Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 104 (2061. - 2080. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2080. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-23 12:38:47
Üzenet elküldve: 2021-11-23 12:38:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Passzolni való//
*Szigorúan megméri az apró szerzetet, még a szemöldöke is felszalad a válasz hallatán.*
-Talán bizony át kellene keresztelni a helyet Wegtoreni Fogadóra! *Bök egy közeli étlapra, melyen jól láthatóan ott virít a kalmár név.*
-Még, hogy kovácsműhely... *Zsörtölődik egy sort a kereskedőház sajátos módszerein, majd egy intéssel köszöni meg a gnómnak az útbaigazítást.
Átmasírozik a fogadótéren, hogy egyenesen a kijáratot vegye célba, ha csak fel nem tartóztatják. Persze nem valószínűsíti, hogy bárki így tesz, így ha jóslata teljesül, felkapaszkodik a szekérre, hogy irányba vegye a kovácsműhelyet.
Továbbra sem érti, hogy mi dolga a kalmárnak a kovácsműhelyben, de ez már alighanem az ő baja. Az ő feje most inkább az eladni szánt kis csecsebecse miatt fáj. Jobban mondva a szíve. Bárhogy is, ha csak a fent említett módon valaki lánya vagy fia fel nem tartóztatja, hát zörögve indul a kis kordé, hogy rövidesen befuthasson a kovácsműhelybe.*
*Szigorúan megméri az apró szerzetet, még a szemöldöke is felszalad a válasz hallatán.*
-Talán bizony át kellene keresztelni a helyet Wegtoreni Fogadóra! *Bök egy közeli étlapra, melyen jól láthatóan ott virít a kalmár név.*
-Még, hogy kovácsműhely... *Zsörtölődik egy sort a kereskedőház sajátos módszerein, majd egy intéssel köszöni meg a gnómnak az útbaigazítást.
Átmasírozik a fogadótéren, hogy egyenesen a kijáratot vegye célba, ha csak fel nem tartóztatják. Persze nem valószínűsíti, hogy bárki így tesz, így ha jóslata teljesül, felkapaszkodik a szekérre, hogy irányba vegye a kovácsműhelyet.
Továbbra sem érti, hogy mi dolga a kalmárnak a kovácsműhelyben, de ez már alighanem az ő baja. Az ő feje most inkább az eladni szánt kis csecsebecse miatt fáj. Jobban mondva a szíve. Bárhogy is, ha csak a fent említett módon valaki lánya vagy fia fel nem tartóztatja, hát zörögve indul a kis kordé, hogy rövidesen befuthasson a kovácsműhelybe.*
2079. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-23 12:07:27
Üzenet elküldve: 2021-11-23 12:07:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//A Kalmárban//
*Úgy fest, a rajz már sikeresnek bizonyul, habár Nawanthiri érdekes dolgot feltételez. Tény, hogy egy borosüveget rajzolt le, de csak azért, hogy biztosan megértesse magát. A felszolgáló ártatlan kérdésére hevesen megrázza fejét, olyan "ugyan dehogy!" stílusban. Ajkán kis mosoly látható, miközben két kezéből valami pohárszerűt formál. A borok színében nem volt járatos sohasem, és mai napig nem tudja, mi a különbség, ő csak alkalmanként fogyasztja, ennyiben ki is merül a borhoz fűződő csekélyke, elhanyagolható viszonya. Nawanthiri kérdései hallatán időszerűnek látja, hogy segítségül hívja az étlapot, így legalább konkrétan ki tudja fejezni, milyen borra vágyik. Ki is keresi a Jám bort a listából, s ujjával rábök. Táskájából 9 aranyat számol ki az asztalra.
A csinos felszolgáló teljesen jól kitalálja Khrys szándékát az étellel kapcsolatban, mintha csak ráérzett volna. A félvér lány helyeslőn bólint, majd újfent rápillant az étlapra, hogy a Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával elnevezéssel szereplő fogást megtalálja. Miután ismét rábökött a kívánságára, még 15 aranyat tesz ki az asztalra. Ezek után már a füstölni való dohányok között keresgél, de dönteni nem tud. Kézbe veszi pennáját, és az eddigi rajzát egy pipa dohányt ábrázoló rajzocskával egészíti ki, majd Nawanthirire pillant mintegy kérdőn, akár ha csak azt kérdezné, hogy mit ajánl.*
*Úgy fest, a rajz már sikeresnek bizonyul, habár Nawanthiri érdekes dolgot feltételez. Tény, hogy egy borosüveget rajzolt le, de csak azért, hogy biztosan megértesse magát. A felszolgáló ártatlan kérdésére hevesen megrázza fejét, olyan "ugyan dehogy!" stílusban. Ajkán kis mosoly látható, miközben két kezéből valami pohárszerűt formál. A borok színében nem volt járatos sohasem, és mai napig nem tudja, mi a különbség, ő csak alkalmanként fogyasztja, ennyiben ki is merül a borhoz fűződő csekélyke, elhanyagolható viszonya. Nawanthiri kérdései hallatán időszerűnek látja, hogy segítségül hívja az étlapot, így legalább konkrétan ki tudja fejezni, milyen borra vágyik. Ki is keresi a Jám bort a listából, s ujjával rábök. Táskájából 9 aranyat számol ki az asztalra.
A csinos felszolgáló teljesen jól kitalálja Khrys szándékát az étellel kapcsolatban, mintha csak ráérzett volna. A félvér lány helyeslőn bólint, majd újfent rápillant az étlapra, hogy a Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával elnevezéssel szereplő fogást megtalálja. Miután ismét rábökött a kívánságára, még 15 aranyat tesz ki az asztalra. Ezek után már a füstölni való dohányok között keresgél, de dönteni nem tud. Kézbe veszi pennáját, és az eddigi rajzát egy pipa dohányt ábrázoló rajzocskával egészíti ki, majd Nawanthirire pillant mintegy kérdőn, akár ha csak azt kérdezné, hogy mit ajánl.*
2078. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-23 08:27:36
Üzenet elküldve: 2021-11-23 08:27:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Bizony, a vakondemberekről mindig szívesen beszél másoknak, főleg, ha érdekli is őket, hátha már látott valaki hasonlót. Mert mióta az anyja erről mesélt neki, személyesen eggyel se találkozott, bár talán ez a nagy szerencséje, így még senki se ette meg. Mikor pedig előtúrja a patkányfarok gyűjteményét és kínálgatja a férfinak, az inkább kedvesen elutasítja. ~Bizonyára nem itt él a családja és nem akarja, hogy megromoljon a zsebébe. Megértem, egy megromlott patkányfarok piszok büdös tud lenni. ~ Bólogat maga elé bölcsen, majd inkább elteszi az értékes cuccokat.*
-Az erdőben?! *Nyílnak tágra a szemei, mintha csak azt kiáltanák, hogy „Én megmondtam!”, de kórusban ám. Eleinte örül, aztán rájön, hogy ha már az emberek is érzik, hogy baj van, akkor bizony nem lehet kicsi.*
-Akkor vigyázzon nagyon magára. Ha esetleg meg tudna fogni egyet… *Kezd bele, miközben a plafont nézi és az állát simogatja, mintha csak borostás lenne.*
-Hozza már el… megfőzném. Biztos jó ízük van. *Csapja az öklét a tenyerébe, mintha csak egy ezer aranyas ötlet pattant volna ki a fejéből. Az, hogy a férfinek nincs lánya, mikor itt sámliztak még az imént, kicsit meglepi.*
-Akkor ki a kis sámli? *Vág értetlen képet. De érkezik is a válasz, így szerencsére az agytekervényei nem kombinálnak túl.*
-Vagy úgy, akkor nincsen veszélyben ne aggódjon. De aztán ne kímélje azokat a földtúrókat, ha beteszik a mancsukat a fogadóba magam fogom kikergetni őket, patkányfarokseprűvel. Bizony, már készül otthon! *Azaz, ha ma hazamegy bizonyára ezzel fogja tölteni az egész estét, aztán majd berejti a pult alá.*
-Kedves Soreyl! Sok szerencsét kívánok, de úgy látom nem lesz rá szükséged. *Emelkedik lábujjhegyre, hogy jobban megnézze a férfi hátán lévő kardokat. Az arany bevonatos tokon megakad a szeme. ~Neeee, tuti nem arany az egész, az piszok nehéz. ~*
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Bizony, a vakondemberekről mindig szívesen beszél másoknak, főleg, ha érdekli is őket, hátha már látott valaki hasonlót. Mert mióta az anyja erről mesélt neki, személyesen eggyel se találkozott, bár talán ez a nagy szerencséje, így még senki se ette meg. Mikor pedig előtúrja a patkányfarok gyűjteményét és kínálgatja a férfinak, az inkább kedvesen elutasítja. ~Bizonyára nem itt él a családja és nem akarja, hogy megromoljon a zsebébe. Megértem, egy megromlott patkányfarok piszok büdös tud lenni. ~ Bólogat maga elé bölcsen, majd inkább elteszi az értékes cuccokat.*
-Az erdőben?! *Nyílnak tágra a szemei, mintha csak azt kiáltanák, hogy „Én megmondtam!”, de kórusban ám. Eleinte örül, aztán rájön, hogy ha már az emberek is érzik, hogy baj van, akkor bizony nem lehet kicsi.*
-Akkor vigyázzon nagyon magára. Ha esetleg meg tudna fogni egyet… *Kezd bele, miközben a plafont nézi és az állát simogatja, mintha csak borostás lenne.*
-Hozza már el… megfőzném. Biztos jó ízük van. *Csapja az öklét a tenyerébe, mintha csak egy ezer aranyas ötlet pattant volna ki a fejéből. Az, hogy a férfinek nincs lánya, mikor itt sámliztak még az imént, kicsit meglepi.*
-Akkor ki a kis sámli? *Vág értetlen képet. De érkezik is a válasz, így szerencsére az agytekervényei nem kombinálnak túl.*
-Vagy úgy, akkor nincsen veszélyben ne aggódjon. De aztán ne kímélje azokat a földtúrókat, ha beteszik a mancsukat a fogadóba magam fogom kikergetni őket, patkányfarokseprűvel. Bizony, már készül otthon! *Azaz, ha ma hazamegy bizonyára ezzel fogja tölteni az egész estét, aztán majd berejti a pult alá.*
