Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 285 (5681. - 5700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5700. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-15 13:51:09
Üzenet elküldve: 2021-09-15 13:51:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Egy nőre várva //
- Ez a fegyver avatatlan kezekben bajt okozhat. Hagyjuk azt a fegyvert ott ahol van. * Frekderkun megörül a következő körnek. Úgyis szereti a pálinkát. *
- Köszönöm kedves. * Köszöni meg az italt a férfi * Nem bíztak meg feladattal mára. Ma csak az öné vagyok. Szerintem tegezzük egymást. * Rá kacsint a nőre, akit már Frek kiismert . *
~ Ez biztosan valamire hajt. Vagy rám, vagy a pénzemre. Le akar itatni. Na hát az nehéz lesz. ~
- Mondtam már neked, hogy különösen jól bírom az italt? * Bár ez teljesen nem igaz, de Frekderkun úgy gondolja ennyitől még nem veszíti el teljesen a józanságát, bár már kezdenek hatni az italok. *
- Ez a fegyver avatatlan kezekben bajt okozhat. Hagyjuk azt a fegyvert ott ahol van. * Frekderkun megörül a következő körnek. Úgyis szereti a pálinkát. *
- Köszönöm kedves. * Köszöni meg az italt a férfi * Nem bíztak meg feladattal mára. Ma csak az öné vagyok. Szerintem tegezzük egymást. * Rá kacsint a nőre, akit már Frek kiismert . *
~ Ez biztosan valamire hajt. Vagy rám, vagy a pénzemre. Le akar itatni. Na hát az nehéz lesz. ~
- Mondtam már neked, hogy különösen jól bírom az italt? * Bár ez teljesen nem igaz, de Frekderkun úgy gondolja ennyitől még nem veszíti el teljesen a józanságát, bár már kezdenek hatni az italok. *
5699. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-15 13:05:43
Üzenet elküldve: 2021-09-15 13:05:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Egy nőre várva //
¬-Megfoghatom? *Pillog a szemeivel a férfira. * Mármint a baltáját.
*Ártatlan arckifejezéssel kérdezi meg. *
~Ide több alkohol kell. ~
*Észrevétlenül int a csaposnak és 24 aranyért meg is érkezik hamarosan két kupica Törköly pálinka.
Beszéd közben közelebb tolja a másodikat a férfihoz. A sajátját félreteszi és egyelőre csak a borából kortyol egy aprót. *
- Szívesen megnézném azt a legendás fegyvert, amivel ezeket a tetteket végrehajtotta. *Búgja lágy hangon. * Bizonyára irigyek, hiszen a vak is láthatja, milyen rátermett férfiú is maga.
*Reméli, a társasága nem bírja annyira az italt és elbódul legalább annyira, hogy felcibálhassa magával egy szobába miután kicsengette az érte járó aranyat. Aztán a többit még felszámolja majd, ahogy alakul. Szokásához híven kicsit lejjebb rángatja a ruhája kivágását és előredől, a teljes betekintés érdekében. *
- És mondja, milyen feladatot lát el legközelebb? Megbízták valami érdekes kalanddal?
*Lassan kortyolgatja a borát, közben végig tartja a szemkontaktust. *
// Kiszolgálás //
* Fejével az érkező kis kiszolgáló személyzet felé fordul és egy bólintással elrendezi a köszöntést. Továbbiakban csak ha kérése van, akkor intéz hozzá szót, különben nem nagyon foglalkoztatja a jelenléte. Fontosabb dolgokkal van elfoglalva. *
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2021.09.15 13:37:47, a következő indokkal:
Kérésre.
¬-Megfoghatom? *Pillog a szemeivel a férfira. * Mármint a baltáját.
*Ártatlan arckifejezéssel kérdezi meg. *
~Ide több alkohol kell. ~
*Észrevétlenül int a csaposnak és 24 aranyért meg is érkezik hamarosan két kupica Törköly pálinka.
Beszéd közben közelebb tolja a másodikat a férfihoz. A sajátját félreteszi és egyelőre csak a borából kortyol egy aprót. *- Szívesen megnézném azt a legendás fegyvert, amivel ezeket a tetteket végrehajtotta. *Búgja lágy hangon. * Bizonyára irigyek, hiszen a vak is láthatja, milyen rátermett férfiú is maga.
*Reméli, a társasága nem bírja annyira az italt és elbódul legalább annyira, hogy felcibálhassa magával egy szobába miután kicsengette az érte járó aranyat. Aztán a többit még felszámolja majd, ahogy alakul. Szokásához híven kicsit lejjebb rángatja a ruhája kivágását és előredől, a teljes betekintés érdekében. *
- És mondja, milyen feladatot lát el legközelebb? Megbízták valami érdekes kalanddal?
*Lassan kortyolgatja a borát, közben végig tartja a szemkontaktust. *
// Kiszolgálás //
* Fejével az érkező kis kiszolgáló személyzet felé fordul és egy bólintással elrendezi a köszöntést. Továbbiakban csak ha kérése van, akkor intéz hozzá szót, különben nem nagyon foglalkoztatja a jelenléte. Fontosabb dolgokkal van elfoglalva. *
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2021.09.15 13:37:47, a következő indokkal:
Kérésre.
5698. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-15 12:46:01
Üzenet elküldve: 2021-09-15 12:46:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
// Göndör haj, buci fej és egy teve //
* Most aztán jól hülyét csinált magából. Látszólag azt hitte, hogy egy régi kolduskorszakából ismert ismerősét látja, de nem. Még szerencse, mert nem hiányozna annak a koszos bolond a jelenléte egy ilyen helyen. Gyorsan inkább szabadkozni kezd.*
- Elnézést! Azt hiszem összekevertem egy ismerősömmel.* Annyira azért nem tűnt mérgesnek emiatt, szóval legalább emiatt nem kell aggódnia. Legalábbis úgy tűnik.*
- Igazából az ok, amiért itt vagyok ez egy gyermek volna. Göndör haj, buci fej és egy teve a különleges ismertető jele. A Kovácsműhelyből küldtek ide, vagyis NawathiriShardiapandra küldött.* Hagy egy kis időt, hogy feldolgozhassa az információt a pultos, mielőtt folytatná.*
- Az a nagy helyzet, hogy ezt a kis gyermeket elvinném magammal, mert éppenséggel tudom, hogy honnan lógott meg. Remélem a segítségemre tud lenni ebben azzal, hogy ideadja nekem.* Na nem mintha ez lenne a legmegfelelőbb kifejezés, de hát mégiscsak egy csomagról van szó, annyi a különlegessége, hogy valószínűleg nyáladzik is.*
* Most aztán jól hülyét csinált magából. Látszólag azt hitte, hogy egy régi kolduskorszakából ismert ismerősét látja, de nem. Még szerencse, mert nem hiányozna annak a koszos bolond a jelenléte egy ilyen helyen. Gyorsan inkább szabadkozni kezd.*
- Elnézést! Azt hiszem összekevertem egy ismerősömmel.* Annyira azért nem tűnt mérgesnek emiatt, szóval legalább emiatt nem kell aggódnia. Legalábbis úgy tűnik.*
- Igazából az ok, amiért itt vagyok ez egy gyermek volna. Göndör haj, buci fej és egy teve a különleges ismertető jele. A Kovácsműhelyből küldtek ide, vagyis NawathiriShardiapandra küldött.* Hagy egy kis időt, hogy feldolgozhassa az információt a pultos, mielőtt folytatná.*
- Az a nagy helyzet, hogy ezt a kis gyermeket elvinném magammal, mert éppenséggel tudom, hogy honnan lógott meg. Remélem a segítségemre tud lenni ebben azzal, hogy ideadja nekem.* Na nem mintha ez lenne a legmegfelelőbb kifejezés, de hát mégiscsak egy csomagról van szó, annyi a különlegessége, hogy valószínűleg nyáladzik is.*
5697. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-15 07:20:58
Üzenet elküldve: 2021-09-15 07:20:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
// Egy nőre várva- kiszolgálás //
*Idő közben újabb vendégek érkeznek a Kalmárba, egy fekete hajú férfi egy nagyjából vele egykorú, vörös hajú, igen merészen ruházkodó hölgyeménnyel. Oda is sétál, hogy felvegye az asztalnál a rendelésüket. Nem igazán bajlódnak az udvariassági formulákkal, de hát neki azt muszáj, a végén még a főnök fülébe jut aztán le lesz szidva érte.*
-Üüüüüüdvözlöm önöket a Kalmárban. Azzzzzonnnal hozom. *Pukedlizik egyet unott képpel, majd megy és kitölti a két gyümölcspálinkát feles poharakba és a ház borát két vörösboros pohárba, majd tálcára teszi őket és kiviszi.*
-Fogyasszák jóízűen, ha bármiegyébbenállhatokrendelkezésre… *Hadarja szinte egyhangon, be nem fejezve a mondandót, hiszen nem akar valami enyelgés közepébe csöppenni. Már fordul is és iszkiri vissza a pultba.*
// Göndör haj, buci fej és egy teve //
*Majd nem is telik bele sok időbe, mire új vendég érkezik, immáron a pulthoz nagy megrökönyödés közepette. Feltekint a korsó törölgetésből unottan, hogy lássa kivel is van dolga, a hangokból ítélve már ismerheti valahonnan. Szűkíti a szemeit, de csak nem ugrik be. Egy macska is van vele, amit megpillantva azonnal rá is vágja:*
-Hozott állatból nem dolgoznak a konyhán, csakszóóólok. *Csapja le gyorsan, mielőtt erre terelődne a szó. ~Lehet, hogy vett már tőlem gyomorkeserűt vagy hajnövesztőt? ~*
-Jó, akkor nem mondom. *Pislog nagyokat és tovább törölgeti a korsót.*
-Bár a dolgozás az lehet túlzás, de ezt a főnöknek ne mondd el. Ha nem használt a féregírtó, lehet rosszul használtad, nem az én hibám. *Mindjárt rázza is le a dolgot magáról, az kéne még, hogy itt is zaklassák.*
*Idő közben újabb vendégek érkeznek a Kalmárba, egy fekete hajú férfi egy nagyjából vele egykorú, vörös hajú, igen merészen ruházkodó hölgyeménnyel. Oda is sétál, hogy felvegye az asztalnál a rendelésüket. Nem igazán bajlódnak az udvariassági formulákkal, de hát neki azt muszáj, a végén még a főnök fülébe jut aztán le lesz szidva érte.*
-Üüüüüüdvözlöm önöket a Kalmárban. Azzzzzonnnal hozom. *Pukedlizik egyet unott képpel, majd megy és kitölti a két gyümölcspálinkát feles poharakba és a ház borát két vörösboros pohárba, majd tálcára teszi őket és kiviszi.*
-Fogyasszák jóízűen, ha bármiegyébbenállhatokrendelkezésre… *Hadarja szinte egyhangon, be nem fejezve a mondandót, hiszen nem akar valami enyelgés közepébe csöppenni. Már fordul is és iszkiri vissza a pultba.*
// Göndör haj, buci fej és egy teve //
*Majd nem is telik bele sok időbe, mire új vendég érkezik, immáron a pulthoz nagy megrökönyödés közepette. Feltekint a korsó törölgetésből unottan, hogy lássa kivel is van dolga, a hangokból ítélve már ismerheti valahonnan. Szűkíti a szemeit, de csak nem ugrik be. Egy macska is van vele, amit megpillantva azonnal rá is vágja:*
-Hozott állatból nem dolgoznak a konyhán, csakszóóólok. *Csapja le gyorsan, mielőtt erre terelődne a szó. ~Lehet, hogy vett már tőlem gyomorkeserűt vagy hajnövesztőt? ~*
-Jó, akkor nem mondom. *Pislog nagyokat és tovább törölgeti a korsót.*
-Bár a dolgozás az lehet túlzás, de ezt a főnöknek ne mondd el. Ha nem használt a féregírtó, lehet rosszul használtad, nem az én hibám. *Mindjárt rázza is le a dolgot magáról, az kéne még, hogy itt is zaklassák.*
5696. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-14 19:36:52
Üzenet elküldve: 2021-09-14 19:36:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Egy nőre várva //
- Hát igen szerencsémnek, vagy inkább a baltámnak hála még itt vagyok. * Mondja ezt nagy büszkén Frekderkun. *
- Köszönöm, hogy hősnek nevez. Ritkán hallom ezt másoktól. Persze azért, mert egyszerűen nem hisznek nekem. Vagy talán irigyek? Ki tudja? * Ekkor a bort amit a nő rendelt egyből lehúzza, és a kérdésre is válaszol. *
- Én minden olyan dologgal foglalkozom amire megbíznak. A legáltalánosabb munkáktól a legveszélyesebbekig. * A férfi nem kérdezi meg a nőt foglalkozásáról, bár sejti, hogy mi lehet. *
~ Kifinomult egy kurtizán az biztos. Ha az egyáltalán. ~
- Hát igen szerencsémnek, vagy inkább a baltámnak hála még itt vagyok. * Mondja ezt nagy büszkén Frekderkun. *
- Köszönöm, hogy hősnek nevez. Ritkán hallom ezt másoktól. Persze azért, mert egyszerűen nem hisznek nekem. Vagy talán irigyek? Ki tudja? * Ekkor a bort amit a nő rendelt egyből lehúzza, és a kérdésre is válaszol. *
- Én minden olyan dologgal foglalkozom amire megbíznak. A legáltalánosabb munkáktól a legveszélyesebbekig. * A férfi nem kérdezi meg a nőt foglalkozásáról, bár sejti, hogy mi lehet. *
~ Kifinomult egy kurtizán az biztos. Ha az egyáltalán. ~
5695. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-14 16:10:02
Üzenet elküldve: 2021-09-14 16:10:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
// Göndör haj, buci fej és egy teve //
// Pult //
* Nimeril elhagyja a műhelyt, ahol is még utoljára teljes nevén szólítja a markáns lányt. Mosolyog, amikor látja, hogy majdnem földig hajolva köszönnek el tőle. Átvág a zajos piacon a macskájával, akit felvesz, hogy ne kelljen keresnie a tömegben. Legközelebb csak a polgárnegyedben engedni szabadjára. Onnan már hamar eljutnak a fehérre meszelt fogadóig, ahol is elvileg ez a kis törpe el van helyezve. Benyitva szétnéz, majd cicáját beengedve a pult felé indul célirányosan. Talán félúton lehet már a pultba, amikor kiszúrja az ismerős borzos fejet, ha ott ólálkodik a pultban, de ha később veszi észre, akkor is hasonlóan cselekszik. Megtorpan és gyorsan felkapja macskáját.*
- Magasságos ég! Azt ne mond, hogy te itt dolgozol? Ki volt az a marha, aki téged egy ilyen helyen alkalmazni merészel.* Baljával homlokához kap megrökönyödésében. Ez olyan sokk, amit nem egyszerű feldolgozni.*
- Merjek rendelni egy teát?* Nem biztos benne, hogy nem köp bele ez a kis mihaszna.*
// Pult //
* Nimeril elhagyja a műhelyt, ahol is még utoljára teljes nevén szólítja a markáns lányt. Mosolyog, amikor látja, hogy majdnem földig hajolva köszönnek el tőle. Átvág a zajos piacon a macskájával, akit felvesz, hogy ne kelljen keresnie a tömegben. Legközelebb csak a polgárnegyedben engedni szabadjára. Onnan már hamar eljutnak a fehérre meszelt fogadóig, ahol is elvileg ez a kis törpe el van helyezve. Benyitva szétnéz, majd cicáját beengedve a pult felé indul célirányosan. Talán félúton lehet már a pultba, amikor kiszúrja az ismerős borzos fejet, ha ott ólálkodik a pultban, de ha később veszi észre, akkor is hasonlóan cselekszik. Megtorpan és gyorsan felkapja macskáját.*
- Magasságos ég! Azt ne mond, hogy te itt dolgozol? Ki volt az a marha, aki téged egy ilyen helyen alkalmazni merészel.* Baljával homlokához kap megrökönyödésében. Ez olyan sokk, amit nem egyszerű feldolgozni.*
- Merjek rendelni egy teát?* Nem biztos benne, hogy nem köp bele ez a kis mihaszna.*
5694. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-14 10:17:20
Üzenet elküldve: 2021-09-14 10:17:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Egy nőre várva //
*Jókedvűen, mű-álmélkodva hallgatja az elbeszélést. *
- Lenyűgöző! Micsoda hős! Szerencse, hogy nem esett baja.
