Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 59 (1161. - 1180. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1180. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-25 20:32:51
Üzenet elküldve: 2020-10-25 20:32:51
![>Hathúros Strat [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11495_1556715870_tunder_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
*Yeza megjegyzésére csak egy ártatlan mosolyt enged meg magának, véletlenül sem szeretne úszkálni a bókokban, nem is szokott hozzá, s nem is hagyná, hogy elcsavarja a fejét, de ettől függetlenül értékeli azt. Mivel nem ismeri annyira Yezát, sőt, semennyire jóformán, így még nem mer adni az ilyen kijelentésekre, csupán elkönyveli magában, hogy amennyire látja, piszok jó lehet a munkájában a rőthajú szépség. Ő maga elindul a szoba felé, teste már igencsak fáradt a sok utazástól és megpróbáltatástól, legjobban most csak egy nagy alvásra, egy kiadós evésre és a forró víz kedves ölelésére vágyik. Belépve nem lepődik meg, nem is várt kevesebbet, ahogy el tudja képzelni a hely mivoltát. Tisza és patinás szoba, kényelmesnek látszó ággyal, a dézsát már látja is, s már el is képzeli előre, hogy milyen jó érzés lesz majd belefeküdni. Az elkövetkezőkre nem is igazán gondol, pusztán csak leteszi a holmijait az asztalra, kinéz az erkélyen az utcára egy jó percig, míg gondolatai kavalkádjában úszkál, majd az újonnan szerzett mandolinját veszi kézbe, és azt is leteszi. A nehéz súlyként ránehezedő ruhákat is elkezdi levenni, a vértet, majd az alatta lévő felsőt is, így már felső teste szabad. Kicsit megmozgatja magát, s a hangszerért nyúl, hangolgatni kezdi, megnézi, hogy milyen is a hangzása, hogy tudnak rajta futni ujjai. Szinte el is felejti, hogy az ételt még csak most hozhatják, amikor mozgást vél felfedezni az ajtaja előtt.*
-Csak tessék.
*Szól hangosabban, hogy biztosan meghallhassák, s kellemes meglepetésként éri, ahogy a nyíló ajtóban a skarlát gyöngyszem fogadja szemei támadását.*
-Tökéletes!
*Csapja rá egy mosollyal karöltve. Yeza láthatja Strat hátán a két csonkot, melyet szárnyai levágásánál szerzett, láthatóan nem sebészi műveletről lehetett szó, inkább durva hentesmunkáról. Mellette is akar pár vágás, az első nagy traumájának nyomai. Nyakától mellkasáig pedig egy egészen friss vágás, karmolás nyom, amit még a füves pusztán rájuk támadó falka okozott neki. Éppen csak nem vérzik, annyira már talán sikerült beforrnia.*
-Á, a bor. Ki is ment a fejemből, igazán hálás vagyok. Jól fog esni az ételhez, azt hiszem.
*Bár nem tudja, hogy pontosan mivel is lepi meg Yeza, őszintén nem is nagyon érdekli. A fűszertelen, nyárson sült vadhústól csak jobb lehet, s egyébként sem válogatás. Valószínűleg jó pár hatja nem ehetett ilyen finomat, mint amilyen ez az étek lesz. A pukedlira bájosan felkacag, s a kérdésre nem kell gondolkoznia, hogy válaszolhasson.*
-Csak egy pár percet a drága idődből, kedves, és a füledet, ha kérhetem. Nem volt alkalmam kipróbálni, amit nemrég vettem a piacon, kérlek, légy a vendégem.
*Azzal, ha Yeza nem nagyon ellenkezik, bár őszintén meglepődne a tündér, ha így lenne, de ugye sosem tudni, elkezd játszani egy általa költött dalt. Nem túl vad, nem túl melankólikus, inkább csak egy kellemes muzsika, mely a hangszer gazdájának eltökéltségéről és ügyességéről tesz tanúbizonyságot. A zene betölti az egész szobát, mint egy kedves barát, akit rég látott az ember, s igyekszik koncentrálni rá, hogy Yeza tetszését elnyerje.*
-Nos, vélemény?
*Yeza megjegyzésére csak egy ártatlan mosolyt enged meg magának, véletlenül sem szeretne úszkálni a bókokban, nem is szokott hozzá, s nem is hagyná, hogy elcsavarja a fejét, de ettől függetlenül értékeli azt. Mivel nem ismeri annyira Yezát, sőt, semennyire jóformán, így még nem mer adni az ilyen kijelentésekre, csupán elkönyveli magában, hogy amennyire látja, piszok jó lehet a munkájában a rőthajú szépség. Ő maga elindul a szoba felé, teste már igencsak fáradt a sok utazástól és megpróbáltatástól, legjobban most csak egy nagy alvásra, egy kiadós evésre és a forró víz kedves ölelésére vágyik. Belépve nem lepődik meg, nem is várt kevesebbet, ahogy el tudja képzelni a hely mivoltát. Tisza és patinás szoba, kényelmesnek látszó ággyal, a dézsát már látja is, s már el is képzeli előre, hogy milyen jó érzés lesz majd belefeküdni. Az elkövetkezőkre nem is igazán gondol, pusztán csak leteszi a holmijait az asztalra, kinéz az erkélyen az utcára egy jó percig, míg gondolatai kavalkádjában úszkál, majd az újonnan szerzett mandolinját veszi kézbe, és azt is leteszi. A nehéz súlyként ránehezedő ruhákat is elkezdi levenni, a vértet, majd az alatta lévő felsőt is, így már felső teste szabad. Kicsit megmozgatja magát, s a hangszerért nyúl, hangolgatni kezdi, megnézi, hogy milyen is a hangzása, hogy tudnak rajta futni ujjai. Szinte el is felejti, hogy az ételt még csak most hozhatják, amikor mozgást vél felfedezni az ajtaja előtt.*
-Csak tessék.
*Szól hangosabban, hogy biztosan meghallhassák, s kellemes meglepetésként éri, ahogy a nyíló ajtóban a skarlát gyöngyszem fogadja szemei támadását.*
-Tökéletes!
*Csapja rá egy mosollyal karöltve. Yeza láthatja Strat hátán a két csonkot, melyet szárnyai levágásánál szerzett, láthatóan nem sebészi műveletről lehetett szó, inkább durva hentesmunkáról. Mellette is akar pár vágás, az első nagy traumájának nyomai. Nyakától mellkasáig pedig egy egészen friss vágás, karmolás nyom, amit még a füves pusztán rájuk támadó falka okozott neki. Éppen csak nem vérzik, annyira már talán sikerült beforrnia.*
-Á, a bor. Ki is ment a fejemből, igazán hálás vagyok. Jól fog esni az ételhez, azt hiszem.
*Bár nem tudja, hogy pontosan mivel is lepi meg Yeza, őszintén nem is nagyon érdekli. A fűszertelen, nyárson sült vadhústól csak jobb lehet, s egyébként sem válogatás. Valószínűleg jó pár hatja nem ehetett ilyen finomat, mint amilyen ez az étek lesz. A pukedlira bájosan felkacag, s a kérdésre nem kell gondolkoznia, hogy válaszolhasson.*
-Csak egy pár percet a drága idődből, kedves, és a füledet, ha kérhetem. Nem volt alkalmam kipróbálni, amit nemrég vettem a piacon, kérlek, légy a vendégem.
*Azzal, ha Yeza nem nagyon ellenkezik, bár őszintén meglepődne a tündér, ha így lenne, de ugye sosem tudni, elkezd játszani egy általa költött dalt. Nem túl vad, nem túl melankólikus, inkább csak egy kellemes muzsika, mely a hangszer gazdájának eltökéltségéről és ügyességéről tesz tanúbizonyságot. A zene betölti az egész szobát, mint egy kedves barát, akit rég látott az ember, s igyekszik koncentrálni rá, hogy Yeza tetszését elnyerje.*
-Nos, vélemény?
1179. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-25 18:28:43
Üzenet elküldve: 2020-10-25 18:28:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Gaerralos//
//Kiszolgálásra várva//
*Jenari nem érzékeli, hogy a valójában kedvességnek szánt közös iszogatás mennyi nehézséggel jár, már csak az odafele úton is. Talán azért mert ennyire mélyrehatóan mégsem kíván foglalkozni a majdnem idegennel, vagy talán azért mert nem is rendelkezik a kellő érzékenységgel hozzá.*
- Úgy tűnik.
*Nyugtázza ő is a kijelentést, miután helyet foglaltak és a választék felmérésébe kezdtek. Miután maga részéről sikeresen választott, a menüt az asztalra helyezi és tekintetével némán egy kiszolgáló személyzetet keres, miután Yezát nem találja sehol.*
- Hüm, ez egy remek kérdés. Magam sem tudom pontosan. Mindennel foglalkoztam, ami éppen hozott némi aranyat a házhoz.
*Persze ez a minden nagyon sok esetben nem jelentett feltétlenül legális dolgokat, ezért is lehet érdekes, hogy mit keres Jenari az őrségnél az apján kívül. A lány viszont a rendfenntartást nem gondolja, annyira szigorú erkölcsi szabályokhoz kötöttnek, és ha éppen ez szükséges ahhoz, hogy meg tudja fizetni az ebédjét, akkor ezt teszi. Még mindig jobb, mint egy fogadóban mosogatni, vagy földbirtokosnál gyümölcsöt szedni.*
- Mondjuk úgy, hogy az artheniori őrségnél dolgozni sokkal kényelmesebb, mint azt csinálni.
*A korábbiakhoz hasonlóan előveszi becses, de kissé viseltes, de mutatós pipáját, és már epekedve ábrándozik az Ördögvigyorról is, amiből ma már volt szerencséje fogyasztani.*
- Bár kezdem azt érezni, hogy szervezettségben jócskán elmarad attól, amihez szoktam.
*Jegyzi még meg némi gúnnyal hangjában, és egy önelégült félmosollyal arcán.*
//Kiszolgálásra várva//
*Jenari nem érzékeli, hogy a valójában kedvességnek szánt közös iszogatás mennyi nehézséggel jár, már csak az odafele úton is. Talán azért mert ennyire mélyrehatóan mégsem kíván foglalkozni a majdnem idegennel, vagy talán azért mert nem is rendelkezik a kellő érzékenységgel hozzá.*
- Úgy tűnik.
*Nyugtázza ő is a kijelentést, miután helyet foglaltak és a választék felmérésébe kezdtek. Miután maga részéről sikeresen választott, a menüt az asztalra helyezi és tekintetével némán egy kiszolgáló személyzetet keres, miután Yezát nem találja sehol.*
- Hüm, ez egy remek kérdés. Magam sem tudom pontosan. Mindennel foglalkoztam, ami éppen hozott némi aranyat a házhoz.
*Persze ez a minden nagyon sok esetben nem jelentett feltétlenül legális dolgokat, ezért is lehet érdekes, hogy mit keres Jenari az őrségnél az apján kívül. A lány viszont a rendfenntartást nem gondolja, annyira szigorú erkölcsi szabályokhoz kötöttnek, és ha éppen ez szükséges ahhoz, hogy meg tudja fizetni az ebédjét, akkor ezt teszi. Még mindig jobb, mint egy fogadóban mosogatni, vagy földbirtokosnál gyümölcsöt szedni.*
- Mondjuk úgy, hogy az artheniori őrségnél dolgozni sokkal kényelmesebb, mint azt csinálni.
*A korábbiakhoz hasonlóan előveszi becses, de kissé viseltes, de mutatós pipáját, és már epekedve ábrándozik az Ördögvigyorról is, amiből ma már volt szerencséje fogyasztani.*
- Bár kezdem azt érezni, hogy szervezettségben jócskán elmarad attól, amihez szoktam.
*Jegyzi még meg némi gúnnyal hangjában, és egy önelégült félmosollyal arcán.*
1178. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-25 06:08:13
Üzenet elküldve: 2020-10-25 06:08:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Strat//
*Azt, hogy valami gond lehet a dologban, csupán a tündér megváltozott arckifejezéséből sejti. Az "elégedetlen ügyfél" nézést akárhol felismeri, akkor is, ha a jó modor épp csak a fátylát engedi ki a vonásokra. Arra nem jön rá, hogy félreértés miatt bicsaklott meg a kedélyes ügymenet. Odahaza Wegtorenben a hitel az hitel. Amiért fizettél, az a tiéd. Természetesen mindenhol megvan az a kör, akinek kiváltsága van utólag rendezni a számlát, de Yeza épp csak hallomásból ismeri a kobzost. Nem feltételez róla rosszat, de... mit van mit tagadni, a bizalom nem a wegtoreniek legfőbb ismérve. Mindenesetre igyekszik elsimítani a hibátlan homlok ráncocskáit, és úgy tűnik, ez nagyjából sikerül is.*
- Egy igazi hedonista kalandor *jegyzi meg elismerő, cinkos mosollyal Strat válaszára.* - Kiváló választás, bárd uram *mondja, bár tényszerű tételt egyáltalán nem jelölt még meg a tündér az étket illetőleg. Ez végül egyáltalán nem is történik meg. A vörös kacérkodása párjára talál a kobzosban, aki a döntést végül Yezára testálva távozik is a szobája felé. ~Van benne kurázsi~ jegyzi meg magának a wegtoreni lány, ahogy a pultból kissé kihajolva végigköveti az újdonsült vendég útját.*
- Nézzük csak! *sóhajt nagyot, ahogy kiteríti a pulton a kapott érméket. Maga mellé húzza az árlistát és számolni kezd.*
- 40 arany, Szoba erkéllyel, két napra.