-Kedves Soreyl! Sok szerencsét kívánok, de úgy látom nem lesz rá szükséged. *Emelkedik lábujjhegyre, hogy jobban megnézze a férfi hátán lévő kardokat. Az arany bevonatos tokon megakad a szeme. ~Neeee, tuti nem arany az egész, az piszok nehéz. ~*
2077. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-23 07:53:49
Üzenet elküldve: 2021-11-23 07:53:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Passzolni való//
*Ahogy a pult mögött fényesítgeti a már így is tiszta üvegkorsót, belép egy szakállas, ősz hajú, de viszonylag jól öltözött férfi. Köszön is, ahogy azt illik, majd odasétál a pulthoz, minthogy tekintetével ezek szerint nem találta meg, akit keresett.*
-Magának is jó napot! *Köszön vissza, mihelyst közelebb ér, hiszen ő bizony nem fogja túlkiabálni a kocsma zaját. Azért megnézi magának, főleg, mikor kijelenti, hogy bizony a kereskedőt keresi. Első pillantásra, de még másodikra is elég mogorva alak látszatát kelti, nem is tervezi a kelleténél tovább várakoztatni.*
-A kereskedő áthelyezte a székhelyét a kovácsműhelybe, ha minden igaz ott megtalálja. Adhatok esetleg valamit? *Lóbálja meg a kezében tartott korsót.*
-Bizonyára valami jó kis cuccot hozott, de itt a konyhán aztán biztos finomabbat főznek. *Jegyzi meg, miután a férfi ecseteli, hogy olyat hozott, amitől ujjnyalogatási kényszere lesz Aztyannak is.*
*Ahogy a pult mögött fényesítgeti a már így is tiszta üvegkorsót, belép egy szakállas, ősz hajú, de viszonylag jól öltözött férfi. Köszön is, ahogy azt illik, majd odasétál a pulthoz, minthogy tekintetével ezek szerint nem találta meg, akit keresett.*
-Magának is jó napot! *Köszön vissza, mihelyst közelebb ér, hiszen ő bizony nem fogja túlkiabálni a kocsma zaját. Azért megnézi magának, főleg, mikor kijelenti, hogy bizony a kereskedőt keresi. Első pillantásra, de még másodikra is elég mogorva alak látszatát kelti, nem is tervezi a kelleténél tovább várakoztatni.*
-A kereskedő áthelyezte a székhelyét a kovácsműhelybe, ha minden igaz ott megtalálja. Adhatok esetleg valamit? *Lóbálja meg a kezében tartott korsót.*
-Bizonyára valami jó kis cuccot hozott, de itt a konyhán aztán biztos finomabbat főznek. *Jegyzi meg, miután a férfi ecseteli, hogy olyat hozott, amitől ujjnyalogatási kényszere lesz Aztyannak is.*
2076. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-23 00:41:53
Üzenet elküldve: 2021-11-23 00:41:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Passzolni való//
*Hunyorogva méri fel a Kalmárlakot, miközben komótosan, kisebb nehézségek árán lekászálódik a szekérről. Nem változott a hely legutóbbi ittjárta óta. Ezen nincs is miért csodálkozni, hisz nem is volt ez oly rég. Most is eladnivalóval érkezett, ráadásul jóval értékesebb portékával, mint legutoljára.*
-Jónpt. *Dörmögi a szakálla alatt, ahogy belép a fogadótérbe. Tekintetével személyzet után kutat, legyen az bárki fia vagy leánya. A legjobb lenne, ha kiszúrná azt a sebhelyes arcút, akivel a legutoljára kötötte az üzletét. Lenne kiindulóalap. Ugyanakkor ezúttal nem szeretné oly könnyen hagyni magát, már az árat illetően. Bármennyire is erőltette agyát, azt az átkozott zekét bizony árun alul adta oda a kurafinak. Mi tagadás, ügyesen forgatta a szavakat. Ezúttal feltett szándéka résen lenni. Persze, meglátja, mit mondanak majd a kínált árra.*
-A kereskedőt keresem. *Lép a pulthoz jelentőségteljesen komor ábrázattal. Hogy melyiket, azt voltaképp mindegy, s ami azt illeti, nem is igazán emlékezik már a nevére a fickónak.*
-Eladnivalóval jöttem. Olyannal, amiért még egy világlátott wegtoreni is mind a tíz ujját megnyalná. *Megenged magának egy fanyar mosolyt, és ez talán némileg még őszintére is sikerül. Elvégre nem szívesen válik meg a szerkezettől, de az arany bizony arany.*
*Hunyorogva méri fel a Kalmárlakot, miközben komótosan, kisebb nehézségek árán lekászálódik a szekérről. Nem változott a hely legutóbbi ittjárta óta. Ezen nincs is miért csodálkozni, hisz nem is volt ez oly rég. Most is eladnivalóval érkezett, ráadásul jóval értékesebb portékával, mint legutoljára.*
-Jónpt. *Dörmögi a szakálla alatt, ahogy belép a fogadótérbe. Tekintetével személyzet után kutat, legyen az bárki fia vagy leánya. A legjobb lenne, ha kiszúrná azt a sebhelyes arcút, akivel a legutoljára kötötte az üzletét. Lenne kiindulóalap. Ugyanakkor ezúttal nem szeretné oly könnyen hagyni magát, már az árat illetően. Bármennyire is erőltette agyát, azt az átkozott zekét bizony árun alul adta oda a kurafinak. Mi tagadás, ügyesen forgatta a szavakat. Ezúttal feltett szándéka résen lenni. Persze, meglátja, mit mondanak majd a kínált árra.*
-A kereskedőt keresem. *Lép a pulthoz jelentőségteljesen komor ábrázattal. Hogy melyiket, azt voltaképp mindegy, s ami azt illeti, nem is igazán emlékezik már a nevére a fickónak.*
-Eladnivalóval jöttem. Olyannal, amiért még egy világlátott wegtoreni is mind a tíz ujját megnyalná. *Megenged magának egy fanyar mosolyt, és ez talán némileg még őszintére is sikerül. Elvégre nem szívesen válik meg a szerkezettől, de az arany bizony arany.*
2075. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-22 20:52:55
Üzenet elküldve: 2021-11-22 20:52:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Küldetés//
*A negyedik pohár nem csak a jó Kancellárnak adja fel a leckét, Yezát is kizökkenti egy pillanatra. Tekintete óvatos-félszegen körbepásztáz. Bizony, a pohár gazdáját keresi, aki, a legrosszabb eshetőséget feltételezve, a Báró, esetleg Aztyan. A helyzet viszont az, hogy egyiküket sem látja. Ettől még az a pohár olyan ott az asztalon, mint egy szimbolikus felkiáltójel. ~ Tudom, tudom, hogy nem szabadna! Tudom, tudom, TUDOM! ~ Nem bírja ki, míg a férfit hallgatja (töretlen figyelemmel), ujjacskái finoman arrébb tolják a gazdátlan kelyhet a butélia takarásába.
Yeza nem valami nagy szakértője a boroknak. Fiatal még hozzá, hogy az ízlése ezen a téren érettnek legyen mondható. A mosolygása se a nedűnek szól, ahogy az ajkához emeli a poharát.*
- Ízlik? *Kérdi őszinte örömmel, ami a hangsúly ellenére inkább megállapítás a Kancellár kinyilatkozása után. Az ő tetszését ennyire azért nem nyeri el az ital. Yeza jobban szereti az édesebb fajtákat. A fehérbort pedig soha ki nem állhatta. A bor legyen vörös! A fehéret csak rongyrázó pojácák isszák. De ha almaecet lenne, most akkor is úgy kortyolná, mint a legkiválóbb nektárt. A színlelésben hullámzó a Niyss eme zsenge virágának alakítása, de most már-már tökéletes. Érzékien bort kortyolni, míg a vállán huncutul megfut a takarás...
Nincs oly mákony Lanawinon, ami felérne azzal, amikor egy férfi vágya érte morran. Nem, nem talál rajta biztos fogást, a jó Kancellár a kezében tartja a gyeplőt, de ez még nem jelent semmit. Mindenesetre dicséretes.*
- Csak tréfál! *kuncog fel az úr vallomására. A köznyelv nem kíméli a thargokat, akik az epésebb vélekedések szerint ott a Vashegyen, abban az elnagyolt akolban csak nyaklótlan vedelnek, trágárkodnak és meghágnak mindent, ami egy kicsit is meghághatónak tűnik. A kimért méltóság enyhén szólva is kilóg a sztereotípiából, pedig elég rég korpa közé keveredett már.
A vidorság a korty utolsó cseppjét megszalasztja a wegtoreni ajkán. Utána kap, s az ujjáról itatja fel egy kis csókocskával.*
- Artheniori? *Megemelkedik a finom ívű szemöldök. Ez most meglepte. Valahogy nem feltételezte volna. Hozzá kell tenni, Yeza kicsit sem rajong az arthenioriakért. Sokan vannak, de még tömegben is olyan semmilyennek tűnnek. Különös, de az egyetlen üdítő ebben a városban, hogy rengeteg idegen fordul meg erre. Színes, élénk kavalkád a seszínű, seszagú légben.*
- Irigyellek, uram azért a sok tapasztalatért. Én jószerével csak történetekből ismerem a világot.
*Amikor a Kancellár Wegtorenről kezd el beszélni, Yeza az asztalra könyököl és megtámasztja az állát a tenyerén. Kegyes, engedékeny hallgatással várja ki az okfejtést, mint ahogy egy anya hallgatja gyermekét, a nagy talányokról csacsogni.*
- Hogy is fogalmazott kegyelmed? *mártja az ujját töprengve az italba, hogy onnan ízlelve csettintse el a nyelvén a neki még mindig túlontúl fanyar ízt.* - "Úgy helyes, ha mindent a maga helyén kezelünk" *idézi szó szerint.* - Wegtoren rendje talán más, de csak mert olykor hangosabb vagy hevesebb, attól még rend. Ami pedig az óriásokat illeti... *mosolyodik el.* - Nem avatkozunk egymás dolgába. *Tart egy kis hatásszünetet, miután prezentálta az arcpirítóan egyszerű megoldást a nagy titokra. Az óriások alapvetően békés szerzetek, és aki látott már béketűréséből kijött óriást, az tudja, hogy jobb, ha ezt a tavat nem zargatja.* - Ahogy magad is láthattad, uram, Wegtoren negyedeiben nem keverednek úgy a nációk, mint itt Artheniorban. Ennek ellenére átjárhatók. Nem választják el őket robusztus kőfalak. *A Kancellár tekintetét fürkészi, miközben beszél.* - Mégis mindenki tudja a határokat. Mert ugye vannak határok, amik változnak és vannak, amik nem. Ez egy wegtoreninek evidencia lesz már totyogó korára. Szokásjog. Egy kicsit olyan, mint a lelkiismeret.
