Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 41 (801. - 820. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
820. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-08 12:54:34
Üzenet elküldve: 2020-07-08 12:54:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Átszervezés//
//WAK-osoknak a Kalmárban!//
*Nem válaszol Xavy kérdésére, mert időközben megjelenik Astyan, hogy újabb munkára szólítsa. Némán bólint egyet, de azért megszólal.*
-Rendben. Esetleg a kardommal kapcsolatban van valami hír?* Érdeklődik a férfi, s miután választ kapott elindul a dolgára. Időközben megjelenik Yeza és bemutatkozik. *
-Én Graril vagyok, Graril Dhassorn, egyáltalán nem csínos artheniori férfi.* Mutatkozik be röviden.*
-Keressük meg Arját aztán csatlakozzunk Aztyanhoz. Mi szél hozott ide ebbe a városba?* Érdeklődik kedvesen.*
//WAK-osoknak a Kalmárban!//
*Nem válaszol Xavy kérdésére, mert időközben megjelenik Astyan, hogy újabb munkára szólítsa. Némán bólint egyet, de azért megszólal.*
-Rendben. Esetleg a kardommal kapcsolatban van valami hír?* Érdeklődik a férfi, s miután választ kapott elindul a dolgára. Időközben megjelenik Yeza és bemutatkozik. *
-Én Graril vagyok, Graril Dhassorn, egyáltalán nem csínos artheniori férfi.* Mutatkozik be röviden.*
-Keressük meg Arját aztán csatlakozzunk Aztyanhoz. Mi szél hozott ide ebbe a városba?* Érdeklődik kedvesen.*
819. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-07 23:02:36
Üzenet elküldve: 2020-07-07 23:02:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Porral kezdődött minden//
//Időváltozás//
//Átszervezés//
//WAK-osoknak a Kalmárban!//
*D'orhoz talán valóban kegyes az istene, mert mielőtt a vörös igazán belelendülne, feltűnik a heges arcú intéző, aki elvonja Yeza figyelmét.*
- Bocsáss meg *pillant vissza D'orra.* - Munka *mondja elnézést kérő sóhajjal. Csippent még egy falatot a pogácsából, aztán egy kicsit magára hagyja a sivatag fiát, hogy válthasson néhány szót Aztyannal a teendőiről. A férfi háta mögül érkezik, így az elhangzottak javát maga is hallja.*
- Öhmm *köszörüli meg a torkát, jelezvén ittlétét.* - Nem kotnyeleskednék bele *mondja, mielőtt Aztyan nekiindulna, egy kicsit azért határozatlanul, mert ugyan tudja, hogy a ne szólj szám, nem fáj fejem elv nagy igazság, viszont ez neki mindig is ritkán jött össze* - de ha ő itt Tuldhron *biccent a tündér felé* - és a tevéi csak fele olyan elcsigázottak, mint ő... *ingatja a fejét együtt érzőn.* - Arja, ha jól láttam épp az előbb vonult vissza. És odakint most kezdett rá az eső. Elég cudarul. *Nem a munka alól akar kibújni, de kezd későre járni és a vihar miatt most kénytelenek lennének mindent le is ponyvázni, ami az időt elnézve még úgy se garancia rá, hogy nem ázik el egy-két holmi.* - Ha sürgős, hát sürgős, gondolom megoldjuk valahogy, de ha nem halaszthatatlan, talán jobb lenne egyelőre csak előkészíteni a dolgokat. Itt is, meg a Kovácsműhelyben is. A visszatérők is szusszanhatnának egyet *vonja meg a vállát.* - Holnap pedig remélhetőleg már szárazon és gördülékenyen át lehetne vinni mindent. *Megereszt egy kicsit bizonytalan mosolyt, mert már most úgy érzi, be kéne húznia a nyakát, amiért máris okvetetlenkedik.* - De úgy lesz, ahogy mondod *tárja szét a kezeit, hogy valamelyest köszörüljön a csorbán.* - Te vagy a főnök. Intéző *javítja ki magát a biztonság kedvéért, mert még nem igazán látja át, mennyire kényesek/nem kényesek itt a titulusok.*
- Amúgy Yeza vagyok *mutatkozik be gyorsan a tündérnek és Grarilnak.* - A csinos vörös wegtoreni lány *fűzi hozzá önkéntelenül is Aztyan iménti, őt jellemző szavait.* - Igazán örvendek.
//Időváltozás//
//Átszervezés//
//WAK-osoknak a Kalmárban!//
*D'orhoz talán valóban kegyes az istene, mert mielőtt a vörös igazán belelendülne, feltűnik a heges arcú intéző, aki elvonja Yeza figyelmét.*
- Bocsáss meg *pillant vissza D'orra.* - Munka *mondja elnézést kérő sóhajjal. Csippent még egy falatot a pogácsából, aztán egy kicsit magára hagyja a sivatag fiát, hogy válthasson néhány szót Aztyannal a teendőiről. A férfi háta mögül érkezik, így az elhangzottak javát maga is hallja.*
- Öhmm *köszörüli meg a torkát, jelezvén ittlétét.* - Nem kotnyeleskednék bele *mondja, mielőtt Aztyan nekiindulna, egy kicsit azért határozatlanul, mert ugyan tudja, hogy a ne szólj szám, nem fáj fejem elv nagy igazság, viszont ez neki mindig is ritkán jött össze* - de ha ő itt Tuldhron *biccent a tündér felé* - és a tevéi csak fele olyan elcsigázottak, mint ő... *ingatja a fejét együtt érzőn.* - Arja, ha jól láttam épp az előbb vonult vissza. És odakint most kezdett rá az eső. Elég cudarul. *Nem a munka alól akar kibújni, de kezd későre járni és a vihar miatt most kénytelenek lennének mindent le is ponyvázni, ami az időt elnézve még úgy se garancia rá, hogy nem ázik el egy-két holmi.* - Ha sürgős, hát sürgős, gondolom megoldjuk valahogy, de ha nem halaszthatatlan, talán jobb lenne egyelőre csak előkészíteni a dolgokat. Itt is, meg a Kovácsműhelyben is. A visszatérők is szusszanhatnának egyet *vonja meg a vállát.* - Holnap pedig remélhetőleg már szárazon és gördülékenyen át lehetne vinni mindent. *Megereszt egy kicsit bizonytalan mosolyt, mert már most úgy érzi, be kéne húznia a nyakát, amiért máris okvetetlenkedik.* - De úgy lesz, ahogy mondod *tárja szét a kezeit, hogy valamelyest köszörüljön a csorbán.* - Te vagy a főnök. Intéző *javítja ki magát a biztonság kedvéért, mert még nem igazán látja át, mennyire kényesek/nem kényesek itt a titulusok.*
- Amúgy Yeza vagyok *mutatkozik be gyorsan a tündérnek és Grarilnak.* - A csinos vörös wegtoreni lány *fűzi hozzá önkéntelenül is Aztyan iménti, őt jellemző szavait.* - Igazán örvendek.
818. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-07 12:24:23
Üzenet elküldve: 2020-07-07 12:24:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Átszervezés//
//WAK-osoknak a Kalmárban!//
*A piac felől az új polgárnegyeden át érkezik komótos sétával. Szerette volna megnézni az egykor szegények lakta negyed fejlődésének mértékét. Mindenképpen örömteli fejlődés ez, olyan, amely minden városnak előnyére válhat. Az pedig, hogy a közönségesebb negyed átköltözött a csonthídon túlra, másik kellemesnek mondható dolog.
A Kalmárba belépve becsukja maga mögött az ajtót, majd a pult felé indul. Égszín tekintete végignéz a bent lévőkön, örömmel látja, hogy Arja, Graril és Tuldhron is visszaérkeztek. Reméli, sikerrel jártak utuk során és sikerült üzletet kötniük.*
- Szervusztok. *Köszön mindenkinek, aki a kereskedőházhoz tartozik és a helyszínen felfigyel az érkezésére. Tuldhron felé veszi az irányt, aki, ha minden igaz, éppen egy kürtöskalácsot kap Xavytól.*
- Teysus áldjon, Tuldhron, sikerrel jártatok Mil'Ochassban? *Érdeklődik barátságos hangon a tündértől. Ez a legfontosabb. Ha a kereskedő válaszolt, akkor folytatja is, mert a továbbiakhoz szüksége lesz Tuldhronra és a tevéire is.*
- Úgy gondoltam, átszervezzük kicsit a kereskedőház felosztását. A kovácsműhelyben több üres szoba is van, a kereskedőket és az üzleti részt teljesen átköltöztetjük oda. Szükség volna a tevéidre, hogy mindent átszállítsunk oda, ami a kereskedelemmel kapcsolatos. Itt csak a fogadó árui maradjanak.
*Ha Xavy is ott van még, akkor a gnóm lányhoz is szól.*
- Kérlek, szólj Morinak, hogy jöjjön át majd a kovácsműhelybe egy kis takarításra. Rég nem használták az ottani szobákat, rájuk fér. *Adja ki a feladatot Xavynak, mert épp nem látja a félvér lányt és nem szeretné bejárni most a fogadót.
Így persze Grarilnak és Arjának is lesz feladata és persze az újdonsült tagnak, Yezának is. A férfit a pultnál látja, így magához inti és ha Graril odaér hozzájuk, akkor rá is oszt feladatot.*
- Örülök, hogy visszatértetek. Szükségem volna rátok. Szólj Arjának és keresd meg Yezát, egy csinos vörös wegtoreni lány, a kereskedőház új tagja. Átszervezés lesz és átviszünk pár dolgot a kovácsműhely raktárába. Szükségem lesz kíséretre, nehogy út közben bármi történjen. *Mondja el a férfi és a biztonságért felelős társai feladatát is. Tudja, hogy nemrég érkeztek vissza, de a kereskedőházban nem állt meg az élet, míg távol voltak.*
- Tuldhronnal lemegyünk a pincébe és összekészítjük az átvinni kívánt árukat, ti készüljetek fel, pár óra és indulunk. *Adja ki az ukázt a tündérre is nézve, hogy értse, fontos dolga lesz most. Sizpakkal és a Tuldhronnal így már két képzett kereskedőjük is lett, amivel a heges arcúnak lehetősége nyílik más területek felkutatására is, amellyel a kereskedőház növelheti vagyonát és ázsióját a városban. Már csak a bárónak kellene előkerülni.*
- Munkára fel. *Biccent mindenki felé, majd elindul a pince felé, hogy a tündérrel felkészítse az átszállítani kívánt árukat.*
//WAK-osoknak a Kalmárban!//
*A piac felől az új polgárnegyeden át érkezik komótos sétával. Szerette volna megnézni az egykor szegények lakta negyed fejlődésének mértékét. Mindenképpen örömteli fejlődés ez, olyan, amely minden városnak előnyére válhat. Az pedig, hogy a közönségesebb negyed átköltözött a csonthídon túlra, másik kellemesnek mondható dolog.
