Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 322 (6421. - 6440. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
6440. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-14 08:37:26
Üzenet elküldve: 2022-11-14 08:37:26
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Az éj szülöttei //
* Fanyarul elmosolyodik a nőstény szavaira. *
~ Helyre lettem téve. ~
* Nem bánkódik, mondhatni, szórakoztatja a másik nyers stílusa. *
- Igen, ezt magamtól is kitalálhattam volna.
* Nevet fel röviden, majd belepillant a poharakba. A sajátja már régen elfogyott. Int a pultosnak és kikér egyJám bort, az asztalra dobja érte a 10 aranyat.
Kipillant az ablakon, ugyancsak elszaaldt az idő és tovább is maradt, mint az eredetileg tervezte. A kapott pohár bort a nőstény elé tolja. *
- Az ismeretségünkre, kedves Reyraa. Fogadd csak el. Mennem kell, de igazán örültem a társaságodnak. Nagyon...
~ Furcsa? Különös? Rendhagyó? ~
-... Érdekes volt. Remélem legközelebb is hasonló körülmények között találkozhatunk.
~ Nem mint vadász és célpont. ~
* Kényelmes tempóban feltápászkodik az asztaltól. Röviden meghajol, tiszteletét kifejezve a társasága iránt. *
- Ha valaha idegenvezető kellene a Mélybe, valahol a környéken biztos megtalálsz.
~ Bár valószínűleg ott is megállná a helyét. Veszélyes egy nőstény ez, azt súgják az ösztöneim. ~
* Röviden int még egy utolsót és a kijárat felé sétál. *
* Fanyarul elmosolyodik a nőstény szavaira. *
~ Helyre lettem téve. ~
* Nem bánkódik, mondhatni, szórakoztatja a másik nyers stílusa. *
- Igen, ezt magamtól is kitalálhattam volna.
* Nevet fel röviden, majd belepillant a poharakba. A sajátja már régen elfogyott. Int a pultosnak és kikér egyJám bort, az asztalra dobja érte a 10 aranyat.
Kipillant az ablakon, ugyancsak elszaaldt az idő és tovább is maradt, mint az eredetileg tervezte. A kapott pohár bort a nőstény elé tolja. *- Az ismeretségünkre, kedves Reyraa. Fogadd csak el. Mennem kell, de igazán örültem a társaságodnak. Nagyon...
~ Furcsa? Különös? Rendhagyó? ~
-... Érdekes volt. Remélem legközelebb is hasonló körülmények között találkozhatunk.
~ Nem mint vadász és célpont. ~
* Kényelmes tempóban feltápászkodik az asztaltól. Röviden meghajol, tiszteletét kifejezve a társasága iránt. *
- Ha valaha idegenvezető kellene a Mélybe, valahol a környéken biztos megtalálsz.
~ Bár valószínűleg ott is megállná a helyét. Veszélyes egy nőstény ez, azt súgják az ösztöneim. ~
* Röviden int még egy utolsót és a kijárat felé sétál. *
6439. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-13 23:21:44
Üzenet elküldve: 2022-11-13 23:21:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 446
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 446
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Betérő - kitérő//
- Az nagyon hasznos tud lenni, ha valakinek jó szeme van. Főleg, ha még ilyen bájos is.
*jegyzi meg, majd köszöntésre emeli a korsóját. Aztán Sura kérdésére így felel.*
- Nagy ritkán vannak megrendeléseim, igen. De leginkább csak azt nézem, mire vágynak azok, akiknek sok pénze van, aztán elhozom nekik. Nem nagy ördöngősség: általában arra vágynak, amit csak nagyon kevesen engedhetnek meg maguknak, és ami ezen a vidéken nem is elérhető. Csak arra kell odafigyelni, hogy valódi minőség legyen, mert a vagyonosok meg tudják különböztetni az egzotikus bóvlit a valódi ritkaságtól.
És mivel párszor már jó érzékkel kitaláltam, mire lenne igényük és el is hoztam nekik, most már tudják, hogy el tudom hozni, amit kérnek. Az esetek többségében. De romlandó dolgokkal és élő állatokkal nem foglalkozom.
*Sura kérdésén elgondolkozik, majd így felel.*
- Talán kitalálni, hogy ki mire vágyik. Rájönni, hogy mi az, amit értékesnek tart és amiért hajlandó adni valamit. Volt már példa, hogy valaki nem pénzzel fizetett. Hanem például valami más portékával. Amit aztán még nagyobb értékben tudtam vagyonná tenni.
És ami még nagyon foglalkoztat, azok az értesülések. Kereskedőként hasznos tudni, mi várható. Honnan leselkedik veszély. Hol kínálkozik valamilyen lehetőség. Az ilyen értesülés érték. Néha többet ér, mint valami szép csecsebecse.
*magyarázza, látszólag csak amúgy csevegésként, de azért látszik a tekintetében a fürkésző csillogás.*
- Az nagyon hasznos tud lenni, ha valakinek jó szeme van. Főleg, ha még ilyen bájos is.
*jegyzi meg, majd köszöntésre emeli a korsóját. Aztán Sura kérdésére így felel.*
- Nagy ritkán vannak megrendeléseim, igen. De leginkább csak azt nézem, mire vágynak azok, akiknek sok pénze van, aztán elhozom nekik. Nem nagy ördöngősség: általában arra vágynak, amit csak nagyon kevesen engedhetnek meg maguknak, és ami ezen a vidéken nem is elérhető. Csak arra kell odafigyelni, hogy valódi minőség legyen, mert a vagyonosok meg tudják különböztetni az egzotikus bóvlit a valódi ritkaságtól.
És mivel párszor már jó érzékkel kitaláltam, mire lenne igényük és el is hoztam nekik, most már tudják, hogy el tudom hozni, amit kérnek. Az esetek többségében. De romlandó dolgokkal és élő állatokkal nem foglalkozom.
*Sura kérdésén elgondolkozik, majd így felel.*
- Talán kitalálni, hogy ki mire vágyik. Rájönni, hogy mi az, amit értékesnek tart és amiért hajlandó adni valamit. Volt már példa, hogy valaki nem pénzzel fizetett. Hanem például valami más portékával. Amit aztán még nagyobb értékben tudtam vagyonná tenni.
És ami még nagyon foglalkoztat, azok az értesülések. Kereskedőként hasznos tudni, mi várható. Honnan leselkedik veszély. Hol kínálkozik valamilyen lehetőség. Az ilyen értesülés érték. Néha többet ér, mint valami szép csecsebecse.
*magyarázza, látszólag csak amúgy csevegésként, de azért látszik a tekintetében a fürkésző csillogás.*
6438. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-13 11:20:09
Üzenet elküldve: 2022-11-13 11:20:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Betérő - kitérő//
*Nevetése kíváncsian érdeklődő mosollyá szelídül, amikor a férfi gyakorlatilag csak nemes egyszerűséggel átlép a megjegyzése felett. Egy kicsit zavarja, igen, mert szereti kézben tartani a figyelmet és oldani vagy éppen feszíteni a hangulatot, ahogy az érdekei kívánják, de ennél a fickónál, úgy tűnik, csak a dolog első része működik. Figyel, ez kétségtelen.*
- Jó szemem van a dolgokhoz *mondja. A válasz ad is a kérdezőnek valamicskét, de a részletek dolgát ezzel a gazdag táptalajt biztosító felütéssel találgatásokra bízza. A talány izgalmas. Ugyanakkor biztonságos is.*
- Szóval luxuscikkek. *Elismerő biccentéssel kanyarodik vissza a másik szavaira.* - Feltételezem, akkor egyedi megrendelésekre dolgozik. Felkérésre vagy egy meglévő ügyfélkörnek? *A füstölt sajtba harap, amit ki tudja, mikor emelt el a férfi előtti tálról.* - Fel is kutatja ezeket a holmikat vagy arra megvannak az emberei?
*Látszik, hogy fejben igyekszik összefésülni az egész ügymenet működését az igénytől a beszerzésen át a leszállításig.
Egy darabig csak fürkészi a másikat, mint aki próbálja kitalálni, hogy mely készségei juttatták erre a bizonyára jövedelmező pályára.*
- És melyik része a kedvence? *Kérdi érdeklődő cinkossággal a szája szegletén.*
*Nevetése kíváncsian érdeklődő mosollyá szelídül, amikor a férfi gyakorlatilag csak nemes egyszerűséggel átlép a megjegyzése felett. Egy kicsit zavarja, igen, mert szereti kézben tartani a figyelmet és oldani vagy éppen feszíteni a hangulatot, ahogy az érdekei kívánják, de ennél a fickónál, úgy tűnik, csak a dolog első része működik. Figyel, ez kétségtelen.*
- Jó szemem van a dolgokhoz *mondja. A válasz ad is a kérdezőnek valamicskét, de a részletek dolgát ezzel a gazdag táptalajt biztosító felütéssel találgatásokra bízza. A talány izgalmas. Ugyanakkor biztonságos is.*
- Szóval luxuscikkek. *Elismerő biccentéssel kanyarodik vissza a másik szavaira.* - Feltételezem, akkor egyedi megrendelésekre dolgozik. Felkérésre vagy egy meglévő ügyfélkörnek? *A füstölt sajtba harap, amit ki tudja, mikor emelt el a férfi előtti tálról.* - Fel is kutatja ezeket a holmikat vagy arra megvannak az emberei?
*Látszik, hogy fejben igyekszik összefésülni az egész ügymenet működését az igénytől a beszerzésen át a leszállításig.
Egy darabig csak fürkészi a másikat, mint aki próbálja kitalálni, hogy mely készségei juttatták erre a bizonyára jövedelmező pályára.*
- És melyik része a kedvence? *Kérdi érdeklődő cinkossággal a szája szegletén.*
6437. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-12 16:55:47
Üzenet elküldve: 2022-11-12 16:55:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 446
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 446
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Betérő - kitérő//
*Feltűnik neki Sura megtorpanása, amikor előzékenyen felkel ültéből a fogadására. Beszédes - egyszerre mutatja, hogy a nő nincs hozzászokva ehhez a gesztushoz, másrészt pedig azt, hogy talán fenyegetésnek érezte.
