Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 63 (1241. - 1260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1260. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-11 07:55:30
Üzenet elküldve: 2020-11-11 07:55:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Winyra//
*Tetszik neki a nőstény humora. Nagyot hahotázik azon is, hogy sok dolog nem öli már meg.*
- Ahogy mondod. Képzelheted, hogy milyen lehet, amikor hatokon át küldetésen vagy és elfogy a jó szesz. Ilyenkor a nem túl hozzáértők kotyvasztanak valamit, szesz címén és nincsen más. Szóval hidd, el van, amihez képest az ork pálinka igazi nedű. *Szó szerint kirázza a hideg, ha a legutóbbi ilyen alkalomra gondol. Az egyik társa valami posvány gyümölcsöt és gyömbért főzött össze, majd ezt szeszesítette. Kegyetlen egy íze volt. Ork lévén nem finnyás, de az már azért neki is sok volt. Szükséghelyzetben a semminél azért jobb volt.*
- Nem is gondolnád, hogy micsoda gyógyír az ork pálinka. Sebkezelésre tökéletes, fájdalomcsillapítónak tökéletes, bódítónak tökéletes, kiütésre tökéletes. *Vigyorogva sorolja fel az ital minden jótékony tulajdonságát, amit Winyra minden bizonnyal tetézni fog valami megjegyzéssel. A hangulat jónak ígérkezik. A nőstény mosolyog és az általában jót jelent. Lehet, a rum is hozzátesz valamit, de lehet, hogy csak szimplán jól eldiskurálnak. Odatolja poharát a nőstény elé, hogy az megkínálhassa a rummal. Winyra koccintásra emeli a kupicát, de amikor legutóbb ilyet csinált, akkor valaki meghalt. Azóta semmire se emeli poharát. De ezt nem kívánja világgá kürtölni, így a poharát felkapja, és jobb kezével átfogja a másik jobb kezét. Ez amolyan versengő ivópóz. Kicsit kényelmetlen lehet inni, mert egymásba font karok útban vannak. Ehhez fűz némi magyarázatot is Darok.*
- A kezednek könyökölve kell maradnia. Ha kiesik a kezedből a pohár, akkor veszítesz. Ha elengeded a fogást, veszítesz, ha az ivós kezed elterül az asztalon, veszítesz. Azt már mondanom se kell, hogy ha ráborulsz az asztalra, akkor veszítesz. Utántöltés, pohárcsere bal kézzel. *Jó hangulatban magyarázza a szabályokat és reméli, hogy a nőstény nem veszi zokon ezt az új ivós módit. Három pohár rum csúszik le a fogás előtt Winyra torkán. Darok egy ork pálinkánál és egy rumnál jár a fogás előtt. Az új szabályt betartva ő következik, már ha a nőstény nem fél így kiállni az ork ellen. Bal kezével tölti a poharat és jobb kezébe teszi, majd kissé előre hajol és lehúzza.*
- Három, három. Igaz nekem az egyik ork pálinka, de ez váljon előnyödre. *Vigyorogva mondja a jelenlegi állást. Jó néven veszi, hogy a nőstény nem húzódik el egy kis derűs versengéstől. Ha már így elvannak, akkor rá is kérdez egy dologra.*
- Te wegtoreni vagy ugye? Ezt a rumot úgy iszod mintha anyatej lenne. Ilyet csak született wegtoreni tud. *Az is lehet, hogy téved, de az italozós megérzései jók szoktak lenni. Mivel nőstényeké az elsőbbség így a továbbiakat odabízza a másikra. Három pohár nem a világ. Kíváncsi, hogy folytatja e az új szabályokkal és, hogy meddig mer elmenni.*
//Winyra//
*Tetszik neki a nőstény humora. Nagyot hahotázik azon is, hogy sok dolog nem öli már meg.*
- Ahogy mondod. Képzelheted, hogy milyen lehet, amikor hatokon át küldetésen vagy és elfogy a jó szesz. Ilyenkor a nem túl hozzáértők kotyvasztanak valamit, szesz címén és nincsen más. Szóval hidd, el van, amihez képest az ork pálinka igazi nedű. *Szó szerint kirázza a hideg, ha a legutóbbi ilyen alkalomra gondol. Az egyik társa valami posvány gyümölcsöt és gyömbért főzött össze, majd ezt szeszesítette. Kegyetlen egy íze volt. Ork lévén nem finnyás, de az már azért neki is sok volt. Szükséghelyzetben a semminél azért jobb volt.*
- Nem is gondolnád, hogy micsoda gyógyír az ork pálinka. Sebkezelésre tökéletes, fájdalomcsillapítónak tökéletes, bódítónak tökéletes, kiütésre tökéletes. *Vigyorogva sorolja fel az ital minden jótékony tulajdonságát, amit Winyra minden bizonnyal tetézni fog valami megjegyzéssel. A hangulat jónak ígérkezik. A nőstény mosolyog és az általában jót jelent. Lehet, a rum is hozzátesz valamit, de lehet, hogy csak szimplán jól eldiskurálnak. Odatolja poharát a nőstény elé, hogy az megkínálhassa a rummal. Winyra koccintásra emeli a kupicát, de amikor legutóbb ilyet csinált, akkor valaki meghalt. Azóta semmire se emeli poharát. De ezt nem kívánja világgá kürtölni, így a poharát felkapja, és jobb kezével átfogja a másik jobb kezét. Ez amolyan versengő ivópóz. Kicsit kényelmetlen lehet inni, mert egymásba font karok útban vannak. Ehhez fűz némi magyarázatot is Darok.*
- A kezednek könyökölve kell maradnia. Ha kiesik a kezedből a pohár, akkor veszítesz. Ha elengeded a fogást, veszítesz, ha az ivós kezed elterül az asztalon, veszítesz. Azt már mondanom se kell, hogy ha ráborulsz az asztalra, akkor veszítesz. Utántöltés, pohárcsere bal kézzel. *Jó hangulatban magyarázza a szabályokat és reméli, hogy a nőstény nem veszi zokon ezt az új ivós módit. Három pohár rum csúszik le a fogás előtt Winyra torkán. Darok egy ork pálinkánál és egy rumnál jár a fogás előtt. Az új szabályt betartva ő következik, már ha a nőstény nem fél így kiállni az ork ellen. Bal kezével tölti a poharat és jobb kezébe teszi, majd kissé előre hajol és lehúzza.*
- Három, három. Igaz nekem az egyik ork pálinka, de ez váljon előnyödre. *Vigyorogva mondja a jelenlegi állást. Jó néven veszi, hogy a nőstény nem húzódik el egy kis derűs versengéstől. Ha már így elvannak, akkor rá is kérdez egy dologra.*
- Te wegtoreni vagy ugye? Ezt a rumot úgy iszod mintha anyatej lenne. Ilyet csak született wegtoreni tud. *Az is lehet, hogy téved, de az italozós megérzései jók szoktak lenni. Mivel nőstényeké az elsőbbség így a továbbiakat odabízza a másikra. Három pohár nem a világ. Kíváncsi, hogy folytatja e az új szabályokkal és, hogy meddig mer elmenni.*
1259. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-10 20:44:37
Üzenet elküldve: 2020-11-10 20:44:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A művészet oltárán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Yeza nem jön zavarba a mustrától, és nem mutatja jelét annak sem, hogy kellemetlen lenne a számára, holott a mester valóban alapos. Talán inkább mintha egy kissé mulattatná a dolog. Fel-felhorgadó mosolygása olyan hatást kelt, mint aki tapasztalatlan igyekezet báján derül. Elvégre a szépség nem olyasmi amit mértanilag tökéletes formákban vagy rőfökben lehet mérni. A varázs ennél sokkal nagyobb misztérium. Persze nincs ellenére, hogy a művész úr alaposan és közelről ismerkedjen meg vászonra szánt porcikáival.
Yeza szerencsés alkat. Nem túl magas, nem túl alacsony. Karcsú a dereka, de a csípője szépen ívelt. Fiatal teste feszes, izmai finom tónusokban mutatkoznak. Szikár szálkásságuk csupán megfeszítve adná ki magát. A bőre selymes és puha. Talán meglepi a mestert, de ez ugyanúgy igaz a tenyerére is. Így közelről nézve azért feltűnhet, hogy nem hibátlan. Egy-egy vágás egészen halvány nyoma itt-ott felfedezhető, ha ilyen tüzetesen vizsgálják.
Keblei bár nem túl nagyok, de határozottan formásak. Ifjonti tartásuk még töretlen, büszkén viselik érményi éküket. Hasának kellemes domborzata nőies, de a köldökénél nem látni annak nyomát, hogy valaha ékszert viselt volna ott. Ennek ellenére nem is kell hozzá nagy képzelőerő, a vízióhoz, melyben előadja a vérforralóan hírhedt wegtoreni fátyoltáncot.
Talán csupán a vállai tűnhetnek kissé túl csontosnak. A háta is finom tónusok domborműve, melyen akármely vízcsepp boldogan futna végig egy fürdő alkalmával. A csípőtájékon keresett gödröcskékkel viszont Yeza nem büszkélkedhet. Elgroon mester meglehet, csalódik emiatt vagy csupán átértékeli a szóbeszéd hitelességét magában. Főleg miután leendő modellje formás hátsójához ér a szemle. Yeza feneke csábosan gömbölyded és feszes. Komoly kísértéssel hívogat. Ehhez hozzájárul hosszú combjainak attraktív vonulata.
Mikor Elgroon úr visszatér elé és leguggolva egészen intim tájékokat kezd el szemrevételezni, Yeza elemeli egyik meztelen talpát a földről és egy határozott, de épp csak a kellő erőt kifejtő mozdulattal megbillenti a mester egyensúlyát előre. Ennek eredményeképp a férfi talán térdre, féltérdre is esik a guggolásból. Yeza finom simítással nyúl a kecskeszakáll alá, ahogy lehajol hozzá.*
- Vigyázzon, Elgroon mester. Ismeri a tűz természetét. Ha túl közelről csodálja... Még úgy jár, mint O'Shillin Til, Pirtianes Pajkos Piktora.
*A kezét nyújtva segíti fel a férfit és teljes otthonossággal vezeti az egyik székhez, hogy ott helyet foglalhasson. A művészholmik közül kivesz egy táblát, néhány ív papírt és egy rajzszenet, amit Elgroon kezébe ad.
Mi tagadás, Yeza szemérmének rőt prémje pikáns esztétikával gondozott, ahogy a drága kurtizánoké vagy a szabadelvű nemes kisasszonyoké, és a büszkesége se marad el az övéktől. Elvégre itt nem szégyenlősségről van szó, de félő, a művész urat eltévelyíti, ha túlságosan nagy szabadságot kap.
Megigazítja az ágytakarót és egyik térdét felhúzva elheveredik. A fekhely szélénél hagyja aláomlani vörös tincseit és az állát megemelve a fejét is hátrabillenti kissé.*
- Ismeri a legendát, nem igaz? *kérdi.* - Til-ről.
//A művészet oltárán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Yeza nem jön zavarba a mustrától, és nem mutatja jelét annak sem, hogy kellemetlen lenne a számára, holott a mester valóban alapos. Talán inkább mintha egy kissé mulattatná a dolog. Fel-felhorgadó mosolygása olyan hatást kelt, mint aki tapasztalatlan igyekezet báján derül. Elvégre a szépség nem olyasmi amit mértanilag tökéletes formákban vagy rőfökben lehet mérni. A varázs ennél sokkal nagyobb misztérium. Persze nincs ellenére, hogy a művész úr alaposan és közelről ismerkedjen meg vászonra szánt porcikáival.
Yeza szerencsés alkat. Nem túl magas, nem túl alacsony. Karcsú a dereka, de a csípője szépen ívelt. Fiatal teste feszes, izmai finom tónusokban mutatkoznak. Szikár szálkásságuk csupán megfeszítve adná ki magát. A bőre selymes és puha. Talán meglepi a mestert, de ez ugyanúgy igaz a tenyerére is. Így közelről nézve azért feltűnhet, hogy nem hibátlan. Egy-egy vágás egészen halvány nyoma itt-ott felfedezhető, ha ilyen tüzetesen vizsgálják.
Keblei bár nem túl nagyok, de határozottan formásak. Ifjonti tartásuk még töretlen, büszkén viselik érményi éküket. Hasának kellemes domborzata nőies, de a köldökénél nem látni annak nyomát, hogy valaha ékszert viselt volna ott. Ennek ellenére nem is kell hozzá nagy képzelőerő, a vízióhoz, melyben előadja a vérforralóan hírhedt wegtoreni fátyoltáncot.