A Kalmárba belépve becsukja maga mögött az ajtót, majd a pult felé indul. Égszín tekintete végignéz a bent lévőkön, örömmel látja, hogy Arja, Graril és Tuldhron is visszaérkeztek. Reméli, sikerrel jártak utuk során és sikerült üzletet kötniük.*
- Szervusztok. *Köszön mindenkinek, aki a kereskedőházhoz tartozik és a helyszínen felfigyel az érkezésére. Tuldhron felé veszi az irányt, aki, ha minden igaz, éppen egy kürtöskalácsot kap Xavytól.*
- Teysus áldjon, Tuldhron, sikerrel jártatok Mil'Ochassban? *Érdeklődik barátságos hangon a tündértől. Ez a legfontosabb. Ha a kereskedő válaszolt, akkor folytatja is, mert a továbbiakhoz szüksége lesz Tuldhronra és a tevéire is.*
- Úgy gondoltam, átszervezzük kicsit a kereskedőház felosztását. A kovácsműhelyben több üres szoba is van, a kereskedőket és az üzleti részt teljesen átköltöztetjük oda. Szükség volna a tevéidre, hogy mindent átszállítsunk oda, ami a kereskedelemmel kapcsolatos. Itt csak a fogadó árui maradjanak.
*Ha Xavy is ott van még, akkor a gnóm lányhoz is szól.*
- Kérlek, szólj Morinak, hogy jöjjön át majd a kovácsműhelybe egy kis takarításra. Rég nem használták az ottani szobákat, rájuk fér. *Adja ki a feladatot Xavynak, mert épp nem látja a félvér lányt és nem szeretné bejárni most a fogadót.
Így persze Grarilnak és Arjának is lesz feladata és persze az újdonsült tagnak, Yezának is. A férfit a pultnál látja, így magához inti és ha Graril odaér hozzájuk, akkor rá is oszt feladatot.*
- Örülök, hogy visszatértetek. Szükségem volna rátok. Szólj Arjának és keresd meg Yezát, egy csinos vörös wegtoreni lány, a kereskedőház új tagja. Átszervezés lesz és átviszünk pár dolgot a kovácsműhely raktárába. Szükségem lesz kíséretre, nehogy út közben bármi történjen. *Mondja el a férfi és a biztonságért felelős társai feladatát is. Tudja, hogy nemrég érkeztek vissza, de a kereskedőházban nem állt meg az élet, míg távol voltak.*
- Tuldhronnal lemegyünk a pincébe és összekészítjük az átvinni kívánt árukat, ti készüljetek fel, pár óra és indulunk. *Adja ki az ukázt a tündérre is nézve, hogy értse, fontos dolga lesz most. Sizpakkal és a Tuldhronnal így már két képzett kereskedőjük is lett, amivel a heges arcúnak lehetősége nyílik más területek felkutatására is, amellyel a kereskedőház növelheti vagyonát és ázsióját a városban. Már csak a bárónak kellene előkerülni.*
- Munkára fel. *Biccent mindenki felé, majd elindul a pince felé, hogy a tündérrel felkészítse az átszállítani kívánt árukat.*
817. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-06 20:59:54
Üzenet elküldve: 2020-07-06 20:59:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// A kártya parti //
* Wrexannak mozgalmas napja volt, de talán az estéje még inkább. Végre újra visszatérhetett a Kalmárba pihenni. Az egyik félreeső asztalnál telepedett és onnan bámészkodik, mivel jobb elfoglaltsága még úgy sincsen. Talán felmehetne aludni, de úgy elült itt, hogy semmi kedve még felkelni az asztal mellől. Észrevesz egy kisebb társaságot, akik nagyban kártyáznak. ~ Ilyenem nekem is van éppen. ~ Jut eszébe és előkotorja saját készletét. Ugyan nem nagy kártyás, de az alap szabályokat már ismeri, mert Cassy elmagyarázta neki. Annyira még nem mondaná magát bátornak, hogy csatlakozzon a kártyázó csapathoz, ezért inkább csak saját szórakoztatására kezdi el nézegetni. Olyannyira belefeledkezik ebbe, hogy még azt sem venné észre, ha valaki az asztalához sétálna. Magában éppen újra a szabályokat idézi fel. Annyira azért nem túl bonyolult, mert képes volt megjegyezni őket, bár magát a játékot még soha nem próbálta ki.*
// A kártya parti //
* Wrexannak mozgalmas napja volt, de talán az estéje még inkább. Végre újra visszatérhetett a Kalmárba pihenni. Az egyik félreeső asztalnál telepedett és onnan bámészkodik, mivel jobb elfoglaltsága még úgy sincsen. Talán felmehetne aludni, de úgy elült itt, hogy semmi kedve még felkelni az asztal mellől. Észrevesz egy kisebb társaságot, akik nagyban kártyáznak. ~ Ilyenem nekem is van éppen. ~ Jut eszébe és előkotorja saját készletét. Ugyan nem nagy kártyás, de az alap szabályokat már ismeri, mert Cassy elmagyarázta neki. Annyira még nem mondaná magát bátornak, hogy csatlakozzon a kártyázó csapathoz, ezért inkább csak saját szórakoztatására kezdi el nézegetni. Olyannyira belefeledkezik ebbe, hogy még azt sem venné észre, ha valaki az asztalához sétálna. Magában éppen újra a szabályokat idézi fel. Annyira azért nem túl bonyolult, mert képes volt megjegyezni őket, bár magát a játékot még soha nem próbálta ki.*
816. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-06 10:40:55
Üzenet elküldve: 2020-07-06 10:40:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Kufárok a toronyból//
//Házhozszállítás kipipálva//
*Idő közben, hogy Arja elmegy, a két vándort szem elől téveszti, majd az elf ismét a szemei elé kerül, mikor megtörölgeti a pultot. ~Ő még mindig itt van? ~ Pislog meglepetten Quarea felé, miközben önváddal él maga ellen, hogy akármelyik vendég simán el tud bújni előle. Mert ezek a vendégek már csak ilyen bujkálósak, alig lehet őket megtalálni. Mintha az nemrég még mellette ácsorgó társát keresné zavart tekintettel, ő pedig pont annyira nem tud segíteni neki, hiszen előle is elbújt. Mielőtt azonban szólni tudna hozzá, az megindul és kisétál.*
-Ennyit erről. *Csapja össze a kezét. ~Ismét egy jól elvégzett munka, rendelt, perkált és reklamálás nélkül elment. Mint a mesében. ~ Húzza ki elégedetten magát, ekkor érkezik Graril megjegyzése, az imént elhangzott szavaira. Felé fordítja a fejét lassan.*
-Szóval Graril. *Szűkíti össze a szemeit és méri fel a férfit, miközben nagyokat hümmög.*
-Miből szokták kiönteni? *Tágulnak nagyra a szemei az információ hallatán és reflexből megemeli a félig üres söröskorsót, ami előtte árválkodik, éppen a konyhára vinni, majd belenéz, egészen az aljáig. Ő azt szokta kiönteni.*
-Na ne szórakozzál már velem. *Teszi le lemondóan maga elé vissza, mint akivel a bolondját járatják.*
-Pörkölt. *Emeli fel az étlapot és lapozgatja.*
-Szaftos. *Ismétli, de semmi ilyesmit nem talál rajta.*
-Rákérdezek a szakácsnál, egy pillanat. *Mászik le a ládáiról és benyit a konyhába.*
-A vendég valami pörköltet akar szaftosat. *Magyarázza el, a szakácsnő meg szinte hátba is vágja, nagy lelkesen.*
-Persze, hugyne vóna! Nyúlbó jó leszen neki? *Kicsit kellemetlen arckifejezéssel kidugja a fejét az ajtón és odaszól a férfinek a pulthoz.*
-Azt mondják van, ürgéből jó lesz? *Így kimondva neki is furcsán hangzik az ajánlat, mintha az ürge más vonatkozásban került volna elő az imént.*
-Azaz… várj… *Dugja vissza a fejét a konyhába, majd ismét kikukkant.*
-NYÚL! Azaz ugrós fajta nemazöntős! *Rázza az ujját a másik felé.*
-Abból lenne. *Adja elő a dolgot és várja a választ.*
//Házhozszállítás kipipálva//
*Idő közben, hogy Arja elmegy, a két vándort szem elől téveszti, majd az elf ismét a szemei elé kerül, mikor megtörölgeti a pultot. ~Ő még mindig itt van? ~ Pislog meglepetten Quarea felé, miközben önváddal él maga ellen, hogy akármelyik vendég simán el tud bújni előle. Mert ezek a vendégek már csak ilyen bujkálósak, alig lehet őket megtalálni. Mintha az nemrég még mellette ácsorgó társát keresné zavart tekintettel, ő pedig pont annyira nem tud segíteni neki, hiszen előle is elbújt. Mielőtt azonban szólni tudna hozzá, az megindul és kisétál.*
-Ennyit erről. *Csapja össze a kezét. ~Ismét egy jól elvégzett munka, rendelt, perkált és reklamálás nélkül elment. Mint a mesében. ~ Húzza ki elégedetten magát, ekkor érkezik Graril megjegyzése, az imént elhangzott szavaira. Felé fordítja a fejét lassan.*
-Szóval Graril. *Szűkíti össze a szemeit és méri fel a férfit, miközben nagyokat hümmög.*
-Miből szokták kiönteni? *Tágulnak nagyra a szemei az információ hallatán és reflexből megemeli a félig üres söröskorsót, ami előtte árválkodik, éppen a konyhára vinni, majd belenéz, egészen az aljáig. Ő azt szokta kiönteni.*
-Na ne szórakozzál már velem. *Teszi le lemondóan maga elé vissza, mint akivel a bolondját járatják.*
-Pörkölt. *Emeli fel az étlapot és lapozgatja.*
-Szaftos. *Ismétli, de semmi ilyesmit nem talál rajta.*
-Rákérdezek a szakácsnál, egy pillanat. *Mászik le a ládáiról és benyit a konyhába.*
-A vendég valami pörköltet akar szaftosat. *Magyarázza el, a szakácsnő meg szinte hátba is vágja, nagy lelkesen.*
-Persze, hugyne vóna! Nyúlbó jó leszen neki? *Kicsit kellemetlen arckifejezéssel kidugja a fejét az ajtón és odaszól a férfinek a pulthoz.*
-Azt mondják van, ürgéből jó lesz? *Így kimondva neki is furcsán hangzik az ajánlat, mintha az ürge más vonatkozásban került volna elő az imént.*
-Azaz… várj… *Dugja vissza a fejét a konyhába, majd ismét kikukkant.*
-NYÚL! Azaz ugrós fajta nemazöntős! *Rázza az ujját a másik felé.*
-Abból lenne. *Adja elő a dolgot és várja a választ.*
815. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-04 20:16:40
Üzenet elküldve: 2020-07-04 20:16:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Porral kezdődött minden//
//Időváltozás//
*Hiénák... Yeza kevés dologra emlékszik a sivatagban tett látogatásból, de a hiénák hangja megmaradt. Amikor a gyepűvidéken táboroztak, hátborzongatóvá tette az éjszakát. A hiénák vinnyognak és vihogásszerű hangot hallatnak. Még mindig kirázza tőle a hideg, ha eszébe jut. Egyes mendemondák szerint képesek az emberi beszédre is.
A vezetőjük akkor azt mondta, hogy ezek formátlan, már-már groteszkül aránytalan állatok szemtelenek, pimaszak, és nem tanácsos őket alábecsülni. Falkában még magányos oroszlánt is elejtenek. De Yeza nem biztos benne, hogy D'or ugyanezekre a hiénákra gondol. Az állatvilág arrafelé is hihetetlenül sokféle, bármily barátságtalan vidék is az.*
- Mi? *kapja fel a fejét az emlékek közül.* - Dehogy! *Hirtelen a közös nyelven szólal meg, csak aztán vált vissza a régi wegtoreni dialektusra.*- Nem! *rázza a fejét.* - D'or marad veszteg. *Mi tagadás, azért imponál neki a felajánlás egy bizonyos elvi síkon, de az élet józanabbik oldala korántsem ilyen egyszerű. Ha a sivatag fia nem akar rövid úton bajba keveredni, jobb lesz, ha ő is megtanulja ezt. Ezért aztán Yeza közelebb hajol, hogy elmagyarázzon egykét dolgot.* - D'or lát jelkép óriás köpenyén, hm? Az jel mondja, óriás van város őre. Ők törvény itt. Ha D'or kezet emel, ők zár be vagy ítél el és lehet, ítél halál. Város törvénye más, mint sivatagé.
