Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 48 (941. - 960. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
960. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-17 12:02:49
Üzenet elküldve: 2020-08-17 12:02:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Kereskedelmi és üzleti ügyek//
//Strat, Alludrin és Kilvard//
//Indulóban a Kovácsműhelybe//
*Némi várakozás után megpillantja az intézőt és a számára oly rég várt invitálást jelző mozdulatot. Habár az előtte heverő víz még érintetlen a jó doktor nem akarja a véletlenre bízni a dolgot, így nem is nyúl a víz után. Pontosan úgy hagyja ott, mint amint a kis kócos azt letette elé. Komótosan feltápászkodik és mivel semmit nem fogyasztott, így az aranya is azsebében marad. Apró noteszét összecsukja és fekete orvosi táskájába helyezi azt lehet, hogy még szüksége lesz rá az elkövetkezendő időszakban, vagy a tárgyalás alatt. Amint végzett az elpakolással az intéző után ered, hogy végre elkezdhessék azt, amiért idejött. Ahogy halad előre látja, hogy másik két alak is csatlakozik a társaságukhoz, így már jó előre elhatározásra jut, hogy milyen tárgyalást is szeretne majd a másikkal.*
//Strat, Alludrin és Kilvard//
//Indulóban a Kovácsműhelybe//
*Némi várakozás után megpillantja az intézőt és a számára oly rég várt invitálást jelző mozdulatot. Habár az előtte heverő víz még érintetlen a jó doktor nem akarja a véletlenre bízni a dolgot, így nem is nyúl a víz után. Pontosan úgy hagyja ott, mint amint a kis kócos azt letette elé. Komótosan feltápászkodik és mivel semmit nem fogyasztott, így az aranya is azsebében marad. Apró noteszét összecsukja és fekete orvosi táskájába helyezi azt lehet, hogy még szüksége lesz rá az elkövetkezendő időszakban, vagy a tárgyalás alatt. Amint végzett az elpakolással az intéző után ered, hogy végre elkezdhessék azt, amiért idejött. Ahogy halad előre látja, hogy másik két alak is csatlakozik a társaságukhoz, így már jó előre elhatározásra jut, hogy milyen tárgyalást is szeretne majd a másikkal.*
959. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-17 00:16:27
Üzenet elküldve: 2020-08-17 00:16:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Kereskedelmi és üzleti ügyek//
//Strat, Alludrin és Kilvard//
//Indulóban a Kovácsműhelybe//
-Teysus, Eeyr, vagy maga Sa'Tereth. Áldjon meg mindhárom és mi magunk is közébük emelkedünk. *Biccent a férfi felé joviálisan, majd szemügyre veszi alaposabban is. Az öltözéke nem hagy maga után kívánni valót, a vak is láthatja, hogy kereskedő forma. Mindazonáltal azzal is tisztában van, hogy nem árt vigyázni az effélékkel, főleg, ha wegtoreni az illető. Noha ő maga sosem járt a városban, eleget hallott róla. A "családokról", kik a várost vezetik, a törvényeket helyettesítő szokásokról, az arénáról... Épp eleget, hogy meglegyen róla a véleménye.
Nem ejt megjegyzést a kereskedőház pozicionálását illetően, bármily furcsa is, hogy a kovácsműhelyben kapott otthont. Neki csak az a fontos, hogy nyélbe üsse a dolgot és visszamehessen a Toronyba felkészülni a nagy útra.
Kilép az ajtón, majd illemtudóan félreállva megvárja, hogy a többiek is megtegyék ugyanezt.*
//Strat, Alludrin és Kilvard//
//Indulóban a Kovácsműhelybe//
-Teysus, Eeyr, vagy maga Sa'Tereth. Áldjon meg mindhárom és mi magunk is közébük emelkedünk. *Biccent a férfi felé joviálisan, majd szemügyre veszi alaposabban is. Az öltözéke nem hagy maga után kívánni valót, a vak is láthatja, hogy kereskedő forma. Mindazonáltal azzal is tisztában van, hogy nem árt vigyázni az effélékkel, főleg, ha wegtoreni az illető. Noha ő maga sosem járt a városban, eleget hallott róla. A "családokról", kik a várost vezetik, a törvényeket helyettesítő szokásokról, az arénáról... Épp eleget, hogy meglegyen róla a véleménye.
Nem ejt megjegyzést a kereskedőház pozicionálását illetően, bármily furcsa is, hogy a kovácsműhelyben kapott otthont. Neki csak az a fontos, hogy nyélbe üsse a dolgot és visszamehessen a Toronyba felkészülni a nagy útra.
Kilép az ajtón, majd illemtudóan félreállva megvárja, hogy a többiek is megtegyék ugyanezt.*
958. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-16 23:48:37
Üzenet elküldve: 2020-08-16 23:48:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kalmárban//
//Yeza, Arja//
//A hozzászólás 16+ -os elemeket tartalmaz!//
*A férfi nyugodtan konstatálja, hogy a helyzet helyre állt. Bár lehet, hogy a fellépése Yezának nem tetszett, de a férfi most is a Kereskedőház érdekeit tartotta szem előtt. Elindul a konyhába, hogy felmarkoljon egy tál ételt, majd a két vöröshöz nőhöz lép, pont akkor amikor róla társalognak.*
-Yeza, amit tettem azt a Kereskedőház érdekében tettem. Nem hiányzik nekünk a botrány, főleg úgy, hogy a báró asztalánál kiemelt személyek vannak, és ráadásul egy városőr is itt volt. Egyszóval szívesen.* Érti ezt arra, hogy a nőnek talán meg kellett volna köszönnie, hogy a férfi kisegítette a bajban. Nem szokása felhánytorgatni dolgokat, de azt nem szereti, ha azért hibáztatják, mert a Kereskedőház érdekeit védte.*
-Ha pedig bajotok van velem, akkor mondjátok meg a szembe, és ne a hátam mögött pusmogjatok! Nagy fiú vagyok, lehet velem értelmesen beszélni. Azért vagyok itt, hogy védjem a formás kis seggeteket, szóval néha igazán megérthetnétek! Amúgy a a bárd nem fogadta el az italt, és egész jól reagálta le a dolgokat. Még egyszer, szívesen! Ha a báró nem lenne ilyen türelmes ezért kipenderíthetett volna!* Mondja a férfi, majd elvonul, hogy bekanalazza az ételét.*
//Yeza, Arja//
//A hozzászólás 16+ -os elemeket tartalmaz!//
*A férfi nyugodtan konstatálja, hogy a helyzet helyre állt. Bár lehet, hogy a fellépése Yezának nem tetszett, de a férfi most is a Kereskedőház érdekeit tartotta szem előtt. Elindul a konyhába, hogy felmarkoljon egy tál ételt, majd a két vöröshöz nőhöz lép, pont akkor amikor róla társalognak.*
-Yeza, amit tettem azt a Kereskedőház érdekében tettem. Nem hiányzik nekünk a botrány, főleg úgy, hogy a báró asztalánál kiemelt személyek vannak, és ráadásul egy városőr is itt volt. Egyszóval szívesen.* Érti ezt arra, hogy a nőnek talán meg kellett volna köszönnie, hogy a férfi kisegítette a bajban. Nem szokása felhánytorgatni dolgokat, de azt nem szereti, ha azért hibáztatják, mert a Kereskedőház érdekeit védte.*
-Ha pedig bajotok van velem, akkor mondjátok meg a szembe, és ne a hátam mögött pusmogjatok! Nagy fiú vagyok, lehet velem értelmesen beszélni. Azért vagyok itt, hogy védjem a formás kis seggeteket, szóval néha igazán megérthetnétek! Amúgy a a bárd nem fogadta el az italt, és egész jól reagálta le a dolgokat. Még egyszer, szívesen! Ha a báró nem lenne ilyen türelmes ezért kipenderíthetett volna!* Mondja a férfi, majd elvonul, hogy bekanalazza az ételét.*
957. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-16 22:36:14
Üzenet elküldve: 2020-08-16 22:36:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kereskedelmi és üzleti ügyek//
//Strat, Alludrin és Kilvard//
//Indulóban a Kovácsműhelybe//
*A kalmárlakot elhagyva még mindig azon a puszin gondolkodik. Nem, nem férfiként érintette meg a dolog, bár Aenae minden soványsága ellenére csinos lány, hanem a lelkét. Pedig sokan úgy tartják róla, hogy a szíve kőből van, a lelkét pedig fagyos páncél borítja. Bármennyire is kemény kereskedő és távolságtartó fajta, az ilyesmi jól esik neki is.
Mire leér a fogadóba, már újra az a kifejezéstelenség és távolságtartás jellemzi, amit oly sokan ismernek. Leérve a pultnál az egyik vendég éppen kereskedők után érdeklődik. Xavy felé pillantva jelzi neki, hogy átveszi és odalép a taláros férfihez.*
- Teysus áldja, uram. A'cron Aztyan al'Areen vagyok, a Wegtoren Aranya Kereskedőház intézője és természetesen kereskedője. *Mutatkozik be kissé meghajtva a fejét a szakállas férfi felé.*
- A kereskedelmi üzletet nemrég áthelyeztük a Kovácsműhely épületébe, amely mostantól Kereskedelmi Központként is üzemel, így bármilyen ilyen ügyben ott tudunk önnek segíteni. Éppen oda indulok pár másik üzletféllel, kérem, jöjjön el velünk és ott én és kereskedőink állnak az ön megtisztelő rendelkezésére. *A hangja barátságos és nyugodt, nem követel, csak javasol és előzékenyen már mutat is az ajtó felé, hogy akár indulhatnak is.
Ha teheti, akkor mind a maihhin-vadász tündérnek, Stratnak és Alludrinnak is szól, hogy már indulhatnak is. A türelmüket megköszöni és elnézést kér, amiért megváratta őket. Aztán indulna is, hogy a kovácsműhelyben mindhármukkal, Sizpakkal kiegészülve megtárgyalhassanak minden üzleti kérdést.*
//Strat, Alludrin és Kilvard//
//Indulóban a Kovácsműhelybe//
*A kalmárlakot elhagyva még mindig azon a puszin gondolkodik. Nem, nem férfiként érintette meg a dolog, bár Aenae minden soványsága ellenére csinos lány, hanem a lelkét. Pedig sokan úgy tartják róla, hogy a szíve kőből van, a lelkét pedig fagyos páncél borítja. Bármennyire is kemény kereskedő és távolságtartó fajta, az ilyesmi jól esik neki is.
Mire leér a fogadóba, már újra az a kifejezéstelenség és távolságtartás jellemzi, amit oly sokan ismernek. Leérve a pultnál az egyik vendég éppen kereskedők után érdeklődik. Xavy felé pillantva jelzi neki, hogy átveszi és odalép a taláros férfihez.*
- Teysus áldja, uram. A'cron Aztyan al'Areen vagyok, a Wegtoren Aranya Kereskedőház intézője és természetesen kereskedője. *Mutatkozik be kissé meghajtva a fejét a szakállas férfi felé.*
- A kereskedelmi üzletet nemrég áthelyeztük a Kovácsműhely épületébe, amely mostantól Kereskedelmi Központként is üzemel, így bármilyen ilyen ügyben ott tudunk önnek segíteni. Éppen oda indulok pár másik üzletféllel, kérem, jöjjön el velünk és ott én és kereskedőink állnak az ön megtisztelő rendelkezésére. *A hangja barátságos és nyugodt, nem követel, csak javasol és előzékenyen már mutat is az ajtó felé, hogy akár indulhatnak is.
Ha teheti, akkor mind a maihhin-vadász tündérnek, Stratnak és Alludrinnak is szól, hogy már indulhatnak is. A türelmüket megköszöni és elnézést kér, amiért megváratta őket. Aztán indulna is, hogy a kovácsműhelyben mindhármukkal, Sizpakkal kiegészülve megtárgyalhassanak minden üzleti kérdést.*
956. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-16 19:39:24
Üzenet elküldve: 2020-08-16 19:39:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Kufárok a Toronyból//
//Pultnál//
*Horkantva ébred, alighanem alaposan elszundított az asztal mellett. Végigsimítja kezét borostáján, ujjait összecsippentve kisimítja bajszát, majd körbekémlel. Aprónép útitársa valószínűleg hagyta elbóbiskolni és más elfoglaltságot talált, míg ő jóízűen szundított. Majd visszatér. Addig legalább nyugodtan nyélbe tudja ütni ezt az üzletet, már ha vevőek rá a wegtoreniek.