Talán csupán a vállai tűnhetnek kissé túl csontosnak. A háta is finom tónusok domborműve, melyen akármely vízcsepp boldogan futna végig egy fürdő alkalmával. A csípőtájékon keresett gödröcskékkel viszont Yeza nem büszkélkedhet. Elgroon mester meglehet, csalódik emiatt vagy csupán átértékeli a szóbeszéd hitelességét magában. Főleg miután leendő modellje formás hátsójához ér a szemle. Yeza feneke csábosan gömbölyded és feszes. Komoly kísértéssel hívogat. Ehhez hozzájárul hosszú combjainak attraktív vonulata.
Mikor Elgroon úr visszatér elé és leguggolva egészen intim tájékokat kezd el szemrevételezni, Yeza elemeli egyik meztelen talpát a földről és egy határozott, de épp csak a kellő erőt kifejtő mozdulattal megbillenti a mester egyensúlyát előre. Ennek eredményeképp a férfi talán térdre, féltérdre is esik a guggolásból. Yeza finom simítással nyúl a kecskeszakáll alá, ahogy lehajol hozzá.*
- Vigyázzon, Elgroon mester. Ismeri a tűz természetét. Ha túl közelről csodálja... Még úgy jár, mint O'Shillin Til, Pirtianes Pajkos Piktora.
*A kezét nyújtva segíti fel a férfit és teljes otthonossággal vezeti az egyik székhez, hogy ott helyet foglalhasson. A művészholmik közül kivesz egy táblát, néhány ív papírt és egy rajzszenet, amit Elgroon kezébe ad.
Mi tagadás, Yeza szemérmének rőt prémje pikáns esztétikával gondozott, ahogy a drága kurtizánoké vagy a szabadelvű nemes kisasszonyoké, és a büszkesége se marad el az övéktől. Elvégre itt nem szégyenlősségről van szó, de félő, a művész urat eltévelyíti, ha túlságosan nagy szabadságot kap.
Megigazítja az ágytakarót és egyik térdét felhúzva elheveredik. A fekhely szélénél hagyja aláomlani vörös tincseit és az állát megemelve a fejét is hátrabillenti kissé.*
- Ismeri a legendát, nem igaz? *kérdi.* - Til-ről.
1258. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-10 14:36:47
Üzenet elküldve: 2020-11-10 14:36:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//A fogadótérben//
//Gaerralos, Jenari//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A másik gesztusára ő is megemeli poharát, és körülbelül ugyanakkor iszik bele, amikor beszélgetőpartnere. Erős az ital, és az ő arca is megrándul a hatására, jobban, mint Jenarinak. Ám a kellemes forróságért, ami szétterjed a gyomrában, és az élénkítő hatásért határozottan megéri.
Mosolyogva biccent a másik szavaira, majd újabb kortyot küld le a rumból, kiélvezve azt.
Csendes megfigyelőként tanulmányozza a pipa tartalmának befolyását a lány hangulatán. Kicsit mintha belassulna, és visszatér az a mosoly az arcára, amit első találkozásukkor furcsállott egy kicsit. Megérti, hogy miért van az Ördögvigyor szigorúan betiltva a katonaság tagjainak. Ő maga sem akarna parancsolni egy osztagnyi belassult reflexű, komolytalan katonának.
Körülbelül ekkor érkezik meg a Jenari által csak Vöröskének titulált kiszolgáló az ételével. Helyenként tényleg szinte leolvad a csontról a hús, ám az izmosabb részekkel -amikből egy vadkan nem szenved hiányt- megbajlódik. Viszont teljes egészében egy finom, fűszeres ételről van szó, így dicsérete egyáltalán nem udvariaskodás.
Miután a borravaló is gazdát váltott, és Yeza távozott, hozzá is lát az előtte álló ételhez, időnként egy-egy korty sörrel nedvesítve meg a torkát.*
-És ha a rabló egy óriás, a gazda pedig egy szegénységben élő gnóm?
*Teszi fel a kérdést, ami foglalkoztatja. Mert nyugodtan lehet elnyomó diktatúrának hívni Pirtianest, a katonasága miatt a négy város közül könnyen a legbiztonságosabb, már azoknak, akik betartják a szabályait.*
-Itt születtem, de meglehetősen hosszú ideig éltem Pirtianesben.
*Válaszol, majd a városőr válaszára oldalra biccenti a fejét. Annak kérdésére csak megrázza a fejét, majd ha Jenari elindult, a pipát szemlélve mormog valamit olyan hangosan, hogy csak ő hallhassa.*
-A híres wegtoreni tisztelettudat...
//Gaerralos, Jenari//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A másik gesztusára ő is megemeli poharát, és körülbelül ugyanakkor iszik bele, amikor beszélgetőpartnere. Erős az ital, és az ő arca is megrándul a hatására, jobban, mint Jenarinak. Ám a kellemes forróságért, ami szétterjed a gyomrában, és az élénkítő hatásért határozottan megéri.
Mosolyogva biccent a másik szavaira, majd újabb kortyot küld le a rumból, kiélvezve azt.
Csendes megfigyelőként tanulmányozza a pipa tartalmának befolyását a lány hangulatán. Kicsit mintha belassulna, és visszatér az a mosoly az arcára, amit első találkozásukkor furcsállott egy kicsit. Megérti, hogy miért van az Ördögvigyor szigorúan betiltva a katonaság tagjainak. Ő maga sem akarna parancsolni egy osztagnyi belassult reflexű, komolytalan katonának.
Körülbelül ekkor érkezik meg a Jenari által csak Vöröskének titulált kiszolgáló az ételével. Helyenként tényleg szinte leolvad a csontról a hús, ám az izmosabb részekkel -amikből egy vadkan nem szenved hiányt- megbajlódik. Viszont teljes egészében egy finom, fűszeres ételről van szó, így dicsérete egyáltalán nem udvariaskodás.
Miután a borravaló is gazdát váltott, és Yeza távozott, hozzá is lát az előtte álló ételhez, időnként egy-egy korty sörrel nedvesítve meg a torkát.*
-És ha a rabló egy óriás, a gazda pedig egy szegénységben élő gnóm?
*Teszi fel a kérdést, ami foglalkoztatja. Mert nyugodtan lehet elnyomó diktatúrának hívni Pirtianest, a katonasága miatt a négy város közül könnyen a legbiztonságosabb, már azoknak, akik betartják a szabályait.*
-Itt születtem, de meglehetősen hosszú ideig éltem Pirtianesben.
*Válaszol, majd a városőr válaszára oldalra biccenti a fejét. Annak kérdésére csak megrázza a fejét, majd ha Jenari elindult, a pipát szemlélve mormog valamit olyan hangosan, hogy csak ő hallhassa.*
-A híres wegtoreni tisztelettudat...
1257. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-10 14:16:25
Üzenet elküldve: 2020-11-10 14:16:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Darok//
*Úgy tűnik, Darok nem az a megveszekedetten komor, rideg, távolságtartó ork, kinek első ránézésre talán tarthatta Win. Ezért hibáztatni igazán nem lehetne, hiszen a kovácsműhelyben éppen ennek a látszatnak a keltése a hím feladata, hogy a rendet fenntarthassa. Így pozitív csalódásként érheti a lányt, mennyire jól reagálja apró szurkálódását.*
- Akkor téged minden bizonnyal nagyon sok dolog nem ölt már meg. *Nevet szintén, ahogy sajátságos bókját adja elő a másik fizikumának méltatására.
Nincs is más hátra, mint az összeköltözés, már ami ma esti asztalukat illeti, na meg saját maguk bemutatása.*
- Bizony, hogy nem. *Kacsint vissza játékosan. Egészen érdekes irányokat kezd venni ez az este, legalábbis sosem gondolta volna, hogy egy ilyen agyaras példánnyal fog ennyire kedélyesen elcseverészni. Nem is állhatja, hogy ne mosolyogjon folyvást, ajkának görbülete kezd állandósulni ábrázatán. Hol van már korábbi, búslakodva merengő kedélye?
Adja hát magát, hogy megkínálja Darokot italával, s miután az elfogadja, és pohara esetleg üres, először az övét, majd sajátját tölti újra a sötét tinktúrával. Ha ezzel megvan, az illemhez híven, na meg közös estéjük hivatalos megkezdésének jelképéül emeli koccintásra kupicáját.*
- Akkor egészségünkre!
*Tósztnak távolról sem nevezhető köszöntése után egy levegőre húzza le rövid időn belül harmadik italát. Látszólag nem okoz neki különösebb nehézséget a művelet, fintor helyett elégedettség rendezi vonásait.*
- Gyanús vagy te nekem Harod fia! *Nevet fel a burkolt kihíváson. Nem kifejezetten versengő típus, inkább az a fajta, ki tisztában van saját képességeivel, így nem érzi szükségét azok bizonygatására. Ám ez azért nem egy véresen komoly helyzet, a móka kedvéért pedig miért is ne menne bele.*
- De tudod mit? Derítsük ki! *Veszi fel végül a jelképes kesztyűt, s kész újratölteni mindkettejüknek, ha úgy jön ki a lépés.*
//Darok//
*Úgy tűnik, Darok nem az a megveszekedetten komor, rideg, távolságtartó ork, kinek első ránézésre talán tarthatta Win. Ezért hibáztatni igazán nem lehetne, hiszen a kovácsműhelyben éppen ennek a látszatnak a keltése a hím feladata, hogy a rendet fenntarthassa. Így pozitív csalódásként érheti a lányt, mennyire jól reagálja apró szurkálódását.*
- Akkor téged minden bizonnyal nagyon sok dolog nem ölt már meg. *Nevet szintén, ahogy sajátságos bókját adja elő a másik fizikumának méltatására.
Nincs is más hátra, mint az összeköltözés, már ami ma esti asztalukat illeti, na meg saját maguk bemutatása.*
- Bizony, hogy nem. *Kacsint vissza játékosan. Egészen érdekes irányokat kezd venni ez az este, legalábbis sosem gondolta volna, hogy egy ilyen agyaras példánnyal fog ennyire kedélyesen elcseverészni. Nem is állhatja, hogy ne mosolyogjon folyvást, ajkának görbülete kezd állandósulni ábrázatán. Hol van már korábbi, búslakodva merengő kedélye?
Adja hát magát, hogy megkínálja Darokot italával, s miután az elfogadja, és pohara esetleg üres, először az övét, majd sajátját tölti újra a sötét tinktúrával. Ha ezzel megvan, az illemhez híven, na meg közös estéjük hivatalos megkezdésének jelképéül emeli koccintásra kupicáját.*
- Akkor egészségünkre!