Ha pikánsat szeretne, akkor Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával. Az 14 arany. *A fürdőt fogalma sincs, mennyiért számítják, de ha nagyjából 10 aranyat számol rá, mint amennyibe például a Vándorok eledelekerül, és hozzácsap még egy kis kancsó Jám bort, úgy 16 arany értékben, akkor rendben is van a büdzsé.
Hamar meg is rendeli a konyhán az ételt, hogy ne kelljen rá sokáig várni, és szól a fürdő ügyében is, hogy ahhoz is minden elő legyen készítve, mire a vendég végez az étkezéssel.
Személyesen rendez el mindent a tálcán, ügyelve rá, hogy az evőeszközök és a pohár is makulátlanul ragyogjanak.*
//Strat szobájánál//
*Nem kell soká várni, máris érkezik az étel, amit szolid kopogás jelez. Ha Strat kinyitja az ajtót, Yezát láthatja, aki megnyerő mosollyal, egy talpas pohárral és egy kisebb kancsóval ácsorog ott. A vörös nem cipekedik. Azt rátestálta egy másik alkalmazottra, aki egy tálcával ácsorog mögötte. Ha beengedik őket, akkor Yeza máris egy alkalmas hely felé kommandírozza a kisegítőt, ahová a tálcát leteheti, aztán hamar a dolgára is hessenti.*
- Remélem, meg vagy elégedve a szobával *mondja és ő maga is körbetekint. Még nem igazán nézett körbe a vendégszobákban, mióta itt van, de ez egészen takarosnak tűnik.* - Ha meg nem sértelek, hoztam egy kis bort az étel mellé. Ez a vörös kiválóan illik a wegtoreni sülthöz, amit a szakács külön figyelemmel készített el a hírneves vendégnek. Nem maihhin, de bizonyára ízleni fog. *Még egy kis pukedlit is produkál a felvezetéshez, csupán a korábbi csorba maradéktalan kiköszörülése végett, és mert illik a kacér kis játékba, amit még odalent elkezdtek. Yeza szeretné magát hasznossá tenni a Kereskedőház vezetőinek szemében. Ha egyelőre egyébbel nem is, legalább a vendégmarasztalással.
Leteszi a bort és a poharat az asztalra, ahová kisegítő fiú a tálcáról lepakolt, aztán Strat felé fordul.*
- Óhajtasz még valamit, bárd uram?
*Azt, hogy valami gond lehet a dologban, csupán a tündér megváltozott arckifejezéséből sejti. Az "elégedetlen ügyfél" nézést akárhol felismeri, akkor is, ha a jó modor épp csak a fátylát engedi ki a vonásokra. Arra nem jön rá, hogy félreértés miatt bicsaklott meg a kedélyes ügymenet. Odahaza Wegtorenben a hitel az hitel. Amiért fizettél, az a tiéd. Természetesen mindenhol megvan az a kör, akinek kiváltsága van utólag rendezni a számlát, de Yeza épp csak hallomásból ismeri a kobzost. Nem feltételez róla rosszat, de... mit van mit tagadni, a bizalom nem a wegtoreniek legfőbb ismérve. Mindenesetre igyekszik elsimítani a hibátlan homlok ráncocskáit, és úgy tűnik, ez nagyjából sikerül is.*
- Egy igazi hedonista kalandor *jegyzi meg elismerő, cinkos mosollyal Strat válaszára.* - Kiváló választás, bárd uram *mondja, bár tényszerű tételt egyáltalán nem jelölt még meg a tündér az étket illetőleg. Ez végül egyáltalán nem is történik meg. A vörös kacérkodása párjára talál a kobzosban, aki a döntést végül Yezára testálva távozik is a szobája felé. ~Van benne kurázsi~ jegyzi meg magának a wegtoreni lány, ahogy a pultból kissé kihajolva végigköveti az újdonsült vendég útját.*
- Nézzük csak! *sóhajt nagyot, ahogy kiteríti a pulton a kapott érméket. Maga mellé húzza az árlistát és számolni kezd.*
- 40 arany, Szoba erkéllyel, két napra.
Ha pikánsat szeretne, akkor Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával. Az 14 arany. *A fürdőt fogalma sincs, mennyiért számítják, de ha nagyjából 10 aranyat számol rá, mint amennyibe például a Vándorok eledelekerül, és hozzácsap még egy kis kancsó Jám bort, úgy 16 arany értékben, akkor rendben is van a büdzsé.Hamar meg is rendeli a konyhán az ételt, hogy ne kelljen rá sokáig várni, és szól a fürdő ügyében is, hogy ahhoz is minden elő legyen készítve, mire a vendég végez az étkezéssel.
Személyesen rendez el mindent a tálcán, ügyelve rá, hogy az evőeszközök és a pohár is makulátlanul ragyogjanak.*
//Strat szobájánál//
*Nem kell soká várni, máris érkezik az étel, amit szolid kopogás jelez. Ha Strat kinyitja az ajtót, Yezát láthatja, aki megnyerő mosollyal, egy talpas pohárral és egy kisebb kancsóval ácsorog ott. A vörös nem cipekedik. Azt rátestálta egy másik alkalmazottra, aki egy tálcával ácsorog mögötte. Ha beengedik őket, akkor Yeza máris egy alkalmas hely felé kommandírozza a kisegítőt, ahová a tálcát leteheti, aztán hamar a dolgára is hessenti.*
- Remélem, meg vagy elégedve a szobával *mondja és ő maga is körbetekint. Még nem igazán nézett körbe a vendégszobákban, mióta itt van, de ez egészen takarosnak tűnik.* - Ha meg nem sértelek, hoztam egy kis bort az étel mellé. Ez a vörös kiválóan illik a wegtoreni sülthöz, amit a szakács külön figyelemmel készített el a hírneves vendégnek. Nem maihhin, de bizonyára ízleni fog. *Még egy kis pukedlit is produkál a felvezetéshez, csupán a korábbi csorba maradéktalan kiköszörülése végett, és mert illik a kacér kis játékba, amit még odalent elkezdtek. Yeza szeretné magát hasznossá tenni a Kereskedőház vezetőinek szemében. Ha egyelőre egyébbel nem is, legalább a vendégmarasztalással.
Leteszi a bort és a poharat az asztalra, ahová kisegítő fiú a tálcáról lepakolt, aztán Strat felé fordul.*
- Óhajtasz még valamit, bárd uram?
1177. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-24 21:16:04
Üzenet elküldve: 2020-10-24 21:16:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A Kalmárban//
*Sajnos, amitől tartott, az igen hamar bekövetkezik, vagyis hogy unalomba fullad az italozás. Hiába remélte, hasznos információt már nem sikerül kihúzna a két zsoldosból, ráadásul az események se épp várakozásainak megfelelően alakulnak. A vöröskének, úgy tűnik, kezd sok lenni az itóka, a férfi pedig sajnálatos módon nem mozgatja meg annyira, hogy a legkisebb erőfeszítést is tegye érte. ~Úgyis már valaki más lecsapott rá~ somolyog magában, ahogy a mellette ülök viselkedését látva jó pár ötlete akad, mi is történhet az asztallap rejtekében*
- Nos, ha majd sikerült kipihenniük a fáradalmakat, keressenek meg bátran! Talán tudnék egy megfontolandó ajánlattal szolgálni... *vonja fel kissé egyik szemöldökét, kíváncsian, vajon asztaltársait érdekli-e a lehetőség. Akármi is azonban a helyzet, a további részleteket nem most kívánja megvitatni, mikor a kedve korábban nem látott mélységekbe kezd süllyedni. ~Azt hiszem, itt már mindent megtudtam, amit lehetett~ vélekedik magában, míg egy hosszú pillantást vet a fogadó közönségére, valami udvarias kibúvó után kutatva, amivel lepattinthatná a másik kettőt. Ehhez pedig éppen kapóra jön neki az asztalánál pisszegő kis mitugrász. ~Végül is kellemesebb vele beszélgetni, mint egy kés a bordák közé~ vonja meg gondolatban a vállát, hiszen bár jelen pillanatban a háta közepére se kívánja az idegesítő felszolgálót, a szokatlan pisszegés valamennyire mégis felkelti az érdeklődését, ráadásul a lány lehet talán a menekülőútja is*
- Á, elkészült végre a szobám? A báró úr azt ígérte, biztosít szállást éjszakára nekem és a se... útitársamnak. *javítja ki magát gyorsan, hogy ne titulálja a segédjének Dorát, ahogy a legszívesebben tenné. ~Elvégre most sem segít, csak ki tudja, hol kódorog... ~bosszankodik magában, továbbra is úgy vélve, a lány távozása teljesen felesleges volt, de persze ezen gondolatait megtartja magának, legalábbis egyelőre. Beszéd közben jelentőségteljesen pillant Xavyra, remélve, hogy a gnóm veszi majd a lapot és ha még szobája nincs is, de valahova máshova elszólítja majd, ahová asztaltársai sajnálatos módon nem tarthatnak vele.*
*Sajnos, amitől tartott, az igen hamar bekövetkezik, vagyis hogy unalomba fullad az italozás. Hiába remélte, hasznos információt már nem sikerül kihúzna a két zsoldosból, ráadásul az események se épp várakozásainak megfelelően alakulnak. A vöröskének, úgy tűnik, kezd sok lenni az itóka, a férfi pedig sajnálatos módon nem mozgatja meg annyira, hogy a legkisebb erőfeszítést is tegye érte. ~Úgyis már valaki más lecsapott rá~ somolyog magában, ahogy a mellette ülök viselkedését látva jó pár ötlete akad, mi is történhet az asztallap rejtekében*
- Nos, ha majd sikerült kipihenniük a fáradalmakat, keressenek meg bátran! Talán tudnék egy megfontolandó ajánlattal szolgálni... *vonja fel kissé egyik szemöldökét, kíváncsian, vajon asztaltársait érdekli-e a lehetőség. Akármi is azonban a helyzet, a további részleteket nem most kívánja megvitatni, mikor a kedve korábban nem látott mélységekbe kezd süllyedni. ~Azt hiszem, itt már mindent megtudtam, amit lehetett~ vélekedik magában, míg egy hosszú pillantást vet a fogadó közönségére, valami udvarias kibúvó után kutatva, amivel lepattinthatná a másik kettőt. Ehhez pedig éppen kapóra jön neki az asztalánál pisszegő kis mitugrász. ~Végül is kellemesebb vele beszélgetni, mint egy kés a bordák közé~ vonja meg gondolatban a vállát, hiszen bár jelen pillanatban a háta közepére se kívánja az idegesítő felszolgálót, a szokatlan pisszegés valamennyire mégis felkelti az érdeklődését, ráadásul a lány lehet talán a menekülőútja is*
- Á, elkészült végre a szobám? A báró úr azt ígérte, biztosít szállást éjszakára nekem és a se... útitársamnak. *javítja ki magát gyorsan, hogy ne titulálja a segédjének Dorát, ahogy a legszívesebben tenné. ~Elvégre most sem segít, csak ki tudja, hol kódorog... ~bosszankodik magában, továbbra is úgy vélve, a lány távozása teljesen felesleges volt, de persze ezen gondolatait megtartja magának, legalábbis egyelőre. Beszéd közben jelentőségteljesen pillant Xavyra, remélve, hogy a gnóm veszi majd a lapot és ha még szobája nincs is, de valahova máshova elszólítja majd, ahová asztaltársai sajnálatos módon nem tarthatnak vele.*
1176. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-24 09:19:24
Üzenet elküldve: 2020-10-24 09:19:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
*Nos valóban furcsán hangozhat, de Stratnak már ez is inkább találkozás, mint nem. ~Nincs hitel.~ Cseng vissza a fejében a visszás mondat, s ha nem lenne ilyen nyugodt természetű, vagy rosszabb napja lenne valószínűleg már le is lépett volna mérgében. ~Mintha rászorulnék...~ Önkéntelen csóválja meg a fejét, az egyik legrosszabb helyzet, mikor nem teljesen értik meg a szándékait. Bár ma ez már a második eset, talán az ő magyarázataival lenne a baj?*
-Értem. Akkor legyen két éjszaka, aztán meglátjuk. Nem tudom sajnos, hogy milyen híreket fogok kapni a kovácsműhelyből a rendeléseimmel kapcsolatban, s azt végképp nem, hogy mikor.