*Kortyol a borból és csipeget az ételből is. A kettő igazán kitűnő együtt. Jól is esik neki, főleg, hogy végre élvezhet némi hazai ízt is.
Odakint lassan elered az eső. Pillanatok alatt hevesen kezd rá, permete bever a nyitott ablakokon is. Yeza nem különösebben szereti, ha leszakad az ég. Az illatát talán, és hogy utána friss lesz a levegő. A viharnak persze megvan a maga hangulata. A villámlást és a mennydörgést kifejezetten lenyűgözőnek tartja már egész kicsi kora óta. De az egész attól is függ, hogy az ember egy ablakból nézi-e vagy bőrig ázva szenvedi el az égiháborút.
A váratlanul érkező meghívásra épp csak elnyílnak az ajkai, de D'or mintha már ebből ráérezne a dologra, újabb kérdéssel válaszolja meg félig-meddig az előzőt.*
- Igen *mondja.* - Yeza megvéd Kis Wegtoren, Kis Wegtoren megvéd Yeza. Kikötő még van túl veszélyes nekem. *Egy kósza gondolat erejéig felmerül benne a gyanú, hogy csak el akarják csalni innen, hogy talán a fekete ember mégis embervadász, aki leszállítaná a láncos hajóra. Hiába, a több évnyi bujkálás bizalmatlanná tesz.* - Ha... *egy kicsit elgondolkodik, hogy fogalmazzon, hiszen nem akar egyelőre túl sokat elárulni* - Yeza ügye elrendeződik, szívesen elkísér D'or. De lehet, hogy az még lesz sok idő *sóhajt szomorkásan.* - Bár *vonja meg a vállát* - tenger megy nem sehová.
*Újra a tálról kezd szemezgetni, míg a pultnál alakuló sürgölődést figyeli. Nem kommentálja a feltételezést a kardforgatói készségeiről, inkább terel.*
- Szóval *fordul vissza D'or felé* - te fürkész Yeza combja míg nem figyel? Szokás ez sivatagban? Illik? *pontosít, bár a néminemű feddés ellenére egyértelmű, hogy a vörös inkább bóknak veszi, ha megnézik.* - És mondd csak, milyen van az has, ami megfelelő D'ornak *vonja magasabbra egyik szemöldökét, aztán érzékien lenyalja az ujjáról a vaj csillogó maszatját* - az ajkának, a nyelvének? Elmond? *Yeza hangja delejesen búgó, és ha a férfinak az imént még kardforgatói készségekről kavarogtak is gondolatok a fejében, most valószínűleg már nem azok.*
//Időváltozás//
*Hiénák... Yeza kevés dologra emlékszik a sivatagban tett látogatásból, de a hiénák hangja megmaradt. Amikor a gyepűvidéken táboroztak, hátborzongatóvá tette az éjszakát. A hiénák vinnyognak és vihogásszerű hangot hallatnak. Még mindig kirázza tőle a hideg, ha eszébe jut. Egyes mendemondák szerint képesek az emberi beszédre is.
A vezetőjük akkor azt mondta, hogy ezek formátlan, már-már groteszkül aránytalan állatok szemtelenek, pimaszak, és nem tanácsos őket alábecsülni. Falkában még magányos oroszlánt is elejtenek. De Yeza nem biztos benne, hogy D'or ugyanezekre a hiénákra gondol. Az állatvilág arrafelé is hihetetlenül sokféle, bármily barátságtalan vidék is az.*
- Mi? *kapja fel a fejét az emlékek közül.* - Dehogy! *Hirtelen a közös nyelven szólal meg, csak aztán vált vissza a régi wegtoreni dialektusra.*- Nem! *rázza a fejét.* - D'or marad veszteg. *Mi tagadás, azért imponál neki a felajánlás egy bizonyos elvi síkon, de az élet józanabbik oldala korántsem ilyen egyszerű. Ha a sivatag fia nem akar rövid úton bajba keveredni, jobb lesz, ha ő is megtanulja ezt. Ezért aztán Yeza közelebb hajol, hogy elmagyarázzon egykét dolgot.* - D'or lát jelkép óriás köpenyén, hm? Az jel mondja, óriás van város őre. Ők törvény itt. Ha D'or kezet emel, ők zár be vagy ítél el és lehet, ítél halál. Város törvénye más, mint sivatagé.
*Kortyol a borból és csipeget az ételből is. A kettő igazán kitűnő együtt. Jól is esik neki, főleg, hogy végre élvezhet némi hazai ízt is.
Odakint lassan elered az eső. Pillanatok alatt hevesen kezd rá, permete bever a nyitott ablakokon is. Yeza nem különösebben szereti, ha leszakad az ég. Az illatát talán, és hogy utána friss lesz a levegő. A viharnak persze megvan a maga hangulata. A villámlást és a mennydörgést kifejezetten lenyűgözőnek tartja már egész kicsi kora óta. De az egész attól is függ, hogy az ember egy ablakból nézi-e vagy bőrig ázva szenvedi el az égiháborút.
A váratlanul érkező meghívásra épp csak elnyílnak az ajkai, de D'or mintha már ebből ráérezne a dologra, újabb kérdéssel válaszolja meg félig-meddig az előzőt.*
- Igen *mondja.* - Yeza megvéd Kis Wegtoren, Kis Wegtoren megvéd Yeza. Kikötő még van túl veszélyes nekem. *Egy kósza gondolat erejéig felmerül benne a gyanú, hogy csak el akarják csalni innen, hogy talán a fekete ember mégis embervadász, aki leszállítaná a láncos hajóra. Hiába, a több évnyi bujkálás bizalmatlanná tesz.* - Ha... *egy kicsit elgondolkodik, hogy fogalmazzon, hiszen nem akar egyelőre túl sokat elárulni* - Yeza ügye elrendeződik, szívesen elkísér D'or. De lehet, hogy az még lesz sok idő *sóhajt szomorkásan.* - Bár *vonja meg a vállát* - tenger megy nem sehová.
*Újra a tálról kezd szemezgetni, míg a pultnál alakuló sürgölődést figyeli. Nem kommentálja a feltételezést a kardforgatói készségeiről, inkább terel.*
- Szóval *fordul vissza D'or felé* - te fürkész Yeza combja míg nem figyel? Szokás ez sivatagban? Illik? *pontosít, bár a néminemű feddés ellenére egyértelmű, hogy a vörös inkább bóknak veszi, ha megnézik.* - És mondd csak, milyen van az has, ami megfelelő D'ornak *vonja magasabbra egyik szemöldökét, aztán érzékien lenyalja az ujjáról a vaj csillogó maszatját* - az ajkának, a nyelvének? Elmond? *Yeza hangja delejesen búgó, és ha a férfinak az imént még kardforgatói készségekről kavarogtak is gondolatok a fejében, most valószínűleg már nem azok.*
814. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-04 15:26:27
Üzenet elküldve: 2020-07-04 15:26:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Porral kezdődött minden//
//Időváltozás//
*Kettejük játéka, hol élesebb fordulatokat, hol pedig lágy íveket ölt, de azt el lehet mondani, hogy együttes élvezetükre szolgál, már, ha D'or esetében, ki eléggé kiismerhetetlen arcvonulatokkal rendelkezik, lehet ilyenről beszélni. A jelenlegi példa ezt mutatja, jó úton haladnak, a férfi a beilleszkedésben, a lány, hogy egy közvetlenebb ismerősre, barátra tegyen szert, vagy ki tudja még kire. Az étel fogy, s a beszélgetés fonalát nem csúfítják néma görcsök, vagy összekuszálódott csomók, szépen és egyenletesen gombolyodik lefelé, majd vissza, mintha mindig is így lett volna. A kacér mosoly igéző, s az ezt kísérő szempár is, melynek barna kakaóbab színében édes a merülés. Yeza hatását fenntartja, s mesterien adagolja a mimikát, felületen odabiggyesztett, mélyen pedig igencsak találó mondataival. Nem hiába, mestere annak, mi volt, s múltját tagadni nem tudja, ahogyan természetes személyiségét sem. Megrázza fejét.*
- Nem. D'or nem csinált még ilyet, de már látta. *Tárja szét kezét, mintegy bocsánatkérésképpen, ha esetleg tapasztalt hasfalatozónak gondolták, ki kell ábrándítsa beszélgetőpartnerét.*
- Még nem adódott megfelelő... has ehhez. *Szusszan egyet, s fűzi hozzá magyarázatát rögvest, mielőtt még csak legyintenének mondandójának huncut szeletére. A rókában bizony megegyeznek, ahogy abban is, hogy kecses alakja, sompolygó, bojtos farka, csak szemek sarkában villan meg, hogy csalogató mozdulataival hívja ki a sorsot, s húzza be a lelket, fodorlattal, játékkal, mondhatni véglegesen. Tetszik neki a mondandó, Yeza ismét beletalált, mint ma már annyiszor. Ahogy a lány fordul, D'or tekintete is az ajtó felé villan, de nem mozdul, sem keze, mely ekkor már az asztalon pihen, sem teste, mi továbbra is kényelmesen feszül a szék háttámlájának, jobbjában a pohár, alant még lötyögő kis frissítő nedűvel. Yeza hirtelen feláll, s alkalma nyílik megfigyelni testfelépítését, valahogy olyan furcsa e kecsességet karddal együtt látni, s mégis e kettő egybeolvad a festményen. Apró, szinte esetlen mozdulat árulja el, hogy valójában mestere annak, amit jelenleg közbeavatkozásnak hívnánk, ha szükség volna rá. Amikor Yeza visszaül, D'or borába kortyol, majd a távozó alakja után réved.*
- Sivatagi ugató hiénának csupán hangja félelmetes, miképpen a fent vijjogó keselyű is csupán dögre merészel leszállni. Batár harcos, megtisztelő falat... *még nyelvével is csettint* D'or, elhozza Yezának kivágott szívét? Gnóm leány is ehet belőle, ha kér. *Pillant Yezára, szinte már-már kedvesen, mi élénken jelzi a kérdés komolyságát, s az eddig asztalon fekvő tőrt egy határozott mozdulattal csapja, oldalán látható tokjába.*
- Vihar... Ihs'Maillon verejtéke hullik a tájra... *pillant az ablak felé* D'or szereti vihart... szereti szelét... szereti illatát, szereti kavalkádját, s az eső függönyét, melyet kitartott tenyéréllel lehet kettévágni, megfürödni nedvességében. D'or mikor gyerek volt, ritkán adatott meg, s olykor a táj megváltozott, dűnék emelkedtek máshol, hol addig nem voltak, a síkvidék kivirágzott néhány napra... ha kitör a vihar... Yeza eljön D'orral a szirtekhez? Arthenior közel van a tengerhez, ugye? D'or nem látott még tengert... *Szomorkásan csendül a hangja, s ismét eszik, elgondolkodva, merengve, mint, mikor az imént mesélt.*
- Yeza kötelessége, kis-Wegtoren védelme? *Kérdezi az iménti eseményre utalva.* D'or nem meglepett... imént szoknya hasítékából kivillanó combok mozgása, induló csukló lendülete, mesteri kardforgatásra utal. *Bólint elismerően, cseppet sem zavarban, vélhetően nem is tudja, hogy nem illik ilyen tüzetesen megvizsgálni társalkodópartnerét.*
//Időváltozás//
