Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 94 (1861. - 1880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1880. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-03 08:11:38
Üzenet elküldve: 2021-08-03 08:11:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Sizpak Derketun//
*A gnóm bizony nem hazudik, ha egy ilyen csodálatos tündér hazavihetne és eltartósíthatna, bizony az lenne neki a legnagyobb öröm, ezért bárkit beáldozna. Az kéne még, hogy más csapjon le egy ilyen elképesztő példányra. Miután pedig beavatta Sizpakot a részletekbe, hogy ő bizony milyen isteni dolgot tud otthon neki főzni, el is szalad papírért meg egy darab szénért, hogy térképet rajzoljon a férfinek. Nem kell sok idő, hiszen attól fél még a tündér meggondolja magát és elszökik előle, aztán többet sose leli már meg, de szerencsére pont ott vár az asztalnál, ahol hagyta.*
-Na szóóóval… *Teszi le magát egy székre és lerajzolja az útvonalat, ahogy ígérte, ezúttal el van foglalva a pontos rajzolással, így a férfi is szóhoz juthat.*
-Ha kimész innen… befordulsz balra, aztán két utca múlva jobbra és megint balra. Ott lesz egy szabó tábla az utca vége felé, ami alatt egy pincebejáratot találsz… *Magyarázza rajzolás közben.*
-Mind a tíz ujjadat meg fogod nyalni a patkánypörköltem után, majd meglásd! *Csillan fel a szeme, ahol elképzeli, hogy a tündér eljön hozzá, ő meg majd jól megvizsgálgatja.*
-Csak az utcakölyköknek ne szólj vissza mert megdobálnak kutyaszarral... *Motyogja a jó tanácsot az iménti útbaigazításhoz még plusz információ ként. Mert hát őt meg szokták, nem tudja, ha meglátnak egy ilyen jóvágású tündért mire vetemednek majd. ~Az kéne még, hogy elrabolják! ~*
*A gnóm bizony nem hazudik, ha egy ilyen csodálatos tündér hazavihetne és eltartósíthatna, bizony az lenne neki a legnagyobb öröm, ezért bárkit beáldozna. Az kéne még, hogy más csapjon le egy ilyen elképesztő példányra. Miután pedig beavatta Sizpakot a részletekbe, hogy ő bizony milyen isteni dolgot tud otthon neki főzni, el is szalad papírért meg egy darab szénért, hogy térképet rajzoljon a férfinek. Nem kell sok idő, hiszen attól fél még a tündér meggondolja magát és elszökik előle, aztán többet sose leli már meg, de szerencsére pont ott vár az asztalnál, ahol hagyta.*
-Na szóóóval… *Teszi le magát egy székre és lerajzolja az útvonalat, ahogy ígérte, ezúttal el van foglalva a pontos rajzolással, így a férfi is szóhoz juthat.*
-Ha kimész innen… befordulsz balra, aztán két utca múlva jobbra és megint balra. Ott lesz egy szabó tábla az utca vége felé, ami alatt egy pincebejáratot találsz… *Magyarázza rajzolás közben.*
-Mind a tíz ujjadat meg fogod nyalni a patkánypörköltem után, majd meglásd! *Csillan fel a szeme, ahol elképzeli, hogy a tündér eljön hozzá, ő meg majd jól megvizsgálgatja.*
-Csak az utcakölyköknek ne szólj vissza mert megdobálnak kutyaszarral... *Motyogja a jó tanácsot az iménti útbaigazításhoz még plusz információ ként. Mert hát őt meg szokták, nem tudja, ha meglátnak egy ilyen jóvágású tündért mire vetemednek majd. ~Az kéne még, hogy elrabolják! ~*
1879. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-02 14:41:15
Üzenet elküldve: 2021-08-02 14:41:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sizpak Derketun//
*A kis gnóm lányka szerencsénkre igazat ad legendás kufárunknak. A pultosok a legtöbb helyen bumfordik.*
- Jóságos Teysus dehogy is! Aztán ne merjél átverni! Tudom ki mikor hazudik!
*Mindent átlátó tekintetével hathatósan mondja a gnómjának.*
- Helyes bizony helyes. Majd neveljétek meg azt a sihedert. Vagy vágjatok normális mosolyt a képére.
*Túl jót kérdez az van kilátásban. Benfenntesen odahúzódik a gnóm felszolga bizalmaskodni. Veszettül cséphadarja a szavakat. Kufárunk meg se tud böffenni mellette. Aztán csak hagyja a gnómja szólni amikor már persze elmegy valami ickát készíteni.*
~Mi a túró? Ez is itt a bolondját járatja velem. Ahha. Patkány mi? Pácolva. Annyira igaz mint amit én lódítottam. persze én soha nem lódítók ezért mindig más a hibás. Most a lókötő felszolga legény. Ennek a gnómnak meg agyára ment a kiszolgálás. Szegény pára csak bele ne pusztuljon.~
*A kis gnóm lányka szerencsénkre igazat ad legendás kufárunknak. A pultosok a legtöbb helyen bumfordik.*
- Jóságos Teysus dehogy is! Aztán ne merjél átverni! Tudom ki mikor hazudik!
*Mindent átlátó tekintetével hathatósan mondja a gnómjának.*
- Helyes bizony helyes. Majd neveljétek meg azt a sihedert. Vagy vágjatok normális mosolyt a képére.
*Túl jót kérdez az van kilátásban. Benfenntesen odahúzódik a gnóm felszolga bizalmaskodni. Veszettül cséphadarja a szavakat. Kufárunk meg se tud böffenni mellette. Aztán csak hagyja a gnómja szólni amikor már persze elmegy valami ickát készíteni.*
~Mi a túró? Ez is itt a bolondját járatja velem. Ahha. Patkány mi? Pácolva. Annyira igaz mint amit én lódítottam. persze én soha nem lódítók ezért mindig más a hibás. Most a lókötő felszolga legény. Ennek a gnómnak meg agyára ment a kiszolgálás. Szegény pára csak bele ne pusztuljon.~
1878. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-02 08:46:51
Üzenet elküldve: 2021-08-02 08:46:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
*Nem kell sokáig várnia, hogy kedvese megtalálja őt, bár igazából valószínűleg bármennyi idő eltelhetett volna, valószínűleg fel sem tűnt volna Merchennek, amolyan reggeli elmerengés állapotában van, időn kívül bambul maga elé elkerekedett szemekkel. Mindig korán kel, de sosem igazán fitt vagy éber ettől függetlenül. Teysus játéka lehet csupán az egész!. *
-Ugyan.
*Legyint is mellé, s apró mosollyal díjazza a kedves szavakat. Na meg persze a látványt. *
-Igazán csinos vagy még reggel is, ha szabad megjegyeznem.
*Közben pedig egy afféle jó étvágyat kíván az ételhez, ahogy azt illik, mikor valaki eszik. Kicsit örül is, hogy a másik felhozza a korábbi beszélgetésüket, mert a tündérnek egyébként is akad dolga a piacon, s így több legyet üthet egy csapásra. *
-Természetesen áll. Szívesen segítek, ha tudok, s miért is ne tudnék?
*Közben pedig lassan kiissza a csészéjét, de igyekszik nem túl gyors lenni, hogy ne kelljen egyedül ennie asztaltársának. *
-Ha készen állsz, és végeztél akár indulhatunk is. Talán ilyenkor még több áru is akad, nem hordják el annyira a népek a minőséget.
*Alapvető piaci ismeret, hogy az árusok már kora hajnalban kipakolnak, s akkor lehet igazán lecsapni a jó dolgokra. *
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az intelligenciát a következő két körre.
*Nem kell sokáig várnia, hogy kedvese megtalálja őt, bár igazából valószínűleg bármennyi idő eltelhetett volna, valószínűleg fel sem tűnt volna Merchennek, amolyan reggeli elmerengés állapotában van, időn kívül bambul maga elé elkerekedett szemekkel. Mindig korán kel, de sosem igazán fitt vagy éber ettől függetlenül. Teysus játéka lehet csupán az egész!. *
-Ugyan.
*Legyint is mellé, s apró mosollyal díjazza a kedves szavakat. Na meg persze a látványt. *
-Igazán csinos vagy még reggel is, ha szabad megjegyeznem.
*Közben pedig egy afféle jó étvágyat kíván az ételhez, ahogy azt illik, mikor valaki eszik. Kicsit örül is, hogy a másik felhozza a korábbi beszélgetésüket, mert a tündérnek egyébként is akad dolga a piacon, s így több legyet üthet egy csapásra. *
-Természetesen áll. Szívesen segítek, ha tudok, s miért is ne tudnék?
*Közben pedig lassan kiissza a csészéjét, de igyekszik nem túl gyors lenni, hogy ne kelljen egyedül ennie asztaltársának. *
-Ha készen állsz, és végeztél akár indulhatunk is. Talán ilyenkor még több áru is akad, nem hordják el annyira a népek a minőséget.
*Alapvető piaci ismeret, hogy az árusok már kora hajnalban kipakolnak, s akkor lehet igazán lecsapni a jó dolgokra. *
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az intelligenciát a következő két körre.
