Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 80 (1581. - 1600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1600. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-10 13:33:10
Üzenet elküldve: 2016-07-10 13:33:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Lorthon úgy látszik megtalálta a tökéletes helyet magának. Minden megvan ami neki kell. Pia és az, hogy békén hagyják. Így csak támasztja a pultot dönti magába a drága rumot és nézi mi folyik körülötte. A hely új tulaja szervezkedik egyből és egy pillanatra alig akar megállni. Ez a folytonos mozgás zavarja az egykori kalózt, de igyekszik nem figyelembe venni. Ő jobb szereti a kihalt helyeket itt pedig van élet. Sőt, érkezik is egy óriás is. Lorthon ki nem állhatja a lassú eszű faj tagjait mert az orkokra emlékeztetik őt.*
1599. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-10 11:29:31
Üzenet elküldve: 2016-07-10 11:29:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Pintyindító - pintyes alapcsapat figyelmébe!//
*Ácsorog egy darabig türelmesen, míg Viaka emésztgeti az elhangzottakat, de ha túl soká kell várnia, akkor minden valószínűség szerint vállat fog vonni és egy bocsánatkérő mosollyal barátságosan int, és tovalibben. Ha van rá megfelelő mennyiségű ideje, tüzetesen körbejárja a helyet, a helyiségeket, próbálja memorizálni, mi merre található, számba veszi a jelenlegi funkciókat, töri a fejét rajta, miképp is fogja meg a munka végét. Ezzel valószínűleg nem kevés idő telik majd el, de előbb vagy utóbb visszatér a pult közelébe. Cheisshez fordul.*
- No, kicsi szöszke, úgy látom már a lényeg megvan. - *Húzza fel szemöldökét egy pillanatra. Mindig örömmel látja a talpraesett, agilis leányzókat maga körül, az meg külön bónusz, ha mindemellett kellőképpen csinosak.* - Próbáljuk ezt akkor átbeszélni közösen. Na várj csak.
*A következő perceket azzal tölti, hogy egy szóra összekapdossa a pult körül őgyelgő azon személyeket, akik a csipet-csapatba tartoznak: Összetereli Draenont, Syoudot, int a sötételf nősténynek is, még mielőtt az nekilátna a leltárnak. Ha sikerül egy percre Cheiss környékén összeszedni a csapatot, összedughatják a fejüket egy percre.*
- Srácok-lányok, én úgy látom, nagyjából megleszünk itt, ha nekiállunk összerakni a helyet. Márpedig lassan neki kellene állni. Úgy látom, a krimó abba roppant bele, hogy bordélyként nem tudott megmaradni, következésképpen mostantól, mint fogadó is üzemelnie kell, nem csak, mint kupleráj. - *Sokatmondóan a társaság hölgytagjaira pillant. Egyik sem tűnik éji pillangónak úgyhogy Ril nem is fogja így kezelni őket a továbbiakban, hacsak nem kifejezetten kérik rá.* - Szükséges lesz néhány kisebb átalakítás, ezeket jórészt én el fogom intézni a napokban, de úgy látnám jónak, ha nagyjából fel tudnánk osztani a szerepeket.
*Syoudhoz fordul.*
- Ha tudnál még egy kicsit itt időzni, a városban, az nagy segítség volna. Nem nagyon tartom valószínűnek, hogy bármi feszkó lenne abból, hogy átvettük a hely működtetését, de ilyenkor mindig zizegés van, és jobb félni, mint megijedni.
*Cheiss jön.*
- Te olyan csinosnak, kedvesnek tűnsz, hogy az istenek is e mögé a szép pult mögé teremtettek. Mérj italt, mosolyogj, cseveréssz - cserébe kosztot, kvártélyt, védelmet kapsz. Kérlek, tanuld meg, mi hol van az italmérés körül, és hova kell nyúlni, ha a vendég ezt vagy azt fogyasztana. A borravaló a tiéd lehet.
*Draenon jön, aztán meg Loi.*
- Ti pedig kérlek segítsetek nekem abban, hogy számba vegyük, pontosan mi az, amit a hellyel együtt a nyakunkba kaptunk, és miképpen tudjuk hasznát venni. - *Ezt úgy nagyjából csak a rend kedvéért mondja el a kalóznak, mert hát úgyis tudja, hogy nevezett minden további kérdés nélkül fog vele együtt bízni és dolgozni, a nőstényt viszont nem ismeri, meg hát vele eddig jórészt Draenon beszélgetett. Ezen segítendő kezét nyújtja a mélységi felé.* - A nevem Rilai. Üdv a fedélzeten, hogy stílusos legyek.
*Azt még nem tudja, pontosan miképpen veszi hasznát a magas, karcsú korombőrűnek, mert első blikkre nem tartja jó ötletnek a sparhelthez szegezni, de persze vannak ötletei, csak előbb meg kell ismerjék egymást kicsit jobban. Megsimítja Draenon vállát.*
- Légy olyan drága, és segíts ennek a deli szép daliának, amiben csak tudsz, hogy kicsit átlássuk a hely dolgait, aztán majd megbeszéljük a továbbiakat. Szállást és ételt természetesen biztosítok, ameddig számíthatok a segítségedre. Kérlek titeket, hogy ha bármi nem tiszta, vagy már nem tudnátok mit kezdeni a fene sok szabadidőtökkel, szóljatok. Holnapra összeszedek pár markos legényt, és nekiesünk az átalakításoknak, ma estére az lenne a cél, hogy nagyjából rendezett legyen a kricsmi, hogy mihamarabb neki tudjunk állni úgy csinálni, hogy a mostaninál hatékonyabban működjön.
*Kivár egy sort, hogy van-e kérdés, óhaj, sóhaj, majd ha nagyjából mindenki képben van, oszlatja a rögtönzött kupaktanácsot.*
//Egy régen látott ismerős//
*A következőkben tehát a megbeszéltek fényében igyekszik hasznossá tenni magát: kihordja és kiszórja a szemetet, összetört vagy rongálódott bútorokat, felállítgatja a székeket katonás sorrendbe, fel-le caplat a lépcsőn, egy kupacba hordva azokat a dolgokat, amikre szükségük lehet a későbbiekben, és egy másikba azokat, amiket haszontalannak ítél. Pincétől padlásig "megy" vagy "marad" címkével látja el a bútorokat, kinyitogat minden szekrényt, fiókot, amihez hozzáférése van, próbálja a saját szája íze szerint elrendezni a használati tárgyakat, amik a keze ügyébe kerülnek. Egy idő múlva pihenőt engedélyez magának a pult környékén, épp akkor, amikor a bődületesen hatalmas alak betolul az ivóhelyiségbe. Egy pillanatra hunyorra húzza szemeit a kíváncsiság, utóbb szélesen elvigyorodik, felderül az arca.*
- Nahát, kedves barátom! - *Integet már messziről Guguru felé, feláll, hitetlenkedve odaszalad az asztalához. Csípőre vágja kezét, megáll a toronyember előtt. Vakarcs természetéből adódóan kábé fél fejjel lehet szintben az óriás fölött, pedig ő ül.* - Megismersz még? Mi járatban?
*Ácsorog egy darabig türelmesen, míg Viaka emésztgeti az elhangzottakat, de ha túl soká kell várnia, akkor minden valószínűség szerint vállat fog vonni és egy bocsánatkérő mosollyal barátságosan int, és tovalibben. Ha van rá megfelelő mennyiségű ideje, tüzetesen körbejárja a helyet, a helyiségeket, próbálja memorizálni, mi merre található, számba veszi a jelenlegi funkciókat, töri a fejét rajta, miképp is fogja meg a munka végét. Ezzel valószínűleg nem kevés idő telik majd el, de előbb vagy utóbb visszatér a pult közelébe. Cheisshez fordul.*
- No, kicsi szöszke, úgy látom már a lényeg megvan. - *Húzza fel szemöldökét egy pillanatra. Mindig örömmel látja a talpraesett, agilis leányzókat maga körül, az meg külön bónusz, ha mindemellett kellőképpen csinosak.* - Próbáljuk ezt akkor átbeszélni közösen. Na várj csak.
*A következő perceket azzal tölti, hogy egy szóra összekapdossa a pult körül őgyelgő azon személyeket, akik a csipet-csapatba tartoznak: Összetereli Draenont, Syoudot, int a sötételf nősténynek is, még mielőtt az nekilátna a leltárnak. Ha sikerül egy percre Cheiss környékén összeszedni a csapatot, összedughatják a fejüket egy percre.*
- Srácok-lányok, én úgy látom, nagyjából megleszünk itt, ha nekiállunk összerakni a helyet. Márpedig lassan neki kellene állni. Úgy látom, a krimó abba roppant bele, hogy bordélyként nem tudott megmaradni, következésképpen mostantól, mint fogadó is üzemelnie kell, nem csak, mint kupleráj. - *Sokatmondóan a társaság hölgytagjaira pillant. Egyik sem tűnik éji pillangónak úgyhogy Ril nem is fogja így kezelni őket a továbbiakban, hacsak nem kifejezetten kérik rá.* - Szükséges lesz néhány kisebb átalakítás, ezeket jórészt én el fogom intézni a napokban, de úgy látnám jónak, ha nagyjából fel tudnánk osztani a szerepeket.
*Syoudhoz fordul.*
- Ha tudnál még egy kicsit itt időzni, a városban, az nagy segítség volna. Nem nagyon tartom valószínűnek, hogy bármi feszkó lenne abból, hogy átvettük a hely működtetését, de ilyenkor mindig zizegés van, és jobb félni, mint megijedni.
*Cheiss jön.*
- Te olyan csinosnak, kedvesnek tűnsz, hogy az istenek is e mögé a szép pult mögé teremtettek. Mérj italt, mosolyogj, cseveréssz - cserébe kosztot, kvártélyt, védelmet kapsz. Kérlek, tanuld meg, mi hol van az italmérés körül, és hova kell nyúlni, ha a vendég ezt vagy azt fogyasztana. A borravaló a tiéd lehet.
*Draenon jön, aztán meg Loi.*
- Ti pedig kérlek segítsetek nekem abban, hogy számba vegyük, pontosan mi az, amit a hellyel együtt a nyakunkba kaptunk, és miképpen tudjuk hasznát venni. - *Ezt úgy nagyjából csak a rend kedvéért mondja el a kalóznak, mert hát úgyis tudja, hogy nevezett minden további kérdés nélkül fog vele együtt bízni és dolgozni, a nőstényt viszont nem ismeri, meg hát vele eddig jórészt Draenon beszélgetett. Ezen segítendő kezét nyújtja a mélységi felé.* - A nevem Rilai. Üdv a fedélzeten, hogy stílusos legyek.