*Kettejük játéka, hol élesebb fordulatokat, hol pedig lágy íveket ölt, de azt el lehet mondani, hogy együttes élvezetükre szolgál, már, ha D'or esetében, ki eléggé kiismerhetetlen arcvonulatokkal rendelkezik, lehet ilyenről beszélni. A jelenlegi példa ezt mutatja, jó úton haladnak, a férfi a beilleszkedésben, a lány, hogy egy közvetlenebb ismerősre, barátra tegyen szert, vagy ki tudja még kire. Az étel fogy, s a beszélgetés fonalát nem csúfítják néma görcsök, vagy összekuszálódott csomók, szépen és egyenletesen gombolyodik lefelé, majd vissza, mintha mindig is így lett volna. A kacér mosoly igéző, s az ezt kísérő szempár is, melynek barna kakaóbab színében édes a merülés. Yeza hatását fenntartja, s mesterien adagolja a mimikát, felületen odabiggyesztett, mélyen pedig igencsak találó mondataival. Nem hiába, mestere annak, mi volt, s múltját tagadni nem tudja, ahogyan természetes személyiségét sem. Megrázza fejét.*
- Nem. D'or nem csinált még ilyet, de már látta. *Tárja szét kezét, mintegy bocsánatkérésképpen, ha esetleg tapasztalt hasfalatozónak gondolták, ki kell ábrándítsa beszélgetőpartnerét.*
- Még nem adódott megfelelő... has ehhez. *Szusszan egyet, s fűzi hozzá magyarázatát rögvest, mielőtt még csak legyintenének mondandójának huncut szeletére. A rókában bizony megegyeznek, ahogy abban is, hogy kecses alakja, sompolygó, bojtos farka, csak szemek sarkában villan meg, hogy csalogató mozdulataival hívja ki a sorsot, s húzza be a lelket, fodorlattal, játékkal, mondhatni véglegesen. Tetszik neki a mondandó, Yeza ismét beletalált, mint ma már annyiszor. Ahogy a lány fordul, D'or tekintete is az ajtó felé villan, de nem mozdul, sem keze, mely ekkor már az asztalon pihen, sem teste, mi továbbra is kényelmesen feszül a szék háttámlájának, jobbjában a pohár, alant még lötyögő kis frissítő nedűvel. Yeza hirtelen feláll, s alkalma nyílik megfigyelni testfelépítését, valahogy olyan furcsa e kecsességet karddal együtt látni, s mégis e kettő egybeolvad a festményen. Apró, szinte esetlen mozdulat árulja el, hogy valójában mestere annak, amit jelenleg közbeavatkozásnak hívnánk, ha szükség volna rá. Amikor Yeza visszaül, D'or borába kortyol, majd a távozó alakja után réved.*
- Sivatagi ugató hiénának csupán hangja félelmetes, miképpen a fent vijjogó keselyű is csupán dögre merészel leszállni. Batár harcos, megtisztelő falat... *még nyelvével is csettint* D'or, elhozza Yezának kivágott szívét? Gnóm leány is ehet belőle, ha kér. *Pillant Yezára, szinte már-már kedvesen, mi élénken jelzi a kérdés komolyságát, s az eddig asztalon fekvő tőrt egy határozott mozdulattal csapja, oldalán látható tokjába.*
- Vihar... Ihs'Maillon verejtéke hullik a tájra... *pillant az ablak felé* D'or szereti vihart... szereti szelét... szereti illatát, szereti kavalkádját, s az eső függönyét, melyet kitartott tenyéréllel lehet kettévágni, megfürödni nedvességében. D'or mikor gyerek volt, ritkán adatott meg, s olykor a táj megváltozott, dűnék emelkedtek máshol, hol addig nem voltak, a síkvidék kivirágzott néhány napra... ha kitör a vihar... Yeza eljön D'orral a szirtekhez? Arthenior közel van a tengerhez, ugye? D'or nem látott még tengert... *Szomorkásan csendül a hangja, s ismét eszik, elgondolkodva, merengve, mint, mikor az imént mesélt.*
- Yeza kötelessége, kis-Wegtoren védelme? *Kérdezi az iménti eseményre utalva.* D'or nem meglepett... imént szoknya hasítékából kivillanó combok mozgása, induló csukló lendülete, mesteri kardforgatásra utal. *Bólint elismerően, cseppet sem zavarban, vélhetően nem is tudja, hogy nem illik ilyen tüzetesen megvizsgálni társalkodópartnerét.*
813. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-03 23:05:31
Üzenet elküldve: 2020-07-03 23:05:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Házhozszállítás kipipálva//
*Éppen gondolataiba merülve üldögél a pultnál, és csak akkor kapja fel igazán a fejét, amikor ürgének nevezik.*
-Nem vagyok ürge. A nevem Graril.* Feleli morcosan a harcos.*
-Az ürge amúgy is egy rágcsáló és ki szokták önteni. Én nem vagyok rágcsáló!* Jelenti ki a férfi, majd Xavy felajánlja, hogy ételt hoz neki.*
-Egy jó szaftos pörkölt jól esne, persze csak ha van.* Szól a férfi, majd újra a gondolataiba merül. Eléggé hosszú utat tett meg, fáradt és elcsigázott. Reméli, hogy a rendelés, amit leadott már készülőben van.*
*Éppen gondolataiba merülve üldögél a pultnál, és csak akkor kapja fel igazán a fejét, amikor ürgének nevezik.*
-Nem vagyok ürge. A nevem Graril.* Feleli morcosan a harcos.*
-Az ürge amúgy is egy rágcsáló és ki szokták önteni. Én nem vagyok rágcsáló!* Jelenti ki a férfi, majd Xavy felajánlja, hogy ételt hoz neki.*
-Egy jó szaftos pörkölt jól esne, persze csak ha van.* Szól a férfi, majd újra a gondolataiba merül. Eléggé hosszú utat tett meg, fáradt és elcsigázott. Reméli, hogy a rendelés, amit leadott már készülőben van.*
812. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-03 13:35:19
Üzenet elküldve: 2020-07-03 13:35:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kufárok a toronyból//
*Cerberum mélyen eltöpreng a gnóm szavain.* ~Egy Taitos, aki imádja a zoknikat. Minden bizonnyal nem arról a Taitos mesterről beszél, aki után Kilvard nyomoz.~ *Gondolja magában az ifjú.*
- Kilvard úr! *Szólítaná meg társát a fél-elf, ám amaz köddé vált, míg Cerberum töprengett.*
- Kilvard úr? *Kérdi meglepetten, szemeivel a tömeget pásztázva, hátha megpillantja benne az idős felvigyázót.* ~Biztosan megunta, hogy mindig rám kell várnia, és egyedül indult a kovácshoz.~ *Vonja le a következtetést.*
*Cerberum keresztülvág a Kalmár vendégseregén, közben megállás nélkül társa alakja után kutatva a tömegben. Mielőtt elhagyná a fogadót, búcsúzólag int egyet a pult irányába, ám egyáltalán nem biztos benne, hogy a gnóm látta ezen jelzését.*
*Cerberum mélyen eltöpreng a gnóm szavain.* ~Egy Taitos, aki imádja a zoknikat. Minden bizonnyal nem arról a Taitos mesterről beszél, aki után Kilvard nyomoz.~ *Gondolja magában az ifjú.*
- Kilvard úr! *Szólítaná meg társát a fél-elf, ám amaz köddé vált, míg Cerberum töprengett.*
- Kilvard úr? *Kérdi meglepetten, szemeivel a tömeget pásztázva, hátha megpillantja benne az idős felvigyázót.* ~Biztosan megunta, hogy mindig rám kell várnia, és egyedül indult a kovácshoz.~ *Vonja le a következtetést.*
*Cerberum keresztülvág a Kalmár vendégseregén, közben megállás nélkül társa alakja után kutatva a tömegben. Mielőtt elhagyná a fogadót, búcsúzólag int egyet a pult irányába, ám egyáltalán nem biztos benne, hogy a gnóm látta ezen jelzését.*
811. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-03 13:07:16
Üzenet elküldve: 2020-07-03 13:07:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Házhozszállítás kipipálva//
*Miután Arja tájékoztatja a társai kilétéről és állapotáról csak egy meggyőző aha érkezik ki a száján, majd visszabattyog a pulthoz, ahol a tündérrel félbehagyta. ~Aztyannak szólni.~*
-Szevóka. *Rázza meg a szintén kisebb termetű kezét, még ha az idő közben le is engedte.*
-Csak másszál fel az egyik székre, mindjárt hozom. De aztán vigyázz, nehogy elcsapd a hasad. Milkohézs az meg merre lehet? *Néz gyanakvóan a tündérre, nem tudja eldönteni, hogy azért ilyen alacsony mert gyerek vagy mert másféle. Amint letudta az udvariaskodást beviharzik a konyhába, hogy azonnal, de nagyon rögvest adjanak a kezébe egy kürtőskalácsot.*
-Jó vanna… tíz perc múlva is ráér. *Vissza is sétál a pulthoz, hogy felmásszon a ládáira és a fejét Graril irányába fordítsa.*
-Arja azt mondta, hogy hozzak egy tál ételt neked is. Mit szeretnél enni? *Teszi fel a kérdést, de nem is vár sokat, ha azonnal nem válaszol még hozzáteszi.*
-Ne mondd, hogy kürtöskalácsot… nem vagyunk cukorfalván, tessék rendeset enni és akkor nem árullak be neki. Haragtartónak tűnik nekem, a végén még megtöm. *Pislog ártatlanul, mert az ő karja tuti nem, de Arjáé talán leér egészen a férfi gyomráig. ~Töltött liba, az de finom. ~ Jut egyből eszébe a libatöltés és a jó szaftosra sütött mártásos pecsenye. Ekkor kiszólnak neki, hogy készen van a rendelés.*
-Egy pillanat. *Mászik le a ládákról és megy befelé, hogy kihozza a melegen gőzölgő kürtöskalácsot egy tányéron, közben a szemével a kistermetűt keresi.*
*Miután Arja tájékoztatja a társai kilétéről és állapotáról csak egy meggyőző aha érkezik ki a száján, majd visszabattyog a pulthoz, ahol a tündérrel félbehagyta. ~Aztyannak szólni.~*
-Szevóka. *Rázza meg a szintén kisebb termetű kezét, még ha az idő közben le is engedte.*
-Csak másszál fel az egyik székre, mindjárt hozom. De aztán vigyázz, nehogy elcsapd a hasad. Milkohézs az meg merre lehet? *Néz gyanakvóan a tündérre, nem tudja eldönteni, hogy azért ilyen alacsony mert gyerek vagy mert másféle. Amint letudta az udvariaskodást beviharzik a konyhába, hogy azonnal, de nagyon rögvest adjanak a kezébe egy kürtőskalácsot.*
-Jó vanna… tíz perc múlva is ráér. *Vissza is sétál a pulthoz, hogy felmásszon a ládáira és a fejét Graril irányába fordítsa.*
-Arja azt mondta, hogy hozzak egy tál ételt neked is. Mit szeretnél enni? *Teszi fel a kérdést, de nem is vár sokat, ha azonnal nem válaszol még hozzáteszi.*
-Ne mondd, hogy kürtöskalácsot… nem vagyunk cukorfalván, tessék rendeset enni és akkor nem árullak be neki. Haragtartónak tűnik nekem, a végén még megtöm. *Pislog ártatlanul, mert az ő karja tuti nem, de Arjáé talán leér egészen a férfi gyomráig. ~Töltött liba, az de finom. ~ Jut egyből eszébe a libatöltés és a jó szaftosra sütött mártásos pecsenye. Ekkor kiszólnak neki, hogy készen van a rendelés.*
-Egy pillanat. *Mászik le a ládákról és megy befelé, hogy kihozza a melegen gőzölgő kürtöskalácsot egy tányéron, közben a szemével a kistermetűt keresi.*
810. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-03 11:08:26
Üzenet elküldve: 2020-07-03 11:08:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Porral kezdődött minden//
//érintőlegesen Járőrözés és Házhozszállítás kipipálva//
*A visszakérdezésre csak megvonja a vállát. Sunyi és kacér mosolygás ül a szája szegletében. Wegtoreni róka? Ő? Ugyan... Talán... Mi más lenne?
