Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 65 (1281. - 1300. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1300. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-29 08:22:20
Üzenet elküldve: 2020-11-29 08:22:20
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Winyra//
*A másik tekintetében látja olykor a meglepettséget, amikor a rabszolgaságról mesél, ahogyan azt a hazájában kezelik. A nőstény kékjeibe mosolyog, amikor az kifejti, hogy örül a helyzet ilyen irányú alakulásának. Jól esnek neki a támogató szavak, noha az ilyesmit talán nem mondaná el józan állapotban, mivel sajnálatra adhatna okot. Ezt pedig egy ork nem engedheti meg magának.*
- Végül is tényleg jól alakult, ahogy mondod. *Egyetért, hiszen a világ ezen részén bármit gondolnak is a helyzetéről, az most határozottan jó irányba fordult. Jól látja, hogy szerelmi történetek odaátról, azok újra nevetésre sarkallják Winyra-t. Jól áll neki a nevetés, nagyon bájossá teszi az arcvonalait. A nemes megnevezésre felnevet.*
- A nemességhez messze állok. Másrészt ork nemesről még nem is hallottam. *Örül az elismerő szavaknak, de ezeket elhárítja mert sosem gondolta, hogy bárki másnál nemesebb lenne. Egyszerű lélek, aki nem gondolja túl az életét. A nőstény vihogva fogadja a segítséget a felkísérésben, amit félre érthetett.*
- Ne érts félre. Nem úgy akarlak felkísérni. *Ujjával nemlegesen mutogat, persze nevetve. Nem szeretné, hogy itt valami leitatós orknak nézzék, aki így csalja lépre az ember nőstényeket. Végül már az ital elsimítja a félreértéseket és mindketten csak nevetnek rajta. A másik lassan kifejti kezeit a nagy kézből, s ezt természetesen szó nélkül, asszisztálva hagyja Darok. A rumot Winyra újra tölti a két pohárba és az asztalt is meglocsolja vele. Az asztallapra folyt italra szinte reflexszerűn reagál. Agyaras fejét oda tartja és egy nagy, szürcsölő mozdulattal felszívja a kifolyt italt, majd kissé szégyenkezve felemeli fejét a kék szempárra.*
- Bocsánat. Elfelejtkeztem magamról. Megszoktam, hogy nem mehet kárba semmit. *Az ital feloldja szabad gondolkodását és olyat is tesz, amit amúgy nem tenne, de rabszolgaként eltöltött évei alatt, minden morzsának, minden kifolyt italnak életmentő szerepe volt. A mondatai végén csak nevetni tud az egészen. Felhajtja a kupica rumot és kérdőn tekint a másikra. A nőstény téma. Sejtelmesen elvigyorodik, de nem válaszol szóban. Végül csak megszólal.*
- Akadt. *Vigyorog tovább, persze ezt nem hencegésnek szánta. Nem egy hedonista lélek, így ezzel felvágni nem is lenne értelme. Itt egy huncut kérdést szegez Winyra-nak.*
- Te voltál már szerelmes, de úgy igazán? *Ezt a kérdést most nem tréfának szánja. Komolyan kérdezi és nem is neveti el a dolgot.*
//Winyra//
*A másik tekintetében látja olykor a meglepettséget, amikor a rabszolgaságról mesél, ahogyan azt a hazájában kezelik. A nőstény kékjeibe mosolyog, amikor az kifejti, hogy örül a helyzet ilyen irányú alakulásának. Jól esnek neki a támogató szavak, noha az ilyesmit talán nem mondaná el józan állapotban, mivel sajnálatra adhatna okot. Ezt pedig egy ork nem engedheti meg magának.*
- Végül is tényleg jól alakult, ahogy mondod. *Egyetért, hiszen a világ ezen részén bármit gondolnak is a helyzetéről, az most határozottan jó irányba fordult. Jól látja, hogy szerelmi történetek odaátról, azok újra nevetésre sarkallják Winyra-t. Jól áll neki a nevetés, nagyon bájossá teszi az arcvonalait. A nemes megnevezésre felnevet.*
- A nemességhez messze állok. Másrészt ork nemesről még nem is hallottam. *Örül az elismerő szavaknak, de ezeket elhárítja mert sosem gondolta, hogy bárki másnál nemesebb lenne. Egyszerű lélek, aki nem gondolja túl az életét. A nőstény vihogva fogadja a segítséget a felkísérésben, amit félre érthetett.*
- Ne érts félre. Nem úgy akarlak felkísérni. *Ujjával nemlegesen mutogat, persze nevetve. Nem szeretné, hogy itt valami leitatós orknak nézzék, aki így csalja lépre az ember nőstényeket. Végül már az ital elsimítja a félreértéseket és mindketten csak nevetnek rajta. A másik lassan kifejti kezeit a nagy kézből, s ezt természetesen szó nélkül, asszisztálva hagyja Darok. A rumot Winyra újra tölti a két pohárba és az asztalt is meglocsolja vele. Az asztallapra folyt italra szinte reflexszerűn reagál. Agyaras fejét oda tartja és egy nagy, szürcsölő mozdulattal felszívja a kifolyt italt, majd kissé szégyenkezve felemeli fejét a kék szempárra.*
- Bocsánat. Elfelejtkeztem magamról. Megszoktam, hogy nem mehet kárba semmit. *Az ital feloldja szabad gondolkodását és olyat is tesz, amit amúgy nem tenne, de rabszolgaként eltöltött évei alatt, minden morzsának, minden kifolyt italnak életmentő szerepe volt. A mondatai végén csak nevetni tud az egészen. Felhajtja a kupica rumot és kérdőn tekint a másikra. A nőstény téma. Sejtelmesen elvigyorodik, de nem válaszol szóban. Végül csak megszólal.*
- Akadt. *Vigyorog tovább, persze ezt nem hencegésnek szánta. Nem egy hedonista lélek, így ezzel felvágni nem is lenne értelme. Itt egy huncut kérdést szegez Winyra-nak.*
- Te voltál már szerelmes, de úgy igazán? *Ezt a kérdést most nem tréfának szánja. Komolyan kérdezi és nem is neveti el a dolgot.*
1299. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-26 16:17:15
Üzenet elküldve: 2020-11-26 16:17:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A művészet oltárán//
* Határokat feszegető téma Elgroon érzelmeit felkavarja, amíg Yeza csupán játékként éli meg. Nagy ért a rőt szépség a határok feszegetéséhez. A férfinak eszébe sem jutna, hogy talán játszanak vele. A szikra felemlegetésére a művész elkezdi kifejteni ezt múzsájának, akit ez annyira talán nem is érint jól. Efelett viszont elsuhan a tekintette. Részben azért, mert éppen magyaráz meg közben vázolgat. Nincs neki arra ideje, hogy tartsa a folyamatos szemkontaktust. Feldobja neki az öltetett, hogy ha akar válasszon magának saját művészi nevet. Ezt a labdát meg szépen vissza is dobják neki. Keserűen elmosolyodik erre.*
- Sok erősségem van, de a szóvirágokkal való játék az nincs sajnos közte. Művészként meglátom a szépet, amíg építésznél a leghidegebb fejjel törekedem a pontosságra. Kétlem, hogy megfelelő nevet tudnék találni. Ez inkább a bárdokra jellemző. Ezért is kérdeztem rá, de ha nagyon ragaszkodik hozzá talán megpróbálkozhatok majd vele.* Ő inkább olvassa, mintsem, hogy írja a műveket. Ha rajta múlik valamilyen közönséges wegtoreni név lesz az amivel elő áll.*
- Nem, nem tudtam.* Feleli meglepődve, mondjuk ettől még nem tartja kevesebbre a helyet. A kapott kérdésre elgondolkodik egy kicsit, mielőtt válaszolna.*
- Hiszek. Hiszen a múlt minket sem kímél. Minden megtörtént esemény rajtunk hagyja a nyomát. A tárgyak és az épületek sem különbek.* Egy művésznél a ilyesmi még jobban felértékelődik. *
- Természetesen hölgyem! Nehogy kiszáradjon itt nekem.* Rögtön feláll és az asztalhoz siet, hogy töltsön a nő kupájába még egy pohár bort. Addig Yeza elfoglalja az ő helyét, de ezt olyan nesztelen puha mozdulatokkal teszi meg, hogy Elgroon fel sem figyel rá. Talán még egy macska is megirigyelné ezeket a mozdulatokat.*
- Itt is va...* Fordul az ágy felé, de már nincs ott senki. Egy pillanatra értetlenül ácsorog ott, de aztán körbefordul.*
- Ó hát itt van?!* Odalép hozzá és átnyújtja a bort. A képeken arc nélküli nők különféle pózokban láthatóak. Mondjuk nincsenek túl részletesen kidolgozva, amolyan vázlatok. De, ha lapozgatja őket akkor az egyiken láthat egy kis különbséget. Annak az arca és a teste is jobban ki van dolgozva. Nem kell túlgondolni, de ha jobban megnézi a saját vonásait ismerheti fel benne. Több ilyen képet nem láthat se előtte se utána. Amikor kis körsétára indul ő is tölt még magának egy kis bort. Bele-bele kortyol és közben a Yezát figyeli.*
- Megleptem? Ugyan!* Körkörös mozdulatot tesz kupájával, amire a bor felkavarodik, mint a háborgó tenger.*
- Jöjjön ide kérem! Nézze meg ezt!* Fordít neki hátat és az erkélyre lép. Vár egy kicsit, majd aztán széttárja kezét.*
- Itt van tessék! A leghűségesebb modellek egyike.* Lent a város éjszakai látképe látható látható. Most már kigyúlt a sok fény, hogy rá szállott az éjszaka.*
- Most már sötét van, de még így is lenyűgöző a látvány. Az alkonyati várost éppen úgy megfogom festeni, mint magát. Nincs nékem semmi bajom a tájképekkel sem. Egyedül a csendéletekkel nem vagyok kibékülve, meg ezekkel a modern mondok krikszkrakszokkal. Egy színes kör itt, egy paca meg ott.* Legyint egyet lesújtóan.* Végül is nem volt rossz a tippje, mert részben igaza volt.* Fejezi be a kis beszámolóját és lép el az erkélyről, hogy aztán be is csukja az ajtaját. Még a végén megfázik a múzsája.*
- Vicces, mert engem a hírnév vonzott ide, meg a konkurencia hiánya. Eredeti célom az volt, hogy az itt romba döntött kúriákat építsem újra. De a város ebben a tervemben ellenem van, mert felszámolta a nemességet. Az átlag polgároknak nem kellenek még ezek a nagyszerű építmények. Ráadásul elszegényedtek az itt élők. Muszáj vagyok másképpen kamatoztatni a tudásomat. Most teli az erszényem, mert a Sellőháznak felhúztam egy új fogadót. Járt már a Sellőházban?* Kérdezi meg kíváncsian, mielőtt válaszolna a többi kérdésre.*
- Otthon annyira nem hiányolnak. Szerelem gyerek vagyok. Anyám fiatalkori ballépése. Szerencsére az új férje nem neheztelt ezért egy kisgyermekre. Kitanítottak és aztán eleresztettek egy kis arannyal. Szerencsés vagyok, mert egy félvér általában nem kívánatos nemesi körökben még ott a felvilágosult Lihanechben sem. Hiszen elvész benne az örökség, meg a családnév. Ettől függetlenül levélben tartjuk a kapcsolatot. Tervezem majd őket meg is látogatni, de az még odébb van.* Fejezi be a jól összesűrített beszámolót.*
- Magától hiába kérdezek ezt már tudom. Viszont lemerném fogadni, hogy járt már Wegtorenben korábban. Ugye?* Szegezi oda a kérdést a végére.*
//A művészet oltárán//
* Határokat feszegető téma Elgroon érzelmeit felkavarja, amíg Yeza csupán játékként éli meg. Nagy ért a rőt szépség a határok feszegetéséhez. A férfinak eszébe sem jutna, hogy talán játszanak vele. A szikra felemlegetésére a művész elkezdi kifejteni ezt múzsájának, akit ez annyira talán nem is érint jól. Efelett viszont elsuhan a tekintette. Részben azért, mert éppen magyaráz meg közben vázolgat. Nincs neki arra ideje, hogy tartsa a folyamatos szemkontaktust. Feldobja neki az öltetett, hogy ha akar válasszon magának saját művészi nevet. Ezt a labdát meg szépen vissza is dobják neki. Keserűen elmosolyodik erre.*