*Tósztnak távolról sem nevezhető köszöntése után egy levegőre húzza le rövid időn belül harmadik italát. Látszólag nem okoz neki különösebb nehézséget a művelet, fintor helyett elégedettség rendezi vonásait.*
- Gyanús vagy te nekem Harod fia! *Nevet fel a burkolt kihíváson. Nem kifejezetten versengő típus, inkább az a fajta, ki tisztában van saját képességeivel, így nem érzi szükségét azok bizonygatására. Ám ez azért nem egy véresen komoly helyzet, a móka kedvéért pedig miért is ne menne bele.*
- De tudod mit? Derítsük ki! *Veszi fel végül a jelképes kesztyűt, s kész újratölteni mindkettejüknek, ha úgy jön ki a lépés.*
1256. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-10 13:03:07
Üzenet elküldve: 2020-11-10 13:03:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A Kalmárban//
//Estanellaria//
*Bizony, mikor nagy izgatottság közepette elkíséri a mélységit a szobájáig, mert bizonyos, hogy kívánhat egyet, az a kalapos hölgyike is megmondta, és mintha ő is hallott volna valami ilyesmit. Az a lényeg, ő bizony Estanellariából kinézi, hogy valaki kívánságokat teljesítő lény. Mikor indítaná a kezét, hogy dörzsöléssel is tudtára adja, hogy most bizony ő kívánni szeretne, mert így hallotta, hogy dörzsölgetni kell az ilyeneket, megállítják. Nagy szemekkel nézi a nőt és hallgatja, amit mond, el is raktározza, mert ez bizony fontos.*
-Ne csigázz már! Hol kell a férfiakat megdözsölni, hogy kívánhassak tőlük?! *A kikötőben látott már a nőhöz hasonlót hímben, de sose gondolta volna, hogy azok a mihaszna, árnyékban lopakodó rosszarcú alakok ilyet is tudnak. ~Ha mindenki tudná, hol kell dörzsölni őket, akkor csak naphosszat azt csinálnák.~ Most úgy érzi, valami nagyon fontos titoknak kerül a birtokába, ha fülel. Mikor a nő látszólag beadja a derekát már ömlik is belőle a szó.*
-Persze, hogy ára van, én meg mondom, mit üzent neked a néni, te meg egy méterrel nagyobbra varázsolsz! Megegyeztünk? *Köp bele a tenyerébe és nyújtja a kezét kézfogásra látszólag, valamint úgy tartja, mert bizony várja a nő kezét is az alkuhoz. Mindig így csinálták a szegény negyedben mikor fiatalabb volt, ez náluk nyilván bevett eljárás. Addig úgy tűnik nem akarja kiadni a hallott információt, míg a nő nem megy bele a dologban. A hallottak alapján meg miért is ne menne, hiszen, neki egy ilyen kérés, hogy egy gnómot növesszen nagyobbra aprócska egy méterrel, nem lehet nagy cucc. Neki viszont, minden álma valóra válna, mármint az erre vonatkozó álmai. Innentől fogva lenézhetné a többi, nála kisebbet és úgy csinálhatna, mintha rájuk akarna lépni. Már látja is a szemei előtt, hogyan fogja a piacon a vakarékokat taposni, akik kinevették mindig. ~Nagyot fognak nézni, az bizám! Bárcsak a vénasszony is láthatná.~*
//Estanellaria//
*Bizony, mikor nagy izgatottság közepette elkíséri a mélységit a szobájáig, mert bizonyos, hogy kívánhat egyet, az a kalapos hölgyike is megmondta, és mintha ő is hallott volna valami ilyesmit. Az a lényeg, ő bizony Estanellariából kinézi, hogy valaki kívánságokat teljesítő lény. Mikor indítaná a kezét, hogy dörzsöléssel is tudtára adja, hogy most bizony ő kívánni szeretne, mert így hallotta, hogy dörzsölgetni kell az ilyeneket, megállítják. Nagy szemekkel nézi a nőt és hallgatja, amit mond, el is raktározza, mert ez bizony fontos.*
-Ne csigázz már! Hol kell a férfiakat megdözsölni, hogy kívánhassak tőlük?! *A kikötőben látott már a nőhöz hasonlót hímben, de sose gondolta volna, hogy azok a mihaszna, árnyékban lopakodó rosszarcú alakok ilyet is tudnak. ~Ha mindenki tudná, hol kell dörzsölni őket, akkor csak naphosszat azt csinálnák.~ Most úgy érzi, valami nagyon fontos titoknak kerül a birtokába, ha fülel. Mikor a nő látszólag beadja a derekát már ömlik is belőle a szó.*
-Persze, hogy ára van, én meg mondom, mit üzent neked a néni, te meg egy méterrel nagyobbra varázsolsz! Megegyeztünk? *Köp bele a tenyerébe és nyújtja a kezét kézfogásra látszólag, valamint úgy tartja, mert bizony várja a nő kezét is az alkuhoz. Mindig így csinálták a szegény negyedben mikor fiatalabb volt, ez náluk nyilván bevett eljárás. Addig úgy tűnik nem akarja kiadni a hallott információt, míg a nő nem megy bele a dologban. A hallottak alapján meg miért is ne menne, hiszen, neki egy ilyen kérés, hogy egy gnómot növesszen nagyobbra aprócska egy méterrel, nem lehet nagy cucc. Neki viszont, minden álma valóra válna, mármint az erre vonatkozó álmai. Innentől fogva lenézhetné a többi, nála kisebbet és úgy csinálhatna, mintha rájuk akarna lépni. Már látja is a szemei előtt, hogyan fogja a piacon a vakarékokat taposni, akik kinevették mindig. ~Nagyot fognak nézni, az bizám! Bárcsak a vénasszony is láthatná.~*
1255. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-10 10:09:28
Üzenet elküldve: 2020-11-10 10:09:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Darok//
*Jónak ígérkezik a nősténnyel való beszélgetés. Az egyértelmű, hogy a rutinos ivás az megvan a másiknál. Felnevet, amikor nőstény méregnek titulálja az ork pálinkát.*
- Ami nem öl meg az erőssé tesz, tudod. *Az ork pálinka egy erős és sokak által valóban méregként ismert ital. Mégis az ork pálinka elég ütős, hogy egy fárasztó nap után levezesse a feszültséget és kellően ellazítsa az orkot. A nőstény nem hátrál ki, amikor az asztalához áthelyezi magát. Sikerül kuncogásra bírni a nőstényt és ez egy jó jel. Ennyit azért el szokott érni az esetek többségében. Megtörténik a bemutatkozás is, amivel rájön, hogy tényleg a kovácsműhelynél látta a nőstényt. Winyra Jote néven mutatkozik be.*
- Kereskedő? Nem árt jóba lenni veletek. *Ha a másik kalmár, akkor viccesen jegyezi meg, hogy hasznos képességük révén jó szolgálatot tudnak tenni társaiknak az árak lealkudásában. Winyra nem szívbajos, mosolyogva fogadja a bókot és felkínálja a rumját is. A pohár felé hajolva illatot vesz a rumból, majd vigyorogva ül vissza székére.*
- Sérts meg kérlek. *Elfogadja a felkínálást. Nem viszonozza az ork pálinka ajánlgatását, mert a nőstény azt méregnek minősítette így nem is erőlteti. A rum is megfelel egy esti iszogatáshoz.*
- Ha már ilyen tapasztalt vagy. Mennyire bírod az ivást? *A fejét emelgetve kérdezi hivalkodva Winyra-t. Ez egy burkolt kihívás lenne amolyan ork módon. Látott már nőstényt fél üveg pálinkát lehúzni, és még talpon maradt, igaz beütött neki rendesen.*
//Darok//
*Jónak ígérkezik a nősténnyel való beszélgetés. Az egyértelmű, hogy a rutinos ivás az megvan a másiknál. Felnevet, amikor nőstény méregnek titulálja az ork pálinkát.*
- Ami nem öl meg az erőssé tesz, tudod. *Az ork pálinka egy erős és sokak által valóban méregként ismert ital. Mégis az ork pálinka elég ütős, hogy egy fárasztó nap után levezesse a feszültséget és kellően ellazítsa az orkot. A nőstény nem hátrál ki, amikor az asztalához áthelyezi magát. Sikerül kuncogásra bírni a nőstényt és ez egy jó jel. Ennyit azért el szokott érni az esetek többségében. Megtörténik a bemutatkozás is, amivel rájön, hogy tényleg a kovácsműhelynél látta a nőstényt. Winyra Jote néven mutatkozik be.*
- Kereskedő? Nem árt jóba lenni veletek. *Ha a másik kalmár, akkor viccesen jegyezi meg, hogy hasznos képességük révén jó szolgálatot tudnak tenni társaiknak az árak lealkudásában. Winyra nem szívbajos, mosolyogva fogadja a bókot és felkínálja a rumját is. A pohár felé hajolva illatot vesz a rumból, majd vigyorogva ül vissza székére.*
- Sérts meg kérlek. *Elfogadja a felkínálást. Nem viszonozza az ork pálinka ajánlgatását, mert a nőstény azt méregnek minősítette így nem is erőlteti. A rum is megfelel egy esti iszogatáshoz.*
- Ha már ilyen tapasztalt vagy. Mennyire bírod az ivást? *A fejét emelgetve kérdezi hivalkodva Winyra-t. Ez egy burkolt kihívás lenne amolyan ork módon. Látott már nőstényt fél üveg pálinkát lehúzni, és még talpon maradt, igaz beütött neki rendesen.*
1254. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-09 20:38:37
Üzenet elküldve: 2020-11-09 20:38:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A Kalmárban//
//Xavy//
- Na végre! *sóhajt fel kissé eltúlzott türelmetlenséggel, csak hogy érezze a gnóm, kicsit se szereti, ha megvárakoztatják. Azt se igazán érti, miért neki kéne előremennie, mikor a lány tudja, melyik lesz az ő szobája, ennek ellenére megy, amerre mondják, az ajtó mellett azonban lecövekel, és jelentőségteljesen pillant Xavyra, hogy nyissa már ki azt az ajtót, aztán pedig hagyja végre magára. Úgy tűnik azonban, nem szabadul ilyen könnyen a lánytól, akinek láthatóan van valami problémája, ami már érzi, hogy hamarosan az ő gondjává is válik. ~Szerencséd, hogy lenénizted Dorát~ horkant fel magában, míg a lány előhozakodik a kéréssel*
- Na, na! Csak óvatosan! Dörzsölni csak a férfiaknak kell, és nekik is csak bizonyos helyeken szabad! *somolyog magában, miközben a felé lendülő kézért nyúl, hogy megállítsa a mozdulatban, ha tudja, mielőtt Xavy hozzáérhetne. ~Az kéne még csak, hogy nekiálljon itt tapogatni!~ gondolja fintorogva, de persze arcán továbbra is a megszokott, unott kifejezés ül, miközben beadja a derekát*
- Na ki vele! Mit szeretnél? *vonja fel kérdőn egyik szemöldökét, ahogy a gnómra pillant* De figyelmeztetlek, minden kívánságnak ára van! Biztos akarod? *hajol kissé közelebb a lányhoz, hogy a szemébe nézhessen, remélve, hogy így talán sikerül megúsznia a dolgot, és csak simán meghallgathatja az üzenetet. ~Ha még nem heversz holtan valami árok mélyén, akkor ezért kicsinállak, ha legközelebb találkozunk, Dora!~ fogadkozik közben magában, remélve, hogy valami irgalmatlanul fontos dolga akadt az elfnek, azért üzenget neki ezzel a mitugrásszal ahelyett, hogy személyesen mondaná el, amit akar.*
//Xavy//
- Na végre! *sóhajt fel kissé eltúlzott türelmetlenséggel, csak hogy érezze a gnóm, kicsit se szereti, ha megvárakoztatják. Azt se igazán érti, miért neki kéne előremennie, mikor a lány tudja, melyik lesz az ő szobája, ennek ellenére megy, amerre mondják, az ajtó mellett azonban lecövekel, és jelentőségteljesen pillant Xavyra, hogy nyissa már ki azt az ajtót, aztán pedig hagyja végre magára. Úgy tűnik azonban, nem szabadul ilyen könnyen a lánytól, akinek láthatóan van valami problémája, ami már érzi, hogy hamarosan az ő gondjává is válik. ~Szerencséd, hogy lenénizted Dorát~ horkant fel magában, míg a lány előhozakodik a kéréssel*
- Na, na! Csak óvatosan! Dörzsölni csak a férfiaknak kell, és nekik is csak bizonyos helyeken szabad! *somolyog magában, miközben a felé lendülő kézért nyúl, hogy megállítsa a mozdulatban, ha tudja, mielőtt Xavy hozzáérhetne. ~Az kéne még csak, hogy nekiálljon itt tapogatni!~ gondolja fintorogva, de persze arcán továbbra is a megszokott, unott kifejezés ül, miközben beadja a derekát*
- Na ki vele! Mit szeretnél? *vonja fel kérdőn egyik szemöldökét, ahogy a gnómra pillant* De figyelmeztetlek, minden kívánságnak ára van! Biztos akarod? *hajol kissé közelebb a lányhoz, hogy a szemébe nézhessen, remélve, hogy így talán sikerül megúsznia a dolgot, és csak simán meghallgathatja az üzenetet. ~Ha még nem heversz holtan valami árok mélyén, akkor ezért kicsinállak, ha legközelebb találkozunk, Dora!~ fogadkozik közben magában, remélve, hogy valami irgalmatlanul fontos dolga akadt az elfnek, azért üzenget neki ezzel a mitugrásszal ahelyett, hogy személyesen mondaná el, amit akar.*
1253. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-09 18:16:14
Üzenet elküldve: 2020-11-09 18:16:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Darok//
*Ha most először pillantotta volna meg a hímet, az utcáról betévedve ezen a késői órán, valószínűleg kevesebb szimpátiát és több távolságtartást mutatna irányába. Ám, mivel nem most van szerencséje első ízben hozzá, s az emeletről érkezett, kevés oka lenne riadt kislányként beletemetkezni pohara szopogatásába. Ő legalábbis egyet sem talált ezen gondolatok mentén.
