Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 90 (1781. - 1800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1800. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-29 15:55:22
Üzenet elküldve: 2021-06-29 15:55:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Reya, Hubi, Xavy és valamennyi név a Kalmárban//
*A kirabolt és a kikötői bűzös csatornában hagyott gnóm végül megküzdve az izzasztó hőséggel a szántóföldeken, sikeresen eljut egy fogadóba, név szerint a wegtoreni kalmárba, ahogy a cégéren is áll. Benyit a fogadóba, hogy szomját oltsa, mivel már az ajkai is repedezettek a szárazságtól. Az öltözéke kifogástalan Lihanechi szabás, annyit leszámítva, hogy a csatorna bűze még enyhén mindig érződik a ruhájából. Nagyon kellemetlen egy helyzet, de máshová nem fordulhat, ahol elláthatná megcsappant készleteit. Mellesleg senkit sem ismer a városban, kivéve az öccsét, akivel pár éve megromlott a viszonyuk, és állítólag Artheniorban él. Mivel nincsen egy darab aranytalléra sem a rablás óta, ezért a megalázó kéregetésre szorul, amit megpróbál mesterien kivitelezni. Kinéz magának egy tehetősebb egyént /Habrertus/, aki többedmagával ül egy asztalnál. Oda sétál a férfihez.*
- Jó uram, megismeri még a Lihanechi üzletfelét? *Kérdés, hogy volt e neki valaha Lihanechi üzletfele. Mindenesetre egy összezavaró kérdésnek megteszi.*
- Ugye nem bánja, ha csatlakozom és meghívom Önöket valamire? Olyan régen láttam már! El sem hiszem, hogy itt kell találkoznunk. *Elég jó színésztehetség, így reménykedik magában, hogy odaférkőzhet a jómódúak asztalához. A következő fázis majd eldönti, hogy mennyire lesz sikeres.*
*A kirabolt és a kikötői bűzös csatornában hagyott gnóm végül megküzdve az izzasztó hőséggel a szántóföldeken, sikeresen eljut egy fogadóba, név szerint a wegtoreni kalmárba, ahogy a cégéren is áll. Benyit a fogadóba, hogy szomját oltsa, mivel már az ajkai is repedezettek a szárazságtól. Az öltözéke kifogástalan Lihanechi szabás, annyit leszámítva, hogy a csatorna bűze még enyhén mindig érződik a ruhájából. Nagyon kellemetlen egy helyzet, de máshová nem fordulhat, ahol elláthatná megcsappant készleteit. Mellesleg senkit sem ismer a városban, kivéve az öccsét, akivel pár éve megromlott a viszonyuk, és állítólag Artheniorban él. Mivel nincsen egy darab aranytalléra sem a rablás óta, ezért a megalázó kéregetésre szorul, amit megpróbál mesterien kivitelezni. Kinéz magának egy tehetősebb egyént /Habrertus/, aki többedmagával ül egy asztalnál. Oda sétál a férfihez.*
- Jó uram, megismeri még a Lihanechi üzletfelét? *Kérdés, hogy volt e neki valaha Lihanechi üzletfele. Mindenesetre egy összezavaró kérdésnek megteszi.*
- Ugye nem bánja, ha csatlakozom és meghívom Önöket valamire? Olyan régen láttam már! El sem hiszem, hogy itt kell találkoznunk. *Elég jó színésztehetség, így reménykedik magában, hogy odaférkőzhet a jómódúak asztalához. A következő fázis majd eldönti, hogy mennyire lesz sikeres.*
1799. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-29 13:31:31
Üzenet elküldve: 2021-06-29 13:31:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
//Pultnál//
//A báró//
*Már épp készülne elhagyni a Kalmárt, amikor valaki megpróbálja feltartóztatni. Szerencsére felismeri, hogy a báró az, mert különben lendületből átgyalogolt volna rajta. Elég mérges az arca, majdnem annyira, mint Aztyané. Ez a nap biztosan nem a WAK vezetéséé lesz. Kérdőre vonja őket, hogy mi ez a nagy ordibálás, amit igazából Xavy generál az ellenállásával. Kapnak egy kemény leteremtést a rendzavarásért és még plusz kétszáz arany büntetést. Drik megvárja a bárót, amíg kitombolja szavakban magát. Addigra már a gnóm is felhagy a kapálózással, de időnként még a páncélon kevés sikerrel próbálkozik kárt tenni. Nem hatja meg a pultos lány nyavalygása sem a fenyegetőzése sem. Most csak a báróra figyel és neki magyarázza el a történeteket.*
- Ha meg kívánsz bünteti, ám legyen, de tudnod kell, hogy az intéződ parancsára jöttem ide a gnómért, és a lelkemre kötötte, hogy ha kell, erőszakkal is vigyem elé. Valamiért nagyon mérges rá, ráadásul hiányzik Aztyan bajusza is. *Ha megbüntetik elfogadja, de ezúttal parancsot teljesít. A báró felülírhatja Aztyan parancsát, de egyelőre nem ereszti el a lányt. Vár rá, hogy a báró mit reagál.*
//Pultnál//
//A báró//
*Már épp készülne elhagyni a Kalmárt, amikor valaki megpróbálja feltartóztatni. Szerencsére felismeri, hogy a báró az, mert különben lendületből átgyalogolt volna rajta. Elég mérges az arca, majdnem annyira, mint Aztyané. Ez a nap biztosan nem a WAK vezetéséé lesz. Kérdőre vonja őket, hogy mi ez a nagy ordibálás, amit igazából Xavy generál az ellenállásával. Kapnak egy kemény leteremtést a rendzavarásért és még plusz kétszáz arany büntetést. Drik megvárja a bárót, amíg kitombolja szavakban magát. Addigra már a gnóm is felhagy a kapálózással, de időnként még a páncélon kevés sikerrel próbálkozik kárt tenni. Nem hatja meg a pultos lány nyavalygása sem a fenyegetőzése sem. Most csak a báróra figyel és neki magyarázza el a történeteket.*
- Ha meg kívánsz bünteti, ám legyen, de tudnod kell, hogy az intéződ parancsára jöttem ide a gnómért, és a lelkemre kötötte, hogy ha kell, erőszakkal is vigyem elé. Valamiért nagyon mérges rá, ráadásul hiányzik Aztyan bajusza is. *Ha megbüntetik elfogadja, de ezúttal parancsot teljesít. A báró felülírhatja Aztyan parancsát, de egyelőre nem ereszti el a lányt. Vár rá, hogy a báró mit reagál.*
1798. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-29 11:39:51
Üzenet elküldve: 2021-06-29 11:39:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A bajusz bosszúja//
//Pultnál//
//A báró//
-Teeegyééél már le! *Visong még néhányat, mert hát tenni ellene nem tud igazán, akkor meg minek fárassz magát tovább, de ahogy sejtette, ez itt nem marad észrevétlen. Mikor jobban megnézi a páncélos orkot akkor esik le neki, hogy bizony látta már és nem is akárhol, hanem a kovácsnál, ugyanis egy helyen dolgoznak. ~De a mi a taknyot akarhat tőlem? Lehet… meg… akar… ENNI! ~ Tágulnak ki a szemei, nem igazán tud jobb magyarázatot, ám nem tud sokáig ezen filózni, mert a báró lép oda hozzájuk eléggé indulatos pofázmánnyal. A kérdésre mindjárt rá is vágja a verzióját.*
-El akar rabolni! *Fonja egymásba a karjait tüntetően, ám, amikor elhangzik a büntetés tátva marad a szája, nem igazán érti, ő most miért kap itt büntetést. Egy lendületeset rá is csap az ork sisakjára, hogy jelezze, ez mind miatta van és igenis haragszik rá.*
-Pfuuu… *Most már csak azért is üti egy kicsit a páncélt, hogy legalább csiklandozza az orkot.*
-Gyagya… tegyél le. Mind a kettőnket jól megszívattál káposztaleves. *Mert hát ez ellen már tenni nem lehet, sőt inkább nem érdemes, ha nem akar nagyobb bajt a fejére. Érződik, hogy az indulat meg a hisztéria is alább hagy benne, csak legyen már valami. ~ Ezt nem ússza meg szárazon, belenyomom a fejét az emésztőbe… ~ Egyre unottabban kopogtatja a páncélt, mintha csak azt keresné hol üreges és várja mi lesz a vége.*
//Pultnál//
//A báró//
-Teeegyééél már le! *Visong még néhányat, mert hát tenni ellene nem tud igazán, akkor meg minek fárassz magát tovább, de ahogy sejtette, ez itt nem marad észrevétlen. Mikor jobban megnézi a páncélos orkot akkor esik le neki, hogy bizony látta már és nem is akárhol, hanem a kovácsnál, ugyanis egy helyen dolgoznak. ~De a mi a taknyot akarhat tőlem? Lehet… meg… akar… ENNI! ~ Tágulnak ki a szemei, nem igazán tud jobb magyarázatot, ám nem tud sokáig ezen filózni, mert a báró lép oda hozzájuk eléggé indulatos pofázmánnyal. A kérdésre mindjárt rá is vágja a verzióját.*
-El akar rabolni! *Fonja egymásba a karjait tüntetően, ám, amikor elhangzik a büntetés tátva marad a szája, nem igazán érti, ő most miért kap itt büntetést. Egy lendületeset rá is csap az ork sisakjára, hogy jelezze, ez mind miatta van és igenis haragszik rá.*
-Pfuuu… *Most már csak azért is üti egy kicsit a páncélt, hogy legalább csiklandozza az orkot.*
-Gyagya… tegyél le. Mind a kettőnket jól megszívattál káposztaleves. *Mert hát ez ellen már tenni nem lehet, sőt inkább nem érdemes, ha nem akar nagyobb bajt a fejére. Érződik, hogy az indulat meg a hisztéria is alább hagy benne, csak legyen már valami. ~ Ezt nem ússza meg szárazon, belenyomom a fejét az emésztőbe… ~ Egyre unottabban kopogtatja a páncélt, mintha csak azt keresné hol üreges és várja mi lesz a vége.*
1797. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-29 10:30:40
Üzenet elküldve: 2021-06-29 10:30:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi, CCC és valamennyi név a Kalmárban//
//A bajusz bosszúja//
//Pultnál//
*Kedélyesen beszélget jó barátjával, a vashegyi kancellárral és asztaltársával, amikor Darok megjelenik a Kalmárban. Az ilyesmi legfeljebb egy pillantás erejéig köti le a figyelmét, hisz az ork a Kereskedőházhoz tartozik, az érkezésében semmi különös nincs. Nem is törődik vele tovább, hisz figyelme egyelőre Habrertusé, de amikor a visítozás és a páncélon koppanó öklök-cipők hangja felharsan, az igric összevont szemöldökkel fordul a pult irányába.*
- Bocsánatukat kérem. *Mondja vissza sem nézve, majd öles léptekkel megindul a hang forrásának irányába.*
- Az istenekre, mi folyik itt? *Szól rá az orkra, amikor odaér melléjük. Látszik rajta, hogy dühös, a kancellár nemrég élelődött a fogadóban zajló eseményeken, amelyekről amúgy fogalma sincs, most meg ez az incidens a gnóm pultoslány és Darok között borzolja a kedélyeket. Pont ilyenkor.
Azért van ideje reagálni, nem megy olyan gyorsan és zökkenőmentesen elvinni a gnómot, ha kell az asztalok között állítja meg az orkot.*
- Nem érdekel mi folyik itt, az sem, hogy mit csináltok egymással, de azért mindennek van határa. *Teremti le a Xavyt fogva tartó Darokot, sárga tekintete dühösen jár kettőjük között.*
- Mindkettőtöket kétszáz aranyra büntetlek a Kalmár rendjének megzavarásáért és két hatig takaríthatjátok az illemhelyet! Remélem, ebből mindketten tanultok és máskor meggondoljátok, hol és hogyan intézitek az ügyeiteket! *Haragos és nem csak azért, mert a két jómadár megzavarta a fogadó nyugalmát, de még ki is szolgáltatják őt a kancellár tréfáinak. Ez utóbbi sokkal inkább kellemetlenül érinti. Most el kell majd tűrnie Habrertus ostoba beszólásait.*
A hozzászólás írója (Cha'yss Cano Caldorcor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.29 10:31:30
//A bajusz bosszúja//
//Pultnál//
*Kedélyesen beszélget jó barátjával, a vashegyi kancellárral és asztaltársával, amikor Darok megjelenik a Kalmárban. Az ilyesmi legfeljebb egy pillantás erejéig köti le a figyelmét, hisz az ork a Kereskedőházhoz tartozik, az érkezésében semmi különös nincs. Nem is törődik vele tovább, hisz figyelme egyelőre Habrertusé, de amikor a visítozás és a páncélon koppanó öklök-cipők hangja felharsan, az igric összevont szemöldökkel fordul a pult irányába.*
- Bocsánatukat kérem. *Mondja vissza sem nézve, majd öles léptekkel megindul a hang forrásának irányába.*
- Az istenekre, mi folyik itt? *Szól rá az orkra, amikor odaér melléjük. Látszik rajta, hogy dühös, a kancellár nemrég élelődött a fogadóban zajló eseményeken, amelyekről amúgy fogalma sincs, most meg ez az incidens a gnóm pultoslány és Darok között borzolja a kedélyeket. Pont ilyenkor.