Orthus elég sokféle közegben járatos a szigorú etikettet követő nemességtől a köpönyegforgató kufárokig, ezért levonja a következtetést, hogy egy-két fokkal visszább vehet a protokollból.
Sura megjegyzését a kikötőről egy megértő bólintással veszi tudomásul és nem feszegeti.*
- Első sorban luxuscikkekkel foglalkozom, és egzotikus ritkaságokkal. Ruhanemű, kelme, műtárgyak és ékszerek, néha dohány és szesz.
*fejti ki.*
- Voltaképpen mindig üzleti úton vagyok. De most történetesen otthon is vagyok, ez a szülővárosom. Csak nem töltök itt se sokkal több időt, mint máshol.
*egy biccentéssel fogadja Sura jóváhagyását, hogy tovább ehet, mégse folytatja. Inkább kérdez.*
- És most, hogy itt van, mivel foglalkozik? Vagy mivel szeretne foglalkozni?
*kérdi. A nő valahogy izgalomba hozza, de nem (csak) azon a módon, ahogy nyilván a legtöbb férfit. Orthus agya most is, mint legtöbbször - azon jár, miképpen tudna valamilyen jó üzletet kötni, értékes kapcsolatot kiépíteni. És mivel még itt, a saját szülővárosában is híján van az értesüléseknek, nem lenne számára hátrány valaki, akitől rendszeresen értesüléseket kaphat. Az a benyomása, hogy Sura sem az a szégyenlős, visszahúzódó fajta, akit érdekelhet egy jövedelmező lehetőség.
De nagyon korai lenne ezt még megítélni. Egyelőre beéri azzal, hogy élvezi a hölgytársaságot, ami úgy is kellemes, ha nem lesz belőle semmi több.*
*Feltűnik neki Sura megtorpanása, amikor előzékenyen felkel ültéből a fogadására. Beszédes - egyszerre mutatja, hogy a nő nincs hozzászokva ehhez a gesztushoz, másrészt pedig azt, hogy talán fenyegetésnek érezte.
Orthus elég sokféle közegben járatos a szigorú etikettet követő nemességtől a köpönyegforgató kufárokig, ezért levonja a következtetést, hogy egy-két fokkal visszább vehet a protokollból.
Sura megjegyzését a kikötőről egy megértő bólintással veszi tudomásul és nem feszegeti.*
- Első sorban luxuscikkekkel foglalkozom, és egzotikus ritkaságokkal. Ruhanemű, kelme, műtárgyak és ékszerek, néha dohány és szesz.
*fejti ki.*
- Voltaképpen mindig üzleti úton vagyok. De most történetesen otthon is vagyok, ez a szülővárosom. Csak nem töltök itt se sokkal több időt, mint máshol.
*egy biccentéssel fogadja Sura jóváhagyását, hogy tovább ehet, mégse folytatja. Inkább kérdez.*
- És most, hogy itt van, mivel foglalkozik? Vagy mivel szeretne foglalkozni?
*kérdi. A nő valahogy izgalomba hozza, de nem (csak) azon a módon, ahogy nyilván a legtöbb férfit. Orthus agya most is, mint legtöbbször - azon jár, miképpen tudna valamilyen jó üzletet kötni, értékes kapcsolatot kiépíteni. És mivel még itt, a saját szülővárosában is híján van az értesüléseknek, nem lenne számára hátrány valaki, akitől rendszeresen értesüléseket kaphat. Az a benyomása, hogy Sura sem az a szégyenlős, visszahúzódó fajta, akit érdekelhet egy jövedelmező lehetőség.
De nagyon korai lenne ezt még megítélni. Egyelőre beéri azzal, hogy élvezi a hölgytársaságot, ami úgy is kellemes, ha nem lesz belőle semmi több.*
6436. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-12 16:01:36
Üzenet elküldve: 2022-11-12 16:01:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Betérő - kitérő//
*Amikor érkeztére a férfi megemelkedik ültéből, Sura azért egy pillanatra megtorpan, de hamar a helyére kerül a gesztus, így az arcán a mosoly csupán egy pillanatra veszti el szemrevaló ívét. Ezek szerint nem csalta meg a megérzése.*
- Ó, egy igazi úr *biccent az ígéretre, habár az ilyesminek csak a naiv lánykák hisznek.* - Amekkora ez a város, bizony keveset találni benne.
*Nem csak a férfi méri végig őt, de ez fordítva is igaz. Sura figyelme nem ugorja át a címeres pecsétgyűrűt, bár nem is ragad le nála. Nem mintha a korábbi kijelentésének bármi köze lenne hozzá. A nemesség és az úriemberség jóval kevesebbszer kerül egyazon személy értékei közé, mint azt a puszta szavak alapján feltételezné egy laikus.*
- Sura *viszonozza a bemutatkozást. *- Sura Séy. *A hangja olyan kellemesen búgja az alliteráló nevet, mintha egy ellenállhatatlan ajánlat lenne egy távoli vidék nyelvén.*
- Én csak *megvonja a vállát.* - Még próbálom kitalálni, mihet lenne tehetségem. Nemrég jöttem vissza a városba a kikötőből. Mondjuk úgy, nem igazán találtam meg ott a számításomat.
*Miközben beszél, egy kicsit elhúzza a száját és ahelyett, hogy asztaltársára nézne, inkább a magával hozott pohárkákat rendezgeti az asztalon. Nem nehéz leolvasni ezekből a jelekből, hogy nem nagyon szeretné kifejteni sem azt, hogy mik is voltak a számításai, sem pedig a visszatérte konkrétabb okait.*
- Szóval kereskedő *Pillant fel egy nagy lélegzet után, hogy inkább erre az ösvényre fordítsa a diskurzus irányát.* - És miféle áruval kereskedik? *érdeklődik az állát megtámasztva.* - Esetleg ide is üzleti ügyben tért be?
*Az étkezés folytatása kapcsán tett megjegyzésre viszont kibuggyan belőle a nevetés.*
- Miféle kérdés ez? Talán ha azt mondom, bánom, inkább éhesen marad? *kacag őszinte derűvel és legyint.* - Csak tréfál velem. Hát olyannak néz, aki ilyesmire kárhoztatna egy jóravaló kereskedőt? *Ez utóbbi nyilvánvalóan oximoron, mert e szakma kissé messzebb esik a tisztességestől, mint a többi. A rossz nyelvek gyakorta emlegetik úgy, hogy szép köntösbe öltöztetett rablás... ha jól csinálják.*
*Amikor érkeztére a férfi megemelkedik ültéből, Sura azért egy pillanatra megtorpan, de hamar a helyére kerül a gesztus, így az arcán a mosoly csupán egy pillanatra veszti el szemrevaló ívét. Ezek szerint nem csalta meg a megérzése.*
- Ó, egy igazi úr *biccent az ígéretre, habár az ilyesminek csak a naiv lánykák hisznek.* - Amekkora ez a város, bizony keveset találni benne.
*Nem csak a férfi méri végig őt, de ez fordítva is igaz. Sura figyelme nem ugorja át a címeres pecsétgyűrűt, bár nem is ragad le nála. Nem mintha a korábbi kijelentésének bármi köze lenne hozzá. A nemesség és az úriemberség jóval kevesebbszer kerül egyazon személy értékei közé, mint azt a puszta szavak alapján feltételezné egy laikus.*
- Sura *viszonozza a bemutatkozást. *- Sura Séy. *A hangja olyan kellemesen búgja az alliteráló nevet, mintha egy ellenállhatatlan ajánlat lenne egy távoli vidék nyelvén.*
- Én csak *megvonja a vállát.* - Még próbálom kitalálni, mihet lenne tehetségem. Nemrég jöttem vissza a városba a kikötőből. Mondjuk úgy, nem igazán találtam meg ott a számításomat.
*Miközben beszél, egy kicsit elhúzza a száját és ahelyett, hogy asztaltársára nézne, inkább a magával hozott pohárkákat rendezgeti az asztalon. Nem nehéz leolvasni ezekből a jelekből, hogy nem nagyon szeretné kifejteni sem azt, hogy mik is voltak a számításai, sem pedig a visszatérte konkrétabb okait.*
- Szóval kereskedő *Pillant fel egy nagy lélegzet után, hogy inkább erre az ösvényre fordítsa a diskurzus irányát.* - És miféle áruval kereskedik? *érdeklődik az állát megtámasztva.* - Esetleg ide is üzleti ügyben tért be?
*Az étkezés folytatása kapcsán tett megjegyzésre viszont kibuggyan belőle a nevetés.*
- Miféle kérdés ez? Talán ha azt mondom, bánom, inkább éhesen marad? *kacag őszinte derűvel és legyint.* - Csak tréfál velem. Hát olyannak néz, aki ilyesmire kárhoztatna egy jóravaló kereskedőt? *Ez utóbbi nyilvánvalóan oximoron, mert e szakma kissé messzebb esik a tisztességestől, mint a többi. A rossz nyelvek gyakorta emlegetik úgy, hogy szép köntösbe öltöztetett rablás... ha jól csinálják.*
6435. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-12 10:52:55
Üzenet elküldve: 2022-11-12 10:52:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Az éj szülöttei //
*A férfi igen csak félreérthette szavait, ugyanis a mélységi nőnek eszébe sem jutott munkát ajánlania. Csupán érdeklődött a másik bevételi forrásai iránt, hiszen jobb hamar kideríteni, ki számíthat konkurenciának a jövőben. Bár a gondolatot, hogy valaki a keze alá dolgozik, felettébb szórakoztatónak érzi, tisztában van azzal, hogy ő nem egy társasági lény. A munkahelyére is nehezen illeszkedett be, habár az őrködés magányosabb feladat. Nem bírná elviselni, ha valakivel folyamatosan foglalkozni kéne.*
-Nem ajánlatnak szántam, csak érdeklődtem. De ha szükséged van munkára, szerintem nem én vagyok az embered.
*Feleli ridegen, hogy biztosan megértse a férfi, hogy hosszú távon nem kér a társaságából.*
-Egyedül szeretek dolgozni.