1877. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-02 08:20:05
Üzenet elküldve: 2021-08-02 08:20:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Sizpak Derketun//
*A férfi, akihez Mik küldte meglehetősen tetszetős, főleg, ha azt nézzük, hogy se nem csöpög sör a szakállából, se nem nincsen neki olyanja. Ez már önmagában felettébb pozitív dolog, mindig is úgy gondolta, hogy az olyan arc szőrzetekben mindig vannak bentlakós bérlők. Bár Mik azt kérte, hogy adja a szokásos formáját, a számára kéretlen vendégnek, ám mikor a férfi megemlíti, hogy talán kicsit megorrolt rá a pultos ő csak legyint.*
-Ezek az itteniek már csak ilyenek. Itt mindig a vendég az első. *Húzza ki magát nagy lelkesen, mikor pedig a köpést emlegeti, értetlenül oldalra biccenti a fejét.*
-Szeretné, ha beleköpnék? Mert persze csak akkor csinálom, ha ragaszkodik hozzá… *Pislog nagy ártatlanul, ijesztően széles vigyorral az arcán. Éppen azon gondolkodik, hányszor is csinálta már az említett dolgot és hányszor csak gondolta, hogy bizony most meg fogja tenni.*
-Főben járó bűűn?! Áh… ne röhögtessen már… Milyen fogadó lennénk, ha híre menne, hogy aki megsérti a pultost annak lenyisszantják a fejét? Ki jönne ide ezek után? Hát SENKI! *Nem árul zsákba macskát a gnóm, határozottan meg is válaszolja a feltett kérdést. Majd érkezik egy kérdés, amit talán jobban járt volna a vendég, ha magában tart. Mi a legfinomabb? A gnómnak mindjárt felcsillan a szeme és odahúz a vendéghez egy széket, jó közel. Leveti magát rá és belekezd.*
-Háttudod a legfinomabbamit ettem az a patkányherepörkölt volt, rozmaringosan elkészítve verhetetlenaz íze! *Hadarja az információkat egymás után, hogy a vendég szóhoz se tud jutni.*
-Persze előtte két napig pácolni kell őket pirospaprikás póknyálban, attól lesz aztán igazi a zamata! Szerencséd van, hogy az öreganyám rám hagyta a receptet és pont van is otthon alapanyag hozzá. Csak néhány órát kell főzni, ha most elindulok akkor vacsorára fel is tudom tálalni neked. Várj! Rajzolok neked térképet a lakásomhoz, hogy oda tudjál találni… NE menj sehova! *Hagyja meg, ha pedig a férfi ekkor szólásra nyitná a száját az ujját elé teszi.*
-PSZIT! Egy szót se. Ez maradjon a kettőnk titka. *Kacsint rá cinkosul, majd megiramodik a pult felé, hogy papírost és szenet szerezzen a mesterműhöz.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.08.02 08:57:24
*A férfi, akihez Mik küldte meglehetősen tetszetős, főleg, ha azt nézzük, hogy se nem csöpög sör a szakállából, se nem nincsen neki olyanja. Ez már önmagában felettébb pozitív dolog, mindig is úgy gondolta, hogy az olyan arc szőrzetekben mindig vannak bentlakós bérlők. Bár Mik azt kérte, hogy adja a szokásos formáját, a számára kéretlen vendégnek, ám mikor a férfi megemlíti, hogy talán kicsit megorrolt rá a pultos ő csak legyint.*
-Ezek az itteniek már csak ilyenek. Itt mindig a vendég az első. *Húzza ki magát nagy lelkesen, mikor pedig a köpést emlegeti, értetlenül oldalra biccenti a fejét.*
-Szeretné, ha beleköpnék? Mert persze csak akkor csinálom, ha ragaszkodik hozzá… *Pislog nagy ártatlanul, ijesztően széles vigyorral az arcán. Éppen azon gondolkodik, hányszor is csinálta már az említett dolgot és hányszor csak gondolta, hogy bizony most meg fogja tenni.*
-Főben járó bűűn?! Áh… ne röhögtessen már… Milyen fogadó lennénk, ha híre menne, hogy aki megsérti a pultost annak lenyisszantják a fejét? Ki jönne ide ezek után? Hát SENKI! *Nem árul zsákba macskát a gnóm, határozottan meg is válaszolja a feltett kérdést. Majd érkezik egy kérdés, amit talán jobban járt volna a vendég, ha magában tart. Mi a legfinomabb? A gnómnak mindjárt felcsillan a szeme és odahúz a vendéghez egy széket, jó közel. Leveti magát rá és belekezd.*
-Háttudod a legfinomabbamit ettem az a patkányherepörkölt volt, rozmaringosan elkészítve verhetetlenaz íze! *Hadarja az információkat egymás után, hogy a vendég szóhoz se tud jutni.*
-Persze előtte két napig pácolni kell őket pirospaprikás póknyálban, attól lesz aztán igazi a zamata! Szerencséd van, hogy az öreganyám rám hagyta a receptet és pont van is otthon alapanyag hozzá. Csak néhány órát kell főzni, ha most elindulok akkor vacsorára fel is tudom tálalni neked. Várj! Rajzolok neked térképet a lakásomhoz, hogy oda tudjál találni… NE menj sehova! *Hagyja meg, ha pedig a férfi ekkor szólásra nyitná a száját az ujját elé teszi.*
-PSZIT! Egy szót se. Ez maradjon a kettőnk titka. *Kacsint rá cinkosul, majd megiramodik a pult felé, hogy papírost és szenet szerezzen a mesterműhöz.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.08.02 08:57:24
1876. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-01 01:39:14
Üzenet elküldve: 2021-08-01 01:39:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
*Valójában Yath is gyorsan el tudna készülni, ha akarna, egy hölgyhöz képest kifejezetten rövid időbe telik neki a szokásos reggeli rutin, mosdás, fésülköd3s és smink. A szakmájában szinte követelmény, hogy ily téren is legyen gyors, ne várasson meg senkit feleslegesen. Ám most szándékosan elidőzik kicsit, nézegeti, szépítgeti magát a tükör előtt, pedig sejti, hogy Merchen már odalent várja. Haját egy kiadós fésülködés után tarkójára tűzi egy formás kontyba, ezüst, levél mintás csattal fogatva. Sápadt arcát ezúttal púder nélkül hagyja, a fehér bőr illik egy hétköznapi, módosabb hölgyhöz. Rúzst sem használ, csupán szemeit árnyékolja óvatosan, hogy tekintete mélyebb és megragadóbb legyen. Ruhájául egy elegáns szabású, letisztult, de minőségi anyagból varrt, hosszú, sötétzöld darabot választ, háromnegyedes, bő ujjainál ezüst hímzéssel. Cipője egyszerű bőr bokacsizma. Így távozik a szobából, egy kifinomult, ízléses, felesleges giccsektől mentes úrihölgyként, akiről bárki azonnal elhiszi, hogy egy kereskedő felesége.
Odalent igyekszik azonnal kiszútni Merchent, ám mielőtt csatlakozna a férfihoz, rendel magának a pultnál valami ennivalót. Nem akarja, hogy ezúttal is a tündér hívja meg, így álcája is hatásosabb, nem kelti a kitartott nő látszatát. Választása pedig az Egészben sült fogas citromos-vajas mártással, mindössze 16 aranyért, amit gyorsan le is számol.
Most már nyugodt lélekkel libben újdonsült ismerőse mellé, arcán kedves, sugárzó mosollyal.*
-Ne haragudj, ha megvárattalak. De mégse léphetek akárhogyan emberek közé, sajnos az efféle hiúság örök bűnöm.
*Helyet is foglal, s miközben várja a pincért a kiadós reggelijével, igyekszik hivatalosabb irányba terelni a beszélgetést.*
-Amennyiben él még az ígéret, hogy elkísérsz a piacra, nagyon hálás lennék. Mint már említettem, nem csupán szórakozni jöttem ide, volna egy-két dolog, amit jó lenne elintéznem. De azt sem tudom, hogy fogjak hozzá, egy idegen városban.
*Valójában Yath is gyorsan el tudna készülni, ha akarna, egy hölgyhöz képest kifejezetten rövid időbe telik neki a szokásos reggeli rutin, mosdás, fésülköd3s és smink. A szakmájában szinte követelmény, hogy ily téren is legyen gyors, ne várasson meg senkit feleslegesen. Ám most szándékosan elidőzik kicsit, nézegeti, szépítgeti magát a tükör előtt, pedig sejti, hogy Merchen már odalent várja. Haját egy kiadós fésülködés után tarkójára tűzi egy formás kontyba, ezüst, levél mintás csattal fogatva. Sápadt arcát ezúttal púder nélkül hagyja, a fehér bőr illik egy hétköznapi, módosabb hölgyhöz. Rúzst sem használ, csupán szemeit árnyékolja óvatosan, hogy tekintete mélyebb és megragadóbb legyen. Ruhájául egy elegáns szabású, letisztult, de minőségi anyagból varrt, hosszú, sötétzöld darabot választ, háromnegyedes, bő ujjainál ezüst hímzéssel. Cipője egyszerű bőr bokacsizma. Így távozik a szobából, egy kifinomult, ízléses, felesleges giccsektől mentes úrihölgyként, akiről bárki azonnal elhiszi, hogy egy kereskedő felesége.
Odalent igyekszik azonnal kiszútni Merchent, ám mielőtt csatlakozna a férfihoz, rendel magának a pultnál valami ennivalót. Nem akarja, hogy ezúttal is a tündér hívja meg, így álcája is hatásosabb, nem kelti a kitartott nő látszatát. Választása pedig az Egészben sült fogas citromos-vajas mártással, mindössze 16 aranyért, amit gyorsan le is számol.
Most már nyugodt lélekkel libben újdonsült ismerőse mellé, arcán kedves, sugárzó mosollyal.*-Ne haragudj, ha megvárattalak. De mégse léphetek akárhogyan emberek közé, sajnos az efféle hiúság örök bűnöm.
*Helyet is foglal, s miközben várja a pincért a kiadós reggelijével, igyekszik hivatalosabb irányba terelni a beszélgetést.*
-Amennyiben él még az ígéret, hogy elkísérsz a piacra, nagyon hálás lennék. Mint már említettem, nem csupán szórakozni jöttem ide, volna egy-két dolog, amit jó lenne elintéznem. De azt sem tudom, hogy fogjak hozzá, egy idegen városban.
1875. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-31 20:49:03
Üzenet elküldve: 2021-07-31 20:49:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Mik//
//Sizpak Derketun//
*A pultos egy amolyan mokányosabb fiúember. Valahonnan ismerős neki régi ügyleteiből de most nem halászni jött a zavaros emlékekbe. Úgy tesz mintha sohase nem találkoztak volna. Valahogy sejti nem lesz a rendeléséből bakfitty se. De azért jó volt a fejét megnézni a felszolga fiúnak. Bolondos kedvébe van úgyhogy ma ugratni fogja az emberek az már biztos.*
- Igen szerény a felhozatal igen szerény de hát abból sütünk ami éppen van ugye.
*Elég ravaszan mosolyog mint egy róka. A férfiak amúgy is mindig irigyek rá az eszméletlen jóvágású pofázmánya miatt meg a szép deli kiállása miatt is. Hamar be is húzza a farkát a felszolga és odaküld neki egy gnóm lánykát. Olyan nagy szemekkel pislognak rá, hogy azt hiszi valami paca van a képén. De csak nem. Belépés előtt kendővel letörölte a napáztatta verítéket. No nem a kemény munka műve volt ez hanem a melegé.*
- Hát igazából ugrattam a kollégáját egyet szóval meg lehet rám orrolva. Remélem nem köpnek a rendelésembe!
*Hahotázik egy sort mert elég könnyen átlátja a helyzeteket a vesékig átlátó kufárunk.*
- Magácska szerint ez főben járó bűn volt?
*Rókavigyorral kérdi a gnómját.*
- Valamit ennék innék csak nem tudom mit. Lenne őszinte velem, hogy mi a legfinomabb?
*Még ugyan szépen mosolyog a lánykára minden kisugárzásával beborítva. Olyan kedves így mint az előbb született bírka.*
//Sizpak Derketun//
*A pultos egy amolyan mokányosabb fiúember. Valahonnan ismerős neki régi ügyleteiből de most nem halászni jött a zavaros emlékekbe. Úgy tesz mintha sohase nem találkoztak volna. Valahogy sejti nem lesz a rendeléséből bakfitty se. De azért jó volt a fejét megnézni a felszolga fiúnak. Bolondos kedvébe van úgyhogy ma ugratni fogja az emberek az már biztos.*
- Igen szerény a felhozatal igen szerény de hát abból sütünk ami éppen van ugye.
*Elég ravaszan mosolyog mint egy róka. A férfiak amúgy is mindig irigyek rá az eszméletlen jóvágású pofázmánya miatt meg a szép deli kiállása miatt is. Hamar be is húzza a farkát a felszolga és odaküld neki egy gnóm lánykát. Olyan nagy szemekkel pislognak rá, hogy azt hiszi valami paca van a képén. De csak nem. Belépés előtt kendővel letörölte a napáztatta verítéket. No nem a kemény munka műve volt ez hanem a melegé.*
- Hát igazából ugrattam a kollégáját egyet szóval meg lehet rám orrolva. Remélem nem köpnek a rendelésembe!
*Hahotázik egy sort mert elég könnyen átlátja a helyzeteket a vesékig átlátó kufárunk.*
- Magácska szerint ez főben járó bűn volt?
*Rókavigyorral kérdi a gnómját.*
- Valamit ennék innék csak nem tudom mit. Lenne őszinte velem, hogy mi a legfinomabb?