*Akaratlanul is elmosolyodik, ahogy felidézi a Kancellár szavait.*
- A káoszról szólva, a Tanácsháza találóbb fészke lenne. Akkurátusan pontokba szedett, iktatott és ellenjegyzett, végtelen, magába visszatekeredő és csomókba szoruló szövevény. *Egy kicsit megy is rázkódik, ahogy visszagondol a rövid időre, amit el kellett töltenie abban a tinta- és bürokráciaszagú pokolban. Libabőrös lesz már a gondolatra is, és nem a jó értelemben.*
- Merem remélni, hogy az úr nem efféle ügyek miatt volt kénytelen ideutazni. Egy olyan komoly és felelős hivatal, mint kegyelmedé, olykor megkívánja a felfrissülést is. Mondja, hogy ezért látogatott a városba! *pillog rá már-már kérlelőn.*
*A negyedik pohár nem csak a jó Kancellárnak adja fel a leckét, Yezát is kizökkenti egy pillanatra. Tekintete óvatos-félszegen körbepásztáz. Bizony, a pohár gazdáját keresi, aki, a legrosszabb eshetőséget feltételezve, a Báró, esetleg Aztyan. A helyzet viszont az, hogy egyiküket sem látja. Ettől még az a pohár olyan ott az asztalon, mint egy szimbolikus felkiáltójel. ~ Tudom, tudom, hogy nem szabadna! Tudom, tudom, TUDOM! ~ Nem bírja ki, míg a férfit hallgatja (töretlen figyelemmel), ujjacskái finoman arrébb tolják a gazdátlan kelyhet a butélia takarásába.
Yeza nem valami nagy szakértője a boroknak. Fiatal még hozzá, hogy az ízlése ezen a téren érettnek legyen mondható. A mosolygása se a nedűnek szól, ahogy az ajkához emeli a poharát.*
- Ízlik? *Kérdi őszinte örömmel, ami a hangsúly ellenére inkább megállapítás a Kancellár kinyilatkozása után. Az ő tetszését ennyire azért nem nyeri el az ital. Yeza jobban szereti az édesebb fajtákat. A fehérbort pedig soha ki nem állhatta. A bor legyen vörös! A fehéret csak rongyrázó pojácák isszák. De ha almaecet lenne, most akkor is úgy kortyolná, mint a legkiválóbb nektárt. A színlelésben hullámzó a Niyss eme zsenge virágának alakítása, de most már-már tökéletes. Érzékien bort kortyolni, míg a vállán huncutul megfut a takarás...
Nincs oly mákony Lanawinon, ami felérne azzal, amikor egy férfi vágya érte morran. Nem, nem talál rajta biztos fogást, a jó Kancellár a kezében tartja a gyeplőt, de ez még nem jelent semmit. Mindenesetre dicséretes.*
- Csak tréfál! *kuncog fel az úr vallomására. A köznyelv nem kíméli a thargokat, akik az epésebb vélekedések szerint ott a Vashegyen, abban az elnagyolt akolban csak nyaklótlan vedelnek, trágárkodnak és meghágnak mindent, ami egy kicsit is meghághatónak tűnik. A kimért méltóság enyhén szólva is kilóg a sztereotípiából, pedig elég rég korpa közé keveredett már.
A vidorság a korty utolsó cseppjét megszalasztja a wegtoreni ajkán. Utána kap, s az ujjáról itatja fel egy kis csókocskával.*
- Artheniori? *Megemelkedik a finom ívű szemöldök. Ez most meglepte. Valahogy nem feltételezte volna. Hozzá kell tenni, Yeza kicsit sem rajong az arthenioriakért. Sokan vannak, de még tömegben is olyan semmilyennek tűnnek. Különös, de az egyetlen üdítő ebben a városban, hogy rengeteg idegen fordul meg erre. Színes, élénk kavalkád a seszínű, seszagú légben.*
- Irigyellek, uram azért a sok tapasztalatért. Én jószerével csak történetekből ismerem a világot.
*Amikor a Kancellár Wegtorenről kezd el beszélni, Yeza az asztalra könyököl és megtámasztja az állát a tenyerén. Kegyes, engedékeny hallgatással várja ki az okfejtést, mint ahogy egy anya hallgatja gyermekét, a nagy talányokról csacsogni.*
- Hogy is fogalmazott kegyelmed? *mártja az ujját töprengve az italba, hogy onnan ízlelve csettintse el a nyelvén a neki még mindig túlontúl fanyar ízt.* - "Úgy helyes, ha mindent a maga helyén kezelünk" *idézi szó szerint.* - Wegtoren rendje talán más, de csak mert olykor hangosabb vagy hevesebb, attól még rend. Ami pedig az óriásokat illeti... *mosolyodik el.* - Nem avatkozunk egymás dolgába. *Tart egy kis hatásszünetet, miután prezentálta az arcpirítóan egyszerű megoldást a nagy titokra. Az óriások alapvetően békés szerzetek, és aki látott már béketűréséből kijött óriást, az tudja, hogy jobb, ha ezt a tavat nem zargatja.* - Ahogy magad is láthattad, uram, Wegtoren negyedeiben nem keverednek úgy a nációk, mint itt Artheniorban. Ennek ellenére átjárhatók. Nem választják el őket robusztus kőfalak. *A Kancellár tekintetét fürkészi, miközben beszél.* - Mégis mindenki tudja a határokat. Mert ugye vannak határok, amik változnak és vannak, amik nem. Ez egy wegtoreninek evidencia lesz már totyogó korára. Szokásjog. Egy kicsit olyan, mint a lelkiismeret.
*Akaratlanul is elmosolyodik, ahogy felidézi a Kancellár szavait.*
- A káoszról szólva, a Tanácsháza találóbb fészke lenne. Akkurátusan pontokba szedett, iktatott és ellenjegyzett, végtelen, magába visszatekeredő és csomókba szoruló szövevény. *Egy kicsit megy is rázkódik, ahogy visszagondol a rövid időre, amit el kellett töltenie abban a tinta- és bürokráciaszagú pokolban. Libabőrös lesz már a gondolatra is, és nem a jó értelemben.*
- Merem remélni, hogy az úr nem efféle ügyek miatt volt kénytelen ideutazni. Egy olyan komoly és felelős hivatal, mint kegyelmedé, olykor megkívánja a felfrissülést is. Mondja, hogy ezért látogatott a városba! *pillog rá már-már kérlelőn.*
2074. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-22 10:53:58
Üzenet elküldve: 2021-11-22 10:53:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Hát nem igazán az igazi családja hiányzik neki, mert az nincs. De egy katona embernek talán csak ennyi jut. Azért csak bólogat a pultos szavaira, mintha igaz volna. Egy kicsit el is hiszi, hogy van otthon May, mint szerető asszony aki hazavárja, meg egy édes kis cserfes szájú kislány, akivel soha nem hagyná, hogy olyanok történjenek, mint Garsinnal. Északi viskó, kandalló, kint hideg. Tetszik neki az álomkép, és most nem fog maga alá depresszálni a ténytől, hogy álom is marad, mert nincs rá ideje, hiszen a szótornádó, betűvihar, hangorkán nem áll le, azonnal kapja a kioktatást, hogy még nem hallott a vakondemberekről.*
-Értem.
*Bólogat serényen közben, és megcsodálja, a patkányfarok gyűjteményt.*
-Igazán hasznos tanács, de nem fogadhatom el köszönöm.
*Mondja mély hangján, egy újabb atyai mosollyal. Elönti a szívét valami kellemes melegség. Kicsit olyan érzése van, hogy leült piálni egy gyerekkel. Egész különös, de messze szórakoztató egy mulatság.*
-Akkor valóban nem ildomos éjszaka az erdőjárás.
*Mondja bólogatva, és hozzáteszi.*
-Engem is azért küldenek, mert valami baj van az erdőben, de nem tudni mi. Bizonyára vakondemberek.
*Mondja bólogatva, teljes egyetértésben. A kérdésre miszerint vegyen patkányfarkat, magának is lányának is, illedelmesen hátrább hajol.*
-Köszönöm, de nem fogadhatom el. Lányom sincs.
*Mondja röviden. Arra a kérdésre, hogy hány poronty van, Perchi válaszol a lovag fejében.*
~Pont annyi, ahány vakondember.~
*Szórakoztatja magát a kard, a lovag pedig azzal foglalatoskodik, hogy mielőtt újabb félreértések kerekednének csak megmagyarázza egyből.*
-Csak olyan mintha a lányom volna. Felnőtt nő már ő is.
~Mert fel kellett nőnie.~
*Gondolja magában szomorúan, de arcán továbbra is a barátságos mosoly látható.*
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Hát nem igazán az igazi családja hiányzik neki, mert az nincs. De egy katona embernek talán csak ennyi jut. Azért csak bólogat a pultos szavaira, mintha igaz volna. Egy kicsit el is hiszi, hogy van otthon May, mint szerető asszony aki hazavárja, meg egy édes kis cserfes szájú kislány, akivel soha nem hagyná, hogy olyanok történjenek, mint Garsinnal. Északi viskó, kandalló, kint hideg. Tetszik neki az álomkép, és most nem fog maga alá depresszálni a ténytől, hogy álom is marad, mert nincs rá ideje, hiszen a szótornádó, betűvihar, hangorkán nem áll le, azonnal kapja a kioktatást, hogy még nem hallott a vakondemberekről.*
-Értem.
*Bólogat serényen közben, és megcsodálja, a patkányfarok gyűjteményt.*
-Igazán hasznos tanács, de nem fogadhatom el köszönöm.
*Mondja mély hangján, egy újabb atyai mosollyal. Elönti a szívét valami kellemes melegség. Kicsit olyan érzése van, hogy leült piálni egy gyerekkel. Egész különös, de messze szórakoztató egy mulatság.*
-Akkor valóban nem ildomos éjszaka az erdőjárás.
*Mondja bólogatva, és hozzáteszi.*
-Engem is azért küldenek, mert valami baj van az erdőben, de nem tudni mi. Bizonyára vakondemberek.
*Mondja bólogatva, teljes egyetértésben. A kérdésre miszerint vegyen patkányfarkat, magának is lányának is, illedelmesen hátrább hajol.*
-Köszönöm, de nem fogadhatom el. Lányom sincs.
*Mondja röviden. Arra a kérdésre, hogy hány poronty van, Perchi válaszol a lovag fejében.*
~Pont annyi, ahány vakondember.~
*Szórakoztatja magát a kard, a lovag pedig azzal foglalatoskodik, hogy mielőtt újabb félreértések kerekednének csak megmagyarázza egyből.*
-Csak olyan mintha a lányom volna. Felnőtt nő már ő is.