- Sok erősségem van, de a szóvirágokkal való játék az nincs sajnos közte. Művészként meglátom a szépet, amíg építésznél a leghidegebb fejjel törekedem a pontosságra. Kétlem, hogy megfelelő nevet tudnék találni. Ez inkább a bárdokra jellemző. Ezért is kérdeztem rá, de ha nagyon ragaszkodik hozzá talán megpróbálkozhatok majd vele.* Ő inkább olvassa, mintsem, hogy írja a műveket. Ha rajta múlik valamilyen közönséges wegtoreni név lesz az amivel elő áll.*
- Nem, nem tudtam.* Feleli meglepődve, mondjuk ettől még nem tartja kevesebbre a helyet. A kapott kérdésre elgondolkodik egy kicsit, mielőtt válaszolna.*
- Hiszek. Hiszen a múlt minket sem kímél. Minden megtörtént esemény rajtunk hagyja a nyomát. A tárgyak és az épületek sem különbek.* Egy művésznél a ilyesmi még jobban felértékelődik. *
- Természetesen hölgyem! Nehogy kiszáradjon itt nekem.* Rögtön feláll és az asztalhoz siet, hogy töltsön a nő kupájába még egy pohár bort. Addig Yeza elfoglalja az ő helyét, de ezt olyan nesztelen puha mozdulatokkal teszi meg, hogy Elgroon fel sem figyel rá. Talán még egy macska is megirigyelné ezeket a mozdulatokat.*
- Itt is va...* Fordul az ágy felé, de már nincs ott senki. Egy pillanatra értetlenül ácsorog ott, de aztán körbefordul.*
- Ó hát itt van?!* Odalép hozzá és átnyújtja a bort. A képeken arc nélküli nők különféle pózokban láthatóak. Mondjuk nincsenek túl részletesen kidolgozva, amolyan vázlatok. De, ha lapozgatja őket akkor az egyiken láthat egy kis különbséget. Annak az arca és a teste is jobban ki van dolgozva. Nem kell túlgondolni, de ha jobban megnézi a saját vonásait ismerheti fel benne. Több ilyen képet nem láthat se előtte se utána. Amikor kis körsétára indul ő is tölt még magának egy kis bort. Bele-bele kortyol és közben a Yezát figyeli.*
- Megleptem? Ugyan!* Körkörös mozdulatot tesz kupájával, amire a bor felkavarodik, mint a háborgó tenger.*
- Jöjjön ide kérem! Nézze meg ezt!* Fordít neki hátat és az erkélyre lép. Vár egy kicsit, majd aztán széttárja kezét.*
- Itt van tessék! A leghűségesebb modellek egyike.* Lent a város éjszakai látképe látható látható. Most már kigyúlt a sok fény, hogy rá szállott az éjszaka.*
- Most már sötét van, de még így is lenyűgöző a látvány. Az alkonyati várost éppen úgy megfogom festeni, mint magát. Nincs nékem semmi bajom a tájképekkel sem. Egyedül a csendéletekkel nem vagyok kibékülve, meg ezekkel a modern mondok krikszkrakszokkal. Egy színes kör itt, egy paca meg ott.* Legyint egyet lesújtóan.* Végül is nem volt rossz a tippje, mert részben igaza volt.* Fejezi be a kis beszámolóját és lép el az erkélyről, hogy aztán be is csukja az ajtaját. Még a végén megfázik a múzsája.*
- Vicces, mert engem a hírnév vonzott ide, meg a konkurencia hiánya. Eredeti célom az volt, hogy az itt romba döntött kúriákat építsem újra. De a város ebben a tervemben ellenem van, mert felszámolta a nemességet. Az átlag polgároknak nem kellenek még ezek a nagyszerű építmények. Ráadásul elszegényedtek az itt élők. Muszáj vagyok másképpen kamatoztatni a tudásomat. Most teli az erszényem, mert a Sellőháznak felhúztam egy új fogadót. Járt már a Sellőházban?* Kérdezi meg kíváncsian, mielőtt válaszolna a többi kérdésre.*
- Otthon annyira nem hiányolnak. Szerelem gyerek vagyok. Anyám fiatalkori ballépése. Szerencsére az új férje nem neheztelt ezért egy kisgyermekre. Kitanítottak és aztán eleresztettek egy kis arannyal. Szerencsés vagyok, mert egy félvér általában nem kívánatos nemesi körökben még ott a felvilágosult Lihanechben sem. Hiszen elvész benne az örökség, meg a családnév. Ettől függetlenül levélben tartjuk a kapcsolatot. Tervezem majd őket meg is látogatni, de az még odébb van.* Fejezi be a jól összesűrített beszámolót.*
- Magától hiába kérdezek ezt már tudom. Viszont lemerném fogadni, hogy járt már Wegtorenben korábban. Ugye?* Szegezi oda a kérdést a végére.*
1298. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-25 20:44:08
Üzenet elküldve: 2020-11-25 20:44:08
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//A fogadótérben//
//Gaerralos, Jenari//
*Jenari válaszára biccent. Azt hallja, amire számított, és nagyon nem is lepi meg az attitűd, ami e rendszer mögött állhat. Bár korábbi tapasztalatai szegényesek, tudja, hogy Wegtorenben fontos tudni a helyi hiearchiát. Ahogy hallotta, nincs híján a hely mindenféle bűnszövetkezeteknek, hiszen a hivatalos vámok, tarifák és törvények kiváló környezetet teremtenek a csempészetre.
Ám mind gondolatmenete, mint csendes, finom ítélete terén érdemes lehet észben tartani egy apró, ám igen fontos dolgot. Gaerralos évei meghatározó részét Pirtianesben töltötte, és nem nehéz megérteni, hogy hogyan vélekedhet egy, a rend és törvény által meghatározott diktatúra tagja a wegtoreni anarchiáról.
Így Gaerralos is, aki bár személyes ellenszenvet nem táplál a sivatagi város, vagy annak lakói felé, korábbi lakhelye előítéleteiből jó pár ráragadt. Ám nem rágódik ezen sokat, hanem inkább kiélvezi a wegtoreni kultúra egyik nehezen vitatható kincsét: Név szerint az ételüket és az italukat.*
//Gaerralos, Jenari//
*Jenari válaszára biccent. Azt hallja, amire számított, és nagyon nem is lepi meg az attitűd, ami e rendszer mögött állhat. Bár korábbi tapasztalatai szegényesek, tudja, hogy Wegtorenben fontos tudni a helyi hiearchiát. Ahogy hallotta, nincs híján a hely mindenféle bűnszövetkezeteknek, hiszen a hivatalos vámok, tarifák és törvények kiváló környezetet teremtenek a csempészetre.
Ám mind gondolatmenete, mint csendes, finom ítélete terén érdemes lehet észben tartani egy apró, ám igen fontos dolgot. Gaerralos évei meghatározó részét Pirtianesben töltötte, és nem nehéz megérteni, hogy hogyan vélekedhet egy, a rend és törvény által meghatározott diktatúra tagja a wegtoreni anarchiáról.
Így Gaerralos is, aki bár személyes ellenszenvet nem táplál a sivatagi város, vagy annak lakói felé, korábbi lakhelye előítéleteiből jó pár ráragadt. Ám nem rágódik ezen sokat, hanem inkább kiélvezi a wegtoreni kultúra egyik nehezen vitatható kincsét: Név szerint az ételüket és az italukat.*
1297. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-24 15:42:10
Üzenet elküldve: 2020-11-24 15:42:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*A kalóz készségesen követi a nőt, aki tárgyilagosan közli, hogy most már minden rendben lesz, nem szorul ápolásra. A férfi még Karheia előtt, a székhez lép, és kihúzza, majd amikor a nő kezd leülni betolja. Ez amolyan udvarias viselkedés, hiszen Torskel magát mindig is úri kalóznak nevezte.*
-Nos, úgy nincsen semmi dolgom, szóval úgy döntöttem veled tartok a szülőföldedre. Van ott valami víz, ami hajózható? Talán hasznára lehetek a közösségnek.* Mondja Torskel, majd belenéz az étlapba.*
- Mit ennél szívesen?* Érdeklődik kedvesen.*
*A kalóz készségesen követi a nőt, aki tárgyilagosan közli, hogy most már minden rendben lesz, nem szorul ápolásra. A férfi még Karheia előtt, a székhez lép, és kihúzza, majd amikor a nő kezd leülni betolja. Ez amolyan udvarias viselkedés, hiszen Torskel magát mindig is úri kalóznak nevezte.*
-Nos, úgy nincsen semmi dolgom, szóval úgy döntöttem veled tartok a szülőföldedre. Van ott valami víz, ami hajózható? Talán hasznára lehetek a közösségnek.* Mondja Torskel, majd belenéz az étlapba.*
- Mit ennél szívesen?* Érdeklődik kedvesen.*
1296. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-24 09:55:03
Üzenet elküldve: 2020-11-24 09:55:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Mivel Karheiát leköti a rendrakás, ezért nem is figyel fel Torskel fájdalmaira, csak mikor az átkozódásba kezd. Aggodalma a tegnapihoz képest sokat moderálódott, és érthetőnek tartja, hogy a jól helybenhagyott férfi felépüléséhez még idő kell.*
- Mehetünk.
*Mondja csendesen, és az ismételt hálálkodásra csak egy szelíd mosollyal reagál, majd az ajtóhoz sétál, és kilép rajta, csupán egy futó pillantást vetve még hátra, hogy nem hagytak nagy rendetlenséget maguk után, vagy bármi személyes tárgyat.*
- Nem szorulsz további ellátásra.
*Mondja a tőle megszokott gondoskodást mellőzve, sokkal inkább tárgyilagosan. Közben halad a fogadótér felé.*
- Ezért ma visszatérek népem földjére. Még sok tanulnivalóm van.
*Jelenti ki továbbra is kissé ridegen, majd egy asztalhoz ül, és maga elé húzva az étlapot elkezdi böngészgetni a kínálatot. Hogy mégse tűnjön olyan zordnak válogatás közben kékjeit a férfira emeli, majd barátságosabb hangnemben megkérdezi.*
- És te mihez kezdesz ezek után? Remélem az elkövetkezendő napokat még pihenéssel töltöd majd.
*Kis szünetet tartva elgondolkodik és leteszi a bőrkötéses menüt.*
- Nem tartasz tőle, hogy ismét megtámadnak? Van itt valami őrség, nem? Talán jelezhetnéd feléjük az esetet. Ki tudja, lehet védtelen polgárokat is vegzálnak, akár nőket, vagy gyermekeket.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Mivel Karheiát leköti a rendrakás, ezért nem is figyel fel Torskel fájdalmaira, csak mikor az átkozódásba kezd. Aggodalma a tegnapihoz képest sokat moderálódott, és érthetőnek tartja, hogy a jól helybenhagyott férfi felépüléséhez még idő kell.*
- Mehetünk.
*Mondja csendesen, és az ismételt hálálkodásra csak egy szelíd mosollyal reagál, majd az ajtóhoz sétál, és kilép rajta, csupán egy futó pillantást vetve még hátra, hogy nem hagytak nagy rendetlenséget maguk után, vagy bármi személyes tárgyat.*
- Nem szorulsz további ellátásra.
*Mondja a tőle megszokott gondoskodást mellőzve, sokkal inkább tárgyilagosan. Közben halad a fogadótér felé.*
- Ezért ma visszatérek népem földjére. Még sok tanulnivalóm van.
*Jelenti ki továbbra is kissé ridegen, majd egy asztalhoz ül, és maga elé húzva az étlapot elkezdi böngészgetni a kínálatot. Hogy mégse tűnjön olyan zordnak válogatás közben kékjeit a férfira emeli, majd barátságosabb hangnemben megkérdezi.*
- És te mihez kezdesz ezek után? Remélem az elkövetkezendő napokat még pihenéssel töltöd majd.