Az italozási tevékenységét méltató, elismerő szavakat egy szinte már büszkének ható mosollyal fogadja.*
- Mit is mondhatnék. Az évek, és a rutin. *Kortyol aprót, ha már szóba került.* Na meg három fivér. *Vigyorogja el magyarázatának végét. Na igen, ha játszott is valaha rongybabákkal, azok bizonyára nem teadélutánt tartottak.
Az elismerés pedig azonnal kölcsönössé válik, ahogy a másik feltárja előtte saját kupicájának tartalmát. Mondjuk nem túl indokolt meglepődöttsége, hiszen egészen kézenfekvő a fegyvernem, mit az választott, mégis. Rossz emlékei, illetve sokkal inkább emlékeinek hiánya a számára borzadályos kotyvalékot illetően, minden tiszteletét megkövetelik annak irányába, ki ilyen természetes egyszerűséggel képes fogyasztani belőle.*
- Volt szerencsém. És hidd el, méreg az! *Viszonozza a nevetést is, fejét halványan megcsóválva. Fura módon ébred benne egészen hamar szimpátia a hím irányába, meglehet, az első közös derülés okán. Jóváhagyó ábrázattal fogadja hát, ahogy az asztalához telepszik. A következő frázis elhangzásakor pedig igencsak meg kell erőltetnie magát, hogy ne törjön ki irdatlan nagy röhögésben. Megszámolni sem tudja, hányszor hallotta már ezt a mondatot, ha a férfi népnek létezne az ismerkedéshez kézikönyve, bizonyára az elsők között szerepelne a közhelyek sorában, mikkel asszonynépet szédíteni lehet. Csupán szépreményű dalnokok, útszéli szédítők vagy megtévesztően csinos ficsúrok szájából inkább megszokott hangzása. Bár, azt meg kell hagynia, semmivel sem hitelesebb.
Mivel lélekjelenlétét még nem italozta el, s sejteni véli, hogy ezúttal a szándék hiányzik a szavak mögül, a finom hölgyekhez méltatlan röhögést apró kuncogássá szelídíti, miközben viszonozza Darok vizsgálódó tekintetét.*
- Nagyon örülök Darok! *Biccent a bemutatkozásra.* Minden bizonnyal ott láthattál. Winyra Jote vagyok, a kereskedőház egyik friss kalmára. *Székében előre dől, hogy könyökével támaszkodhasson az asztallapra, alkarját felfektetve rá, ujjait pohara köré kulcsolva.*
- Bárkinek, ki szóvá teszi. *Mosolyodik, fogadva a burkolt, suta bókot. Következő mozdulatával pedig a félig üres rumos üveget markolja fel, hogy kérdőn a hím felé emelje.*
- Megsérthetlek vele? *Ajánlja fel társasága mellett italát is tréfálkozva.*
A hozzászólás írója (Winyra Jote) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.09 18:20:02
//Darok//
*Ha most először pillantotta volna meg a hímet, az utcáról betévedve ezen a késői órán, valószínűleg kevesebb szimpátiát és több távolságtartást mutatna irányába. Ám, mivel nem most van szerencséje első ízben hozzá, s az emeletről érkezett, kevés oka lenne riadt kislányként beletemetkezni pohara szopogatásába. Ő legalábbis egyet sem talált ezen gondolatok mentén.
Az italozási tevékenységét méltató, elismerő szavakat egy szinte már büszkének ható mosollyal fogadja.*
- Mit is mondhatnék. Az évek, és a rutin. *Kortyol aprót, ha már szóba került.* Na meg három fivér. *Vigyorogja el magyarázatának végét. Na igen, ha játszott is valaha rongybabákkal, azok bizonyára nem teadélutánt tartottak.
Az elismerés pedig azonnal kölcsönössé válik, ahogy a másik feltárja előtte saját kupicájának tartalmát. Mondjuk nem túl indokolt meglepődöttsége, hiszen egészen kézenfekvő a fegyvernem, mit az választott, mégis. Rossz emlékei, illetve sokkal inkább emlékeinek hiánya a számára borzadályos kotyvalékot illetően, minden tiszteletét megkövetelik annak irányába, ki ilyen természetes egyszerűséggel képes fogyasztani belőle.*
- Volt szerencsém. És hidd el, méreg az! *Viszonozza a nevetést is, fejét halványan megcsóválva. Fura módon ébred benne egészen hamar szimpátia a hím irányába, meglehet, az első közös derülés okán. Jóváhagyó ábrázattal fogadja hát, ahogy az asztalához telepszik. A következő frázis elhangzásakor pedig igencsak meg kell erőltetnie magát, hogy ne törjön ki irdatlan nagy röhögésben. Megszámolni sem tudja, hányszor hallotta már ezt a mondatot, ha a férfi népnek létezne az ismerkedéshez kézikönyve, bizonyára az elsők között szerepelne a közhelyek sorában, mikkel asszonynépet szédíteni lehet. Csupán szépreményű dalnokok, útszéli szédítők vagy megtévesztően csinos ficsúrok szájából inkább megszokott hangzása. Bár, azt meg kell hagynia, semmivel sem hitelesebb.
Mivel lélekjelenlétét még nem italozta el, s sejteni véli, hogy ezúttal a szándék hiányzik a szavak mögül, a finom hölgyekhez méltatlan röhögést apró kuncogássá szelídíti, miközben viszonozza Darok vizsgálódó tekintetét.*
- Nagyon örülök Darok! *Biccent a bemutatkozásra.* Minden bizonnyal ott láthattál. Winyra Jote vagyok, a kereskedőház egyik friss kalmára. *Székében előre dől, hogy könyökével támaszkodhasson az asztallapra, alkarját felfektetve rá, ujjait pohara köré kulcsolva.*
- Bárkinek, ki szóvá teszi. *Mosolyodik, fogadva a burkolt, suta bókot. Következő mozdulatával pedig a félig üres rumos üveget markolja fel, hogy kérdőn a hím felé emelje.*
- Megsérthetlek vele? *Ajánlja fel társasága mellett italát is tréfálkozva.*
A hozzászólás írója (Winyra Jote) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.09 18:20:02
1252. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-09 13:49:20
Üzenet elküldve: 2020-11-09 13:49:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Torskel éppen a másik oldalára fordul, amikor kopogást hall, és Karheia hangját. A férfi kipattan az ágyból, és szól.*
-Gyere csak nyugodtan!* Ekkor egy nagyot nyújtózkodik, tehát amikor a nő belép épp a kalóz megfeszülő meztelen testét láthatja.*
-Úgy látom, hogy meghoztad a ruháimat. Köszönöm szépen!* És elveszi a nőtől a ruhákat, és ott fel is öltözik.*
-Jól aludtál? Én pompásan. Bár az oldalam még egy kicsit sajog, de már jobban vagyunk!* Szól mosolyogva a férfi.*
-Van kedved együtt reggelizni?* Kérdezi Torskel.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Torskel éppen a másik oldalára fordul, amikor kopogást hall, és Karheia hangját. A férfi kipattan az ágyból, és szól.*
-Gyere csak nyugodtan!* Ekkor egy nagyot nyújtózkodik, tehát amikor a nő belép épp a kalóz megfeszülő meztelen testét láthatja.*
-Úgy látom, hogy meghoztad a ruháimat. Köszönöm szépen!* És elveszi a nőtől a ruhákat, és ott fel is öltözik.*
-Jól aludtál? Én pompásan. Bár az oldalam még egy kicsit sajog, de már jobban vagyunk!* Szól mosolyogva a férfi.*
-Van kedved együtt reggelizni?* Kérdezi Torskel.*
1251. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-09 13:41:17
Üzenet elküldve: 2020-11-09 13:41:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tanácstalan tanácsosok//
//Zárás//
*A csípősség magyarázatát helyesnek találja. A mértékletesség mindenben bevált alkalmazási forma. A báró elismeri, hogy hozzáértő ugyan a konyhaművészetben, de jó maga nem gyakorlója, csupán bőséges az ismerete erről a témáról. A desszert említésekor nagyot nyel, mivel már így is jól lakott, de udvariasságból nem fogja elutasítani. Telítettsége ellenére kíváncsian csillannak fel szemei, hogy mi lehet az a desszert, ami ezek után következik. A kapott dicséretet enyhe legyintéssel elhárítja.*
- Próbálkozik a gnóm fia. *Szerényen teszi hozzá, hiszen nem érez semmi olyat, amivel kiválóbb lenne bárki másnál. Örömmel veszi, hogy a báró is támogatja az egymás segítése elvet, hiszen mindkettőjüknek érdeke az egymásnak való segítségnyújtás. *
- Örülök, hogy így látja báró úr. Biztosra veszem, hogy közös munkánk gyümölcsöző lesz mindkettőnk számára. *Mosolyogva és őszintén válaszolja a férfinak, miközben megkapja a kellemes illatú wegtoreni rumot.*
- Ez csak természetes. Ha létezne gnóm ital, akkor én is meghívnám rá. *Elismerően biccentve veszi magához a rumot és kortyol bele. Erős, jellegzetes íze van, de mindenképp minőségi ital ez nem lehet vitás.*
- Kitűnő ital. *Elismerően szól az italról, bár az erős italokat nem szereti, azt mégis őszintén mondhatja, hogy a jó minőségű nedűt nagyra becsüli. Az ital után túrógombóc kerül elé, melyet rumba áztattak és mazsolát kevertek bele. Édes tejföllel tálalják, amivel nagyon hívogató látványt nyújt. Nem telik bele sok idő, és a jóízű desszertet elfogyasztja teljes egészében.*
- Most már csak győzzek józanul és tele hassal hazaérni. *Jó kedvel nevet a dolgon, s el kell ismerje, hogy ilyen vendéglátásban még nem volt része.*
- Báró úr nagyon köszönöm a vacsorát. Őszintén mondhatom, hogy ilyen vendéglátásban még nem volt részem, természetesen pozitív értelemben. *Feláll az asztaltól és köszönetét enyhe meghajlással adja a másik tudtára.*
- Azt hiszem, hogy ezt a találkozót mielőbb igyekszem össze hozni. Kérem, bocsásson meg, de lassan indulnom kell. Még egyszer köszönöm a vacsorát és támogató szavait is. *Újra meghajtja magát a báró előtt elköszönés képen, s ezután, ha a másiknak nincs kérdése, akkor elhagyja a kalmárt és elindul hazafelé.*
//Tanácstalan tanácsosok//
//Zárás//
*A csípősség magyarázatát helyesnek találja. A mértékletesség mindenben bevált alkalmazási forma. A báró elismeri, hogy hozzáértő ugyan a konyhaművészetben, de jó maga nem gyakorlója, csupán bőséges az ismerete erről a témáról. A desszert említésekor nagyot nyel, mivel már így is jól lakott, de udvariasságból nem fogja elutasítani. Telítettsége ellenére kíváncsian csillannak fel szemei, hogy mi lehet az a desszert, ami ezek után következik. A kapott dicséretet enyhe legyintéssel elhárítja.*
- Próbálkozik a gnóm fia. *Szerényen teszi hozzá, hiszen nem érez semmi olyat, amivel kiválóbb lenne bárki másnál. Örömmel veszi, hogy a báró is támogatja az egymás segítése elvet, hiszen mindkettőjüknek érdeke az egymásnak való segítségnyújtás. *
- Örülök, hogy így látja báró úr. Biztosra veszem, hogy közös munkánk gyümölcsöző lesz mindkettőnk számára. *Mosolyogva és őszintén válaszolja a férfinak, miközben megkapja a kellemes illatú wegtoreni rumot.*
- Ez csak természetes. Ha létezne gnóm ital, akkor én is meghívnám rá. *Elismerően biccentve veszi magához a rumot és kortyol bele. Erős, jellegzetes íze van, de mindenképp minőségi ital ez nem lehet vitás.*
- Kitűnő ital. *Elismerően szól az italról, bár az erős italokat nem szereti, azt mégis őszintén mondhatja, hogy a jó minőségű nedűt nagyra becsüli. Az ital után túrógombóc kerül elé, melyet rumba áztattak és mazsolát kevertek bele. Édes tejföllel tálalják, amivel nagyon hívogató látványt nyújt. Nem telik bele sok idő, és a jóízű desszertet elfogyasztja teljes egészében.*
- Most már csak győzzek józanul és tele hassal hazaérni. *Jó kedvel nevet a dolgon, s el kell ismerje, hogy ilyen vendéglátásban még nem volt része.*
- Báró úr nagyon köszönöm a vacsorát. Őszintén mondhatom, hogy ilyen vendéglátásban még nem volt részem, természetesen pozitív értelemben. *Feláll az asztaltól és köszönetét enyhe meghajlással adja a másik tudtára.*
- Azt hiszem, hogy ezt a találkozót mielőbb igyekszem össze hozni. Kérem, bocsásson meg, de lassan indulnom kell. Még egyszer köszönöm a vacsorát és támogató szavait is. *Újra meghajtja magát a báró előtt elköszönés képen, s ezután, ha a másiknak nincs kérdése, akkor elhagyja a kalmárt és elindul hazafelé.*
1250. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-09 13:30:58
Üzenet elküldve: 2020-11-09 13:30:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Elgroon szobájában//
* Megérti, hogy a hölgy lesüti a szemét. A jelenet amúgy is önmagáért beszél. A művész nem is firtatná, de végül is a megtört nőből kibukik, hogy mi az ami bántja.*
- Részvétem! Sajnálom, hogy a keserű emlékeit a felszínre hoztam.* Fejezi ki sajnálatát és a részvétét is.*
- A vonások elegendőek lesznek majd szerintem.* Főleg, hogy más támpontja nem is lesz. A méret kérdésében már jobban eligazodnak, mivel Ephemia kisasszonynak már van saját elképzelése róla, ami egyben a kompozíciót is megadja neki.*
- Igen ez egy nagyon jó kompozíció. Viszont ez egy újabb kérdést szül. A vászonra felfestett személyek tekintete nagyon megfogja határozni a képet. Kétféle megoldással tudok szolgálni. Vagy a festményre tekintőkre fognak nézni vagy a kisdedre. Az előbbi az nagyon is felkavaró tud lenni, hiszen az arcok szemébe lehet nézni.* Talán ennél többet nem is kell mondania róla. Ephemia döntése, hogy mit választ.*
- Nagyságra én egy olyat javasolnék, ami nagyjából egy felnőtt ember köldökétől úgy az álláig ér. Szélessége pedig válltól vállig tart. Itt is van egy ilyen vászon.* Emel fel egyet és magához méri.*
- Ezen a mérten esetleg lehet még csökkenteni. Pont elég nagy, hogy részletesebben ki lehessen dolgozni rajta a megfestendő személyeket.* Végül itt is a megrendelőé a végszó, ő csak egy példát mondott. Ezen túllépve az ár is szóba kerül. Elmondja, hogy bizony ez egy aranyába se fog fájni a kisasszonynak. Nagyon hálás is ezért a nő, ami már alapjába véve is többet ér az aranynál.*
- Ugyan kérem ez részben üzlet. Jobb helyre nem kerülhetett ez a bevezető kedvezmény.* Az ottani környéken fellelhető munkákra ő is számít, így aztán lelkesen bólogat rá.*
- Én magam is pont így gondolom.