~Mert fel kellett nőnie.~
*Gondolja magában szomorúan, de arcán továbbra is a barátságos mosoly látható.*
2073. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-22 10:30:44
Üzenet elküldve: 2021-11-22 10:30:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//küldetés//
*A jó kancellár szereti magáról azt gondolni, hogy nem ma jött le a falvédőről és ennek alkalmasint hangot is ad, de az is bizonyos, hogy a vörös sem kezdő. Még ha Hubi gyanakvását nem is tudja elaltatni. Elvégre azzal tisztában van, hogy a nők nem ellenállhatatlan sármja vagy duzzadó izmai miatt szédülnek az ágyába. Yeza viszont úgy viselkedik, mint egy sárló kanca és Hubi tapasztalatai szerint az ilyesmihez nem elegendő a vagyon vagy a hatalom. Kínzó érzés, hogy tudja, tévedhet. Elképzelhető, hogy a vörös valóban annyira vágyik ezekre, hogy ilyen formás előadást kanyarít köré, és a kancellár van annyira pragmatikus, hogy ne érdekelje: személyes vonzereje vagy pozíciója miatt ér célt a nőknél. És bár ki akarja deríteni, hogy Yeza esetében miről van szó (meg van győződve róla, hogy a felsoroltakon kívül más hátsó szándék mozgatja a nőt), de az Yeza malmára hajthatja a vizet, hogy a férfiember már csak olyan, hogy a legerősebb gyanakvás is csillapodni kezd, ha már nagyon szeretne nadrágjától megszabadulni.*
- Erre parancsolj!
*Mintha kalauzolnia kellene a bundába burkolózó nőt. Egy füst alatt kénytelen megállapítani, hogy ebben az öltözékben, bármilyen egyszerű is legyen, Yeza valóban igéző jelenség. Akármi is legyen a célja, fenemód tudja a dolgát. Odalent aztán utolsónak foglal helyet az asztalnál (Hubi úriember) és szívélyesen bólint a kínálásra. A negyedik poharat ugyan nem érti, aligha gondolná, hogy a nagydarab leányzó is az asztalukhoz telepedne. Talán vendéget várnak? Úgy néhány kérdésről fellebbenhet a fátyol. Kezébe veszi a poharat és eljátssza a szakértőt. Tulajdonképpen nem is kell színlelnie, valóban ért a borokhoz. A gyertya fényénél vizslatja a színét, a pohár falára tapadó, lassan lecsorgó ital olajosságát, illatát vizsgálja aztán belekortyol.*
- Ez... valóban kitűnő.
*Bár hangjában elismerés csendül, de felfedezhető ott valami kis csalódottság is. Bosszantja, hogy a wegtoreni kurafinak - úgy látszik - minden téren jó az ízlése.*
- Én egyelőre nem kérek mást, köszönöm.
*A többiekre néz és megvárja, hogy ők is nyilatkozzanak. Aztán nyel egyet, a bor kellemes utóíze lehet a ludas. Vagy Yeza válláról mintegy véletlen lecsúszó ruha.
~A bestia!~
Meglepné ha valóban véletlenül történt volna így, de ebben a pillanatban ez érdekli a legkevésbé. Ebben a pillanatban ez az apró, ártatlan gesztus is elég volt hozzá, hogy úgy érezze: legszívesebben háttérbe szorítaná az úriembert és utat engedne a tharg barbárnak, hogy hörögve szaggathassa a ruhát Ywzáról. De a pillanat hamar elmúlik.*
- Való igaz.
*Elismerően biccent. Legtöbben csak annyit tudnak a thargokról, hogy valahol a délvidéken élnek földbe vájt kunyhókban és kecskéket hágnak, de Yeza ismeretei széleskörűek.*
- A tharg valóban északi népség, Thargodar nagyúr vezette híveit délre. De a kellemesebb klímát megszokni bizonyára nem esett nehezükre.
*Finoman elmosolyodik, mintha a nyilvánvalót magyarázná.*
- Én persze nem vagyok született tharg.
*Tesz egy félköríves kézmozdulatot, mintegy Artheniorra utalva.*
- E városban jöttem világra és szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy bejártam Lanawin zegét-zugát. Wegtorenben is megfordultam és bár az ottani berendezkedés nem szájam íze szerint való, lenyűgözött, hogy a látszólagos káosz is képes valamiféle rendet kialakítani. Van viszont valami, amit nem sikerült kiderítenem. Talán segítségemre lehetsz. Miként lehetséges, hogy az emberek - a kivülálló számára legalábbis - békében és komolyabb surlódásoktól mentesen élnek óriásokkal és törpékkel? Tapasztalataim szerint e két faj gondolkodásmódja, életvitele élesen eltér az emberekétől, aminek magában kéne hordoznia a konfliktusok szikráját.
*Itt egy kicsit felszínre bukkan Hubi egy másik fontos jellemvonása, a tudásszomj. Egyszerűen nehezen viseli, ha valamit nem ért.*
*A jó kancellár szereti magáról azt gondolni, hogy nem ma jött le a falvédőről és ennek alkalmasint hangot is ad, de az is bizonyos, hogy a vörös sem kezdő. Még ha Hubi gyanakvását nem is tudja elaltatni. Elvégre azzal tisztában van, hogy a nők nem ellenállhatatlan sármja vagy duzzadó izmai miatt szédülnek az ágyába. Yeza viszont úgy viselkedik, mint egy sárló kanca és Hubi tapasztalatai szerint az ilyesmihez nem elegendő a vagyon vagy a hatalom. Kínzó érzés, hogy tudja, tévedhet. Elképzelhető, hogy a vörös valóban annyira vágyik ezekre, hogy ilyen formás előadást kanyarít köré, és a kancellár van annyira pragmatikus, hogy ne érdekelje: személyes vonzereje vagy pozíciója miatt ér célt a nőknél. És bár ki akarja deríteni, hogy Yeza esetében miről van szó (meg van győződve róla, hogy a felsoroltakon kívül más hátsó szándék mozgatja a nőt), de az Yeza malmára hajthatja a vizet, hogy a férfiember már csak olyan, hogy a legerősebb gyanakvás is csillapodni kezd, ha már nagyon szeretne nadrágjától megszabadulni.*
- Erre parancsolj!
*Mintha kalauzolnia kellene a bundába burkolózó nőt. Egy füst alatt kénytelen megállapítani, hogy ebben az öltözékben, bármilyen egyszerű is legyen, Yeza valóban igéző jelenség. Akármi is legyen a célja, fenemód tudja a dolgát. Odalent aztán utolsónak foglal helyet az asztalnál (Hubi úriember) és szívélyesen bólint a kínálásra. A negyedik poharat ugyan nem érti, aligha gondolná, hogy a nagydarab leányzó is az asztalukhoz telepedne. Talán vendéget várnak? Úgy néhány kérdésről fellebbenhet a fátyol. Kezébe veszi a poharat és eljátssza a szakértőt. Tulajdonképpen nem is kell színlelnie, valóban ért a borokhoz. A gyertya fényénél vizslatja a színét, a pohár falára tapadó, lassan lecsorgó ital olajosságát, illatát vizsgálja aztán belekortyol.*
- Ez... valóban kitűnő.
*Bár hangjában elismerés csendül, de felfedezhető ott valami kis csalódottság is. Bosszantja, hogy a wegtoreni kurafinak - úgy látszik - minden téren jó az ízlése.*
- Én egyelőre nem kérek mást, köszönöm.
*A többiekre néz és megvárja, hogy ők is nyilatkozzanak. Aztán nyel egyet, a bor kellemes utóíze lehet a ludas. Vagy Yeza válláról mintegy véletlen lecsúszó ruha.
~A bestia!~
Meglepné ha valóban véletlenül történt volna így, de ebben a pillanatban ez érdekli a legkevésbé. Ebben a pillanatban ez az apró, ártatlan gesztus is elég volt hozzá, hogy úgy érezze: legszívesebben háttérbe szorítaná az úriembert és utat engedne a tharg barbárnak, hogy hörögve szaggathassa a ruhát Ywzáról. De a pillanat hamar elmúlik.*
- Való igaz.
*Elismerően biccent. Legtöbben csak annyit tudnak a thargokról, hogy valahol a délvidéken élnek földbe vájt kunyhókban és kecskéket hágnak, de Yeza ismeretei széleskörűek.*
- A tharg valóban északi népség, Thargodar nagyúr vezette híveit délre. De a kellemesebb klímát megszokni bizonyára nem esett nehezükre.
*Finoman elmosolyodik, mintha a nyilvánvalót magyarázná.*
- Én persze nem vagyok született tharg.
*Tesz egy félköríves kézmozdulatot, mintegy Artheniorra utalva.*
- E városban jöttem világra és szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy bejártam Lanawin zegét-zugát. Wegtorenben is megfordultam és bár az ottani berendezkedés nem szájam íze szerint való, lenyűgözött, hogy a látszólagos káosz is képes valamiféle rendet kialakítani. Van viszont valami, amit nem sikerült kiderítenem. Talán segítségemre lehetsz. Miként lehetséges, hogy az emberek - a kivülálló számára legalábbis - békében és komolyabb surlódásoktól mentesen élnek óriásokkal és törpékkel? Tapasztalataim szerint e két faj gondolkodásmódja, életvitele élesen eltér az emberekétől, aminek magában kéne hordoznia a konfliktusok szikráját.