Azért van ideje reagálni, nem megy olyan gyorsan és zökkenőmentesen elvinni a gnómot, ha kell az asztalok között állítja meg az orkot.*
- Nem érdekel mi folyik itt, az sem, hogy mit csináltok egymással, de azért mindennek van határa. *Teremti le a Xavyt fogva tartó Darokot, sárga tekintete dühösen jár kettőjük között.*
- Mindkettőtöket kétszáz aranyra büntetlek a Kalmár rendjének megzavarásáért és két hatig takaríthatjátok az illemhelyet! Remélem, ebből mindketten tanultok és máskor meggondoljátok, hol és hogyan intézitek az ügyeiteket! *Haragos és nem csak azért, mert a két jómadár megzavarta a fogadó nyugalmát, de még ki is szolgáltatják őt a kancellár tréfáinak. Ez utóbbi sokkal inkább kellemetlenül érinti. Most el kell majd tűrnie Habrertus ostoba beszólásait.*
A hozzászólás írója (Cha'yss Cano Caldorcor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.29 10:31:30
1796. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-29 09:31:20
Üzenet elküldve: 2021-06-29 09:31:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
//Pultnál//
*Az orkos, lényegre törő tette után sikeresen kikapja a pult mögül a gnóm lányt. Biztos meglepődik, mert eleinte hangja sincsen. De ami késik, az nem múlik. Torka szakadtából kiabál, ordítozik segítségért és azért, hogy elengedjék. Mindezek nem hatják meg Driket, még a fenyegetőzése sem. ~Kis mitugrász, jól kitoltál magaddal.~ Fogalma sincs, hogy Aztyan mit tervez vele tenni, de biztos, hogy egy kis ejnye-bejnyével nem fogja megúszni. A rúgkapálás tompa puffanással pattan le a lovagi vértezetről. Belülről annyi érződik, mintha kaparásznák a páncélt. Erősen szorítja a páncélhoz, így nem sok esély van a menekülésre. Az izmos kar összezár, amiből nincs menekvés. Teketóriázás nélkül vágódik ki az ajtón a Kalmárból és indul a kovácsműhely felé. Ha valaki segítőkész szándékkal próbálná megállítani, az nem lesz hatással az elhatározására, hogy bármi áron elviszi a gnómot.*
- Csend legyen, vagy a páncélos kesztyűmet tömöm a szádba! *Rákiabál Xavyra, hogy fejezze be az óbégatást, de továbbra sem ad választ a kérdésére.*
//Pultnál//
*Az orkos, lényegre törő tette után sikeresen kikapja a pult mögül a gnóm lányt. Biztos meglepődik, mert eleinte hangja sincsen. De ami késik, az nem múlik. Torka szakadtából kiabál, ordítozik segítségért és azért, hogy elengedjék. Mindezek nem hatják meg Driket, még a fenyegetőzése sem. ~Kis mitugrász, jól kitoltál magaddal.~ Fogalma sincs, hogy Aztyan mit tervez vele tenni, de biztos, hogy egy kis ejnye-bejnyével nem fogja megúszni. A rúgkapálás tompa puffanással pattan le a lovagi vértezetről. Belülről annyi érződik, mintha kaparásznák a páncélt. Erősen szorítja a páncélhoz, így nem sok esély van a menekülésre. Az izmos kar összezár, amiből nincs menekvés. Teketóriázás nélkül vágódik ki az ajtón a Kalmárból és indul a kovácsműhely felé. Ha valaki segítőkész szándékkal próbálná megállítani, az nem lesz hatással az elhatározására, hogy bármi áron elviszi a gnómot.*
- Csend legyen, vagy a páncélos kesztyűmet tömöm a szádba! *Rákiabál Xavyra, hogy fejezze be az óbégatást, de továbbra sem ad választ a kérdésére.*
1795. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-29 09:19:02
Üzenet elküldve: 2021-06-29 09:19:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A bajusz bosszúja//
//Pultnál//
*Mindig figyel, hogy ki érkezik, hiszen ez a dolga, attól függetlenül, hogy nem rohan oda lábát szegve, hogy kiszolgálja, ha leül. Ám ezúttal egy igen páncélozott valami érkezik, amit furcsáll. ~Vajon melyik végén kell beleönteni a sört? Ha lentről és tuti nem vállalom. ~ Nézi, ahogy a pult irányába veszi a lépteit, úgy fest, legalább nem szétverni jött a kocsmát. Már éppen nyitná kérdésre a száját, mikor benyúl a pult mögé és megragadja. Nyilván az első reakció a semmi, viszont, mikor már oda szorítja a páncéljához csak elkezd rúgkapálni és kiáltozni.*
-SEGÍTSÉÉÉG! MI A FENÉT AKARSZ TE RUSNYASÁG?! SEEEGÍÍTSÉÉÉG! TEGYÉL LE TEMAGAMLASZ VAGY SZESZFŐZŐT CSINÁLOK BELŐLED! *Nem igazán tud ellenállni, bár bizonyára megkocogtatja az ütéseivel a páncélt, rúgni pedig oda rúg ahol éri a másikat.*
-HOOOOVA VISZEL?! *Próbál minél hangosabban visítani, bár néhány perc utána azért elfárad ebben is.*
//Pultnál//
*Mindig figyel, hogy ki érkezik, hiszen ez a dolga, attól függetlenül, hogy nem rohan oda lábát szegve, hogy kiszolgálja, ha leül. Ám ezúttal egy igen páncélozott valami érkezik, amit furcsáll. ~Vajon melyik végén kell beleönteni a sört? Ha lentről és tuti nem vállalom. ~ Nézi, ahogy a pult irányába veszi a lépteit, úgy fest, legalább nem szétverni jött a kocsmát. Már éppen nyitná kérdésre a száját, mikor benyúl a pult mögé és megragadja. Nyilván az első reakció a semmi, viszont, mikor már oda szorítja a páncéljához csak elkezd rúgkapálni és kiáltozni.*
-SEGÍTSÉÉÉG! MI A FENÉT AKARSZ TE RUSNYASÁG?! SEEEGÍÍTSÉÉÉG! TEGYÉL LE TEMAGAMLASZ VAGY SZESZFŐZŐT CSINÁLOK BELŐLED! *Nem igazán tud ellenállni, bár bizonyára megkocogtatja az ütéseivel a páncélt, rúgni pedig oda rúg ahol éri a másikat.*
-HOOOOVA VISZEL?! *Próbál minél hangosabban visítani, bár néhány perc utána azért elfárad ebben is.*
1794. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-29 08:34:33
Üzenet elküldve: 2021-06-29 08:34:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
//Pultnál//
*Egyenesen a kovácsműhelyből érkezik a páncélos ork, akinek a sisak miatt semmi sem vehető ki a tekintetéből. Benyit a Kalmárba és nyugodt léptekkel megy egyenesen a pulthoz. Nem akart megállni az ajtóban és ott körülnézni, mert az feltűnő lett volna. A pultnál tervezte ezt megtenni, de keresgélnie nem is nagyon kell, hiszen egy emelvényen álldogál a gnóm lány a pult mögött. Láthatóan jó kedve van, mert mintha dúdolászna a poharak törölgetése közben. Megáll a pult előtt és hosszú kezével benyúl Xavyért. Megragadja őt és az erős karja ölelésében tartva a mellkasához szorítja, és ott tartja. Mindezt persze akkor, ha nem akadályozza meg ebben valami nagyobb csoda. Nem szól semmit, és semmi beszéd vagy érvelés nem tudja megállítani a cselekvésében, erőszakkal lehet megpróbálni menekülni, de ekkor erőfölényével fog élni. A gnóm lánynak nem mond semmit, csupán végrehajtja a feladatot. Ha fennakadás nélkül elkapja a lányt, akkor gondolkodás nélkül elindul kifelé vele, vissza a kovácsműhelybe.*
//Pultnál//
*Egyenesen a kovácsműhelyből érkezik a páncélos ork, akinek a sisak miatt semmi sem vehető ki a tekintetéből. Benyit a Kalmárba és nyugodt léptekkel megy egyenesen a pulthoz. Nem akart megállni az ajtóban és ott körülnézni, mert az feltűnő lett volna. A pultnál tervezte ezt megtenni, de keresgélnie nem is nagyon kell, hiszen egy emelvényen álldogál a gnóm lány a pult mögött. Láthatóan jó kedve van, mert mintha dúdolászna a poharak törölgetése közben. Megáll a pult előtt és hosszú kezével benyúl Xavyért. Megragadja őt és az erős karja ölelésében tartva a mellkasához szorítja, és ott tartja. Mindezt persze akkor, ha nem akadályozza meg ebben valami nagyobb csoda. Nem szól semmit, és semmi beszéd vagy érvelés nem tudja megállítani a cselekvésében, erőszakkal lehet megpróbálni menekülni, de ekkor erőfölényével fog élni. A gnóm lánynak nem mond semmit, csupán végrehajtja a feladatot. Ha fennakadás nélkül elkapja a lányt, akkor gondolkodás nélkül elindul kifelé vele, vissza a kovácsműhelybe.*
1793. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-29 07:41:09
Üzenet elküldve: 2021-06-29 07:41:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
*Ha már így sikeresen elkerülte a lebukást, vissza is siet a pult mögé, felmászik a faládákra és folytatja a tevékenységet, amit ilyenkor szokott. Törölgeti a már tiszta korsókat, munkát színlelve. Viszont az átlagtól eltérően valahogy most jelentősen jobb kedve van, mintha még dudorászna is valamit. A ládát elrejti a pult alatt a cuccai közé, nehogy valakinek szemet szúrjon. Nem igazán az a fajta, aki azon morfondírozik, hogy ez után a nagy jelenet után vajon a többiek mit is gondolnak róla, nagy ívben tesz rá. ~Már alig várom, hogy tovább olvassam azt a naplót és ki tudjam keverni az alap főzetet, mert az is biztos ott van benne! ~*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.29 07:42:13
*Ha már így sikeresen elkerülte a lebukást, vissza is siet a pult mögé, felmászik a faládákra és folytatja a tevékenységet, amit ilyenkor szokott. Törölgeti a már tiszta korsókat, munkát színlelve. Viszont az átlagtól eltérően valahogy most jelentősen jobb kedve van, mintha még dudorászna is valamit. A ládát elrejti a pult alatt a cuccai közé, nehogy valakinek szemet szúrjon. Nem igazán az a fajta, aki azon morfondírozik, hogy ez után a nagy jelenet után vajon a többiek mit is gondolnak róla, nagy ívben tesz rá. ~Már alig várom, hogy tovább olvassam azt a naplót és ki tudjam keverni az alap főzetet, mert az is biztos ott van benne! ~*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.29 07:42:13
1792. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-25 21:13:21
Üzenet elküldve: 2021-06-25 21:13:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi, CCC és valamennyi név a Kalmárban//
//Belefutva a báróba//
*A kis gnóm szinte hátrahőköl, amikor észreveszi és az igric szigorú pillantásától zavart tátogásba kezd, hogy aztán felmutasson egy dobozt, amelyben, elmondása szerint egy csótány van, amit a konyhán fogott. Az ominózus hatlábú fajtáját kellő diszkrécióval közli a báróval.*
- Engem nem érdekel, mivel bolondozol szabadidődben, de ha turpisságon kaplak munka közben, fenékbe billentelek. *Mondja, de már mosolyog. Hiába nem tud haragudni a kis gnóm lányra. Megszínesíti a Kalmár szürke mindennapjait, de a badarságot nem tűri a fogadóban.*
- Menj. *Mosolyog szélesen és odalép a kancellár és asztaltársnője asztalához, hogy kedélyes beszélgetésbe kezdjen kedves barátjával.