*A bizonytalanság közepette szült döntések mindig olyanok, mint egy kétélű kard. Ebben merengve szinte elsiklik a bók mellett, melyet kap. Úgy látszik a szépséges Yeza sem szenved hiányt az okos beszédtől, s hogy hogy manipulálja a vendégeket. Strat közel sem olyan ostoba, vagy öntelt, hogy azt higgye, ez külön neki szól, bár biztosra sosem mehet az ember, de ettől függetlenül jól esik neki.*
-Yeza.
*Búgja el a nevet ő maga is rögtön a lány után, emészgeti kicsit. ~Yeza a rubin.~*
-Talán majd ha ettem, utána, köszönöm.
*Jut döntésre végül, tele hassal mégiscsak jobban esik az ejtőzés. Az ajánlat végighallgatása közben egészen meglepődik, igazán nem gondolta, hogy majd pont itt fog találkozni valakivel, aki ennyire hasonlít rá, már legalábbis néhány dologban. Kénytelen elmosolyodni, hogy szája szélén kis gödröcskék is megjelenjenek, nevetőráncokkal karöltve. Ahogy Yeza közelebb hajol, Strat igyekszik a maga szerepét játszani, s ő maga is ezt teszi, hol lesütve szemét más, formásabb testrészekre, hol lassan végigkövetve a lány alakját egészen a meleg, de szigorú barna szemeibe, nem palástolva el a szemlét.*
-Azt hiszem tényleg maradnom kell egy darabig, hisz minden olyan jól hangzik, nem szívesen érném be azzal, ha csak egyet kaphatnék meg.
*Talán Strattól sem idegen ez a fajta játék.*
-Azt hiszem a legjobb lenne, ha a szobámban fogyaszthatnám el.
*Bár tudja, hogy még nem mondott semmi konkrétat, feláll, s ahogy közben ügyesen megleste maga is az étlapot az árakról tájékozódva, letesz a pultra 80 aranyat Yeza a Rőt elé. . Ennek elégnek kell lennie az erkélyes szobára három éjjelt, és valami ételnek. A kulcsot magához veszi, s utána szól csak ismét.*
-Valamit, ami olyan pikáns és forró, mint te magad, kedves. Vagy legalábbis igyekszik megközelíteni.
*Azzal, a választ nem igazán várva meg indul fel megkeresni a sajátját. Már csak az tehetné mókásabbá ezt a napot, ha maga Yeza kopogtatna be később.*
*Nos valóban furcsán hangozhat, de Stratnak már ez is inkább találkozás, mint nem. ~Nincs hitel.~ Cseng vissza a fejében a visszás mondat, s ha nem lenne ilyen nyugodt természetű, vagy rosszabb napja lenne valószínűleg már le is lépett volna mérgében. ~Mintha rászorulnék...~ Önkéntelen csóválja meg a fejét, az egyik legrosszabb helyzet, mikor nem teljesen értik meg a szándékait. Bár ma ez már a második eset, talán az ő magyarázataival lenne a baj?*
-Értem. Akkor legyen két éjszaka, aztán meglátjuk. Nem tudom sajnos, hogy milyen híreket fogok kapni a kovácsműhelyből a rendeléseimmel kapcsolatban, s azt végképp nem, hogy mikor.
*A bizonytalanság közepette szült döntések mindig olyanok, mint egy kétélű kard. Ebben merengve szinte elsiklik a bók mellett, melyet kap. Úgy látszik a szépséges Yeza sem szenved hiányt az okos beszédtől, s hogy hogy manipulálja a vendégeket. Strat közel sem olyan ostoba, vagy öntelt, hogy azt higgye, ez külön neki szól, bár biztosra sosem mehet az ember, de ettől függetlenül jól esik neki.*
-Yeza.
*Búgja el a nevet ő maga is rögtön a lány után, emészgeti kicsit. ~Yeza a rubin.~*
-Talán majd ha ettem, utána, köszönöm.
*Jut döntésre végül, tele hassal mégiscsak jobban esik az ejtőzés. Az ajánlat végighallgatása közben egészen meglepődik, igazán nem gondolta, hogy majd pont itt fog találkozni valakivel, aki ennyire hasonlít rá, már legalábbis néhány dologban. Kénytelen elmosolyodni, hogy szája szélén kis gödröcskék is megjelenjenek, nevetőráncokkal karöltve. Ahogy Yeza közelebb hajol, Strat igyekszik a maga szerepét játszani, s ő maga is ezt teszi, hol lesütve szemét más, formásabb testrészekre, hol lassan végigkövetve a lány alakját egészen a meleg, de szigorú barna szemeibe, nem palástolva el a szemlét.*
-Azt hiszem tényleg maradnom kell egy darabig, hisz minden olyan jól hangzik, nem szívesen érném be azzal, ha csak egyet kaphatnék meg.
*Talán Strattól sem idegen ez a fajta játék.*
-Azt hiszem a legjobb lenne, ha a szobámban fogyaszthatnám el.
*Bár tudja, hogy még nem mondott semmi konkrétat, feláll, s ahogy közben ügyesen megleste maga is az étlapot az árakról tájékozódva, letesz a pultra 80 aranyat Yeza a Rőt elé.
. Ennek elégnek kell lennie az erkélyes szobára három éjjelt, és valami ételnek. A kulcsot magához veszi, s utána szól csak ismét.*-Valamit, ami olyan pikáns és forró, mint te magad, kedves. Vagy legalábbis igyekszik megközelíteni.
*Azzal, a választ nem igazán várva meg indul fel megkeresni a sajátját. Már csak az tehetné mókásabbá ezt a napot, ha maga Yeza kopogtatna be később.*
1175. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-23 18:54:00
Üzenet elküldve: 2020-10-23 18:54:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Strat//
*Hogy találkoztak, az túlzás, de igen, látták már egymást itt korábban. Yezának a tetszésére van, hogy a tündér bókol, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, de őt az ilyesmi egyáltalán nem hozza zavarba. Úgy fogadja, mint akinek ez vitathatatlanul jár. Elégedett a hatással is, amit kiváltott. Felettébb szeret a jóltájékozottság fényében tetszelegni.*
- Hát... *húzza feljebb az egyik vállát a kérdésre. Gyorsan körbetekint a söntés mögötti részen, hátha van valami erre vonatkozó felirat, de hirtelen nem talál semmi támpontot adót.* - Amennyire én tudom, nincs hitel, de megtudakolom, ha látok egy illetékest. Addig is, attól tartok, egy éjszaka árát kénytelen leszek felszámolni, szép szemű bárd uram. De az is biztos, hogy kár volna úgy sietned. Én biztosan vigasztalhatatlan lennék, ha csupán egy napig vendégeskednél nálunk. *Úgy kacsint Stratra, mintha kimondatlanul bár, de máris nyélbe ütöttek volna minimum egy hatra szóló szobabérletet. A vörös ki is választ egy kulcsot, egy szép, erkélyes szobáét, de egyelőre nem adja át.*
- A személyzet kiváló forró fürdőt készít *mondja.* - Fel is vitetem a vizet, amikor kívánod. Most vagy ha már étkeztél. Vagy küldessem az ételt is a szobádba? *érdeklődik.
A nevét illető kérdésre csak elmosolyodik és eltűr egy kósza, rőt tincset a füle mögé. Kacéran előrébb hajol, hogy egy bizalmas titok aurájában súghassa a bemutatkozást a tündér fülébe.*
- Yeza.
*Mi tagadás, érdekes szerzetnek tartja a kobzost. Persze lehet, hogy csak a megkapó külcsín miatt, de nem valószínű. A mondata második felét egy kis csend előzi meg, ahogy elidőzik a pillantása a tündér finom arcélén.*
- De az ajánlat, hmm *fordítja maga elé az étlapot és a pultra támaszkodva futja át a kínálatot* - az sok mindentől függ.* - Yeza pontosan tudja, hogy könyököljön, hogy meghozza a kedves vendég étvágyát, miközben segítőkészen tudakozódik.* - Valami tartalmasabbra vágysz vagy csupán csipegetni való finomságra? *pillant a tündérre, aztán vissza az étlapra.* - Hideget ennél vagy inkább valami forrót kívánsz? *A Rőt ügyesen bánik a hanghordozásával. Szinte dorombolón hatnak kellemesen búgó szavai. Tűnődő dilemmában simít végig az ajkán.* Valami könnyűt? Valami pikánsat? *A tündér pillantásába fúrja a sajátját.* - Esetleg csak valami édeset szeretnél, bárd uram?
*Hogy találkoztak, az túlzás, de igen, látták már egymást itt korábban. Yezának a tetszésére van, hogy a tündér bókol, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, de őt az ilyesmi egyáltalán nem hozza zavarba. Úgy fogadja, mint akinek ez vitathatatlanul jár. Elégedett a hatással is, amit kiváltott. Felettébb szeret a jóltájékozottság fényében tetszelegni.*
- Hát... *húzza feljebb az egyik vállát a kérdésre. Gyorsan körbetekint a söntés mögötti részen, hátha van valami erre vonatkozó felirat, de hirtelen nem talál semmi támpontot adót.* - Amennyire én tudom, nincs hitel, de megtudakolom, ha látok egy illetékest. Addig is, attól tartok, egy éjszaka árát kénytelen leszek felszámolni, szép szemű bárd uram. De az is biztos, hogy kár volna úgy sietned. Én biztosan vigasztalhatatlan lennék, ha csupán egy napig vendégeskednél nálunk. *Úgy kacsint Stratra, mintha kimondatlanul bár, de máris nyélbe ütöttek volna minimum egy hatra szóló szobabérletet. A vörös ki is választ egy kulcsot, egy szép, erkélyes szobáét, de egyelőre nem adja át.*
- A személyzet kiváló forró fürdőt készít *mondja.* - Fel is vitetem a vizet, amikor kívánod. Most vagy ha már étkeztél. Vagy küldessem az ételt is a szobádba? *érdeklődik.
A nevét illető kérdésre csak elmosolyodik és eltűr egy kósza, rőt tincset a füle mögé. Kacéran előrébb hajol, hogy egy bizalmas titok aurájában súghassa a bemutatkozást a tündér fülébe.*
- Yeza.
*Mi tagadás, érdekes szerzetnek tartja a kobzost. Persze lehet, hogy csak a megkapó külcsín miatt, de nem valószínű. A mondata második felét egy kis csend előzi meg, ahogy elidőzik a pillantása a tündér finom arcélén.*
- De az ajánlat, hmm *fordítja maga elé az étlapot és a pultra támaszkodva futja át a kínálatot* - az sok mindentől függ.* - Yeza pontosan tudja, hogy könyököljön, hogy meghozza a kedves vendég étvágyát, miközben segítőkészen tudakozódik.* - Valami tartalmasabbra vágysz vagy csupán csipegetni való finomságra? *pillant a tündérre, aztán vissza az étlapra.* - Hideget ennél vagy inkább valami forrót kívánsz? *A Rőt ügyesen bánik a hanghordozásával. Szinte dorombolón hatnak kellemesen búgó szavai. Tűnődő dilemmában simít végig az ajkán.* Valami könnyűt? Valami pikánsat? *A tündér pillantásába fúrja a sajátját.* - Esetleg csak valami édeset szeretnél, bárd uram?
1174. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-23 11:53:23
Üzenet elküldve: 2020-10-23 11:53:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
*Csak reménykedni tud benne, hogy nem az a furcsa, nem e-világi apró termetű lányt kell megint csak megtalálnia, s lám Teysus meghallgatta imáit, ahogy meglátja a rőthajú Yezát közeledni, s belépni a pult mögé, hogy megszólíthassa őt kiszolgálói minőségében.*
-Szervusz. Már találkoztunk korábban, igaz? Egy ilyen arcot nem felejtenék el.
*Kacér mosoly ül ki arcára, de hamar igyekszik is folytatni. Legalábbis igyekezne, ha nem sokkolná le némileg, hogy máris vannak, kik hallottak róla, a tetteiről, ha csak hízelgés is, tökéletesen működik, s az egyébként hidegvérű Startot némileg kedves önbizalommal töltik el a szavak. Nem veszti el a fejét, vagy kezd el hencegni, vagy ilyesmi, egyszerűen csak örül neki, s egy apró főhajtással fejezi ki ezt.*
-Szolgálatára.
*Néz vissza a nőre, majd némileg gondolkozni kezd, mielőtt ismét szólna. Ez az egyik nagy erénye, sokakból hiányzik ez a tulajdonság manapság.*
-Nem tudom még, hogy meddig maradok, de szükségem lenne egy szobára. Esetleg megoldható, hogy távozáskor fizetnék? Nem lenne ínyemre minden nap azzal zaklatni a személyzetet, hogy ezen rugózzanak. Aztán persze lehet, hogy csak egy éjszakára lesz szükség, szóval az biztos.