~És sosem osztozkodom.~
*A férfi igen csak félreérthette szavait, ugyanis a mélységi nőnek eszébe sem jutott munkát ajánlania. Csupán érdeklődött a másik bevételi forrásai iránt, hiszen jobb hamar kideríteni, ki számíthat konkurenciának a jövőben. Bár a gondolatot, hogy valaki a keze alá dolgozik, felettébb szórakoztatónak érzi, tisztában van azzal, hogy ő nem egy társasági lény. A munkahelyére is nehezen illeszkedett be, habár az őrködés magányosabb feladat. Nem bírná elviselni, ha valakivel folyamatosan foglalkozni kéne.*
-Nem ajánlatnak szántam, csak érdeklődtem. De ha szükséged van munkára, szerintem nem én vagyok az embered.
*Feleli ridegen, hogy biztosan megértse a férfi, hogy hosszú távon nem kér a társaságából.*
-Egyedül szeretek dolgozni.
~És sosem osztozkodom.~
6434. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-12 09:47:43
Üzenet elküldve: 2022-11-12 09:47:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 446
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 446
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Betérő - kitérő//
*Gondolatai még egy ideig a Pincearénában zajló mérkőzés körül forognak. Kíváncsi, hogy ki fog győztesként visszatérni onnan. Arra már korábban is rájött, hogy ő maga csak úgy nem követhetné a küzdő feleket, hogy megnézhesse a harcot. Más pedig nemigen akad, ami most lekötné a figyelmét.
Pedig valójában pont figyelemelterelésre vágyik. Az üzletre most nem szeretne pár percig gondolni, az üres otthonra még kevésbé. Ahogyan arra sem, hogy kezdi érezni magán a hosszú lovaglás hatásait most, hogy már egy ideje kényelmesen ül egy asztalnál.
Ekkor lép oda mellé Sura. Akaratlanul is az első dolga végigmérni a nőt. Igencsak szemrevaló, ezt rögtön elkönyveli magában. Arra is lenne elképzelése, hogy miért szólította meg őt. Orthus tisztában van azzal, hogy nem az a daliás férfi-ideál, akin a fehérnép szeme megakad, ezért mindig számítást sejt az ilyen közeledés mögött - és gyakran semmi baja ezzel a számítással.
De ha volt olyan fontos lecke, amit az élet már megtanított neki, az az, hogy soha ne valamilyen feltételezésből induljon ki, hanem járjon a dolgok végére. Egyetlen helyzet sem feltétlenül az, aminek elsőre látszik.
Éppen ezért gyorsan megfegyelmezi a tekintetét, hogy az ne vándoroljon össze-vissza. Feláll az asztaltól, hiszen így illik fogadni egy hölgyet, majd így felel.*
- Csak tessék.
*Alighanem még a széket is kihúzta volna Surának, de a nő ebben megelőzte, így csak helyet foglal ismét. A leányzó pedig rögtön magyarázatot is ad arra, hogy miért ült pont az ő asztalához.*
- Természetesen, ezt megértem. Nyugodt lehet, részemről semmilyen kellemetlenség se éri. Orthus Morthimer, szolgálatára. Önben kit tisztelhetek?
*kérdi a maga kimért és udvarias stílusában, majd megválaszolja a kérdést is.*
- Mondhatjuk, hogy a környéken lakom. Bár sokkal több időt ebben a városban sem töltök, mint másikban. Kereskedő vagyok, legtöbbször úton vagyok. És kegyed?
*végül még hozzáteszi.*
- Remélem nem bánja, ha közben folytatom az evést. Ez az egyszerű étek most kifejezetten jól esik.
*elvégre még ott van előtte a Vándorok eledele, már amennyit még nem fogyasztott el a sajtokból és húsokból.*
*Gondolatai még egy ideig a Pincearénában zajló mérkőzés körül forognak. Kíváncsi, hogy ki fog győztesként visszatérni onnan. Arra már korábban is rájött, hogy ő maga csak úgy nem követhetné a küzdő feleket, hogy megnézhesse a harcot. Más pedig nemigen akad, ami most lekötné a figyelmét.
Pedig valójában pont figyelemelterelésre vágyik. Az üzletre most nem szeretne pár percig gondolni, az üres otthonra még kevésbé. Ahogyan arra sem, hogy kezdi érezni magán a hosszú lovaglás hatásait most, hogy már egy ideje kényelmesen ül egy asztalnál.
Ekkor lép oda mellé Sura. Akaratlanul is az első dolga végigmérni a nőt. Igencsak szemrevaló, ezt rögtön elkönyveli magában. Arra is lenne elképzelése, hogy miért szólította meg őt. Orthus tisztában van azzal, hogy nem az a daliás férfi-ideál, akin a fehérnép szeme megakad, ezért mindig számítást sejt az ilyen közeledés mögött - és gyakran semmi baja ezzel a számítással.
De ha volt olyan fontos lecke, amit az élet már megtanított neki, az az, hogy soha ne valamilyen feltételezésből induljon ki, hanem járjon a dolgok végére. Egyetlen helyzet sem feltétlenül az, aminek elsőre látszik.
Éppen ezért gyorsan megfegyelmezi a tekintetét, hogy az ne vándoroljon össze-vissza. Feláll az asztaltól, hiszen így illik fogadni egy hölgyet, majd így felel.*
- Csak tessék.
*Alighanem még a széket is kihúzta volna Surának, de a nő ebben megelőzte, így csak helyet foglal ismét. A leányzó pedig rögtön magyarázatot is ad arra, hogy miért ült pont az ő asztalához.*
- Természetesen, ezt megértem. Nyugodt lehet, részemről semmilyen kellemetlenség se éri. Orthus Morthimer, szolgálatára. Önben kit tisztelhetek?
*kérdi a maga kimért és udvarias stílusában, majd megválaszolja a kérdést is.*
- Mondhatjuk, hogy a környéken lakom. Bár sokkal több időt ebben a városban sem töltök, mint másikban. Kereskedő vagyok, legtöbbször úton vagyok. És kegyed?
*végül még hozzáteszi.*
- Remélem nem bánja, ha közben folytatom az evést. Ez az egyszerű étek most kifejezetten jól esik.
*elvégre még ott van előtte a Vándorok eledele, már amennyit még nem fogyasztott el a sajtokból és húsokból.*
6433. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-12 08:06:32
Üzenet elküldve: 2022-11-12 08:06:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Betérő - kitérő//
*Vannak azok a fajta emberek, akik betoppannak valahová és azonnal felhívják magukra a figyelmet. Ezt olykor még meg is tetézik, mint a Warg lány, de akkor is működik, ha inkább észrevétlenül meghúzódnának a sarokban, mint a mogorva wegtoreni. De vannak, akik egyszerűen beleolvadnak a tömegbe, habár lehet, hogy sokkal több figyelemre méltók, mint azok, akik elsőre megragadják szempárokat.
Sura jó érzékkel szúrja ki ez utóbbiakat is. Az italokkal felszerelkezve gyorsan körbefuttatja a pillantását a többi vendégen, és már meg is van: ápolt haj és körszakáll, nem túl hivalkodó ruházat, de így is elüt azoktól, akik az ilyen felkapottabb fogadókat felkeresik. Nem az a szerencsevadász, fegyverből élő kalandor vagy hasonló. Nem tudná megmondani, hogy idevalósi-e, elvégre Arthenior piszok nagy város, de a helyi törzsvendégek fizimiskáját azért nagyjából ismeri. Az étkezés módja viszont sokat elárul valakiről. Így aztán Sura felölt egy kellemes de azért nem csapodár mosolyt és Orthus Morthimer asztala felé veszi az irányt.*
- Szabad lesz? *kérdi költői alapon, mert már húzza is ki a lábával a széket és lepakolja az italokat.*
- Remélem, nem bánja. *Félrebillenti a fejét.* - Sajnos egy lány egyedül ücsörögve sok kellemetlen alaknak már felhívást jelent keringőre *vonja meg a vállát.*
- A környéken lakik? Vagy csak átutazóban van? *A már megkezdett korsó sörbe kortyol. Aprót, ahogy egy kisasszony tenné, aki csak az íze miatt issza, nem hitvány addikcióból, mint a nagypolgáriasodás szekeréről lecsúszott réteg java Artheniorban.*
*Vannak azok a fajta emberek, akik betoppannak valahová és azonnal felhívják magukra a figyelmet. Ezt olykor még meg is tetézik, mint a Warg lány, de akkor is működik, ha inkább észrevétlenül meghúzódnának a sarokban, mint a mogorva wegtoreni. De vannak, akik egyszerűen beleolvadnak a tömegbe, habár lehet, hogy sokkal több figyelemre méltók, mint azok, akik elsőre megragadják szempárokat.
Sura jó érzékkel szúrja ki ez utóbbiakat is. Az italokkal felszerelkezve gyorsan körbefuttatja a pillantását a többi vendégen, és már meg is van: ápolt haj és körszakáll, nem túl hivalkodó ruházat, de így is elüt azoktól, akik az ilyen felkapottabb fogadókat felkeresik. Nem az a szerencsevadász, fegyverből élő kalandor vagy hasonló. Nem tudná megmondani, hogy idevalósi-e, elvégre Arthenior piszok nagy város, de a helyi törzsvendégek fizimiskáját azért nagyjából ismeri. Az étkezés módja viszont sokat elárul valakiről. Így aztán Sura felölt egy kellemes de azért nem csapodár mosolyt és Orthus Morthimer asztala felé veszi az irányt.*
- Szabad lesz? *kérdi költői alapon, mert már húzza is ki a lábával a széket és lepakolja az italokat.*
- Remélem, nem bánja. *Félrebillenti a fejét.* - Sajnos egy lány egyedül ücsörögve sok kellemetlen alaknak már felhívást jelent keringőre *vonja meg a vállát.*
- A környéken lakik? Vagy csak átutazóban van? *A már megkezdett korsó sörbe kortyol. Aprót, ahogy egy kisasszony tenné, aki csak az íze miatt issza, nem hitvány addikcióból, mint a nagypolgáriasodás szekeréről lecsúszott réteg java Artheniorban.*
6432. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-09 12:33:14
Üzenet elküldve: 2022-11-09 12:33:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 511
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 511
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó a Kalmárhoz//
*Csendben szemléli, miképp rakodja el az italokat a leány. Nem várt mást. Ugyanakkor bizonyosságot nyer abbéli gyanúja felől, hogy már találkoztak. Még ha csak futólag is és ha nem is bírná felidézni, hogy mikor.