Habrertus-szal hasonlóan barátságosan köszöntik egymást, mintha valóban kedves ismerősök lennének, bár külső szemlélő számára talán annak is tűnnek.*
- Kisasszony, örülök, hogy megismerhetem. *Hajtja meg magát újra a bemutatkozó Ninreya előtt és visszafordítja figyelmét a kancellárra.
Amikor kiderül, hogy Aenae nincs a férfivel, amit már előre tudott, hisz, ha a tharg lány Artheniorban lenne, arról biztosan tudna, ám ennek ellenére őszintén meglepett és szomorú gesztusok váltják egymást arcán.
A "teljes vashegyi delegáció" elhangzásánál derűs mosoly terül el arcán. Habrertus bizonyosan magát értette "teljes" alatt, de azért az igric, ha már adódik az alkalom, tesz egy próbát, hogy zavarba hozza a kancellárt.*
- Nocsak, a kisasszony milyen tisztséget tölt be a delegációban? *Pillant derűs érdeklődéssel a lányra, majd onnan vissza Habrertusra.*
- Oh, nem hivatalos. *Tettet meglepettséget, mintha csak most esne le neki a szituáció.*
- Elnézésüket kérem, remélem, nem zavartam meg semmit. *Lép hátra egyet. Azt hallotta, hogy a kancellárnak vannak különös igényei és úgy tűnik, ezek között a sötételf lányok is helyet kaptak.
A folytatásban kap hideget-meleget, a kecskeszakállú dicséri a fogadót, az ételeket és italokat, viszont úgy tűnik, a fogadó nyugalma nem elég kielégítő számára. Az igric is a pult mögé iszkoló Xavy után pillant, majd visszafordulva tárja szét színpadiasan karjait.*
- Mit mondhatnék, a berendezéseket, az ételeket és italokat kiválaszthatom, de értő munkaerőt nehéz találni, olykor meg kell alkudni, ahogy a vendégeket sem tudjuk megválogatni. Hisz belőlük élünk. *Mosolyog beletörődő mosollyal, mintha rajta aztán nem múlt volna semmi. Természetesen nem a vashegyi kancellárra és mélységi asztaltársára gondol, még véletlenül sem. Hisz miért tenne olyat, ők ketten barátok és a Vashegy szövetségesei.*
- Nem is zavarok tovább, nem szeretnék kellemetlenkedni. Ám engedd meg, hogy még elmondjam a jó hírt, hamarosan saját szememmel nézem meg thargföldi birtokom és már ki is ötlöttem, mire fogom hasznosítani az úrnőtől kapott területet. Hajnalban indulok a Vashegyre, hogy visszavigyem a korábban kölcsönkapott hátasokat is. Kívánod, hogy mondjak valamit a nagyasszonynak, ha meglátogatom erődjében? *Kérdi kedves mosollyal, mintha csupa szívjóságból tenné.*
//Belefutva a báróba//
*A kis gnóm szinte hátrahőköl, amikor észreveszi és az igric szigorú pillantásától zavart tátogásba kezd, hogy aztán felmutasson egy dobozt, amelyben, elmondása szerint egy csótány van, amit a konyhán fogott. Az ominózus hatlábú fajtáját kellő diszkrécióval közli a báróval.*
- Engem nem érdekel, mivel bolondozol szabadidődben, de ha turpisságon kaplak munka közben, fenékbe billentelek. *Mondja, de már mosolyog. Hiába nem tud haragudni a kis gnóm lányra. Megszínesíti a Kalmár szürke mindennapjait, de a badarságot nem tűri a fogadóban.*
- Menj. *Mosolyog szélesen és odalép a kancellár és asztaltársnője asztalához, hogy kedélyes beszélgetésbe kezdjen kedves barátjával.
Habrertus-szal hasonlóan barátságosan köszöntik egymást, mintha valóban kedves ismerősök lennének, bár külső szemlélő számára talán annak is tűnnek.*
- Kisasszony, örülök, hogy megismerhetem. *Hajtja meg magát újra a bemutatkozó Ninreya előtt és visszafordítja figyelmét a kancellárra.
Amikor kiderül, hogy Aenae nincs a férfivel, amit már előre tudott, hisz, ha a tharg lány Artheniorban lenne, arról biztosan tudna, ám ennek ellenére őszintén meglepett és szomorú gesztusok váltják egymást arcán.
A "teljes vashegyi delegáció" elhangzásánál derűs mosoly terül el arcán. Habrertus bizonyosan magát értette "teljes" alatt, de azért az igric, ha már adódik az alkalom, tesz egy próbát, hogy zavarba hozza a kancellárt.*
- Nocsak, a kisasszony milyen tisztséget tölt be a delegációban? *Pillant derűs érdeklődéssel a lányra, majd onnan vissza Habrertusra.*
- Oh, nem hivatalos. *Tettet meglepettséget, mintha csak most esne le neki a szituáció.*
- Elnézésüket kérem, remélem, nem zavartam meg semmit. *Lép hátra egyet. Azt hallotta, hogy a kancellárnak vannak különös igényei és úgy tűnik, ezek között a sötételf lányok is helyet kaptak.
A folytatásban kap hideget-meleget, a kecskeszakállú dicséri a fogadót, az ételeket és italokat, viszont úgy tűnik, a fogadó nyugalma nem elég kielégítő számára. Az igric is a pult mögé iszkoló Xavy után pillant, majd visszafordulva tárja szét színpadiasan karjait.*
- Mit mondhatnék, a berendezéseket, az ételeket és italokat kiválaszthatom, de értő munkaerőt nehéz találni, olykor meg kell alkudni, ahogy a vendégeket sem tudjuk megválogatni. Hisz belőlük élünk. *Mosolyog beletörődő mosollyal, mintha rajta aztán nem múlt volna semmi. Természetesen nem a vashegyi kancellárra és mélységi asztaltársára gondol, még véletlenül sem. Hisz miért tenne olyat, ők ketten barátok és a Vashegy szövetségesei.*
- Nem is zavarok tovább, nem szeretnék kellemetlenkedni. Ám engedd meg, hogy még elmondjam a jó hírt, hamarosan saját szememmel nézem meg thargföldi birtokom és már ki is ötlöttem, mire fogom hasznosítani az úrnőtől kapott területet. Hajnalban indulok a Vashegyre, hogy visszavigyem a korábban kölcsönkapott hátasokat is. Kívánod, hogy mondjak valamit a nagyasszonynak, ha meglátogatom erődjében? *Kérdi kedves mosollyal, mintha csupa szívjóságból tenné.*
1791. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-24 19:37:18
Üzenet elküldve: 2021-06-24 19:37:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi, Xavy és valamennyi név a Kalmárban//
*A kancellár érvelését, miszerint egy olyan fogadó is nyereséges lehet, aminek a kínálata nem üt meg egy bizonyos szintet, Reya röviden megmosolyogja. Érdekes tapasztalat, egy ilyen okos embert azon kapni, hogy rátalál a felismerés: a kimondott szavait már nem fordíthatja előnyére.*
-Neked elnézem. Az út és a mai este bizonyára sokat kivett belőled. *Nyugtatja a férfi önérzetét, abban reménykedve, hogy maradt még energiája a folytatáshoz. Majd a felszolgálást követően, figyelmét Mik beszámolójának szenteli, az úrnő kedvence elnevezését illetően. Egyetlen következtetést képes levonni, ez pedig, hogy a thragok és a báró valóban jó kapcsolatot ápolnak. De az sem kizárható, hogy ez is csak valami formaság. Valójában nem sokat számít. Amennyiben az úrnőnek megfelel, egy mélységi sem hal bele, ha elfogyasztja.*
-Valóban kedves gesztus. Hasonló helyzetben én is megtenném. *Persze Reya még azt is levésné az étlapra, hogy lényegében mit is favorizál az a bizonyos úr, vagy úrnő. De ennek inkább nem ad hangot. A következő néhány pillanatban Xavy és a bajuszától bőszen megszabaduló férfi műsora kerül a figyelem középpontjába. Aminek hatására most Reya arcszíne válthat sápadtabb árnyalatra. Tudni illik, a mélységi retteg a mágia minden formájától. Ha pedig valami felfoghatatlan zajlik a szemei előtt, minden alkalommal azt hibáztatja. És igyekszik távol tartani magát tőle. Kényszeresen próbál a értelmet adni a szavaknak, amik túl hamar hagyták el a száját. Ám a benne dolgozó félsz nincs épp a segítségére.*
-Ugyan! Mi lehet ennél nyílvánvalóbb? A hamis kis gnóm megbűvölte a bajuszost. Aki most, mint egy gólem, minden parancsát teljesíti. Annak voltunk tanúi, ahogy a kis boszorkány a határait feszegette. *Mondja talán túlzásba vitt indulattal, majd tekintete ismét Xavy után kezd kutatni. Nem mintha érdekelné a folytatás, csupán szeretné minél távolabb tudni az asztaluktól. Mondjuk úgy egészében a fogadótól is, de ennek érdekében nem sokat tehet. Mikor ismét rátalál, a felszolgáló szélsebesen a kijárat felé lohol, olyan szavakat hangoztatva, amiknek senki sem szeretne a célpontja lenni. Reya már épp meg is nyugodna, ha valaki még nem állítaná és vissza nem parancsolná a pult mögé. A szerencse forgandó. Ahogy egy bölcs leírta valamikor. Ez a szösszenet pedig akkor nyeri el igazán az értelmét, mikor az idegen az asztalhoz lép és a már emlegetett báróként mutatkozik be.*
-Ninreya Delenornak hívnak. Részemről a megtiszteltetés. *Biccent azon gondolkodva, hogy ez talán a sors valami tréfája lehet. Tegnap még egy félkegyelmű arányát nyerte el, ma pedig egy kancellár és egy báró között feszeng. De nem is ő lenne, ha nem állná a sarat bármilyen helyzetben. A bemutatkozás után a nő kénytelen háttérbe szorulni, amiért igen hálás és a lehetőséget kihasználva folytatja a vacsorát. Persze közben figyeli a lezajló beszélgetést. Amennyiben nem kívánják bevonni, mindezt némán. Hubi az előadásra tett megjegyzésére félhangon fel is kuncog. Csak jelét adva az együttérzésének.*
*A kancellár érvelését, miszerint egy olyan fogadó is nyereséges lehet, aminek a kínálata nem üt meg egy bizonyos szintet, Reya röviden megmosolyogja. Érdekes tapasztalat, egy ilyen okos embert azon kapni, hogy rátalál a felismerés: a kimondott szavait már nem fordíthatja előnyére.*
-Neked elnézem. Az út és a mai este bizonyára sokat kivett belőled. *Nyugtatja a férfi önérzetét, abban reménykedve, hogy maradt még energiája a folytatáshoz. Majd a felszolgálást követően, figyelmét Mik beszámolójának szenteli, az úrnő kedvence elnevezését illetően. Egyetlen következtetést képes levonni, ez pedig, hogy a thragok és a báró valóban jó kapcsolatot ápolnak. De az sem kizárható, hogy ez is csak valami formaság. Valójában nem sokat számít. Amennyiben az úrnőnek megfelel, egy mélységi sem hal bele, ha elfogyasztja.*
-Valóban kedves gesztus. Hasonló helyzetben én is megtenném. *Persze Reya még azt is levésné az étlapra, hogy lényegében mit is favorizál az a bizonyos úr, vagy úrnő. De ennek inkább nem ad hangot. A következő néhány pillanatban Xavy és a bajuszától bőszen megszabaduló férfi műsora kerül a figyelem középpontjába. Aminek hatására most Reya arcszíne válthat sápadtabb árnyalatra. Tudni illik, a mélységi retteg a mágia minden formájától. Ha pedig valami felfoghatatlan zajlik a szemei előtt, minden alkalommal azt hibáztatja. És igyekszik távol tartani magát tőle. Kényszeresen próbál a értelmet adni a szavaknak, amik túl hamar hagyták el a száját. Ám a benne dolgozó félsz nincs épp a segítségére.*
-Ugyan! Mi lehet ennél nyílvánvalóbb? A hamis kis gnóm megbűvölte a bajuszost. Aki most, mint egy gólem, minden parancsát teljesíti. Annak voltunk tanúi, ahogy a kis boszorkány a határait feszegette. *Mondja talán túlzásba vitt indulattal, majd tekintete ismét Xavy után kezd kutatni. Nem mintha érdekelné a folytatás, csupán szeretné minél távolabb tudni az asztaluktól. Mondjuk úgy egészében a fogadótól is, de ennek érdekében nem sokat tehet. Mikor ismét rátalál, a felszolgáló szélsebesen a kijárat felé lohol, olyan szavakat hangoztatva, amiknek senki sem szeretne a célpontja lenni. Reya már épp meg is nyugodna, ha valaki még nem állítaná és vissza nem parancsolná a pult mögé. A szerencse forgandó. Ahogy egy bölcs leírta valamikor. Ez a szösszenet pedig akkor nyeri el igazán az értelmét, mikor az idegen az asztalhoz lép és a már emlegetett báróként mutatkozik be.*
-Ninreya Delenornak hívnak. Részemről a megtiszteltetés. *Biccent azon gondolkodva, hogy ez talán a sors valami tréfája lehet. Tegnap még egy félkegyelmű arányát nyerte el, ma pedig egy kancellár és egy báró között feszeng. De nem is ő lenne, ha nem állná a sarat bármilyen helyzetben. A bemutatkozás után a nő kénytelen háttérbe szorulni, amiért igen hálás és a lehetőséget kihasználva folytatja a vacsorát. Persze közben figyeli a lezajló beszélgetést. Amennyiben nem kívánják bevonni, mindezt némán. Hubi az előadásra tett megjegyzésére félhangon fel is kuncog. Csak jelét adva az együttérzésének.*
1790. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-24 17:09:08
Üzenet elküldve: 2021-06-24 17:09:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi, Xavy és valamennyi név a Kalmárban//
- Nos, valóban logikusan hangzik, hogy egy fogadónak legyen jó a konyhája. Ám az élet gyakran nélkülözi a logikát. Hiszen nem ritkán fordul elő, hogy...