Féltékenyen tűri el tincseit, mintha a sivatag fia máris a bundájára pályázna. Persze mindez csupán játék.
Az összekészített falatkával egész közel édesgeti a még mindig épp eléggé titokzatos idegent. Egész addig eszébe sem jutott az ujjait félteni, míg D'or szeme meg nem villan. Ha állatról lenne szó, biztos visszarántaná a kezét, de a férfiakat ismeri. Villan az ő szeme is, felelve a játékos fenyegetésre. Nincs benne félsz, habár nem tartja kizártnak, hogy a sivatag fia elmegy addig a tréfában, hogy kicsit tényleg megharapja. Végül megússza atrocitás nélkül, D'or pedig láthatóan nagyon elégedett a számára összeállított katonával. Először úgy gondolja, hogy ezen felbuzdulva jött meg a férfi étvágya, azért ügyködik egy következővel. A falatot azonban, mint a mozdulatból kiderül, egyértelműen a lánynak szánja. Yeza elmosolyodik a felajánlásra és előrébb hajolva, szívélyesen fogadja el azt. Óvatosan veszi a szájába a pogácsadarabot, csupán ajkai érintik D'or ujját.*
- Hmmm *biccent.* - És te csinál olyat gyakran? *kérdi érdeklődve, ha már ilyen kulturális felfedezőútra tévedtek. Persze ahogy a kóstoló ilyetén kínálását sem igazán lehet szokásnak nevezni, valószínűleg a leányok hasáról való falatozás sem mindennapos rutin, de Yeza úgy tesz, mint aki jóhiszemű naivitással, teljes homályban tapogatózik ezzel kapcsolatban.
A történet folytatódik, de inkább józan tanulsággal operál, mintsem kalandos vagy misztikus fordulatokkal. Mindenesetre Yeza figyel D'or minden szavára. Épp csak a szeme sarkából pillant ki az újonnan érkezőkre: a vörös hajú lányra, aki a jelek szerint Xavy ismerőse és a mogorvának tűnő, magas férfira, aki a pultnál foglal helyet.*
- Ember nem talál meg róka, ha róka nem akar *mondja.* - Ahhoz kell lenni nagyon jó vadász.
*Az újfent nyíló ajtó nem csak az odakint éledő vihar szelétől nyög fel, hanem a kar erejétől is, amely kitárja. Yeza önkéntelenül takarásba húzódik a belépő óriás tekintete elől. Hiába hegyezi a fülét, nem hallja, miről beszélhet a hebrencs gnóm leányzóval, így próbál inkább a történetre figyelni, bár a megtermett betérő miatti feszültségét aligha titkolhatja.*
- Rókák már csak ilyenek *kommentálja a mesét mosolyogva. D'or kacagása kellemes, mély zöngéken szólal, mint az a jellegzetes, élettapasztalattól átitatott derű, ami leginkább a sokat látott öregek sajátja.
Összerezzen, mikor az óriás tenyere a pultra csap. Csak néhány szófoszlány ér el hozzá, de nagyon nem tetszik neki az a hangulat, ami a pultnál kialakulóban van. Menekülésben meggörcsösödött ösztönei azt súgják, lapuljon, de minthogy immár a Kereskedőház kardja, a kötelesség ezek ellen megy. A Xavyra förmedő óriás láttán felkel ültéből és kilép az asztal mellé, hogy közbeavatkozzon, ha kell. Csak most látja meg a városi őrség címerét a fickó köpenyén, ami újabb bonyodalommal csavarja meg a helyzet amúgy is kényes természetét. Végül úgy tűnik, a dolog megoldódik magától. Legalábbis az óriás távozóra fogja. Yeza nagyot szusszan. Ha arra került volna sor, aligha jött volna ki jól egy ilyen fennforgásból. Közben feltűnik egy ifjú tündér is, aki valószínűleg a behemót városőr után érkezhetett valamikor. Xavy kiabálásából az is kiderült, hogy a vörös leányzót Arjának hívják és vélhetőleg a Kereskedőház berkeibe tartozik. A jelenetre hunyorítva úgy sejti, a többiek is bemutatásra kerülnek, tehát így vagy úgy, de ezek szerint ők is kapcsolatban állhatnak a Báró kompániájával.*
- Bocsánat *fordul vissza D'or felé.* - Yeza érez levegő feszült. De biztos csak vihar miatt *sóhajt és visszaül a helyére.* - Óriások van néha... *egy kicsit elgondolkodik az ide passzoló szón* - lobbanékony. De Xavy hiába van kicsi, megfutamít bárki *nevet fel. A gnóm lány kétség kívül egyedi jelenség. Zavarba ejtő, bájos és hóbortos színfoltja a helynek.* - Még sivatagi népek is esz faltok előbb skorpió hasa róla, mint hasa Kis Wegtoren kócos gnóm csaplároslány.
//érintőlegesen Járőrözés és Házhozszállítás kipipálva//
*A visszakérdezésre csak megvonja a vállát. Sunyi és kacér mosolygás ül a szája szegletében. Wegtoreni róka? Ő? Ugyan... Talán... Mi más lenne?
Féltékenyen tűri el tincseit, mintha a sivatag fia máris a bundájára pályázna. Persze mindez csupán játék.
Az összekészített falatkával egész közel édesgeti a még mindig épp eléggé titokzatos idegent. Egész addig eszébe sem jutott az ujjait félteni, míg D'or szeme meg nem villan. Ha állatról lenne szó, biztos visszarántaná a kezét, de a férfiakat ismeri. Villan az ő szeme is, felelve a játékos fenyegetésre. Nincs benne félsz, habár nem tartja kizártnak, hogy a sivatag fia elmegy addig a tréfában, hogy kicsit tényleg megharapja. Végül megússza atrocitás nélkül, D'or pedig láthatóan nagyon elégedett a számára összeállított katonával. Először úgy gondolja, hogy ezen felbuzdulva jött meg a férfi étvágya, azért ügyködik egy következővel. A falatot azonban, mint a mozdulatból kiderül, egyértelműen a lánynak szánja. Yeza elmosolyodik a felajánlásra és előrébb hajolva, szívélyesen fogadja el azt. Óvatosan veszi a szájába a pogácsadarabot, csupán ajkai érintik D'or ujját.*
- Hmmm *biccent.* - És te csinál olyat gyakran? *kérdi érdeklődve, ha már ilyen kulturális felfedezőútra tévedtek. Persze ahogy a kóstoló ilyetén kínálását sem igazán lehet szokásnak nevezni, valószínűleg a leányok hasáról való falatozás sem mindennapos rutin, de Yeza úgy tesz, mint aki jóhiszemű naivitással, teljes homályban tapogatózik ezzel kapcsolatban.
A történet folytatódik, de inkább józan tanulsággal operál, mintsem kalandos vagy misztikus fordulatokkal. Mindenesetre Yeza figyel D'or minden szavára. Épp csak a szeme sarkából pillant ki az újonnan érkezőkre: a vörös hajú lányra, aki a jelek szerint Xavy ismerőse és a mogorvának tűnő, magas férfira, aki a pultnál foglal helyet.*
- Ember nem talál meg róka, ha róka nem akar *mondja.* - Ahhoz kell lenni nagyon jó vadász.
*Az újfent nyíló ajtó nem csak az odakint éledő vihar szelétől nyög fel, hanem a kar erejétől is, amely kitárja. Yeza önkéntelenül takarásba húzódik a belépő óriás tekintete elől. Hiába hegyezi a fülét, nem hallja, miről beszélhet a hebrencs gnóm leányzóval, így próbál inkább a történetre figyelni, bár a megtermett betérő miatti feszültségét aligha titkolhatja.*
- Rókák már csak ilyenek *kommentálja a mesét mosolyogva. D'or kacagása kellemes, mély zöngéken szólal, mint az a jellegzetes, élettapasztalattól átitatott derű, ami leginkább a sokat látott öregek sajátja.
Összerezzen, mikor az óriás tenyere a pultra csap. Csak néhány szófoszlány ér el hozzá, de nagyon nem tetszik neki az a hangulat, ami a pultnál kialakulóban van. Menekülésben meggörcsösödött ösztönei azt súgják, lapuljon, de minthogy immár a Kereskedőház kardja, a kötelesség ezek ellen megy. A Xavyra förmedő óriás láttán felkel ültéből és kilép az asztal mellé, hogy közbeavatkozzon, ha kell. Csak most látja meg a városi őrség címerét a fickó köpenyén, ami újabb bonyodalommal csavarja meg a helyzet amúgy is kényes természetét. Végül úgy tűnik, a dolog megoldódik magától. Legalábbis az óriás távozóra fogja. Yeza nagyot szusszan. Ha arra került volna sor, aligha jött volna ki jól egy ilyen fennforgásból. Közben feltűnik egy ifjú tündér is, aki valószínűleg a behemót városőr után érkezhetett valamikor. Xavy kiabálásából az is kiderült, hogy a vörös leányzót Arjának hívják és vélhetőleg a Kereskedőház berkeibe tartozik. A jelenetre hunyorítva úgy sejti, a többiek is bemutatásra kerülnek, tehát így vagy úgy, de ezek szerint ők is kapcsolatban állhatnak a Báró kompániájával.*
- Bocsánat *fordul vissza D'or felé.* - Yeza érez levegő feszült. De biztos csak vihar miatt *sóhajt és visszaül a helyére.* - Óriások van néha... *egy kicsit elgondolkodik az ide passzoló szón* - lobbanékony. De Xavy hiába van kicsi, megfutamít bárki *nevet fel. A gnóm lány kétség kívül egyedi jelenség. Zavarba ejtő, bájos és hóbortos színfoltja a helynek.* - Még sivatagi népek is esz faltok előbb skorpió hasa róla, mint hasa Kis Wegtoren kócos gnóm csaplároslány.
809. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-02 20:26:35
Üzenet elküldve: 2020-07-02 20:26:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Porral kezdődött minden//
*D'or nem azért nem tulajdonít jelentőséget a szoknyának, mert kevéssé értékelné a gesztust, mit Yeza, első gondolatában csinál. Nem értékeli kevésbé, csupán esetében az érték máshol kezdődik. Nem is veszi észre a lány kissé talán szomorkás pillantását, mellyel a megtépázott anyagra pillant, bár D'or akaratlanul is követi tekintetével. Észjárása ebből a szempontból, lassabb, így, mire reagálhatna, hogy esetleg sajnálkozását fejezze ki, máris más kérést kap, így ezt részesíti előnyben. Valóban más lesz az arca, kissé átszellemült, elgondolkodó, talán némi bölcsességgel megfűszerezett ráncok képződnek homlokára. Emlékezik, orrában érzi a homok éjszaka hűvös, nappal pedig forró, kissé kénes, fullasztó illatát, főként, ha felkavarja a szél. Fűszerek, s az oázis gyümölcseinek illata. Az állathoz érve történetében érdeklődve, s kissé meghökkenve pillant fel, majd lassan változik arca, mi megértést, s némi vidámságot tükröz.*
- Yeza, wegtoreni rókának tartja magát? *Incselkedik halkan, s, ha teheti, az iménti legyintést, az előrelógó fürtök meglebbentésével viszonozza, s ehhez csupán egyetlen ujját használja fel.*
- Wegtoreni róka, ha? *Kérdezi vissza felhúzott szemöldökkel, majd egy pillanatig nézi a felkínált falatot, s a lány szemeibe fúrva fogadja el az ajánlást. A tévhitekkel ellentétben a sivatagiak nem (mindig) harapós fajták, így, bár szemei megvillannak egy pillanatra ijesztésképpen, Yeza ujjai megmenekülnek. A pogácsa friss, kívül ropogós és belül omlós, a sajttal íze harmonizál, így elégedetten hunyja szemét. Éhes volt, csak eddig nem tudott róla. Tűnődve kezébe véve forgat egy másik pogácsát, míg a történet folytatásán gondolkodik el, s csak a megjegyzésre pillant fel ismét.*
- Yeza nagylány... *bólogat* D'or sok hosszú mesét ismer. *Fejezi be a mondatot, s olybá tűnik komolyan is gondolja, mintha máris gondterhelten regényeken gondolkodna.* De messze még az este és D'or története sem ért véget, talán inkább most kezdődik. *A hangsúly a múltat a jelennel mossa össze. Emeli fel ujját, majd egy pillanatnyi gondolkodás után, apró késével egy kis szelet szalonnát szel, mint Yeza előbb és kissé ügyetlenül, de a lány szája felé egyensúlyozza.*
- Fura városi szokás... *vonja meg a vállát koncentrálva, míg Yeza dönt, kívánja e* sivatagi népek asszonyok hasáról esznek falatokat, nem így. *Ismét egy fintor, és egy szusszanás, ismét egy halvány humor, az utóbbi néhány percben talán már a második, mintha lassan felvenné a beszélgetés városi, vagy legalábbis Yeza-féle fonalát.*
- D'or hazatalált, de még nem azonnal. Éjszakára nappal jött, s nappalra ismét éjszaka. D'or a csillagokat annyira még nem ismerte, csak néhányat, melyet követnie kell, de így sokáig tartott, s a róka nem jött el többé, pedig D'or kíváncsi volt rá, miként lelheti meg a sárga állatot. *Iszik egy kortyot, s, ha Yeza kér, hát tölt neki is.*
- Hosszú vándorlás követte egyiket a másik után, lépteim szilárdak voltak, s erőteljesek, bár erőm fogyott. D'or egy idő után meghalt belül, s nem maradt más, csupán ish belőle, porhüvely. *Elcsendesedik, némi merengés után felpillant, s halványan elmosolyodik.*
- D'or nem talált haza, nem volt elég ügyes, apja jött érte, míg négy napfelkeltét nézett végig a síkvidék közepében. A rókát nem lelte meg. *Megvonja a vállát, majd ismét huncutsággal tekintetében pillant fel.*
- Kh'kro dh'ru, ha'jir mana. De a kitartás meghozza gyümölcsét... a róka csupán messzire futott. *Talán először, mély hangján kacag fel egy pillanatra, hogy aztán elhallgasson, s körbe tekintsen szigorúan, vajon van-e, ki ezt mulatságosnak találja, vagy gyengeségnek? Egy sivatagi ember ritkán kacag és sohasem sír, fájdalmát nem mutatja, akkor sem, ha az lelkét őrli belül. Megissza a maradék bort, s eltelve vele, kellemesen dől hátra, félig lehunyt pillái mögül kísérve a lány mozdulatait.*
*D'or nem azért nem tulajdonít jelentőséget a szoknyának, mert kevéssé értékelné a gesztust, mit Yeza, első gondolatában csinál. Nem értékeli kevésbé, csupán esetében az érték máshol kezdődik. Nem is veszi észre a lány kissé talán szomorkás pillantását, mellyel a megtépázott anyagra pillant, bár D'or akaratlanul is követi tekintetével. Észjárása ebből a szempontból, lassabb, így, mire reagálhatna, hogy esetleg sajnálkozását fejezze ki, máris más kérést kap, így ezt részesíti előnyben. Valóban más lesz az arca, kissé átszellemült, elgondolkodó, talán némi bölcsességgel megfűszerezett ráncok képződnek homlokára. Emlékezik, orrában érzi a homok éjszaka hűvös, nappal pedig forró, kissé kénes, fullasztó illatát, főként, ha felkavarja a szél. Fűszerek, s az oázis gyümölcseinek illata. Az állathoz érve történetében érdeklődve, s kissé meghökkenve pillant fel, majd lassan változik arca, mi megértést, s némi vidámságot tükröz.*
- Yeza, wegtoreni rókának tartja magát? *Incselkedik halkan, s, ha teheti, az iménti legyintést, az előrelógó fürtök meglebbentésével viszonozza, s ehhez csupán egyetlen ujját használja fel.*
- Wegtoreni róka, ha? *Kérdezi vissza felhúzott szemöldökkel, majd egy pillanatig nézi a felkínált falatot, s a lány szemeibe fúrva fogadja el az ajánlást. A tévhitekkel ellentétben a sivatagiak nem (mindig) harapós fajták, így, bár szemei megvillannak egy pillanatra ijesztésképpen, Yeza ujjai megmenekülnek. A pogácsa friss, kívül ropogós és belül omlós, a sajttal íze harmonizál, így elégedetten hunyja szemét. Éhes volt, csak eddig nem tudott róla. Tűnődve kezébe véve forgat egy másik pogácsát, míg a történet folytatásán gondolkodik el, s csak a megjegyzésre pillant fel ismét.*
- Yeza nagylány... *bólogat* D'or sok hosszú mesét ismer. *Fejezi be a mondatot, s olybá tűnik komolyan is gondolja, mintha máris gondterhelten regényeken gondolkodna.* De messze még az este és D'or története sem ért véget, talán inkább most kezdődik. *A hangsúly a múltat a jelennel mossa össze. Emeli fel ujját, majd egy pillanatnyi gondolkodás után, apró késével egy kis szelet szalonnát szel, mint Yeza előbb és kissé ügyetlenül, de a lány szája felé egyensúlyozza.*
- Fura városi szokás... *vonja meg a vállát koncentrálva, míg Yeza dönt, kívánja e* sivatagi népek asszonyok hasáról esznek falatokat, nem így. *Ismét egy fintor, és egy szusszanás, ismét egy halvány humor, az utóbbi néhány percben talán már a második, mintha lassan felvenné a beszélgetés városi, vagy legalábbis Yeza-féle fonalát.*
- D'or hazatalált, de még nem azonnal. Éjszakára nappal jött, s nappalra ismét éjszaka. D'or a csillagokat annyira még nem ismerte, csak néhányat, melyet követnie kell, de így sokáig tartott, s a róka nem jött el többé, pedig D'or kíváncsi volt rá, miként lelheti meg a sárga állatot. *Iszik egy kortyot, s, ha Yeza kér, hát tölt neki is.*
- Hosszú vándorlás követte egyiket a másik után, lépteim szilárdak voltak, s erőteljesek, bár erőm fogyott. D'or egy idő után meghalt belül, s nem maradt más, csupán ish belőle, porhüvely. *Elcsendesedik, némi merengés után felpillant, s halványan elmosolyodik.*
- D'or nem talált haza, nem volt elég ügyes, apja jött érte, míg négy napfelkeltét nézett végig a síkvidék közepében. A rókát nem lelte meg. *Megvonja a vállát, majd ismét huncutsággal tekintetében pillant fel.*
- Kh'kro dh'ru, ha'jir mana. De a kitartás meghozza gyümölcsét... a róka csupán messzire futott. *Talán először, mély hangján kacag fel egy pillanatra, hogy aztán elhallgasson, s körbe tekintsen szigorúan, vajon van-e, ki ezt mulatságosnak találja, vagy gyengeségnek? Egy sivatagi ember ritkán kacag és sohasem sír, fájdalmát nem mutatja, akkor sem, ha az lelkét őrli belül. Megissza a maradék bort, s eltelve vele, kellemesen dől hátra, félig lehunyt pillái mögül kísérve a lány mozdulatait.*
808. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-02 06:42:34
Üzenet elküldve: 2020-07-02 06:42:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Házhozszállítás kipipálva//
*Arja már indulna el felfelé, amikor Xavy kiáltása utoléri.*
- Mii? Jaa!! *neveti el magát, ahogy visszafordul.*
- Igen!! Persze! És éhesek! Meg fáradtak! Adj nekik enni! *aztán gondol egyet, és pár lépést visszalép.*
- Graril testőr meg *gondolkodik egy kicsit* - karavánkísérő a Kereskedőháznál. Tegyél elé egy nagy tál ételt, jó? *pillant az Aztyanra váró férfi felé.*
- Rony meg kereskedő. *bólint a tündér felé.* - Egyelőre segédkalmár a Kereskedőháznál. Azt hiszem. *néz kérdőn Ronyra, hogy megerősíti-e, amit mond.*
- Ő pedig Xavy. A pultosok kicsit maszatos gyöngye. *vigyorog.*
- MilOchassból jövünk, hajnalban indultunk. *mondja még magyarázólag.*
- Ha Aztyan megjönne, én odafenn vagyok. *indul el most már végleg.*
*Arja már indulna el felfelé, amikor Xavy kiáltása utoléri.*
- Mii? Jaa!! *neveti el magát, ahogy visszafordul.*
- Igen!! Persze! És éhesek! Meg fáradtak! Adj nekik enni! *aztán gondol egyet, és pár lépést visszalép.*
- Graril testőr meg *gondolkodik egy kicsit* - karavánkísérő a Kereskedőháznál. Tegyél elé egy nagy tál ételt, jó? *pillant az Aztyanra váró férfi felé.*
- Rony meg kereskedő. *bólint a tündér felé.* - Egyelőre segédkalmár a Kereskedőháznál. Azt hiszem. *néz kérdőn Ronyra, hogy megerősíti-e, amit mond.*
- Ő pedig Xavy. A pultosok kicsit maszatos gyöngye. *vigyorog.*
- MilOchassból jövünk, hajnalban indultunk. *mondja még magyarázólag.*
- Ha Aztyan megjönne, én odafenn vagyok. *indul el most már végleg.*
807. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-01 15:06:50
Üzenet elküldve: 2020-07-01 15:06:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Járőrözés//
//Házhozszállítás kipipálva//
//Arja//
