fejébe nyomja, hogy aztán baljával meg is emelhesse, ahogyan illik.*
- Jól vagyok, mi több kitűnően! *A hirtelen mozdulatok sohasem egészségesek, főleg nyújtás nélkül, másnaposan, (főleg nem idegennel szemben) így hamar visszahuppan egy rövidebb nyögés kíséretében, ha köszöntését fogadják, s ha nem, vélhetően akkor is.*
- Csak kissé másnaposan... *néz fel a másikra, elkent, fájdalmas félvigyorral az arcán.*
6101. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-04-01 18:00:44
Üzenet elküldve: 2022-04-01 18:00:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt _ Shen és Bris//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem Sheni köt ám csomót a saját nyelvére, hanem az étel neve köt csomót Sheni nyelvére. Az elfogyasztott alkohol hatására egyre inkább kezdenek összemosódni a szavak és a Vádnorok Eledele nevű étel felolvasása már olyan korlátokba ütközik, amelyet a sörtől kótyagos lombzabáló már nem tud sikerrel venni. A megfutamodást választja, mint oly sokszor életében és mostanában.*
- Avándorsbó'. Ket'őt. *Erősíti meg Bris rendelését.
Nem is tűnik fel neki, amikor ivócimborája elképed azon, hogy a borért viszont kifizeti a borsosnak ható összeget. Úgy tűnhet, Shen csak erre kuporgatta aranyait.
Bris közelebb hajol, amire a hegyesfülű is hasonlóan cselekszik, amitől úgy tűnhet, ők ketten nagyon bizalmas beszélgetésbe kezdenek. A kérdést követő fenyegető hangnem úgy vásik el Sheni részegségén, mint rossz acél a lovagi pajzson. A lombzabáló csak bárgyún mosolyog.
Azt mondják, az ital bárkit megszépít és ahogy Shen nézi a kissé durcás arcú lányt, szürke pillantása Bris arcát fürkészi.*
- De zsép szemed va'. *Ámul el és dől hátra csak a részegekre jellemző lendülettel. Egy pillanatra meg is ijed, hogy lefordul a székről, ám még időben megállítja a fotel háttámlája. A sungtól kilöttyen a kezében tartott borból és ráfröccsen a már amúgy is foltos mellényére.*
- Hupszapizsába. *Hajtja le fejét és igyekszik felitatni a bort kevéske sikerrel.*
- Tu'od. *Kezd bele a kásás válaszba.*
- A'emberek, megszánnyák a'efeket. Asziszik, amit teizs. Hogy virágillatú a seggünk é' levelet eszünk. Ha látnak egy magamfa'tát, megszánnak. *Magyarázza.*
- Látod, mi'en csinos va'ok? *Mutatja meg maszatos képét.*
- A főtér'n az egyik nőcici adott arany't és ebé're is meghívott. *Emeli fel ingatag mutatóujját, hogy bizonyítsa igazát.*
- Ennyi. *Vonja meg a vállát.*
- Ez a titk'. *Vallja be és azt szokás mondani, egy részeg nem hazudik.*
- Igyunk! *Emeli meg Bris felé a kancsóját egy koccintásra.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem Sheni köt ám csomót a saját nyelvére, hanem az étel neve köt csomót Sheni nyelvére. Az elfogyasztott alkohol hatására egyre inkább kezdenek összemosódni a szavak és a Vádnorok Eledele nevű étel felolvasása már olyan korlátokba ütközik, amelyet a sörtől kótyagos lombzabáló már nem tud sikerrel venni. A megfutamodást választja, mint oly sokszor életében és mostanában.*
- Avándorsbó'. Ket'őt. *Erősíti meg Bris rendelését.
Nem is tűnik fel neki, amikor ivócimborája elképed azon, hogy a borért viszont kifizeti a borsosnak ható összeget. Úgy tűnhet, Shen csak erre kuporgatta aranyait.
Bris közelebb hajol, amire a hegyesfülű is hasonlóan cselekszik, amitől úgy tűnhet, ők ketten nagyon bizalmas beszélgetésbe kezdenek. A kérdést követő fenyegető hangnem úgy vásik el Sheni részegségén, mint rossz acél a lovagi pajzson. A lombzabáló csak bárgyún mosolyog.
Azt mondják, az ital bárkit megszépít és ahogy Shen nézi a kissé durcás arcú lányt, szürke pillantása Bris arcát fürkészi.*
- De zsép szemed va'. *Ámul el és dől hátra csak a részegekre jellemző lendülettel. Egy pillanatra meg is ijed, hogy lefordul a székről, ám még időben megállítja a fotel háttámlája. A sungtól kilöttyen a kezében tartott borból és ráfröccsen a már amúgy is foltos mellényére.*
- Hupszapizsába. *Hajtja le fejét és igyekszik felitatni a bort kevéske sikerrel.*
- Tu'od. *Kezd bele a kásás válaszba.*
- A'emberek, megszánnyák a'efeket. Asziszik, amit teizs. Hogy virágillatú a seggünk é' levelet eszünk. Ha látnak egy magamfa'tát, megszánnak. *Magyarázza.*
- Látod, mi'en csinos va'ok? *Mutatja meg maszatos képét.*
- A főtér'n az egyik nőcici adott arany't és ebé're is meghívott. *Emeli fel ingatag mutatóujját, hogy bizonyítsa igazát.*
- Ennyi. *Vonja meg a vállát.*
- Ez a titk'. *Vallja be és azt szokás mondani, egy részeg nem hazudik.*
- Igyunk! *Emeli meg Bris felé a kancsóját egy koccintásra.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7148-7167