*Pár pillanatig néz maga elé, aztán egy félmosollyal pillant fel.*
- Nézd el nekem, hajlamos vagyok túlgondolni a dolgokat. Hiszen való igaz: az a fogadó, ahol minősíthetetlen az ellátás, nem sokáig marad talpon.
*Ezután Hubi az érdeklődés számos tanújelével az arcán hallgatja végig Mik beszámolóját Reya tányéráról. Megköszöni a felvilágosítást, majd gyanúsan komoly arccal fordul vissza asztaltársához.*
- Ez a báróra vall. Híres jó modoráról és figyelmességéről, melytől Kagaenae úrnőt sem fosztja meg. Elismerésre méltó.
*Hubinak persze csak közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésére, azok is meglehetősen haloványak, de a báró iránt érzett ellenszenve okán mégis kész tényként fogadja el, hogy ezek _úgy_ vannak.*
- Erre a kérdésre pont azért nem válaszolhatok, kedvesem, mert tudós vagyok.
*Ez már a pultnál történtek után hangzik el, két falat fogas között.*
- Hogy véleményt alkothassak ismernem kéne furcsa viselkedésű barátunkat, az előzményeket, a gnómot és még számos részletet. Vannak olyan főzetek melyek fogyasztása tébolyt okoz, ugyanúgy léteznek olyan mágiaformák melyek hatása hasonló.
*Bár Hubinak valóban fogalma sincs a történések hátteréről, mégis beletrafál valamibe. Elvégre egy tudósnak az ismeretek gyűjtésén kívül szerencsére is szüksége van.*
- De tulajdonképpen a szerelem is egyfajta téboly.
*Innentől Hubi kissé elhűlve figyeli a felpörgő eseményeket, a mosdatlan szájú gnóm elviharzását és az immár bajusz nélküli férfi lógó orral történő távozását. Lehet, hogy jól tippelt és mivel a jó kancellár szívétől nem áll távol az együttérzés, épp kezdené megsajnálni a szerencsétlent, de ekkor belép valaki a fogadóba, Hubi pedig egy pillanatra a mennyezet felé fordítja a tekintetét, mintegy az istenek otthona felé pillantva.
~Nincs jobb szórakozásotok, ugye?~
Mire pedig Cha'yss az asztalukhoz ér, Hubi arca maga a báj és kellem.*
- Örvend a szívem, báró uram, hogy ismét találkozunk.
*Bármekkora is a valószínűleg kölcsönös ellenszenv, Hubi azt nem tagadhatja el, hogy a báró modora kifogástalan. A bemutatkozás után - ha jelképesen is - a háttérbe húzódik, megvárja Reya válaszát. Elvégre annyira még nem ismerik egymást, hogy a bemutatását is átvegye tőle. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb mélységi igen öntudatos.*
- Nem, a nagyasszony sajnos nincs a társaságomban. A teljes vashegyi delegációhoz van szerencséd, bár meg kell valljam, látogatásom nem hivatalos jellegű.
*Hubinak emlékeztetnie kell magát rá, hogy a wegorteni eszes alak és Hubihoz hasonlóan szereti froclizni a másikat. Hiszen mindketten tisztában vannak vele, hogy Aenae-ről Cha'yss tudhat többet.*
- Kedves bárom! *szúr fel egy falat halat a villájára és meghajtja felét a wegtoreni felé* El kell ismernem, hogy értő vezetésed alatt e hely egy olcsó, ám kellemes kis bordélyból kényelmes, a legmagasabb igényeket is kielégítő fogadó vált. Az ételek, a bor valóban kifogástalanok... *szabad kezével tesz egy kis mozdulatot a tányérok és a borosüveg, majd a pult felé iszkoló Xavy felé* A vendégek mulattatására szolgáló folklórműsor pedig igazán szórakoztató. Kérlek, fogadd őszinte elsimerésem!
- Nos, valóban logikusan hangzik, hogy egy fogadónak legyen jó a konyhája. Ám az élet gyakran nélkülözi a logikát. Hiszen nem ritkán fordul elő, hogy...
*Pár pillanatig néz maga elé, aztán egy félmosollyal pillant fel.*
- Nézd el nekem, hajlamos vagyok túlgondolni a dolgokat. Hiszen való igaz: az a fogadó, ahol minősíthetetlen az ellátás, nem sokáig marad talpon.
*Ezután Hubi az érdeklődés számos tanújelével az arcán hallgatja végig Mik beszámolóját Reya tányéráról. Megköszöni a felvilágosítást, majd gyanúsan komoly arccal fordul vissza asztaltársához.*
- Ez a báróra vall. Híres jó modoráról és figyelmességéről, melytől Kagaenae úrnőt sem fosztja meg. Elismerésre méltó.
*Hubinak persze csak közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésére, azok is meglehetősen haloványak, de a báró iránt érzett ellenszenve okán mégis kész tényként fogadja el, hogy ezek _úgy_ vannak.*
- Erre a kérdésre pont azért nem válaszolhatok, kedvesem, mert tudós vagyok.
*Ez már a pultnál történtek után hangzik el, két falat fogas között.*
- Hogy véleményt alkothassak ismernem kéne furcsa viselkedésű barátunkat, az előzményeket, a gnómot és még számos részletet. Vannak olyan főzetek melyek fogyasztása tébolyt okoz, ugyanúgy léteznek olyan mágiaformák melyek hatása hasonló.
*Bár Hubinak valóban fogalma sincs a történések hátteréről, mégis beletrafál valamibe. Elvégre egy tudósnak az ismeretek gyűjtésén kívül szerencsére is szüksége van.*
- De tulajdonképpen a szerelem is egyfajta téboly.
*Innentől Hubi kissé elhűlve figyeli a felpörgő eseményeket, a mosdatlan szájú gnóm elviharzását és az immár bajusz nélküli férfi lógó orral történő távozását. Lehet, hogy jól tippelt és mivel a jó kancellár szívétől nem áll távol az együttérzés, épp kezdené megsajnálni a szerencsétlent, de ekkor belép valaki a fogadóba, Hubi pedig egy pillanatra a mennyezet felé fordítja a tekintetét, mintegy az istenek otthona felé pillantva.
~Nincs jobb szórakozásotok, ugye?~
Mire pedig Cha'yss az asztalukhoz ér, Hubi arca maga a báj és kellem.*
- Örvend a szívem, báró uram, hogy ismét találkozunk.
*Bármekkora is a valószínűleg kölcsönös ellenszenv, Hubi azt nem tagadhatja el, hogy a báró modora kifogástalan. A bemutatkozás után - ha jelképesen is - a háttérbe húzódik, megvárja Reya válaszát. Elvégre annyira még nem ismerik egymást, hogy a bemutatását is átvegye tőle. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb mélységi igen öntudatos.*
- Nem, a nagyasszony sajnos nincs a társaságomban. A teljes vashegyi delegációhoz van szerencséd, bár meg kell valljam, látogatásom nem hivatalos jellegű.
*Hubinak emlékeztetnie kell magát rá, hogy a wegorteni eszes alak és Hubihoz hasonlóan szereti froclizni a másikat. Hiszen mindketten tisztában vannak vele, hogy Aenae-ről Cha'yss tudhat többet.*
- Kedves bárom! *szúr fel egy falat halat a villájára és meghajtja felét a wegtoreni felé* El kell ismernem, hogy értő vezetésed alatt e hely egy olcsó, ám kellemes kis bordélyból kényelmes, a legmagasabb igényeket is kielégítő fogadó vált. Az ételek, a bor valóban kifogástalanok... *szabad kezével tesz egy kis mozdulatot a tányérok és a borosüveg, majd a pult felé iszkoló Xavy felé* A vendégek mulattatására szolgáló folklórműsor pedig igazán szórakoztató. Kérlek, fogadd őszinte elsimerésem!
1789. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-24 13:44:08
Üzenet elküldve: 2021-06-24 13:44:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Belefutva a báróba//
*Miközben kezében a ládával éppen menekülőfélben van, a maga tutyimutyi módján, hátra felé pillantgat így kerüli el a figyelmét a báró úr ékezte. Csak akkor kap észbe, mikor már előtte áll és megtorpanásra, sőt szinte hatra hőkölésre készteti. Érkezik is az evidens kérdés, amire hirtelen úgy kezd el zavarában tátogni, mint egy frissen kiemelt ponty, aztán hang is társul szerencséjére a dologhoz, miután felugrik hirtelen az ötlet.*
-Megfogtam a konyhában garázdálkodó… csóótányt. *A végét halkan mondja, szinte súgva, miközben lopva körbe tekint, mintha azt keresné ki hallgatózhat. Felmutatja a dobozt is, mintha azt akarná ezzel sugallni, hogy a báró akár meg is nézheti saját szemével, bár a homloka már gyöngyözik a hazugság nyomása alatt. A sietséget már csak erősen belemagyarázva tudná elmismásolni, így inkább az utána következő utasításnak fogad szót és indulna vissza a pulthoz, amennyiben a báró valóban nem nyúl a doboz után, hogy meglesse a tartalmát.*
-Igenis! Megyek azonnal! *Húzza ki magát, tisztes és becsületes alkalmazott módjára.*
*Miközben kezében a ládával éppen menekülőfélben van, a maga tutyimutyi módján, hátra felé pillantgat így kerüli el a figyelmét a báró úr ékezte. Csak akkor kap észbe, mikor már előtte áll és megtorpanásra, sőt szinte hatra hőkölésre készteti. Érkezik is az evidens kérdés, amire hirtelen úgy kezd el zavarában tátogni, mint egy frissen kiemelt ponty, aztán hang is társul szerencséjére a dologhoz, miután felugrik hirtelen az ötlet.*
-Megfogtam a konyhában garázdálkodó… csóótányt. *A végét halkan mondja, szinte súgva, miközben lopva körbe tekint, mintha azt keresné ki hallgatózhat. Felmutatja a dobozt is, mintha azt akarná ezzel sugallni, hogy a báró akár meg is nézheti saját szemével, bár a homloka már gyöngyözik a hazugság nyomása alatt. A sietséget már csak erősen belemagyarázva tudná elmismásolni, így inkább az utána következő utasításnak fogad szót és indulna vissza a pulthoz, amennyiben a báró valóban nem nyúl a doboz után, hogy meglesse a tartalmát.*
-Igenis! Megyek azonnal! *Húzza ki magát, tisztes és becsületes alkalmazott módjára.*
1788. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-24 13:26:27
Üzenet elküldve: 2021-06-24 13:26:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi, Xavy és valamennyi név a Kalmárban//
*Kisebb körséta után tér vissza a Kalmárba. A melegből kezd elege lenni és bár Wegtorenben volt része benne, így valamennyire ellen is áll neki, azért a ló szerszámának is van vége. A fogadó ajtajában leveszi kalapját és megtörli a homlokát mielőtt belépne, majd odabent megoldja köpenye szegélyét is. A könnyű, drága anyagból varrt köpeny óvja a melegtől, de egy idő után fullasztó. Bár most is elegáns, inkább a gyakorlatot részesítette előnyben az eleganciával szemben. Egyszerű, könnyű nadrág, vékony csizma, ing és vívómellény van rajta. A köpeny és a kalap immáron a kezeiben pihen, amikor elindul befelé és szembetalálja magát a felé mozduló (menekülő) Xavyval, aki valami okból azt kiabálja, "megcsináltam".