Feltételezi továbbá, hogy megsértette a nőt. A nőt, ki jobb szeret hallgatni. Ritka tulajdonság ez egy fehérnépnél. Főleg az olyan léha életvitellel megáldott egyedeknél, mint ez a barna itt. Legalábbis a habitusából neki ezt sikerült kisilabizálni, s mindig hallgat az intuícióira. Talán ezért van még életben.
Nincs különösebb lelkiismeret-furdalása a szituáció miatt. Elvégre az lenne furcsa, ha készséggel válaszolna egy idegen kérdéseire. Most viszont, hogy ezt maga mögött tudta, nyugodt szívvel követheti a párost az úgynevezett "Pincearénába". Megcsúfolása e szó az arénának, főleg annak, mi az emlékei között él. Mindenesetre a nyomukba szegődik. Nem Jenariért aggódik. Az ő vére, bizonyosan képes megvédeni magát. Sokkal inkább kíváncsi. Kíváncsi, mihez kezd a lány a nyurga, ám minden bizonnyal ügyes és gyors elffel.*
*Csendben szemléli, miképp rakodja el az italokat a leány. Nem várt mást. Ugyanakkor bizonyosságot nyer abbéli gyanúja felől, hogy már találkoztak. Még ha csak futólag is és ha nem is bírná felidézni, hogy mikor.
Feltételezi továbbá, hogy megsértette a nőt. A nőt, ki jobb szeret hallgatni. Ritka tulajdonság ez egy fehérnépnél. Főleg az olyan léha életvitellel megáldott egyedeknél, mint ez a barna itt. Legalábbis a habitusából neki ezt sikerült kisilabizálni, s mindig hallgat az intuícióira. Talán ezért van még életben.
Nincs különösebb lelkiismeret-furdalása a szituáció miatt. Elvégre az lenne furcsa, ha készséggel válaszolna egy idegen kérdéseire. Most viszont, hogy ezt maga mögött tudta, nyugodt szívvel követheti a párost az úgynevezett "Pincearénába". Megcsúfolása e szó az arénának, főleg annak, mi az emlékei között él. Mindenesetre a nyomukba szegődik. Nem Jenariért aggódik. Az ő vére, bizonyosan képes megvédeni magát. Sokkal inkább kíváncsi. Kíváncsi, mihez kezd a lány a nyurga, ám minden bizonnyal ügyes és gyors elffel.*
6431. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-09 05:30:35
Üzenet elküldve: 2022-11-09 05:30:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadó a Kalmárhoz//
*Ágyban, párnák közt halni meg. Van annál sokkal rosszabb vég is. Sura bizony kiegyezne vele, főleg, ha nem párosul hosszú, nyomorúságos betegséggel vagy ilyesmi. Krultosnak viszont egész más tervei vannak az életútja végén lévő utolsó fejezetre.*
- Attól tartok, ez nem feltétlenül döntés kérdése *kacag fel a kijelentésre. Az már biztos, hogy a wegtoreni határozottan áll az élet dolgaihoz. Ezt csak megerősíti, amikor azt mondja, hogy elég jól ismeri az itteni tulajt. Állítani, hogy valaki kiismerte egy kereskedő fifikáját, az bizony elég merész. Viszont az is kiderül, hogy a férfi tényleg nem igazán emlékszik Surára. Nem rója fel neki, hiszen valószínűleg ezer és egy szerzettel hozta már össze a sors, és nem is mostanában volt, hogy összefutottak.
Ekkor hívja fel magára a figyelmet az újonnan érkező. Sura látta már őt elég sokszor itt-ott. Wargfejes amulett és a címeres tabard. A nagyreményű városőr-osztag tagja. Nem mintha neki nem lenne akármelyik egy kutya. Nem úgy Krultosnak! Azonnal észrevenni, hogy mekkora figyelmet kap a lány. Ha tippelnie kéne, akkor azt a fennhéjázó kihívást is erre a számlára írná. Sura sóhajtva csóválja a fejét.*
- Nem vagyok névtelen *mondja, mikor Denjaar visszatér az asztalhoz a tétemelő közjáték után.* - Bemutatkoztam neked annak idején, de *legyint elnéző nemtörődömséggel. Aztán felkel és fogja a még érintetlen italokat (Krultosét is beleértve). Mint egy felszolgáló, aki úgy szedi össze a poharakat, hogy nem foglalkozik vele, van-e még bennük valami. A két sört a korsó fülénél fogva, a két megmaradt rövidet pedig baljának ujjaival egymáshoz fogja. Nem zavarja, hogy az így összecsippentett poharak tartalmába nyúl, elvégre távoztában konfiskálja azokat a maga számára.*
- Jobb szeretek hallgatni, Krultos uram *kacsint mosolyogva, mint aki épp eleget megtudott ennyiből, aztán már fordul is, hogy egy másik asztalhoz tegye át a székhelyét. Nem gondolja, hogy megakadályozzák ebben, de ha úgy lenne, az se lepné meg azért túlzottan.*
*Ágyban, párnák közt halni meg. Van annál sokkal rosszabb vég is. Sura bizony kiegyezne vele, főleg, ha nem párosul hosszú, nyomorúságos betegséggel vagy ilyesmi. Krultosnak viszont egész más tervei vannak az életútja végén lévő utolsó fejezetre.*
- Attól tartok, ez nem feltétlenül döntés kérdése *kacag fel a kijelentésre. Az már biztos, hogy a wegtoreni határozottan áll az élet dolgaihoz. Ezt csak megerősíti, amikor azt mondja, hogy elég jól ismeri az itteni tulajt. Állítani, hogy valaki kiismerte egy kereskedő fifikáját, az bizony elég merész. Viszont az is kiderül, hogy a férfi tényleg nem igazán emlékszik Surára. Nem rója fel neki, hiszen valószínűleg ezer és egy szerzettel hozta már össze a sors, és nem is mostanában volt, hogy összefutottak.
Ekkor hívja fel magára a figyelmet az újonnan érkező. Sura látta már őt elég sokszor itt-ott. Wargfejes amulett és a címeres tabard. A nagyreményű városőr-osztag tagja. Nem mintha neki nem lenne akármelyik egy kutya. Nem úgy Krultosnak! Azonnal észrevenni, hogy mekkora figyelmet kap a lány. Ha tippelnie kéne, akkor azt a fennhéjázó kihívást is erre a számlára írná. Sura sóhajtva csóválja a fejét.*
- Nem vagyok névtelen *mondja, mikor Denjaar visszatér az asztalhoz a tétemelő közjáték után.* - Bemutatkoztam neked annak idején, de *legyint elnéző nemtörődömséggel. Aztán felkel és fogja a még érintetlen italokat (Krultosét is beleértve). Mint egy felszolgáló, aki úgy szedi össze a poharakat, hogy nem foglalkozik vele, van-e még bennük valami. A két sört a korsó fülénél fogva, a két megmaradt rövidet pedig baljának ujjaival egymáshoz fogja. Nem zavarja, hogy az így összecsippentett poharak tartalmába nyúl, elvégre távoztában konfiskálja azokat a maga számára.*
- Jobb szeretek hallgatni, Krultos uram *kacsint mosolyogva, mint aki épp eleget megtudott ennyiből, aztán már fordul is, hogy egy másik asztalhoz tegye át a székhelyét. Nem gondolja, hogy megakadályozzák ebben, de ha úgy lenne, az se lepné meg azért túlzottan.*
6430. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-07 16:37:51
Üzenet elküldve: 2022-11-07 16:37:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Kalmárlaki kalamajka//
*Maga is lead minden fegyvert, egy túl őszinte félvigyor kíséretében. Zúzódást, törést, lila foltokat nem félve akar bármit, ami jó feszültség levezetés. Hab a tortán a tisztességes harc lehetősége, egy erre rendeltetett helyen. Így talán Eeyr sem, (vagy csak kevésbé) csóválja fejét, hogy követője még mindig itt tart. Az ilyen szórakozást preferálja, miközben annyi szépséget kínál a világ.
Alig egy napja járt a pincearénában és tanulta meg a szabályokat, de most legalább úgy tehet, mint aki régóta ismeri a dörgést. Nem is sejti, hogy azóta más nem használta a helyet. Amennyiben a pince szellőzése nem boldogult a kemény szaggal, amit magukkal hoztak kalandjukról, lehet érezhető lesz még egy kicsit. De Rírion mossa kezeit, ő azóta megfürdött. Ha esetleg győzne, nem szaggal teríti le Jenarit. Sőt, még az ajtót is kinyitja neki, mert az arénán kívül jár az udvariasság az ellenfélnek is.*
- Csak lassan a sörrel, nem szaladok el.
//Kalmárlaki kalamajka//
*Maga is lead minden fegyvert, egy túl őszinte félvigyor kíséretében. Zúzódást, törést, lila foltokat nem félve akar bármit, ami jó feszültség levezetés. Hab a tortán a tisztességes harc lehetősége, egy erre rendeltetett helyen. Így talán Eeyr sem, (vagy csak kevésbé) csóválja fejét, hogy követője még mindig itt tart. Az ilyen szórakozást preferálja, miközben annyi szépséget kínál a világ.
Alig egy napja járt a pincearénában és tanulta meg a szabályokat, de most legalább úgy tehet, mint aki régóta ismeri a dörgést. Nem is sejti, hogy azóta más nem használta a helyet. Amennyiben a pince szellőzése nem boldogult a kemény szaggal, amit magukkal hoztak kalandjukról, lehet érezhető lesz még egy kicsit. De Rírion mossa kezeit, ő azóta megfürdött. Ha esetleg győzne, nem szaggal teríti le Jenarit. Sőt, még az ajtót is kinyitja neki, mert az arénán kívül jár az udvariasság az ellenfélnek is.*
- Csak lassan a sörrel, nem szaladok el.