*Kis szünetet tartva elgondolkodik és leteszi a bőrkötéses menüt.*
- Nem tartasz tőle, hogy ismét megtámadnak? Van itt valami őrség, nem? Talán jelezhetnéd feléjük az esetet. Ki tudja, lehet védtelen polgárokat is vegzálnak, akár nőket, vagy gyermekeket.
1295. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-24 08:07:25
Üzenet elküldve: 2020-11-24 08:07:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Indulás másnap reggel//
//Elgroon felszerelései//
*Lassan sikerül visszarázódnia a megszokott megnethez. Csapolja is a korsó söröket literszámra, hogy már a pult is tiszta ragacsos az ital megfolyt maradványától. Éppen egy tiszta konyharuhával töröli fényesre és tisztára éppen, amikor meglátja az orkot, akivel odakinn találkozott, amint éppen valami nagyot hord oda a pult mellé. ~Szegény mosogatófiú, nem gondoltam volna, hogy mindjárt fel is darabolja! ~ Emeli a konyharuhát az arca elé, hátha nem veszik észre, bár ez az elgondolás már alapból elég sanszos volt. Hiszen ott áll a ládákon, a hatalmas és kócos hajzuhatagával és konyharuha arccal. Még egy ork sem gondolhatja róla, hogy csak egy ruhafogas vagy kiállított dísztárgy, esetleg egy kabát. Nem kell sok hozzá, hogy érkezzen a meglepett felismerés szülte kérdés.*
-Ki? Én? *Mutat magára, majd körbe tekint, ennyi kétkedést még megereszt, de érzi, hogy lebukott.*
-Verőlegééény? *Nyílnak tágra a csipái, csak nem dolgozott olyan rosszul, hogy Aztyan máris ráküldte az agyarast. Elveszi a papírt és megnézi.*
-Darok. Hm… értem. Én Xavy vagyok, a kereskedőház legnagyobb szélmágusa és folyadékpótlója. *Húzza ki a mellkasát, egy kis füllentés még belefér, főleg, ha egy ilyen sziklaomlással találja hirtelen szembe magát a gnóm.*
-Odakinn azt kérdezted ismerek-e? Ismerek hát… szinte mindet, mert itt dolgozom. *Világosítja fel a másikat az odakint történtekről.*
-Elgroon pedig az imént távozott, nem kötötte az orromra, hogy hova is megy, nem vagyok a dadája. *Vesz a kezébe egy hatalmas söröskorsót, ami még önvédelmi fegyvernek is elmenne, hogy aztán törölgesse maga előtt. Ekkor toppan oda hozzájuk az említett. Kicsit meglepődik ,de nem szól, inkább csak teljesíti a kérését. Mikor elkezdi készíteni a feketelevest, szépen felcsippent az orrára egy csipeszt és úgy csinálja, nagy szájon át történő levegővételek hada közben.*
-Dessék. *Rakja ki, majd leveszi a csipeszt, aminek a nyoma természetesen ott marad az orrán. Mellé rakja a kis csupor tejet és mézet, meg egy kanalat, alá pedig egy tányért, nehogy már a tiszta pultot összekenjék már most.*
-Egészségére! .. vagy mi a szösz.. *Nem igazán tudja hitelesen előadni, hogy az a lötty bárkinek is a javára válhatna a véleménye szerint.*
//Elgroon felszerelései//
*Lassan sikerül visszarázódnia a megszokott megnethez. Csapolja is a korsó söröket literszámra, hogy már a pult is tiszta ragacsos az ital megfolyt maradványától. Éppen egy tiszta konyharuhával töröli fényesre és tisztára éppen, amikor meglátja az orkot, akivel odakinn találkozott, amint éppen valami nagyot hord oda a pult mellé. ~Szegény mosogatófiú, nem gondoltam volna, hogy mindjárt fel is darabolja! ~ Emeli a konyharuhát az arca elé, hátha nem veszik észre, bár ez az elgondolás már alapból elég sanszos volt. Hiszen ott áll a ládákon, a hatalmas és kócos hajzuhatagával és konyharuha arccal. Még egy ork sem gondolhatja róla, hogy csak egy ruhafogas vagy kiállított dísztárgy, esetleg egy kabát. Nem kell sok hozzá, hogy érkezzen a meglepett felismerés szülte kérdés.*
-Ki? Én? *Mutat magára, majd körbe tekint, ennyi kétkedést még megereszt, de érzi, hogy lebukott.*
-Verőlegééény? *Nyílnak tágra a csipái, csak nem dolgozott olyan rosszul, hogy Aztyan máris ráküldte az agyarast. Elveszi a papírt és megnézi.*
-Darok. Hm… értem. Én Xavy vagyok, a kereskedőház legnagyobb szélmágusa és folyadékpótlója. *Húzza ki a mellkasát, egy kis füllentés még belefér, főleg, ha egy ilyen sziklaomlással találja hirtelen szembe magát a gnóm.*
-Odakinn azt kérdezted ismerek-e? Ismerek hát… szinte mindet, mert itt dolgozom. *Világosítja fel a másikat az odakint történtekről.*
-Elgroon pedig az imént távozott, nem kötötte az orromra, hogy hova is megy, nem vagyok a dadája. *Vesz a kezébe egy hatalmas söröskorsót, ami még önvédelmi fegyvernek is elmenne, hogy aztán törölgesse maga előtt. Ekkor toppan oda hozzájuk az említett. Kicsit meglepődik ,de nem szól, inkább csak teljesíti a kérését. Mikor elkezdi készíteni a feketelevest, szépen felcsippent az orrára egy csipeszt és úgy csinálja, nagy szájon át történő levegővételek hada közben.*
-Dessék. *Rakja ki, majd leveszi a csipeszt, aminek a nyoma természetesen ott marad az orrán. Mellé rakja a kis csupor tejet és mézet, meg egy kanalat, alá pedig egy tányért, nehogy már a tiszta pultot összekenjék már most.*
-Egészségére! .. vagy mi a szösz.. *Nem igazán tudja hitelesen előadni, hogy az a lötty bárkinek is a javára válhatna a véleménye szerint.*
1294. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-24 08:03:38
Üzenet elküldve: 2020-11-24 08:03:38
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás másnap reggel//
//Elgroon felszerelései//
*Alig kérdez rá az említettre és az meg is jelenik. Bárcsak minden ilyen szerencsésen alakulna az életében. Biccent a középmagas, rövid hajú félvérnek, aki kiemelt Elgroon-ként azonosítja magát. Nincs oka azt hinni, hogy hazudik, úgyhogy végig hallgatja, mit szeretne a férfi a csomagokkal. Nincs kedve itt szobrozni egész nap, így rögvest bólint a kérdésre.*
- Máris elrendezem uram. *Elveszi a kulcsot, és a festő készleten és két vásznon kívül mindent felvisz kiemelt Elgroon szobájába. Bezárja maga után az ajtót, majd leérve leadja a kulcsot a pultnál, ahogy a férfi kérte. A festő készletet és a két vászont hóna alá kapja és elindul az istálló felé. Az istállós fiú kezébe nyomja a kért dolgokat és meghagyja neki, hogy erősítse azokat kiemelt Elgroon lovára. Az istállós fiú elrendezi a dolgokat, így mehet is vissza őrhelyére a kovácsműhelybe. Nem megy vissza a pulthoz elköszönni, hanem az istálló után elhagyja a kalmárt és vissza indul a Kovácsműhelybe.*
//Elgroon felszerelései//
*Alig kérdez rá az említettre és az meg is jelenik. Bárcsak minden ilyen szerencsésen alakulna az életében. Biccent a középmagas, rövid hajú félvérnek, aki kiemelt Elgroon-ként azonosítja magát. Nincs oka azt hinni, hogy hazudik, úgyhogy végig hallgatja, mit szeretne a férfi a csomagokkal. Nincs kedve itt szobrozni egész nap, így rögvest bólint a kérdésre.*
- Máris elrendezem uram. *Elveszi a kulcsot, és a festő készleten és két vásznon kívül mindent felvisz kiemelt Elgroon szobájába. Bezárja maga után az ajtót, majd leérve leadja a kulcsot a pultnál, ahogy a férfi kérte. A festő készletet és a két vászont hóna alá kapja és elindul az istálló felé. Az istállós fiú kezébe nyomja a kért dolgokat és meghagyja neki, hogy erősítse azokat kiemelt Elgroon lovára. Az istállós fiú elrendezi a dolgokat, így mehet is vissza őrhelyére a kovácsműhelybe. Nem megy vissza a pulthoz elköszönni, hanem az istálló után elhagyja a kalmárt és vissza indul a Kovácsműhelybe.*
1293. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-23 22:23:13
Üzenet elküldve: 2020-11-23 22:23:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Darok//
~Inkább elszegődnek rabszolgának.~ *Visszhangzik gondolatai között az egyszerűségében is kemény mondat. Eddig is tisztában volt vele, hogy nem tud sokat, nem, hogy a sivatagon túli, de még a sivatagi népekről sem. Most azonban ez a nemtudás egészen más szintekre emelkedett, más vetületbe helyezkedett. Ha józanabb lenne, biztosan igyekezne megérteni az élethelyzetet, melyben a rabszolgaságot kilátásként tartják számon, ennyi pohár wegtoreni után viszont megelégszik a felszínes értelem kapirgálásával.*
- Akkor... én örülök, hogy így alakult! *Jobb szavakat nem találva teszi meg talán sutának ható megállapítását, mi azon felül, hogy esetlennek tűnhet szájából, teljesen őszintének is érezheti ivócimborája. Nem szeretne sajnálatot érezni a másik iránt, hiszen elmondásából pont az derül ki, hogy inkább szerencsésnek tartja sorsának alakulását. Na meg, egy férfi ember, pláne egy hím ork igazán méltóságon alulinak tarthatja, ha szánják. Mégsem tud máshogy érezni, bár ezt a külvilág felé igyekszik palástolni.
A komorabb (legalábbis parfümkészítőnk számára) hangvételű témák sorát saját személyes tragédiájának felelevenítésével folytatják, miről ugyan szűkszavúan, de igazan nyilatkozik. S mivel Darok nem kapott az alkalmon további kérdezősködésre, hát nem fejti ki bővebben.
Ahogy hímekkel kapcsolatos szándékait sem, bár azokon nincs is nagyon mit cifrázni. Az orkkal együtt nevet saját kérdésén, s az így ajkán felejtett vigyorral hallgatja szerelmi életének alakulását.*
- Ez egy bölcs gondolat! Nemes hím vagy te Darok, ezt el kell ismernem! *Dicséri szinte már ünnepélyes gesztusokkal a másikat. Még bal kezét is megemeli, hogy a saját jobbjára fonódó, vaskos kézfejet elismerően lapogassa meg néhányszor.
Eztán már nem sok választja el őket attól, hogy nyertest hirdessenek, mint ahogy az eszméletvesztéstől sem, ha így folytatják. Persze Wint ez nem akadályozza meg abban, hogy újabb üveg rumot rendeltessen kettősüknek. A minden bizonnyal bóknak szánt megállapítást, miszerint nem semmi, egy bezsebelő biccentéssel reagálja, ám a következő szavakra nem tud mást, mint meglepetten felkacagni.*
- A szobámba? Hogy felkísérni? *Értetlenkedik vihogva, mintha nem is a közös nyelven szólna hozzá a hím.* Hát, akkor majd ferdén kísérsz fel. Annyi bajunk legyen! *Vicceli el végül, mert, hát igazán nem vár ő el ilyesféle nagylelkűséget asztaltársától. Mindazonáltal nagyon kapálózni sem fog a dolog ellen, ha valóban bekövetkezik. Annyi biztos, hogy rá fog férni két, erős, támogató kar, ha egyáltalán épségben kikeverednek a mai estéből. Ami, a kiérkezett szeszt elnézve, egyre valószínűtlenebb.*
- Megtisztelsz! *Vihog továbbra is, s elsőbbségét megragadva kezdi kifejteni Darok fogásából jobbját. Elvégre, ha már nem versenyszerűen folytatják, talán erre a pozícióra sincs szükség a továbbiakban. Ha engedik neki, ha nem, megbontja a rumot, s először a hímét, majd saját poharát tölti púposra. Jó, az asztallapra is jut azért bőven.*
- Na de! *Kortyol ezúttal aprót a sötét nedűből, éppen csak, hogy megízlelhesse, mit eddig fék nélkül nyakalt.* Néhány éjszakán biztos elfért melletted egy-két nőstény! *Persze, hogy visszakanyarodik a sikamlós tematikához, nem is ő lenne, ha annyiban hagyná ezt a kérdéskört.*
//Darok//
~Inkább elszegődnek rabszolgának.~ *Visszhangzik gondolatai között az egyszerűségében is kemény mondat. Eddig is tisztában volt vele, hogy nem tud sokat, nem, hogy a sivatagon túli, de még a sivatagi népekről sem. Most azonban ez a nemtudás egészen más szintekre emelkedett, más vetületbe helyezkedett. Ha józanabb lenne, biztosan igyekezne megérteni az élethelyzetet, melyben a rabszolgaságot kilátásként tartják számon, ennyi pohár wegtoreni után viszont megelégszik a felszínes értelem kapirgálásával.*
- Akkor... én örülök, hogy így alakult! *Jobb szavakat nem találva teszi meg talán sutának ható megállapítását, mi azon felül, hogy esetlennek tűnhet szájából, teljesen őszintének is érezheti ivócimborája. Nem szeretne sajnálatot érezni a másik iránt, hiszen elmondásából pont az derül ki, hogy inkább szerencsésnek tartja sorsának alakulását. Na meg, egy férfi ember, pláne egy hím ork igazán méltóságon alulinak tarthatja, ha szánják. Mégsem tud máshogy érezni, bár ezt a külvilág felé igyekszik palástolni.