*Még ugyan szépen mosolyog a lánykára minden kisugárzásával beborítva. Olyan kedves így mint az előbb született bírka.*
1874. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-31 19:15:10
Üzenet elküldve: 2021-07-31 19:15:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt - Mik//
*Amíg az asztalánál üldögél, addig egy ismerős alak érkezik új vendégként a fogadóba. A tündér az, akinek a hátas kutyája jól arcon nyalta és a mellkasára tette a mancsait. Nem haragszik az eset miatt, így kulturáltan biccent neki köszönésként. Hamar rá kerül a sor, amint egy pultos férfi az asztalához lép és intelligens módon bemutatkozva köszönti és a rendelésére kérdez rá.*
- Én… *Megtorpan egy pillanatra, mivel a nevét szerette volna mondani, ahogyan a másik férfi tette, csak rádöbben, hogy a nevére sem emlékezik.*
- Én csak egy ebédet szeretnék, valami egyszerűbbet, és nem túl drága italt hozzá. *Ezt már jóval határozottabban mondja, mivel határozatlanságát csupán a hiányos emlékek okozzák neki, amivel még bizonyára meggyűlik a baja. Egy pillanatig maga elé nézve töpreng egy néven, de semmi sem jut eszébe ezzel kapcsolatban. Külső szemlélő számára furcsának tűnhet a viselkedése, de talán a halántékánál lévő seb árulkodó lehet egy élesebb szemű személynek.*
- Esetleg van valami egyszerűbb gyógynövényük sebre? *A halántékánál lévő sebre mutat, s bár ez egy fogadó, tudja, hogy nem itt kellene kötszert kérnie, de jelen helyzetben a városról semmit sem tud, így egy próbát megér.*
- Bájital esetleg? Úgy tudom a gyengébbek is elég hatásosak. *Ebben csak reménykedni tud, de a segítőkész férfiben bízva teszi fel neki ezeket a különös kérdéseket.*
*Amíg az asztalánál üldögél, addig egy ismerős alak érkezik új vendégként a fogadóba. A tündér az, akinek a hátas kutyája jól arcon nyalta és a mellkasára tette a mancsait. Nem haragszik az eset miatt, így kulturáltan biccent neki köszönésként. Hamar rá kerül a sor, amint egy pultos férfi az asztalához lép és intelligens módon bemutatkozva köszönti és a rendelésére kérdez rá.*
- Én… *Megtorpan egy pillanatra, mivel a nevét szerette volna mondani, ahogyan a másik férfi tette, csak rádöbben, hogy a nevére sem emlékezik.*
- Én csak egy ebédet szeretnék, valami egyszerűbbet, és nem túl drága italt hozzá. *Ezt már jóval határozottabban mondja, mivel határozatlanságát csupán a hiányos emlékek okozzák neki, amivel még bizonyára meggyűlik a baja. Egy pillanatig maga elé nézve töpreng egy néven, de semmi sem jut eszébe ezzel kapcsolatban. Külső szemlélő számára furcsának tűnhet a viselkedése, de talán a halántékánál lévő seb árulkodó lehet egy élesebb szemű személynek.*
- Esetleg van valami egyszerűbb gyógynövényük sebre? *A halántékánál lévő sebre mutat, s bár ez egy fogadó, tudja, hogy nem itt kellene kötszert kérnie, de jelen helyzetben a városról semmit sem tud, így egy próbát megér.*
- Bájital esetleg? Úgy tudom a gyengébbek is elég hatásosak. *Ebben csak reménykedni tud, de a segítőkész férfiben bízva teszi fel neki ezeket a különös kérdéseket.*
1873. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-30 13:52:47
Üzenet elküldve: 2021-07-30 13:52:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A bajusz bosszúja//
//Pult mögött//
*Úgy tűnik a főnök igencsak jókedvében van, most, hogy sikeresen lerendezte a korábbi incidensért felelős orkot, akit, bár ő még nem látja, de Mik és Yeza már elkezdett kicsomagolni, szinte már végeztek is vele.*
- Már nem mondanám bajszosnak… olyan.. hm… borostás… *Motyogja zavartan, nem igazán most kéne bevallania, hogy ő szabadította meg egy kis trükkel az arcszőrzetétől.*
- De palástot rá! *Legyint, mielőtt túlkomplikálnák a dolgot, vagy a báró rákérdezne a furcsa megjegyzésére.*
- Legközelebb majd óvatosabb leszek vele. *Azt persze nem részletezi ezt mire érti, hogy óvatosabban fogalmaz vagy legközelebb jobban vigyáz nehogy rajta kapják a dolgokon.*
- Én is kedvellek főnök. *Kacsint cinkosan majd lepattan a ládáról, hogy ismét szolgálatba állítsa magát, bár azért szíven üti, hogy a férfi Aztyant választaná helyette, viszont ezzel nincs mit tenni. A szőrösök úgy tapasztalta ragaszkodnak egymáshoz. ~Igaz, ami igaz, a sebhelyes, így bajusz nélkül tényleg helyesebb. ~*
//Mik//
//Sizpak Derketun//
*Ekkor érkezik a fogadóba két újabb vendég. Először egy nagy colos, akit irigykedve mustrál, majd egy alacsonyabb, de jól öltözött fekete, szinte úgy sétál be, mint akinek a lába elé se kell nézni. ~Vajon, ha elé gurítanék egy hagymát megcsókolná a padlót a kedvemért? ~ Játszik el a gondolattal, majd indul is, hogy felvegye a rendelést, mert mit ad Eeyr a barna hajú leül egy asztalhoz, ami azt jelenti, hogy neki meg kell mozdítania magát a szokásosnál is jobban. Ekkor látja, hogy Mik már intézkedésbe kezdett, ekkor egy határozott fordulattal visszakanyarodik a pulthoz, hogy a lába is alig éri a földet, nagy léptekkel fedezékbe vonul a munka elől. Ekkor a báró már nincsen ott, így nyugodtan színlelheti, hogy ő sincsen itt. Ekkor lép be Mik a pult mögé és csípi nyakon. Eleinte azt gondolja, hogy le fogja szidni a semmittevésért, ám inkább kérést intéz felé. Nem is akármilyent. Még a szája és résnyire kinyílik, ilyet se kértek még tőle, de bizony a tőle telhető legjobban fogja nyújtani. Visszaszívja egyetlen határozott levegővétellel a száján kikandikáló nyálcseppet és a feje mellé lendíti, mereven tartott karját.*
-Igenis! Mindent megteszek, ami.. tőlem ..telik. *Csak a hatás kedvéért hagy némi szünetet a szavak között, majd felpattan és megnézi magának azt a jóképű tündért. ~Bepácolnám mind a két fülét az biztos. Nem semmi darab… ~ Egy szempillantás alatt megérti miről is beszélt a pultos. Valóban jóvágású a férfi, aki valóban, akár tündér is lehet, de ő addig azt nem hiszi, míg a szárnyát nem látta. Kihúzza magát és egy étlappal a kezében odasétál a tündér asztalához. Egy fél pillanatig csak nagy szemekkel pislog rá, mint a kisgyerek az első születésnapi kapájára, amit az anyjától kapott.*
-Mi… miben lehetek a szolgálatára? *Szinte már ki is ment a fejéből, hogy Mik azt mondta neki ijessze el, meg, hogy utálja a gnómokat. ~Csak nem lehet olyan rossz… ~*
//Pult mögött//
*Úgy tűnik a főnök igencsak jókedvében van, most, hogy sikeresen lerendezte a korábbi incidensért felelős orkot, akit, bár ő még nem látja, de Mik és Yeza már elkezdett kicsomagolni, szinte már végeztek is vele.*
- Már nem mondanám bajszosnak… olyan.. hm… borostás… *Motyogja zavartan, nem igazán most kéne bevallania, hogy ő szabadította meg egy kis trükkel az arcszőrzetétől.*
- De palástot rá! *Legyint, mielőtt túlkomplikálnák a dolgot, vagy a báró rákérdezne a furcsa megjegyzésére.*
- Legközelebb majd óvatosabb leszek vele. *Azt persze nem részletezi ezt mire érti, hogy óvatosabban fogalmaz vagy legközelebb jobban vigyáz nehogy rajta kapják a dolgokon.*
- Én is kedvellek főnök. *Kacsint cinkosan majd lepattan a ládáról, hogy ismét szolgálatba állítsa magát, bár azért szíven üti, hogy a férfi Aztyant választaná helyette, viszont ezzel nincs mit tenni. A szőrösök úgy tapasztalta ragaszkodnak egymáshoz. ~Igaz, ami igaz, a sebhelyes, így bajusz nélkül tényleg helyesebb. ~*
//Mik//
//Sizpak Derketun//
*Ekkor érkezik a fogadóba két újabb vendég. Először egy nagy colos, akit irigykedve mustrál, majd egy alacsonyabb, de jól öltözött fekete, szinte úgy sétál be, mint akinek a lába elé se kell nézni. ~Vajon, ha elé gurítanék egy hagymát megcsókolná a padlót a kedvemért? ~ Játszik el a gondolattal, majd indul is, hogy felvegye a rendelést, mert mit ad Eeyr a barna hajú leül egy asztalhoz, ami azt jelenti, hogy neki meg kell mozdítania magát a szokásosnál is jobban. Ekkor látja, hogy Mik már intézkedésbe kezdett, ekkor egy határozott fordulattal visszakanyarodik a pulthoz, hogy a lába is alig éri a földet, nagy léptekkel fedezékbe vonul a munka elől. Ekkor a báró már nincsen ott, így nyugodtan színlelheti, hogy ő sincsen itt. Ekkor lép be Mik a pult mögé és csípi nyakon. Eleinte azt gondolja, hogy le fogja szidni a semmittevésért, ám inkább kérést intéz felé. Nem is akármilyent. Még a szája és résnyire kinyílik, ilyet se kértek még tőle, de bizony a tőle telhető legjobban fogja nyújtani. Visszaszívja egyetlen határozott levegővétellel a száján kikandikáló nyálcseppet és a feje mellé lendíti, mereven tartott karját.*
-Igenis! Mindent megteszek, ami.. tőlem ..telik. *Csak a hatás kedvéért hagy némi szünetet a szavak között, majd felpattan és megnézi magának azt a jóképű tündért. ~Bepácolnám mind a két fülét az biztos. Nem semmi darab… ~ Egy szempillantás alatt megérti miről is beszélt a pultos. Valóban jóvágású a férfi, aki valóban, akár tündér is lehet, de ő addig azt nem hiszi, míg a szárnyát nem látta. Kihúzza magát és egy étlappal a kezében odasétál a tündér asztalához. Egy fél pillanatig csak nagy szemekkel pislog rá, mint a kisgyerek az első születésnapi kapájára, amit az anyjától kapott.*
-Mi… miben lehetek a szolgálatára? *Szinte már ki is ment a fejéből, hogy Mik azt mondta neki ijessze el, meg, hogy utálja a gnómokat. ~Csak nem lehet olyan rossz… ~*
1872. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-30 13:25:37
Üzenet elküldve: 2021-07-30 13:25:37
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
//Pult mögött//
//Nyílt - Sizpak, Wilril//
*A báró elmegy a közelből, ami megnyugtatja kicsit Miket. Ha nincs a közelben, akkor talán Darok sem ragadtatja el magát. Elég volt egyszer. Ő nem tart attól, hogy újra támadásba lendülne, valójában a wegtoreni egyetlen karcolás nélkül megúszta az ijesztő összecsapást. Yeza is segítőn emeli kezét az ork felé, amit az mindkettőjüktől elutasít.
Nem érti, mitől kellene aggódnia, de egy kurta biccentéssel beleegyezik és hagyja, hogy magától vegye le a felszerelését. Visszahúzódik a pult felé, ahol a báró valakivel szóba elegyedik mögötte, majd elindul szót vált egy küldöttnek látszó alakkal, majd felmegy az emeletre. De még megtartja a szavát és tömött erszényt hajít Darok felé. Innen nem tudná megmondani, mennyi lehetett benne, de nem kevés, az biztosan látszik a súlyosnak tetsző erszény ívéből. Legalább ez.
Közben szerencsére több vendég is érkezik és a jelenlévők sem csapnak nagy balhét a történtek miatt. A báró jól mondta, a Kalmár egy fogadó, nem templom.