6429. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-06 22:27:39
Üzenet elküldve: 2022-11-06 22:27:39
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Kalmárlaki kalamajka//
*A személyzet méltatlankodására nem figyel fel, és nem azért mert nem olyan érzékenyek a hallószervei mint egy elfnek, hanem pusztán nem érdekli az ellenvetés. Persze egy homlokráncolást azért intéz Sylvar felé, szerencsére az elf férfi viszont átadja neki a kulcsot minden különösebb ellenvetés nélkül. Azért ez mégiscsak kellemesebb így mindkettejüknek.*
- Köszönöm.
*Erőlteti meg azért valamelyest magát, mégse legyen teljesen hálátlan azokkal akik a sört adják a kezébe, nehogy legközelebb beleköpjenek amikor Jenari nem figyel oda.*
- A vérről nem tudok kezeskedni. Ahol fűrészelnek ott hullik a forgács.
*Egy vállrándítással lerázza magáról a keletkezendő mocsok felelősségét.
Denjaar részéről viszont nem számított különösebb reakcióra, ezért nem kicsit lepi meg a férfi felszólalása, főleg, hogy az ex-parancsnok még emeli is a tétet. Persze lenne csípős megjegyzése édesapja számára, ám annyira azért jól nevelt - még ha ez nem is Denjaar érdeme -, hogy visszafogja magát mások előtt.*
- Micsoda vonzó ajánlat!
*Egy biccentéssel elfogadja az aranyat és ismételten körbe hordozza tekintetét a fogadón. Már éppen elfogadná a kudarcot, amikor egy elf emelkedik ki a tömegből. Jenari a tőle megszokott kissé arrogáns módon méri végig egyetlen jelöltjét, majd jellemzően mosolytalan arcára most egy önelégült vigyor telepszik.*
- Jól van, megteszed te is kezdetnek.
*Bátorítóan hátba veregeti a nála egyébként jóval magasabb elfet, de ez bizony nem tántorítja el azt a lányt, aki Wegtorenben avagy az óriások városában született és nőtt fel.*
- Ezeket rád bíznám, de aztán nehogy lábuk kéljen!
*Szigorú arckifejezéssel nyújtja át Sylvarnak fegyvereit, hiszen jól ismeri már az aréna használatának szabályait, és igazán nem kívánja feszegetni a határokat, ha már csak miatta kapnak bebocsátást.*
- Gyere, nézzük meg ti lombzabálók mit is tudtok!
*Felkapja a félig megivott sörét, majd gyors kortyokkal eltünteti a maradékot, ezt követően a kulcsot mutatóujján pörgetve megindul a pincearéna felé.*
A hozzászólás írója (Jenari Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.06 22:28:02
//Kalmárlaki kalamajka//
*A személyzet méltatlankodására nem figyel fel, és nem azért mert nem olyan érzékenyek a hallószervei mint egy elfnek, hanem pusztán nem érdekli az ellenvetés. Persze egy homlokráncolást azért intéz Sylvar felé, szerencsére az elf férfi viszont átadja neki a kulcsot minden különösebb ellenvetés nélkül. Azért ez mégiscsak kellemesebb így mindkettejüknek.*
- Köszönöm.
*Erőlteti meg azért valamelyest magát, mégse legyen teljesen hálátlan azokkal akik a sört adják a kezébe, nehogy legközelebb beleköpjenek amikor Jenari nem figyel oda.*
- A vérről nem tudok kezeskedni. Ahol fűrészelnek ott hullik a forgács.
*Egy vállrándítással lerázza magáról a keletkezendő mocsok felelősségét.
Denjaar részéről viszont nem számított különösebb reakcióra, ezért nem kicsit lepi meg a férfi felszólalása, főleg, hogy az ex-parancsnok még emeli is a tétet. Persze lenne csípős megjegyzése édesapja számára, ám annyira azért jól nevelt - még ha ez nem is Denjaar érdeme -, hogy visszafogja magát mások előtt.*
- Micsoda vonzó ajánlat!
*Egy biccentéssel elfogadja az aranyat és ismételten körbe hordozza tekintetét a fogadón. Már éppen elfogadná a kudarcot, amikor egy elf emelkedik ki a tömegből. Jenari a tőle megszokott kissé arrogáns módon méri végig egyetlen jelöltjét, majd jellemzően mosolytalan arcára most egy önelégült vigyor telepszik.*
- Jól van, megteszed te is kezdetnek.
*Bátorítóan hátba veregeti a nála egyébként jóval magasabb elfet, de ez bizony nem tántorítja el azt a lányt, aki Wegtorenben avagy az óriások városában született és nőtt fel.*
- Ezeket rád bíznám, de aztán nehogy lábuk kéljen!
*Szigorú arckifejezéssel nyújtja át Sylvarnak fegyvereit, hiszen jól ismeri már az aréna használatának szabályait, és igazán nem kívánja feszegetni a határokat, ha már csak miatta kapnak bebocsátást.*
- Gyere, nézzük meg ti lombzabálók mit is tudtok!
*Felkapja a félig megivott sörét, majd gyors kortyokkal eltünteti a maradékot, ezt követően a kulcsot mutatóujján pörgetve megindul a pincearéna felé.*
A hozzászólás írója (Jenari Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.06 22:28:02
6428. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-06 21:20:26
Üzenet elküldve: 2022-11-06 21:20:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
// Kutyaharapást szőrével //
// Gyors kitérő //
*Áldásos a mély alvás. Nem hallja, mit beszélnek mellette vagy hány pohár kerül az asztalra. Nem érzi, miként nyomódik össze alkarja az asztallap és tulajdon feje között. Telik az idő, gyűlnek a vendégek, nő az alapzaj. Ezzel együtt Rírion kezd kijönni a mély alvásból. Álmot lát, amiben szerepet kap a valós háttérzaj. Kezdi érezni karja, nyaka fájdalmát, lábai zsibbadását. Ideje ébredni.
Az asztalon négy pálinkás poharat lát, pedig ő csak kettőt ivott. Megdörzsöli szemét, nem duplán lát. Egy második sörös pohár is "ráköszön". Lassan eszébe jut, mit mondott a lánynak. Mélyet sóhajt.*
- Egészségedre!
*Tudván vállalt kötelességét, Sylvarhoz járul, hogy letegyen 26 aranyat a két Törköly pálinka ellenében, valamint 12 aranyat a Wegtoreni világos sörért. Még éppen karjait dörzsölgeti, nyakát tornáztatja, mikor egy váratlan esemény kezd kibontakozni.*
//Nyílt//
//Mindenki figyelmébe ajánlva//
//Jenari//
*Egy lány, aki harcot is szeretne az ital mellé. Lehet, hogy úgy jobb a zamata? Rírion messziről jött elf, nem ismeri az idegent még hírből sem. Annyit sejt, hogy biztos tudás és erő lehet a felhívás mögött, mert nem látszik bolondnak. Noha ez se kizárt. Ugyanakkor, ha jó az elf sejtése, koránt sem borítékolható a siker senkinek, aki itt kihívó lehet. Nem mintha ez bármitől eltántorítaná. Úgy érzi, ma neki is erre van szüksége, legyen bármilyen kimenetele. Tudja, hogy ma nincs itt Pycta meg a varázsitalai, de nem volt ilyen segítsége azelőtt sem. Azt is tudja, hogy egyedül van. A kalóz kalapos lánytól nem várhatja, hogy az majd összekaparja, ha esetleg alul marad. Nem úgy néz ki. De ez így volt régebben is. Kimozgatja tagjait, visszanyeri normális járását, arckifejezését, de nem Brishez megy vissza. Jenarihoz lép.*
- Kisasszony! Engem elfogad ellenfélnek?
// Gyors kitérő //
*Áldásos a mély alvás. Nem hallja, mit beszélnek mellette vagy hány pohár kerül az asztalra. Nem érzi, miként nyomódik össze alkarja az asztallap és tulajdon feje között. Telik az idő, gyűlnek a vendégek, nő az alapzaj. Ezzel együtt Rírion kezd kijönni a mély alvásból. Álmot lát, amiben szerepet kap a valós háttérzaj. Kezdi érezni karja, nyaka fájdalmát, lábai zsibbadását. Ideje ébredni.
Az asztalon négy pálinkás poharat lát, pedig ő csak kettőt ivott. Megdörzsöli szemét, nem duplán lát. Egy második sörös pohár is "ráköszön". Lassan eszébe jut, mit mondott a lánynak. Mélyet sóhajt.*
- Egészségedre!
*Tudván vállalt kötelességét, Sylvarhoz járul, hogy letegyen 26 aranyat a két Törköly pálinka ellenében,
valamint 12 aranyat a Wegtoreni világos sörért. Még éppen karjait dörzsölgeti, nyakát tornáztatja, mikor egy váratlan esemény kezd kibontakozni.*//Nyílt//
//Mindenki figyelmébe ajánlva//
//Jenari//
*Egy lány, aki harcot is szeretne az ital mellé. Lehet, hogy úgy jobb a zamata? Rírion messziről jött elf, nem ismeri az idegent még hírből sem. Annyit sejt, hogy biztos tudás és erő lehet a felhívás mögött, mert nem látszik bolondnak. Noha ez se kizárt. Ugyanakkor, ha jó az elf sejtése, koránt sem borítékolható a siker senkinek, aki itt kihívó lehet. Nem mintha ez bármitől eltántorítaná. Úgy érzi, ma neki is erre van szüksége, legyen bármilyen kimenetele. Tudja, hogy ma nincs itt Pycta meg a varázsitalai, de nem volt ilyen segítsége azelőtt sem. Azt is tudja, hogy egyedül van. A kalóz kalapos lánytól nem várhatja, hogy az majd összekaparja, ha esetleg alul marad. Nem úgy néz ki. De ez így volt régebben is. Kimozgatja tagjait, visszanyeri normális járását, arckifejezését, de nem Brishez megy vissza. Jenarihoz lép.*
- Kisasszony! Engem elfogad ellenfélnek?