A komorabb (legalábbis parfümkészítőnk számára) hangvételű témák sorát saját személyes tragédiájának felelevenítésével folytatják, miről ugyan szűkszavúan, de igazan nyilatkozik. S mivel Darok nem kapott az alkalmon további kérdezősködésre, hát nem fejti ki bővebben.
Ahogy hímekkel kapcsolatos szándékait sem, bár azokon nincs is nagyon mit cifrázni. Az orkkal együtt nevet saját kérdésén, s az így ajkán felejtett vigyorral hallgatja szerelmi életének alakulását.*
- Ez egy bölcs gondolat! Nemes hím vagy te Darok, ezt el kell ismernem! *Dicséri szinte már ünnepélyes gesztusokkal a másikat. Még bal kezét is megemeli, hogy a saját jobbjára fonódó, vaskos kézfejet elismerően lapogassa meg néhányszor.
Eztán már nem sok választja el őket attól, hogy nyertest hirdessenek, mint ahogy az eszméletvesztéstől sem, ha így folytatják. Persze Wint ez nem akadályozza meg abban, hogy újabb üveg rumot rendeltessen kettősüknek. A minden bizonnyal bóknak szánt megállapítást, miszerint nem semmi, egy bezsebelő biccentéssel reagálja, ám a következő szavakra nem tud mást, mint meglepetten felkacagni.*
- A szobámba? Hogy felkísérni? *Értetlenkedik vihogva, mintha nem is a közös nyelven szólna hozzá a hím.* Hát, akkor majd ferdén kísérsz fel. Annyi bajunk legyen! *Vicceli el végül, mert, hát igazán nem vár ő el ilyesféle nagylelkűséget asztaltársától. Mindazonáltal nagyon kapálózni sem fog a dolog ellen, ha valóban bekövetkezik. Annyi biztos, hogy rá fog férni két, erős, támogató kar, ha egyáltalán épségben kikeverednek a mai estéből. Ami, a kiérkezett szeszt elnézve, egyre valószínűtlenebb.*
- Megtisztelsz! *Vihog továbbra is, s elsőbbségét megragadva kezdi kifejteni Darok fogásából jobbját. Elvégre, ha már nem versenyszerűen folytatják, talán erre a pozícióra sincs szükség a továbbiakban. Ha engedik neki, ha nem, megbontja a rumot, s először a hímét, majd saját poharát tölti púposra. Jó, az asztallapra is jut azért bőven.*
- Na de! *Kortyol ezúttal aprót a sötét nedűből, éppen csak, hogy megízlelhesse, mit eddig fék nélkül nyakalt.* Néhány éjszakán biztos elfért melletted egy-két nőstény! *Persze, hogy visszakanyarodik a sikamlós tematikához, nem is ő lenne, ha annyiban hagyná ezt a kérdéskört.*
1292. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-23 20:09:30
Üzenet elküldve: 2020-11-23 20:09:30
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Indulás másnap reggel//
//Elgroon felszerelései//
* Korán lefeküdt, így aztán kipihenten ébred reggel. Mégsem ébredt viszont elég korán, mert mire rendbe szedve lesétál reggelizni, addigra Ephemia kisasszony már az asztalnál teázik.*
- Jó reggelt kívánok!* Köszön be mindenkinek egyszerre. Indulna is, hogy csatlakozzon a megrendelőjéhez, de félfüllel meghallja a kiemelt ügyfél szót.*
- Egy pillanat és megyek.* Szól oda, de mielőtt oda indulna a reggeliző kisasszonyhoz lép.*
- Jó étvágyat! Rögtön jövök én is, csak ahogy hallom szükség van rám.* Udvariasan távozik hát az ork és a gnóm irányába.*
- Kisasszony, Uram!* Biccent a kettősnek is.* Úgy hallom engem keresnek.* A becsomagolt holmiról rögtön leesik neki, hogy ez bizony az öve lehet, így aztán nem is pazarolja tovább senki drága idejét.*
- Azt hiszem az az enyém lesz. Nagyszerű!* Lelkendezik, de most nincs ideje sorra mindent átnézni. Feltételezhetően a festő kellékek külön vannak csomagolva, így aztán hamar rátér a tárgyra.*
- Kérem sietek, mert a mai nappal utazom el. Megtenné, hogy felviszi a holmim a szobámba? A kulcsot utána leadhatja, mert jó ideig távol leszek. Lenne pár dolog amit magammal vinnék az útra. A festő készletem és két vászont. Ezeket kérem az istállóba legyenek szívesek átvitetni és a lovamra erősíteni. Az istálló fiú tudja melyik az enyém. Előre is köszönöm!* Feleli az orknak, mert ennyi igazán beleférhet a házhoz szállítás súlyos díjába, ami nem kevesebb, mint százötven arany volt. Ezt letudva a gnóm pultoshoz fordul.*
- Gyorsan megreggeliznék. Szeretnék egy Feketelevest tejjel és egy csepp mézzel 5 aranyért
, meg egy Kürtőskalácsot 6 aranyért . Kérem a tejet jó bőven töltse a tejet meg az a méz is jó nagy csepp legyen!* Azzal, hogy kellően motiválja ad még Balkócza Xavylarinak 8 aranyat . Remélhetőleg most már csatlakozhat a reggeliző hölgyhöz, hogy maga is hamar túlessen a napindítón.*
//Elgroon felszerelései//
* Korán lefeküdt, így aztán kipihenten ébred reggel. Mégsem ébredt viszont elég korán, mert mire rendbe szedve lesétál reggelizni, addigra Ephemia kisasszony már az asztalnál teázik.*
- Jó reggelt kívánok!* Köszön be mindenkinek egyszerre. Indulna is, hogy csatlakozzon a megrendelőjéhez, de félfüllel meghallja a kiemelt ügyfél szót.*
- Egy pillanat és megyek.* Szól oda, de mielőtt oda indulna a reggeliző kisasszonyhoz lép.*
- Jó étvágyat! Rögtön jövök én is, csak ahogy hallom szükség van rám.* Udvariasan távozik hát az ork és a gnóm irányába.*
- Kisasszony, Uram!* Biccent a kettősnek is.* Úgy hallom engem keresnek.* A becsomagolt holmiról rögtön leesik neki, hogy ez bizony az öve lehet, így aztán nem is pazarolja tovább senki drága idejét.*
- Azt hiszem az az enyém lesz. Nagyszerű!* Lelkendezik, de most nincs ideje sorra mindent átnézni. Feltételezhetően a festő kellékek külön vannak csomagolva, így aztán hamar rátér a tárgyra.*
- Kérem sietek, mert a mai nappal utazom el. Megtenné, hogy felviszi a holmim a szobámba? A kulcsot utána leadhatja, mert jó ideig távol leszek. Lenne pár dolog amit magammal vinnék az útra. A festő készletem és két vászont. Ezeket kérem az istállóba legyenek szívesek átvitetni és a lovamra erősíteni. Az istálló fiú tudja melyik az enyém. Előre is köszönöm!* Feleli az orknak, mert ennyi igazán beleférhet a házhoz szállítás súlyos díjába, ami nem kevesebb, mint százötven arany volt. Ezt letudva a gnóm pultoshoz fordul.*
- Gyorsan megreggeliznék. Szeretnék egy Feketelevest tejjel és egy csepp mézzel 5 aranyért
, meg egy Kürtőskalácsot 6 aranyért . Kérem a tejet jó bőven töltse a tejet meg az a méz is jó nagy csepp legyen!* Azzal, hogy kellően motiválja ad még Balkócza Xavylarinak 8 aranyat . Remélhetőleg most már csatlakozhat a reggeliző hölgyhöz, hogy maga is hamar túlessen a napindítón.*
1291. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-23 09:11:41
Üzenet elküldve: 2020-11-23 09:11:41
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Elgroon felszerelései//
//Xavy//
*A gnóm lányka azt mondja, hogy ismer itteni dolgozót. Ez már haladás lenne az ügyben, így megörül neki az ork. Egy fehér kötényes férfit mutat neki, akit nem lát ebből a szögből, de legalább megtudja, hogy felszolgáló lehet.*
- Köszönöm! *Fogja a kordélyt és a lovat, hogy a Kalmár hátsó bejáratához szállítsa az árut. Ott megállítja a lovas kordélyt, majd itt megköti az állatot. A csomagokat két részletben behordja, hiszen erőnek nincsen híján. Letesz mindent a pult elé, ahol megpillantja a gnóm lányt, aki útba igazította.*
- Hát te? *Meglepődik kis időre, majd mintha mi sem történt volna folytatja.*
- Darok vagyok. Aztyan új verőlegénye. Itt a papír róla. *Előveszi páncélja mögül a papírost, amit Aztyan írt róla a műhelyben. Le van pecsételve és le van írva benne, hogy Darok a kereskedőház egyik őre.*
- Valamilyen kiemelt Elgroon-nak hoztam a rendelését. Itt vannak becsomagolva, egyenesen a műhelyből megküldve. Megmutatod ki az, hogy átadjam neki? *Most talán sikerül meglelnie a férfit, akinek oda kell adnia a rendelését. Kiemelt ügyfél Aztyan szerint így nem akarja megvárakoztatni a férfit.*
//Xavy//
*A gnóm lányka azt mondja, hogy ismer itteni dolgozót. Ez már haladás lenne az ügyben, így megörül neki az ork. Egy fehér kötényes férfit mutat neki, akit nem lát ebből a szögből, de legalább megtudja, hogy felszolgáló lehet.*
- Köszönöm! *Fogja a kordélyt és a lovat, hogy a Kalmár hátsó bejáratához szállítsa az árut. Ott megállítja a lovas kordélyt, majd itt megköti az állatot. A csomagokat két részletben behordja, hiszen erőnek nincsen híján. Letesz mindent a pult elé, ahol megpillantja a gnóm lányt, aki útba igazította.*
- Hát te? *Meglepődik kis időre, majd mintha mi sem történt volna folytatja.*
- Darok vagyok. Aztyan új verőlegénye. Itt a papír róla. *Előveszi páncélja mögül a papírost, amit Aztyan írt róla a műhelyben. Le van pecsételve és le van írva benne, hogy Darok a kereskedőház egyik őre.*
- Valamilyen kiemelt Elgroon-nak hoztam a rendelését. Itt vannak becsomagolva, egyenesen a műhelyből megküldve. Megmutatod ki az, hogy átadjam neki? *Most talán sikerül meglelnie a férfit, akinek oda kell adnia a rendelését. Kiemelt ügyfél Aztyan szerint így nem akarja megvárakoztatni a férfit.*
1290. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-23 09:02:23
Üzenet elküldve: 2020-11-23 09:02:23
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Winyra//
*Winyra hangosan kifejezi ellenérzését a rabszolgasággal kapcsolatban. Ezzel valahol egyet is tud érteni, de ahonnan jött, az egy kicsit más kultúra. *
- Én sem vagyok a rabszolgaság mellett, de mifelénk a semmitől még az is jobb. Rabszolgaként kapsz ételt, van hová lefeküdnöd. De ha magányosan tengődsz, akkor se élelmed se fekhelyed. Inkább elszegődnek rabszolgának. *Próbál egy kicsit betekintést engedni abba, hogy milyen állapotok vannak a sivatagon túl, messze innen. A következő kérdésre, hogy ez mikor volt, szívesen válaszol. Nem jelent neki nehézséget beszélni róla, főként ennyi rum után.*