Ismét csak a pulthoz lép, majd öregesen rátámaszkodva rábiggyeszti tekintetét a pult mögött állóra, legyen az bárki.*
-Kiasszony, azt hiszem elbóbiskoltam... Tán valamelyik kalmár is megtért már időközben. Megnézné nekem, kérem? Nem vagyok már suhanc, hogy feltúrjam utánuk a várost, s nem szívesen vinném máshová a portékákat... *Fontoskodva megköszörüli a torkát, mielőtt folytatná.* -Ámbátor kénytelen leszek, már ha Ön azt mondja, hogy míg aludtam... És figyelembe véve az ilyen jellegű szokásaim, ez bizonyára egy ideig eltarthatott... Szóval míg én az igazak álmát alusztam ott a sarokban, nem tért meg egyetlen kereskedőjük sem. Kérem, ne mondja ezt. *Homlokráncolva pillant a szemben állóra, várva annak reakcióját... Hisz híres-hírhedt wegtoreni kalmárok ide vagy oda, elég könnyen elverheti máshol is a holmijait.*
//Pultnál//
*Horkantva ébred, alighanem alaposan elszundított az asztal mellett. Végigsimítja kezét borostáján, ujjait összecsippentve kisimítja bajszát, majd körbekémlel. Aprónép útitársa valószínűleg hagyta elbóbiskolni és más elfoglaltságot talált, míg ő jóízűen szundított. Majd visszatér. Addig legalább nyugodtan nyélbe tudja ütni ezt az üzletet, már ha vevőek rá a wegtoreniek.
Ismét csak a pulthoz lép, majd öregesen rátámaszkodva rábiggyeszti tekintetét a pult mögött állóra, legyen az bárki.*
-Kiasszony, azt hiszem elbóbiskoltam... Tán valamelyik kalmár is megtért már időközben. Megnézné nekem, kérem? Nem vagyok már suhanc, hogy feltúrjam utánuk a várost, s nem szívesen vinném máshová a portékákat... *Fontoskodva megköszörüli a torkát, mielőtt folytatná.* -Ámbátor kénytelen leszek, már ha Ön azt mondja, hogy míg aludtam... És figyelembe véve az ilyen jellegű szokásaim, ez bizonyára egy ideig eltarthatott... Szóval míg én az igazak álmát alusztam ott a sarokban, nem tért meg egyetlen kereskedőjük sem. Kérem, ne mondja ezt. *Homlokráncolva pillant a szemben állóra, várva annak reakcióját... Hisz híres-hírhedt wegtoreni kalmárok ide vagy oda, elég könnyen elverheti máshol is a holmijait.*
955. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-16 15:41:03
Üzenet elküldve: 2020-08-16 15:41:03
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Lassacskán teljesen elfogy a dohány amit a készséges Yeza hozott ki neki, az italából pedig csupán pár csepp maradt pohara oldalán, és az asztal lapján. Rég érezte magát ilyen nyugodtnak, és ezt a nyugalmat az esetleges felfordulás sem zavarja meg, elvégre egy kocsmában mindig akadnak összeszólalkozások, nem gondolja, hogy szükség lenne a beavatkozásra. Persze vet egy kósza pillantást Yeza irányába, aki vagy észreveszi, vagy nem, és ugyan Jenari mosolyog az Ördögvigyor hatására, de kékjei komolyságról árulkodnak.
Amennyiben továbbra sem történik semmi érdemleges, akkor némi csendes üldögélés után lassan feltápászkodik, a szürke köpenyt alkarjára teríti. Még vet egy utolsó pillantást, hogy nem e hagyott el bármit is, zsebét megtapogatva viszont megnyugodva tapasztalja, hogy eltette féltve őrzött pipáját is, ezért rövidesen távozik. De annyi bizonyos, hogy még vissza fog térni.*
Amennyiben továbbra sem történik semmi érdemleges, akkor némi csendes üldögélés után lassan feltápászkodik, a szürke köpenyt alkarjára teríti. Még vet egy utolsó pillantást, hogy nem e hagyott el bármit is, zsebét megtapogatva viszont megnyugodva tapasztalja, hogy eltette féltve őrzött pipáját is, ezért rövidesen távozik. De annyi bizonyos, hogy még vissza fog térni.*
954. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-16 15:11:44
Üzenet elküldve: 2020-08-16 15:11:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kalmárban//
//Yeza, Sergretor//
*Yeza el, fel, a bárd meg utána, pedig ahogy Arja figyeli, Graril még tartóztatná is az ismeretlen mandolinost a pofon után, igyekezve elsimítani a dolgot. A dolog némi kíváncsiságot kelt a lánykában, a Fogadóban tanyázó mindenféle népek egy része is figyelemmel követi az események további alakulását, hát istenem, zajlik az élet a Kalmárban. Arja időnként a lépcső felé figyel, hogy mi lesz, hát az lesz, hogy megjelenik újra Yeza, a haja feltűzve, és rögtön felé is veszi az irányt, Arjának intenie sem kell. Sőt kérdeznie sem, elég a kérdő tekintet, Yezából dől a szó, úgy mondja, hogy a lányka a végén meg halványan ugyan, de el is mosolyodik, elképzelve fél Wegtorent részegen. Bár szerinte, amit mond, az épp Artheniorra is igaz.*
- Graril ingyen italt ígért neki? *kapisgálja.* - Á, hagyd, ő ilyen. *legyint.*
- Mindig intézkedik. *mondja kicsit morcosan.*
- Az a mandolinos most tuti beléd esett, mint ló a gödörbe. Minek ásott vermet. *vihog fel egyetlen pillanatra, e népi bölcsességgel elintézve a maga részéről a történteket, mert hogy a bárd tuti igézetet csinált szerinte is. De a csókról eszébe jut újra a lenti csók, úgyhogy megint elmerül az ételben, elszótlanodva.*
- Mi? Ja... persze. *von vállat, nem tudva, mit mondjon el Yezának, bízzon-e benne ~meg igazából, tényleg, mi volt ez az egész??!~*
- Mik odalent van a pincében. Ezért nincs idefent. *böki ki a mélyenszántó, logikusan is kikezdhetetlenül összefüggő megállapítást.*
- Egy nővel. *teszi még hozzá, bekapva egy falat ételt, és biggyeszti le a száját, és igazán, nagyon örül, hogy nem lábad újra könnybe a szeme, de azért gyanúsan közelről szemléli a tányérjában lévő pörkölt hátralévő maradékát.
A sermester pont időben érkezik.
A kérés hallatán Arja Yezára pillant, aztán Sergretorra.*
- Téged kell elkísérni a Kikötőbe, ugye? *kérdezi kíváncsian.*
- Egy sűrű barna jó lesz? *ajánlja fel, az szerinte megfelelő választás lenne a fehér hajú, igazán Arja kedvére való kinézetű törpének.*
- Lenne kedved lejönni a Kikötőbe? *szegezi Yezának a kérdést.*
- Aztyannak szerintem mindegy, melyikünk megy, és én szívesen mennék Veled kettesben. *mondja Yezának, persze ha a lánynak valamiért nem tetszik a dolog, akkor mennek majd ketten Grarillal.*
- Mikkel nem megyek, ha őt küldenék. *szögezi le még, megrázva a vörös fürtöket.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.16 18:20:33
//Yeza, Sergretor//
*Yeza el, fel, a bárd meg utána, pedig ahogy Arja figyeli, Graril még tartóztatná is az ismeretlen mandolinost a pofon után, igyekezve elsimítani a dolgot. A dolog némi kíváncsiságot kelt a lánykában, a Fogadóban tanyázó mindenféle népek egy része is figyelemmel követi az események további alakulását, hát istenem, zajlik az élet a Kalmárban. Arja időnként a lépcső felé figyel, hogy mi lesz, hát az lesz, hogy megjelenik újra Yeza, a haja feltűzve, és rögtön felé is veszi az irányt, Arjának intenie sem kell. Sőt kérdeznie sem, elég a kérdő tekintet, Yezából dől a szó, úgy mondja, hogy a lányka a végén meg halványan ugyan, de el is mosolyodik, elképzelve fél Wegtorent részegen. Bár szerinte, amit mond, az épp Artheniorra is igaz.*
- Graril ingyen italt ígért neki? *kapisgálja.* - Á, hagyd, ő ilyen. *legyint.*
- Mindig intézkedik. *mondja kicsit morcosan.*
- Az a mandolinos most tuti beléd esett, mint ló a gödörbe. Minek ásott vermet. *vihog fel egyetlen pillanatra, e népi bölcsességgel elintézve a maga részéről a történteket, mert hogy a bárd tuti igézetet csinált szerinte is. De a csókról eszébe jut újra a lenti csók, úgyhogy megint elmerül az ételben, elszótlanodva.*
- Mi? Ja... persze. *von vállat, nem tudva, mit mondjon el Yezának, bízzon-e benne ~meg igazából, tényleg, mi volt ez az egész??!~*
- Mik odalent van a pincében. Ezért nincs idefent. *böki ki a mélyenszántó, logikusan is kikezdhetetlenül összefüggő megállapítást.*
- Egy nővel. *teszi még hozzá, bekapva egy falat ételt, és biggyeszti le a száját, és igazán, nagyon örül, hogy nem lábad újra könnybe a szeme, de azért gyanúsan közelről szemléli a tányérjában lévő pörkölt hátralévő maradékát.
A sermester pont időben érkezik.
A kérés hallatán Arja Yezára pillant, aztán Sergretorra.*
- Téged kell elkísérni a Kikötőbe, ugye? *kérdezi kíváncsian.*
- Egy sűrű barna jó lesz? *ajánlja fel, az szerinte megfelelő választás lenne a fehér hajú, igazán Arja kedvére való kinézetű törpének.*
- Lenne kedved lejönni a Kikötőbe? *szegezi Yezának a kérdést.*
- Aztyannak szerintem mindegy, melyikünk megy, és én szívesen mennék Veled kettesben. *mondja Yezának, persze ha a lánynak valamiért nem tetszik a dolog, akkor mennek majd ketten Grarillal.*
- Mikkel nem megyek, ha őt küldenék. *szögezi le még, megrázva a vörös fürtöket.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.16 18:20:33
953. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-16 11:37:43
Üzenet elküldve: 2020-08-16 11:37:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sermester//
*Az öreg sermester összecsapja a titkos rúnás jegyzeteit és elteszi a ködmöne belső zsebébe a biztonságos részre. Felpattan a magányos asztalától és odasétál a pulthoz. Ott telepedig le a lánykákkal szemben.*
- Drága lányaim valami finomat adnátok nékem mielőtt útra kélünk a kikötőbe? Valami könnyebbet ami nem üli meg a gyomromat.
*Éhes gyomorral nem lehet útnak indulni ezért egy valami finom étekecske jól jönne bizony.*
- Egy pofa serecskét még azért kérnék hozzá.
*Nem hagyhatja ki a serének ellenőrzését. Mindig meg kell nézni, hogy jó a minőség vagy sem. Ez fontos mert ugye ellenőrzés nélkül nem szabad sert kiadni. Sergretor erre meg ugye nagyon ügyel mint a Kalmár serfelügyelője. Most veszi csak észre milyen cirkusz folyik itt. Szórakoztatja sermesterünket a bárdos jelenet. Széldékes egy népek azok. Vigyázni kell ám velük.*
*Az öreg sermester összecsapja a titkos rúnás jegyzeteit és elteszi a ködmöne belső zsebébe a biztonságos részre. Felpattan a magányos asztalától és odasétál a pulthoz. Ott telepedig le a lánykákkal szemben.*
- Drága lányaim valami finomat adnátok nékem mielőtt útra kélünk a kikötőbe? Valami könnyebbet ami nem üli meg a gyomromat.
*Éhes gyomorral nem lehet útnak indulni ezért egy valami finom étekecske jól jönne bizony.*
- Egy pofa serecskét még azért kérnék hozzá.
*Nem hagyhatja ki a serének ellenőrzését. Mindig meg kell nézni, hogy jó a minőség vagy sem. Ez fontos mert ugye ellenőrzés nélkül nem szabad sert kiadni. Sergretor erre meg ugye nagyon ügyel mint a Kalmár serfelügyelője. Most veszi csak észre milyen cirkusz folyik itt. Szórakoztatja sermesterünket a bárdos jelenet. Széldékes egy népek azok. Vigyázni kell ám velük.*
952. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-16 09:00:34
Üzenet elküldve: 2020-08-16 09:00:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Mandolinművész + Arja és Graril//
*Graril az eseményeken tartja a szemét (bár ezzel valószínűleg a helyzet miatt most elég sokan voltak így). Érkezik is hamar, hogy a kezébe vegye a dolgokat. Alapvetően nagyon is kedvére van, ha egy férfi határozott fellépéssel bír, de ez most nem egészen azt a hatást éri el. ~Szedjem rendbe magam?~ szúr a parázs pillantás ezúttal Graril felé. Kihúzza a karját a munkatárs fogásából és épp csak addig vár, míg az foganatosítja az intézkedést. Higgadt, diszkrét rendre utasítás zajlik, amire Yeza csak sértetten hunyorog, de tulajdonképpen kiegyezne vele. Viszont az elnézést kérés és az ingyen ital hallatán elnyílnak a Rőt ajkai és felháborodásra kerekedik a szeme. Ha lenne köztük egy ajtó, azt most biztos bevágná maga mögött, de úgy, hogy még a szomszéd épületről is leperegne a vakolat. Ajtó nincs, de a távozás most már tényleg nem tűr halasztást.
Magában háborog és bizony, bár csak az orra alatt dünnyögve, de szidja a két himpellért, mint a kupi malom. Valószínűleg ezért nem is veszi észre, hogy Arja visszaért.