Sárga pillantása a gnómra siklik, kettészelt bal szemöldöke megemelkedik, meglepettséget kölcsönözve arcának.*
- Mit csináltál meg? *Kérdi komoly hangon.*
- És mire ez a nagy sietség? *Csapja hozzá a következőt.*
- Xavy, viselkedj és irány vissza dolgozni. *Int az időközben lehúzott, könnyű szarvasbőr kesztyűivel a pult felé, amely mögött épp csukódni látszik egy ajtó. Az ottlévők arcán mintha zavart vagy meglepettséget látna, de valójában hidegen hagyja a dolog. Ha gond van, majd Aztyan elintézi.
Pillantása Yezát keresi, hátha még vagy már itt találja, de a vöröst nem látja sehol, talán lekerülték egymást vagy már a feladatát teljesíti.
Ezért is lepődik meg annyira, amikor ellép Xavy mellett, hogy Habrertust egy mélységi lány társaságában az egyik asztalnál pillantja meg.*
- Kancellár úr, micsoda megtiszteltetés! *Szélesedik ki a mosolya, mintha egy régi, nagyon jó barátot látna és feléjük lép.
Amint az asztalhoz ért, mélyen meghajol a sötételf lány előtt.*
- Kiasszony, a nevem báró Cha'yss Cano Caldorcor. *Mutatkozik be. Többre úgysincs szükség. Mintha csak akkor kapna észbe, körbenéz a fogadóban, mintha keresne valakit.*
- Az úrnő is itt van? Miért nem szóltak előre, hogy vendégül láthatom önöket, személyesen fogadtam volna a nagyasszonyt és a Vashegy kancellárját. *Fordul vissza barátságos mosollyal Habrertus felé.*
*Kisebb körséta után tér vissza a Kalmárba. A melegből kezd elege lenni és bár Wegtorenben volt része benne, így valamennyire ellen is áll neki, azért a ló szerszámának is van vége. A fogadó ajtajában leveszi kalapját és megtörli a homlokát mielőtt belépne, majd odabent megoldja köpenye szegélyét is. A könnyű, drága anyagból varrt köpeny óvja a melegtől, de egy idő után fullasztó. Bár most is elegáns, inkább a gyakorlatot részesítette előnyben az eleganciával szemben. Egyszerű, könnyű nadrág, vékony csizma, ing és vívómellény van rajta. A köpeny és a kalap immáron a kezeiben pihen, amikor elindul befelé és szembetalálja magát a felé mozduló (menekülő) Xavyval, aki valami okból azt kiabálja, "megcsináltam".
Sárga pillantása a gnómra siklik, kettészelt bal szemöldöke megemelkedik, meglepettséget kölcsönözve arcának.*
- Mit csináltál meg? *Kérdi komoly hangon.*
- És mire ez a nagy sietség? *Csapja hozzá a következőt.*
- Xavy, viselkedj és irány vissza dolgozni. *Int az időközben lehúzott, könnyű szarvasbőr kesztyűivel a pult felé, amely mögött épp csukódni látszik egy ajtó. Az ottlévők arcán mintha zavart vagy meglepettséget látna, de valójában hidegen hagyja a dolog. Ha gond van, majd Aztyan elintézi.
Pillantása Yezát keresi, hátha még vagy már itt találja, de a vöröst nem látja sehol, talán lekerülték egymást vagy már a feladatát teljesíti.
Ezért is lepődik meg annyira, amikor ellép Xavy mellett, hogy Habrertust egy mélységi lány társaságában az egyik asztalnál pillantja meg.*
- Kancellár úr, micsoda megtiszteltetés! *Szélesedik ki a mosolya, mintha egy régi, nagyon jó barátot látna és feléjük lép.
Amint az asztalhoz ért, mélyen meghajol a sötételf lány előtt.*
- Kiasszony, a nevem báró Cha'yss Cano Caldorcor. *Mutatkozik be. Többre úgysincs szükség. Mintha csak akkor kapna észbe, körbenéz a fogadóban, mintha keresne valakit.*
- Az úrnő is itt van? Miért nem szóltak előre, hogy vendégül láthatom önöket, személyesen fogadtam volna a nagyasszonyt és a Vashegy kancellárját. *Fordul vissza barátságos mosollyal Habrertus felé.*
1787. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-24 12:59:01
Üzenet elküldve: 2021-06-24 12:59:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Kocsmatúra//
*Mindennek megvan a maga ideje, annak is, hogy mikor tolja vissza a képét a házba, amit ott hagyott a férfira meg a két gyerekre. Az azonban nem most van. Szélesre tárja a fogadó ajtaját és belép rajta. A lovát most nem hozta magával, csak átjött inni egy másik kocsmába, mert most ezt is megteheti, miért is ne? Nem igazán szeretne senkivel sem közösködni, az kéne még, hogy valami részeges alak a képébe köpködjön miközben a tegnapi napját siratja vagy talán az egész életét, ami szintén nem érdekelné. Ebből meg vitát ezen a szép napon igazán nem akar. Besétálva, ellavíroz az asztalok között és oda ül a pulthoz, csak akkor szól, ha a pult mögött állót arra eszi a fene, nem siet sehova.*
*Mindennek megvan a maga ideje, annak is, hogy mikor tolja vissza a képét a házba, amit ott hagyott a férfira meg a két gyerekre. Az azonban nem most van. Szélesre tárja a fogadó ajtaját és belép rajta. A lovát most nem hozta magával, csak átjött inni egy másik kocsmába, mert most ezt is megteheti, miért is ne? Nem igazán szeretne senkivel sem közösködni, az kéne még, hogy valami részeges alak a képébe köpködjön miközben a tegnapi napját siratja vagy talán az egész életét, ami szintén nem érdekelné. Ebből meg vitát ezen a szép napon igazán nem akar. Besétálva, ellavíroz az asztalok között és oda ül a pulthoz, csak akkor szól, ha a pult mögött állót arra eszi a fene, nem siet sehova.*
1786. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-24 12:13:23
Üzenet elküldve: 2021-06-24 12:13:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A szerelem hullámhosszán//
//Aztyannal a pultnál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Hogy ne lennének hitelesek az intéző szavai, hisz teljes szívével szereti Xavyt. Annak ellenére is, hogy eddig nem táplált ilyen érzelmeket a gnóm lány iránt. Eddig nem kereste az érzések eredetét, csak átadta magát neki és élvezte. Hogy mindezt bizonyítsa, valójában gondolkodás nélkül nyúl a késért és tesz eleget a kérésnek. Máskor, józanul eszébe sem jutna az ilyesmi, hisz miért kellene bárkinek bizonyítania bármit. Ha valaki viszont szereti, az nem kér tőle ilyen badarságot, csak viszonozza az érzéseit. Ha nem állna valamilyen befolyásoltság alatt, egyszerűen el sem indul a Központból, nem kutyagol át a városon és nem vall be semmit Xavynak, ahogy a bajszát sem metszi le, csak azért, mert a gnóm lány azt kérte szerelme bizonyítékaként.
Ám most Aztyan nem gondol ilyesmivel, nem mérlegel, csak igyekszik szerelme kedvében járni, hogy érzései viszonzásra leljenek. És ezért milyen olcsó ár is egy fránya bajusz. A tenyerén tartott, eddig féltve őrzött és gondozott arcszőrzet szomorúan pihen a tenyerén. Az intéző zavartan figyeli, ahogy Xavy egy fadobozt vesz elő és kéri, hogy tegye bele a lemetszett bajuszt.
Arra, hogy úgyis csak öregítette az arcszőrzet, zavartan mosolyog. Ő nagyon szerette, szerinte jól állt, de ha a szerelme azt mondja, hogy jobb így, akkor még jól is jött ki.*
- Örülök. *Válaszolja továbbra is zavartan. Valahogy az orra magányos így és kicsit fázik is a szája, folyton oda szeretne nyúlni, hogy megigazítsa, pedig már nincs mit.
Aztán Xavy belekezd egy monológba és a heges arcúban nőttön nő a remény, hogy talán sikerült meggyőznie érzelmei igazáról a lányt. Megkövülten figyeli, ahogy odahúz egy ládát és feláll rá, hogy arcuk csaknem egy magasságba ér. Boldogan lép közelebb, örömmel és zakatoló szívvel veszi a cuppanós puszit, széles mosollyal hallgatja a folytatást. A mosoly lassan zavarttá válik, mert újra nem ért semmi, hogy hogyan jön ide az, hogy mit hajtott fel és hol. Teljesen megfeledkezett a sörről, amit a lány hozott át neki, hogy megkóstolja, össze sem köti az érzései eredetét a sörrel, hisz miért is tenné.*
- Átrázni? *Kérdi meglepetten.
Az újabb hangos szó újra meglepi, hátrahőkölve szalasztja el a pillanatot, hogy Xavy után kapjon, hisz nem ébred benne felismerés. Nem is érti, hogy mivel és hogyan "baszta át" őt a gnóm lány, érzései szemernyit sem változtak.
Földbe gyökerezett lábakkal nézi a pult mellől, ahogy Xavy az asztalok között old kereket, miközben azt ismételgeti "Megcsináltam".
A szegény intézőnek csak annyi marad meg, hogy kikosarazták és bár még mindig szerelmes a gnóm lányba, azért annyi gerinc van benne, hogy ne csináljon komplett idiótát magából azzal, hogy kérlelni kezdi Xavyt (megtette már ezt tudta nélkül is).
Sóhajtva, leszegett fejjel fordul a pult mögött nyíló ajtó felé, amely a Kalmár hátsó traktusába vezet. Arca a halálra ítéltek kőmaszkjává dermed és az intéző hamarosan eltűnik megszégyenítése helyszínéről a hátsó ajtó felé. A szíve kettérepedt, virágoskertjét Xavy szaros bakanccsal tapodta szét. Talán a szemébe sem tud már nézni majd. Ám ettől még szereti.*
//Aztyannal a pultnál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Hogy ne lennének hitelesek az intéző szavai, hisz teljes szívével szereti Xavyt. Annak ellenére is, hogy eddig nem táplált ilyen érzelmeket a gnóm lány iránt. Eddig nem kereste az érzések eredetét, csak átadta magát neki és élvezte. Hogy mindezt bizonyítsa, valójában gondolkodás nélkül nyúl a késért és tesz eleget a kérésnek. Máskor, józanul eszébe sem jutna az ilyesmi, hisz miért kellene bárkinek bizonyítania bármit. Ha valaki viszont szereti, az nem kér tőle ilyen badarságot, csak viszonozza az érzéseit. Ha nem állna valamilyen befolyásoltság alatt, egyszerűen el sem indul a Központból, nem kutyagol át a városon és nem vall be semmit Xavynak, ahogy a bajszát sem metszi le, csak azért, mert a gnóm lány azt kérte szerelme bizonyítékaként.
Ám most Aztyan nem gondol ilyesmivel, nem mérlegel, csak igyekszik szerelme kedvében járni, hogy érzései viszonzásra leljenek. És ezért milyen olcsó ár is egy fránya bajusz. A tenyerén tartott, eddig féltve őrzött és gondozott arcszőrzet szomorúan pihen a tenyerén. Az intéző zavartan figyeli, ahogy Xavy egy fadobozt vesz elő és kéri, hogy tegye bele a lemetszett bajuszt.
Arra, hogy úgyis csak öregítette az arcszőrzet, zavartan mosolyog. Ő nagyon szerette, szerinte jól állt, de ha a szerelme azt mondja, hogy jobb így, akkor még jól is jött ki.*
- Örülök. *Válaszolja továbbra is zavartan. Valahogy az orra magányos így és kicsit fázik is a szája, folyton oda szeretne nyúlni, hogy megigazítsa, pedig már nincs mit.
Aztán Xavy belekezd egy monológba és a heges arcúban nőttön nő a remény, hogy talán sikerült meggyőznie érzelmei igazáról a lányt. Megkövülten figyeli, ahogy odahúz egy ládát és feláll rá, hogy arcuk csaknem egy magasságba ér. Boldogan lép közelebb, örömmel és zakatoló szívvel veszi a cuppanós puszit, széles mosollyal hallgatja a folytatást. A mosoly lassan zavarttá válik, mert újra nem ért semmi, hogy hogyan jön ide az, hogy mit hajtott fel és hol. Teljesen megfeledkezett a sörről, amit a lány hozott át neki, hogy megkóstolja, össze sem köti az érzései eredetét a sörrel, hisz miért is tenné.*
- Átrázni? *Kérdi meglepetten.