*Közben elérik a Kalmárt is. *
- És nem félt? Én bizony féltem volna.
*Helyfoglalás után a férfi máris rendel, és a lány is megteszi ugyanezt. Jöjjön hát a Ház bora, kikér két adagot és fizet érte14 aranyat. *
- Tessék, egy a magáé, mert olyan hősiesen viselkedett. Kísérőnek.
* Maga elé emeli a sajátját és nagyot kortyol belőle. Szívből felsóhajt. *
~ Ez már nagyon hiányzott. ~
-És mondja csak, tulajdonképpen mivel foglalkozik, hogy ilyen kalandokba csöppen?
*Tényleg kíváncsi rá. Ebből pontosabb következtetést tud levonni az arany-készletekre vonatkozóan.
Kivételesen nem csak a lehetséges ügyfél leitatása a cél, saját magát is igyekszik a mai napon lelazítani. Így csak félgőzzel mesterkedik az elcsábításon, mert közben a maga szórakoztatására is ügyel. *
*Jókedvűen, mű-álmélkodva hallgatja az elbeszélést. *
- Lenyűgöző! Micsoda hős! Szerencse, hogy nem esett baja.
*Közben elérik a Kalmárt is. *
- És nem félt? Én bizony féltem volna.
*Helyfoglalás után a férfi máris rendel, és a lány is megteszi ugyanezt. Jöjjön hát a Ház bora, kikér két adagot és fizet érte14 aranyat.
*- Tessék, egy a magáé, mert olyan hősiesen viselkedett. Kísérőnek.
* Maga elé emeli a sajátját és nagyot kortyol belőle. Szívből felsóhajt. *
~ Ez már nagyon hiányzott. ~
-És mondja csak, tulajdonképpen mivel foglalkozik, hogy ilyen kalandokba csöppen?
*Tényleg kíváncsi rá. Ebből pontosabb következtetést tud levonni az arany-készletekre vonatkozóan.
Kivételesen nem csak a lehetséges ügyfél leitatása a cél, saját magát is igyekszik a mai napon lelazítani. Így csak félgőzzel mesterkedik az elcsábításon, mert közben a maga szórakoztatására is ügyel. *
5693. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-13 16:19:06
Üzenet elküldve: 2021-09-13 16:19:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Reya gondolkodásmódját hiba lenne egyszerűnek titulálni. Csupán csak abból kiindulva is, hogy gyakran ő maga sem tudja, mit és miért tesz. Ez nem azért van így, mert nehezére esne átlátni a hatalmas egészeket. Egyszerűen csak megtanulta, hogyan alkalmazkodhat bármihez, ami épp az érdekeit szolgálják. Ezek az érdekek legtöbbször az erszénye hízlalását szolgálják ugyan, de hozzászokott a köztes állapothoz. Titokzatos szállítmányok védelme, semmitmondó nevekből kivert tartozások. Arra is volt példa, hogy egy a kilétét kendő alá rejtő férfi előre fizetett, amennyiben a "megbízója" egyik riválisának kutyái megsérülnek. Lényegében teljesen mindegy, hogy miért kell kardot rántania. A nő cselekszik, amennyiben a kötelesség, azaz a fizetség, szólítja. Élete csónakját nagy sikerrel tartotta távol a szentimentalitás hullámos tengerétől. Mindezidáig. Most azonban egy különös késztetést érez a lelke bonyolult katakombái mélyén. Egy apró, mégis figyelemre méltó hang, arra készteti, hogy megfeleljen Hubinak. Ez az elhatározás pedig nem tűr hazugságot. Ezen különös felismerés és érzés folyóján sodródva hallgatja a férfi szavait. Bár sokkalinkább annak szemeiben, a tekintetében mélyed el. Megpróbál minden érzelemmorzsát kiszűrni belőle. Hiába áll ez olyan távol a mélységi értékrendjétől, ezen a szent órán, ezzel a különleges emberrel, valamiért fontosnak tartja a keltett benyomást.*
-Értem én, és tisztában vagyok vele, hogy az irányítást értő kezek alá kell helyezni. *Mosolyodik el. Főleg a szabadon gyilkolászó orkokról szóló résznél szélesedekve ki. Reyának volt része az "erősebb kutya baszki" felfogásból a wegtoreni útja során. Nem is mondhatná, hogy ínyére volt ez a törvényszerűség. Hiszen sokkal könnyebben lavírozgat valaki, aki büszkélkedhet némi ésszerűséggel, kőbe vésett szabályok között. Ezeknek felét ki lehet kerülni, a maradékot pedig, fű alatt, meg lehet szegni. Méghozzá büntetlenül.*
-Úgy gondolom, hogy minden és mindenki változik, a lét minden pillanatában. *Duruzsolja önmagát is meglepve a hirtelen jött nyíltságával. Reya nem érti, miért mond ki mindent, ami csak megfordul a fejében. Ám az aprócska hang nem enged. Ő pedig sodródik az újonnan tapasztalt árral.* Nyilván az olyan változtatásokat, amik sokakra vannak hatással, mint a törvény vagy az ideológiák, jobb a bölcsekre hagyni. *Gondol itt az olyan tapasztalt élmékre, mint a kancellár. Ő biztosan képes lenne elirányítani egy olyan süvítő birodalmat, mint a thargok népe. Talán még jobban is, mint a vétsége örökös, aki csupán rácseppent a trónra. Ennek az i-jére pedig a mérleges hasonlat teszi fel a pontot. Ezen szavak hallatán, a mélységi is megfogadja magában, hogy amennyiben egy szalmaszálat is odébb tehet, Hubi hatalomrakerülése érdekében, ő vasvillát fog ragadni. Már azon hírek alapján is, melyek szerint nem látják ott szívesen az ő fajtáját. Amennyiben Hubi venné át az irányítást - örökös nélkül pedig erre van esély, ha ideiglenesen is, de ezen lehet dolgozni - akkor ez változhat. Ha a zöldbőrűek nem is, a sötételfek talán szívesebben látott vendégek lesznek a Vashegyen. Ezért pedig érdemes volt Reyának megszületni. Mégsem ez a gondolat vezérli a tetteit. Sosem állt ki önszántából egyetlen ügyért sem. Nem így nevelték. Miért most kezdené el? Valami teljesen más, izgalmasan ismeretlen erő dolgozik benne. Aminek öntudatlanul enged utat, és amit nem is szívesen engedne útjára. És nagyon úgy tűnik, hogy nem is kell. Hiszen a kancellár ismét felveti a meghívás lehetőségét, immár sokkal meggyőzőbb hangnemben. Reya minden póriasságot mellőzve fogadja el ezt. Végül hirtelen veti ki magát az ágyból és heves mosakodásba kezd. Igaz, hogy még pőrén, de meggyőződése, hogy ez nincs a férfi ellenére. Közben pedig egy kérdés fogalmazódik meg a hófehér haja alatt. Összevont szemöldökkel tekint kérdőn Hubira, miután hevesen megmosta az arcát.*
-Vannak szokások, vagy hagyományok, amiket ismernem kéne, mielőtt thargföldre lépek? *Arca a lehető legkomolyabb. Sok helyen járt és nem tudná meglepni semmi, ami kegyetlen, vagy öntelt. Minden vezérnek vannak sajátos törvényei.* Értem ez alatt, hogy ha nem hajtok fejet az úrnő előtt, *sóhajt fel* akkor a barbárok gondoskodnak róla, hogy a porba hulljon?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Reya gondolkodásmódját hiba lenne egyszerűnek titulálni. Csupán csak abból kiindulva is, hogy gyakran ő maga sem tudja, mit és miért tesz. Ez nem azért van így, mert nehezére esne átlátni a hatalmas egészeket. Egyszerűen csak megtanulta, hogyan alkalmazkodhat bármihez, ami épp az érdekeit szolgálják. Ezek az érdekek legtöbbször az erszénye hízlalását szolgálják ugyan, de hozzászokott a köztes állapothoz. Titokzatos szállítmányok védelme, semmitmondó nevekből kivert tartozások. Arra is volt példa, hogy egy a kilétét kendő alá rejtő férfi előre fizetett, amennyiben a "megbízója" egyik riválisának kutyái megsérülnek. Lényegében teljesen mindegy, hogy miért kell kardot rántania. A nő cselekszik, amennyiben a kötelesség, azaz a fizetség, szólítja. Élete csónakját nagy sikerrel tartotta távol a szentimentalitás hullámos tengerétől. Mindezidáig. Most azonban egy különös késztetést érez a lelke bonyolult katakombái mélyén. Egy apró, mégis figyelemre méltó hang, arra készteti, hogy megfeleljen Hubinak. Ez az elhatározás pedig nem tűr hazugságot. Ezen különös felismerés és érzés folyóján sodródva hallgatja a férfi szavait. Bár sokkalinkább annak szemeiben, a tekintetében mélyed el. Megpróbál minden érzelemmorzsát kiszűrni belőle. Hiába áll ez olyan távol a mélységi értékrendjétől, ezen a szent órán, ezzel a különleges emberrel, valamiért fontosnak tartja a keltett benyomást.*
-Értem én, és tisztában vagyok vele, hogy az irányítást értő kezek alá kell helyezni. *Mosolyodik el. Főleg a szabadon gyilkolászó orkokról szóló résznél szélesedekve ki. Reyának volt része az "erősebb kutya baszki" felfogásból a wegtoreni útja során. Nem is mondhatná, hogy ínyére volt ez a törvényszerűség. Hiszen sokkal könnyebben lavírozgat valaki, aki büszkélkedhet némi ésszerűséggel, kőbe vésett szabályok között. Ezeknek felét ki lehet kerülni, a maradékot pedig, fű alatt, meg lehet szegni. Méghozzá büntetlenül.*
-Úgy gondolom, hogy minden és mindenki változik, a lét minden pillanatában. *Duruzsolja önmagát is meglepve a hirtelen jött nyíltságával. Reya nem érti, miért mond ki mindent, ami csak megfordul a fejében. Ám az aprócska hang nem enged. Ő pedig sodródik az újonnan tapasztalt árral.* Nyilván az olyan változtatásokat, amik sokakra vannak hatással, mint a törvény vagy az ideológiák, jobb a bölcsekre hagyni. *Gondol itt az olyan tapasztalt élmékre, mint a kancellár. Ő biztosan képes lenne elirányítani egy olyan süvítő birodalmat, mint a thargok népe. Talán még jobban is, mint a vétsége örökös, aki csupán rácseppent a trónra. Ennek az i-jére pedig a mérleges hasonlat teszi fel a pontot. Ezen szavak hallatán, a mélységi is megfogadja magában, hogy amennyiben egy szalmaszálat is odébb tehet, Hubi hatalomrakerülése érdekében, ő vasvillát fog ragadni. Már azon hírek alapján is, melyek szerint nem látják ott szívesen az ő fajtáját. Amennyiben Hubi venné át az irányítást - örökös nélkül pedig erre van esély, ha ideiglenesen is, de ezen lehet dolgozni - akkor ez változhat. Ha a zöldbőrűek nem is, a sötételfek talán szívesebben látott vendégek lesznek a Vashegyen. Ezért pedig érdemes volt Reyának megszületni. Mégsem ez a gondolat vezérli a tetteit. Sosem állt ki önszántából egyetlen ügyért sem. Nem így nevelték. Miért most kezdené el? Valami teljesen más, izgalmasan ismeretlen erő dolgozik benne. Aminek öntudatlanul enged utat, és amit nem is szívesen engedne útjára. És nagyon úgy tűnik, hogy nem is kell. Hiszen a kancellár ismét felveti a meghívás lehetőségét, immár sokkal meggyőzőbb hangnemben. Reya minden póriasságot mellőzve fogadja el ezt. Végül hirtelen veti ki magát az ágyból és heves mosakodásba kezd. Igaz, hogy még pőrén, de meggyőződése, hogy ez nincs a férfi ellenére. Közben pedig egy kérdés fogalmazódik meg a hófehér haja alatt. Összevont szemöldökkel tekint kérdőn Hubira, miután hevesen megmosta az arcát.*
-Vannak szokások, vagy hagyományok, amiket ismernem kéne, mielőtt thargföldre lépek? *Arca a lehető legkomolyabb. Sok helyen járt és nem tudná meglepni semmi, ami kegyetlen, vagy öntelt. Minden vezérnek vannak sajátos törvényei.* Értem ez alatt, hogy ha nem hajtok fejet az úrnő előtt, *sóhajt fel* akkor a barbárok gondoskodnak róla, hogy a porba hulljon?