Sóhajtva indulna a dolgára, egy asztalhoz leült egy zavartnak tetsző férfi, de közvetlen utána egy másik alak is belép a fogadóba. A fickó feltűnően jóképű, de szinte süt róla, hogy képtelen elviselni, ha ezt valaki nem teszi szóvá. És még az elfekre mondják, hogy fent hordják az orrukat. Közben eszébe jut, hogy találkozott már ezzel a tündérrel és akkor sem zárta a szívebe, amiért a nevével tréfálkozott. Ettől még kevésbé szimpatikus és az is, ahogyan rendelni igyekszik.*
- Üdvözlöm a Wegtoreni Kalmár fogadóban, örülök, hogy újra látom, a nevem, még mindig Mik. *Köszönti színtelen hangon és ebből Sizpak is ráeszmélhet, hogy ők bizony már találkoztak.*
- Ezek közül egyikkel sem szolgálhatok, itt egy ét- és itallap, ezen megtalálhat minden tételt, ami elérhető nálunk Kérem, szorítkozzon az ott olvasható tételekre. *Lehet, hogy a tündér csodásan néz ki, de a viselkedése nem teszi szimpatikussá, sőt, csak ront a karizmáján, aminek Mik nem fog bedőlni.*
- Kérem, foglaljon helyet és azonnal küldök valakit, hogy felvegye a rendelését. *Mosolyog és faképnél hagyja a tündért.
A pult mögé lépve újabb étlapot vesz a kezébe, ahol megpillantja Xavyt és gonoszul elmosolyodik. Leguggol mellé és odasúgja.*
- Hé, Xavy, van itt egy tündér, egy olyan jóképű fajta. Képzeld, utálja a gnómokat és lenézi őket, bár mindenki mást is, azt hiszi, mindenkinek hajbólolnia kellene előtte. Megtennéd, hogy amolyan xavysan kiszolgálod? Az se baj, ha nem jön vissza többet. *Mindezt igen halkan, csak a gnóm lány számára érthetően súgja, majd elégedetten kacsint és emelkedik fel, hogy elinduljon a másik, közben asztalhoz ülő vendég felé.*
- Köszöntöm a Wegtoreni Kalmárban, uram. Mik vagyok, miben állhatok szolgálatára? *Kérdi sokkal kedvesebben, mint a tündértől kérdezte és reméli, hogy Xavy hozza a tőle elvárhatót.*
//Pult mögött//
//Nyílt - Sizpak, Wilril//
*A báró elmegy a közelből, ami megnyugtatja kicsit Miket. Ha nincs a közelben, akkor talán Darok sem ragadtatja el magát. Elég volt egyszer. Ő nem tart attól, hogy újra támadásba lendülne, valójában a wegtoreni egyetlen karcolás nélkül megúszta az ijesztő összecsapást. Yeza is segítőn emeli kezét az ork felé, amit az mindkettőjüktől elutasít.
Nem érti, mitől kellene aggódnia, de egy kurta biccentéssel beleegyezik és hagyja, hogy magától vegye le a felszerelését. Visszahúzódik a pult felé, ahol a báró valakivel szóba elegyedik mögötte, majd elindul szót vált egy küldöttnek látszó alakkal, majd felmegy az emeletre. De még megtartja a szavát és tömött erszényt hajít Darok felé. Innen nem tudná megmondani, mennyi lehetett benne, de nem kevés, az biztosan látszik a súlyosnak tetsző erszény ívéből. Legalább ez.
Közben szerencsére több vendég is érkezik és a jelenlévők sem csapnak nagy balhét a történtek miatt. A báró jól mondta, a Kalmár egy fogadó, nem templom.
Sóhajtva indulna a dolgára, egy asztalhoz leült egy zavartnak tetsző férfi, de közvetlen utána egy másik alak is belép a fogadóba. A fickó feltűnően jóképű, de szinte süt róla, hogy képtelen elviselni, ha ezt valaki nem teszi szóvá. És még az elfekre mondják, hogy fent hordják az orrukat. Közben eszébe jut, hogy találkozott már ezzel a tündérrel és akkor sem zárta a szívebe, amiért a nevével tréfálkozott. Ettől még kevésbé szimpatikus és az is, ahogyan rendelni igyekszik.*
- Üdvözlöm a Wegtoreni Kalmár fogadóban, örülök, hogy újra látom, a nevem, még mindig Mik. *Köszönti színtelen hangon és ebből Sizpak is ráeszmélhet, hogy ők bizony már találkoztak.*
- Ezek közül egyikkel sem szolgálhatok, itt egy ét- és itallap, ezen megtalálhat minden tételt, ami elérhető nálunk Kérem, szorítkozzon az ott olvasható tételekre. *Lehet, hogy a tündér csodásan néz ki, de a viselkedése nem teszi szimpatikussá, sőt, csak ront a karizmáján, aminek Mik nem fog bedőlni.*
- Kérem, foglaljon helyet és azonnal küldök valakit, hogy felvegye a rendelését. *Mosolyog és faképnél hagyja a tündért.
A pult mögé lépve újabb étlapot vesz a kezébe, ahol megpillantja Xavyt és gonoszul elmosolyodik. Leguggol mellé és odasúgja.*
- Hé, Xavy, van itt egy tündér, egy olyan jóképű fajta. Képzeld, utálja a gnómokat és lenézi őket, bár mindenki mást is, azt hiszi, mindenkinek hajbólolnia kellene előtte. Megtennéd, hogy amolyan xavysan kiszolgálod? Az se baj, ha nem jön vissza többet. *Mindezt igen halkan, csak a gnóm lány számára érthetően súgja, majd elégedetten kacsint és emelkedik fel, hogy elinduljon a másik, közben asztalhoz ülő vendég felé.*
- Köszöntöm a Wegtoreni Kalmárban, uram. Mik vagyok, miben állhatok szolgálatára? *Kérdi sokkal kedvesebben, mint a tündértől kérdezte és reméli, hogy Xavy hozza a tőle elvárhatót.*
1871. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-30 11:10:26
Üzenet elküldve: 2021-07-30 11:10:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
//Pult mögött//
*Akármennyire mozdulatlan is Xavy, nem nehéz felismerni a pult mögött bujkáló gnóm lányt, hisz eléggé elüt a háttértől. Az első rum megnyugtatja, de a másodikra is szükség van, hogy kezének remegése elmúljon. Ha lehet, kerüli az efféle összetűzéseket, ám most nem tudott, talán nem is akart kifarolni belőle. A lényeg, hogy megúszta épp bőrrel, de az biztos, hogy hamarosan jó időre elhagyja a várost és pihenni tér. Erre tökéletes lesz vidéki birtoka thargföldön. Talán sikerül pár napot Aenaevel is töltenie ott.
Ám még mielőtt belefoghatna ezen tervének kivitelezésébe, még akad elintéznivalója. Példának okáért az ork, aki úgy tűnik, hallgat a jó szóra és nekikezd kivetkőzni a Kereskedőháztól kiédesgetett felszereléséből.
Miközben sárga szemeivel Darokot figyeli, Xavy előhozakodik valamivel, ami egyáltalán nem tartozik a témához. Figyel rá, mert olykor értőn hümment, csak akkor fordítja felé a tekintetét, amikor a gnóm lány közli, az intéző eltanácsolta a háztól.*
- Mi, az a bajszos kurafi kirúgott? *Kérdi meglepett mosollyal. Aztyan kemény fickó, vaskézzel irányítja a Kereskedőház üzleti részét, de kirúgni nem nagyon szokott. Ha igaz, amit Xavy mond, akkor valóban keményen megorrolhatott rá a heges képű.*
- Mit csináltál, te rosszcsont? *Tudakolja felcsóválva, de még mindig mosolyogva.*
- Tudod mit, mindegy is. Elintézem neked, de ha lehet, legközelebb ne húzz ujjat az intézővel és kerüld el messziről. Kedvellek, Xavy, de ha választanom kell közted és az intézőm között, őt fogom választani. *Mondja bocsánatkérő mosollyal. Kedveli a kis gnóm pultost, még ha vannak is különcségei, de megbízható és lojális tagja a csapatnak.
Nem úgy, mint az ork, aki mostanra megszabadult a felszereléseitől. Nem szólja meg, hogy Mik vagy Yeza segítsen neki, rezignáltan végignézi, ahogy Darok megszabadul a felszerelésétől. Ugyan nincs teljesen tisztában mindennel, de a könyvelést figyelemmel kíséri, nagyságrendekben ismeri, mennyit költhetett a Kereskedőház az orkra és a felszereléseire. Gyors fejszámolás után megállapítja az összeget, majd kitöm vele egy erszényt és odahajít 1500 aranyat Drikdarok Wogharodnak.
Az ork boldog lehet ennyivel is, örüljön, hogy egyáltalán kapott vissza valamit. Az értéket nem csak aranyban mérik, de időben is. Aztán Darok, vert hadként kibiceg a Kalmárból és ezzel az igric lerendezettnek tekinti az ügyet. Lehúzza a maradék rumot, amit kitöltött, majd indulnak fel az emeletre, hogy összekészítsen mindent az utazásra. Lehet, hogy magával viszi Miket is, hogy ne kelljen annyira figyelnie, és persze a lovakat, amelyeket az udvarházba és leendő lótenyészdébe szánt.
Időközben egy futár érkezik és átad neki egy levelet, amit még a pultban elolvas, majd széles mosollyal utasítja a futárt, hogy vigye át a levelet a Központba, Aztyannak.
Amikor mindezzel végzett, elégedetten indul el felfelé az emeletre, hogy végre maga mögött hagyja a mozgalmas napokat és végre pihenjen kicsit.*
//Pult mögött//
*Akármennyire mozdulatlan is Xavy, nem nehéz felismerni a pult mögött bujkáló gnóm lányt, hisz eléggé elüt a háttértől. Az első rum megnyugtatja, de a másodikra is szükség van, hogy kezének remegése elmúljon. Ha lehet, kerüli az efféle összetűzéseket, ám most nem tudott, talán nem is akart kifarolni belőle. A lényeg, hogy megúszta épp bőrrel, de az biztos, hogy hamarosan jó időre elhagyja a várost és pihenni tér. Erre tökéletes lesz vidéki birtoka thargföldön. Talán sikerül pár napot Aenaevel is töltenie ott.
Ám még mielőtt belefoghatna ezen tervének kivitelezésébe, még akad elintéznivalója. Példának okáért az ork, aki úgy tűnik, hallgat a jó szóra és nekikezd kivetkőzni a Kereskedőháztól kiédesgetett felszereléséből.
Miközben sárga szemeivel Darokot figyeli, Xavy előhozakodik valamivel, ami egyáltalán nem tartozik a témához. Figyel rá, mert olykor értőn hümment, csak akkor fordítja felé a tekintetét, amikor a gnóm lány közli, az intéző eltanácsolta a háztól.*
- Mi, az a bajszos kurafi kirúgott? *Kérdi meglepett mosollyal. Aztyan kemény fickó, vaskézzel irányítja a Kereskedőház üzleti részét, de kirúgni nem nagyon szokott. Ha igaz, amit Xavy mond, akkor valóban keményen megorrolhatott rá a heges képű.*
- Mit csináltál, te rosszcsont? *Tudakolja felcsóválva, de még mindig mosolyogva.*
- Tudod mit, mindegy is. Elintézem neked, de ha lehet, legközelebb ne húzz ujjat az intézővel és kerüld el messziről. Kedvellek, Xavy, de ha választanom kell közted és az intézőm között, őt fogom választani. *Mondja bocsánatkérő mosollyal. Kedveli a kis gnóm pultost, még ha vannak is különcségei, de megbízható és lojális tagja a csapatnak.