Az újabb hangos szó újra meglepi, hátrahőkölve szalasztja el a pillanatot, hogy Xavy után kapjon, hisz nem ébred benne felismerés. Nem is érti, hogy mivel és hogyan "baszta át" őt a gnóm lány, érzései szemernyit sem változtak.
Földbe gyökerezett lábakkal nézi a pult mellől, ahogy Xavy az asztalok között old kereket, miközben azt ismételgeti "Megcsináltam".
A szegény intézőnek csak annyi marad meg, hogy kikosarazták és bár még mindig szerelmes a gnóm lányba, azért annyi gerinc van benne, hogy ne csináljon komplett idiótát magából azzal, hogy kérlelni kezdi Xavyt (megtette már ezt tudta nélkül is).
Sóhajtva, leszegett fejjel fordul a pult mögött nyíló ajtó felé, amely a Kalmár hátsó traktusába vezet. Arca a halálra ítéltek kőmaszkjává dermed és az intéző hamarosan eltűnik megszégyenítése helyszínéről a hátsó ajtó felé. A szíve kettérepedt, virágoskertjét Xavy szaros bakanccsal tapodta szét. Talán a szemébe sem tud már nézni majd. Ám ettől még szereti.*
1785. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-24 11:43:24
Üzenet elküldve: 2021-06-24 11:43:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A szerelem hullámhosszán//
//Aztyannal a pultnál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az Intéző szavai igazán hitelesek és bizony jobban zavarban is lenne, ha nem tudná, hogy ez a szer hatása, amit ő kotyvasztott ki. ~Milyen komoly… beszarok rajta… ~ Bár már önmagában a vallomás is felér egy valódi bizonyítékkal, így a bajusz lenyisszantására már nem is igazából lett volna szükség, ő mégis vissza akar vágni valahogy az eddig őt ért sérelmek okán. Ezen felül viszont soha nem hitte volna, hogy ennyire egyszerű lesz rábeszélni a férfi a figyelmesen gondozott bajusz eltávolítására. A vívódás sem tart sokáig, mikor pedig a késért nyúl, a szája elé kapja mind a két kezét, hogy megnyúló arcát elrejtse, a döbbenet pedig megfagyasztja az ereiben a vért is. Rémülten tekint a lenyisszantott szőrre, ekkor jut eszébe, hogy ő bizony vásárolt erre az esetre valamit, hogy ha esetleg a férfi a jövőben is gorombán bánna vele, legyen mit az orra alá dörgölnie.*
-Ezt… el se hiszem… rakd gyorsan bele… *Ugrik oda a pulthoz és kiveszi a táskájából a kis faládát, amit nemrég vásárolt a piacon és ha a férfi engedi, akkor a kezéből a bajusztetemet belesegíti a tárolóba.*
-Úgy sem állt jól neked, csak öregített… még hálás is lehetsz nekem érte. *Teszi hozzá, hátha el tudja ezt még most hitetni vele, mielőtt érkezik a kijózanító ébredés.*
-Tudod… Én mindig is nagyra tartottalak… *Motyogja, miközben a félelem egyre inkább izgatott boldogságba csap át, hatalmas szemeit az Intézőre mereszti, szíve csak úgy kalapál kis mellkasában. ~Az első bonyolultabb italom. Ez csodálatos érzés, ha belegondolok mennyit vesződtem vele, de MEGÉRTE! ~ Közben megköszörüli a torkát és a pultból odahúz egy faládát, hogy felérje a sebhelyes arcú férfit, bár még így is egy fél fejjel kisebbre sikeredik a dolog, ám ez már nem oszt és nem szoroz. A kezével közelebb inti a másikat, azt sugallva, hogy bizalmasabb beszélgetés következik.*
-Köszönöm. *Fancsalodik el az arca meghatottságában, a szája lefelé görbül és ha a férfi valóban kicsit odahajol akkor nyom egy cuppanós puszit az orcájára.*
-Még valami… jobban is vigyázhatnál, hogy mit hajtasz fel… ebből egyszer még bajod lehet… ha nem egy olyan nagyszívű gnóm akar átrázni, mint én. *Jegyzi meg feltartott ujjal, kioktató módon magyaráz, mint az anya a csintalan gyereknek, majd hirtelen belekiabálja a másik képébe:*
-ÁTBASZTALAK! *Remélve, hogy a meglepetés okán nem kap utána, megpróbál eliszkolni a közeléből az asztalok irányába, a „MEGCSINÁLTAM” felkiáltást ismételgetve.*
//Aztyannal a pultnál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az Intéző szavai igazán hitelesek és bizony jobban zavarban is lenne, ha nem tudná, hogy ez a szer hatása, amit ő kotyvasztott ki. ~Milyen komoly… beszarok rajta… ~ Bár már önmagában a vallomás is felér egy valódi bizonyítékkal, így a bajusz lenyisszantására már nem is igazából lett volna szükség, ő mégis vissza akar vágni valahogy az eddig őt ért sérelmek okán. Ezen felül viszont soha nem hitte volna, hogy ennyire egyszerű lesz rábeszélni a férfi a figyelmesen gondozott bajusz eltávolítására. A vívódás sem tart sokáig, mikor pedig a késért nyúl, a szája elé kapja mind a két kezét, hogy megnyúló arcát elrejtse, a döbbenet pedig megfagyasztja az ereiben a vért is. Rémülten tekint a lenyisszantott szőrre, ekkor jut eszébe, hogy ő bizony vásárolt erre az esetre valamit, hogy ha esetleg a férfi a jövőben is gorombán bánna vele, legyen mit az orra alá dörgölnie.*
-Ezt… el se hiszem… rakd gyorsan bele… *Ugrik oda a pulthoz és kiveszi a táskájából a kis faládát, amit nemrég vásárolt a piacon és ha a férfi engedi, akkor a kezéből a bajusztetemet belesegíti a tárolóba.*
-Úgy sem állt jól neked, csak öregített… még hálás is lehetsz nekem érte. *Teszi hozzá, hátha el tudja ezt még most hitetni vele, mielőtt érkezik a kijózanító ébredés.*
-Tudod… Én mindig is nagyra tartottalak… *Motyogja, miközben a félelem egyre inkább izgatott boldogságba csap át, hatalmas szemeit az Intézőre mereszti, szíve csak úgy kalapál kis mellkasában. ~Az első bonyolultabb italom. Ez csodálatos érzés, ha belegondolok mennyit vesződtem vele, de MEGÉRTE! ~ Közben megköszörüli a torkát és a pultból odahúz egy faládát, hogy felérje a sebhelyes arcú férfit, bár még így is egy fél fejjel kisebbre sikeredik a dolog, ám ez már nem oszt és nem szoroz. A kezével közelebb inti a másikat, azt sugallva, hogy bizalmasabb beszélgetés következik.*
-Köszönöm. *Fancsalodik el az arca meghatottságában, a szája lefelé görbül és ha a férfi valóban kicsit odahajol akkor nyom egy cuppanós puszit az orcájára.*
-Még valami… jobban is vigyázhatnál, hogy mit hajtasz fel… ebből egyszer még bajod lehet… ha nem egy olyan nagyszívű gnóm akar átrázni, mint én. *Jegyzi meg feltartott ujjal, kioktató módon magyaráz, mint az anya a csintalan gyereknek, majd hirtelen belekiabálja a másik képébe:*
-ÁTBASZTALAK! *Remélve, hogy a meglepetés okán nem kap utána, megpróbál eliszkolni a közeléből az asztalok irányába, a „MEGCSINÁLTAM” felkiáltást ismételgetve.*
1784. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-24 11:00:00
Üzenet elküldve: 2021-06-24 11:00:00
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi, Xavy és valamennyi név a Kalmárban//
*Visszamosolyog a bazsalygó kancellárra, bár úgy gondolja, a férfi nem ismeri fel. Miért is emlékezne egy olyan úr, mint Habrertus egy egyszerű szolgára? De ez nem is számít, hisz nem azért van ott, hogy emlékeket hagyjon, hanem, hogy kiszolgálja a vendégeket. Egy jó csapos láthatatlan, ha kell, de a munkáját teljes szívvel végzi.
Kiderül az ételek felosztása, az Úrnő Kedvence a mélységi lány elé, a hal a kancellár elé kerül. Mielőtt visszaindulhatna a pulthoz, a kecskeszakállú férfi kérdést intéz hozzá az egyik étellel kapcsolatban, amire Mik készségesen és legjobb tudása szerint válaszol.*
- Igen, valóban. *Kezd bele a válaszba.*
- A nemes hölgy nem más, mint Kagaenae Thargodar úrnő, aki egyszer a Kalmár vendége volt, ő rendelte ezt az ételt és a báró tisztelete és megbecsülése jeleként keresztelte erre a névre ezt a fogást. *Mondja egy pillantással a mélységi lány felé is nézve, majd onnan vissza Habrertusra.
Ha a férfi elégedett a válasszal, akkor enyhén meghajol és már indul is vissza a pultba, ahol közben kissé elharapóztak az események Xavy és az intéző között.
Aztyan meglehetősen furcsán viselkedik, ami abban csúcsosodik ki, hogy egyszer csak felkap egy kést a pultból és nemes egyszerűséggel lemetéli a bajszát. Mik a meglepettségtől megdermedve torpan meg, majd egy kerülővel folytatja útját vissza a pultba, ahol újra megáll Arja mellett, de fél szemét igyekszik a kettősön tartani. Itt valami nagyon nincs rendben, Aztyant még sosem látta ilyennek.*
- Teysusra, mi folyik itt? *Súgja oda Arjának.*
*Visszamosolyog a bazsalygó kancellárra, bár úgy gondolja, a férfi nem ismeri fel. Miért is emlékezne egy olyan úr, mint Habrertus egy egyszerű szolgára? De ez nem is számít, hisz nem azért van ott, hogy emlékeket hagyjon, hanem, hogy kiszolgálja a vendégeket. Egy jó csapos láthatatlan, ha kell, de a munkáját teljes szívvel végzi.
Kiderül az ételek felosztása, az Úrnő Kedvence a mélységi lány elé, a hal a kancellár elé kerül. Mielőtt visszaindulhatna a pulthoz, a kecskeszakállú férfi kérdést intéz hozzá az egyik étellel kapcsolatban, amire Mik készségesen és legjobb tudása szerint válaszol.*
- Igen, valóban. *Kezd bele a válaszba.*
- A nemes hölgy nem más, mint Kagaenae Thargodar úrnő, aki egyszer a Kalmár vendége volt, ő rendelte ezt az ételt és a báró tisztelete és megbecsülése jeleként keresztelte erre a névre ezt a fogást. *Mondja egy pillantással a mélységi lány felé is nézve, majd onnan vissza Habrertusra.
Ha a férfi elégedett a válasszal, akkor enyhén meghajol és már indul is vissza a pultba, ahol közben kissé elharapóztak az események Xavy és az intéző között.