A muzsikus a lépcső tetején éri be, Yeza pedig kis híján kést szorít a torka alá. Megérdemelné. Itt ráadásul még figyelő szemek sincsenek. Ennek ellenére a vörös erőt vesz magán, és beéri annyival, hogy a fickó ingének elejére markol és dühösen a falnak szorítja. Azt elég, ha ő tudja, hogy jobbja eközben kész akármikor előrántani az iffytet az övéből. Wegtoren utcáin ennél kevesebbért is öltek már.
A fogadkozás nem igazán hatja meg, ahhoz túl mérges, viszont amikor a bárd méltatni kezdi, és a lenyűgözöttségéről szónokol, az egy kicsit azért megenyhíti. Hosszú idő óta az első alkalom, hogy úgy érzi, régi fénye mégsem kopott meg teljesen.
~Persze, hogy magával ragadott. A Niyss virágai erre hivatottak~ horkan fel benne a hájjal kenegetett büszkeség. A meghívásra nem válaszol azonnal. Méregeti még pár pillanatig a bárdot a szúrós tekintetével, aztán még jobban rámarkol a férfi ingére és közel hajol. A fülébe súg, hogy csak ő hallja. Amikor elmondta, amit akart, elengedi a Művész Urat, de azért baljának mutatóujját még neki szegezi nyomatékos zárszóként. Csaknem az orra hegyének. Aztán hagyja távozni, ő pedig felsiet a szobájába, hogy legalább a haját megigazítsa a tükör előtt.
Nagyjából rendbe kotorja a vörös tincseket az ujjával, aztán pár gyakorlott mozdulattal ismét kontyba csavarja, hogy ne zavarja a még mindig kissé nedves lobonc. Megigazítja a ruháját is. Egy pillanatig késztetést érez rá, hogy még egy gombot begomboljon az ingecskéjén, de az inger hamar elillan, ő pedig ismét lesomfordál a vendégtérbe. Nincs hozzá túl sok kedve, de Arját nem akarja hoppon hagyni, és már a vacsorája is ki lett kérve.
Odalent meg is látja hamar a lányt a korábbi asztaluknál, így egyenesen arra veszi az irányt. Már a kérdő tekintetből tudja, hogy valószínűleg ő is szemtanúja volt a bárddal történt afférjának.*
- Az a mocsok! *csóválja a fejét még mindig morcosan.* - Kifordítja az embert magából és még tőle kérnek elnézést? Mert kapott egy pofont egy lánytól? Istenek az égben! Ha Wegtorenben ezért mindenki kapna egy ingyen italt, az egész város részeg volna, mint a csap egy nap után! *Nekilát a pörköltnek is, de inkább csak dühből eszik egy-egy falatot a morgolódása mondatai közben. Azért az mégis más, ha kibeszélheti magából a dolgot, mint magában háborogni, így csak egy idő után tűnik fel neki, hogy mintha Arja szívét is nyomná valami.*
- Minden rendben? *Kérdi immáron figyelmesre váltva a méltatlankodó hangnemből.* - Történt valami?
*Ha Graril arra járna, mivel hogy neki is ígért vacsorát, csak annyit bök oda neki foghegyről, hogy: *
- A tiéd ott van a Művész Úr ingyen itala mellett! *Ha éhes, majd elhozza magának a konyháról. Amilyen nyájas volt vele korábban, most olyan undok. Szívesen a fejéhez vágna még néhány dolgot, de most Arja kéri a figyelmét.*
*Graril az eseményeken tartja a szemét (bár ezzel valószínűleg a helyzet miatt most elég sokan voltak így). Érkezik is hamar, hogy a kezébe vegye a dolgokat. Alapvetően nagyon is kedvére van, ha egy férfi határozott fellépéssel bír, de ez most nem egészen azt a hatást éri el. ~Szedjem rendbe magam?~ szúr a parázs pillantás ezúttal Graril felé. Kihúzza a karját a munkatárs fogásából és épp csak addig vár, míg az foganatosítja az intézkedést. Higgadt, diszkrét rendre utasítás zajlik, amire Yeza csak sértetten hunyorog, de tulajdonképpen kiegyezne vele. Viszont az elnézést kérés és az ingyen ital hallatán elnyílnak a Rőt ajkai és felháborodásra kerekedik a szeme. Ha lenne köztük egy ajtó, azt most biztos bevágná maga mögött, de úgy, hogy még a szomszéd épületről is leperegne a vakolat. Ajtó nincs, de a távozás most már tényleg nem tűr halasztást.
Magában háborog és bizony, bár csak az orra alatt dünnyögve, de szidja a két himpellért, mint a kupi malom. Valószínűleg ezért nem is veszi észre, hogy Arja visszaért.
A muzsikus a lépcső tetején éri be, Yeza pedig kis híján kést szorít a torka alá. Megérdemelné. Itt ráadásul még figyelő szemek sincsenek. Ennek ellenére a vörös erőt vesz magán, és beéri annyival, hogy a fickó ingének elejére markol és dühösen a falnak szorítja. Azt elég, ha ő tudja, hogy jobbja eközben kész akármikor előrántani az iffytet az övéből. Wegtoren utcáin ennél kevesebbért is öltek már.
A fogadkozás nem igazán hatja meg, ahhoz túl mérges, viszont amikor a bárd méltatni kezdi, és a lenyűgözöttségéről szónokol, az egy kicsit azért megenyhíti. Hosszú idő óta az első alkalom, hogy úgy érzi, régi fénye mégsem kopott meg teljesen.
~Persze, hogy magával ragadott. A Niyss virágai erre hivatottak~ horkan fel benne a hájjal kenegetett büszkeség. A meghívásra nem válaszol azonnal. Méregeti még pár pillanatig a bárdot a szúrós tekintetével, aztán még jobban rámarkol a férfi ingére és közel hajol. A fülébe súg, hogy csak ő hallja. Amikor elmondta, amit akart, elengedi a Művész Urat, de azért baljának mutatóujját még neki szegezi nyomatékos zárszóként. Csaknem az orra hegyének. Aztán hagyja távozni, ő pedig felsiet a szobájába, hogy legalább a haját megigazítsa a tükör előtt.
Nagyjából rendbe kotorja a vörös tincseket az ujjával, aztán pár gyakorlott mozdulattal ismét kontyba csavarja, hogy ne zavarja a még mindig kissé nedves lobonc. Megigazítja a ruháját is. Egy pillanatig késztetést érez rá, hogy még egy gombot begomboljon az ingecskéjén, de az inger hamar elillan, ő pedig ismét lesomfordál a vendégtérbe. Nincs hozzá túl sok kedve, de Arját nem akarja hoppon hagyni, és már a vacsorája is ki lett kérve.
Odalent meg is látja hamar a lányt a korábbi asztaluknál, így egyenesen arra veszi az irányt. Már a kérdő tekintetből tudja, hogy valószínűleg ő is szemtanúja volt a bárddal történt afférjának.*
- Az a mocsok! *csóválja a fejét még mindig morcosan.* - Kifordítja az embert magából és még tőle kérnek elnézést? Mert kapott egy pofont egy lánytól? Istenek az égben! Ha Wegtorenben ezért mindenki kapna egy ingyen italt, az egész város részeg volna, mint a csap egy nap után! *Nekilát a pörköltnek is, de inkább csak dühből eszik egy-egy falatot a morgolódása mondatai közben. Azért az mégis más, ha kibeszélheti magából a dolgot, mint magában háborogni, így csak egy idő után tűnik fel neki, hogy mintha Arja szívét is nyomná valami.*
- Minden rendben? *Kérdi immáron figyelmesre váltva a méltatlankodó hangnemből.* - Történt valami?
*Ha Graril arra járna, mivel hogy neki is ígért vacsorát, csak annyit bök oda neki foghegyről, hogy: *
- A tiéd ott van a Művész Úr ingyen itala mellett! *Ha éhes, majd elhozza magának a konyháról. Amilyen nyájas volt vele korábban, most olyan undok. Szívesen a fejéhez vágna még néhány dolgot, de most Arja kéri a figyelmét.*
951. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-15 12:59:11
Üzenet elküldve: 2020-08-15 12:59:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Közjáték//
//Mandolinművész//
*A Kalmárban zajlik az élet. Úgy tűnik, sikerült Arthenior egyik legkedveltebb fogadójává tenni, bár a Pegazus mellett nem volt könnyű. Ám most mégis pezsgő városi élet, kalandorok, bárdzene és minden megtalálható, ami egy népszerű fogadóba kellhet.
A báró elégedetten tekintene körbe, ha most nem éppen a vashegyi követekkel, annak a minden lében kanál Habrertusnak küldötteivel tárgyalna. Egy olyan témáról ráadásul, ami minden figyelmet magának követel.
Sárga pillantása mégis el-elkalandozik arra, ahol Yeza táncol a bárd zenéjére. Furcsának találja, hogy a wegoteni lány így kivetkőzött magából, de nem ismeri annyira, hogy valóban gyanút fogjon. Csak ragadozópillantása szűkül össze, amikor a vörös felcsattan. Azonnal kiderül számára, hogy mi is történt, hogy mi okozta Yeza szabadosságát. Ha megtehetné, el is mosolyodna, de sem társasága, sem pozíciója nem engedi meg számára ezt a derűt.*
- Bocsánatukat kérem az intermezzóért. *Hajtja meg kissé magát ültében Dora és Estanellaria felé, bár ő a legkevésbé felelős a történtekért, mégis, mint házigazdának kötelessége tolmácsolni ezt a fontos vendégek felé.
Ám úgy tűnik, Graril és a többiek diszkréten és gyorsan oldják meg a dolgot. A kacér bárd pedig eltűnik Yeza után a lépcsőfordulóban. Az igric lélekben vállat von. Ha vörös wegtoreni lány elégtételt vesz rajta és elvágja a torkát, őt nem igazán érdekli. Csak tegye diszkréten és tanúk nélkül.*
//Mandolinművész//
*A Kalmárban zajlik az élet. Úgy tűnik, sikerült Arthenior egyik legkedveltebb fogadójává tenni, bár a Pegazus mellett nem volt könnyű. Ám most mégis pezsgő városi élet, kalandorok, bárdzene és minden megtalálható, ami egy népszerű fogadóba kellhet.
A báró elégedetten tekintene körbe, ha most nem éppen a vashegyi követekkel, annak a minden lében kanál Habrertusnak küldötteivel tárgyalna. Egy olyan témáról ráadásul, ami minden figyelmet magának követel.
Sárga pillantása mégis el-elkalandozik arra, ahol Yeza táncol a bárd zenéjére. Furcsának találja, hogy a wegoteni lány így kivetkőzött magából, de nem ismeri annyira, hogy valóban gyanút fogjon. Csak ragadozópillantása szűkül össze, amikor a vörös felcsattan. Azonnal kiderül számára, hogy mi is történt, hogy mi okozta Yeza szabadosságát. Ha megtehetné, el is mosolyodna, de sem társasága, sem pozíciója nem engedi meg számára ezt a derűt.*
- Bocsánatukat kérem az intermezzóért. *Hajtja meg kissé magát ültében Dora és Estanellaria felé, bár ő a legkevésbé felelős a történtekért, mégis, mint házigazdának kötelessége tolmácsolni ezt a fontos vendégek felé.