*Azt még nem tudja, pontosan miképpen veszi hasznát a magas, karcsú korombőrűnek, mert első blikkre nem tartja jó ötletnek a sparhelthez szegezni, de persze vannak ötletei, csak előbb meg kell ismerjék egymást kicsit jobban. Megsimítja Draenon vállát.*
- Légy olyan drága, és segíts ennek a deli szép daliának, amiben csak tudsz, hogy kicsit átlássuk a hely dolgait, aztán majd megbeszéljük a továbbiakat. Szállást és ételt természetesen biztosítok, ameddig számíthatok a segítségedre. Kérlek titeket, hogy ha bármi nem tiszta, vagy már nem tudnátok mit kezdeni a fene sok szabadidőtökkel, szóljatok. Holnapra összeszedek pár markos legényt, és nekiesünk az átalakításoknak, ma estére az lenne a cél, hogy nagyjából rendezett legyen a kricsmi, hogy mihamarabb neki tudjunk állni úgy csinálni, hogy a mostaninál hatékonyabban működjön.
*Kivár egy sort, hogy van-e kérdés, óhaj, sóhaj, majd ha nagyjából mindenki képben van, oszlatja a rögtönzött kupaktanácsot.*
//Egy régen látott ismerős//
*A következőkben tehát a megbeszéltek fényében igyekszik hasznossá tenni magát: kihordja és kiszórja a szemetet, összetört vagy rongálódott bútorokat, felállítgatja a székeket katonás sorrendbe, fel-le caplat a lépcsőn, egy kupacba hordva azokat a dolgokat, amikre szükségük lehet a későbbiekben, és egy másikba azokat, amiket haszontalannak ítél. Pincétől padlásig "megy" vagy "marad" címkével látja el a bútorokat, kinyitogat minden szekrényt, fiókot, amihez hozzáférése van, próbálja a saját szája íze szerint elrendezni a használati tárgyakat, amik a keze ügyébe kerülnek. Egy idő múlva pihenőt engedélyez magának a pult környékén, épp akkor, amikor a bődületesen hatalmas alak betolul az ivóhelyiségbe. Egy pillanatra hunyorra húzza szemeit a kíváncsiság, utóbb szélesen elvigyorodik, felderül az arca.*
- Nahát, kedves barátom! - *Integet már messziről Guguru felé, feláll, hitetlenkedve odaszalad az asztalához. Csípőre vágja kezét, megáll a toronyember előtt. Vakarcs természetéből adódóan kábé fél fejjel lehet szintben az óriás fölött, pedig ő ül.* - Megismersz még? Mi járatban?
1598. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-10 07:25:04
Üzenet elküldve: 2016-07-10 07:25:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Pintyindító//
*Kalózunk nem annak okán vigyorog, hogy milyen jól sikerült kiszúrnia a mélységivel, hiszen a munka az munka, s ami azt illeti, ötven arany képében igen csak jól meg is lészen fizetve. A szokott vigyorának hátterében inkább az áll, hogy nagyon is testhezállónak érzi, hogy a pincében elvégzendő feladatot a mélységire bízza, valahogy megvan a dolognak a sajátos iróniája.
Odafent kerítenek neki pergament, írószerszámot, s azzal Loi neki is állhat a dolognak, ha nagyon ügyes akkor, relatíve rövid időn belül végezni tud vele, de összességében fél napnál tovább aligha tarthat, hiszen csak fel kell írnia a mennyiségeket az egyes árucikkekből. Kalózunk nem részletes gazdasági elemzést kért a Pinty raktárát illetően, hanem egyszerű helyzetjelentést.
Odafent szerencsére minden változatlannak tűnik, a dolgok haladnak a maguk útján, s egyelőre talán bajt sem nagyon akar okozni senki. Az új érkező, Guguru kap egy felmérő jellegű pillantást, mint mindenki más is, aki Draenon számára ismeretlen, de igazában ennél több dolga aligha van vele egyelőre. Helyette inkább előkapja a kulcsot, amit a néhai csapos egyik zsebében volt szerencséje megtalálni, s ujjai közt forgatva morfondírozik rajta, vajon mit is nyithat. Éppen ráér annyira, hogy a legkézenfekvőbb lehetőségeket helyből kizárja, ezért aztán nekiáll, és végigmegy a Kósza Pinty összes létező (de legalábbis eléggé szembetűnő helyen lévő) zárt ajtaján, hogy a kulcsot belepróbálja, de egyikkel sem jár szerencsével. Fertályóra múlva arra a következtetésre jut, hogy az ajtó, melyet ez a bizonyos kulcs kinyit, minden valószínűség szerint nem a Pinty területén található. Szemmel láthatóan nem egy láda, avagy lakat, netán hasonló kulcsa ez, nem, a megmunkálása és kialakítása alapján sokkal inkább egy nehéz ajtót nyithat, melyhez hasonlót kalózunk nem talált a helyszínen.
~Hát te kis barátom, miféle szezám kapuját nyitod, hmmm...?~ morfondírozik egy sort, de aztán végül félreteszi a rejtélyes kulcs kérdéskörét, mivel válasszal aligha tud szolgálni jelen pillanatban.*
*Kalózunk nem annak okán vigyorog, hogy milyen jól sikerült kiszúrnia a mélységivel, hiszen a munka az munka, s ami azt illeti, ötven arany képében igen csak jól meg is lészen fizetve. A szokott vigyorának hátterében inkább az áll, hogy nagyon is testhezállónak érzi, hogy a pincében elvégzendő feladatot a mélységire bízza, valahogy megvan a dolognak a sajátos iróniája.
Odafent kerítenek neki pergament, írószerszámot, s azzal Loi neki is állhat a dolognak, ha nagyon ügyes akkor, relatíve rövid időn belül végezni tud vele, de összességében fél napnál tovább aligha tarthat, hiszen csak fel kell írnia a mennyiségeket az egyes árucikkekből. Kalózunk nem részletes gazdasági elemzést kért a Pinty raktárát illetően, hanem egyszerű helyzetjelentést.
Odafent szerencsére minden változatlannak tűnik, a dolgok haladnak a maguk útján, s egyelőre talán bajt sem nagyon akar okozni senki. Az új érkező, Guguru kap egy felmérő jellegű pillantást, mint mindenki más is, aki Draenon számára ismeretlen, de igazában ennél több dolga aligha van vele egyelőre. Helyette inkább előkapja a kulcsot, amit a néhai csapos egyik zsebében volt szerencséje megtalálni, s ujjai közt forgatva morfondírozik rajta, vajon mit is nyithat. Éppen ráér annyira, hogy a legkézenfekvőbb lehetőségeket helyből kizárja, ezért aztán nekiáll, és végigmegy a Kósza Pinty összes létező (de legalábbis eléggé szembetűnő helyen lévő) zárt ajtaján, hogy a kulcsot belepróbálja, de egyikkel sem jár szerencsével. Fertályóra múlva arra a következtetésre jut, hogy az ajtó, melyet ez a bizonyos kulcs kinyit, minden valószínűség szerint nem a Pinty területén található. Szemmel láthatóan nem egy láda, avagy lakat, netán hasonló kulcsa ez, nem, a megmunkálása és kialakítása alapján sokkal inkább egy nehéz ajtót nyithat, melyhez hasonlót kalózunk nem talált a helyszínen.
~Hát te kis barátom, miféle szezám kapuját nyitod, hmmm...?~ morfondírozik egy sort, de aztán végül félreteszi a rejtélyes kulcs kérdéskörét, mivel válasszal aligha tud szolgálni jelen pillanatban.*
1597. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-10 00:14:26
Üzenet elküldve: 2016-07-10 00:14:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egy régen látott ismerős//
*Érdeklődő tekintettel nyit be a helyiségbe. fürkészően pillant körbe barna szemével. Tekintete megakad egyik csapos lányon. Nosztalgikus érzés járja át.*
~Talán pont őt keresem?~ *Gondolja magában, bár tudja memóriája gyenge. Sose felejtené el azt a mandulavágású ravaszdian csillogó szempárt melyet ha nem is sokáig, még régen pár napig figyelhetett. Ha össze tévesztette volna valakivel, mely a múltban gyakran fordult elő hisz magassága és gyenge memóriája miatt csak részleteket jegyez meg emberekből, akkor kár volt eljönnie.
Négy méteres méretéhez képest csendesen próbál elhelyezkedni az ivó egy csendesebb részén. Hatalmas pajzsát maga mellé rakja és vár, hátha rátalál egy csinos dolgozó és megkérdi mit óhajt.*
*Érdeklődő tekintettel nyit be a helyiségbe. fürkészően pillant körbe barna szemével. Tekintete megakad egyik csapos lányon. Nosztalgikus érzés járja át.*
~Talán pont őt keresem?~ *Gondolja magában, bár tudja memóriája gyenge. Sose felejtené el azt a mandulavágású ravaszdian csillogó szempárt melyet ha nem is sokáig, még régen pár napig figyelhetett. Ha össze tévesztette volna valakivel, mely a múltban gyakran fordult elő hisz magassága és gyenge memóriája miatt csak részleteket jegyez meg emberekből, akkor kár volt eljönnie.
Négy méteres méretéhez képest csendesen próbál elhelyezkedni az ivó egy csendesebb részén. Hatalmas pajzsát maga mellé rakja és vár, hátha rátalál egy csinos dolgozó és megkérdi mit óhajt.*
1596. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-09 23:36:38
Üzenet elküldve: 2016-07-09 23:36:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Pintyindító//
*A döngölt padlón átsiető pincebogár nem érti, hogy miért nem tud továbbmenni. Erőlködik, kapar apró lábaival, de mindhiába. Mintha a mennyezet szakadt volna rá, de furcsa módon nem nyomta agyon. Nem tudhatja, hogy egy csizma talpa nehezedik óvatosan kitinpáncélos hátára, és azt sem, hogy élete Draenon nevű embertől függ, illetve attól, hogy mennyire bosszantja fel pökhendinek tűnő viselkedésével a csizma tulajdonosát.*
- Rendben. *bólint arra, hogy első dolga a leltár elkészítése lesz. Kellően magabiztos, elvégre még sohasem csinált ilyesmit.* - Igyekszem majd megszolgálni a bizalmat.