5692. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-13 12:57:48
Üzenet elküldve: 2021-09-13 12:57:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Egy nőre várva //
* Ahogy mennek az útjukon egymásba karolva Frekderkun elkezdi meséjét a medvével amiben persze túlzásokba esik. *
- Nem voltunk többen három embernél az egy nagydarab állat ellen. Egy társammal elkezdtük úgy hat méterről lőni az íjunkkal. Ezzel csak jól felingereltük a medvét. A második társam, egy csatabárdos közelről akarta lecsapni a medvét. Őt egy helyen a nagy karmaival megsebezte. Tudtuk, ha túléli fertőtlenítenünk kell a sebet. Mert ha ez nem történik meg belehal az elfertőződött sebbe. Én a szemét céloztam, és mi történt? Talált! Közelebb mentem hozzá, és saját bárdommal fejbe vágtam az állatot mire annak koponyája berepedt, és agya szétloccsant.
* Így meséli a történetet a férfi. E közben odaérnek a Kalmárhoz. Benyitnak, és leülnek egy asztalhoz. *
- Két Gyümölcs pálinkat kérnék! Hangzik el a rendelés. Egy kis idő múlva megkapják az italt, amiért kifizeti a 24 aranyat.
* Ahogy mennek az útjukon egymásba karolva Frekderkun elkezdi meséjét a medvével amiben persze túlzásokba esik. *
- Nem voltunk többen három embernél az egy nagydarab állat ellen. Egy társammal elkezdtük úgy hat méterről lőni az íjunkkal. Ezzel csak jól felingereltük a medvét. A második társam, egy csatabárdos közelről akarta lecsapni a medvét. Őt egy helyen a nagy karmaival megsebezte. Tudtuk, ha túléli fertőtlenítenünk kell a sebet. Mert ha ez nem történik meg belehal az elfertőződött sebbe. Én a szemét céloztam, és mi történt? Talált! Közelebb mentem hozzá, és saját bárdommal fejbe vágtam az állatot mire annak koponyája berepedt, és agya szétloccsant.
* Így meséli a történetet a férfi. E közben odaérnek a Kalmárhoz. Benyitnak, és leülnek egy asztalhoz. *
- Két Gyümölcs pálinkat kérnék! Hangzik el a rendelés. Egy kis idő múlva megkapják az italt, amiért kifizeti a 24 aranyat.
5691. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-13 11:04:32
Üzenet elküldve: 2021-09-13 11:04:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*Lehet, hogy a mélységi neveltetése más, de gondolatmenete érthető és adott esetben el is fogadható. Hubi pedig rendszerint könnyű szánakozással szemléli a harcosok szerinte faék egyszerűségű világát, de vannak pillanatok amikor pont ezért irigyli őket.*
- Természetes, hogy roppant kevés amit feketének vagy fehérnek mondhatnánk. Mindazonáltal vannak dolgok, generációk alatt kikristályosodott normák melyekhez tartanunk kell magunkat, különben a világunk, ahogy most ismerjük, gyorsan megszűnne létezni. Képzeld csak el, hogy mindenféle rühes ork kénye és kedve szerint ölhetne és fosztogathatna. Alighanem Arthenior sem létezne már. Ugyanakkor az is igaz, hogy semmi sem állandó. A változás nyomán léphetünk előre. Ám meggyőződésem szerint a változásnak mindenkor megfontoltnak és észszerűnek kell lennie. Úgy hiszem, hogy a hirtelen változás csupán pillanatnyi gyógyírt jelent egy problémára és hosszú távon sokkal inkább káros következményekkel jár, mint üdvözlendőkkel.
*Hubi hajlamos rá, hogy jól formált szavakkal írja körül a nagy semmit, de most igyekszik visszafogni magát.*
- A lényeg az, hogy ha a képzeletbeli mérleg egyik serpenyőjébe egyéni érdekeinek helyezzük, másikba a tágabb közösségét - ne kerülgessük a forró kását: a Vashegyre gondolok - akkor fontos, hogy ez utóbbiba kerüljön több.
*Kis mosoly után teszi hozzá.*
- De legfeljebb egyensúlyban maradjon a mérleg.
*Ez szépen hangzik még úgy is, hogy a jó kancellár nem feltétlenül gondolja így. Az általa elképzelt ideális esetben a mérlegnek csupán egy serpenyője létezik, de ezzel nem kívánja fárasztani Reyát. Már csak nemrég támadt gyanúja miatt is. Amit csak tovább erősít a kis incselkedő játék, amibe a sötételf kezd.*
- Érdekes elgondolás. *veszi fel a kesztyűt és átöleli a mélységi vállát* Magától értetődik, hogy a Vashegy úrnője semmi módon nem áll az utamban, hiszen ő a thargok vezetője. Én csupán szolgálataimmal, tanácsaimmal segíthetem.
*Más kérdés, hogy míg Kagan időről időre meghallgattam Hubi tanácsait, ha nem is mindig fogadta meg azokat addig Aenae még erre sem veszi a fáradtságot. Amit a kancellár persze sértésként él meg.*
- A thargok délvidéki birodalmát az úrnő atyja, Kagan Thargodar alapította aki idejekorán távozott körünkből. Talán ezért is lehet, hogy - ismereteim szerint - konkrét formában nem rendelkezett az utódlásról. Ettől függetlenül Kagaenae probléma nélkül foglalhatta el atyja trónját, így feltételezhető, hogy utána az ivadékai fogják követni. Hacsak másként nem rendelkezik vagy utódok nélkül térne meg őseihez. Ez esetben, és most csak spekulálok, minden bizonnyal a legrátermettebb tharg követné.
*A kis mosolyt lehet úgy értelmezni, hogy itt magára gondol, de ha valami árulás folytán szamon kérnek szavait, könnyedén magyarázhatja azzal, hogy a legkiválóbb harcosok egyikére gondolt. Hiszen a tharg nép a fegyverforgatást többre tartja az írásnál és ezzel Hubi is tisztában van. És bár a kancellár alapvetően öntelt, gőgös figura, némi öniróniával is rendelkezik. Ezért nem sértésként kezeli Reya kis szurkálódását, hanem valóban őszintén nevet fel.*
- Én biztosan nem adtam okot a fáradságra. Ifjabb éveimben persze... *legyint egyet* De hol vannak azok már! Nos, akkor talán készülődjünk, még ha kényelmes körülmények között is tesszük meg, hosszú és fárasztó út áll előttünk. Viszont ha még nem jártál Lanawin déli felén, biztos vagyok benne, hogy érdekesnek fogod találni.
*Lehet, hogy a mélységi neveltetése más, de gondolatmenete érthető és adott esetben el is fogadható. Hubi pedig rendszerint könnyű szánakozással szemléli a harcosok szerinte faék egyszerűségű világát, de vannak pillanatok amikor pont ezért irigyli őket.*
- Természetes, hogy roppant kevés amit feketének vagy fehérnek mondhatnánk. Mindazonáltal vannak dolgok, generációk alatt kikristályosodott normák melyekhez tartanunk kell magunkat, különben a világunk, ahogy most ismerjük, gyorsan megszűnne létezni. Képzeld csak el, hogy mindenféle rühes ork kénye és kedve szerint ölhetne és fosztogathatna. Alighanem Arthenior sem létezne már. Ugyanakkor az is igaz, hogy semmi sem állandó. A változás nyomán léphetünk előre. Ám meggyőződésem szerint a változásnak mindenkor megfontoltnak és észszerűnek kell lennie. Úgy hiszem, hogy a hirtelen változás csupán pillanatnyi gyógyírt jelent egy problémára és hosszú távon sokkal inkább káros következményekkel jár, mint üdvözlendőkkel.
*Hubi hajlamos rá, hogy jól formált szavakkal írja körül a nagy semmit, de most igyekszik visszafogni magát.*
- A lényeg az, hogy ha a képzeletbeli mérleg egyik serpenyőjébe egyéni érdekeinek helyezzük, másikba a tágabb közösségét - ne kerülgessük a forró kását: a Vashegyre gondolok - akkor fontos, hogy ez utóbbiba kerüljön több.
*Kis mosoly után teszi hozzá.*
- De legfeljebb egyensúlyban maradjon a mérleg.
*Ez szépen hangzik még úgy is, hogy a jó kancellár nem feltétlenül gondolja így. Az általa elképzelt ideális esetben a mérlegnek csupán egy serpenyője létezik, de ezzel nem kívánja fárasztani Reyát. Már csak nemrég támadt gyanúja miatt is. Amit csak tovább erősít a kis incselkedő játék, amibe a sötételf kezd.*
- Érdekes elgondolás. *veszi fel a kesztyűt és átöleli a mélységi vállát* Magától értetődik, hogy a Vashegy úrnője semmi módon nem áll az utamban, hiszen ő a thargok vezetője. Én csupán szolgálataimmal, tanácsaimmal segíthetem.
*Más kérdés, hogy míg Kagan időről időre meghallgattam Hubi tanácsait, ha nem is mindig fogadta meg azokat addig Aenae még erre sem veszi a fáradtságot. Amit a kancellár persze sértésként él meg.*
- A thargok délvidéki birodalmát az úrnő atyja, Kagan Thargodar alapította aki idejekorán távozott körünkből. Talán ezért is lehet, hogy - ismereteim szerint - konkrét formában nem rendelkezett az utódlásról. Ettől függetlenül Kagaenae probléma nélkül foglalhatta el atyja trónját, így feltételezhető, hogy utána az ivadékai fogják követni. Hacsak másként nem rendelkezik vagy utódok nélkül térne meg őseihez. Ez esetben, és most csak spekulálok, minden bizonnyal a legrátermettebb tharg követné.
*A kis mosolyt lehet úgy értelmezni, hogy itt magára gondol, de ha valami árulás folytán szamon kérnek szavait, könnyedén magyarázhatja azzal, hogy a legkiválóbb harcosok egyikére gondolt. Hiszen a tharg nép a fegyverforgatást többre tartja az írásnál és ezzel Hubi is tisztában van. És bár a kancellár alapvetően öntelt, gőgös figura, némi öniróniával is rendelkezik. Ezért nem sértésként kezeli Reya kis szurkálódását, hanem valóban őszintén nevet fel.*
- Én biztosan nem adtam okot a fáradságra. Ifjabb éveimben persze... *legyint egyet* De hol vannak azok már! Nos, akkor talán készülődjünk, még ha kényelmes körülmények között is tesszük meg, hosszú és fárasztó út áll előttünk. Viszont ha még nem jártál Lanawin déli felén, biztos vagyok benne, hogy érdekesnek fogod találni.