* Megérti, hogy a hölgy lesüti a szemét. A jelenet amúgy is önmagáért beszél. A művész nem is firtatná, de végül is a megtört nőből kibukik, hogy mi az ami bántja.*
- Részvétem! Sajnálom, hogy a keserű emlékeit a felszínre hoztam.* Fejezi ki sajnálatát és a részvétét is.*
- A vonások elegendőek lesznek majd szerintem.* Főleg, hogy más támpontja nem is lesz. A méret kérdésében már jobban eligazodnak, mivel Ephemia kisasszonynak már van saját elképzelése róla, ami egyben a kompozíciót is megadja neki.*
- Igen ez egy nagyon jó kompozíció. Viszont ez egy újabb kérdést szül. A vászonra felfestett személyek tekintete nagyon megfogja határozni a képet. Kétféle megoldással tudok szolgálni. Vagy a festményre tekintőkre fognak nézni vagy a kisdedre. Az előbbi az nagyon is felkavaró tud lenni, hiszen az arcok szemébe lehet nézni.* Talán ennél többet nem is kell mondania róla. Ephemia döntése, hogy mit választ.*
- Nagyságra én egy olyat javasolnék, ami nagyjából egy felnőtt ember köldökétől úgy az álláig ér. Szélessége pedig válltól vállig tart. Itt is van egy ilyen vászon.* Emel fel egyet és magához méri.*
- Ezen a mérten esetleg lehet még csökkenteni. Pont elég nagy, hogy részletesebben ki lehessen dolgozni rajta a megfestendő személyeket.* Végül itt is a megrendelőé a végszó, ő csak egy példát mondott. Ezen túllépve az ár is szóba kerül. Elmondja, hogy bizony ez egy aranyába se fog fájni a kisasszonynak. Nagyon hálás is ezért a nő, ami már alapjába véve is többet ér az aranynál.*
- Ugyan kérem ez részben üzlet. Jobb helyre nem kerülhetett ez a bevezető kedvezmény.* Az ottani környéken fellelhető munkákra ő is számít, így aztán lelkesen bólogat rá.*
- Én magam is pont így gondolom.
1249. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-09 11:58:20
Üzenet elküldve: 2020-11-09 11:58:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Elgroon szobájában//
*A fantomrajz megbeszélése közben lesüti tekintetét, hogy Elgroon még véletlenül se láthasson a szemében semmit. Na ne mintha a testbeszéd önmagában ne árulna el nagyon sok dolgot.*
- Sohasem tudom meg, hogyan nézett volna ki. Egyedül a szeme színében vagyok holtbiztos. Talán ha jól megfigyeli az én arcom, és megfigyeli majd a férjemét is ugyanígy, biztosan tud készíteni élethűnek ható ábrákat. Sajna valóban nem tudok sok dologgal szolgálni ez ügyben a kinézetünkön kívül.
*A méret ügye már egy kevésbé érzékeny téma, és ehhez talán többet is hozzá tud szólni.*
- Szerintem az én elképzelésemhez az állókép volna a jó, hisz úgy képzeltem el, hogy a férjem áll, kicsivel előtte én egy széken ülök, a kezemben vagy az ölemben pedig a gyermek. Mit gondol erről a felállásról?
*Az ár hallatán egy kis ideig hitetlenkedik, meg is emelkedik a szemöldöke egy darabon, aztán válaszol.*
- Ez... Nos, ez igazán megtisztelő, Tramal Úr! Nem fogom elfeledni.
*Különben ha a másik megbízásra kerül majd sor, akkor mindenképp arany ütheti a férfi markát. Már ha egyáltalán vége lesz egyszer a munkálatoknak, és Tizio is ráér valamikor.*
- Talán mifelénk is talál majd munkát magának, sohasem lehet tudni.
*A fantomrajz megbeszélése közben lesüti tekintetét, hogy Elgroon még véletlenül se láthasson a szemében semmit. Na ne mintha a testbeszéd önmagában ne árulna el nagyon sok dolgot.*
- Sohasem tudom meg, hogyan nézett volna ki. Egyedül a szeme színében vagyok holtbiztos. Talán ha jól megfigyeli az én arcom, és megfigyeli majd a férjemét is ugyanígy, biztosan tud készíteni élethűnek ható ábrákat. Sajna valóban nem tudok sok dologgal szolgálni ez ügyben a kinézetünkön kívül.
*A méret ügye már egy kevésbé érzékeny téma, és ehhez talán többet is hozzá tud szólni.*
- Szerintem az én elképzelésemhez az állókép volna a jó, hisz úgy képzeltem el, hogy a férjem áll, kicsivel előtte én egy széken ülök, a kezemben vagy az ölemben pedig a gyermek. Mit gondol erről a felállásról?
*Az ár hallatán egy kis ideig hitetlenkedik, meg is emelkedik a szemöldöke egy darabon, aztán válaszol.*
- Ez... Nos, ez igazán megtisztelő, Tramal Úr! Nem fogom elfeledni.
*Különben ha a másik megbízásra kerül majd sor, akkor mindenképp arany ütheti a férfi markát. Már ha egyáltalán vége lesz egyszer a munkálatoknak, és Tizio is ráér valamikor.*
- Talán mifelénk is talál majd munkát magának, sohasem lehet tudni.
1248. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-09 08:24:17
Üzenet elküldve: 2020-11-09 08:24:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Winyra//
*A nőstény jól bírja az italt, nem egy törékeny úri hölgyike lehet. Sokat elárul abból, hogy az italt, hogy gyűri le valaki. Furcsa mód az ember nő nem rémül meg a látványától, sőt érdeklődő tekintettel fordul felé. Ez meglepi a marcona orkot, de persze pozitívan. Válaszul először valami érthetetlen selymes beszédet kap, amiről először azt gondolja, hogy nem is közös nyelven van. Aztán rájön, hogy ez valami gúnyolódás volt a nősténytől. Ezt már szereti, ha valakibe szorult egy kis derű. A wegtoreni rum hallatán elismerő tekintettel bólint.*
- Az nem a gyengébbek itala. Kemény fából faragtak, ha így legurítod. *Ez elismerés az ork részéről. Nem sok nőt látott wegtoreni rumot így lehúzni. Felnevet, amint rákérdez a nőstény, hogy mivel mérgezi magát.*
- Nem méreg ez. Ork pálinka. Ittál már? *Nem lehet annyira meglepő a nősténynek. Az orkok gyakorta fogyasztják a róluk elnevezett erős italt. ~Próba szerencse. Lehet nem annyira harapós.~ Feláll a saját asztalától, és hacsak ki nem rúgják a széket alóla, akkor hatalmas termetével leül a nőstény asztalához, vele szembe.*
- Gondoltam megnézlek magamnak közelebbről is. Valahol már láttalak. *A tekintete belefúródik a másikéba. Embereknél ez lehet faragatlanság, de Daroknak ez teljesen természetes.*
- Darok vagyok, Harod fia. A nyugati sivatagon túlról jöttem. Itt vagyok őrségben a kovácsműhelybe. Talán ott láttalak sürögni. *Annyit megtanult az emberektől, hogy bemutatkozni azt illik, így meg is teszi. Röviden összefoglal minden lényeges dolgot, amit elsőre tudni érdemes róla.*
- És te kinek csípted ki magad? Talán valami emberhímet vársz? *Viccelődik a másikkal, de azért nem veti el azt sem, hogy tényleg belepofátlankodott a nőstény estélyébe. *
//Winyra//
*A nőstény jól bírja az italt, nem egy törékeny úri hölgyike lehet. Sokat elárul abból, hogy az italt, hogy gyűri le valaki. Furcsa mód az ember nő nem rémül meg a látványától, sőt érdeklődő tekintettel fordul felé. Ez meglepi a marcona orkot, de persze pozitívan. Válaszul először valami érthetetlen selymes beszédet kap, amiről először azt gondolja, hogy nem is közös nyelven van. Aztán rájön, hogy ez valami gúnyolódás volt a nősténytől. Ezt már szereti, ha valakibe szorult egy kis derű. A wegtoreni rum hallatán elismerő tekintettel bólint.*
- Az nem a gyengébbek itala. Kemény fából faragtak, ha így legurítod. *Ez elismerés az ork részéről. Nem sok nőt látott wegtoreni rumot így lehúzni. Felnevet, amint rákérdez a nőstény, hogy mivel mérgezi magát.*
- Nem méreg ez. Ork pálinka. Ittál már? *Nem lehet annyira meglepő a nősténynek. Az orkok gyakorta fogyasztják a róluk elnevezett erős italt. ~Próba szerencse. Lehet nem annyira harapós.~ Feláll a saját asztalától, és hacsak ki nem rúgják a széket alóla, akkor hatalmas termetével leül a nőstény asztalához, vele szembe.*
- Gondoltam megnézlek magamnak közelebbről is. Valahol már láttalak. *A tekintete belefúródik a másikéba. Embereknél ez lehet faragatlanság, de Daroknak ez teljesen természetes.*
- Darok vagyok, Harod fia. A nyugati sivatagon túlról jöttem. Itt vagyok őrségben a kovácsműhelybe. Talán ott láttalak sürögni. *Annyit megtanult az emberektől, hogy bemutatkozni azt illik, így meg is teszi. Röviden összefoglal minden lényeges dolgot, amit elsőre tudni érdemes róla.*
- És te kinek csípted ki magad? Talán valami emberhímet vársz? *Viccelődik a másikkal, de azért nem veti el azt sem, hogy tényleg belepofátlankodott a nőstény estélyébe. *
1247. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-08 22:43:11
Üzenet elküldve: 2020-11-08 22:43:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Torskel láthatóan máris jobban van, talán a pihenés, talán a finom étel, vagy a bájital hatása, vagy ezek együttese. Mindenesetre Karheia örül, hogy így látja őt, elvégre sokkal nyugodtabban alszik majd éjszaka annak tudatában, hogy a férfi elindult a felépülés útján.