- Ez régen volt. Árva kölyök voltam, s a legjobb, ami történhetett, hogy rabszolga lettem. Másként vagy éhen halok vagy megfagyok, netalán megölnek. Ahogy nőttem, erősödtem, meglátták a lehetőséget abban, hogy harcost neveljenek belőlem. Azt mondták, hogy ha hasznos tagja leszek a törzsnek, akkor felszabadítanak. Ez így is lett. Leróttam a hét évet, amivel úgymond kifizettem magam. Mikor ez letelt, akkor úgy éreztem világot kell lássak. Így kerültem ide. *A kíváncsi kérdésekre próbál összeszedetten felelni, már ahogy sikerül. A biztatást hálásan fogadja a nősténytől. Darok is úgy gondolja, hogy ez jó hely lesz neki. A másikat faggatva nem tud meg sokat róla. Még azt sem, hogy veszített e el valakit a pusztításkor. Azt azért megtudja, hogy Winyra szórakozást keres errefelé és nem társat. Felnevet a kérdésen, hogy esett e már rá ork nőstény választása.*
- Esett volna, de se a rabszolga lét, se a zsoldos élet nem kedvez az ilyesminek. Mindkettő kockázatos és nem volt kedvem az özvegység bizalmatlanságába sodorni valakit. *Ez itt sokkal nyugodtabb vidék az ilyesmihez, amit odahaza el se tudott volna képzelni. De most elsősorban az életét szeretné itt megalapozni. Beilleszkedni, aztán majd magától jön szépe a többi. A nőstény nem örül a hirtelen győzelemnek ezért ravaszul a győztes jutalmául még egy üveg rumot kér. Darok ezt megrendeli neki, s hamar az asztalukra teszik az újabb, tele üveg rumot.*
- Te aztán nem vagy semmi. Ugye tudod, hogy ha még iszok párral, nem tudlak egyenesen felkísérni a szobádba. *Jelen állapotában már felnevet szinte mindenen. Kötelességének érzi, hogy a nőstényt a szobájába kísérje, mert a lépcsőn könnyen leesne bódult állapotban, az pedig rossz fényt vetne rá mint biztonsági őrre.*
- Nőstényeké az elsőbbség. *Vigyorogva tolja az üveg rumot a másik elé, hogy ha tényleg ennyire a padlóra akarja inni magát, akkor megtehesse.*
//Winyra//
*Winyra hangosan kifejezi ellenérzését a rabszolgasággal kapcsolatban. Ezzel valahol egyet is tud érteni, de ahonnan jött, az egy kicsit más kultúra. *
- Én sem vagyok a rabszolgaság mellett, de mifelénk a semmitől még az is jobb. Rabszolgaként kapsz ételt, van hová lefeküdnöd. De ha magányosan tengődsz, akkor se élelmed se fekhelyed. Inkább elszegődnek rabszolgának. *Próbál egy kicsit betekintést engedni abba, hogy milyen állapotok vannak a sivatagon túl, messze innen. A következő kérdésre, hogy ez mikor volt, szívesen válaszol. Nem jelent neki nehézséget beszélni róla, főként ennyi rum után.*
- Ez régen volt. Árva kölyök voltam, s a legjobb, ami történhetett, hogy rabszolga lettem. Másként vagy éhen halok vagy megfagyok, netalán megölnek. Ahogy nőttem, erősödtem, meglátták a lehetőséget abban, hogy harcost neveljenek belőlem. Azt mondták, hogy ha hasznos tagja leszek a törzsnek, akkor felszabadítanak. Ez így is lett. Leróttam a hét évet, amivel úgymond kifizettem magam. Mikor ez letelt, akkor úgy éreztem világot kell lássak. Így kerültem ide. *A kíváncsi kérdésekre próbál összeszedetten felelni, már ahogy sikerül. A biztatást hálásan fogadja a nősténytől. Darok is úgy gondolja, hogy ez jó hely lesz neki. A másikat faggatva nem tud meg sokat róla. Még azt sem, hogy veszített e el valakit a pusztításkor. Azt azért megtudja, hogy Winyra szórakozást keres errefelé és nem társat. Felnevet a kérdésen, hogy esett e már rá ork nőstény választása.*
- Esett volna, de se a rabszolga lét, se a zsoldos élet nem kedvez az ilyesminek. Mindkettő kockázatos és nem volt kedvem az özvegység bizalmatlanságába sodorni valakit. *Ez itt sokkal nyugodtabb vidék az ilyesmihez, amit odahaza el se tudott volna képzelni. De most elsősorban az életét szeretné itt megalapozni. Beilleszkedni, aztán majd magától jön szépe a többi. A nőstény nem örül a hirtelen győzelemnek ezért ravaszul a győztes jutalmául még egy üveg rumot kér. Darok ezt megrendeli neki, s hamar az asztalukra teszik az újabb, tele üveg rumot.*
- Te aztán nem vagy semmi. Ugye tudod, hogy ha még iszok párral, nem tudlak egyenesen felkísérni a szobádba. *Jelen állapotában már felnevet szinte mindenen. Kötelességének érzi, hogy a nőstényt a szobájába kísérje, mert a lépcsőn könnyen leesne bódult állapotban, az pedig rossz fényt vetne rá mint biztonsági őrre.*
- Nőstényeké az elsőbbség. *Vigyorogva tolja az üveg rumot a másik elé, hogy ha tényleg ennyire a padlóra akarja inni magát, akkor megtehesse.*
1289. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-22 13:07:11
Üzenet elküldve: 2020-11-22 13:07:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Indulás másnap reggel//
*Mikor felmászik a ládákra, már éppen nyúlna a konyharuhához, mikor odalép hozzá Ephemia. Rendel tőle néhány dolgot, ezekért pedig elveszi az aranyakat és berakja a kasszába.*
-Azonnal adom is. *Már megy is a konyhára, hogy leadja a rendelést a hamuba sült pogácsára, majd egy kanna forró vízzel tér vissza, hogy elkészítse a teát. A leveleket beletömi a szűrőbe és átcsorgatja rajta a vizet, majd hagyja benne állni is egy kicsit. Majd ismét lemászik és tüsténkedik, majd megjelenik a konyhából kettő citromos süteménnyel egy nagy tányéron, két villával. ~Én is be tudok nyomki kettőt egyszerre, de lehet, hogy ő viszi valakinek.~ Állapítja meg, és nem szeretne túl nagyot tévedni. Ezt követően felrakja a pultra a teát és megy vissza a konyhára a pogácsáért. Már reggel korán begyúrják, és jó melegen tartják, hogy ilyenkor már csak ki kelljen sütni. Három nagy pogácsával tér vissza.*
-Esetleg csomagoljam be? *Ha kéri a nő, akkor megteszi, ha nem, akkor csak odatolja tányéron azokat is.*
-Egészségére váljék, ma a hamu különösen friss volt, a pogácsa mindig ilyenkor a legfinomabb. *Kacsint valami sokatmondót, bár, hogy ez alatt mit ért nem részletezi.*
*Mikor felmászik a ládákra, már éppen nyúlna a konyharuhához, mikor odalép hozzá Ephemia. Rendel tőle néhány dolgot, ezekért pedig elveszi az aranyakat és berakja a kasszába.*
-Azonnal adom is. *Már megy is a konyhára, hogy leadja a rendelést a hamuba sült pogácsára, majd egy kanna forró vízzel tér vissza, hogy elkészítse a teát. A leveleket beletömi a szűrőbe és átcsorgatja rajta a vizet, majd hagyja benne állni is egy kicsit. Majd ismét lemászik és tüsténkedik, majd megjelenik a konyhából kettő citromos süteménnyel egy nagy tányéron, két villával. ~Én is be tudok nyomki kettőt egyszerre, de lehet, hogy ő viszi valakinek.~ Állapítja meg, és nem szeretne túl nagyot tévedni. Ezt követően felrakja a pultra a teát és megy vissza a konyhára a pogácsáért. Már reggel korán begyúrják, és jó melegen tartják, hogy ilyenkor már csak ki kelljen sütni. Három nagy pogácsával tér vissza.*
-Esetleg csomagoljam be? *Ha kéri a nő, akkor megteszi, ha nem, akkor csak odatolja tányéron azokat is.*
-Egészségére váljék, ma a hamu különösen friss volt, a pogácsa mindig ilyenkor a legfinomabb. *Kacsint valami sokatmondót, bár, hogy ez alatt mit ért nem részletezi.*
1288. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-22 11:46:29
Üzenet elküldve: 2020-11-22 11:46:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás másnap reggel//
*Kipihenten ébred fel a szobában, amit kivett magának előző nap. Kivételesen rémálmok sem gyötörték az éjjel. Fetreng még egy darabig a reggel félhomályában, aztán felkel és igyekszik elkészülni. Tiszta ruhát ölt fel, haját is gondosan megcsinálja, aztán rendet rak és összepakol, mielőtt táskáit hurcolva lemenne a fogadótérbe.
Ha minden igaz, most reggel indulnak a birtokra Elgroonnal, s ha a férfi még nincs lent, ő megvárja. Amennyiben lent van, úgy talán nem bánja, ha indulás előtt Ephemia megreggelizik. Ennek fényében vásárol 3 darab Hamuban sült tepertős pogácsa-t 12 aranyért , 2 darab Citromos-mézes süteményt 8 aranyért , és egy csésze fekete Tea-t 2 aranyért.
Ha megkapja a rendelt ételeket és italt, úgy neki is lát azokat elfogyasztani, hisz éhen nem indul el bizony sehová.*
*Kipihenten ébred fel a szobában, amit kivett magának előző nap. Kivételesen rémálmok sem gyötörték az éjjel. Fetreng még egy darabig a reggel félhomályában, aztán felkel és igyekszik elkészülni. Tiszta ruhát ölt fel, haját is gondosan megcsinálja, aztán rendet rak és összepakol, mielőtt táskáit hurcolva lemenne a fogadótérbe.
Ha minden igaz, most reggel indulnak a birtokra Elgroonnal, s ha a férfi még nincs lent, ő megvárja. Amennyiben lent van, úgy talán nem bánja, ha indulás előtt Ephemia megreggelizik. Ennek fényében vásárol 3 darab Hamuban sült tepertős pogácsa-t 12 aranyért
, 2 darab Citromos-mézes süteményt 8 aranyért , és egy csésze fekete Tea-t 2 aranyért. Ha megkapja a rendelt ételeket és italt, úgy neki is lát azokat elfogyasztani, hisz éhen nem indul el bizony sehová.*
1287. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-21 12:20:10
Üzenet elküldve: 2020-11-21 12:20:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A művészet oltárán//
*A határokat feszegető művészet és Pirtianes kevésbé emlegetett oldalának taglalása játékos csacsogás. Huncutkodás az érzékekkel. Ebben Yeza igazán jó és élvezi is. Ám amikor arról a bizonyos szikráról esik szó, a férfitól érkező válasz egy pillanatra visszaüt. A mosoly nem tűnik el a lány arcáról, de mozdulatlanná merevedik a vonásain. Nem volt felkészülve rá, hogy ráköszön a Wäor emléke. Halálig tagadná a szerelem vádját, ez nem kétséges, de örök igazság, hogy az ilyesmi nem választás kérdése. Nem bánta meg, hogy otthagyta Vadvédben a vadászt, de egy kis része még reménykedik benne, hogy újra látja. Vagy ha nem is, legalább hogy jó élete van... valahol.