*Amikor a férfi egy magabiztos mosollyal hátat fordít neki és elindul felfelé a lépcsőn, megenged magának egy elégedett vigyort. A fekete ruhás, ha jól értette, egyfajta kiszúrásként, kellemetlenségként említette, hogy sokat időzhet a pincében. De a sötételf fajzat már csak olyan, hogy nevelkedjen bár fajtársai között a mélyben vagy emberek társaságában a felszínen, vonzódik a sötétebb helyekhez, a mélységhez. Így kevésbé tartja büntetésnek, ha az éppen tulajdonost váltó Pinty reménybeli alkalmazottjaként ideje egy részét idelent kell töltenie. Hja, az emberek jó része olyan könnyen kiszámítható.
A kis fekete páncélos örömmel tapasztalhatja, hogy szabad az út, ami eddig a hátának feszülve visszatartotta, eltűnt. Sietve iramodik meg egy sötétebb zug felé.
Követi az embert és odafent már csak annyi dolga van, hogy írószerszámot, papirost kerítsen és nekilásson számba venni a készleteket. Csak akkor marad még, ha a haját kontyban viselő, a hely új gazdájaként bemutatott nőnek nincs szava hozzá. Elvégre úgy tűnt, hogy a napi üzletmenet az ő hatáskörébe fog tartozni, de lehet, hogy Loi félreértet valamit.*
*A döngölt padlón átsiető pincebogár nem érti, hogy miért nem tud továbbmenni. Erőlködik, kapar apró lábaival, de mindhiába. Mintha a mennyezet szakadt volna rá, de furcsa módon nem nyomta agyon. Nem tudhatja, hogy egy csizma talpa nehezedik óvatosan kitinpáncélos hátára, és azt sem, hogy élete Draenon nevű embertől függ, illetve attól, hogy mennyire bosszantja fel pökhendinek tűnő viselkedésével a csizma tulajdonosát.*
- Rendben. *bólint arra, hogy első dolga a leltár elkészítése lesz. Kellően magabiztos, elvégre még sohasem csinált ilyesmit.* - Igyekszem majd megszolgálni a bizalmat.
*Amikor a férfi egy magabiztos mosollyal hátat fordít neki és elindul felfelé a lépcsőn, megenged magának egy elégedett vigyort. A fekete ruhás, ha jól értette, egyfajta kiszúrásként, kellemetlenségként említette, hogy sokat időzhet a pincében. De a sötételf fajzat már csak olyan, hogy nevelkedjen bár fajtársai között a mélyben vagy emberek társaságában a felszínen, vonzódik a sötétebb helyekhez, a mélységhez. Így kevésbé tartja büntetésnek, ha az éppen tulajdonost váltó Pinty reménybeli alkalmazottjaként ideje egy részét idelent kell töltenie. Hja, az emberek jó része olyan könnyen kiszámítható.
A kis fekete páncélos örömmel tapasztalhatja, hogy szabad az út, ami eddig a hátának feszülve visszatartotta, eltűnt. Sietve iramodik meg egy sötétebb zug felé.
Követi az embert és odafent már csak annyi dolga van, hogy írószerszámot, papirost kerítsen és nekilásson számba venni a készleteket. Csak akkor marad még, ha a haját kontyban viselő, a hely új gazdájaként bemutatott nőnek nincs szava hozzá. Elvégre úgy tűnt, hogy a napi üzletmenet az ő hatáskörébe fog tartozni, de lehet, hogy Loi félreértet valamit.*
1595. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-09 07:36:26
Üzenet elküldve: 2016-07-09 07:36:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Pintyindító//
//Loi//
*A pincébe vezető lépcsőn éppen annyi fény jut le odafentről, hogy nagyjából a férfi is ki tudja venni a dolgokat odalent, de nem véletlenül hívta le magával a mélységit. Annyi gyúlékony és/vagy túl értékes és/vagy sérülékeny áru lehet és van is itt lent, hogy nem óhajt kockáztatni, ameddig nem tudja, pontosan mivel is van dolga.*
-Helyes. Akkor az első dolgod az lesz, hogy idelent számba veszel mindent, ami csak van. Pergament, pennát, tintát keresünk odafent. *mutat a feje fölé, majd a zsákokra és a hordókra.*
-Tudni akarom, pontosan hány zsák, hány hordó van és miből. Ötven aranyat kapsz, ha megcsinálod. *azzal, mintegy szavait bizonyítandó, kabátjának számtalan belső zsebeinek egyikéből előhúz egy erszényt, melyben ott csendül az ígért ötven érme.*
-Azután majd megbeszéljük a többit. Egészen biztosan szükségünk lesz például szakácsra, ha a konyhában kiismered magad. Persze, ha kitalálod, pontosan mit is szeretnél csinálni, felőlem egyezkedhetünk. *teszi még hozzá, a jelzőt elengedve a füle mellett. Nem azért van most itt, hogy smúzoljon, üzletről beszélgetnek, s az pedig azon kevés téma egyike, melyből kalózunk sosem csinál viccet. Ennek értelmében faarccal hallgatja végig, ahogy a nőstény mórikálja magát, majd lassan pislog kettőt.*
-Megfelel? *kérdi színtelen hangon végül, majd amennyiben igenlő választ kap, úgy a másik utolsó megjegyzésére reflektálva jegyzi meg:*
-Örülök, ha tetszik, a közeljövőben kiélvezheted a kényelmét. *szokott gazfickós vigyora visszakúszik képére, ahogy elfordul és elindul vissza, felfelé a lépcsőn.*
//Loi//
*A pincébe vezető lépcsőn éppen annyi fény jut le odafentről, hogy nagyjából a férfi is ki tudja venni a dolgokat odalent, de nem véletlenül hívta le magával a mélységit. Annyi gyúlékony és/vagy túl értékes és/vagy sérülékeny áru lehet és van is itt lent, hogy nem óhajt kockáztatni, ameddig nem tudja, pontosan mivel is van dolga.*
-Helyes. Akkor az első dolgod az lesz, hogy idelent számba veszel mindent, ami csak van. Pergament, pennát, tintát keresünk odafent. *mutat a feje fölé, majd a zsákokra és a hordókra.*
-Tudni akarom, pontosan hány zsák, hány hordó van és miből. Ötven aranyat kapsz, ha megcsinálod. *azzal, mintegy szavait bizonyítandó, kabátjának számtalan belső zsebeinek egyikéből előhúz egy erszényt, melyben ott csendül az ígért ötven érme.*
-Azután majd megbeszéljük a többit. Egészen biztosan szükségünk lesz például szakácsra, ha a konyhában kiismered magad. Persze, ha kitalálod, pontosan mit is szeretnél csinálni, felőlem egyezkedhetünk. *teszi még hozzá, a jelzőt elengedve a füle mellett. Nem azért van most itt, hogy smúzoljon, üzletről beszélgetnek, s az pedig azon kevés téma egyike, melyből kalózunk sosem csinál viccet. Ennek értelmében faarccal hallgatja végig, ahogy a nőstény mórikálja magát, majd lassan pislog kettőt.*
-Megfelel? *kérdi színtelen hangon végül, majd amennyiben igenlő választ kap, úgy a másik utolsó megjegyzésére reflektálva jegyzi meg:*
-Örülök, ha tetszik, a közeljövőben kiélvezheted a kényelmét. *szokott gazfickós vigyora visszakúszik képére, ahogy elfordul és elindul vissza, felfelé a lépcsőn.*
1594. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-08 17:47:01
Üzenet elküldve: 2016-07-08 17:47:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Pintyindító//
//Draenon//
*Nem teljesen világos előtte, hogy kis munkaügyi megbeszélésüknek miért azt a kies pincét választja a fekete ruhás alak, ahová most érkeznek le, de talán erre is fény derül. Azt kevésbé tartja valószínűnek, hogy le kívánná mészárolni. Arra, az eddig történtek alapján, nyugodtan sort keríthetett volna odafent is, eggyel több hulla már igazán nem okozna nagy lelki megrázkódtatást az amúgy is edzettnek látszó társaságnak.*
- Tudok. *bólint az egyik kérdésre. Feleslegesnek tartaná részletezni, hogy az írott szó megértésével nincs gondja, a betűvetés már kicsit problémásabb. Leginkább macskakaparásnak lehetne nevezni azt, amit írás alatt ért.
Az ember kemény fiúnak látszik. És minden alkalmat meg is ragad, hogy ezt környezete tudomására hozza, legalábbis röpke "ismeretségük" alapján, ami azóta tart, hogy betoppant a félig szétvert csehóba, Loi erre következtet. Hogy erre mi szüksége lehet, az nem érdekli annyira, de ezt a megérzést erősíti a most félvállról odavakkantott két kurta kérdés is.
Hátát az egyik nagyobb hordónak veti, karjait összefonja maga előtt és egyik szemöldöke kérdőn csúszik feljebb.*
- Mihez kell értenie egy lánynak egy kupiban, szép hercegem? Halottidéző litániákhoz? Mélyszántáshoz? *Egy félmosollyal megrázza a fejét.* - Elboldogulok az íjjal, de annak itt nem sok hasznát vennénk, nem igaz? Ügyesen rajzolok, ha esetleg pikáns, kínos helyzetben kéne megörökíteni egy-egy ismertebb vendéget. Amikor úgy adódott, hogy nem szórakoztathattam a magadfajtát, a konyhában, pult mögött kellett feltalálnom magam. És igen, ahhoz is értek.
*Ránt egyet a vállán, a felütés alapján sok jóra nem számít, de valahogy csak fel fogja dolgozni azt is, ha úgy alakulna.*
- És persze gyorsan tanulok. *Körbepillant a félhomályos, nyirkos, földszagú pincében, aztán tekintete visszatér az emberre. Kíváncsi, hogy mennyit láthat a nem túl világos helyiségben, nem hozott magával se gyertyát, se mécsest. Loinak inkább csak koromsötétben lenne ezzel gondja, hiába, annak is van előnye, ha valaki csak egy mélységi korcs.*
- Kellemes kis odú. Szinte otthonos.