Torskel úgy dönt, hogy le is pihen, amit Karheia örömmel vesz tudomásul, és ezt egy biccentéssel meg is erősíti. A ruhák kimosása felől dönt végül, így azokat magával viszi. Mielőtt becsukná az ajtót fojtott hangon, de nm suttogva jó éjszakát kíván a másiknak.
Csak ezt követően kezdi el érezni, hogy mennyire kimerült. Egészen azt érzi, hogy rögvest össze is esik. Ez nyilván nem történik meg, így rövidesen felkeresi szobáját. Saját ruháit a földre dobja Torskelé mellé, és hezitálás nélkül elmerül a meleg dézsányi vízben.
Egy megkönnyebbült sóhaj hagyja el ajkait, miközben szemhéjait lezárva hátradől. Sokáig pihen így, talán felszínesen el is szenderedik, ám a víz langyossá hűl ki, és ez kellemetlenné teszi a további maradást. Nehezen, de ráveszi magát, hogy kimásszon és megtörölgetve magát megszárítkozik. A kimerültség didergésre készteti, ezért fürgén lát neki a ruhák tisztogatásának, hogy minél előbb a takaró alá bújhasson. Talán emiatt nem is annyira alapos, de többnyire sikeresen zárul ez a művelet is, majd székre és az ágy szélére - vagy ahova éppen tudja - teríti a ruhákat, hogy valamelyest megszáradjanak reggelre, ami kétséges, hiába csavarta ki őket alaposan.
A nap már javában az égen jár, mire szemeit nyitogatni kezdi, mert megérzi a beszűrődő sugarak melegét arcán. Ujjaival hanyagul átfésüli fakó szőke haját, majd laza fonatba fogja azt. A ruhákat megtapogatva érzi, hogy még mindig nedvesek imitt-amott, de váltásruha hiányában kénytelen megelégedni ezzel. Torskelét is gondosan összehajtja, és alkarjára fektetve meg is indul a férfi szobája felé, majd ismételten bekopog annak ajtaján. Válasz hiányában nem fog belépni.*
- Jó reggelt! Karheia vagyok. Ébren vagy már? Kissé későn keltem, ne haragudj.
*A zárt ajtón keresztül hangja valamivel visszafogottabb, így bízik benne, hogyha a másik alszik még, akkor nem kelti fel vele. Ami azt illeti Karheia úgy érzi még tudna lazítani egy napot, hiszen a hosszú út és a sok váratlan izgalom rengeteget kivett belőle, és nem érzi, hogy teljesen sikerült feltöltődnie.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Torskel láthatóan máris jobban van, talán a pihenés, talán a finom étel, vagy a bájital hatása, vagy ezek együttese. Mindenesetre Karheia örül, hogy így látja őt, elvégre sokkal nyugodtabban alszik majd éjszaka annak tudatában, hogy a férfi elindult a felépülés útján.
Torskel úgy dönt, hogy le is pihen, amit Karheia örömmel vesz tudomásul, és ezt egy biccentéssel meg is erősíti. A ruhák kimosása felől dönt végül, így azokat magával viszi. Mielőtt becsukná az ajtót fojtott hangon, de nm suttogva jó éjszakát kíván a másiknak.
Csak ezt követően kezdi el érezni, hogy mennyire kimerült. Egészen azt érzi, hogy rögvest össze is esik. Ez nyilván nem történik meg, így rövidesen felkeresi szobáját. Saját ruháit a földre dobja Torskelé mellé, és hezitálás nélkül elmerül a meleg dézsányi vízben.
Egy megkönnyebbült sóhaj hagyja el ajkait, miközben szemhéjait lezárva hátradől. Sokáig pihen így, talán felszínesen el is szenderedik, ám a víz langyossá hűl ki, és ez kellemetlenné teszi a további maradást. Nehezen, de ráveszi magát, hogy kimásszon és megtörölgetve magát megszárítkozik. A kimerültség didergésre készteti, ezért fürgén lát neki a ruhák tisztogatásának, hogy minél előbb a takaró alá bújhasson. Talán emiatt nem is annyira alapos, de többnyire sikeresen zárul ez a művelet is, majd székre és az ágy szélére - vagy ahova éppen tudja - teríti a ruhákat, hogy valamelyest megszáradjanak reggelre, ami kétséges, hiába csavarta ki őket alaposan.
A nap már javában az égen jár, mire szemeit nyitogatni kezdi, mert megérzi a beszűrődő sugarak melegét arcán. Ujjaival hanyagul átfésüli fakó szőke haját, majd laza fonatba fogja azt. A ruhákat megtapogatva érzi, hogy még mindig nedvesek imitt-amott, de váltásruha hiányában kénytelen megelégedni ezzel. Torskelét is gondosan összehajtja, és alkarjára fektetve meg is indul a férfi szobája felé, majd ismételten bekopog annak ajtaján. Válasz hiányában nem fog belépni.*
- Jó reggelt! Karheia vagyok. Ébren vagy már? Kissé későn keltem, ne haragudj.
*A zárt ajtón keresztül hangja valamivel visszafogottabb, így bízik benne, hogyha a másik alszik még, akkor nem kelti fel vele. Ami azt illeti Karheia úgy érzi még tudna lazítani egy napot, hiszen a hosszú út és a sok váratlan izgalom rengeteget kivett belőle, és nem érzi, hogy teljesen sikerült feltöltődnie.*
1246. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-08 16:27:23
Üzenet elküldve: 2020-11-08 16:27:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Yeza, Graril//
*Miközben törölgeti a pultot, még dudorászik is hozzá, és látszólag nagyon is elfoglalt, azért tekintetével mindent is figyel. Főleg a kis jelenetet, ami kezd kibontakozni Yeza és Graril között. Mikor a férfi odahajol a nőhöz, a közelebbi kezét felemeli és a szeme elé tartja.*
-Há, hékás már! Ne csorgasd a nyálad a pultra… *Úgy tesz, mint aki arrafelé töröli a fatákolmányt.*
-A bárót nem tudom, de Aztyan bizonyosan a kovácsműhelyben lesz, azt mondta, bármi van, ott keressük. *Válaszol a férfinek, közben elveszi a kezét a szeme elől.*
-Ha pedig a kikötőben jársz, csak egyet mondok, sose állj szóba gyanús botos alakokkal, akik azt állítják, hogy lapulevelet vadásznak a víz színéről, mert a végén még a Sellőben kötsz ki… gyanús nekem az a hely. *Ütögeti meg az orra hegyét, minthogy bizony valami büdöset szagol arra felé, bár a kikötő önmagában sem a kellemes illatú helyek közé tartozik.*
*Miközben törölgeti a pultot, még dudorászik is hozzá, és látszólag nagyon is elfoglalt, azért tekintetével mindent is figyel. Főleg a kis jelenetet, ami kezd kibontakozni Yeza és Graril között. Mikor a férfi odahajol a nőhöz, a közelebbi kezét felemeli és a szeme elé tartja.*
-Há, hékás már! Ne csorgasd a nyálad a pultra… *Úgy tesz, mint aki arrafelé töröli a fatákolmányt.*
-A bárót nem tudom, de Aztyan bizonyosan a kovácsműhelyben lesz, azt mondta, bármi van, ott keressük. *Válaszol a férfinek, közben elveszi a kezét a szeme elől.*
-Ha pedig a kikötőben jársz, csak egyet mondok, sose állj szóba gyanús botos alakokkal, akik azt állítják, hogy lapulevelet vadásznak a víz színéről, mert a végén még a Sellőben kötsz ki… gyanús nekem az a hely. *Ütögeti meg az orra hegyét, minthogy bizony valami büdöset szagol arra felé, bár a kikötő önmagában sem a kellemes illatú helyek közé tartozik.*
1245. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-08 16:09:05
Üzenet elküldve: 2020-11-08 16:09:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza, Xavy//
-Nem kell úgy mellre szívni a dolgot Csinipofi!* Szól szelíd hangon. Mivel megküzdött a belső démonaival a többi dolgot elengedi a füle mellett. Nyilván arra gondol, amikor nemes egyszerűséggel a nő földbe döngölte Grarilt. Ezt a férfi elengedte. A simogatás jól esik neki.*
-Igazad lehet.* Mondja a férfi, majd Yeza kérdésre válaszol.*
-Úgy volt, hogy elmegyünk a Kikötőbe a sermesterrel és Arjával. Ez az út nem jött össze. Viszont Arja egy kalandor lélek. Hol másutt ne lelne kalandra, mint a jó öreg Kikötőben. A baj csak az, hogy a hely eléggé nagy, ha elkezdenék nagyon kérdezősködni, akkor lehet bajba sodornám magamat is és őt is.* Vonja le a következtetést a férfi. Kéz kezével megérinti a lány arcát, és odahajol hozzá, hogy a homlokuk összeérjen.*
-Ne aggódj, nem lesz baja.* Mélyen belenéz a nagy barna szemekbe, és egy puszit ad Yeza homlokára.*
-Menj, és szolgáld ki a vendégeket, ha lesz egy kis időnk akkor beszélgethetnénk kettesben.* Szól Graril, és engedi, hogy Yeza tegye a dolgát. Közben szemével, az ide-oda mozgó Xavyt keresi, és ha megtalálja, akkor egy pár pillanat erejére megállítja.*
-Szia Xavy! Nem tudod, hogy merre van a báró, esetleg Astyan?* Kérdezi kedvesen a lánytól.*
A hozzászólás írója (Graril Dhassorn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.08 16:10:44
-Nem kell úgy mellre szívni a dolgot Csinipofi!* Szól szelíd hangon. Mivel megküzdött a belső démonaival a többi dolgot elengedi a füle mellett. Nyilván arra gondol, amikor nemes egyszerűséggel a nő földbe döngölte Grarilt. Ezt a férfi elengedte. A simogatás jól esik neki.*
-Igazad lehet.* Mondja a férfi, majd Yeza kérdésre válaszol.*
-Úgy volt, hogy elmegyünk a Kikötőbe a sermesterrel és Arjával. Ez az út nem jött össze. Viszont Arja egy kalandor lélek. Hol másutt ne lelne kalandra, mint a jó öreg Kikötőben. A baj csak az, hogy a hely eléggé nagy, ha elkezdenék nagyon kérdezősködni, akkor lehet bajba sodornám magamat is és őt is.* Vonja le a következtetést a férfi. Kéz kezével megérinti a lány arcát, és odahajol hozzá, hogy a homlokuk összeérjen.*
-Ne aggódj, nem lesz baja.* Mélyen belenéz a nagy barna szemekbe, és egy puszit ad Yeza homlokára.*
-Menj, és szolgáld ki a vendégeket, ha lesz egy kis időnk akkor beszélgethetnénk kettesben.* Szól Graril, és engedi, hogy Yeza tegye a dolgát. Közben szemével, az ide-oda mozgó Xavyt keresi, és ha megtalálja, akkor egy pár pillanat erejére megállítja.*
-Szia Xavy! Nem tudod, hogy merre van a báró, esetleg Astyan?* Kérdezi kedvesen a lánytól.*
A hozzászólás írója (Graril Dhassorn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.08 16:10:44
1244. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-08 15:52:17
Üzenet elküldve: 2020-11-08 15:52:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Graril, érintőlegesen Xavy és Jenari//
*A kérdésre vészjóslón szűkülnek össze a wegtoreni lány szemei.*
- Nem, nem tudok varrni *mondja, s mintha a szavai apró kis karmok lennének, melyekkel épp akkurátusan lehántja Graril képéről a bőrt.* - És nem tudok főzni sem, sem pedig foltot kiszedni pecsétes ruhákból. De te pontosan tudod, hogy mi más az amit nagyon is jól tudok, igaz, Nagyfiú? *sziszegi, aztán vesz egy mély levegőt és megrázza magát. Mikor újra Grarilra néz, már újra mosolyog, aztán tűnődve gondolja át a férfi által felvázolt tervet.*
- Ha meghempergőznél a ganédombon, akkor se nézne senki koldusnak a Kikötőben. *Végigsimít Graril arcán, aztán elhúzza az ujját az ajkán, végül jókötésű alak karján állapodik meg a tenyere.* - A kikötői nyomorultak nem ilyenek. Te jó húsban vagy, épek és hiánytalanok a fogaid, a szemed pedig nem úszik vizenyős tompaságban az olcsó szesztől. De fölösleges túlgondolni az álcát *vonja meg a vállát.* - Arrafelé sok az átutazó. Viszont a kardodat tényleg ne nagyon villogtasd. Ha szerzel hozzá egy koszlottabb hüvelyt és tekersz a markolatra egy réteg gyolcsot vagy kopott bőrözést, az is rendben lesz. Ott inkább az kelt gyanút, ha valaki fegyver nélkül mászkál *mondja.*
- De miből gondolod, hogy Arja a Kikötőben lehet? Említett neked valamit?