Hamar elhessegeti az emlékeket és figyelmét visszafordítja a mesterre. Talán a férfi észre sem vett az egészből semmit.*
- Nos, a múzsának nevet adni mindig a művész tiszte, nem igaz? *pillant Elgroonra.*
- Régen bordély volt, tudta? *kérdezi. Ujjai elmélázva cirógatják az ágytakarót.* - A fogadó. Kósza Pinty néven volt ismert. Hisz a hely szellemében, Elgroon mester? Abban, hogy a falak megőriznek valamit a múlt lenyomatából?
*Lustán nyújtózva kel fel, akár egy macska, és a talpa is éppen olyan puhán éri a padlót.*
- Megszomjaztam. Lehetek olyan pimasz, hogy kérjek még egy korty bort a mestertől? *dorombolja füstös hangján. Ha a férfi teljesíti a kívánságát, mire visszafordul a pohárral, Yeza már el is foglalja a művész korábbi helyét, hogy szemügyre vegye az elkészült vázlatokat. Persze csak ha nem akadályozzák meg ebben. Mikor újból felkel, tesz még egy kíváncsiskodó kört a szobában. Szemmel láthatóan nem zavarja a meztelensége.*
- Őszintén szólva meglepett kissé a témaválasztása *szólal meg végül.* - Önből inkább tájképeket, aprólékos csendéleteket néztem volna ki elsőre. *Itt megejt egy mosolygós vállvonást.* - De senki sem tévedhetetlen. *Beszéd közben tovább nézelődik, de igyekszik nem túl messzire menni.* - Mi hajtotta épp erre? Ó, a művészet kész misztikum *sóhajt, mint aki sosem érhet fel a téma megértéséhez.* - A családja nem fájlalja távollétét odahaza Lihanechben?
//A művészet oltárán//
*A határokat feszegető művészet és Pirtianes kevésbé emlegetett oldalának taglalása játékos csacsogás. Huncutkodás az érzékekkel. Ebben Yeza igazán jó és élvezi is. Ám amikor arról a bizonyos szikráról esik szó, a férfitól érkező válasz egy pillanatra visszaüt. A mosoly nem tűnik el a lány arcáról, de mozdulatlanná merevedik a vonásain. Nem volt felkészülve rá, hogy ráköszön a Wäor emléke. Halálig tagadná a szerelem vádját, ez nem kétséges, de örök igazság, hogy az ilyesmi nem választás kérdése. Nem bánta meg, hogy otthagyta Vadvédben a vadászt, de egy kis része még reménykedik benne, hogy újra látja. Vagy ha nem is, legalább hogy jó élete van... valahol.
Hamar elhessegeti az emlékeket és figyelmét visszafordítja a mesterre. Talán a férfi észre sem vett az egészből semmit.*
- Nos, a múzsának nevet adni mindig a művész tiszte, nem igaz? *pillant Elgroonra.*
- Régen bordély volt, tudta? *kérdezi. Ujjai elmélázva cirógatják az ágytakarót.* - A fogadó. Kósza Pinty néven volt ismert. Hisz a hely szellemében, Elgroon mester? Abban, hogy a falak megőriznek valamit a múlt lenyomatából?
*Lustán nyújtózva kel fel, akár egy macska, és a talpa is éppen olyan puhán éri a padlót.*
- Megszomjaztam. Lehetek olyan pimasz, hogy kérjek még egy korty bort a mestertől? *dorombolja füstös hangján. Ha a férfi teljesíti a kívánságát, mire visszafordul a pohárral, Yeza már el is foglalja a művész korábbi helyét, hogy szemügyre vegye az elkészült vázlatokat. Persze csak ha nem akadályozzák meg ebben. Mikor újból felkel, tesz még egy kíváncsiskodó kört a szobában. Szemmel láthatóan nem zavarja a meztelensége.*
- Őszintén szólva meglepett kissé a témaválasztása *szólal meg végül.* - Önből inkább tájképeket, aprólékos csendéleteket néztem volna ki elsőre. *Itt megejt egy mosolygós vállvonást.* - De senki sem tévedhetetlen. *Beszéd közben tovább nézelődik, de igyekszik nem túl messzire menni.* - Mi hajtotta épp erre? Ó, a művészet kész misztikum *sóhajt, mint aki sosem érhet fel a téma megértéséhez.* - A családja nem fájlalja távollétét odahaza Lihanechben?
1286. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-21 07:41:18
Üzenet elküldve: 2020-11-21 07:41:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Graril, Xavy//
*Valahogy egy kicsit azért megnyugtatják Graril szavai. Ő sokkal régebb óta ismeri Arját, mint a vörös, és azon a mély hangon búgó "nem lesz baja" nem csupán légből kapott feltételezésként hat. Yeza nagyot sóhajtva bólint. Igyekszik hinni, hogy minden rendben van a lánnyal. Maga se tudná megmondani, egyáltalán miért is érez iránta felelősséget, de valahogy mégis így van.
Xavy megjegyzését épp csak félfüllel hallja, mikor elindul. A lapulevél vadászat és annak a gondolata, hogy a bohém gnóm a Sellőházba tévedt, apró ráncokat szalasztanak Yeza homlokára, de most nincs ideje jobban körüljárni a témát. Pedig megérne pár kérdést.*
//Jenari//
*A városőr lány komolyodó vonásai egy kicsit meglepik, de szavak nélkül is érti a célzást: az ügy diszkréciót kíván. Egy félreeső asztalhoz kalauzolja a vendéget, ahol nyugodtan beszélhetnek. Most egyelőre nincs akkora nyüzsgés, persze a fogadó rapszodikus életritmusát tekintve ez bármikor megváltozhat. Ha a másiknak is megfelel a hely, akkor Yeza leül vele szemben és előzékenyen kínálja figyelmét a kérésre vagy közlendőre. Sokat segít, hogy a Kalmárban vannak. Jelenleg ez az egyetlen hely, ahol a vörös úgymond biztonságban érezheti magát. A Wegtoreni Báró védnöksége alatt viszonylag biztosan kapaszkodhat az érinthetetlenségbe vetett reményeibe.*
- Miben segíthetek, kedves... *elgondolkodik egy pillanatra, de rá kell jönnie, hogy vele ellentétben a vendég egyelőre még nem árulta el a nevét* - városőr kisasszony? *fejezi be jobb híján. Egy kicsit még töpreng, hátha csak kiment a fejéből. Elég sok dolog történt mostanság, nem lenne csoda, ha hirtelen nem ugrik be. De emlékei szerint egyedül a még korábban keresett kapitány neve merült fel. Azt a nevet aligha felejti el. Azóta néhány elkapott pletyka arra a következtetésre juttatta, hogy az a bizonyos Krultos kapitány valóban a wegtoreni bukott bajnok. Az csak megerősítette ebben, hogy a férfi aztóta Artheniorban is hírnevet szerzett magának.*
- Megkerült a kapitányod? Sajnos erre azóta sem láttam. Pedig szívesen megismerném *teszi hozzá. Legyőzték vagy sem, akit egyszer a Nagy Aréna bajnokává kiáltanak, az azért jelent valamit. Yezának szinte bizsereg a bőre a gondolatra, hogy alkalma lehet egyszer pengét akasztania vele. Egy ilyen kihívás jó motiváció. Arra pedig mostanság igen nagy szüksége van.*
- Vagy másról van szó?
*Valahogy egy kicsit azért megnyugtatják Graril szavai. Ő sokkal régebb óta ismeri Arját, mint a vörös, és azon a mély hangon búgó "nem lesz baja" nem csupán légből kapott feltételezésként hat. Yeza nagyot sóhajtva bólint. Igyekszik hinni, hogy minden rendben van a lánnyal. Maga se tudná megmondani, egyáltalán miért is érez iránta felelősséget, de valahogy mégis így van.
Xavy megjegyzését épp csak félfüllel hallja, mikor elindul. A lapulevél vadászat és annak a gondolata, hogy a bohém gnóm a Sellőházba tévedt, apró ráncokat szalasztanak Yeza homlokára, de most nincs ideje jobban körüljárni a témát. Pedig megérne pár kérdést.*
//Jenari//
*A városőr lány komolyodó vonásai egy kicsit meglepik, de szavak nélkül is érti a célzást: az ügy diszkréciót kíván. Egy félreeső asztalhoz kalauzolja a vendéget, ahol nyugodtan beszélhetnek. Most egyelőre nincs akkora nyüzsgés, persze a fogadó rapszodikus életritmusát tekintve ez bármikor megváltozhat. Ha a másiknak is megfelel a hely, akkor Yeza leül vele szemben és előzékenyen kínálja figyelmét a kérésre vagy közlendőre. Sokat segít, hogy a Kalmárban vannak. Jelenleg ez az egyetlen hely, ahol a vörös úgymond biztonságban érezheti magát. A Wegtoreni Báró védnöksége alatt viszonylag biztosan kapaszkodhat az érinthetetlenségbe vetett reményeibe.*
- Miben segíthetek, kedves... *elgondolkodik egy pillanatra, de rá kell jönnie, hogy vele ellentétben a vendég egyelőre még nem árulta el a nevét* - városőr kisasszony? *fejezi be jobb híján. Egy kicsit még töpreng, hátha csak kiment a fejéből. Elég sok dolog történt mostanság, nem lenne csoda, ha hirtelen nem ugrik be. De emlékei szerint egyedül a még korábban keresett kapitány neve merült fel. Azt a nevet aligha felejti el. Azóta néhány elkapott pletyka arra a következtetésre juttatta, hogy az a bizonyos Krultos kapitány valóban a wegtoreni bukott bajnok. Az csak megerősítette ebben, hogy a férfi aztóta Artheniorban is hírnevet szerzett magának.*
- Megkerült a kapitányod? Sajnos erre azóta sem láttam. Pedig szívesen megismerném *teszi hozzá. Legyőzték vagy sem, akit egyszer a Nagy Aréna bajnokává kiáltanak, az azért jelent valamit. Yezának szinte bizsereg a bőre a gondolatra, hogy alkalma lehet egyszer pengét akasztania vele. Egy ilyen kihívás jó motiváció. Arra pedig mostanság igen nagy szüksége van.*
- Vagy másról van szó?