Ám úgy tűnik, Graril és a többiek diszkréten és gyorsan oldják meg a dolgot. A kacér bárd pedig eltűnik Yeza után a lépcsőfordulóban. Az igric lélekben vállat von. Ha vörös wegtoreni lány elégtételt vesz rajta és elvágja a torkát, őt nem igazán érdekli. Csak tegye diszkréten és tanúk nélkül.*
950. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-15 07:48:33
Üzenet elküldve: 2020-08-15 07:48:33
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mandolinművész//
*Játék közben teljesen beleéli magát, szinte együtt él az általa játszott dallamokkal. A vörös hajú, wegtoreni lány igéző mozdulatokkal közelít felé. Táncos csípőmozgást láthat, olyat, amit csak a tűz városának lányai lejtenek. Ha Yeza-nak a báj egy képesség lenne, akkor az Ian-ra megbabonázó módon hatna. Észre sem veszi, de a tánccal, amit előtte táncol a lány, teljesen rabul ejti a bárd tekintetét. Bűverejű képessége szabadon áramol, mely szárnyakat kapott a tűzliliom múzsájától. Nem képes irányítani, s nem akarattal csábítja a lányt, de amint rá pillant a másik kisugárzása egyszerűen perzselő vihart indít benne, amely olyan erővel csap le rá, hogy nem képes levenni tekintetét a lányról, kinek még nevét sem tudja. A lány tánca, érintései, súgása, kisugárzása egyszerűen lehengerlő hatású. Kölcsönösen bűvöletbe kerülnek, csak éppen Yeza a képességét fékezni nem tudó Ian által, a bárd pedig a lány természetes jelenése miatt kerül a zene és a tánc révületébe. Fel sem fogja mit történik egészen addig, amíg a lány az ölébe nem perdül és tüzes ajkának egyetlen csókjával leveszi lábáról, s újai is megállnak a húrok pendítésében. Csak ekkor döbben rá, hogy képessége szabadon, zabolátlanul áramlott, s ennek a vörös hajú, elragadó lány az áldozatává vált. Ekkor döbben rá, hogy akarata ellenére, a vendégek előtt milyen látványt nyújthatott Yeza. Biztosan senki sem fogja ezért a látványért korholni a fogadó vezetőségét, de a lánynak elég kellemetlen perceket szerzett. A megtorló kérdésre, majd istenes jobbos csapásra szája kicsattan és apró vércsermely indul útnak, lefelé az álla felé. A fenyegetőzést, s az éles szavakat megérti és jogosnak találja. Megérdemelte, így nem is vág vissza sem tettekben, sem szóban. Nőt egyébként sem bántana sosem. Amikor a lány elviharzik fejét bosszúsan ingatja meg. Nem tud haragudni a másikra, ezt az egész helyzetet saját hibájaként könyveli el. Zsebéből egy kis rongyot vesz elő, mellyel letörli szája széléről a kicsattanó vért. Ekkor lép oda hozzá egy magas, jó kötésű férfi, aki a látottak alapján szintén alkalmazott lehet itt. Inkább harcosnak mondaná, mint felszolgálót, mert a megjelenése és kiállása szint egyértelműen így azonosítja őt. A férfi elnézést kér a történtekért, egyben figyelmezteti, hogy nem alkalmazható semmi ilyesmi bárd bűvölet. Sajnálkozva áll fel a székről és mandolinját a hátára akasztja.*
- Nem a kisasszony hibája. Megérdemeltem, de be kell vallanom nem volt szándékos a tettem. Nem vagyok teljesen ura képességemnek, s a fejem elveszítem, amint egy hozzá hasonló leányt meglátok. *Graril biztosan érti mire gondol, amint Yeza-t körülírja. Még egy kéréssel fordul a férfi felé.*
- Köszönöm a felajánlását, de inkább meghagynám az italt a kisasszonynak, egyben röviden, szeretnék elnézést kérni tőle, persze ha nem bánja. *Látja, hogy merre viharzik el Yeza, s ha Graril nem tartóztatja fel, akkor követi őt a szobájáig. Nem szándékozik rátörni az ajtót, csupán, ha eljut ide, akkor megáll az ajtó előtt, majd bekopog, de nem nyit be. Mély levegőt vesz, majd belekezd mondandójába.*
- Kisasszony! Én vagyok az előbbi bárd. Szeretnék elnézést kérni a tettemért. Talán nem hiszi el nekem, de nem vagyok teljesen ura ezen képességemnek. Amikor valaki olyat pillantok meg, aki nem hétköznapi… úgy értem különleges, akkor múzsaként az a személy teljesen áthangol, szárnyakat, ihletet ad, s a képességem ilyenkor korlátlanul, zabolátlanul képes tombolni. *Megáll egy kicsit, mert érzi, hogy túl gyorsan beszél, ideges egy kicsit és zavarban is van a történtektől. Végül folytatja néhány záró mondattal.*
- Teljesen jogos volt a haragja, de annyit el kell mondjak, hogy sohasem láttam még így táncolni senkit sem. Egyszerűen… nem találok rá szavakat. A kisugárzása, a lénye, olyan bűverőbe hajtott, hogy teljesen magával ragadott. Még egyszer fogadja őszinte sajnálatomat. *Szavai őszinték és sajnálata is az. Nagyot nyel, majd egy merész húzással próbálkozik.*
- Szeretném jóvá tenni, vagy legalább is kárpótolni valamiképp a mai eseményekért. Talán később, ha végzett, szívesen meghívnám egy vacsorára, persze zene nélkül. Bár ezek után nem biztos, hogy… *Felvetett jóvátételét hamar elveti, mert úgy hiszi, erre nem fog lehetőséget kapni, de ajánlatát mégis megtette, de zavarodottsága mindenképp érezhető hangjában. Ha még mindig lehetősége van az ajtóban állni, akkor búcsúzóul a következőket mondja.*
- Most megyek, nem zargatom tovább, de szeretném ha tudná, hogy a fogadótól, és személyzettől is elnézést kérek, egyben felelősséget vállalok a tetteimért. *Ha eddig az ajtó zárva volt, akkor most elindul a fogadótért felé, hacsak Yeza vagy valaki más meg nem állítja. Szándéka szerint hangosan elnézést kér mindenkitől és magára vállalja Yeza különös viselkedésének okát, egyúttal feltárja azt is, hogy önhibájából, azaz kontrollálatlan bárdi képessége miatt történt minden. Így érzi korrektnek a dolgot.*
*Játék közben teljesen beleéli magát, szinte együtt él az általa játszott dallamokkal. A vörös hajú, wegtoreni lány igéző mozdulatokkal közelít felé. Táncos csípőmozgást láthat, olyat, amit csak a tűz városának lányai lejtenek. Ha Yeza-nak a báj egy képesség lenne, akkor az Ian-ra megbabonázó módon hatna. Észre sem veszi, de a tánccal, amit előtte táncol a lány, teljesen rabul ejti a bárd tekintetét. Bűverejű képessége szabadon áramol, mely szárnyakat kapott a tűzliliom múzsájától. Nem képes irányítani, s nem akarattal csábítja a lányt, de amint rá pillant a másik kisugárzása egyszerűen perzselő vihart indít benne, amely olyan erővel csap le rá, hogy nem képes levenni tekintetét a lányról, kinek még nevét sem tudja. A lány tánca, érintései, súgása, kisugárzása egyszerűen lehengerlő hatású. Kölcsönösen bűvöletbe kerülnek, csak éppen Yeza a képességét fékezni nem tudó Ian által, a bárd pedig a lány természetes jelenése miatt kerül a zene és a tánc révületébe. Fel sem fogja mit történik egészen addig, amíg a lány az ölébe nem perdül és tüzes ajkának egyetlen csókjával leveszi lábáról, s újai is megállnak a húrok pendítésében. Csak ekkor döbben rá, hogy képessége szabadon, zabolátlanul áramlott, s ennek a vörös hajú, elragadó lány az áldozatává vált. Ekkor döbben rá, hogy akarata ellenére, a vendégek előtt milyen látványt nyújthatott Yeza. Biztosan senki sem fogja ezért a látványért korholni a fogadó vezetőségét, de a lánynak elég kellemetlen perceket szerzett. A megtorló kérdésre, majd istenes jobbos csapásra szája kicsattan és apró vércsermely indul útnak, lefelé az álla felé. A fenyegetőzést, s az éles szavakat megérti és jogosnak találja. Megérdemelte, így nem is vág vissza sem tettekben, sem szóban. Nőt egyébként sem bántana sosem. Amikor a lány elviharzik fejét bosszúsan ingatja meg. Nem tud haragudni a másikra, ezt az egész helyzetet saját hibájaként könyveli el. Zsebéből egy kis rongyot vesz elő, mellyel letörli szája széléről a kicsattanó vért. Ekkor lép oda hozzá egy magas, jó kötésű férfi, aki a látottak alapján szintén alkalmazott lehet itt. Inkább harcosnak mondaná, mint felszolgálót, mert a megjelenése és kiállása szint egyértelműen így azonosítja őt. A férfi elnézést kér a történtekért, egyben figyelmezteti, hogy nem alkalmazható semmi ilyesmi bárd bűvölet. Sajnálkozva áll fel a székről és mandolinját a hátára akasztja.*
- Nem a kisasszony hibája. Megérdemeltem, de be kell vallanom nem volt szándékos a tettem. Nem vagyok teljesen ura képességemnek, s a fejem elveszítem, amint egy hozzá hasonló leányt meglátok. *Graril biztosan érti mire gondol, amint Yeza-t körülírja. Még egy kéréssel fordul a férfi felé.*
- Köszönöm a felajánlását, de inkább meghagynám az italt a kisasszonynak, egyben röviden, szeretnék elnézést kérni tőle, persze ha nem bánja. *Látja, hogy merre viharzik el Yeza, s ha Graril nem tartóztatja fel, akkor követi őt a szobájáig. Nem szándékozik rátörni az ajtót, csupán, ha eljut ide, akkor megáll az ajtó előtt, majd bekopog, de nem nyit be. Mély levegőt vesz, majd belekezd mondandójába.*
- Kisasszony! Én vagyok az előbbi bárd. Szeretnék elnézést kérni a tettemért. Talán nem hiszi el nekem, de nem vagyok teljesen ura ezen képességemnek. Amikor valaki olyat pillantok meg, aki nem hétköznapi… úgy értem különleges, akkor múzsaként az a személy teljesen áthangol, szárnyakat, ihletet ad, s a képességem ilyenkor korlátlanul, zabolátlanul képes tombolni. *Megáll egy kicsit, mert érzi, hogy túl gyorsan beszél, ideges egy kicsit és zavarban is van a történtektől. Végül folytatja néhány záró mondattal.*
- Teljesen jogos volt a haragja, de annyit el kell mondjak, hogy sohasem láttam még így táncolni senkit sem. Egyszerűen… nem találok rá szavakat. A kisugárzása, a lénye, olyan bűverőbe hajtott, hogy teljesen magával ragadott. Még egyszer fogadja őszinte sajnálatomat. *Szavai őszinték és sajnálata is az. Nagyot nyel, majd egy merész húzással próbálkozik.*
- Szeretném jóvá tenni, vagy legalább is kárpótolni valamiképp a mai eseményekért. Talán később, ha végzett, szívesen meghívnám egy vacsorára, persze zene nélkül. Bár ezek után nem biztos, hogy… *Felvetett jóvátételét hamar elveti, mert úgy hiszi, erre nem fog lehetőséget kapni, de ajánlatát mégis megtette, de zavarodottsága mindenképp érezhető hangjában. Ha még mindig lehetősége van az ajtóban állni, akkor búcsúzóul a következőket mondja.*
- Most megyek, nem zargatom tovább, de szeretném ha tudná, hogy a fogadótól, és személyzettől is elnézést kérek, egyben felelősséget vállalok a tetteimért. *Ha eddig az ajtó zárva volt, akkor most elindul a fogadótért felé, hacsak Yeza vagy valaki más meg nem állítja. Szándéka szerint hangosan elnézést kér mindenkitől és magára vállalja Yeza különös viselkedésének okát, egyúttal feltárja azt is, hogy önhibájából, azaz kontrollálatlan bárdi képessége miatt történt minden. Így érzi korrektnek a dolgot.*
949. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-14 17:00:58
Üzenet elküldve: 2020-08-14 17:00:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Már a Kalmárban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Gwaeren (most) jókedvű, és a jelleméből fakadóan ez indulatok formájában mutatkozik meg. Olyan jóízűt rúgott az előbb Lou-ba, hogy jókedvében nagyot vigyorog, de a visszavágására csak magában elhatározza, hogy egy váratlan pillanatban elkapja majd. Mármint nem azt, amit a bajszos csóka terjeszt, hanem a bűvös férfirészét, hogy erőből megtanítsa Lou-t a jómodorra. Persze erre egyelőre nem kerül sor. Majd pár ital után, meglepetésszerűen. Hogy ez valami vonzalom jele-e, azt tudja a frász. A lány pont olyan, mint amilyennek kinéz: harcolni tud, bátor is, markolászni is tud, ha kell, csak az érzelmekkel nem képes általában zöld ágra vergődni.*
- Ha a férfi papok előtt óriási az a kígyó, nem is tudom, mit lesegetsz engem. *Röhög fel, és egyet odakacsint a törpe kollégának is, aki jól beszél.*
- Köszönöm, pajtás, elfogadom a meghívást! *Mondja, bár már korábban is megtette.* De aztán vigyázz, nem akarlak megsérteni. Két hete nem ittam, csak vizet. Ki tudja, mi lesz még itt. Igyál te is, bajszos!
*Gwaeren tudja magáról, hogy ő a nagypofájú részeg, de hát ez talán már az első korsó után sem titok. És még a hangulat is mámorító idebent.*
- Na, de meséljetek. Honnan jöttetek? Hány szép nemes hölgyet mentettetek már meg? *Kíváncsiskodik hol Lou-ra, hogy Hesgrimre pillantva.*
//Már a Kalmárban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Gwaeren (most) jókedvű, és a jelleméből fakadóan ez indulatok formájában mutatkozik meg. Olyan jóízűt rúgott az előbb Lou-ba, hogy jókedvében nagyot vigyorog, de a visszavágására csak magában elhatározza, hogy egy váratlan pillanatban elkapja majd. Mármint nem azt, amit a bajszos csóka terjeszt, hanem a bűvös férfirészét, hogy erőből megtanítsa Lou-t a jómodorra. Persze erre egyelőre nem kerül sor. Majd pár ital után, meglepetésszerűen. Hogy ez valami vonzalom jele-e, azt tudja a frász. A lány pont olyan, mint amilyennek kinéz: harcolni tud, bátor is, markolászni is tud, ha kell, csak az érzelmekkel nem képes általában zöld ágra vergődni.*
- Ha a férfi papok előtt óriási az a kígyó, nem is tudom, mit lesegetsz engem. *Röhög fel, és egyet odakacsint a törpe kollégának is, aki jól beszél.*
- Köszönöm, pajtás, elfogadom a meghívást! *Mondja, bár már korábban is megtette.* De aztán vigyázz, nem akarlak megsérteni. Két hete nem ittam, csak vizet. Ki tudja, mi lesz még itt. Igyál te is, bajszos!