*Korrekt dolognak tűnik számára, de nem tudja, hogy hogy működik pontosan a Kalmár, s a szolgáltatásaik.*
-Egy fürdő igazán jól esne, meleg vízzel. Vagy inkább forróval.
*Nem hiszi, hogy ez gondot okozhatna, de persze sosem tudni.*
-Idejét sem tudom mikor tudtam utoljára rendesen fürdőzni egyet.
*Megmagyarázni ugyan nem tudja, de úgy érzi, hogy Yeza is bizonyosan tudhatja, hogy milyen érzés is az.*
-Ó és ennék is valamit. Esetleg ajánlasz valamit, kedves... Nos a neved nem volt szerencsém megtudni legutóbb, s ami azt illeti, te már tisztában vagy az enyémmel. Megtisztelnél vele, hogy nem hagyod ily félrebillenve a mérleg nyelvét?
*Csak reménykedni tud benne, hogy nem az a furcsa, nem e-világi apró termetű lányt kell megint csak megtalálnia, s lám Teysus meghallgatta imáit, ahogy meglátja a rőthajú Yezát közeledni, s belépni a pult mögé, hogy megszólíthassa őt kiszolgálói minőségében.*
-Szervusz. Már találkoztunk korábban, igaz? Egy ilyen arcot nem felejtenék el.
*Kacér mosoly ül ki arcára, de hamar igyekszik is folytatni. Legalábbis igyekezne, ha nem sokkolná le némileg, hogy máris vannak, kik hallottak róla, a tetteiről, ha csak hízelgés is, tökéletesen működik, s az egyébként hidegvérű Startot némileg kedves önbizalommal töltik el a szavak. Nem veszti el a fejét, vagy kezd el hencegni, vagy ilyesmi, egyszerűen csak örül neki, s egy apró főhajtással fejezi ki ezt.*
-Szolgálatára.
*Néz vissza a nőre, majd némileg gondolkozni kezd, mielőtt ismét szólna. Ez az egyik nagy erénye, sokakból hiányzik ez a tulajdonság manapság.*
-Nem tudom még, hogy meddig maradok, de szükségem lenne egy szobára. Esetleg megoldható, hogy távozáskor fizetnék? Nem lenne ínyemre minden nap azzal zaklatni a személyzetet, hogy ezen rugózzanak. Aztán persze lehet, hogy csak egy éjszakára lesz szükség, szóval az biztos.
*Korrekt dolognak tűnik számára, de nem tudja, hogy hogy működik pontosan a Kalmár, s a szolgáltatásaik.*
-Egy fürdő igazán jól esne, meleg vízzel. Vagy inkább forróval.
*Nem hiszi, hogy ez gondot okozhatna, de persze sosem tudni.*
-Idejét sem tudom mikor tudtam utoljára rendesen fürdőzni egyet.
*Megmagyarázni ugyan nem tudja, de úgy érzi, hogy Yeza is bizonyosan tudhatja, hogy milyen érzés is az.*
-Ó és ennék is valamit. Esetleg ajánlasz valamit, kedves... Nos a neved nem volt szerencsém megtudni legutóbb, s ami azt illeti, te már tisztában vagy az enyémmel. Megtisztelnél vele, hogy nem hagyod ily félrebillenve a mérleg nyelvét?
1173. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-23 11:15:24
Üzenet elküldve: 2020-10-23 11:15:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tanácstalan tanácsosok//
*Úgy érzékeli, hogy a báró úrnak is kedvére van ez a találkozó. Talán politikai irányba is szeretne befolyásra szert tenni, s ehhez Diynomit jó szövetségest jelenthet. Miután elfogyasztja az előételt már éppen hátra dőlne, amikor az egyik felszolgáló elveszi a tányérját majd mindketten kapnak egy újat. Kíváncsian figyeli, hogy mi lesz a következő fogás. Kellemes illatú pecsenyét szolgálnak fel, ami barnára sülve ínycsiklandónak tűnik. Felszelve a húst, finom omlós. A köret is és a zöldségek, savanyúság is elsőrangú. Újra el kell ismernie, hogy a báró kivételesen jól ért a gasztronómiához, s a szakácsa sem lehet utolsó. Elismerően bólogat a báró felé, amint tálalnak eléjük és megízleli a kitűnő falatokat. A második fogás evése közben érdeklődve hallgatja a Wegtoreni szokást, amiről a másik említést tesz. A különös szokást hallva felkúszik egyik szemöldöke.*
- Ennek a szokásnak van valami jelentősége vagy mondanivalója? *Ez nem derül ki a történetből, így rákérdez mert érdekesen hangzik. Ezután a báró a pártok viszonyáról kérdezi a gnómot. Ekkor szünetelteti az étkezést, hogy ne tele szájjal válaszoljon.*
- Ennyire mélyen még nem épültem be a politikai életbe. De szavazáskor bizonyára megy a furakodás. *Viccesen jegyzi meg a véleményét, de sajnos erre a kérdésre nem tud konkrét választ adni. Elképzelése van, de ezekkel nem untatja a bárót, mert valós információja nincsen ilyen részletekről. Ehhez a fogáshoz egy rubinvörös bort kínálnak fel, melyből kortyol egyet. Erre is csak elismerően hümmög és bólogat.*
- Ez a fogás is pompás. *Dicsérete őszinte. Nem is tudja mikor volt része ilyen fejedelmi lakomában.*
//Tanácstalan tanácsosok//
*Úgy érzékeli, hogy a báró úrnak is kedvére van ez a találkozó. Talán politikai irányba is szeretne befolyásra szert tenni, s ehhez Diynomit jó szövetségest jelenthet. Miután elfogyasztja az előételt már éppen hátra dőlne, amikor az egyik felszolgáló elveszi a tányérját majd mindketten kapnak egy újat. Kíváncsian figyeli, hogy mi lesz a következő fogás. Kellemes illatú pecsenyét szolgálnak fel, ami barnára sülve ínycsiklandónak tűnik. Felszelve a húst, finom omlós. A köret is és a zöldségek, savanyúság is elsőrangú. Újra el kell ismernie, hogy a báró kivételesen jól ért a gasztronómiához, s a szakácsa sem lehet utolsó. Elismerően bólogat a báró felé, amint tálalnak eléjük és megízleli a kitűnő falatokat. A második fogás evése közben érdeklődve hallgatja a Wegtoreni szokást, amiről a másik említést tesz. A különös szokást hallva felkúszik egyik szemöldöke.*
- Ennek a szokásnak van valami jelentősége vagy mondanivalója? *Ez nem derül ki a történetből, így rákérdez mert érdekesen hangzik. Ezután a báró a pártok viszonyáról kérdezi a gnómot. Ekkor szünetelteti az étkezést, hogy ne tele szájjal válaszoljon.*
- Ennyire mélyen még nem épültem be a politikai életbe. De szavazáskor bizonyára megy a furakodás. *Viccesen jegyzi meg a véleményét, de sajnos erre a kérdésre nem tud konkrét választ adni. Elképzelése van, de ezekkel nem untatja a bárót, mert valós információja nincsen ilyen részletekről. Ehhez a fogáshoz egy rubinvörös bort kínálnak fel, melyből kortyol egyet. Erre is csak elismerően hümmög és bólogat.*
- Ez a fogás is pompás. *Dicsérete őszinte. Nem is tudja mikor volt része ilyen fejedelmi lakomában.*
1172. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-23 10:46:42
Üzenet elküldve: 2020-10-23 10:46:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*A pincearénából felérve már csukja is maga mögött a vasalt ajtót és sietve szedi a lábát az emeletre vezető lépcső felé. Izzadt és kissé zilált az edzéstől, nem mutatkozna így tovább a vendégek között, mint muszáj.
Bő fél óra múlva kerül csak elő ismét. A szobájában felfrissítette és rendbe szedte magát. Át is öltözött. Magas derekú, laza szabású fekete nadrágot húzott. Sötétszürke alapon fekete liliommintás fűzője fölé pedig egy rövid, passzentos kiskabátot, hagyományos wegtoreni, dupla soros gombolással. A hajába csinált néhány kis fonatot, hogy könnyebben megzabolázza a rőt tincseket, ezt leszámítva csak simán hátrakötötte, ahogy szokta.
Ezúttal már a kardját sem hagyja a szobájában, az impozáns kidolgozású fegyver az övére kötve függ az oldalán. Oly természetességgel viseli, mintha soha egy lépést se tett volna nélküle életében.*
//Strat//
*Már a lépcsőről kiszúrja a megkapó megjelenésű tündért. Igaz, ami igaz, a koboz látványa kelt benne némi kellemetlen érzést a korábbi bárdos incidens miatt, de igyekszik ezeket legyűrni. Kellemes mosollyal fordul be a pult mögé.*
- Nocsak, nocsak. A híres Hathúros Strat. A nagy maihhin-vadász. A szép hangú. A gavallér *sorolja a jelzőket, akár egy fizetett herold.* - Szolgálhatok valamivel? *kérdi. Nem akar Xavy felségterületén kotnyeleskedni, de a gnóm lány se lehet mindig csatasorban, talán nem okoz galibát, ha egy kicsit Yeza is besegít. Az árakat le tudja nézni a listáról, a rendelést le tudja adni a konyhán, a többiben meg remélhetőleg feltalálja magát.*
Bő fél óra múlva kerül csak elő ismét. A szobájában felfrissítette és rendbe szedte magát. Át is öltözött. Magas derekú, laza szabású fekete nadrágot húzott. Sötétszürke alapon fekete liliommintás fűzője fölé pedig egy rövid, passzentos kiskabátot, hagyományos wegtoreni, dupla soros gombolással. A hajába csinált néhány kis fonatot, hogy könnyebben megzabolázza a rőt tincseket, ezt leszámítva csak simán hátrakötötte, ahogy szokta.