6427. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-06 20:23:38
Üzenet elküldve: 2022-11-06 20:23:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 511
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 511
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó a Kalmárhoz//
//Sura Séy, Jenari Krultos//
-Halnak. *Hagyja helyben a méltatlan halál dolgát rezignált arccal. Hátradől székében, a tekert cigaretta ajkai között az utolsókat rúgja már. Nagyokat szippant belőle, mielőtt kivenné ajkai közül és elnyomná a levélen, amiben érkezett.*
-Vannak, akik arra ítéltetnek életük során, hogy ágyban, párnák között érje őket a vég. Én nem ilyen vagyok. *Tényleg kevés dolog taszítja jobban e sorsnál. A kíváncsiskodó kérdéseket elereszti füle mellett. Elvégre mi köze ennek a szerencsevadásznak itt a dolgát illetően? Nem gondolná, hogy bárkinek is dolgozik... De azt sem valószínűsíti, hogy merő szórakozásból keresi éppen az ő társaságát. Bizonyára remél valamit.
Végül csak előredől, szemei pedig összeszűkülnek, miközben önjelölt asztaltársaságát mustrálja. Összekulcsolja maga előtt kezeit, közben halkan felsóhajt.*
-Úgy hiszem, hogy igen. Megértem az igricet. Tudni vélem, mit miért tesz. Azt viszont nem, hogy Te, névtelen leány, mit keresel éppen az én asztalomnál.
*Ekkor lép be a fogadóba egy sötét üstökű, fiatal leány. Visszadől székében, Sura és a dolga már nem is különösebben számít. Tekintetével kíséri, ahogy a betérő a pulthoz siet, szemmel látható daccal kísérve.
A felhívásra némileg felszalad szemöldöke. Hümmögve süti le szemét, hogy elnyeljen egy arcára költöző félmosolyt. Ugyan, mit várt volna tulajdon lányától? Csak egy pillanatra akaszkodik össze tekintete a szerencsevadászéval, miközben mellső zsebeibe túr. Felkászálódik az asztaltól, majd lassú léptekkel a pulthoz sétál.*
-Legyen a duplája. Négyszáz arany annak, aki némi alázatot tanít a leánynak! *Pillant körbe, azzal a pultra helyez még 200 aranyat, egészen Jenari Krultos elé. Lopva vet egy félig-meddig jóváhagyó pillantást a szóban forgó leányra is, majd visszasétál a helyére. Nincs tudomása róla, hogy lenne olyan a városban, aki ismerné a lány származását. Tudni véli azonban, honnan fúj a szél a hirtelen jött felhívást illetően. Bizonyosan az ő figyelmét kívánja felkelteni. Persze egyébként erre semmi szükség, hisz maga is szót kívánt váltani Jenarival. Előbb azonban megnézi, ebből mi sül ki itt.*
-Szóval, hölgyem. *Szegezi tekintetét ismét Surára.* -Akad még mondandód?
//Sura Séy, Jenari Krultos//
-Halnak. *Hagyja helyben a méltatlan halál dolgát rezignált arccal. Hátradől székében, a tekert cigaretta ajkai között az utolsókat rúgja már. Nagyokat szippant belőle, mielőtt kivenné ajkai közül és elnyomná a levélen, amiben érkezett.*
-Vannak, akik arra ítéltetnek életük során, hogy ágyban, párnák között érje őket a vég. Én nem ilyen vagyok. *Tényleg kevés dolog taszítja jobban e sorsnál. A kíváncsiskodó kérdéseket elereszti füle mellett. Elvégre mi köze ennek a szerencsevadásznak itt a dolgát illetően? Nem gondolná, hogy bárkinek is dolgozik... De azt sem valószínűsíti, hogy merő szórakozásból keresi éppen az ő társaságát. Bizonyára remél valamit.
Végül csak előredől, szemei pedig összeszűkülnek, miközben önjelölt asztaltársaságát mustrálja. Összekulcsolja maga előtt kezeit, közben halkan felsóhajt.*
-Úgy hiszem, hogy igen. Megértem az igricet. Tudni vélem, mit miért tesz. Azt viszont nem, hogy Te, névtelen leány, mit keresel éppen az én asztalomnál.
*Ekkor lép be a fogadóba egy sötét üstökű, fiatal leány. Visszadől székében, Sura és a dolga már nem is különösebben számít. Tekintetével kíséri, ahogy a betérő a pulthoz siet, szemmel látható daccal kísérve.
A felhívásra némileg felszalad szemöldöke. Hümmögve süti le szemét, hogy elnyeljen egy arcára költöző félmosolyt. Ugyan, mit várt volna tulajdon lányától? Csak egy pillanatra akaszkodik össze tekintete a szerencsevadászéval, miközben mellső zsebeibe túr. Felkászálódik az asztaltól, majd lassú léptekkel a pulthoz sétál.*
-Legyen a duplája. Négyszáz arany annak, aki némi alázatot tanít a leánynak! *Pillant körbe, azzal a pultra helyez még 200 aranyat, egészen Jenari Krultos elé.
Lopva vet egy félig-meddig jóváhagyó pillantást a szóban forgó leányra is, majd visszasétál a helyére. Nincs tudomása róla, hogy lenne olyan a városban, aki ismerné a lány származását. Tudni véli azonban, honnan fúj a szél a hirtelen jött felhívást illetően. Bizonyosan az ő figyelmét kívánja felkelteni. Persze egyébként erre semmi szükség, hisz maga is szót kívánt váltani Jenarival. Előbb azonban megnézi, ebből mi sül ki itt.*-Szóval, hölgyem. *Szegezi tekintetét ismét Surára.* -Akad még mondandód?
6426. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-06 18:27:05
Üzenet elküldve: 2022-11-06 18:27:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 446
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 446
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Betérő - kitérő//
//Nyílt//
*A kért ételt gyorsan el is készítik neki. Bár valóban nem bonyolult, hiszen sütni főzni nyilván nem kellett, de mégis értékeli a gyorsaságot. Már csak azért is, mert a tál, amit elé tesznek, nevét meghazudtolóan minőségi.
Már előkészítette a 8 aranyat, így amikor asztalára kerül a Vándorok eledele, rögtön ki is fizeti.
Aztán mellé csúsztat még 2 aranyat Sylvar Helebanise számára, és hozzáteszi:* *
- Köszönöm a gyors kiszolgálást!
*elvégre így kívánja az illem, s ráadásul a fogadó személyzete még rá is szolgált, ami sajnos nem olyan gyakori.
Addig is, amíg arra vár, hogy mi sül ki Jenari kihívásából, falatozni kezd. Igen, ez a Vándorok eledele eléggé eltér attól a kétszersülttől és szárított besózott hústól, meg aszalt gyümölcsöktől, amit ő általában az útjai során fogyaszt. Na nem mintha nem lenne pénze arra, hogy ennél különb lakomákat rendezzen a karavánutakon. De nem tartja praktikusnak. Lakomázni nem az országúton kell, hanem ott, ahol az út véget ér. Neki pedig ez az útja most idehaza ért véget.
A sör is kifejezetten jól esik, messze jobb, mint a kulacsában lögybölődő langyos, enyhén állott felvizezett bor. Bár jó ivó, most mégis azt érzi, hogy még ez a sör is jobban a fejébe száll. Bizonyára azért, mert az út kimerítette.*
//Nyílt//
*A kért ételt gyorsan el is készítik neki. Bár valóban nem bonyolult, hiszen sütni főzni nyilván nem kellett, de mégis értékeli a gyorsaságot. Már csak azért is, mert a tál, amit elé tesznek, nevét meghazudtolóan minőségi.
Már előkészítette a 8 aranyat, így amikor asztalára kerül a Vándorok eledele, rögtön ki is fizeti.
Aztán mellé csúsztat még 2 aranyat Sylvar Helebanise számára, és hozzáteszi:*
*- Köszönöm a gyors kiszolgálást!
*elvégre így kívánja az illem, s ráadásul a fogadó személyzete még rá is szolgált, ami sajnos nem olyan gyakori.
Addig is, amíg arra vár, hogy mi sül ki Jenari kihívásából, falatozni kezd. Igen, ez a Vándorok eledele eléggé eltér attól a kétszersülttől és szárított besózott hústól, meg aszalt gyümölcsöktől, amit ő általában az útjai során fogyaszt. Na nem mintha nem lenne pénze arra, hogy ennél különb lakomákat rendezzen a karavánutakon. De nem tartja praktikusnak. Lakomázni nem az országúton kell, hanem ott, ahol az út véget ér. Neki pedig ez az útja most idehaza ért véget.
A sör is kifejezetten jól esik, messze jobb, mint a kulacsában lögybölődő langyos, enyhén állott felvizezett bor. Bár jó ivó, most mégis azt érzi, hogy még ez a sör is jobban a fejébe száll. Bizonyára azért, mert az út kimerítette.*
6425. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-06 17:50:44
Üzenet elküldve: 2022-11-06 17:50:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Kutyaharapást szőrével //
// Gyors kitérő //
//Betérő - kitérő//
//Nyílt//
//Mindenki figyelmébe ajánlva//
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
* A közhelyes szituáció ellenére meglepetten tapasztalja, hogy az előbb bejött férfi a pulthoz közeledik. ~ Amikor ott voltam, akkor persze nem mondta. ~ Sóhajt fel, majd újra magára erőltet egy mosolyt. *
- Azonnal uram.
* Biccentés után már csapolja is a wegtorenit, hogy utána a férfi elé tolja. Szerencsétlenségére ételt is kér az alak, így egy újabb bólintás keretében reagál. *
- Máris intézkedek.
* A konyha ajtaját feltépve leadja a rendelést a szakácsnak, aki unott fejjel kezdi el készíteni az ételt, ami még nincs előre kész. *
- Nem mondom, hogy telt ház van, de azért szép számmal vannak vendégeink is, és még kint is.
* A szakács csak bólint, majd az elkészített ételt a tálcára teszi. Felkapja Sylvar és már indul is ki vele az asztalhoz. *
- Parancsoljon uram, Jó étvágyat hozzá. Ha bármi mást hozhatok, kérem szóljon.