*Gwaeren tudja magáról, hogy ő a nagypofájú részeg, de hát ez talán már az első korsó után sem titok. És még a hangulat is mámorító idebent.*
- Na, de meséljetek. Honnan jöttetek? Hány szép nemes hölgyet mentettetek már meg? *Kíváncsiskodik hol Lou-ra, hogy Hesgrimre pillantva.*
948. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-14 12:53:36
Üzenet elküldve: 2020-08-14 12:53:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Illúziótlanítva//
//Érintőlegesen Strat, Yeza//
*Arja nem tudná megmondani, mennyi idő alatt ért fel a pince hosszú lépcsőjén fel, az ajtóig. Valamiért csak a pincefal hideg köveire, a hűvösen a tenyerébe simuló vaskorlátra, a pult mögötti térbe nyíló vasajtó apró részleteire figyelt elmélyülten, zsibbadtan. ~Mik _egyáltalán_nem is törődött velem... csak arra a másikra figyelt.~ dobol a fülében a kikezdhetetlen megállapítás.
Xavyt szinte észre sem veszi, ahogy az letrappol mellette, épp mikor felér.
~_Azt_ csinálják.~ gondolja. _Azt_, amit Arjának esze ágában sincs csinálni. A lányka szilárd meggyőződése, hogy abból csak a baj van. Gyerek, veszekedés, ordítozás, féltékenykedés, a bordélybeli kurvák életéről nem is beszélve, aminek Arja pontosan ismeri a másik oldalát is Lihanechből: szörnyű betegségek, fogatlan, csúf öregség az utcára dobva, végül a csatorna mocska.
Mégis, ez most nagyon rosszul érinti. Hogy Mik csinálja _azt_. ~De miért olyan _nagyon, nagyon_ rossz érzés??!~ rázza meg a fejét dühösen, próbálva megfejteni a dolgot, de aztán haragosan, erős akarattal, fejét felszegve legyűri ezt az egész képtelenséget. Mit bánja ő Miket! Meg hogy kivel hetyeg a pincében! ~Mi közöm hozzá??!~ biggyeszti le a száját dacosan. ~Csináljon neki gyereket!~
Odafenn a konyhában szerencsére belebotlik Reenoba.*
- Reeno! *szólitja meg, de valahogy a korábbi Arja-féle kedvesség hiányzik a megszólítás hangszínéből. Érzelemmentesebbek, szürkébbek a gesztusok.*
- A Kovácsműhelybe át kell vigyél egy adag pörköltet. Sizpaknak.
- Új alkalmazott. *teszi még hozzá. Úgy véli, ennyi bőven elég. Amit ígért, teljesítette. Reeno kicsit csodálkozva pillant rá, fürkészőn, de csak bólint.*
- Rendben. *Arja meg ott is hagyja, és elindul vissza a korábbi asztalukhoz, de eszébe jut, amit ígért, hogy hoz maguknak ételt, így gépiesen felpakol a konyhában két teli tányér pörköltet, úgy indul el.
A pultnál még mindig ott könyököl a törpe körül a társaság, meglátja Grarilt is ~hát előkerült~ nyugtázza.
Megakad a szeme a Fogadóból épp távozó elfen, meg a mellette szolgaian hajlongó, igazán nyugtalanító külsejű két kopaszon, és hirtelen eszébe villan, amit Yeza említett neki a műhelyben, de aztán érdektelenül tovább siklik a tekintete a Fogadó vendégeire. A báró még mindig azzal a két nővel társalog elmélyülten, Strat meg épp egyedül van, úgy látszik, befejezték Aztyannal a beszédet. Arja gépiesen odaint neki, sőt ha Strat megszólítja, válaszol is neki, de a korábbi lelkes integetés hangulata szemmel láthatóan tovatűnt a lányból.
Yeza igézet alatti műsorából meg épp csak az utolsó taktusoknak, a csóknak és a pofon vágásnak a szemtanúja, meg Yeza zilált küllemén döbben meg cseppet. Nem igazán érti és tudja hová tenni a dolgot, fel is szalad a szemöldöke rendesen. Csak sejti, hogy talán a rőthajút megigézte az ismeretlen bárd, hallott már ilyesmiről, talán emiatt az egész. De még efölött is napirendre tér, és ahogy végre a korábbi asztalukhoz ér, üres arccal leül, kizárólag onnan követi Yeza feldúlt nekiiramodását.
Ha esetleg a lány épp útjába kerül, némi kíváncsisággal megrántja a karját, már ha sikerül elcsípnie, hogy üljön már le, és mondja el, mi történt, de arra már nem veszi a fáradtságot, hogy Yeza után menjen, ha az se lát, se hall. Jelenleg Arjának megvan a maga baja. Úgyhogy csak nekiáll végre enni, maga elé bámulva.*
//Érintőlegesen Strat, Yeza//
*Arja nem tudná megmondani, mennyi idő alatt ért fel a pince hosszú lépcsőjén fel, az ajtóig. Valamiért csak a pincefal hideg köveire, a hűvösen a tenyerébe simuló vaskorlátra, a pult mögötti térbe nyíló vasajtó apró részleteire figyelt elmélyülten, zsibbadtan. ~Mik _egyáltalán_nem is törődött velem... csak arra a másikra figyelt.~ dobol a fülében a kikezdhetetlen megállapítás.
Xavyt szinte észre sem veszi, ahogy az letrappol mellette, épp mikor felér.
~_Azt_ csinálják.~ gondolja. _Azt_, amit Arjának esze ágában sincs csinálni. A lányka szilárd meggyőződése, hogy abból csak a baj van. Gyerek, veszekedés, ordítozás, féltékenykedés, a bordélybeli kurvák életéről nem is beszélve, aminek Arja pontosan ismeri a másik oldalát is Lihanechből: szörnyű betegségek, fogatlan, csúf öregség az utcára dobva, végül a csatorna mocska.
Mégis, ez most nagyon rosszul érinti. Hogy Mik csinálja _azt_. ~De miért olyan _nagyon, nagyon_ rossz érzés??!~ rázza meg a fejét dühösen, próbálva megfejteni a dolgot, de aztán haragosan, erős akarattal, fejét felszegve legyűri ezt az egész képtelenséget. Mit bánja ő Miket! Meg hogy kivel hetyeg a pincében! ~Mi közöm hozzá??!~ biggyeszti le a száját dacosan. ~Csináljon neki gyereket!~
Odafenn a konyhában szerencsére belebotlik Reenoba.*
- Reeno! *szólitja meg, de valahogy a korábbi Arja-féle kedvesség hiányzik a megszólítás hangszínéből. Érzelemmentesebbek, szürkébbek a gesztusok.*
- A Kovácsműhelybe át kell vigyél egy adag pörköltet. Sizpaknak.
- Új alkalmazott. *teszi még hozzá. Úgy véli, ennyi bőven elég. Amit ígért, teljesítette. Reeno kicsit csodálkozva pillant rá, fürkészőn, de csak bólint.*
- Rendben. *Arja meg ott is hagyja, és elindul vissza a korábbi asztalukhoz, de eszébe jut, amit ígért, hogy hoz maguknak ételt, így gépiesen felpakol a konyhában két teli tányér pörköltet, úgy indul el.
A pultnál még mindig ott könyököl a törpe körül a társaság, meglátja Grarilt is ~hát előkerült~ nyugtázza.
Megakad a szeme a Fogadóból épp távozó elfen, meg a mellette szolgaian hajlongó, igazán nyugtalanító külsejű két kopaszon, és hirtelen eszébe villan, amit Yeza említett neki a műhelyben, de aztán érdektelenül tovább siklik a tekintete a Fogadó vendégeire. A báró még mindig azzal a két nővel társalog elmélyülten, Strat meg épp egyedül van, úgy látszik, befejezték Aztyannal a beszédet. Arja gépiesen odaint neki, sőt ha Strat megszólítja, válaszol is neki, de a korábbi lelkes integetés hangulata szemmel láthatóan tovatűnt a lányból.
Yeza igézet alatti műsorából meg épp csak az utolsó taktusoknak, a csóknak és a pofon vágásnak a szemtanúja, meg Yeza zilált küllemén döbben meg cseppet. Nem igazán érti és tudja hová tenni a dolgot, fel is szalad a szemöldöke rendesen. Csak sejti, hogy talán a rőthajút megigézte az ismeretlen bárd, hallott már ilyesmiről, talán emiatt az egész. De még efölött is napirendre tér, és ahogy végre a korábbi asztalukhoz ér, üres arccal leül, kizárólag onnan követi Yeza feldúlt nekiiramodását.
Ha esetleg a lány épp útjába kerül, némi kíváncsisággal megrántja a karját, már ha sikerül elcsípnie, hogy üljön már le, és mondja el, mi történt, de arra már nem veszi a fáradtságot, hogy Yeza után menjen, ha az se lát, se hall. Jelenleg Arjának megvan a maga baja. Úgyhogy csak nekiáll végre enni, maga elé bámulva.*
947. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-14 12:02:54
Üzenet elküldve: 2020-08-14 12:02:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Mandolin művész - Ianwarek és Yeza//
*A férfi éppen kitisztítja a körmeit, amikor meghallja a bárd muzsikáját. Nem is igazán ez lepi meg, hanem Yeza vérpezsdítő tánca. Graril elnézegeti, de amikor a lány a közös ölébe huppan és megcsókolja, egy kicsit kibújik belőle a zöldszemű szörny, de heves természetét megtanulta irányítani, mert az már egyszer komoly bajba sodorta. Kimért léptekkel megy a vörös felé, de a felképelést így sem tudja megakadályozni, s talán nem is akarta. Finoman megfogja a nő karját és magához húzza, mélyen Yeza íriszeibe néz.*
-Majd én megoldom. Menj hátra, és szedd magad rendbe, kérlek! Később beszélünk!* Szól szigorú, de kedves hangon, majd a bárd hoz lép.*
-Nagyon szép dal volt ez Művész úr, de itt, a vendégek biztonsága végett, semmilyen mágia nem használható. Kérem, ezt tartsa tisztelete! Illetve szeretnék elnézését kérni a munkatársnőm miatt, higgye el nem szokott ilyen lenni. Egy italt fel tudok ajánlani fájdalomdíj gyanánt.* Szól udvariasan a férfi.*
A hozzászólás írója (Graril Dhassorn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.14 12:03:12
*A férfi éppen kitisztítja a körmeit, amikor meghallja a bárd muzsikáját. Nem is igazán ez lepi meg, hanem Yeza vérpezsdítő tánca. Graril elnézegeti, de amikor a lány a közös ölébe huppan és megcsókolja, egy kicsit kibújik belőle a zöldszemű szörny, de heves természetét megtanulta irányítani, mert az már egyszer komoly bajba sodorta. Kimért léptekkel megy a vörös felé, de a felképelést így sem tudja megakadályozni, s talán nem is akarta. Finoman megfogja a nő karját és magához húzza, mélyen Yeza íriszeibe néz.*
-Majd én megoldom. Menj hátra, és szedd magad rendbe, kérlek! Később beszélünk!* Szól szigorú, de kedves hangon, majd a bárd hoz lép.*
-Nagyon szép dal volt ez Művész úr, de itt, a vendégek biztonsága végett, semmilyen mágia nem használható. Kérem, ezt tartsa tisztelete! Illetve szeretnék elnézését kérni a munkatársnőm miatt, higgye el nem szokott ilyen lenni. Egy italt fel tudok ajánlani fájdalomdíj gyanánt.* Szól udvariasan a férfi.*
A hozzászólás írója (Graril Dhassorn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.14 12:03:12
946. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-14 11:08:15
Üzenet elküldve: 2020-08-14 11:08:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Hubi szomjas és figyelemre vágyó angyalai - kiszolgálás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A báró egyértelművé tette, hogy a két hölgy kiemelt vendég, így jobban figyel az étel szervírozására is, amikor kiviszi. A sajt még egészen frissen olvadt, így puhán lepi el a sült csirkehúst, az illata pedig mennyei. Díszítésnek petrezselyem, zeller és virágra vágott paradicsom van mellé helyezve, így elég puccos látványt rittyentve. A tálcájára, miután lerakja a fogást a nő elé, elveszi a kiürült poharakat, hogy több helyet csináljon, na meg jóravaló alkalmazottként tüntesse fel magát. A furcsa, csillogós izékére viszont nem tud, nem rákérdezni, mert nagyon izgatja a dolog, neki is tetszene egy ilyen magán. A választ is megkapja a nőtől, ami kicsit sem olyan, mint amilyennek elképzelte. Ahogy elmondja, hogy egy mágus vérétől lett a kezén a dolog, tágra nyílnak a szemei. ~Nem ismerek egyet sem. ~ Konyul le a szája két sarka a felismeréstől, ám még itt nincs vége az elbeszélésnek. A nő hozzáteszi, hogy élve boncolta fel az öreg mágust. A szája elé emeli a kezét, nehogy a csodálkozástól megláthassák a fogai közé beragadt csirke zúzát, amit reggelire evett.*