5690. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-13 09:29:07
Üzenet elküldve: 2021-09-13 09:29:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Kocsmatúra - az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Igazán meg van elégedve azzal, amit a kezével sikerült eddig kitapogatni, nem is várt első ránézésre rosszabbat a férfitől. Most meg aztán még az alkohol is fűti belülről, ami persze nem azt jelenti, hogy az első szembe jövőre rávetné magát, inkább csak a másodikra. Izgatottan várja, hogy végre lekerüljön a vért, hiszen az adja meg a merev tartást, akár tulajdonítható is neki a gátlás, amely már régen oldódni kezdett, ám csak most, csukott ajtó mögött szalad szerte- szét igazán.*
-Mertem remélni. *Teszi hozzá a hangjában is mosolyogva, hiszen, ha már Mikarr idáig eljött vele, már talán sejthető, hogy nem visítozva fog kiszaladni a szobából, mikor nekiáll lehúzni a nadrágját. Közben érzi, hogy a készséges bontogatás óvatos kóstolgatásba csap át, még el is fordítja a fejét, hogy utat engedjen a dolognak. Kétségtelen, hogy ezzel nőnél nem lehet túlságosan mellé fogni. Mikor érzi, hogy a kényeztetés elérte azt a határt, amikor már az ember nem szeretne csupán elszenvedője lenni a dolognak, szívesen viszonozná is, általában megfordul, hogy szembe kerülhessenek egymással. A keze az ingre siklik és izgatott motoszkálás közepette, ha engedik neki, akkor a férfit igyekszik az ingtől megszabadítani, kezeivel erőteljesen átsimítani a bőrén és a nyaki csókot viszonozni, egyelőre óvatosan nekinyomva az ajtónak. A másik egyre inkább érezheti, hogy nemsokára begyorsulnak a dolgok, egyértelműen megpróbálja irányítása alá vonni a helyzetet. Nyújtóznia se nagyon kell, mert fél-elf lévén, nincs nagy különbség magasságban közöttük, talán egyelőre ő magasabb, de ez az ágyban már úgysem számítana fekve.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Igazán meg van elégedve azzal, amit a kezével sikerült eddig kitapogatni, nem is várt első ránézésre rosszabbat a férfitől. Most meg aztán még az alkohol is fűti belülről, ami persze nem azt jelenti, hogy az első szembe jövőre rávetné magát, inkább csak a másodikra. Izgatottan várja, hogy végre lekerüljön a vért, hiszen az adja meg a merev tartást, akár tulajdonítható is neki a gátlás, amely már régen oldódni kezdett, ám csak most, csukott ajtó mögött szalad szerte- szét igazán.*
-Mertem remélni. *Teszi hozzá a hangjában is mosolyogva, hiszen, ha már Mikarr idáig eljött vele, már talán sejthető, hogy nem visítozva fog kiszaladni a szobából, mikor nekiáll lehúzni a nadrágját. Közben érzi, hogy a készséges bontogatás óvatos kóstolgatásba csap át, még el is fordítja a fejét, hogy utat engedjen a dolognak. Kétségtelen, hogy ezzel nőnél nem lehet túlságosan mellé fogni. Mikor érzi, hogy a kényeztetés elérte azt a határt, amikor már az ember nem szeretne csupán elszenvedője lenni a dolognak, szívesen viszonozná is, általában megfordul, hogy szembe kerülhessenek egymással. A keze az ingre siklik és izgatott motoszkálás közepette, ha engedik neki, akkor a férfit igyekszik az ingtől megszabadítani, kezeivel erőteljesen átsimítani a bőrén és a nyaki csókot viszonozni, egyelőre óvatosan nekinyomva az ajtónak. A másik egyre inkább érezheti, hogy nemsokára begyorsulnak a dolgok, egyértelműen megpróbálja irányítása alá vonni a helyzetet. Nyújtóznia se nagyon kell, mert fél-elf lévén, nincs nagy különbség magasságban közöttük, talán egyelőre ő magasabb, de ez az ágyban már úgysem számítana fekve.*
5689. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-10 20:04:47
Üzenet elküldve: 2021-09-10 20:04:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*Reya gondolkodásmódja valóban lehet formabontó. Ám csupán annyira, mint azon kutatók munkája, akik a népdalokat gyűjtik kötetbe. Miért ne lehetne a népi bölcsességeket is ilyen módon összelapátolni, majd súlyos ellenőrzések után tudományként kezelni? Ez persze hosszú évek fáradhatatlan munkáját jelentené, de távol áll a lehetetlentől. Csupán egy rendhagyó tudós és egy buzgó vándor együttműködése szükségeltetik hozzá. Az elvek és oldalfoglalások tengerére evezve, a mélységi ismét kénytelen elmosolyodni. Ezek a megközelítések és mondatok határozottan feldobják a kedélyeit.*
-Ennek is van értelme, természetesen. Ám engem nem így neveltek. *Cirógatja meg ismét a férfi arcát, mintha csak egy oktalan gyermeket tanítana. Pedig Hubi egyik jelző alá sem férne be.* Miért lenne minden fekete, vagy éppen fehér? Járhtunk olyan ösvényeken, amik mások érdekeit szolgálják. Ám a döntéseinket önmagunk kovávcsoljuk. Önző és egyéni okokból. *Orrán fújja ki a levegőt. Lassan és vontatottan, mintha azon gondolkodna, hogy mivel is folytassa a mondandóját. Pedig minden a fejében leledzik.* Lehet bármilyen nagyotmondó egy oldal, a saját igényeink mindenek felett állnak. Még istenünk is akad erre a nézőpontra. Ennél többet senki sem mondhat. *Szakad fel a mosoly egy pici fogsorszellőztetésre. Hiszen a folytatás, legyen bármilyen zárkózott is, rengeteg kérdést vet fel a nem csupán szakmailag, de lelkében is harcosjellegű nőben.*
-Megértelek. *Fonja át egyik lábával a férfiét.* Akkor kússzunk át a fantázia birodalmába! Mi lenne, ha az úrnő, valamilyen okból, nem állna az utadba? *Kérdezi töretlenül vidám szempárral. Bár a tapasztalt szemlélő felfedezhet néhány szikrát a vér tengerében.* Értem ez alatt, hogy nélküle szabadabb kezet kapnál, vagy létezik valami öröklési lánc? *Ezen szavak pedig egyértelműen valami mocskos szándékot rejtenek. Ellenben Reya sem olyan ostoba, mint amilyennek mutatja magát. Amennyiben a kancellár egy apró jelét is adja, hogy a nő túl messzire ment, egyszerűen átvágja a férfi torkát és az erkélyen át távozik. Ez az eshetőség azonban csökkentené a mélységi morálját.*
-Súlyosan tévedsz, amennyiben ilyen befolyásolhatónak tartasz. Vannak elveim. Ha pedig úgy látom jónak, lojális is tudok lenni. De nehezen csavarja el a fejem egy elv, vagy bármilyen felfogás. *Mindkét tenyerével Hubi fejét markolja, majd a homlokát a férfiéhoz szorítja. Ahonnan őt szalajsztották, ez a bizalom jele. Bár szavakkal ezt nem fejezi ki. Közben pedig, csak azért, hogy minden fronton rohamozzon, a combjával a kancellárét cirógatja. Ezen ostrom közepén éri a következő kérdés, amire összevont szemöldökein kívül semmilyen reakcióval sem szolgál. Leszámítva a megfontolt szavakat, amik elhagyják az ajkait.*
-Ami azt illeti, én nem fáradtam el. *Veszi tréfásra Hubi kis felsülését. Ha a kancellárnak szabad, talán őt sem végzik ki érte.* Amennyiben te sem vagy túl fáradt, és csak abban az esetben, felfrissülünk, majd akár indulhatunk is. *Ragyogja válaszgyanánt. A mélységi kalandodokat remél a thargföldi út során. Tán nem is annyira hamvába vetett remények ezek. Persze választ, csak lakva kaphat a nem is kicsit kíváncsi elméje.*
*Reya gondolkodásmódja valóban lehet formabontó. Ám csupán annyira, mint azon kutatók munkája, akik a népdalokat gyűjtik kötetbe. Miért ne lehetne a népi bölcsességeket is ilyen módon összelapátolni, majd súlyos ellenőrzések után tudományként kezelni? Ez persze hosszú évek fáradhatatlan munkáját jelentené, de távol áll a lehetetlentől. Csupán egy rendhagyó tudós és egy buzgó vándor együttműködése szükségeltetik hozzá. Az elvek és oldalfoglalások tengerére evezve, a mélységi ismét kénytelen elmosolyodni. Ezek a megközelítések és mondatok határozottan feldobják a kedélyeit.*
-Ennek is van értelme, természetesen. Ám engem nem így neveltek. *Cirógatja meg ismét a férfi arcát, mintha csak egy oktalan gyermeket tanítana. Pedig Hubi egyik jelző alá sem férne be.* Miért lenne minden fekete, vagy éppen fehér? Járhtunk olyan ösvényeken, amik mások érdekeit szolgálják. Ám a döntéseinket önmagunk kovávcsoljuk. Önző és egyéni okokból. *Orrán fújja ki a levegőt. Lassan és vontatottan, mintha azon gondolkodna, hogy mivel is folytassa a mondandóját. Pedig minden a fejében leledzik.* Lehet bármilyen nagyotmondó egy oldal, a saját igényeink mindenek felett állnak. Még istenünk is akad erre a nézőpontra. Ennél többet senki sem mondhat. *Szakad fel a mosoly egy pici fogsorszellőztetésre. Hiszen a folytatás, legyen bármilyen zárkózott is, rengeteg kérdést vet fel a nem csupán szakmailag, de lelkében is harcosjellegű nőben.*
-Megértelek. *Fonja át egyik lábával a férfiét.* Akkor kússzunk át a fantázia birodalmába! Mi lenne, ha az úrnő, valamilyen okból, nem állna az utadba? *Kérdezi töretlenül vidám szempárral. Bár a tapasztalt szemlélő felfedezhet néhány szikrát a vér tengerében.* Értem ez alatt, hogy nélküle szabadabb kezet kapnál, vagy létezik valami öröklési lánc? *Ezen szavak pedig egyértelműen valami mocskos szándékot rejtenek. Ellenben Reya sem olyan ostoba, mint amilyennek mutatja magát. Amennyiben a kancellár egy apró jelét is adja, hogy a nő túl messzire ment, egyszerűen átvágja a férfi torkát és az erkélyen át távozik. Ez az eshetőség azonban csökkentené a mélységi morálját.*
-Súlyosan tévedsz, amennyiben ilyen befolyásolhatónak tartasz. Vannak elveim. Ha pedig úgy látom jónak, lojális is tudok lenni. De nehezen csavarja el a fejem egy elv, vagy bármilyen felfogás. *Mindkét tenyerével Hubi fejét markolja, majd a homlokát a férfiéhoz szorítja. Ahonnan őt szalajsztották, ez a bizalom jele. Bár szavakkal ezt nem fejezi ki. Közben pedig, csak azért, hogy minden fronton rohamozzon, a combjával a kancellárét cirógatja. Ezen ostrom közepén éri a következő kérdés, amire összevont szemöldökein kívül semmilyen reakcióval sem szolgál. Leszámítva a megfontolt szavakat, amik elhagyják az ajkait.*
-Ami azt illeti, én nem fáradtam el. *Veszi tréfásra Hubi kis felsülését. Ha a kancellárnak szabad, talán őt sem végzik ki érte.* Amennyiben te sem vagy túl fáradt, és csak abban az esetben, felfrissülünk, majd akár indulhatunk is. *Ragyogja válaszgyanánt. A mélységi kalandodokat remél a thargföldi út során. Tán nem is annyira hamvába vetett remények ezek. Persze választ, csak lakva kaphat a nem is kicsit kíváncsi elméje.*
5688. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-10 17:56:24
Üzenet elküldve: 2021-09-10 17:56:24
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kocsmatúra//
*Miknek nem kenyere az ilyen affér, de most van olyan állapotban, hogy simán igent mond egy csinos lány felhívásának és igazán rövid ideig tartó ismerkedés után besétál vele egy szabad szobába. Ő igazából otthon van, nem hiszi, hogy nagy baja történhetne úgy, hogy egy szinttel alatta a Kalmár fogadója van. Persze érhetik meglepetések, de nem érzi úgy, hogy a Luuként bemutatkozó lány nagy veszélyt jelentene rá és bármiféle hátsó szándéka volna.
Mosolyogva "tűri" a motozás procedúráját, nincs kifogása az érintés és a simogatás ellen, ami eközben zajlik le. Van benne valami izgató és izgalmas, hogy a lány végigtapogatja. A ruha alatt acélos, de nem hajókörél vastag izmokat találhat Luu, egy átverekedett élet viszontagságaiban megedződött ifjú férfi teste. Felszalad fél szemöldöke amikor a lány ráfog a hátsójára, nem sokkal azelőtt, hogy a kötény lekerül róla.
A kérdésre kapott válasz ugyan nem pozitív jelentésű, de a csengésében van valami jóra mutató is. Ha Luu szemébe néz, nem titkolózást, hanem kéjt olvas ki benne. Legalábbis ő így látja.
Amikor a lány megfordul, közvetlen közelről veheti szemügyre a hátát, nyakát és a fenekét. Elégedetten néz végig rajta, ahogy nekifog kioldani a bőrvért kötésének kioldásához.*
- Állok rendelkezésedre. *Ujjai gyorsan, ügyesen dolgoznak, hogy a lehető leghamarabb megszabadíthassa Luut a bőrtől. Ha pedig sikerült neki a dolog, akkor egy mozdulattal meg is szabadítaná a vérttől. Haját az egyik oldalra fésüli ujjaival, hogy szabaddá tehesse a lány nyakát, majd két oldalról gyengéden ráfog a karcsú derékra.
Ha tehetné, már most beleharapna Luu nyakába, persze visszafogottan, de kellő hévvel, hogy a bujaság mérlegén egyenlően kerüljön serpenyőkbe fájdalom és kéj.*
*Miknek nem kenyere az ilyen affér, de most van olyan állapotban, hogy simán igent mond egy csinos lány felhívásának és igazán rövid ideig tartó ismerkedés után besétál vele egy szabad szobába. Ő igazából otthon van, nem hiszi, hogy nagy baja történhetne úgy, hogy egy szinttel alatta a Kalmár fogadója van. Persze érhetik meglepetések, de nem érzi úgy, hogy a Luuként bemutatkozó lány nagy veszélyt jelentene rá és bármiféle hátsó szándéka volna.
Mosolyogva "tűri" a motozás procedúráját, nincs kifogása az érintés és a simogatás ellen, ami eközben zajlik le. Van benne valami izgató és izgalmas, hogy a lány végigtapogatja. A ruha alatt acélos, de nem hajókörél vastag izmokat találhat Luu, egy átverekedett élet viszontagságaiban megedződött ifjú férfi teste. Felszalad fél szemöldöke amikor a lány ráfog a hátsójára, nem sokkal azelőtt, hogy a kötény lekerül róla.
A kérdésre kapott válasz ugyan nem pozitív jelentésű, de a csengésében van valami jóra mutató is. Ha Luu szemébe néz, nem titkolózást, hanem kéjt olvas ki benne. Legalábbis ő így látja.
Amikor a lány megfordul, közvetlen közelről veheti szemügyre a hátát, nyakát és a fenekét. Elégedetten néz végig rajta, ahogy nekifog kioldani a bőrvért kötésének kioldásához.*
- Állok rendelkezésedre. *Ujjai gyorsan, ügyesen dolgoznak, hogy a lehető leghamarabb megszabadíthassa Luut a bőrtől. Ha pedig sikerült neki a dolog, akkor egy mozdulattal meg is szabadítaná a vérttől. Haját az egyik oldalra fésüli ujjaival, hogy szabaddá tehesse a lány nyakát, majd két oldalról gyengéden ráfog a karcsú derékra.
Ha tehetné, már most beleharapna Luu nyakába, persze visszafogottan, de kellő hévvel, hogy a bujaság mérlegén egyenlően kerüljön serpenyőkbe fájdalom és kéj.*
5687. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-10 17:08:39
Üzenet elküldve: 2021-09-10 17:08:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*Egy pillanatra meghökken. Nem is érti, hogy Reya miként gondolhatja azt, hogy a pórok babonaságait bárki is egy kalap alá veheti tudós fők századok alatt összegyűjtött és igazolt tudásával. De gyorsan emlékezteti magát rá, hogy a mélységi harcos fajta, olyan aki a mágiától is idegenkedik. Nem várható el tehát tőle, hogy objektíven vizsgálja ezt a kérdést. Hubi nem is neheztel rá. Dora esetében másként lenne, de... és itt el kell gondolkodnia azon is, hogy mi lesz akkor ha beállít a Vashegyre, karján egy sötételffel, és a kalapos elfet a Radkraalban találja?
~Botrány, alighanem.~
Ugyanakkor az is megvan, hogy Dora kissé hálátlan módon vált köddé, annyit sem mondott, hogy fapapucs és Hubi erre akár hivatkozhat is ha kínos helyzetbe csöppenne. De ezen még ráér gondolkodni.*
- Úgy hiszem, hogy a világ bajait azok okozzák, akik nem tudják, hogy hol a helyük.