//Draenon//
*Nem teljesen világos előtte, hogy kis munkaügyi megbeszélésüknek miért azt a kies pincét választja a fekete ruhás alak, ahová most érkeznek le, de talán erre is fény derül. Azt kevésbé tartja valószínűnek, hogy le kívánná mészárolni. Arra, az eddig történtek alapján, nyugodtan sort keríthetett volna odafent is, eggyel több hulla már igazán nem okozna nagy lelki megrázkódtatást az amúgy is edzettnek látszó társaságnak.*
- Tudok. *bólint az egyik kérdésre. Feleslegesnek tartaná részletezni, hogy az írott szó megértésével nincs gondja, a betűvetés már kicsit problémásabb. Leginkább macskakaparásnak lehetne nevezni azt, amit írás alatt ért.
Az ember kemény fiúnak látszik. És minden alkalmat meg is ragad, hogy ezt környezete tudomására hozza, legalábbis röpke "ismeretségük" alapján, ami azóta tart, hogy betoppant a félig szétvert csehóba, Loi erre következtet. Hogy erre mi szüksége lehet, az nem érdekli annyira, de ezt a megérzést erősíti a most félvállról odavakkantott két kurta kérdés is.
Hátát az egyik nagyobb hordónak veti, karjait összefonja maga előtt és egyik szemöldöke kérdőn csúszik feljebb.*
- Mihez kell értenie egy lánynak egy kupiban, szép hercegem? Halottidéző litániákhoz? Mélyszántáshoz? *Egy félmosollyal megrázza a fejét.* - Elboldogulok az íjjal, de annak itt nem sok hasznát vennénk, nem igaz? Ügyesen rajzolok, ha esetleg pikáns, kínos helyzetben kéne megörökíteni egy-egy ismertebb vendéget. Amikor úgy adódott, hogy nem szórakoztathattam a magadfajtát, a konyhában, pult mögött kellett feltalálnom magam. És igen, ahhoz is értek.
*Ránt egyet a vállán, a felütés alapján sok jóra nem számít, de valahogy csak fel fogja dolgozni azt is, ha úgy alakulna.*
- És persze gyorsan tanulok. *Körbepillant a félhomályos, nyirkos, földszagú pincében, aztán tekintete visszatér az emberre. Kíváncsi, hogy mennyit láthat a nem túl világos helyiségben, nem hozott magával se gyertyát, se mécsest. Loinak inkább csak koromsötétben lenne ezzel gondja, hiába, annak is van előnye, ha valaki csak egy mélységi korcs.*
- Kellemes kis odú. Szinte otthonos.
1593. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-08 14:26:14
Üzenet elküldve: 2016-07-08 14:26:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Pintyindító//
- Egész tűrhető.
*Bólint az elf kérdésére, majd a mustrát be is fejezve, halovány mosollyal az ajkain fordul is tovább.
Alakul már a csehó, a végén még tényleg úgy fog kinézni a hely, mint egy valamire való ivó, amibe az ember még szívesen be is tér. Így ideje, ha ismét kicsit hasznosabbá teszi magát. Ha a pultnál Syoud boldogul, hisz egyelőre a vendégsereg nem bővül, akkor ő egy pultról lopott ronggyal lép is ki az asztalok közé.
Ami bútor még épségben maradt azt a talpára állítja, a törmelékeket egy helyre gyűjti, a port és a koszt az épekről gyorsan le is suvickolja.
Tűrhetőbb, de még mindig van itt sikálni való. De mindent csak szépen sorjában. Miközben az asztalokat rendezgeti, s innen-onnan a vért is igyekszik eltüntetni, szemeivel hol a pultnál maradt elfet fürkészi, hol pedig Rilai után kutat. Ha végre kicsit csendesedni látszik a helyzet ideje lesz, hogy ő is elkezdhessen a munkaügyről tanácskozni. Még akkor is megéri neki a dolog, ha csak a felmosó és a törlőrongy lesz itt a munkaeszköze.*
- Egész tűrhető.
*Bólint az elf kérdésére, majd a mustrát be is fejezve, halovány mosollyal az ajkain fordul is tovább.
Alakul már a csehó, a végén még tényleg úgy fog kinézni a hely, mint egy valamire való ivó, amibe az ember még szívesen be is tér. Így ideje, ha ismét kicsit hasznosabbá teszi magát. Ha a pultnál Syoud boldogul, hisz egyelőre a vendégsereg nem bővül, akkor ő egy pultról lopott ronggyal lép is ki az asztalok közé.
Ami bútor még épségben maradt azt a talpára állítja, a törmelékeket egy helyre gyűjti, a port és a koszt az épekről gyorsan le is suvickolja.
Tűrhetőbb, de még mindig van itt sikálni való. De mindent csak szépen sorjában. Miközben az asztalokat rendezgeti, s innen-onnan a vért is igyekszik eltüntetni, szemeivel hol a pultnál maradt elfet fürkészi, hol pedig Rilai után kutat. Ha végre kicsit csendesedni látszik a helyzet ideje lesz, hogy ő is elkezdhessen a munkaügyről tanácskozni. Még akkor is megéri neki a dolog, ha csak a felmosó és a törlőrongy lesz itt a munkaeszköze.*
1592. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-08 12:28:26
Üzenet elküldve: 2016-07-08 12:28:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Harning, csak pöfékel és pöfékel. Másra sincs gondja és amióta a kávéját is megkapta végtelenül ráérősen üldögél. Az, hogy estére meglesz a szobája és valószínűleg addig az első levelek is befutnak, egy apró mosolyt csal a hideg tekintetére. Majd ez a mosoly hamar el is múlik. A füst őt soha nem akadályozta meg abban, hogy szemmel tartsa az eseményeket és még kevésbé, hogy mindezeket le is jegyezze. A kocsma képe kezd tisztulni és a hullák eltűnnek az útból, amely így kissé nyugodtabbá teszi a környezetet. Most már csak az agyatlan kormos gárda a zavaró, de hát az ilyen helyeken ez bizonyos szempontból megszokott. Legalább a városőrség nincs jelen, vagy a közelben.* ~Azok a férgek!~ *Harning minden városban ahol eddig járt és belebotlott a várost védelmező hősökbe, mindig akartak tőle valamit, mindig meggátolták, hogy megalkothassa az, amit eltervezett. A karvaly bagós elnézve a helyszínt és a felhozatalt jóváhagyólag bólint. Nem véletlenül választották a barátai ezt a helyszínt a számára. Kellemes munkakörülmények ezek, főleg ha kap majd egy megfelelő és csendes szobát.*
1591. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-08 01:09:48
Üzenet elküldve: 2016-07-08 01:09:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Pintyindító//
*Kalózunknak nyilván fogalma sincs arról, hogy a figyelemmegvonás miféle lelki gyötrelmet okoz a pultot támasztó idegenben, mivel nem olvas gondolatokat, és a Rilaival történt szóváltásnak sem volt fültanúja. Ennél fogva tehát számára nem több és nem kevesebb, mint egy vendég, aki egészen addig nem az ő dolga, amíg nem jelent problémát. Ennek tágabb értelmezésébe persze sok minden belefér, ám kalózunknak jelenleg kisebb gondja is nagyobb annál, semmint egy számára jelentéktelen alak néma nyűglődése. *
-Remek. *biccent a mélységi nőstény felé, ezúttal más szemmel mérve végig őt, a lehetőségeket latolgatva. Szajhákra mindig szükség van, ám Loi adottságait figyelembe véve, ha kalózunk magából indul ki, akkor egy lyukas garast sem adna azért, hogy meghágja, pedig ő aztán elkötelezett rajongója a kormosképű nőstényeknek.*
-Az attól függ. *vakarja meg az állát, majd int Loi-nak, hogy kövesse. Kapitányunk a pince felé tart, ahol azok a hordók sorakoznak, amelyek arra várnak, hogy a fenti, pult mögötti raktárba kerüljenek, amennyiben odafent fogyóban volna a pia.*
-Mihez értesz? Írni-olvasni tudsz? *tesz fel két kérdést, gyors egymásutánban, mert ha valami, az igen hamar világossá vált, hogy a mélységi nem a testével fogja megkeresni a pénzét. Miféle híre menne a helynek, ha ilyen lányok várnák itt a vendégeket...? Amellett pedig, legjobb tudomása szerint a Pinty a későbbiekben kevésbé fog bordélyházként funkcionálni, mintsem fogadóként, tehát még az is lehet, hogy egyáltalán nem lesz szükség ilyen jellegű munkavégzésre. Ezt majd Rilai eldönti, miképpen óhajtja irányítani a helyet.
Kalózunk megvárja, amíg a másik válaszol, addig körülnéz a pincében, ahol takaros sorokba rendezve állnak a hordók, valamint zsákokban a különféle dohánytermékek, egyéb fűszerek, tudatmódosítók.*
*Kalózunknak nyilván fogalma sincs arról, hogy a figyelemmegvonás miféle lelki gyötrelmet okoz a pultot támasztó idegenben, mivel nem olvas gondolatokat, és a Rilaival történt szóváltásnak sem volt fültanúja. Ennél fogva tehát számára nem több és nem kevesebb, mint egy vendég, aki egészen addig nem az ő dolga, amíg nem jelent problémát. Ennek tágabb értelmezésébe persze sok minden belefér, ám kalózunknak jelenleg kisebb gondja is nagyobb annál, semmint egy számára jelentéktelen alak néma nyűglődése. *
-Remek. *biccent a mélységi nőstény felé, ezúttal más szemmel mérve végig őt, a lehetőségeket latolgatva. Szajhákra mindig szükség van, ám Loi adottságait figyelembe véve, ha kalózunk magából indul ki, akkor egy lyukas garast sem adna azért, hogy meghágja, pedig ő aztán elkötelezett rajongója a kormosképű nőstényeknek.*
-Az attól függ. *vakarja meg az állát, majd int Loi-nak, hogy kövesse. Kapitányunk a pince felé tart, ahol azok a hordók sorakoznak, amelyek arra várnak, hogy a fenti, pult mögötti raktárba kerüljenek, amennyiben odafent fogyóban volna a pia.*
-Mihez értesz? Írni-olvasni tudsz? *tesz fel két kérdést, gyors egymásutánban, mert ha valami, az igen hamar világossá vált, hogy a mélységi nem a testével fogja megkeresni a pénzét. Miféle híre menne a helynek, ha ilyen lányok várnák itt a vendégeket...? Amellett pedig, legjobb tudomása szerint a Pinty a későbbiekben kevésbé fog bordélyházként funkcionálni, mintsem fogadóként, tehát még az is lehet, hogy egyáltalán nem lesz szükség ilyen jellegű munkavégzésre. Ezt majd Rilai eldönti, miképpen óhajtja irányítani a helyet.