*Nagyot sóhajt. Szörnyű bűntudata van, hogy csak most tűnt fel neki a lány eltűnése, de az igazat megvallva el volt foglalva a saját bajaival. ~Talán Mik miatt oldhatott kereket?~ Akárhogy is, mindenképp furcsa, hogy egy szó nélkül ment el.*
- Azért mielőtt elkezdenénk kongatni a vészharangot, tényleg rá kéne kérdezni Aztyannál. Ha az ő vagy a Báró megbízásából jár el valahol, fölöslegesen vennéd a nyakadba a vidéket.
*Annak azért örül, hogy Xavyt jó kedvre derítették azok a nála kallódó üvegcsék, de a szeme sarkából azt is észreveszi, hogy a városőr lány felkel az asztaltól. Pattan is fel gyorsan, hiszen Arja ügye miatt teljesen megfeledkezett a vendégekről, akik lehet, hogy szeretnének még egy italt, esetleg desszertet, szobát... *
*A kérdésre vészjóslón szűkülnek össze a wegtoreni lány szemei.*
- Nem, nem tudok varrni *mondja, s mintha a szavai apró kis karmok lennének, melyekkel épp akkurátusan lehántja Graril képéről a bőrt.* - És nem tudok főzni sem, sem pedig foltot kiszedni pecsétes ruhákból. De te pontosan tudod, hogy mi más az amit nagyon is jól tudok, igaz, Nagyfiú? *sziszegi, aztán vesz egy mély levegőt és megrázza magát. Mikor újra Grarilra néz, már újra mosolyog, aztán tűnődve gondolja át a férfi által felvázolt tervet.*
- Ha meghempergőznél a ganédombon, akkor se nézne senki koldusnak a Kikötőben. *Végigsimít Graril arcán, aztán elhúzza az ujját az ajkán, végül jókötésű alak karján állapodik meg a tenyere.* - A kikötői nyomorultak nem ilyenek. Te jó húsban vagy, épek és hiánytalanok a fogaid, a szemed pedig nem úszik vizenyős tompaságban az olcsó szesztől. De fölösleges túlgondolni az álcát *vonja meg a vállát.* - Arrafelé sok az átutazó. Viszont a kardodat tényleg ne nagyon villogtasd. Ha szerzel hozzá egy koszlottabb hüvelyt és tekersz a markolatra egy réteg gyolcsot vagy kopott bőrözést, az is rendben lesz. Ott inkább az kelt gyanút, ha valaki fegyver nélkül mászkál *mondja.*
- De miből gondolod, hogy Arja a Kikötőben lehet? Említett neked valamit?
*Nagyot sóhajt. Szörnyű bűntudata van, hogy csak most tűnt fel neki a lány eltűnése, de az igazat megvallva el volt foglalva a saját bajaival. ~Talán Mik miatt oldhatott kereket?~ Akárhogy is, mindenképp furcsa, hogy egy szó nélkül ment el.*
- Azért mielőtt elkezdenénk kongatni a vészharangot, tényleg rá kéne kérdezni Aztyannál. Ha az ő vagy a Báró megbízásából jár el valahol, fölöslegesen vennéd a nyakadba a vidéket.
*Annak azért örül, hogy Xavyt jó kedvre derítették azok a nála kallódó üvegcsék, de a szeme sarkából azt is észreveszi, hogy a városőr lány felkel az asztaltól. Pattan is fel gyorsan, hiszen Arja ügye miatt teljesen megfeledkezett a vendégekről, akik lehet, hogy szeretnének még egy italt, esetleg desszertet, szobát... *
1243. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-07 23:14:37
Üzenet elküldve: 2020-11-07 23:14:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A fogadótérben//
//Gaerralos, Jenari//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A kapott válaszra biccent, mintha annyira magától értetődő lenne. Valóban eléggé nyilvánvaló, hogyha valaki megteheti, hogy könnyítsen életén, akkor megtenné, de a mocskos anyagiak sajnos ezt nem teszik lehetővé. Jenari elég jól ismeri ezt a helyzetet, hiszen ő többnyire nagyon szerény körülmények között élt édesanyjával, és néha kicsit jobban ment a sora, néha meg annál is rosszabbul. Talán emiatt sem kíván annyira odanézni az aranyaknak, hiszen jól tudja, hogy bármennyire is tartogatja őket a markában, szaporodni nem fog, az impulzív költekezés pedig sokkal inkább kielégíti igényeit. Az évek alatt pedig megszokta eléggé a nélkülöző napokat ahhoz, hogy ne tartson tőlük különösebben.
Az italok rövidesen asztalukon pihennek meg, Jenari pedig udvariasan megvárja míg a férfi is a sajátjáért nyúl, és köszöntőleg megemeli felé, mielőtt nagyot húz a rumba. Izmait most is görcsbe húzza az erős szesz, ám mimikája rövidesen rendeződik, és csak a kellemesen maró, forró érzés marad benne.*
- Mm, ez még változatlanul remek.
*Hideg kékjei kíváncsian fürkészik asztaltársasága arcát, hogy megerősítést, vagy nemtetszést olvasson le róla.*
- Örülök, hogy megfelel az ízlésednek.
*Nyugtázza elégedetten, és enyhe büszkeséggel hangjában, közben pedig megtöltött pipájáért nyúl, hogy lassacskán szippantson egyet, és a nagy levegővételt egy hűsítő korty sörrel kísérje le. Érzékelhetően lejjebb ereszkednek vállai, ahogy ajkai széle egyre feljebb kerekednek.*
- Hmm.
*Hümmentése sokkal hosszabbra sikeredik, mint amennyire tervezte, vagy mint amennyire felfogja. Jó kedély és nyugalom önti el lassan elméjét, és ennek köszönhetően jobban elmereng a kérdésen.*
- Felszabadító. A normák betartásáért pedig nem egy szervezet, hanem a közösség felel. Ha ellopod valaki csirkéjét nem az Őrség korbácsol meg érte, hanem a gazda veri be az orrodat.
*Megrántja vállait.*
- Nem jó példa, de talán érthető. Az emberek jobban egymásra vannak utalva, ezért jobban számíthatnak is a másikra. Erősebb a ... kötelék. Azt hiszem.
*Végső soron úgy érzi semmit nem tud biztosan, csak találgat az életben, és néha szerencsésen beletenyerel.*
- És te honnan is jöttél?
*Kérdez rá némi homlokráncolás mellett, ahogy megkísérli előásni emlékeit ezzel kapcsolatban. Gondolatai kissé összekuszálódnak, és elhalványulnak, hála az Ördögvigyornak és a ma már elfogyasztott alkoholnak. Talán emiatt is felejt el szólni Yezának, akivel tervezett pár szót váltani még, de mire megkésve a lány felé fordítja tekintetét amaz már elmenőben van.*
- Hümpf. Hümm?
*Fordul kérdő tekintettel vissza Gaerralos felé, miközben újra pipájába szippant.*
- Oh. Nem gondoltam, hogy ki kellene kérdeznem a véleményüket, főleg mert nem érdekel.
*Ezt a kijelentését valamiért annyira frappánsnak találja, hogy mosolya vigyorrá szélesedik ki, és meg is marad annak.*
- Öhm, váltanom kellene pár szót a vöröskével. Csak pár perc lenne.
*Kissé komótosan maga alá gyűri lábait, hogy lustán feltápászkodjon, az izzó szárított növényekkel teli kis fadarabot pedig az asztalon hagyja.*
- Tényleg nem kérsz semmit?
*Gaerralos észrevehet, hogy Jenari légzésével együtt annak pislogása is lassabb ütemre váltott, mintha a lány álmos lenne, ami ugyan nem áll messze a távolságtól, de nem ez az igazi ok.*
//Gaerralos, Jenari//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A kapott válaszra biccent, mintha annyira magától értetődő lenne. Valóban eléggé nyilvánvaló, hogyha valaki megteheti, hogy könnyítsen életén, akkor megtenné, de a mocskos anyagiak sajnos ezt nem teszik lehetővé. Jenari elég jól ismeri ezt a helyzetet, hiszen ő többnyire nagyon szerény körülmények között élt édesanyjával, és néha kicsit jobban ment a sora, néha meg annál is rosszabbul. Talán emiatt sem kíván annyira odanézni az aranyaknak, hiszen jól tudja, hogy bármennyire is tartogatja őket a markában, szaporodni nem fog, az impulzív költekezés pedig sokkal inkább kielégíti igényeit. Az évek alatt pedig megszokta eléggé a nélkülöző napokat ahhoz, hogy ne tartson tőlük különösebben.
Az italok rövidesen asztalukon pihennek meg, Jenari pedig udvariasan megvárja míg a férfi is a sajátjáért nyúl, és köszöntőleg megemeli felé, mielőtt nagyot húz a rumba. Izmait most is görcsbe húzza az erős szesz, ám mimikája rövidesen rendeződik, és csak a kellemesen maró, forró érzés marad benne.*
- Mm, ez még változatlanul remek.
*Hideg kékjei kíváncsian fürkészik asztaltársasága arcát, hogy megerősítést, vagy nemtetszést olvasson le róla.*
- Örülök, hogy megfelel az ízlésednek.
*Nyugtázza elégedetten, és enyhe büszkeséggel hangjában, közben pedig megtöltött pipájáért nyúl, hogy lassacskán szippantson egyet, és a nagy levegővételt egy hűsítő korty sörrel kísérje le. Érzékelhetően lejjebb ereszkednek vállai, ahogy ajkai széle egyre feljebb kerekednek.*
- Hmm.
*Hümmentése sokkal hosszabbra sikeredik, mint amennyire tervezte, vagy mint amennyire felfogja. Jó kedély és nyugalom önti el lassan elméjét, és ennek köszönhetően jobban elmereng a kérdésen.*
- Felszabadító. A normák betartásáért pedig nem egy szervezet, hanem a közösség felel. Ha ellopod valaki csirkéjét nem az Őrség korbácsol meg érte, hanem a gazda veri be az orrodat.
*Megrántja vállait.*
- Nem jó példa, de talán érthető. Az emberek jobban egymásra vannak utalva, ezért jobban számíthatnak is a másikra. Erősebb a ... kötelék. Azt hiszem.
*Végső soron úgy érzi semmit nem tud biztosan, csak találgat az életben, és néha szerencsésen beletenyerel.*
- És te honnan is jöttél?
*Kérdez rá némi homlokráncolás mellett, ahogy megkísérli előásni emlékeit ezzel kapcsolatban. Gondolatai kissé összekuszálódnak, és elhalványulnak, hála az Ördögvigyornak és a ma már elfogyasztott alkoholnak. Talán emiatt is felejt el szólni Yezának, akivel tervezett pár szót váltani még, de mire megkésve a lány felé fordítja tekintetét amaz már elmenőben van.*
- Hümpf. Hümm?
*Fordul kérdő tekintettel vissza Gaerralos felé, miközben újra pipájába szippant.*
- Oh. Nem gondoltam, hogy ki kellene kérdeznem a véleményüket, főleg mert nem érdekel.
*Ezt a kijelentését valamiért annyira frappánsnak találja, hogy mosolya vigyorrá szélesedik ki, és meg is marad annak.*
- Öhm, váltanom kellene pár szót a vöröskével. Csak pár perc lenne.
*Kissé komótosan maga alá gyűri lábait, hogy lustán feltápászkodjon, az izzó szárított növényekkel teli kis fadarabot pedig az asztalon hagyja.*
- Tényleg nem kérsz semmit?