Nem úgy, mint az ork, aki mostanra megszabadult a felszereléseitől. Nem szólja meg, hogy Mik vagy Yeza segítsen neki, rezignáltan végignézi, ahogy Darok megszabadul a felszerelésétől. Ugyan nincs teljesen tisztában mindennel, de a könyvelést figyelemmel kíséri, nagyságrendekben ismeri, mennyit költhetett a Kereskedőház az orkra és a felszereléseire. Gyors fejszámolás után megállapítja az összeget, majd kitöm vele egy erszényt és odahajít 1500 aranyat Drikdarok Wogharodnak.
Az ork boldog lehet ennyivel is, örüljön, hogy egyáltalán kapott vissza valamit. Az értéket nem csak aranyban mérik, de időben is. Aztán Darok, vert hadként kibiceg a Kalmárból és ezzel az igric lerendezettnek tekinti az ügyet. Lehúzza a maradék rumot, amit kitöltött, majd indulnak fel az emeletre, hogy összekészítsen mindent az utazásra. Lehet, hogy magával viszi Miket is, hogy ne kelljen annyira figyelnie, és persze a lovakat, amelyeket az udvarházba és leendő lótenyészdébe szánt.
Időközben egy futár érkezik és átad neki egy levelet, amit még a pultban elolvas, majd széles mosollyal utasítja a futárt, hogy vigye át a levelet a Központba, Aztyannak.
Amikor mindezzel végzett, elégedetten indul el felfelé az emeletre, hogy végre maga mögött hagyja a mozgalmas napokat és végre pihenjen kicsit.*
1870. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-30 10:26:15
Üzenet elküldve: 2021-07-30 10:26:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Egy nem mindennapi tündérünk lépi át a kocsma küszöbét. Olyan karizma lengi be a helyiséget, hogy csak kevesen állhatják meg, hogy ne nézzenek rá. Az önbecsüléssel küszködök meg még el is rejtik arcukat már ha van ilyen bent. Kufárunk kitűnő emberismeretével nézi végig a kocsma népét. Kézzel odaint a félvérnek akivel a piacon futott össze. Teysus útjai kifürkészhetetlenek. Nem megy oda hozzá azok után, hogy Mando képen nyalta a flótást.*
- Üdv! Egy negyed részben átsült bekercés reketktyét kérek. *Ezt a pultosnak mondja természetesen.*
- Ha nincs akkor jó lesz a Pirtianesi töltött vakbölény hús mártással és egy kis ruszlinggal. A hús közepesen átsült legyen. *Van ízlése kufárunknak és még a tetejébe ezt olyan magabiztosan adja elő, hogy kételkedni is csak alig lehet a szavában.*
- Leöblíteném egy Lihanecni keserű párlattal. *Ha ezt hozzák is neki elégedett lesz. A pultnál csévéli a népséget aki ma ide tódult. Van egy két értelmiség meg paraszt is.*
*Egy nem mindennapi tündérünk lépi át a kocsma küszöbét. Olyan karizma lengi be a helyiséget, hogy csak kevesen állhatják meg, hogy ne nézzenek rá. Az önbecsüléssel küszködök meg még el is rejtik arcukat már ha van ilyen bent. Kufárunk kitűnő emberismeretével nézi végig a kocsma népét. Kézzel odaint a félvérnek akivel a piacon futott össze. Teysus útjai kifürkészhetetlenek. Nem megy oda hozzá azok után, hogy Mando képen nyalta a flótást.*
- Üdv! Egy negyed részben átsült bekercés reketktyét kérek. *Ezt a pultosnak mondja természetesen.*
- Ha nincs akkor jó lesz a Pirtianesi töltött vakbölény hús mártással és egy kis ruszlinggal. A hús közepesen átsült legyen. *Van ízlése kufárunknak és még a tetejébe ezt olyan magabiztosan adja elő, hogy kételkedni is csak alig lehet a szavában.*
- Leöblíteném egy Lihanecni keserű párlattal. *Ha ezt hozzák is neki elégedett lesz. A pultnál csévéli a népséget aki ma ide tódult. Van egy két értelmiség meg paraszt is.*
1869. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-30 10:07:32
Üzenet elküldve: 2021-07-30 10:07:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Egy férfi a piacon ajánlotta a Wegtoreni Kalmár fogadót, ha szeretne az ember kikapcsolódni, enni, inni egy ót. Megfogadva a tanácsát és az iránymutatást hamar felismeri az épületet, amiről beszéltek neki. Az ajtón benyitva körülnéz egy kis ideig. Embereknél magasnak számító, agilis alkatú férfit láthatnak a benti vendégek. A ruhája egy kissé megviselt, aminek okát szintén nem tudja, mint oly sok mást a múltból. A fogadóban bentebb lépve újabb emlékképek törnek rá, amik szintén egy fogadóban játszódnak, hatalmas ünnepléssel, sörözéssel, és nagy ivászatokkal. Ezek a váratlanul feltörő emlékek pillanatnyi, rövid ideig tartó fejfájást is okoznak, amiért ösztönösen a halántékán lévő sebhez kap. Szerencséjére van szabad asztal, ahová leülhet. A tekintetét körbe járatja, hogy találjon valakit, akivel beszédbe elegyedhet. Talán megtudhatna olyan információkat, amik segítenének emlékeznie arra, hogy ki is volt korábban. Ha a városban élt elképzelhető, hogy valaki majd ráismer, de az is lehetséges, hogy mg csak nem is Artheniori születésű. Egyelőre kezeit az asztalon pihentetve nézelődik.*
*Egy férfi a piacon ajánlotta a Wegtoreni Kalmár fogadót, ha szeretne az ember kikapcsolódni, enni, inni egy ót. Megfogadva a tanácsát és az iránymutatást hamar felismeri az épületet, amiről beszéltek neki. Az ajtón benyitva körülnéz egy kis ideig. Embereknél magasnak számító, agilis alkatú férfit láthatnak a benti vendégek. A ruhája egy kissé megviselt, aminek okát szintén nem tudja, mint oly sok mást a múltból. A fogadóban bentebb lépve újabb emlékképek törnek rá, amik szintén egy fogadóban játszódnak, hatalmas ünnepléssel, sörözéssel, és nagy ivászatokkal. Ezek a váratlanul feltörő emlékek pillanatnyi, rövid ideig tartó fejfájást is okoznak, amiért ösztönösen a halántékán lévő sebhez kap. Szerencséjére van szabad asztal, ahová leülhet. A tekintetét körbe járatja, hogy találjon valakit, akivel beszédbe elegyedhet. Talán megtudhatna olyan információkat, amik segítenének emlékeznie arra, hogy ki is volt korábban. Ha a városban élt elképzelhető, hogy valaki majd ráismer, de az is lehetséges, hogy mg csak nem is Artheniori születésű. Egyelőre kezeit az asztalon pihentetve nézelődik.*
1868. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-29 18:46:52
Üzenet elküldve: 2021-07-29 18:46:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
*Minő szerencse, hogy kedvese is hasonlóképpen hajnali pacsirta, mint Merchen, így nem kell túlságosan aggódnia amiatt, hogy hogyan töltse az idejét, hogy megmaradjon úriembernek is, de ne azon görcsöljön, hogy ülnie kell tétlen egy széken egyedül, az nagyon nem vallana rá.*
-Szebb aligha lehetne.
*Mondja nyájas hangon egy szebbik mosolyát elővéve. *
-Rendben, csak nyugodtan. Szerintem hamarabb leérek, a hölgyeknek azt hiszem hosszabb a reggeli rutinjuk valamivel.
*Ami igazából igaz is, hisz Merchen nagyjából még kész is van, egy aprócska kis arcmosás és miegymás, és már mehet is. Persze azért még jól megnézi magának a másikat, mielőtt elindulna. Azért kicsit büszke magára, bármennyi őszinteség is volt az éjszakában, ő kifejezetten jól érezte magát. Aztán pedig hamar lent is találja magát. Talán a nap ezen szakaszán túl sok emberbe nem futhatnak, nem mintha zavarná a dolog, de mégis nyugodtabb így nekiindulni a napnak. Hamar kér is egy Feketelevest 4 aranyért , amit le is számol gyorsan, majd egy jól látható asztalhoz ül, és lassan elkezdi kortyolgatni a fekete löttyöt. Még mindig nem tudja, hogy miből is van ez a furcsa ital, de úgy érzi, hogy megmelengeti a lelkét. Persze azt tervezi, hogy meghívja kedvesét reggelizni, de ő maga nem eszik, sosem éhes reggel, meg nem is illene egyedül elkezdenie falatozni. ~Azért kíváncsi vagyok, hogy mit hoz majd a nap.~*
*Minő szerencse, hogy kedvese is hasonlóképpen hajnali pacsirta, mint Merchen, így nem kell túlságosan aggódnia amiatt, hogy hogyan töltse az idejét, hogy megmaradjon úriembernek is, de ne azon görcsöljön, hogy ülnie kell tétlen egy széken egyedül, az nagyon nem vallana rá.*
-Szebb aligha lehetne.
*Mondja nyájas hangon egy szebbik mosolyát elővéve. *
-Rendben, csak nyugodtan. Szerintem hamarabb leérek, a hölgyeknek azt hiszem hosszabb a reggeli rutinjuk valamivel.
*Ami igazából igaz is, hisz Merchen nagyjából még kész is van, egy aprócska kis arcmosás és miegymás, és már mehet is. Persze azért még jól megnézi magának a másikat, mielőtt elindulna. Azért kicsit büszke magára, bármennyi őszinteség is volt az éjszakában, ő kifejezetten jól érezte magát. Aztán pedig hamar lent is találja magát. Talán a nap ezen szakaszán túl sok emberbe nem futhatnak, nem mintha zavarná a dolog, de mégis nyugodtabb így nekiindulni a napnak. Hamar kér is egy Feketelevest 4 aranyért
, amit le is számol gyorsan, majd egy jól látható asztalhoz ül, és lassan elkezdi kortyolgatni a fekete löttyöt. Még mindig nem tudja, hogy miből is van ez a furcsa ital, de úgy érzi, hogy megmelengeti a lelkét. Persze azt tervezi, hogy meghívja kedvesét reggelizni, de ő maga nem eszik, sosem éhes reggel, meg nem is illene egyedül elkezdenie falatozni. ~Azért kíváncsi vagyok, hogy mit hoz majd a nap.~*
1867. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-29 08:38:08
Üzenet elküldve: 2021-07-29 08:38:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
*Hebeg ő is egy halk "szép álmokat", majd pár perc leforgása alatt mély álomba is szenderül a tündér oldalán. Légzése halk és egyenletes lesz, arca kisimul, csupán néhány ott ragadt, apró izzadsággyöngy görög még le hófehér bőrén.*
//Napváltás//
*Mimt mindig, most is a hajnal friss sugarai ébresztik. Nem tud tovább aludni, megszokta már, hogy a nappal együtt kell. Meg a Sellőben ilyenkor volt ideje saját magára, szóval a korán kelés annyira hozzá nőtt, hogy inkább az lenne a kellemetlen, ha tovább kell aludnia.
Viszont így sem ő az első, úgy tűnik, Merchen is az a hajnali pacsirta típus, hiszen a férfi már halkan készülődik. Épp akkor kezd el öltözni, amikor a nő szemei felnyílnak. Nem is szól egyelőre semmit, álmos mosollyal figyeli a készülődést, legeltetve szemeit azokon a gyönyörű szárnyakon. Csak miután Merchen végzett, ül fel az ágyban, s egy kecses nyújtózkodás után megdörzsöli zöld szemeit.*
-Szép jó reggelt.