* Sylvar egy meghajlással már fordul is el, hogy vissza mehessen a forgatagba, csak remélni tudja, hogy a nőnek nem lesz kihívója. ~ A franc akar vért takarítani! ~ *
// Gyors kitérő //
//Betérő - kitérő//
//Nyílt//
//Mindenki figyelmébe ajánlva//
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
* A közhelyes szituáció ellenére meglepetten tapasztalja, hogy az előbb bejött férfi a pulthoz közeledik. ~ Amikor ott voltam, akkor persze nem mondta. ~ Sóhajt fel, majd újra magára erőltet egy mosolyt. *
- Azonnal uram.
* Biccentés után már csapolja is a wegtorenit, hogy utána a férfi elé tolja. Szerencsétlenségére ételt is kér az alak, így egy újabb bólintás keretében reagál. *
- Máris intézkedek.
* A konyha ajtaját feltépve leadja a rendelést a szakácsnak, aki unott fejjel kezdi el készíteni az ételt, ami még nincs előre kész. *
- Nem mondom, hogy telt ház van, de azért szép számmal vannak vendégeink is, és még kint is.
* A szakács csak bólint, majd az elkészített ételt a tálcára teszi. Felkapja Sylvar és már indul is ki vele az asztalhoz. *
- Parancsoljon uram, Jó étvágyat hozzá. Ha bármi mást hozhatok, kérem szóljon.
* Sylvar egy meghajlással már fordul is el, hogy vissza mehessen a forgatagba, csak remélni tudja, hogy a nőnek nem lesz kihívója. ~ A franc akar vért takarítani! ~ *
6424. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-06 17:27:46
Üzenet elküldve: 2022-11-06 17:27:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 446
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 446
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Betérő - kitérő//
*Mivel egyhamar nem érkezik senki, hogy kiszolgálja, úgy dönt, odamegy a pulthoz és ott rendel.*
- Egy Wegtoreni világos sör lesz. Tessék, itt a 8 arany.
*Megvárja, amíg kitöltik neki a sört, majd hozzáteszi.*
- És harapnék is valamit. Valami egyszerű, de laktató ételre gondoltam. Mit tud ajánlani?
*Ahogy végighallgatja a kínálatot, egy ponton meg is állítja a csapost.*
- Vándorok eledele. Az tökéletesen megfelel most nekem. Készítse el és hozza ki az asztalomhoz.
*Azzal fogja a sörét, és visszatér a helyére. Nem teljesen néptelen a fogadó, de azért nincs is az a tumultus. Úgy tűnik, hogy a régebbi profilból már semmi se maradt, sehol egy önmagát kellető pillangó. Tán jobb is most így. Igaz, hogy Orthus, mint állandóan úton lévő kereskedő és nem kifejezetten impozáns férfi, gyakran veszi igénybe kurtizánok szolgálatait, de most nem igazán van abban a hangulatban.
A többi vendéget figyeli inkább, de nem látványosan, inkább csak tudomást vesz a környezetéről. Nem kívánja, hogy bárki belekössön csak azért, mert hosszabban méregeti. Az ilyesmi mindennapos dolog egy kocsmában.
A katonaforma nő (Jenari Krultos) érkezése sem kerüli el a figyelmét. Érdekes figura, habár Orthus látott már harcos nőt éppen eleget, így egyáltalán nem rökönyödik meg ezen.
Az már inkább meglepi, hogy a nő milyen kihívást intéz az egész fogadónak. Ez a fajta kihívás biztosan nem Orthusnak való. De arra azért kíváncsi, hogy lesz-e, aki elfogadja. És ha igen, talán még arra is módja lesz, hogy megtekintse a "párbajt". És ki tudja, talán még pár arannyal fogadna is valamelyik küzdő félre. Na nem a pénz miatt, csak az izgalom kedvéért, valami jelképes összeggel.*
*Mivel egyhamar nem érkezik senki, hogy kiszolgálja, úgy dönt, odamegy a pulthoz és ott rendel.*
- Egy Wegtoreni világos sör lesz. Tessék, itt a 8 arany.
*Megvárja, amíg kitöltik neki a sört, majd hozzáteszi.*
- És harapnék is valamit. Valami egyszerű, de laktató ételre gondoltam. Mit tud ajánlani?
*Ahogy végighallgatja a kínálatot, egy ponton meg is állítja a csapost.*
- Vándorok eledele. Az tökéletesen megfelel most nekem. Készítse el és hozza ki az asztalomhoz.
*Azzal fogja a sörét, és visszatér a helyére. Nem teljesen néptelen a fogadó, de azért nincs is az a tumultus. Úgy tűnik, hogy a régebbi profilból már semmi se maradt, sehol egy önmagát kellető pillangó. Tán jobb is most így. Igaz, hogy Orthus, mint állandóan úton lévő kereskedő és nem kifejezetten impozáns férfi, gyakran veszi igénybe kurtizánok szolgálatait, de most nem igazán van abban a hangulatban.
A többi vendéget figyeli inkább, de nem látványosan, inkább csak tudomást vesz a környezetéről. Nem kívánja, hogy bárki belekössön csak azért, mert hosszabban méregeti. Az ilyesmi mindennapos dolog egy kocsmában.
A katonaforma nő (Jenari Krultos) érkezése sem kerüli el a figyelmét. Érdekes figura, habár Orthus látott már harcos nőt éppen eleget, így egyáltalán nem rökönyödik meg ezen.
Az már inkább meglepi, hogy a nő milyen kihívást intéz az egész fogadónak. Ez a fajta kihívás biztosan nem Orthusnak való. De arra azért kíváncsi, hogy lesz-e, aki elfogadja. És ha igen, talán még arra is módja lesz, hogy megtekintse a "párbajt". És ki tudja, talán még pár arannyal fogadna is valamelyik küzdő félre. Na nem a pénz miatt, csak az izgalom kedvéért, valami jelképes összeggel.*
6423. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-06 17:15:26
Üzenet elküldve: 2022-11-06 17:15:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Kutyaharapást szőrével //
// Gyors kitérő //
//Betérő - kitérő//
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
- Természetesen, semmi gond nincs vele.
* Biccent, bár a legszívesebben bemutatna a flegma nőnek. A pult felé indulna mire újra nyílik az ajtó, egy ismeretlen férfi lép be a fogadóba, és egy távoli asztalt választ. Sylvar gyorsan elindul felé egy mosoly keretében. *
- Üdvözöljük a Wegtoreni Kalmárban. Mivel szolgálhatok?
* Érdeklődve figyeli a férfit, ha rendel bármit is, akkor biccent felé, és biztosítja, hogy azonnal hozza. *
//Nyílt//
//Mindenki figyelmébe ajánlva//
* A pult mögötti fáradalmakat próbálja kipihenni, így könyököl pipájával a szájában, lelkesen fújja ki a diófa füstjét, hogy ezzel elárassza a környékét.
Egy nő igazán határozott léptekkel halad a pult felé, ahol le is ad egy rendelést. Sylvar csak biccent, és még egy mosolyt is csatol hozzá. ~ Hallottam már erről a nőről, az egyik warg? Jenari ha jól emlékszem az egyik warg. ~ Az itteni kereskedők, a fontosabb személyeket mind ismerik, és ki ne ismerhetné a warg kötelékét? *
- Üdvözöljük a Wegtoreni Kalmárban, azonnal előkészítem.
* Gyorsan egy kupáért nyúl, hogy megtöltse törpéknek való sörrel. *
- Parancsoljon.
* Végül Jenari bejelentéssel hozakodik elő, amire megrándul a szemöldöke az elfnek. Közelebb hajolva a pulton keresztül súgja oda neki. *
- Elnézést Jenari kisasszony, de egyenlőre az aréna zárva, ahogy láthatja a védelmi személyzet ideiglenesen nem elérhető, így nem tudjuk az óvintézkedéseket betartani...
* Szava elakad, míg végül elgondolkozik. ~ Biztos van értelme egy wargot vissza utasítani? ~ Sóhajt fel végül Sylvar. *
- Nos, rendben! Jenari kiasszony kérésére megnyitjuk az arénát, de felhívnám mindenki figyelmét! Felelősséget nem vállalunk a testük épségéért!
* Hallott már harc tudásáról a nőnek, szinte legendába illő az ököltudása, ami igazán ritka tulajdonság, de annál veszélyesebb. A kulcsot előveszi a pult alól, majd leteszi a pultra. *
- Kérem ne nagyon véreztesse ki őket, mert még a végén takarítanom is kell.
* Könyököl rá a pultra az elf, majd visszatér a pipájához. *
// Gyors kitérő //
//Betérő - kitérő//
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
- Természetesen, semmi gond nincs vele.
* Biccent, bár a legszívesebben bemutatna a flegma nőnek. A pult felé indulna mire újra nyílik az ajtó, egy ismeretlen férfi lép be a fogadóba, és egy távoli asztalt választ. Sylvar gyorsan elindul felé egy mosoly keretében. *
- Üdvözöljük a Wegtoreni Kalmárban. Mivel szolgálhatok?
* Érdeklődve figyeli a férfit, ha rendel bármit is, akkor biccent felé, és biztosítja, hogy azonnal hozza. *
//Nyílt//
//Mindenki figyelmébe ajánlva//
* A pult mögötti fáradalmakat próbálja kipihenni, így könyököl pipájával a szájában, lelkesen fújja ki a diófa füstjét, hogy ezzel elárassza a környékét.
Egy nő igazán határozott léptekkel halad a pult felé, ahol le is ad egy rendelést. Sylvar csak biccent, és még egy mosolyt is csatol hozzá. ~ Hallottam már erről a nőről, az egyik warg? Jenari ha jól emlékszem az egyik warg. ~ Az itteni kereskedők, a fontosabb személyeket mind ismerik, és ki ne ismerhetné a warg kötelékét? *
- Üdvözöljük a Wegtoreni Kalmárban, azonnal előkészítem.
* Gyorsan egy kupáért nyúl, hogy megtöltse törpéknek való sörrel. *
- Parancsoljon.
* Végül Jenari bejelentéssel hozakodik elő, amire megrándul a szemöldöke az elfnek. Közelebb hajolva a pulton keresztül súgja oda neki. *
- Elnézést Jenari kisasszony, de egyenlőre az aréna zárva, ahogy láthatja a védelmi személyzet ideiglenesen nem elérhető, így nem tudjuk az óvintézkedéseket betartani...