Kalózunk megvárja, amíg a másik válaszol, addig körülnéz a pincében, ahol takaros sorokba rendezve állnak a hordók, valamint zsákokban a különféle dohánytermékek, egyéb fűszerek, tudatmódosítók.*
1590. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-07 23:29:33
Üzenet elküldve: 2016-07-07 23:29:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Pintyindító//
*Nem kevés kárörömmel figyeli az elf cikákolását, ahogy azzal a rémes löttyel küzd, aztán picit csalódottan fordul el, ahogy a fehér hajú gyorsan úrrá lesz a helyzeten.
~Na, mégsem fullad meg nekem.~
A mellette támaszkodó ember ekkor világosítja fel, hogy a Tündérmentő az ő kreálmánya. Legalábbis így értelmezi Yerougha szavait. Úgy látszik a lehető legjobbnál szólta le az italt. Eddig rengeteg barátot szerzett itt, és még hol a nap vége?*
- Tündérmentő. Szép név, főleg egy embernek. *Mi más lehetne a barna szemű neve, ha róla nevezték el ezt a kontyalávalót?* - Nem, kérlek ne áruld el, hogy miből készül! Azt hiszem több megrázkódtatást már nem tudnék elviselni.
*Tiltakozón emeli fel a kezét, s noha elhúzza a száját, hangjából kiérződik egy kis incselkedés is. Természetesen nem célja, hogy még az este beállta előtt kitekerjék a nyakát, egyszerűen csak ilyen. Eddig egészen jól ellavírozott ilyen természettel is, bár most valahol, a tudata mélyén érzi, hogy itt jobb lenne vigyázni. Ennyi különös, furcsa figurát egy rakáson még sehol nem látott.
Az emberhím, akit Loi eddig leginkább valami testőrnek vélt, most magához ragadja a kezdeményezést és gyors kérdést intéz a jelenlévőkhöz.*
- Én. Mi lenne a munka?
A hozzászólás írója (Loi Tyrastha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.07 23:30:54
*Nem kevés kárörömmel figyeli az elf cikákolását, ahogy azzal a rémes löttyel küzd, aztán picit csalódottan fordul el, ahogy a fehér hajú gyorsan úrrá lesz a helyzeten.
~Na, mégsem fullad meg nekem.~
A mellette támaszkodó ember ekkor világosítja fel, hogy a Tündérmentő az ő kreálmánya. Legalábbis így értelmezi Yerougha szavait. Úgy látszik a lehető legjobbnál szólta le az italt. Eddig rengeteg barátot szerzett itt, és még hol a nap vége?*
- Tündérmentő. Szép név, főleg egy embernek. *Mi más lehetne a barna szemű neve, ha róla nevezték el ezt a kontyalávalót?* - Nem, kérlek ne áruld el, hogy miből készül! Azt hiszem több megrázkódtatást már nem tudnék elviselni.
*Tiltakozón emeli fel a kezét, s noha elhúzza a száját, hangjából kiérződik egy kis incselkedés is. Természetesen nem célja, hogy még az este beállta előtt kitekerjék a nyakát, egyszerűen csak ilyen. Eddig egészen jól ellavírozott ilyen természettel is, bár most valahol, a tudata mélyén érzi, hogy itt jobb lenne vigyázni. Ennyi különös, furcsa figurát egy rakáson még sehol nem látott.
Az emberhím, akit Loi eddig leginkább valami testőrnek vélt, most magához ragadja a kezdeményezést és gyors kérdést intéz a jelenlévőkhöz.*
- Én. Mi lenne a munka?
A hozzászólás írója (Loi Tyrastha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.07 23:30:54
1589. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-07 21:37:46
Üzenet elküldve: 2016-07-07 21:37:46
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Pintyindító//
*daeron eltűnik Quinnel, és Syoud nagyon nem akarja tudni, hogy miért - főleg miután a kapitány meglehetős gyorsasággal visszatér.*
- Ne is! Inkább kárba menjen, mint pocsékba! *villan szeme a mélységire, majd úgy dönt, magának is intéz egy olyan tündérizét.*
* A 14 aranyat, amit a Tündérmentő-ért ad, a kasszába teszi.
. Egy darabig méregeti a nedüt, majd ráránt, mint egyszeri özvegy a birkabélre.*
- Meh-eh-eh? *érdeklődik kissé levegőhiányosan Draenontól, aki pont rossz ütemben akarja vele megvitatni az üzleti ügyeket.*
- Jó, és? *aztán lassan világos lesz a dolog, így egy gyors mozdulattal magához marja a kipakolt dolgokat.*
- Úgy lesz. *biccent, majd kihúzza magát - bár ez nála csak névleges eredménnyel jár - és tekintete végigsöpör a fogadón.*
- Alakul ez, mint púpos gyerek a prés alatt!
*daeron eltűnik Quinnel, és Syoud nagyon nem akarja tudni, hogy miért - főleg miután a kapitány meglehetős gyorsasággal visszatér.*
- Ne is! Inkább kárba menjen, mint pocsékba! *villan szeme a mélységire, majd úgy dönt, magának is intéz egy olyan tündérizét.*
* A 14 aranyat, amit a Tündérmentő-ért ad, a kasszába teszi.
. Egy darabig méregeti a nedüt, majd ráránt, mint egyszeri özvegy a birkabélre.*- Meh-eh-eh? *érdeklődik kissé levegőhiányosan Draenontól, aki pont rossz ütemben akarja vele megvitatni az üzleti ügyeket.*
- Jó, és? *aztán lassan világos lesz a dolog, így egy gyors mozdulattal magához marja a kipakolt dolgokat.*
- Úgy lesz. *biccent, majd kihúzza magát - bár ez nála csak névleges eredménnyel jár - és tekintete végigsöpör a fogadón.*
- Alakul ez, mint púpos gyerek a prés alatt!
1588. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-07 21:06:28
Üzenet elküldve: 2016-07-07 21:06:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Sera dar She'etani//
*Nem mászik rá alkalmi beszélgetőpartnerére. Csak közelebb hajol, illedelmes, tisztes távolságot tartva, s onnan lesi leplezetlen kíváncsisággal minden szavát. Valami mintha olvadna, oldódna benne. Az imént kifejezett, mások számára talán megütközést keltő beteges, furcsa vágy is talán ennek kifejeződése.*
- Csak a különös emberek mondják azt, hogy nem különösek *rázza meg rakoncátlan hajfürtjeit ifjúi hittel. Bizonyosságok ezek, nem lehet tőle eltántorítani. Úgy marad ültében, csak kezei csúsznak egy kicsit előrébb, mintha arra várna, hogy a másik tenyere rásimuljon. Erre már csak a kért zene miatt sem lenne esélye, viszont láthatóan maga a mozdulat is nyugodtabbá teszi, mindennemű viszontbeteljesülés nélkül. Ahogy a dallam megszólal, behunyja szemét, mélyet sóhajt, se teljesen átengedi magát a bűbájnak, kavargó érzéseknek. Arcán széppé tevő mosoly, mélységes gyötrelem és búskomorság váltakozik, könnye csordul, de csak az előbbinél. Korábban zaklatott légzése lassan ritmusba áll be. Lelke együtt mozog a dallal. Amikor az utolsó ütem is elhal, s a kérdés elhangzott, újra feltárja nedves szemeit, belekapaszkodva a másikéba. Nem felel. Helyette maga is kérdez. Sera, ha figyel, megállapíthatja, hogy gyakran nem arra válaszol, amit mond neki, vagy tudni szeretne, hanem ami eszébe jut arról, vagy amit továbbgondol, viszont arra is csak hiányosan, vagy épp a múltba révedően. Az ebből való kibontása viszont nem látszik lehetetlennek.*
- Miért kell meghalnia?
*Kinek? Minek? Még az is lehet, hogy éppen ezzel válaszolta meg a bárd kérdését.*
*Nem mászik rá alkalmi beszélgetőpartnerére. Csak közelebb hajol, illedelmes, tisztes távolságot tartva, s onnan lesi leplezetlen kíváncsisággal minden szavát. Valami mintha olvadna, oldódna benne. Az imént kifejezett, mások számára talán megütközést keltő beteges, furcsa vágy is talán ennek kifejeződése.*
- Csak a különös emberek mondják azt, hogy nem különösek *rázza meg rakoncátlan hajfürtjeit ifjúi hittel. Bizonyosságok ezek, nem lehet tőle eltántorítani. Úgy marad ültében, csak kezei csúsznak egy kicsit előrébb, mintha arra várna, hogy a másik tenyere rásimuljon. Erre már csak a kért zene miatt sem lenne esélye, viszont láthatóan maga a mozdulat is nyugodtabbá teszi, mindennemű viszontbeteljesülés nélkül. Ahogy a dallam megszólal, behunyja szemét, mélyet sóhajt, se teljesen átengedi magát a bűbájnak, kavargó érzéseknek. Arcán széppé tevő mosoly, mélységes gyötrelem és búskomorság váltakozik, könnye csordul, de csak az előbbinél. Korábban zaklatott légzése lassan ritmusba áll be. Lelke együtt mozog a dallal. Amikor az utolsó ütem is elhal, s a kérdés elhangzott, újra feltárja nedves szemeit, belekapaszkodva a másikéba. Nem felel. Helyette maga is kérdez. Sera, ha figyel, megállapíthatja, hogy gyakran nem arra válaszol, amit mond neki, vagy tudni szeretne, hanem ami eszébe jut arról, vagy amit továbbgondol, viszont arra is csak hiányosan, vagy épp a múltba révedően. Az ebből való kibontása viszont nem látszik lehetetlennek.*
- Miért kell meghalnia?