*Itt egy kicsit felszínre bukkan Hubi egy másik fontos jellemvonása, a tudásszomj. Egyszerűen nehezen viseli, ha valamit nem ért.*
2072. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-22 10:09:45
Üzenet elküldve: 2021-11-22 10:09:45
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Csak akkor lesz igazán tiszta számára a dolog, amikor a férfi végre előáll a két névvel. Eddig tényleg abban a hitben élt, hogy kettő fából készült alkalmatosságról csevegnek.*
-Vagy úúúúgy. Szóval hiányzik a családja, a szék a nő a sámli a gyerek. Tiszta, mint a patyolat! *Legyint nagyot a kezével. Majd áttérnek a sokkal fontosabb tényekre, minthogy veszélyben van a város és ki ő, hogy ne higgye el egy nagydarab, szőrös férfinak, akinek kardok vannak a hátán és aki azt állítja magáról, hogy hadnagy. Soreyl végig hallgatja, úgy ahogy azt illik, majd csak egy kérdéssel áll elő. Ő pedig bizony nem fogja visszatartani az információ, ami a birtokában van.*
-Hát te nem ismered őket? Mit tanítanak mostanában a kölköknek? *Hüledezik egy kicsit, majd belevág.*
-A vakondemberek azok akik a föld alatt élnek és lyukakat ásnak felfelé. Ilyen dombok lesznek, amik frissen vannak ásva alulról. Biztos láttál már olyat. A kis lyuk az kis vakondember a nagy lyuk az már felnőtt. *Magyarázza és még a kezeivel szemlélteti is a méreteket.*
-Néha, éjszaka felmásznak a felszínre és vadásznak, bizony, még anyukám mesélte, hogy gnómot esznek! *Ér a csattanóhoz.*
-Ezért nem szabad éjszaka kinn kóricáljak az erdőben. Csak egy dologtól félnek igazán a világoson kívül, az pedig a patkányfarok! Ezért van belőle nálam mindig egy marokkal… *Már hajol is be a pult alá, hogy előbányássza az éppen a táskájában lévő viszonylag friss állományt.*
-Bár neked nincs rá szükséged, mert te túl nagy vagy hogy csak úgy lehúzzanak, de hátha… Kérsz? *Mutat egyet fel a levegőbe, az ujjaival összecsippentve.*
-A gyerekednek viszont ajánlott… mennyi van belőle? Hány a poronty? *Érdeklődi meg, ha már az imént erről szólt a diskurzus.*
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Csak akkor lesz igazán tiszta számára a dolog, amikor a férfi végre előáll a két névvel. Eddig tényleg abban a hitben élt, hogy kettő fából készült alkalmatosságról csevegnek.*
-Vagy úúúúgy. Szóval hiányzik a családja, a szék a nő a sámli a gyerek. Tiszta, mint a patyolat! *Legyint nagyot a kezével. Majd áttérnek a sokkal fontosabb tényekre, minthogy veszélyben van a város és ki ő, hogy ne higgye el egy nagydarab, szőrös férfinak, akinek kardok vannak a hátán és aki azt állítja magáról, hogy hadnagy. Soreyl végig hallgatja, úgy ahogy azt illik, majd csak egy kérdéssel áll elő. Ő pedig bizony nem fogja visszatartani az információ, ami a birtokában van.*
-Hát te nem ismered őket? Mit tanítanak mostanában a kölköknek? *Hüledezik egy kicsit, majd belevág.*
-A vakondemberek azok akik a föld alatt élnek és lyukakat ásnak felfelé. Ilyen dombok lesznek, amik frissen vannak ásva alulról. Biztos láttál már olyat. A kis lyuk az kis vakondember a nagy lyuk az már felnőtt. *Magyarázza és még a kezeivel szemlélteti is a méreteket.*
-Néha, éjszaka felmásznak a felszínre és vadásznak, bizony, még anyukám mesélte, hogy gnómot esznek! *Ér a csattanóhoz.*
-Ezért nem szabad éjszaka kinn kóricáljak az erdőben. Csak egy dologtól félnek igazán a világoson kívül, az pedig a patkányfarok! Ezért van belőle nálam mindig egy marokkal… *Már hajol is be a pult alá, hogy előbányássza az éppen a táskájában lévő viszonylag friss állományt.*
-Bár neked nincs rá szükséged, mert te túl nagy vagy hogy csak úgy lehúzzanak, de hátha… Kérsz? *Mutat egyet fel a levegőbe, az ujjaival összecsippentve.*
-A gyerekednek viszont ajánlott… mennyi van belőle? Hány a poronty? *Érdeklődi meg, ha már az imént erről szólt a diskurzus.*
2071. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-22 10:00:24
Üzenet elküldve: 2021-11-22 10:00:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
*Nem igazán vannak sokan, aki meg igen, az főleg csak italt kér, így ő is csak álmatagon pislog a pult mögött. Látja, hogy Nawanthiri jól elvon azzal a nővel az egyik asztalnál, de nem különösképpen érdekli a dolog. Csak törölgeti a konyharuhával a pultot, mikor kisétál a mosogatófiú, hogy megnézze van-e munka.*
-Jól vannna… hozzzom már. *Nyújtja el a szavakat, majd lekecmereg az emelvényéről és körbe megy az asztalok körül és összeszedi az üres korsókat, poharakat, amiket azonnal a fiú kezébe is nyom.*
-Na tessék, viheted. *Morogja, majd újra visszamászik a tornyába, ahonnan mindent szemmel tud tartani.*
-Jól vannna… hozzzom már. *Nyújtja el a szavakat, majd lekecmereg az emelvényéről és körbe megy az asztalok körül és összeszedi az üres korsókat, poharakat, amiket azonnal a fiú kezébe is nyom.*
-Na tessék, viheted. *Morogja, majd újra visszamászik a tornyába, ahonnan mindent szemmel tud tartani.*
2070. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-22 08:36:40
Üzenet elküldve: 2021-11-22 08:36:40
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Az üzlet az üzlet//
*Bár a Pegazus fogadó neve ismerősen cseng a nőnek, ő maga még nem szállt meg ott.*
-Ismerem a nevét, de jómagam még sosem tértem be oda. Pedig ha tudtam volna, hogy van ott fürdőház...
*Sóhajt egyet komolytalanul, szája szegletében halvány mosollyal.*
-Várlak vissza, addig én is elintézem a kis dolgaim.
*Búcsúzik a férfitól, mikor az távozni készül. Kedves derűvel követi a tündér alakját, egészen az ajtóig, majd mikor az eltűnt, ő is fellibben szobája felé. Itt ismét tollat és tintát ragad, hogy leírhasson minden konkrét dolgot, amit Merchentől hallott. Kitér részletesen az ajánlatra, az italokra, és az akciós árra, igyekszik Merchen minden egyes szavát pontosan papírra vetni. Amint kész van, borítékba csúsztatja, ellátja forró viaszpecséttel, s olvasható, szép betűkkel írja rá May és a Sellőház nevét. Már csak egy szabad futárt kell akasztania valahonnan, dr biztosan akad itt olyan, aki némi aranyért továbbítja a levelet.*
*Bár a Pegazus fogadó neve ismerősen cseng a nőnek, ő maga még nem szállt meg ott.*
-Ismerem a nevét, de jómagam még sosem tértem be oda. Pedig ha tudtam volna, hogy van ott fürdőház...
*Sóhajt egyet komolytalanul, szája szegletében halvány mosollyal.*
-Várlak vissza, addig én is elintézem a kis dolgaim.
*Búcsúzik a férfitól, mikor az távozni készül. Kedves derűvel követi a tündér alakját, egészen az ajtóig, majd mikor az eltűnt, ő is fellibben szobája felé. Itt ismét tollat és tintát ragad, hogy leírhasson minden konkrét dolgot, amit Merchentől hallott. Kitér részletesen az ajánlatra, az italokra, és az akciós árra, igyekszik Merchen minden egyes szavát pontosan papírra vetni. Amint kész van, borítékba csúsztatja, ellátja forró viaszpecséttel, s olvasható, szép betűkkel írja rá May és a Sellőház nevét. Már csak egy szabad futárt kell akasztania valahonnan, dr biztosan akad itt olyan, aki némi aranyért továbbítja a levelet.*
2069. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-22 08:12:42
Üzenet elküldve: 2021-11-22 08:12:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Xavy kevésbé veszi fel a fonalat mint ahogy azt a lovag gondolta volna, de egyáltalán nem bánja a magyarázkodást. Finoman előrébb tolja a korsót a pulton a lány felé. Hogy odaadja a mosogatófiúnak, vagy hogy kiszorítsa belőle a levegőt, azt döntse el a másik.*
~Szék és sámli. Szép család lesztek. Műbútorasztalosal meg vigyázzál. Összekeni asz asszonyokat. Meg senkit ne hívj vendégségbe. Mi lesz, ha valaki rájuk ül?~
*Gonoszkodik Perchipfell magában, amire a lovag nem figyel. Inkább kicsit rendbe rakja a gondolatait egy Atyai mosolygós fejrázás után.*
-Nem.
*Mondja, és sóhajt egy boldogat. Éppen mire leszomorodna egy kicsit, ez a kis mocsok sikeresen feldobja a kedvét, a különös hozáállásával.*
-A nevük Maydeleine, és Garsin.
*Mondja röviden, és hogy ne kelljen tovább mélyíteni az egyébként is túl mélyre ásott gödröt a székekkel, meg sámlikkal, ezért inkább el is engedi a helyzetet.*
-Felejtsd el a székeket. Nem fontos.
*Mondja, miközben felkönyököl teljesen a pultra, és kényelembe helyezi magát. Aztán érti, hogy Xavy viccelni akar, szóval ráhagyja.*
-Igen. Szééékkel.
*Azzal is megvédené a szeretteit, ha arra kerülne a sor. És azzal a lány közepesen pánikba esik. Legalábbis nagyon úgy esik le a hadnagynak, abból a tényből, hogy a lány, már szinte felmászott a pultra, hogy olyan közelről kérdezze ki a katonát a veszélyről, amilyen közel csak lehet. A lovagnak a szeme se rebben. Hagyja, hogy a szóáradat végigfusson rajta, és még utána is vár egy kicsit mielőtt megszólalna.*
-Milyen vakondemberek?
*Veszi ki belőle a lényeget, a többire még nem válaszol, az arcába néző lánynak.*
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Xavy kevésbé veszi fel a fonalat mint ahogy azt a lovag gondolta volna, de egyáltalán nem bánja a magyarázkodást. Finoman előrébb tolja a korsót a pulton a lány felé. Hogy odaadja a mosogatófiúnak, vagy hogy kiszorítsa belőle a levegőt, azt döntse el a másik.*
~Szék és sámli. Szép család lesztek. Műbútorasztalosal meg vigyázzál. Összekeni asz asszonyokat. Meg senkit ne hívj vendégségbe. Mi lesz, ha valaki rájuk ül?~
*Gonoszkodik Perchipfell magában, amire a lovag nem figyel. Inkább kicsit rendbe rakja a gondolatait egy Atyai mosolygós fejrázás után.*
-Nem.
*Mondja, és sóhajt egy boldogat. Éppen mire leszomorodna egy kicsit, ez a kis mocsok sikeresen feldobja a kedvét, a különös hozáállásával.*
-A nevük Maydeleine, és Garsin.
*Mondja röviden, és hogy ne kelljen tovább mélyíteni az egyébként is túl mélyre ásott gödröt a székekkel, meg sámlikkal, ezért inkább el is engedi a helyzetet.*
-Felejtsd el a székeket. Nem fontos.
*Mondja, miközben felkönyököl teljesen a pultra, és kényelembe helyezi magát. Aztán érti, hogy Xavy viccelni akar, szóval ráhagyja.*
-Igen. Szééékkel.
*Azzal is megvédené a szeretteit, ha arra kerülne a sor. És azzal a lány közepesen pánikba esik. Legalábbis nagyon úgy esik le a hadnagynak, abból a tényből, hogy a lány, már szinte felmászott a pultra, hogy olyan közelről kérdezze ki a katonát a veszélyről, amilyen közel csak lehet. A lovagnak a szeme se rebben. Hagyja, hogy a szóáradat végigfusson rajta, és még utána is vár egy kicsit mielőtt megszólalna.*
-Milyen vakondemberek?