1285. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-20 16:49:56
Üzenet elküldve: 2020-11-20 16:49:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A művészet oltárán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Mintha meglepődne a lány azon, hogy ő Lihanech szülötte. Az eredarokról pedig valószínű, hogy másféle helyről szerezték meglévő információikat. Művészi körökben főként a szépséges női alak az, amiről hosszasan tudnak beszélgetni. Valószínűleg jócskán túloznak is róla, mert mindenki szeret nagyot is mondani.*
- Meglehet. Nem vagyok egy szakértő.* Válaszolja Yeza javításra. Valahogy el is tudja képzelni, hogy milyen pokolian sóvároghatott a férfi azután a női bestia után.*
- Igen kegyetlen büntetés ez. Ha egyszer belekóstolunk a jóba már többé nem esik jól az átlagos sem.* Már csak művészi elvekből is védelmébe kell vennie egyik elvtársa alkotásait. Ráadásul valamilyen szinten ő is tud azonosulni Til mesterrel. Bár az alkotásairól nem tud semmit sem, csak, amit elmondtak eddig róla.*
- Nem még nem láttad, de egyre inkább szeretném szemrevételezni az egyik munkáját.* Mondjuk van valami a rőt szépség hangjában, ami arra enged következtetni, hogy talán túlságosan is pikáns lehet. Viszont a továbbiakban jobban részletezik neki ezeknek a képeknek a fellelhetőségi helyét, ami kezd benne egy kis kételyt ébreszteni. Bizonytalansága az arcára is kiül, amit egy kis zavarodottság is megfűszerez. A művészek se fedhetetlenek otthonában, sőt valószínűleg egész Lanawinon. Viszont a Föld Városában elképzelései szerint ezek az orgiák sokkal vadabbak lehetnek. Nem egy olyan pletyka terjeng, ami Lichanechben, ami arról szól, hogy tündéreket, elfeket és félvéreket kényszerítenek durva és alantas perverziókra. Ahogy ezekbe belegondol egyre inkább elmegy a kedve az említett művek megtekintésétől. A tolerancia említésére pedig görcsbe rándul az arca.*
- Azért ez nem olyan egyszerű. Jártam is ott egyszer, de csak kirendelt őrökkel tudtam ott közlekedni. Láttam a gyűlöletet az arcukon, ahogyan a rabszolgákat is. A művészetük és a kultúrájuk lenyűgöző, de a társadalmi berendezkedésük az primitív és barbár, ahogyan az ott élők is azok. Tilnek szerencséje volt, hogy sikerült patrónust találnia. Főleg, akkor, ha az ott nem kívánatos fajok egyikébe tartozott.* Tény, ami tény, hogy eléggé feldúlta ez a beszélgetés, így a végére. Kénytelen kicsit lenyugtatnia magát. Muszáj pár mély lélegzetet vennie, hiszen nem járja, hogy így szétcsússzék múzsája előtt.*
- Legalább a történet végére rá lehet fogni, hogy romantikus egy kicsit.* Fűzi hozzá és már nyoma sincs az előbbi megbicsaklásának. Mikor lehiggadt folytatja a munkát. A következő póznál jelez, amire a nő felvesz egy újabb pozitúrát, csakhogy ezt nem jól teszi meg. Csodálkozva tekint le rá Elgroon a vászon mögül, mivel már megszokta, hogy minden tökéletes.*
~ Még a végén úgy járok, mint Til mester. Túlságosan is megszokom a jót. ~
* Feláll és odasétál az amúgy elégé kívánatos szépséghez, aki éppen az ő ágyát melegíti éppen.*
- Ez a pozitúra nem teljesen jó. Ez a lábát kicsit húzza feljebb, így ni. Ezt a részt pedig jobban bedöntjük így.* Finoman terelgeti kezével az emlegetett testrészeket. Kicsit mintha élvezné is, hogy most kijavíthatja múzsáját. Talán ennyire szüksége is van férfiúi hiúságának, amit a szabadkozó pillantás, csak tovább hizlal. Dolga végeztével vissza is ül helyére és dolgozik tovább. A szóba jött szikrára, elgondolkodik egy cseppet.*
- Nehéz ezt csak úgy szavakba önteni. Tudja alkotni lehet enélkül is jókat. Ha hasonlóságot lehetne mondani, akkor egy szép hölgyet tudnék itt megemlíteni. A nők is akkor a legszebbek, amikor olyan férfi mellett vannak, akit tiszta szívből szeretnek. A művészet is pontosan ilyen. Ha megtaláljuk azt a dolgot, ami motivál minket, akkor születnek igazán csodálatos alkotások. Ez mindenkinél más lehet. Sokaknál a bor és egyéb érzék tompító szerek szítják fel ezt a szikrát. Másoknál a szerelem vagy a testi bujálkodás teszi meg ugyanezt. Nagyon széles körben változik ez személyenként. Én úgy érzem megtaláltam ezt a szikrát, de hogy pontosan mit is azt én meg nem tudom mondani. Van magában valami, ami kiváltotta ezt belőlem. Ha tippelnem kéne, akkor azt mondanám, hogy a benned lévő sivatagi hercegnő váltotta ezt ki belőlem.* Egy dologra már rájött, és az pedig az, hogy nagyon nehéz hazudni Yezának, mert átlát rajta, mint a szitán. Ha ülepedik egy kicsit ez a téma, akkor ő tesz fel neki egy kis kérdést.*
- Mondja csak kisasszony, ha végül elkészül a kép, akkor mit óhajt kezdeni a nevével? Saját nevét adná a hercegnőnek, vagy inkább felvenne egy művész nevet?* Roppantul kíváncsi, hogy milyen választ kap a szeszélyes vöröstől.*
//A művészet oltárán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Mintha meglepődne a lány azon, hogy ő Lihanech szülötte. Az eredarokról pedig valószínű, hogy másféle helyről szerezték meglévő információikat. Művészi körökben főként a szépséges női alak az, amiről hosszasan tudnak beszélgetni. Valószínűleg jócskán túloznak is róla, mert mindenki szeret nagyot is mondani.*
- Meglehet. Nem vagyok egy szakértő.* Válaszolja Yeza javításra. Valahogy el is tudja képzelni, hogy milyen pokolian sóvároghatott a férfi azután a női bestia után.*
- Igen kegyetlen büntetés ez. Ha egyszer belekóstolunk a jóba már többé nem esik jól az átlagos sem.* Már csak művészi elvekből is védelmébe kell vennie egyik elvtársa alkotásait. Ráadásul valamilyen szinten ő is tud azonosulni Til mesterrel. Bár az alkotásairól nem tud semmit sem, csak, amit elmondtak eddig róla.*
- Nem még nem láttad, de egyre inkább szeretném szemrevételezni az egyik munkáját.* Mondjuk van valami a rőt szépség hangjában, ami arra enged következtetni, hogy talán túlságosan is pikáns lehet. Viszont a továbbiakban jobban részletezik neki ezeknek a képeknek a fellelhetőségi helyét, ami kezd benne egy kis kételyt ébreszteni. Bizonytalansága az arcára is kiül, amit egy kis zavarodottság is megfűszerez. A művészek se fedhetetlenek otthonában, sőt valószínűleg egész Lanawinon. Viszont a Föld Városában elképzelései szerint ezek az orgiák sokkal vadabbak lehetnek. Nem egy olyan pletyka terjeng, ami Lichanechben, ami arról szól, hogy tündéreket, elfeket és félvéreket kényszerítenek durva és alantas perverziókra. Ahogy ezekbe belegondol egyre inkább elmegy a kedve az említett művek megtekintésétől. A tolerancia említésére pedig görcsbe rándul az arca.*
- Azért ez nem olyan egyszerű. Jártam is ott egyszer, de csak kirendelt őrökkel tudtam ott közlekedni. Láttam a gyűlöletet az arcukon, ahogyan a rabszolgákat is. A művészetük és a kultúrájuk lenyűgöző, de a társadalmi berendezkedésük az primitív és barbár, ahogyan az ott élők is azok. Tilnek szerencséje volt, hogy sikerült patrónust találnia. Főleg, akkor, ha az ott nem kívánatos fajok egyikébe tartozott.* Tény, ami tény, hogy eléggé feldúlta ez a beszélgetés, így a végére. Kénytelen kicsit lenyugtatnia magát. Muszáj pár mély lélegzetet vennie, hiszen nem járja, hogy így szétcsússzék múzsája előtt.*
- Legalább a történet végére rá lehet fogni, hogy romantikus egy kicsit.* Fűzi hozzá és már nyoma sincs az előbbi megbicsaklásának. Mikor lehiggadt folytatja a munkát. A következő póznál jelez, amire a nő felvesz egy újabb pozitúrát, csakhogy ezt nem jól teszi meg. Csodálkozva tekint le rá Elgroon a vászon mögül, mivel már megszokta, hogy minden tökéletes.*
~ Még a végén úgy járok, mint Til mester. Túlságosan is megszokom a jót. ~
* Feláll és odasétál az amúgy elégé kívánatos szépséghez, aki éppen az ő ágyát melegíti éppen.*
- Ez a pozitúra nem teljesen jó. Ez a lábát kicsit húzza feljebb, így ni. Ezt a részt pedig jobban bedöntjük így.* Finoman terelgeti kezével az emlegetett testrészeket. Kicsit mintha élvezné is, hogy most kijavíthatja múzsáját. Talán ennyire szüksége is van férfiúi hiúságának, amit a szabadkozó pillantás, csak tovább hizlal. Dolga végeztével vissza is ül helyére és dolgozik tovább. A szóba jött szikrára, elgondolkodik egy cseppet.*
- Nehéz ezt csak úgy szavakba önteni. Tudja alkotni lehet enélkül is jókat. Ha hasonlóságot lehetne mondani, akkor egy szép hölgyet tudnék itt megemlíteni. A nők is akkor a legszebbek, amikor olyan férfi mellett vannak, akit tiszta szívből szeretnek. A művészet is pontosan ilyen. Ha megtaláljuk azt a dolgot, ami motivál minket, akkor születnek igazán csodálatos alkotások. Ez mindenkinél más lehet. Sokaknál a bor és egyéb érzék tompító szerek szítják fel ezt a szikrát. Másoknál a szerelem vagy a testi bujálkodás teszi meg ugyanezt. Nagyon széles körben változik ez személyenként. Én úgy érzem megtaláltam ezt a szikrát, de hogy pontosan mit is azt én meg nem tudom mondani. Van magában valami, ami kiváltotta ezt belőlem. Ha tippelnem kéne, akkor azt mondanám, hogy a benned lévő sivatagi hercegnő váltotta ezt ki belőlem.* Egy dologra már rájött, és az pedig az, hogy nagyon nehéz hazudni Yezának, mert átlát rajta, mint a szitán. Ha ülepedik egy kicsit ez a téma, akkor ő tesz fel neki egy kis kérdést.*
- Mondja csak kisasszony, ha végül elkészül a kép, akkor mit óhajt kezdeni a nevével? Saját nevét adná a hercegnőnek, vagy inkább felvenne egy művész nevet?* Roppantul kíváncsi, hogy milyen választ kap a szeszélyes vöröstől.*
1284. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-20 14:50:23
Üzenet elküldve: 2020-11-20 14:50:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A művészet oltárán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Yezának erős sejtése volt a Elgroon úr származásáról. A beszéde, a tartása, az öltözete terén elég sok erre utaló jelet fedezett fel, mégis meglepetést színlel, amikor a férfi megerősíti ebben. Az eredarokkal kapcsolatban viszont valószínűleg más irodalomból szemezgethettek.*
- Én úgy tudom, egyáltalán nem mind mutatósak, bár O'Shillin Til múzsája kétség kívül démoni szépség lehetett. Viszont ami biztos, hogy az eredarok csakis a fájdalomból csemegéznek. Til gyötrődése pedig valóságos bőségtál lehetett, hiszen úgy vágyta azt a nőt, annyira nagyon, hogy majd' eszét vette a sóvárgás. Az eredar mellette maradt egészen Til élete végéig, de az első alkalom után sosem engedte többé, hogy a magáévá tegye.
*Amikor Elgroon mester a védelmébe veszi az emlegetett pikáns képeket, Yeza felkacag és megcsóválja a fejét.* - Ó, drága mester, hát valóban nem láttad még Til munkáit *állapítja meg. A hangsúlyából pedig kiérződik, hogy ez nem az a fajta művészet, ami bármi erkölcsi korlát előtt megtorpanna.* - Bár a korai művei szabadosságuk miatt méltó ékei a nívósabb bordélyoknak, de a későbbiek már ott is csak a privát szobákban kapnak helyet. Vagy a pirtianesi matrónák hálótermeiben, de inkább a termékenységi orgiákra szentelt tárnáikban *teszi hozzá. Pillantása a férfi vonásait fürkészi. Mi tagadás, szórakoztatja, hogy egy lihanechinek ilyen megbotránkoztató dolgokról csacsogjon. Az elfek és a mélységi rokonaik: egy érme két oldala. Merőben más a gondolkodásuk, a hozzáállásuk és a vérmérsékletük is. Általánosítani persze nem lehet. Elgroon mester pedig félvér, de tény, hogy a neveltetés olykor többet nyom a latba.*
- A Föld Városa csak azokkal nem toleráns, akik nem tartják be a szabályaikat. Til ilyen szempontból nem zavart sok vizet. Egy matróna lett a pártfogója. Az ő birtokán élt és öregedett meg. Egyesek azt mondják, ott is temették el. De keringenek pletykák arról is, hogy a teste rejtélyes körülmények között eltűnt *vonja meg a vállát.* - Azt suttogják a szerelme vitette el, hogy egy titkos helyen legyen végső nyughelye, ami csak kettejüké. *A meglehetősen morbid adalékot ezúttal inkább kegyesen kihagyja a történet befejezéséből. Viszont nem siklott el az elejtett megjegyzés felett. Új pózt vesz fel, amikor Elgroon lapoz a vázlattömbben, ám ezúttal úgy helyezkedik, hogy az kissé elüt az eddig mutatott profizmustól. Nem kellene sok, hogy jó legyen, de úgy dönt, hagy helyet a beavatkozásnak is. Az esetleges igazítást, jöjjön akár szóban, akár tettben, már-már bocsánatkérő pillogással fogadja, aztán a következő pillanatban máris tökéletesen viseli ismét hercegnői koronáját.*
- Meséljen erről a szikráról, Elgroon mester. Mindig kíváncsi voltam arra, ami egy művész vezet az alkotás útján.