*Köszön derűsen, majd kimászik az ágyneműk közül. Elkezdi keresni a nagy hévben levetett ruháit, hogy ő is magára ölthessen valamit. Vissza kéne térnie a saját szobájába, hogy megmosakodhasson, s tiszta ruhát szerezhessen. Meg a kibomlott, kissé kócos, éjfekete hajkoronájával is kezdenie kéne valamit, mire újra emberek közé megy.*
-Szerintem én teszek egy rövid kitérőt a szobámba, de aztán lemegyek reggelizni. A vendégtérben megtalálsz.
*Tájékoztatja kedvesen a férfit, majd ha annak nincs ez ellen semmi kifogása, miután gyorsan magára rángatta ruháját, távozik a szobából. Persze az ajtóból még visszanéz, s pajkosan Merchenre kacsint. Kalandjaik még csak most kezdődnek.*
*Hebeg ő is egy halk "szép álmokat", majd pár perc leforgása alatt mély álomba is szenderül a tündér oldalán. Légzése halk és egyenletes lesz, arca kisimul, csupán néhány ott ragadt, apró izzadsággyöngy görög még le hófehér bőrén.*
//Napváltás//
*Mimt mindig, most is a hajnal friss sugarai ébresztik. Nem tud tovább aludni, megszokta már, hogy a nappal együtt kell. Meg a Sellőben ilyenkor volt ideje saját magára, szóval a korán kelés annyira hozzá nőtt, hogy inkább az lenne a kellemetlen, ha tovább kell aludnia.
Viszont így sem ő az első, úgy tűnik, Merchen is az a hajnali pacsirta típus, hiszen a férfi már halkan készülődik. Épp akkor kezd el öltözni, amikor a nő szemei felnyílnak. Nem is szól egyelőre semmit, álmos mosollyal figyeli a készülődést, legeltetve szemeit azokon a gyönyörű szárnyakon. Csak miután Merchen végzett, ül fel az ágyban, s egy kecses nyújtózkodás után megdörzsöli zöld szemeit.*
-Szép jó reggelt.
*Köszön derűsen, majd kimászik az ágyneműk közül. Elkezdi keresni a nagy hévben levetett ruháit, hogy ő is magára ölthessen valamit. Vissza kéne térnie a saját szobájába, hogy megmosakodhasson, s tiszta ruhát szerezhessen. Meg a kibomlott, kissé kócos, éjfekete hajkoronájával is kezdenie kéne valamit, mire újra emberek közé megy.*
-Szerintem én teszek egy rövid kitérőt a szobámba, de aztán lemegyek reggelizni. A vendégtérben megtalálsz.
*Tájékoztatja kedvesen a férfit, majd ha annak nincs ez ellen semmi kifogása, miután gyorsan magára rángatta ruháját, távozik a szobából. Persze az ajtóból még visszanéz, s pajkosan Merchenre kacsint. Kalandjaik még csak most kezdődnek.*
1866. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-27 15:09:51
Üzenet elküldve: 2021-07-27 15:09:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
*A bárónak nem kell további ork támadástól tartania. Becsületes harcosnak tartja magát, még akkor is, ha egy orkból ezt nem nézik ki. Azt mondta, hogy leteszi a fegyvert, feladja, így nem trükközik semmi aljas húzással a továbbiakban. Elfogadta a vereségét, még ha nehéz szívvel is. A kardját egyelőre leengedi ellenfele és úgy látszik, hogy elfogadja a győzelmet. Székért nyúlni nem tud, mert azt elrúgja előle a báró. Egy szúrós és hálátlan pillantást villant meg a kereskedő felé. Nem éri váratlanul az, hogy ezek után a kereskedőházból mennie kell. Valahol azt is sejtette, hogy minden felszerelése is elúszik a tagságával, s ez is így lesz. Egy dolgon lepődik meg, méghozzá azon, hogy a felszerelései árát visszaadja a báró. Ezt nem nézte volna ki belőle, de utolsó emlékeként az itt töltött idejének kellemes csalódásként ér véget, az egész helyzetet tekintve. Lehetett volna sokkal rosszabb is a végjáték. Mik a nyugodt távozásra és együttműködésre kéri Drik-et, aki ez úttal nem fogja tovább bonyolítani a dolgokat.*
- Veled nem volt sose bajom, nem kell aggódnod, csak hadd tegyem meg magamtól. *A segítséget ork büszkesége nem engedi elfogadni, így csak biztosítékát adja annak, hogy nem lesz szükség a leütésére. Egy székre kapaszkodik fel, ha ezt nem rúgja ki senki alóla, mert másként a páncélt sem tudná levenni magáról. A rőt hajú Yeza is segítő szándékkal érkezik. A szándékot értékeli, de kezét kitartja Yeza felé, hogy az ork becsületét ne vegyék el tőle. Hálás pillantást kap Yeza és Mik is a szándékukért, de akármennyire is sérült és fáj, maga szabadul meg minden rajta lévő holmitól. Először lehúzza kezéről a gyűrűt, majd a sisakot, a kardot, a páncélzatot kissé nehézkesen, de lecsatolja magáról, és így az egyik asztalon szép nagy kupac páncél és fegyver halom lesz. Leszámol mindennel, amit a kereskedőháztól kapott. Most nincs abban a hangulatban, hogy bármit is szóljon az egészhez. Ha a báró megtartja a szavát és kifizeti, akkor békésen távozik, már ha engedik. Ha nem most gondolta kifizetni, akkor egyszer még kénytelen lesz a kereskedőház valamelyik helyszínén felbukkanni. A kinti törpéhez is lesz egy-két keresetlen szava, hogy, ha kiér és még ott lesz. A sebesült lábára sántít, ennek ellenére még így is el tud lassan menni. A Feltehetően a páncél levétele után Yeza még a sebére is hoz egy tiszta konyharuhát, amit most nem utasít el.*
- Tudtam, hogy jó feleség lettél volna. Vigyázz magadra! *Egészen huncut mosoly ül ki az arcára, ahogy elbúcsúzik a rőttől, mintha nem is sebesülten egy harcból készülne távozni. Mik is kap egy biccentést, majd tényleg kiségál a sántikáló lábával a Kalmárból. Máshoz nem szól. Most nincs abban a hangulatban. Azt, hogy a jövő mit hoz még nem tudja, de az életének egy része itt lezárult.*
*A bárónak nem kell további ork támadástól tartania. Becsületes harcosnak tartja magát, még akkor is, ha egy orkból ezt nem nézik ki. Azt mondta, hogy leteszi a fegyvert, feladja, így nem trükközik semmi aljas húzással a továbbiakban. Elfogadta a vereségét, még ha nehéz szívvel is. A kardját egyelőre leengedi ellenfele és úgy látszik, hogy elfogadja a győzelmet. Székért nyúlni nem tud, mert azt elrúgja előle a báró. Egy szúrós és hálátlan pillantást villant meg a kereskedő felé. Nem éri váratlanul az, hogy ezek után a kereskedőházból mennie kell. Valahol azt is sejtette, hogy minden felszerelése is elúszik a tagságával, s ez is így lesz. Egy dolgon lepődik meg, méghozzá azon, hogy a felszerelései árát visszaadja a báró. Ezt nem nézte volna ki belőle, de utolsó emlékeként az itt töltött idejének kellemes csalódásként ér véget, az egész helyzetet tekintve. Lehetett volna sokkal rosszabb is a végjáték. Mik a nyugodt távozásra és együttműködésre kéri Drik-et, aki ez úttal nem fogja tovább bonyolítani a dolgokat.*
- Veled nem volt sose bajom, nem kell aggódnod, csak hadd tegyem meg magamtól. *A segítséget ork büszkesége nem engedi elfogadni, így csak biztosítékát adja annak, hogy nem lesz szükség a leütésére. Egy székre kapaszkodik fel, ha ezt nem rúgja ki senki alóla, mert másként a páncélt sem tudná levenni magáról. A rőt hajú Yeza is segítő szándékkal érkezik. A szándékot értékeli, de kezét kitartja Yeza felé, hogy az ork becsületét ne vegyék el tőle. Hálás pillantást kap Yeza és Mik is a szándékukért, de akármennyire is sérült és fáj, maga szabadul meg minden rajta lévő holmitól. Először lehúzza kezéről a gyűrűt, majd a sisakot, a kardot, a páncélzatot kissé nehézkesen, de lecsatolja magáról, és így az egyik asztalon szép nagy kupac páncél és fegyver halom lesz. Leszámol mindennel, amit a kereskedőháztól kapott. Most nincs abban a hangulatban, hogy bármit is szóljon az egészhez. Ha a báró megtartja a szavát és kifizeti, akkor békésen távozik, már ha engedik. Ha nem most gondolta kifizetni, akkor egyszer még kénytelen lesz a kereskedőház valamelyik helyszínén felbukkanni. A kinti törpéhez is lesz egy-két keresetlen szava, hogy, ha kiér és még ott lesz. A sebesült lábára sántít, ennek ellenére még így is el tud lassan menni. A Feltehetően a páncél levétele után Yeza még a sebére is hoz egy tiszta konyharuhát, amit most nem utasít el.*
- Tudtam, hogy jó feleség lettél volna. Vigyázz magadra! *Egészen huncut mosoly ül ki az arcára, ahogy elbúcsúzik a rőttől, mintha nem is sebesülten egy harcból készülne távozni. Mik is kap egy biccentést, majd tényleg kiségál a sántikáló lábával a Kalmárból. Máshoz nem szól. Most nincs abban a hangulatban. Azt, hogy a jövő mit hoz még nem tudja, de az életének egy része itt lezárult.*
1865. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-27 07:44:01
Üzenet elküldve: 2021-07-27 07:44:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Pult mögött//
*Kicsit rémülten tekint fel a báróra, aki befordul a pult mögé és tölt magának egy italt. Pont olyan, mint egy sóbálvány, mozdulatlan, még levegőt is alig vesz, hátha nem veszik észre. Ám nincsen olyan szerencséje. A férfi remegő keze azt sugallja neki, hogy megviselték a történtek, fizikálisan mindenképpen. Érez némi megbánást, viszont nem gondol arra, hogy pont most lenne a megfelelő idő előhozakodni ezzel, ám mikor máskor? Amint pedig a báró jelét adja, hogy tudatában van a jelenlétének, sóhajt egy nagyot.*
-Mi… minden rendben? *Bár inkább a saját szőrét félti, mint valósan aggódik a férfi állapota miatt.*
-A.. az jó. Viszont van itt még egy kis probléma… *Vakargatja meg zavartan vigyorogva az állát.*
-Aztyan nagyon … naaagyon megorrolt rám. Pedig eskü, hogy nem is volt olyan nagy dolog. *Emeli a magasba mentegetőzve két ujját, amit gyorsan görcsbe is ránt.*
-De tényleg… Én inkább a latrina takarítást választom, ha visszaveszel. *Mondja nagy kerek szemekkel még mindig a faládán kuporogva.*
*Kicsit rémülten tekint fel a báróra, aki befordul a pult mögé és tölt magának egy italt. Pont olyan, mint egy sóbálvány, mozdulatlan, még levegőt is alig vesz, hátha nem veszik észre. Ám nincsen olyan szerencséje. A férfi remegő keze azt sugallja neki, hogy megviselték a történtek, fizikálisan mindenképpen. Érez némi megbánást, viszont nem gondol arra, hogy pont most lenne a megfelelő idő előhozakodni ezzel, ám mikor máskor? Amint pedig a báró jelét adja, hogy tudatában van a jelenlétének, sóhajt egy nagyot.*
-Mi… minden rendben? *Bár inkább a saját szőrét félti, mint valósan aggódik a férfi állapota miatt.*
-A.. az jó. Viszont van itt még egy kis probléma… *Vakargatja meg zavartan vigyorogva az állát.*
-Aztyan nagyon … naaagyon megorrolt rám. Pedig eskü, hogy nem is volt olyan nagy dolog. *Emeli a magasba mentegetőzve két ujját, amit gyorsan görcsbe is ránt.*
-De tényleg… Én inkább a latrina takarítást választom, ha visszaveszel. *Mondja nagy kerek szemekkel még mindig a faládán kuporogva.*
1864. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-27 06:13:28
Üzenet elküldve: 2021-07-27 06:13:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
*Legalább most már tudja, milyen az, ha a Báró dühös. Persze kétsége sincs afelől, hogy lehet ezt még fokozni, de ez is épp elég. Mindenesetre nagyon örvendetes, hogy vége ennek a kutyakomédiának. Remélhetőleg. ~Leviatános gyűrű?~ Rebben meg egy pillanatra Yeza szemöldöke. ~Hát így!~ Próbálja elkerülni, hogy kiüljön az arcára bármi a gondolataiból, de azért levonja a maga következtetéseit. Az azért egy kicsit helyreállítja a lelki békéjét, amikor Mik kezén se fedez fel semmi hasonlót.