*Veszi ki belőle a lényeget, a többire még nem válaszol, az arcába néző lánynak.*
2068. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-22 07:38:02
Üzenet elküldve: 2021-11-22 07:38:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Mikor leinti a hirtelen jött ötleteit, amelyek valljuk be, nem is voltak olyan borzalmasak, sőt, egész ügyesen kitalálta, hogy védhetné meg a széket és a sámlit egy esetleges lehányástól vagy inzultálástól. De azért reménykedett benne, hogy itt valami más van a dolog mögött és igaza lett. Ám mikor a férfi elmagyarázza, hogy egy nőre meg egy lányra gondolta, megint félresiklik valami.*
-A nőnek szék a neve a lánynak meg sámli? *Kérdez rá a pontosítás kedvéért. ~Vagy esetleg a nő úgy néz ki, mint az a szék. ~ Bár furcsa egy embert egy tárgyhoz hasonlítani, de néha megeshet, bár még mindig nem igazán érti, miben is hasonlíthatnak. ~Talán mind a kettő barna, vagy szálkás. ~ Néz, mint a kismacska az ágyúgolyóra, bizalmatlanul és értetlen tekintettel. Aztán érkezik a következő dolog, hogy meg akarja őket védeni.*
-Szééékkel? *Csúszik ki széles vigyor kíséretében a beszúrás, mert ezt már ő se igazán gondolja komolyan, csak heccelni akarja a férfit.*
-Oh… értem. És mi ellen fog harcolni? *Mert ez így már őt is érdekli, hiszen a városban lakik, hogy mi lehet az a vész, amelyet el kell hárítania a hadnagynak.*
-Veszélyben vagyunk? *Csap a pultra és támaszkodik rá, hogy közelebb hajolhasson a férfihez, szinte zavaróan közel.*
-Mit tudsz! Nagy a veszély?! *Közben érződik, hogy nemrég valószínű foghagymás pirítóst falatozott a konyhában. De ő már megszokta a szagot, így csak meredten bámul a másik szemeibe.*
-Biztos megint a vakondemberek! Nem bírnak magukkal igaz? El akarják vinni az összes kukoricánkat igaz? Azt akarják ugye?!
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Mikor leinti a hirtelen jött ötleteit, amelyek valljuk be, nem is voltak olyan borzalmasak, sőt, egész ügyesen kitalálta, hogy védhetné meg a széket és a sámlit egy esetleges lehányástól vagy inzultálástól. De azért reménykedett benne, hogy itt valami más van a dolog mögött és igaza lett. Ám mikor a férfi elmagyarázza, hogy egy nőre meg egy lányra gondolta, megint félresiklik valami.*
-A nőnek szék a neve a lánynak meg sámli? *Kérdez rá a pontosítás kedvéért. ~Vagy esetleg a nő úgy néz ki, mint az a szék. ~ Bár furcsa egy embert egy tárgyhoz hasonlítani, de néha megeshet, bár még mindig nem igazán érti, miben is hasonlíthatnak. ~Talán mind a kettő barna, vagy szálkás. ~ Néz, mint a kismacska az ágyúgolyóra, bizalmatlanul és értetlen tekintettel. Aztán érkezik a következő dolog, hogy meg akarja őket védeni.*
-Szééékkel? *Csúszik ki széles vigyor kíséretében a beszúrás, mert ezt már ő se igazán gondolja komolyan, csak heccelni akarja a férfit.*
-Oh… értem. És mi ellen fog harcolni? *Mert ez így már őt is érdekli, hiszen a városban lakik, hogy mi lehet az a vész, amelyet el kell hárítania a hadnagynak.*
-Veszélyben vagyunk? *Csap a pultra és támaszkodik rá, hogy közelebb hajolhasson a férfihez, szinte zavaróan közel.*
-Mit tudsz! Nagy a veszély?! *Közben érződik, hogy nemrég valószínű foghagymás pirítóst falatozott a konyhában. De ő már megszokta a szagot, így csak meredten bámul a másik szemeibe.*
-Biztos megint a vakondemberek! Nem bírnak magukkal igaz? El akarják vinni az összes kukoricánkat igaz? Azt akarják ugye?!
2067. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 17:49:31
Üzenet elküldve: 2021-11-21 17:49:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Egy pillanatra eltűnik Xavy a pult mögött, miután motyogott valamit.*
~Na. Most fog megmérgezni.~
*Mondja Perchipfell arrogánsan. Soreyl továbbra is kedélyesen mosolyog. Amikor a lány egy hatalmas "Jaaaaa"-val válaszol, a hadnagy azt hiszi érti a másik a hasonlatot, de a hokedlinál már kiderül hogy nem. Atyaian mosolyogva megrázza a fejét, mint mikor a teapartin a kislánya valami butaságot mondott, és ki kell javítania. Persze tudja, hogy ő nem volt elég konkrét, szóval először is leinti a lányt, nehogy végleg összekösse a fejében valami asztalosvágtermék-perverzzel.*
-Semmi szükség rá, nem a székekre gondoltam.
*Mondja, miközben megpróbálja visszafogni a nevetését.*
-Egy nőről, és egy lányról beszéltem.
*Értelmezi végül egyszerűbben. Nem kezd bele a magyarázkodásba, hogy ez hogyan jön a székekhez, inkább csak azt indokolja meg, ez miért akadályozza meg hogy mérget öntsön le a torkán.*
-Meg akarom őket védeni.
*Mondja komolyan, és talán egy kicsit az arca is elkomorul, mivel Perchipfell azonnal beletenyerel ebbe a dologba.*
~Akkor egész szarul csinálod, mert Maydeleinról fogalmad sincs, Garsin meg valahol a világban küldetést teljesít a városi őrségnek, a seggrohasztó medállal a nyakában.~
*Foglalja össze a dolgot, ami ugyan igaz, és egyáltalán nem tetszik a lovagnak, de nem tud vele mit tenni. Látszik, hogy egy egész pillanatra keserűen elgondolkozik.*
-És ugyan nem lehetek velük, de azért megyek kiküldetésre, hogy amitől tudjam megvédjem a várost, és a kikötőt. Ezzel talán őket is védve.
*Foglalja össze röviden, és nem túl nyálasan. Nem jön neki össze egyik sem, de legalább megpróbálta.*
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Egy pillanatra eltűnik Xavy a pult mögött, miután motyogott valamit.*
~Na. Most fog megmérgezni.~
*Mondja Perchipfell arrogánsan. Soreyl továbbra is kedélyesen mosolyog. Amikor a lány egy hatalmas "Jaaaaa"-val válaszol, a hadnagy azt hiszi érti a másik a hasonlatot, de a hokedlinál már kiderül hogy nem. Atyaian mosolyogva megrázza a fejét, mint mikor a teapartin a kislánya valami butaságot mondott, és ki kell javítania. Persze tudja, hogy ő nem volt elég konkrét, szóval először is leinti a lányt, nehogy végleg összekösse a fejében valami asztalosvágtermék-perverzzel.*
-Semmi szükség rá, nem a székekre gondoltam.
*Mondja, miközben megpróbálja visszafogni a nevetését.*
-Egy nőről, és egy lányról beszéltem.
*Értelmezi végül egyszerűbben. Nem kezd bele a magyarázkodásba, hogy ez hogyan jön a székekhez, inkább csak azt indokolja meg, ez miért akadályozza meg hogy mérget öntsön le a torkán.*
-Meg akarom őket védeni.
*Mondja komolyan, és talán egy kicsit az arca is elkomorul, mivel Perchipfell azonnal beletenyerel ebbe a dologba.*
~Akkor egész szarul csinálod, mert Maydeleinról fogalmad sincs, Garsin meg valahol a világban küldetést teljesít a városi őrségnek, a seggrohasztó medállal a nyakában.~
*Foglalja össze a dolgot, ami ugyan igaz, és egyáltalán nem tetszik a lovagnak, de nem tud vele mit tenni. Látszik, hogy egy egész pillanatra keserűen elgondolkozik.*
-És ugyan nem lehetek velük, de azért megyek kiküldetésre, hogy amitől tudjam megvédjem a várost, és a kikötőt. Ezzel talán őket is védve.
*Foglalja össze röviden, és nem túl nyálasan. Nem jön neki össze egyik sem, de legalább megpróbálta.*
2066. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 17:31:45
Üzenet elküldve: 2021-11-21 17:31:45
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Bizony, mint a Kalmár kielégítő alkalmazottja tájékoztatja is a férfit a szoba kivétel lehetőségéről, mert hát róla még senki ott nem mondta, hogy milyen jó munkát végez. Bár elképzelhetőnek tartja, hogy itt csak akkor jön majd le a főnök, ha valami galiba van és le kell érte szúrni, meg latrina takarításra ítélni. Mint legutóbb. Igazán szépen mosolyog, miközben a másik a mérgezésen hahotázik, mert bizony ez valóban egy tréfa volt, ugyanis ilyen szer nincs nála. Még a hánytató se, amit Nimri ígért neki, pedig azt szívesen venné, bizonyára még itt van a városban az a sötételf nő, aki múlt alkalommal olyan csúnyán beszélt vele. ~Az a ringyó! ~ Szépen megvárja míg végez a férfi a nevetéssel.*
-Oh, gondolhattam volna rá hamarabb hogy betegyem otthon. *Motyogja miközben behajol a pult alá, hogy szemlátomást ellenőrizze a tatyójában milyen varázsitalok rejtőznek.*
-Szék? Jaaaa.... *Elsőre nagyon furcsán néz, mert már ki is ment a fejéből a székcsókolgatós mutatvány. Viszont ő e mögé nem lát be, hogy ez mit is jelenthet, így megint csak furcsa, néha félreugró tekintettel figyeli a másikat.*
-Hoo...hokedli? *Látszik immár a zavara, mert az első esetben még gondolt rá, hogy viccel, ez viszont már komoly téveszmére utal.*
-Hát... megkérdezhetem a bárót, hogy eladók-e... *Motyogja, ezek után meg nem szívesen nyúlva már ahhoz a kettőhöz, a végén még valami városőr felkoncolja érte, hogy inzultálja a hadnagy székét meg sámliját.*
-Szeretné, hogy bevigyem őket egy szobába és elzárjam? *Kérdi bizonytalanul, egyik oldal felemelt szemöldökkel.*
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Bizony, mint a Kalmár kielégítő alkalmazottja tájékoztatja is a férfit a szoba kivétel lehetőségéről, mert hát róla még senki ott nem mondta, hogy milyen jó munkát végez. Bár elképzelhetőnek tartja, hogy itt csak akkor jön majd le a főnök, ha valami galiba van és le kell érte szúrni, meg latrina takarításra ítélni. Mint legutóbb. Igazán szépen mosolyog, miközben a másik a mérgezésen hahotázik, mert bizony ez valóban egy tréfa volt, ugyanis ilyen szer nincs nála. Még a hánytató se, amit Nimri ígért neki, pedig azt szívesen venné, bizonyára még itt van a városban az a sötételf nő, aki múlt alkalommal olyan csúnyán beszélt vele. ~Az a ringyó! ~ Szépen megvárja míg végez a férfi a nevetéssel.*
-Oh, gondolhattam volna rá hamarabb hogy betegyem otthon. *Motyogja miközben behajol a pult alá, hogy szemlátomást ellenőrizze a tatyójában milyen varázsitalok rejtőznek.*
-Szék? Jaaaa.... *Elsőre nagyon furcsán néz, mert már ki is ment a fejéből a székcsókolgatós mutatvány. Viszont ő e mögé nem lát be, hogy ez mit is jelenthet, így megint csak furcsa, néha félreugró tekintettel figyeli a másikat.*
-Hoo...hokedli? *Látszik immár a zavara, mert az első esetben még gondolt rá, hogy viccel, ez viszont már komoly téveszmére utal.*
-Hát... megkérdezhetem a bárót, hogy eladók-e... *Motyogja, ezek után meg nem szívesen nyúlva már ahhoz a kettőhöz, a végén még valami városőr felkoncolja érte, hogy inzultálja a hadnagy székét meg sámliját.*
-Szeretné, hogy bevigyem őket egy szobába és elzárjam? *Kérdi bizonytalanul, egyik oldal felemelt szemöldökkel.*
2065. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 17:21:22
Üzenet elküldve: 2021-11-21 17:21:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Belenevet a poharába, ahogy a másik elmosolyodik a megmérgezés gondolatán. Természetesen sántít az eszmefuttatása, de pont annyira helyt áll, mint bármilyen egyéb egymondatos bölcsességek. A teljes fogadó italkészletének felgyújtására, csak egyszerűen válaszol.*
-Kérlek várd meg amíg megiszom.