Ezúttal már a kardját sem hagyja a szobájában, az impozáns kidolgozású fegyver az övére kötve függ az oldalán. Oly természetességgel viseli, mintha soha egy lépést se tett volna nélküle életében.*
//Strat//
*Már a lépcsőről kiszúrja a megkapó megjelenésű tündért. Igaz, ami igaz, a koboz látványa kelt benne némi kellemetlen érzést a korábbi bárdos incidens miatt, de igyekszik ezeket legyűrni. Kellemes mosollyal fordul be a pult mögé.*
- Nocsak, nocsak. A híres Hathúros Strat. A nagy maihhin-vadász. A szép hangú. A gavallér *sorolja a jelzőket, akár egy fizetett herold.* - Szolgálhatok valamivel? *kérdi. Nem akar Xavy felségterületén kotnyeleskedni, de a gnóm lány se lehet mindig csatasorban, talán nem okoz galibát, ha egy kicsit Yeza is besegít. Az árakat le tudja nézni a listáról, a rendelést le tudja adni a konyhán, a többiben meg remélhetőleg feltalálja magát.*
1171. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-22 22:18:48
Üzenet elküldve: 2020-10-22 22:18:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//Nyilt//
*Újdonsült hangszerével hátán mintha kicserélték volna, bár a hosszú út fáradalmait még nem tudta kipihenni, mégis egy fokkal talán jobban érzi magát. ~Egy jó alvás, egy nagy evés, fürdő, és mindjárt jobb lesz minden!~ Természetesen már csak egy nő érintése enyhíthetne jobban gyötrelmein, de mindent szépen sorban. A Kalmárban nem sűrűn járt, legalábbis addig, amíg nem is olyan régen be nem tért, s most ezt teszi ismét, bár már kevésbé érzi magát feszélyezve. Terheitől megszabadulva sétál ismét a pulthoz, s szemével egy itt dolgozó személy keres, mert ugyan tudja, hogy mit szeretne, nem biztos, hogy ki is tudják szolgálni, s hazudna, ha azt mondaná, hogy egy aprócska szívességet ne akarna kérni a tisztes szolgáltatás mellé.*
*Újdonsült hangszerével hátán mintha kicserélték volna, bár a hosszú út fáradalmait még nem tudta kipihenni, mégis egy fokkal talán jobban érzi magát. ~Egy jó alvás, egy nagy evés, fürdő, és mindjárt jobb lesz minden!~ Természetesen már csak egy nő érintése enyhíthetne jobban gyötrelmein, de mindent szépen sorban. A Kalmárban nem sűrűn járt, legalábbis addig, amíg nem is olyan régen be nem tért, s most ezt teszi ismét, bár már kevésbé érzi magát feszélyezve. Terheitől megszabadulva sétál ismét a pulthoz, s szemével egy itt dolgozó személy keres, mert ugyan tudja, hogy mit szeretne, nem biztos, hogy ki is tudják szolgálni, s hazudna, ha azt mondaná, hogy egy aprócska szívességet ne akarna kérni a tisztes szolgáltatás mellé.*
1170. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-22 07:34:45
Üzenet elküldve: 2020-10-22 07:34:45
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Estanellaria figyelmébe//
*Mikor végre beesik a Kalmár ajtaján mindjárt odacaplat a pulthoz, de úgy fest, nem történt katasztrófa, minden egyben és épségben leedzik. ~Szerencséd. ~*
-Köszönöm a kisegítést, most már mehetsz vissza a dolgodra. *Hessegeti el a mosogatófiút, aki egészen élvezi, hogy a pulton támaszkodhat munkaidőben. ~Lusta banda! ~ Mikor tetű módon elkezd fészkelődni még rá is vág a konyharuhájával párat.*
-Igyekezzél ha mondom, még a végén megalszik a tej a szádban. *Nem mintha ezzel a fajta hadakozással nagy fájdalmat tudna okozni neki, nem is ez a szándéka. Eztán visszaveszi a kötényt és felmászva a ládákra tekintetével Estanellariát keresi, a varázserejű sötételfet. Néhány pillanat múlva meg is torpan a szeme a fehér hajzuhatagon, ahogy még mindig a megszokott asztalnál ücsörög. A báró már nincsen vele, így talán most megfelelő az idő, hogy átadja az üzenetet. Izgatott kap fel egy tálcát álcaként, mintha menne leszedni az asztalokat, majd odalopózik a nő asztalához és várakozóan, széles vigyorgrimasszal az arcán megáll mellette, megvárja, míg észreveszi. Közben, mintha gyanakodna rá, hogy kihallgatják, lopva körbe tekintget, ami már önmagában gyanút keltő lehet.*
-Psziit…*Pisszeg oda a nőnek, csak, hogy minél hamarabb túlessenek a dolgon.*
*Mikor végre beesik a Kalmár ajtaján mindjárt odacaplat a pulthoz, de úgy fest, nem történt katasztrófa, minden egyben és épségben leedzik. ~Szerencséd. ~*
-Köszönöm a kisegítést, most már mehetsz vissza a dolgodra. *Hessegeti el a mosogatófiút, aki egészen élvezi, hogy a pulton támaszkodhat munkaidőben. ~Lusta banda! ~ Mikor tetű módon elkezd fészkelődni még rá is vág a konyharuhájával párat.*
-Igyekezzél ha mondom, még a végén megalszik a tej a szádban. *Nem mintha ezzel a fajta hadakozással nagy fájdalmat tudna okozni neki, nem is ez a szándéka. Eztán visszaveszi a kötényt és felmászva a ládákra tekintetével Estanellariát keresi, a varázserejű sötételfet. Néhány pillanat múlva meg is torpan a szeme a fehér hajzuhatagon, ahogy még mindig a megszokott asztalnál ücsörög. A báró már nincsen vele, így talán most megfelelő az idő, hogy átadja az üzenetet. Izgatott kap fel egy tálcát álcaként, mintha menne leszedni az asztalokat, majd odalopózik a nő asztalához és várakozóan, széles vigyorgrimasszal az arcán megáll mellette, megvárja, míg észreveszi. Közben, mintha gyanakodna rá, hogy kihallgatják, lopva körbe tekintget, ami már önmagában gyanút keltő lehet.*
-Psziit…*Pisszeg oda a nőnek, csak, hogy minél hamarabb túlessenek a dolgon.*
1169. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-21 14:29:55
Üzenet elküldve: 2020-10-21 14:29:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Már a Kalmárban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lou pont, hogy az a fajta akit elbűvölhet két csinos fekete cici. De a mélységi inkább kérdésekkel bombázza őket ahelyett, hogy illegetné magát. Szóval még udvarolni se nagyon van ideje. A koccintanak és a köszöntést úgy néz ki a mélységi kisasszony magára vette. A zsoldos nem javítja ki. Neki így is jó míg isznak.*
-Akkor ránk!
*Ezzel le is húzza. Jóféle az biztos. Kezdi érezni ahogy a forróság elárasztja. Aztán valami mást is megérez amit nem túl jó színészi tehetségének köszönhetően egyből szemre is vételez, hogy így volt-e. Aztán a farosra néz meglepetten, hogy most tényleg így volt az vagy mi. A mélységi kisasszony kérdése először el se jut hozzá. A kolléganő válasza is kicsit belefolytja a szót. Aztán csak összeszedi magát.*
-Hát...Én is valami elfoglaltságot keresnék. Zsoldosmunka vagy valami szemrevaló vadat keresni. A lényeg, hogy a lándzsám nem legyen nem kihasználva.
~Az istenekre micsoda némber ez. Hát húzzam a faszra!~
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lou pont, hogy az a fajta akit elbűvölhet két csinos fekete cici. De a mélységi inkább kérdésekkel bombázza őket ahelyett, hogy illegetné magát. Szóval még udvarolni se nagyon van ideje. A koccintanak és a köszöntést úgy néz ki a mélységi kisasszony magára vette. A zsoldos nem javítja ki. Neki így is jó míg isznak.*
-Akkor ránk!
*Ezzel le is húzza. Jóféle az biztos. Kezdi érezni ahogy a forróság elárasztja. Aztán valami mást is megérez amit nem túl jó színészi tehetségének köszönhetően egyből szemre is vételez, hogy így volt-e. Aztán a farosra néz meglepetten, hogy most tényleg így volt az vagy mi. A mélységi kisasszony kérdése először el se jut hozzá. A kolléganő válasza is kicsit belefolytja a szót. Aztán csak összeszedi magát.*
-Hát...Én is valami elfoglaltságot keresnék. Zsoldosmunka vagy valami szemrevaló vadat keresni. A lényeg, hogy a lándzsám nem legyen nem kihasználva.
~Az istenekre micsoda némber ez. Hát húzzam a faszra!~
1168. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-21 14:06:36
Üzenet elküldve: 2020-10-21 14:06:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Már a Kalmárban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Telik az idő, de a rummal mindig jobban telik – legalább is Gwaeren a maga alkoholfüggő múltjával és jelenével (meg minden bizonnyal jövőjével is) így gondolja. Hálásan pislog a felszolgálóra, aki elé rakja a pohárkát, és tölt bele. Azonnal magához is húzza, mintha féltené a többiektől, amíg nem kerül sor a koccintásra. Lou beszámolóját hallgatja, nem túl józan pillantása hol rá, hol Estire siklik. A nő nagyon kimódolt, udvariaskodik, igényes, és szép a teste. A vörös nem találja kifejezetten szépnek, mindig is szeretett távolságot tartani a fajtájától, de el kell ismernie, hogy ha valakinek bejön az ilyesmi, a kormos elérheti az illetőnél, amit akar.
Elégedetten látja, hogy Lou nem éppen az a fajta, akit elbűvölhet egy sötételf, de azért biztosra megy. Minél több időt töltenek ezzel a másik nőcskével, és minél több ital csurog le a torkán, Gwaerenben annál jobban felébred a birtoklási vágy – jelen esetben a bajszos férfiasságáé. Ha tized olyan jó az ágyban, mint állítja, akkor arra elég, hogy levezesse a harcban felgyülemlett feszültséget, és egy jót aludjon végre. Ez persze a mérettől is függ. A lány leteszi a poharat, kutató keze felméri a terepet az asztal alatt, és egyenesen a másik ölét célozza meg, ha sikerül, nem túl erősen rámarkolva a rámarkolni valóra. Az asztal fölött közben unott képet vág, nehogy Estinek is feltűnjön az akció.*
- Hm. *Mordul hirtelen. Hangjából nem lehet eldönteni, hogy elégedett, vagy épp kevésbé, esetleg meghiúsult a terve. A mustra után azonnal elengedi Lout. Gondolatban is visszatér az asztal fölé, és felidézi, hogy valójában a nő kérdezett valamit, most pedig azt hiheti, elkezdett válaszolni. Kelletlenül folytatja hát.*
- Én a magam részéről szerzek valami piára valót itt vagy a kikötőben. Az se lenne baj, ha valami nagy zsoldosmunkára bukkannék. Egyből rámarkolnék, az tuti.
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.21 14:12:50
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Telik az idő, de a rummal mindig jobban telik – legalább is Gwaeren a maga alkoholfüggő múltjával és jelenével (meg minden bizonnyal jövőjével is) így gondolja. Hálásan pislog a felszolgálóra, aki elé rakja a pohárkát, és tölt bele. Azonnal magához is húzza, mintha féltené a többiektől, amíg nem kerül sor a koccintásra. Lou beszámolóját hallgatja, nem túl józan pillantása hol rá, hol Estire siklik. A nő nagyon kimódolt, udvariaskodik, igényes, és szép a teste. A vörös nem találja kifejezetten szépnek, mindig is szeretett távolságot tartani a fajtájától, de el kell ismernie, hogy ha valakinek bejön az ilyesmi, a kormos elérheti az illetőnél, amit akar.
Elégedetten látja, hogy Lou nem éppen az a fajta, akit elbűvölhet egy sötételf, de azért biztosra megy. Minél több időt töltenek ezzel a másik nőcskével, és minél több ital csurog le a torkán, Gwaerenben annál jobban felébred a birtoklási vágy – jelen esetben a bajszos férfiasságáé. Ha tized olyan jó az ágyban, mint állítja, akkor arra elég, hogy levezesse a harcban felgyülemlett feszültséget, és egy jót aludjon végre. Ez persze a mérettől is függ. A lány leteszi a poharat, kutató keze felméri a terepet az asztal alatt, és egyenesen a másik ölét célozza meg, ha sikerül, nem túl erősen rámarkolva a rámarkolni valóra. Az asztal fölött közben unott képet vág, nehogy Estinek is feltűnjön az akció.*
- Hm. *Mordul hirtelen. Hangjából nem lehet eldönteni, hogy elégedett, vagy épp kevésbé, esetleg meghiúsult a terve. A mustra után azonnal elengedi Lout. Gondolatban is visszatér az asztal fölé, és felidézi, hogy valójában a nő kérdezett valamit, most pedig azt hiheti, elkezdett válaszolni. Kelletlenül folytatja hát.*
- Én a magam részéről szerzek valami piára valót itt vagy a kikötőben. Az se lenne baj, ha valami nagy zsoldosmunkára bukkannék. Egyből rámarkolnék, az tuti.
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.21 14:12:50
1167. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-21 11:30:22
Üzenet elküldve: 2020-10-21 11:30:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tanácstalan tanácsosok//
*Az igric nem egy szerény ember, de a külvilág annak ismeri. Mióta a Kereskedőház ügyeit az intézője igazgatja, számára megmaradtak az olyan luxusok, mint politikai célú tárgyalásokat tartani bizonyos érdekekkel. Az ebéd csak egy remek körítés, ami kellemesebbé teszi a kellemetlenebb témákat is. Ahogy Diynomit is említette korábban, a báró tud megbeszélést tartani.*
- Megtisztelő. *Emeli poharát a gnóm felé. Semmi kedve ideológiákkal házalni és erre a Kereskedőház számos feladata éppen megfelelő mentség.
A találkozó lehetőségének felvetése viszont remek alkalomnak tűnik, hogy ne csak ígéreteket, de bizonyosságot is kapjon, hogy támogatása esetén kaphat bizonyos előjogokat és előnyöket. Az ülnök főtanácsadójával való tárgyalás pedig már elég jól hangzik.
A találkozó megszervezésére kért időre megértően bólint. Maga sem gondolta, hogy most ebéd után azonnal rohannak. A bürokrácia malmai lassan őrölnek, ahogy szokás mondani.*
- Remekül hangzik. *Mosolyog a konkrét egyezség említésén. Ha most nem is kaphat semmit csak ígéreteket, később kifizetődhet a türelme. A gnóm is lelkesedni látszik, ami jól jelent, mert azt mutatja, valóban lát fantáziát a Kereskedőház támogatásában.
A kagylólevesből már csak alig marad, amikor az igric félretolja a tányért és ha Diynomit is befejezte az ételt, akkor elviszik az asztalikról. Egy ilyen könnyű kezdés után illik valami kiadósabbal folytatni, így a Kalmár híres vadkansültje követi fogásként az előételek sorát. Egy felszolgáló kihozza és mindkettőjük elé letesz egy-egy tányért, amelyre a pecsenyét tálalták. A barnára sült hús bőre ropogós és fénylik, alatta pedig, vékony zsírréteg alatt az omlós, ízletes hús bújik meg, amelyet wegtoreni paprikával tűzdelve sütöttek meg értő kezek. A köret apró burgonyák, sült hagyma és remek savanyított zöldségek, köztük a báró kedvence, a ropogós, savanyú dinnye.*
- Wegtorenben van egy szokás, ha szopós malacot vagy vadmalacot sütnek egészben. Amikor tálalásra kerül, a ropogós bőrét egy tányérral vágják fel, majd végül a tányért összetörik a padlón. *Meséli mosolyogva az igric a gnómnak ezt a hazai kis történetet.*
- Mondja csak, a pártok milyen viszonyt ápolnak egymással? Akad ellenségeskedés vagy torzsalkodás közöttük? Esetleg van valamilyen szintű szimpátia a pártok között? *Kérdi, ahogy a fűrészes élű késsel lehasít egy kis darabot a húsból és megízleli. A vad mellé természetesen új bor is dukál. Egy testes, rubinszín vörösbor, amelyet kinyitás után pár percig szellőztettek, hogy "magához térjen" az ital.*
//Tanácstalan tanácsosok//
*Az igric nem egy szerény ember, de a külvilág annak ismeri. Mióta a Kereskedőház ügyeit az intézője igazgatja, számára megmaradtak az olyan luxusok, mint politikai célú tárgyalásokat tartani bizonyos érdekekkel. Az ebéd csak egy remek körítés, ami kellemesebbé teszi a kellemetlenebb témákat is. Ahogy Diynomit is említette korábban, a báró tud megbeszélést tartani.*
- Megtisztelő. *Emeli poharát a gnóm felé. Semmi kedve ideológiákkal házalni és erre a Kereskedőház számos feladata éppen megfelelő mentség.