Ha valóban lenyugszanak a kedélyek, elmar egy tiszta konyharuhát, hogy elköthesse Darok sebét a térdhajlatában. Hátrapillantva sajnálattal kell konstatálnia, hogy a jóvágású vén kecske meg a mélységi szuka nem várta meg a sajátságos folklórműsor végét. Kész szerencse, hogy tudja, nem távoztak a fogadón kívülre. Van egy olyan sejtése, hogy a két szobából az egyik parlagon marad az éjjel. Persze ez csak sejtés a látottak alapján. Hogy biztos legyen, ahhoz azért több kell.
Ha Darok nem ágál, segít megszabadulni neki a páncéltól.*
- Talán jobb lesz, ha inkább nem várod meg a városőröket, nagyfiú *súgja.* - Az itteniek kevésbé nézik jó szemmel az ilyesmit, mint Wegtorenben.
*Nem volt túl okos ötlet Cardorcort a saját portáján megtámadni. Igaz, az orkról már korábban is kiderült, hogy nem a legélesebb kés a fiókban. Nagy és erőteljes, ahhoz kétség sem fér, de ha ez a sütnivaló helyett lobbanékonysággal párosul, az gyakorlatilag előre borítékolja az ilyen végkifejletet. Azért sajnálja, hogy így alakult, de most már ez van.*
*Legalább most már tudja, milyen az, ha a Báró dühös. Persze kétsége sincs afelől, hogy lehet ezt még fokozni, de ez is épp elég. Mindenesetre nagyon örvendetes, hogy vége ennek a kutyakomédiának. Remélhetőleg. ~Leviatános gyűrű?~ Rebben meg egy pillanatra Yeza szemöldöke. ~Hát így!~ Próbálja elkerülni, hogy kiüljön az arcára bármi a gondolataiból, de azért levonja a maga következtetéseit. Az azért egy kicsit helyreállítja a lelki békéjét, amikor Mik kezén se fedez fel semmi hasonlót.
Ha valóban lenyugszanak a kedélyek, elmar egy tiszta konyharuhát, hogy elköthesse Darok sebét a térdhajlatában. Hátrapillantva sajnálattal kell konstatálnia, hogy a jóvágású vén kecske meg a mélységi szuka nem várta meg a sajátságos folklórműsor végét. Kész szerencse, hogy tudja, nem távoztak a fogadón kívülre. Van egy olyan sejtése, hogy a két szobából az egyik parlagon marad az éjjel. Persze ez csak sejtés a látottak alapján. Hogy biztos legyen, ahhoz azért több kell.
Ha Darok nem ágál, segít megszabadulni neki a páncéltól.*
- Talán jobb lesz, ha inkább nem várod meg a városőröket, nagyfiú *súgja.* - Az itteniek kevésbé nézik jó szemmel az ilyesmit, mint Wegtorenben.
*Nem volt túl okos ötlet Cardorcort a saját portáján megtámadni. Igaz, az orkról már korábban is kiderült, hogy nem a legélesebb kés a fiókban. Nagy és erőteljes, ahhoz kétség sem fér, de ha ez a sütnivaló helyett lobbanékonysággal párosul, az gyakorlatilag előre borítékolja az ilyen végkifejletet. Azért sajnálja, hogy így alakult, de most már ez van.*
1863. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-26 15:54:57
Üzenet elküldve: 2021-07-26 15:54:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
*Már épp helyezkedik, hogy egy jól irányzott rúgással, összerúgja Darok lábát, amikor a báró sikerrel kerül az ork mögé és egy szúrással megteszi ugyanezt. Vagyis az eredmény ugyanaz, a páncélos ork előre esik. Mik megtorpan, tekintete a báró és Darok között jár, maga sem szeretné, hogy a wegtoreni ledöfje ellenfelét most, hogy előnyösebb helyzetbe került.
A korábban az ajtót nagy hanggal berúgó törpére csak akkor jut a figyelméből, amikor újra megjelenik és hangoskodva követeli a fegyverek letételét.*
- Nyugalom, urai vagyunk a helyzetnek. Köszönjük, várja meg a városőrséget a fogadó előtt. *Válaszol neki, remélve, hogy a törpe nem akadékoskodik többet és a fenekén marad.
Yeza is a megadás mellett érvel és lássuk be, Daroknak a súlyos páncélban nem sok esélye van a padlón fekve arccal lefelé. Nem örül, hogy a vörös férfias vereségviselést emleget, hisz tudja, mennyire dühítő lehet egy férfinak, ha legyőzik és ennek elismerésére még fel is szólítják. Adják az istenek, hogy így legyen.
Nagy kő esik le a szívéről, amikor Darok végül az eszére hallgat és feladja. Mik akár fel is lélegezhetne, ám ekkor a báró szólal fel és egyben kitagadja, majd megfosztaná ingóságaitól az orkot. A páncél és a sisak egyértelműen a Kereskedőház motívumait viseli, a kard és a pajzs is a wegtoreni mester munkájának tűnik, a báró akár még valósat is követelhet.
Amikor a wegtoreni egy rúgással akadályozná meg, hogy Darok támaszt találjon, rosszallóan felpillanr a báróra. Erre a viselkedésre már egyáltalán nem volna szükség. Darok karja felé nyúl, segítőkészen, hogy támaszként szolgáljon, de nem segíti állásba, legfeljebb csak ülésbe.*
- Kérlek, tedd meg, amit akar. *Súgja oda Daroknak, remélve, hogy nem ütköznek újabb ellenállásba.*
- Segítek. *Teszi még hozzá és kérlelőn fordul az ork felé.*
*Már épp helyezkedik, hogy egy jól irányzott rúgással, összerúgja Darok lábát, amikor a báró sikerrel kerül az ork mögé és egy szúrással megteszi ugyanezt. Vagyis az eredmény ugyanaz, a páncélos ork előre esik. Mik megtorpan, tekintete a báró és Darok között jár, maga sem szeretné, hogy a wegtoreni ledöfje ellenfelét most, hogy előnyösebb helyzetbe került.
A korábban az ajtót nagy hanggal berúgó törpére csak akkor jut a figyelméből, amikor újra megjelenik és hangoskodva követeli a fegyverek letételét.*
- Nyugalom, urai vagyunk a helyzetnek. Köszönjük, várja meg a városőrséget a fogadó előtt. *Válaszol neki, remélve, hogy a törpe nem akadékoskodik többet és a fenekén marad.
Yeza is a megadás mellett érvel és lássuk be, Daroknak a súlyos páncélban nem sok esélye van a padlón fekve arccal lefelé. Nem örül, hogy a vörös férfias vereségviselést emleget, hisz tudja, mennyire dühítő lehet egy férfinak, ha legyőzik és ennek elismerésére még fel is szólítják. Adják az istenek, hogy így legyen.
Nagy kő esik le a szívéről, amikor Darok végül az eszére hallgat és feladja. Mik akár fel is lélegezhetne, ám ekkor a báró szólal fel és egyben kitagadja, majd megfosztaná ingóságaitól az orkot. A páncél és a sisak egyértelműen a Kereskedőház motívumait viseli, a kard és a pajzs is a wegtoreni mester munkájának tűnik, a báró akár még valósat is követelhet.
Amikor a wegtoreni egy rúgással akadályozná meg, hogy Darok támaszt találjon, rosszallóan felpillanr a báróra. Erre a viselkedésre már egyáltalán nem volna szükség. Darok karja felé nyúl, segítőkészen, hogy támaszként szolgáljon, de nem segíti állásba, legfeljebb csak ülésbe.*
- Kérlek, tedd meg, amit akar. *Súgja oda Daroknak, remélve, hogy nem ütköznek újabb ellenállásba.*
- Segítek. *Teszi még hozzá és kérlelőn fordul az ork felé.*
1862. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-26 15:06:06
Üzenet elküldve: 2021-07-26 15:06:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
//Pult mögött//
*A harc közben nincs lehetőség és idő azon tűnődni, hogy mi történik akkor, ha egy tetőtől-talpig vasba öltözött hegynyi méretű ork eltalálja egy mesterkarddal. A wegtoreni igric pályafutása könnyedén véget érhetett volna akkor. Ám ahogy sokan mások, Darok is alábecsülte a báró képességeit akár vívás, akár befolyás terén. A legnagyobb hibát ott követte el, hogy saját otthonában támadt az igricre, sajátjai között. Nem olyan öntelt, hogy azt higgye, mindenki kedveli őt, akár a Kalmárban vagy a Kereskedőházban. Tudja, hogy sokan rossz szemmel tekintenek rá ezért vagy azért, de mindenki kötődik kicsit hozzá valamiért. Miket a lázadást követő zavaros időkben vette pártfogásába, amikor az ifjú kölyök lába alatt a legforróbb volt a talaj. Yezát a beígért - és azóta már lerendezett - Fekete Váltóval kötelezte szolgálatra. És még sorolhatnánk, de a történések szempontjából valójában most nem fontos. Csak az, hogy mind azon ügyködtek, hogy az igric épp bőrrel megússza a dolgot. A törpe - Mesgrih talán, nem emlékszik jól már a nevére - úgy tűnt, segíteni akar, de aztán az ork egy csúnya pillantására fordított köpönyeget. Rá később lesz gondja.
A szúrás viszont tökéletes, wegtoreni bajvívók sem taníthatnák jobban, ahogy a páncél sebezhető pontján találja meg Darok testét, húsát, inait. A lendületben lévő test pedig támasz híján teszi a dolgát, engedelmeskedve a talaj hívó szavának, az ork pedig elterül, mint valami groteszt ganajtúró bogár. Csak nem épp a hátára, hanem arccal előre.
A báró, a találat után a fegyvert szertartásosan visszahúzza, lábait egymás mellé téve kihúzza magát, a mesterpengét függőlegesen az arca elé tartja, onnan pedig lendületesen maga mellé sújt, ahogyan azt a vívóiskolákban is tanítják.
Ám persze, ez még koránt sem jelenti azt, hogy vége a küzdelemnek, meglehet, hogy Darok, vert helyzetben is kívánja a küzdelmet, az ork vér talán hajtja előre és csak végső kudarcában egyezik ki egy döntetlenben.
A törpe - Resghim, esetleg - közben ide-oda pattog, majd fegyverletételre szólítja fel az orkot. A felesleges szócséplést még csak egy rossz pillantással sem jutalmazza az igric, hisz figyelme az elterülő Daroké. Yeza közben a közelbe ólálkodik és igyekszik észretéríteni a páncélost. A vereség férfiként való viselésére felszólító szavakra csak kettészelt szemöldöke emelkedik fel enyhén, valahol azt szeretné, hogy folytatódjon a küzdelem és érjen véget úgy, ahogy az wegtorenben szokás.