*Ami azt illeti van egy olyan megérzése, hogy Reya is ezek közé tartozik. A nyughatatlanok közé, akik felelősek a rebelliókért, gyakran valami homályos, szépnek látszó ideákat követve.*
- Felforgatják a világot, káoszt, rendetlenséget plántálva egy jól működő struktúrába. De éppenséggel úgy is nézhetjük, hogy egy megcsontosodott, alkalmatlan rendszert zúznak szét forradalmi eszmékkel, egy szebb kor ígéretével. A probléma csak az, kedvesem... *elmosolyodik* Hogy a történelmet mindig a győztesek írják. Ha iménti kis példámban említett nyughatatlan lelkek elbuknak, akkor az marad fenn, hogy aljas lázadók voltak akik nem átallottak fegyvert ragadni hivatott vezetőik ellen. De ha győzedelmeskednek, hősök lesznek akik felszabadították a népet egy szörnyű elnyomás alól. Még nagyobb probléma, hogy a végkifejletet senki sem látja előre.
*Most rajta a sor, hogy megcirógassa a másik karját.*
- Én tudom, hogy hol a helyem. Talán vannak játszmáink az úrnővel, igen. Az én helyzetemben az a legokosabb - és teszem hozzá: a legbiztonságosabb - ha a meglévő keretek között próbálom nyújtani a legjobbat. Talán nem számolok be mindenről az úrnőnek, talán van olyan utasítása amit figyelmen kívül hagyok, de mindezt a Vashegy érdekében. És ha döntésem helyesnek bizonyul - ahogy rendszerint - úgy mindenkit csak a kedvező végeredmény érdekel és nem az, hogy milyen parancsot szegtem meg, vagy milyen kerülőutakon értem el.
*Kis szünetet tart, kíváncsian néz a mélységi arcába. Biztos benne, hogy a nálánál mindenképp hevesebb vérmérsékletű sötételf ezt gyávaságként fogja fel.*
- Sejtem, hogy mire gondolsz. De nézd el ezt egy vénembernek. Aki egész életében a jóléthez és kényelemhez volt szokva, aki most is abban él és nem szívesen tenné kockára csak azért, hogy esetleg nyomorogva élje le maradék éveit vagy kopjára tűzött feje díszítse Thargarod kapuját.
*Óvatosabbnak mutatja magát mint amilyen, hiszen voltak és vannak is elképzelései arra vonatkozóan, hogy miként kéne íródnia a tharg nép történelmének azután, hogy Aenae-t tragikus baleset érte. De egyelőre jobb, ha nem nyílik meg a kelleténél jobban.*
- Ennek rendkívül örülök.
*Tényleg őszintének látszik amikor Reya beleegyezik, hogy elkísérje a Vashegyre. És ezúttal valóban őszinte is ez az öröm.*
- Úgy már csak az a kérdés, hogy pihennél az út előtt, vagy akár az sincs ellenedre ha nem késlekedünk az indulással?
*Az ablak felé pillant, mintha onnan remélne megerősítést egy kérdésre.*
- Bizonyos, hogy a küldönc már elért a kocsisomhoz és valószínűleg hamarosan meg is érkezik.
*Hacsak nem itta asztal alá magát az a sehonnai. Akkor még a Pegazusba is át kell sétálniuk. És még az a gyalázat is megeshet, hogy Hubi kényszerül a hintó bakjára.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.09.10 17:11:04
*Egy pillanatra meghökken. Nem is érti, hogy Reya miként gondolhatja azt, hogy a pórok babonaságait bárki is egy kalap alá veheti tudós fők századok alatt összegyűjtött és igazolt tudásával. De gyorsan emlékezteti magát rá, hogy a mélységi harcos fajta, olyan aki a mágiától is idegenkedik. Nem várható el tehát tőle, hogy objektíven vizsgálja ezt a kérdést. Hubi nem is neheztel rá. Dora esetében másként lenne, de... és itt el kell gondolkodnia azon is, hogy mi lesz akkor ha beállít a Vashegyre, karján egy sötételffel, és a kalapos elfet a Radkraalban találja?
~Botrány, alighanem.~
Ugyanakkor az is megvan, hogy Dora kissé hálátlan módon vált köddé, annyit sem mondott, hogy fapapucs és Hubi erre akár hivatkozhat is ha kínos helyzetbe csöppenne. De ezen még ráér gondolkodni.*
- Úgy hiszem, hogy a világ bajait azok okozzák, akik nem tudják, hogy hol a helyük.
*Ami azt illeti van egy olyan megérzése, hogy Reya is ezek közé tartozik. A nyughatatlanok közé, akik felelősek a rebelliókért, gyakran valami homályos, szépnek látszó ideákat követve.*
- Felforgatják a világot, káoszt, rendetlenséget plántálva egy jól működő struktúrába. De éppenséggel úgy is nézhetjük, hogy egy megcsontosodott, alkalmatlan rendszert zúznak szét forradalmi eszmékkel, egy szebb kor ígéretével. A probléma csak az, kedvesem... *elmosolyodik* Hogy a történelmet mindig a győztesek írják. Ha iménti kis példámban említett nyughatatlan lelkek elbuknak, akkor az marad fenn, hogy aljas lázadók voltak akik nem átallottak fegyvert ragadni hivatott vezetőik ellen. De ha győzedelmeskednek, hősök lesznek akik felszabadították a népet egy szörnyű elnyomás alól. Még nagyobb probléma, hogy a végkifejletet senki sem látja előre.
*Most rajta a sor, hogy megcirógassa a másik karját.*
- Én tudom, hogy hol a helyem. Talán vannak játszmáink az úrnővel, igen. Az én helyzetemben az a legokosabb - és teszem hozzá: a legbiztonságosabb - ha a meglévő keretek között próbálom nyújtani a legjobbat. Talán nem számolok be mindenről az úrnőnek, talán van olyan utasítása amit figyelmen kívül hagyok, de mindezt a Vashegy érdekében. És ha döntésem helyesnek bizonyul - ahogy rendszerint - úgy mindenkit csak a kedvező végeredmény érdekel és nem az, hogy milyen parancsot szegtem meg, vagy milyen kerülőutakon értem el.
*Kis szünetet tart, kíváncsian néz a mélységi arcába. Biztos benne, hogy a nálánál mindenképp hevesebb vérmérsékletű sötételf ezt gyávaságként fogja fel.*
- Sejtem, hogy mire gondolsz. De nézd el ezt egy vénembernek. Aki egész életében a jóléthez és kényelemhez volt szokva, aki most is abban él és nem szívesen tenné kockára csak azért, hogy esetleg nyomorogva élje le maradék éveit vagy kopjára tűzött feje díszítse Thargarod kapuját.
*Óvatosabbnak mutatja magát mint amilyen, hiszen voltak és vannak is elképzelései arra vonatkozóan, hogy miként kéne íródnia a tharg nép történelmének azután, hogy Aenae-t tragikus baleset érte. De egyelőre jobb, ha nem nyílik meg a kelleténél jobban.*
- Ennek rendkívül örülök.
*Tényleg őszintének látszik amikor Reya beleegyezik, hogy elkísérje a Vashegyre. És ezúttal valóban őszinte is ez az öröm.*
- Úgy már csak az a kérdés, hogy pihennél az út előtt, vagy akár az sincs ellenedre ha nem késlekedünk az indulással?
*Az ablak felé pillant, mintha onnan remélne megerősítést egy kérdésre.*
- Bizonyos, hogy a küldönc már elért a kocsisomhoz és valószínűleg hamarosan meg is érkezik.
*Hacsak nem itta asztal alá magát az a sehonnai. Akkor még a Pegazusba is át kell sétálniuk. És még az a gyalázat is megeshet, hogy Hubi kényszerül a hintó bakjára.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.09.10 17:11:04
5686. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-09 12:54:16
Üzenet elküldve: 2021-09-09 12:54:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
*Nem igazán sietteti magát semmivel, a vendégek elvannak a már felszolgált étellel és itallal, neki meg csak nézelődnie kell. Mikor távozik egy asztaltársaság viszi magával a tálcát és szépen lepakolja a mosogatni valót, majd eltotyog vele komótosan a konyhára, körültekintően, nehogy valaki kifelé rányissa az ajtót, aztán ott találja magát egy rakás szilánk között. Mikor visszatér, felmászik a dobozára és elkezd magának egy teát készíteni. Mert az ilyen unalmas órákban elkapja az ásíthatnék is, a végén még minden vendég tudni fogja, hogy mit vacsorázott ma, meg hogy hány foga van. A forró vizet a konyhából hozta magával, amit szépen, ráérősen rácsurgat a pohárban lévő fa szűrőben ejtőző szárított levelekre. Mikor megérzik a találkozást, egészen felélednek, mintha próbálnák magukba szívni vissza a nedvességet, de nekik már mindegy. Ahogy párolog az éppen ázó nedű egészen erős illatot áraszt magából, még dob bele valami gyümölcsöt is, kanállal oda is préseli, hogy beleidomuljon az ő teájába, majd az egészen kiemeli. Tesz bele mézet, mert abba az való és lassan hörpintgeti, ahogy az kezd hűlni. Persze az első korttyal mindig kicsit megégeti a nyelvét, a mohóság, de ez nem igazán szegi kedvét a folytatáshoz.*
-Meg leszel idva, tessék beletörődni. *Motyogja maga elé, mintha csak a bögréhez beszélne. Miután néhány kortyot végre el tudott fogyasztani, úgy dönt, hogy lehet a tej se ártana meg neki, így hoz azt is és tölt bele.*
-Mert a tej illik ám mindenhez, csoda, hogy sört még nem akartak készíteni belőle.
*Nem igazán sietteti magát semmivel, a vendégek elvannak a már felszolgált étellel és itallal, neki meg csak nézelődnie kell. Mikor távozik egy asztaltársaság viszi magával a tálcát és szépen lepakolja a mosogatni valót, majd eltotyog vele komótosan a konyhára, körültekintően, nehogy valaki kifelé rányissa az ajtót, aztán ott találja magát egy rakás szilánk között. Mikor visszatér, felmászik a dobozára és elkezd magának egy teát készíteni. Mert az ilyen unalmas órákban elkapja az ásíthatnék is, a végén még minden vendég tudni fogja, hogy mit vacsorázott ma, meg hogy hány foga van. A forró vizet a konyhából hozta magával, amit szépen, ráérősen rácsurgat a pohárban lévő fa szűrőben ejtőző szárított levelekre. Mikor megérzik a találkozást, egészen felélednek, mintha próbálnák magukba szívni vissza a nedvességet, de nekik már mindegy. Ahogy párolog az éppen ázó nedű egészen erős illatot áraszt magából, még dob bele valami gyümölcsöt is, kanállal oda is préseli, hogy beleidomuljon az ő teájába, majd az egészen kiemeli. Tesz bele mézet, mert abba az való és lassan hörpintgeti, ahogy az kezd hűlni. Persze az első korttyal mindig kicsit megégeti a nyelvét, a mohóság, de ez nem igazán szegi kedvét a folytatáshoz.*
-Meg leszel idva, tessék beletörődni. *Motyogja maga elé, mintha csak a bögréhez beszélne. Miután néhány kortyot végre el tudott fogyasztani, úgy dönt, hogy lehet a tej se ártana meg neki, így hoz azt is és tölt bele.*
-Mert a tej illik ám mindenhez, csoda, hogy sört még nem akartak készíteni belőle.