A találkozó lehetőségének felvetése viszont remek alkalomnak tűnik, hogy ne csak ígéreteket, de bizonyosságot is kapjon, hogy támogatása esetén kaphat bizonyos előjogokat és előnyöket. Az ülnök főtanácsadójával való tárgyalás pedig már elég jól hangzik.
A találkozó megszervezésére kért időre megértően bólint. Maga sem gondolta, hogy most ebéd után azonnal rohannak. A bürokrácia malmai lassan őrölnek, ahogy szokás mondani.*
- Remekül hangzik. *Mosolyog a konkrét egyezség említésén. Ha most nem is kaphat semmit csak ígéreteket, később kifizetődhet a türelme. A gnóm is lelkesedni látszik, ami jól jelent, mert azt mutatja, valóban lát fantáziát a Kereskedőház támogatásában.
A kagylólevesből már csak alig marad, amikor az igric félretolja a tányért és ha Diynomit is befejezte az ételt, akkor elviszik az asztalikról. Egy ilyen könnyű kezdés után illik valami kiadósabbal folytatni, így a Kalmár híres vadkansültje követi fogásként az előételek sorát. Egy felszolgáló kihozza és mindkettőjük elé letesz egy-egy tányért, amelyre a pecsenyét tálalták. A barnára sült hús bőre ropogós és fénylik, alatta pedig, vékony zsírréteg alatt az omlós, ízletes hús bújik meg, amelyet wegtoreni paprikával tűzdelve sütöttek meg értő kezek. A köret apró burgonyák, sült hagyma és remek savanyított zöldségek, köztük a báró kedvence, a ropogós, savanyú dinnye.*
- Wegtorenben van egy szokás, ha szopós malacot vagy vadmalacot sütnek egészben. Amikor tálalásra kerül, a ropogós bőrét egy tányérral vágják fel, majd végül a tányért összetörik a padlón. *Meséli mosolyogva az igric a gnómnak ezt a hazai kis történetet.*
- Mondja csak, a pártok milyen viszonyt ápolnak egymással? Akad ellenségeskedés vagy torzsalkodás közöttük? Esetleg van valamilyen szintű szimpátia a pártok között? *Kérdi, ahogy a fűrészes élű késsel lehasít egy kis darabot a húsból és megízleli. A vad mellé természetesen új bor is dukál. Egy testes, rubinszín vörösbor, amelyet kinyitás után pár percig szellőztettek, hogy "magához térjen" az ital.*
1166. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-20 15:53:48
Üzenet elküldve: 2020-10-20 15:53:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*A kalóz nem győz sűrű elnézést kérni.*
-Talán csak a kimerültség beszél belőlem. Tudod... nagyon szép vagy... tetszel... nekem. Elnézést, hogy zavarba hoztalak, nem akartalak megbántani. Ez visszaélés lenne veled szemben. Bocsáss meg!* Szól a kalóz, majd elnyúlik az ágyon, hogy egy kicsit pihenhessen.*
-Köszönöm, hogy gondoskodsz rólam. Ez nagyon kedves tőled.* Majd egy időre lehunyja a szemét, hogy egy kicsit pihenjen. Minden bizonnyal a nő majd rá fog tekinteni újra, ezért nem fél attól, hogy bármi is rosszra fordulna. Jó kezekben van. Ha a nő esetleg kiment erőt vesz magán, és belemászik a forróvizes dézsába és gy pihen tovább. A víz kellemesen ellazítja az izmait, így már nem is fájnak azok annyira. Átengedi magát a jóleső fáradságnak, hiszen a víz képes "kiszívni" az emberből az erőt.*
*A kalóz nem győz sűrű elnézést kérni.*
-Talán csak a kimerültség beszél belőlem. Tudod... nagyon szép vagy... tetszel... nekem. Elnézést, hogy zavarba hoztalak, nem akartalak megbántani. Ez visszaélés lenne veled szemben. Bocsáss meg!* Szól a kalóz, majd elnyúlik az ágyon, hogy egy kicsit pihenhessen.*
-Köszönöm, hogy gondoskodsz rólam. Ez nagyon kedves tőled.* Majd egy időre lehunyja a szemét, hogy egy kicsit pihenjen. Minden bizonnyal a nő majd rá fog tekinteni újra, ezért nem fél attól, hogy bármi is rosszra fordulna. Jó kezekben van. Ha a nő esetleg kiment erőt vesz magán, és belemászik a forróvizes dézsába és gy pihen tovább. A víz kellemesen ellazítja az izmait, így már nem is fájnak azok annyira. Átengedi magát a jóleső fáradságnak, hiszen a víz képes "kiszívni" az emberből az erőt.*
1165. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-19 18:23:24
Üzenet elküldve: 2020-10-19 18:23:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tanácstalan tanácsosok//
*A báró ezúttal is a konyhának adja az étel kiválóságának érdemét, mindenesetre Diynomit így érezte helyesnek, elvégre a báró, az, aki alapította és a mai szintre emelte a kereskedőházat. A másik kérdéseire adott válaszok elgondolkodtatják a befolyásos kereskedőt. A felkérésre, miszerint együtt „agitáljanak” a báró várhatóan nemet mond. Ez nem lepi meg annyira Diynomit-ot, hiszen egy kereskedőház vezetése pont elég elfoglaltság. Ezt a magyarázatot teljes mértékben el tudja fogadni. Megértően bólint a visszautasításra.*
- Természetesen megértem. Csupán egy felvetés volt a részemről. *Egyáltalán nem probléma számára a visszautasítás, hiszen eredetileg is egyedül készült végrehajtani a küldetését. Mindezek ellenére a bárót továbbra is érdekli a politikai körökbe való bekerülés lehetősége. Legalább is ez derül ki a reakcióiból, amiket Diynomit megfigyel rajta. A kérdésre, miszerint egy találkozót össze tudna-e egyeztetni, elgondolkodtatja. Őszintén felel a bárónak, hiszen nem érdeke és nem ínye a hazugság.*
- Megértem az álláspontját. Sajnos semmi kézzelfoghatót nem tudtam Önnek nyújtani. Viszont egy találkozót, esetleg el tudok intézni az egyik ülnök főtanácsadójával. Egyébiránt a megbízatásomat is tőle kaptam. *Nevet most szándékosan nem említ, hiszen ez talán nem mond sokat a bárónak, de a titulus bizonyára kecsegtetően hathat. Erzana főtanácsadó bizonyára értékelné ha egy lehetséges, befolyásos szövetségest hozna el neki, méghozzá házhoz.*
- Ez ügyben némi türelmét kérem a találkozó megszervezésében, de amint biztosat tudok, mindenképp értesítem és ha minden jól megy, akkor be tudom mutatni a főtanácsadó úrnak. Vele már bizonyára konkrétabb, kézzel fogható egyezséget is tud majd kötni. *Sajnálja, hogy érdemben nem tudott mit nyújtani a bárónak, de az ötlet, hogy egy találkozót szervezzen meg, ahol beprotezsálja a bárót, azt egy remek ötletnek tartja. Érezni is lehet hangjában a lelkesedést, hiszen ez egy komoly teljesítmény lenne a részéről, ha a párt szövetségese lenne a kereskedőház. Persze, hogy a szövetség létrejön-e az csak nagyon kicsi részben tulajdonítható majd a nevének, hiszen érdemben nincs feljogosítva tárgyalásra.*
//Tanácstalan tanácsosok//
*A báró ezúttal is a konyhának adja az étel kiválóságának érdemét, mindenesetre Diynomit így érezte helyesnek, elvégre a báró, az, aki alapította és a mai szintre emelte a kereskedőházat. A másik kérdéseire adott válaszok elgondolkodtatják a befolyásos kereskedőt. A felkérésre, miszerint együtt „agitáljanak” a báró várhatóan nemet mond. Ez nem lepi meg annyira Diynomit-ot, hiszen egy kereskedőház vezetése pont elég elfoglaltság. Ezt a magyarázatot teljes mértékben el tudja fogadni. Megértően bólint a visszautasításra.*
- Természetesen megértem. Csupán egy felvetés volt a részemről. *Egyáltalán nem probléma számára a visszautasítás, hiszen eredetileg is egyedül készült végrehajtani a küldetését. Mindezek ellenére a bárót továbbra is érdekli a politikai körökbe való bekerülés lehetősége. Legalább is ez derül ki a reakcióiból, amiket Diynomit megfigyel rajta. A kérdésre, miszerint egy találkozót össze tudna-e egyeztetni, elgondolkodtatja. Őszintén felel a bárónak, hiszen nem érdeke és nem ínye a hazugság.*
- Megértem az álláspontját. Sajnos semmi kézzelfoghatót nem tudtam Önnek nyújtani. Viszont egy találkozót, esetleg el tudok intézni az egyik ülnök főtanácsadójával. Egyébiránt a megbízatásomat is tőle kaptam. *Nevet most szándékosan nem említ, hiszen ez talán nem mond sokat a bárónak, de a titulus bizonyára kecsegtetően hathat. Erzana főtanácsadó bizonyára értékelné ha egy lehetséges, befolyásos szövetségest hozna el neki, méghozzá házhoz.*
- Ez ügyben némi türelmét kérem a találkozó megszervezésében, de amint biztosat tudok, mindenképp értesítem és ha minden jól megy, akkor be tudom mutatni a főtanácsadó úrnak. Vele már bizonyára konkrétabb, kézzel fogható egyezséget is tud majd kötni. *Sajnálja, hogy érdemben nem tudott mit nyújtani a bárónak, de az ötlet, hogy egy találkozót szervezzen meg, ahol beprotezsálja a bárót, azt egy remek ötletnek tartja. Érezni is lehet hangjában a lelkesedést, hiszen ez egy komoly teljesítmény lenne a részéről, ha a párt szövetségese lenne a kereskedőház. Persze, hogy a szövetség létrejön-e az csak nagyon kicsi részben tulajdonítható majd a nevének, hiszen érdemben nincs feljogosítva tárgyalásra.*
1164. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-19 16:56:33
Üzenet elküldve: 2020-10-19 16:56:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// A művész eledele //
* Kiszolgálni úgy tűnik, hogy megint az a hóbortos gnóm leány fogja. No sebaj, mert kedveli a természetét a férfi.*
- Vöröset kérnék!* Adja le borigényét, miután rákérdez a most is csak vigyorgó gnóm. Az aranyakat elteszi és aztán rögvest elviharzik. A művész úr pedig szép kényelmesen lecsüccsen asztalához és várakozik. Nem kell sokat, mert a bor hamar az asztalán terem.*
- Aztán alaposan pörzsöljék meg!*Mondja nevetve, mielőtt belekortyolna kóstolás képen a borába. A nedű kifejezetten kellemes. Érződik rajta a szőlő kellemes gyümölcsös íze is. Mivel viszont a bort nem szabad csak úgy inni, mint a vizet, ezért egy kortynál nem is enged meg magának többet. Majd, csak azután, hogy a vadkant is kihozták neki. Nagyon gusztusosan néz ki az étel, mintha egy műalkotás lenne. Neki is lát, hogy ezt a műalkotást tönkretegye. Késsel és villával eszik szépen elegánsan, így aztán ez azért időbe telik. A paprikából meg igyekszik mértékkel fogyasztani, mert a csípős az ám, de istenesen. Éhes az nem is vitás, mert a szaftos húsból nem hagy csak pár lekopaszított csontot.*
- Áhh! Ez, de jól esett.* Törli meg a száját a szalvétával. A mosatlant eltolja maga elől és pipája után nyúl. Elegáns diófából készült, faragott csont szopókával rendelkező darabról van szó. Megtömi dohányos zacskójából, hogy aztán rágyújtson. Hátradől székében és kényelmesen pöfékelni kezd. A füst felhők lustán szálnak oda. Most elégedett teljesen mindennel. Végre megengedhet magának egy kis pihenést a hosszú napok után. Semmi gondja nincsen a világon, csak az, hogy itt ejtőzzék.*
* Kiszolgálni úgy tűnik, hogy megint az a hóbortos gnóm leány fogja. No sebaj, mert kedveli a természetét a férfi.*
- Vöröset kérnék!* Adja le borigényét, miután rákérdez a most is csak vigyorgó gnóm. Az aranyakat elteszi és aztán rögvest elviharzik. A művész úr pedig szép kényelmesen lecsüccsen asztalához és várakozik. Nem kell sokat, mert a bor hamar az asztalán terem.*
- Aztán alaposan pörzsöljék meg!*Mondja nevetve, mielőtt belekortyolna kóstolás képen a borába. A nedű kifejezetten kellemes. Érződik rajta a szőlő kellemes gyümölcsös íze is. Mivel viszont a bort nem szabad csak úgy inni, mint a vizet, ezért egy kortynál nem is enged meg magának többet. Majd, csak azután, hogy a vadkant is kihozták neki. Nagyon gusztusosan néz ki az étel, mintha egy műalkotás lenne. Neki is lát, hogy ezt a műalkotást tönkretegye. Késsel és villával eszik szépen elegánsan, így aztán ez azért időbe telik. A paprikából meg igyekszik mértékkel fogyasztani, mert a csípős az ám, de istenesen. Éhes az nem is vitás, mert a szaftos húsból nem hagy csak pár lekopaszított csontot.*
- Áhh! Ez, de jól esett.* Törli meg a száját a szalvétával. A mosatlant eltolja maga elől és pipája után nyúl. Elegáns diófából készült, faragott csont szopókával rendelkező darabról van szó. Megtömi dohányos zacskójából, hogy aztán rágyújtson. Hátradől székében és kényelmesen pöfékelni kezd. A füst felhők lustán szálnak oda. Most elégedett teljesen mindennel. Végre megengedhet magának egy kis pihenést a hosszú napok után. Semmi gondja nincsen a világon, csak az, hogy itt ejtőzzék.*
1163. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-19 15:08:13
Üzenet elküldve: 2020-10-19 15:08:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tanácstalan tanácsosok//
*Ugyan más politikai közegben szocializálódott, mint azt artheniori, de mégis, a Kereskedőház felelős vezetőjeként tájékozottnak kell lennie a várost érintő közügyeket illetően. Ám egy, a tűzhöz közelebb elhelyezkedő információit mindig érdemes meghallgatni. Valóban úgy látszik, az igricet meggyőzik Diynomit szavai az ülnökökkel és tagokkal kapcsolatban, mert a beszélgetés tovább gördül.