*Gaerralos észrevehet, hogy Jenari légzésével együtt annak pislogása is lassabb ütemre váltott, mintha a lány álmos lenne, ami ugyan nem áll messze a távolságtól, de nem ez az igazi ok.*
1242. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-07 20:23:11
Üzenet elküldve: 2020-11-07 20:23:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A művészet oltárán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Elégedetten bazsalyog, amikor említik neki, hogy milyen úriember. Művészként és nemesként ez neki kötelessége is. Főleg az utóbbinak nehéz megfelelni, ha kevert fajú valaki, mert Lihanech, bár felvilágosult, de azért a nemesség ott igyekszik ügyelni rá, hogy vérvonalai tiszták maradhassanak. Egy terméketlen félvér csak púp és teher a család számára. Ettől függetlenül tényleg férfi marad. Leginkább akkor emelkedik meg a vérnyomása, amikor a rőt szépség elkezdi lehúzni magáról a ruhaneműt. Művészi behatás vagy csak egyfajta fétis, azt ő nem tudja, de saját bevallása szerint egy nő nem meztelenül a legszebb. Sokkal jobban kedveli azt az állapotot, amikor valamilyen sejtelmes, de mégis sokat mutató ruhadarabot visel a hölgyemény. Nem véletlen a megfestendő képen sem a halovány vékony selyem megjelenése. Ez egy kis darab a saját ízléséből, na meg a hatás így a legjobb. Mire Yeza a ruháit leteszi a székre már ő is eltünteti magáról az árulkodó nyomokat. Korábbi wegtoreni látogatásai véget, már ismeretes számára ez a fajta egzotikum, ami ebben a városban ritka látvány. Mondjuk ettől függetlenül saját városában is rendkívüli szépség lehet a rőt hajú, nem csak itt.*
- Remek! Ezt a szellemet kedvelem a legjobban.* Lelkendezik az érintés elviselése vonatkozó válaszra. Most aztán neki is kezd a részletes mustrának. Külső szemlélőnek talán egy lóvásárlás jutna erről a leghamarabb az eszébe, de húspiacon történő vásárlás is helyén való lenne. Ugyanis legelőször körbejárja, miközben hümmög. Ezután megáll előtte és mélyen bele bámul múzsája arcába. Barna szemeit a szintén barna szempárba fúrja. A szem a lélek tükre. A pásztázó tekintett megszemléli a homlokot is, meg az ott esetlegesen szabadon lengedező tincseket is. Arcéleinek is kicsivel több időt szentel, majd aztán az orrát érintve a szájához ér el. Nem ritka, hogy a wegtoreni nőknél kicsivel teltebbek, húsosabbak az ajkak. Van akinél jobban és van, ahol csak éppen vagy semennyire sem. Ha esetleg Yeza a férfi arcát fürkészi, akkor egy eléggé koncentráló arcot láthat. Jobbjával a művész a kis kecsek szakállát simogatja és természetesen hümmög. A fej után a nyakon siklik át a tekintette, ami aztán a melleinél fékez le. Ez is egy igen csak kritikus pont. Többféle melltípus létezik, amikről egy művésznek tanulnia is kell. Amit még nagyon meg néz a formán kívül az az, hogy a bimbók milyen formájúak és kiterjedésűek. A karokat is megtekinti, mert ha fegyvert forgat az biztosan meglátszik, majd rajtuk. Itt veszi is a bátorságot, hogy megtapogassa bicepsz tájékon. Ez két dolgot is elárul neki. A hús feszességét meg a bőre puhaságát.*
- Szabad lesz?* Azzal a kezét a kezébe veszi. A tenyerek állapotára különösen kíváncsi, hiszen a bőrkeményedések árulkodóak tudnak lenni az ember életével kapcsolatban. Megnézve vissza engedi a test mellé. Kicsit most le kell hajolnia, mivel a hasat és a derekat szemléli meg. Szintén árulkodik az egyén életmódjáról, mivel az itt megjelenő finoman edzet izmok igazán kellemes hatást tudnak gyakorolni a szemre. A köldök pedig elárulja, hogy gazdája ékszereket viselt már itt vagy sem. A már említett városban ez igen nagy népszerűségnek örvend. Fog is erre megjegyzést tenni, bárhogy is nézzen ki. A derék sem elhanyagolható, mivel a formája változatos. A táncosoknak rövidebb lágyabb ívű kissé húsos derekat tud elképzelni, ami egyben az ő személyes kedvence is. Most mehetne lentebb, de inkább áttér a hátra. A lapockák mennyire állnak ki, milyenek azok a hátizmok. Viszont, ami igazán fontos az a fenék és a csípő. A feneket talán nem is kell magyarázni, hiszen teltségük és formájuk igen sokszínű. A csípő tájék azért fontos neki, mivel ott szokott elhelyezkedni két apró gödröcske. Ha vannak itt ilyenek, akkor tesz is rá megjegyzést.*
- Úgy tudom, azok akik rendelkeznek ezekkel a szépség gödrökkel intenzívebb mámor örömöket élnek meg az együttlétek során.* A fenék után leköveti szemével a combokat egészen a lábig. Ezt követően visszasétál a lány elé.*
- Mindjárt végzek ígérem.* Szabadkozik és leguggol, hogy az intim területre is vessen egy pillantást. Az intim szőrzet és a forma is egyaránt lényeges. A wegtorenieknél szintén nem ritka, hogy jó húsosak a lenti ajkak is. Ez nagyon előnyös tud lenni, mert jó sok körvonalat enged láttatni, ha vékony anyagon keresztül nézzük. Nem sokáig térdel előtte. A combokat innen is megnézi és aztán feláll. Az arcából ítélve elégedett.*
//A művészet oltárán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Elégedetten bazsalyog, amikor említik neki, hogy milyen úriember. Művészként és nemesként ez neki kötelessége is. Főleg az utóbbinak nehéz megfelelni, ha kevert fajú valaki, mert Lihanech, bár felvilágosult, de azért a nemesség ott igyekszik ügyelni rá, hogy vérvonalai tiszták maradhassanak. Egy terméketlen félvér csak púp és teher a család számára. Ettől függetlenül tényleg férfi marad. Leginkább akkor emelkedik meg a vérnyomása, amikor a rőt szépség elkezdi lehúzni magáról a ruhaneműt. Művészi behatás vagy csak egyfajta fétis, azt ő nem tudja, de saját bevallása szerint egy nő nem meztelenül a legszebb. Sokkal jobban kedveli azt az állapotot, amikor valamilyen sejtelmes, de mégis sokat mutató ruhadarabot visel a hölgyemény. Nem véletlen a megfestendő képen sem a halovány vékony selyem megjelenése. Ez egy kis darab a saját ízléséből, na meg a hatás így a legjobb. Mire Yeza a ruháit leteszi a székre már ő is eltünteti magáról az árulkodó nyomokat. Korábbi wegtoreni látogatásai véget, már ismeretes számára ez a fajta egzotikum, ami ebben a városban ritka látvány. Mondjuk ettől függetlenül saját városában is rendkívüli szépség lehet a rőt hajú, nem csak itt.*
- Remek! Ezt a szellemet kedvelem a legjobban.* Lelkendezik az érintés elviselése vonatkozó válaszra. Most aztán neki is kezd a részletes mustrának. Külső szemlélőnek talán egy lóvásárlás jutna erről a leghamarabb az eszébe, de húspiacon történő vásárlás is helyén való lenne. Ugyanis legelőször körbejárja, miközben hümmög. Ezután megáll előtte és mélyen bele bámul múzsája arcába. Barna szemeit a szintén barna szempárba fúrja. A szem a lélek tükre. A pásztázó tekintett megszemléli a homlokot is, meg az ott esetlegesen szabadon lengedező tincseket is. Arcéleinek is kicsivel több időt szentel, majd aztán az orrát érintve a szájához ér el. Nem ritka, hogy a wegtoreni nőknél kicsivel teltebbek, húsosabbak az ajkak. Van akinél jobban és van, ahol csak éppen vagy semennyire sem. Ha esetleg Yeza a férfi arcát fürkészi, akkor egy eléggé koncentráló arcot láthat. Jobbjával a művész a kis kecsek szakállát simogatja és természetesen hümmög. A fej után a nyakon siklik át a tekintette, ami aztán a melleinél fékez le. Ez is egy igen csak kritikus pont. Többféle melltípus létezik, amikről egy művésznek tanulnia is kell. Amit még nagyon meg néz a formán kívül az az, hogy a bimbók milyen formájúak és kiterjedésűek. A karokat is megtekinti, mert ha fegyvert forgat az biztosan meglátszik, majd rajtuk. Itt veszi is a bátorságot, hogy megtapogassa bicepsz tájékon. Ez két dolgot is elárul neki. A hús feszességét meg a bőre puhaságát.*
- Szabad lesz?* Azzal a kezét a kezébe veszi. A tenyerek állapotára különösen kíváncsi, hiszen a bőrkeményedések árulkodóak tudnak lenni az ember életével kapcsolatban. Megnézve vissza engedi a test mellé. Kicsit most le kell hajolnia, mivel a hasat és a derekat szemléli meg. Szintén árulkodik az egyén életmódjáról, mivel az itt megjelenő finoman edzet izmok igazán kellemes hatást tudnak gyakorolni a szemre. A köldök pedig elárulja, hogy gazdája ékszereket viselt már itt vagy sem. A már említett városban ez igen nagy népszerűségnek örvend. Fog is erre megjegyzést tenni, bárhogy is nézzen ki. A derék sem elhanyagolható, mivel a formája változatos. A táncosoknak rövidebb lágyabb ívű kissé húsos derekat tud elképzelni, ami egyben az ő személyes kedvence is. Most mehetne lentebb, de inkább áttér a hátra. A lapockák mennyire állnak ki, milyenek azok a hátizmok. Viszont, ami igazán fontos az a fenék és a csípő. A feneket talán nem is kell magyarázni, hiszen teltségük és formájuk igen sokszínű. A csípő tájék azért fontos neki, mivel ott szokott elhelyezkedni két apró gödröcske. Ha vannak itt ilyenek, akkor tesz is rá megjegyzést.*
- Úgy tudom, azok akik rendelkeznek ezekkel a szépség gödrökkel intenzívebb mámor örömöket élnek meg az együttlétek során.* A fenék után leköveti szemével a combokat egészen a lábig. Ezt követően visszasétál a lány elé.*
- Mindjárt végzek ígérem.* Szabadkozik és leguggol, hogy az intim területre is vessen egy pillantást. Az intim szőrzet és a forma is egyaránt lényeges. A wegtorenieknél szintén nem ritka, hogy jó húsosak a lenti ajkak is. Ez nagyon előnyös tud lenni, mert jó sok körvonalat enged láttatni, ha vékony anyagon keresztül nézzük. Nem sokáig térdel előtte. A combokat innen is megnézi és aztán feláll. Az arcából ítélve elégedett.*
1241. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-07 18:27:43
Üzenet elküldve: 2020-11-07 18:27:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
// Yeza //
*Nem ringatja magát abba a hitbe, hogy Yeza sok hasznát veszi az információnak, amit adott, inkább azt csinálja, amit kell, dolgozik. Legalábbis az a lényeg, hogy a többiek ezt gondolják róla. Tesz- vesz, ide- oda sétálgat a kezében a konyharuhával, az egyik ilyen karavánútján kapja el a vörös és ad neki három fiolát. Már első látásra tudja mi is van bennük, eltéveszthetetlen. Tágra is nyílnak a szemei és mintha egy kicsit pozitívabb fényben csillanna meg a nő a gnóm szemében.*
-Ha neked nem kell, szívesen veszem. Kössz…szönöm. *Gyorsan el is süllyeszti a zsebeibe, még a végén valaki meglátja, aztán számon kéri, hogy mit üzletelnek itt munkaidőben. Aztán megy vissza pultot törölgetni meg korsókat fényesíteni, de látszik rajta, hogy jobb kedve van, mint az imént volt.*
*Nem ringatja magát abba a hitbe, hogy Yeza sok hasznát veszi az információnak, amit adott, inkább azt csinálja, amit kell, dolgozik. Legalábbis az a lényeg, hogy a többiek ezt gondolják róla. Tesz- vesz, ide- oda sétálgat a kezében a konyharuhával, az egyik ilyen karavánútján kapja el a vörös és ad neki három fiolát. Már első látásra tudja mi is van bennük, eltéveszthetetlen. Tágra is nyílnak a szemei és mintha egy kicsit pozitívabb fényben csillanna meg a nő a gnóm szemében.*
-Ha neked nem kell, szívesen veszem. Kössz…szönöm. *Gyorsan el is süllyeszti a zsebeibe, még a végén valaki meglátja, aztán számon kéri, hogy mit üzletelnek itt munkaidőben. Aztán megy vissza pultot törölgetni meg korsókat fényesíteni, de látszik rajta, hogy jobb kedve van, mint az imént volt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659