-Ooooh! *Tekintetével a többiekre pillant, aztán rájön, hogy nem érti a dolog lényegét. Hiszen vágott már fel élve, ő is békát, de csak nagyobb kupi lett a vége. Mindenhonnan pucolhatta a vérét, míg ha elpusztult már az állat lényegesen többet lát a dolgaiból és az utána történő padlófelnyalás sem olyan vészes. ~Nekem is kell olyan. ~ Tekint vissza a nő kezére, míg ő belevágja a villát a csirkébe. ~Talán ha megdörzsölgetem, lejön egy kicsi belőle. ~ Viszont ekkor már a báró is az asztalnál van, így nem próbálkozik be, majd ha egyedül lesz a nő. Neki nincs arra ideje, hogy itt mágusok vérét kéregesse el, meg aztán az is lehet, hogy a kalapos nem mond el minden részletet és nem mindegy milyenfajta mágus az a mágus. Így, bár dünnyögve, de a megszólásra el is megy az asztaltól, hiszen egyelőre mást nem kértek tőle.*
-EGÉSZSÉGÉRE VÁLJÉK! *Kiabálja még el magát a kalapos irányába, mikor legkevésbé számít rá, majd elsiet a pult irányába.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.14 11:11:34
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A báró egyértelművé tette, hogy a két hölgy kiemelt vendég, így jobban figyel az étel szervírozására is, amikor kiviszi. A sajt még egészen frissen olvadt, így puhán lepi el a sült csirkehúst, az illata pedig mennyei. Díszítésnek petrezselyem, zeller és virágra vágott paradicsom van mellé helyezve, így elég puccos látványt rittyentve. A tálcájára, miután lerakja a fogást a nő elé, elveszi a kiürült poharakat, hogy több helyet csináljon, na meg jóravaló alkalmazottként tüntesse fel magát. A furcsa, csillogós izékére viszont nem tud, nem rákérdezni, mert nagyon izgatja a dolog, neki is tetszene egy ilyen magán. A választ is megkapja a nőtől, ami kicsit sem olyan, mint amilyennek elképzelte. Ahogy elmondja, hogy egy mágus vérétől lett a kezén a dolog, tágra nyílnak a szemei. ~Nem ismerek egyet sem. ~ Konyul le a szája két sarka a felismeréstől, ám még itt nincs vége az elbeszélésnek. A nő hozzáteszi, hogy élve boncolta fel az öreg mágust. A szája elé emeli a kezét, nehogy a csodálkozástól megláthassák a fogai közé beragadt csirke zúzát, amit reggelire evett.*
-Ooooh! *Tekintetével a többiekre pillant, aztán rájön, hogy nem érti a dolog lényegét. Hiszen vágott már fel élve, ő is békát, de csak nagyobb kupi lett a vége. Mindenhonnan pucolhatta a vérét, míg ha elpusztult már az állat lényegesen többet lát a dolgaiból és az utána történő padlófelnyalás sem olyan vészes. ~Nekem is kell olyan. ~ Tekint vissza a nő kezére, míg ő belevágja a villát a csirkébe. ~Talán ha megdörzsölgetem, lejön egy kicsi belőle. ~ Viszont ekkor már a báró is az asztalnál van, így nem próbálkozik be, majd ha egyedül lesz a nő. Neki nincs arra ideje, hogy itt mágusok vérét kéregesse el, meg aztán az is lehet, hogy a kalapos nem mond el minden részletet és nem mindegy milyenfajta mágus az a mágus. Így, bár dünnyögve, de a megszólásra el is megy az asztaltól, hiszen egyelőre mást nem kértek tőle.*
-EGÉSZSÉGÉRE VÁLJÉK! *Kiabálja még el magát a kalapos irányába, mikor legkevésbé számít rá, majd elsiet a pult irányába.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.14 11:11:34
945. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-14 10:47:56
Üzenet elküldve: 2020-08-14 10:47:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Jenari//
*Mintha némi kajánságot érezne ki a lány válaszaiból. Wegtorennel ellentétben Arthenior a bürokrácia feneketlen mocsara. A bürokrácia pedig a ködösítés és a mellébeszélés szerelemgyereke. Ha Yezán múlna, a hivatalnokok sorban lógnának már a főutca fáin. Végtelenül utálja a papírnyaló fajtájukat. Mintha csak és kizárólag azt a célt szolgálják, hogy minden sokkal bonyolultabb és körülményesebb legyen. Nincs olyan piszlicsáré részlet, amin ne tudnának akadékoskodni, ha úgy tartja kedvük. Márpedig nincs más dolguk mint kákán is csomót keresni, ha meg nincs rajta, akkor kötni rá párat.
Öröm az ürömben, hogy a lány mintha egy kicsit kezdene kivetkőzni a mogorvaság szúrós darócából. Meglehet, ennek köszönhetően a kissé rendhagyó kérés is kedvező válaszra talál. Yeza ajkára örömteli mosoly szökik. Az arcába fújt füstöt mintha észre sem venné.*
- Akkor keresni foglak *biccent hálásan. Már indulna is, amikor a lány utána szól.
~Varrni?~ emelkedik meg a szemöldöke. Ennyi erővel azt is kérdezhették volna tőle, hogy otthon van-e a favágás finom művészetében. Mindenesetre barátságos mosolyt varázsol az arcára a válaszhoz.*
- Majd kitalálunk valamit *kacsint, aztán indul is a dolgára.*
//Mandolinművész, (érintőlegesen Az alkimista)//
//Bárdzene aktív képesség hatása alatt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem meglepő módon a különös követség triójából csak az elegáns elf szólal meg. A megjelenése, a hanghordozása és nem utolsósorban a kísérete miatt olyasvalakinek tűnik, akinek a szavaira érdemes odafigyelni. Ennek érdekében Yeza mindent meg is tesz, de sajnos a bemutatkozást leszámítva szinte egy árva hang se jut el hozzá az egész társalgásból. Valami egészen más vonja magára a figyelmét, méghozzá teljesen kizárólagosan: az a wegtoreni dallam, amibe a kobzos kezd. Úgy kúszik a fülébe, mit egy mámoros igézet; a bőre alá nyúl, izzásig szítja a vérét, megbabonázza az érzékeit. A dallam annyira tökéletes, minden hangja, a ritmusa, a váltásai, hogy beleborzong. Szinte észre se veszi, amikor leteszi a konyharuhát, le a poharat, ellép a fekete ruhások mellett bármi jele nélkül, hogy valaha is érdekelték volna őt.
Húzza magához a dallam. A csípője úgy mozdul a léptei közben, ahogy csak a Tűz Városának igéző táncosaié tud. Yeza nem valami jó énekes és valóságos antitalentum a hangszerek terén, de a tánchoz, ahhoz tagadhatatlanul ért. Annyira, hogy e tehetsége okán oktatói megtűrték a Niyss húgocskái között a számos hiányossága mellett is.
Kibontja kontyba tűzött haját és megrázza az esőtől még kicsit csapzott, rőt tincseket. Léptei ütemes ringása egyenesen a kobzos felé viszi, míg a nyugat jellegzetes táncát lejti. Hátraveti a fejét, rőt tincsei közé túrva pördül, mint a legbujább tűzliliom, mely wegtoren fenséges napjának sugaraiban fürdőzik.
A bárd elé érve a nyáréjszakák mélykékjét idéző szempárba fúrja a tekintetét. Yeza pillantásában pedig olyan érzéki tűz ég, ami már most kettejük féktelen ölelkezését láttatja. Verejtéktől fénylő bőrüket, testük feszülését erre a vad ritmusra. Tánca egy pillanatra se marad abba. Lassan megkerüli a bárd székét. Ujjai végigsimítanak a vállán, a tarkójánál betúrnak a fekete tincsek közé, aztán előre kúsznak, le a férfi mellkasán.*
- Elképesztő vagy *súgja a félvér fülébe, míg ujjacskái kacéran az ing alá simítanak. Aztán pördül ismét, hogy a zenész elé fordulva táncoljon tovább. Csípője ütemes ringása, karjainak érzéki mozdulatai tökéletesen összhangban vannak a zenével. A fináléban hátat fordít a kobzosnak és a vállát, a mellkasát a karjait kígyózó mozdulatokban ringatva, a derekát egészen meghajlítva dől hátra. Vörös haja a padlót söpri, amikor pillantása ismét a bárdéba kapaszkodik egy kihívó mosollyal. Az utolsó taktusokra a férfi ölébe perdül és a dallam végszavára forró csókot tapaszt a muzsikus ajkára.
Amikor a zene abbamarad, kissé zavartan pislog a félvérre. Csak most tudatosul benne, mi történt. Ez épp elég vérlázító, hogy egy szívdobbanással ajkuk elválása után jöjjön is a megtorlás. Yeza lendíti a jobbját, és lekever egy isteneset a művész úrnak.*
- MIT KÉPZELSZ?! *csattan fel és pattan is fel egyúttal a férfi öléből.* - Te, meg a mocskos bárdmágiád! *sziszegi dühösen. Az a korábban még oly érzéki pillantás most a legvadabb fúriákét is maga mögé utasítaná. Az indulattól szinte csikordulnak egymáson a wegtoreni lány fogai, de nem akar botrányt a Kalmárban az egész vezérkar jelenlétében. Ezt a békát most kénytelen lenyelni.* - Ha még egyszer meglátlak, az ujjaid bánják *sziszegi halkan, egészen a bárd arcába hajolva. Ezután már csak annyi a vágya, hogy eltűnhessen szem elől. Élmény lesz feldúltan, nem kicsit megszégyenülten átvágni az egész fogadón, de kénytelen lesz, hogy minél hamarabb távozhasson a szobája felé.*
*Mintha némi kajánságot érezne ki a lány válaszaiból. Wegtorennel ellentétben Arthenior a bürokrácia feneketlen mocsara. A bürokrácia pedig a ködösítés és a mellébeszélés szerelemgyereke. Ha Yezán múlna, a hivatalnokok sorban lógnának már a főutca fáin. Végtelenül utálja a papírnyaló fajtájukat. Mintha csak és kizárólag azt a célt szolgálják, hogy minden sokkal bonyolultabb és körülményesebb legyen. Nincs olyan piszlicsáré részlet, amin ne tudnának akadékoskodni, ha úgy tartja kedvük. Márpedig nincs más dolguk mint kákán is csomót keresni, ha meg nincs rajta, akkor kötni rá párat.
Öröm az ürömben, hogy a lány mintha egy kicsit kezdene kivetkőzni a mogorvaság szúrós darócából. Meglehet, ennek köszönhetően a kissé rendhagyó kérés is kedvező válaszra talál. Yeza ajkára örömteli mosoly szökik. Az arcába fújt füstöt mintha észre sem venné.*
- Akkor keresni foglak *biccent hálásan. Már indulna is, amikor a lány utána szól.
~Varrni?~ emelkedik meg a szemöldöke. Ennyi erővel azt is kérdezhették volna tőle, hogy otthon van-e a favágás finom művészetében. Mindenesetre barátságos mosolyt varázsol az arcára a válaszhoz.*
- Majd kitalálunk valamit *kacsint, aztán indul is a dolgára.*
//Mandolinművész, (érintőlegesen Az alkimista)//
//Bárdzene aktív képesség hatása alatt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem meglepő módon a különös követség triójából csak az elegáns elf szólal meg. A megjelenése, a hanghordozása és nem utolsósorban a kísérete miatt olyasvalakinek tűnik, akinek a szavaira érdemes odafigyelni. Ennek érdekében Yeza mindent meg is tesz, de sajnos a bemutatkozást leszámítva szinte egy árva hang se jut el hozzá az egész társalgásból. Valami egészen más vonja magára a figyelmét, méghozzá teljesen kizárólagosan: az a wegtoreni dallam, amibe a kobzos kezd. Úgy kúszik a fülébe, mit egy mámoros igézet; a bőre alá nyúl, izzásig szítja a vérét, megbabonázza az érzékeit. A dallam annyira tökéletes, minden hangja, a ritmusa, a váltásai, hogy beleborzong. Szinte észre se veszi, amikor leteszi a konyharuhát, le a poharat, ellép a fekete ruhások mellett bármi jele nélkül, hogy valaha is érdekelték volna őt.
Húzza magához a dallam. A csípője úgy mozdul a léptei közben, ahogy csak a Tűz Városának igéző táncosaié tud. Yeza nem valami jó énekes és valóságos antitalentum a hangszerek terén, de a tánchoz, ahhoz tagadhatatlanul ért. Annyira, hogy e tehetsége okán oktatói megtűrték a Niyss húgocskái között a számos hiányossága mellett is.
Kibontja kontyba tűzött haját és megrázza az esőtől még kicsit csapzott, rőt tincseket. Léptei ütemes ringása egyenesen a kobzos felé viszi, míg a nyugat jellegzetes táncát lejti. Hátraveti a fejét, rőt tincsei közé túrva pördül, mint a legbujább tűzliliom, mely wegtoren fenséges napjának sugaraiban fürdőzik.