A valódi elismerés kiemelésére már csak némán, megtisztelve érezve magát emeli meg immáron fehérboros poharát a gnóm felé. Felesleges és sértő volna újra szabadkoznia az elhangzottak miatt.*
- Köszönöm, a konyha érdeme. *Hajtja meg kissé a fejét, amikor eléjük kerül a leves. Ezek a tételek nem találhatóak meg az étlapon, külön a báró kérésére készítették el őket, talán éppen erre az alkalomra.
A visszakanyarodás után az igric érdeklődve hallgatja Diynomit válaszát a korábban felhozott példájára. Tart tőle, hogy a válaszban foglaltak csak a kampány részei, hisz a vagyonos, vezetéshez szokott hatalmasok ritkán helyezik a közjó érdekét a sajátjuk elé. Még akkor is, ha a jelölt személye több szempontból alkalmasabb náluk, de közsorból származik. De a bizalom kijár a gnóm szavainak, hisz mindenkit megillet az igazmondás vélelme, míg annak ellenkezője bizonyítást nem nyer. Így az elhangzottakra, mintha megnyugtatná a válasz, csak bólint.
A mit, miért kérdésnél aztán újra kap egy feleletet, amit többféleképpen is értelmezhet. A válaszon elgondolkodik, ujjai közt forgatva a fehérboros poharat fürkészi a másik tekintetét.
Tehát most, a támogatásért cserébe nem kap semmit, csak ígéretet, ami, ha szó, olyan, mint a kutya vacsorája. Vagy lesz vagy nem lesz. Ha választások lesznek, érdemes helyezkedni kicsit, hogy később bizonyos előjogokat szerezhessen, de nem kíván belebonyolódni a politikába feleslegesen. A Kereskedőház égisze emelkedő ágban van, de elég egy rossz döntés, hogy megtörjön az ív.
Úgy dönt, egyelőre nem válaszol a felvetett dolgokra, csak egy kurta, de határozott főhajtással veszi tudomásul az elhangzottakat.
A folytatás már más mederben zajlik, Diynomit felveti annak a lehetőségét, hogy az igric is beszálljon a nézeteit terjesztők táborába, ami nem igazán fűlik a fogához, hisz bár nem alantas feladat, mégis rangján alulinak érzi, hogy mások ideológiájával házaljon.*
- Fájó szívvel mondok nemet, mert félő, hogy tetemes teendőim mellett nem tudnám teljes odafigyeléssel végezni a rám bízott feladatot. *Mondja bocsánatkérő kifejezéssel az arcán.*
- Egy egész Kereskedőházat kell irányítanom, ami teljes embert igényel. *Tárja szét karjait mentegetőző mosollyal. Hisz bárki láthatja, egy ilyen birodalom irányítása sok munkát és odafigyelést, napi kontrollt igényel. Ami azt illeti, mindezt az intézője végzi, de Diynomit honnan is tudhatna a Kereskedőház belső felépítéséről és rendszeréről?*
- Esetleg össze tudna hozni nekem egy találkozót az egyik ülnökkel vagy taggal, hogy a támogatás feltételeiről tárgyalhassak vele? *Kérdi két kanál leves közt csevegő hangon.*
- Természetesen a fáradozásait hálásan megköszönném és szeretném, ha ön is részt venne, mint közvetítő. Így nem kellene olyat ígérnie, amit nem tud teljesíteni, mégis a megbízói is láthatnák, milyen remek munkát végzett. *Mosolyog elismerően a gnómra.
Ha találkozhatna valamelyik tisztségviselővel, érdemben tudna tárgyalni a lehetőségekről, anélkül, hogy magát bevonná a játszmába. Diynomit számára is egyértelmű lehet, hogy az említett "hálás köszönet" nem csak szavakban lenne kifejezhető, de akár csengő aranyakban is. Hisz ha kap valamit a báró, azért illik viszonzással élni és minthogy a Kereskedőház fejéről van szó, így tudni lehet, nem aprópénzről lesz szó.*
//Tanácstalan tanácsosok//
*Ugyan más politikai közegben szocializálódott, mint azt artheniori, de mégis, a Kereskedőház felelős vezetőjeként tájékozottnak kell lennie a várost érintő közügyeket illetően. Ám egy, a tűzhöz közelebb elhelyezkedő információit mindig érdemes meghallgatni. Valóban úgy látszik, az igricet meggyőzik Diynomit szavai az ülnökökkel és tagokkal kapcsolatban, mert a beszélgetés tovább gördül.
A valódi elismerés kiemelésére már csak némán, megtisztelve érezve magát emeli meg immáron fehérboros poharát a gnóm felé. Felesleges és sértő volna újra szabadkoznia az elhangzottak miatt.*
- Köszönöm, a konyha érdeme. *Hajtja meg kissé a fejét, amikor eléjük kerül a leves. Ezek a tételek nem találhatóak meg az étlapon, külön a báró kérésére készítették el őket, talán éppen erre az alkalomra.
A visszakanyarodás után az igric érdeklődve hallgatja Diynomit válaszát a korábban felhozott példájára. Tart tőle, hogy a válaszban foglaltak csak a kampány részei, hisz a vagyonos, vezetéshez szokott hatalmasok ritkán helyezik a közjó érdekét a sajátjuk elé. Még akkor is, ha a jelölt személye több szempontból alkalmasabb náluk, de közsorból származik. De a bizalom kijár a gnóm szavainak, hisz mindenkit megillet az igazmondás vélelme, míg annak ellenkezője bizonyítást nem nyer. Így az elhangzottakra, mintha megnyugtatná a válasz, csak bólint.
A mit, miért kérdésnél aztán újra kap egy feleletet, amit többféleképpen is értelmezhet. A válaszon elgondolkodik, ujjai közt forgatva a fehérboros poharat fürkészi a másik tekintetét.
Tehát most, a támogatásért cserébe nem kap semmit, csak ígéretet, ami, ha szó, olyan, mint a kutya vacsorája. Vagy lesz vagy nem lesz. Ha választások lesznek, érdemes helyezkedni kicsit, hogy később bizonyos előjogokat szerezhessen, de nem kíván belebonyolódni a politikába feleslegesen. A Kereskedőház égisze emelkedő ágban van, de elég egy rossz döntés, hogy megtörjön az ív.
Úgy dönt, egyelőre nem válaszol a felvetett dolgokra, csak egy kurta, de határozott főhajtással veszi tudomásul az elhangzottakat.
A folytatás már más mederben zajlik, Diynomit felveti annak a lehetőségét, hogy az igric is beszálljon a nézeteit terjesztők táborába, ami nem igazán fűlik a fogához, hisz bár nem alantas feladat, mégis rangján alulinak érzi, hogy mások ideológiájával házaljon.*
- Fájó szívvel mondok nemet, mert félő, hogy tetemes teendőim mellett nem tudnám teljes odafigyeléssel végezni a rám bízott feladatot. *Mondja bocsánatkérő kifejezéssel az arcán.*
- Egy egész Kereskedőházat kell irányítanom, ami teljes embert igényel. *Tárja szét karjait mentegetőző mosollyal. Hisz bárki láthatja, egy ilyen birodalom irányítása sok munkát és odafigyelést, napi kontrollt igényel. Ami azt illeti, mindezt az intézője végzi, de Diynomit honnan is tudhatna a Kereskedőház belső felépítéséről és rendszeréről?*
- Esetleg össze tudna hozni nekem egy találkozót az egyik ülnökkel vagy taggal, hogy a támogatás feltételeiről tárgyalhassak vele? *Kérdi két kanál leves közt csevegő hangon.*
- Természetesen a fáradozásait hálásan megköszönném és szeretném, ha ön is részt venne, mint közvetítő. Így nem kellene olyat ígérnie, amit nem tud teljesíteni, mégis a megbízói is láthatnák, milyen remek munkát végzett. *Mosolyog elismerően a gnómra.
Ha találkozhatna valamelyik tisztségviselővel, érdemben tudna tárgyalni a lehetőségekről, anélkül, hogy magát bevonná a játszmába. Diynomit számára is egyértelmű lehet, hogy az említett "hálás köszönet" nem csak szavakban lenne kifejezhető, de akár csengő aranyakban is. Hisz ha kap valamit a báró, azért illik viszonzással élni és minthogy a Kereskedőház fejéről van szó, így tudni lehet, nem aprópénzről lesz szó.*
1162. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-19 11:36:11
Üzenet elküldve: 2020-10-19 11:36:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Jenari//
*A lány válaszára bólint, végül is egy átlagembernek nme fontos tudni, hogy ki tartja fent a kocsmát, ahol iszogatni szeret.
A következő jelenetet annyi méltósággal szenvedi végig, amennyi csak telik tőle. Nyitná a száját, mikor Jenari úgy dönt, ő is inkább gyalogol, ám végül egy fáradt sóhajjal bent tartja ellenkezéseit. Viszont a lány hátrapillantásai során szánalmat fedez fel annak szemeiben.*
~Ez vagy te, Gaerralos... szánalmas.~
*Jegyzi meg magában keserűen. Bár volt már ideje hozzászokni ehhez, néha még mindig ösztönösen is a félelemre, tiszteletre, vagy épp gyűlöletre számít a rá nézők szemében. Ám gyanítja, hogy akármennyit fog dolgozni, fejlődni, gyógyulni, ezt már sosem kapja majd vissza.
Észrevéve, hogy Jenari gyorsabban menne, növeli a saját sebességét. Bár az erőltetett menetnek egyik térde sem örül, a páncél hiánya nagyban növeli a tűrőképességét, így csak térdei időnkénti, alig észrevehető megbicsaklása jelzi, hogy ez neki jelentős erőfeszítésébe kerül.
Végül azon kapja magát, hogy a Kalmár ajtajában áll, és Jenari kissé türelmetlenül várja, hogy bemehessenek. Ekkor hozza meg a döntést, hogy egyelőre félreteszi a múlton való rágódást. Végtére is, amennyire tudja, az alkohol pont arra való, hogy fogyasztói egy időre belefojthassák aggodalmaikat.*
~Majd meglátjuk.~
*Követi Jenarit a kívülről nem éppen díszes épületbe. Belülről viszont meg kell vallja, hogy, ha nem is annyira elegáns, vagy fegyelmezett, mint amihez szokott, mégis hívogató a hely.
Gaerralos leül az egyik, meglehetősen kényelmes székre az asztal mellett, amit amaz talált számukra.*
-Semmiképp sem utasítanám vissza.