*Mikor a böhöm óriás a pultra csap elé, kicsit hatra ugrik, majdhogynem le is esik a faládákról, amiken ácsorog, közben össze is húzza magát, hogy kisebb célpontot nyújtson. Majd érkezik is a kirohanás magyarázata, amit nem igazán ért, össze is ráncolja a szemöldökeit. ~Honnét a ganalytúró öreganyádból tudjam, hogy holnap mi fog történni. Tudtam, hogy ezek buták, de hogy ennyire. ~ Majd próbál egy elfogadható vigyort az arcára tuszkolni, hogy ártatlan képet vághasson az egészhez.*
-Bolondnak én? Ugyan. *Legyint a levegőbe. ~Azt hiszed az semmiség, hogy a konyhában azt a bűzöset kell kerülgessem, meg, hogy a sör csak csordogál a csapból. Hány akkor az én problémáim nem problémák míg vér nem folyik.~ A második mondaton egy kicsit elgondolkodik. ~Ez most védelmi pénzt akart szedni tőlem? A főnök ezt nem mondta. Vagy csak simán érzékeny elemére tapintottam és most odakinn sír a falnál. ~ Töpreng, miközben az óriás után néz, aki már elhagyta a helyet, közben a mutató ujjával kocogtatja az állát. ~Jól rám ijesztett az a félnótás, valamit akart de nem tudta elmondani mit. ~ Ekkor lép oda hozzá Tuldhron és szólítja meg.*
-Öh… jah, gondolom. *Válaszol nem túl biztosan a saját nevét illető kérdésre, majd felemeli a mutató ujját.*
-Várj egy pillanatot. *Lemászik a ládáról és odasétál az ajtóhoz, majd nekiveselkedik és kitárja, óvatosan kidugja rajta a fejét és körbe néz, de az óriást nem látja a fal mellett kuporogva bömbölni, így megnyugszik. ~Akkor nem volt olyan súlyos az ügy. ~ Visszaérve a pulthoz éri a kérés a kürtöskaláccsal kapcsolatban. Nem igazán biztos benne, hogy a két alak is a Kalmárhoz tartozik, így némi gondolkodást követően Arja után caplat, hogy elkiáltsa magát.*
-ARJAAAA! A KIS TÖPLISZ MEG AZ ÜRGE IS VELED VANNAK UGYE? *Utalva arra, hogy ők is alkalmazottak avagy sem. Nem akar palimadár lenni, akit mindenki megvezet.*
//Házhozszállítás kipipálva//
//Arja//
*Mikor a böhöm óriás a pultra csap elé, kicsit hatra ugrik, majdhogynem le is esik a faládákról, amiken ácsorog, közben össze is húzza magát, hogy kisebb célpontot nyújtson. Majd érkezik is a kirohanás magyarázata, amit nem igazán ért, össze is ráncolja a szemöldökeit. ~Honnét a ganalytúró öreganyádból tudjam, hogy holnap mi fog történni. Tudtam, hogy ezek buták, de hogy ennyire. ~ Majd próbál egy elfogadható vigyort az arcára tuszkolni, hogy ártatlan képet vághasson az egészhez.*
-Bolondnak én? Ugyan. *Legyint a levegőbe. ~Azt hiszed az semmiség, hogy a konyhában azt a bűzöset kell kerülgessem, meg, hogy a sör csak csordogál a csapból. Hány akkor az én problémáim nem problémák míg vér nem folyik.~ A második mondaton egy kicsit elgondolkodik. ~Ez most védelmi pénzt akart szedni tőlem? A főnök ezt nem mondta. Vagy csak simán érzékeny elemére tapintottam és most odakinn sír a falnál. ~ Töpreng, miközben az óriás után néz, aki már elhagyta a helyet, közben a mutató ujjával kocogtatja az állát. ~Jól rám ijesztett az a félnótás, valamit akart de nem tudta elmondani mit. ~ Ekkor lép oda hozzá Tuldhron és szólítja meg.*
-Öh… jah, gondolom. *Válaszol nem túl biztosan a saját nevét illető kérdésre, majd felemeli a mutató ujját.*
-Várj egy pillanatot. *Lemászik a ládáról és odasétál az ajtóhoz, majd nekiveselkedik és kitárja, óvatosan kidugja rajta a fejét és körbe néz, de az óriást nem látja a fal mellett kuporogva bömbölni, így megnyugszik. ~Akkor nem volt olyan súlyos az ügy. ~ Visszaérve a pulthoz éri a kérés a kürtöskaláccsal kapcsolatban. Nem igazán biztos benne, hogy a két alak is a Kalmárhoz tartozik, így némi gondolkodást követően Arja után caplat, hogy elkiáltsa magát.*
-ARJAAAA! A KIS TÖPLISZ MEG AZ ÜRGE IS VELED VANNAK UGYE? *Utalva arra, hogy ők is alkalmazottak avagy sem. Nem akar palimadár lenni, akit mindenki megvezet.*
806. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-01 14:47:37
Üzenet elküldve: 2020-07-01 14:47:37
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Házhozszállítás kipipálva//
*A tevékkel végezve, Rony is letudja az utazás minden fáradalmát, a Kalmárba lépve pedig fogadja is az a megszokott, kellemes és családias hangulat, mely annak ellenére sem veszett ki a fehérre mázolt falak közül, midőn a vendégséget maga mögött hagyva, személyzetként van jelen a helyben. Graril csendben marad, szokásához híven, Tuldhron pedig felzárkózik a hamvasrőt leányzó és barátnője mellé, akit... Xavynak hívnak, legalábbis a visító hang ezt ismételgeti. A beszélgetés kettejük között aztán nem hétköznapi, egyszer megrémül, máskor meg nem tudja, mit is reagáljon erre. ~ Most akkor Mik halott, vagy nem halott? Bár a verését láttam, biztosan jobban van. Vagy azóta megint kapott egyet? Jajj, Eeyr, mi van itt! ~ Szóval csak döbbenten, kikerekedett szemekkel nézi őket, addig a szent pillanatig, amíg el nem dönti, bemutatkozik, majd rendel valamit. A mil'ochassi vacsora óta ugyanis talán ha egy-két falat étket vett magához.*
- Szia, Xavy? Jól mondom a nevedet? Én Tuldhron vagyok, de szólíts csak Ronynak! *Kezét nyújtja felé, mosolyogva.* Kérlek, tudnál nekem hozni egy kürtőskalácsot?
*A tevékkel végezve, Rony is letudja az utazás minden fáradalmát, a Kalmárba lépve pedig fogadja is az a megszokott, kellemes és családias hangulat, mely annak ellenére sem veszett ki a fehérre mázolt falak közül, midőn a vendégséget maga mögött hagyva, személyzetként van jelen a helyben. Graril csendben marad, szokásához híven, Tuldhron pedig felzárkózik a hamvasrőt leányzó és barátnője mellé, akit... Xavynak hívnak, legalábbis a visító hang ezt ismételgeti. A beszélgetés kettejük között aztán nem hétköznapi, egyszer megrémül, máskor meg nem tudja, mit is reagáljon erre. ~ Most akkor Mik halott, vagy nem halott? Bár a verését láttam, biztosan jobban van. Vagy azóta megint kapott egyet? Jajj, Eeyr, mi van itt! ~ Szóval csak döbbenten, kikerekedett szemekkel nézi őket, addig a szent pillanatig, amíg el nem dönti, bemutatkozik, majd rendel valamit. A mil'ochassi vacsora óta ugyanis talán ha egy-két falat étket vett magához.*
- Szia, Xavy? Jól mondom a nevedet? Én Tuldhron vagyok, de szólíts csak Ronynak! *Kezét nyújtja felé, mosolyogva.* Kérlek, tudnál nekem hozni egy kürtőskalácsot?
805. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-01 14:17:01
Üzenet elküldve: 2020-07-01 14:17:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Járőrözés//
*A pultnál egy alacsony gnóm lány szólítja meg, aki alig látszik ki a földből, az óriás szemében. A komoly kérdésére egy sor gúnyolódást kap válaszul. Kezei ökölbe rándulnak, majd kisimul a tenyere és a pultra csap vele. Ez csak amolyan figyelmeztetés, hogy jobb, ha nem packázik vele a gnóm lány. Erre a mozdulatára sokan összerezzenhetnek.*
- Ne nézz bolondnak lányka! Ha holnap beront ide néhány bajkeverő és elkezdenek gyilkolni, akkor mit fogsz csinálni? Hozzájuk vágsz egy poharat? *Ráförmed a szemtelen gnómra, mert ez nem játék.*
- Azt hiszed sosem történik ilyen ugye? Ha egyszer bajban leszel majd jusson eszedbe a gúnyolódásod. *Mérgesen áll fel a két bárszékről, amin eddig ült. Viharos hangulatban húzza ki magát és dübörgő léptekkel indul kifelé. Itt nincs mit keresnie, de legalább azt nem vetheti senki a szemükre, hogy az őrség nem tette be a lábát egy ellenőrzésre sosem. A városi forgatagban lassan eltűnik hatalmas alakja.*
*A pultnál egy alacsony gnóm lány szólítja meg, aki alig látszik ki a földből, az óriás szemében. A komoly kérdésére egy sor gúnyolódást kap válaszul. Kezei ökölbe rándulnak, majd kisimul a tenyere és a pultra csap vele. Ez csak amolyan figyelmeztetés, hogy jobb, ha nem packázik vele a gnóm lány. Erre a mozdulatára sokan összerezzenhetnek.*
- Ne nézz bolondnak lányka! Ha holnap beront ide néhány bajkeverő és elkezdenek gyilkolni, akkor mit fogsz csinálni? Hozzájuk vágsz egy poharat? *Ráförmed a szemtelen gnómra, mert ez nem játék.*
- Azt hiszed sosem történik ilyen ugye? Ha egyszer bajban leszel majd jusson eszedbe a gúnyolódásod. *Mérgesen áll fel a két bárszékről, amin eddig ült. Viharos hangulatban húzza ki magát és dübörgő léptekkel indul kifelé. Itt nincs mit keresnie, de legalább azt nem vetheti senki a szemükre, hogy az őrség nem tette be a lábát egy ellenőrzésre sosem. A városi forgatagban lassan eltűnik hatalmas alakja.*
804. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-07-01 13:25:11
Üzenet elküldve: 2020-07-01 13:25:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Házhozszállítás kipipálva//
*Kicsit csalódott, hogy Arja nem akarja elfogadni az ő családi receptjük alapján készült csodagyógyszert, ám néhány perc puffogás után elteszi inkább a pult alá.*
-Jó lesz ez még későbbre. *Állapítja meg maga elé, az pedig lelkesedéssel tölti el, hogy végül is a lány csak azért nem akarja elvinni, mert itt nagyobb szükség lehet a gyógyszerre. ~Micsoda önfeláldozó lélek. ~ Majd körbe tekint a fogadóban, ám megállapodik a tekintete Grarilon. Talán észre se vette és Arjával érkezett, csak ő így itt maradt a pultnál, míg a nő elindul felfelé. Nem kérdi, hogy adhat-e valamit, hiszen, ha óhaja lesz, majd úgyis előáll vele.*
//Járőrözés//
*Ekkor látja, hogy valami nagy próbálja betuszkolni magát az ajtón, aminek fixek a méretei természetesen. Miután sikerült belépnie odakinn nagy hévvel kezd el szakadni az eső. ~Lehet, hogy ezek a hegyomlások érzik, mikor fog esni, mint a szúnyogok? ~ Nem igazán szereti a nagyra nőtt dolgokat, bár most védi egy pult is attól, hogy véletlen eltapossák, így próbálja kihúzni magát, hogy nagyobbnak tűnjön. Ekkor szúrja ki a városi őrség köpenyét a hátán. ~No fene… Manapság már egy sziklából is lehet városi őr, beszarás az biztos. ~ Nyel egy nagyot, majd odaérve az óriás meg is szólítja. Egy pillanatra belefagy a szó, ahogy felnéz a másikra, majd zavartan kezdi sorolni, amit kértek tőle.*