//A művészet oltárán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Yezának erős sejtése volt a Elgroon úr származásáról. A beszéde, a tartása, az öltözete terén elég sok erre utaló jelet fedezett fel, mégis meglepetést színlel, amikor a férfi megerősíti ebben. Az eredarokkal kapcsolatban viszont valószínűleg más irodalomból szemezgethettek.*
- Én úgy tudom, egyáltalán nem mind mutatósak, bár O'Shillin Til múzsája kétség kívül démoni szépség lehetett. Viszont ami biztos, hogy az eredarok csakis a fájdalomból csemegéznek. Til gyötrődése pedig valóságos bőségtál lehetett, hiszen úgy vágyta azt a nőt, annyira nagyon, hogy majd' eszét vette a sóvárgás. Az eredar mellette maradt egészen Til élete végéig, de az első alkalom után sosem engedte többé, hogy a magáévá tegye.
*Amikor Elgroon mester a védelmébe veszi az emlegetett pikáns képeket, Yeza felkacag és megcsóválja a fejét.* - Ó, drága mester, hát valóban nem láttad még Til munkáit *állapítja meg. A hangsúlyából pedig kiérződik, hogy ez nem az a fajta művészet, ami bármi erkölcsi korlát előtt megtorpanna.* - Bár a korai művei szabadosságuk miatt méltó ékei a nívósabb bordélyoknak, de a későbbiek már ott is csak a privát szobákban kapnak helyet. Vagy a pirtianesi matrónák hálótermeiben, de inkább a termékenységi orgiákra szentelt tárnáikban *teszi hozzá. Pillantása a férfi vonásait fürkészi. Mi tagadás, szórakoztatja, hogy egy lihanechinek ilyen megbotránkoztató dolgokról csacsogjon. Az elfek és a mélységi rokonaik: egy érme két oldala. Merőben más a gondolkodásuk, a hozzáállásuk és a vérmérsékletük is. Általánosítani persze nem lehet. Elgroon mester pedig félvér, de tény, hogy a neveltetés olykor többet nyom a latba.*
- A Föld Városa csak azokkal nem toleráns, akik nem tartják be a szabályaikat. Til ilyen szempontból nem zavart sok vizet. Egy matróna lett a pártfogója. Az ő birtokán élt és öregedett meg. Egyesek azt mondják, ott is temették el. De keringenek pletykák arról is, hogy a teste rejtélyes körülmények között eltűnt *vonja meg a vállát.* - Azt suttogják a szerelme vitette el, hogy egy titkos helyen legyen végső nyughelye, ami csak kettejüké. *A meglehetősen morbid adalékot ezúttal inkább kegyesen kihagyja a történet befejezéséből. Viszont nem siklott el az elejtett megjegyzés felett. Új pózt vesz fel, amikor Elgroon lapoz a vázlattömbben, ám ezúttal úgy helyezkedik, hogy az kissé elüt az eddig mutatott profizmustól. Nem kellene sok, hogy jó legyen, de úgy dönt, hagy helyet a beavatkozásnak is. Az esetleges igazítást, jöjjön akár szóban, akár tettben, már-már bocsánatkérő pillogással fogadja, aztán a következő pillanatban máris tökéletesen viseli ismét hercegnői koronáját.*
- Meséljen erről a szikráról, Elgroon mester. Mindig kíváncsi voltam arra, ami egy művész vezet az alkotás útján.
1283. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-20 07:34:59
Üzenet elküldve: 2020-11-20 07:34:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Drikdarok//
*Sietősre veszi az iramot, hogy minél hamarabb a fogadóban teremhessen, valamint nem igazán szeretne azzal az orkkal összetalálkozni. Ezzel azonban úgy tűnik, elkésik. Ahogy lépne a fogadó ajtajához valaki megszólítja elég mély és recsegős hangon. Alig mer megfordulni, egyelőre csak a fejét fordítja. ~Kordély és… izé… vaddisznó? ~ Pislog nagyokat, hogy jobban is szemügyre vehesse a férfit.*
-Igen ismerek! *Böki ki egy perc néma csend után határozottan és habozás nélkül.*
-Ott, látod azt az alakot fehér kötényben? Azt hiszem ő itt dolgozik. *Mutat el a fogadó istálló felöli oldala felé és valóban van is ott valaki, aki ácsorog, mintha egy másik férfivel éppen a szemetet raknák össze. Ha az ork feléjük tekint ő piszok gyorsan, ahogy csak a lába bírja berongyol a fogadóba. ~Bakker! Ez meleg helyzet volt…~ Átvág a vendégek között és befordul a pult mögé, ahol még mindig ott ácsorog a mosogató fiú. Néhány hessegető mozdulattal megköszöni a helyettesítést, azt pedig visszazavarja a konyhára. Amint megszabadul a köpenyétől, ismét felmászik a pult mögötti ládáira és visszatér a normál munkájához. Felveszi a konyharuhát a kezébe és söröskorsókat kezd el törölgetni, na meg a pultot, teljesen mindegy, hogy koszos-e vagy sem.*
*Sietősre veszi az iramot, hogy minél hamarabb a fogadóban teremhessen, valamint nem igazán szeretne azzal az orkkal összetalálkozni. Ezzel azonban úgy tűnik, elkésik. Ahogy lépne a fogadó ajtajához valaki megszólítja elég mély és recsegős hangon. Alig mer megfordulni, egyelőre csak a fejét fordítja. ~Kordély és… izé… vaddisznó? ~ Pislog nagyokat, hogy jobban is szemügyre vehesse a férfit.*
-Igen ismerek! *Böki ki egy perc néma csend után határozottan és habozás nélkül.*
-Ott, látod azt az alakot fehér kötényben? Azt hiszem ő itt dolgozik. *Mutat el a fogadó istálló felöli oldala felé és valóban van is ott valaki, aki ácsorog, mintha egy másik férfivel éppen a szemetet raknák össze. Ha az ork feléjük tekint ő piszok gyorsan, ahogy csak a lába bírja berongyol a fogadóba. ~Bakker! Ez meleg helyzet volt…~ Átvág a vendégek között és befordul a pult mögé, ahol még mindig ott ácsorog a mosogató fiú. Néhány hessegető mozdulattal megköszöni a helyettesítést, azt pedig visszazavarja a konyhára. Amint megszabadul a köpenyétől, ismét felmászik a pult mögötti ládáira és visszatér a normál munkájához. Felveszi a konyharuhát a kezébe és söröskorsókat kezd el törölgetni, na meg a pultot, teljesen mindegy, hogy koszos-e vagy sem.*
1282. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-20 00:26:14
Üzenet elküldve: 2020-11-20 00:26:14
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A fogadótérben//
//Gaerralos, Jenari//
*Jenari érzi, hogy lassacskán véglegesen lecsillapodnak gondolatai, és a magasba csapó hullámok elszelídülnek, míg a víztükör majdhogynem teljesen háborítatlanná válik. Persze eszébe jut még Denjaar, de egészen másképp tudja jelen állapotában kezelni ezeket az érzéseit és gondolatait. Talán lehetne mondani, hogy jobb társaság ezáltal, és valóban kellemesebb jelenség, ellenben annál unalmasabb is, hiszen kényelmesen belehelyezkedik a pillanatba, és kiélvezi a röpke béke minden cseppjét.*
- Biztos a gnómnak is akad családja, jóakarója, szomszédja vagy barátja, aki tud segíteni neki. A magányosoknak persze nehezebb életük van Wegtorenben, főleg ha gyengék és vagyonuk sincs igazán. Némi arannyal legalább meg tud fizetni pár zsoldost.
*Rántja meg hanyagul a vállát, játszi könnyedséggel mondva ki azt, hogy bizony Wegtorenben nagyobb esély is van arra, hogyha rossz embernek teszel keresztbe felbérel valakit a helyzet kezelésére.
Ezt követően feláll az asztaltól, és magára hagyja Gaerralost, akinek csendes ítéletét meg sem sejti Jenari, így gyanútlanul szimpatizálva továbbra is a megcsonkított veteránnal.*
//Yeza//
*Nem szívese, de kénytelen megzavarni Yezát, ám reményei szerint gyorsan letudja azt amit szeretne. Fakó mosolya megrebben egy pillanatra, mivel kérése komolyabb jellegű, és ez átüt az alkohol és Ördögvigyor hatásán is, még ha csak egy pislogásnyi időre. Mivel nem akar esetleges párbeszédeket megzavarni, ezért türelmesen vár, és csupán egy intéssel jelzi a lány számára, hogy kettesben, bizalmasan kíván vele szót váltani, így amaz vonuljon félre az esetleges kíváncsi fülektől.*
//Gaerralos, Jenari//
*Jenari érzi, hogy lassacskán véglegesen lecsillapodnak gondolatai, és a magasba csapó hullámok elszelídülnek, míg a víztükör majdhogynem teljesen háborítatlanná válik. Persze eszébe jut még Denjaar, de egészen másképp tudja jelen állapotában kezelni ezeket az érzéseit és gondolatait. Talán lehetne mondani, hogy jobb társaság ezáltal, és valóban kellemesebb jelenség, ellenben annál unalmasabb is, hiszen kényelmesen belehelyezkedik a pillanatba, és kiélvezi a röpke béke minden cseppjét.*
- Biztos a gnómnak is akad családja, jóakarója, szomszédja vagy barátja, aki tud segíteni neki. A magányosoknak persze nehezebb életük van Wegtorenben, főleg ha gyengék és vagyonuk sincs igazán. Némi arannyal legalább meg tud fizetni pár zsoldost.
*Rántja meg hanyagul a vállát, játszi könnyedséggel mondva ki azt, hogy bizony Wegtorenben nagyobb esély is van arra, hogyha rossz embernek teszel keresztbe felbérel valakit a helyzet kezelésére.
Ezt követően feláll az asztaltól, és magára hagyja Gaerralost, akinek csendes ítéletét meg sem sejti Jenari, így gyanútlanul szimpatizálva továbbra is a megcsonkított veteránnal.*
//Yeza//
*Nem szívese, de kénytelen megzavarni Yezát, ám reményei szerint gyorsan letudja azt amit szeretne. Fakó mosolya megrebben egy pillanatra, mivel kérése komolyabb jellegű, és ez átüt az alkohol és Ördögvigyor hatásán is, még ha csak egy pislogásnyi időre. Mivel nem akar esetleges párbeszédeket megzavarni, ezért türelmesen vár, és csupán egy intéssel jelzi a lány számára, hogy kettesben, bizalmasan kíván vele szót váltani, így amaz vonuljon félre az esetleges kíváncsi fülektől.*
1281. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-19 20:54:51
Üzenet elküldve: 2020-11-19 20:54:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
* Paripa igazán nemes jószág és ő ezzel tisztában is van. Felszeget fejjel és kecses léptekkel halad az utcákon át. A pocsolyákba se szívesen sétál bele. Igazi úri ló, amilyet egy Elgroon fajta művész kívánhat magának. Jól ellesznek ők ketten, már most érzi. Végig csattognak a mocskos utcákon egészen a Kalmárig. Ott aztán leszáll a művész és bevezeti a jószágot az istállóba.*
- Jól van Paripa! Ügyes és szép ló vagy te.* Paskolja meg nyakát, mielőtt rábízna az istállófiúkra. Ezután bemegy a fehérre meszelt épületbe és rögtön szállására indul, hogy összepakoljon. A nap hátralévő része csöndes ténykedéssel telik el, mielőtt nyugovóra térne. Úgy feküdhet le, hogy tudja mennyire jó vásárt csinált ma.*
- Jól van Paripa! Ügyes és szép ló vagy te.* Paskolja meg nyakát, mielőtt rábízna az istállófiúkra. Ezután bemegy a fehérre meszelt épületbe és rögtön szállására indul, hogy összepakoljon. A nap hátralévő része csöndes ténykedéssel telik el, mielőtt nyugovóra térne. Úgy feküdhet le, hogy tudja mennyire jó vásárt csinált ma.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659