* Szava elakad, míg végül elgondolkozik. ~ Biztos van értelme egy wargot vissza utasítani? ~ Sóhajt fel végül Sylvar. *
- Nos, rendben! Jenari kiasszony kérésére megnyitjuk az arénát, de felhívnám mindenki figyelmét! Felelősséget nem vállalunk a testük épségéért!
* Hallott már harc tudásáról a nőnek, szinte legendába illő az ököltudása, ami igazán ritka tulajdonság, de annál veszélyesebb. A kulcsot előveszi a pult alól, majd leteszi a pultra. *
- Kérem ne nagyon véreztesse ki őket, mert még a végén takarítanom is kell.
* Könyököl rá a pultra az elf, majd visszatér a pipájához. *
6422. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-06 16:35:48
Üzenet elküldve: 2022-11-06 16:35:48
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Jenari jobb híján - hogy kerülje az esetleg ráháruló felelősséget - egyik fogadóból a másikba sétál, a Pegazust tehát a jó öreg Wegtoreni Kalmár követi, ami még mindig a kedvencének mondható főleg, hogy a fogadó ízvilága otthonára emlékezteti. Ám most más ötlet is vezette ide, egy sokkal konkrétabb fajta, s remélhetőleg azzal mind unalma megoldódik és még formában is tartja vele magát.
Belépve - mit adnak az istenek - szinte rögvest megpillantja édesapját, aki legjobb tudomása szerint a Kikötőben kellene legyen. Nem lepi meg, hogy a vén kéjenc hazudott neki - igaz, hogy azóta már jó pár hat eltelt, de ez a részlet nem zavarja Jenarit - vagy egyszerűen csak megunta a bakák terelgetését, s helyette inkább nők szoknyája alá kukucskál,akiből úgy tűnik most is akad mellette egy.
Nem törődve semmivel és senkivel, a pulthoz sétál, a már megszokott helyére, amit talán a régebb óta itt dolgozó személyzet közül páran ismerhetnek is. Felkönyököl, s elsőként azon kezd el töprengeni, hogy mit is szeretne inni.*
- Egy sört kérnék.
*Hanyagul zsebébe nyúlva kiszór némi aranyat a pultra, és abból leszámol 15 aranyat a Törpe sörért. A korsó üvege rövidesen előtte koppan a falapon, ő pedig megkönnyebbülten és mohón lát neki. Persze ezúttal nem csak kialakuló félben lévő függőségét, de szomját is kívánja oltani, valamint harci kedvét táplálni. Ezt követően a félig teli korsóval megfordul a fogadótér felé és provokatívan bámulni kezdi a jelenlévőket. Hideg kékjei nem állapodnak meg sokáig senkin, egyelőre csak kutatja azt, akin esetleg fogást találhatna.*
//Nyílt//
//Mindenki figyelmébe ajánlva//
- Nos, ha valamelyik puhány naplopónak lenne kedve némi aranyat keresni.
*Kezd bele fennhangon, egyelőre felmérve azt, hogy határozott fellépése mennyire ragadja meg a többiek figyelmét. Persze lehet, hogy semmire és az egész egy kudarcba fulladt próbálkozás lesz.*
- Itt van 200 arany ebben az erszényben.
*A pultra dobja az említett szövetet, ami az esés következtében csilingelő hangot ad ki.*
- Megkaphatja az, aki nem félti a fogait, és képes felülmúlni egy ökölharc során.
*Gondosan elteszi az erszényt zsebébe mielőtt enyves kezek nyúlnának érte. Egy lélegzetvételnyi ideig habozik, majd megindul a fogadó által fenntartott apró aréna felé. Ha valakit érdekli ajánlata, akkor úgyis követi őt, ha pedig senkit, akkor legalább marad még a zsoldjából további korsó sörökre is.*
Belépve - mit adnak az istenek - szinte rögvest megpillantja édesapját, aki legjobb tudomása szerint a Kikötőben kellene legyen. Nem lepi meg, hogy a vén kéjenc hazudott neki - igaz, hogy azóta már jó pár hat eltelt, de ez a részlet nem zavarja Jenarit - vagy egyszerűen csak megunta a bakák terelgetését, s helyette inkább nők szoknyája alá kukucskál,akiből úgy tűnik most is akad mellette egy.
Nem törődve semmivel és senkivel, a pulthoz sétál, a már megszokott helyére, amit talán a régebb óta itt dolgozó személyzet közül páran ismerhetnek is. Felkönyököl, s elsőként azon kezd el töprengeni, hogy mit is szeretne inni.*
- Egy sört kérnék.
*Hanyagul zsebébe nyúlva kiszór némi aranyat a pultra, és abból leszámol 15 aranyat a Törpe sörért.
A korsó üvege rövidesen előtte koppan a falapon, ő pedig megkönnyebbülten és mohón lát neki. Persze ezúttal nem csak kialakuló félben lévő függőségét, de szomját is kívánja oltani, valamint harci kedvét táplálni. Ezt követően a félig teli korsóval megfordul a fogadótér felé és provokatívan bámulni kezdi a jelenlévőket. Hideg kékjei nem állapodnak meg sokáig senkin, egyelőre csak kutatja azt, akin esetleg fogást találhatna.*//Nyílt//
//Mindenki figyelmébe ajánlva//
- Nos, ha valamelyik puhány naplopónak lenne kedve némi aranyat keresni.
*Kezd bele fennhangon, egyelőre felmérve azt, hogy határozott fellépése mennyire ragadja meg a többiek figyelmét. Persze lehet, hogy semmire és az egész egy kudarcba fulladt próbálkozás lesz.*
- Itt van 200 arany ebben az erszényben.
*A pultra dobja az említett szövetet, ami az esés következtében csilingelő hangot ad ki.*
- Megkaphatja az, aki nem félti a fogait, és képes felülmúlni egy ökölharc során.
*Gondosan elteszi az erszényt zsebébe mielőtt enyves kezek nyúlnának érte. Egy lélegzetvételnyi ideig habozik, majd megindul a fogadó által fenntartott apró aréna felé. Ha valakit érdekli ajánlata, akkor úgyis követi őt, ha pedig senkit, akkor legalább marad még a zsoldjából további korsó sörökre is.*
6421. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-11-06 13:32:39
Üzenet elküldve: 2022-11-06 13:32:39
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 446
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 446
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Betérő - kitérő//
*Magányos utazó lép be a fogadó ajtaján. Hogy magányos, az látszik abból, hogy egyedül van, hogy vándor, az meg az öltözékéből, amely láthatóan magán viseli még az út porát.
Mégsem az az ágrólszakadt fajta. Inkább nemesember vagy módos kalmár benyomását kelti mind tartásával, mint öltözete minőségével.
Amit viszont már nem lehetne róla könnyen megállapítani, hogy e város szülötte és lakosa. Ugyanis az ajtón belépve megtorpan és nézelődni kezd, mint aki még sosem járt itt. És bizonyos szempontból így is van. A Wegtoreni Kalmárban még sose járt. A Kósza Pintyhez azonban köti néhány izgalmasabb ifjúkori emlék. Természetesen ő is tud arról, hogy ez a hely már más és a khm. kínálat is szegényesebb, részben talán éppen ezért nem járt itt már hosszú ideje. De amúgy se egy kocsmában iszogatós fajta. Saját városában semmiképpen, hiszen itt található a családi otthon, ahova mindig megtér.
Most valahogy mégse vágyott azonnal haza, a komor falak közé. Kevés időt tölt a családi házban, amióta szüleit elvitte a kór. Még nem igazán tudott hozzászokni, hogy innentől kezdve az egész ház az övé, hogy apja dolgozószobájából most már ő igazgatja a Morthimer vagyont, és hogy minden felelősség csak az övé. Egyes egyedül az övé, ahogy jelenleg a Morthimer ház is egyes egyedül ő.
Talán ezért is tért be egy fogadóba, ahol nem csak pár ismert szolga van, hanem mások is. Meglepő. Világéletében zárkózott volt, sose vágyta igazán más emberek társaságát. Most mégis a magányt próbálja elkerülni.
Egyelőre keres magának egy félreeső asztalt, és leül. Utazóköpenyét először megoldja, és maga mellé teszi az egyik székre. Aztán körülnéz, hogy lát-e kiszolgálót.*
*Magányos utazó lép be a fogadó ajtaján. Hogy magányos, az látszik abból, hogy egyedül van, hogy vándor, az meg az öltözékéből, amely láthatóan magán viseli még az út porát.
Mégsem az az ágrólszakadt fajta. Inkább nemesember vagy módos kalmár benyomását kelti mind tartásával, mint öltözete minőségével.
Amit viszont már nem lehetne róla könnyen megállapítani, hogy e város szülötte és lakosa. Ugyanis az ajtón belépve megtorpan és nézelődni kezd, mint aki még sosem járt itt. És bizonyos szempontból így is van. A Wegtoreni Kalmárban még sose járt. A Kósza Pintyhez azonban köti néhány izgalmasabb ifjúkori emlék. Természetesen ő is tud arról, hogy ez a hely már más és a khm. kínálat is szegényesebb, részben talán éppen ezért nem járt itt már hosszú ideje. De amúgy se egy kocsmában iszogatós fajta. Saját városában semmiképpen, hiszen itt található a családi otthon, ahova mindig megtér.
Most valahogy mégse vágyott azonnal haza, a komor falak közé. Kevés időt tölt a családi házban, amióta szüleit elvitte a kór. Még nem igazán tudott hozzászokni, hogy innentől kezdve az egész ház az övé, hogy apja dolgozószobájából most már ő igazgatja a Morthimer vagyont, és hogy minden felelősség csak az övé. Egyes egyedül az övé, ahogy jelenleg a Morthimer ház is egyes egyedül ő.
Talán ezért is tért be egy fogadóba, ahol nem csak pár ismert szolga van, hanem mások is. Meglepő. Világéletében zárkózott volt, sose vágyta igazán más emberek társaságát. Most mégis a magányt próbálja elkerülni.
Egyelőre keres magának egy félreeső asztalt, és leül. Utazóköpenyét először megoldja, és maga mellé teszi az egyik székre. Aztán körülnéz, hogy lát-e kiszolgálót.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409