*Azzal igazából el is fogy a korsó bor. A jó beszélgetés, és a lassú kortyok miatt, csak éppen hogy érzi a fejében azt a kellemes zsibbadást.*
-Köszönöm. Most már gyújtogathatsz.
*Aztán elkezdi sorolni mi mindent tett már italokba mérgen kívül. Soreyl bólogat.*
-Igazán szép. Már tudom miért volt olyan fura az íze.
*Mondja azonnal a köpködés emlegetése után, és tréfásan a korsó aljára néz fél szemmel. Persze nem gondolja, hogy a másik az ő italába is beleturházott volna, de senki sem gondolja, mégis van akivel megesik.*
-Remek hozzáállás, ezt a városőrök is szeretik.
*Feleli arra a tényre, hogy a lány nem szeret gyilkolászni. A kiadó szoba pusztán annyiban érdekli, hogyha úgy alakul, hogy May, épségben megkapja a levelet, akkor visszajöhetnek még, ide, szóval csak némán, vidáman bólint. A megmérgezés felajánlására mellkasrengető röhögésbe kezd. Igazán jól nevet a dolgon.*
-Lehet. Lehet hogy azt kellene.
*Mondja miközben próbál levegőjéhez jutni.*
-De tudod.
*Kezdi összeszedni magát.*
-Van nekem egy székem.
*Mondja ezt egy cinkos biccentéssel, Maydeleine-ra utalva.*
-És még egy hokedlim is.
*Hajol közelebb, és mondja halkabban, Garsinra utalva. Nagyon várja hogy lássa mindkettőt, és nagyon reméli, hogy szerelme, és fogadott lánya is épségben van.*
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Belenevet a poharába, ahogy a másik elmosolyodik a megmérgezés gondolatán. Természetesen sántít az eszmefuttatása, de pont annyira helyt áll, mint bármilyen egyéb egymondatos bölcsességek. A teljes fogadó italkészletének felgyújtására, csak egyszerűen válaszol.*
-Kérlek várd meg amíg megiszom.
*Azzal igazából el is fogy a korsó bor. A jó beszélgetés, és a lassú kortyok miatt, csak éppen hogy érzi a fejében azt a kellemes zsibbadást.*
-Köszönöm. Most már gyújtogathatsz.
*Aztán elkezdi sorolni mi mindent tett már italokba mérgen kívül. Soreyl bólogat.*
-Igazán szép. Már tudom miért volt olyan fura az íze.
*Mondja azonnal a köpködés emlegetése után, és tréfásan a korsó aljára néz fél szemmel. Persze nem gondolja, hogy a másik az ő italába is beleturházott volna, de senki sem gondolja, mégis van akivel megesik.*
-Remek hozzáállás, ezt a városőrök is szeretik.
*Feleli arra a tényre, hogy a lány nem szeret gyilkolászni. A kiadó szoba pusztán annyiban érdekli, hogyha úgy alakul, hogy May, épségben megkapja a levelet, akkor visszajöhetnek még, ide, szóval csak némán, vidáman bólint. A megmérgezés felajánlására mellkasrengető röhögésbe kezd. Igazán jól nevet a dolgon.*
-Lehet. Lehet hogy azt kellene.
*Mondja miközben próbál levegőjéhez jutni.*
-De tudod.
*Kezdi összeszedni magát.*
-Van nekem egy székem.
*Mondja ezt egy cinkos biccentéssel, Maydeleine-ra utalva.*
-És még egy hokedlim is.
*Hajol közelebb, és mondja halkabban, Garsinra utalva. Nagyon várja hogy lássa mindkettőt, és nagyon reméli, hogy szerelme, és fogadott lánya is épségben van.*
2064. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 17:05:40
Üzenet elküldve: 2021-11-21 17:05:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*A példa, amit a férfi hoz elgondolkodtatja ez látszik is az arcán, bár az is jelezve van, hogy nem igazán ért egyet vele, elhúzza a szája szélét, talán egy kicsit sántít a dolog, de nem említi.*
-Azokkal inkább akkor tennék jót, ha az összes piát felgyújtanám. *Billenti oldalra a fejét, miközben hangosan gondolkodik. Ekkor felvetül a megmérgezés lehetősége, amire bárgyú vigyor húzódik szét az arcán, egész széltiben.*
-Ezúttal a plusz összetevőt kihagytam belőle. *Mert hát tett már férfi italába bájitalt, de csupán kíváncsiságból, mert még nem próbálta ki senkin és hiteles alany kellett.*
-Tettem már italba bájitalt, aranyat, köptem már bele... *Sorolja, miközben az ujjain számolja.*
-De a méreg az még kimaradt. Nem szeretnék megölni senkit, az más tészta. *Valóban, inkább csínytevésekben gondolkodik, az kéne még hogy körözzék mert kivégzett valakit. Bár azt nem tagadhatja, hogy néha olyan mennyiségű töményeket ad ki a kezéből, amelyből akár az adott személynek is alkoholmérgezése lehetne. Nincs kétsége a felől, hogy volt már rá példa. De ő csak kiszolgál, az nem az ő dolga, hogy ki mekkora mértéket tart az ivásban.*
-Hadnak lehetőség. Értem. *Von vállat, ha a másik így vélekedik róla, akkor ennyi.*
-Persze, van kiadó szobánk. Most pedig már nincs nagy forgalom, így már én alszom be majdnem. *Támasztja rá a pulton könyöklő kezére az állát.*
-Kiküldetésre? *Szöknek fel a szemöldökei, hiszen lehet, akkor már sose fognak találkozni, főleg, ha az is olyan veszélyes, mint a Krenkataur.*
-Ne mérgezzem meg inkább mégis most? *Kérdi gúnyosan a férfi korsójára mutatva.*
//Sokba jó a Kocka Móka//
*A példa, amit a férfi hoz elgondolkodtatja ez látszik is az arcán, bár az is jelezve van, hogy nem igazán ért egyet vele, elhúzza a szája szélét, talán egy kicsit sántít a dolog, de nem említi.*
-Azokkal inkább akkor tennék jót, ha az összes piát felgyújtanám. *Billenti oldalra a fejét, miközben hangosan gondolkodik. Ekkor felvetül a megmérgezés lehetősége, amire bárgyú vigyor húzódik szét az arcán, egész széltiben.*
-Ezúttal a plusz összetevőt kihagytam belőle. *Mert hát tett már férfi italába bájitalt, de csupán kíváncsiságból, mert még nem próbálta ki senkin és hiteles alany kellett.*
-Tettem már italba bájitalt, aranyat, köptem már bele... *Sorolja, miközben az ujjain számolja.*
-De a méreg az még kimaradt. Nem szeretnék megölni senkit, az más tészta. *Valóban, inkább csínytevésekben gondolkodik, az kéne még hogy körözzék mert kivégzett valakit. Bár azt nem tagadhatja, hogy néha olyan mennyiségű töményeket ad ki a kezéből, amelyből akár az adott személynek is alkoholmérgezése lehetne. Nincs kétsége a felől, hogy volt már rá példa. De ő csak kiszolgál, az nem az ő dolga, hogy ki mekkora mértéket tart az ivásban.*
-Hadnak lehetőség. Értem. *Von vállat, ha a másik így vélekedik róla, akkor ennyi.*
-Persze, van kiadó szobánk. Most pedig már nincs nagy forgalom, így már én alszom be majdnem. *Támasztja rá a pulton könyöklő kezére az állát.*
-Kiküldetésre? *Szöknek fel a szemöldökei, hiszen lehet, akkor már sose fognak találkozni, főleg, ha az is olyan veszélyes, mint a Krenkataur.*
-Ne mérgezzem meg inkább mégis most? *Kérdi gúnyosan a férfi korsójára mutatva.*
2063. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 16:55:48
Üzenet elküldve: 2021-11-21 16:55:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Ugyan átvágni senkit nem akar, és lekicsinyleni sem a tisztjét. Csupán valóban nem szeret, és nem is fog parancsolgatni, ha nem muszáj. Ha valaki nem csinálna meg amit szépen kér, akkor megoldja maga.*
-Felelősség, és hatalom?
*Kérdezi fél-felvont szemöldökkel, és hatásszünetre egy kortyot iszik.*
-Szerintem lehetőség és bizalom. Nézőpont kérdése.
*Foglalja össze röviden a véleményét, amit nemsokára ki is fejt, Perchipfell legnagyobb örömére.*
~Már megint kezdi.~
*Mondja, a kard, a hadnagy pedig bele is kezd.*
-Felelősség pultosnak lenni, hogy minden vendég ki legyen szolgálva, és lehetőség egyben, hogy mennyi jót tehet, ha akar. Például egy korsó bort ad ingyen, mert megteheti.