*Kinek? Minek? Még az is lehet, hogy éppen ezzel válaszolta meg a bárd kérdését.*
1587. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-07 16:42:04
Üzenet elküldve: 2016-07-07 16:42:04
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
*Namármost ha Rilai kimérgelődte magát azon, hogy már megint összehozta a sors ezzel az érthetetlen indítékokkal rendelkező fickóval, aki látszólag egyetlen kérdésére sem ad értelmes választ, már fordul is vissza pulthoz, az italához, és kissé nagyobb figyelmet szentel Loának. Viakával meg majd elbeszélget, ha kissé kevésbé lesz népszerű a vashegyiek körében. Újra beleszippant az italába. Zseniálisan szörnyű és borzongató. Fél pillantás a visszatérő kalózpofira, aki annyira látványosan nem szeretne róla tudomást venni, hogy szinte már zavaró az erőlködése és a tudomásul-nem vételi igyekezetből fakadó folytonos és állandó figyelme. Megvonja rajta a lelki vállait, biztos valami csajnak akar imponálni, esetleg feldolgozatlan kisebbrendűség gyötri, vagy billeg a nemi irányultsága. Felteszi, majd ha konkrét baja lesz, úgyis szól, mint azt normális emberek tenni szokták. Addig meg sötételfezik egyet.*
- Van egy harmadik lehetőség is *emeli meg poharát a lány felé.*
- Te készíted az italt, rólad nevezik el, és pontosan tudod, hogy mi van benne, és mit bírsz *mosolyog, majd újabb korty. Amúgy igen, egészen jól boldogul az itallal, köszöni szépen, áll mögötte némi rutin.*
- De kocaivóknak valóban nem ajánlanám. Sajnos a munka mellé és emberkedéshez nem túl szerencsés ez az ital. Volt ebből errefelé már néhány probléma.
*Igaz, ami igaz, sokan nem ismerik a mértéket. A kidobók nagy-nagy szerencséjére.*
- Van egy harmadik lehetőség is *emeli meg poharát a lány felé.*
- Te készíted az italt, rólad nevezik el, és pontosan tudod, hogy mi van benne, és mit bírsz *mosolyog, majd újabb korty. Amúgy igen, egészen jól boldogul az itallal, köszöni szépen, áll mögötte némi rutin.*
- De kocaivóknak valóban nem ajánlanám. Sajnos a munka mellé és emberkedéshez nem túl szerencsés ez az ital. Volt ebből errefelé már néhány probléma.
*Igaz, ami igaz, sokan nem ismerik a mértéket. A kidobók nagy-nagy szerencséjére.*
1586. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-07 16:01:24
Üzenet elküldve: 2016-07-07 16:01:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vesdynild Ecerser//
*Megvonja vállát, lecsúsztatja rajta a megjátszott nemtörődömséget.*
- Nem vagyok különösebb bárkinél. - *Ez persze ordas hazugság de aki a fél életét azzal töltötte, hogy szemrebbenés nélkül lódít, csúsztat, rejt vagy megvezet, az már számon sem igen tartja az alkalmakat, amikor valótlant állít. Ez a jó megtévesztés titka - nem kell rágörcsölni. A gyakorlat teszi. Ő moccanatlanül, egyenes háttal ül tovább akkor is, ha a mélységi egészen az arcába mászik. Sera kicsit nem érti, miről beszélget magában ivópartnere, de türelemmel kivárja a mondatok végét, iszik még egy kortyot az akármiből maga előtt, és csak aztán vet rá egy kissé furcsálló pillantást.*
- Érthető? - *Kel halk visszhangja az utolsó mondatnak, kicsit összevonja szemöldökét. Neki kicsit úgy tűnik, mintha a hím a fejében megforduló dolgoknak csak egy igen vékony részét öntené szavakba, aminek az az eredménye, hogy kifejezetten összefüggéstelen a társalgásuk. Persze az sincs kizárva, hogy a másik az esetek többségében saját magával társalog.*
- Szóval szépet és fájdalmasat. Feladod a leckét. De a te néped ismeri ezt a dalt. - *Billenti egy perce fejét el, mert már eszébe jut, hogyan is folytassák, megfelelő kontraszttal. És akkor bevillan, mi nem tetszik neki a hímen: az istenekre, ennek az a kattanása, ha fáj! Ami kicsit fura kombó az ő szempontjából, mert kevertek az érzései is, máshogyan zamatosak, mintha tisztán félne, fájna vagy haragudna. Feltérképezendő ezt alaposabban, végül beleegyezően biccent és új dalt kezd. Ez az éjszakáról szól - és nem is a felszíniek nyelvén szólal meg, hanem, ha minden igaz, a mélységiek Óhazájában használatos, recsegő-sistergő, és mégis bársonyos zöngékkel tűzdelt szavaival. Ha a bárdmágia most is működik, miként előző alkalommal, ezúttal Sera az előző dallal ellentétes hangulatot szándékozik festeni, és meleg, virágillatú nyári éjszakákról szól, meg a sötétségről - arról a bársony feketeségről, ami átlopódzik és megül mindenen, ami elől a halandók a kezdetektől szorongva kucorodtak össze a tűz körül, mert a fénykörön kívül eső óceánnyi, sötét fülledtség ismeretlen, vészterhes, és van, hogy azzal a kellemetlen kitétellel is számolni kell, hogy gondolkozik. Most sorra veszi hát a neveit, a sokféle arcát: Vesdynild népe régről kell, hogy ismerje mindet, mert úgy mondják, ők találták a barlangok mélyén a testet öltött éjszakát (és hát ő nőalak volt, természetesen), a hegyek gyökereit rágva, és nem egyen tartják úgy, hogy az ő méhéből fakadtak népük elsői is, akik anyaistennőként tisztelték. Ezek elfeledett dolgok, vagy még inkább, olyanok, amikre már nem is nagyon akar senki sem emlékezni. A városiak itt élve hajlamosak elfelejteni már azt is, hogy odakinn milyen nagyon fekete az éjszaka, milyen ragyogó a hold, milyen rengeteg a csillag.*
- Azon gondolkodom, mi érinti még meg a magadfajtát. - *Állapítja meg egyszerűen, ha a dal végére ér. Ültében maga alá húzza egyik bokáját, ahogy a széken a másik fele fordul. Kerülgethetné még egy darabig a másikat, de inkább elébe megy a dolgoknak:* - Miért keresel kéjt és fájdalmat itt ma?
*Megvonja vállát, lecsúsztatja rajta a megjátszott nemtörődömséget.*
- Nem vagyok különösebb bárkinél. - *Ez persze ordas hazugság de aki a fél életét azzal töltötte, hogy szemrebbenés nélkül lódít, csúsztat, rejt vagy megvezet, az már számon sem igen tartja az alkalmakat, amikor valótlant állít. Ez a jó megtévesztés titka - nem kell rágörcsölni. A gyakorlat teszi. Ő moccanatlanül, egyenes háttal ül tovább akkor is, ha a mélységi egészen az arcába mászik. Sera kicsit nem érti, miről beszélget magában ivópartnere, de türelemmel kivárja a mondatok végét, iszik még egy kortyot az akármiből maga előtt, és csak aztán vet rá egy kissé furcsálló pillantást.*
- Érthető? - *Kel halk visszhangja az utolsó mondatnak, kicsit összevonja szemöldökét. Neki kicsit úgy tűnik, mintha a hím a fejében megforduló dolgoknak csak egy igen vékony részét öntené szavakba, aminek az az eredménye, hogy kifejezetten összefüggéstelen a társalgásuk. Persze az sincs kizárva, hogy a másik az esetek többségében saját magával társalog.*
- Szóval szépet és fájdalmasat. Feladod a leckét. De a te néped ismeri ezt a dalt. - *Billenti egy perce fejét el, mert már eszébe jut, hogyan is folytassák, megfelelő kontraszttal. És akkor bevillan, mi nem tetszik neki a hímen: az istenekre, ennek az a kattanása, ha fáj! Ami kicsit fura kombó az ő szempontjából, mert kevertek az érzései is, máshogyan zamatosak, mintha tisztán félne, fájna vagy haragudna. Feltérképezendő ezt alaposabban, végül beleegyezően biccent és új dalt kezd. Ez az éjszakáról szól - és nem is a felszíniek nyelvén szólal meg, hanem, ha minden igaz, a mélységiek Óhazájában használatos, recsegő-sistergő, és mégis bársonyos zöngékkel tűzdelt szavaival. Ha a bárdmágia most is működik, miként előző alkalommal, ezúttal Sera az előző dallal ellentétes hangulatot szándékozik festeni, és meleg, virágillatú nyári éjszakákról szól, meg a sötétségről - arról a bársony feketeségről, ami átlopódzik és megül mindenen, ami elől a halandók a kezdetektől szorongva kucorodtak össze a tűz körül, mert a fénykörön kívül eső óceánnyi, sötét fülledtség ismeretlen, vészterhes, és van, hogy azzal a kellemetlen kitétellel is számolni kell, hogy gondolkozik. Most sorra veszi hát a neveit, a sokféle arcát: Vesdynild népe régről kell, hogy ismerje mindet, mert úgy mondják, ők találták a barlangok mélyén a testet öltött éjszakát (és hát ő nőalak volt, természetesen), a hegyek gyökereit rágva, és nem egyen tartják úgy, hogy az ő méhéből fakadtak népük elsői is, akik anyaistennőként tisztelték. Ezek elfeledett dolgok, vagy még inkább, olyanok, amikre már nem is nagyon akar senki sem emlékezni. A városiak itt élve hajlamosak elfelejteni már azt is, hogy odakinn milyen nagyon fekete az éjszaka, milyen ragyogó a hold, milyen rengeteg a csillag.*
- Azon gondolkodom, mi érinti még meg a magadfajtát. - *Állapítja meg egyszerűen, ha a dal végére ér. Ültében maga alá húzza egyik bokáját, ahogy a széken a másik fele fordul. Kerülgethetné még egy darabig a másikat, de inkább elébe megy a dolgoknak:* - Miért keresel kéjt és fájdalmat itt ma?
1585. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-07 14:24:14
Üzenet elküldve: 2016-07-07 14:24:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Pintyindító//
*Miután végső nyughelyre került a korábbi csapos, kalózunk visszatér a fogadóba, de persze csak azt követően, hogy a kezeit alaposan megtörölgette, meg egy dézsa vízben megmosta. A francnak sem hiányzik valami rosseb ette nyavalyatörés, amit ennek a nyomorultnak a vére, vagy egyéb testnedvei közvetítenének. Később szándékban áll alkohollal is fertőtleníteni a kezét, de egyelőre megteszi ez is.