A bárd elé érve a nyáréjszakák mélykékjét idéző szempárba fúrja a tekintetét. Yeza pillantásában pedig olyan érzéki tűz ég, ami már most kettejük féktelen ölelkezését láttatja. Verejtéktől fénylő bőrüket, testük feszülését erre a vad ritmusra. Tánca egy pillanatra se marad abba. Lassan megkerüli a bárd székét. Ujjai végigsimítanak a vállán, a tarkójánál betúrnak a fekete tincsek közé, aztán előre kúsznak, le a férfi mellkasán.*
- Elképesztő vagy *súgja a félvér fülébe, míg ujjacskái kacéran az ing alá simítanak. Aztán pördül ismét, hogy a zenész elé fordulva táncoljon tovább. Csípője ütemes ringása, karjainak érzéki mozdulatai tökéletesen összhangban vannak a zenével. A fináléban hátat fordít a kobzosnak és a vállát, a mellkasát a karjait kígyózó mozdulatokban ringatva, a derekát egészen meghajlítva dől hátra. Vörös haja a padlót söpri, amikor pillantása ismét a bárdéba kapaszkodik egy kihívó mosollyal. Az utolsó taktusokra a férfi ölébe perdül és a dallam végszavára forró csókot tapaszt a muzsikus ajkára.
Amikor a zene abbamarad, kissé zavartan pislog a félvérre. Csak most tudatosul benne, mi történt. Ez épp elég vérlázító, hogy egy szívdobbanással ajkuk elválása után jöjjön is a megtorlás. Yeza lendíti a jobbját, és lekever egy isteneset a művész úrnak.*
- MIT KÉPZELSZ?! *csattan fel és pattan is fel egyúttal a férfi öléből.* - Te, meg a mocskos bárdmágiád! *sziszegi dühösen. Az a korábban még oly érzéki pillantás most a legvadabb fúriákét is maga mögé utasítaná. Az indulattól szinte csikordulnak egymáson a wegtoreni lány fogai, de nem akar botrányt a Kalmárban az egész vezérkar jelenlétében. Ezt a békát most kénytelen lenyelni.* - Ha még egyszer meglátlak, az ujjaid bánják *sziszegi halkan, egészen a bárd arcába hajolva. Ezután már csak annyi a vágya, hogy eltűnhessen szem elől. Élmény lesz feldúltan, nem kicsit megszégyenülten átvágni az egész fogadón, de kénytelen lesz, hogy minél hamarabb távozhasson a szobája felé.*
944. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-13 21:31:48
Üzenet elküldve: 2020-08-13 21:31:48
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hubi szomjas és figyelemre vágyó angyalai, Xavy és CCC//
*Szépen ívelt ajkain enyhén gúnyos mosollyal figyeli, ahogy Dora előadja a lánykának a tetoválás történetét. Bár nem rémlik, hogy hallotta már volna a különös minta meséjét, azt le merné fogadni, az elf csak most találta ki az egészet a gnóm ugratására*
- Cöh, nem inkább egy béka volt az? Vagy egy csirke a húslevesbe? *horkan fel kissé, ahogy Dora befejezi a mondandóját, csak hogy javítson kicsit a kedélyállapotán, ami kezd igen kedvezőtlen irányt venni a tétlen várakozásnak hála. Szerencse, hogy hamarosan újra felbukkan Cha'yss a színen, hogy feldobja kissé a hangulatát. Nemcsak a férfi látványa hozza lázba, bár meg kell hagyni, az sem utolsó, de az, hogy végre hozzákezdhetnek ahhoz, amiért jöttek, szintén elégedettséggel tölti el*
- A megfelelő személyzet és beszállítók kiválasztása viszont tagadhatatlanul a vezető érdeme. *emeli meg kissé poharát a férfi felé, ám ezzel részéről vége a felszínes kis csevejnek, bár úgy tűnik, Dora továbbra se tud elszakadni a múlt felemlegetésétől. ~Értjük, ismeritek egymást, értjük, elcsattant egy csók, ami bizonyára életed legcsodásabb élménye volt, és jó eséllyel az is marad. Továbbléphetnénk?~ forgatja szemeit gondolatban, míg a lányt hallgatja*
- El tudom képzelni. *erőlteti jól begyakorolt mosolyát az arcára, miközben magában arról fantáziál, hogy egy sötét sikátorban a puszta kezével fojtja meg az elfet. Az ilyen alkalmakkor, mint a mostani, egyáltalán nem érti, mit is lát a kancellár Dorában. ~Minden kifinomultságot és ravaszságot nélkülöz... egy ostoba nemes kisasszony is nagyobb hasznomra lenne, aki csak ruhákról meg bálokról tud csevegni~ gondolja magában, örülve, hogy Cha'yss se ragad le sokáig a régmúlt eseményeinél*
- Részben épp a másféle kapcsolatai miatt kerestük fel. Nem vonnánk bele feleslegesen a városi őrséget, ha csak nem feltétlen szükséges. Bizonyára megérti, az őrség felfogása néha elég... korlátolt. *kezdi szép lassan felvezetni a dolgot, kicsit habozva az utolsó szónál, de reméli, a férfi érteni fogja, mire gondol. ~Nem minden fekete és fehér, de ezt hogy magyaráznád meg egy város őrnek?~ igyekszik üzenni a pillantásával, miközben belekortyol a poharába, ízlelgetve kicsit a rumot, mielőtt újra folytatná*
- Emellett pedig a kisasszony leveléből úgy tűnt, a Kalmárban szállt meg, míg a városban tartózkodott, így reméltük, tud frissebb információval szolgálni a hollétét illetően. Esetleg volna olyan kedves, hogy mesélne a legutolsó találkozásukról? Mikor látta utoljára a Vashegy úrnőjét? Hogy viselkedett akkor a kisasszony? Esetleg nem említett valakit, aki ártani akarna neki? *tér lassan rá a lényegre, beszéd közben előrehajolva kissé, ahogy bizalmas dolgokról szokás diskurálni*
- Mi csak azért jöttünk, hogy megbizonyosodjunk róla, Kagaenae kisasszony jól van. Segíteni szeretnénk neki. *igyekszik meggyőzni Cha'ysst arról, hogy bízhat bennük, hiszen ha a férfi tényleg az, akinek a hallottak alapján gondolja, akkor bizonyára jóval többet tud az ügyről, mint amennyit eddig elmondott neki, és csupán a kezdeti bizalmatlanság mondatja vele ezeket a semmitmondó szavakat. Egyelőre nem mond többet, hisz biztos benne, Dora a pilláit rebegtetve kilocsog majd még ezt-azt, de reméli, a báró úr elsajátította már annyira a ki nem mondott szavak kiismerésének művészetét, hogy megértse, mire is próbál célozgatni.*
*Szépen ívelt ajkain enyhén gúnyos mosollyal figyeli, ahogy Dora előadja a lánykának a tetoválás történetét. Bár nem rémlik, hogy hallotta már volna a különös minta meséjét, azt le merné fogadni, az elf csak most találta ki az egészet a gnóm ugratására*
- Cöh, nem inkább egy béka volt az? Vagy egy csirke a húslevesbe? *horkan fel kissé, ahogy Dora befejezi a mondandóját, csak hogy javítson kicsit a kedélyállapotán, ami kezd igen kedvezőtlen irányt venni a tétlen várakozásnak hála. Szerencse, hogy hamarosan újra felbukkan Cha'yss a színen, hogy feldobja kissé a hangulatát. Nemcsak a férfi látványa hozza lázba, bár meg kell hagyni, az sem utolsó, de az, hogy végre hozzákezdhetnek ahhoz, amiért jöttek, szintén elégedettséggel tölti el*
- A megfelelő személyzet és beszállítók kiválasztása viszont tagadhatatlanul a vezető érdeme. *emeli meg kissé poharát a férfi felé, ám ezzel részéről vége a felszínes kis csevejnek, bár úgy tűnik, Dora továbbra se tud elszakadni a múlt felemlegetésétől. ~Értjük, ismeritek egymást, értjük, elcsattant egy csók, ami bizonyára életed legcsodásabb élménye volt, és jó eséllyel az is marad. Továbbléphetnénk?~ forgatja szemeit gondolatban, míg a lányt hallgatja*
- El tudom képzelni. *erőlteti jól begyakorolt mosolyát az arcára, miközben magában arról fantáziál, hogy egy sötét sikátorban a puszta kezével fojtja meg az elfet. Az ilyen alkalmakkor, mint a mostani, egyáltalán nem érti, mit is lát a kancellár Dorában. ~Minden kifinomultságot és ravaszságot nélkülöz... egy ostoba nemes kisasszony is nagyobb hasznomra lenne, aki csak ruhákról meg bálokról tud csevegni~ gondolja magában, örülve, hogy Cha'yss se ragad le sokáig a régmúlt eseményeinél*
- Részben épp a másféle kapcsolatai miatt kerestük fel. Nem vonnánk bele feleslegesen a városi őrséget, ha csak nem feltétlen szükséges. Bizonyára megérti, az őrség felfogása néha elég... korlátolt. *kezdi szép lassan felvezetni a dolgot, kicsit habozva az utolsó szónál, de reméli, a férfi érteni fogja, mire gondol. ~Nem minden fekete és fehér, de ezt hogy magyaráznád meg egy város őrnek?~ igyekszik üzenni a pillantásával, miközben belekortyol a poharába, ízlelgetve kicsit a rumot, mielőtt újra folytatná*
- Emellett pedig a kisasszony leveléből úgy tűnt, a Kalmárban szállt meg, míg a városban tartózkodott, így reméltük, tud frissebb információval szolgálni a hollétét illetően. Esetleg volna olyan kedves, hogy mesélne a legutolsó találkozásukról? Mikor látta utoljára a Vashegy úrnőjét? Hogy viselkedett akkor a kisasszony? Esetleg nem említett valakit, aki ártani akarna neki? *tér lassan rá a lényegre, beszéd közben előrehajolva kissé, ahogy bizalmas dolgokról szokás diskurálni*
- Mi csak azért jöttünk, hogy megbizonyosodjunk róla, Kagaenae kisasszony jól van. Segíteni szeretnénk neki. *igyekszik meggyőzni Cha'ysst arról, hogy bízhat bennük, hiszen ha a férfi tényleg az, akinek a hallottak alapján gondolja, akkor bizonyára jóval többet tud az ügyről, mint amennyit eddig elmondott neki, és csupán a kezdeti bizalmatlanság mondatja vele ezeket a semmitmondó szavakat. Egyelőre nem mond többet, hisz biztos benne, Dora a pilláit rebegtetve kilocsog majd még ezt-azt, de reméli, a báró úr elsajátította már annyira a ki nem mondott szavak kiismerésének művészetét, hogy megértse, mire is próbál célozgatni.*
943. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-13 21:29:38
Üzenet elküldve: 2020-08-13 21:29:38
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
- Eddigi tapasztalataim alapján az Őrség tagjai meglepően érettek és tisztelettudóak.
*Válaszol kellőképpen ködösen ahhoz, hogy talán ne tűntessen fel senkit rossz színben, és egyben ne leplezze azt, hogy nem igazán tud még releváns véleményt alkotni bármiről. Az eddigi tapasztalatai pedig igen csekélyek, de ezt nem kell tudnia senkinek ugyebár.*
- Az ügyek lezárultak, igen.
*Felel ismételten homályosan, ami egyben mosolyt csal az arcára, hogy mennyire élvezi valójában a köntörfalazást.*
- Tudomásom szerint nincs ok az aggodalomra.
*Egy megnyugtatónak szánt fakó mosolyt villant Yeza felé, ami hamar lelohad, amikor a felszolgáló a szokatlan alakokról ejt szót.*
- Hüm, ez valóban érdekes. Köszönöm az információt. Mindig hasznos az éber polgárok észrevétele.
*Ugyan nem tudja, hogy az imént elhangzottaknak lehet e bármi jelentősége, de alaposan elraktározza emlékezetében, és bízik benne, hogy csupán pár szokatlan kalandort láthattak a helyiek. Yeza oltárokra irányuló kérdését is figyelmen kívül hagyja, mert elmerül gondolataiban, de hallgatása talán nem szokatlan a felszolgáló lánynak, hiszen rövid ismeretségük alatt módszeresen ignorálta többször is amaz kérdéseit.*
- Oh, igen. Ajándék. Arra illik vigyázni.
*Nyilván nem csak az illem, és a tárgy mutatóssága miatt őrzi nagy becsben a pipát Jenari, hanem mert kedves emlék is a számára, és azon kevés dolgok egyike, ami szülőotthonához köti őt.
A kérés őszintén meglepi, értetlenül pislog fel a másikra, miközben nagyokat szippant az idő közben meggyújtott pipából. Egy darabig lent is tartja a füstöt, mielőtt válaszra kerítene sort és kifújná, egyenesen felfelé, jóformán Yeza arcába.*
- Természetesen, nincs akadálya, ha lesz erre alkalmas idő, és helyszín is.