Aztyan meglehetősen furcsán viselkedik, ami abban csúcsosodik ki, hogy egyszer csak felkap egy kést a pultból és nemes egyszerűséggel lemetéli a bajszát. Mik a meglepettségtől megdermedve torpan meg, majd egy kerülővel folytatja útját vissza a pultba, ahol újra megáll Arja mellett, de fél szemét igyekszik a kettősön tartani. Itt valami nagyon nincs rendben, Aztyant még sosem látta ilyennek.*
- Teysusra, mi folyik itt? *Súgja oda Arjának.*
1783. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-23 19:50:27
Üzenet elküldve: 2021-06-23 19:50:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi, Xavy és valamennyi név a Kalmárban//
*Tény és való, hogy orkunk olyan cifra káromkodások kíséretében emlegette a, mint kiderült, egykori tharg vezért, amiknek Reya a felét sem értette igazán. Még az utólagos emlékszilánkokból is nehezen tudná most felidézni a szavakat. Valami fivérét siratta, miközben mindenki más isteneit kívánta melegebb égtájakra.*
-Maradjunk annyiban, hogy nem nosztalgikusan mesélt az úrról! *Zárja rövidre a témát egy félmosoly kíséretében. A pult felől felcsattanásra hasonlító hangok érkeznek és úgy tűnik, mintha a bort felszólgáló gnóm háborogna. Persze ennek csak Xavy hangját veszi alapul, hiszen a nő nem fordítja feléjük a tekintetét. Kénytelen volt hozzászokni a környezetében történő összezördülésekhez. Ugyanis ezek mindennaposak voltak a múltjában. Az utolsó korty rumért birokra kelt törpékhez képest, Xavy olyan, mint aki éppen altatót dalol. Majd a kovácsműhelybe tett látogatás kerül szóba, amihez Hubi szívesen asszisztálna. Legalábbis az elmondása szerint.*
-Terhes? Ugyan kérlek! Én örülök, ha velem tartasz. Őszintén szólva, kicsit meg szoktam szeppenni nagyobb tömegben. De ketten már bevesszük a piacot. *A a következő mosolytól viszont egy fiatal férfi menti meg a kancellárt, aki az ételeket hivatott felszolgálni. Jó döntésnek minősül a részéről lévén, hogy Xavy teljesen mással van elfoglalva.*
-Szép estét! *Viszonozza a mélységi is az üdvözlést, ám ennél többet nem kíván hozzáfűzni. Illetve még nagy örömmel tisztázná, hogy melyik fogás ki elé kerüljön, de Hubi, mint úriember, megelőzi ebben. Az elé kerülő tányért egy halk köszönömmel és bólintással nyugtázza, majd a kancellár felé fordítja a tekintetét, aki az úrnő kedvencéről kérdez. Persze Reyának bőven elég információ az is, hogy nem sült mosómedvét kell vacsoráznia. Hiszen ránézésre is valami szárnyas, a méreteiéből ítélve csirke, került az asztalra. Ennek ellenére kíváncsian várja az elnevezés eredetét. Mikor végre nekiláthatnak az evésnek, a mélységi is belekapaszkodik az evőeszközökbe. Bizony nem tömheti magába kézzel-lábbal. Bármennyire is szeretné, vagy kényelmesebb lenne. Jelen pillanatban nem egy tábortűz mellett ül. Az első falat után, aminek az íze csak jobban arra készteti, hogy a villát eldobva habzsolni kezdjen, ő is elismerően szólal meg.*
-Valóban ízletes. De hát egy vendéglátó helyen vagyunk. Ha nem a konyha, akkor mi lenne az erősségük? *Öblít egy korty borral, azt remélve, hogy a következő falatig ezzel lekűzdheti állatias ösztöneit. A koncentrációt Hubi arckifejezése szakítja meg. Akkor vágott ilyen képet, mikor a fogadóba lépve szellemet látott. A galád kísértet talán visszatért? Hirtelen próbál a férfi arcizmai jelezte irányba fordulni, nehogy lemaradjon a lidércről. De csak Xavit és az őt túszulejtő férfit látja meg a pultnál. Utóbbi éppen a bajuszát henteli. Ha pedig nem csalnak a fáradt, mélységi szemek, mindezt egy kés segítségével. A jelenet és Hubi szavai hatására nevetve fordul vissza az asztal felé.*
-Kétlem, hogy erről lenne szó. *Mondja egy könnycsepet törölve le a szeme sarkából.* Hallottam, mikor a gnóm felemelte a hangját. Ám azt messze nem hittem volna, hogy ilyen reakciót vált ki, egy ránézésre is sokat megélt férfiból. *A mondatot követően halkít kicsit a hangerején* Ez valami mágia lesz. Egy ilyen apró felszolgáló, sem a munkakörét, sem a testi erejét tekintve nem rendelkezhet ekkora befolyással. Tudósként mi a véleményed? A csíkozott arcú minek a hátása alatt állhat?
*Tény és való, hogy orkunk olyan cifra káromkodások kíséretében emlegette a, mint kiderült, egykori tharg vezért, amiknek Reya a felét sem értette igazán. Még az utólagos emlékszilánkokból is nehezen tudná most felidézni a szavakat. Valami fivérét siratta, miközben mindenki más isteneit kívánta melegebb égtájakra.*
-Maradjunk annyiban, hogy nem nosztalgikusan mesélt az úrról! *Zárja rövidre a témát egy félmosoly kíséretében. A pult felől felcsattanásra hasonlító hangok érkeznek és úgy tűnik, mintha a bort felszólgáló gnóm háborogna. Persze ennek csak Xavy hangját veszi alapul, hiszen a nő nem fordítja feléjük a tekintetét. Kénytelen volt hozzászokni a környezetében történő összezördülésekhez. Ugyanis ezek mindennaposak voltak a múltjában. Az utolsó korty rumért birokra kelt törpékhez képest, Xavy olyan, mint aki éppen altatót dalol. Majd a kovácsműhelybe tett látogatás kerül szóba, amihez Hubi szívesen asszisztálna. Legalábbis az elmondása szerint.*
-Terhes? Ugyan kérlek! Én örülök, ha velem tartasz. Őszintén szólva, kicsit meg szoktam szeppenni nagyobb tömegben. De ketten már bevesszük a piacot. *A a következő mosolytól viszont egy fiatal férfi menti meg a kancellárt, aki az ételeket hivatott felszolgálni. Jó döntésnek minősül a részéről lévén, hogy Xavy teljesen mással van elfoglalva.*
-Szép estét! *Viszonozza a mélységi is az üdvözlést, ám ennél többet nem kíván hozzáfűzni. Illetve még nagy örömmel tisztázná, hogy melyik fogás ki elé kerüljön, de Hubi, mint úriember, megelőzi ebben. Az elé kerülő tányért egy halk köszönömmel és bólintással nyugtázza, majd a kancellár felé fordítja a tekintetét, aki az úrnő kedvencéről kérdez. Persze Reyának bőven elég információ az is, hogy nem sült mosómedvét kell vacsoráznia. Hiszen ránézésre is valami szárnyas, a méreteiéből ítélve csirke, került az asztalra. Ennek ellenére kíváncsian várja az elnevezés eredetét. Mikor végre nekiláthatnak az evésnek, a mélységi is belekapaszkodik az evőeszközökbe. Bizony nem tömheti magába kézzel-lábbal. Bármennyire is szeretné, vagy kényelmesebb lenne. Jelen pillanatban nem egy tábortűz mellett ül. Az első falat után, aminek az íze csak jobban arra készteti, hogy a villát eldobva habzsolni kezdjen, ő is elismerően szólal meg.*
-Valóban ízletes. De hát egy vendéglátó helyen vagyunk. Ha nem a konyha, akkor mi lenne az erősségük? *Öblít egy korty borral, azt remélve, hogy a következő falatig ezzel lekűzdheti állatias ösztöneit. A koncentrációt Hubi arckifejezése szakítja meg. Akkor vágott ilyen képet, mikor a fogadóba lépve szellemet látott. A galád kísértet talán visszatért? Hirtelen próbál a férfi arcizmai jelezte irányba fordulni, nehogy lemaradjon a lidércről. De csak Xavit és az őt túszulejtő férfit látja meg a pultnál. Utóbbi éppen a bajuszát henteli. Ha pedig nem csalnak a fáradt, mélységi szemek, mindezt egy kés segítségével. A jelenet és Hubi szavai hatására nevetve fordul vissza az asztal felé.*
-Kétlem, hogy erről lenne szó. *Mondja egy könnycsepet törölve le a szeme sarkából.* Hallottam, mikor a gnóm felemelte a hangját. Ám azt messze nem hittem volna, hogy ilyen reakciót vált ki, egy ránézésre is sokat megélt férfiból. *A mondatot követően halkít kicsit a hangerején* Ez valami mágia lesz. Egy ilyen apró felszolgáló, sem a munkakörét, sem a testi erejét tekintve nem rendelkezhet ekkora befolyással. Tudósként mi a véleményed? A csíkozott arcú minek a hátása alatt állhat?
1782. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-23 17:46:23
Üzenet elküldve: 2021-06-23 17:46:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi, Xavy és valamennyi név a Kalmárban//
*Valószínűleg csak egy ártatlan hasonlat volt, talán egy közismert mondás lehet arrafelé ahonnan Reya jön, de Hubi kezében egy pillanatra megáll a pipa a kalap említésére. Nem biztos, hogy a hűség támadt fel benne, de kicsit tényleg kellemetlenül érzi magát, hogy itt iszogat vidáman egy mélységivel, miközben Dora ki tudja, hogy merre jár. Hubinak pedig komolyabb erőfeszítésébe kerül, hogy most ne azzal foglalkozzon, hogy a kalapos elfnek esetleg baja esett. Hiszen miért esett volna? Ha valaki, ő tud magára vigyázni. Kapóra is jön, hogy Reya Kagan nevét említi, amire Hubi bólint egyet.*
- No, igen. Kagant Thargodar nevét messze földeken is ismerik. Bár alig hiszem, hogy ama ork elismerően szólott volna róla. Az orkok ritkán számítanak szívesen látott vendégnek a Vashegyen.
~Akár a mélységiek.~
*Hubi ismét örömmel gondol arra, hogy Syoud eltűnt a színről és így nem zavarhatja a köreit. Ha jobban belegondol, attól a morcos elftől nem igazán származott semmi jó. Alyot leszámítva, természetesen. Egyébiránt a társalgás olyan udvarias keretek között zajlik, hogy a legelőkelőbb körökben sem vallanának szégyent. A kancellár most egy kis mosollyal nyugtázza, hogy nem nézik thargnak amit természetesen bóknak vesz.*
- Boldogan. Örömömre szolgál, ha társaságom nem terhes számodra.
*Ugyan Hubi ki nem állhatja a zajos és koszos piacokat, a tolakodó és kiabáló árusokat. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen helyen gyakorlatilag kötelező eleme a vásárlásnak az alkudozás, amit a jó kancellát mélyen méltóságán alulinak tart. De valamit valamiért, ahogy a népi bölcselet tartja. Közben csak fél szemmel sandít időnkét a pult felé, ahonnan néha hangosabb szavak is eljutnak hozzájuk, és végül egy fiatalember lép az asztalukhoz.*
- Üdvözöllek, barátom! *bazsalyog a kancellár és gondolkodnia kell, hogy honnan is az ismeretség. Afelől persze nincs kétsége, hogy neve Lanawin-szerte ismert (ez így helyes), de hogy arcról is megismerik... vagy báró falainak füle van? Jobb lesz halkabban társalogni.*
- Az Úrnő kedvencét a hölgy kérte. *tesz egy finom kézmozdulatot Reya felé, és most már mintha derengene valami. Talán Cha'yss társaságában látta ezt az ifjút. Ami persze nem lenne meglepő, ha a Kalmárban dolgozik. Aztán ő is megkapja a fogast.*
- Köszönöm.
*Mivel újdonsült felszolgálójuk van olyan figyelmes, hogy a tányérok letétele után ne hagyja őket faképnél azonnal, Hubi él is a kínálkozó alkalommal.*
- Ha szabad egy kérdést... *néz Mikre olyan ártatlanul, hogy egy ma született bárány rablógyilkosnak tűnne mellette* Úrnő kedvence. Igen érdekes, frappáns név egy fogásnak. Azon tűnődőm, hogy honnan eredhet? Valóban egy nemes hölgy kedvence? Ó, persze csak ha nem számít olyan titoknak, amit a ház nem szívesen adna ki. Ez esetben természetesen nem faggatózom.
*Amikor pedig nekiláthatnak, Hubi az evőeszközök után nyúl.*
- Jó étvágyat!
*Az első falat után aztán elismerően bólint.*
- Meg kell valljam, ez kellemes csalódás. Igazán ízletes ez a fogas. Talán pironkodnom illenék, de nem gondoltam, hogy a konyha erőssége e helynek.
*A falatozást némileg megzavarja, hogy amikor Hubi ismét a pult felé sandít, a látványtól megáll a villa a kezében. Az úriember aki a gnómot feldúltan elhurcolta az asztaluktól, éppen kést ragad és ott, a söntésnél sebtében megberetválkozik. Pontosabban a bajszát metéli le néhány lendületes mozdulattal, amitől Hubinak megrándul az arca. Pontosan tudja, hogy milyen kellemetlen szárazon borotválkozni, ráadásul egy olyan eszközzel ami aligha éles, mint egy borotvakés. Hitetlenkedve néz Reyára és csak szemével és szemöldöke rángatásával jelzi, hogy hol és mit is kéne nézni.*
- Vendégfogadó és borbélyszalon. Elsőre kissé szokatlan párosításnak tűnik, de szavamra! Akinek ilyesmi eszébe jut, kell érzéke legyen az üzlethez.