5685. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-08 20:10:08
Üzenet elküldve: 2021-09-08 20:10:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*A józan észre vonatkozó kijelentést, Reya csupán egy gúnyos mosollyal jutalmazza. Nem mintha bármi tréfásat hallott volna, egyszerűen csak eszébe jut a sárvárosi túlbuzgó páncélos. Őt semmiképpen sem részesítették ebben a kegyben az istenek. Ennek fényében pedig a mélységi is igazán örülhet annak ami adatott számára. Ennyiből gazdálkodhat, az pedig elmondható, hogy sosem vezette tévútra. Összességében meg is van elégedve vele, bár ez nem jelenti, hogy nem kész növelni az eddigi tudását, bármilyen téren. De szégyenkezni sincs oka miatta. Nem is ezért hangsúlyozta ki. Egyszerűen szeretett volna utalni rá, hogy a pestis megfékezése is lehet megfoghatatlan mások számára, akár csak a falusi hiedelmek.*
-Ez természetes. Mindenki akart egy darabot a dicsőségből. Aki pedig tehette, mert voltak hozzá forrásai, az meg is tette. *Sóhajtva szedi össze a gondolatait.* Arra céloztam, hogy az egyszerű... Hogy is fogalmazzak? Nem tudós vagy gyógyító körökben, ezt is tekinthetik vajákosságnak. Egy nap talán a népi gyógyászat vagy éppen az átkok szórása is tudományággá válhat. *Utalva ezzel arra, hogy nem feltétlenül ostoba, aki féli az ilyen dolgokat. Utóbbinak persze nem ad hangot. Talán épp eleget vágta a fát maga alatt a sületlenségeivel. Nem szokta ő kiteregetni az ilyesfajta gondolatait. A gyakorlat hiánya pedig meg is mutatkozik. Legnagyobb szerencséjére a téma egészen más mederbe terelődik, pont mielőtt kezdené ténylegesen elszégyelni magát. Egy gyors reakciók után történő kutatás során, a nőben az a gyanú merül fel, hogy egy mélyen gondolkodó Hubi terül el mellette. Hogy vajon mi is jár abban a bölcs fejében, nyilvánvalóan csak a férfi tudja. Ám az arca arról árulkodik, hogy komoly dologról lehet szó.*
-Amíg te meg vagy elégedve a helyzettel, és valóban szórakoztat ez a játszmázás, addig senki sem veheti a szemedre, hogy adok-kapokot játszol. *Duruzsolja megnyugtatásként. Reya sem szeretné, ha ingoványos vizekre evezne kettejük bárkája. Azt az egy malőrt leszámítva, igen jól érzi magát a kancellár társaságában. Mi sem áll tőle távolabb, mint rossz ízt adni a beszélgetéshez. Ám ott motoszkál egy aprócska de. Kicsit még mindig úgy tűnik, mintha az úrnő csak megtűrné Hubit a posztján. Ezt a gondolatot pedig a kis szabadkozásnak sem sikerült elhessegetnie. De vajon mi oka lehet erre? Kényszer? Mi kényszerítheti a Vashegy teljhatalmú úrnőjét bármire is? A férfi bizonyosan nem tálalta ki minden titkát. Ilyen rövid ismeretség alatt ez természetes. Nevezzük női megérzésnek, de a mélységi többet sejt a háttérben, mint azt Hubi a felszínre kíván hozni. Ellenben ezt pedig ő nem fogja hangosan kimondani. Jó megfigyelőnek tartja magát. Amennyiben lesz rá alkalma, majd összeilleszti a véletlenül elszórt morzsákat. A sors keze pedig ismét lecsap, hogy a nő útját egyengesse. Ha alkalma nem is, de lehetősége mindenképp akad majd, mivel a férfi újra előáll a meghívással. Ami így már teljesen biztos, hogy nem csupán udvariasságból fogant. Ebből kifolyólag, az sem lehet faragatlanság, ha Reya udvariasan él a lehetőséggel és elfogadja. Végül is nem tartja vissza kötelesség. Az arannyal sem áll hadilábon. Miért ne láthatna világot, egy helyi előkelőség oldalán?*
-Be kell vallanom, hogy én sem szívesen szakadnék el tőled túl hamar. Nálad érdekesebb férfival még sosem találkoztam. És még nem elégítetted ki a kíváncsiságom. *Szúr közbe egy aranyosnak szánt mosolyt, mielőtt azt érzi a másik, hogy épp a férfiasságát minősítik.* Ha nem túl nagy teher, elfogadom a meghívást. Csak, hogy a saját szememmel lássam a nagy Habrertust munka közben, az otthonos környezetében. *Kacsint egyet a mondat végén, majd ő simítja végig a férfi arcát. Ha őszinte akar lenni, többre vágyik egy vacsoránál és némi pőrére sikerült csevejnél. Ha több időt töltenek együtt, több esélye lehet többet kapni.*
*A józan észre vonatkozó kijelentést, Reya csupán egy gúnyos mosollyal jutalmazza. Nem mintha bármi tréfásat hallott volna, egyszerűen csak eszébe jut a sárvárosi túlbuzgó páncélos. Őt semmiképpen sem részesítették ebben a kegyben az istenek. Ennek fényében pedig a mélységi is igazán örülhet annak ami adatott számára. Ennyiből gazdálkodhat, az pedig elmondható, hogy sosem vezette tévútra. Összességében meg is van elégedve vele, bár ez nem jelenti, hogy nem kész növelni az eddigi tudását, bármilyen téren. De szégyenkezni sincs oka miatta. Nem is ezért hangsúlyozta ki. Egyszerűen szeretett volna utalni rá, hogy a pestis megfékezése is lehet megfoghatatlan mások számára, akár csak a falusi hiedelmek.*
-Ez természetes. Mindenki akart egy darabot a dicsőségből. Aki pedig tehette, mert voltak hozzá forrásai, az meg is tette. *Sóhajtva szedi össze a gondolatait.* Arra céloztam, hogy az egyszerű... Hogy is fogalmazzak? Nem tudós vagy gyógyító körökben, ezt is tekinthetik vajákosságnak. Egy nap talán a népi gyógyászat vagy éppen az átkok szórása is tudományággá válhat. *Utalva ezzel arra, hogy nem feltétlenül ostoba, aki féli az ilyen dolgokat. Utóbbinak persze nem ad hangot. Talán épp eleget vágta a fát maga alatt a sületlenségeivel. Nem szokta ő kiteregetni az ilyesfajta gondolatait. A gyakorlat hiánya pedig meg is mutatkozik. Legnagyobb szerencséjére a téma egészen más mederbe terelődik, pont mielőtt kezdené ténylegesen elszégyelni magát. Egy gyors reakciók után történő kutatás során, a nőben az a gyanú merül fel, hogy egy mélyen gondolkodó Hubi terül el mellette. Hogy vajon mi is jár abban a bölcs fejében, nyilvánvalóan csak a férfi tudja. Ám az arca arról árulkodik, hogy komoly dologról lehet szó.*
-Amíg te meg vagy elégedve a helyzettel, és valóban szórakoztat ez a játszmázás, addig senki sem veheti a szemedre, hogy adok-kapokot játszol. *Duruzsolja megnyugtatásként. Reya sem szeretné, ha ingoványos vizekre evezne kettejük bárkája. Azt az egy malőrt leszámítva, igen jól érzi magát a kancellár társaságában. Mi sem áll tőle távolabb, mint rossz ízt adni a beszélgetéshez. Ám ott motoszkál egy aprócska de. Kicsit még mindig úgy tűnik, mintha az úrnő csak megtűrné Hubit a posztján. Ezt a gondolatot pedig a kis szabadkozásnak sem sikerült elhessegetnie. De vajon mi oka lehet erre? Kényszer? Mi kényszerítheti a Vashegy teljhatalmú úrnőjét bármire is? A férfi bizonyosan nem tálalta ki minden titkát. Ilyen rövid ismeretség alatt ez természetes. Nevezzük női megérzésnek, de a mélységi többet sejt a háttérben, mint azt Hubi a felszínre kíván hozni. Ellenben ezt pedig ő nem fogja hangosan kimondani. Jó megfigyelőnek tartja magát. Amennyiben lesz rá alkalma, majd összeilleszti a véletlenül elszórt morzsákat. A sors keze pedig ismét lecsap, hogy a nő útját egyengesse. Ha alkalma nem is, de lehetősége mindenképp akad majd, mivel a férfi újra előáll a meghívással. Ami így már teljesen biztos, hogy nem csupán udvariasságból fogant. Ebből kifolyólag, az sem lehet faragatlanság, ha Reya udvariasan él a lehetőséggel és elfogadja. Végül is nem tartja vissza kötelesség. Az arannyal sem áll hadilábon. Miért ne láthatna világot, egy helyi előkelőség oldalán?*
-Be kell vallanom, hogy én sem szívesen szakadnék el tőled túl hamar. Nálad érdekesebb férfival még sosem találkoztam. És még nem elégítetted ki a kíváncsiságom. *Szúr közbe egy aranyosnak szánt mosolyt, mielőtt azt érzi a másik, hogy épp a férfiasságát minősítik.* Ha nem túl nagy teher, elfogadom a meghívást. Csak, hogy a saját szememmel lássam a nagy Habrertust munka közben, az otthonos környezetében. *Kacsint egyet a mondat végén, majd ő simítja végig a férfi arcát. Ha őszinte akar lenni, többre vágyik egy vacsoránál és némi pőrére sikerült csevejnél. Ha több időt töltenek együtt, több esélye lehet többet kapni.*
5684. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-08 17:10:09
Üzenet elküldve: 2021-09-08 17:10:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
- Kedvesem, a józan ész nagy adomány. Kevesebbeknek adatik meg, mintsem gondolnád.
*Sem a kancellár hangjában, sem a gesztusaiban nincs semmi olyasmi amiből arra lehetne következtetni, hogy butának vagy műveletlennek tartaná a mélységit. Egyszerű állapotnak fogja fel. Van aki a szellem embere, és van aki a fegyveré. Mindkettőhöz más szükségeltetik, és mindkettőnek megvan a maga haszna. Ez persze messze nem jelenti azt, hogy magával egyenrangúnak tekintene holmi kocsmai verekedőt vagy zsoldost, de az ilyesmit jól titkolja. Elvégre ha egy hevesebb vérű harcos be óhajtja törni a fejét, aligha fogja lebeszélni erről a kiváló természettudós, Behrdur Mususqas alapvető művével, a "Mocsári pityóka huszonhárom alfaja, és ezek gyökérzeteinek összehasonlító vizsgálata" cíművel. Bár erre is lehet esély. A szó gyilkos fegyver tud lenni. Főleg ha egy kemény, vasalt kötésű, majd' négy kilogrammot nyomó kötetről beszélünk.*
- A pestis megfékezése nem egy ember munkája volt. Bár kétségtelen, hogy tudós elme irányította a társaságot akik e tettet végbe vittek.
*Ez a mélységi egyre rokonszenvesebb. És bár állította, hogy a tudomány nem az ő asztala, határozottan eszesnek tűnik. A papagáj nyelvén társalgó és a madarat tisztességtelen dolgokra rávevő mágus felvázolása legalábbis igen logikusnak tűnhet. Dicséretes, hogy hallott már azokról a hősökről, akik megmentették Lanawint egy pusztító kórtól és az is igen figyelemreméltó, hogy Reya szinte pontosan olyan gondolatokat fogalmaz meg Aenae és a kancellár kapcsolatáról, mint Hubi saját maga. Ahogy mondani szokták, ez már túl szép. Hubi meg is enged egy lapos pillantást, elvégre miért ne lehetne, hogy Kagan lánya valóban szervezkedik ellene. És Aenae pontosan tudja, hogy a jó kancellár gyengéi a nőnemű sötételfek. Most pedig itt van egy kivételes példány, és pontosan azt susogja amit a kancellár hallani szeret.*
- Ha hasznára vagyok, az öröm számomra. *mosolyodik el negédesen* Ő a Vashegy úrnője, én pedig a kancellár vagyok. Ennek így kell lennie. Az én érdekeim sokadlagosak ebben a játszmában. *elneveti magát* Mert jól vetted észre, gyermekem, valóban játszma ez. Hogy az ellenszenv, ami táplálja ezt honnan fakad, azt talán egyikünk sem tudná megmondani. De sohasem fordulna elő, hogy komolyan vegyem ezt a játékot és olyan tettre ragadtatnám magam, mi megvetendő. És mivel lojalitásaom megkérdőjelezhetetlen, biztos vagyok benne, hogy ez kölcsönös.
*Könnyen lehet, hogy Reyában igazi lelki társra lel, de most csak azt látja, hogy itt van olyasvalaki aki könnyedén a kisujja köré tudná csavarni, alig ismeri és mégis könnyedén mondja ki a rejtett gondolatait is. Persze, hogy gyanakodni kezd egy Hubihoz hasonló óvatos alak.*
- Ahogy mondani szokták, messziről jött ember azt mond amit akar. Talán úgy lenne szerencsés, ha saját magad győződnél meg az általam elmondottakról.
*Végigsimít a szakállán és látszik, hogy most igen komolyan beszél. Hubi tulajdonképpen egy pedáns bürokrata.*
- Úgy terveztem, hogy hosszasabban maradok távol a Amon Ruadh-tól, de nyomaszt a gondolat, hogy távollétemben a Kancellária nem végzi el feladatát és ennek a Vashegy látja kárát. Ugyanakkor ezt a kellemes és azt hiszem, hogy minden... khm... hiányosság ellenére is szépen alakuló ismeretségről sem szeretnék lemondani. Tehát örömömre szolgálna ha velem tartanál a Vashegyre. Mit gondolsz?
*Hubi valóban örülne, ha Reya elkísérné a délvidékre. Talán férfiúi gyengesége is elillan, és ha mégsem, megkérheti Aenae-t, hogy kotyvasszon valami csodaszert. Természetesen egy régi jó ismerőse számára. Arra pedig külön kíváncsi, hogy az úrnő milyen képet vág majd, ha karonfogva kíséri elébe a kis bérgyilkosát. Mert a jó kancellár abszolúte nem gyanakvó elméjében már ilyen gondolat is megfordult.*
- Kedvesem, a józan ész nagy adomány. Kevesebbeknek adatik meg, mintsem gondolnád.
*Sem a kancellár hangjában, sem a gesztusaiban nincs semmi olyasmi amiből arra lehetne következtetni, hogy butának vagy műveletlennek tartaná a mélységit. Egyszerű állapotnak fogja fel. Van aki a szellem embere, és van aki a fegyveré. Mindkettőhöz más szükségeltetik, és mindkettőnek megvan a maga haszna. Ez persze messze nem jelenti azt, hogy magával egyenrangúnak tekintene holmi kocsmai verekedőt vagy zsoldost, de az ilyesmit jól titkolja. Elvégre ha egy hevesebb vérű harcos be óhajtja törni a fejét, aligha fogja lebeszélni erről a kiváló természettudós, Behrdur Mususqas alapvető művével, a "Mocsári pityóka huszonhárom alfaja, és ezek gyökérzeteinek összehasonlító vizsgálata" cíművel. Bár erre is lehet esély. A szó gyilkos fegyver tud lenni. Főleg ha egy kemény, vasalt kötésű, majd' négy kilogrammot nyomó kötetről beszélünk.*
- A pestis megfékezése nem egy ember munkája volt. Bár kétségtelen, hogy tudós elme irányította a társaságot akik e tettet végbe vittek.
*Ez a mélységi egyre rokonszenvesebb. És bár állította, hogy a tudomány nem az ő asztala, határozottan eszesnek tűnik. A papagáj nyelvén társalgó és a madarat tisztességtelen dolgokra rávevő mágus felvázolása legalábbis igen logikusnak tűnhet. Dicséretes, hogy hallott már azokról a hősökről, akik megmentették Lanawint egy pusztító kórtól és az is igen figyelemreméltó, hogy Reya szinte pontosan olyan gondolatokat fogalmaz meg Aenae és a kancellár kapcsolatáról, mint Hubi saját maga. Ahogy mondani szokták, ez már túl szép. Hubi meg is enged egy lapos pillantást, elvégre miért ne lehetne, hogy Kagan lánya valóban szervezkedik ellene. És Aenae pontosan tudja, hogy a jó kancellár gyengéi a nőnemű sötételfek. Most pedig itt van egy kivételes példány, és pontosan azt susogja amit a kancellár hallani szeret.*
- Ha hasznára vagyok, az öröm számomra. *mosolyodik el negédesen* Ő a Vashegy úrnője, én pedig a kancellár vagyok. Ennek így kell lennie. Az én érdekeim sokadlagosak ebben a játszmában. *elneveti magát* Mert jól vetted észre, gyermekem, valóban játszma ez. Hogy az ellenszenv, ami táplálja ezt honnan fakad, azt talán egyikünk sem tudná megmondani. De sohasem fordulna elő, hogy komolyan vegyem ezt a játékot és olyan tettre ragadtatnám magam, mi megvetendő. És mivel lojalitásaom megkérdőjelezhetetlen, biztos vagyok benne, hogy ez kölcsönös.