-Tudja tegnap a házicsótányom hátrafelé megtett néhány lépést, arról nem is beszélve, hogy a sör mintha a másik irányba csorogna kifelé a hordóból, mint azelőtt. De most, hogy mondja szerintem a konyhásnéni levágta a haját és a mosogatófiú meg vagy egy hete nem váltott nadrágot. Mindezek mellett szeretném megjegyezni, hogy az a deszka, amin éppen tetszik ácsorogni, bármelyik is legyen az, ilyen hangokat nem produkál. Ez elég szokatlan nem? *Valóban, mintha a deszka kicsit jajdulna a férfi súlya alatt.*
-Mit gondol melyikkel kellene kezdenünk? *Mutat a konyha irányába, miközben a másikra bámul.*
-Talán a konyhásnéni a legfontosabb, mégiscsak ő végzi itt a munka oroszlánrészét. *Hadarja tovább.*
-De ha gondolja lenézhetünk a pincébe is, azt mesélte a futár fiú, hogy manapság egy összevert pultos kísértete ijesztgeti őket. *Pislog ártatlanul a férfi válaszára várva.*
*Kicsit csalódott, hogy Arja nem akarja elfogadni az ő családi receptjük alapján készült csodagyógyszert, ám néhány perc puffogás után elteszi inkább a pult alá.*
-Jó lesz ez még későbbre. *Állapítja meg maga elé, az pedig lelkesedéssel tölti el, hogy végül is a lány csak azért nem akarja elvinni, mert itt nagyobb szükség lehet a gyógyszerre. ~Micsoda önfeláldozó lélek. ~ Majd körbe tekint a fogadóban, ám megállapodik a tekintete Grarilon. Talán észre se vette és Arjával érkezett, csak ő így itt maradt a pultnál, míg a nő elindul felfelé. Nem kérdi, hogy adhat-e valamit, hiszen, ha óhaja lesz, majd úgyis előáll vele.*
//Járőrözés//
*Ekkor látja, hogy valami nagy próbálja betuszkolni magát az ajtón, aminek fixek a méretei természetesen. Miután sikerült belépnie odakinn nagy hévvel kezd el szakadni az eső. ~Lehet, hogy ezek a hegyomlások érzik, mikor fog esni, mint a szúnyogok? ~ Nem igazán szereti a nagyra nőtt dolgokat, bár most védi egy pult is attól, hogy véletlen eltapossák, így próbálja kihúzni magát, hogy nagyobbnak tűnjön. Ekkor szúrja ki a városi őrség köpenyét a hátán. ~No fene… Manapság már egy sziklából is lehet városi őr, beszarás az biztos. ~ Nyel egy nagyot, majd odaérve az óriás meg is szólítja. Egy pillanatra belefagy a szó, ahogy felnéz a másikra, majd zavartan kezdi sorolni, amit kértek tőle.*
-Tudja tegnap a házicsótányom hátrafelé megtett néhány lépést, arról nem is beszélve, hogy a sör mintha a másik irányba csorogna kifelé a hordóból, mint azelőtt. De most, hogy mondja szerintem a konyhásnéni levágta a haját és a mosogatófiú meg vagy egy hete nem váltott nadrágot. Mindezek mellett szeretném megjegyezni, hogy az a deszka, amin éppen tetszik ácsorogni, bármelyik is legyen az, ilyen hangokat nem produkál. Ez elég szokatlan nem? *Valóban, mintha a deszka kicsit jajdulna a férfi súlya alatt.*
-Mit gondol melyikkel kellene kezdenünk? *Mutat a konyha irányába, miközben a másikra bámul.*
-Talán a konyhásnéni a legfontosabb, mégiscsak ő végzi itt a munka oroszlánrészét. *Hadarja tovább.*
-De ha gondolja lenézhetünk a pincébe is, azt mesélte a futár fiú, hogy manapság egy összevert pultos kísértete ijesztgeti őket. *Pislog ártatlanul a férfi válaszára várva.*
803. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-06-30 13:48:04
Üzenet elküldve: 2020-06-30 13:48:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Járőrözés//
*Egy hatalmas termetű óriás lép be a fogadóba, dübörgő léptekkel. Komoly fegyverzettel és páncéllal van ellátva, ráadásul a hátán a Városőrség címeres köpenye lobog. Szemeit körbe járatja a bent lévőkön, majd amikor mindent nyugodtnak talál, akkor a pulthoz sétál és két széket összetolva leül rájuk. Talán így már nem lesz baj. Még így ülve is magasabb, mint a termetesebb emberek.*
- Üdv! Tapasztaltak valami szokatlant mostanság? *A pultostól kérdezi mindezt, hátha segít neki valami információval, hogy merre járőrözzön még a városban. Nem magyarázkodik, hogy városőr, hiszen ez a köpenyén látszódik is. Feleslegesen sem beszél mellé, egyből a lényegre tér. Bár látszólag mogorva és szűkszavú, ennek ellenére nem haragos vagy ellenséges a természete. Amíg kérdezősködik, addig fejét körbe forgatja, hogy lát-e körözött, vagy gyanús személyeket. Ha már járőrözik, akkor csinálja jól.*
*Egy hatalmas termetű óriás lép be a fogadóba, dübörgő léptekkel. Komoly fegyverzettel és páncéllal van ellátva, ráadásul a hátán a Városőrség címeres köpenye lobog. Szemeit körbe járatja a bent lévőkön, majd amikor mindent nyugodtnak talál, akkor a pulthoz sétál és két széket összetolva leül rájuk. Talán így már nem lesz baj. Még így ülve is magasabb, mint a termetesebb emberek.*
- Üdv! Tapasztaltak valami szokatlant mostanság? *A pultostól kérdezi mindezt, hátha segít neki valami információval, hogy merre járőrözzön még a városban. Nem magyarázkodik, hogy városőr, hiszen ez a köpenyén látszódik is. Feleslegesen sem beszél mellé, egyből a lényegre tér. Bár látszólag mogorva és szűkszavú, ennek ellenére nem haragos vagy ellenséges a természete. Amíg kérdezősködik, addig fejét körbe forgatja, hogy lát-e körözött, vagy gyanús személyeket. Ha már járőrözik, akkor csinálja jól.*
802. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-06-29 17:08:11
Üzenet elküldve: 2020-06-29 17:08:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Házhozszállítás kipipálva//
*Vlgül sikeresen megérkeznek a Kalmárba. Graril örül, hogy újra itthon lehet. A fülében még mindig ott csengenek Rony szavai. Graril eléggé naivnak tartja a kis virágbanszületettett. Az idő kerekét senki sem tudja visszafordítani, ahogy természet ellen való lenne a holtak feltámasztása is. Ennek így kellett történnie. A férfi is a pulthoz lép és hallgatja a gnóm lány és Arja beszélgetését. A férfi inkább leül a pulthoz, és megvárja Aztyan érkezését, mert beszélni szeretne vele. A lelke mélyén reménykedik abban, hogy kardja már elkészült.*
*Vlgül sikeresen megérkeznek a Kalmárba. Graril örül, hogy újra itthon lehet. A fülében még mindig ott csengenek Rony szavai. Graril eléggé naivnak tartja a kis virágbanszületettett. Az idő kerekét senki sem tudja visszafordítani, ahogy természet ellen való lenne a holtak feltámasztása is. Ennek így kellett történnie. A férfi is a pulthoz lép és hallgatja a gnóm lány és Arja beszélgetését. A férfi inkább leül a pulthoz, és megvárja Aztyan érkezését, mert beszélni szeretne vele. A lelke mélyén reménykedik abban, hogy kardja már elkészült.*
801. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-06-29 15:05:37
Üzenet elküldve: 2020-06-29 15:05:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Házhozszállítás kipipálva//
- A pincében? *hökken meg Arja, de aztán inkább megnyugtatja magát a hallott információ kapcsán. Ha Mik a pincében van, akkor valószínű épp gyakorlatozik valami fegyverrel, vagy csak simán püfölget valami bábut az odalenti arénában. Ha pedig így van, akkor ugye nem valószínű, hogy meghalt. ~Meghalni biztos nem oda megy le.~ dönti el magában véglegesen a kérdést, bár azt még nem, hogy lemegy-e megnézni magának. vagy inkább felmegy a szobájába.*
- Mii? Hagyjál már! *tolja el magától az üvegcsét. A gnóm lányt ismerve valószínűsíti, hogy minimum döglött patkányfej esszencia van benne ~vagy varangyhúgy.~*
- Tartsd csak itt kéznél a pult alatt! Sose tudni, mikor kell majd valakinek. *közli a tukmálás ellenére is.*
- Amilyen fura vendégek tudnak megfordulni egy fogadóban. Még itt a Kalmárban is. *bámulja meg még egyszer a feketebőrű sivatagi szerzetet szórakozottan. Persze nem őrá gondol az üvegcse kapcsán, de a sivatag nomád fia kétségkívül kirí a szokásos vendégkörnyezetből. Arról továbbra is meg van győződve, hogy a vöröshajú nőt kizárt dolog, hogy mosónőnek vette fel ide a báró, de esze ágában sincs vitatkozni Xavyval. A végén meg meggyőzné.
A felmosás említésére csak elhúzza a száját.*
- Jó, vigyázok. *sóhajt, és inkább nem vizualizálja magában a hallottakat. Ehelyett elindul felfelé, a lépcső irányába, hogy odafenn minél hamarabb lepihenhessen.
Ahogy nézi, még épp időben értek a Kalmárba. Odakinn feltámad a vihar, az az igazi nyári zivatar, égzengéssel, felhőszakadással.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.29 17:32:40
- A pincében? *hökken meg Arja, de aztán inkább megnyugtatja magát a hallott információ kapcsán. Ha Mik a pincében van, akkor valószínű épp gyakorlatozik valami fegyverrel, vagy csak simán püfölget valami bábut az odalenti arénában. Ha pedig így van, akkor ugye nem valószínű, hogy meghalt. ~Meghalni biztos nem oda megy le.~ dönti el magában véglegesen a kérdést, bár azt még nem, hogy lemegy-e megnézni magának. vagy inkább felmegy a szobájába.*
- Mii? Hagyjál már! *tolja el magától az üvegcsét. A gnóm lányt ismerve valószínűsíti, hogy minimum döglött patkányfej esszencia van benne ~vagy varangyhúgy.~*
- Tartsd csak itt kéznél a pult alatt! Sose tudni, mikor kell majd valakinek. *közli a tukmálás ellenére is.*
- Amilyen fura vendégek tudnak megfordulni egy fogadóban. Még itt a Kalmárban is. *bámulja meg még egyszer a feketebőrű sivatagi szerzetet szórakozottan. Persze nem őrá gondol az üvegcse kapcsán, de a sivatag nomád fia kétségkívül kirí a szokásos vendégkörnyezetből. Arról továbbra is meg van győződve, hogy a vöröshajú nőt kizárt dolog, hogy mosónőnek vette fel ide a báró, de esze ágában sincs vitatkozni Xavyval. A végén meg meggyőzné.
A felmosás említésére csak elhúzza a száját.*
- Jó, vigyázok. *sóhajt, és inkább nem vizualizálja magában a hallottakat. Ehelyett elindul felfelé, a lépcső irányába, hogy odafenn minél hamarabb lepihenhessen.
Ahogy nézi, még épp időben értek a Kalmárba. Odakinn feltámad a vihar, az az igazi nyári zivatar, égzengéssel, felhőszakadással.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.29 17:32:40
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659