Kiérve a vendégtérbe, egyből a pulthoz lép, Syouddal szembe, majd fojtott hangon közli vele a közölnivalót:*
-Pontot tettem a néhai csapos ügyének végére. Találtam nála ezt-azt... *azzal a pultra helyez néhány papirost, melyek talán az említett fickó feljegyzései lehetnek, valamint egy kulcsot. Ez utóbbit ujjai között forgatja egy sort, megszemléli, majd koppanva a pultra kerül ez is, a többi mellé.*
-Ezt egyelőre nem tudom, mit nyithat, de végigpróbálom az összes zárat. Azokat meg... *pillant a papírok felé*
-Add át kérlek a kedvenc főnökünknek, ha ráér. *pillant Rilai felé, kinek alkalmasint egyéb dolga támadt, s kalózunk nem is óhajtja zavarni jelen pillanatban. Helyette inkább újfent megszemléli a jelenlévőket, pillantása épp csak a kelleténél egy szívdobbanásnyival hosszabb ideig akad rajta a mélységi nőstényen. Hiába no, a régi berögzüléseket nehéz kiirtani egyik napról a másikra.*
-Kérdés, kérés, panasz, óhaj-sóhaj? *ez lényegében mindenkinek szól, melyet jelez a pásztázó tekintet is, mellyel körbekémlel a Pintyben. A pultot támasztó jellegtelen figuráról továbbra sem vesz tudomást, elsősorban a jelenlegi, vagy leendő alkalmazottakhoz irányult a gesztus.*
-Melyikőtök akar itt dolgozni? *pislog egy sort a jelenlévőkre.*
*Miután végső nyughelyre került a korábbi csapos, kalózunk visszatér a fogadóba, de persze csak azt követően, hogy a kezeit alaposan megtörölgette, meg egy dézsa vízben megmosta. A francnak sem hiányzik valami rosseb ette nyavalyatörés, amit ennek a nyomorultnak a vére, vagy egyéb testnedvei közvetítenének. Később szándékban áll alkohollal is fertőtleníteni a kezét, de egyelőre megteszi ez is.
Kiérve a vendégtérbe, egyből a pulthoz lép, Syouddal szembe, majd fojtott hangon közli vele a közölnivalót:*
-Pontot tettem a néhai csapos ügyének végére. Találtam nála ezt-azt... *azzal a pultra helyez néhány papirost, melyek talán az említett fickó feljegyzései lehetnek, valamint egy kulcsot. Ez utóbbit ujjai között forgatja egy sort, megszemléli, majd koppanva a pultra kerül ez is, a többi mellé.*
-Ezt egyelőre nem tudom, mit nyithat, de végigpróbálom az összes zárat. Azokat meg... *pillant a papírok felé*
-Add át kérlek a kedvenc főnökünknek, ha ráér. *pillant Rilai felé, kinek alkalmasint egyéb dolga támadt, s kalózunk nem is óhajtja zavarni jelen pillanatban. Helyette inkább újfent megszemléli a jelenlévőket, pillantása épp csak a kelleténél egy szívdobbanásnyival hosszabb ideig akad rajta a mélységi nőstényen. Hiába no, a régi berögzüléseket nehéz kiirtani egyik napról a másikra.*
-Kérdés, kérés, panasz, óhaj-sóhaj? *ez lényegében mindenkinek szól, melyet jelez a pásztázó tekintet is, mellyel körbekémlel a Pintyben. A pultot támasztó jellegtelen figuráról továbbra sem vesz tudomást, elsősorban a jelenlegi, vagy leendő alkalmazottakhoz irányult a gesztus.*
-Melyikőtök akar itt dolgozni? *pislog egy sort a jelenlévőkre.*
1584. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-07 13:53:13
Üzenet elküldve: 2016-07-07 13:53:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
- Ne aggódj, nem köpöm ki. *kacsint vissza az elfre, bár a gesztus nyomán a könnybe lábadt szemből egy könnycsepp indul el lefelé az arcán. Ezzel jelenleg nem ér rá foglalkozni, egyelőre a szabad levegővétel csodálatos adományának örül. Neki ugyan óráknak tűnt, míg az életéért küzdött, valójában nem sok minden történt ez idő alatt a Pintyben. Igaz, az egyik asztalnál kisebb tűz üthetett ki, legalábbis erre utalhat at onnan terjedő füstfelhő, de egy ilyen felfordulásban ez sem lehet meglepő.
Eszébe jut az az ember, aki felelőssé tehető az iménti kellemetlenségért. Igaz ugyan, hogy senki nem mondta Loinak, kövesse Yerougha példáját és kérje ugyanazt, de ilyen apróságokkal nem mindig kell foglalkozni. Először is, kis csodálkozással állapítja meg, hogy az illető a Tündérmentő elfogyasztása után is jó egészségnek örvend.*
- Szép volt! Aki ez után *körmével megkocogtatja saját poharát* még csak nem is bandzsít, az vagy félelmetesen bírja az alkoholt, vagy halott. Mindkettőnek vannak előnyei.
*Nagyot sóhajt, még mindig a pultra támaszkodva, de lassan kezdi visszanyerni önmagát, legfeljebb némi zsibongás marad a fejében. Két pálinka gyors egymásutánban, és hát valóban nem nagy ivó. Sajnos a csehó új tulajdonosa még mindig igen elfoglaltnak tűnik, bár jobban megközelíthetőnek, hogy az eddig testőrként mellette szobrozó ember eltűnt a kis helyiség felé, ahol a hullákat helyezték el ideiglenesen. Vár még egy kicsit, az új vezetőségnek minden vállalkozás esetén sok dolga van.*
Eszébe jut az az ember, aki felelőssé tehető az iménti kellemetlenségért. Igaz ugyan, hogy senki nem mondta Loinak, kövesse Yerougha példáját és kérje ugyanazt, de ilyen apróságokkal nem mindig kell foglalkozni. Először is, kis csodálkozással állapítja meg, hogy az illető a Tündérmentő elfogyasztása után is jó egészségnek örvend.*
- Szép volt! Aki ez után *körmével megkocogtatja saját poharát* még csak nem is bandzsít, az vagy félelmetesen bírja az alkoholt, vagy halott. Mindkettőnek vannak előnyei.
*Nagyot sóhajt, még mindig a pultra támaszkodva, de lassan kezdi visszanyerni önmagát, legfeljebb némi zsibongás marad a fejében. Két pálinka gyors egymásutánban, és hát valóban nem nagy ivó. Sajnos a csehó új tulajdonosa még mindig igen elfoglaltnak tűnik, bár jobban megközelíthetőnek, hogy az eddig testőrként mellette szobrozó ember eltűnt a kis helyiség felé, ahol a hullákat helyezték el ideiglenesen. Vár még egy kicsit, az új vezetőségnek minden vállalkozás esetén sok dolga van.*
1583. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-07 10:48:41
Üzenet elküldve: 2016-07-07 10:48:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Sera dar She'etani//
*A dal véget ér, vele a kábulat is. Mégis érzékelhető: furcsán ha rá az efféle bűbáj. Az asztallapra feszülő ujjvégek elernyednek, tartása kiegyenesedik. Ha be-bevillanó különös zaklatottsága nem lenne, most talán még sármosnak is lenne mondható - amennyire persze ez sötételfeknél lehetséges.*
- Boldog napok? *húzódik árnyalatnyival közelebb, felsőtestét előre tolva. Az ő hangsúlya elég egyértelmű. Két szó, két kérdés. Nem érti? Vagy valami ősi, mélyen munkáló csalódottság beszél belőle? Nem egyértelmű.*
- Különös vagy. *Hangja mélyen szól, mint valami népétől elkóborolt váteszé.*
- Talán ezért *hajtja le fejét zavartan, kezeivel az asztalra könyökölve, s nyitott ujjaival támasztva meg azt.*
- Ó, igen, így már érthető! *Egy percre megpihen, gondolkodva, ha meg nem zavarják, aztán felsandít a keze alól.*
- Olyasmit játssz, ami pusztít. Ami megeszi a lelket, de előtte édes fájdalommal megkínozza. Úrnőm *teszi hozzá. Hiába, no, nehezen találja az egyensúlyt Serával kapcsolatban.*
*A dal véget ér, vele a kábulat is. Mégis érzékelhető: furcsán ha rá az efféle bűbáj. Az asztallapra feszülő ujjvégek elernyednek, tartása kiegyenesedik. Ha be-bevillanó különös zaklatottsága nem lenne, most talán még sármosnak is lenne mondható - amennyire persze ez sötételfeknél lehetséges.*
- Boldog napok? *húzódik árnyalatnyival közelebb, felsőtestét előre tolva. Az ő hangsúlya elég egyértelmű. Két szó, két kérdés. Nem érti? Vagy valami ősi, mélyen munkáló csalódottság beszél belőle? Nem egyértelmű.*
- Különös vagy. *Hangja mélyen szól, mint valami népétől elkóborolt váteszé.*
- Talán ezért *hajtja le fejét zavartan, kezeivel az asztalra könyökölve, s nyitott ujjaival támasztva meg azt.*
- Ó, igen, így már érthető! *Egy percre megpihen, gondolkodva, ha meg nem zavarják, aztán felsandít a keze alól.*
- Olyasmit játssz, ami pusztít. Ami megeszi a lelket, de előtte édes fájdalommal megkínozza. Úrnőm *teszi hozzá. Hiába, no, nehezen találja az egyensúlyt Serával kapcsolatban.*
1582. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-07 10:17:43
Üzenet elküldve: 2016-07-07 10:17:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vesdynild Ecerser//
*Isteni szerencse, hogy a krimóban kábé mindenki a hullával meg az általános ramazurival van elfoglalva, ugyanis roppant furán nézhetnek ki, ahogy ücsörögnek a pult végén és fennakadt szemmel bámulják egymást. Aztán lassan, szélesen elmosolyodik, ahogy dalának hatása elárasztja a levegőt maga körül. Körülbelül olyan lehet a mimikája egyébként, mint egy villanykörtének: üres, de szemkápráztató. Az évek során már kifejlesztette, hogy csak annyit engedjen láttatni magából, amennyivel egy átlagos szépségű vagy eszű leány is magához vonzaná a férfiak figyelmét - ha nem tenné így, valószínűleg igen rövid úton elkapnák, és nemes egyszerűséggel agyonlőnék, mint egy kutyát. Jelen állapotában mondjuk nem is nagyon tudna mást, mint rejteni a valós kilétét: hosszú-hosszú évek óta addig tördelte lefele magában képességeit és igényeit, hogy lehetséges, hogy már akkor sem lenne képes olyan fenséges és félelmetes dolgokra, amilyeneket egykor tehetett, ha történetesen szeretné. De most meg, így elnézve ezt a kis eszelőst, tulajdonképpen kezd megjönni a kedve egy kis ujjgyakorlathoz. Merthogy a szituációnak kettejük között már kezd kajaszaga lenni: a másik valamilyen okból tagadhatatlanul zaklatott, és talán egy kicsit elmebajos is, ami tulajdonképpen megkönnyíti a folyamatot, hogy felpattintsa a józan ész és a bizalmatlanság kagylóhéját, és nekilásson kiszürcsölni az alatta rejtőző alantas érzelmeket. Még a nyál is összefut a szájában, ahogy az orra tele lesz a másik zavarodottságával.*
- Nem jutott neked ki nagyon sok boldog nap... - *Szól végül elgondolkozóan. A mondat a szórendből kérdés, a hangsúlyból inkább kijelentés. A helyzet az, hogy sok fajtársával ellentétben ő sosem látott bele a halandók gondolatai közé. A számára lényegesebb - mondjuk úgy, vonzóbb - érzületeket persze megérzi, ahogy az ember megérzi a szelet a bőrén vagy kiszagolja a csirkesültet, de ezeknek a dolgoknak a kiváltó okát nem nagyon látja, így kérdeznie kell. Szóval, kérdez.* - Legyen másmilyen dal?