*Mosolyodik el. Látván, hogy Jenari a menüt fürkészi, ő is rátekint az étel- és itallapra. Gyorsan végigböngészve a meglehetősen széles választékon rájön, hogy az összes választási lehetőség meglehetősen csábítónak hat.
A menü még az üzletvezető kilétéről is ad információt.*
-Úgy tűnik, a Pegazusnak komoly konkurenciája akadt.
*Körülnézve meglehetősen sok vendéget lát, és mégis csak egy báró szponzorálja a helyet. Színvonalas a hely, ám a Pegazussal ellentétben nem tűnik puccosnak, így könnyen meg tudja érteni a népszerűségét. Viszont az árlistára tekintve a színvonal árnyoldalát is látja.
El is kezd az erszényében, és az emlékezetében kotorászni. Bizony nincs eleresztve pénzzel, de úgy tűnik, egy rendes vacsorát azért megengedhet magának így, hogy egy rövid időre picivel stabilabb a helyzete.*
-És... mit csináltál, mielőtt Artheniorba jöttél?
*Töri meg a csöndet. Bár amaz nem néz ki úgy, mint aki különösebben katonás lenne, gyanítja, hogy a lány hozzá van már szokva a fegyver súlyához az oldalán. Abból, amit tud, Wegtorennek nincs igazi katonasága, ám zsoldosoknak sincs híján, így ez lenne az első tippje.*
*A lány válaszára bólint, végül is egy átlagembernek nme fontos tudni, hogy ki tartja fent a kocsmát, ahol iszogatni szeret.
A következő jelenetet annyi méltósággal szenvedi végig, amennyi csak telik tőle. Nyitná a száját, mikor Jenari úgy dönt, ő is inkább gyalogol, ám végül egy fáradt sóhajjal bent tartja ellenkezéseit. Viszont a lány hátrapillantásai során szánalmat fedez fel annak szemeiben.*
~Ez vagy te, Gaerralos... szánalmas.~
*Jegyzi meg magában keserűen. Bár volt már ideje hozzászokni ehhez, néha még mindig ösztönösen is a félelemre, tiszteletre, vagy épp gyűlöletre számít a rá nézők szemében. Ám gyanítja, hogy akármennyit fog dolgozni, fejlődni, gyógyulni, ezt már sosem kapja majd vissza.
Észrevéve, hogy Jenari gyorsabban menne, növeli a saját sebességét. Bár az erőltetett menetnek egyik térde sem örül, a páncél hiánya nagyban növeli a tűrőképességét, így csak térdei időnkénti, alig észrevehető megbicsaklása jelzi, hogy ez neki jelentős erőfeszítésébe kerül.
Végül azon kapja magát, hogy a Kalmár ajtajában áll, és Jenari kissé türelmetlenül várja, hogy bemehessenek. Ekkor hozza meg a döntést, hogy egyelőre félreteszi a múlton való rágódást. Végtére is, amennyire tudja, az alkohol pont arra való, hogy fogyasztói egy időre belefojthassák aggodalmaikat.*
~Majd meglátjuk.~
*Követi Jenarit a kívülről nem éppen díszes épületbe. Belülről viszont meg kell vallja, hogy, ha nem is annyira elegáns, vagy fegyelmezett, mint amihez szokott, mégis hívogató a hely.
Gaerralos leül az egyik, meglehetősen kényelmes székre az asztal mellett, amit amaz talált számukra.*
-Semmiképp sem utasítanám vissza.
*Mosolyodik el. Látván, hogy Jenari a menüt fürkészi, ő is rátekint az étel- és itallapra. Gyorsan végigböngészve a meglehetősen széles választékon rájön, hogy az összes választási lehetőség meglehetősen csábítónak hat.
A menü még az üzletvezető kilétéről is ad információt.*
-Úgy tűnik, a Pegazusnak komoly konkurenciája akadt.
*Körülnézve meglehetősen sok vendéget lát, és mégis csak egy báró szponzorálja a helyet. Színvonalas a hely, ám a Pegazussal ellentétben nem tűnik puccosnak, így könnyen meg tudja érteni a népszerűségét. Viszont az árlistára tekintve a színvonal árnyoldalát is látja.
El is kezd az erszényében, és az emlékezetében kotorászni. Bizony nincs eleresztve pénzzel, de úgy tűnik, egy rendes vacsorát azért megengedhet magának így, hogy egy rövid időre picivel stabilabb a helyzete.*
-És... mit csináltál, mielőtt Artheniorba jöttél?
*Töri meg a csöndet. Bár amaz nem néz ki úgy, mint aki különösebben katonás lenne, gyanítja, hogy a lány hozzá van már szokva a fegyver súlyához az oldalán. Abból, amit tud, Wegtorennek nincs igazi katonasága, ám zsoldosoknak sincs híján, így ez lenne az első tippje.*
1161. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-10-19 09:03:49
Üzenet elküldve: 2020-10-19 09:03:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A Piperekalmár//
*Mikor a nő kiböki, hogy sárgát szeretne, hirtelen szaladnak szét két irányba a szemei, bár csak a váratlan választól. Pislog néhányat ártatlanul, majd kiteszi az asztalra a gyömbérteát, kicsit csípős, de sárga, ahogy azt kérték, ő meg széles vigyort villant.*
-Nem sajnáltam az anyagot belőle kisanyám. *Kacsint, majd megy elintézni a tepertős pogácsát is, amit kértek. Mikor már minden a pulton van a nő előtt szépen meg is köszöni, amire csak egy biccentés a válasz. A munkatárs gyorsan kivégzi az ételt és már megy is, bizonyára a dolgára, ahogy az itt szokott lenni.*
// A művész eledele //
*Ekkor pillantja meg a kiemelt igényű vendégüket, gyorsan le is rak mindent, amivel eddig foglalkozott és leinti a pult mellett ácsorgó férfit is, aki éppen mondaná, hogy a hatodik korsó söréért mászott el idáig. *
-Várjál csak mindjárt visszajövök, addig vigyázz arra a hordót, nehogy elmásszon! *Mutat az egyik csapra vágott söröshordóra maga mögé. Ám mikor kilép a pult mögül a vendég már szinte ott is terem előtt.*
-Oh! *Torpan meg és nagyon mondaná, csak nem tudja mit.*
-Mi… miben segíthetek? *A vigyora most is töretlen, mint egy zsíros fogú szamárnak.*
-Intézkedem azonnal. Fehér vagy vörös bort szeretne? *Közben jegyzi a rendelést, látszik nagyon koncentrál, hogy vadkan helyett nehogy fogast hozzon ki, méghozzá fa faragottat. Elteszi az aranyakat a kasszába először is.*
-Azonnal viszem. *Mikor pedig a vendég az asztalához távozik beszalad a konyhára, úgy, mint aki a szomszéd faluból szaladt.*
-Vadkant, de gyorsan! … izé… sütve. *Magyarázza tovább, persze odabenn értik mi a dörgés, és csak kinevetik, még csak nem is a háta mögött.*
-Tíz perc és készen van, gyere vissza később. *Hajtják ki a konyhából, ő meg morogva megy a borospoharakhoz és kitölti a vendégnek a megfelelő italt, amit rendelt, majd egy tálcára téve szépen lassan kibotorkál az asztalhoz.*
-A vadkant is mindjárt hozom, csak olyan friss, hogy még most pörzsölik le a szőrét. *Teszi még hozzá, bár nyilván ez egyértelműen csak nagyzolás, mert vagy tíz perccel később meg is jelenik a nagy kerámiával, amin a vadkan gőzölög, mármint csak egy része. Szépen csepeg a zsírja az alá terített paprikaágyra, ahogy annak lennie kell, egyáltalán nem tűnik száraznak vagy élőnek.*
-Parancsoljon. *Majd megy és intézkedik a konyhában ismét, hogy a fürdővizet is eltüntesse a férfi szobájából. A fiú, aki odavitte, szépen ki is önti a dézsát pedig úgy támasztja, hogy az ne legyen útban miközben szárad.*
//Piactúra//
*Mikor pedig úgy fest, lenyugodtak a kedélyek, behúz egy mosogatófiút a pult mögé és jól megrángatja a ruhája szélét.*
-Állj ide. Nem oda. Ide. *Taszigálja, miközben magyaráz.*
-Nekem ki kell menni a piacra egy pillanatra, te addig itt maradsz. *Az már szólna is, hogy neki bizony más munkája lenne a konyhában, de nem hagyja szóhoz jutni a fiút.*
-Mondom itt maradsz és figyelsz rá, hogy a vendégek ne másszanak be a pult mögé, ha valaki jön és kér, te töltesz. Megértetted? Jól van. *Veszi le a kötényt, amit a munka miatt szokott viselni és már ki is viharzott a fogadóból, a mosogatófiú meg köpni- nyelni nem tud a meglepetéstől, csak tanácstalanul álldogál a pult megfelelő oldalán.*
*Mikor a nő kiböki, hogy sárgát szeretne, hirtelen szaladnak szét két irányba a szemei, bár csak a váratlan választól. Pislog néhányat ártatlanul, majd kiteszi az asztalra a gyömbérteát, kicsit csípős, de sárga, ahogy azt kérték, ő meg széles vigyort villant.*
-Nem sajnáltam az anyagot belőle kisanyám. *Kacsint, majd megy elintézni a tepertős pogácsát is, amit kértek. Mikor már minden a pulton van a nő előtt szépen meg is köszöni, amire csak egy biccentés a válasz. A munkatárs gyorsan kivégzi az ételt és már megy is, bizonyára a dolgára, ahogy az itt szokott lenni.*
// A művész eledele //
*Ekkor pillantja meg a kiemelt igényű vendégüket, gyorsan le is rak mindent, amivel eddig foglalkozott és leinti a pult mellett ácsorgó férfit is, aki éppen mondaná, hogy a hatodik korsó söréért mászott el idáig. *
-Várjál csak mindjárt visszajövök, addig vigyázz arra a hordót, nehogy elmásszon! *Mutat az egyik csapra vágott söröshordóra maga mögé. Ám mikor kilép a pult mögül a vendég már szinte ott is terem előtt.*
-Oh! *Torpan meg és nagyon mondaná, csak nem tudja mit.*
-Mi… miben segíthetek? *A vigyora most is töretlen, mint egy zsíros fogú szamárnak.*
-Intézkedem azonnal. Fehér vagy vörös bort szeretne? *Közben jegyzi a rendelést, látszik nagyon koncentrál, hogy vadkan helyett nehogy fogast hozzon ki, méghozzá fa faragottat. Elteszi az aranyakat a kasszába először is.*
-Azonnal viszem. *Mikor pedig a vendég az asztalához távozik beszalad a konyhára, úgy, mint aki a szomszéd faluból szaladt.*
-Vadkant, de gyorsan! … izé… sütve. *Magyarázza tovább, persze odabenn értik mi a dörgés, és csak kinevetik, még csak nem is a háta mögött.*
-Tíz perc és készen van, gyere vissza később. *Hajtják ki a konyhából, ő meg morogva megy a borospoharakhoz és kitölti a vendégnek a megfelelő italt, amit rendelt, majd egy tálcára téve szépen lassan kibotorkál az asztalhoz.*
-A vadkant is mindjárt hozom, csak olyan friss, hogy még most pörzsölik le a szőrét. *Teszi még hozzá, bár nyilván ez egyértelműen csak nagyzolás, mert vagy tíz perccel később meg is jelenik a nagy kerámiával, amin a vadkan gőzölög, mármint csak egy része. Szépen csepeg a zsírja az alá terített paprikaágyra, ahogy annak lennie kell, egyáltalán nem tűnik száraznak vagy élőnek.*
-Parancsoljon. *Majd megy és intézkedik a konyhában ismét, hogy a fürdővizet is eltüntesse a férfi szobájából. A fiú, aki odavitte, szépen ki is önti a dézsát pedig úgy támasztja, hogy az ne legyen útban miközben szárad.*
//Piactúra//
*Mikor pedig úgy fest, lenyugodtak a kedélyek, behúz egy mosogatófiút a pult mögé és jól megrángatja a ruhája szélét.*
-Állj ide. Nem oda. Ide. *Taszigálja, miközben magyaráz.*
-Nekem ki kell menni a piacra egy pillanatra, te addig itt maradsz. *Az már szólna is, hogy neki bizony más munkája lenne a konyhában, de nem hagyja szóhoz jutni a fiút.*
-Mondom itt maradsz és figyelsz rá, hogy a vendégek ne másszanak be a pult mögé, ha valaki jön és kér, te töltesz. Megértetted? Jól van. *Veszi le a kötényt, amit a munka miatt szokott viselni és már ki is viharzott a fogadóból, a mosogatófiú meg köpni- nyelni nem tud a meglepetéstől, csak tanácstalanul álldogál a pult megfelelő oldalán.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659