*Könnyen lehet, hogy Reyában igazi lelki társra lel, de most csak azt látja, hogy itt van olyasvalaki aki könnyedén a kisujja köré tudná csavarni, alig ismeri és mégis könnyedén mondja ki a rejtett gondolatait is. Persze, hogy gyanakodni kezd egy Hubihoz hasonló óvatos alak.*
- Ahogy mondani szokták, messziről jött ember azt mond amit akar. Talán úgy lenne szerencsés, ha saját magad győződnél meg az általam elmondottakról.
*Végigsimít a szakállán és látszik, hogy most igen komolyan beszél. Hubi tulajdonképpen egy pedáns bürokrata.*
- Úgy terveztem, hogy hosszasabban maradok távol a Amon Ruadh-tól, de nyomaszt a gondolat, hogy távollétemben a Kancellária nem végzi el feladatát és ennek a Vashegy látja kárát. Ugyanakkor ezt a kellemes és azt hiszem, hogy minden... khm... hiányosság ellenére is szépen alakuló ismeretségről sem szeretnék lemondani. Tehát örömömre szolgálna ha velem tartanál a Vashegyre. Mit gondolsz?
*Hubi valóban örülne, ha Reya elkísérné a délvidékre. Talán férfiúi gyengesége is elillan, és ha mégsem, megkérheti Aenae-t, hogy kotyvasszon valami csodaszert. Természetesen egy régi jó ismerőse számára. Arra pedig külön kíváncsi, hogy az úrnő milyen képet vág majd, ha karonfogva kíséri elébe a kis bérgyilkosát. Mert a jó kancellár abszolúte nem gyanakvó elméjében már ilyen gondolat is megfordult.*
5683. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-08 11:34:58
Üzenet elküldve: 2021-09-08 11:34:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*A mélységi mágiától való idegenkedését, sokkalinkább nevezhetnénk ösztönössé vált félelemnek. Minden alkalom, mikor a sors varázstudókkal hozta össze, valamilyen módon tragédiába torkolltak az események. Ez akkor ért a csúcspontjára, mikor egy bevetés után, apja helyett, egy nyögdécselő sült padlizsán tért vissza a táborukba. Mikor magyarázatot követelt pedig csak annyit kapott válaszul, hogy valami mágus meglepte őket. Miután végignézte az összeégett zöldség haláltusáját, megpróbált elmélyülni a témában. Ismerd az ellenséged alapon. Ám ez hatalmas vállalkozásnak bizonyult, így inkább arra hagyatkozott, amit a szeme elé tár az élet. Ez azonban nem kecsegtetett túl sok lehetőséggel, végül a biztonságos távolság megtartása mellett döntött védekezés gyanánt. Ezáltal sem lehet bőséges ismerete a témában. Hubi megnyugtatásra tett kísérlete sem esik túlzásba a sikeresség terén, de megpróbál nyugodtabbnak mutatkozni. Szavai ellenben nem térnek le a már ismert tartózkodó ösvényről. Mélyen a kancellár szemeibe néz, valami jelét keresve annak, hogy jelenleg ostobának lett titulálva a hiszékenysége miatt, vagy belemerülhet-e jobban a véleményébe. Végül az arany középutat választja. Halványan elmosolyodva vág bele.*
-Sajnálatomra nem tudhatom a tudomány oldaláról megközelíteni a dolgot. Csak a józan ész keretein belül. Ám, amit még nem ismerünk, az nem biztos, hogy nem is létezik. *Mélyen felsóhajt, majd szemei is csatlakoznak a derűs arckifejezéshez.* Vegyük például a pestist! Könnyedén megtizedelhette volna az egész népességet. Előtte nem is hallottunk hasonló erejű, láthatatlan veszélyről. De egy maréknyi nagyon okos ember, tetőtől talpig átvizsgálta és talált rá ellenszert, mert kiismerte. Talán a hiedelmekkel is így állunk. Egyelőre sötétben tapogatózunk. De nem zárható ki, hogy egy napon ezeket is tudományként fogjuk kezelni. *Itt vet egy kósza pillantást a plafonra, hisz nem tudja, hogy alátámasztotta az elméletét, vagy még mélyebbre ásta magát az ostobaság vermében.* Mindenesetre én azt mondom, jobb félni, mint megijedni. *Végül már majdnem nevetve teszi hozzá.* Honnan tudod, hogy egy mágus, aki beszél papagájul, nem súgta meg Jágóknak, hogy fúrjon téged, amikor csak lehetséges? Fenemód ért a kínos helyzetek teremtéséhez. *Pillant ismét a madár otthonául szolgáló ládára gondolván, hogy már ezért megérdemelné a nyársratűzést. Miközben pedig az úrnőről szóló szabadkozást hallgatja, tenyerét a férfi oldalára csúsztatva folytatja a cirógatást, néhány megértőnek szánt bólintás közepette. A vörös szempárt persze egy pillanatra sem veszi le Hubi meleg tekintetéről.*
-Ez nagyon úgy hangzik mintha megtűrne, mert a hasznára vagy. *Közli jeges szárazsággal, a legkomolyabb arcát elővéve.* De vajon ő mennyire szolgálja a te érdekeidet? *Ezen a ponton tart egy apró hatásszünetet, a férfi reakcióit fürkészve, majd ő maga kezd szabadkozásba.* Úgy értem, tagadhatatlan köztetek az ellenszenv. Bár őt nem láttam, ám rajtad borzasztóan látszik. Ha nem sportból szúrtok ki egymással, kölcsönösen szórakoztatva a másikat, akkor ez a feszültség a felszínre fog törni. A kérdés csupán az, hogy ki fog először komolyat ütni és lesz-e rá bocsánat. *Mély sóhajjal fejezi be. Nem vár igazi választ, vagy a téma mélyenszántó boncolgatását. A nő csak észrevette, hogy Hubit nyomasztja valami. Nem volt nehéz dolga, mivel fizikai jele is volt. Egyszerűen esélyt ad rá, hogy a kancellár kibeszélje magából a nyűgöt. Végül is biztonságban vannak nála a titkai. Reya nem fog illetékesekhez rohanni velük. A pletykálás pedig sosem volt a kenyere.*
*A mélységi mágiától való idegenkedését, sokkalinkább nevezhetnénk ösztönössé vált félelemnek. Minden alkalom, mikor a sors varázstudókkal hozta össze, valamilyen módon tragédiába torkolltak az események. Ez akkor ért a csúcspontjára, mikor egy bevetés után, apja helyett, egy nyögdécselő sült padlizsán tért vissza a táborukba. Mikor magyarázatot követelt pedig csak annyit kapott válaszul, hogy valami mágus meglepte őket. Miután végignézte az összeégett zöldség haláltusáját, megpróbált elmélyülni a témában. Ismerd az ellenséged alapon. Ám ez hatalmas vállalkozásnak bizonyult, így inkább arra hagyatkozott, amit a szeme elé tár az élet. Ez azonban nem kecsegtetett túl sok lehetőséggel, végül a biztonságos távolság megtartása mellett döntött védekezés gyanánt. Ezáltal sem lehet bőséges ismerete a témában. Hubi megnyugtatásra tett kísérlete sem esik túlzásba a sikeresség terén, de megpróbál nyugodtabbnak mutatkozni. Szavai ellenben nem térnek le a már ismert tartózkodó ösvényről. Mélyen a kancellár szemeibe néz, valami jelét keresve annak, hogy jelenleg ostobának lett titulálva a hiszékenysége miatt, vagy belemerülhet-e jobban a véleményébe. Végül az arany középutat választja. Halványan elmosolyodva vág bele.*
-Sajnálatomra nem tudhatom a tudomány oldaláról megközelíteni a dolgot. Csak a józan ész keretein belül. Ám, amit még nem ismerünk, az nem biztos, hogy nem is létezik. *Mélyen felsóhajt, majd szemei is csatlakoznak a derűs arckifejezéshez.* Vegyük például a pestist! Könnyedén megtizedelhette volna az egész népességet. Előtte nem is hallottunk hasonló erejű, láthatatlan veszélyről. De egy maréknyi nagyon okos ember, tetőtől talpig átvizsgálta és talált rá ellenszert, mert kiismerte. Talán a hiedelmekkel is így állunk. Egyelőre sötétben tapogatózunk. De nem zárható ki, hogy egy napon ezeket is tudományként fogjuk kezelni. *Itt vet egy kósza pillantást a plafonra, hisz nem tudja, hogy alátámasztotta az elméletét, vagy még mélyebbre ásta magát az ostobaság vermében.* Mindenesetre én azt mondom, jobb félni, mint megijedni. *Végül már majdnem nevetve teszi hozzá.* Honnan tudod, hogy egy mágus, aki beszél papagájul, nem súgta meg Jágóknak, hogy fúrjon téged, amikor csak lehetséges? Fenemód ért a kínos helyzetek teremtéséhez. *Pillant ismét a madár otthonául szolgáló ládára gondolván, hogy már ezért megérdemelné a nyársratűzést. Miközben pedig az úrnőről szóló szabadkozást hallgatja, tenyerét a férfi oldalára csúsztatva folytatja a cirógatást, néhány megértőnek szánt bólintás közepette. A vörös szempárt persze egy pillanatra sem veszi le Hubi meleg tekintetéről.*
-Ez nagyon úgy hangzik mintha megtűrne, mert a hasznára vagy. *Közli jeges szárazsággal, a legkomolyabb arcát elővéve.* De vajon ő mennyire szolgálja a te érdekeidet? *Ezen a ponton tart egy apró hatásszünetet, a férfi reakcióit fürkészve, majd ő maga kezd szabadkozásba.* Úgy értem, tagadhatatlan köztetek az ellenszenv. Bár őt nem láttam, ám rajtad borzasztóan látszik. Ha nem sportból szúrtok ki egymással, kölcsönösen szórakoztatva a másikat, akkor ez a feszültség a felszínre fog törni. A kérdés csupán az, hogy ki fog először komolyat ütni és lesz-e rá bocsánat. *Mély sóhajjal fejezi be. Nem vár igazi választ, vagy a téma mélyenszántó boncolgatását. A nő csak észrevette, hogy Hubit nyomasztja valami. Nem volt nehéz dolga, mivel fizikai jele is volt. Egyszerűen esélyt ad rá, hogy a kancellár kibeszélje magából a nyűgöt. Végül is biztonságban vannak nála a titkai. Reya nem fog illetékesekhez rohanni velük. A pletykálás pedig sosem volt a kenyere.*
5682. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-07 19:20:53
Üzenet elküldve: 2021-09-07 19:20:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*Vannak olyan pillanatok, helyzetek amikor egyszerűen nem létezik jó válasz. Mert azt aligha kell ecsetelni, hogy miért veszi rosszul a férfiember ha körberöhögik csődje alkalmával. Viszont a gyengéd, kedves, már-már leereszkedő megértés legalább annyira megalázó. Tehát nem Reya hibája, hogy Hubi legszívesebben a föld alá süllyedne. Vannak persze olyan férfiak, akik ilyen esetben bucira verik a némbert, hiszen világosan látszik, hogy miatta sült fel. A jó kancellár ennél sokkal felvilágosultabb ember. Ő visszafojtja a késztetést, hogy felképelje a mélységit. Az pedig külön Hubi segítségére jön, hogy a gyenge élcet Reya halálosan komolyan veszi.*
- De... de én...
*Próbálja megmagyarázni, hogy csak tréfált. A tudomány embere miként is hihetne olyan falusi babonaságokban, mint rontás vagy szemmel verés? Sajnos nem igazán tud a riadtnak látszó sötételf szavába vágni és egy ponton minden önuralmára szüksége van, hogy komoly képet vágjon. De legalábbis ne nevesse el ismét magát, hiszen a felzaklatott Reya ezt bizonyára rosszul viselné. De az a határozott komolyság, a megingathatatlannak látszó hit abban, hogy a katasztrófát csak akkor kerülhetik el ha Jágó nyakát haladéktalanul kitekerik, Hubi számára annyira magával ragadóan bájos, hogy legszívesebben megölelné a másikat.*
- Mondhatatlanul kedves tőled, hogy ennyire aggódsz értem. *somolyog a jó kancellár, bár sejti, hogy Reya félelme abból is táplálkozik, hogy a rontás rá is átragadhat* De csak tréfáltam és bocsáss meg, ha nem sikerült jól. Ahogy magad mondtad, a tudomány szemszögéből vizsgálom a kérdést és nem ismerek olyan tudományágat, ami komolyan venné a pórok között terjengő babonaságokat, illetve azok valóságosságát.
*Él a gyanúval, hogy mivel Reya harcos, ösztönösen idegenkedik a mágiától és az egyszerűség kedvéért egy kalap alá veszi a nagyon is valóságos és tudományos alapokon álló mágiát a botor hiedelmekkel.*
- Amire gondolsz és ami alkalmasint valóban veszedelmes lehet, az a mágia.
*Most rajta a sor, hogy valami megnyugtatónak szánt gesztust gyakoroljon, hát végigcirógat a bájos arcon.*
- Noha nem vagyok varázstudó, de volt szerencsém mágiaelméleti munkákat tanulmányozni és bízvást állíthatom, hogy nem létezik olyan rontó varázslat amit papagáj közvetítésével lehetne eljuttatni az áldozathoz. Állattal, úgy egyáltalán. Varázslat segítségével meg lehet érezni a közelségét egy állatnak, vadakat átmeneti szelídséggel fel lehet ruházni. Nagyobb hatalmú mágusok az állatok úgymond nyelvét is képesek lehetnek megérteni, de átkokat nem közvetítenek.
*Ő is a láda felé sandít, aztán visszafordul Reya felé.*
- Természetesen az úrnővel sem oly ellenséges a viszony, mint amit feltételezel. Talán kissé eltúloztam, amiért bocsánatot kérek. Való igaz, hogy néhány kérdésben nem vagyunk azonos állásponton, de nem feltételezném, hogy az életemre törne. Már csak józan megfontolások alapján, ha ellenszenve mégis erre sarkallná.
*Finoman elmosolyodik, bár az álszerénység nem áll jól a kancellárnak.*
- Az úrnő nagyon jól tudja, mint ahogy boldog emlékű atyja is tisztában volt vele, hogy a rátermett és a helyi viszonyokat jól ismerő kancellár nélkül roppant módon megnehezedne a dolga. És senki sem ellensége saját magának, ugyebár.