*Valószínűleg csak egy ártatlan hasonlat volt, talán egy közismert mondás lehet arrafelé ahonnan Reya jön, de Hubi kezében egy pillanatra megáll a pipa a kalap említésére. Nem biztos, hogy a hűség támadt fel benne, de kicsit tényleg kellemetlenül érzi magát, hogy itt iszogat vidáman egy mélységivel, miközben Dora ki tudja, hogy merre jár. Hubinak pedig komolyabb erőfeszítésébe kerül, hogy most ne azzal foglalkozzon, hogy a kalapos elfnek esetleg baja esett. Hiszen miért esett volna? Ha valaki, ő tud magára vigyázni. Kapóra is jön, hogy Reya Kagan nevét említi, amire Hubi bólint egyet.*
- No, igen. Kagant Thargodar nevét messze földeken is ismerik. Bár alig hiszem, hogy ama ork elismerően szólott volna róla. Az orkok ritkán számítanak szívesen látott vendégnek a Vashegyen.
~Akár a mélységiek.~
*Hubi ismét örömmel gondol arra, hogy Syoud eltűnt a színről és így nem zavarhatja a köreit. Ha jobban belegondol, attól a morcos elftől nem igazán származott semmi jó. Alyot leszámítva, természetesen. Egyébiránt a társalgás olyan udvarias keretek között zajlik, hogy a legelőkelőbb körökben sem vallanának szégyent. A kancellár most egy kis mosollyal nyugtázza, hogy nem nézik thargnak amit természetesen bóknak vesz.*
- Boldogan. Örömömre szolgál, ha társaságom nem terhes számodra.
*Ugyan Hubi ki nem állhatja a zajos és koszos piacokat, a tolakodó és kiabáló árusokat. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen helyen gyakorlatilag kötelező eleme a vásárlásnak az alkudozás, amit a jó kancellát mélyen méltóságán alulinak tart. De valamit valamiért, ahogy a népi bölcselet tartja. Közben csak fél szemmel sandít időnkét a pult felé, ahonnan néha hangosabb szavak is eljutnak hozzájuk, és végül egy fiatalember lép az asztalukhoz.*
- Üdvözöllek, barátom! *bazsalyog a kancellár és gondolkodnia kell, hogy honnan is az ismeretség. Afelől persze nincs kétsége, hogy neve Lanawin-szerte ismert (ez így helyes), de hogy arcról is megismerik... vagy báró falainak füle van? Jobb lesz halkabban társalogni.*
- Az Úrnő kedvencét a hölgy kérte. *tesz egy finom kézmozdulatot Reya felé, és most már mintha derengene valami. Talán Cha'yss társaságában látta ezt az ifjút. Ami persze nem lenne meglepő, ha a Kalmárban dolgozik. Aztán ő is megkapja a fogast.*
- Köszönöm.
*Mivel újdonsült felszolgálójuk van olyan figyelmes, hogy a tányérok letétele után ne hagyja őket faképnél azonnal, Hubi él is a kínálkozó alkalommal.*
- Ha szabad egy kérdést... *néz Mikre olyan ártatlanul, hogy egy ma született bárány rablógyilkosnak tűnne mellette* Úrnő kedvence. Igen érdekes, frappáns név egy fogásnak. Azon tűnődőm, hogy honnan eredhet? Valóban egy nemes hölgy kedvence? Ó, persze csak ha nem számít olyan titoknak, amit a ház nem szívesen adna ki. Ez esetben természetesen nem faggatózom.
*Amikor pedig nekiláthatnak, Hubi az evőeszközök után nyúl.*
- Jó étvágyat!
*Az első falat után aztán elismerően bólint.*
- Meg kell valljam, ez kellemes csalódás. Igazán ízletes ez a fogas. Talán pironkodnom illenék, de nem gondoltam, hogy a konyha erőssége e helynek.
*A falatozást némileg megzavarja, hogy amikor Hubi ismét a pult felé sandít, a látványtól megáll a villa a kezében. Az úriember aki a gnómot feldúltan elhurcolta az asztaluktól, éppen kést ragad és ott, a söntésnél sebtében megberetválkozik. Pontosabban a bajszát metéli le néhány lendületes mozdulattal, amitől Hubinak megrándul az arca. Pontosan tudja, hogy milyen kellemetlen szárazon borotválkozni, ráadásul egy olyan eszközzel ami aligha éles, mint egy borotvakés. Hitetlenkedve néz Reyára és csak szemével és szemöldöke rángatásával jelzi, hogy hol és mit is kéne nézni.*
- Vendégfogadó és borbélyszalon. Elsőre kissé szokatlan párosításnak tűnik, de szavamra! Akinek ilyesmi eszébe jut, kell érzéke legyen az üzlethez.
1781. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-23 15:20:17
Üzenet elküldve: 2021-06-23 15:20:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A szerelem hullámhosszán//
*A kezdet egész jól sikerül. Ahogy belép, megpillantja Xavyt és pár lendületes lépéssel mellette is terem, hogy kézenfogva, gyengéden a pult felé irányítsa. Nem tapasztal ellenállást, így mindketten megállhatnak a pultnál, kissé távolabb az asztaloktól. A szíve még mindig hevesen ver, de a szavak egész folyékonyan jönnek az ajkára. Hiába, mindig határozott volt és ez most is jól jön. Ugyan ez nem üzlet vagy kereskedelem, hanem színtiszta érzelmek, de jó hasznát veszi tapasztalatainak.
Szinte egy szuszra mondja el és önti ki a szívét, feltárva Xavynak mindent, de mire is várna, miért is késlekedne, ha ennyire tisztán érzi, hogy ki is akar a szíve. A sokat emlegetett rózsaszín köd elnyom benne minden más késztetést, aggodalmat vagy gyanakvást, hisz mire is gyanakodna. Szerelmes és ezt senki sem veheti el tőle.
A gnóm lány tekintete mintha fátyolossá válna egy pillanatra, ajkai szavakat is formálnak, de a választ nem érti. A szavakhoz nem tud jelentést párodítani.*
- Sikerült? *Kérdi zavartan, de mindez nem is számít, mert Xavy tekintetében mintha viszonzást látna, legalábbis boldogságot.
A kérdés már sokkal egyértelműbb és az intéző nem is habozik választ adni teljes őszinteséggel.*
- Igen. Szeretlek téged. *Nem érzi idegennek az ajkain a szavakat, sőt, boldog és felszabadult, hisz kimondta.*
- Tudom, ez furcsa lehet, mert nem volt felhőtlen a viszonyunk, de hiszem, hogy mindent meg tudunk oldani ketten. Szeretnélek boldoggá tenni. *Süti le égszín tekintetét, de csak egy pillanatra, hogy utána mosolyogva, kérlelőn nézzen újra Xavyra.*
- Kérlek, adj egy esélyt nekünk. *Mondja egészen halkan, bizalmasan.
Ahogy ezután a gnóm lány elkapja a kezét és kiereszti a hangját, Aztyan is lép egyet hátra ijedtében. Erre a lehetőségre nem számított, sőt, számításba sem vette, hogy esetleg ilyen kimenetele is lehet a vallomásának. Ha fel is keltik mások figyelmét, nem fordul feléjük bocsánatkérőn, hanem csak Xavy arcát figyeli.*
- Miről beszélsz? Eszembe sem jutott ilyesmi, az érzéseim őszinték. *Védekezik, igyekszik közelebb lépni és halkra fogni a hangját, hátha ez a lányra is átragad.*
- Sosem játszanék veled, esküszöm. *Mondja gyorsan, amikor meggyanúsítják azzal, hogy érzései nem igaziak. Ennél igazabbak nem is lehetnének, de hogyan mondhatná ezt el?
Xavy aztán ki is talál valamit, amivel Aztyan bizonyíthatná valós érzéseit, olyat akar, ami fontos az intézőnek.*
- A bajszom? *Hökken meg a javaslaton. Ilyesmire nem is gondolt. Sok minden átfutott az agyán, de az nem, hogy a gnóm lány, szerelme bizonyítékaként a bajszát kéri majd.*
- Hát... *Mondja először zavartan.*
- Rendben.
*A pult mellett állnak és bár Aztyannál nincs fegyver, lélegzetnyi idő alatt keres egy kést, majd felmarja a pultból. Azt amivel a gyümölcsöket szokták vágni az italokba, majd egyetlen határozott mozdulattal metszi le előbb az egyik, majd a másik oldali, gyönyörűen olajozott, tökéletesen megformált bajszát.*
- Látod, ezek csak semmiség *Mutatja tenyerén a lemetszett arcszőrzetet.*, nekem csak te kellesz. *Lám, bizonyította, hogy érzelmei valóságosak, Xavy is láthatja, hogy csak ő számít a férfinek és még ilyen bagatell dologra is képes, csak hogy szerelmének hitelt adjon.*
*A kezdet egész jól sikerül. Ahogy belép, megpillantja Xavyt és pár lendületes lépéssel mellette is terem, hogy kézenfogva, gyengéden a pult felé irányítsa. Nem tapasztal ellenállást, így mindketten megállhatnak a pultnál, kissé távolabb az asztaloktól. A szíve még mindig hevesen ver, de a szavak egész folyékonyan jönnek az ajkára. Hiába, mindig határozott volt és ez most is jól jön. Ugyan ez nem üzlet vagy kereskedelem, hanem színtiszta érzelmek, de jó hasznát veszi tapasztalatainak.
Szinte egy szuszra mondja el és önti ki a szívét, feltárva Xavynak mindent, de mire is várna, miért is késlekedne, ha ennyire tisztán érzi, hogy ki is akar a szíve. A sokat emlegetett rózsaszín köd elnyom benne minden más késztetést, aggodalmat vagy gyanakvást, hisz mire is gyanakodna. Szerelmes és ezt senki sem veheti el tőle.
A gnóm lány tekintete mintha fátyolossá válna egy pillanatra, ajkai szavakat is formálnak, de a választ nem érti. A szavakhoz nem tud jelentést párodítani.*
- Sikerült? *Kérdi zavartan, de mindez nem is számít, mert Xavy tekintetében mintha viszonzást látna, legalábbis boldogságot.
A kérdés már sokkal egyértelműbb és az intéző nem is habozik választ adni teljes őszinteséggel.*
- Igen. Szeretlek téged. *Nem érzi idegennek az ajkain a szavakat, sőt, boldog és felszabadult, hisz kimondta.*
- Tudom, ez furcsa lehet, mert nem volt felhőtlen a viszonyunk, de hiszem, hogy mindent meg tudunk oldani ketten. Szeretnélek boldoggá tenni. *Süti le égszín tekintetét, de csak egy pillanatra, hogy utána mosolyogva, kérlelőn nézzen újra Xavyra.*
- Kérlek, adj egy esélyt nekünk. *Mondja egészen halkan, bizalmasan.
Ahogy ezután a gnóm lány elkapja a kezét és kiereszti a hangját, Aztyan is lép egyet hátra ijedtében. Erre a lehetőségre nem számított, sőt, számításba sem vette, hogy esetleg ilyen kimenetele is lehet a vallomásának. Ha fel is keltik mások figyelmét, nem fordul feléjük bocsánatkérőn, hanem csak Xavy arcát figyeli.*
- Miről beszélsz? Eszembe sem jutott ilyesmi, az érzéseim őszinték. *Védekezik, igyekszik közelebb lépni és halkra fogni a hangját, hátha ez a lányra is átragad.*
- Sosem játszanék veled, esküszöm. *Mondja gyorsan, amikor meggyanúsítják azzal, hogy érzései nem igaziak. Ennél igazabbak nem is lehetnének, de hogyan mondhatná ezt el?
Xavy aztán ki is talál valamit, amivel Aztyan bizonyíthatná valós érzéseit, olyat akar, ami fontos az intézőnek.*
- A bajszom? *Hökken meg a javaslaton. Ilyesmire nem is gondolt. Sok minden átfutott az agyán, de az nem, hogy a gnóm lány, szerelme bizonyítékaként a bajszát kéri majd.*
- Hát... *Mondja először zavartan.*
- Rendben.
*A pult mellett állnak és bár Aztyannál nincs fegyver, lélegzetnyi idő alatt keres egy kést, majd felmarja a pultból. Azt amivel a gyümölcsöket szokták vágni az italokba, majd egyetlen határozott mozdulattal metszi le előbb az egyik, majd a másik oldali, gyönyörűen olajozott, tökéletesen megformált bajszát.*
- Látod, ezek csak semmiség *Mutatja tenyerén a lemetszett arcszőrzetet.*, nekem csak te kellesz. *Lám, bizonyította, hogy érzelmei valóságosak, Xavy is láthatja, hogy csak ő számít a férfinek és még ilyen bagatell dologra is képes, csak hogy szerelmének hitelt adjon.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659