*Mintegy mellesleg tovább sétálgatnak ujjai a húrokon, de ebben ezúttal nincs bűvölet. Ez unaloműzés, miközben azon filózik, hogy a dolog nem tetszik-része az, hogy ennek a csókának valahogy nem tiszta a feszkója sem. Még nem tudja pontosan, hogy mi nem okés vele, de ki fogja deríteni.*
- Sok éneket ismerek, és éppen sehova sem sietek.
*Isteni szerencse, hogy a krimóban kábé mindenki a hullával meg az általános ramazurival van elfoglalva, ugyanis roppant furán nézhetnek ki, ahogy ücsörögnek a pult végén és fennakadt szemmel bámulják egymást. Aztán lassan, szélesen elmosolyodik, ahogy dalának hatása elárasztja a levegőt maga körül. Körülbelül olyan lehet a mimikája egyébként, mint egy villanykörtének: üres, de szemkápráztató. Az évek során már kifejlesztette, hogy csak annyit engedjen láttatni magából, amennyivel egy átlagos szépségű vagy eszű leány is magához vonzaná a férfiak figyelmét - ha nem tenné így, valószínűleg igen rövid úton elkapnák, és nemes egyszerűséggel agyonlőnék, mint egy kutyát. Jelen állapotában mondjuk nem is nagyon tudna mást, mint rejteni a valós kilétét: hosszú-hosszú évek óta addig tördelte lefele magában képességeit és igényeit, hogy lehetséges, hogy már akkor sem lenne képes olyan fenséges és félelmetes dolgokra, amilyeneket egykor tehetett, ha történetesen szeretné. De most meg, így elnézve ezt a kis eszelőst, tulajdonképpen kezd megjönni a kedve egy kis ujjgyakorlathoz. Merthogy a szituációnak kettejük között már kezd kajaszaga lenni: a másik valamilyen okból tagadhatatlanul zaklatott, és talán egy kicsit elmebajos is, ami tulajdonképpen megkönnyíti a folyamatot, hogy felpattintsa a józan ész és a bizalmatlanság kagylóhéját, és nekilásson kiszürcsölni az alatta rejtőző alantas érzelmeket. Még a nyál is összefut a szájában, ahogy az orra tele lesz a másik zavarodottságával.*
- Nem jutott neked ki nagyon sok boldog nap... - *Szól végül elgondolkozóan. A mondat a szórendből kérdés, a hangsúlyból inkább kijelentés. A helyzet az, hogy sok fajtársával ellentétben ő sosem látott bele a halandók gondolatai közé. A számára lényegesebb - mondjuk úgy, vonzóbb - érzületeket persze megérzi, ahogy az ember megérzi a szelet a bőrén vagy kiszagolja a csirkesültet, de ezeknek a dolgoknak a kiváltó okát nem nagyon látja, így kérdeznie kell. Szóval, kérdez.* - Legyen másmilyen dal?
*Mintegy mellesleg tovább sétálgatnak ujjai a húrokon, de ebben ezúttal nincs bűvölet. Ez unaloműzés, miközben azon filózik, hogy a dolog nem tetszik-része az, hogy ennek a csókának valahogy nem tiszta a feszkója sem. Még nem tudja pontosan, hogy mi nem okés vele, de ki fogja deríteni.*
- Sok éneket ismerek, és éppen sehova sem sietek.
1581. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2016-07-06 22:40:39
Üzenet elküldve: 2016-07-06 22:40:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Pintyindító//
*Olybá tűnik, hogy Viaka nem értett a jelzésekből, meg a finom utalásokból, de annyi baj legyen. Ha kell, kalózunk tud ennél sokkalta konkrétabb és szókimondóbb is lenni, bár szerencsére jelenleg a helyzet ne okvetlenül követeli ezt meg.*
-Nyilván, mindenképpen megfelelő végtisztességben fog részesülni, a Kósza Pinty saját halottjaként kezeli. *felel a vöröske felvetésére, s ennél többet aligha várhat a kapitánytól, már csak azért is, mert közben megkapja az italát, amit nem rest azonnal fel is hajtani. Afféle napindító, hogy optimális fordulatszámon tudjon funkcionálni. Elég hamar kisül, mi lészen az első feladata, mely a nem túl hálás, korábban szóba került lomtalanítás, szemét levitel lesz. El tudott volna képzelni testhezállóbb feladatot is, de annyi baj legyen, valahol el kell kezdeni az intézkedést, s ha már éppen kéznél van, akkor a néhai csapos ügyének rendezése is éppen úgy megfelel, mint bármi más.
Első körben például körülnéz a hátsó helyiségben, ahová Syoud volt kedves bepaterolni a szóban forgó delikvenst. Alaposan szemügyre veszi a jobb létre szenderültet, közelről is.*
-Veled sem bánt kesztyűs kézzel az élet, barátom. *dünnyögi, s átkutatja a holttestet, talál-e nála bári hasznavehetőt, mint például kulcsokat, vagy éppen néhány aranyat.*
-Ezekre aligha lesz szükséged. *teszi hozzá, miután magához vesz mindent, ami értékelhetőnek tűnik. Kulcsot, aranyat, feljegyzéseket, bármit, aminek úgy véli, hasznát vehetik a továbbiakban. Ha ezzel végzett, akkor az előzőleg már felderített, s megtalált csatornanyíláshoz húzza a jobb létre szenderült egykori matrózt.*
-Matróztemetés, az... meg a rosseb... *dünnyögi, úgy véli, a város alatt húzódó kanálisok épp olyan jól megfelelnek majd Quinnek, mint a tenger habjai. A lényeg ugyanaz, elnyeli a mélység, s jó eséllyel többé senki nem bukkan a nyomára.
Felnyitja a fedelet, ami nyikorogva engedelmeskedik az erőhatásnak, láthatóan nem mostanában volt utoljára használva, ami egyrészt furcsa, másrészt a Pinty aktivitását figyelembe véve talán annyira mégsem.*
-Jó utat, cimbora! *köszön el tőle, midőn utolsó útjára indítja az egykori csapost.*
-Remélem, többet nem látjuk egymást. *dünnyögi még mellé, nem szereti, hogy újabban, ki holt, az ezt nem óhajtja nagyon elfogadni, s felkel, kóricál, meg ilyenek. De hát, éppen a csatornákban felőle aztán kóborolhat napestig, ha annyira akar...*
*Olybá tűnik, hogy Viaka nem értett a jelzésekből, meg a finom utalásokból, de annyi baj legyen. Ha kell, kalózunk tud ennél sokkalta konkrétabb és szókimondóbb is lenni, bár szerencsére jelenleg a helyzet ne okvetlenül követeli ezt meg.*
-Nyilván, mindenképpen megfelelő végtisztességben fog részesülni, a Kósza Pinty saját halottjaként kezeli. *felel a vöröske felvetésére, s ennél többet aligha várhat a kapitánytól, már csak azért is, mert közben megkapja az italát, amit nem rest azonnal fel is hajtani. Afféle napindító, hogy optimális fordulatszámon tudjon funkcionálni. Elég hamar kisül, mi lészen az első feladata, mely a nem túl hálás, korábban szóba került lomtalanítás, szemét levitel lesz. El tudott volna képzelni testhezállóbb feladatot is, de annyi baj legyen, valahol el kell kezdeni az intézkedést, s ha már éppen kéznél van, akkor a néhai csapos ügyének rendezése is éppen úgy megfelel, mint bármi más.
Első körben például körülnéz a hátsó helyiségben, ahová Syoud volt kedves bepaterolni a szóban forgó delikvenst. Alaposan szemügyre veszi a jobb létre szenderültet, közelről is.*
-Veled sem bánt kesztyűs kézzel az élet, barátom. *dünnyögi, s átkutatja a holttestet, talál-e nála bári hasznavehetőt, mint például kulcsokat, vagy éppen néhány aranyat.*
-Ezekre aligha lesz szükséged. *teszi hozzá, miután magához vesz mindent, ami értékelhetőnek tűnik. Kulcsot, aranyat, feljegyzéseket, bármit, aminek úgy véli, hasznát vehetik a továbbiakban. Ha ezzel végzett, akkor az előzőleg már felderített, s megtalált csatornanyíláshoz húzza a jobb létre szenderült egykori matrózt.*
-Matróztemetés, az... meg a rosseb... *dünnyögi, úgy véli, a város alatt húzódó kanálisok épp olyan jól megfelelnek majd Quinnek, mint a tenger habjai. A lényeg ugyanaz, elnyeli a mélység, s jó eséllyel többé senki nem bukkan a nyomára.
Felnyitja a fedelet, ami nyikorogva engedelmeskedik az erőhatásnak, láthatóan nem mostanában volt utoljára használva, ami egyrészt furcsa, másrészt a Pinty aktivitását figyelembe véve talán annyira mégsem.*
-Jó utat, cimbora! *köszön el tőle, midőn utolsó útjára indítja az egykori csapost.*
-Remélem, többet nem látjuk egymást. *dünnyögi még mellé, nem szereti, hogy újabban, ki holt, az ezt nem óhajtja nagyon elfogadni, s felkel, kóricál, meg ilyenek. De hát, éppen a csatornákban felőle aztán kóborolhat napestig, ha annyira akar...*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7130-7149