Úgy tűnik, hogy Darokba mégis szorult némi intelligencia, mert a felszólításokra és vert helyzetének felismerésére a megadás mellett dönt. Az igric leereszti a fegyverét, ám el nem teszi, sok minden kinéz egy orkból. Nem érdekli, hogy mit érez Darok, mi játszódik le benne, csak a fülében dübörgő vér mámorító érzése járja át. Győzött, bár kétségtelen volt, hogy végül ide fut ki a kis perpatvar.
A részletek most kapnak elég figyelmet tőle, az ork páncéljának és sisakjának kidolgozása, eltéveszthetetlenül a saját kovácsműhelyének munkája. Hát így. Darok megszerzett mindent, amit csak a Kereskedőház adhat neki és most kifarolna, ráadásul még rá is támadt. Ezt nem tűrheti.
Amikor Darok egy székért vagy asztalért nyúlna támasztékként, lábával igyekszik elrúgni azt onnan, hogy az ork egyelőre ne állhasson fel.*
- Megvonom tőled tagságod, nem vagy tovább a Kereskedőház tagja! *Mondja határozott, de normál hangerővel, felesleges volna a színpadias fellépés. Cseppet sem érdekli, hogy Darok már az egész konfliktus kezdetekor kilépett közülük.*
- Adj vissza mindent, mit tőlem kaptál, páncélt, sisakot és fegyvereket, a leviatán gyűrűt is. Egyiket sem érdemled meg. De lásd, milyen igazságos vagyok, megkapod az árát aranyban a Kereskedőháztól. Ám fogadóm, műhelyem ajtaja örökre zárva marad előtted, tőlem nem kapsz semmit ezután. Nem hozhatsz szégyent rám újra. *Megcsóválja a fejét enyhén, mintha mélyen megérintette volna az árulás. A jelenlévők számára csak annyi lehet nyilvánvaló, hogy miután a báró leteremtette két hangoskodó alkalmazottját, az ork rátámadt és az igric védte magát. Ugyan megakadályozta, hogy Darok fegyvert húzzon, de koránt sem mondaná rá, hogy fegyvertelen volt. A páncél, a pajzs és maga a hatalmas ork, mind együtt és egyenként is elég lett volna, hogy összetörje az igricet.*
- Vegyetek le róla mindent, ha ellenkezik, üssétek le. *Fordítja sárga tekintetét Mik, majd Yeza felé. A törpét figyelemre sem méltatja, felesleges fontoskodásával és gyáva viselkedésével végképp elvágta magát nála.
A pult felé hátrálva néz szét a fogadóban, ahol nagy rendetlenséget nem, de annál nagyobb felfordulást keltettek.*
- Őszintén sajnálom, hogy mindennek szemtanúi voltak. Ám ez egy fogadó, nem templom, olykor előfordulnak apró összetűzések. *Mondja hanyag félmosollyal, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.*
- Mindenki a vendégem egy kör italra és egy jó falatra, remélem, ez a kis incidens nem szegi kedvüket. *Még utoljára körbenéz a fogadóban, majd elfordul és a pult mögé sétál, ahol talán Xavy még ott bujdosik.
Csak ő láthatja, hogy a pult rejtekében remegő kézzel tölt magának egy pohár wegtoreni rumot, megissza, majd újra megismétli a műveletet.*
- Előbújhatsz, vége a balhénak. *Mosolyog rá szélesen, hisz azt gondolja, hogy amiatt bújt el oda. De pillantása vissza-visszatér a fogadó közepén fekvő orkra, akit, remélhetően mostanra, elkezdtek megszabadítani a Kereskedőháztól kapott minden javaitól.*
//Pult mögött//
*A harc közben nincs lehetőség és idő azon tűnődni, hogy mi történik akkor, ha egy tetőtől-talpig vasba öltözött hegynyi méretű ork eltalálja egy mesterkarddal. A wegtoreni igric pályafutása könnyedén véget érhetett volna akkor. Ám ahogy sokan mások, Darok is alábecsülte a báró képességeit akár vívás, akár befolyás terén. A legnagyobb hibát ott követte el, hogy saját otthonában támadt az igricre, sajátjai között. Nem olyan öntelt, hogy azt higgye, mindenki kedveli őt, akár a Kalmárban vagy a Kereskedőházban. Tudja, hogy sokan rossz szemmel tekintenek rá ezért vagy azért, de mindenki kötődik kicsit hozzá valamiért. Miket a lázadást követő zavaros időkben vette pártfogásába, amikor az ifjú kölyök lába alatt a legforróbb volt a talaj. Yezát a beígért - és azóta már lerendezett - Fekete Váltóval kötelezte szolgálatra. És még sorolhatnánk, de a történések szempontjából valójában most nem fontos. Csak az, hogy mind azon ügyködtek, hogy az igric épp bőrrel megússza a dolgot. A törpe - Mesgrih talán, nem emlékszik jól már a nevére - úgy tűnt, segíteni akar, de aztán az ork egy csúnya pillantására fordított köpönyeget. Rá később lesz gondja.
A szúrás viszont tökéletes, wegtoreni bajvívók sem taníthatnák jobban, ahogy a páncél sebezhető pontján találja meg Darok testét, húsát, inait. A lendületben lévő test pedig támasz híján teszi a dolgát, engedelmeskedve a talaj hívó szavának, az ork pedig elterül, mint valami groteszt ganajtúró bogár. Csak nem épp a hátára, hanem arccal előre.
A báró, a találat után a fegyvert szertartásosan visszahúzza, lábait egymás mellé téve kihúzza magát, a mesterpengét függőlegesen az arca elé tartja, onnan pedig lendületesen maga mellé sújt, ahogyan azt a vívóiskolákban is tanítják.
Ám persze, ez még koránt sem jelenti azt, hogy vége a küzdelemnek, meglehet, hogy Darok, vert helyzetben is kívánja a küzdelmet, az ork vér talán hajtja előre és csak végső kudarcában egyezik ki egy döntetlenben.
A törpe - Resghim, esetleg - közben ide-oda pattog, majd fegyverletételre szólítja fel az orkot. A felesleges szócséplést még csak egy rossz pillantással sem jutalmazza az igric, hisz figyelme az elterülő Daroké. Yeza közben a közelbe ólálkodik és igyekszik észretéríteni a páncélost. A vereség férfiként való viselésére felszólító szavakra csak kettészelt szemöldöke emelkedik fel enyhén, valahol azt szeretné, hogy folytatódjon a küzdelem és érjen véget úgy, ahogy az wegtorenben szokás.
Úgy tűnik, hogy Darokba mégis szorult némi intelligencia, mert a felszólításokra és vert helyzetének felismerésére a megadás mellett dönt. Az igric leereszti a fegyverét, ám el nem teszi, sok minden kinéz egy orkból. Nem érdekli, hogy mit érez Darok, mi játszódik le benne, csak a fülében dübörgő vér mámorító érzése járja át. Győzött, bár kétségtelen volt, hogy végül ide fut ki a kis perpatvar.
A részletek most kapnak elég figyelmet tőle, az ork páncéljának és sisakjának kidolgozása, eltéveszthetetlenül a saját kovácsműhelyének munkája. Hát így. Darok megszerzett mindent, amit csak a Kereskedőház adhat neki és most kifarolna, ráadásul még rá is támadt. Ezt nem tűrheti.
Amikor Darok egy székért vagy asztalért nyúlna támasztékként, lábával igyekszik elrúgni azt onnan, hogy az ork egyelőre ne állhasson fel.*
- Megvonom tőled tagságod, nem vagy tovább a Kereskedőház tagja! *Mondja határozott, de normál hangerővel, felesleges volna a színpadias fellépés. Cseppet sem érdekli, hogy Darok már az egész konfliktus kezdetekor kilépett közülük.*
- Adj vissza mindent, mit tőlem kaptál, páncélt, sisakot és fegyvereket, a leviatán gyűrűt is. Egyiket sem érdemled meg. De lásd, milyen igazságos vagyok, megkapod az árát aranyban a Kereskedőháztól. Ám fogadóm, műhelyem ajtaja örökre zárva marad előtted, tőlem nem kapsz semmit ezután. Nem hozhatsz szégyent rám újra. *Megcsóválja a fejét enyhén, mintha mélyen megérintette volna az árulás. A jelenlévők számára csak annyi lehet nyilvánvaló, hogy miután a báró leteremtette két hangoskodó alkalmazottját, az ork rátámadt és az igric védte magát. Ugyan megakadályozta, hogy Darok fegyvert húzzon, de koránt sem mondaná rá, hogy fegyvertelen volt. A páncél, a pajzs és maga a hatalmas ork, mind együtt és egyenként is elég lett volna, hogy összetörje az igricet.*
- Vegyetek le róla mindent, ha ellenkezik, üssétek le. *Fordítja sárga tekintetét Mik, majd Yeza felé. A törpét figyelemre sem méltatja, felesleges fontoskodásával és gyáva viselkedésével végképp elvágta magát nála.
A pult felé hátrálva néz szét a fogadóban, ahol nagy rendetlenséget nem, de annál nagyobb felfordulást keltettek.*
- Őszintén sajnálom, hogy mindennek szemtanúi voltak. Ám ez egy fogadó, nem templom, olykor előfordulnak apró összetűzések. *Mondja hanyag félmosollyal, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.*
- Mindenki a vendégem egy kör italra és egy jó falatra, remélem, ez a kis incidens nem szegi kedvüket. *Még utoljára körbenéz a fogadóban, majd elfordul és a pult mögé sétál, ahol talán Xavy még ott bujdosik.
Csak ő láthatja, hogy a pult rejtekében remegő kézzel tölt magának egy pohár wegtoreni rumot, megissza, majd újra megismétli a műveletet.*
- Előbújhatsz, vége a balhénak. *Mosolyog rá szélesen, hisz azt gondolja, hogy amiatt bújt el oda. De pillantása vissza-visszatér a fogadó közepén fekvő orkra, akit, remélhetően mostanra, elkezdtek megszabadítani a Kereskedőháztól kapott minden javaitól.*
1861. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-26 09:34:09
Üzenet elküldve: 2021-07-26 09:34:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Pult mögött//
*Ő az egész ribillió alatt a pult mögött lapul, mikor pedig a nevét is véli hallani még a haját is behúzza, nehogy azonosítani tudják. Idő közben a pult takarásában lecsücsül egy faládára, hogy kivárja, míg a többiek, akik kilátszanak a pult mögül rendet tegyenek. ~Én nem ugrom egyetlen ork elé sem… ~ Lóbálja a lábát és a hajvégét piszkálja közben. Az meg, hogy most senkinek nincsen kedve a pultig elsétálni egy ital reményében és az életét kockáztatni teljesen megérti, így ő sem szolgál ki senkit. Azt meg, hogy Aztyan kirúgta, itt még senki sem tudja.*
*Ő az egész ribillió alatt a pult mögött lapul, mikor pedig a nevét is véli hallani még a haját is behúzza, nehogy azonosítani tudják. Idő közben a pult takarásában lecsücsül egy faládára, hogy kivárja, míg a többiek, akik kilátszanak a pult mögül rendet tegyenek. ~Én nem ugrom egyetlen ork elé sem… ~ Lóbálja a lábát és a hajvégét piszkálja közben. Az meg, hogy most senkinek nincsen kedve a pultig elsétálni egy ital reményében és az életét kockáztatni teljesen megérti, így ő sem szolgál ki senkit. Azt meg, hogy Aztyan kirúgta, itt még senki sem tudja.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659