*Csak biccent a felvetésre, hogy bizony pár egyszerű stratégiai lépés ismerete sosem haszontalan, különösen egy dekoratív nő esetében, mint amilyen Yeza is. Mielőtt a lány távozna, még sietősen hozzászól, ezúttal már egy látványosabb vigyorral arcán.*
- Tudsz varrni? Kellene majd pár ötlet, hogy mit kezdjek ezzel, ami nem néz ki ostobán, és nem életveszélyes.
*Hogy prezentálja miről is lenne szó, kezébe veszi a széken heverő szürke köpenyt, és az asztal fölé emeli. Miután ez megtörténik, és a textil előbbi helyén landol ismételten, szabad kezét arra használja, hogy a rumért nyúljon, és aprókat kortyolva bele kiélvezze annak ízvilágát. Jenari számára egészen kellemes összehatást alkot a finom, de erős alkohol az Ördögvigyorral, ezért nem bánja, ha esetleg környezete nem zargatja míg az egyszerű élvezetekben elmerülve teljesen kiengedi a felgyűlt feszültséget.*
- Eddigi tapasztalataim alapján az Őrség tagjai meglepően érettek és tisztelettudóak.
*Válaszol kellőképpen ködösen ahhoz, hogy talán ne tűntessen fel senkit rossz színben, és egyben ne leplezze azt, hogy nem igazán tud még releváns véleményt alkotni bármiről. Az eddigi tapasztalatai pedig igen csekélyek, de ezt nem kell tudnia senkinek ugyebár.*
- Az ügyek lezárultak, igen.
*Felel ismételten homályosan, ami egyben mosolyt csal az arcára, hogy mennyire élvezi valójában a köntörfalazást.*
- Tudomásom szerint nincs ok az aggodalomra.
*Egy megnyugtatónak szánt fakó mosolyt villant Yeza felé, ami hamar lelohad, amikor a felszolgáló a szokatlan alakokról ejt szót.*
- Hüm, ez valóban érdekes. Köszönöm az információt. Mindig hasznos az éber polgárok észrevétele.
*Ugyan nem tudja, hogy az imént elhangzottaknak lehet e bármi jelentősége, de alaposan elraktározza emlékezetében, és bízik benne, hogy csupán pár szokatlan kalandort láthattak a helyiek. Yeza oltárokra irányuló kérdését is figyelmen kívül hagyja, mert elmerül gondolataiban, de hallgatása talán nem szokatlan a felszolgáló lánynak, hiszen rövid ismeretségük alatt módszeresen ignorálta többször is amaz kérdéseit.*
- Oh, igen. Ajándék. Arra illik vigyázni.
*Nyilván nem csak az illem, és a tárgy mutatóssága miatt őrzi nagy becsben a pipát Jenari, hanem mert kedves emlék is a számára, és azon kevés dolgok egyike, ami szülőotthonához köti őt.
A kérés őszintén meglepi, értetlenül pislog fel a másikra, miközben nagyokat szippant az idő közben meggyújtott pipából. Egy darabig lent is tartja a füstöt, mielőtt válaszra kerítene sort és kifújná, egyenesen felfelé, jóformán Yeza arcába.*
- Természetesen, nincs akadálya, ha lesz erre alkalmas idő, és helyszín is.
*Csak biccent a felvetésre, hogy bizony pár egyszerű stratégiai lépés ismerete sosem haszontalan, különösen egy dekoratív nő esetében, mint amilyen Yeza is. Mielőtt a lány távozna, még sietősen hozzászól, ezúttal már egy látványosabb vigyorral arcán.*
- Tudsz varrni? Kellene majd pár ötlet, hogy mit kezdjek ezzel, ami nem néz ki ostobán, és nem életveszélyes.
*Hogy prezentálja miről is lenne szó, kezébe veszi a széken heverő szürke köpenyt, és az asztal fölé emeli. Miután ez megtörténik, és a textil előbbi helyén landol ismételten, szabad kezét arra használja, hogy a rumért nyúljon, és aprókat kortyolva bele kiélvezze annak ízvilágát. Jenari számára egészen kellemes összehatást alkot a finom, de erős alkohol az Ördögvigyorral, ezért nem bánja, ha esetleg környezete nem zargatja míg az egyszerű élvezetekben elmerülve teljesen kiengedi a felgyűlt feszültséget.*
942. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-13 19:39:08
Üzenet elküldve: 2020-08-13 19:39:08
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Hubi szomjas és figyelemre vágyó angyalai, Xavy és CCC//
*Ahogy leül, újabb dicséreteket zsebelhet be, ezúttal a ház kínálatát illetően. Egy olyan tartózkodó, Cha'yss-féle kereskedőhöz nem illik a szerénytelenség, így lesütött szemekkel, szerényen mosolyogva fogadja a mélységi lány szavait.*
- Köszönöm, de csak részben az én erényem. *Hárítja el részben a dicsérő szavakat.*
- A személyzet, a Kereskedőház beszerzői és a város kiváló alapanyagai nélkül sehol sem tartanék. *Teszi hozzá a sötételfre mosolyogva.
A gyors témaváltást könnyed beleegyezéssel fogadja, mintha maga is számított volna a beszélgetésben beálló fordulatra.*
- Valóban így van. *Bólint megerősítve az elhangzottakat. Már ami a vásárlás körülményeit illeti. Ám a folytatásra enyhe értetlenség fut át az arcán. Nem tudni, hogy a teljesen eltérő kérdés vagy az úrnő városban tartózkodásának körülményei lepték volna meg.
Dora tekintetét magán érzi és egy pillanat erejéig rá is pillant az elf lányra. A különös kíváncsiság és a derű, amelyet leolvas az arcáról, kissé összezavarják, mert valahogy nem tudja összeegyeztetni az Estanellariától hallottakkal. Bár lehet, hogy még mindig a darabjuk és az az alatt történtek járnak az eszében.
Aztán Dora veszi át a szót, így a sárga pillantás is átvándorol rá. Rövid ideig hallgat, éppen csak addig, amíg az etikett megkívánja egy ilyen fontos témában. Közben persze azon gondolkodik, hogy hogyan is jöhetne ki a legjobban a dolgokból. De rá kell jönnie, hogy nem rendelkezik elég információval még.*
- Megértem az aggodalmukat, de nem értem, hogy miért engem kerestek fel és nem a városőrség kiváló tagjait. Én magam csak egy egyszerű kalmár vagyok, bár vannak kapcsolataim, de azok másfélék. *Kezd bele a válaszba enyhe bocsánatkéréssel a hangjában. Mintha szégyellné, hogy nem tud - vagy nem akar - azonnal segíteni.
Annyira nem is akar segíteni a kancellárnak, bár Dorával kivételt tenne, de egyelőre még nem avatná be a kettőst. Viszont nagy mozgástere nincs, mert Aenae az emeleten van a lakosztályában és elég egy szerencsétlen elszólás és összedől a precízen felépített terve.
Míg a válaszra vár, belekortyol a Xavy által kihozott fehérborba. Persze észleli, hogy a pohárválasztás nem volt megfelelő, de sznobság volna, ha most kicseréltetné.*
*Ahogy leül, újabb dicséreteket zsebelhet be, ezúttal a ház kínálatát illetően. Egy olyan tartózkodó, Cha'yss-féle kereskedőhöz nem illik a szerénytelenség, így lesütött szemekkel, szerényen mosolyogva fogadja a mélységi lány szavait.*
- Köszönöm, de csak részben az én erényem. *Hárítja el részben a dicsérő szavakat.*
- A személyzet, a Kereskedőház beszerzői és a város kiváló alapanyagai nélkül sehol sem tartanék. *Teszi hozzá a sötételfre mosolyogva.
A gyors témaváltást könnyed beleegyezéssel fogadja, mintha maga is számított volna a beszélgetésben beálló fordulatra.*
- Valóban így van. *Bólint megerősítve az elhangzottakat. Már ami a vásárlás körülményeit illeti. Ám a folytatásra enyhe értetlenség fut át az arcán. Nem tudni, hogy a teljesen eltérő kérdés vagy az úrnő városban tartózkodásának körülményei lepték volna meg.
Dora tekintetét magán érzi és egy pillanat erejéig rá is pillant az elf lányra. A különös kíváncsiság és a derű, amelyet leolvas az arcáról, kissé összezavarják, mert valahogy nem tudja összeegyeztetni az Estanellariától hallottakkal. Bár lehet, hogy még mindig a darabjuk és az az alatt történtek járnak az eszében.
Aztán Dora veszi át a szót, így a sárga pillantás is átvándorol rá. Rövid ideig hallgat, éppen csak addig, amíg az etikett megkívánja egy ilyen fontos témában. Közben persze azon gondolkodik, hogy hogyan is jöhetne ki a legjobban a dolgokból. De rá kell jönnie, hogy nem rendelkezik elég információval még.*
- Megértem az aggodalmukat, de nem értem, hogy miért engem kerestek fel és nem a városőrség kiváló tagjait. Én magam csak egy egyszerű kalmár vagyok, bár vannak kapcsolataim, de azok másfélék. *Kezd bele a válaszba enyhe bocsánatkéréssel a hangjában. Mintha szégyellné, hogy nem tud - vagy nem akar - azonnal segíteni.
Annyira nem is akar segíteni a kancellárnak, bár Dorával kivételt tenne, de egyelőre még nem avatná be a kettőst. Viszont nagy mozgástere nincs, mert Aenae az emeleten van a lakosztályában és elég egy szerencsétlen elszólás és összedől a precízen felépített terve.
Míg a válaszra vár, belekortyol a Xavy által kihozott fehérborba. Persze észleli, hogy a pohárválasztás nem volt megfelelő, de sznobság volna, ha most kicseréltetné.*
941. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-13 13:36:08
Üzenet elküldve: 2020-08-13 13:36:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mesélő (Méreg)//
*Az tekintélyes elf nem sokat habozik és rögtön a lényegre tér. Szemei meglepetten kerekednek ki, amikor a másik elárulja neki, hogy nagy hatással volt a találkozásuk. Erre egyáltalán nem számított, hogy ilyen jó benyomást hagyott, így őszinte meglepettség ül ki az arcára.*
- Köszönöm uram. Próbálkozik a gnóm fia. *Hirtelen nem is tud nagyot mit mondani a letaglózó dicséretre. Nem szokott hozzá, egyáltalán nem. A komorrá váló tekintet után sejti, hogy valami komolyabb téma fog következni. Sejtései beigazolódnak. Figyelemmel hallgatja végig az elfet, amint a város jelenlegi helyzetét ecseteli. Nem akar okoskodónak tűnni, ezért egyetértően bólint a város helyzetének felvázolása után.*
- Készséggel állok rendelkezésére uram. *Örömmel veszi a felkérést a további szolgálatokra. Elkötelezettség és tettrekészség csillog meg szemeiben. A holnapi találkozóra szintén beleegyezően és határozottan bólint.*
- Természetesen, ott leszek. *Határozott kijelentése után viszonozza a főtanácsadó úr meghajlását, elköszönve tőle. A három tisztviselő elhagyják a fogadót, miután Ardreth elmondta a mondandóját. Ő maga sem marad tovább a Kalmárban, hiszen holnapra fel kell készülnie, már amennyire egy ilyen nagy volumenű feladatra fel lehet készülni. Biccentéssel elköszön a pultosoktól, majd elhagyja a Kalmárt és a Polgárnegyed felé veszi az irányt, hogy hazamenjen.*
*Az tekintélyes elf nem sokat habozik és rögtön a lényegre tér. Szemei meglepetten kerekednek ki, amikor a másik elárulja neki, hogy nagy hatással volt a találkozásuk. Erre egyáltalán nem számított, hogy ilyen jó benyomást hagyott, így őszinte meglepettség ül ki az arcára.*
- Köszönöm uram. Próbálkozik a gnóm fia. *Hirtelen nem is tud nagyot mit mondani a letaglózó dicséretre. Nem szokott hozzá, egyáltalán nem. A komorrá váló tekintet után sejti, hogy valami komolyabb téma fog következni. Sejtései beigazolódnak. Figyelemmel hallgatja végig az elfet, amint a város jelenlegi helyzetét ecseteli. Nem akar okoskodónak tűnni, ezért egyetértően bólint a város helyzetének felvázolása után.*
- Készséggel állok rendelkezésére uram. *Örömmel veszi a felkérést a további szolgálatokra. Elkötelezettség és tettrekészség csillog meg szemeiben. A holnapi találkozóra szintén beleegyezően és határozottan bólint.*
- Természetesen, ott leszek. *Határozott kijelentése után viszonozza a főtanácsadó úr meghajlását, elköszönve tőle. A három tisztviselő elhagyják a fogadót, miután Ardreth elmondta a mondandóját. Ő maga sem marad tovább a Kalmárban, hiszen holnapra fel kell készülnie, már amennyire egy ilyen nagy volumenű feladatra fel lehet készülni. Biccentéssel elköszön a pultosoktól, majd elhagyja a Kalmárt és a Polgárnegyed felé veszi az irányt, hogy hazamenjen.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659