*Emeli fel a korsót, és nagyot iszik belőle. Aztán nem hagyja ám abba az anekdotát.*
-Hatalom pultosnak lenni, hiszen bármikor megmérgezhettél volna. És egyben bizalom is a részemről, mert biztos vagyok benne, hogy nem tetted meg.
*Egy pillanatra egészen furán néz a korsóra, majd színlelt, játékos félelemmel megkérdi.*
-Ugye?
*Majd hangosan felkacag, és legbelül reméli, hogy valóban nem méreg égeti fel az ereit néhány percen belül. Arra a kérdésre, hogy hol teljesít szolgálatot nem tud válaszolni, szóval ködösít.*
-Ahol kedvem tartja. Érti kedves Xavi. Hadnagy egyenlő lehetőség.
*Magyarázza röviden. Aztán a lány elkezdi ecsetelni, hogy a Wegtoreni Kalmár arculata kicsit megváltozott, és még egy két szót az új kovácsról is megejt, ahonnan az új vért érkezik majd.*
-Azért meg lehet még szállni?
*Kérdezi, mintha nem nem lenne egy szobája pár utcával arrébb a kaszárnyában. Az unatkozás kérdésére iszik még egy kortyot.*
-Halnap kiküldetésre megyek, addig nincs dolgom. Beszélgetni is szeretek. És ha csak nem kell összevesznie egy macskával.
*Mutat a másik tejbajuszára a mutatóujjával.*
-Akkor ne haragudj, hogy feltartottalak.
//Sokba jó a Kocka Móka//
*Ugyan átvágni senkit nem akar, és lekicsinyleni sem a tisztjét. Csupán valóban nem szeret, és nem is fog parancsolgatni, ha nem muszáj. Ha valaki nem csinálna meg amit szépen kér, akkor megoldja maga.*
-Felelősség, és hatalom?
*Kérdezi fél-felvont szemöldökkel, és hatásszünetre egy kortyot iszik.*
-Szerintem lehetőség és bizalom. Nézőpont kérdése.
*Foglalja össze röviden a véleményét, amit nemsokára ki is fejt, Perchipfell legnagyobb örömére.*
~Már megint kezdi.~
*Mondja, a kard, a hadnagy pedig bele is kezd.*
-Felelősség pultosnak lenni, hogy minden vendég ki legyen szolgálva, és lehetőség egyben, hogy mennyi jót tehet, ha akar. Például egy korsó bort ad ingyen, mert megteheti.
*Emeli fel a korsót, és nagyot iszik belőle. Aztán nem hagyja ám abba az anekdotát.*
-Hatalom pultosnak lenni, hiszen bármikor megmérgezhettél volna. És egyben bizalom is a részemről, mert biztos vagyok benne, hogy nem tetted meg.
*Egy pillanatra egészen furán néz a korsóra, majd színlelt, játékos félelemmel megkérdi.*
-Ugye?
*Majd hangosan felkacag, és legbelül reméli, hogy valóban nem méreg égeti fel az ereit néhány percen belül. Arra a kérdésre, hogy hol teljesít szolgálatot nem tud válaszolni, szóval ködösít.*
-Ahol kedvem tartja. Érti kedves Xavi. Hadnagy egyenlő lehetőség.
*Magyarázza röviden. Aztán a lány elkezdi ecsetelni, hogy a Wegtoreni Kalmár arculata kicsit megváltozott, és még egy két szót az új kovácsról is megejt, ahonnan az új vért érkezik majd.*
-Azért meg lehet még szállni?
*Kérdezi, mintha nem nem lenne egy szobája pár utcával arrébb a kaszárnyában. Az unatkozás kérdésére iszik még egy kortyot.*
-Halnap kiküldetésre megyek, addig nincs dolgom. Beszélgetni is szeretek. És ha csak nem kell összevesznie egy macskával.
*Mutat a másik tejbajuszára a mutatóujjával.*
-Akkor ne haragudj, hogy feltartottalak.
2062. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 16:18:29
Üzenet elküldve: 2021-11-21 16:18:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Sokba jó a Kocka Móka//
*A szép név megjegyzésre meg ő köhenti el magát, bizonyára a másik most gúnyolódik vele, mert bizony azt már sokszor megkapta, hogy egy lánynak nem igazán jó ez a név, de neki meg tökéletes. Nem mintha adna mások véleményére, de ha már sokszor hallja a gnóm befészkeli magát a fejébe.*
-Az. *Teszi csak gyorsan hozzá.Amint elmeséli a baráti viszonyát az itteni rendfenntartókkal, mármint a képzelt viszonyát, mert mostanában szerencsére eggyel se találkozott közelről, úgy fest minden rendben. A másik bólogat meg hümmög, ez már csak jót jelenthet. Majd rákérdez azért, mert jó tudni, hogy ha most valami butaságot mond hányan fognak a hátán taposni odakinn, de nagy csalódására nem igazán tud meg konkrétumot. Bizonyára a másik ugratja vagy lekicsinyli a tisztjét. ~Most ez át akar vágni? ~*
-De ez nem úgy működik ott nálatok akkor hogy a tissztel felelősség is jár meg haaatalom? *Feszegeti tovább a dolgokat, mert ha bizony lenne egy ismerőse magasabb körökben az bizony nem lenne rossz. Nem az a kifejezett bűnöző alkat, de néha- néha talán átbillen a másik mezsgyére is.*
-Most hol teljesít szolgálatot? Itt a városban? Tudja én itt sok mindenkit ismerek ha kell valami, csak jöjjön be. *Mondja majd lehúzza a teje maradékát és a kezével letörli a bajszot. Majd a másik megjegyzést tesz a forgalomra.*
-Ez most már csak egy kocsma, meg már lekéste a forgalmasabb időt. A kereskedőház az üzleteket már a kovácsműhelyben köti, itt nem igazán folynak ilyen megbeszélések, így kicsit csappant a létszám. Már csak az jön be aki piálni akar. *Von vállat, mert a városban más lehetőség is akad enni is, meg inni is, így megoszlik a forgalom. A kacsintásra csak visszakacsint, elég erőltetetten.*
-Esetleg unatkozik? Beszélgetni akar valakivel?
//Sokba jó a Kocka Móka//
*A szép név megjegyzésre meg ő köhenti el magát, bizonyára a másik most gúnyolódik vele, mert bizony azt már sokszor megkapta, hogy egy lánynak nem igazán jó ez a név, de neki meg tökéletes. Nem mintha adna mások véleményére, de ha már sokszor hallja a gnóm befészkeli magát a fejébe.*
-Az. *Teszi csak gyorsan hozzá.Amint elmeséli a baráti viszonyát az itteni rendfenntartókkal, mármint a képzelt viszonyát, mert mostanában szerencsére eggyel se találkozott közelről, úgy fest minden rendben. A másik bólogat meg hümmög, ez már csak jót jelenthet. Majd rákérdez azért, mert jó tudni, hogy ha most valami butaságot mond hányan fognak a hátán taposni odakinn, de nagy csalódására nem igazán tud meg konkrétumot. Bizonyára a másik ugratja vagy lekicsinyli a tisztjét. ~Most ez át akar vágni? ~*
-De ez nem úgy működik ott nálatok akkor hogy a tissztel felelősség is jár meg haaatalom? *Feszegeti tovább a dolgokat, mert ha bizony lenne egy ismerőse magasabb körökben az bizony nem lenne rossz. Nem az a kifejezett bűnöző alkat, de néha- néha talán átbillen a másik mezsgyére is.*
-Most hol teljesít szolgálatot? Itt a városban? Tudja én itt sok mindenkit ismerek ha kell valami, csak jöjjön be. *Mondja majd lehúzza a teje maradékát és a kezével letörli a bajszot. Majd a másik megjegyzést tesz a forgalomra.*
-Ez most már csak egy kocsma, meg már lekéste a forgalmasabb időt. A kereskedőház az üzleteket már a kovácsműhelyben köti, itt nem igazán folynak ilyen megbeszélések, így kicsit csappant a létszám. Már csak az jön be aki piálni akar. *Von vállat, mert a városban más lehetőség is akad enni is, meg inni is, így megoszlik a forgalom. A kacsintásra csak visszakacsint, elég erőltetetten.*
-Esetleg unatkozik? Beszélgetni akar valakivel?
2061. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-11-21 15:53:52
Üzenet elküldve: 2021-11-21 15:53:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//A Kalmárban//
*Amikor Nawanthiri visszatér hallgatag vendégükhöz, már kész rajzok fogadják. Vet rájuk egy pillantást, és elismerően hümment:*
- Mm... egy egész üveg bor? *pillant a Khrysre, hogy biztosan jól értette-e. A szája szélén óvatos mosoly bujkál. Az igazat megvallva nem gondolta volna, hogy ilyen huzata van ennek a pici lánynak, ám ha ez a kívánság, szívesen teljesíti.*
- Vörös *mutat a bordó sálövére, aztán gyorsan körbepillant, keresve a megfelelő színű dolgot, de végül egyszerűen kinyitja a tenyerét a muzsikus felé* fehér, vagy olyan színű *itt tényleg elmosolyodik* mint a hajnal?
- Enni pedig *hunyorít hamiskásan a fél szemére* valami csípőset ami *mutat a paprikára, aztán a palackra* illik a borhoz?
*Természetesen ahogy a legtöbb asztalon, úgy ezen is pihen egy étlap, így ha a félvér lánynak nincs kedve ehhez a kitalálósdihoz, könnyen véget vethet neki. Nawanthirinek csak annyi a lényeg, hogy a vendégük megkapja, amit szeretne.*
*Amikor Nawanthiri visszatér hallgatag vendégükhöz, már kész rajzok fogadják. Vet rájuk egy pillantást, és elismerően hümment:*
- Mm... egy egész üveg bor? *pillant a Khrysre, hogy biztosan jól értette-e. A szája szélén óvatos mosoly bujkál. Az igazat megvallva nem gondolta volna, hogy ilyen huzata van ennek a pici lánynak, ám ha ez a kívánság, szívesen teljesíti.*
- Vörös *mutat a bordó sálövére, aztán gyorsan körbepillant, keresve a megfelelő színű dolgot, de végül egyszerűen kinyitja a tenyerét a muzsikus felé* fehér, vagy olyan színű *itt tényleg elmosolyodik* mint a hajnal?
- Enni pedig *hunyorít hamiskásan a fél szemére* valami csípőset ami *mutat a paprikára, aztán a palackra* illik a borhoz?
*Természetesen ahogy a legtöbb asztalon, úgy ezen is pihen egy étlap, így ha a félvér lánynak nincs kedve ehhez a kitalálósdihoz, könnyen véget vethet neki. Nawanthirinek csak annyi a lényeg, hogy a vendégük megkapja, amit szeretne.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659