*Újfent megcirógatja Reya arcát és kicsit elvész a vörös szempárban. Tapasztalatai szerint az emberek többségének ez a tulajdonság is visszatetsző a mélységiekben. Ezt sohasem értette. Hát van ennél szebb?*
- Abban pedig egészen biztos vagyok, hogy Kagaenae nem fogadott fel semmiféle kuruzslót. *egy mosoly* Ő maga a kuruzsló. Ismereteim szerint igen alaposan elmélyedt a vajákosságban. Legalább annyira, mint annak idején a nagyasszony.
*Itt hervad le a mosoly, mert Hubinak pont elég volt Lea emlékét felidézni, hogy kicsit megkeseredjen a szája íze.*
*Vannak olyan pillanatok, helyzetek amikor egyszerűen nem létezik jó válasz. Mert azt aligha kell ecsetelni, hogy miért veszi rosszul a férfiember ha körberöhögik csődje alkalmával. Viszont a gyengéd, kedves, már-már leereszkedő megértés legalább annyira megalázó. Tehát nem Reya hibája, hogy Hubi legszívesebben a föld alá süllyedne. Vannak persze olyan férfiak, akik ilyen esetben bucira verik a némbert, hiszen világosan látszik, hogy miatta sült fel. A jó kancellár ennél sokkal felvilágosultabb ember. Ő visszafojtja a késztetést, hogy felképelje a mélységit. Az pedig külön Hubi segítségére jön, hogy a gyenge élcet Reya halálosan komolyan veszi.*
- De... de én...
*Próbálja megmagyarázni, hogy csak tréfált. A tudomány embere miként is hihetne olyan falusi babonaságokban, mint rontás vagy szemmel verés? Sajnos nem igazán tud a riadtnak látszó sötételf szavába vágni és egy ponton minden önuralmára szüksége van, hogy komoly képet vágjon. De legalábbis ne nevesse el ismét magát, hiszen a felzaklatott Reya ezt bizonyára rosszul viselné. De az a határozott komolyság, a megingathatatlannak látszó hit abban, hogy a katasztrófát csak akkor kerülhetik el ha Jágó nyakát haladéktalanul kitekerik, Hubi számára annyira magával ragadóan bájos, hogy legszívesebben megölelné a másikat.*
- Mondhatatlanul kedves tőled, hogy ennyire aggódsz értem. *somolyog a jó kancellár, bár sejti, hogy Reya félelme abból is táplálkozik, hogy a rontás rá is átragadhat* De csak tréfáltam és bocsáss meg, ha nem sikerült jól. Ahogy magad mondtad, a tudomány szemszögéből vizsgálom a kérdést és nem ismerek olyan tudományágat, ami komolyan venné a pórok között terjengő babonaságokat, illetve azok valóságosságát.
*Él a gyanúval, hogy mivel Reya harcos, ösztönösen idegenkedik a mágiától és az egyszerűség kedvéért egy kalap alá veszi a nagyon is valóságos és tudományos alapokon álló mágiát a botor hiedelmekkel.*
- Amire gondolsz és ami alkalmasint valóban veszedelmes lehet, az a mágia.
*Most rajta a sor, hogy valami megnyugtatónak szánt gesztust gyakoroljon, hát végigcirógat a bájos arcon.*
- Noha nem vagyok varázstudó, de volt szerencsém mágiaelméleti munkákat tanulmányozni és bízvást állíthatom, hogy nem létezik olyan rontó varázslat amit papagáj közvetítésével lehetne eljuttatni az áldozathoz. Állattal, úgy egyáltalán. Varázslat segítségével meg lehet érezni a közelségét egy állatnak, vadakat átmeneti szelídséggel fel lehet ruházni. Nagyobb hatalmú mágusok az állatok úgymond nyelvét is képesek lehetnek megérteni, de átkokat nem közvetítenek.
*Ő is a láda felé sandít, aztán visszafordul Reya felé.*
- Természetesen az úrnővel sem oly ellenséges a viszony, mint amit feltételezel. Talán kissé eltúloztam, amiért bocsánatot kérek. Való igaz, hogy néhány kérdésben nem vagyunk azonos állásponton, de nem feltételezném, hogy az életemre törne. Már csak józan megfontolások alapján, ha ellenszenve mégis erre sarkallná.
*Finoman elmosolyodik, bár az álszerénység nem áll jól a kancellárnak.*
- Az úrnő nagyon jól tudja, mint ahogy boldog emlékű atyja is tisztában volt vele, hogy a rátermett és a helyi viszonyokat jól ismerő kancellár nélkül roppant módon megnehezedne a dolga. És senki sem ellensége saját magának, ugyebár.
*Újfent megcirógatja Reya arcát és kicsit elvész a vörös szempárban. Tapasztalatai szerint az emberek többségének ez a tulajdonság is visszatetsző a mélységiekben. Ezt sohasem értette. Hát van ennél szebb?*
- Abban pedig egészen biztos vagyok, hogy Kagaenae nem fogadott fel semmiféle kuruzslót. *egy mosoly* Ő maga a kuruzsló. Ismereteim szerint igen alaposan elmélyedt a vajákosságban. Legalább annyira, mint annak idején a nagyasszony.
*Itt hervad le a mosoly, mert Hubinak pont elég volt Lea emlékét felidézni, hogy kicsit megkeseredjen a szája íze.*
5681. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-09-07 13:27:17
Üzenet elküldve: 2021-09-07 13:27:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*Hiába az odaadó próbálkozás. A kézzel-lábbal és más egyéb eszközökkel történő törődés. A szinte tökéletesen kivitelezett terv gépezetébe egy apró hiba csúszik. Érdekes, hogy milyen kis dolgokon múlnak a hatalmas végkimenetelek. Nem mintha a kancellár olyan apró ékszerrel lenne megáldva. Hiszen ha nem is rendkívülien hatalmas a férfiúi mivoltja, azért kicsinek sem könnyen lehetne nevezni. De az átlagos dolgok is szabdságolhatják magukat, akár a legváratlanabb helyzetekben is. A mélységi ugyan nem túlzottan jártas a férfi szaporító szerv működését illetően, azzal viszont tisztában van, hogy ilyen megesik néha. Ennek pedig rengeteg oka lehet. Nem feltétlenül az, hogy a kicsi Hubi már alapvetően döglött. Bizonyára csak alszik. A hosszú út nyilvánvalóan megviselte. De az sem kizárt, hogy a viseője kifinomult ízlésével nem egybevágóan történtek az események. Például Reya is lehetett túl rámenős. Vagy a környezetváltozás is felelős lehet. Mindenesetre egy dolog bizonyos. A nő mindent elkövetett, ami tőle csak telhet. Volt bájolgás, majd a bájaival csábított, végül pedig lerohanta a férfit, ahogy egy vadmacskához illik. Ő nem vádolható tétlenséggel. Akkor vajon mi lehet a baj? A mélységi talán még sincs annyira Hubi kedvére, mint azt állította? A férfi csupán nem akar faragatlannak tűnni és inkább magában tartja? Ez is egy lehetséges megoldás. Bár a kancellár céltudatosabb ember látszatát kelti annál, mintsem ilyen felesleges köröket fusson. Mégiscsak ő tette meg az első lépést azzal, hogy meginvitálta a szobájába. Ez a gondolat is csak időpocsékolás, amit Reya ki is ver a fejéből, miközben igyekszik leplezni a rátelepedett csalódottságot. Inkább maga is oldalra fordul, hogy szembe kerüljön a férfival, majd nyugtatólag corógatni kezdi annak karját.*
-Nem szükséges szabadkoznod. Biztosan kifárasztott az utazás. Nem te vagy az első és minden bizonnyal az utolsó sem, akivel ilyen megesik. *Közli halk monotonitással, majd mikor a talán szó szerint is elátkozott Jágóra terelődik a szó, vörös szemei elkerekednek és a csalódottság helyét, a rémület halvány árnyéka veszi át. Akaratlanul a tekintete is a ládára téved. És meg is van a ludas, illetve papagájos. Ahányszor csak mágiáról, átkokról, vagy varázslókról esik szó, a mélységiben egyetlen mondat fogalmazódik meg. Minden rosszért, ami csak a világon történik, ezek együttesen és külön-külön is, a felelősek. Hamar vissza is fordítja tekintetét a kancellár felé, majd megpróbál a lehető legkomolyabb arcot vágni, hátha így beléfojthatja a nevetést.*
-Kérlek ne nevess! Ha ez a Kagaenae úrnő ekkora átokfajzat, és kinézel belőle egy ilyesfajta szabotázst, akkor ez nem mulatság tárgya. Tudósként bele kellene gondolnod. Mi van ha ez az incidens, valami sokkal komolyabb kezdete? Akár meg is betegíthet. *Itt Reya is kénytelen nyelni egyet. Fogalma sincs, hogy mit fog kiváltani a következő javaslatával, de bármelyik istenre megesküdne, ő csak Hubi javát akarja.* A madarat minél előbb el kell pusztítani. Persze nem saját kezűleg. Nem tudhatjuk, hogy az mit válthat ki. Az úrnő bármilyen kuruzslóval szövetkezhetett. Otthon pedig azt mondod, hogy meglógott. Vagy megette egy kóbor kutya, de nem adta könnyen magát. *A végére már a nő is mosolyog. Hiszen tényleg csak fantázia kérdése a dolog. Ám a félelme most nem légbőlkapott, csak mert mágiáról van szó. Egyszerűen összeilessztett két szilánkot. Aenae és a kancellár fújnak egymásra. A madár megjelenése óta átokra hajazó dolgok történnek. Már csak a szándékosság szó hiányzik és ezt már nevezhetnénk merényletnek is. Be kell vallani, hogy annak viszont nem utolsó. Egy ajándék, ami ágyhozköti az ellenfelünket. Vagy rosszabb. Ki gyanakodna épp egy papagájra, ha betegség áll a háttérben?*
*Hiába az odaadó próbálkozás. A kézzel-lábbal és más egyéb eszközökkel történő törődés. A szinte tökéletesen kivitelezett terv gépezetébe egy apró hiba csúszik. Érdekes, hogy milyen kis dolgokon múlnak a hatalmas végkimenetelek. Nem mintha a kancellár olyan apró ékszerrel lenne megáldva. Hiszen ha nem is rendkívülien hatalmas a férfiúi mivoltja, azért kicsinek sem könnyen lehetne nevezni. De az átlagos dolgok is szabdságolhatják magukat, akár a legváratlanabb helyzetekben is. A mélységi ugyan nem túlzottan jártas a férfi szaporító szerv működését illetően, azzal viszont tisztában van, hogy ilyen megesik néha. Ennek pedig rengeteg oka lehet. Nem feltétlenül az, hogy a kicsi Hubi már alapvetően döglött. Bizonyára csak alszik. A hosszú út nyilvánvalóan megviselte. De az sem kizárt, hogy a viseője kifinomult ízlésével nem egybevágóan történtek az események. Például Reya is lehetett túl rámenős. Vagy a környezetváltozás is felelős lehet. Mindenesetre egy dolog bizonyos. A nő mindent elkövetett, ami tőle csak telhet. Volt bájolgás, majd a bájaival csábított, végül pedig lerohanta a férfit, ahogy egy vadmacskához illik. Ő nem vádolható tétlenséggel. Akkor vajon mi lehet a baj? A mélységi talán még sincs annyira Hubi kedvére, mint azt állította? A férfi csupán nem akar faragatlannak tűnni és inkább magában tartja? Ez is egy lehetséges megoldás. Bár a kancellár céltudatosabb ember látszatát kelti annál, mintsem ilyen felesleges köröket fusson. Mégiscsak ő tette meg az első lépést azzal, hogy meginvitálta a szobájába. Ez a gondolat is csak időpocsékolás, amit Reya ki is ver a fejéből, miközben igyekszik leplezni a rátelepedett csalódottságot. Inkább maga is oldalra fordul, hogy szembe kerüljön a férfival, majd nyugtatólag corógatni kezdi annak karját.*
-Nem szükséges szabadkoznod. Biztosan kifárasztott az utazás. Nem te vagy az első és minden bizonnyal az utolsó sem, akivel ilyen megesik. *Közli halk monotonitással, majd mikor a talán szó szerint is elátkozott Jágóra terelődik a szó, vörös szemei elkerekednek és a csalódottság helyét, a rémület halvány árnyéka veszi át. Akaratlanul a tekintete is a ládára téved. És meg is van a ludas, illetve papagájos. Ahányszor csak mágiáról, átkokról, vagy varázslókról esik szó, a mélységiben egyetlen mondat fogalmazódik meg. Minden rosszért, ami csak a világon történik, ezek együttesen és külön-külön is, a felelősek. Hamar vissza is fordítja tekintetét a kancellár felé, majd megpróbál a lehető legkomolyabb arcot vágni, hátha így beléfojthatja a nevetést.*
-Kérlek ne nevess! Ha ez a Kagaenae úrnő ekkora átokfajzat, és kinézel belőle egy ilyesfajta szabotázst, akkor ez nem mulatság tárgya. Tudósként bele kellene gondolnod. Mi van ha ez az incidens, valami sokkal komolyabb kezdete? Akár meg is betegíthet. *Itt Reya is kénytelen nyelni egyet. Fogalma sincs, hogy mit fog kiváltani a következő javaslatával, de bármelyik istenre megesküdne, ő csak Hubi javát akarja.* A madarat minél előbb el kell pusztítani. Persze nem saját kezűleg. Nem tudhatjuk, hogy az mit válthat ki. Az úrnő bármilyen kuruzslóval szövetkezhetett. Otthon pedig azt mondod, hogy meglógott. Vagy megette egy kóbor kutya, de nem adta könnyen magát. *A végére már a nő is mosolyog. Hiszen tényleg csak fantázia kérdése a dolog. Ám a félelme most nem légbőlkapott, csak mert mágiáról van szó. Egyszerűen összeilessztett két szilánkot. Aenae és a kancellár fújnak egymásra. A madár megjelenése óta átokra hajazó dolgok történnek. Már csak a szándékosság szó hiányzik és ezt már nevezhetnénk merényletnek is. Be kell vallani, hogy annak viszont nem utolsó. Egy ajándék, ami ágyhozköti az ellenfelünket. Vagy rosszabb. Ki gyanakodna épp egy papagájra, ha betegség áll a háttérben?*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7104-7123